https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5fafb90ffa81b46f55e7879dbf2e0d2b.jpg 8668d616867e409da32cd0a0a9763e24 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/074123700f7e0a0511833044965bdea2.pdf 65c0fb2daed2d34a8bafe466c2502161 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 14-ik szám. Vasárnap, 1879. április 6. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI H I R A D Ó. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előfizetési felhívás „Nógrádi Lapok" 1879-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre . ...» frt. Fél évre......................... 3 frt Évnegyedre .... 1 . 40 kr. Egy hónapra . . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóból czi■esve, — legczélszerábben póeUuUlványnyal — a nyomatandó példányok i pontos szétküldés tekin­ tetéből. mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó - laptalajdonos B.-Gyarmat, április 4-én. Lukácsy Sándor országos kertészünk „Nép kertész“ czimü lapjában egy igen jeles csik­ ket alkotott a szegedi katastrófa alkalmából, ó az árvizek kútforrását azon kapzsiságban találja, hogy a nép rohamosan neki ment a ▼izet conserváló erdők pusztításának, s hogy földet nyerjen, a vizeket szűk medrekbe szo­ rította, anélkül, hogy a medrek fentartartásáról gondoskodott volna. „A szegedi rettentő katastrófa - ugymond — nem az utolsó csapás még, mélylyel körintsem a kegyetlen gondviselés, mint inkább a kapzsi értelmetlenség hazánkat és népünk életét vagyo­ nát a végenyészetig egész következetesen kér. geti. így boszulja meg magát a természet tö r. vényeinek elbizakodott kigúnyolása. Hát nem volt az gúny a természet tör­ vénye ellen, hogy mielőtt a hegyek rohamos beolvadását késleltettük, — mérsékeltük, és a vizek gyorsabb lefolyásának útját egyengettük volna, partok közé szorítottuk lusta folyóinkat; hisz ahhoz nem kell valami nagy tudo­ mány, csak becsületes józan ész, hogy vala­ mint az akós hordóba nem lehetkét a kőt bele szó rilani akként nem lehet szűk partok közé annyi ▼izetbelekényszeriteni a mennyik ülönben egész mértföldekre terjedő lapályokon kiterjeszkedni szokott. Árvizek — aszály — tavaszi utófagyok, dögvész versenyeznek a természeti egyensúly értelmetlen megzavarásának boszulására. A hatvanas évek elején, midőn a vizek szabályozása napirendre lépett( csak ketten voltunk, én és Pabst Vilmos, akkoron a m.’ óvári gazdasági akadémia igazgatója, kik a vizek szabályozásának czélba vett módszere ellen nyilvánosan felszólalni mertünk ; de nem használt a térmészet törvényéből merített vé­ lemény, győzött a kapzsiság és az önérdek, hisz ezek a véletlenre épitik terveiket. Elmondtam „A magyar alföld befásitása1' czimen 1864-ben megjelent művemben, miként hazánk kontienntalis égalji viszonyai csak az esetben nélkülözhetik a vadon állapot alkotta tavakat, mocsárokat sat., ha azok a kultúra követelte berendezéssel helyettesittetnek, a ter­ mészet követelte egyensúly fenUrtására; el. mondtam, miként hazánk a vadon alkotta álla­ potban a rengeteg erdőkkel borított Kárpátok által fedezve volt; ezen természetes medenezék erdőkkel beárnyékolva, a hóviz halk olvadá­ sával apránként bocsátották a vizet folyóinkon a termékeny rónák öntözésére, s a fák gyö­ kerei által fellazult hegy oldalain a viz a ka­ vics rétegre leszivároghatván, egész nyáron keresztül élénkítették a forrásokat; a tavak, mocsárok, nádasok mint az esőnek mindmeg­ annyi vezetői és a jótékony harmatok élőidé" zöi közreműködnek a földek termékenyítésére' A közlekedési eszközök megnyitották a müveit világ társadalmát, és a felszabadulj föld felszabadult ura, gondatlan gyermekgaz. daként rablógazdaságot kezdett drága öröké­ ben. Melyek azon kultur beruházásak, melye­ ket a vadon állapot rendezésére felmutatni tudunk ? Mert ára volt a búzának a világ piaczain, kiirtottuk a bérezek erdeit, hogy Tőidet nyer, jünk. azok talpa alól eke alá, töltések közé szorítottuk folyóinkat, hogy az árboritotta mo. csárok kiszárításával ismét földet nyerjünk eke alá. S miként lettünk jutalmazva gondatlan "kapzsiságunkért ? a be nem árnyékolt hegyoldalok roha. mos hó olvadása nem tér folyóink összeszoritott medrébe, és áthágva az ár a töltéseket elönti eke alatt miveit földeinket, — ember és házi állátaink életét veszélyezteti; a roha­ mosan olvadó hóviz nem szivároghatván le a a kavicsrétegbe, elnémulnak nyáron forrásaink, kiszáradnak kutjaink; a mocsárok kiszárításá­ val nem gondoskodván azokat pótló ültetések­ ről, mint eső és harmat képző légjavitókról az utófagyok csirájában megölik vetéseinket, virágjában gyümölcseinket, összetöri az orkán terményünket küzdünk aszállyal, hull marhánk a vészben, s újabbnál újabb járványok pusz­ títják az emberiséget; mert megzavartuk a vadon alkolta'természot egyensúlyát, és helyet­ tük a mivelődés követeléseinek megfelelőket nem alkottunk. Tizenkét éve már, hogy elkészült az erdő törvényjavaslat, de törvény erejére még nem léphetett; tizenkét éve, hogy a magyar alföld befásitása megpendítve lett, de csak egyetlen harezos fegyvertelen küzd a részvétlenséggel. Én nem értek a vizek műveletéhez, de megmondotta Paleoapa Európa hirfl mérnök még 1846-ik évben, hogy a Tiszaszabályozás elfogadott módszere szerint Szeged előbb utóbb nagy veszélynek lesz kitéve. Sajnos, — hogy egy lelket rázó katastrofának kell az okosság és emberiség szószóló­ jának lenni, hogy a véletlenre számitó kapzsi értelmetlenség uralma valahára határok közé szőri tassék." Ezen jeles czikk, mely egyenesen reá mu­ tat országos csapásaink okainak kútforrására, méltó arra, hogy mindenki által megfigyeltes- aék, és az abban foglaltak teljesítésére serken­ tessék. A tavasz szolid melegével beköszöntött, a természeti erő ébresztő hatása ébressze fel lelkeinket, és gondolkozzunk; nocsak a jelen­ ről, de a jövőről is. Mi|leez hazánkból, ha le­ taroljuk a hegyek zonmánczát és nem gondos­ kodunk azok ujahb bcfásitásáról? A földtulaj­ donos legszebb emléket úgy biztosíthat magá­ nak, ha befásitja kopár földterületeit, az utak mellett pedig fasorokat alkot. A lelkészek és Unitók hivatásuk egyik szép kötelességét ró­ nak le, ha testestől lelkestől közrehatnának s jó példával előre mennének a fásítási ügybenA közigazgatás legfeljebb megmondja a teen­ dőket, kijelöli a módot s csak utolsó esetben nyúl kényszer eszközökhöz, de ha a népben nincs meg az ösztön, ha azok, kik a nép lel­ kére hatni kötelesek, indolensek maradnak j úgy a közigazgatási kényszer eszköz is hiába való lesz s csak píllanyatnyi hatást fog gya­ korolni. Az 1870. XLU. t. ez. 42. §-a szerint a múlt évi számadások megvizsgálása végett min­ den Uvaszszal közgyűlés lévén Urtandó, ezen közgyűlés határidőjéül főispán ur ö méltósága f. 1879. évi április hó 17-ik napját méltóztatott B.-Gyarmat városába kitűzni; miről a törvény­ hatósági bizottság t. ez. tagjait a számadási kivonatoknak és közgyűlési tárgyaknak közlése mellett azon tiszteletteljes kéréssel van szeren­ csém ezennel értesíteni, hogy ezen közgyűlésen lehétő nagy számban megjelenni, és az állandó választmányi Ugok ezen közgyűlést közvetlen megelőző napon (április IG-án d. e. 9 órakor) tarUndó állandó választmányi ülésen is résztvenni méltóztassanak. Közgyűlési tárgyak: 1. A1 ispán i szabályos jelentés. 2. A megye házi, közmunkaváltsági a egyéb pénztárairól múlt !878-ik évben veze­ tett számadások megvizsgálása. 3. A községi számadások felülvizsgálása 4. Ministeri intézvények: az üt­ és határszélek befásitása, — fegyelmi bírságok, — a kincstári képviseletben felmerülő tiszti ügyészi költségek, — Kisoroszi község közmun­ kája — és e megye székházénak kijavítása tár­ gyában. 5. Törvényhatósági körlevelek: Győrmcgyétől az elemi károk,— Sopron kir. várostól a fényüzési adók, — Bács-Bodrogmegyétöl a közmunka törvényjavaslat módosítása. 6. Tiszti jelentések és kérvények. Kelt B.-Gyarmaton, április 5-én 1879. Madách Károly, alispán. Közigazgatási bizottsági ülés. (f. hó 5-én) Elnök: Gr. Gyürky Ábrahám. Felolvastatott az alispán! jelentés, (lásd a jövő számban.) A hadkötelezettség alóli felmentések iránt beadott kérvények, valamint a házassági engedélyekért beér­ kezett folyamodványok corrsct elintézésének tudomá­ sul vétele után, Komjáthy Anselm előadja, hogy a járási szolgabiráktól a földmi vetési és gazdászati adatok beérkez­ tek ; ezek a földm. ministérinmhoz felterjesztetnek. �NÓ G R Á D I LAPOK gyeraabbt laM Mytea Mleoboo a Tiaaa írlytea atr T. l jiakakl ■ aokkal iaatebk, a ardte (auagrédaa gyktea toorkaaik uu igtawa »eg<a«Luaaedik Ekbki ■kraaaatt M vw tdgjte ai alao Tsaa a Mteérdoe viaate teaMgykleaUtet, íoÜeeUdtea krtarglóM ami agy 3U0 C ■értfUdaok a Makklyoate aMti érviaaal A csongrádmegyei árvizveszély. eMreoerttteaeégről NmB í® íu^WklB tikllAt B IdlBClBOt IB®^~ k Mértani akarjaa Caélea égést stóe. Ea égy vagyak ■Oggydoédvo: na* a aaétee érteteabee veit Magyar orwágoa a goedol kodéi e*rotö 4a jó Mivé laborok kket eaak egy te, aki köeéayta tadaa teaai a>oe gyé aaoa a*aéay irkát, a tel * tegye magénak aaoa kérdést, begy tea akr IMS boa aa aaakly, — Irtőbai a telj* M iki tagy aaaa ndrtot sajtolta legérséke ayakbaa; ai tehet aaaak * oka, begy * otóbb> Ivetek* eeateaea ártod* tavaaaaaal a Tlaaa kzjaaay •yvra ■twaelja, aaayira reogklja kklkakaaa Caoagrkd ■agyét ' a vgjj* aes tehetett votea-e est ■ agaka dklyeeaif Eaaa k4r44aaai akarok kaa« tkaataaaa (agiulkaaai aiotéa a taaaaaaakklyaaéa keodeééiól fogva, aaaak bevigiéMig egpataaAja Mv4a aa egk* siveietaek iktgaki több alkalma volt aaaak kiesebb 4a aagyobb tokéival SMgieaerfcedii kijeteatoa aaaakaa. bogy »Akötet aea akarok aaakil, eaak a bej okénak falka latiakra a folastatkaére kivkaok aaantkaaai Sok taaaakg rejlik aaakkaa aa o*ség siodea ndrto lakosaira akavo. Ugy tea* a a kacaaa lapok olvasott te érdrtslBi fogja aaoa kgy, akr eaak álért te, sort Magyaroroakgoa, tátiéi ikraalaii sróvj. kés gaadertgi lak latotbe a Bigyobb aé *■ jött aég létre, ■iát a ttesMubklyoski. A kalyaat vilkgeoateb megért testé* végeit Mól jaok 1 ki a ItesswsbAljeteaiM kltalkaoaaa de rkvikapi |« Ceoegrédasgyo Makklyoakai viaaaoyaMI rkaaI. 4 liMinrtikHn aSaioMOMo4a» öréte időktől fogva teaeretoo a Tiaxa folyó rak* eaktlaa toraéesete, éo et oaaao vaa, Mivel a Tiaaa ■aga a aagy folyó, aellékfolyto pékig igos nAaooak ée aaok köti tok vaa olyaa, aely a aagyobb folyók Hrwioeotaval Mr. A Ta* aa é aelléteteiyéival egyktt Magyaromig Ettek keleti rteáiról aietegy SU ■egyé bM, a eeakees ai egéei Erdélyből öeaseModi a aa B ®B CB^CrBB pB^^^ ■í pedig aaoa arkaylag aagy tertlotoe tömérdek r*- gotag begy eógok aegeaéa léihat lai bóviau fonótokkal 4a toka* hevetek vaaaak, melyekre óéba akr njials^- ke roodoMn taaptaaborbao lo*ik a bé 4a tavaaaig •— 1 léb magaaaagm fotesaporodik A Ihiaaaak, - bar jóval boeesabb folytáé van Tilelig, bel a TmoAvbI egyootel, — ke tea kavarok hol aea ayen vtetartalakt, tea aellékfnlyoi ars oly eséaooek a lem ia oly aagyrt, kivéve agy pórt Né aik léiyeg* kllöeteeég aa, begy a Doakaak étalyébao egén folytaké tokkal nagyobb eeé*. tekét gyoraabb lefolytaa vaa aiat a Tiaataak Lgyaas bitói* ■éréoek ■értet a Deakaak ■agyaroraatgi étjtbea 43, Oraovt tói Raoovaig H3 ■illiaoétor aaéM vaa kiloeoétarooktet, elloobaa a Tietkaak T -ljlakatl tK, Saolaokntl IS, CaaagrkdaMgyébM 4a aaoa alól Titalig, bel a Itaakba ■akad eaak - ■illiaóMr. Tokét a Deaa Magyaror ■égi aQébaa s(ba jógtorlaaaok fal ars lartóitatjtk agyealó ukvtggil balad ki aa onakgbói, att pedig elbartttettea Kaao b^jaak Móka aate bérlte te yboe rejlik, begy aaoa nagy ■edoMeósek, aalyw a Tleaa hajlott irtaybaa végig folyik, — teralaalabk fokvó róna, aiaiagy foaoka aaoa törttel, ahol Caaagrad a Mt hl(0ÍM aMdUoli ette ■kMokkal kifopavr fogjak tetei taao katika. L 1 pkyataai 4a íóldraju kértteteyboa rejlik oka aaaak te, begy a Uaaa érya roadoaeo baaarkbb mo keli oteaaai ■mt a Tiaaa érya A Twaa aa ateteabb fakvó ■otegobb Újak bétevót, 4a aróviaat rendre* ■areaiaabaa, a bavaaok botevét pedig apriitea a ate lubaa borsa, atey atóbbil au agy aeveaaak a*id érje Midte a havaaekról jévé bólé aióteri aa eteó ért, akkor a veaakiy k teáim eeokott tetei Kaaa aagyMrrt ■ gyakraa oMferdalt éradaaob altea aa egy* étetrevatebb kteakgek mér a karaié naa évokboa beadtok védeloarkl goadookodai A Ub bek kfloMi íteeste vara* akr 1M7 baa, — mc atebb iéiaa^jok, — igaa ok« ötére Ikté ■kaitte*! aóbéay oeor felyé ki vkdgkUt Stelt aa kr oileoébe De ■ altalkaoe teaaoaabélyeaka oBaartye a balhataUaa érdaM gróf Sitchiay! teivka kitel IMd-baa keadotl fogaaaUsUalai ki au aa érdek leit birtokéért ból ate kiíródó tkraolat kitel hitte ée akarta kirtetllvitotai A* • sióra léló bök. lelke ebbea olyaa teér.l akart Irtreboeai, a aely mü jót te baasaot. de soha reaaéijrt m baaaea a ueaandék lakosaira E éréiből kilódéira ■ate oaek a hasai aaakértök véloaaéayét akarta tadai, baaote a telyók eaabélyráaéral ará régobbea tefial koao kélföldi aaaktadóeok taaéceét ia igóeyba kiréata reaai, iirakuii Paleoe.pa Pétert, as akkori idöbea tetebard-vateMMi ópitéeseti Aigasgatte bakirta, a ráta agyéit a tiara völgyet beférráa, rőlaaráyéi kikérte. A« 4 véleaéayo a legráyegeeebb dolgokba. altért a baaai Mákért* Véaérbelyi Pél ráecráyóéól. Ugyaato Véaérbelyi Pél aaaa n iatbaa rali, begy ■íréi a Tiara folyósa aaaríelett kanyargó, a a teteit 140 teértfUdayi atat tenaa T.-UHaktel Titelig, vagya a Donéba aaakadéaaif. tekét aaaa kanyargó a t vonalat étrégéaakhal kall egyenesebbé te így rtridsbbé team. Vétearáye aaariat 101 étrégéaaal a ISO teértföidayt roaal W teértfbldayi egyenesebb vonalra rönditbeió. Partjain pádig aa I8kl>-diki, mint ai akkori Otebsrek emk kenetére legnagyobb ráér -egnrágó. felél 1-4 lékbal magasabb vódtöltéaok emelt esessek oly táróiban egymástól. begy a két parton oteelendó téltaaak köetet agyroteáara M) M aaétea lágyon a vixtefolyáséra aaolgélaado értér bőség. Paleeoapp tewdkettéro atere agéaaaa oiteré, a a ■iát a kö retkeséi megmataUa, sokkal helyaaebb aédoeatet ajánlott. Ó agyúin art véleméayteli, bogy Méteoa átvágásokkal asm kall oson görbéletokoi tete■aaaa agyaaaaiteai, ■ a* agyeaaaitte éltei a fateébb vidékakrél a ráér lerobaaAaét ateUetai, aart a* éltei a kélötebaa ra alaat fakró alriéék raaaélyaatetra laaa. ö eaak Ifi étvégéat taaécaait, a esőket ia tabbayira caak akker, ha a véégélak kéaaaa laaaaak, a a pró bét alkarrá kiéUotték. 4 védlóliéaokat pádig agy ajéakiua épittetai, bogy a kettő köaötu Uvoiaég 3—éOO W lagyaa, bagy aagy éradés idajéa lagyaa a aagy vntteaagaak alagaadó tarillete, aaly a teagaaadAat elráaalyozta. Nagy aaereocaé*laa«égra aaai a Paleoaapa, baaate a Véaérbalyi Pél réteteéayét fogadta ai a téraalat, a a aaaréal lett karaastal riraai agées tuaaaaabélyeaéa Vsa a Tiaséaak T. Újlaktól Titelig ette M 101, b—r~ 107 étvagéaa A »édgétak pedig aa« ia pérbasaaeaaa. baeev bol kötelebb, bol terolabb agyteéatöl, Béből mag vaa 2UU N, aébol 1Ó0. a*bol pedig KM) ölaél ia kaveaebb a két töltte körött a rá lefolyéeéra aaelgéló lé. Baá*# Al. . auráié* IBB a^AlaiAtel MgnHl Mi*QCI ■iategy 70 öl Hsakból taraéaaaéeeaa követknik aaaa ■oat teér kétaégbevoabatlaa ráy, bagy as ér agy aap alatt T. Új aktól Caoagrédteagyaig ayargal, a teira as előtt egy hét kellett, laeea pedig oe« haladhat a kelló aebeaaéggel toréba, tehát fel kell dauadaia. Ebből asérmasik a raaaély Ee abbea aagy iérodte leaae aaoe nereeeaétlee aépet ekolai. Mely aldoeatal aaett. Eftesae teéaétt fekesik a bibe oka, a arát alébb teegUttaadjak — Itt lOteét aaoa eaatek agyike farag teát, teilyeeeket as eletbea gyakraa létaak, — begy eokssor egyaaek bibéjéért agtes aotesedékekaek kell teegasearedaiök. (Folyt. köv.) Oroszi Miklós. Hitelviszonyaink. Felytel* Aa* iggBMt.. jeieeoégek. aelyrt brtolvteeteyaiak egyeMilyéi aagrtvartkk, e aelyrt a kiebirtrt* art �NÓGRÁDI (ilyt meg*ommi*ité»*el fenyegetik, egye* magy«r ha xafiak figyelmét mér régebben felébresztették, kik a halysat javiUaán mér hosszabb idő óta munkálkodnak. Cuhgery Antal a jele* tudó* é* pénzügyi capacita* már 1865 ben dolgozott ki, egy az akkori kormányból be nyújtott „Felterjesztő*!", mely azon kérdé* megoldásaral foglalkozik- vájjon miként lehetne a földbirtok! hitelt a legalsóbb rétegekben oly birtokokra nézve ut kifejteni, a melynek kit terjedelmüknél fogva a ma gyár földhitel intézet kölceöneiben nem részesülhetnek ? A „Felterje*ité*ben“ Csengery Antal határozottan ki­ mondja, hogy ez caak ugy lehetséges, ha apró megta­ kartatok utján uj fökék gyűjtetuek a Ursadalom ép azon rétegeiben, melyek a segélyt igénylik. A „Filterjsszlét" ide voatkozolag ugyan is ezó szerint ezeket mondja „a hazai kisbirtokos és földmivelói osztály hi­ telviszonyainak javítására, sem a fennálló hitelintéze­ tek nem alkalmasak, sem a számítás keretébe cső ha­ lai tőkék nem elégségesek s a kérdése* baj orvoslására más gyökeres gyógyszert nem képzelhetek mint uj tő­ kék képzését apró megtakaritá*ok ufjin ép azon réte­ gekben, melyek a segélyt igénylik-, es a németországi úgynevezett Sebnlze Dclitzsch-féle népbankok megho Doeitását ajánlja, ez által ki van" mondva, hogy a baj gyökeres orvoslására csak az önsegély alkalmazása ve­ zet Az önsegély vagy is azon elv érvényesítése: „se­ gíts magadon és az Isten is megsegít-, a többi euró­ pai nemzeteknél már csudákat miveit. Ezen alapulnak Angolországban a pósU Ukárékpénzterak a fillér ban­ kok, a franczia .Credit agricole4 s Németországban Scbulzo-Delizacb álul alapított népbankok. Magunknak kell Uradalmi utón létesíteni egy olyan intézetet, moly lehetővé tegye a népnek filléreit az ország bármely ré izében össze rakni és szükség idején, olcsó és befek­ tetésre alkalmas bitéit nyerni. Ezen czél elérése végett alakult nálnnk azon segély elvére alapitott első ily ne­ mű intézet „Magyar kisbirtokosok országos földhitel szövetkezető" ezim alatt Nagy miasio vár ez intézetre ée helyesen fogják fel mindazon hazafiul kötclcsségö két, valamint a közjó feltételeit, kik annak megterem téoéhéz erkölcsi és pénzbeli erővel járulni készek.Az intézet czélját, szervezetét szándékozom most már röviden ismertetni s ebbeli feladatomat ai által vélem legsikeresebb teljesíteni, ha közlöm az intézet alapszabály tervezetét. Csak annyit kívánok még rövi­ den előre bocsájuni, hogy itt nem valami nyerceéges részvény vállalatról vagy egyeseknek jövedelmező pénzintézetről, hanem egy nemzeti közintézetről, egy nemzeti közintézet létesítéséről van uo, mely nemzeti közintézet létesítése pénzbeli áldozatba fog kerülni, de a melynek feladata nem egyesek meggazdagitása, ha­ nem az országos elcsenevészett földhitelének lábra ál- litáM. Tónii Uaaak mo.t már ar-ziapszábályókat. (Folyt, köv.) LAPOK. tokat, ugyan azon egy jelentéshez csatolnak, mi által é* szónoklatul üdvözlőit*. Az utóbbit a váró* jegyzője a pontos beiktatás és előzetesé* nem csak meguubozittetik, de néha az Ugy hátrányára lehetleuué válik ennek folytán a leüt czimzettek e részbeni szabályos eljárásra ezennel figyelmeztetnek. Kelt II -Gyarmat, 1879. april 2-án. llerczeg Vincié ur ártotta. A* ipolynagi luükedvelőlaraulat ráesőről a szegediek javára t hó 3-án Urtott előadás (A Diplo­ mata teljes sikert aratott, mely máefélszáxfonntot (eztán jövedelmezett. A réulete* tudósítást jövő czámunkban közöljük. Az egy puhtaiitehanyou közvetíthető összeg fel­ emelése a lielfurgalumban. A közönséges (nem kincs­ tári) jiósUhivatokuál egy poeUuUlványra föladható vagy kifizethető összeg f. ó. apnl hó l-jőlől kezdve 150 frtrol 200 írtra emeltetik fel úgy a közönséges mint a távirati utalványozásra nézve. A kincsUri posUhivaUlok ogymá* közti forgalmában utalványozható összeg maximuma nem szenved változást. A 200 írton uUl- Pajor István árvaszéki elnök Irodalom és zene. A hz.-fehérvári országos kiállítás végrehajtó bizottsága beleegyezésével megindult „Kiállítási Lapok" a hazai kiállítok, de egyúttal Székesfehérvár és mc gyéuk érdekeit képviseli. Szakszert! s mégis könnyed modorú ismertető csikkekben s művészi rajzokban oly érdekes képét nyújtjuk az egész kiállításnak s az ezzel összefüggő számulau mozgalmaknak, moly ugy a ki­ állítók valamint a látogató közönség s szintúgy a távol maradók is hétről-hétrc s később lehetőleg napról-napra hú tükröt képez. — Első számunkat mindenfelé rend­ kívüli nagy érdeklődéssel fogadták, a hazai sajtó a legmelegebben nyilatkozott e közhasznú vállalatról, s a tömeges részvétel arra indít, hogy ügybaráUiukat fölkérjük, miszeriut előfizetéseiket mihamarább meg­ tenni szíveskedjenek, nehogy a példányszám nyomása s expediálása nehézségeket támaszszon. Az előfizetési illetékek (marcz. 15. — jun 15 ikéig 3 írt) valamint a hirdetés dijai (ezekre nézve a feltételek igen jutá­ nyosak! a kiadóhivaUlba (Számmer Imre könyvnyom­ dájába, sas-uteza „Kölcsönös segélyző egylet-) intézondők. A kiknek az első számot megküldtük azokat kér­ jük, hogy a közlöny megtartása és a folyatás meg rendelése iránt mihamarább intézkedni szíveskedjenek. Legújabb zenemüvek. Az „Apolló- zonemúfolyóirat márczius havi száma következő Uralommal jelent meg: 1. Nefolejts, szalondarab Fanzler J. L.-töl. 2 Bányász induló Au Alajostól. 3. Csillagom, szöveg nélküli dal Langer-Viktortól 4. Az én polkám, tipegő­ polka Klepscb Károlytol. 5. Elő- vagy utójátékok orgona- vagy harmoniumra irta Zsasskovssky Endre6. Népdalgyöngyök „A sárga csikó- czimü népszínmű bői: I. Túl a Tiszán, fehér kendő integet. II. Bujdosik a kedves rózsám valahol. III. Életedben mindig olyan hamis voltál. Énekre, önállóan is játszható zongora kisórettei átirU Vágvölgyi M. Béla. Ezen hat zenemű összesen csak 1 frtba, előfizetés utján éppen csak 50 krba kerül. Az Apolló előfizetési ára félévre 3 forint, mely az Apolló kiadóbivauláboz (Budapest, vár, Ver* bőezy-utcza 197. szám.) czimezve küldendő be, legczélszerüebbcn posUnUlvány utján. Az Apolló hét évi fenállása óta hazai zeneszerzemények közlése mellett minden nevezetesebb külföldi zenemüvet is megismertet előfizetőivel s bármily zenegyüjtemény diszére válik és ezért méltón %jáalha(juk- A t. előfizetők a folyó évben már megjelent számokét is megkapják. Telekkönyvi ügy. Többen a budapesti kir. telekkönyvvezetők közül, egy oraz. telekkönywezetői egyesület létrebozatela kö­ rül fáradoznak, moly mozgalom, tekintve a kitűzött czél életrevalóságát, méltó hogy nagyobb dimensiokat öltsön; Voigt Ede központi telekkönyvvezető és Máltás Miksa pootvidéki telekkönyvvezető kezdeményezése mel­ lett az ügy mindinkább kezd népuerfivé válni A léte­ sít eodő telekkönyvvezetői egyesület kettős feladatot túzne ki maga elé. Egyik feladata az volna, hogy az egye sülét tagjai hivateloekodásnk alatt uerzett tapaszai­ kat öeszegyüjtögetvc ez által anyagot szolgálatúénak az illetékes köröknek, mi módon lehetne a telekkönyvi kezelést országszerte, a fennálló rendeletek és szabá­ lyok értelmében egyöntetűvé tenni, hogy az eddig követett önkényesen! eljárással nemben a telekkönyvvi rndta. szabályainak érvényszoreztossék. Másik feladna pedig az lenne az egyletnek, hogy a tclckkönyvveze tők állása szabályoztassék.nyugdijaztatátuk fontos állá­ sukhoz mért megoldást nyerjen stb. A fent nevezett telekkönyvvezetők egész odaadás sál működnek az előlege* munkálatok körül, hogy a f. évi május hóban megtartandó orsz. tkönyvvezetői ősz szejövetcl alkalmakor mind azon körök részvételét, kik­ nek munkássága a llkköuyvi intézménnyel áll szoros kapcsolatban, megnyerhessék. Örömmel consUUljuk mi is e mozgalmat, a felhívjuk rá az érdekeltek figyelmét. Figyelmeztetés. (A klziégi tlóliárók, gyámok ét gondnokokhoz.) Tapaszul Ütvén, hogy a czimzettek, vagy saját neveikben vagy a körjegyzők közvetítésével a kisko­ rúakat és gondnokolUkat illető számadások beküldése alkalmával sem a gyámhatóság alá Urtozó érdekelte­ ket, egyénenként sem a számadási adatokat rendesen sínem különítik, hanem több esetben különUrtozó ira­ Hirek. liymen Kovács Mihály nógrádmegyei mucsini földbirtokos jegyet váltott a szép Mózer Josepbino kis­ asszonyai, volt cs. kir. tiszt leányával Ipolyságon. A szegediek javára a b. gyarmati dalegylet nagyobb szabású hangversenyt rendezend. Az april hó 1-én ártott választmányi ülésen elbaUrvzUtott, hogy a hangverseny máj. hó 3-án fog megtarUtni a megye ház nagy termében, mely e czélra ki fog kéretni. A műsort illetőleg még csak annyit, említhetünk, hogy a dalegylet 2 kitűnő darabbal lép fel; a Csikány Mihály úr egy vegyes kar beUnitására is vállalkozott; a ve­ gyes karban közreműködendő hölgyek bizottságilag kéretnek fel. (E bizottság tagjai: Reményi Károly, Milován János és Kazinczy Gábor urak). — Mint hall­ juk a programm egyik legerősebb részletére, t. i. szavallatva Kovacsik Irma k. a. fog megkérésiétől, ki szép tehetségeit — azt hisszük önzetetlcnül felajánlja a szép czcl előmozdítására. — Ezen kívül zongora és hegedű játék is lesz. — A hangversenyt, mint terve­ zik, tánczmulatság fogja követni. — Óhajtjuk, hogy e művészeti mozgalom mindenkinél kellő mélutásban es pártfogásban részesüljön. Pantalics Döme b. gyarmati fodrász, ki több idegen gyermeket felnevelt, s jótékonyságáról B.-Gyar. maton ismeretes polgár, — egy szegedi árva fiúért folyamodott, kit eltarUní és felnevelni szándékozik. Gazdik Lajos b. gyarmati kereskedőt érzékeny csapás érte. Családjának legifjabb sarjadéka, — a kis Jenő — meghalt s f. hó l-én tomettetett el. Az IpolMágí takarékpénztári egylet múlt hó 30. Urtott ülésén a társulat ügyészéül szavazat többséggel Ságby Benő ügyvéd lett megválasztva. Ugyan ez al­ kalommal Szeged város, árvíz károsultainak 150 Irtot, s a vidékebelieknek 50 frt szavaztatott meg. Az Ipolysági tűzoltó egylet elnökét Sághy Benő arat névnapjának előestéjén, fáklyás zenével, ványok dija 30 kr. ’ A xiegrdl'k Javara folytat .|*g k,-,r,lkrM ,a.k».á.ok kit* •l-u-k •» *li«t>*nl hiv*t*lhu* Oláh Jöuef azirákl fósxolgablró rrhjt.’ ,-n-k crr-lménvr 407 frt 45 kr Ezm fxazeghcz Csért* k5s.-r- 13 frt Dcngekg 45. Darvon ÍR. Palotá' 13. Heréd 41. K15 frt to kr L-.rinrzi 51 frt 12 kr, Jobbágyi é« S*-O*d* on frt E ■•.- - Knxinl 64 frt .12 kr. Héhsloni IS frt 71 kr Tovibbs: Ver<-< Gyula 5 frt. Plarhy Gvul* 55 frt. Gálos J. I frt. Viktor ’ 10 frt <«ili V. 5 frt. Krenrdic' Imre. 3 frt. Búd* t frt Knmpan»k J 5 frt FajnorJ. 5 frt Mátyás M 37 kr. A falak! •soleabir.-i hívet*! utján hefalrt 137 frt S«mo*yt Zoliin uétrtój. erolreblrZ zySjlier St frt S5 kr. A aieiidl vlikáraisasltsk javir* a kSvelkazSk adakoztak Henna' Gibar 25 frt. Reményfy JAaeef, Kövy Tivadar. Hanko L-a Wr .i Salamon Zárda fJnBknl. Achtram Sámuel 10—10frt. Halát .Maar-f é« n*|a t> frt. Áninxer Testvérek S frt. Felit! Jdaaf. Fel'enhurx M ö. F-Urnbarx Tivadar. S—« frt. J»r. Faleasbsrz Fi-reart Sím-thv Kálmán Karv Mihály, Farkar Fereaca. IfJ Wela* Simon, Konh Markot. Kék litván, Haldenviz Jóaief. Gaadlk lm­ ja'. IPrtsfrld Áron. Wrlea tara-l. Kacakovica Károly, Zárda fS n kné xvSjté'o. Toaxráci Károly 5—S frt. Je'ienviky Daaó. Ráth Laul/’. fieeeheit Ármin Saády He rlk. Haldiaváxb lókaefná, GálCóray Jáno' 4—4 frt. K*k Blanka 1 db arany. Aatday Bála, Ba­ rbár Gyula. Áninxer Nándor. Fixler JAuef, Scbdaborfer Jdaaef. Bontan Bernét 3—3 frt. Imády Károly Simko Frfiryee, Fdlkol KBaintn'r Olló. t-S ft. Vilii Mihály 5 fi 50 kr, Gnbányi kzyártó.Grtabaum Jakab Gnttman látván. Ebeaffthrer Györxy. Reményi Ká­ roly Hol-ca Z'lxmonx Havaa Gyula. Meiet Ixnáea. BöhmLlpát, Humán MAr. Bekl«:n<ar Károly t—1 frt. BortseUar Suao, Tial. Mór é< Lenke 2 frt Qnittner Dávid Weíax Sámuel, Dr. Konh Kálmánná. Bárány Jonef* aaSl -Halat. 2—2 frt. Seibor Jónás Z frt 40 krt. Braidsv-r Alajos Ktastuer Ferenci. Bárium Mihály 2—2 frlot. Manósey Alajos é« Öxv. Qnittner Fánl 1 frtSOkrjával Opira Károly Laby Mátyk'. Kék I.áaaló, öav. Holebrantná, Barna Ferdinand Frúhlích Vilmos, Olvashatlan név, Gráber Jakab, Fabriczy Jót'*f 1 — 1 frt. Kohn Ilonka eailst forint, Szommer Károly, Dotnann testvérek. Schnlls Antal. Fábry János Ralax Fái, Sebolta I.ajot Svh infrld Dávid. Boxovits Antalni, Ldvy Bernét, Pantalit' Dóm'. Frankulov Péter. Kristófy Emma, EbenfShror Gizella, Dr Hek'rb József Sztranyovsxky Géza. Leicbtner Samu, Bárth lápét, l'etroviea Mátyás, Hlmmlsr Mór. Strelaiuxer Sándor, Weln Márk. Szabó Sándor. SzAxy Mór I ezSst, öxv. Polacsek Mária, Kot Móze« Milován Arkádi, Wolf Adolf. Gajdár Jósuf. Mtiazner Frtedman. Wukzler Lipdt. Irsineez József Makkay Sándor, Id. Schmldl lápét. Özv. Sommerné, Konh_ Adolf (caüla*oaj Folv. Ki1-** 4-1 »U. Kitor Ferencz 1 ezólt-frtos. Ország János, N N CUkáa Mi­ hály. Mikul*' D . llerczog Lápét. Brett N„ Martin Mikulás. Mol­ nár János. Kövér János. Winler Adolf, Ldfler A, Haauz L.Ball* József. Klementis Ádám. Weisx Izsák. Welsz Sámuel, Schnallsr Sámuel. Schmldl Edaárd. Luka Zelig, 50—50 krt, MarkbnlUr La­ jos 1 frt, Ozv Tajlhy Imréoé. Schvarcz Vilhelmaé. Blslta Marku 40—40 krt. Ozv„ Paadlerné, Spitzar Henrik. Steiner Jakab 30-30 krt. Öxv. Cseriné. Ilollmann János, Korács Pálné, Hasaik Sámu­ el. Weisxné, Ulmmler Simuo, Steiner Marton, Schsrarcx Ábrahám 20—20 krt. llraekv Sámuel 10 kr. Az általunk egyesektől bősze dett összeg összesen 315 frt 10 kr egy darab József császár kora­ beli arany és 4 db ezüst forintos, szóval: Háromszáinsgyvaalt forint tis krajezár, négy darab ezUst forintos és egy darab arany Ezen fülül a b gyarmati .népbank* adott udral Kétszáz forintot mely összeg az alispánt hivatalhoz azonnal elkiUdoUU. B. Gyarmat. 1879. marczina 23-án. Némethy Kálmán, s k. Berczeller Lipót s k. A fentebb kitett ósueget vallóaággal felvettem, Buriusz Mihály, v. bíró. A b.-gyarmatl vlikiroilltak javára a következik adatnalak K »vy Tivadar 5 írt. Áninger testvérek 4 frt, BalnUor Ottó 1 írt, Dr Felsenborg Ferencz. Jeszenszky Dánó. Bachár Gyula, Aninger Nándor. Gescbeil Ármin. Figler József. Havai Gyula, Gaz dik Lajos, Felsenburg Tivadar, KacakoviU Károly 3—2 irtot, Imá­ dy Károly. Névtelen, Ilarmos Gábor Námethy Kálmán Wálh UmU, Kék László, Nagy Mihály. Fölkel Károly. Antóny Bála, Farkas Ferencz, llsnke Leó. Hatás József és neje, Zárda" fSaókaí, Kék István Domau testvérék. Scbnltz Antal. Schultz Lajos, Gritebaam Jakab orvos, Hogovits Antalni EbenfUhrer György, llndsczZalgiuond Dr Heks.-h József, Mezei Ignácz. Pstrnrice Mátyás. Hlmmler Mór. Galxoczy János l—l frízt Ldby Mátyás. N. H, Ország János, Chikan Mih-ly Mikulás I ezüst. Mnnóasy A, Frthlleh VHmo< Willi Mihály. Fabriczy József. Szommor Károly Welsz Márk. Síhlesinger Karoly 50-50 hrt. Hollman János. Özv. Pandleraé, llrasko -amuri Kovács Pálné 10-10 krt. összesen 64 frt 40 kr szólal Hatvannégy forint negyven krajezár. B -Gyarmat. 1879 márczius 2S-án. Xémetáy Kálmán, a. k. RtrcaeUcr Upól, «. k. A fentebbi 64 frt 40 krt. át vettem. Búráu** Mihály, z. k. r. kirí Lkj’ vidéki pióexn. Ar uxsora ellen hadat üzent a tireadalotn; a sajtó mindent elkövet, hogy a Ura­ dalom e mételyeit, — ex undor piócxőkat pellengérre úllitia. — Nőgrúgon is lakik egy a többek köxt, Kohn \ ilmos nevtl móxea vallása uzsorás, ki bizonyos öivary Malik Jőxsefnének 40 irtot adott költsön, s a tőkébu irta rögtön ax 50 ou -ot - t lett a 40 írtból 60 frto* kölcsön. Minik övben már, mivel a ixegény özvegy nem fizethette ki a tőkét, — kamat fejében 16 őtot �nógrádi és 12 akó kort (!) csikart ki; mivjl pedig a tökét Óit. Maiikat nem fizette ki; — beperelte, — ■ must árverés alá került az özvegy össtes rágjon*. Rövidhírek Jankó Károly b.-gyarmati cr. kápláuy Tótra rálasúaván meg lelkénül, — oda f. bó 1-én el is távozott. — Ai Iszákovics fé le hátak egyikét, a b.-gyarmati takarékpénztár rétté meg, — april. 1-én megtartott árverésen. — Mohoraközség 17 frtot ktrtdött a szegediek javára — A mar báróéi szűnő félben van, a múlt csütörtökön megtartott rési bizottsági ülésen felolvasott miniaiteri rendeletből ai tűnt ki, Hogy a vén igen kis méttékbon már csupán Hárouneók megyében (Erdélyben! dühöng. — G h ieai Kálmán, ax országgyűlés pártatlanul tisztelt el- aüko £ bó ?-án ágy ax elnökségről, mint a képviselő­ ségtől lamondott. A képviselők sajnálatát Jókay Mór igen szépen tolmácsolta. — Siontagh Pál, képvise itek indítványa folytán a fejedelmi pár 24-ki ezüst Ukadalm* alkalmával a megjár parlamentet 20-an ingják képviselni a képviselőházi elnök vezetése alatt — Mártonfalvi Izidor pesti ügyvéd rablógyikoeát: Madarász Jánost, elfogták Aradon, • t ho 2-án kísér­ ték Budapestre. - HolleaDanó a losoncit egyház papja Maecha András felügyelőnek rója fel azon hazadat lanságot, hogy Letten a magyar érzelmű Raphanidesz Bogyoexlő — már megválasztott lelkésznek az ellene sáditoU rosxakaratü ráfogasok miatt le kelle köszönni, - a es által ismét egy pánsláv papnak helyet en­ gedni. Nem képzelhetjük, bogy Meecha András ár, ki minden alkatommal magyar éneiméről ad tanúsá­ got, — s a tiszteltebb honpolgárokhoz tartozik, ily szerepre vállalkoznék. Most alkalma lesz megmutatni azt, hagy a minek ásította magát, a*, és nem más, a jó ssolgáUtot teead megyénknek, ha a lenti egyházat egy jóravaló e megbízható magyar szellemű lelkésszel tölteti be. — Szemmel kitérjük az ügyet. — A b.-gyar­ mati színkört Völgyi György színigazgató bérelte ki, • jókat hazában jön el társulatával; addig — mint hátijuk — Bárédi ée Gáspár — színtársulata bérli ki a színkört. — Személyi hirek. Gróf Gyürky Ábra­ háza £ bó 4 én este fél kileucxkor érkezeit B.-Gyarmafra, £ bő Són a közigazgatási ülésen elnökölt, s ma távozik Budapestre, — Gróf Zichy Nándor a seninrálio aradalom to^jmogbatalmazotja £ bó l-én XaMyben volt. — Szommer Ferencz a tűzoltó egy­ let első trombitása B.-Gyarmaton kereskedést nyitott a Frőlib féle házban. Hógridmegyai Hivatalos Értesítő. Kakas József Nőgrádmcgyebeii Nagydatócz községi illetőségű egyén, magát gyakran az ország különböző kórházaiban betegség ürűgyo alatt ápoltatja, a a miatt a nevesíti községre nagymérvű kiadásokat hárít, ennélfogva, ha fentnevezeU egyén magát vala­ mely kórházba ápolás végett felvételei. akarná, szigo­ rúan megvizsgálandó, a szinten betegség esetén tőle az ápolás megtagadandó, s illetőségi községébe toloaezozandó. lapok. 6. Ő császári és királyi Fensége Albrecht fő- ée Kóburg berczeg uradalmaihoz tartozó tanítók és tiszt­ viselők nyugdíjazására szolgáló uradalmi nyugdijszabályok. Továbbá következő váróéi még tárgyalás alatt lévő, axoubau módosítások íogauatosiláu utána 31-ik § bán érintett kedvezményben részesülhető uoitui nyűg­ ei'jstabály tatok : 7. Bánfai égőst. bilv. német és tót egyházak tanítóira nézve íeuáiió nyugdijszabáljok 8. Arad, Fiume, N.-Bánya, Pécs, Selmecz, Bélabánya és Sopron városok, tanítóik számára alkotott nyugdíjasa bátyáik. 9. Az első román halárőrexrodbeli tanítói nyug­ díjalap. A felsorolt tanitói nyugdíj intézetekbe felvett, va­ lamint az alapszabályok értelmében a felvételre jövőre ia jogost tett tanítók és az őket alkalmazó iskola fentartók az orsz. tanítói nyugdíjintézetekhez való hozzá­ járulás alól felmentettek. Felmentettek továbbá mindazon római katbolikua tanítók és hitközségek, melyek az erdélyi római kaiholikus elemi iskolai alapból nyerik fizetéseiket, vagy réezbeli segéijrt kapnak. Azon unitárius hitközségek, melyekben a tanitói állomás állandóan paptanitókkal van betöltve, mind­ azon ideig, míg érintett kapcsolat állandó. Kassa és Szeged városok azon tanitói, kik a nevezett városok kebelében létező tisztviselői nyugdíj Intézetbe már tényleg felvéve lévén, azon intésetekkel szemben jogot már szereztek; de nem mentettek tel azok, kik o két város által tényleg felvéve még nem voltak, és azok, kik itt csak ezentúl fognak alkal­ maztatni. Végül mindazon állami iskolai tanítók, kik az 1877. évi juuius hó 11-két megelőző időben miut vég­ legesen kinevezett állami iskolai tanítók, a tisztvise­ lőkre nézve fenálló nyugdíjigényekre jogot már sze­ reztek; de uem mentettek fel az oly államiskolai tani tók, kik az érintett batáridőt megelőzőleg ideiglenes kinevezési okmányaik alapján ezen jogot még nem szerezhették meg, s a megnevezett batáridőn túl ne­ veztetlek ki államiskolai tanítókul. Az országos tanitói nyugdíjtörvény a viszonyla­ gosság elvéből indulván ki, a többször idézett 31-ik g. c) pontja szerint az országos tanitói nyugdíj intézet­ hez való bozzájárulásalól felmentett tanítóknak, ha eset­ leg tnás nyilvános tanintézetbe léptek át, előbbi állo­ másaikon töltött idejűk beszámítandó ugy ax országos tanitói nyugdíjalap által, mint kölcsönösen a felmentett tanítói nyugdíjintézetek által is. A felsorolt nyugdíjintéseteken kívül újabb tagokat felvenni, más tanitói nyugdíjintézetek jogosítva nincsenek, sőt mind azon tanítók, vagy iskola fentartók, kik érintett sorozatban foglalt nyigdijintézetekbez nem tartoznak, az országos tanitói nyugdíjintézethez hozzájárulni kötelestetnek. Mely miniszteri rendelet tankerölelemben oly felhívással tétetik közhírré, hogy mindazon óvók és óvónők, vagy néptanítók és néptanitónők, kik sem ezen itt elősorolt sem pedig az országos nyugdijintézetnek eddig nem tagjai s a törvényes kort még túl nem haladták, e folyó éri április utolsó napjáig kellő­ leg fulszereft-viyugdijazási táblázataikat hozzám múlkatlanul terjesszék be, különben maguknak tulajdonitaák, ha e ministeri rendeletnél fogva legazigovúabban fognak bflntettetni. Kelt B.-Gyarmaton, 1879. évi febr.*28 án. Ebeczky Emil, nógrádmegyei tanfelügyelő Verőcze községében a vasút mellett, a Paál-féle háztelek szomszédságában, már évekkel ezelőtt nagyobb mennyiségű szálfák rakattak le, miután a község tűzrendőri és ssépitészeti szempontból az olt ösazebalmozott famennyiséget tovább megtűrni nem óhajtja, felhivatik az ismeretlen fatulajdonos, hogy a szálfákat e Mrdetménv keltétől 30 nap alatt onnét kötelességé­ nek tartsa eltakarítani, mivel elleuesctbcn a határidő teteit* után a szálfák nyilvános árverés utján a leg­ többet ígérőnek a községi szegény-alap javára el fognak adatni. Az 1873. évi 32. L ez értelmében mindenki aki nyilvános óvodai vagy népoktatási tanintézetet köz vetlanűl tart fen, legyen az akár polgári, akár egy­ kéi község, akár társulat, akár más testület, vagy egyén, tartozik az általa fent art ott iskolánál rend azoresiteU mindenik tanítói állomás irányában az országos tanítói nyugdíj-és gyámalaphoz hozzájárulni; ugy szintén az idézett törvény 2. § bán felsorolt mind­ azon tanítók, kik az 1875 ik évben életűk 5ö ik évét még nem töltötték be! Kivételnek csak oly iskola fentartókra és az általok alkMniásott tanítókra nézve adatott hely, kik a31.frb*n foglalt feltételeknek megfelelő külön nyugdijlntéietet tartanak fen és eréazbeni jogaik érvényesitéae végett nyugdíjintézeteik alapszabályai megejtett vizsgálata után, a kormány részéről jóváhagyatván, ax országos tanítói nyugdíj és gyámalap hot való hozzá járnlás alól felmentettek. A törvény imént érintett intézkedése folytán az országban létező ösazas tanítói nyugdíjintézetek bemu­ tatott, alapszabályainak megvizsgálása immár befejez­ tetvén, a törvény kellékeinek teljesen megfelelőknek, következő tanítói nyugdíjintézetek találtattak: 1. A* erdélyi, égőst hitv. evang. egyház kerűletóbnn létező tanítói nyugdíjintézet. 2. A soproni ágoet. hitr. evang. hitközség tanítói részére alkotott nyugdíjintézet 3. A Budapest fővárosi tisztviselők és tanítók részére alkotott nyugdíjintézet. 4. Körmöczbáuya városi nyugdíjintézet. 5. A Poxson városi rkath. elemi iskolai tanítók részére fenálló nyugdíjintézet. Gazdlszat. ros kész munkáitól sem tud szabadulni, uj anyagja nincs süksége, mert úgyis hasztalanul dolgozná fel; — a kererkedó kinek adja el portékáit? Az alapot kell istápolói, — mert ha ez elgyeu- gül, az az egész épület ledől. Még eddig azonban ex irányban semmi mozgalom nem észlelhető, s ugy látszik, bogy az ezea téren oly szükségesnek mutatkozó reformokat a kisbirtokosok földhitelintézete fogja csak meglőhetni, s bogy rnsgte hőssé, bogy felállhasson, szüksége van a kereskedői világ támogatására. Félre tehát a köiönynyal, mely a kereskedői körökben a kisbirtokosok földhitelintézetével szemben fennáll, mert a kisbirtokosok helyzetén teendő javítás közvetvs az élet forrását fogja'meg nyitni számukra is. I. B. Piacai Irak B.-Gyarmaton. 1879. évi mározius 31-én. 1(7 alti r atim Tiaxtebuza 7 frt 60 kr. — 7 frt 80 kr. Rozs . . 5 frt 20 kr. — 5 frt 40 kr. Árpa . . 5 frt 60 kr. - 5 frt 80 kr. Zab , . 6 frt 40 kr. — 5 frt 60 kr. Kukoricán 4 frt 40 kr. — 4 frt 50 kr. J«CjMtt<: Sxksáas János. A közönségkörébóh*) Tekintetes Szerkesztő úr! Azon naptól, hogy a „Losoncai Híradó* napvilá­ got látott, rendes olvasója lettem, s eleinte örültem an­ nak, bogy megyénknek lesz ugy ellenzéki programmá lapja (?) is. Mint ellenzéki mellőztem az ön lapját; azonban: a ki megtér, üdvösül, a én valóban megtértem, mert őszintén megválva, az • sok badarság, a mit L. H.-ban rendesen olvasunk, s az a tót irányú rósz stilislika, egészen elidegenítettek tőle. S bátran kimerem mondani a tek. szerkesztő úrnak, hogy silány terméke az irodalomnak, határozottan nem méltó a támogatásra, s megyénknek nem dicsőséget! de csak szégyent hozhat. Ezen őszinte nyilatkozatomat, — nem ellenséges­ kedés, vagy személyeskedésből, — de azért teszem; mert eltekintek attól, hogy betörnék a fújom, mikor a határozott igazságot mondom ki, s ismételve csak azt mondom, bogy kívánatos volna, az ilyen csodabogarat mint a L. H. és különösen a „Trombita** a földszinéről eltörülni, s Kristus azon bölcs mondásával zárom be soraim, — hogy „a mely fa jó gyümölcsöt nem te­ rem, vágat tessék ki.* Kelt B.-Gyarmat, 1879. april 2-án. B. Ö. Szerkesztői üzenet. B.-Oyarnat ’Návtaltn* barátsBnak. H» sít goadslod, bo(jr a .Löiontx! Híradó* aaarkaaatól tnaataibaa i H. D. alatt CDtan Irt a atarkaaató úr; tgj klayllatkoitetoB, hocy la a L. H. uarkautóalfúral aasualftla lavalaxtebaa aan Toltaa a aaa vagyok. A mezőgazdasági válság, mely nehány év előtt Nyngat-Európa országainak területén ütötte fel romboló fejét, — hazánkban is kezd jelentkezni. A velünk szomszédos tartományok a szélsebesen röpülő vasutak segélyével, Európa nyugati tartomá­ nyainak piaezait elárasztják gabnával, s mintán ne­ künk a verseny nagy erőfeszítésbe kerül, s még igy sem sikerűi, természetes, hogy a termények ára csök­ ken és válság áll be. Ily eset ugyan más államokban is történt már, csakhogy azokban sokkal szelidebb lefolyású volt, mert azon államokban, az ipar virágzó lábon állváu, a me­ zőgazdaság, ha kivűlröl elvesztette is a lendületet nyújtó támogatást, — kárpótlásul talált helyette a haza ha­ tárain belül az iparban egy, a viszonyok javulásáig legalább — támogató erőt. Nálunk azonban ez eset sem áll, mert ha mező­ gazdaságunknak jobb szárnya hiányzik, akkor iparunk nak a balszárnya nincs meg, egyformán csonka mind a kettő, s igy a nehéz viszonyok súlyát érző két üz­ letág menetének lanyhasága kihat a harmadik iker­ testvérre, a kereskedelemre is, s mindhárom helyen pangás áll be. Ez állapoton mindenesetre segíteni kellene, még pedig addig, míg a baj idültté nem válik. Ily körülmények közt az olcsó hitsl az, mely a viszonyok nyomását képes lenne ellensúlyozni, ez pe­ dig még nincsen meg hazánkban, s ennek fellálilását kell első sorban eszközölni a központi és a vidéki pénzintézetek közötti viszony rendezésével. Drága flzleti-tőkevel tönkrejntás nélkül bogy mo­ zoghasson a gazda? S ha a nehéz viszonyok folytán kénytelen magát összehúzni, háztartása költségeit reducálni: az ipar terményeit ki veszi meg? S ha az ipa­ Nyomatott a kiadó-talajdonos Kék Lászlónál B-.Gyaarmaton 1879. •) E rovatban kialúttakirt aaa falalóa a ; ■ Falelős szerkesztő Horváth Danó. Saark. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00599.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_04_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-04-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 14. szám (1879. aprilis 06.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom