https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b7001c321a14331ef021eeab5d9d09b5.jpg 0b755ab8c2209c074da2766713117f29 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/07a001516bd98017f734e6baf5dce72e.pdf 79cdfa44a1deda0560d11d0ba03c0e11 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hetedik évfolyam. 5-ik szám. Vasárnap, 1879. február 2. NÓGRÁDI LAPOK és H O N T I H I R A D Ó Politikai, társadalmi s közgazdászati Előfizetési felhívás „Nógrádi Lapok“ 1879-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész érre . ... Fél évre...................... 3 Évnegyedre .... Egy hónapra . . . . 6 frt. _ frt I , 50 kr. — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadóból czlmiivé, — legczélszarűbben póetautalvAnynyal — a nyomatandó példányok * pontot szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék Ldnló, kiadó ■ laptalajdoaoa B.-Gyarmat, január 30. A rendezett társadalmi viszonyok alig nyernek valamiben hivebb kifejezést, mint abban, mily mértékben tesznek eleget az ál­ lam iránti egyik legfőbb kötelezettségüknek, az adóbefizetésnek az egyes polgárok. Hol az adó rendetlenül foly be, hol igen gyakran kell az államközegeinek kényszer eszközökhöz folyamodni, hogy az adót behajtsák, ott több­ nyire végelemzésünkben olyan társadalmi ba­ jokra akadnánk, melyek valamely vidék erő­ teljes fejlődését akadályoztatják. Nem czélunk azonban ez alkalommal állításunk igazvoltát elméletileg hosszasan bizonyítgatni s a'kuitar-' népek életéből felhozott példákkal támogatni, egyízerűeh adatokul akarunk szolgálni, melyek adóügyünket s a behajlást illustrálják. Ezen korántsem tüntetnek fel azonban oly dolgokat, melyek miatt kétségbe kellene esnük. Ugyanis Nógrádmegyében a múlt 1878. évben elöirányzatilag fel volt véve: 1.580,968 mig 1877-bon 21631 írtai, vagyis 1.602,599 frt Ebből látható, hogy a kormány az 1878. évi előirányzatot lejebb szállította, lejebb azért, mert a takarékossági elvek szigorú életbe lép­ tetését sürgették a viszonyok. Daczára azon­ ban annak, hogy előirányzat tetemes összeggel leszáll itatott, az 1878. évi befizetés mégis ki­ sebb; még pedig amennyiben a múlt évben az előirt összegből 964,725 frt, s az 1877-ik évben előirt Összegből: 1055,951 frt hajtatott be; a különbözet a két-évi befizetett összeg között 91,226 frt. Mig tehát az 1877. évi adóhátrálék: 547,200 frt; addig a múlt 1878. évi 616,243 frt. A különbözet tehát 69,043 frt. Adó hivatalok szerint: a b.-gyarmati adóhivatalnál előirányzót összeg volt: 721,079 befizettetett: 410,359frt; a losonczinál elő­ irányzott összeg: 541,026 befizettetett: 366,028 frt; a szirákinál előirányzott összeg: 318,863 frt befizettetett: 188,333 frt. A felhozott adatokból, tagadhatatlanul az tűnik ki, hogy az 1878. évben befizetett adó összeg, a csekélycb előirányzat daczára, viszszaesést tüntet fel az 1877-ki évhez képest; de ezen visszaesés korántsem olyan, mint a milyen a termékek nyomott ára mellett vár­ ható volt. A feltüntetett összegek behajtása a leg­ nagyobb úzlctpangás termény értéktelenség s rósz termés mellett eszközöltetett. E tény me­ gyénk rendezett viszonyaira nézve a legvilá­ gosabb bizonyíték s egyszersmind arról is tanúskodik, hogy az adóközegek erélly el jártakéi, s hogy eljárásukban az illetők mégis mily emberiesen jártak cl, eléggé kiviláglik abból, ha megjegyezzük, hogy az adóbehajtásnál csak ritkán fordultak a fekvő javakhoz, s a lefog­ lalt tárgyak akkor adattak cl közárverésen, midőn azok árának bevételéhez a legalkalma­ sabb idő kínálkozott. rtz adózás mindenik villáira súlyosan ne­ hezedik; de ezen polgári kötelezettség alól nem vonhatja ki magát senki sem; hogy az adó­ összeg nagyobb mint 1848 előtt volt, az igaz, de ez nomis lehet másként, szemben azon kö­ vetelményekkel, melyek a modern államra az európai jelenkori viszonyok mellett rá nehe­ zednek. Ezen viszonyokat megváltoztatni nincs hatalmunban De épen azért nem helyeselhet­ jük a „L. H.“ 4-ik számának vezérczikkében ama mintegy lázitó hangot, mely bizonyos demagóg álláspontra helyezkedve, helytelenül és a dolog tanulmányozása nélkül neki megy az adó ügynek s egy néhány cocrét esetből elitéli azt. hetilap. 100,6500 irtot, Francain országban 1878. év májú vé­ gévelt 83 departement közül 76 bán 8299 iskolában 173,000 tanuló után két millió és 67,500 frankot; Olaszországban egy év alatt 500,000 frankot Habár azonban, a nálunk elért eredmény nem felelhet is meg ama nagy és virágzó országok arányainak, még is nagyon vigasztaló, nem csak az, hogy 80,000 írt lelt betéve, hanem, és főleg, hogy ezen összeget 3600 ta­ naié gyermek takaritá meg, akiknél az alap arra nézve, hogy vagyonokat jövőben könnyelműen elne pazarolják, maradandó képen letéve van. Megjegyzen­ dőnek találom, hogy a 877-iki májú hóban grf Lá­ nyai Menyhért elnöklete alatt, a reformált iskolák részéről tartott kerületi convenlben, az iskolai taka­ rékpénztárakra nézve, jegyzőkönyvileg kimondatott, hogy: „ezen üdvös intézménynek, általános behozatnia igen óhajtandó lévén; u a jövőre megnyerendő, úgy anyagi, mint erkölcsi előnyök tekintetéből is, u egy­ ház kerület pártfogásába melegen ajánltetik, * egyszermind a nevezett fögondnok, az eszme terjesztése czéljából, egy ezzel foglalkozó röpiratnak, saját költ­ ségén leondő kinyomatáaát, és a tanítók, s esperesek közt leendő kiosztását önkényt elváltaié. Azonban, van e bármily üdvös eszme, mely csa­ pa feltétlen helyesléssel találkoznék, s melynek akár jóhiszemű, do eltérő nézetből való felfogása, akár ne talán érdek összeütközés vagy végre, paszta irigység és rossz akaratból is, ellenzői ne akadnának? mi e kél ntóbbil feltenni nem akarjuk, a két előbbire nézve azonban, már is bizonyítékok vannak előttünk, me­ lyek folytán e kérdést szükségesük látják röviden azon oldalról is szellőztetni, vájjon lehetnek e esetek, melyekben u iskolai takarékpénztárak behozatala folytán, hátrányok vagy épen veszélyek származhat­ nának? a kik ilyeklől tartanak, ezeknek érvei és aggodalmai (lásd W. B.‘ F. röpiratát) következőkben tízpontosainak: szerintük L i. a szegényebb gyermek, Irta: Pajor íVtviíí ki csak keveset képű megtakarítani, irigyelni fogja, nagyobb betéteiért a gazdagabbat, és így az irigység (Folytatta 4» végű)nála már zsenge korban gyökeret verend. Vannak Innen u ügy a fővárosi tanácshoz tétetvén át, továbbá, a kik félnek, hogy a gyermek, cuk hogy tanügyi bizottság véleményét magáévá téve, többet megtakaríthasson, szülőit koldulással zsarolni, ismét a fővárosi lörv. hatóság bizottságához szármáz sőt czélja elérése végeit, meg nem engedett módon taté, hol azon nézet fejeztetvén ki, hogy o fontos is fog pénzt szerezni iparkodni; után, hogy a túlsá­ tárgyban még az iskolai tanács Is meghallgatandó, gos takarékoskodáshoz szoktatott gyermekből igen ugyan az e testülethez is átközöltetetL könnyen gyűlöletes zsugori válbatik, mely aggodal­ Az iskola tanács, a szakbizottság meghallgatása makra, ugyanazon röpirat a következőkkel felel meg: után, oly határozatot hozott, miszerint elfogadva a A mi u irigységet illeti, erre a tanuló u isko­ szakbizottság véleményét „ez intézménynek életbe lép­ lai takarékpénztárakon kívül is elég alapot talál, a tetésétől, ngy pedagógiai mint nemzetgazdasági elő­ mennyiben a gazdagabbak gyermekei szebb ruhában nyök várhatók, s ennél fogva az iskola tanács azt járnak, csinosabb iró szerekkel biraak, s többet ad­ helyesnek találja, és a fővárosi iskolákban leendő be hatnak ki nyalánkságokra, mint a szegényebb sorsúnk, hozatalát ajánlólag indítványozza.4 W. B. F. azonban a szorgalmasabb tanulók pedig, kitüntetésben és jutal­ nem nyugodott meg ezzel, hanem egy részt előterjesztő makban szoktak szészesülni. Laurentnek magyarra is lefordított röpiratát, számos A mi a másik ellenvetést illeti, L L, hogy ez példányban, másrészt fölkérte a közoktatási ministert intézmény a gyermeket szülőik pénzének kicsikarására az ügy pártolására, minek folytán a cullns minister, vagy épen arra vezetné, hogy ut takarékpénztáruk az egyház elöljárók és iskola felügyelők véleményé számára eltulajdonítsák, erre u a válasz, hogy ilyes­ nek meghallgatása ntán, az iskolai takarékpénztárak­ mi megtörténhetik az életben, iskolai takarékpénztá­ nak, a tanodákban leendő éleibe léptetését megen rak nélkül is. A gyermekek oktalan hajlamát kell, gedte. Hasonlóan pártolásába vette ez intézményt Ke- hogy a szülők, okszerűen gátolják. Do hogy a gyer­ nessey Kálmán ministeri tanácsos, lelkes felszólalására mekek nagyobb belét kedvéért ragadtassák magukat a nemzet gazdasági egyesület is és W. B. F. már is a lopásra, már azért is valószinütlen, mert jól tudhat­ konstatálhatá, hogy a lefolyt 1875 iki iskola év végé­ ják, hogy ha ily bűnt a mondott czélból követnének vel Bngapcsten és a hazának még más tizeuket vá­ cl, az könnyebben rájok bizonyulhatna, mintha az el rosában, a mindkét nembeli tanúié növendékek szám orzott pénzt nyalánkaágra adnák ki. szerint 2621-cn, beteltek összesen 13,337 forintot, s Végre, ami az annyira félt és gyűlölt zsugorisá­ jóllehet a betétek ezen összege az 1878 iki iskola év got illeti, vajon nem voltak c mindig és nincaenek-e végével már 36 iskolában 3682 gyermek részéről most is ilyek, iskolai takarék pénztárak nélkül is? 30,416 frt 7 krra emelkedett, ami cgy-egy gyermek Mindenek előtt a tanító dolga és föladata, hogy tanít­ után, átlag 8 írt 26 kr. megtakarított összeget tesz, ványainak a közép utat megjelölje. de mi ez ugy mond a külföldön elért eredményhez * Nevezetemozzanatul veendő c tárgynál, azon képest, midőn Angliábau az Ib77 iki iskolai évben, tapmialás, hogy a gyermekek takarékoskodása, a Oladslono pénzügyministernok a parlamenthez beter­ szülőkre is kedvczőleg hat vissza, s erre Frankhonból jesztett jelentése szerint, az ily gyermekbetétek ősz- azon példa hozatik fel, hogy Bordcanxban u iskolai szege 1008 iskolában 216,500 gyermek után, tett takarékpénztár behozatalé előtt a városi takarékpénz­ 100,650 font sterlinget, vagy is osztrák értékben tár betétei; 1874 ben 30-34,000 féltől 12—13 millió Az iskolai takarékpénztárakról. �NÓGRÁDI LAPOK. frankot tettek, 1875 ben pedig az iskolai takarékpéuz- zzék pedig, a tanév végén 3 kezelő Unitótól miudeu Urak behoaatala utas. aa ugyanottaui városi takarék- a takarékpénztárra vonatkozó okmányt át Vesz, és , * pénztárb a betevő falek izázna: 11,820 ra, a balé'ek neki írásbeli felmentést ad. összege pedig miati|y: 15 millió frankra emelkedőit. Ennyiből áll a Budapest főváros óllal megálla­ És igy erkölcsi szeapoatból is, ez intézmény miudeu pított szabályzat, melyből az Ügykezelés gyakorlati tekiuUtbau ^jaulaadó, a mivel a számuk legjobban -oldala teljesen megérthető, s melyhez a kellő gyűjtő bizouyitanak, (elhozom |még érvül azon tényki'rtll- és betéti ivek tartoznak, és nyomdai utón igen olcsó méuyt, hogy miután Magyarországot mintegy I millió árért kiállithatók. A ki még bővebb fölvilágositást négyszázezer gyermek jár iskolába, hí ezeknek csak kiváu, s a szükséges miuta lapokat megszerezni óhajtja, fele takarékoskodnék is, a már fenucbb kimutatott javaslom, hogy közvetlent!) W. B. F úrhoz forduljon, eredmény szerint, melyhez képest t. i. nálunk, 3600 ki is minden komoly czélu ebbéli megkeresésnek bizo nyosan készséggel eleget teeud gyermek 30,410 frtot leit be a takarékpénztárba, ok képpen s ily arányban betavö 700,0U0 gyermek után 4 millió forintnak volna egyetlen évben megtakaritva. A b. gyarmati ügyvédi knnmrn múlt vasárnap Vonatkozólag már, az iskolai takarékpénztárak gyakorlati kezelésére, jónak látom egész terjedelmé­ január 2<’>-áu tartá a megyeház kis termében évi köz ben ide lemásolni, a Budapest főváros Mrvénybatóeági gyűlését, melyre a helybeli Ügyvédek csaknem teljes számmal, a vidékiek közül pedig az Ipolyságiak jelen bizottságának 1877 iki február bőben tartott közgyú lésében megállapított szabályzatot, mely is következő: lek meg tömegesebben. Kövy Tivadar elnöknek a gyakorlati jogélet követelményeit körvoualozó húsz Eső pont. Az iskolai takarékpénztárak kezelésé nél szükséges minden teendőt, az osztály tanító végez, szabb megnyitó beszéde után Farkas Ferencz tit­ a pénz összegek és takarék pénztári könyvecskék meg kár tcrjc.zté elő a kamara évi jelentését, melynek őrzésére nézve, a 4. és & pontban foglaltak szcmolőtt számadataiból közölhetjük, hogy a kamarának múlt évben 92 bejegyzett Ügyvéd és 26 Ügyvédjelölt tagja tartása mellett. 2- ik pont. A bo étek elfogadása a Létnek egy, a volt; 11 fegyelmi és 21 rendes választmányi ülésben kezelő tanító által megállapítandó napján, de mindig elintéztotett összesen 819 Ugydarab. Pártfogó ügyvédül kircndeltctett 4, gondnokul I. Fegyelmi panasz volt a rendes tanidőn kívül történik. 3- ilt pont. A betétek egy, a Unitó álul veze­ 54; ebből 5 illetéktelcnség, 8 téuyálladék hiánya, 8 a panasz visszavonása következtében megszüntettél tendő és a betevők betéteiéit sorszám szerint föltűn tető főkönyvbe, vagy föivekbe és egy minden betevő vén; 2 az illetékes törvényszékhez, 1 pedig más Ügy­ tanítványnak kiszolgáltatandó betevő lapba (Ívre) ve­ védi kamarához áttétetvén, érdemi elintézés alá ke zetendő Ezen főkönyv és betéti lapok mikénti beosz­ rült 30. Fegyelmi régtárgyalás volt 4, ezek közűiket tására nézve az A.) alatti minta szolgál. tőben a vétkesség kimondása mellett pénzbírság, illet­ 4- ik pest. A kezelő Unitó, a nála befolyt beté­ ve az ügyvédségtől! ideiglenes felfüggesztés büntetése teket kamatozás végett elhelyezi azon takarékpénztá­ alkalmaztatott; egyben a vizsgálat folytatása lön elren­ rak valamelyikébe, melyekben a főváros pénzei is, delve s egyben a vádlott téuyálladék hiányából fel­ elbelyeatetést nyerhetnek, és pedig egy az osztály ne mentetett. vére szólló takarékpénztári könyvecskére. Őt írton A jelentésnek második ré>zc, mely az ügyvédség alóli belét összegek az illető kezelő tanító álul, az körében tett tapasztalatokkal foglalkozik, a kamara illető igazgató vagy vezető tanító őrizete alá adandók, az igazságügymiuiszler urltoz előbbi években tett fel de az öt írtat elért összeget, köteles a kezelő Unitó, terjesztéseihez képest tájból rámutat azon sérelmekre, takarék pénztárba helyezni. melyek az 1874 évi 34. t. ez. több szakaszában fog­ 5- ik pont Őt irtot elért betét után az illető be­ laltatnak, s melyek orvoslását a kormány, illetve a tevő saját nevére szoló takarékpénztári könyvecskét törvényhozástól az ügyvédi kar joggal elvárja, csatla­ kap, mely miként a 4-ik pontban említett készpénzek kozván az ország összes társkamaráinak idevágó egy is az illető igazgató vagy vezető tanító őrizete alatt öntetü felterjesztéseihez Részletes bírálat alá veszi ezután a jelentés az és pedig a rendes tandíjak és ezekröli számadási köny­ vek mellett tartandók, ki az iskolai takarékpénztári 1877. évi 22 dik az úgynevezett bagatell (kisebb pol készpénz és t. p. könyvecskék tekintetében szintén gári peres) eljárásról alkotott törvcuyczikk hiányait, eltévesztett hatását. A gyors és olcsó igazságszolgál­ felelőséggel tartozik. tatás helyett, mi c törvény megalkotása czéljául ki­ 6 ik pont. Kamatot a betevő c-<ak miudeu telje sen befizetett írt után várhat. Egyszersmind ügyel mez- tűzve lön, c helyett, egy biztos eredmény már is contetendók a betevők, hogy minden egy frtnyi betét után, statálbató: a kishitel teljes vnegsemmisitésc a kamatláb szőriül 60 esetleg 72 nap, l.-jártáral J kr._ .\lert_bqgy. a_yár<MÍ, vagy xuáj k-zA-gbcLL-biteJcző, kamat követelőzők lesz, mely miut külön betét, a lejá­ adószátiak á törvényekben legtöbbször teljesen járatlan rati napot követő beteti napon az iiielő intézői által, ' futüni bitója ele luedjmt' k-X eceté.vr,- i» vif h.ő'mtfraeZ' tása, esetleg megbántalmazottja diyai se alapittassaa tőkéhez intik. 7-ik pont. A betétek csak a szülök beleegyező nak meg; inkább veszni hagyja egész követelését. Es sével és előleget bejelentése mellett, a szorgalmi idő még bagyján. ha legalább a körjegyzőnek a községi alatt, de a rendes tanítási órákon kívül vehetők ki. bíráskodásban szava lenne, avagy ha ezen bíráskodás , 8 ik pont. Az ellenőrzést az igazgató vagy vezető csupán az egy és ugyanazon községbcliekrc terjedne tanító, vagy egy más tanitó társ gyakorolja. Az iskola s a felebbezési jogorvoslatot teljesen nem zárná ki. A TÁRCZA. Szem fia dala. *) Y£<yxj»n k * toafft ixlrnyain KeUJíwből nillj el néma kin. Mely örömnek caalfa képiben Ofitromiit! mr| * (oaduian mit cm. Megmutattad éke * CMllapod. Hogy világit tűlem vi *<xa!'«pd, S — gyötrelemmé válva urreb tn t — Mór ■fUUbb legyen életem ’ Mint, féaakébil elvert ki * madár, Olyan lettem: öröm rám te * vár; Hontalanná Un hiú remény. Nem javát, de kínját énem éu. Márt a aárda nem lehet tanyám ? Terheit, megadva hordanám, — Utftal kép után epedre így. Oyötró bánat vé<re elvetail! •) E két költeményt a kűvetkeaű sorok kíséretében vettíik: .M*< Batatvlay blxeeyo., tno-rt már elktesMt tzürejbúl Nem kátarz>tt>Hk rolni sir vele, (De csak répa fa-rt.) ha emennek kSaltai SrQzr. alatt nem lett volna felkérni aándokom Uzeé, kedvre barátom, hocy a „L. ti,* által botrányok sajtóhi­ bákkal eféea aa értbetetleuAfif rléktclenilett aaa sokaikat is ntánnyomasá Ax. ho^y rovatonkivtH*é|>te kárboatatva riaknrm a hirdetések kinőtt .kOxlédStt*, holott aa .irodalom* rovat miadjirt elásna ksretkexik : t eák agyettenséc éa Sgyelmetlcneég; 4e az már mefboesátbatlan hiba, ho<y oly e«e reir.lt aardéai hibákkal vas megspékelve-, miként as ide zárt javításból litliatád, és etyúttal arról tesz bizonysáról, lioity a jó Gnttenberg Srlikaéto a ,U IL’-nál nem épen méltó kezekre jutott . . .* Hlstóriás ének. Bíborul mir rpe mx*p MxgyarurKxípMk. Hü fiai nrki bilut fordítanak, Idegen or»xi£baa erkölcsöt cserélnek. Kihal immár magva «x ü«i erénynek. Hadúr, ki vezérlési távol * főidről Álmoal. Tanácsolj népednek, mi-tchű lr«x már nőd1 Árpádnak fajtatja ha clkurewant. Nagyobb raapáat reánk uvm kuldheUz wturúl. Vad fer^ttrr tAlúnk kavarogj el mr.vvie, Zdráaod Uvflfű Bakaot fvlkereiar, Kit nagy űfcinek, vitéz cleinek bicaű erénye aem tud immár kutui meg. — 8 hűl hajdan bó< Bolond úrikat ve re le: LegyűsőtUrt liheg e léha kebele, Kcreíl kegyelmit keleti császárnak. Bámulja bájait byzauexi leánynak. Hová leizetz már te, Szégyennel borúi be. Hitt' ki eddig rután Hej, rurunyl sok fiad axegény Magyaroraiág? te mosolygó orexád, aterxé diciótéged. nem axeret már téged! Jt. Még egy szó a nöemanczipátió kérdéséhez. (Avagy, hol kell keresni n lólábat ?) Közelebb egy hírlapi czikket olvastam, mely ez­ zel végződött: pll.i a nő érvényesítheti magát, busza badon választhat, akkor a -társadalom is egészsége sebb lesz, mert hisz akkor nem lesz annyi szerencsét­ lenség a családok életében. * bagatell törvénynek intézkedései tehát, valamint az ügyvédek irányában! iudokointlau uioslohasága a felek és általában az igazságszolgáltatás kárával együtt jár, s hogy c törvény nem életképes és nem a szükség és közóhajnak megfelelő, igazolta már az tfldigi tapasz­ talás, de azon lény is, misztrint két oly törvényszék területén miut a b. gyarmati és ipolysági, s két oly nagy megyében mint Nógrád és Hóul, nem akadt egyetlen egyén, ki a békehíréi tisztségre vállalko­ zott volna! A jelentés további részélnn a jogszolgáltatás terén panaszkép említi fel az ipolysági kir. törvény­ szék miül telekkönyvi hatóságnak uz ingatlan birtok vételára felosztása tárgyában követett igeu boszantó és sérelmes, mert a törvényen épen nem alapuló azon eljárását, uicly-ízcriut a jelzálogos hitelezőket és a kincs­ tárt is már jugérvéuy csen megállapilott .és sorozott követeléseik kielégi lésére még holmi czéltalan új tár­ gyalásokkal hónapokig, sokszor tovább is várakoztatja De nem felel "üteg a törvény rendeletének, (452. £.) mely az árfelosztási sorrend jogerőre emelkedése után a telekkönyvi hatóságot a követelések „rövid utú' * kielégítésére utalja, a b.-gyarmati kir. törvényszék utóbbi időben gyakorlatba vett azon élj írása sem, hogy az ily árfelosztásra és sokszor igen hiányos kiutalással, a kir. adóhivatalt bízza meg sozt mintegy bírói fuuctióval ruházza fel. Azonban elhagyjuk ezen panasz részletezését remélvén, hogy a kir. törvényszék elnöke és birái, mint már más esetekben is, a felek és ügy­ védek indokolt panaszait készséggel orvosolni fogják. Maga a jelentés a b.-gyarmati kir. törvényszék és járásbiróság tevékenységéről, gyors igazságszolgál­ tatásáról teljes elismeréssel emlékezik meg; nem ugy azonb.ia a Josoncn járásbíróságról, hol az index és irattári rend hiánya az ügyuienctru is károsan hat vissza. A többi bíróságok eljárásairól a kamarai tagok nem referáltak. Az évi jelentés Kalmár Lajos volt kamarai elnök indítványára általánosságban és némely pótlá­ sokkal részleteiben is elfogadtatott s uz igazságügy­ miniszter úrhoz fel fog terjesztetni. A pótlások köztil kiemelendő Harmos Gábor űré, ki az ügyvédek számának szükségszerű apasztása végett a kormány, illőivé a törvényhozás ligyclmét arra kívánja irányoz­ tatok hogy a közigazgatási magasabb tisztviselőktől is a minősítés — a jogvégzettség — - megkivántauék, hírnevesebb ügyvédek a bírói karba a kormány által időnként megbivattassanak, s átalában a jogász közön­ ség tűinél több pályára nyugodtan és kecsegtető kilá­ tással szentelhesse magát. Tétettek még közhelyeslésscl fogadott s a kamara belügycit érdeklő indítványok Hcdcrváry Antal alelnök,--Sághy Benő, Uyura Adolf -és mások által, «-uiiutat? a Aantara tátasztmáuya ÓZ'-tixztvMöl.'á buzgó működése is elismerésre niéltiiltatoti, a közgyűlés d.'u i és tói Órakor végei ért. FigyeluieztctcM. Igen sűrűén fordulván elő az eset, nemcsak magánfelek, de a gyámhatóság rendes közegei a szolgabirák, gyámok, közgyámok, gondno­ kok, körjegyzők és községi elöljárók részéről is, hogy E sorokból megtanultam ngyau, hogy a ki nem beteg, az egészséges, de o tautológia még sem világo­ sított fel sem azon okokra nézve, melyek a nőknek választási joggal, lielyesscbben politikai jogokkal való felruházását sürgetnék, sem ama módra nézve, mely a nők választási jogosultságából kifolyólag a társada­ lom egészségesebbé tételére alkalmas lenne. Ez okból figyelemmel átolvastam az egész csikkel; tudni óhaj­ tottam, mily elemmel vau c léggömb megtöltve, hogy csak ily alant járó conclusióban nyilvánul működésé­ nek crcdm 'nye‘? Nem kívánok tételeire nézve vitába bocsátkozni, nincs annyi szó rendelkezésemre, a mennyi hozzájok férne, csak röviden említem meg a czikk tartalmit, hogy egy elismert tehetségnek c tárgyban tett nyilat­ kozatait és itt ott saját nézetemet is előadni alkalmam legyen. E czikk a nők társadalmi nihériájának összeséget abból látszik származtatni, hogy a nők politikai jogokkal (nevezetesen választási joggal) felruházva niucsenck; c nélkül a uö „kényszer- helyzetben slnyiik, „legzsongébb kortól fogva idejének legnagyobb részét arra kényu-leu fordítani, tnikóp jusson hamarabb fökölö a!á,“ és ha a nő nem szabid miként Amerikában, In nem öunálló és a férfiakkal teljesen nem egyenjogíi: arra vau kárhoztatva, „hogy életét csalásban töltse s hitestársánzk, családjának érzelmeket hazudjék, me­ lyek soh- se melegítették szivét. * Már lássák n nők, ha ez indokokat szívesen ve­ szik; én részemről i.zt tartom, hogy az őszinteség oly egyéni erény, mely a nőkben még ükkor is meglenne (kivétel tcrmészetescu találkozik,) ha helyzetük a mos- �NÓGRÁDI bélyeg kéioloe beadvkayok ilintatag etek aol I tétette ■ímíH * iI t.a tartani > ayagték, td teve vem, haonoabón, vagy egyéb mm taaraédóeak ab egtenie béiyigtetenil. vagy biéayueaa bélyegeire MMeteok be aa Arvaenókbei telnek kóvilhuM aa, begy ennek folytén a tetei a törvény érteimében fileételik, • M illeték egyeeorm helyett a díjnak lébentete liéail'ii * bo ■kAJBAteLMUsiBsá . <hM b4^0M b *waÚLoBol<f vamok étel »ali évi AlBO irt^Tvógate ■•italt a ■< gye omm hnteegeibne magkildött aa l«77. XX. L MO te Ml. Itbaa MrtUirt tijóimaaa vénaibeoo ntaoiiatra m, eaeaaei koauijaa Agyeiteeatetea héHnlteee a gyAm batteég teái ciMMOit Hmm kbaageit, begy t rtrabeei feteiéaégéb éránkéban m, a kalló bélyegokol atgMti s sssck nAáMfárál bb cnAsásIlsáui áilssiUMii bbioto * ■egbkiiek tett etjét laduateal in lóaOlolvt aegjegy aera. bagy a bagyaMi taHar bélyege M> trttg IS kr tO írton Mtti értéknél ivraMnt M» br a hagyaték tárgy elém jegyaókóeyvek M értékig. béiy tgteeniiiik, Só irtot tetei Ml írtig a bélyeg IS kr. oaoe Mbl ivenként M kr Magéiul ertettk, bugy aiy eacraddének vagy egyéb okteéayok, eMlyok mini tervgartt jovhhagyóa vegeit terjeralocaek be. nőnk irdemtagm végéé lalóaoaak atka ennek aegbólyagealeite elé, levébbé begy BÜyea bélyegek legyenek alkalaaanndék a bélyeg kötőim eb■áayebia. erre atevo a Mlyegtörvéay eaabélyai adnak atbo tgaaüáeL Kak B.-Gyarmaton lé7ta jnnnér Sé-én. Pajor lelvén, ttlteilti «ImA Ipoiyeóg léié, jaaaar M. Nett te arad Mr aaaymaer a ngalom raadeaeaa bee a tagtkbbai bbeeóebetaab a * orekke ifya kodéiyu a farodbatlaa bnxgalme haaiaéoooay unkánk. Oreekg Jó­ éra é aagjaagaaak, iuaek kértteUe eorogteaek vkrn•aak a a vidéb tegbAjaenbb Migyoi barmiovaayolca fár hyci a vkmegyebAa paaar viiégitteé tavai bee, itt veit aa Aagyab Vilma, a Hédiit) Irén, • Seóptomctó aréiyeo Emma, a Hajúé kkiekodé liba, aa Andabiu *, Tanaik a Virteó «Mak Gieolta, aa Egyetlen Felírni, a Joubvaj Ueaa, aa ftemónyi Jena éa, aa Elragadó Etelka, a Seondo Boruké. a Báróé irma, a meg eaéteu raa na éraób kóall aa Uralkodó Heloec, a Janót Ma Iteka, a badvaa Mari .igen aóvcheb ra eet dienél tengjél lottókból, ke gyen almpénaónk PadbereUy Jyérgyaé, ViUUia Méreé. Téth I mmI, Fraaav üiMiyaé Doaaib saUavdac, Mapy Jéaaaaé. Pacaolay őaaaUveé, Foreter Fngyeaoé 6 aagy * uaiedl ayeaaealabb voiaa, valaauat a eaaikibaa aeg rugaéaaek Mg a tagvirdgaébb ■aédelgéa kara aem tabel MB íadeba, ma Mtaéga, a tiaél erre való híjlaai mataikoaik. aa leikébea bírja aaaak gyékartt te att ■ ■■■laateé pálinkái >ag kurtáéi aea ktpee. A au padg aat illett, begy a aébaek goodvt ad g raoBk okÁl tei lobét a politikai ytgok gyabemaéaab biéayAbea kareaei, baaeia aaua laraadalai WMg alak iifciik bee, ttelyeh uagjaiabbaa a ftréabat te arra kArboatatjék, bogy aa idejéakuraa való adegMebee akadélyeava vaaaak. * ga i * lakai Mádból aaaeiegyealéa tárbeli aea te MMk Mg eettMeaM jwtlitikai joggyakorlat Által aea fóréra Ma eéra aéave. de a goadaiat ha jái fae Móra vaaaeeak, ueoM aaayira auga a tárgy, baaea a tárgy aikóeo« ukoaaa, aa |Md<g, mialba e gondon kévéi a aóeek raak a politikai Jogok gyakariéea ayaj tana téaykedtei Mát, aiy alMée aapyaiakbaa, aeiy ■Bak a vieBoayoli Bem latecróeóból eredbet te ép oly hevéeeó baaalgó a nókre aóavc, Mai «am MaH aa ó Aéeok voltakról. A ad aweeeaiaéBaki kórdóeót liielálag atalaa Le ■áld Fanni .fér and vrider dia Fraaea- eaitua leveleire *) ■ladaaokat. kikel e kéréóe, illetve aaaak egyadal agteaeégaa ■agtejlÓM érdekei. A vMégirodaluabaa eltamart tebetaógkép aeerepM •«« Bóm«t irvaó aa egéaa eéeeaaeaipóesiót a aék «aakaképeaitéaébe belye ai, »it okaaeré eewlii, eaeMeau te arkalmi kópeée, légióké,i pedig a aókaek a téraadalai ferdeaégek, tél képének alól rak * ■eeekvóee alul kell kóevetiteai, oooottoo A^^ftb^Bkoboo ^o b eOk *Aok o * Sakkal való tértadalai egyaajogatitAabaa nyerje ■aag anyden befeieaeaét. Sem ejti el agy ngfaa a aók politika: MeaabaditAaAaak eeaanéjét mm, mely a poll tikai agyenjogn«i'.Ael»au calaiaélaa, yta kiMóabt be lyrn aaaak megvaiovaUaal, de egyelőre mégis cm! 41 t^bsBoniUoooch jolooti bi aki (vóge kóvetkemk LAPOK a aeee lapeolt » Uaca, a ka a aaarkaatyak aem <aea gattak in anaal Mbbet ranagtek auvemk aaayt baiue UUde> lóiUra A yokedvaok ceak vilagveudu regg eaabuti balért, a eml keateleii arra, bogy jó teen egy kieaé ayagadai, ■ért Mg Mytatén b kéveikeuk . ■ etek agy aa még aaoa aap Igéa eale agyaéaioa taraaaag aóbóay óról > kedéiylyei tteióu a Mgye taaeiierMben, a miéit aaaak parqaetlejia Jaaataa A közönség köréből. B. Gyemet. m79 évi jaaaór »éa Niaca áldó MAobb voiooii !*< issen k o bfooiU vol&Aéoi coblob oAb bmtciA ai BÍIaoi ét iánAiiilii kMoibbcb Milórdiléaén • a béke feaaurtaaira aiat a a^jtó, ba aa bivatétel felfogva, igyeknuk a lélaaó bejek va ledi eredetéi kikötötte a átok gyugyitéeér * a kellé orr na.'gat fvllaléloi Ellenben aiuca veaardeliaeeebh, ■int aaeo a^jtu, aaly a létaaé btjokaak er eoUaébea ■Otehiigy írnak egy poraiatearel ta boatejórala^, de aaukat ferde oéaeitevol, helytelen íeiíogéteval, a a tel legvrteedelteuebb: iigataeukkal teég aéveli éa abban loibl öröMct, b<i^y Mt^boMOlbtl n> y ölő ól aIUmb éa pulgérai, a nép éa kurteónyau kótegci köaMl Ex at agy neveiéit .revolver aajto. * Emu térre teapott ét a . Lueoocai Híradó * m, ■üdén oly köaléeeknek ad bolyai, tealyekaak bitem lagoa eeóljuk éa ktéaAa gyéayftréedgflk teegbaooaUai idóaai elé axoa kdoegek Máéit, kik a raéjek biaott trenétkaek a lelkinarerei amva eaeriat ■ a kéeéneég kOaöe érdakeiaak megfelel ótag iparkodnak elegei tanai, te bejtogaia. ott, bel teég agy kövén békét éaareveaa OOk. KflOO kólléooktl 4 MSKkttllőt jqbbK lÁt}< aal teegorteitoai.éa teagéóvé tanai, begy eHélya aiokat régalteate te olyan coteteentérekkal, aaolyok orvként léteadaak amg egyen beoektatboo magóaxkll egyénekei. La a ctelja aa .Ignafy eaeg * nek, Mely a ktaigaiga léte biaoiiaégi éléeekról teekott roferitai A bairéay keraete többféle elekjét, aa irély vénéit Hm Intelt tekintve, ex a elég több tagból All, kik aaoabno a botrány ba)bá *Atbaa •ulidaniMbAa Állasak tfTMáM&l. S a tagkóaotabb awgtartott köxigaxgalóai biaotfaég h aeui aat rtfcrélja te Bea arra fekteti a M telyt aal jó, edvóa laltekódéa gyaaónl UrgyalUtolt, bánom ax aI lapén te gr. Coebnéa Mailt tóirojktt eeateoaeerét arra baaanAlja fal, bogy a faagyénak alwpéajAt a Mteaaég eltel botrAayoaaa easproaiiuljx olyan igy boa, melyben ax tmata aeggyóiódéM iMrint jAr el Aroa itepartioeoa Álhite, bogy a teegye fójagy ■ója a te^yoi .bivateloa birtoiői * a .Nógrédi Lapokba“ voIba bs, határosod bassssás, ■ BiiJótt exul kapeaoiatbaa a aaorkatelóaég rgy alóbbról Általa is kiiRlmlGlctbcs álAssAk jbImCI sgiotSa éok ftál, KoaM'by aaielte dtotgynéMOt, eBetatrleu éa régal manó teagjagyaeeool alapiataoal illett, aa aiy ravoíoo nateui, mely egy .Hudapeelaek * vagy vataiaely lévémai botróayfcéeaitó tegtapeak ■■ vélnék beeMtaióre, Hópidmegyei HívaUIm HrtexiU. PÁLYÁZAT A 400 írt évi iiotóeoU öaeetaiótt lapulta Mm veai óllte vótaaette ntjénai beilMiinik WtérM&o a f. évi tebraér M lé napjéaak d. a óraira Lapdtteo kilnave tévén, loibivataak nundaauk, kik aaeo AJlSara aa 1A7< évi X1V. L aa. 143 fa értetaóbon kópééit vók a kik aat elnyerte dMMM. bogy erkUam Heaayitvéaayal te oktavetoikkol íetanertet Mrvéaypket a vélaeatte napjóig alalirottboa a^jék be. • Kelt Saigó Tartanban, 1S7S évi jaaaér r-4« Plneby déaaof, Ree. Iga hite SZABÁLYZAT, akliteinka én teogyoi al koaoiéaféL T. Sxerkeaitfl ér! Becaoa lapjában a ioooacxi dal agyét f óv te bó 54e teegtartott baagvereeey ttaxta i>>> edelmekéel M Irt ftó kr raa kóaaó téve, belyrmga inteni van uereactem a Megejtett eaéaadte oredate ayét aaly 3A frt 95 krt ti alatt feli axon kéréaael In­ dáiéi, lenne ea<vea lapja jbvé aaómaba belyreigaiitaui Hirek. Hynaen. Selea Lajoa b gyamati adéioldgyolóaégt ■aaattext a a dalegylet jegyteje a napokban véitou jegyet Hóik Marieka kunaanoagyal, RAtb LéaaU ar kedven taéayéval - Morék Sóador ér kodra J«gyo ■ének koraaatneve Bem (Vegei) koma, de Irén. Sietiuk •** bibénkéi felróva, mdiaaarabb boly ragaxitaai, Cemeval A ki gyamati Bek téaohö egylet ja­ véra, telel jetaatik a bó 84a fog megtartatni a léért ■alaieég a .fekete aae * emeleti lemében Eaaa au tatáén irkát oly aagy aa érdéklótan, bogy addig mint agy i0 caatadnxk axgjotaoéae vérbalo. I r«ndoi<>«. . teiedeet elkftvet a (iker olóteoiditótera. A loaoneii L e. é bélja agyaaaa napon tartatik meg. — F. bó lé ée B Gyarmaton, Lneaoei<,t> te SAgboa, tóból mi ad kórom bolyén egyidóbaa fog AMmbi a fiataloég Tor poyrboréaek - Ugyanié B Gyamalon ahllgyek oly batynbéit rendelnek telet amifyol a mait évben k'rtvaeoorx eum alatt roadex ek Ipolyaagon akaor Inai a centied bé ), Melyre Mr a ateghivók raetkbldettek, Izmom pedig tea bálából a gymnaaiami aegély egylet javára (Klen tnatlnitaHálrx kibnetetoU aoraje gyek axerkeaxióvégkakaél iá veb lék, dxrabjek » kr. Kddig több mint íi«) aaeboél nebb totebetatérgy van a biteltaAgbea bekeldvn.) A faraangot égy lAlaxik a f. bó ti ki HjMégi bél f aja boaérei; legalóbb eddig an ölne- kilétété.a. Hogy oaen bél Inra a legfóeye eabh, kéteégot tea aaoeved Ili. FReaaL A ángyéi alak keaoMm te a köaaaaka nyilvéntar léli III 14 | A megyei Kik kraeléoe irkát a UtrvéaytelMgt koigyllte, a törvény Által kijelölt batteköróben MMa kedik. A teegyei atakoe végrehajtandó aiodea teMka, ■tellilao te beazerxte fölött n tiaktegra ■AteliCfcl agyaiétól a kirélyi vpitóeeeli hivatal gyakorolja. l6.gA megyei ni vonalak uo alkalaaundó atibiéMeek -vóteót, Állandó lakétól te Itaotéoét a törvteyhatóekg ■egkllapüvée, nnokai na állápén, egyoUrtvo élir épilóraott blviial Mökévol, nevem ki. Ál ulkapmrvlk txómót, bnvi herét exiatéa n lörvéaybalaaég Állapivá meg, aiokat aionban a bír épitóaneti btvntal Rabko na iltaiA aiibtaiot magé a liga tanéval fegaRn fel te Mkik ax alkudó lakhat kijelöli Ex inlóakodóeró ei altapóa nak wtóiagoojóvkbagytaa végűit, jelentétt tenni tarteaik K | A teegye alitpAnja minőén év végén a teégyoi alakon an eMirkaynat keretén betel tett kéltakgaFrél a megyei póeaiérnok Által rendre rakaadket kóraMet. • att iiiegi int^AI régeit a torveaybatotegi kaagygleeaek beaintaija. 17 A ángyéi alakúé Mbaoaaklt kóeteatka te Mte aitoll épitkeateek vredteéuyérél a kiié|pi építései tavától miodee év méjet te okfóbor M tegóete I ki merifö j lenlé«t teta ai aliapkubea. ki te a tilknégra Má WtatáOBó llllésIlBdáMáSl �NÓGRÁDI 18. J. Ax év folyama alatt a megyei utakon fölmerült és 50 irtot túl nem haladó hclyrcigaxitáxokat a kin épitásMti hivatal xaját baláakörébeu ax illető járási axolgabirü eryetértéaérel esxközölteti, az átokról Móló számlákat felülvizsgálati zártdékkal ellátva rendes havi *számadásba foglalva aa alirpáunak bemutatja. Ellenben aa 50 frtnvi öMieget felülmúló helyreállítások rendes műveletekben engedélyeiét végett az alispánnál bemutatandók. 19. 8- Minden árlejtés tágas körben közzéloeugő. A 100 triót túl nem haladó épilkuzéeek s beszerzések árlejtéseit a királyi építészeti hivatal saját hatásköré­ ben tartja meg, ellenben a 100 frtot túlhaladó össze­ rakd illoló árlejtések a nevetett hivatalnál egy megyei Mxottaági tag elnöklete alatt tortáinak meg. 20. g. Az év folyamában a megyei utakon 100 frt ere­ jéig esaköalölt belyrsállitásokat a királyi építészeti hivatal ax illető járási sxolgabirőval együtt felClvúsgá|ja. A felhasznált közmunka, valamint a 100 frton LAPOK. felüli építkezések az év végével és a végkövetelés kiűzetése elölt két megyei bizottsági tag, illetve járási szolgublró és a királyi főmérnök állal felülvizsgáltatnak. 21. §. A megyei építkezéseknél esetről esetre felmerülő kisajátítások és kártalanítások csak is egy kiktlldendő megyei bizottsági tag, illető járási szolgabiró és a kir. építészeti hivatal képviselőjéből álló bizottság állal és az érdekelt felek részéről a szomszéd községekből ki­ jelölt bccslőknck eskü alatt tett nyilatkozatok nyomán felvett jegyzőkönyvben megállapított bcesárak szerint javaslatba bozatik. Piaczi árak B.-Gyarmaton. Ibí'J. évi jannárbó 27 én. • . C frt 50 kr. — 7 írt — kr. Zab • .■ . 5 frt 60 kr. — 6 frt — kr. l frt 20 kr. — 4 frt 20 kr. Árpa . Knkorieza JvxyMlte: 8rkskss Issei. Szerkesztői üzenetek. Dr- P. árnak Lotunci Vetted leveles? Kérlek síhatna rább intézkedjél. Dr. Kőhegyi Mór urnák RéUíg. Jövőre adni fogjuk A kéziratot legfeljebb eeűtürtúkig kérjük beküldeni, mert azontúl caak rövidrbb közleményeket exorithatank be . E t 1 a H • r a i 1 s a; l«U« * F Tiszta búza 7 frt — kr. — 7 frt 20 kr. Rozs . Bierkeesld Horváth Dnn/>. . G frt — kr. — G frt lő kr. T JÉ S JE ■<- ■■ a - Meghívás. Meghívás, A „Takarék és Hitelintózet-részvénytársulat * B.-Gyarmaton saját helyiségében 1879. február hó 16án d. e. 10 órakor évi rendes közgyűlését tartja, a melyre a t ez részvényesek ezennel meghivatnak. Tárgy: 1. A lejárt évi üzletforgalom, számadások s a mérleg előterjesztése A felügyelő bizottságnak ezek felett tett véleményes jelentése. A felmentvény meg­ a b.-gyarmati takarékpénztári részvény társulat 1879. évi február 23-án délelőtt 9 órakor az intézet helyi­ ségében B.-Gyarmaton tartandó évi rendes közgyűlésre. Tárgyak: 1. Az igazgatósági jelentés előterjesztése. 2. Az igazgatóság, esetleg a felügyelő bizottság megválasztása. 3. Az igazgatósági s felügyelő bizottsági intézke­ dések, jelentések és indítványok megbirálása. 4. A lefolyt évi számadás és mérleg felülvizsgálása. 5. A tiszta jövedelemről! szabályszerű intézkedés és az osztalék meghatározása. adása. 2. Az osztalék felöli intézkedés. ót- 3. Az elnök, alel nők, igazgató, aligazgató és a felügyelő bizottság megválasztása. 4. Az alapszabályok 53. §. foglalt egyéb ren­ des közgyűlési teendők. Jegyzet A részvények, melyek alapján a rész­ vényes szavazni kiván, az alapszabályok 50. §. értel­ mében 8 napon belül a közgyűlés előtt az intézet pénztáránál leteendők, vagy pedig a közgyűlés meg­ nyitásánál felmutatandók. B.-Gyarmat, 1879. január 24-én Figyelmeztetnek a t. cl részvényesek, hogy a közgyűlést megelőzőleg eredeti részvényeiket vagy személyesen, vagy meg­ hatalmazott részvényes társaik által a szavazat igazoló küldött­ ségnek felmutatni tartoznak. B.-Gyarmat, 1879. évi január hó 25-én. A b-.gyarmati takarékpénztár igazgatótdga. Gróf Forgách Antal, elnök. M X E G H I V Á S a b.-gyarmati „NÉPBANK" folyó 1879-ik évi februárhó 27-én d. e. 9 órakor a „N 6 p k ö r“ termében tartandó 7-ik évi rendes közgyűlésére. Tárgy: 1. Igazgatósági és felügyelőségi jelentés a lefolyt Ozletévről. 2. Elaök, alslnök, igazgató, aligazgató, igazgatósági tagok és felügyelőségi bizottságnak titkos szavazás utjáni megválasztása. 3. A számadások megvizsgálása, mérleg megállapítása és a nyereség felosztása. 4. Alapszabályok megváltoztatása. 37. 5. A közgyűlés a szavazásra jogosított részvényesekből áll részvénykönyvben legalább egy hóval előbb nevére íratott. " Közgyűlésen csak oly részvényes gykaorolbatja szavazati jogát, kinek részvénye a A. z igazgatóság-. orvos- és sebósztudor, szülész és szemész gyógyít gyökeresen, fényes és tartós siker IviztositAsrt mellett mindennemű ---------1) az önfertőzésnelc minden következményeit, úgymint: magömléseket, az ingerlékeny gyenge­ séget, az ondéfolyAst, különösen a TEHETETLENSÉGET (elgyengült férfierőt); 2) hú«ryostíífoiyíUioi«it(még oly idülteket is), a lemzöFészei imjalóros fekélyeit és másodrendű tmjaiórt minién alakjaiban és elcsnfltasaíli&n. 3) hágyesősztí leüléseket, 4) friss és idült nydkfolyásokat, nőknél az Úgynevezett feliérfolyrtst és az onnan credo mn4j;tn.ln.nsá«ot, 6) a. híkg-yhólya-g * betegfség-eit és vizelési neliézséR-cket. Rendel naponkint: délelőtt 10 órától l-lg, délután 3 órától 5-ig ós este 7 órától 8-lg. lakik: BUDAPESTEN, Belváros, Kigyó-utcza 1. sz. a. Kígyó- és Városház-utcza sarkán (Rottenbillerféle ház) L emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és n gyógyazrrek nicgkűldetnck. Galandfareg (Pántlika Giliszta) 6 óra alatt klhajtatik. Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kék Lászlónál B .Gyarmaton 1879. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00563.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1879_02_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1879-02-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 7. évfolyam 5. szám (1879. február 02.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom