https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/613d2f427ca381a22e77b32f019de27c.jpg 17535fcdc3abab7ccb4bb2dd796dbe0e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/51088f288a8359c3aa2f6a976f4aa088.pdf e5d1c0eb1669ead432a3b7246298e530 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 13-ik szám. Vasárnap, 1879. márczius 30. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I Politikai, társadalmi s Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1879-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egésx irro . . . . Fél érre...................... 3 Évnegyedre . . . . Egy hónapra . . . . 6 írt. írt 1 „ 50 kr. — „ 50 kr. Az előfizetési pénxek egyedül a kiadóból cxlmexve, — legcxélszcrúbben póstautalványnyal — a nyomatandó példányok * pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó- laptulajdonos Hitelviszonyaink. (Folytatás.) A „Magyar földhitelintézet1*' a leghasznosabb a legaldásosabb nemzeti közintézeteink egyike, működése azonban szervezeténél fogva a nagybirtokos osztály szer­ vezeténél fogva a nagybirtokos osztály hitel szükség­ letének kielégítésére irányul, cxcntralislikus fekvésénél fogva pedig nehezen lehet hozzá férni, 14 évi fennál­ lása óta csak 1000 frtos s azon felüli kölcsönöket en­ gedélyez, ezt is csak úgy, ha a jelzálogai lekötött in­ gatlan 20 hold, és igazolt évi tiszta jövedelme 120 frt, s mind emellett a közép és nagy birtokos osztály hi­ teligényeinek kielégítésére ezen intézet sem képes. Egyik utóbbi évről kelt kimutatása szerint egy év alatt beér­ kezeti hozzá 959 folyamodvány 13 millió 87 ezer hat­ száz forint összegig, megszavaztatott 566 kölcsön 9 mil­ lió 443 ezer kilenczszáz forint összegig, tényleg kiada­ tott 315 kölcsön 6.852,700 frt összegben. Igaz, hogy a „Magyar földhitelintézeten1' kiveti a „Nemzeti bank * más záloglevél kibocsátó intézetek, némely takarék­ pénztárak is nyújtottak jelzálogi kölcsönöket többnyire a nagybirtokosoknak, de mind e jelzálog kölcsön oly kevés, hogy ha elfogadjuk Horn Ede „Állam háztar tásunk rendezéséről * czimU müvében foglalt azon számitást, hogy Magyarországban a földbirtok 3 milliárd 800 millió értéket képvisel, ennél fogva 1225 millió hitelre tarthat igényt, meggyőződhetünk arról, misze­ rint a földbirtok hitelképességének i,ts részét sem ké­ pes kihasználni. Azt mondhatná erre valaki, hogy hi­ szen meg van rakva az ország minden része különféle bankokkal hitelintézetek, szövetkezetek és takarékpénz­ tárakkal és hogy birtokos és földmivelő osztályunk in­ kább nagyon is eladósodott, arra azt felelhetjük, hogy az az adóság nem jelzálog adőság, hogy pénzintéze­ teink nem a földbirtokra tehát jelzálogra, hanem sze­ mélyi hitelre adnak rövid lejáratú nyereséges kölcsö­ nöket, mely kölesönöknek czélja a kamat jövedelem szaporítása, a részvényesek osztalékának nevelése, az az adóság tehát, mely földbirtokosaink vállait nyomja, nem a földhitel alapjain nyugszik, hanem a föld jöve­ delem termesztésével ellenkező, lebegő hlzonytalan kimenetelő adósság, a meiy csak akkor zuhan alá a föld birtokára, midőn már óriási összegre szaporodott s a személyi hitel azt már fentartani nem képea Alázubanásában azután lerombolja földbirtok hitelképes­ ségét s az potom áron vándorol egyik kézről a má­ sikra, mint valami elértéktelenedett ingó dolgok. A földhitel a hitelviszonyok egy kivételes ágát képezi s ezen kivételes állapota a föld jövedelem ter­ mészetén alapul. A földbirtok évenkint egyszer, hatá­ rozott időszakban hozza meg jövedelmét s ha a termés nem sikerült, várni és számítani kell a jövő évre, ha pedig a termés sikerült, de a terménynek ára nincs, várni kell az ár emelkedésre. A föld jövedelem ezen természete határozza meg a földhitel természetét. Itt a kölcsön nem a föld birtokosának, hanem tényleg HIRADÓ. közgazdászati hetilap. magának a földnek, a föld hitelképességének 'adatik, len volt észre nem vennie, hogy ez a nép a többi euró * mely azon rajta nyugszik, azt évről évre törleszti s pai minden nép fajtól elütő sajátságokkal bir. Figyeld magával a földbirtokával megy át az örökösökre, azért meg ezt a népet mulatságai vagy fájdalmai közt, ki­ a földbirtokra, más szóval a jelzálogra adott kölcsön­ sérd figyelemmel tetteit, midőn örül, vagy szomorkonek bosszú lejáratúnak, olcsónak és részlettörlesztéssel dik. s megtalálod nála azon bamisitta, ősi vonásokat, öuzekötöttnek kellő lennie, mely képessé tegye a gaz­ mely az Árpád vezér alatt keletről áttelepült magyar dát, hasznos beruházásokra, okszerű földmivelésre, erre nemzetet ezer év után is oly találóan jellemzi, a ma­ rövid lejáratú, szigorú feltételek mellett adott kölcsön gyar köznépnek, a magyar kisbirtokos osztálynak min­ nem alkalmas, mert az ilyen kölcsön a földbirtokos­ den hibái mellett, van egy eltagadhatta, fényes érde­ nál nem productiv, hanem cofsumliv tőkévé válik, mely me s ez az: hogy magyar, és nem is akar, de nem őt előbb utóbb tönkre teszi. Igen sok földbirtokos ment is tudna más lenni, mint minden izében csak magyar. már tőnkre a földbirtok természetével ellenkező hitel Ez a körülménv már maga is kötelességünkké teszi használata miatt, mig ellenben sok földbirtokost az ok a kisbirtokos osztály támogatását. A kisbirtokos osz­ szerű befektetésre alkalmas productiv hitel vagyonossá tály a magyar királyságnak nemcsak a legmagyarabb, és gazdaggá tett. „Uclvécziában és Németország némely hanem egyibb logszivósabb, legélotre valóbb része ia. államában a föld része jelzáloggal van terhelve és Legutolsó lehelteiéig ragaszkodik’ azon röghez, mely virágzik ez országban a mezőgazdaság összes ipar ágai­ tulajdonát s hazájának egy darabját képezi); szenved, val, mert a külföldi gazdák a bosszú törlesztési köl­ nélkülöz, nyomorog, de ezt a darab földet végső erőfe­ csönöket befektetik földjükbe éa folyóvá teszik annak szítéssel is kezei közt tartja, mintha sejtené, érezné, természeti kincseit. ) ** tudná, hogy földjével együtt másra száll át az ő füg­ Ha Magyarország nagybirtokosai hitel igényeket, getlensége, önnállósága, szabadsága, belőle pedig lesz mint fentebb elmondottuk az egyetlen e czclra alapí­ földön futó proletár, kinek sóba nem sikerülend többé tott „Magyar földhitelintézet * kölcsönei utján nem ké­ elvesztett paradicsomát viszsxa szerezni. Ezen szivóspesek kielégíteni * mi történik a magyarországi kisbir­ ságánák, ezen ragaszkodásának tulajdonítható, hogy a tokos osztályiyal ? De hát ki gondolna a magyarországi folytonos roez terméseknek, az olcsó tőke hiányának kisbirtokos osztályra, mikor mi Európában magasabb daczára oz osztály roppant küzdelmek közt máig is politikai betöltésére vagyunk hivatva, nekünk az euró­ fentartja magát s addig, mig a nagy birtok jelentékeny pai miveit vagyonos, hatalmas államon sorába kell lésxe, mig számos nagy birtok részint bérlet, részint emelkednünk, nagy szabású intézmények létrehozásán tulajdon szerzés utján, földmivcssel nem foglalkozó az buzgólkodnunk s a világ piaczra kell kilépnünk. Ezek ingatlan földbirtok természetét nem ismerő, kereske­ szép, de egyelőre elérhctlen, merész sőt veszélyes áb­ désre hivatott néposztály kezébe vándorol, a kisbirto­ rándok melyek mellett ép azon érdekeinket hanyagol­ kos máig is a földmivelő osztály tartja kezei közt s juk el, melyek nemzeti vagyonosodásuukat legközelebb­ bizony kívánatos, hogy ne is legyen. kénytelen azt so­ ről érintik. Hazánkban a kisbirtokok ucmzetgazdaságr ha kezei közül kibocsátani. érdekeinkre, a kisbirtokos osztály pedig nemzetiségi (Folyt, köv.) érdekeinkre -komoly fontossággal bírnak. Magyarországban kisbirtok (5—30 holdas) van * Farsangi elmélkedés böjtben. 2.348.110, kis-közép birtok (30-200 holdas) 118,981 összesen 2,467,091. Ezek területileg összen képviselnek Lezajlottak a farsang lármás napjai s a szerint 21,767,886 holdat a mi Magyarország termőföldjének a mint egyénileg vagy boldogságunk alapját tettük 45-száztólia ** ) tehát csekély bijával fele. E szerint, le Ámor, vagy Terpsicbore oltárán, vagy végre a tán ha nálunk a kisbirtok elhanagoltatik, rosszul mivel- feltűnni akarás viszketege következtében oktalan köl­ tetik s jövedelmet nem hoz, a nemzetre nézve elveszett tekezés által a lelketlen uzsorások saskörmei közé fő jövedelmének fele s hosszabb időre be van szüntetve jutottunk: különböző vérmes vagy lehangoló emléke­ fele vagyonának jövedelmezősége. ket hordunk keblünkben. A két első egyéni dolog Pedig nem tagadhatjuk, hogy már kisbirtokaink lévén, értekezésünk keretén kívül esik; de az utolsó az elértéktelenedés veszélyei között hányódnak és kis mint társadalmi életünk ferde kinövése megérdemli, birtokos osztályunk a tönkre menés örvény szélén ver­ hogy szigorú, de igazságos bírálat alá vétetvén, belőle gődik és aki azt hiszi, hogy ez a körülmény nemzet­ jövőre hasznos tanulság merittessék. gazdasági érdekeinkre csekély befolyást gyakorol és Korunknak általánosan elfogadott s gyakran han­ ezt a körülményt mi annélkül, hogy emiatt nagyobb goztatott elve a takarékosság. Foganatosig uk-e? A veszélytől kellene tartanunk ignorálha(juk, unnak is kivételek kivételével igen. De nem tűnhetett-e fel mételten az előbb idézett számokkal felelünk t. i. a méltán sokunk előtt azon fonákság, miszerint 14—15 kisbirtok Magyarország termőképes földterületének fe­ éves leánykák vezettettek be az úgynevezett nagyvi­ lét képezi! Oly arány, melyet vagyonunk s jövedelmi lágba, vagy is bálba vitettek a kedves mamák által? alapunk figyelembe vétele mellett a számításnál ki­ Nem időelőtti költekezés e ex a takarékosság hátrá­ hagyni nem lehet. nyára? Gondolkozzunk aczél felől. Ez nem lehet más, De tekintsük magát a kisbirtokos osztályt, mely mint a társalgásban! ügyesség mielőbbi elsajátítása. ről azt állítottuk fentebb, hogy nemzetségi tekintetben Szép, dicséretreméltó törekvés, kivált ha a hiúság, is nagy jelentőségű. mint hátsó gondolat nem volt indító oka. De az érem­ A magyar kisbirtokos és földmivelő néposztály a nek más oldala van. legutóbbi népszámlálás eredménye szerint a magy. biro­ A lélekbúvárok ugyanis azt állítják, hogy a dalom népességének egy harmadát képezi *** )s magában gyermeki szív lágy viasz s tetszés szerint alakítható. véve már ez is elég figyelemre méltó körülmény, dee Ezt készpénz gyanánt véve, miután a példa vonz — mellett még nem szabad felednünk azt sem, hogy ezen kivált ha az anya mutatja azt — a mamák ajkairó néposztály képezi nálunk a magyarság, a tiszta magyar­ édesen hangzó bírálatok egy vagy más tánezosnö öltö­ ság zömét. Ez az osztály conservativ makacssággal ra­ zékéről s tánczárói nem találnak-e a kedvenc: leányka gaszkodik ősi intézményeinkhez feltartja ősi szokásain­ keblében fogékony talajra? minek nem ritkán Ízetlen kat s ez által megőrzi sajátságos nemzeti jellegünket. gyümölcse először a divat megkedvelése s az ezt kö­ Ha valaki némileg is figyelemre méltatta valaha vető időelőtti költekezés, utóbb, ha a mama bírálata a magyar köznép életében az életviszonyok különböző kedvezőtlen volt, a bírálatra! hajlam felébredése, majd alakzatai közt jelentkező mozzanatokat, annak lebetet- nemsokára maga a bírálat, vagyis, minthogy e nevet •) Dr. Kakojay Gyula , A kUblrtoki földhitel nerreiiic 1878. * ••) Keleti „Háziak a népe. * •••) Keltű „Hasiak ■ aipe." nem érdemli meg, a szóh^tás, mi nemritkán rága­ lommá fajul. Hogy az állítás nem légből kapott, elég egy tekintetet vetni társadalmi ziláltságunk szomorú álla- �nógrÁdi pofára. Nemcsak az illetéktelenül megbírált ■ bíráló hasonlónak meg egymással, hanem rendesen azok szülei is, kiket aztán a rokonuk is követnek, miként a rizbe dobott kő ellő hullámát a mellette legköze­ lebbi víztömeg követi * így tovább. Hátba még az ily * mamák majomilag szeretik szülötteiket ’• rólak előttük hízelgőén nyilatkoznak, a mi igen nagy gyengeség, melyik indulat veszi át ná­ luk a vezér ág szerepét? Fájdalom! a hiúság, mely az előbbinél sokkal veszedelmesebb Ennek oltára svián a divat összes szerelvényeit áldozatul, mi kivált jelen koránkban, nem ritkán az apa barna hajfürtéit időelőtt a tél havával hinti be, sót, mint számos ada­ tok igazolják, az adósságtól szabadulni nem reményló apát elébb a kétségbeesés, utóbb az öngyilkosság érzéketlen karjaiba vezeti. A la|wk csaknem naponkint közölnek efféle gyászos eseteket Vajba okolnánk be­ töltik! Szóval a mulatni szerelés s clválbatlan társa a költekezés, vétkes betegsége korunknak, mintha csak ez lenne az élet feladata. A lerdtltö leánykáknak nincs forróbb vágyak, mint az első bosszú ruha, ter­ mészetesen a divat követelménye szerint — aszályos. Még anyáink azt tartották, bogy a lánynak lő éves korán tál lobét bálba menni csak. Ma némelyek hamarább nagykorusitják őkeU_S anyáink okkorig mire szoktatták s tanították őket? c nagy fontossága szóra: háziasság. A fonás, szövés, varrás nem volt szégyenletes dolog. Hát még a főzés, kenyérsütés. Mindezek kezdenek elei tünedezni s helyüket a szó * rakozás többféle fajai foglalják cl. Nem Írhatom le, mily jól esett lelkemnek, midőn néhány évvel ezetölt a tátra foredi fürdőben egy köztisztelem gazdag úrnőnek egy más növeli beszélgető sóból következőket hallottam: — Ugyan kedvesem — kérdő a távoli ismerős úrnő — kivel varatja leányai ruháit? mert megvallom, nagyon csinosan öltözködnek. — Udvari szabóimmal, tön a rövid felelet. — Hát udvari szabót tart? — Nem szabót, de szabókat, mert bizony sokan vagyunk, takarékoskodni kell. — Hogy értsem ezt: udvari szabok és takaré­ kosság? Hiszen egy szabó fizetése is sok pénzbe ke­ rti, hát még szabóké? — Sőt inkább egy árva krajezárba sem kérőinek. — Most még inkább nem értem. A gazdag úrnő leányai egy közeli pádon öltek kötéssel foglalkozva. lapok mikór t. i. otthon vagyunk, a magunk gyárából kurtít kelméből nyerjük mindannyian ruházatunkat. — Igy aztán könnyű is öltözködni I — Meghiszem. De ugy kérem érteni, hogy a mi gyárunk alatt saját házi iparunkat értem, azaz: ma gunk fonunk, szövünk és varrunk. — No már ez páratlan! — Fájdalom, begy páratlan! Eu ezt jó anyámtól öröklöttem s beoltottam lányaimba is; mert attól tar­ tok, bogy a külföldi öltönyökkel s divattal külföldi szokásokat s erkölcsöket csempészünk be; pedig mint a költő ihletett lelke szól: .A tissts sráolcx ha raegviax K<>a>a Iádul • rabárába gúrajrad. * Ezért pártolom én a honi s házi ipart. Eddig a párbeszéd Hány ily nőt, a háziasság követésre méltó pél­ dányát lehetne jelenleg bouuukban találni? Fájdalom keveset. Az ily nő hasonmása ama híres római nőnek ki, midőn egy a piperében gyönyörködő uő által arra ssóllittatolt fel, bogy mulatná meg ékszereit: gyer­ mekeit mulatá be mint legdrágább ékszereit. Ki ilyen arról nem tehetjük fel, bogy leányait 10 éves koruk­ ban táncára lanittatná s aztán, bogy azt cl ne felejt­ sék, folytonosan vinné a bálokba, mint ez mai napság nálunk uem |iéldauélküli. Az ily lánykáknak még az iskola a helyük, nem pedig a nagyvilág szédítő légköre. Nézzük csak a divatlapok báli tudósításait, hány száz meg t-záz forintos báli ruháról van azokban em­ lítés, holott ezek élete rövidebb a kérészénél, mert alighogy egy estét élnek át s a szobaleányok birto­ kába jutnak, mig egyszer sokan azon veszik észre magukat, bogy a bevétel és kiadás közti egyensúly megzavartatolt; nemcsak, de a pénzkölcsönök kamatait sem birváu a vétkesen engedelmes apa fizetni, a meg­ gondolatlan költekezés miatt az ősi vagyon idegen kézre kerül, s a mi ezután következik, fajdalom, nem épen rózsaszínben tűnik fel. Sajnos, bogy ily rideg valót kell registrálnunk. Vagy tán az ellennézetück azt állitják, bogy mai napság a varrógépek elterjedtsége folytán leányaink még inkább maguk állitják elő öltönyeiket? Elisme­ rem, bogy sok helyt ott díszeleg a varrógép mint bázibutor, de a báli öltönyök nem ritkán a háziak is, a házon kívül állíttatnak elő. Tisztelet a kivételeknek, mert vannak ilyenek, de halljuk csak a panaszokat: nap nap mellett ott ülni a varrógép mellett — szól­ nak a leányok — ez nem nekünk való, ezt a női gyenge testszerkezet nem birja meg. De tánczolni néha 2 vagy 3 éjen át is egy béten, ezt megbirják. Igen, mert ez mulatság, szeuvedély, amaz pedig do­ log, munka. iránti gyülölség, bánom egyedül a hazám s nemzetem iránti szeretet vezette. Előbb a szellemi műveltség, e közben a testi czélszcrü nevelés, főleg a háziasság legyen uevelészeti progratumunk kiinduló pontja; s csak ezután legyen foganatosítva, annak tetőzeteként a társalgásbani ügyes ség. Ha amaz lehető tökélyre vitetett, ez, mint aman­ nak folyománya, önként fog következni és pedig an­ nál kedvesebb színben, minél inkább meglett alapitvu a háziasság, a nőneműek ezen cleugedbetlen kelléke s dísze! *. Argu Levelezés. Kónya, marcz. 24 én. Tisztelt Szerkesztő úr! Azt hiszem talán megérdemli, hogy a közönség megtudja Sziuobánya községének azon általános elis­ merést érdemlő szép eljárását, melyet a szegedi sze­ rencsétlenül járt honfitársak szegélyezésénél tanúsítottak A mint Sziuobánya község lakossal értesültek Szeged szerencsétlensége felül, nem várva semmi hi« vatalos felhívást a szegélyezésre, hanem lelkészük Svebla Ede és Szabó Lajos körjegyző buzdítására, magok kö­ zött rögtön gyűjtést kezdettek, s majd nem egy 24 óra alatt 7 kila búzát, 3 kila babot, 4 zsák krumplit, s 29 frtol szedtek össze, s küldték azonnal Szegedre. Hasonlóan járt el szinyobányai üveggyár tiszti személyzete és munkásnépe, is, magok közölt azonnal több mint 100 frlnyi összeget gyűjtöttek és küldtek Szegedre. Az illetők ezen eljárásukért megérdemlik a kö­ zönség elismerését, a mennyiben ez is egyik tanú jele annak, bogy uépüuk bár lót ajkú, de melegen és iga­ zán érez magyar ajkú testvérei iránt. alázatos szolgája, Okolicsányi Mihály. Tanügy. — Sőt való. Altér és Kis, vagy Kuzmik és Mo naaxtariy műtermeiből még az én leányaim nem vettek magukra ruhát s akaratommal nem is fognak venni soha. S nem tudom eléggé helytclenitzni, bogy nálam nál mostohább anyagi körülmények közt levő családok nem igy cselckesznek, hanem Pestről, Becsből rendeltatnak maguknak s leányaiknak báli s más ruhákat holott maguk is kiállíthatnak s a mi fődolog, mesésen olcsóbban. Sőt dicsekvés nélkül legyen mondva, háznál Ne hagyjuk csak figyelműn kívül azon leverő jelenséget, bogy ifjaink közül nem kevesen, mind­ amellett, hogy eléggé vagyonosak, iszonyodnak a há­ zasságtól. Mi lebet ennek oka? Aligha más, mint az, bogy félnek a bálokért élő asszonytól, s a tönkrejutás veszélyébe nem akarnak önként rohanni. Apák, különösen anyák! méltóztassanak meg­ győződni, bogy midőn társadalmi életünk felfordultságát ily vastagon színezem, toliamat nem egyesek A nógrádmegyei tantestület B.-Gyarmat járási köre szép számú részvétel mellett tartotta meg tavaszi ülését f. bő 27-én az állami iskola helyiségében. A vidéki kartársak a bekövetkezett rósz idő daczára is meglehetős arányban jelentek meg, volt pedig a dejtári 2, ebeczki I, f.-esztergályi 3, kékkői, kisujfalusi 1, szécs.-kovácsi 1, kővári 1, n.-kürtösi 1, marczali 1, pataki I, szklabonyai 1, n.-sztráczioi 1, zaborai 2, zobori I, zsélyi 1=19, s igy a helybeli 12-vel együtt 31 tanító. Az ülés 10 órakor vette kezdetét és tartott d. n. 1 óráig. Két óra után a.polgári- iskola tanszer múzeuma tekintetett meg, ahol Tomesko igazgató tanúiságos magyarázatok mellett mutogatott többrendü fizi­ kai és vegyészeti kísérleteket 4 óráig. A tárgysorozat érdemleges hozzászólások mellett és a szokott meddő vitatkozás nélkül gördült le. A jövő ülés értekezés tárgyául kitűzött tétel: „A népis­ kolában dívó büntetési módok s azok alkalmazása mennyiben javítanak és rontanak1* kidolgozására töb­ ben vállalkoztak. TÁRCZA. tegyük, ily lovaknál gyakran elég a nyelvvel való csettentés, s ily esetben az ostorral való segités nél­ külözhető; más, kevésbé érzékeny, lomhább lovaknál néha az ostorral való érintés, időnkénti sürgetés stb. szükséges, de soha sem igazolható az ostornak hasz­ nálatba vétele, ba a lónak tanúsított magaviseleté azt okvetlenül szükségeséé uem teszi. De tudjuk, mennyire visszaélnek az ostorral. Legyen elég az olvasót a gon­ dolkozás nélkül való szokásos ostorozásra figyelmez­ tetni; mert sokan, még miveit s különben gondolkozó emberek is, még mindig abban a hiszemben élnek, bogy a kocsisáéhoz az ostor okvetetlcnül szükséges. A kocsizás alatt egyye csapkodják a lovat, s hacsak egyszer kérdeznék meg komolyan magukat, miért Otik-verik minden ok nélkül folytonfolyvást a szégéuy állatot, ha őszinték akarnak lenni, be kell vallaniok, hogy ennek csupán a megszokás az oka. Sogiteni, vagy büntetni csak az értelmes, gya korlott kocsis tud, a kinek keze is, szeme is biztos: a járatlannak sóba sem fog sikerülni o megkülönözbtetést a lóval megéreztetni; ezek azon emberek, a kik a legjobb lovat is elrontják, a kikre lovat bízni annyi mint a tulajdonos érdekeit megsérteni, s a lő ellen égbekiáltó bűnt követni el. Lcalázó az emberre nézve házi állataink legnemesebbikét, a legtanulékonyabbat, a legjámborabbat, a legtOrelmcsebbct mindig ezen suhogó eszköz, az ostor alatt tartani, s ismételjük, bogy az ostort csak a legmértékletescbb módon szabad használni, mert jó és barátságos bánásmódban részesülő lovak több bizal­ mat és ragaszkodást tanúsítanak az emberhez, olyanok ellenben, a melyek rossz bánásmódban részesülnek, elidegenednek az. embertől, csökönyösekké lesznek * sőt gyakran boszúállókká. A fiatal lovat engedelmességre tanító eszköz tehát nem az ostorban, hanem a ló kedélybangulatánsk, vérmérsékletének és ösztöneinek megfelelő oly bánásmódban rejlik, moly azt a vele érintkezésbe jövő tárgyak veszélytelen voltáról meggyőzni alkalmas. A végből ostorozni, bogy a ló túlságos megeről­ tetésre birassék rá, vadságra és tudatlanságra mutat; netáni félelme miatt megkorbácsolni, ügyetlenség; csak akkor ba a lovat magaviseletének alaptalan és meg nem engedhető voltáról meggyőztük, s az a teljesítendő feladatnak mégis makacsul ellene szegül, kell meg­ büntetni. A büntetés alkalmazásánál mindazonáltal a leg­ nagyobb óvatossággal kell eljárnunk, minthogy ennek rendeltetés.: az, bogy az állatot abba a bitbe ringassa, mintha az ember ereje az övét felülmúlná; mert ba a ló egyszer az alkalmazott ostorcsapás daczára teljes erejét sikerrel használta az emberi akarat ellenében, s ez által nagyobb erejének öntudatát szerezte meg, akkor sem ostor, som jóság többó nem használ semmit sem; az ily ló többé nem alkalmas arra, hogy hámba fogassák; erejének s túlsúlyának érzete bátorságot önt belője, mely haragig és bőszült ellcntállásig fokozódhátik, a melynek megfékezésére a legsubogóbban alkalmazott ostor sem lesz többé képes. Mint nevelő eszköz tehát keveset ér az ostor, mint tápszer helyetti pótlék pedig épcusóggel semmit sem, a mint ez minden godolkozás nélkül is könnyen megérthető; csak a csapszékből kilépő, nem ritkán kapatos kocsis, a ki eszét ott bonnfeledtc, képzelheti ennek ellenkezőjét. — Lányok! kiáltó az nrnő, jertek csak köze lebb. Íme — leányaira mutatva — ezek az én udvari szabóim. — Lehetetlen! A „Vas. Ujs.“ 25 éves jubileuma. L Huszonöt év frigye köt tántdhas ■ nappal. Ez tatkor. Ám l«gy»a. óhajtsa, míg as rxkatböl aranyi n. Egy aogyed éritiiad hantát siegkSadre riUxSl, Táraiddal álltán Ólai ma gyöxelmi napot; Áa de isaxságot gyakorolj ax etettek iránt is , 8 a papiros kasnak tartsd mrg a reqaieinít Csalomjai. Az ostor használata. A lovaknál használni szokott ostor barbár kor­ aiak intézménye, mely a mi, a miveltségben előbbre haladott korszakunkhoz többé nem illik, minthogy általában véve érzékenyen ható uszító eszköz. Az ostor arra való, bogy segítsen, vagy bogy büntessünk vele; sokaknál, s mondhatjuk a legtöbb kocsisnál és fővárosnál azonban az a rendeltetése, bogy mint nevelő eszköz használtassák, vagy erősebb tápszert pótoljon. Érzékeny, jól iskolázott lovaknál rendszerint elegendő, ha a kantárszárakat szorítjuk meg, bogy szolgálati kötelességeikre figyelmesekké �NÓGRÁDI ' A májusi közgyűlés elé terjesztendő nevezotesb indítványok: A megyei volt Unitéi ét jegyző segély­ alap átengedett részének mire fordítása; ezzel kap­ csolatban a volt, felső rógr^di tanitóegylct fenpiaradt alapjának szinte rendelkezésre bocsa itása. A gyermekek „balkézben! gyakorlásra * tanítása. A használatban lóvé tankönyvök időnkénti megbirálása, hogy a belyi viszo­ nyokhoz képest ajánlathassanak, s ezzel kapcsolatban: a Cbikán féle .megyei földrajz * újbóli javított kiadása. A tanfelügyelő közbenjárása kikérendő arra nézve, hogy a magas kormány részéről felállítandó iparisko­ lák egyike Nógrádmogyében állíttatnék fel, mint ahol a legkülönfélébb iparágak űzetnek. A tanitóegyiotek országos szövetségének pártolása — és o végzések fonalán többrendú bizottságok kiküldése. Megjegyzendő, hogy Ebeczky Emil kir. tanácsos és tanfelügyelő ér ő nagysága szokott érdeklődésével elejétől végig kisérte az Illés folyamát, mint egyéb alkalmakkal, úgy most is felvilágosító és UpinUtos hozzászólásaival megkönnyítette az ülés aránylag gyors és nyugodt lefolyását és igy Un medrébe szoritUtott egy — némelyiknek kicsapni szokott személyeskedési vágya is. K . . . ny. — Irodalom és zene. Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében megjelentek: Ágnes asszony. Lukácsy Sándor legújabb népszinmüvének összes kedvelt dalai. 1. Egy virág volt. 2. Ritka árpa. 3. Találják ki. (4 fehérváron szép az élet. 5 A kis leány kertjében. Bá­ ) *csitól 6 Ezerével terem nyáron. Szentirmay Elemér­ től 7. Ez a kis lány éli világát. 8 Hogy elcsapUk. 9 Jajde búsan jön. 10 Eszem adta. Énekbangra zongora kísérettel (vagy zongorára külön alkalmazU Erkel Elek. Ára Pírt. Békés Caabán a „Békésmegyci közlöny" mel­ lett még egy uj lap keletkezett L i. a „Békés megyei Lapok." — Mint halljuk ugyan c megyében B. Gyulát Hajnik Béla egykori munkatársunk is indit egy „Bé­ késmegyei Híradó ** czimő lapot, üdvözöljük e megye közönségét, melynek a belyi lapok pártfogása iránt ilyen nemes érzéke van. Székesfehérvárott „Kiállítási Lapok ** jelentek meg, illnstrálva, a kiállítási időUrUm alatt. E lapok szerkesztője: Prém József. Hirek. Személyi hír. Gr. Zichi Lívia f. hó 22-én Zsélyben volt, hol az uradalmi parkot rendeztette. Mint hall­ juk, a jótékonyságok APal máris annyi érdemet szonett nemes érzésű grófnő, huzamosabb ideig fog tartózkodni családjával a zsélyi kastélyban. A piknik -B.-Gyarmaton f. hó 22- félkilenczkor kezdődött s más nap 7 óráig tartott. A 10 és fél órai időUrtam elég bizonyítéka annak, hogy a piknik fénye­ sen sikerült A házi asszonyok Dessewffy Elekné és Harmos Gáborné őnagyságaik mindent elkövettek, hogy a mulatság a lehűtő UpinUttal rendeztassék, s hogy azon mindenki jól érezze magát A tánca rendben jel­ zett 4 tánca után mintegy varázsütésre a nagy terem komoly zöld aszUlai fehérekké válUk, s a közügyek súlyos argumentumait Ízletes ételek és finom italok váltottak fel A kereslet csekély volt, de annál nagyobb S hogy az ostor baszonUlan kínzó eszköz, melylyel óvatosan kell bánni, kiderül abból is, hogy annak vigyázatlan kezelése következtében a ló megvakulhat mert vajmi könnyen Ulálja annak kenderből font finom végéből repkbdő szálácska véletlenül a ló szemét, a hol oly bánUlmat idéz elő, melynek következtében a láterő elvész! Ez persze önkénytelenül történhetik, még oly kocsisoknál is, a kik lovaikkal egyébként jól bánnak, azokat tulajdonképen nem is verik, s a kiknek csupán azon rossz szokásuk van, hogy folyto­ nosan forgatják az ostort, őzzel a lovat mintegy játék­ szerrel kelleténél többször serkentik; mennyivel gya­ koribb eset oly durva legényeknél, a kik, hogy a zabot pótolják, kíméletlenül nemcsak amarra, hanem szán­ dékosan nyakra és főre csapkodnak, hogy a szegény LAPOK. a kinálat; szép hölgyeink körülröpkodték a bosszú asztalokat a mindenkinek étvágyát kielégítették. Az itvágyat már csak magok a férfiak csititgatták pom­ pás ecsogi veres és sápi fehér borocskával. Bogdán Mi­ hály orvos úr a rendező háziasszonyokért emelt poha­ rat. A bosszú éljent bosszú iváu követé est pedig annál nagyobb kedv váltotta fel. A fiatalság ezután „tabula ráaál" csinált, és reggeli 7 óráig mégse állt. .Miloviu János fiatal ügyvéd úr megmutatta, hogy fUzcrtáuczot olcsón is és jól is lehet rendezni, füzér tánczról lévén szó, sietünk füzérbe kötni azon bájos, kedves és sze­ retőire méltó hölgyeinket, kik a nőiség zomáuczával folytonos jókedélybou tartották a fiatalságot. Ott voltak a háziasszonyokon kívül: Madách Károlyné, Fridoczky Lajosné, Hanzély Lászlóné, Melichor Forouczé, Szorémy Gáborné, Kleiu Jáuosné, Majláth Imréné, Baiutncr Ottóué, Farkas Ferenczué, Horváth Lászlóné, Ruszinkó Antalné Pribil Antalné Woisz Salamonná, Markovicb Ödönné, Tapolcsányi Fercnczné, Zubovics Istvénné, Szúdy Henrikné, Bogdán Mibályné Mczey Ignátzné és Kubányi Józsefné. Nem különben Fridcczki .Maüld, Hanzély Her­ min, Szerémy Irén, Br. Rosner Eleonóra, Kék Blanka, Majláth Etelka és Gizella, Farkas Lilla, Auiuger Ilonka Mezey Rózsa, Bérezi Panni, llorválhi Ilonka, Fölkel Mariska, Koczaurok és Vajda nővérek, Markovié * Er­ zsébet, Fclsenburg Paulin, Gaganecz Natali és Kubá­ nyi Mariska. A pikniken Farkas Forenczné úrhölgy és Harmos Gábor midőn javába folyt a mulatság gyűjtötték az adományokat. Adakoztak is, még pedig: Fáy Ármin, Desewffy Elek, Hirscbfeld N. 10—10 frt, Beadó Mik lóa. Majláth Imre, Srétcr Alfréd, Soóky László, Han zély László, Madách Károly, Harmos Gábor 5—5 frt, Vcisz Salamon 4 frt, Zmcskall Kálmán, Kacskovics Iván, P. P. Mezoy Iguácz, Hanzély Béla, Hanzély Lász­ ló, 3—3 frt, Dr. Bogdán Mihály, Ruszinkó Antal, Horváthy Kálmán, Holényi Ferencz, Felscuburg Ferencz, Horváth László, Áninger Ferencz, Fcisztl József 2—2 frt, Sztranyovszky Géza, Veres János, Veres Ernő, Mar­ kovicb Ödön, Veres Ernő, N. N. Komjáthy Ansolm, Lami Sándor, Pethos Lajos, Reményi Károly, Tóth Sán­ dor, Tapolcsányi Ferencz, Czibur Vilmos, Kazinczy Gá­ bor, Aninger László, Glósz N. Spiczer Mór, Milován Elek, Forgách Ferencz, Dr. Hecks József, Detrich Elek, Doman Dávid, Bachár Gyula, Szóidé Béla, Horváth Danó, Folkusházy Károly, Kövér János, Steincr Gábor Vajda Pál, Vajda Miklós, Somogyi Zoltán 1—1 frtot összanen 134 frtot. Ezen összeg az alispán: hivatalhoz áttétotett A szegedi árvízkárosultak iránt mondhatjuk egész Európában nagy az érdeklődés. Magyarország városai és községei, megyei és vidékei nemzetiségi kü­ lönbség nélkül rendeznek gyűjtést, küldenek-segélyt a víz által elborított alföldiek részére. A jótevők közt az elsőség „a legelső magyar embert1* ó Felségét a királyt illeti meg, a ki nemcsak bőkezű és nagylelkű ezrekre rúgó adománynyal járult a szerencsétlenek segélyezé­ séhez, hanem személyesen is megfordult a szerencsét­ lenség színhelyén, vigasztalva a szenvedőket, bátorítva a csüggedőket, megsiratva az elveszetteket. „Van és lesz segély" — mondá Ő Felsége, s egy nemzet óha­ ját nyilvánitá, midőn Szeged újra fölépflléso iránti re­ ményét fejesé ki. A fölépttlés iránt nincs is aggodalomra ok, mert Szeged fekvésénél fogva nélkülözhetlen város, de aggályt gerjeszt a folytonosan felette lebegő Damokles-kard, a melyet okvetlenül el kell hárítani, ha Annyi bizonyos, hogy az ostor félretételével ne­ vezetes eszközt távolítunk el arra nézve, hogy a ló no veressék, mert dnrva embernél ez úgy som elég, mint­ hogy ez gyakran öklét s csizmáinak sarkait vesz; segítségül, ha az ostort és ostoruyelet nem tartja már elégségesnek, hogy boszuját kifújhassa Do ez által ezen nemes állat használati értéke könyörtelen módon és hasztalanul tetemesen csökken, ha ugyan teljesen tönkre nem tétetik, s a tulajdonos érzékenyen meg­ károsul. Az ostor csattantása merő rósz szokás, melyet sok helyen nem is ismernek, a vadság következménye, mert az ostornak folytonos használata olérzékctlenit, békóba vert védtelen állatnak lehetőleg nagy fájdal­ a csattantál pedig az embernek alkalmatlanságot okoz mat okozzanak. a lovakra nézve veszélyes és cgyátalán feleslege-. Ez oly tárgy, mely az állatvédő egyleteknek Felesleges, mert a némely országban az állat serken­ teljes figyelmét a legnagyobb mértékben megérdemli, tése, vagy a szembejövő jármüvek figyelmeztetése vé­ mert az ostor a nálunk szokásos módon alkalmazva gett alkalmasnak vélt jeladás o neme egyszerűbb s nem ér semmit, legkevésbé a legtöbbször rákötött cso­ mindenesetre észszerűbb és biztosabb módon, kurjantás mókkal stb., s igen könnyen volna oly rövid bőrből és visazakurjantás által érhető el. való szijkorblcscsal helyettesíthető, a milyent az orosz kocsisok használnak, mert segítségül ez is elég s ahhoz hogy büntessen, nem mindenki bír hivatással és be­ látással. az ostornak helytelen és ügyetlen alkalmazásától tehát minden tekintetben óvakodnunk keli. K. hasonló szerencsétlenséget megérni nem akarunk. Nem kevesebb érdeklődést é< részvétet tanúéit hű magyar­ jainak sorsa iránt Ó Felsége a királyné. Mi magyarok mindég kcdvcnczei voltunk 0 Felségének, s ez min­ denkor büszkeségünk volt; nincs is teli, áldozat, a melyre valamint király uukért, ugy királynénkért kéazek uo volnánk. Külföldön is történik mozgalom a szege­ diek érdekében. Feltétlenül dicséretet érdemelnek né­ met testvéreink Bécsben, Lipcsében, Berlinben stb.; Bécs monarchiánk idősb és szebb, gazdagabb és hatal­ masabb tcstvérfővároaa, házi pénztárát utasította, hogy a segélyezés lehető mérve iránt javaslatot torjoszszen elő. Londonban a Lordtnayor rendez gyűjtést, hihető­ leg a „Daily News ** és „Standard" cximű lapoknak ez ügyben irt rokonszenves czikkcik folytán, habár a jó tettre meglevő halandóság ösztönzést nem igényel. Mind­ azonáltal köszönettel tartozunk mindazon külföldi Iá­ itoknak, a melyek az Alföldünket ért szerencsétlenség­ nél a rövid távirati hír egyszerű közlésével nem érik l*e, hanem kötelességükben állónak tartják, olvasó kö­ rűségüket a borzasztó elemi csapás ijesztő mérvéről mérvéről minél alaposabban és kimerítőbben értesíteni. Nagy vigasz tudnunk, hogy külföldön felkarolják ügyün­ ket, s kötelességnek kezdik tartani és tekinteni, rólunk meg nem feledkezni. Bontom, az osztrák déli vaspá­ lya-társaság főigazgatója, a „Francais" czimfi francain lapba irt az árvízkárosultak érdekében csikket, a mely a segélyezést egyenesen követeli. így irhát francaié a francaiéhoz, angol az angolhoz, sfb., de nem egyik nemzetiségű a másikhoz; s azért a francziák a czikkoző szigorú hangját nem fogják a magyar nemzet hátrányára magyarázni. Bontom úr ugyanis született francai. A „Budapesti Közlöny" és a „Pester Lloyd" gyűjtése, kimutatása szerint a százezer forintot már túlhaladja. Egyéb budapesti és bécsi lapok gyűjtése is ezrekbe vág. Megyénk is megtesz mindent, mi tőle telik. Az adakozások az alispáni hivatalhoz folynak be. Losoncz városa közvetlenül küldte el könyörado máuyait, hogy a momentán szükségleteken segítsen. Hosszú azon névsor, moly a nemes keblű adakozók neveit foglalja magában. Lapunk térszflke miatt csakis az összesített gyűjtéseket emelhetjük ki. — így Losoncz városa 1160 frt, Dojtár 52 frt 59 kr, Patak 56 frt 34 kr, Vadkert 80 frt 35 kr, Gr. Berényi Ferencz 50 frt, Szmrecsányi Emil 20 frt, Horpács 4 frt 38 kr, a.-Bodouy 28 frt P.-Berki 18 frt. Romhány 28 frt, Szátok 13 frt 96 kr, Tereske 68 frt 50 kr, Huszár László gyermekei 5 db cs. arany, Fülek 124 frt 29 kr, (mely­ ben Gr. Bcrthold Arthur 50 frtos adakozása is foglaltstik,) Szécsény, 50 frt, Mogyer 52 írttal járultak a károsultak veszteségei enyhítésére. Ha ezen összeghez hozzá Adjuk a R.-Gyarmaton összegyűlt 1400 frot; úgy megyénkből oddik 3206 frt 4( >r áll a szegediek ren­ delkezésére. Megjegyzendő, hogy ezen összeg a hiva­ talosan eszközölt gyűjtések eredménye; a' magán ada­ kozásokról még eddig nincs tudomásunk; de az is szép mennyiség lehet. Szomruer Károly b,-gyarmati kereskedő üzletét üveg tárgyakkal is berendezte, s elvállal mind o szak­ mába vágó munkák teljesítését Ajánljuk a közönség becses figyelmébe. A vásár B.-Gyarmaton f. hó 26-án 27 én * a ked­ vezőtlen időjárás mellett kevésbbé látogatott volt A marhákra nézve a kereslet.'meglehetőa. Nem csoda, kö­ zelednek a tavaszi munkák. Mindössze behajtatott 1506 szarvasmarha és 305 drb ló. A gabnanemüeknél a ki­ nálat volt nagyobb, de vevők hiányában kevés fogyott IlalnlozoH. Pongrácz Mihály, Nógrádmegye egy­ kori főorvosa, kir. tanácsos f. hó 22-én halt meg Pes­ ten 72 éves korában honnan hült tetemei még az nap Losonczra szállitattak. Hétfőn volt a temetése közrész­ vét mellett Áldás és béke poraira ’. _ Rövid hírek. Igazfi — a közigazgatási bizottsági ülések kissé lusta referense, — megadta magát Jávor Gyula Salgó tarjáni kereskedő e hó 17-én jegyezte el Barella-Csathó Bella kisasszonyt Szegeden a 70-iki szá­ mítás szerint volt összesen a tanyai házakkal együtt 9566 ház, az árvíz alatt összedőlt összesen 7831. Felelős szerkesztő Horváth Danó. Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNYEK. B. Borinké mint erkölcsi testület tulajdonát képező 19 hold 234 Q öl szántóföld és 4 hold 234 Q rét, továbbá a fél éves bormérési jog, f. évi szeptemberbó 29 ik napjától számítva három, esetleg hat egymás utáni évre nyilvános árverés utján leendő haszonbérbe adásának batáridejéül f. évi április hó 16 ik napjának d. e. 10 órája B. Borinké község házához tűzetett ki. Kistercnno község tulajdonához tartozó Sziláé nevű 6 kaszás rét, egy negyed évi bonnérési jog, ugy az évenkénti két országos vásár, nem különben műiden �NÓGRÁDI hétnek keddi napjáui hetivásár alkalmival! bclypéuzssndési jog, valamint a volt úrbéresek tagjául vadászati Ü[, a községi képviselő testület határozata folytán rom egymást követő évre Kisteruuue község basánál 1879. évi április 22-míu reggeli ’J órakor nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Andrásiéira község tulajdonához tartozó fél éves bormérési jog szintén 3 egymást követő évre 1879 évi április 28 án reggeli 9 órakor a községi biró házánál nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Pálfalva község cgv negyed éves bormérési joga a 1879. évi április 28 án délutáni 2 órakor Vállalva * község birájának házánál 3 egymást követó évre szintén haszonbérbe fog adatni A teltételek a kis * társnőéi körjegyzőségnél Bármikor megtekinthetők. KINEVEZÉS. Főispán ur ő méltósága Chikán Béla losonczi járás szolgabirói irnokot tiszteletbeli szolgabiróvá kinevezni méltóztatott, miről a közönség ezennel éne ültetik. KÖRÖZVÉN YEK. Bálint János klenóczi lakos folyó évi február 6 án Klenőezon tartott országos vásár alkalmával egy pár Ökröt vett, ezek febrnár bő 20 án házától elszaladtak, egyiket február 22-én sikerült Rimaszombatban feltálálni, azonban a másik hamvas td.iru) szőrit, csákó szarrá, hátulsó jobbezombján öt bélyeggel, mind ez ideig feltalálható nem volt, mi is < zennel köröztetik. Tanenberger Bálint és Ölük Lajos Szatmármegyebeli Fehérgyarmatról előbb nevezett 8 frt 8 kr., utóbb nevezeti pedig 4 Irt 6 kr. adó hátrahagyásával ismeretlen bérire költözvén, azon megjegyzéssel köröz­ tetnek, begy feltalálásuk esetén tőlük a követelésbe vett adótartozás behajtsad.). PÁLYÁZAT. A kassai cs. kir. hadparancsuokságuak 1879. éri febrnár hó 23-án kelt 733. számú rendeleté foly­ tán a .Ferebcz József császár a katonai tiszti özvegyek és árván segélyző egylet ügynöksége- részéről köz­ hírré tétetik, miszerint az általa kezelt „Gizella segélyzőfnrráeból ez évben két férjhez menő leány részére hozomány czimén 100 frt o. A járulni fog, következő öltételek megtartása mellett: ö Felsége által jóváhagyott scgélyző okmányok igénynyel bírnak. Első sorban előnynyel bírnak azoknak leányai, azaz árvái, kik a „Ferencz József császár a katonai tiszti Özvegyek és árvák részére megállapított segélyző egyletnek- rendes azaz valódi tagjai voltak és főképen a cs. kir. hadseregben, tengerészeiben és a két hon védségnél tényleges szolgálatban Avagy nyugalmazott állapotban lévQjisztcknck leányai és árvái. Az erre igényt tartandok bSlyegtolen folyamodrácaikat férjhez meneteli kimutatással a menyasszony keresztlevelével Vagy más annak bizonyságát kimutató okmányokkal f évi marczius 31 ig a .Ferencz József caáasár katonai tiszti őzvegyek avagy árvák segélyző egylete- (Bécs, IX Miksa tér 2. sz. földszint) czim alatt beterjeszteni el ne mnlaszszák. A később beérkezett folyamodványok tekintetbe nem veendők. A cs. kir. badügyministerium 1879. évi február 6-án 9- oszt. 528. szám alatt kibocsátott rendeletében a Triesztben székelő „Hazafiul segélyző egylet- pályá zati hirdetményét következőleg tette közzé: LAPOK. A „Triesli hazafi ui segélyző egylet- az alapító­ levél alapján megnyitja a pályázatot ez évre is oly a háborúban megseix-tllt katonák részére, kik Trieszt és ennek vidékére avagy Dalmacziai illetőségűek. Fölhívatuak tehát mindazok, kik magukat egy segélyzésrv kellőleg alkalmatosaknak vélik, kérvényei kel folyó évi május hő utoljáig a trieszti polgármes­ terhez. miül ezen segélyző egylet elnökéhez, beküldeni. Ezen kérvényben kitüntetve legyen, azaz követ kező okmányokkal szerelendő fel : 1. Hogy a kérelmező a feuti tartományok vala­ melyik helységébe tartozó. 2. Hogy a kérelmező a cs. k. hadsereg avagy a cs. k. tengerészeihez tartozik, s mily ranggal ? 3. Hogy ő a múlt évi boszniai háborúban avagy a régibb azaz Isiit, és 18C9. évi hadjáratokban tény­ leges részt vett a az ott kapott seb következtében munkaképtelen lelt. 4 Jelenlegi állása és anyagi helyzete s család tagjainak szórna, kiket neki eltartani kell, kitüntetendő. Megjegyczletik végre, hogy ezen okmányokban foglalt valóság a politikai hatóság részéről hitelesítendő. A bécsi orvosi egyetem alapítványának jövedel­ méből, emlékezetére az ö orvosi és másnemű segítségére, a cs k- hadsereg sebesültjcí közül oly két szükséget szenvedő egyén, kik az 1866. évi hadjáratban a cs. kír. hadseregnél szolgáltak és vagy megsebesülés vágy­ más szerencséiknség folytán a hadjárat alatt rokkan takká lettek, cgycnkíut 70 frttal részesiteodók. Az orvosi egyének, kik a fentebbi föltételnek eleget tesznek, előnyben részesülnek, kiválóiig, ha keresctképteleuckké lettek. Ez iráuybani kérelmezők bélyegtolen kérvényüket egy hitelesített szegénységi bizonylattal és egy rok­ kantságukról szóló kimutatással (katouai értesítő jegyzőkönyv, kivonatok stb.) ellátva az illető cs. kir. badparancsuokság vagy az illetők helyi hatósága utján legkésőbb 1879. évi április 3U ig a bécsi orvosi egyetem irodájának (Bécs, város, Rothonthnrm-strassc Nr. 23.) bénneutvo adják be. Az 1879. évi april hó 30-a után érkező kérvények többé tekintetbe nem vehetők. HIRDETMÉNYEK. Ö cs. és apostoli kir. Felsége Dr. Kunez J-.nő budapesti spanyol kir. alügyuöknek kinevezési okmá­ nyát a legfelsőbb múködhetési jog záradékával ellátni s nevezettnek ezen hivatal elvállalását legkcgyelme sebben megengedni méltóztatott. frankot). 2. dij: 40 darab arany. 3. dij: 30 darab arany. 4. dij: 10 darab arany. A legzebb háti lóra 1. djj: túzteletdij. 2. dij: 30 darab arany. 3. díj: 20 darab arany. 4. díj: 10 darab arany. Belépti dij 20 kr. Május 6 ún déli 12 óra tor a városligetben ügető verseny kettős fogatul négy kerekű négy üiésú kocsi­ val. 1. díj: Államdij, egy 5 eves bábolnai kancza (150 arany érték). 2. dij: 50 darab arany. 3. dij: 20 darab arany. 4. díj : kettős tél. Egyes fogat. 1. dij: 50 darab arany. 2. dij: 30 darab arany. 3. dij: 20 darab arany. 4. dii: kettős tét. Tét minden fogat uUn 10 frt. Ugyanazon ló mind a két versenyben nem indulhat. Május 7 én reggeli 10 órakor kezdődik a nyilvá nos lóárvorés. Ezen kiállitásra hozott lovakból futnak a sors­ játék nyercménylárgyai bevásároltatni és a kiállítási helyiségben összcálliitatni s b án d. e. 10 órakor a közönségnek bemutattatni; s déli 12 órakor a kiállítási omnibus-lielyiscgben nyilvánosan a m. kir. íbldmivelési ministerium, a hatóság kiküldöttje a a közjegyző jelen­ létében kisorsoltam!, mely sorsoláshoz minden sorsjegy­ tulajdonos meghivat.k. — Sórsjcgy I frt. Nyoreménytárgyak. 1. nyeremény egy szép négyes fogat. 2. nyeremény egy szép kettős fogat. 3. nyere­ mény egy tiakker fogat 4. nyeremény egy nehezebb igás fogat. Ezen telül több felnyergelt báti ló és különféle lóhoz tartozó igen szép iparczikk, összesen 30 nyeremény. A nyerő, ha a nyeremény-tárgyat megtarUui nem kívánja, a társaság annak lehető magas áron leendő eladását azonnal eszközölni fogja, s u nyerőnek az árt kifizeti. Ezen lókiállitás, verseny és sorsjáték a főváros­ ban első alkalommal lesz megtartva, sikere országos lótenyésztésünk fejlődésére, uiclyuek emelésére törek­ szünk, jótékonyan fog hatni, miért is a vidéki tenyésztő, ugy a főváros tisztelt közönségének támogatására számítunk. Sorsjegy kapható a fővárosban, Győrben: Jerffy Antal és fia nagykereskedőnél; Dcbrcczenben az ipar és kéreskcdelmi banknál. Mindennemű felvilágosítás, bejelentés és kérdések az igazgatósághoz intézendők: Nemzeti szinbáz bérház, a hivataibelyiségbeu. A „Lótenyésztés emelésére alakult részvény­ társaság", Budapest, február 20 án 1879. Az igazgatóság. Lókiállítás, lóárverés Budapesten. 1879. május hó 5. 6. 7. 8 án a lóversenyek alatt az omnibus-telcpeu, kerepes! ut végén. Alólirt társaság, a tenyésztő és vevő kereskedő s lókedvelő közönség azon altalános óhajának kíván eleget tenni, hogy Magyarország jobb tenyésztése a vevők mint eladók közös érdekében egy helyre összpoutoJttassék, egy találkozási helyet készítünk elő a vevő és eladó között, miért is legalább 200 loból álló lóárverést magasabb díjazással összekötött elad? lovak kiállítását, Hgető versenyt s a magyar kir. miuisterium ált d éngíúélyczí-it lovak »'ezekhez tartozó' ipáfezikkekből sorsjátékot rendezünk. Vevők megnyerése végett ezen kiállítás Európa minden lóvevő államában hirlapilag birdettetui fog, elontékeny vevők megérkezését már most kilátásba jegyezzük. A lókiállitás kezdődik május 5 én reggel és tart május 8 án déli 12 óráig. A lőkiállitáshoz csak eladó lovak bocsájtatuak. Május 5 én reggel tog a Jury a kiállítás felett ítélni, s Ítélete folytán a következő dijjak fognak kiosztatui : A legszebb egy pár kocsi lóra I. dij : államdij, egy 5 éves mezőhegyes! kaueza (220 arany érték, 10 HIRDETMÉNY. A varsányi közbirtokosság tulaj­ donához tartozó regáléjog 1879-ik évi április 1 -ón nyilvános árverésen . haszonbérbe. fog adatni X. haszonbér kezdetét veszi 1879-ik évi április 24 én és tart hat évig, azaz 1885 ik évi április 24-ig. Az árverezni kívánók kötelesek 50 frt bánatpénzt letenni. Zárt ajánlatok az árverés napjáig szinte elfogadtatnak 50 frt bánatpénz melléklésével. ■■ i it » irrr « i: ■<. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00595.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_03_30.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-03-30 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 13. szám (1879. márczius 30.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom