https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f823e05d92917c0fa33a39de2cebd866.jpg 10f980a752dcca5a282cb1459bcf053e https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7543290fe8587c6338f31db9bef9877b.pdf f3593bbffe5f46c05ad01d3fcdc6a6aa PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hatodik évfolyam. 51-ik szám. * Vasárnap, 1878. deczember 22. He ha i)i i.u'Ok és II O N T I HÍRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati’ hetilap. j A lap Kelletni ritxér. ■ a anltUrre vonatkosó ttindca kűalmények a aarrkeutóhöt küldendők. EraoKjredra 1 frt 60 kr. Bel- la külföldi hírlapok azámíra hirdetríny.ket •!•: A’tfyea txám ára 13 knjciár. fogad H í j K k r o 1 y hírdetaaíny-ku«T»tiid irodája Klófiaetaieaupkaa kiadóid vitáink! lehet R-Gyaraiaton. [ Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok" 1879-ik évfolyamára. " Előfizetési feltételek: Egész évre . ... 6 frt. Fél évre..................... 3 frt Évnegyedre .... 1 „ 50 kr. Egy hónapra . . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadó hoz czímeave, — legczélszerúbben póttá* utalránynyal — a nyomatandó példányok ■ pontos szétküldés tekintetéből, mielőbb beküldendők. B.-Gyarmat, deczember 20. Az év sebes léptekkel halad vége felé; mielőtt azonban az Örökké­ valóságba lezajlanék, * nem mulaszt­ hatjuk el, hogy az újév küszöbén egy fontos tárgyra ne Linók fel megyei iparosaink és kereskedőink figyelmét, s ez a jövő évi székesfehérvári országos ipar és kereskedel­ mi kiállítás. Sokszor, nagyon sokszor hang­ súlyoztuk e lapok hasábjain, hogy ha komoly szándékunk van hazánkat az jeurópaL kultur államok sorába felemelni, akkor első sorban az ipar és kereskedelem érdekében kell oly buzgalommal minden lehetőt elkö­ vetni, mely által azok a lehető leg­ nagyobb mérvű virágzásnak örvend­ jenek. — Az ipar és kereskedelem felvirágzására kiváló tér.yezőkép sze­ repelnek a kiállítások. Meg vagyunk győződve, hogy annyira értelmes és mivelt közönséggel állunk szemben, miszerint ezen feltevésünket bizonyí­ tani felesleges. Az egész országban megindult a mozgalom a székesfehérvári orszá­ gos kiállítás iránt. Nagy kérdés, fog-o ez ránk nógrádiakra hatással lenni ? Nagy kérdés, ha vájjon vége szakad-e annak az óriási közönyösségnek, mer lyet a nógrádiak tanúsítottak az eddigi kiállítások iránt2 Vajba kérdéseinkre kedvező fe­ leletet adhatnánk s megyénk is fel­ fogná a kor intő szavát és megmu­ tatni - iparkodnék, miszerint azon mozgalmak iránt, melyek a nemzetek jólétét és fölényét bizton kieszközlik, közönyös nem marad. Tömörüljünk és mutassuk meg a külföldnek, hogy a magyar iparos is képes olyan munkát készíteni, mint azok, kik már a szédelgésig leala­ csonyodtak termékeikkel. Mutassuk meg, hogy mi elegek vagyunk ön­ magunknak b a külföldi ipart egé­ szen nélkülözhetjük. Derék kiállító­ ink becsülettel és érdemekkel tértek vissza hazánkba a párisi világtárlat­ ról, ezeknek termékeit szakértők elismeréssel halmozták el, s azt a tanulságot vonták le, hogy e kis nemzet, mely csak nem régen bar­ bárnak volt kikiáltva Európában, tanulékony és életrevaló nemzet. — Párisi kiállítóink távol hazájoktól, tetemes költséggel fáradoztak a ma­ gyar becsület megszerzésén és hazai iparunk hírnevének megalapításán; most az alkalom sokkal kedvezőbb, mert a kiállítás kazánkban rendez­ te tik s minden iparos vagy kereskedő olcsón állíthatja ki termékeit Azért hát versenyre Nógrád iparosai és kereskedői, tűzzék ki a zászlót az ipartársulatok s egymást buzdítva mutassák meg, hogy Nógrádmegyo nem tartozik e téren sem az utolsó megyék sorába. Gondoljunk a franczia nemzetre. A franczia nem­ zet ugyanis minden kardcsapás nélkül vágta le hatalmas ellenségét, és mivel ? Nem fegyverrel, hanem iparával és kereskedésével. Összefogott a franczia nép a szükség idején, az ipart tűzte ki zászlajára, és győzött; háromszo­ rosan vándoroltak vissza az ellenség által kicsikart milliárdok az anvaföldre; és ezt mind az ipar, szorga­ lom és Összetartás szülte. A székesfehérvári tervezett kiállítás. A székesfehérvári 1879 iki országos kiállítás általános szabályzatának kivonata: A kiállítás, Székesfehérvár területén a polgári-lövölde és méntelep helyiségében s ezek szomszédságában hvő szabad téren rendeltetik; megnyittatik 1879-ik évi máj. hó 10 én, és tart bezárólag junius hó 1 ig. Kiállítható Magyarország és kapcsolt részeiből, a gyors romlásnak kitett anyagok és robbanó készítmények kivételével, minden arra méltó tárgy. A bejelentések 1879-ik évi márczius hó 1 éig fogadtatnak cl. Ezen batáridőn túl bejelentett tárgyak előnyös elhelyezéséért a végrehajtó bizottság jót nem áll. A kiállítás tiszta jövedelme jótékony czélokra lesz fordítva. A kiállítóknak c szokásos bejelentési iv mcgkflldetik. A haza összes vasúti vona­ lain nyerendő szállítási árkedvezmény annak idején a kiállítókkal közöltétől fog. A térdij fele a tárgyak bejelentésekor, másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő, és pedig fedél alatti helyiségekben 4, fal melletti tér 2, (altér 1 forintjával, — ideig­ lenes épületekben 2, — a szabadtéren 1 forintjával Q méterenkint. Folyó asztalokat a bizottság díj nélkül ád, a kiállító csak az'elfoglalt térséget fizeti. Kívánatra a be­ jelentő terhére állványok is készíttetnek. A kiállítóknak jogukban áll, elégjük vagy nevük alán, azon bárminemű segéd­ Elrditiiak díja: Öt haaibaa prlitaor 6 kr. Wly«f Minden kaik* tálkán ki 30 kr. Nyílt tér gamoad sora 10 kr. munkásaik neveit felírni, kik a kiállított tárgyak készítésében kitűntek. A kiállítás 17 csoportra osztaük a kö­ vetkező osztályozással: I. Erdőtcrmények és fél készítmények, nehezebb faipar. II. Bányatenuényok és félkészitmények, nebozebb érczipar, nem különben üveg-, gyurma-, agyag- és kőipar. III. Mezőgazdasági termények és félkészítmények, kertipar. IV. Malomipar és élelmi csikkek. V. Szeszipar, borok és egyéb szeszes italok. VI. Fonó- és szövőipar, ruházati tárgyak. VII. Háztartási és bútoripar. Vili. Vasipar. IX. Nemes érez-, nemes kő- és fémipar. X. Bőr, csont- és kaucsnk tárgyak. XI. Múipar és xenészeti tárgyak, épí­ tészeti rajzok és tervek. XII. Közmivelődési tárgyak, tanszerek, tudományi és szépművészeti tárgyak. XIII. Gazdasági eszközök, Iparos szer­ számok és kézi gépek. XIV. Gépek, gőz, víz- és lóerőre. XV. Halászati, hajózási és vizépitészeti tárgyak. XVI. Állattenyésztés, állatkiállitás. XVII. Régészeti tárgyak és műemlék kiállítás. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani. Jutalmul a kiállításhoz bocsátott min­ den tárgy tulajdonosa egy emlék érmet nyer, kiváló tárgyak érdem érmet és díszokmányt kapnak. A kiállítók, s ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabadjegyet nyernek. A látogató közönség részére érvényes 50 kroa bemeneti jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek, iparos tanonezok és szol­ gálatban lévő katonák — őrmestertől lefelé — íélárú jegyet nyernek, ünnepélyes alkal makkor a belépti dij 1 frt A kiállított tárgyak a bezárástól szá­ mított 20 nap alatt elszállitandók, ezen időn túl el nem vitt tárgyak a kiállító terhére beraktároztatnak. A kiállított tárgyak tűz elleni biztosí­ tását — a kiállító kivánatára — a végre­ hajtó bizottság eszközli. Örömmel jelezhetjük, hogy Losoncion e hó 15-én tartatott meg az értekezlet a székesfehérvári kiállítás tárgyában, Búsbak Ádám, a losonczi ipar Nesztorának buzgólkodása folytán. Tehát a mozgalom megyénk­ ben is meglódultnak moudbató. Alispán! jelentés. (Vége.) A megyei ntak fentartási szükségletei­ nek fedezésére, a f. évi máj. 3 án tartott, 36. számú közgyűlési határozat folytán a közmunka és közlekedési minisztériumnál a törvényhozás által megszavazott út fentartási alapból a folyó évre kérelmezett 5000 frt segély összeget a czimzett minisztérium ezen alapnak teljes kimerültsége végett nem engedélyezte. Ellenben a megye közönségének ugyan­ csak f. évi május 3-án tartott 36-ik szám alatt kelt közgyűlési határozata folytán, a Nagyobb ka Ikbbaaúri hird.tkaak jatAayoaaa oaak6a61leta<k. Elödxclkai piaiéi, raclamatiók. ka hirdatkMk a kiadókos laUaandók. 1874. évben a közmunkaalap terhére nyert 100,000 frt ínséges kölcsönből még hátralévő 50000 frt megtéri téee tárgyában tett felter­ jesztés következtében a n. mltságú bel- és pénzügyminisztériumok egyetértőleg enge­ délyezni kegyeskedtek, hogy a fentebb érintett kölcsönből még hátra lévő 50000 frt a folyó évtől kezdve öt év alatt 10000 frtoe részietekben törlesztessék, oly módon, hogy az évenkénti eeedék mindenkor november 1-ső napján ezen kedvezménynek különbeni elvesztése melleit pontoesn befizettessék, a folyó évre kivételesen engedélyezni kegyes­ kedett, hogy az esedékes 10000 frt lefizetése az év végével eszközöltessék, mely kötelezettségnek pontosan eleget tenni mulaszthatatlan kötelességemnek ismerendem. Az árvaszéki letétekről, melyek idő­ közönként változnak, úgy mint azok az árvaszék által az illetőktől bevételestetnek és kiutalványoztatnak az árvaszék adhatja szabatos kimutatását A központi bctegápolásialap, melynek a múlt 1878. évről a folyó évre csak 10 frt 3 kr. pénze jött át, s mely jelenleg 69 frt 61 krból áll bevételét a községi előirányza­ tokban felvett községi jövedelmek 5 °jo bán megállapított sxcgényalap egy ötödéből meríti, mely összeg a községi előirányzatok­ ban felvett jövedelmekhez képest évenként változás alá esvén, körülbelül 1800 frtot tesz ki, ezenkívül a törvény által fizetésre kötelezettektől befolyó összegekből, mely czimen a folyó évben 484 frt 23 kr. folyt be. Nem hallgathatom itt el azon megjegy­ zést,|hogy az 1875. év végén életbe lépett betegápolást* törvény kbvetkeztében, a tör­ vényhatóság összesen 6251 frt 17 kr. fizetett már ki kebelbeli illetékes betegekért külön­ féle kórházaknak, mely összegből csak 781 frt 39 kr volt visszatérithetők részint ön­ kéntes fizetés részint közigazgatási végrehaj­ tás s csekély mértékben rendes per útján. Nem kevéssé súlyos o teher, mely fokozottan nehezedik a haza polgáraira. De váljon nem sok-• 75 kr. átlagos ápolási dij naponként, a mi viszonyaink között, holott ugyan ily összegből gyakran egész családok élnek, sőt kevesebből is, azon legalsó rendű uionezok ápolásáért, kik teljesen a közönség rovására ápoltatnak mint vagyontalanok? legyenek magasabb díjosztályok is, s akik fizetni képesek és készek, azok vehessék igénybe is, de egy sereg ingyen és tétlen élő dologkertilő valóságos mén házat keresve és találva Özönlőnek folytonosan a kórházak felé polgártársaik terhére, s ottan gyakorta hónapokon át élvezik a jól táplált nyugalom örömeit, mig érettük azon községi lakosok verítékkel dolgoznak, kik soha hírét sem hallották. Mindezen felügyeletem alatt álló pénztárakat havonként a tiszti főügyész és föazámvevö, valamint az árvaszéki letéteket, az árvaszéki elnök közreműködése mellett, a lehető legbehatóbban megvizsgálván, azoknak ke­ zelését mindenkor kifogástalannak s a leg­ pontosabbnak találtam. Az adóügyér, illetőleg az adófelügyelő által beadott •) alatti kimutatás szerint a múlt évi ádóhátrálék 556484 frt 2 krt tett, a folyó évi sdókirorás pedig 1025529 frt 27 krt tévén, az év folytán befizetendő összes adómennyiség 1582013 frt 29 krt tesz, ezen összeg levonására a múlt november hő utolsó napjáig lefizettetvén 847477 frt >|z kr, hitrálékban van még jelenleg 734536 frt 28 kr. �NÓGRÁDI Az 1875-ik évi XXL törvéuyczikk értőimében vadászati jegy a folyó évben kiadatott tső rendű 268, II*»od rendű 8, Hl ad rendű 46 darab, • így mind a bírom rendűből összesen 322 dasab adatott - ki, melyek után a kincstár rétidre befolyt jöve­ dék 3356 trt, mely összeg a helybeli kir. adóhivatalnak részben már átadatott, rész­ ben a legközelebb átszállítandó lesz Az 1874. évi XXX11L törv. ez értői­ mében az országgyűlési képviselő választók évenkénti Összeírása, a a névjegyzékek betű­ sorozatos öesieállitá^a rendeltetvén meg, ezen összeírás: munkalat, mint az állandó névjegyzék összeállítása, a törvényben meg szabott határidők pontos figyelemben tartása mellett a központi választmány által esz­ közöltetett. A választok száma, mely a folyó évben alig múlta felül a tízezerét, a jövő évre a 12 excret meghaladja. A közegészség állapota az f) alatt mellékelt tiszti főorvosi jelentés szerint a folyó év második félében általában véve kielégítőnek mondható, ámbár Etilek, Szén dehely községekben és Katalin pu-d^an, ki­ nek mérvben emberi himlójárvány, ErdőTarosán pedig roncsoló toruk.ob uralgott, mely utóbbiban azonban 11 megbetegedési cselt közöl ö meggyógyult, 3 j»edig elhalt. A hasznos gazdasági állatok között, Málra-Szcléa járványa*m lépett let a lép fene, melyben a mcgbetegilt 27 ó közül csak 1 gyógyult meg, 26 pedig elhullott, ugyan c járvány pusztított 7 községben a sertések között, melyekben a megbetegedett 623 drb közöl, csak 54 gyógyult meg, 569 pedig elhullott. Szarvasmarba között négy községben uralgott a száj és körömfájás, melyben azonban a megbetegedett 315 darab mind meggyógyult. Jelenleg sem az emberek, sem a hasznosgaxdasági állatok között járványos, vagy* ragályos kór nem uralg ugyan, de hazánk területén, (Temes megyében) kiütött marha­ vész hivatalos közzététele után, az 1874. évi XX. törv. czikk 36. § a értelmében a központi vészbizottságot megalakítani köte­ lességemnek ismertem, mely bizottság a legközelebbi napokban megalakulván, műkö­ dését meg is kezdette. A Rútságon felállított gyógyszertár a megejtett szabályszerű vizsgálat alapjan, a közönség használatára bocsáttatott. - A szeméig és vagy on ‘ biztönsag" meg nyugtató állapotát ismételve örömmel jelentbelém; a lefolyó' féf év alatt úgy nagyobb mint kiesebb bűntettek csak csehély számban fordullak elő; s tudomásomra alig fordúlt elő eset, melyet személy és vagyonbiztonsági, személyzetünk rögtöni buzgó utánjárás által ki nem derite.l s a tetteseket fenyítés végett kézre ne kerítette volna. Tűz eset, babár kisebb mérvben több helyen fordult is elő, úgy mint B Gyarmat, Nagy falu, Múlyad, Széciéty stb. jelentéke­ nyebb azonban csak Hugyag, Gács, Závada, Vizslás és Pilisen dühöngött, melyek keletke­ zése azonban nem rósz akaratnak, hanem gondatlanságnak tulajdonítható. A folyó évi augusztus 30 és 31 közötti éjjelen dühöngött vihar és felhőszakadás, mely nem is említve Mfakolcz és Eger váró sokban véghez vitt pusztításokat, hazánk nagy részén végig vonulva legközelebbi szomszédságunkban lévő liootiuegyo Zakóra helységében is oly mérvben dúlt, hogy vagy 15 házat elsöpörve 5 ember életet is áldo­ zatul vett, megyénk területét szervnesésseu megkímélte, mert a Zagyván 3 évvel ezelőtt Heves megyével közösen épített nagyobbszerű, s néhány jelentéktelen kisebb bid elvitelén kívül, egyéb károkat nem igen okozott. Végre nem mellőzhetem megemlítését annak, hogy a sz.nobáuyat körjegyzői cso­ portot kivéve a megye többi községeibő , a jövő évi költség előirányzatok mind betér jcxztctvéu, azok a számvizsgáló szakbizottság tárgyalása alá bocsáttattak ; a késedelmes körjegyző ellen ez alkalommal tanúsítóit hanyagsága miatt legyei mi vizsgálat fog indíttatni. Midőn ezen jelentésem alapjául szolgáló tiszti jelentéseket idő mellékelve tisztelettel beterjeszteni szerencsém van, érzem, hogy talán lehetne és kellene még többeket is felhoznom, hogy a tavaszi közgyűlés óta mostanáig tett intézkedéseim foiitosabhjait elősoroljam; nem akarván azonban — kisebb érdekű közigazgatási ügyekkel — a melyen tisztelt megyei bizottság türelmét hosszabban (árasztani, röviden csak azt kívánom jelezni, hogy ismerve hivatásszerű feladatomat, igyekeztem legutolsó közgyűlésünk óta lefolyó időközben is a megyei önkormányzatot — a megyei közönség nevében — a közérdek s a közönség szellemében vezetni; miért is azon kéréssel zárom jelentésemet, hogy a már ez idő szerint 8000 ct meghaladó számra terjedő elnöki intézkedéseimet tételenként megvizsgáltatni, s azoknak szigorú vizsgálat alá vételével, a megye közönsége erről meggyőződést szerezve — önkormányzati, Méltóságod pedig törvényes számonkérési jogát — gyakorolni méltóztassék. Ezek kijelentése mellett Méltóságod s a mélyen tisztelt megyei közönség szives támogatását továbbra is kikérve, kegyeikbe ajánlott mély tisztelettel maradok B.-Gyarmat, 1878. évi dcczcmber 7 én. Méltóságot gróf Főispán ur s a mélyen tisztelt megyei bizottság alázatos szolgája TÁRCZA. Sok féle a thea elnevezése; van Péc eó, Tonkay, Congó, gyöngy-tbea, puskapor thea, császár-thea egészen le a törmelék tbeáig, vagy fa a ládákban talált marad ványig, mely minden nemét magában fog latja. Két faját különböztetik legáltaláno­ sabban, a fekete és zöld tbeát. Az utóbbi kesernyés, összehozó s állítólag az idegekre bir fogékony hatással, kis adagban a feke* téveli keverésre azonban igen alkalmatos­ nak bizonyult A legsajátságosabb korcs faja mindenesetre a tégla thea, mely nél­ kül a mongolok, Buraiak és a baikaltó melléki oroszok nem fa élhetnek, a meny­ nyiben azoknak legfőbb tápszerét teszi A legrosszabb thea-fajokból készítik, marhá­ éi juhvérrcl keverik és táblácskákba gyúr­ ják. Tejet, vajat és lisztet fa adnak hozzá. A thea-cserjék Cbinának közép vidékein tenyésznek legjobban. A fáknak 3—5 láb nyira kell egymástól állniok és nem szabad azokat magasra engedni nőni. A leveleket négyszer szadik le évenkint, az első gyűj­ tés a legjobb, az utolsó a legrosszabb tbcát szolgáltatja. Könnyű nagy kosarakba gyűj­ tik, s miután a nap az első szárítást már elvégezte, a leveleket lapos, öntött vasleme­ zekre teszik, a hol rövid ideig hagyatnak s azután a munkások által ös-zebengerittetnek, a mely e j Írás még egyszer ismételte tik. A fekete thea sokkal nagyobb bőségnek tétetik ki, mint a zöld. Itt-ott fcstőszer is A theaélvezet és annak hatása. — Iv»decxikk. — Most a thea-ivad közeledtével nem lesz érdektelen a tbeáról egyet mást elmon­ dani. A thea Chinában már ősidőktől togva mint kedvencz élvszer áll használatban. Európába azonban csak a 17-ik században hozatott be a holland keletindiai társaság által. Angolországban már a 17 ik , század második felében mérték a kávé házak bán, és meg fa volt adóztatva. Ugyanezen idő­ ben jutott Dánországba, mig az oroszok már előbj> megismerkedtek o növénnyel. Lassanként elterjedt az mindenfelé, s rend­ szeres bevásárlás lett az eredménye. Számtalan kísérletek a theanövényt Európában is tenyészteni, teljesen sikerte­ lenek maraduk. Indiában nagyobb szeren­ csével jártak el, cs az úgynevezett ocb«amtbea a cbinainál egyértékűnek mondható. Ha meggondoljuk, hogy Anglia magában elfogyaszt évenkint 36 millió font tbcát, akkor megfogbatóvá válik előttünk, hogy China és Jappan nem képesek a fogyasz­ tásnak eleget tenni. Keletindia, Brazília, Dél-Carolina, Jáva, Sznmatra, a jó remény­ ség foka. Madeira és Szt.-Heléna a theaterBélésre kedvező helynek bizonyultak és Európában Dél-Portugál hasonló kísérletek kőtelére alkalmatos lehetne. Madách karoly, alispán. LAPOK. Alispán! jelentés. (A küxigazg biz. f. hó 13 ki ülésről) Tekintetes közigazgatási bizottság! A tegnapi napon* t irtott rendes őszi köz gyűlés elébe terjesztett fél évi tiszti jelen­ tésemben, ugy a közigazgatás, miül a szc mély és vagyon biztonság álapotát, a lohe tőséghez képest híven és kiineritőlcg c hajt­ ván vázolni, ez alkalommal alig volna valami jelenteni valóm, de tekintve azon hivatás szerű feladatomat, mely hivatalos állásom mai cIválaaztbaL tlan kapcsolatban van, mely az egjes polgárok érdekeinek figyelembe tartásával az állam érdekeire is felügyelni s azokat a lehetőségig összeegyeztetni s megóvni kötelességemül róvja; bátorkodom a tekintetes közigazgatási bizottságnak fi­ gyelmet — k folyó évnek végéhez közele dósé alkalmából — a közadók kezeléséről szülő 1876 iki XV. törv. ez. 48. (ára a legmelegebben felkérni. Ezen fennebb idézett fi szerint a folyó adóra néxse fizetési halasztás csakis fél évi időtartamra engedélyezhető, de nem az adóév végén túl terjedő időre is. Miután ezen em­ lített fi értelmében mindazon adófizetők, kik eddig adóhalasztásban részesültek, de azok is, kik időleges fizetési képtelenségüket igazolva adóhalasztást kérelmeznének, ezeu * értclmélten nem csak ezen kedvezmény­ től elesnek, de adótartozásaik még c folyó évben a Icgkérlelhctctlenebb végrehajtás utján fogna behajtatni, tekintetbe véve a jelenlegi rendkívüli kereskedelmi pangást és viszonyokat, tekintetbe véve, hogy a leg rendesebb viszonyok között is épen karácsony és újév közötti időköz alatt beállani szokott pangás, mint az általában már a gyakor­ latból is ismeretes, a legkedvezőtlenebb időszak a termények értékesítésére, tekintve ezen kívül a rendkívüli kedvezőtlen időjá­ rást s ennek folytán helyenként a majdnem teljesen megszakadt közlekedést igen kívá­ natos, sőt szükségesnek látnám, hogy a te kintetes közigazgatási bizottság épen az egyes polgárok, mint az állam érdekeinek megóvása tekintetéből a lentebb idézett fi utolso bekezdése folytán tekintetbe véve a rendkívüli viszonyokat, a nagyméltősagn pénzügyminisztériumnál kérelmezni kegyes­ kednék, hogy a folyó évi adóra, mint a hátralékokra nézve fa, az év végén túl, leg­ alább február- bő utoljáig terjedhető fizetési halasztás is engedélyeztethessék. A közigazgatás határozatairól vezetett “nyilvántartási jegyzék szerint kiküldött bi­ zottságoktól még 6 tárgyra, Losoncz városa 1 tárgyra, királyi törvényszéktől 2 tárgyra, szolgabiráktól 9 tárgyra nézve még nem érkeztek be a kívánt jelentések, azoknak vétetik alkalmazásba. A cbinaiak csupán a feketét isszák; egy külön faj kizárólag a császár részére van határozva, s ebből egy kilogrammnak ára 1000 frankot tenne. Hogy a legjobb fajokat a ckínaiak maguk részére tartják vissza, az be van bizonyítva, sőt még azt fa pengetik, hogy az a thea, a mit Európába szállítanak, már a mennyei biro­ dalom tbeakannáin keresztül megtette útját A thea hamisítása külön iparágat képez. A thea illatositása Chinában, a nők éa gyer­ mekek foglalatossága. A theának az a tulaj donsága van, hogy minden szagot könnyen magába vesz, minélfogva minden olyantól távol kell tartani, a mi zamatját veszélyez­ teti, s ennélfogva legczékzerűbb bádog dobozban vagy üvegben tartani. A thea- forrázat jósága nem csúpán a levelek minőségtől függ, a víznek fa lénye­ ges befolyása vau arra és főképsn hegyes vidékek forrás vize áll előnyben valamenynyi felett. Egy tökéletes thea rcczcptct o század elején a chinai császár Kién bong szerkesztett, mely igy hangzik: „Tégy egy üstöt egy vaslábra, gyújts a Iája enyhe tüzet. Az üstöt tölsd meg hóvizzel. Ugy ez vala­ mint a vasláb bizonyítékát hordja magán annak, hogy már többszőr használva vol­ tak. hagyd a vizet addig főni, a mennyi idő szükséges r. rákot veresre és halat lágygyá változtatni, s tölsd át akkor egy porczclán csészébe, a melyben kitűnő fajta mielőbbi beterjesztését megsürgetni Intelen Bégemnek ismerem. Kelt B. Gyarmat, 1*78. decz. 12^ Madách Karoly, alispán A kisebb polg. peres ügyekről szóló törvény hátrányai. (Folyt és vége). A bírói illetőséget itt is alperes lakása állapítja meg, költséget — kivéve a bélyeg­ költségeket — és képviselői munkadijat itt sem szabad megállapítani. A felperes, ki a biróság helyére csak tetemes költséggel utazhat, vagy ha a székhelyen lakik is, de nem az a foglalkozása van, hogy bíróságok előtt pereket vigyen, s ehez elegendő kép­ zettsége nincs is, szeretne ezzel olyan em­ bert megbízni, ki magát arra képezte, hogy olyan dolgokkal vesződjék, valamelyik ügy­ védhez fordul. Az ügyvéd a ki az Ügyvédi pályára magát ismét csak azért képezte, a miért a többi más foglalkozású embere* sa­ ját pályájukra, t. i. abból megéljen és mun­ kadijára szintoly jogos Igénye vau, mint akármely más munkásnak, elmondja a fél­ nek, hogy Igen is én szívesen elvállalom ügyedet, be is hajtom a követelés, de az én költségem és munkadijam ennyi és ezt neked kell viselni, habár igazad van fa, mert igaz, hogy mindezt könnyelmű mulasztásával ha­ nyag adósod okozza, de azért ezt mégis ne­ ked kell viselni, mert adósod ellen ezt meg­ állapítani, s neked azon ezt követelni nem szabad. d Mit gondol a tisztelt olvasó, ha ilyen­ kor a hitelezőnek lelkében olvasni tudna mit látna ott ? Én azt hiszem nem valami épületes dolgokat. Pedig csak az a jő tör­ vény, mely a nép igazság érzetével ellentét­ ben nem áll. Végre is nehogy követelése teljesen elvesszék s a közmondásként „veszí t fejszének nyele14 legyen, rá szánja ma­ gát a perre, az ügyvédnek neki adja a köve­ telés felét vagy két harmadát ö meg leg­ alább megkapja a másik felét vagy egy har­ madát, de egyszersmind elhatározza, hogy ő többet senkinek kölcsön vagy hitelt nem ad, mert a törvény annak fogja pártját a ki hitelt, vagy kölcsö it kér és nem fizet. Hiába magyarázzák azután annak, hogy a törvény eredeti czélja nem ez, hanem ezzel egészen ellenkező volt, 6 a czélt csak az eredményben látja. Erre azt mondhatja valaki, hogy ha felperes a biróság székhelyén lakik ne for­ duljon ügyvédhez, hanem jelenjen meg a biróság előtt, és lássa el perét felperi mi­ nőségben maga. Csakhogy ez nem olyan egyszerű dolog, s nem megy olyan könnyen tboalevclek vannak. Mikor a gőz már nem felhőalakban, hanem ritka ködszerűleg emelkedik felfelé, akkor igyad e felséges folyadékot s az rögtön megszabadít téged a gondnak öl okától. A kéj és nyugalom érzetét, mely bennünket meglep, érezzük és élvezzük ugyan, de leírni képtelenek vagyunk. “ Itt az igaz semmiféle thea kannáról nincs szó; a chinaiak minden csészére külön felöntenek, sem tejet sem ezukrot nem ad­ nak hozzá, a leveleket fa megeszik vele, vagy pedig magiban s-.látánzk készítik el. A kéjérzet, a mint a császár testi, semmi egyéb, mint költői eziezoma; tény az, hogy ugy testi valamint lelki fáradtság és lankadtság semmi más restauráló által annyira meg nem szűntettetik, mint a thea által, melynek élvezete az erőket hamar pótolja. A gondolatok visszanyerik előbbi ragékonyságukat, a lankadtság mindinkább tűnik, friss kedv éleszti fel a lelket és a test újra megkezdi tevékenységét. A thea na­ gyobb befolyással van az idegrendszerre, mint a kávé, elűzi az álmot, mértékletesen élvezve hozzájárul a test egészségének fentartásához Ó3 magas kor elérhetéséhez. Túl­ ságosan élvezve azonban épen ugy árthat, mint barna testvére, a kávé: búskomorsá­ got, szívbajt és idegbajokat hoz létre. B. K. �NÓGRÁD I LAPOK mini ehó pillanatra látszik. Koekuok a pe­ Az, hogy míg a szegényebb néposz alakultak, ismét az ő személyében t>Mponreknek tárgyát nem olyan egyszerű világos táiy bármily megszorult állapotban van is, tosult a közbizalom, de aggott korát hozva ado«&ágok képezik, melyokot a felperes ölő bucit vagy kölcsön’ nem kap, addig a ki­ tol okul, az cin k ség el a lauilui „kórterjeszt ar alperes beismer, a bíró mog azon­ sebb hiteleugcdolyoiésiul fctilartoit ötletek sajnálatára el utm fogadta, nnudauio|lett nal megítél. Az aujagi igazság érvénye nem mervcu többé vagyonukat a Intel bizui.y- máig som szűnt meg a gyűlések crnycdctsitése még rendezeti jogviszony>k kőit is, talan vagy inkább bizonyos veszélyeinek len látogatója lenni. magán óa L untéló j<»gi oodexuek vau is bír odavetni, pangásnak indulnak s tönkre men Kérdem t szerkesztő urat: ballgas tokában,ig n sok alaki akadályukba Ütközik, nők, mert míg a fogyaszt" közönség egy *<mo a obróaika erről ? ne buszuk c nyílmennyivel nagyobbak éa számosabbak ezen hatoda készpénzül fizetett, addig ölbatu lanossag elé mindezt, » uom érdouili-o meg akadályok nálunk, a bol egy ily eg\elemes da rövidebb vagy ho-szabb lejáratú hitelre a szuréuy 67 éves aggaatyáu e kitüntetést? codex hiányában, gomba módra szaporodnak vasáruit, ezen öthatod most elesvén, az egy Térmeszelős, nem ismerhetünk mindeneit az előbbi törvényeket megváltóit Uo rész­ hatodrész fogyasztó közönséggel az üzlet az bizonyos do kellene ismerni a tanfelügyolóben putio részben feuttarto turreuyok fen nem tartható ségnek az ily ériluuidus ebyéaekot, kiknek és kormányrendeletek. Az anyagi törvények lg) au ezt fejezi ki a magyar könyv­ bivatasa szoros kapcsolatban >an a nép* halmazát nem is említve, e«ak maga per kereskedők egyletének az igazságügyimmé nevelővel, legolsőbben neki állana t.szlébcu rendünk 4—5 féle, mely részint törvényen, terhez ezen torvény megváltoztatása iránt az ily esetet az illető helyen felhozni, elő­ részint ideiglenes kormányrendeleteken aia intézet felirata, melynek nevezetesen egyik terjesztőm s az el smerés még a felsőbb pul s ezek is mar hányszor és háuytelckó pontja így szol: . . . nem túlzott azon állí­ helyről som késnék, úgy látszik azonban peu lettek változtatva, pótolva, javítva és tásunk, hogy ezen törvény végeredménye nincs tudomása felölő; — „néma gyermek kiigazítva A ki tehát jogát per utón kény­ az lesz; miszerint az Üzletünket leginkább Dek pedig az anyja sem érti szavát4 szok­ telen érvényesítem, annak ebben a lubynu- fenntartó ezen ügyletkor teljesen meg fog ták mondani ; tehát miről mit seiu tudunk tbusbuu jártasnak keli lennie, s fel kell szűnni, és ennek következtében a könyvke­ az sem nem bánthat sem nem érdekelhet ismernie azt az utat, a mely erre a leghelye­ reskedés Magyarországon lehetetlenné válik. azért hozom én e tudósítást, hogy t. szer sebb, annál is inkább, mert az olyan adós, Es a könyvkereskedők panasza és ag­ késztő úr közel a tűznél hozza nyilvános­ a ki a bcpercilctésről vissza nem telten, s godalma teljesen alapos. Vájjon ki rendel aiig elé ez ügyet és bog. mit mások mcl kötelezettsége teljesítését egész a per tárgya­ meg 60—70 frt áru könyvet, s ha annyit iőztok, azt az ön becses lapja hozza helyre, lásáig húzza, halasztja, bizonyosan meg is nem rendel meg, vájjon kinek lehet 15 — 20 anyi val is inkább mert azzal a népneveié* szent kísért minden ntat mudot arra, hogy a kö vagy 50 frtig hitelezni? így nem csak a Ugyeért barczolőju irányában agy bálaadot telczettség alul magát kivonja. Ily esetben kézmü ipart , kiskereskedést fenyegeti ezen rovunk le s nem hiuem, ha ez a miadon már mégis csak az képes az anyagi igazság törvény megsemmisítéssel, de közvetve nagy­ szép és nemest pártolu méltóságos megyei érvényesítésére a helyes utat megtalálni, a mértékben akadályozza a szellemi felvilá főispánunk tudomására jő eredmény nélkül ki a jogot, a törvényeket ismeri, a ki erre gosodás terjedését is, mert gátlolug hat a maradjon s jelen leleplezésünk a pusztába késztilt, s a ki e szakmát bosszú időn át szellemi felvilágosodást terjesztő irodalmi kiáltu szavaként viszhang nélkül elhangoz zék. speciális tanulmánya tárgyáva tette, altul művök üzlet forgalmára. Magamat ajánlva kiváló tisztelettől Eltekintve tehát a törvény coditicauoi pedig jogosan t^nki som követeiben, hogy L. S. ezt ingyen teljesítette, de viszont ismét nem tökéletlenségeit, különösen a végrehajtási maradtam kész szolgája jogos és méltányos hogy a költségeket az rész hiányait és bézagos-dgát, csupán a társadalmi életre az üzletvilágra kiható ká viselje a ki asokat nem okozta. Taborrezky és Parsch budapesti zene­ Mióta a világ fönnáll, mióta az em ros következményeit véve tekintetbe teljesen műkereskedők által felkérettem, hogy a borok jogokat gyakorolnak s kötelezettsége indokolt azon általános panasz, mely a ba náluk megjelenő zenemüveket vidékünkön két vállalnak az elvállalt kötelezettig tel­ gatell törvény ellen már ily rövid idő alatt ismertessem és esetleg ajánljam. Nevezett jesítésének mulasztásából származott hátrá­ felmerült, s ennek a bírói illetőségre és a kiadóknál ugyan többnyire tánezdarabok nyokat mindig a mulasztó viselte. A ki költségek, munkadijak eltörlésére vonatkozó jelennek meg, a melyekkel én nem foglal­ adóé, az köteles kellő időben űzetni, ha ezt int ézkedéseinek megváltoztatása a törvény­ kozom, de azon hiszem ben, hogy talán szol­ elmulasztja, az ebből származó hátrányokat hozó testület egyik legsürgősebb feladatát gálatot tehetek a zenélő közönségnek, ha a viselni tartozik, ha ezzel ellenkező elv a képezi. k< nnyebb irányú zenemüvek béltartalmára . . . . y gyakorlatban mcgboszulja magát mint megés a kivitelnek könnyűségére vagy nehéz­ boezulta már is a bagatcll törvény ered­ ségére nézve némi tájékozást nyújtok, ményeiben. Levelezés. egyszor-másszor claMikaibb irányú müvek Az eddigi elmondottakból tehát kitű­ megbeszélésére és ajánlására is alkalmat Salgótarján Ib78 deczembcr hó. nik, hogy* a bagatcll törvény nőm jó és ol­ Tekintetes szerkesztő úr! Has komo nyervén, ráálltam a kérés teljesítésére. E csó, hanem rósz és nagyon is drága igazság­ lyabb irányú lapokat olvassak, ritkán talá­ czélból megkereslek hát téged, kedves baszolgáltatást adott a népnek, mert míg a lunk száruoj, uicdyben ismeretlen .nevek s játíuu, sziveskedojéJ l>*podJtaL&. közléseimnek 20 írtig rugó követelések a hitelesére ment még ismeretlenebb érdemek kitüntetése, de helyt adni, ha ugyan erre nézvo eléggé bctlenOl elvesznek, addig a« :>0 írtig illetékesnek t^xtasz. Mindenek előtt, egyszer rsvátósa no hozatnék- köztudomásúi. követelések csak felében, harmadában foly­ A múlt napokban egy közlöny sorain s mindenkorra említésre méltónak tartom, nak be, azonban ezen törvény áldásai még akadt meg szemem, melyek tudomásául hoz hogy Táborszky és Pársch kiadványai más alakban is k> zdenek nyilvánulni. zák miszorént megyénk két érdemes köz­ külcsínre és a metszés finomságára nézve Az adós, a ki 15—20 vagy 50 frtig ség bírája t i a vadkerti és vizsláéi, érdé párjukat keresik, azokat majdnem kivétel tartozik tapasztalva a törvény ezen hiányait meik elismeréséül ezüst érdem kereszttel nélkül valódi víszkiadásoknak mondhatni, melyek e tekintetben, olcsóságuknál fogva is, a fizetés mulasztásnak egészen neki bátoro­ díszítettek. Mondhatom örülök, de tán mindenki bátran kiállják a versenyt a külföld hasondik. Jól India, hogy a hitelező csakhogy a pert ki kerti! beste vagy az egészet vagy lég örül, midőn ilyen törzsökös atyánkfia zub nemú készítményeivel. Belbecsére nézve első alább egy részét fogja a követelésnek elen bonyán, nevezhetjük dolmánynak vagy köd sorban legyen említve: Köbler Lajos fedni, nem is gondol komolyan arra, hogy mönnek, meglátjuk a kitüntetés jelét, te­ (lipcsei hírneves zenetanár) minden tekin­ kötelezettségét kellő időben vagy egyá’alá- hát mondom örültem a hírnek, noha ama tetben kitűnő zongora iskolája. Az elméleti bán bármikor teljesítse. Hogy ez által a érdeműit egyéneket bizony nem ismerem; magyarázatok, magyar és német nyelven, könnyelmű adósság csinálásnak és lelkiisme­ de alig méláztam e fölött, midőn környező mindent magukban foglalnak, a mire kezdő retlen kötelesség mulasztásnak, sőt még tem egyik személye magára vonta figyelme játékosnak szüksége van, és oly érthetően egyéb itt saját nevén nem nevezhető üzel- met, kinek bokros érdemei szintén megér­ vannak adva, hogy helyes zenei érzékkel biró egyén, ba nem is bir sok gyakorlott­ mekuek bár akaratlanul tág tér és oltalom demlik a nyilvánosságra hozást. sággal, azok nyomán helyes oktatást tudhat De ki lehet ő? kérdené t. szerkesztő Dynjtatik, az csak a törvény erkölcsi hátrá­ adni ; a miért is pótolhatatlan oly bolyokén, nya ugyan, de azt hiszem a többi árnyol­ úr, és én azt felelném reá: bizony az egy falun, a hol tökéletesen megbízható zene­ dalak közt ezen erkölcsi hatás szintén meg­ becsületben megöszült, köztiszteletnek ör­ oktató nem találkozik. A magyarázatokhoz vendő, hivatalát máig is pontosan, lelkiisme­ érdemel egy kis figyelmet. alkalmazott gyakorlati példák is oly czélraEzek után valaki arra a meggyőző­ retesen és fáradhatlanul betöltő veterán a vezetők és kimerítők, hogy kezdőjátékosnak désre jöhetne, hogy a bagatell törvény még nemzet napszámosa egy néptanító, ki a sok időo át, más hangjegyekre szüksége is csak előnyös, ha másra nem, hát arra a népnevelés terhes pályáján fólszázadot már nincs. Ara ezen ajánlható műnek 6 frt. — ki 15-20 vagy 50 frtig megszorul és ez év január havában töltött be s ünnepel­ A nehezebb stylusú zenei szerzeményeket adósságot csinál, azonban a ki ezt hiszi e te szerény baráti körben jubileumát és ezen érdemekben m égő szült aggról alig említett ezúttal mellőzvén, áttérek Ábrányi Kornél tekintetben is csalódik. a kor nehány szót De megvagyok győződ­ 3 magyar ábrándjára. Ezen a salonzenéhcz Azt mondja a közmondás, hogy okos ve, miszorént mindenki osztozik fentebbi tartozó népdal átiratok oly kellemes modor­ *<nbert csak egyszer lehet rászedni, és nézetemben ki őt ismeri L i. Varga János ral és oly mondhatni elegáns stylusban van­ igaz is. nak írva, hogy begyakorlásuk minden zon­ sávolyi tanítót. gorajátékosnak hálás feladatául ajánlható, A ki már egyszer ilyen 15—20—50 Neki nemcsak mint tanítónak van­ frtos követelés beperlését és behajtását meg nak a félszázadon át megszámlálbatlan annyival inkább, mivel a bennük előforduló kitörölte, az ki az ezzel együtt járó vészé érdemei, hanem mint a környékbeli nép- briliáns futamuk gyengébb játszók által is iveken hiába való költségen — fáradságon tanítók vezérének is, mert évek hosszú könnyen begyakorolhatők. Ára egy ábránd­ keresztül ment, az őrizkedni fog az oly során, már akkor, midőn a tanügy most" nak 1 frt 20 kr., 1 frt 50 kr A midőn eselekrénytől, mely ismét hasonló álla hább lábon állt mint ma, ünnepelt veteránunk magyar ábrándról van szó, lehetetlen meg pótba sodorhatja; az olyan ember őrizkedni buzgó és crnycdetlcn elnöke volt a „fülcki" nem emlékeznünk Székely Imre müvei­ f°g hitelben bárkinek valamit kiszolgáltatni később az egyesült .Fülek és MátrakerOloti ről, első lévén ő, ki a magyar népdalokat T*Gy valakinek kisebb összeget kölcsönözni, tanító egyletnek/ s midőn legújabban a gyönyörű átirataival sálon képessé tette. tanitóegyletek megszűntek és „körök" ké Újabb ábrandjai, a jelenlegi zenei követel* mi következik ebből ? ___________________ I__________________ menyek színvonalán állu müvek, s ezek köziMt, a „N gypénteken mossa holló a fiát“ é« plielvrc K *.iM népdal átiratokat tar la Iumz » álir.md gycOpcbb játékotoknak is ajaulbatu. Ára <gy ily uiuuek szintén I frt 29 kr., I frt 5o kr. Népdalukról lévén ázó, önként ra kell t< műnk Z blosné dalaira, a melyek ÁbrA ji K nél, Erkel Gyula és Elek, Néuilby János, Tuza Aladár stb. rendezésű szerint mind Tabunakyés l’arsch kiadóknál megjelentek. Ezek közűi mint legjelesebbeket, Ábrányi átiratait ajánlhatom, ámbár kivitelre nézve kissé nehezebbek a többieknél. Azt hiszem azonban, hogy ezek rői mar volt szu o lapok hasábjain, és azért az egyenkénti felsorolást mellőzvén, csak az újabban megjelent „Soldosné által újabban énekelt hat kedvelt dalra (Zongorára és éuekbangra alkalmazta Némethy János. Ára 80 kr) akarom ezúttal figyelmeztetni a népdalt pártoló zenekedvelőket. Ugyan e szerzőtől dhzkiadásban (arany szcgélylyel), a szerző arczképével, ugyanott tnű&jolont: „Souvenir de l'cxposition do Paris" cxim alatt 10 magyar népdal és csárdás, Berkes I^ijos párisi müsoruzatából. Ára 1 frt 50 kr. És ugyancsak oly kiadásban, hasonlu czim alatt kapható ott ifj. Fabrbacb FOlöp ismert nevű szerzőtől 7 dallamos tánezdarab. Ára 2 frt 50 kr. Ez úttal ismertetésemet befejez­ vén, folytatását jövőre ígérem, ha ugyan azt elfogadni hajlandó lennél. korám Emil^ írnetaaar. Irodalom és zene. A „Vagyar Iparosok Lapja" czim alatt egy kiválóan ax iparos élet szükség­ leteihez alkalmazott vegyes tartalmú beli közlöny indul meg január 1 én Dicnes Péter szerkesztése alatt Miskolcion Előfizetési ára 1 frt. A „Gazdaaégi MérnAk" czimA nép­ szerű folyóirat, melyet Gonda Béla mű­ egyetemi magántanár a közérdekű gazdasági és műszaki ismeretek terjesztése czéljából ezelőtt mintegy két évvel inditott meg, aránylag rövid fennállása óta méltó elisme­ rést és tekintélyt vivőit ki magának, s a mezőgazdaság ügyének máris hasznos szol­ gálatokat tolt. Tájékozásul legyen elég csak néhány nagyobb czikkét fölemlítenünk, azok k^zül, mclyeket ^ez év második felében. Ilyenek: A földöntözés történeti kifejlődése is mai állapota Magyarországon, (3 közle­ mény) G.onda Bélától. — A gabouaüszög elhárításáról, Timáry Bélától. — A ma­ gyar lokomobilokról (1 ábrával), Katona Endrétől. — Miért jó az amerikai s miért rósz a mi dohányunk? (2 közi. 6 ábrával), Duka Marczeltől. — A magyarországi rizs­ termesztés érdekében (3 közi.), Gonda Bélától. — A jubaklokról (2 rajzmelléklette!) He néz Antaltól. — Miként fokozhatjuk gazdaságunk jövedelmét? Diószeghy Sán­ dortól. — A tiszai árvízvédelem érdekében (1 rajzmelléklettol) Gonda Bélától. — A technikumok társadalmi állása. — Mezőgaz­ dasági gépek a párisi kiállításon (2 közle­ mény) stb. — Ezzel kapcsolatban érdemes­ nek tartjuk fölemlíteni, hogy a „Gazdasági Mérnök" a párisi kiállításon dicsérő oklevél­ lel lett kitüntetve. — A „Gazdasági Mérnök" megjelenik minden hónap 1 én és 15-én. Előfizetési ára: egész évre 6 frt, félévre 3 frt, mely összeg n lap kiadóhivatalába (Budapest, Vili üllői ut ” <3. az.) küldendő. — Ré­ szünkről fölöslegesnek tartjuk e közérdekű, hasznos folyóiratot különösen ajánlgatni • egyszerűen csak figyelmeztetni óhajtottuk rA t. olvasóinkat, meg lévén arról győzőbve, hogy ezzel pusztán az ügynek teszünk szol­ gálatot. Tnbor^zky én I’nrrh zeneműkeres­ kedésében Budapesten megjelent új zenemű­ vek: A piros bugyelláris. Éuekhangra zongorakisérettcl (vagy zongorára külön) alkalmazta Erkel Elek. 1. Zöld leveles diófa. 2. Az én uram akaratos. 3 Fösvény az én urain szörnyen. 4. Rózsa bokorba. 5. Hirös város (Szeatirmay Elemértől). 6. Fekete szem éjszakúja. 7.' Ilyen olyan kis legény. 8. Ereit a búza. 9. Piros, piros, piros. 10. De szeretnék rámás csizmát (Csingiiingi) 11. Azt kérdezi. — Ára 1 frt. �NÓG-RÁDI LAPOK. A b. gv varmali műkedvelői társa meg voltak rongálva és mert a társaság bol a pénzügyőrségnél alkalmazásban volt, TisiteletU* felkérjük mi.duon t ol­ vasóinkat, kik elufizeteteikkei hátralékban Mng köréből. Az 1878 éx i deczembcr 11 iki készleteinek szaporítására a lámpák bevá­ f. bó 14 ón agyonlóte magát. Haleaet. A régi posta házban Braid* vannak, azt naieLbb beküldeni szíveskedje­ előadás alkalmával: I. bevétel volt: a) a sárlásával szintén jelentékeny ősz veget for­ kiadott jegyekért 153 frt b> 8 sziolapért a dított svurt János úr kócsisa f bő libán a szé­ nek ; Kiiio. Hirek. Ilymrn Néhány hét előtt keUer.ie»en lepett meg azon hir, hogy L’nger Mathild kisasszonyt Losoncion eljegyezte Szőke Adolf gyimuásiumi tanár úr. -- Most meg már azt is Írhatjuk, hogy Inger Emma kisasszony is boldog j^yc*, mert c napok­ ban jegyezte cl Andrejcsik Komán gőzma lom irodai pénztárnak. Boldogságot kivi nuuk a jelölteknek. A műkedvelő torsaiat B. Gyarmaton f. hő 15 én tartott választmányi ülésén Melicher Férc nézné ő nagyságái és Stciner Gábor urat választotta ki a legközelebbi előadás rendezésével, s már az idő és szín­ darabok is meg vannak határozva; amenynyiben 1879 évi jan. 4 én adják ojő „A Légyott és Knklipródikatiói'* czimű vígjá­ tékokat Mint biztos kutforrásból tudjuk az egylet hölgy tagjai közül: Antóni Aranka, Fölkel .Mariska, Kék Blanka, Koczauruk Irén, Kóhn Berta és Manóssy Alajo*né kó reltsk fel; a férő tagok közül fellépnek: Dcutscb Ármin, Hajós Jenő, Hcllebranth Lajos, Kaucsár Márton és Nagy Gábor urak. pénztárnál 80 kr. c) fclUiüzetcs melyhez járultak Wti z Salamonná úrnő 2 frt GO krral, Ebeczky Emil, Fajoor Sándor, Hanzély László és Pintér Sándor urak egyenként GO árral, 5 frt GO kr. Összesen 159 frt 40 kr. 2. kiadás volt: a) színpad igazítás diezkt kéízitéicrt Nagy Gábornak 35 frt 10 kr b) a zenészeknek az előadás alkalmával 0 frt c) Sleiner Izidor kellékesnek 5 frt 50 kr. d) színpad és nézőtár felsorolásáért 2 frt. c) Szabó Ferencznck a padok összehordása fűtés és kiszolgálásért 8 frt 20 kr. f) Be­ nedek Pinkásznak 32 db lámpáé r 17 ft 20 kr. gi Felsőnburg Henriknek petróleum és lám pa bélért 3 ti 94 kr. h) ugy szekér fáért 3 frt. i) Molnár fodrász számlájára 3 frt. k) a próbákalkalmával fűtésért 10 frt. l) oostabélyegekre 46 kr. m) sziulapokert 5 frt. Összesen 99 frt 40 kr. Maradt tiszta jövedelem 60 frt. — Ezen összegből a vá­ lasztmány határozatához képest >4 rész ren delkezési alapra levonatván a kitűzött őzéi* ra a polgári ösztöndíj alapjára 45 frt az iskolaszéknek átadatott Készséggel enged­ tünk tért o részletes kimutatásnak azért, hogy a közönség meggyőződést szerezhessen arról, hogy a társaságnak most nagyobb kiadása azért volt, mert a készletek nagyon Halasa Vihbald űr bő irodalmi isme­ rettel és tájékozottsággal bír. Ugyanis a L. U. „Egy gőgös leányhoz1* czimű verset ugy mutatott be, mint egyikét Csokonai V. M. kiadatlan költeményeinek; holott B. V. úr c Költeményt Blumaucréuek bizonyítja. I tánoa néztünk, és csukugyan igaza van B. V. úrnak. A „L ll.“-l»an bizonyos tapintatlan hang tudtára adja, P. 1. úrnak, a losonczi tűzoltó egylet alapítójának főparancsnoká­ nak és rövid idő előtt lelkének, hogy mi után egy pár hónapig beteg volt, a tarsa dalom iránti kötelessé gérzet bői mondjon le a főparancsnokságról, mert az egylet főpa­ rancsnok nélkül kezdi veszteni elevenségét. Nem akarjuk hinni, hogy ilyen volna az egyleti hangulat P. 1. úr irányában; annyit azonban mondhatunk, hogy az egylet nem a főparancsnok, P. 1. úr hiánya miatt veszt­ heti el elevenségét mert a főparancsnokot leendőiben helyettesítheti Czóbcl úr. Halálozás. Nagy Imre, a b. gyarmati takarékpénztárnak több évig munkás pénz­ tárnoka hosszas belegcskedés után f. hó 18-án temcltctctt el. Béko poraira. öngyilkosság Kovács Pál b.-gyarmati születésű s síiig 19 éves ifjú Jolsván, nás pajtáról lezuhanván, halt. .. . _T_- ' X .!„ rögtön ' szörnyet _____ . Felelőt MerkeaxU Horváth —' "-"I. ■ ........... ■ ”■ Dnnó. ■■■' ■' . .............. —- Új kereskedés nyitása. B.-Gy ammtou, n, X^öut- ozán, „Xiohi“-v<Mi<i6g;lŐ épületben, (a volt Kristoffy üz­ let helyiségében), fűszer-, nürenbergi és rövidáru kereskedést, valamint ozipÖ-riLktArt nyitottam, főtörekvésem leond mindenkor fris és jé árúknak mérsékelt árak mellett pontos s gyors kiszolgáltatása. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri Kóhn Adolf, (es tlőu a kaasioó éptletban.) ---------- ------ eb ■ n i» : w ■ : a*. s © © © © © © A b.-gyarmati „Népbank4 részéről közhírré tétetik, miszerint az alább sorolt, meg nem hosszabbított zálogtárgyak folyó évi dcczember 23-an és 24 én az intézet helyiségében elárvereztetni fognak. © © © G G 6 és iffazfa/óttif. tlM. 3813, 4417, 4754, 3413, Bit. 2407, 2565, 3171, 5411, 3133, 1188, 4479, 6O»9. 2241, 1477. 2*72. 2480, 4531, 37*\ 1717, 1721. 2733, 175, 3322. IMS, 2920. 1056, 160, 604, 4951. 1341, .190. yooS. 1051. US«. TI 47, 1079, 4028. 451. 497. 23M. 5052. 5166. 1*91, 349. 512. 5066. 1044. 3CÜ9. *87, 15*. >7, 3406. 3089, 804. 4790, .1802. 2999, 3000. 1553. 1552,2273, 1617, 2371, 381, 139. 4851. 1152, 2JJ9, 1418, MS, 294Ó. 441, 2636, 1817, 4253. 2516, 3453. 4154. 2570. 2037, *0*. 232*1. 2975. s’5, 3074. 2994. C5O. 3115, 454. 6801, 8179. 3519. 6Ö9. 3151, 2272. GCS9. 4672. 6027. 235. 5003. 6370, 4532. 4947, 1223. 1871, 236, 7l_6. 1423.4631. IMS, HU. 1019, 7485. -12.1. 414*.‘•208,1*97, 89”. 433. 2643. 2884, 2«»9G, 4961. «7». 5323, 5342. 5358. 3171, ••»». 5998, 460. 2117, K 11. 461, 5764. Mtt; 3700, 5933, 464. b-*9. 1061. 915. 1H96. n,97. 12*1. 3509. 1361, I53S. 4770. 506. 1979, 2140. 519 2216. 3170, 2956, 417, 2575. 38JB, MM. 2608. 7047.,2704. 3053. SVM, 2784. 4M, 26.35. MM, 7948, 296t, 0^2907. 6873. JMt, 3II4. 3158. 3190. 3683. 3210. 3141. 4826. 3778, *036. SM9. 3646. 6^5628, .3631, 3934, K.'4 972, 975, 1009, 1022, 1014, 2636, 2859, 1341, 1330. tSbójCS ^^2976. 3O4Í. 3065, 307. 3421. 3543, 3564, 3685, 3720. 3721. 3759, 3814. © 0 © © O © © © o Pénz! Blumenllial József közvetítése által kisebb és nagyobb G G G €> © © © kölcsön­ a pénzösszegek © adatnak ki. Értekezhetni lehet vele le­ vél által Losonczon, Vargautcza, Fábry-fóle ház, a ■ tanitőképezde mellett. © © © G G © Kölcsön csDDán föltoratnal aiatü. G G G______________________G LJ1*. L r A rx J J JtLí ±x ÍVJ O Jx, orvoM- és RcHÓKxLnelor*, szülész é« szemész gyógyít gyökeresen, fényes és tartós mellott mindennemű rí kér* Biztosi tósn, !) az öiiíert5zÓHiiek minden következményeit, úgymint: nuiífömléseket, az in^orlékeiiy ÍTyeiift-eRÓfiTOt, nz ondófolyliMt. különösen a TEHETETI S Í2O-15T (elgyengíllt férfierőt) * 2) iiA»ry<3M<;foiyÁMok-nt (még oly idülteket is), a nenizörészet Wóros fetélyeit és mMmtt bajaiért minden alakjaiban és elcsuöMai y.) híisryoM<fRzakíiióKoket, 4) friss és idült nyákfolyáSJkat, nőknél az Úgynevezett íeliérfolyrint és az onnan eredő máj;tn.ln.H8<íg*ot, 6) a. liáíryliólyaar Boteg^ésreit és vizeiéül nelióznéíreket. Rendel naponkint: délelőtt 10 órától l-ig, dilután 3 órától 5-ig és este 7 órától 8 lg. Lakik: BUDAPESTEN, Belváros, Kig\o-utcza 2. sz. a- Kígyó- és Aárosház-uteza sarkán (Rottenbillerféle ház) I. emelet, bemenet a lépcsőn* DÜJ*I elláfott levelekre monnH válasz adatik én a gyógyNicrek megküldetnek. Nyomatott a kiadó tulajdonom Kók Lászlónál B*.Gyarmaton 1878. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00538.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1878_12_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1878-12-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 6. évfolyam 51. szám (1878. deczember 22.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom