https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a4bd25f87585af3840de9754e67137e7.jpg 0f379f085036d526caa5a0e0622a48ba https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/32c4877fb03d7c282956f7ac87561d05.pdf eabfa05c5ec2e625a8ca9084c881b9a6 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 12-ik szám. Vasárnap, 1879. márczius 23. NÓGRÁDI LAPOK és H O N TI H I RA D Ó. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Előflxetéii felhívó • „Nógrádi Lapok“ 1879-ik évfolyamán. Előfizetési feltételek: Egész érre .... 6 frt. Fél érre.......................... 3 frt Évnegyedre .... 1 , 50 kr. Egy hónapra . . . . — „ 50 kr. Ax előfizetési pénzek egyedül a kiadóhoz cxlmezre, — legcxélszerúbben póstantalványnyal — a nyomatandó példányok a pontos szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék László, kiadó • laptalajdonos. B.-Gyarmat, márczius 21 „Magyarországot a tudomány öli meg“, azt mondá egy barátunk, midőn a szegedi katastrófa felett egy baráti körben elcsüggedtUnk. E sarcasticus megjegyzésben van valami, ha az általánosságtól eltérve, hazai viszonyainkra fordítjuk figyelmünket. Magyar­ országban az irodalomtól kezdve — minden hatványozott erővel haladt előre, és valamint az ár, nem egyenletesen halad, s nem tölti be sokszor a tátongó mélységeket, ugy nálunk a rohamos haladás igen sok hézagot betöl­ tetlenül hagyott A tudomány és művelődés nálunk hiá­ nyolta a conservativismust, s haladt előre, — az igaz, nem nagyon messzire. Egy tudományág az, mit a magyar nem­ zet minden szép törekvése mellett elhanyagolt, b a melynek fejletlen volta miatt sokszor annyi csapás éri, s ez a technika. A techni­ kai pálya sivár és háládatlan hazánkban; hej pedig, ha azt akarjuk, hogy Magyaror­ szág ipara, gazdászata felvirágozzék, ha nem akarjuk magunkat kitenni Szeged-féle katastrófáknak, ugy a tudomány ezen ágát fej­ lesztenünk kell. A kormány hivatása, hogy könnyű módot nyújtson arra, miszerint a technikai pálya egyszer valahára tekintélyt nyerjen. A technicai műveltség mulhatlanul elő­ mozdítaná gazdászati viszonyainkat is. Nem egy szaktudós fejtegette már ala­ posan Magyarország gazdasági viszonyait, s mindenik fejtegető azon következtetésre ju­ tott az észlelt mozgalmakból, hogy mi a kül­ földhöz viszonyítva, igen rósz lábon állunk ezen a téren is. A magyar tudományos akadémia nem­ zetgazdasági bizottságában a múlt hónapok­ ban ugyanezen tárgyról értekezett Kenesscy Kálmán is, s igen szépen fejtegette, hogy földmivelési mozgalmainkra s ezzel gazdasági viszonyaink javulására mily jótékony hatás­ sal lenne egy úgynevezett kultur mérnöki intézménynek nem annyira felállítása, mint tovább fejlesztése, mert hiszen ezen intézmény már felállittatott még az 1877-k évben, ámde a Pató Pál-féle okoskodás annyira lábra kapott már nálunk, hogy még kormányköreinket is lenyűgözve tartja, ott pedig nem szabad volna a lanyhaságnak tanyát ütnie, honnan annyian várnák a segélyt, s hol súlypontja székel az ország gazdasági viszonyai javulá­ sának. Hogy ezen intézménynek mi a czélja és mi a haszna? — arról felvilágosítást nyújta­ nak a német birodalmi tartományok, különö­ sen a bádeni nagyherczegség, hol rövid 8 év alatt aránylag csekély költséggel negyed fél ezer hectárnyi olyan területet vettek javí­ tás s azután művelés alá az ilyen kultúr­ mérnöki intézmény segélyével, a mely terület azelőtt terméketlen állapotban ásitozott a végtelenségben. Nálunk nem kelne el az ily kultur-mérnöki intézmény — gondolja talán az olvasó. Ennek épen ellenkezőjéről tanúskodik azon körülmény, hogy a magyar kormány által e czélra pár évvel ezelőtt külön kiképzett kultur-mérnök már nem képes megfelelni fel­ adatának, annyira''Juagy az érdeklődét a gazdaközönség körében a jó és hasznos iránt, s épen ezért a kormánynak kötelessége volna már újabb kultur-mérnököt kinevezni, vagy ha ilyen nem létezik, külföldön kiképeztetni nehányat, annál inkább, mivel a most mű­ ködő kultur-mérnök segélye folytán rövid pár év alatt több mint ezer hold terület tétetett gyümölcsözővé, s ezáltal közvetve az ország­ nak is hasznothajtóvá. Nevezett értekező szépen kifejtette mily módon lehetne ezen intézményt hazánkban meghonosítani, s ez által gazdasági viszonya­ ink javításán egy uj, a külföldön már régóta divó, de hazánkban még nagyrészben isme­ retlen módon segíteni az által, hogy hazánk felosztatnék kevesebb, vagy több területre, s ezen területekre egy-egy kultur-mérnök ne­ veztetnék ki, s ezek különösen a gazdasági tanintézetek gazdaságainak színhelyén tenné­ nek először ÍÖldjavitás! műveleteket, hogy az intézetek növendékei megismerkednének a czélszerú földjavitás módozataival s aztán, midőn az életbe lépnének, a maguk területén is alkalmaznák azokat. Ily módon aztán lassanként a kisbirtokos szemei is kezdenének felnyílni, kezdenék be­ látni, hogy a külföldet jobb hasznot hajtó intézményeiben utánozni, mint majomként menni annak vizelete s egyéb — legtöbb esetben mételyező szokásai után. Hazánkban különösen, — melyről már számtalanszor volt mondva, hogy földmivelő ország, nagyon el kelne az ilyen intézmény, mert földmivelési viszonyaink épen ugy néz­ nek ki, mintha Ázsiában volnánk, a ha nem igyekszünk előre haladni, akkor soha sem fogjuk tapasztalni azon közmondásnak rajtunk beteljesedett igazságát, hogy „Segita magadon, s az isten is megsegít.3 Hitelviszonyaink. Minden nemzetgaszdász által elfogadtatott s a gyakorlati ólet eredményei által is igazolt, Általános vélemény ax, hogy a hitelforgalomban a azabadveneny, a ooncurrencxia ax árakat mérsékli annak kizárása pedig azt, a kínálat és a kereslet közti természetes egyensúly és szabályozó arány megzavarását idézi elő. Ezen vélemény oly természetes, oly világos, hogy bizonyítgatni is felesleges; mert ex már ax összes vi­ lágkereskedelmi piaczokon ugy is igazolta magát és mégis nálunk.Magyarországon ezen megdöntbetlennek látszó igazság nem igazolta magát, ez az igazság itt nálunk egészen fordított alakban jelentkezett. A magyar törvényhozás azon nemzet^azdászati elvből kiindulva, hogy ax árakat egyedül a kereslet és kínálat közti arány szabályozza, egy merész,és a kor szellemének megfelelő szabadelvű intézkedésre határozta él magát. A külföldi államok után indulva az 1868. 31. t csikkben eltörölte az uzsora törvényt s ez által a hitelforgalomban korlátlan tért nyitott a sza­ bad versenynek független határokat biztosított a kamatlább hullámainak. Ezen szabadság, ezen független­ ség megfelel ugyan a kereskedelem, a nemzetgazdásxat modern fogalmainak, de eredményeiben nem fe­ lelt meg a várakfcásnak Részint az uzsora törvény eltörlése következtében, de még inkább és különösen az uj alkotmányos élet beálltával felébredt a pezsgő politikai élet és éltető hatása alatt a bankok és min­ dennemű pénzintézetek egész sora keletkezett; lássuk minő eredménnyel: Addig, mig nálunk néhány szegény takarékpénz­ tár állt esek fenn, mig néhány bank dominálta a hely­ zetet, Magyarország hitel igényei, ha nem is teljesen, de tűrhető mértekben s áltálában mérsékelt kamatok melleit volt kielégítve, mikor azután meglepett ben­ nünket az alapítási szédelgés, mikor a házi szolga is gründolt, mikor minden uteza {sarkra kiírták, hogy: „Oeld för alles!“ nem lehetett pénzt kapni sehol, vagy ha igen csak méreg drága s a tőkét magát is felül­ múló uzsora kamatok melleit, 1867-ben volt Magyar­ országon 55 takarék pénztár 68.037.991 frt forgalmi és alaptőkével, 7 bank 9.457.524 frt forgalmi ée alap­ tőkével, 1875-ben már 296 takarékpénztár 97 külön­ féle bank s 85 szövetkezet *) csábította kölcsönre a hitelszomjas közönséget s mig az 1887 ben működött 67 pénzintézetnél 6-sxáxtóli, legfeljebb 8-százt. kamatra lehetett kölcsönt kapni, 1875-ben már a 478 és még ezentúl is évről érre szaporodó nagyszámú pénzinté­ zetnél a kamat 7 perczenttől kezdve egész 18 öjo -ig felcsigáztatott, sőt voltak pénzintézetek, melyeknél a különböző czimeken szedett illetékek, még ezt a szá­ zalékot is meghaladták; nevezetes e mellett még az, hogy mig a kevesebb pénzintézet képes volt a magán tözséreket a pénzpiacáról, ha nem is teljesen leszorítani, de üzlet kötéseiket legalább némileg mérsékelni addig, épen akkor, mikor körül voltunk rakva roppant sok pénzintézettel a magán uzsoráskodás leginkább felburjánzott, akkor űzte lelketlen fosztogatásait legmértéklenebbűl, legszabadabban, minden tartózkodás nélkül Ezek a tények mindenki előtt ismeretesek s ezek­ ből kitűnik, hogy nálunk a szabad verseny nem szülte azt a hatást a mi rendes viszonyok közt a szabad ver­ seny természetes következménye szokott lenni. Mikor aztán elriselbetlenné kezdett válni a helyzet, mikor az ország minden részéből egymást érték a feljajdulások, mikor már türhetlen állapotot idéztek elő as egyes fosztogató uzsorások vakmerőségig magas kamat zsarolásai, általánossá vált az óhaj, hogy az állapoton segiteni kell. Társadalmi téren indult meg a mozgalom ax elhagyott irány felé, s a társadalmi mozgalom te­ vékenységre sarkalta a kormányt A kormány egy bizottságot bivott össze, melynek feladata volt a bajok orvoslásának módjára véleményt adni. •) Bartal József. .Hitelviszonyaink és az vaslat 1878. Uzsora törvényja­ �NÓGRÁDI A bizottság abban a véleményben állapodott meg, kogy a bajon törvéuyboxAxi utón kell segíteni, tgy született meg ax 1877-8 ik tOrvényczikk, mely az uzso­ ra törvényt vissza Állította azon módositással, hogy a ' törvény *. kamat lábét 8-száxtóliban állapította meg. Mikor ezen törvény létre jött, életbe lépett, azt hittük segítve van a bagón a nyugodtan vártuk az eredményt. Senki sem kétkedett a máig sem kétkedik abban, hogy az uzsoráakodók visszaéléseit teljesen meggátolni, ax uzsorát teljesen kiirtani, megtörni és megsemmisí­ teni, ezzel a törvényével sőt még szigorú büntető törvénynyel sem lehet, mint nem tudták ezt megtörni Galicziában, a hol pedig szigorú büntető törvény áll aljában az uzsorának, bár a kamatláb határozott fok­ ban nincs megállapítva s egyik legnépszerűbb pénzin­ tézete a „Rusükxl kredit Anitáit * éa 12-százalékra kölcsönöz, de az 1877-8. törvéuycziktől mégis más eredményt vártak mint a tényleg bekövetkezett KBrtl belül másfél éve annak, hogy az uzsora törvény életbe lépett a az eredmény mindenki előtt ismeretes. A hitelforgalom lendületet nem nyert, olcsó kölcsönö­ ket kötni nem lehat, ax uzsora éa pedig az előbbinél most már aokkal veszedelmesebb alakban az általánossá vált a váltó kölcsönök alakjában teljes virágzásban van ma is és ezt ax uzsorát a váltó jogi és forgalmi természeténél fogva ellenőrizni, korlátozni és akadá­ LAPOK. forrását nem a földbirtok nem a földmivelés, hanem a kereskedelem és az ipar képezi, a gyártott váltó üzlet következményeiben nem oly káros, nem oly hát lányos és nem oly veszélyes a hitelviszonyokra, mint ott, a hol a nemzet egyedüli vagyona a termő föld. Magyarországnak, a magyar nemzetnek a tekintetben, kivételes helyzete van. Nálunk a nemzeti vagyon ér­ tékét a földbirtok képezi, a mi jövedelmünk a termés minőségétől függ, a földbirtok azon alap, azon központ, honnan vagyoni képeeségüuk ereje kisugárzik, földjövedelem képezi létfeltételét s ellető napját kereskedőiműnk és iparunk fejlődésének is. Nálunk a földmivc les, a földbirtok egy központi erő, melynek hatalmas érméseit megérzi az ipar a kereskedelem s megérzi társadalmunk minden osztálya. Ha a földbirtok nem termel, ha a földbirtokos terményét potom áron kény­ telen, a kedvezőbb piacai ár bevárása nélkül, elvesz­ tegetni, ha a földmivelőnek pénze nincs, ba tőkét gyüj teni nem bir, szegény a kereskedő nem bir lábra kapni az ipar elszcgényül az egész nemzet, mert nálunk a kereskedelem korlátolt összeköttetéseinél fogva, az ipar fqjlctlenségo miatt nem képes pótolni azt, ami a földbirtoknál a nemzeti vagyonra elveszett s nem bírja helyre állítani hitelviszonyainkban az egy évi rósz ter­ més által megzavart egyensúlyt, mint történik ez ki­ terjedtebb kereskedelemmel, és fejlettebb iparral biró tényleg kiállítva, a provizorius kormány által 600,000 frt állami dotatióban réazesiltett s melyet ő felsége a magyar király 1862. évi augusztus 20 án kelt legfel­ sőbb elhatározásával erősített meg. Ezt azt egyetlen intézetet az újabb alkotmányos törvények kiváltságok­ kal a parlamenlaris kormány pedig anyagi segély nyigtás törvéoydc iktatásával támogat s a támogatást meg is érdemli, ez a „Magyar földhitelintézet. * (folyt, kör.) Gyámügyi jelentés. A megyei gyámügyi működés és ügyforgalom eredményét a lefolyt február bóra vanszersnesém kö vetkezőkben előterjeszteni, u. m. Az . alatt mellékelt kimutatás szerint tett a I. évben beérkezett és árvaazéki iktatóba vezetett ügy. darabok száma 1274 drb, melyekből a múlt február bóra esett 926 drb, ez utóbbi ügydarabokból eliatéztetett Piry János ülnök által 1C4 drb, Jeszenszky József ülnök állal 159 drb, Horváth Danó helyettesített ülnök által február 16-től 146 drb, összesen 471 drb, elin­ tézésre felmaradt 103 drb. Ezen felül a múlt évi bátrálékokból január bő -.égével felmaradt 1890 drból elintéztetett a bárom előadó által 623 drb, felmaradt tehát clintézendőül eczimcn 1367 drb, összesen pedig más országokban a bol a belföldi tőkék nem vándo a múlt és folyó évi ügydarabokból elintézve lett feb­ rolnak külföldre ax ipar és kereskedelmi csikkek be lyon! nem lehet ruár hóban 994 drb, felmaradt elintézendő a tevali szerzése végett. Mi minden intézményeinknél, s így A váltó a kereskedelmi forgalomra nézve igen hátralékok ide számitásával 2170 drb. hitelviszonyaink megszilárdításánál, szerzésénél is kiin szerencsés találmány, mert a kereskedelmi életben hi Az árva betétek a múlt hő 27 én szabályszerüleg dulási pontul s minta képül a külföldet tekintjük, nagyvatva van közvetíteni a pénz éa ára forgalmat, könyiszabású hitelműveletekkel complicált tiuancz operatiók- megvizsgáltatván, kilüot miszerint február hó végével teni a szállítást, rövidi'eni a kereskedelmi ügyletekből készpénzben illetve takarékpénztári könyvekben, to­ kal, nagyhírű bankok alapításával cxperimeulálnnk s származó követelések kölcsönös kiegyenlítését, de hi­ mig a magas politikán törjük fejünket, mig külföldi vábbá kötvények és értékpapirokban őriztetett a köz­ vatása csak is ez és nem egyéb. A ki azonban tudja, eszményképeken ábrándozunk elhanyagoljuk vitális ér­ ponti pénztárban a fő és számvevői * . alatti kimuta­ hogy Magyarországban mily kevés ax ily kereskedelmi tás szerint összesen 296617 frt 61 * « kr., a *,j. és 4 dekeinket, elvesztjük hivatásunkat- ignoráljuk hazánk váltó használtatik fel a kölcsön ügylet kötések körül, •|. alatti kimutatásokhoz képest pedig takarékpénztári agrouom érdekeit, azután mikor azt tapasztaljuk, hogy az befogja látni, hogy az uzsora virágzik s pedig ve­ könyvek és követelésekben tett az ösazesilett régi hitelviszonyaink javulás helyett roszabbakká válnak, szedelmesebb alakban mint eddig. letétek tartalma 1076 frt 97 kr., az úgy nevezett árva­ mikor látjuk, hogy évről éyro szegényülünk, sallangóe A pénzintézek azon vannak, hogy részvényesei­ politikai szónoklatokban szidjuk a kormányt, hogy a segély alapé 1060 frt 83 kr., végre 6 *|. alatti szerint ket minél nagyobb osztalékkal lepjék meg, ezt csak az árva tartalék alap javára a törvény értelmében a bajon nem segít. a forgalmi tőke minél nagyobb hasznosítása mellett központi pénztárban kezelt tőkék kamataiból levont Hitelviszonyaink javítására a mozgalmat társa érhetik el, a mit mü nyelven legmagasabb fructificati- dalmi utón kell megindítanunk, s o mozgalmat, mint 10 öjo-os összege 460 frt 21 kr., mely összes pénztári őnak neveznek, s erre csak a váltó alkalmas, melynél értékek kezelése kifogástalannak találtatott. földmivelési érdeikeink előmozoitására, felvirágozására az eljárás szigorú gyors, kifogást nem tűr, a kamat kell irányoznunk. Van szerencsém ez alkalommal jelenteni, miként korlátlan s a tőkét egy évben négyszer vagy többször a nagy oroszi árvapénztár a nmlgú belügyministeriumMindenki előtt ismeretes, azért hosszasabb bizois megforgatja sokszorozott jövedelemmel. Addig mig nyitgatásra nem szorul az a körülmény, hogy a ter­ nak 45391—878. számú rendeleté s ennek folytán a kamat korlátozó törvény nem volt, azért volt drága ményeknek ára nincs, az ingatlan földbirtok elérték­ kelt 1281 —878. számú közig, bizottsági végzésnél fogva a hitel, mert a sok ty nyerészkedési vállalat, „Bau vé­ telenedett, iparunk és kereskedelmünk pang és u ma­ ezen megyei árvaszék által átveendő lévén, ezee át­ ** réin „Kente bank * s különféle cximek és nevek alatt gyar nemzet évről évre, napról napra szegényül és mi vétel a belyszinen tényleg azzal történt meg, hogy az alapított intézet, a közforgalomtól a tökét elvonta, folytonosan keressük ennek okát. evégből kiküldött Jeszenszky József árvaszéki ülnök, most midőn a csupán nyerészkedés czéljából alapított Ennek pedig igen egyszerű éa természetes oka Hannos Gábor tiszti főügyészén Horváth László szám­ vállalatokat az 1873. pénzügyi vihar balomra döntötte vevő a nevezett árvatárnál érdekelt összes árvák kö­ van. Mezei gazdáink nem juthatnak hitelhez, nem bír­ és elseperte, azért drága a hitel, mert a hitelre szorult nak prodnetiv befektetésre alkalmas tőkét szerezni s veteléseit; valamint az adósok tartozásait úgy jogi ember a pénz szerzés a kölesönoyorés legkönnyebb, nincsen egy oly hatalmas, az egész országban elágazó mint kezelési szempontból tüzetes vizsgálataié vevőn, leggyorsabb módját kénytelen elfogadni, a mi könnyű hitelszervezőt, mely mezőgazdasági érdekeinket támo­ azon kielégítő eredményt constatálbaták, hogy az és gyors ugyan, de eredményeiben veszélyes L i. vál említett árvatárban kezelt és összesen 100 drb köt­ gatná. tót ir alá, azért, mert a hitelező csak váltóra hajlandó Hiányzik a befektetési alap, a forgalmi tőke, az vényben elhelyezett 8624 frt 66 krayi érték hiányta­ hitolt nyitni. lanul megvan és az árvák közül senki sem károsodolcsó hitel Egyetlen intézet létezik, melynek czélja a Azon országban a hol a kereskedelem virágzik, hatik, mert amennyiben egyes kötvények telekkönyvi fölhitcl igények kielégítése s ez az 1848 iki XIV. t. a hol kivitel a behozatalt túlszárnyalja, a bol az ipar bekeblezést nem nyertek is, az illető adósoknál vagyon ez. által lett már kilátásba helyezve, de a mely a előre haladott, a hol ennélfogva a nemzeti vagyon fő­ bekövetkezett politicai viharok miatt csak később lett hiány sehol fennem forog. TÁRCZA. ..Ml kérdést hord fel ön merd ftrügykép ? Mi Joggal sérti a becséletem ? . . . Mondják, ón hírhedt bajvívó, de még est Jogúi sértésre el nem ösmerem. ** Kacsajba tőr ki hős Kosordy erre, 8 kiált: .barátim, nyerve a klikóI A nyál kiugrott imo a bokorból Bénáin! erről többet nem való. * Lovaglás elégtétel. .Az ur guzembor I* ..Mit mosd 6b, vzkmoré ?** .Csak zzt, hogy öauvh k«tlii uáv dukál, Az t b b« r, U a (ti mint pnediutnm. Boméayiom : ohbea büntet Ben talál ?* .Tehát .ok * és Jog * keU ónnak vitéz ur?l Az ok : mert lnnék kettő a füle; Miért ne érhetné be egygyel is, ha Oly nagyra nőtt az, mint az ón fale. ..Urna I . . . vagy lakább ördög! . . . vájj' mi lelte Out, hogy belém ily aljai módra köt? . . . Van-e 0 k erre 1 hzllott-o telem egy Szócskát, a mely ónt sértve számra jött? ** A jog pedig még praegnansabb, mivel ha Levágtam önnek termetes fülét, Jogában állasd azt besózva, híven Megóvni, mint e szép nap emlékét. * .Barátim I mondtam ugye. hogy Sliuter Ex a rSpók. ki majd .ok‘-ot kávás! 8 ml es az .ok * ily frátereknek ajkán 1 Kibúvó, a nely megszökésre tea I Így benczeg, ekkép mar, gúnyol Kosordy. Mert ő „lovag , * ki síkra szállni mer, — 8 a kit megcsáfolt, véle annak egyben Pisztolyra, kardra, verekedni kell; De én fogadtam vétetek .klikóba . * Begy • nyulat na még kiugratom, Pompás mulatság lesz! elüsneren. hogy Ily sport magában is szép jutalom * . . . Kelönben vége, nines számára többé A társslomban hely, nincs menedék, S ba tán a térvényt választná pajzsául. 8 ott nyerse, itten elvesztőé égyét . . . Csend vaa. Szerény! olvas, és fokonkint Higgad, hisz' ón vád ót nem terheli; Gondolja: enged, aki józanabb, és Ha kell, a térvény is védelmezi. Most is sok Unom, sok glués gavallér All itt, de nincsen egy mentő szava; Sót felrivall, hogy a .becstletárt * Vérnek kell a felek közt folynia De itt van inét a atenker kisérte : .HogyanT . . tehát Sn hallgat, jó madár?! . . . Alkalmasint, mert véli, hogy kózotttnk A kérdés szépen elvégesve mát\ 8 a vér arczába szökken most először A sértettnek. — ily gúnyt el nem visel -Legyen f* robog fel Kénen a segédek, S kitérve rögtön óra és a hely. Mem így, barátom 1 én megadtam önnek KeHö csínét, a sor most már éaöu; Tessék kibújni, másként önt lovaggá A hol talán non kérné, ott Ütem. * Nem szól Szerény! mást, csupán emezt még: ..Ön telem ugy e egy ftiet kívántI — ma Ara jó, de ingyen nem, mivel vinont én Ön orrát vészem kárpótlás gyanánt. ** írunk ezer a nyolczszázhetvenkileBczben, (Világméveltség fényes nappala!) A két levente megvívott vitézéi; A gyepre egy fél s egy orr hullt vala S telvék a hírlapok, hogy két kiváló Gentleman közt a .fenforgott eset . * Mindkettőnek teljes becséletérs, Lovaglásán elintézve lett. Csalomjai. Rendkivüliségek az emberiségnél. Hogy az isten képére teremtett ember mennyire alá van vetve a teremtéa különböző szeszélyeinek, mennyiben nyilvánul az nagy erők, óriások, törpék, csodaszülöttek előállításában: azt a következő esetek bizonyítják. Páriában 1618-ban élt egy Molain Péter nevű ember, aki egy maga képes volta legvastagabb bilin­ cseket darabokra szaggatni, kőbázakat szétrombolni. — És ez a berknlesi erejű ember, ha rombolásai köz­ ben gyikot vittek elébe, minden erejét elvesztő és a legnagyobb gyávaságot mutatott. Mily gúnyos ellentét ez a rendkívüli erővel! 1786-bzn Londonban élt egy Macdonáld Sámuel nevű katonatiszt, ki 40 éves korában 6 láb magas és 8 hüvelyket tett, mellének ezéleuége 4 láb volt, tea tőnek minden tagja összhangzásban állott egymásáé), �NÓGRÁDI önként értetik, hogy az ily kötvények a meny­ nyiben a tartozás kinem fizeletnék az árvaszéki keze­ iét melleit törvény értelmében biztositandók lettnek. A küldötség napi ét fuvar dijjainak öuzeseu 76 frt 59 krban fetezámitott ét igazolt összege olyké pen fedeztetett, hogy minden egyet forint után nem is egészen egy, hanem c-upán egy krajczárnak »ioed rétté hozatott levonásba ét fizettetett ki a beterjesztett készpénzből a kikűldiilség tagjainak; nélam lévő nyugtáik mellett Végül tisztelettel jelzem, mikénk a tekintetet kOzigax. bizottságnak f. évi 308-ik szám alatt kell határozata alapján nem kétlem foganatba venni azon intézkedést, melynél fogva harmadik előadó OlniikUl Horváth Daaó árvaszéki jegyző, jegyzőül Komjáthy Károly kiadó, iktatóul t egyszersmind irattári kezelőül pedig Quirinyi György leltek alkalmazva, t a fennebb hivatolt végiét utasításához képeit a kisegítő dijnők­ nek Paczolay Antal személyében leendő kineveztetéae iránt előterjesztésemet a tekintetes alispán úrhoz be­ tétjéntani. B.-Gyarmat, 1876. évi marcz l én. riujer htráu, ótvmzóU elnök. Levelezés. Főiek, marcz, 20-án „Imitanda diligentia4 A füleki körorvosi válaaztáa pár évvel ez előtt nagyobb hév, és szövővényetebben ment keretitől, mint egykor a francia ctá uártág kikiáltása; tőt a választást következőleg, a megválasztott orvot N. H. oly nyílt tzemélyei vita tárgya lett, mely vita társadalmi életünkre ii homályt vetett Ez orvoe úr békével tűrte a válaaztái kellemet­ len lefolyását; — ignorálta az iniultatiókat — bízván, hogy mindezeket caak a természetszerű szorgalmával győzheti le. S íme! le is győzte; elnémult vele izemben va­ LAPOK Hirek. A király ő felsége megjelenése a vízzel ellepett Szegeden jótékony hatást gyakorolt a sújtottakra. Ó felségének ezen nemes rokonszenve megszilárdítja ama ragaszkodást, mellyel a magyar nemzet koronás fője iránt viseltetik. Hogy 25 éves házasságának jubileu márul — a nemzeti gyász miatt — lemondott, — ez is tanujele annak, hogy királyunk a magyar nemzet bajaiban osztozik s őszinte részvétet meg nem vonja a csapásokban sem. A szegedi romok között vigasz falta a szegedieket, hogy Szeged nem volt hanem lesz; Szegednek újból és szebben fel kell virágoznia. A fe­ jedelmi szónak lesz hatása! A szegediek iránti rész­ vét megnyitotta az adakozás nemes forrásait; s csak a magyar nemzet áldozatkész jelleméből magyarázható, hogy mindjárt másnap oly óriási összegek gyűltek össze. B. Gyarmaton mint jeleztük, két bizottság kül­ detett ki, mely a könyör adományokat igen szép ered­ ménnyel gyűjtötte össze. Az egyik bizottság (Németby Kálmán és Berczeller Lipót) adakozási ivén 335 frt kr folyt be, a másik bizottság (Karlik János és Elfér Ede) gyűjtő ivén pedig 550 frt Ezen kívül Hármon Gábor úr ivén, ki a tisztviselők közt gyűjtött, befolyt 150 frt, melyhez a város 350 frt szavazván meg, a segély összeg eszerint összesen 1365 frt Losonca városában I’lichu Soma orvos úr nehány óra alatt 184 frtot gyűjtött össze. Megjegyzendő, hogy ezen összeg­ hez feltűnőbb tétellel járultak a b.-gyarmati takarék pénztár 200, a b.-gyarm népbank 200, a takarék és hitelintézet 100, Dómján Pál 50 frttal. Zubovica Fedor, mint a központi lapok Írják, veszélyes beteg. Szegeden, hol a vizár áltel ellepett emberek éa vagyon mentésénél tevékeny részt vett, — egy ház gerendái reá szakadtak. Ezen gerendák fel­ emelése alkalmával oly erőt fejtett ki, hogy tüdeje ketté repedt. — A b.gyarmati tűzoltó-egylet tagjainak száma folyvást szaporodik. A legközelebbi ülésen is 8 egyén jelentkezett, kik közül 5 fel is avattatott. A b. gyarmati távirdai hivatal helyiséget vál­ toztat, ugyanis f. hó 29-én a „Kis Tabán ** utczában a Snlcz-féle házba költözik. lan készsége, vagy tzakk képzettsége ellen panasz e A b.-gyarmati izraelita hitközség szíves körűidben annyi évek alatt sem merült fel; tőt tzakkfigyelmébe. B.-Gyarmat városának méltán dísze az májában falytonos tanulmányozása által, az óta is oly izraelita imolaház, és sok földet kell bármelyik mózseóriási haladást tett, hogy öt centrális orvosainkkal pa- hitü atyánkfiának bejárnia, míg oly colossális épületre rallisálhatjuk. talál, mint az, hol a b. gyarmati izraelita közönség Mellőzve az apróbbnerú ■ közönségesebb beteg áhítattal és emelt lekűlettel dicséri a Jehovát. Soká, eégek általa gyakorlott gyógy módját fel kell említő nagyon soká készültek hozzá éa gyűjtögették az alapot nOnk példán!: mi aajátazerő de rationális könnyűlég az atyák, mig száz ezreket összegyűjtöttek; de mégis mellett, éppen hideg víz borongatásokkal gyógyítja a összegyűjtötték az összeget, — s felépiték az Isten legveszélyesebbnek mutatkozó „orbánezot ** vagy legkö­ templomát Ez az atyák érdeme. — Az atyák elhaltak, zelebb, helyben kéj a lég kétségesebb „fogó általi szü-. helyükbe egy -uj nemzedék felsarjadzott — Ezekhez lési műtétet * 1 oly sikerrel foganatosított, hogy ma mind fordulunk most éa kérdjük, nem tartják e botrányos a két anya, és gyermek frit egészségnek örvend. dolognak azt, hogy az atyák által múizléssel és nagy Köz érdekűnek láttuk közleni ezeket azért, hogy költséggel épített templomot piszok, sár és rondaság midőn egy részről eme szorgalom, és ügyesség felis­ veszi körül; s nem tartják o érdemesnek azt, hogy mertetésével az ő választól legitimáltatnak; egy úttal ezen templom, mely mint fentebb jeleztük az apáknak bízunk, hogy ez által tzakk társait a vetélkedésre ser­ százezrekbe került, néhány száz frtos értékű kerítéssel kentjük. körülvétessék ? — Gyenge ami szavunk arra, hogy azt ........................y............... “• a vallási rajongást és az egyházi intézményekhez való lamennyi ellenséges elem; el igen! mert a maga ne­ mében talán csak maga áll, a kinek a győri- táradhat csak lábai voltak kissé hosszabbak a szokottnál; — ereje is rendkívüli volt — Erői testben erőt lélek lakott. Tilly nevű ember 9 láb magas volt, ily rendkívüli 'nagyságot nem látott a világ. Lambert Dániel 1770. Leiceatenben született em­ ber 14 éves koráig semmi rendkivflliségét nem mutatott, később nagysága és ereje éveivel együtt gyorsan nsvekedett, 20 éves korában már 6 mázsa súlyt fel­ emelt, majd hízásnak indult és 704 fontot nyomott Meghalt Stamfordban 1809-ben. Combjának kerülete 3 láb 1 hüvelyk, hasáé pedig 9 láb és 4 hüvelyk volt. Teffery Hudzson nevű angol 24 éves korában még nem volt 2 láb magas, mi a törpéknél ritkaság, 63 évig élt; ezzel történt, hogy egyszer Bnekinghám lord nagy ebédet adott, a kis törpét egy hideg pásté­ tomba záratta és asztalára tétette s midőn a vendégek egyike a pástétom tetejét levette, nem kis ijedelmére egy kis ember jött ki abból és az asztalon a tálak között sétáit. Csodás játékot űz a természet szülötteivel, mit a következő példák mutatnak: Krisztus születése után 123-ik évben Rómáben egy4szemű gyermek született, 131-ben egy négylábú ugyan ott 308-ik Antiochia külvárosában egy két szájú, 4 szemű, 2 fogú, szakálas gyermek. 914-ben kutyafejü gyermek. 1290-ben a konstanti * mezőn oroszlán fejű gyermek. 1293-ban a Bergi villában bivalyfejű gyer­ mek. 1493-ban egy leány felső restben ember, alsó részben kutya alakú gyermeket szült. 1496-ban a Tiberisben találtatott egy gyermek, kinek szamár feje, emberi jobb keze, a balkéz elefánt lábaihoz hasonló, jobb lába sasé, ballába hiuzé volt, has szerkezete női, mellén kinőtt emlők voltak. Schveiczban egy gyermek született, szarvval fején, kezek helyett szárnyakkal, egy lábbal. 1543-ban Krakkóban egy sugárzó szemekkel, ba­ rom orr és szájjal, szarvakkal irtezatos gyerek született, hasán szőrös, kacsa tenyerek és talpak, az emlők helyén majom képek, a köldökön macska * fővel, mind két térdén és kézhajlAson egy egy kutya fő felfelé hajlott farkkal. 1577-ben február 12-én született egy 4 kezű em­ ber arczu, szamárfülü, a csípőkből kinőtt szárnyakkal hasított körmú tehén lábakkal, — bajuszos kort ért, — kedvencz mulatsága a hajigálás volt A nők között nem csuda a szakálas bajuszos nők, igy 1857-bon a Pesten is megfordult Pastrana Júlia szőrrel benőtt arcz és szakállal birt. 1864-ben Berlinben egy család mutogatta magát, a család feje egy körülbelől 30 éves nő volt, pompás barkó és bajnszszal, szakálla majd 8 ojoyi volt, hogy az utczán fel ne tűnjék, mindig férfi rókában járt, két szép leánya volt, egyik 11 éves, a másik pedig 5 éves, kitűnő szépeknek mondták, csakhogy felső ajknkon olt díszlet a csinos bajusz, melyst sok fiatal férfi meg­ érdemelt volna. P. Zs. kegyeletes ragaszkodást, mely az apák szivét buzdí­ totta, leírhassuk; ha ezen rajongásból és kegyeletből afiakra is ciak kevés átszállt volna, — úgy az apák által épített szent épület most nem állna oly pusztán, oly ridegen és oly botrányos piszok között. Csipák a b. gyarmati kir. ügyészség vezetése alatt álló börtönben feleségének meggyilkolása miatt vizsgálati fogságba helyezett rabon, a lébolyodásnak oly nagy mérrú jelenségei voltak észlelhetők, hogy a kir. Törvényszék bűnügyének végtárgyalása alkalmá­ val, a nevezett fogolynak Budapestre az állami téboly­ dába való szállítását rendelte el. Halálozás. Buriusz Mária, B.-Gyarmat város ér­ demes birájának, Buriusz Mihálynak édes anyja f. hó 20 án d. u. 2 órakor 83 éves korában jobblétre ezen derűit. Példás matróna vol!, ki bosszú életet csendes családi körben munkásán élte le, s szép unokáiban is gyönyörködhetett Béke poraira! A b-gyarmati tűzoltó őrséget f. hó 19-én éjjel megzavarta a bakter, ugyanis félreverte a harangokat s tüzet jelzett De hol a tűz? Bakterünk tovább látott az orránál, — mert tűz csakugyan volt, de Zahoráo, hol 3 ház hamvadt el; tehát csak az volt a hiba, hogy a baktor úr a B.-Gyarmat és Zahora közti távol­ ságot a nagy sötétségben nem vette észre. — Bacbár Gyula úr volt az örparancanok, — ki constatálván a tűz idegen voltát, a harangok félreverését beállította, s ez által a város nyugalmát visszaszerezte. Rövid hírek. Hanke Leó b.-gyarmati ügyvéd úr aggasztóan beteg. Áninger László úr 25-ik születés napját barátaival f. hó 20 án igen kedélyesen és ví­ gan tartotta meg. Köröm László ügyvédjelölt úr szép toasztban fejezte ki a barátság érzelmeit a jubiláló iránt Markovics Márton salgótarjáni plébános f. hó 8-án foglalta el állomását A losonczi izr. nőegylet bálja, mely igen sikerül, 331 frt 72 krt jövedelmezett. Gáspár és Baródi színtársulata, mely a nyári idényre B.-Gyarmaton szándékozik fellépni, Loeonczon f. hó 20-án kezdte meg előadásait Vágnsr-Gallovich Izabella f. hó 12-én halálozott sl Losonczon 22 éves korában. A zsélyi templom, azóta, hogy Perkinko Antal volt plébános eltűnt, minden éjjel kivilágittatik. A losonczi tűzoltó egylet Pettyko Imre urat „örökös tiszteletbeli parancsnokául ■* választotta meg. Az okmányt „disz bi­ ** zottság fogja részére kézbesíteni. Kovacsik József b. gyarmati tanító azzal indokolta szóval a tantestü­ leti kör gyűlések gyér látogatását, hogy ott oly „Dongó ** féle minta előadások tartatnak, melyektől minden jó érzékű tanítónak meg kell szökni. A tegnapi pik­ nikre B. Gyarmaton sokan készültek, noha bizonyos, rész, a nemzeti gyász miatt visszamaradt Mindkét né­ zet jogosultságát elismerjük, s épen azért a közvetítő hiditvány, mit lapunk múlt számában tettünk közzé, — gyakorlatilag oldte meg e napi kérdést. A piknikről jövő számban referálunk. Reményfy. József urat ne­ ve napján sok megtiszteltetés érte minden oldalról. Tartsa őt Isten soká a megyének és városnak. Tiniéit SierkenU ut Simul ar egy nerkeutöl Szeaethen replikáik ellenül, aki a N. L.-ban Bsyalmeatetteffl a kötött ■ógvl legújabb vállalatiunk iMtlennáfáre. Tulajdonkép nem illenék tőnek aa urnák feleteem, miután megjegyziteimre a .TrombiU * legújabb inimában a társasági illemmel ösaxe nem férő, pokrócadórra óurevótalt tett melynek hangja hozzá méltó, hogy szaga milyen, arról Bta szólok, az elöl minden ember — hírére talán Sárosai urat — befogja orrút Caak azért akarok neki feletel * hogy ne látzzauam némelyek előtt a rörldebbet kunk — Nem Sietne, de hnmorisztikns közlöny akar lenni a .Trombita , * illitja Só re eey nr óz azt mondja, hogy ón nem tudom, ml a ki löabaóg ólra, aaatira ót humor kiat De bezzeg tudja öl Humort knltlrúteak Korlaté a .Cyankall * ót .Unna Jörgel * peatl botrknylapok I Milyen fogalotnaarar I Híaa ha egy parányi aetthetlkai kópzettaóge volna, tadnia kellete, Bit írtunk aa bnaor atett. Ut Jena Paul ottoba Sczkó volt ha mórt mert átvetni humornak te nem holmi Shaktpert, Arany te Turgenjetf voltak a humoriatkk, kanca .Cyankall , * * .3tyz ót .Trombita * a humoriaztlkuok I A többire nóivo eaak annyit hogy a kötöntóg nem bolond pórtolni egy ron lapot abban a reményben, hogy jó lett. Elöeaör ütni akarja, mire flaet elő. Hogy milyen köaönaégntk Írja ut a lapot? azt el aea kép telke tea. Mivolt közöuégnek aligha. Vitatkozni nem akarok, mert nagyon la ezremben tartom a Goethe óvteót: .Laza dich nur zn kolner Zeit Zom Wlederzprnch vertellen: Weiae verfallen te Uneriaaenhelt, Wenn tle mit Unviazenden atrelten. * A múltkori névtelen. Nógrádmegyei Hivatalos Értesítő. A megye házi pénztáráról m. 1878. évben veze­ tett zárszámadás mai naptól kezdve az alispáni iro­ dában 15 napig lesz közszemlére kitéve, miről a kö­ zönség azon felhívással értesitetik, hogy ezen zárszám­ adás ellen tehető észrevételek a közelebbi közgyűlést 5 nappal megelőzőleg adhatók be. B.-Gyarmat, 1879. évi marcz. 15. Madách Károly, alispán. ÁRVERÉSI HIRDETÉSEK. Sámsonháza és Nagy-Bárkány községekben kincs­ tári tartozások fedezésére lefoglalt 400 akó jóminőségü bor, szarvasmarha, ló, juh, sertés, búza és butornemúek folyó hó 26-án a helyszínén, nem sikerűiéi esetében �NÓGRÁDI Páaztóu (tlovcemogyc) április hó 7 in mindig a délelőtti órákban el fognak árvcreztetni. Mandl Adolf és Furat Henrik f.-sápi lakotoktól adóba ét illetékbe 2 drb tehén. 2 tinó, bírom ló, egy őkór, 400 akó bor bordóttól, két kául széna, szalma és uup lefoglalUUak, eteti ingóságok f. éri marczius 26 in d. e. 9 órakor F.-Sip község bálánál mint ejsón? f. évi marét. 28 In d. e. 10 órakor pedig Vácion a város hátánál mint másodikon. nyilvános árverés utján el fognak adatni. LAPOK. községi elöljáróságok, ezen csikó feltalálása esetén alulirt szbiróságnál jelentést tenni. Kelt Los.-Tugáron, 1879. évi marczius 12-én. Uartvich Ferenci, főszolgabíró. Gazdászat. Valami a szántásról. Praznovszky Ágos-tól. »* (V-U küil'aiény) (Elutu uiauskbu .IV-ik" helyeit .Vt-ik" .hötlenény* Uvaacn volt Jeleire.) HASZONBÉRLETI HIRDETMÉNY. Rimóci község 25 bold rétje éa 15 hold szántó­ földje a községi képviselő testület által megállapított feltételek uerint f. évi marczius hó 24 ik napján d. e. 10 órakor hat évre nyilvánoeuu kibaaionbéreltetik. A bérleni kívánók 30 frt bánatpénztől ellátva ezennel meghivatnak, kik ai árverési teltételeket elő legesen is Rimóci községénél éa a varsányi kiírjegy­ iénél megtekinthetik. PÁLYÁZAT. A kállói körorvosi állomásra egy pályázó sem jelentkezvén, a f. évi mamira 8-ára kitűzött választás ezen oknál fogva megtartható nem volt, ez okból ujabbi választási batáridőül a folyó évi április bő 8 ik napja délelőtti órát Kálló közséfébe csennél kitüzetik, a pályázni kívánók kellően felszerelt folyamodványaikat a jelzett választási határnapot megelőző időben, alól irt nolgabiróhoz adják be. Szirák, 1879. marczius 11. Oláh József, főszolgabíró. Folytaik* le vlgr. Végre eljutottunk a harmadik mUvelet, a „vetés alá szántáshoz11. Ezen munka annyiban érdemel meg­ figyelést, amennyiben itt már a munka népségére fektetjük a fősulyt, vagyis arra, hogy a talaj e mű­ veletnél sxép egyforma aprón megszántarsék, hogy a talaj ki llő porbányósággal bírjon a szembetakaráaára; általán a talaj közép sima felülettel nézzen a tél elé; kis rögek majdnem elkerUlbctlen szükségesek. Ha a vetés géppel történik, akkor a felfogott barázdák szélessége jelentéktelen ; amig a kézivetésn-f igyekezzünk lehető keskenyet fogatni a szép maghá­ zak kedvéért; — ekéinket soha ne eresztik le anyira, mint ezt a forgatásnál tevénk, hogy a belekerült nö­ vény csirák lefelóható gyökszálai a kiindulás helyétől lefelé még elég vastag de már folporbányitot talajré­ tegre találjanak és így fejlődésük első stádiumában kellőkép megerősödhessenek. A mélység itt egyenlő lebet az ugarbarazdák méretével. Általános mérvadóul vehetjük, hogy a „vetés KÖRÖZVÉNYEK. Ciifra Károly volt knnágotaí k. k. bérlő Kunágotáról vagyon hátrahagyása nélkül eltávozván 1875. év végévél 54 frt megyei köimuukaváltsággal hátra­ lékban maradt, nyomozandó, feltalálás esetén tőle a követelt közmunkabátrálék behajtandó. Megyebeli N.-Libercsc községbeli lakos Krajcsi János, 2 és fél éves sárga szőrű bámos kancu, hátnlső ballábára késel, homlokán hosszas febérszőrü lova a f. hó 10 én tartott szécsényi országos vásár alkalmával a ludányi országúton eltévedett, becsületes fel fogója kéretik az alolirt szbiróságnál jelentkezni. Kelt Szécsényben, 1879. évi marczius 11 én. Szojka Emil, főszolgabiró. szántást1' közvetlen megelőző „forgatásnak*1 kell a legmélyebben megejtetnie. E szerint a marunk szokta módszerrel teljesen készen volnánk, habár ezek mindegyikénél a hiányos­ ság és tökéletlenség oly nagy tömege emeli fejét, a menyinek legyőző érvelés és javítási ajánlata leírásá­ hoz nem e lapok hasábjai, dá könyvek kellenének. Mielőtt enyivcl beérve egyéni nézeteimet befejezném, leirom csupa curiosuuiként röviden az anyiszor kár­ Ezennel közhírré tetetik, melyszerint f. marczius hó 10-én agy 3 éves hóka fejű, kissé kesely lábú, sárga csikó eltévoledett Szécsényből, felkéretnek a hoztatott külföld divó szokását. Az angol „Farmer1, a megejtett őszi vetés után, miután birtokát rendes turnusokra osztva kezeli, hozzá w ■ lát az ugarlásboz, ezt igen mélyen végezteti, — télen trágyáz — jókor tavasziul a trágyát sekélyen alá­ szántja és a talajba takarmány — kapás növényt ad, vagy teljesen ugarnak hagyja, — júniusban mélyen forgat éa azután vetés alá szánt. Mik az előnyei itt minden egyes m&veletuek, * ' fentebbiekből már megfejthetjük magunknak. Igaz: hogy az ily kezelés nagyobb munkaerőt igényel, — de jövedelmező is. — Hossubb időre kihaló szabályokat alkotni mist föntebb emlitém lehetetlenség. Tagadni nem leb, mondja „gr. Széchényi István nagy hazánkfia", — csak azt művelhetjük tökéletes Ügyességgel, amit mm térség és nem időtöltés képen üzUnk. Ismerje meg tehát miudeuki mi az ő mestersége és tisztje, ba va­ lamiben felsóbbséget vágy elérni, fejtse ki azt tehet­ sége szerént, foglalatoskodjék azzal mindennap, és tegye azt és csak azt minden vizsgálati tanulási fővá­ gyává; minden egyebet mellesleg folytasson, az legyet dolga; — egyebek nyugalmi — pihenési. A szántás művelet mindig a legnagyobb meg­ figyelés és bebatóvizsgálat tárgyát képezi; szerencséi gazda ki egész oda adással ■ kitartó szorgalommal csügg c munka kivitelén és belátása oly szabályokat teremt, melyek a körülmény kívánalmait tökéletesen betöltik! az ily gazda hűen megfelel ama jelinének: „Ha gazdaságod emelését földeidnek javítását ezélzod keveset markolj, de ezt jól megszorítsd". Piacai árak B.-Gyarmaton. 1879. évi márczius 17-én. E|J ntternásia: Tisztabnza 7 frt 80 kr. — 8 frt — kr. Rozs . . 5 frt 20 kr. — 5 frt 40 kr. Árpa . . G frt — kr. — C frt 20 kr. Zab . . 5 frt 40 Szksksn Jásai. Felelős szerkesztő Horváth Danó. * ■<: jk. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmaton 1879. kr. - 5 frt 60 kr. Knkoricza 4 frt 20 kr. — 4 frt 50 kr. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00591.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_03_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-03-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 12. szám (1879. márczius 23.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom