https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/da2b9d30b10d3efdedf4da3f35e186c9.jpg 938519d97232d229766f66d67a8829fe https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0668186bfad96193557f5d87e2bcc9f7.pdf 9a80415ebeee63e1053dc9137ec8b373 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 9-ik szám. Vasárnap, 1879. márczius 2. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. B.-Gyarmat, febr. 27-én. Viz boriija síkságainkat, viz zúg a töl­ téseken keresztül, melyek a közlekedés szá­ mára vannak emelve, házák duledcznek a túlságos nedvességtől, mely szorult csövekben felszivárog a vályok falakba. Ez nálunk a mai nap képe, és most quid consilii? Az ipolyszabályozási mqzgalom nagy hullámai mái & éve lezajlottak; az akkori hírlapi hosszú eszmecserének és szóbeli tár­ gyalásoknak egy impraktikus végzés lett a vége, melyazipolyi malmok levágatását ren­ ddé el. Az ipolyi malmok, főleg a melyek védszentek oltalma alatt nem állottak, — egy szép reggelen levágattak. S imc, lett-c ennek valami jó következése? Bizony semmi 1 az árterek most még nagyobbak, mint unnak előtte. — Az Ipolyszabályozás tehit, melyért annyi ténta folyt és oly erős szóharcz fejlő­ dött ki, úgy amint az terveztetett, — sem kivihetőnek sem czélszerünek nem találtatott. Hogy víz borítja az egész Ipoly völgyét, ezt a folyó évi takarmány áldás előjeléül szok­ tuk tartani, azért már nem is folyinnodunk az Ipoly szabályozásáért, mint ennek előtte 5 évvel, mert ez először iszonyú költségbe kerülne, másodszor csak ideiglenesen biztosít­ hatna az árvizektől, melyek később a szabi lyozott meder fel töltésével a mellék vizek miatt pusztítással fenyegetnék az alantabb fekvő községeket; végtére pedig nem tartjuk tanácsosnak az ipolyi rét birtokosaitól a kiön­ tések jótéteményét megvonni; hanem a viz mint működő erő (vismotrix) felhasználása végett, legczélszerűbb lenne, egy külön me­ der, mely rét öntözéshez is alkalmazható lenne, mint azt a négy venes években néhai gr. Zichy Fcrenczczel itt mulatott Beszédes József mér­ nök tervezé. Ezen tervet, mely a megyei levél tárban ma is meg van, a legőszintébben mer­ jük ajánlani. — Elő kell venni 1 Azt hogy valaki az Ipoly partján kerti birtokát feltölti, elég tágas lévén itt a völgy, figyelembe ve­ endőnek sem tartjuk. Azonban hogy a viz a Kékkő felé vezető ut töltésen, mely a boldo­ géit Bach korszakban az itt tökéletesen meg­ rekedt közlekedés szempontjából emeltetett, keresztül zúgjon, azon könnyen lehet segíteni. Ugyanis a töltést éaaKékkőfclé való kanyarúlatot a kishidak niveauxján leiül csak 0.3 méterrel emeljük s a .közlekedés egynéhány évtizedig ismét biztosítva lesz. — Fel is teazszük megyénk gondoskodó közigazgatásától, miszerint ennek teljesítésével az építészeti hivatalt késedelem nélkül meg fogja bízni. Áttérvén a részletekre, mondhatjuk, hogy a kiáradások legnagyobb kárt'okoznak B.Gyarmaton. Itt a Malom-utcza és a vámház­ zal szemközt álló házsor teljes pusztulásnak néz elébe. , Ezen részlet megmentésére a város már eleget költött, de a belvizek minden törekvést meghiusitottak. Negyven ház és annak 7845 □ ölet tevő telke forog itt kérdésben. Ezen épü­ letek nemcsak hogy tőnkre tétetnek, <lu Sz'dlt búzhödő tó vizének kigőzölgései egészségi szempontból, káros hatással vannak a lakókra, Itt a magánjog sérthetetlenségénél fogva, de maga a nép szokásos régi állapothoz való ragaszkodása miatt segiteni majdnem lehetet­ len, a mostani birtokrendezés még be nem fejezett állapotának igénybe vétele nélkül; és ezen egy lehetőség a posványos telkek TÁRCZA. ) * Jubileum. fia ú juhüAlok, Ha n már <UtbI, 8 euaa falül vau ró okom U alapoa; Ntm miatka tóiduaadt volaa táa a Uraim. Mart kis •» aejtajka aokott módon lapos. Som mintha netalte e beállt újáéban ISabbá láttám volaa bár agy páraméi; — (Pedls költünk mondván, koránt vem ártana Rák módjára vlaumenni ecy koreaiul t) Vannak sokan, kik a mtvóaet a tndomány Masas versenyterén aratnak hírt s babért; Nekem aervay pályát jelült ki véshetem, Melyen gonddal orrúén nép a napi kényért. Azt ia beismerom, hogy én a haramnSn Sem kaptam rendjelet, se lutrin nem nyerék; No, meglehet, mivel békés polgár vagyok 3 aerencsejátékra él^gpben nem tevék. Ml hát u. amiért trőmnapot diók. Holott esek egyre ut uámlálom ami nincs?! Tarelmet olvasói mindjárt megtudhatod, Hogy ne gáti re Is élveahetü a kinea. Ily kincsem Tan nekem, mióta nem enyém. 8 kimondó, hogy Ulem őrükre eibwerte. — Agyő! elég Is oly kedvessel a viaony Kót-bárom hónapig, kinek a nevee i ir. CuntotefaL •) Pajor I. nr Jobbkesét ngyanis majd három hónapig hin­ táim uta a este, most hogy megnabadnlt u irodalmi tevékenyvégben oly bangó kés, ex epigremml élű költeményt irta meg, melyhea ml is azon óhajunkat küljök. hogy a gonoa esés soha se térjen viasza, és lapunkat mindig uereneaéltesse jeles dolgo­ sául vei Ssark. Született 1824. májúi 20 án Nyéken, llontmegye tiszta magj-ar ajkú, népes községében, hol atyja tót­ lipcsei P. József, megyei tisztviselő s több megye táblabirája, mint földbirtokos lakott. Elemi tanúimé nyait Nyéken, majd Szemerédcn és Százdon, rokona Szontagh Ádám magán nevelőjétől nyerte; a gymnari- nmet Korponán, a piaristáknál, majd — protestáns létére — a selmeczi és pozsonyi evang. lyeenmban, a jogot pedig a losouczi ref. kollégiumban végezte. 1842ben letévén az ügyvédi censnrát, 1847 ig Hontmegyében ügyvédkedett; 1847—48 bán Pozsonyban időzött, mint gr. Apponyi idősb György titkára. 1848 —9 ben llontmegye első aljegyzője lévén, a forradalom legyő zése után kis-Csalomjai őri birtokán gazdálkodott és újra ügyvédkedett; később 1860. évi október 20-án B.-Gyarmaira tévén át lakását, — llontmegye mint hontit, azzal kívánta őt magához csatolni, hogy 1861-ben, az alkotmány visszaállításakor, tiszteletbeli •) Ugy hiaaSk kedves dolgot raelekatnk olvadIokask, midén megyénk egyik érdemet te P. I. urnák az Abafl Lajos álla1 szerkeutett .Figyeld* f. é. január havi füzetében megjelent élet­ rajzát lapunkba egéu terjedelmében átveaaák. a ugyanazt a még mdalketéaSnkra álló adatokból pótlólag kiegéezltjak. özerk. mezőgazdászat! czéloknak való átengedésében s a Szécsény! ország útnál új, emelkedettebb helyen álló telkek foglalásában állana. A bíróság megtenné a szükséges intézkedéseket, * mag a város meghozná az áldozatokat, de sokkal ösmerösebb a nép túl becsülése min­ denben, a mi az ő őseitől reá szállott, avagy saját maga szorgalmával összetákolt, sem hogy ö még a bizonyos veszély miatt ia felhagyna sárfészkével ésegy rövid vándorlást kisértene meg a Malom-utczától a azécsényi útig, hol már is két ház emelkedett. Erről kell felvilágosítani a lakókat, s könnyű módot nyújtani ura, hogy a szécaényiút telkeit olcsón vehetné igénybe. — Az elhagyott telkeken idővel hasznos és intenzív mivelés alá eső kertek varázsolhatók elő, s bizonyos, hogy ezen telkek jó pénzért kelné­ nek el. K. B. Gyarmat, fsbr. 28-án. Elöltünk vannak városnak három nyilvános pénzntézeteinck legközelebb múlt évi üzletforgalmainak mérleg és vagyon kimatatásai 1 az igazgatóságok kör­ vonalazzák a főbb mozzanatokat, a felfigyelő bizottzá gok jelentik a tapasztalt rendet, s a helyes és törvé­ nyes intézkedéseket, s végtére jön az élet kérdés, az osztalék. ,4 péuzieténtek nts valsmi új öüOrtij ■az- tttiet emberének, * mint a kamatokat létesítette, fogalmá­ nak kellett róla lennie; de a kereskedelmi ügyben * rák módon haladott igazságszolgáltatás oly akadályai szolgált őseink korszakában ezen, polgárosodásunk mai fokán "már nélkülözhetlenué vált intézmények alaku­ lásában, hogy ezeket csak a váltóüzlet korszakának volt visszatartva létesiteni; s most, — midőn már oly általánosak leltek ezen pénzintézetek, hogy a hol csak valami mezőváros, valami kereskedelem van, ott már egy vagy más elnevezés alatt alakni egy ilyen intézet, ő ügyésznek nevezte ki, és minden fontosabb küldött­ ségekben részesité. 1867 óta Nógrád megye tinti ügyésze lelt főügyészi czimmel, s 1878. január 3-áa • megyének egyhangúlag árvaszéki elnökévé választatott Mg. 1850 ben nőül vette Egry Máriát, kitől két gyermeke született. Egyéb tanulmányai között * nyelvészetiekhez vonzódott leginkább. E végből, — bírván * német, tót és cseh nyelveket is, — az ó elaszicns nyelveken kivül, a franezia, olasz, angol és spanyol nyelv- és irodalom­ mal foglalkozott. A magyar nyelvészet terén számos eszmecserét-folytatott, többek közt a „Magyar Sajtód­ ban Joannovicí György, Vadnay Lsjoe és Nyakas Gáborral. Költeményeket, különösen satyrákat, paró­ diákat, epigrammákat és humoreekeket, * 40—-50 es években csaknem minden akkóri szépirodalmi és divat­ lap (nevezetesen az „Athenaeum“, a „Regélő *, .Élet­ képek", „Honderű1*, „Pesti Divatlap *, a Kliegi-könyv) hozott tőle hol saját, hol „Káldor * álneve alatt, melyet később „CMlomjsi *-ra változtatóik Azonkívül irt szór­ ványosan több lapokba kritikai csikkeket, és foglal­ kozott népköltési gyűjtéssel is. A 60 as években as „Esztergomi Lapok * és 1873 bán a „Nógrádi Lapok * iömunkatársa volt. 1865 ben a „Képes Újság * áltat kiirt bárom arany jutalomdfjt nyerte el költői beezélylyel, melyet korán elhunyt egyetlen fia emlékéül a m. t Akadémiának adott át; 1873-ban egy pálya, meséje: „A szegény ember és fiai * a Kisfaludy Társaság által dicsérettel tflntettetett ki, és az évkönyvbe lett felvéve. Foglalkozott ezen felül mint ügyvéd él jurista, a magyaij^g-irodalommal is, és irt számos oáikket; 1877-ben a kőszénről, mint fen nem tartott ásványróh �NÓGRÁDI — ezeknek nemcsak czéljáról, de kezeléséről is érte késni valóságos ssóesaporitás volna; nőtt mér csak a fáátjok tárgyalható, aa o s a l a I 4 s De beszéljünk most kizárólag b.-gyarmati pénz * i&téMteiakrftl *■ Leggazdagabb péuzintáMteink között, mit acta a bevétel ét kiadás millióiból becsalunk, eem a vagyon 4e teher kimutatásából, melyekben a betétek is sxe répáinak, a .népbank * ; — a mennyiben ennek 118800 firt már befizetett alaptőkéje van, — míg a hitelintétatnak 30000 forintja, mely évenki-it a * osztalékból nevelve, 60000 re fog rágni A takarékpémtárnak, mist legrégibb és solid intézetnek, szinte 90000 forint alaptőkéje vas; és így a népbank, ha a 12 mégsem misitett részvénye elkel, egy maga olyan alaptőkével rendelkezik, mint a más kettő együttvéve, és ezen pénzűttétetek né I, habár a takarékpénztár részvényei 200 forintosak, a hitelintézeté szinte olyanok készül­ nek lenni, a népbanké pedig száz, — nem részvé­ nyenként, de százától számítva, az osztalék a takarékpénztárnál legnagyobb, ntánna a hitelintézetnél, a nép­ banknál legcsekélyebb. Non sage mir Herr Örindnr diósén Zwíespalt dér Natúr! A valóságosan lefizetett bankó egyiknél olyan értékű, mint a másiknál; tehát egy intézet alaptőkéje arányában égy biztosiba a betéteket, mint a másik; de mert talán némely körökben már ezen szótól rnép * irtóznak, mint az ördög a tömjéntől, s miat trónusok a social demokratától, a százezrekre menő betétek özönlöttek, a népbank mellőzésével a kettőbe, és igy emennél természetesen népiesen nézett ki az osztalék. Talán nem mozgatta fülét a népbank? kérdi va­ laki — hogy igy, daczára annyi biztosítéknak, mellőz, letett, minthogy a pénzvilágban a becsület mellett, mely mind a háromnál megvan, csak ez kell. — Erre azonban leginkább az igazgatók hivatvák, feleljenek ők; most midőn a megye határozatitag kimondotta intéseteinkot alaptőkéjük arányában részesíteni a be­ tétekben, van támaszunk igényeinkre nézve. Reméljük, hogy az igazgatóság figyelmét a me­ gyének ezen határozata nem fogja kikerülni. *) P. Pénzintézeteink A b.-gyarmati takarék pénztár febr. bő 23-án tartotta közgyűlését. Elnökölt: Jeszenszky Dáné. Jelen volt 71 részvényes 199 részvényt képviselve. Az 1,881/176 frt 66 kr. üzlet forgalom és a 767,997 frt 67 kr mérleg és vagyon kimutatás felöl * vastatván, tudomásai vétetett Tiszta nyereség 8860 irt 72 kr melyhez a múlt évben esetlegei veszteségekre fenntartott 1195 frt 81 krból 139 frt 28 kr adatván, •>' KI úgy trtjsk Zagy • »<yei tatárául cmM« u érrapéassk allMlyasMn ttulkoiik. a MM határául aár Uayleg fagaaatha la rátátatt . Ha alaé eea^k dacaira aa osztalék wWj ■araé. ájy ássák sousi «ta» tokot aka, alat-aa, hacy -* V alig 8000 lakóútgi városban S ptazistósot' feaBtarUaa sva csálaatrS. Ml azonban jalsalog a rhltoxalM arányé osztalék aellett in miad a kérőm “pftlIkUwtet oly ralidnak tadjak, hogy akár agyOcaok akár a másiknak végleges frloaalás vagy egybeolvadás általi magntaára, még a klsíaság érdekében sem kívánatos; legalább egy idén nem. Szsrk. • fobb magyar lapokban megjelent értekezései, alapos voltuknál fogva, általános figyelmet keltettek. Újabb időben Horáez több satyráját fordította le, valamint Goetbé-nek .Velenczei* és a .Négy évszak* czimen, öosMs epigrammáit, melyeket a Kisfalndy-Társaaág kedvesőleg fogadott. — Igen sikerültén forditá le a .Blawy dcearu*' híres prologját, moly a Pesti Naplóban jelent meg; valamint ugyan e műből több sonettet, és Holty szláv költőtől egyes hangulatos darabokat. Régibb és újabb fordításai közé tartoznak: francaiéból Lamawneiának „Les pároles d'un croyant" czimü ■(Ive és Lóságé után „Gil Blas“ egyes szakaszai; angolból: János király, és Perieles Sbasespearetól; Goldoni egy pár színdarabja, stb. önálló müvei: Áldozatok. Imák, kötött beszédben müveit keresztények számára. Witsehel német eredetijéből magyaritá Csalomjai, B.-Gyarmat 1879. (Bírálata a Pesti Napló 1859.30. sz.) — Vázlatos jegyzetek a magyar nyelv és helyes iráe körül. Irta Csalomjai U. o. 1859. — Borász összes Epietolái jegyzetekkel kí­ sérve és az eredeti szöveggel ellenlapozva. U. o. 1877. (Ezt ugy a magyar mint a hazai német sajtó bírálata mint az eddigi fordításoknál jobbat emel e ki). (Életrajzai: Danielik: Magyar irők 11. 244.1. — Nagy: Magyarország családéi IX. 9. I.— Mocnieh Vutkovieh: Magyar Írók névtára 161. L ~ Wnrzbach: Biogr. Lexikon XXL 177. L — önéielirati közlemény.) Eddig a „Figyelő"; melynek tartalmából mi az o részben nyert adatok és illetőleg saját tudómé sónk alapján P. L életrajzának kiegészítéséül még a LAPOK. osztalékul 900U frt maradt, s igy az 1878. évi szelvé­ nyek 30 frttal marcz. I sótól beválthatók Weisa Dávid az esetleges flnktuáliókra visszatartott egész tőkét in ditványozta a nyerség tőkéket csatolsatni; indítványa azonban einem fogadtatott. Jótékony czélokra 266 frt 35 kr esett (A bonvédmenyházra 30 frt, a b. gyárin, önk. tűzoltó egyl. 10 irt, ugyannak folazerelvényeire 100 frt, a b. gyártó. kisdedóvó alaptőkéjére 50 frt, a b.-gyarm. kórházban alapítandó egy ágy alaptőkéjére 50 frt, a b.-gyarm árvák alap. 26 frt 35 kr.) Ezután a választások ejtettek meg. Megválasztattak igazgatóul: Reményfy József, b. igazgató: Feisztl József, igazgató­ sági tagok: Baintner Ottó, Felsenburg Tivadar, Havas Gyula, Grűnbaum Jakab, Vannay Ignácz, Elfér Izsák, Milován Arkádi, Madách Károly, Némelhy Kálmán és Nagy Mihály. — Szabó János felügyelő helyére Mar­ kovién Ödön választatott mag. A b. gyarmati népbank, közgyűlése februárhő 27 -én tartatott a .Népkör * helyiségében Hanzély László elnöklete alatt. Hanzély László megnyitván a közgyú lést, szavazatszedő bizottsági tagokul megválasztattak Havas Gyula, Pap László és Elfér Ede, jegyzőkönyvi bitelitőkül felkérettek Balogby Gyula és Harmos Gábor. Készt vett 57 részvényes 447 részvényt képviselve. Igaz­ gatóul megválasztatott újból Beméuyfy József, kinek az egylet körül eddig tanúsított fáradságaiért és buz­ galmáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott meg. Mig a 10 igazgatóságra folyt a szavazás, addig az alap­ szabályok 18, 26, 41, 48, 49, 51, 52 60, 65, 70 71 ik §§ai stilaris szemszpontból átmódoeittattak, s a 84 ik szakasz odaváltoztatott, hogy az igazgató a tiszta nye remény 4 és fél száztólia, az igazgatóság 6 százt. a fe­ lügyelő bizottság 2 és fél százióli djjaztatásban részeszüljenek. Ezen tervezet főleg Sándor Károly és Via dár Viktor érvelése folytán fogadtatott el a a másik kettő, mely a fentebbieket részint évi fizetés és perczentaátióval, részint csupán bárcza szerinti dijaztatássál czélozza honorálni. A fiz fizetés és percentnalio mel­ lett, mely nézetünk szerint czelszerűbb az elfogadott tervezettnél, Harmos Gábor szólalt fel legérdemlege rebben mindazáltal sikertelenül. A 739/166 Irt 70 s fél kr forgalom, yalamint 248,862 frt 77 s fél kr vagyon mérleg tudomásul vétetett A 10,152 frt 2 kr tiszta nyereményből egy szelvényre eső 7 frt 20 kr marczitu 15 kéig felveendő. A szavazatszedő bizottság kikülde­ tésében eljárván, következő választási eredményt ter­ jesztett be: igazgatósági tagokul megválasztattak: Ha­ vas Gyula 414 szavazattal aligazgatói minőséggel, El­ fér Ede 405, Geschcit A. 395, Papp L. 379, Raintner 0. 360, Gazdik L. 348, Szabó J. 313, Elfér F. 288, Harmos G. 264, és Klein L. 104 szavazattal; fel ügye lökül pedig Algőver M. 383, Dr. Heks J. 335, Balogby Gy. 324, Steiner G. 303 és Mezey I. 104 szavazattal. Ülés vége d. n. I órakor. Nyiltlevél a b.-gyarmati polg. iskolaszékhez. A tisztelt -iskolaszék 4 - 879. számú határozatát *) sajnálattal vettem tndomásnl; főleg mintán annak in­ dokaiból a tényállás számbavételével, lehetetlen más meggyőződést meríteni, minthogy a tisztelt iskolaszék •) Mely szigort feltételei miatt lekötetlené tette, hője a pol<. * lakot egyik termibe * aSkedreUi előadások tartaíkasssnak következőket jegyezzük fel, n. m.: Édes anyja jász­ berényi nemes Kalmár Joanna volt, egy szerény házias körében is fennkölt szellemű, lelkes magyar nő, a gondos házi asszonyok, jő feleségek, szerető anyák egyik mintaképe, ki iránt fia mindvégiglen imádat­ szerű kegyelettel viseltetett. Az ő kedvéért forditá le és neki ajánlá a magasztos ihletből folyó híres Witschlimákat a XX. kiadás szerint, melyeket élőbbről már zeikfalvi idősb Zelk János és P. Szakácsi Vitás túri kath. lelkész, tehát egy evang., egy reform, és egy kath., vagyis három különböző vallása és polgári állású egyén bnzgott nemzete nyelvén megismertetni. Érdekes lesz tndni, hogy W. fordítása Ipolyi Arnold- nak, a b.-bányai mostani jeles püspöknek, folytonos részvétele, és ugy szólván baráti cenzúrája mellett készült az 1847—48-ik évben Pozsonyban, hol akkor P. I mint gr. Apponyi titoknoka, Ipolyi pedig mint a nagy remények re jogosító br. Mednyánszky Géza nevelésének vezetője idősének, tanúi egyszersmind a híres országgyűlés alkotásainak. Ipolyinak annyira megnyerték tetszését a sikerültön magyarított költe­ mények, hogy azokból több darabot saját körében fel-fel olvasott. Ugyanez időszakba esik, az ő első nagy müvének, a Magyar Mytbologiának bevégzése, melyhez P. I. viszont némi adatokkal járult, miként erről ezen műben is említés tétetik. A 48-ki országgyűlés bevégzése és atyjának közbe jött halála folytán P. L titkári hivataláról leköszönvén, megyéjébe Montba költözött vissza, a hol, miként már fönnebb említve lön, a megyei tisztikarban nyert alkat mazáat; itt csak annyit jegyzőnk meg utólag, hogy Boronkay Lajos kormánybiztos fölhívására 49 ben veteránjai az elóitéiel bilincseinek nyomása alatt, nem tartja megengedhetőnek, a műkedvelő társulatot az is­ kola szentelj ébe bocsájtaui. Nem akarok távol cső példákra hivatkozni, mo­ lyok az özön víz előtti sötétséget immár sok helyen szét robbantották, mert valószínűleg igen sokan emlő kezűnk, hogy nálunk is voltak derültebb napok, midőn primási engedély mel lelt évek hosszú során állandó színháza volt a műkedvelő társulatnak a nemzeti isko Iában, a melyet büntetlenül igénybe vehetett Szabó és Filipovics vándor színtársulata is. Az igaz, hogy hérosztratesi dicsőséggel azt is lerombolta a fanatizmus, pedig sok eroret nyújtott épen a nemzeti iskolának; a műkedvelői társulat áldozat készsége teremtvén azon alapot, a melyből az iskola épület falai fölemeltettek, tetőzete tűből állítatott fel, Tipray tanítónak évi 500 frt fizetése, s a kisdedóvoda fentartásának költségei fedeztetlek. Mindez feledésbe ment, de annál dörgedelmeseb­ ben hangzanak most a bölcs szavai: hogy a nemzeti iskola helyre állításának terheit ma is nyögi a fele­ kezet; a mit csak ugyan kézzel foghatóra tesz az is­ kola épület rondasága. A tisztelt iskolaszék a raji terem átengedését oly szigorú föltételhez köti, a melyuek teljesítése a minden alkalommal fölmerülő aránytalan nagy költségtől elte­ kintve pbysicui lehetetlenség; mert ha szombaton nagy erőfeszítés mellett a színpad fölállítható és fölszerelhető volna is, lehetetlenség azt a rá következő vasárnap reggeli 8 óráig azét szedni és elh< rdani, ba ctak az égő ház tetőzetének példájára vashorgokkal le nem rom­ boltatnék. A kir. tanfelügyelőség és a megyei bizottság nyíl­ tan belenyugodtak a leányiskola 4 ik és 5-ik tanter­ mének áteugedéaébe, a színpadnak a köztal kivétele mellett leendő felállításába, mig, annak eltávolítását az iskola megnyitása szükségessé nem teszt. Fölteszem a kir. tanfelúgyelőségröl és a megyei bizottságról, hogy nem volt szándékuk zsákban maca­ kát árulni, s a meg állapitolt föltételnek nem tulajdo­ nítottak más értelmet, minthogy a színpad azonnal eltávolitandó, a közfal pedig nyomban helyre állítandó, mihelyt a két terem egyikét vagy másikát a leányok oktatása nélkűlözbetlenné teszi. Szivemből óhajtom, hogy a leányiskola ez év szeptember havában megnyittassék, ámde az osztályok a dologterméazeténél fogra csak fokozatosan lévén megnyithatók, az oktatás a második otzlályban csak 1880, a harmadikban pedig csak 1881 szeptember ha­ vában veheti kezdetét, és minthogy ekként a leány iskola 4 teremből kettő 1881 szeptember haváig üre­ sen marad, a színpad fölállítását a leányiskola kilá­ tásba helyezett szeptember havi megnyitásának indo­ kából megtagadni komolyan nem lehetett. ' Mit mondjak végül a tisztelt iskolaszék! küldött­ ség azon nézetére, melyet a műkedvelő társulat vá­ lasztmányi ülésében, a leányiskolái termek megtaga­ dásának egyik fontos indoka gyanánt fölhozott, hogy L L az iskola épület collaudálva nem lévén, az iskola szék Manóssy urat a közfal kivételét illetőleg, a fele­ lőség terhe alól félnem mentheti, habár annak szak- elvállalta a veszélyes küldetést futárul menni Ipolyság­ ról a Szont-Benedeknél táborba szállt Görgei Árminhoz, midőn az oroszok már Selmecz táján czirkáltanak; továbbá, hogy szintén különös megbízásból Szálkára mint népszónok lett ama veszélyes napokban kiküld ve, mig julius 11 én a megyei bizottság rendeletéből, né­ hány tiszttársa és a hozzá jók csatlakozott Hederváry Antallal a komáromi várban keresett menedéket, bol azonban hely már senki, és különösen polgári állásuk számára, nem lévén, onnan társaival együtt visszatért. Mint nemzetőri megválasztott hadnagy, a Hontmegyöböl kirendelt 6000-nyi fölkelőcsapattal, melynek ren­ deltetése az alvidéki lázadók ellen működő magyar sereg orősbitése vala, Váczig ment a parancsa alá beosztott szakasz élén; innen azonban a magyar kor * mány által az egész fölkelő sereg visszarendeltetvén, ezekkel ősi falujába, Kis Csalónkéra költözött vissza, bol megözvegyüli és Nyékről ide költözött édes anyjá­ val vezette a gazdaságot, mígnem az 50 cs évek elején ismét az ügyvédi pályára lépett. 1855 ben az akkori összes osztrák és magyar törvényekből, mint számos más ügyvédtársai, újból censura letételére köteleztetvén, miután ezt Pozsonyban sikerrel letette, erről oklevelet nyert. Megemlítendő különösebben, hogy P. Istvánnak hazafias jőhirneve és a tudományos képzettségébe való bizalom, megyéjében annyira megállapítva vala, mikép a forradalom legyőzése után, midőn a magyar ég vég­ képen elborultunk látszék, több oldalról kapott meg tisztelő felhívást előkelő ifjak Mentora és felbeszakadt tanpályájuk további folytatójául lenni, melyek közűi azonban, tekintve, hogy ügyvédséggel foglalkozók, csak �NÓGRÁDI értői véleménye szerint a közfal eltávolítását építé­ siéit nehézségek nem gátolják is. Az iskolaszék jnl tudja, hogy a kotlái megvan, csak kötekedődből lehetne, hát ax építészt felelőségre vonni akkor, ha a collaudálás épen oly időben hajtat­ nék végre, midőn a közfal hiányzik,- mintán a műked­ * velő társulat volna kőtelet axt kellő időben vissza ál litani. Sajnos, hogy a púig, iskola anya;i helyzete sok kívánni valót hagy fen, annál megbocsáthatlanabb tehát, hogy ax intézkedő testület cxélxatosan tárja el azon hűsítő forrást, moly a szomjúság gyötrelmeitek leg­ alább némi enyhítésére kinálkoxik. ) ** Tisztelettel maradván B. Gyarmaton, 1879. Februr 10 én, alázatos szolgája .Vvm«/Ay Kaúnait, ■lat a b.-sy ti m * aSkaévtU Un. •laOke. Levelezés. Verőexe HT79. február 21 én. Tekintetes Szerkesztő ér! Axon szerencsés szerencsétlenség, mely a Verőexe és Kis Maros községek között folyó sebes patakon e napokban történt, ad alkalmat, hogy becses lapjában ismételve kérve figyel mexteseem a tek. Nőgrádmegyét, miszerint nevetett községek közölt szükségelt országutat, és exen a nélkülözhetetlen két hidat, szintúgy a vixsk szabályozását ex év folytán eszközöltetni kegyeskednék. Ugyanis a meglágyult, hozzá ax esős idők követ­ keztében olvadásnak indult bóvixe egyszerre oly szélee terjedelemben boritá el emlilettem folyam és kör­ nyékét, hogy azon ax átjárás, még a rendes időben is fáradsággal járt, most veszedelemmé és lehetetlené lön. Tisztelendő káplányomfiliánkban temetést végezve, midőn o bó 17-én délután, a reggeli időben még nem veszélyes folyamon vissza hajtatott, a viz terjedelme, és sebessége által felfordittatott, és csak az éber je leniét, és rögtöni segély mentette meg őt és a lovakat is az életvassedelemtől. Ugyanezen nap délelőttjén egy szegény fuvarost is ily szerencsétlenség ért, több kárt okozván neki, valamint nekem is. ■ Most, midőn a külső munkák ideje bekövetkezik, erkölcsi kötelemnek tartom nevezett két község nevében ismételve felszólalni, kértb a tek. vármegyét, hogy ex tlgyben már hozott határozatát ez évben okvetlen foga­ natosítani, és ax utalványozott pénzt folyóvá téve, ezen helyen is az országos közlekedést minden időben biztossá tenni kegyeskednék. Igen nagy bajt, és veszedelmet fog ez által el­ hárítani,igen sokak bálakösxönetét nyerni. Adja Isten I Kommerer Ferencz, *. pUUas N«m fogj * csodálat oeski • nemes Indokokból oUnsuó benzol, főleg oki tadj , * hogy N K. ár egé«» * -dáss lod karolta fel * a&kodroWi támlát ügyeit ■ •* etekből kifolyó caltarslls eiéUkat As Iskolának. leköt, uért tagadta aeg * polgtrl iekola helyiséget, mert tart • kútőoeég elüiláleUUl. mely öt a nőit példájára kérdőre is voabatak. Épen tóért jő ha u úgy nyíl rinoaan Urgyaltatik. a rinünkrvl tol retten tdank Űrt em 1*paakbaa. Sterk. egy felkérésnek engedett, magához vérén a lelkes Zmcskall-Káldy Terézia egyik unokáját és fogadott fiát, a kitűnő ifjú Majlátb Istvánt (jelenlegi barsi főispánt) aki egy évnek a kiscsalomjai szerény tnskulánumban kitöltése után magasb tanulmányainak foly­ tatása végett közvetlent)! a bécsi akadémia tanítványai sorába lépett át. Miután a 60-as evek elején, édes anyjának idő­ közben történt elhunytéval, állandó lakását Nógrádmegyébe B -Gyarmatra tette volt átal, alkalma nyílt e megye akkori jelesei Madách Imre, Bérczy Károly és Sxontagb Pállal közelebbi szellemi érintkezésbe jutni, melynek eredménye olykori kedé­ lyes eszme- és epigramcsere vala. Nagy hajlamot érezvén magában P. 1. gyakorla­ tilag tapasztalni és világot látni, ezen hajlamát már tanuló korában kezdé aképen érvényesíteni, hogy szünidejében távolibb vidékekre és városokba, és pedig részben gyalog-kirándulásokat tett, így Pozsonyból Sopronyba és a Lajtán túlra, Losoncáról az aggteleki barlanghoz stb.; *) 1867-ben pedig Német- és Frankország egy részét Párizsai és Versaillessal, valamint Svájczot ennek minden tavai és városaival, továbbá 1874 ben Alsó- és Felső-Austriát Gmundennel ér Iscbllel, ugy Tirolt s a Lombard-velenczei területet, Velenezével és •) Iskolai pályájából érdekei nozunstnl jegyrabetó fal, bojjr Loeonrzoa * joghallgatók Zsarnay tanár boaditásár* Kis- LAPOK Ipolyság, 1879. február 26. Mielőtt a farsangon át kcnúcsölt, vagy olajozott fejünket megbánt vaui vinnék, illő hogy farsangi mu­ latságainkról levelezői tisztünkhöz képest, egy rövid álnézetet adjunk városunk részéről is, melytől mióta központi Kckbclylyé vált, a vidék urai és hölgyei rendesen távol szoktak maradni, ■ valamint egykor jelenlétükkel tűntek fel, úgy most legfeljebb távollétök által tűnnek fel, mit szerintünk mindenesetre társadalmi hibának tartunk, ba már csak azért is, hogy megszok tátják a központban magukat nélküiöxhetőkké tenni. Első Ország Józsefné úrhölgy állal a megye­ ház teremében múlt hó 18 án rendezett piknikünk si­ kerültéről, már hoztunk e lapokban részletes tudósítást. Második táocxvigalmuukat a helybeli ipar egylet tiutviselősége f. bó 9-én rendesé a nagyvendéglő he­ lyiségeben melyre habár a maga körében szintén si­ kerültnek mondható, bevezető megjegyzésünkéi, is alkaimaxbatőuak véljük annál inkább, hogy ax ipar és gaadászat mivelői közt, nem óhajtunk válasz falakat látni. De hogy igazságosak legyünk, úgy részünkről kétszeressen hibásak a központbeli körök is, melyek ezen ipar-egyleti iisxtoségcs lánczvigalomtul távol ma­ radtak. Elhallgatjuk a megyei kaszinói társulat által, évenként adatni szokott, * f. Ifrcn Búját helyiségében megtartott igen csinos táncxvigalmat, miután erről is, részletes tudósítást közöltek 'e lapok. Negyedik nyilvános, habár zártkörű jelleggel biró Hederváry Antalné házánál, indítványozott f bó22. a megyeház teremében megtartott tánczvigalom, min­ den tekintetből vetélkedett az előbbiekkel, melyen töb ben a szomszéd Nógrádmegyéből is réaztvetiek, és babár nem elvünk egyes szépek neveinek elősorolásával esetleg mellőzni másoknak méginkább tetsző szé­ peket, kivételt tenni azonban tán meglesz engedve ne künk ezúttal, ba azok közül megnevezzük Világhy Ilmát, úgy is mint kedves vendégünket, úgyis mint olyat, ki egyaránt mindnyájunknak „szép" volt! Végül befejezte farsangunk évadját, egy f. bő 25. Schiller Antal kir. közjegyzőnk által adott házi de egy vidéki nagy bálnak is beillő tánczmulatság, mely­ ben közel száz személy köztük számos vidékiek is részt vettek, a legderül tebb kedélyei késő reggelig. Ha rö­ viden érintjük, hogy a négyeseket 28 pár tánczolla, s hogy a gazdag vacsora és .tánczvigalom alatt a szép háziasszony és szép nővére Szlamka Anna mindent elkövettek vendégeik ellátására és mulatósára, úgy minden egyebet elhallgatással mellőzhetni vél a r. 1. Hirek. • llymen. Zelenka Gyula losooczi köz- és váltó ügyvéd febr. hó 25 én vezette oltárhoz Svehla Máriát Dobrocson. — Kóbn Adolf m. hó 25. tartotta esküvőjét Hecksch Regina kisasszonyai B. Gyarmaton. Az eskü­ vőt kedélyes tánczmulatság követte a Bártb féle te­ remben. Carnevnl. Az ifjúsági bál február 22 én, mint azt előre megjósoltak, fényesen sikerült Ami különö­ sen emelte a mulatság jó hangulatát, ax az volt, hogy a „fesz" elejétől fogva végkép ki volt zárva. „Vig Mailanddal, s innen vissza a Cómo taván Triestnek, tehát szárazon és vizen beutazván, ezen útjában Pongrácz Lajos és H c d e r vá r y A n t a I barátjai társaságában nyert tapasztalatait és közös élményeiket a „Nógrádi I^pok" ntján 12 touristai, élénk humorral s egyszersmind tanulságosan irt levélben tette közzé. Érdekes olvasmányt nyújtottak megyéje közönségének az ugyan e lapban megjelent R é v a y G. barátjához intézett füredi fürdői levelek is. Mintán saját hazáját ia már minden irányban beutazó, hátramaradt még az oly vonzó erdélyi részek­ nek, a Báthoryak, Bethlenek, Rákóczyak claasicus földének a helyszínén megismerése, mely régi óh^ja Pajor Istvánnak a közelebb lefolyt év nyarán teljesült. Nógrád cxirnne) öogyikorUti megyét alakítván, ennek fJüpinjául ontatlan akarattal Pajor litvánt kiálták ki; annál nagyobb hév­ vel folyt a mosgalom a többi hivatalok,- kftlűnftien a két alíipáni illái betölt éle védett, melyre két kiváló tehetaégfi Is erélyű ifjú Fabricxiae Valér ét Sxontagb Bertalan (a mostani jömön alispán) pályásának és lettek a 36 fiJnyi iofisaklsönaég által mejprálaastva. Kií-Nóprád ejy egtat éven át folytatá működénél s virágáé álla­ potára báty kűvetkcstetnl axon körülmény, hogy volt rendes fyüléshelyiséfe, egy kis kélint- és klnyatára, saját tagjaiból ének- és senekara, melyben a két első hegedűt a két Kossuth testvér: Vendel és Ferdinand keielék, végre volt a kis megyének hetenkint megjelenő Írott lapja (.Hirlö’), melyet a később ax irodalmi pályán is előnyösen ismertté lett Halásxy Jóisef sierkesstett nagy ügyességgel és siorgalommaL kedv ragyogott minden arezon, öröm mgárzolt ax égő szemekből''. A bálanya .Madách Károlyné9 órakor lépett bo a pompásau díszítőit terembe, őt * vármegye és a szomszéd vidék nevesebb családanyái, s a hölgykoezorúnak (zebbnél szebb szálai követők. Ott voltak : Balázs Vilibaldné, Bolgár Jánosáé, Farkas Fcreuczné, llanzély Lászlóué, Harmos Gáborné, Hojtsi Pálné, Klein ifánosné, Kőim Kálmánná, Mclicher Fe- renexné, br. Pongrácz Anxelmné, Poutóczky gr. Vay Elsa. Scblézinger Mőrné, Sxerétny Gáborné, Világby Mihályné és \ ilághy Nándorié. Ezen névsor azonban nem volna teljes, ha hozzá nem járulna a másik, azon eleven, tűzről pattant és gyönyörű hölgykoazorúé, melyért számos közelről és távolról össxesereglett fiatal ember szive szerelemre gyulladt. Ott láttuk: Világhy Ilma, Szerény Irén, Poeztóczky nővérek, Madách Mar­ git, Koczaurok Mariska, Horváthy Ilonka, Hojtsy Isabella, Hanzély Hermin, Galgóczy nővérek, Ffllöp Isabella, Fölkel Mariska, Farkas Lilla, Berczelly nővérek és Balázs Margit urbölgyeket, kiket ritkán lehel egy csoportban látni, de az ilyen látvány megérdemli még (Simonyi Kálmán pénztárnok nr szerint) a deficitet ia, mi azonban itt figyelembe se jöhet. A négyeseket Hanzély, l’osztóczky és Világby urak rendezték, a füzértánezot br. Pongrácz Anzelmnével előlejtve Somogyi Zoltán ur a lehető legügyesebben és tapintatosan. Már a napsugarak a közel Szécsény ben voltak s a gyer­ tyák bamvadozni kezdtek, midőn a mulatság zenithjéről kezdett alászállani. Ax ételek és italok Mexey Iguácz kitűnő konyhájából kerültek ki. Balogh Károly xcnetársulata is kitett magáért, a bár a legszebb nóták mai nap a „Piros butyellárisbsn" vannak, t L a banknóták, azért ax ő nótái is folytonos tánexkedvbea tartották a fiatalságot — ax ügyes rendezés meg­ érdemli az elismerést —Piknik késxül! B.-Gyarmaton ugyanig Dcssewffy Elekné és Hármon Gáborné őnagyságaik fáradoznak axon, hogy a b.-gyarmati és közel vidéki közönségnek f bó tnarcz 22-én ismét oly pompás estélyt rendezzenek, mint a múlt években. Ed­ dig 50 család iratkozott alá Egy családrészéről, 4 írt, és 2 1.41 étel, a fiatalok részéről 2 frt egy egy részvény. Ax ügyes és köztiszteletben álló rendezőnők a sikert biztosítják. A tünemények korszaka kezdődik; azon korszak az, melyhez a babona mysterioaus dolgokat csatol s mely a tévhit szerint a nagyobb társadalmi rázkódá­ soknak biztos előjele. Mi csak történetileg följegyezzük, hogy febr. hó 23-án este bét órakor villamos felhők érkeztek a Dunától; a sűrű sötét, felhőkből májusi jég­ esőén júliusi zápor kerekedett; villámok tüzeltek,me­ lyeket hatalmas menydörgés követelt. Az égi háború egy óráig tartott. (Bár a földi háború is már esek addig tartánz.) Este 8 órakor már tiszta, derült volt ax ég, csillagok' myriádjával hirdető .a bókét Csend lett De nem soká; mert Sxommer Ferencz tűzoltó úr harsonája vészhangokkal verte fel a nyugodni készü­ lőket, s a b. gyarmati tűzoltó egylet-derék tagjai csak hamar üsszesereglettek az őrtanyán, hogy a vészről biz­ tos tudomást szerezzenek. A tűz azonban nem a város­ ban volt, hanem a közel illési pusztán; a Zichy uradadalom egyik magtárába csapolt le a villám s az egész magtár egy pillanat alatt tűzben volt. Elismerést érde­ melnek azon derék tűzoltók, kik a helyszínére a leg­ nagyobb sárban és vixben kigyalogoltak s ott a mag­ tár tőszomszédságában álló s nagy értéket képviselő kazlakat megmentették. A magtár, melyben gabona knkoricza és egyéb gabonanem volt, a tüzes villám ál. dozata lett Mint a közel vidékről értesítenek, az égi háború több község határán vonult végig s tartotta rémületben főleg a babonás népet. Tolvaj! segítség! hangzott ki egy ablakból B.Gyarmaton a múlt vasárnap az éjjeli órákban. Opitx Károly rendőr úr két hajdú és 4 tűzoltó, tehát heten (akár a svábok a nyúl ellen) rohantak a bajt jelző ház folyosóira s ott egy negyed órai szigorú motozást tartottak. A háznépben a rémület a legnagyobb fokra emelkedett Egyszere csak mogzörren valami egy ferslágban. Mi az? Egy kis egérke dióhajat rágott; de bezeg, mikor észrevette, hogy 7 marcaona ember kar­ dosán és felszerelve csatára készen áll, két hátsó lá­ bára állt, tisztelgett s aztán hátat fordítva lyukba bujt. A báznópe 50 kr borravalót küldött ki/a szobaleány által, hogy a borzasztó merénylet ellen szerencsésen megmentetett A lopott kakas (Avagy az élelmes clieus.) Hosszú panaszlevéllel beállít egy agyafúrt menyecske febr. hó 28-án B. J. ügyvéd úrhoz; hogy azonban a panasz annál alaposabb legyen, egy szép kakast ránt elő ken­ dője alól s -|. alatt oda mellókli a panaszlevélhez. A mi actuaiis kakasunk vigan kikirikelt az ügyvéd űr kelreczébe; azonban rövid vártatva megjelenik egy pan­ dúr, s elvitte a csendbiztosboz, mert biz a kakas, mel­ lyel a mi menyecskénk az ügyvéd úrnak kedveskedni akart, lopott volt — Nunc, quid. juris, qnid consilii! ? �NÓGRÁDI A Immscsí izraelita nősgylet marczius 10 Au, * losonexi cuiaó nagytermében tárgyaorsjálékkal egybe­ kötött táocxrigalmat rendez A rendűd bizottság tag­ jai: Wohl Hermán bix. elnök. Szouitucr Xith. bit. tit­ kár. Wohl Ede, AuUnder Vilmos, Scheuk Hűlő bix. tagúk. A K gyarmati „Nemzeti Tanoda" iskolaszék i regjeinek megválasztása f. évi marczius 2-án délelőtt 11 árakor a Nemzeti Tanoda épülctéb. a ejtetik meg. Imádj Károly, ax iskolaszék egyházi elnöke. laborén a Gyarmat Zólyomi útvonalon, múlt évi árvíz által elsodort kid, Hontmegyc építészeti hiva­ tala által máris belyreboaatott, még pedig dicséretére legyen mondva as említett épitésuti hivatalnak, egész uakavatottsággal. Latkéas válásaié *. Letten febr. bő 23-án Rephanideu Bogyoszló választatott meg lelkészül Stollmán K. ellenében 55 szavazattöbbséggel. Mint Kék köréi üják, a megvilauloUban kitűnő leiként nyert a község és haza fiú szellemű egyént ax espercaség. — Üdvözöljük. A liektograph már nem merre. Hivatalok, Ogyvédek kapva kapnak u egyszerű cuköxön, melyen a késiratot ha nemin százszor, de 40—50 sxer meglehet sokszorosítani. A Levitus-féle, chemikns Untával együtt Spicser Mór b. gyarmati könyvkereskedőnél is kapható eredeti árán. As 1878. évi bányaadó ellen benyújtott felieb besvéuyek febr. hó 17. és 20-án tirgyaltaltak a bá Syaadő felszólamlást bizottság által. A törvényssabla korlátok költ leíratott Hirschlcr Ede, szinobányai vas­ gyár és Mescha András bányatulajdonosoknak mint egy 2100 frt báayaadója, utólag pedig Minich Jauluz ée Hoffmann czég baglyasaljai bányatulajdonosok tér bére a kivető bizottságnál előirt összegen fölül mint­ egy 806 frt íratott elő. A mtvett családok körében már is kedvenczcxó lett s kitünően szerkesztett .Képes Családi Lapok" 9. fksste ia a szokott érdekű tartalommal jelent meg, sót ezen füzethez egy művészi kivitelit szionyomatú kép is van mellékelve. A kiadóhivatal hasonló műlap pal ezentúl minden 5—6. füzetben kedveskedik olva­ sóinak. Midőn ezen körülményre a L olvasó közönség figyelmét felhívjak, újra és újra ajánljuk a „Képes Családi Lapok * at szives pártfogásukba. Ganaei József czég alatt B.-Gyarmaton, a Fő­ úton, a takarékpénztári épületben, úri és női divatáru csikkekkel gazdagon felszerelt üzletet ajánljuk a kö­ zönség figyelmébe. Rövid hírek. Szügyi körorvosul Sbmidl Henrik ellenében 12 szavazattöbséggel Heks József választa­ tott meg. — Len Antal fiatal barátunk s jeles képzett ségú ügyvédjelölt febr. hó 25-éu távozott B. Gyarmatról — barátai köréből — Budapestre. — Bátorfaluban febr. 24-én igen kedélyű táuumnlatságot rendezett Madaraasy János, melyen 20 pár -üzenteit Urilágos kiviradfig. _ . . .- - LAPOK. Gazdászat Valami ■ axásULarvl órázuvuky Á(Ut-táL lAabmiajr) Meglévőn állapítva a terv a talajminőség ée a művelendő növény igényeit illetőleg azon darab földön, melyet lábainknál elterülve látunk, s a molyuek mun­ káltatását foganatba venni óhajtjuk, következik a do­ log physicai oldala maga a szántás! Elvitáxhatlau tény, hogy legjobb, és legtökélete sebb műveletben a talaj ugaroxás által részűül, és pe­ dig azért, mert a uó teljes értelmében vett ugaroláai mivelet a vetést mindég egy évvel előzi meg oly for­ mán, hogy egy darab föld a mely őuzel elvetendő, megelőző egy évvel ugyanezen időszakban foluántatik, hogy a talaj a fagy kisxámitbatlan jő.batásának kdegyen téve, tavasszal megforgatják, és kevés időmúltáu a midőn a forgatott föld kixőldült, megkeverik, és végre .vetés alá szántják. “ Megteszik e nagy munkát a külföldiek „ugartar­ * tás mellett azért, minekntánna nagyon bölcsen tudják azt; ugarolás alatt értjük midőn a talajon egén éven át nem tormentünk semmit, ax időt szántás és boronálás trágyázással töltjük cl, és igy azt is tudják, bogy ugartartással a földet nem szabad nyugodni hagyni, ez által czélt nem érnek, a mennyiben nyugvó talajon a levegő nem gyakorolhatja termékenyítő hatását, sőt a gaz, gyom, akadálytalan elbatalmazása állal csak ártanak. Mindezekből világosan látható, hogy a nálunk szokásos elnevezés „ugarolás" helytelenül basxnáltalik, miután ez nem egy szántást, de a műveletek egén so­ rozatát foglalja magában. De elvégre is, mi ez édu anyaország határain belül nem vagyunk „külföldiek", és igy ne kérdezzük ut, mit mondanak Ők, nézzük inkább mit csinálunk mi! és hamár e százados szokásainkban változtatni képtelenek vagyunk, igyekezzünk ezt tökéletesíteni! és magunkat a dolog lényegéről helyesen tájékozni. A nálunk bevett szokás szerint, egy művelés alá veendő föld első munkáját „ugarolásnak" nevezzük, a mely művétől „őszi" alá ugyanazon év tavaszán, amig tavasziak ulá, a megelőző év őszen „ha ugyan élném * marad ejtetik meg Nézetem szerint o művelet kivitelében követ el legtöbb gazda óriás hibát; mert a tavaszon megejtendő ngarlást, rendesen a talaj igen lágy állapotába mélyen végezteti, hja! ennek meg kell idejében történni, mert külömbon a vetésig nem érik meg a talaj jő), és ha kissé okoskodunk be fogjuk látni, bogy helytelenül esc lekszfluk; mert először ngarolni, ha a föld lágy, nem szabad, mivel ez időtájt már a fagy nem működvén, a lágy talaj fel ugarlázi által származott rögeket nem áll többé hatalmunkban porhányóvá tenni, s hogy en-nek-tni a hátránya? ebez azt hiszem nem kell com-' mentár; másodszor ngarolnl Mkélyeu kell, bogy u aláforditott tarló növény maradványok mielőbb elkérhaljanak, és a befordított gyom magvak kicsirásva s kinőve, a később foganatosítandó termesztésre ártal­ matlanná tétessenek, az ogartartás második munkája a „forgatás" által A forgatás nálunk rendesen junius hóban kerül szőnyegre, s ha csak a sráotóföld vassá nem válik ke­ ménységében, el is végeztetjük. Hej! pedig sokszor igazán olyan a föld a rop­ pant meleg behatása miatt, mint a szikla. Ilyenkor nem is tettünk mi a forgatásul épen eemrnit sem, legalább ut nem, mit a forgatás feltételez. Elhiszem s tökéletesen osz'om bárkivel is azon véleményt, hogy a termelésre irányzott eme három művelet mind igen fontos, elhiszem annyira! hogy egyik vagy másiknak elsőbbségét kimutatni o peresben alig ha tudnám; ugyan olyan hatalmú megdönthetien érvek támogatják egyik, mint másik fontosságát, de épen ezen hatalmú érvek kttlönfélcségs köt mindegyik mű­ velethez külömböző kívánalmakat Mik a kívánalmai a mi viszonyunk között felvett ugarolási módszernek, azt föntebb láttv.k, lássuk a for­ gatást! (Folytatna kSretkezlk.) Szerkesztői üzenetek. S. F. Ipolyság. — Bocsánat, de miután a külön­ ben szépen megirt közlemény tárgya elévült, most már nem közölhető. — Máskor uivesen látjuk. It l«Ui aurára14 Horvátit Dnnó. 3W Árverési hirdetmény. “Wl Klein Jakab balassa gyarmati vaskereskedö és neje ellen, a b.-gyarmati kir. járásbí­ róság 154- 879 ez végzése folytán kielégítési végrehajtás rendeltetvén el, ennélfogva a ki­ küldött végrehajtó Vatter Gyula ur az érvé­ ré t B.-Gyarmaton, előnevezett alperesek boltja és lakásába (szécsényi utcza, Borczelcr Vilmos ház) 1879. évi március hó 5-ik napjá­ nak, szükség esetén következő napjainak min­ dig délelőtti 9 órájára tűzte ki, mely alka­ lommal az alpereseknél lefoglalt a egy jól felszerelt vasksreskedésben található minden­ féle tárgyak, nemkülönben SZOba^blltOfOk, konyhaeSZköZŐk «tb. becsáron alól is elfog­ nak árvereztetni. Kelt B.-Gyarmat, 1879. febr 28-án. lleményi Károly, Atyvíd. Bilit Kóho Márk kipviuUjt. ■■ 1K11K T JE S JE K . három millió forint Az 1864 ben hazai erők által részvénytőkével Budapesten alapított melynek tartalékai és évi díjbevételei T¥1Í11 ’i-C ** f<OX ÍXX'tO^ * meghaladnak, alólirt képviselősége által ezennel tisztelettel ajánlja szolgálatát, — biztosításokat eszközölvén: A) tűzkárok ellen, és pedig: 1. épületekre és azokban levő készletekre, gépekre, szerelvényekre és eszközökre is; 2. áruraktárakra, házi-eszközökre és bútorokra; 3. takarmányra és mezei termesztőién yekro, akár szabad ég alatt legyenek azok háziakban, boglyákban, akár pedig födél alatt. ty A biztosítást a kicsépelendett szemes gabonára is kiterjesztjük, ha kellé időben jelentés tétetik azon helyről, hová el fog helyeztetni. 4. mindennemű gazdasági állatokra; B) jéirlí/irolc ellen mindennemű mezei tcrmcsztményekre nézve, a megállapított kár teljes megtéritésévei; C) az ember óletére, és pédig mindennemű módozatok szerint köthető töke-, kiházasitási és évjáradékbiztosításokat. Kártérítésekre a társaság 1877. deozember 31-ig kifizetett 18.019,019 forintot. További szóbeli vagy Írásbeli értesítések adására, ajánlatok elfogadására és a megfelelő kötvények kiszolgáltatására a lehető olcsóbban számítandó dijak biztos kilátásba helyezése mellett tisztelettel ajánlkozik A „Pesti biztositó-intézet“ b.-gyarmati kerületi ügynöksége. n T! t a n n p fi t. n » Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B-.Gyarmton 1879. leg­ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00579.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_03_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-03-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 9. szám (1879. márczius 02.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom