https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/10bbf86b3d7c2e23e190273ee4795010.jpg 069abe62e822fd5eef0a261e1e3a2128 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6747292ac1fa5883c494ee6e0aacb9ba.pdf 0ce18c941d7fa61e785cced7812336f5 PDF Text Text B.-Gyarmat. — Hatodik évfolyam. Vasárnap, 1878. junius 23. 25-ik szám. > . 'Jfy Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. ‘ XlSfliötúal feltételek: Egész évre 8 frt. Fél évre 3 frt. Éxncyyadre 1 frt 50 kr. urnáméira 15 krajaár. ' Klöflzetni csupán • kiadóhivatalnál lehet B.-Gyarmaton. A lap azellumi részére s a nyiUtárre vonatkozó mindent közlemények a szerként'h.i küldéndök. ' | I ; Bel-ét külföldi hírlapok számára híWctniényeket oL{ j fogad Háy Király Mrdetmény-közvetiiö Irodáját Hniapesten. 3 deb-utcxa, 14. ez. 3. ajtó. - - ‘ KLrdatések álla: , Vt hasábos petiteor 5 kx- Bélyeg minden beiktatásnál -30 kr. • Nyllttúr fáraóid sara 30 kr. l íF»kb * h Hl j ni iU te többszöri hlriJetteok 'jUXÁyosaa Előfizette! recUmatUk, te hlrdetteok ' í__________ } =s^^fMT,^^Tv^7^r^X«HTR!^r Előfizetési felhívás „Nógrádi Lapok“ 1878-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek: Egész évre .... 6 frt. Fél évre...................... 3 frt Évnegyedre . . . . 1 9 50 kr. Egy bóaapra. . . . — „ 50 kr. Az előfizetési pénzek egyedül a kiadó hoz czimezre, — legczélszerúbben póttáutalványnyal — a nyomatandó példányok s pontos szétkUldés tekintetéből, mielőbb beküldendők. ségónek feltüntetésére ismét egy újabb s mint olyan, leginkább tudj^, hogy a másik, sőt u utóbbi annyival vwndel mosebb, ..’mcrt lsgjobb WsíbsB tteUUffr alkalom nyílt e járásban. Az a cse mit akarunk, Megyénknek i. vannak égető juntától •mUrmkat, óu ertmitetfia kély áramlat, mely a független (!) 1 b' 6 pádig u orosz kárjaiha dotnu/'’ /vv-jnnáf ellenzék részéről nyilvánul, nem ta- kérdései, és habár kormányzati utón > Épao M poroki aspirálóit okai, hogy Iáikat sem vezetőre, sem józan köve- igen sokat köszönhetünk a megyi 0 monarchiánk Plsvna tiŐtí'Mfci lhtiírvé£Mb tőre. Pedig hogy létezik, arról--------volt érdekeit --------------o — Dy---------,-------,, ,n ; szivén v ,1T viselő főispánnak, -nJ!,ir, d< -hatolt, hogy két ellensége közéit kftteMtife, alkalmunk meggyőződni akkor, mi- általánosabb Ügyeinkben alig kapunk Mm volt érdeUbenegy kibotfba'kevúHtíí, dön Majthényi Péter ur — a kién- szószólót megyénk részéről. Szontagh ly uo k, .tártam * «u mi thatatlan, haezh * k * gMztelhetlon magyar - én néhány hívének mozgalmiról vettünk egy ki. neszt oly formán, hogy Sem bér y István uratakarják ama lobor csú- mely az el vétlenség csára állítani, chaosából gyúratott Össze. Azt hisz- nem maga kereai a megvélaazUaban podic probhaaticus lett Toldik" Monarahiánk egyik eltartotta slóntonyilvánuló bizalmat, mint Pubzky dót UreuW UmadUa, » mtalkMk'ÍIHlÁ Szécsénybcn, de a választók értelmi- wtt tfáp^ása, >i könnyebb bet^ithatá sége akarja öt egy szaval figy lél^^l. WtfjUU Unakutam Éljen Szontagh Páll ®al wjjrttn, aznus^er^ooiéa talysethajntóü, Egy tekintet megyénk járásán tudta sifrepet szűk azonban, hogy ezen áramlat a keresztül és felismerhetjük azt a tényt, - nt < bíroiata falhamBaa tavaszi gyönge szellősusQgásánál nem (hogy járásaink politikai meggyőző- * Ubb ’ hMionwg abd^bin.'h^tat’uZ í> Sombory I.tvén dé. tekintetében igen n^gy tóbb^g- B.-Gyarmat, június hava. lobot egyéb. - A b.-gyarmati választó kerület urnák lesz annyi belátása, hogy az gél fogják követni B.-GyarmatoL — bont van és |*át crtyén^k ár ellen nem fog úszni törzsgyökeres Kétséget sem szenved, hogy a loson- U^telfvpl főm Aqziji.^k előleges értekezlete a pártfoglalás és 48-as elveivel, melyekre első megképviselőjelölt tárgyában ma tarta... U.^., ........ .................................................................•»« mondva k6.zUlt el tik meg,közlbtt mint azt lapunk előbbi szá> » mában folhiA.ban jeleztük. magánybani* czi járásban Eorgách jkntal, a fpleki.,?? £rá.ban Verő. 1*41, a tziráki járóiban ffőTCUé^ciűéí7HhLwTl Wfc «Mfc» Tarnál • ateM iáráaban WMUUU ** VULirjSIaa Plaahy Tamás, a Volt még egy másik jelölt is, (tábor éa A felhívás oly egyének részéről wrwmb, átáuuó 3L4»u.uötvu mivel az sem tartja ildomosnak,®“l0T“ky történt, kiknek szabadelvű meggyÖződéséről és árról, hogy a fennforgó oly névvel kiáltani a versenyt, ma- J~Mztva; .................................................................... >’•* , ^“. or.zággylüé. . körülmények között a jobb megitó- lyet a b.-gyarmati járás kiválasztott hó végén loend befejezve, jó lenne, 16séit& személyes érdek nélküli közrc- magának, lelépett a küzdtérről — :'6> * munkálkodó politikai hitelvüket küxdelem nélkül. h» • mozgalma. ..Ucínyi jiríwn ------------—- E kiváltott név nőm lehet ‘ “ megtenné » minden tétovázás nélkül elfogadhat]_ ____________ _____ ______________ szükséges intézkedéseket jelöltjeik jak. — Egy Reményfy vagy Jeszen- másé, mint Szontagh Pálé. — Ez érdekében ' ’. azky Danó nem adja nevét oly üzel- értekezlet második-fontossága^ tehát tán a politikai helyes meggyőződés a kerület régen óhajtott, már egyszer kifejezése, hanem személyes érdekek egyhangúlag kiáltassék ki a járás jelöltjéül. csinálása szándékoltatik. i<éR7uMtafc Luka Gusztáv levele. ** < >• ^"norv kardáné, -élkái «-< hm••>«» *a.nn?K. a , «... Ha pedig Bulgáriát pedig;. Ván^ygi van, nem az övi) U a d& firafit ik uralma, minr éoroll atn» Dnéanl vagyis n’á“ hátórúi wnalkl'fóiyúaíü «au2le ‘ . P.-Ssántó jun. 4. 1878. - Befficnbie’liA ,,niyan a török birodalomba Visszatérek szorosan a tárgyhoz. nehéz voltadé áz álalánoe vagy csak^rtszSzontagh Pál ur érdemeiről min Az értekezlet két szempontból A mondottak után ép oly kótségkivflH íetes tóvoritdáknak^í'Brtmnnak a xSwa válik nagy fontosságúvá. Az első az, denki meg yan győződve; hálátlanok Őrjöngésnek tartom az orosz, mint a'pófosz nehézséget Ás''Íiért^érrÁFa congróaíusutfhogy a szabadelvű párt nagy több- lennénk, ha őt mellőznék. Ő a mienk l szövetséget, mert egyik ugy ellenünk mint tKUTZitittTzÖlMtii lSEStvén, valószínű, hogy « nőst TÁRCZA. Horatius levele Pisókhoz. *) A kiltimtről. Nand« Bevetőitek, Pisik, oly rejxon. a melyben Emberi főhős lónyakat, te mlndennemfl tollal ékeeitett Idegen tagokat faggatna a mftvtes, Míg alul undok hal-aaórnnyl kanyarulna a ÍDnn oly 5. Bájos n6i alak? . . . Higyjétek egészbe hasonló UysserS rajthos a könyv, melynek tartalma, miként a Llabeteg Ilma, savart képekkel telve, s alakján Nem lehet egység, mert kese-liba nem illik a tórxshös, Úgyde a feettesek a költőknek minden időben 10. Volt joguk ast szabadon caalekedniök a mit akartak. — •) Aaon szere nézte helyzetben vágyónk, hogy Horitiunak Pisókhoz irt levelét a költészetről Csalomjai (Pajor) Intvén fordltteéban, mint ebök, boesAthatjuk lapunk L olvasói elé. — Csalomjai 4r. ,ki az egész episztolik és a satyrék egy részének leforditteived a dasslens irodalmat szaporító, jelen fordításival is méltán ki fogja Ulani a kritikaboaezkését Legnagyobb érdeme, hogy a tiszta értelem megtartáséval odatörekedett fordításában, mbzeriat a magyar mondatazerkezet és rythmusnak legszigorúbban feleljsn meg, s ea által a kitönó aesthetikai levelet élvezetessé tegye az olvasó előtt Ez pedig nem csekély feladat; mert Csucsoraak iBét ben kiadott ugyaa e tárgyú műfordítása, habár magyaros kifejezések egész csokrát tartalmazza; a római formához való szigorú ragaszkodás miatt sok helyen'az értelem rovasárs. vau lefordítva; a mondatsserkezet pedig határozottan római. — Csaczoraál sakkal lejebb áll Fábján Gábor .az öreg- lH7&-ki fordítása, mert a keresett és erőltetett kifejezések, a mérték kedvéért alkalmazott felesleges szók, épen nem nyojthstnak élvezetet. E fordítás tehát határozottan felkiemelkedik a Csucsorén te Fábjánón. Bt'rk. Tudjuk e nagy jogot, és követtyik is, te meg Is adjuk; . Ámde nem úgy, hogy a vada szolid ogyboyegytljón; a bárány Tigrisnek, s a madár kígyónak légyen a párja. Bokzzor látunk oly múvot a moly nagyszerún inda!, 13. És sokat ígér; a lm. hogy messze ragyogjon, a költi Fényes foltot varr bele: esörge pataeska futását, Ttnde szivárványt, sseut ligetét Dianának, esetleg Rajna kavályfolyamát. Mmd jó, hanem ogy a hibája: Az, hogy nincs a helyén. — Gyönyörön rajzolja talán a 30. Cziprnsfát a múvész, de mit ér ha o kép a hajótört Koldusnak nyomorát enyhíti csak. — Öblös edényen Kezdi a jó fazekas, s a vége mi? egy plexi bögre. Bármibe fogj, legyen az tömör és egyttntetfl mindig A legtöbb költőt ámitjs, barátim a jónak 15 Látszata; mert röviden ha akarja kezelni a tárgyát Kész a homály; ha magos röpŰIésre törekszik, erője Lankad el, és ha nagyot kohol áradosáaba merll be, Míg ki nagyon remeg a zivatartól, porba csúszó lesz; A ki pedig százszor forgatja a mondatot, és szót, 30. Erdőben lakik annak a eset, tengerben a vadkan, Félni hibásáétól bevisz ép' a hibába avatlaut. A viador-körnek legutolsó mtvese is bún Fogja a körmöket, és a selyem hajat ércsbe bevésni. Ámde mit ér vele el? Semmit, ha alakja egésszé 35. Nem kerekúl. Nekem ily költőnek lenni csak ép úgy Nincs ohájom, mint nem kívánnák ferde nagy orrot Barna tüzes szemeim s szép holló-fürtú fejemhez. Minden író, mielőtt tollat fog. Ítélje meg érett Ésszel a tárgyat, s hogy: megblrja e vájjon a válla 40. A terhet vagy nem? Ki ímigy tisztában a czállal, Meglessen annál a szabatos rend s csín az irályban. E rend hozza meg, úgy hiszem, aztán a nagy előnyt, hogy A költő tetszése szerint vessi sorba a tárgyat, és a Jelent s a Jövőt módjába * van összecserélni. 45. Nagy figyelem kell a szók válásitás a körül is, 8 vesse el a szerző mindazt, mi a műbe nem illik. Közhasználatú szók Agyáé Őmetettee. .gyukorU Jól alakit újjá; e ha talán szikéig van a már rúg Elfeledett tárgyat most dfvó’ti8fcr 75Wl»Tr * W. Mindenkor szabad úgy kifejezni magunkat, a mint ezt Még a Cethégok nem haliák, ha uoAny a marósaiét. A görögöktől áthonoeuít szók czinto hitelre érdemetek kicsi módosítás B^eÜett^ J'agy a jogtól Mélyet Caecilius il laBtu * nyert, meglesz-o fosztva 55 Virgfllua s^ Vajdua? B^ehéjtó-o nekem la, ha Szinte mérek valamit, mikor a honi nyelvet a Cátók 8 Euiusok * eza’badott gyarapítók, s ÚJ nevet adtak Annyi dolognak. -— Azért szabad agy mtet mint MQttán is üj veretű Jegy alatt nj szíhat hozni divatba. . 80. Mint a hogy évenként lévaiétól ‘vilik’ az erdők ‘ Fája, s a régi lehull, ugy enyésxnék a korra! a szók Is fis fiatal díszben virúl te Búi! ú Éd új U Maú^ *< 0^ Űr a halál rajtank a müveinken, bár ama roppant M’ B Tenger-rév legyen az, menedék riharúzte hajóknak, 85. Bár ama tó?'henye víz azelőtt, mit mostan a'szántóv Vas hasogat, a u vidék’lilozlt t'áplátja gyfimófí^o; ‘ * Bár a folyam, melynek mdgftknbtt dúhtki 1 Most új. utón halad. Elmúlik aá mind a W iMandák Müve, hogy' állna tsÚt örök-ifjú bájban a nyelt/tea? 70. Újra föléled Még sok avult sir, te feledésbe Megy sok a mely most <Úv; a szokástói függ ez, a melynél . Megvan á jog a hatalom folyHzi ldomitnf a'nyelviV. — Mily vermemben'kell a háttnökat, * Wi Hrilytfli ,’*Ji'‘ É hadvenetók tetteit ecsetelni, tanfta HoáHruÁ '>< > 75. A ’aém egyen-láboa haladó varspárbaa előbb osak v«> A szomort, majd a rig müvek szintű írattak; De hogy az elegiák első szerzője ki volt, ez .Még yiteUrgy, s kérdter mit ftéhnd Imntfú a Hrú? A dühös Arehllochus fölleite magának a JambÁM > ' < 80. Mélyet a Soccns, s majd a Cölhumns is élfogudáaak, (Folyt, köv.) . í:. ■ -i. ' > tavi �NÓGRÁDI ezen időtartamot az összes érdeklettel arra fogják falha^uálai, hogy részletes zavarok támasztásé és foatartáaa által a lekötött győzőt SiaipbuM mánkéval foglalkoztatván, kifárarosák és ha lehel kimerítsék. Meglőhet, hogy lényegben semmit sem fog végezni a oongreesus és ez annál való­ színűbb, mentői hosszabb lészen tartama, — meglehet, hogy fog valami útmutatást készí­ teni a jövő alakulásoknak, melyek azonban véglegesen és gyakorlatilag másként fognak csoportosulni, mint azt a theoria a zöld asztalnál kijelölte. Midőn osztályról vagy a reá nullius-nak tekintett annektaláaáról van szó a fő és minden résztvevőre legbecsesaebb és légiényégesebb kérdésekben az egyénenkénti izoláltság a helyzet kénszer következmé­ nye, melynek nehézségein a résztvevők kel­ teje TM7 * 87 része eaa^ * 87 kérésztál ha érdekeik nem egy és ugyanazon tárgyra Iráayozvák, éo hason értékű compsnaatiót találnak. Például 'Torosa ország szövetkezhetne Orosz országgal ha magyar országot a Balkán félszigettel hason érté­ kűnek tekintenék, német egységbe kapcsolt Austriával éo netalán az orosz birodalomhoz tartósé német részek bizonyos összegével, mallyokoél a birtokba vétel hason könnyű­ ségekkel járna. Hlyen szövetkezések — a kivitel ne­ hézségeit és kölcsönös bizalmatlanságot te­ kintetbe véve — igen ritkák; a szövetkezés legtöbbnyire agy harmadik vagy negyedik kizárására lévén intézve. Igyekszik ugyan hason esetekben min­ denki magának nem is annyira szövetségest ‘'mint inkább fizetett vagy elbolondltott zsol­ dost fogadni éo olőlegessen magához kötni, midőn vagy valamely hatalmáé status férjet megveszteget vagy a nemzet képviselői kö­ zli nem magának ágenseket, kik bár a kögjó kárára az ország kórmányát egy kijelölt szövetségbe erőszakolni igyekeznek. Bosznia kérdése nekem ép oly a kösönség mulattató elfoglalására szánt szédel­ gésnek néz ki mint Tisza hívei által sémi * ' rázott Turkophil népgyüléoek, a katonai és politxiális assistentia mellett engedménye­ zett macska zene ellensúllyával Egy szó­ val trafika — mint ast annak nagy mestere mondaná. (?) Ez a soroksári gát második kiv!Ma lehatoe — bnl < b«'nokot _egy helyről (a Bécsi Duna szabályozó társulat hasznára) k fossd tők és gátot csináltak ott hol legolosóbba kerüli a társulatnak a homok elhe­ lyezése, azon kettes eredménnyel, hogy a Duna nem mint szokott rendetlenül foly szá­ zadokban, hanem mint a Nílus évenként rendesen kiönt, az áldott regulásáét pedig a világért sem a gát, de ceepol szigete meg­ A szépségről. _ DauMUU . * — ,Á uSpaSg rántja Matt ftayt rakás rid, * esak u érdem hotxAja H Oly rfrQot naa id, Malyvt akkor la bacatlaak. Ha óraidra riacuk Sisak.” ), * IliJii Alig van fogalom, alig eszme, mely többször volt volna tudományos vita tárgya s melynek meghatározása a bölcselőket év­ századok során át jobban foglalkodtatá, mint Némelyek mellőzték e természet szép­ ségeit s egyedül az eszmét mondották szépnek; mások az eszmetant elvetvén, a reális világban vélték feltalálni a „szép" igazságát. Némelyek a művészetet eszményítésnek, mások csak tormészetutánzásnak állították; do vujmi kevesen találkoztak, kik a szélső­ ségektől óvakodva a „szép” eszméjét psyebologial alapon magyarázták s az emberi szépet a lélekben, az erkölcsi jóban, a ssivnemeeoégben keresték. V mentéséért folytatni fogják, Laton eredmény nyal ugyan ad infinitum. A boszniai hadsereg élelmezése is nyalhatna tápokra ^lkaimat, de jelenlegi külügyi kórmányunkat ily ér­ dekek felett állónak tartom. Dicsőséget eb foglalása bizonyosan nem nyújtana senkinek anyagi hasznot, pedig birtoklása még ke­ vesebbet. Megszállását ba ast fontos stratégiai okok a háború kitörésénél parancsolják, ba túrnunk kellene is ép oly szükséges rosszat kell tekintenünk mint magát a háborút. Felekezeli szempontból birtoklásának mint pápista ép oly kevéssé tudnék Örülni, mint Zsedényi módjára a lutberanizmust félteni, mert magyar országban a többség­ ben lévő papizmus vallási türelmetlensége ellen panaszkodni bizony soha som volt ok. Ha létezik valahol kifejlett és ennek nevezhető ultramontanizmus az bizonyosan nem az ő részükön van. De sietek a befejezéshez. Valószínű, hogy Angliára nézve a Tő­ rük birtoklás lett volna legelőny őszebb és jövendőre legbiztosabb, moly ha hibázott midőn hagyta menni a dolgokat azon re­ ményben, hogy Ausztria fog először a ke­ serűbe harapni, és körme megégetésévol számára a gesztenyét kikaparni — ezen nem segíthetünk — sőt azt hiszem segíteni nincs is érdekünkben, mert ez igy reánk előnyösebb volt. Meglehet hogy a congressus alatt Ang­ lia egy szárazföldi háborúra elkészül és tettleges részvét által bebizonyítja, hogy nem csak gesztenyét enni, do kaparni is akar — egy szóval bebizonyítja, hogy vele szövetkezni lehet, meglehet hogy szövet­ kezünk is. Meglehet hogy a congressus csak rend­ szeresíteni fogja a világháborút, vagy az állandó zavart a ideiglenesen a Balkán fél­ szigetre localizálja — mind meglehet — csak az nem, hogy őszinte ölelkezésekkel vájjanak el egymástól. Mindezen lehetőségekkel sőt a való­ színűtlenséggel, minden most vagy jövendő­ beli képződésekkel szemközt, a végzetszerű kéntelonség utal minket, hogy szólítva a szédelgő alkot mákosaival vissza térjünk őseinktől reánk hagyott az egyéni szabad­ ság önuralom és önelhatározásnak legtöbb biztosítékát képező megyei rendszerűnkhöz a külömböző nemzetiségeket és hitágazato­ kat egyformán Ölelő szövetkezésre kü­ lönösen alkalmas alkotmányunk * hoz, hogy bár mely zaklatott nemzetiség vagy tartománynak csoportulási pontúi szol­ gálhassunk, hogy körünkből kiküszöbölve bár moly nemzetiségi vagy felekezeti pár * tokra alapuló ellenségeskedést és buta vak kat, hik azon kimondhatatlant, melyet mi * .szépnek nevezünk, néhány elvont szó segít­ ségével fogalomba önteni törekszenek, — noha tudják, hogy a „szép egy östünemény, mely önmaga ugyan soha sem mutatkozik, de melynek visszfénye a teremtő szellemnek különféle nyitvánulásain látható és mely oly sokféle s különnemű, mint a természet. Azonban a természet is csak az ember csonkitó kezének működésétől megmentve szép. A levágott farkú és nyírott serényé ló, vagy kurtított fülű kutya eltorzított alakjá­ nál fogva ép oly nevetséges én rú' mint n leányka, kinek testét gyermeksége otj fú/ő váll szoritá s kinek arczán az ifjúság üde himporát a mesterkélés rizspora takarta el. Kétféle nyilvánulása van az emberi szépségnek: egyik a kellem, másik a fenség. A kellem legyen a nőé, a fenség a férfié. A kecses szellem * nélkül csúpán a szemnek szép, a fenség ellenben a lélek itélősiéke előtt nyeri el nemesi levelét. Azért tehát ne hasonlítsuk hölgyeink szépségét márvány­ hoz, rózsához, vagy liliomhoz; a kő hideg rózsa, liliom hervadó; nem szép az, mi csak a szemnek szép, — valami mélyebb rejte­ 8 valóban, ha végig tekintünk Plató lem van a szépeégfogal mában, mit az em­ és Aristotelesztől kezdve egész Viscberig berek éreznek, de nem értenek. mindazokon kik a .szép * fogalmának Női szépség és ártatlanság nem egy­ meghatározásával foglalkoztak, Oőtbe szava­ ival élve .nevetnünk kell az aestbotikuso- szer olyanok mint a mérleg két serpenyője: LAPOK hitet saját önző érdekükben ápoló nagysá­ ba itthon leküzdöttük a bonbolooditókat gokat, megértessük minden akár bécsi akár leróvtuk a pl utók rat íz jármát melynek nap­ parlamentáris akár megyei camarillát ké­ számosa a parlamentarizmus és járma az péit csoportokkal és annak egyes tagjaival, általa létre hozott status adóság, ha ősi hogy mi e hazának földhöz tapadt fiai ki­ alkotmányunk segélyével szövetkezünk, és ket hiúság és nagyravágyás nem emészt, áldott fdldünk nem az ellenünk felhasznált kik a viszonyok súlya alatt bár lankadva adóságok kamatait, do a hadi szükségleteket de ernyodellenül teljesítjük (Öldmivelői kö­ fogja fedezni — akkor szédelgő betvenketelességünket, kikre ha kifáradtunk ugyan dés nélkül fogjuk mondhatni: mi a harc zol azon föld melyet születésünktől fogva sze­ bár kivel elfogadjuk, elfogadjuk nem csak retni tanultunk, fogja borítani a feledés önvédelmünk do jövendőbeli nagyságunkért fátyolét, mi ez öröklött földnek rabjai mely- is! Ám jöjjön, ki ellenünk! lyet utódainkra átszállítani kötelességünk, fenállásunk, létolQnk, alapfeltételeit az önelbatározási és önkórmányzati jogainkat A politikai irály hanyatlása. elszédelcgtetni nem engedjük — ezek közül Lestylec’est l’bomme! az irály az ember, nemzetiség és felekezeti különváló érdekek mondotta ba jól tudjuk, Buffbo, s igaza van. nélkül csoportosulnunk kell, hogy a közös Mig a közönséges mindennapi beszédben anyagi jólét és szabadság áldást hozó kapkönyen elbicsaklik a nyelvünk, kevésbé csai között ha nem is mint a nagy király vagyunk urai a felbevűlés folytán előtérbe alatt három de két tenger mosson határ falat. nyomuló gondolatoknak, addig azt, a mit A parlamentarizmus túltengő plutokratiának ezen csoda gyermeke hova a több­ papirra Írunk, jó! meggondolhatjuk, s elhárít­ ség pénz — vagy ámító hitegetés vagy hatunk magunktól minden olyan befolyást, szemtelen tolakodás által jut, önérdekeiért moly úgynevezett heves érzelmeknek, mint és kielégíthetetlen Önérdekek miatt bukik, harag, boszú, többé kevésbé közvetett vagy Poroszországban már termi keserű gyümöl­ közvetetten kifolyása. Tisztességes és be­ cseit, hol a socializmus mint a plutocratia csülettudó emberen is megesik, habár csak vas láncza által támadt seb gennyedésbe nagy ritkán, hogy elveszítve önmaga feletti indúlt melynek reménytelen emberei ba a uralmát, nem akként beszél, mint azt tőle folytonos és meglehet becsületes küzdés megvárhatjuk, de sohasem fog rajta megesni, után, a legvégső kisegitő eszközben a cot- hogy olyan valamit irjou, mindenki tndja, toriéban is csalódnak, midőn a reménytelen­ hogy goromba akart lenni nem mintha elve­ ség öngyilkossággal jelölt végbatárához jön­ szítette volna uralmát önmaga felelt, hanem nek, Nobilingként önmagukért álnak boszút azért, mert annak kellett lennie. Ennek ugyan esek kivételesen lehet azon, kit az őket eltipró rendszer feltartóhelye, s valójában tán nem is helyeselhető, jának és képviselőjének tartanak. de mindenesetre védelmezhető. A németek­ Földmivelő országban az agrár viszo nek van közmondásuk, mely azt tartja : Auf nyokra és nem születési aristokratiára fokcinen groben Klolz, gehört ein grobér Kiéi, tetett önalkotmányunk ily kinövéseket soha (faragatlan tnskót, faragatlan ékkel hasíts nem ismert és nem ismerhet. ksttó), vagy jó magyar közmondásunk: a hi­ Ha itthon bár mely országos vagy megyei „Vorwaltungs Rath” hivatalához ko- bás mindig az, a ki kezdi, s ba a viszály­ nokúl ragaszkodó politicusainkkal — le­ ban a rövidebbet húzza, csak az érdemlett ______________________________ gyenek bár azok barátaink rokonaink vagybüntetésben részesült. Így is úgy is baj, ba testvéreiak, megértettük, hogy önérdekü ,* VjvUlók megfeledkeztek magukról, de ily fáradozásaik végczélját átértjük de meg esetben nem szabad a fennebbi mondatot me­ nem köszönjük — a rendszer tarthatatlan. reven mértékül alkalmazni, ha csak igazatÉs ha remélleui nem is lehet, hogy lanok lenni nem akarunk. Ezek azonban azok kik bármely kül állam érdekében az a kivételes esetek, s mi nem ezekről szólunk ' Ha hírlapirodalmunknak irályát tekint­ osztrák testvéreket ellenünk alaptalanul jük, lehetetlen a fennebbiek tudatában el uszítják egyszerre a közjót tűzzék ki ru­ ganyos elveik végczéljánl — még is ba nem szomorodnunk. Mennyi gorombaságot belátásuk azon magasságra emelkedik, mi­ vagyunk kénytelenek naponkint olvasni, s ként lehető eshetőségekben az osztrák nél­ hozzátehetjük még, mennyi ostobaságot S kül a magyar csak nyerhet mig az osztrák ha kérdezzük miért ? magunk sem tudjuk csak veszthet, és a magyar bukása saját indokolni. Annyira hozzászoktunk már a maguk romlását biztosáén vonja maga után tisztességtelen beszédhez, hogy fel sem tű­ — legalább hasznunkra szolgáló köpönyeg nik, s igy naponként szívjuk magunkba az altató mételyt azon hiszemben, hogy bátor, fordítást várhatunk. Mi nem vagyunk jelenleg elég erőiek független, véleményünket bimezés bamozás megküzdeni az orosszal vagy a porosszal, de nélkül kimondó emberekké képezzük magun- Nincs tulajdon, mely nagyobb hajlam­ mal bírna a balgaságra, mint a szépség. Az öltözőaszlal azon oltár, bot öuszerotet és hiúság a tükörben, hasonmásának tömjéoez hogy azután a másik tartalmával az ár tatlansággal — lassanként alábh száll, pdig a szépség drágaköve ártatlanságba foglaltan ragyog legszebbe ». A testi szépség tehát magában véve oly tnl .jdnn. melynek belső becse nincsen, in ly c«ik rövid tartalmú és s mi tulajdon­ kép nem is szül valódi szerelmet. Lélek nélkül és b‘ii *ő érték hiányát) .na szépség nraoyporboz hasonló, mely a lepke szárnya­ in csillog s lesodorva kelletlen hamuvá lesz és olyan, mint a hamis drágakő, melyei •nnál nagyobb boszankodással do el ma­ gától a rnüértő. minél nagyobb a csalás, „Mi basznod belőle, — úgy mond Aszalay — IfU arezod liliomhó és rózsaláng, szived pedig szeplős, anyajegyek- és máj foltokkal telve." Valamint a szerencsének minden ado­ mánya, szintúgy a szépség is csak a hasz­ nálat s azon mód által nyeri el a maga becsét, melyen azt élvezzük; olferditott irány által pedig veszéllyé válik. „Kcllem és szép­ ség semmi” — úgy mond bölcs Salamon s mégis bányán vannak, kik ennek ellenében azt mondják, vagy legalább gondoljál, hogy a szépség mindé i. Az öregség legyőzi a szépséget, — mig a jóság és szellem velünk együtt szálnak a sírba. a hogyan az egyik emelkedik, úgy ereszke­ dik alá a másik. És ezt némileg tudjik a hízelgők, s épen azért a nőkkel szemben oly magasra emelik a szépség serpenyőjét, hol azt, mint valamely védszeot képét, fölékcsiti; ‘Zünet nálkül oda irányozván törekvéseit, hogy minden kecset magasb fokra emelbeHtkju, vagy az idő folytán keletkezett sérelmet és hiányokat helyre­ hozhassa. A külszin o nemű csodálatával az álszínhez való bajiam karöltve halad. Beáll az öregség, de miért engednénk uralmának? Nem győzbetnők-e le? Nem tudnánk e a fiatal kort cicoma, ékszereks kendőzés ál­ tal lebilincselni? — A hol a valódiság el­ tűnik, ott a czalte foglal helyet. Az idő keze letörli a virágzó szint, — a mesterkélő kéz ismét föleleveniti azt és az orczát- bi­ lan vakmerőség az ártatlanság szineit szenti torolva lép fel. Nsm csak — mint a Írás mondja — „az Drnak útálatos a ken­ dőzött arca", hanem mindenkinek, ki ép szemű és gyűlöli a hamisat A mi a csaló­ dás terén — a színpadon — tetszik, valódi világban nevetség és megvetés a tár­ gya, s tudja minden ember, hogyan nevez­ zük azt, ki farsangon kívül álarcéban jár. �___________ NÓGRÁD kát; mégis csak derék gyerekek leszünk mi! igy gondoljak, igy vélekedőnk magunk­ ról, lényegében atomban alakoskodő, sértő, kegyet bajbászó szóbősökké lettünk, txáua lomra méltó szellemi nyomorékok, kik gon­ dolat-szegénységünket a misok jóravalóságinak becsmérlésével vélik eltakarni, mert kébesek misok hibáját nagyítva, a magukét erény sünében felttntetnL Bizony bilis tért találna ma egy Demoothcnes, vegy Cato, s nagy szükség volna rá. Hogy a politikában e tekintetben mi. ként állunk, annak feltüntetése végeit ide igtatunk a nem régiben sajtóvétség miat el * ítélt Scbiffer Lászlónak cxikkéből vett né * hány mondatot: „Titta Kálmán a reakcxió bOibödt lég * körében föl növekedett kötik betman. A kötmegvetés átkait ellensúlyozzák lelkében a kielégített bomúérzct kéjei. A nemietet bolonditó képmutató, ki bűneinek egész meztelenségében matatta be a világnak a legbitványabb emberét. Hazugság minden szava gazság minden tette. A gaz politikát gaz tettek jellemzik, álnokság uralma ha­ zugsággal, álnoksággal csalta a börtönbe (t i. Verbovayt). Figyelmeztetjük Budapest polgárait, gondoskodjanak személyes sza­ badságuk védelméről az erőszak ellen,mert Tisza Kálmán még él és uralkodik." így írtak Magyarország miniszterelnö­ kéről, még voltak, a kik azt helyeselték. De azt fogja valaki mondani, hogy túlozunk, s oly példát vettünk, mely kivé * teles. Egyáltalán nem, egy másik lapban „Apróságok" czime alatt ezeket olvassuk. „Kedves olvasó, a ki falusi magányod * bán olvasod • sorokat! Azt hiszed úgy-e, hogy mi, kik Budapest aszfaltját tapossuk, nem részesülünk az aprómarha reggeli gigosáuak és kakorikóláéinak felséges élve * setében? Csalódok Jer csak Budapestre, s hozasd meg magadnak egy reggel a Hont Ellenőrt, Egyetértést, NemzetiHírlapot, Pester Lloydot, s meg fogsz győződni, hogy gye­ rekjáték ehhez képest az a gágogás, kot * kodácsolás és kukorikolás, a mit odahaza hallasz hajnal hasadtáva). Még a csacsi se hiányzik Itt van először is a szemétdombara: az Ellenőr. Vén kakas már az istenadta, fogy a tudománya. Pedig ugyancsak jól jartják cd * digi szolgálataiért. A szemétdomb az ő vi­ lága, azontúl se nem lát, se nem ball. S itt van a gondos kotló: a Hon. Fát, fárad szüntelen; hívogat s ijeszget Félti kicsiny, kéit, hogy megpróbálják szárnyakat Fél a vércséktől és kányáktól, hogy úgy is meg * fogyatkozott apróságait megdézsmálják. > itt van a jó hízott Bramapatra Lloyd; és i lapp kJ és nem hiányzik az Egyetértés sem, a ki hogy nevüket megmagyarositsák. De sehol * úgy üvölt és úgy rikolt Vörösmarty szerint: sem találunk annyi idegen hangzású Dovüe Mint utaámkh vtah . * arly kot, a kiknek anyanyelvűk, érzelmük és anyját slvaasitá, gondolkozásuk nevükkel homlokegyenest el­ Vagy mint a »aamár maga, lenkezésben van. Ex idegen nevek ivadékról M«ly htmány nalat jővandöL * ivadékra átszállnak ugyan, de viselőik tőről Mire legyen jó az ilyen bestéd? de metszett msgyarok, magyarabban éretnek és ismét azt fogja mondani valaki, hogy poli­ gondolkoxnak, mint sok más tőé gyökeres tikai irányú csikket veszünk például, holott hangzású magyar nevüek. Azonban az ide­ annál a csín és jó Ízlés másodrendű kér­ gen hangzása név mégis sokszor alkalmat dés. Igaz, de szolgálunk egyébbel is. A ad némelyeknek, hogy ne tekintsék ökot Pesti Naplóban, melybe valamikor Deák igazán magyaroknak. Ferencz, Eötvös József, Kemény Zsigmond Azt mondják erre, hogy a név nem etb. irt, „Jótékonykodás és jótékonyság" teszi az embert. Ez igaz, és azért, hogy feliratú cxikben ezeket olvassuk: némelyeknek idegen hangzású nevük van „Megszokott dolog nállunk a nőegyle­ dőreség vólna ebből Ítélni meg magyar­ teket rablóbandáknak e azok elnökeit hara­ ságukat vagy hazafiasságukat..De áll ismét mia-vezéreknek nevezni. Az ily „elmés" az is, hogy valamit a vallás kűlformákban * összehasonlítások semmivel sem újabbak, nyilatkozik, ugy illő volna, hogy aki ma mint az a nállunk most divatos hasolat, gyár legyén nevének is magyar hangzása és feledtesse a világgal legalább ivadékai­ hogy Patti az énekművészet napja. Nilson ban azt, hogy idegen eredetű. Sok előítélet­ pedig annak holdja. Rendes frázis, hogy a nek ée kedvezőtlen látszatnak vétetnék választmányi hölgyek: szabadalmazott úton * eleje ez által Különösen feltűnő az, hogy az itrtutiálók, Damjanichné Rózsa Sándor, Sztupa György: egy „szegénylegény," stb. Ezek a fáknak csaknem kivétel nélkül némát vezeték­ hasonlatok azért olyan kapósak mi nálunk, nevük van. A természetnek mind a bárom mert valóban némely nőegylet nem eléggé országa ki van merítve német nyelven ax ő válogatós eszközeinek megválogatásában, elnevezésükre Meg bocsáthat lan hanyagság nem tanúsít elég bölcs mérsékletet az úgy. volt, hogy a mikor az 1840. XXIX. L ex. nevezett önkénytes (de valójában erőszakos) elrendelte, hogy a zsidók kötelextetnek arra, megadóztatásnál ■ nagyobb zajt üt, mint a miszerint állandó vezeték- és tulajdonnevek­ mennyi a jótékonyság gyakorlásához szük­ kel éljenek, nem volt senki aki magyaroso­ séges. A jóltevés pedig szerény virág, szeb­ dásra buzdította volna őket, minek első ben virágzik elrejtett kis helyen, mint gond­ kezdete lett vola az, hogy magyar neveket vegyenek fel a sok czifra német név helyett. dal s raffinemeut nal ápolt kertekben." Aligha csalódunk, miker ennek a körül­ Az ily általánosan elterjedottnek mon­ ménynek is befolyást tulajdonitnnk arra, dott nézetről, megvalljuk, mi nem hallottunk hogy e felekezet köxött a magyarosodás és még eddigelé semmit; de lehet, hogy ez azért van, mert mi hátrább vagyunk a col- assimilatio a nemzettel nem abban a mér­ túrában, mint a boldog budapestiek, a kiknél tékben halad, amint azt megvárhatnék. Az iparos és kereskedői osztályban annyi a Rózsa Sándorokat és a szegénylegényeket idegen hangzása névvel bíró magyart talá­ Damjanichné és Sztupa György képviselik. lunk, akik csaknem elvesztették a jogosult­ Nekünk legalább még nem jutott eszünkbe ságot is idegen nevükre, akinek valóban il­ Zöld Marciit, Sobri Józsit, Bogár Imrét s a lő volna magyar hangzása nevet venni fel. többi hírhedt „akasztófavirágot" a jótékony­ Csak egy kis előítéleten kellene túl sággal összeköttetésbe hozni, pedig hát álta­ tenniük magokat. Majd minden ember, bár­ lánosan el terjed clt nézet, hogy csak a mily alacsony származású is, kegyelettel „gazdag"-ot bántották, de nem a „szegényét, csflgg elődei emlékén/ E szempontból majd a kin ellenkezőleg, segítettek. mindenkiben van egy kis arisztokratikus „ Idéztünk példákat s azt hisszük! lapunk gondolkozás. Büszke elődeire és nem bir szűk keretéhez mérten, elég bőven. Ha jól megbarátkozni azzal a gondolattal hogy jó átgondoljuk tartalmukat, azt Útjuk: az efféle emlékű atya nevét elcserélje: pedig lénye­ czikkek és megjegyzések veszélyessége ab-' gében véve a fiúi kegyeletet a névválasztás bán Teriik, hogy megrontják az olvasó kö­ meg nem bontja; és épen nem látjuk át, zönség jó ízlését, azt a szép és jó helyett miért kellene szégyelni „Kovácsinak azt, a rút és rosthoz szoktatják, elferdítik a valót hogy atyát Scbmiednek hívták. s hamis fogalmakat terjesztenek, gyarlósá­ A magyar nemzet tömörítésére és fejleszté­ gunkra számítva, gyengeségünkre alapitják sére a névmagyarosítás is egyik tényező vol­ állításaikat, s azokból vont következtetései­ na; ezért buxdltólag kellene hatni arra, hogy ket, s igy lassanként gyanakodó rágalma­ nemzetünknél a sok idegen hangzása nevek zókká tesznek. Óvakodjunk tői k 1 kikűszöbölteisenek. K. L. A szegényebb osztályra való tekintet Emlékezetembe jut e helyütt Greguss Magyarosodjunk. Ágostonnak „A róka két szava ** czim» Egy olyan polyglott állumh.tn a meséje, melyet találó volta miatt ide iktatok: mdyeu .Magyarország, igen természetesnek látszik, hogy a legkülönbözőbb vezeték ,A róka, ki egy áhrezot Bcnátaa felki 4a: * nevekkel találkozunk. Más szerencsésebb — Be aiép pof-, de nincsen ám atya! — államban is, a bol a nyelv egy. vvnnak Midőn oly női arcaot .át vala, idegen hangzású nevek. Az elszaporodás A melynek úgy be volt mázolva a bőre. és a műveltség terjedésének következménye Hogy majdnem álarca lett belőle, hogy az emberek oly helyet keres-nek M/j bosznsabban igy szólt a hamis: — Be rút pofa, pedig van agya is! —“ fel, a bol jobb dolguk van. De az egy nyelvű államban ismét azt észlelhetjük, hogy Valóban igaz tehát Eötvösnek mondata, a bevándorlóit idegenek későbbi ivadékai, hogy „nincs a természetnek nagyobb s e hacsak nem bírnak valamely fényes törté­ mellett veszélyesebb adománya, mint a neti névvel, idegen növök tek vagy oly hang­ * szépség. Zsarátnok az, melynél ezeren zást adnak, mely az uralkodó nyelvnek meg­ megégették már magukat. felel, vagy egészen megváltoztatják azt Szá­ A szépség hatalma azonban tniodazál * mos példát ismerünk, hogy akit Németor­ tál nagy, s Isten mikor az első hölgyet szágban „Sterilnek hívták. Angliában teremté, tudta, hogy elég erővel ruházta fel „Szterno"-nek nevezik; aki ott „Singcr„ volt, a kevély férfiúval szemben. Azért azonban Franczíaországban „Szanzsé"-nek hívják. sokkal több gondot fordítsunk szivünk és Ezek azonban kivételes esetek, mert több­ lelkünk szépségére, mint a természet adta nyire egészen más nevet vesznek fel, s idő testi bájakra, mert a test csupán vonz, a folytán azután beolvadnak a nemzet testé­ szellem azonban fogolylyá tesz. Ékesítsük be- és a későbbi ivadék még tudomásával szivünket ama nemes szellemi kendőzéssel, sem bir idegen származásuknak. mely nem tarka, vagy hazudik, hanem a A lefolyt évtized alatt sok szép pél­ tényleg meglevőt teszi láthatóvá s ba ezt dáját láttuk nálunk a névmagyarosításnak: tesszük, úgy meg leend előttünk fejtve ányi de mindez feltűnően csekély azon sok idegen bölcselőnek problémája: meg fogjuk tudni hantáén névhez képest, a melyekkel hazánk­ mi tnlajdonkép az emberben a „szép." ban találkozunk. Nem szóink azokról, a kik­ . fíoletcháll Janót. nek anyanyelvűk nem magyar, Ezeknél ter­ mészetes, hogy nincs meg az inger arra, böl p *dig scUkségcs volna a névváltoztatások — költségét és eljárását könnyíteni! Tanügy. A Franklin társulat budapesti magyar irodalmi intézet és könyvnyomda kiadásaiból következő műveket, mint melyek a népis­ kolában nagy sikerrel használhatók, tan­ kerületem valamennyi néposkolai hatósá­ gának ajánlani el nem mulasztbatók: A mező és kert gazdaságra káros rovarok ismertetése ée azok irtásmódja. Irta Dr. Nyáry Ferencz. Számos fametszetű áb­ rával; fűzve 50 kr. A gazda, kertész és erdész leghaszno­ sabb barátai az állatok között. Dr. Gloger L. V. C. munkája nyomán Írták Sporzon Pál és Ébner Sándor; fűzve 50 kr. Gazdasági számvitel kisebb birtokosok számára. Irta Koldulányi Antal; fűzve 50 kr Gazdasági olvasmányok minden gya­ korló és tanuló gazdák számára, összeállí­ tották Sporzon Pál és Ébner Sándor Kötve 1 fi 20 kr. Hoffmann Mór. Német nyelvtan. For­ dítási gyakorlatokkal, s gazdag feladttárral A közép és polgári tanoda III ée IV. osztá­ lya számára. Fűzve 80 kr. Kligenberg J. Dcutsches Sprachbuch. Ein Leitfaden zűr praktisen und tbeoretischen Bebandlung des cinfachen Satxes, mit einér Beigabe von Ortographie und Stil- űbungen. I Tbeil (Űr die III Volksalklatte. Gebeftct 30 kr. II Tbeil fúr dió obereu Volksscholklasson (4. 5.) Geheflet 50 kr. Kobinyl Lajos. As okszerű gazdálko­ dás alapéival. Kodé ée klsbirtokcaok szá­ mára. Fűzve 1 frt 60 kr. E művet Heves megye tanfelügyelője ajánlata folytán több iskolaszék, mint segédkönyvet a kertészet tanításához fogadta el. Lutter Nándor. Módszeres vezérkönyv a népiskola számtanához. Második a méterrendszer szerint átdolgozott kiadás. Fűzve 1 ft 60 kr. Német Károly. A keresztény egyház rövid története. A népiskola felső és a középiskola alsó osztálybeli protestáns növendékek számára kötve 80 kr. Német Károly. Keresztény hit és er­ kölcstan. Algyimnásiami, polgári és reális­ kolai evang. ifjúság számára. Második, ja­ vított és teljes kiadás, kötve 40 kr. Kelt B.-Gyarmaton 1877. junhu 17-én OeraAjr Uaf«lS<y«U Irodalom. Vettük a kővetkező felhívást: Hazánk politikai önméltósága, továbbá a magyar korona területén található gőzmosdonyait ée lóvonatú vaspályák; gőzhajózási társulatok és egyébb vegyes természetű közlekedési vállalatoknak évről évre fejlödöttebb for­ galmi érdekeknek, végül az ezen vállalatok iránti általános közérdeklődésnek megfelel­ ni kívánván, „Magyar vasat! évkönyv" czimű önnálló, és kizárólag csakis magyar nyelven szerkesztett évkönyvnek kiadására határoztam el magamat A kérdéses évkönyv állandó szerkesz­ tőjéül az e téren jeles tolláról és szakkép­ zettségéről bmert „Vörös László" urat (fogalmazó a m. kir, közlekedési miniszté­ riumnál) volt szerencsém megnyerhetni. Midőn e soroknak felvételére tiszte­ lettel kérem, van szerencsém egyúttal ér­ tesíteni, hogy a „magyar vasúti évkönyv" 1878 ik évi I nő folyama az összes 1877-ik évi mérlegekkel, üzleti jelentések, statbtL kai és történelmi adatok és személyzeti kimutatásokkal s. a. L már folyó évi Augusztus hóban fog megjelenni. Budapesten, 1878 Juniu bó 18 ám Alázatos szolgája Mihók Sándor, a magyar vasúti évkönyv kiadó tulajdonosa, és a „magyar kompass" szerkesztője. Hirek A b-gyarmati tűzoltó janiallarn, a nap megemberelte magát: melegen sütött, s oly kellemes bőmérséket varázsolt elé, hogy a podluztányi erdőben megjelentek esek késő este tudtak megválni azon szép társas körtől, mely a jónevű egylet megbivása folytán d. utánni 3 órakor mintegy varázs­ ütésre megalakult A hernyó ette lombtalan erdő egyszerre népes lett, s a fiatalság már 4 órakor nemes buzgősággal fogott a táncá­ hoz, minek a szigorú hölgyötöktől megsza­ badított bájos hölgykoszorú egy cseppet sem volt el (lenére. A tánca vígan folyt este 8 óráig mikor is a jő mamák és gondos családapák dúsan terített asztalokhoz hívták össze az „arany fiatalságot" és tánez frondeuröket; magyar szokás szerint, a kínálgatásnak se hossza se vége ngm volt; a kedves hölgyek sxellemdúaan tudták elkinálni azt a sokéte’t mit a mamák annyi ízléssel és gonddá, sütöttek össze. Az asz­ taloktól (melyeket a rendezőség hosszabbra szabatott volna) fél kilenczkor mindenki jólakottan távozott a most már gyönyörűen kivilágított tánezhelyiségre. s a fiatalság a táncéban még inkább fo»»«tznu jonedvvel 11 óráig nem tágított Igen elterüli népes és fényes mulatság volt ez, melyért ax Ügyes rendezőség megérdemli az elismerést Az Öregebbek azonban a gondűző bo­ rocska mellett vígan cl el politizáltak, — közbe vegyítvén egy pár jó toamtot, — a s éltetvén Sontagh Pált, mint B.-Gyarmati járás jövendő képviseR^éL Nem épen logicai öeszefűggéesel megemlíthetjük még, hogy a for ntoe társas ebéoen, melvet Mezey Iguácz vendéglőé úr a oeakáíy árbas képest �> NÓGRÁDI LAPOK.____________ T igen fioywM 6« údtUMA állított ki. miotegy OO-nan veitek rézxt, közlök a népszerű áa mindeukl által kedvelt alispán, Madách Károly úr, kit Baitnar Ottó tűzoltó alparancanok úr, ak egylet nevében szívélyesen falköezöntötL Köije<yző váltattál A nőtincei kör Jegyzőjéül Lhó 14~én Angyal Béla valasztatott meg szótöbbséggel. * * A b.gyarmaU prvt egyház mákos egy hétre közgyűlést tartana melyen a bányákéra lati kftldöttaég által készített a lelkén választásokra vonatkozó javallat it tárgyalás alá kerttltnd Egy előleget érte * katM e javaslatot elvetendőnek találta, mivel annak igen tok rovatja ** önkor­ mányzati jogokba ütközik úgy pL amáakertietttól megválasztandó lelkémkre nézve a aaperiatedeasi jóváhagyás egészen megfosztjs ax egyházat e zzabadválaszlás jogától Azt hiamük, hogy 0 nézetet a többi megyei egyházak is osztani fogják ée egyszerien elvetik a Javaslatot. Saéeeéayben a színészek Kétszeri ét Ságby igazgatása alatt, hosszabb idő óta igen jó sikerrel működnek, daczára annak, hogy népszínművekben kissé gyengék, nin­ csenek jó énekeseik önig a dráma és bo bórátoknál egygyes kiváltó egyénekkel rendelkeznek. Mint hírlik, jövő bét valame­ lyik napján hihetőleg -26 án műkedvelői előadást rendesnek a város szépei és fiataljai, b'i 1. :* 4 / .. • már készülnek is, mi egyelőre a jó sikert kívánjuk nekik. Búcsú. Alálirott a barssxL-kereazti körorvoei állomást f. é. julius 1 én elfoglal , * ván, mindazok akikkel jó baráti, ismerőtastégi és hivatási viszonyban álltam és tőlük személyesen nem búcsúzhattam, fogad­ ják ez úton baráti üdvözleteimet és köszöúetemet az irántam viselt bizalomért azon kérelemmel, miszerint hajlamaikban ezentúl is tartsanak meg agy, miként én a távol­ ban is megőrzendőm számukra az irányuk­ ban tartozó baráti indalatomat. Mély tisz­ telettel B.-Gyarmat, 1878. érijuuius 22-én. Dr. Lővy Nándor. Ipolyságon a polg. leányiskola vizs­ gái I. hó 27. és 284 n, az elemi tanodáké pedig 25. és 26 án fognak tartatni. iiymen. Ipolyságon f. hó 19 én ment véghez nagyszámú közönség részvéte mellett Ginek Lina urhölgynok esküvője Jelű­ nek Lajos úrral, axizraelita imabázban. A szép mennyasszony, szép ruhák, szép foga­ tok, s fényes lakoma mitsem veszítettek volna ditzökből, ba a szép meghívók ma­ gyarul szóltak volna. Nincs példa rá, hogy egy angol születésű izraelita francziául avagy egy franczia angolul hirdesse eskü­ vőjét! ** * Helyreigazítás. E lapok 24. szépiá­ ban közlőit Laka Gusztáv levelében uudbn Ba protoplasma, vagy is egyedttl hasból álló mindent megemésztő politicussainkról, kik A div. sen. és kékkői uradalom közös ennek segélyével szaporodnak és gyarapod­ tulajdonát képező „Balassa fogadó4 a hoz­ nak41, szól — a eredő ezen szót .hasból41 zá tartozó regálé joggal cgyBtt 1878-évi hadból szóval cserélte fel, mit ezennel octóber hó 1 sö napjától 3 egymásután kö­ helyreigazítunk. vetkező évekre; továbbá a div. sen. urad, kizárólagos tulaj­ Piacai árak B.-Gyarmaton. donát képező s a „Zötd fa41 vendéglő sár. 1878. évi juuiusbó 17-éu. kán lévő jelenleg KristófTi Mór örökösei E g y ■ étsrmfissa: által 2 bolt a hozzá tartoaó lakrészekkel Tisztabuza 8 írt — kr. — 8 frt 20 kr. együtt 1879. év január 1-től 3 egymásután Rozs . . 6 frt — kr. — 6 frt 20 kr. évekre nyilvános árverés utján a legtöbbet Árpa . . 6 frt 10 kr. — 6 írt 30 kr. ígérőnek kifog adatai. Zab •. . 5 frt 80 kr. — 6 frt — kr. Egy évi bérösszeg s illetve kikiáltási Kukoricás 7 frt — kr. — frt — kr. ár a Balassa fogadóra 2500 frt. a KrísJefjrsatta : Sxkskss JáaSS. tóffy féle bolt s lakrészekre öOO fr. bánat­ pénz ezek lOszáazlólia melyet árverező az liirksistSI átszel. árverés megkezdése előtt kézpénzbe letenni BsIcsSey. P. J. úrnak. — A legnagyobb köteles. urúamel adunk helyt — kitilt oly gaadiuati csik­ Árverési batáridőül 1878 évi július bó keknek, melyek megyei gasdiustunkát vlalik f«L l-ső napjának d. e. 10 órája tűzetik ki, a OyarmnL * B. K. árúak. Bégi ad aig. As Balassa fogadó 4 ik számú szobájában. eaama régi, as alak silány. Átadjuk a fináncának. Az uradalmi kirmánjfzótáj. 1 • 1« Ida aserkeasU Haszonbérlet! Horváth Daná. B* JT""" ^Idényt eztókek. Verreczky Mihály jj ajánlja a t. ez. gazdaközünsógnek jól készített új rois- link Byc^pMa 111 tíiit, többféle készülékkel jutányos ár mellett, elvál­ lalja a grazdfi.H/iK'i enzközök ja vitásat, u. m. cséplőgépek, szecska vágók, rosták, stb., új s finom 10 frtlg, hsagyvUalJ frt i.in-xM. im sodrony rostakötéseket, továbbá elvállal urasági kovács v* gy Amerikai iZrmk. gépész állomást. -Személyesen vagy levél által bővebb tudomás BUAvStt szerezhető lakásán Halásziban u. p. Szakai. «k eaokljiv»1 frt tjo.s. IS. H, Mc»<r O»-vsn.alU** is. rwy4-»IM t.«0 keni olló i. &4c-nw«i n kr.. tao Oyí/l nűuZr parid *« .1.4®, f._, gvmllakdAk. kim* —*•*-* Aa tollának . M ktl, tart* \axlUrd sU W» ■ rtad.k«t!Uaka, bóetokbaa ■ frt ,tk Blrtokel&dlás. drakl Uenyru k tart t heti *- Ezennel közhírré tétetik, miszerint Losoocz mellett. Taruócz községében egy jó karban levő úri birtok lakással együtt haláleset következtében, akár örökáron eladó, akár pedig hat évre bérbe kiadandó. A venni vagy bérleni kivá nók bővebb felvilágosítás végett Tarnócxon lakó birtoktulajdonosnéboz Növik Juliihoz forduljanak. Többféle gazdasági gépek, köztük egy kis cséplőgép, és egy zongora is eladó nála. 3 —2 ryvihlat 5 • tyirt »*♦ io traa ‘ « i if i VU-aairS e<t«i*érB-k írtai- né-ihilrt, untylm ■?<>< ■írni. 1 tanai kArta kaaiJ I SO. rrókaall t-TU. viliik t TO. Claiton és Suthlevort-féle kttrtó-cvatok h«:Akke!. ;KerUsz Tódornál dX&i 5-2 Egy három és egy négy lóerejű, minden hozzávalóval, olcsó áron eladó. Bővebb tudósítást nyerhetni Tiribesen, u. p. Pásztó. Almásy Edmund. 2—2 • fegkrfc, eűd4e j SUlMjian4?Ht t«fc. Pr La.rrw-’.«^v.t-> Sacn-vaaaUrUayv fUSaaync I4*cakarttí«. frt 4. Mr« Uhu® 41«umuU kaira kaUsival ni varka kinSl, U kr. -WaacaMOa aalrark^. brtfvr-Hp. »> p«rea alatt ioo 4b 1 ulvaria kinuketi, frt in. Como^alU eatfaTaá. vaiiasptpa. «14ckrt *ea ttHI. kaW< ■ árjrcyr^ ■eHravOrtlk Kertész Tódortól 6-8 j h oi-voe« ée aebésztudor, szülész és szemész gyógyít gyökeresen, fényes és tartós siker l»iztosité«a, mellett mindennemű í?| CÍ <ul 1) az önfertxSzésnek minden következményeit, úgymint: uh séfgetv az ondó folyást, különösen a 2) hé<yc^foiyásokat (még oly idülteket is), a ’ 3) Hüigyesííszttlcüléseket, magömléseket, az ing^erlékeny gryeng-e- (elgyCDgült férfíorót); orfrécrt bujatóHB fetéljeíl tó núsoM bujáiért minden alatjailM tó elcrafitásafliai. friss és idült nyákfolyásokat, nőknél az Úgynevezett feliérfolyást I „ 6) a. t>etegwég,eit és az onnan eredő mn<ta.ln.Yisdigrot, vizeldéi nehézség-cket. Rendel naponkint: délelőtt 10 órától l-ig, dJután 3 órától 5-ig és este 7 órától 8-lg. 9 '«iLakik: BUDAPESTEM, Belváros, Kigyó-ntcza 2. s& a. Kígyó- és Városház-utcza sarkán (Rottenbillerféle ház) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnnl válasz adatik én a gyógyszerek m^kkQldetnek. — 35—15 * ____ _ - *» *C' Nyomatott a kiadó-tulajdonos Kók Lászlónál B Gyarmztou 1878 . < � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_00428.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1878_06_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1878-06-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László kiadó-tulajdonos B.-Gyarmat Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdász Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 6. évfolyam 25. szám (1878. junius 23.) Type The nature or genre of the resource periodika B.-Gyarmat Kék László Kiadó-Tulajdonos Közgazdász periodika Politika Társadalom