<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="328" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/328?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-17T05:49:15+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="655">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3694fc0a4895dfbe1648eaf1e3f3d3cc.jpg</src>
      <authentication>d95f63dcccff34e4e62697a91d8f281e</authentication>
    </file>
    <file fileId="656">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/27be4cdd2d5d18ea1940a60a7bc193f8.pdf</src>
      <authentication>61b86af023b3363ddac13b21ab67726e</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="114669">
                  <text>Szerkesztőség és
kiadóhivatal

A MUNKA

Megjelenik Szombaton
Negyedévre 2 Pengő

Postacsekk : 28.744 szám
Apróhirdetések: szavankint 8
fillér. a legkisebb hirdetés

1 Pengő.

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP

Laptulajdonos: ,,A Munka" lap vállalat.
Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János.

Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay István

VIII. évfolyam. 10 szám.

Ára 24 fillér

Salgótarján, 1930. március hó 8

1 natísztjeink felszabaduljanak a nyo­ vényt is hoztak arról, hogy a ne­ goritva. Ez a kis számú katonaság
masztó anyagi gondok alól, mint mesi hadsereg az ország határain is nagy érték nekünk, mert ren­
ma. Ha a háború előtti békeesz- túl nem köteles harcolni. Azóta dületlen hittel valljuk, hogy nem
őszinte örömmel vettük hírét, ■ tendőkben szükség volt arra, hogy sem gondolt a magyar nemzet arra, mindig a számbeli súly a döntő,
hogy a Kormányzó magas elhatá­ ' a katonatiszt rangjának, társadalmi hogy pusztán hóditó vágyak érdeké­ hanem a szellem, melyik a hadse­
rozásával megkülömböztetett kitün­ I pozíciójának és műveltségének ben'fegyverben tartson hadserege­ regben uralkodik. Gömbős Gyula
tetésben részesítette Gömbös Gyula megfelelően mozoghasson, s köz- ket. Trianon után a helyzet meg­ egyik legnagyobb érdeméül éppen
honvédelmi minisztert, amikor szol­ becsülésben részesüljön, akkor ez változott. Miközben a környező azt kell betudnunk, hogy azt a '
gálaton kívüli viszonyban tábor­ ma fokozottan elsőrangú szempont. államok álig felfegyverkezve nem­ szellemet honosította meg hadsere­
nokká léptette elő. Érdemes, talpig Általános megelégedést keltett csak a biztos védekezés lehetősé­ günk kötelékében, amelyiknek gyö­
katonát ért ez a magas kitüntetés, nemcsak az a tény, hogy Gömbös gével bírnak, de támadásra is be­ kérzete a magyar nép millióinak .
mely a magyar nemzet legszéle­ Gyula miniszter ezt a fontos anyagi rendezkedtek, addig a magyar had­ szivében él.
sebb rétegében örömteli vissz­ kérdést oly módon tudta megol­ sereg 36 ezer főre van összezsuhangra fog találni. Gömbös Gyula dani, hogy az államháztartásra
a munka embere. Nemzetünk leg­ újabb terheket nem hárított, de az
nehezebb éveiben leoldotta a kar­ is, hogy a világháborúban arany
dot, hogy felöltse a munka zubbo­ vitézségi érmet nyert katonákat
nyát. Úgy érezte ugyanis, hogy mi­ örömmel fogadja a hadsereg aktív
után a bolsevista szellemet ki le­ kötelékében. A Kormányzó magas
Dr. Sztranyavszky Sándor képvise­ nak, megsemmisítik magát a polgári tár­
hetett gyomlálni hazánk területéről, elhatározása, amellyel Gömbös
megszoktuk, hogy szava messze sadalmat is. Vájjon megengedhetjük-e
a harci fegyvereknek szunnyadniok Gyula tábornoki rangot nyert, lőnktől
hangzik, megállapításaira, kijelentéseire
azt a kísérletezést, hogy
kell. Nem igy azonban a munká­ méltó elismerése annak a munká­ íelíigyel az egész ország és mégis úgy magunknak
szétforgácsolják azokat az erőket, ame­
nak, mely közéletünkben valóság­ nak, amelyet miniszteri pozíciójá­ érezzük, mikor itt-ott való szerepléséről lyek még együttessen is erős próbákra
gal a honalapitást volt hivatott el­ ban már a rendelkezésére álló rö­ hallunk, mikor mély értelmű mondatait várnak? Lépten-nyomon megmozdulnak
végezni. Ebből a munkából Göm­ vid idő alatt is fel tud mutatni. A olvassuk, hogy ezek a megnyilatkozások azok az erők, amelyek a polgári gondo­
nekünk salgótarjániaknak szólnak lat ellen fordulnak. Állandóan harcolunk
bös Gyula derekasan kivette ré­ magyar nemzetnek mindig szeme- külön
azért a biztonsági érzésért, amit a pol­
szét, mialatt nem is gondolt arra, fénye volt katonasága. A magyar­ elsősorban.
Alább közöljük a közelmúltban a gárságnak kell megadnia, nem önmagá­
ság
őserényei
között
első
helyen
hogy az őt megillető katonai rang
budapesti Belvárosi Polgári Kör estélyén ért, hanem a nemzet létéért és egyeteját emeltesse. Ilyen körülmények említhető a vitézség, a fegyelme­ mondott örök érvényű mondatait, me- mességeért.
Amikor ilyen küzdelembe indulunk,
között került a honvédelmi mi zett katonás szellem, a hűség, a mentóul a salgótarjáni polgárság részére
nisztérium élére, , mint szolgálaton parancsadásban tanúsított határo­ hozzátéve, hogy e hasábokon vezérgon­ szükségünk van arra az érzésre, hogy a
dolatként szólaltak meg már igen sok­ polgári társadalom támaszt nyújt a pol­
kívüli vezérkari százados, amely zottság és bölcsesség s a parancs szor
a beszédben felsorakozott gondo­ gári gondolatokért küzdőknek. Ezért van
helyzetben letagadhatatlanul volt végrehajtása. Ez az a szellem, ame­ latok, de sohasem tudtuk még azt ilyen szükség a polgári társadalom öntudaton
valami ailachronizmus. Rövid mi­ lyik méltó istápolóra talált Göm­ tömören és mégis klasszikus szépségben alapuló egységére.
nisztersége 'idején példás rendet bös Gyulában, aki bámulatos aka­ kifejezni.
A polgári egységet elsősorban az
Az országos hatást kiváltott be­ segíti elő, ha a vezetők a kötelességtelteremtett a honvédelem portáján, raterejét, nagy munkabírását s taaz időknek megfelelően ügyesen lentumos egyéniségét valósággal szédből az as 'obiakat ragadjuk ki Sal­ jesités módjával vonzó érőt gyakorolnak
polgársága részére, vajha meg­ azokra, akik a cselekvésre hivatottak.
átszervezte a hadsereget, amely sugározni képes a hadsereg min­ gótarján
Akiknek példát kell adniok, azoknak az
munkának egyik velejárója a tiszti den tagja felé. A kis magyar had­ szívlelnék:
— Az elmúlt idők szomorú tanul­ emberi kötelességeket kell megközelitefizetések megfelelő felemelése. Ez sereg, melynek létszámát a béke­ ságait a főváros lakossága nem olyan niök s ezt megközelítik, ha önzetlenül
utóbbi múlhatatlanul szükséges fel­ szerződések 36 ezer főben állapí­ mértékben vonta le, ahogyan tennie kel­ és becsületesen cselekszenek. A polgári
adat elvégzése nem volt könnyű tották meg, az ő bölcs irányítása leti volna. Ma harc folyik, amelyben a társadalmat összetartani csak a polgár
dolog, mert egyik oldalon vétót mellett úgyszólván újjászületett. polgárságot éri támadás. Mi sors vár ősi fogalmával lehet, amely fogalom az
a társadalomra, amely erőit az egy­ önzetlenség jegyében született meg. A
kiálltott a takarékosság szele, ame­ Nemzeti szellem füti át a hadse­ arra
más ellen való küzdelemre pazarolja el? legnagyobb ellenségei a polgári egység
lyik költségvetést nemcsak hogy reg minden közlegényét, minden Egyes pártok pillanatnyi taktikai sikere­ gondolatának azok, akik önzetlenség he­
felemelni nem engedte, de csök­ tisztjét, ami legfőbb biztosítéka kért engedik elmosódni azokat a határo­ lyett önzésükkel döbbentenek meg min­
kentést követelt. A másik oldalon belső rendünk zavartalanságának. kat, amelyek a polgári gondolat és a denkit. A közélet szolgálata azért van,
viszont méltányos, nemcsak az A magyar nemzet sohasem volt marxi ideológia között élesen állanak. hogy a földi, vagy erkölcsi javakból má­
A polgári egység gondolata helyeit — soknak is jutta sunk. Ebben a fővárosban
egyének, de a köz szempontjából hóditó szándékú. A történelem bár­ elfeledkezve
az önvédelem elemi kötelessé­ ki kell termelődnie annak a polgári
is fontos fizetésemelési kívánalmat mely idejében csak területének in­ géről — olyan gondolatok mellé szegőd­ frontnak és erőnek, amelyik levetkőzi
kellett kielégíteni. Soha olyan nagy tegritását kívánta biztosítani. Ár­ nek, amelyek ellenkeznek a polgári gon­ az önzést és magára ölti a közérdek
szükség nem volt arra, hogy kato- pádházi királyaink idejében tör- dolattal s amelyek, ha érvényesülni tud­ önzetlen szolgálatának palástját.

Gömbös tábornok.

Képviselőnk megnyilatkozása a
polgári társadalom egységéről.

„A MUNKA TÁRCÁJA"
Salgótarján fejlődése
az utolsó félszázadban
Irta: TÓTH GYULA.

. (Folytatás.)
A közintézmények, illetve a közhi­
vatalok közül, a városháza volt az első,
melyet Zsemlinszky, akkori bányaigazgató,
takarékpénztári elnök és községi képvi­
selő kezdeményezésére és vezetése mel­
let 1878-ban építettek. A régi temető,
uccai részén helyezték el a városházát,
mig a temető hegyoldali része a főjegyző
részére kertté lett átalakítva. Községi biró
ez időben Kovács József volt. Ennek ha­
lála után Barella Henrik, ennek halála
után Hricsovszky András, azután Tóth
Gyula, ismét Hricsovszky András, ismét
Tóth Gyula s legutoljára Hricsovszky
András, viselték a bírói tisztséget. Fő­
jegyző akkor Papp János volt, az ő ha­
lála után Pósa István, majd ennek eltá­
vozása után Koós Mihály lett, aki ezen
tisztséget ma is viselt
A füleld járás főszolgabirája, néhai
Plachy József 1878-ban tette ét székhe­
lyét Fülekről Salgótarjánba s első hiva­
talos helyisége a Széna-téren, a mai
Krajcsovics-féle házban volt Később a
Salgótarjáni Takárékpénztár Erzsébet-téri
sarokházába, onnét a régi Rákos féle
házba, majd az emellett az e célra épí­

tett Szilárdy féle bérházba, onnét a Szilárdy-major déli részén levő régi huta­
épületbe s végül a csak múlt évben fel-,
épült járási székházba költözött. Főszolgabirák voltak: Plachy József, Marlonalvay Gyula, Szakai! Ferenc, Szecsey
Ernő, s ma Veress Zoltán.
Az első csendőrkirendeltséget a
80-as években állították fel, mely a Szi­
lárdy féle major saroképületébe lett el­
helyezve.
A pénzügyőri szakasz 1881-ben
állíttatott lel s első hivatalos helyisége
a Jungmann-féle házban volt, a mai
Kovács féle vendéglő helyén.
1882-ben épült a községi közvágó­
híd, a Luby Gézától erre a célra vásá­
rolt akkor még külterületen az u. n,
Sikelárnyék dűlőben.
A Salgótarjáni önkéntes Tüzoltótestület 1885-ben alakult. 1896-ban,
Weiszenbacher János parancsnoksága
alatt, az abban az időben legmodernebb
felszereléssel ellátva, kezdte meg áldásos
működését.
A Salgótarjáni Ipartestület 1886-ban
alakult Első elnöke Horváth Imre volt.
1892-ben nagyon előnyösen meg­
változott a Fő-utca képe. Akkor épült
u. i. a járda. A járda lefektetése előtt,
az addig hepe-hupás úttestet a szükség­
nek megfelelően lehordták vagy feltöltötték. A legnagyobb levágás a róm. kath.
plébánia előtt, a legnagyobb feltöltés a
Salgótarjáni Takarékpénztár (a régi Jan-

lett az addigi gázló helyén a Karancsalja
felé vezető törvényhatósági utón az első
hid, amely ma is fennáll.
A községi polgári iskolát Salgótar­
ján nagyközség 1903-ban állította fel. A
fiúosztályok a Weiszenbacher (ma Hor­
váth) féle házban, a leányosztályok pedig
a Takarékpénztár udvarán levő alacsony
melléképületben voltak elhelyezve.
A királyi adóhivatal 1904-ben állí­
tatott fel Salgótarjánban. Első hivatalos
helyisége a Weiszenbacher (ma Horváth)
féle házban volt. Hivatalfönökök: Nemessányi Gyula, Galló Lstván, Bartha
Géza voltak, jelenleg dr. Haják Zoltán
p. ü. titkár, a hivatal főnöke.
Az u. n nemzeti ellentállás idején,
mint mindenhol, Salgótarjánban is zajo­
sabb volt a közélet. Gyakran voltak
összejövetelek, ahol az eseményeket pertraktálta a polgárság. Egy ilyen összejö­
vetel alkalmával az acélgyári kaszinóban
élénken tárgyaltuk a nagyközség lehetet­
len, elmaradt helyzetét Ebben az időben
Salgótarján volt már u. i. a vármegye
legnépesebb községe és mi, jónéhányan,
azt szerettük volna, hogy községünk
gyorsabb tempóban fejlődjön és szépül­
jön. Ennek a célnak az érdekében meg­
alakítottuk a Polgári Kört Ebben az
egyesületben tömörült minden számottevő
polgár, aki a közjó iránt érzékkel bírt.
Benne voltak a közhivatalok vezetői, az
iparvállalatok mérnöki és tisztviselői kara
1900-ban épült a Tarján patak fe­ ügyvédek, orvosok, kereskedők, iparosok

kovich kastély) elölt és a Kis-utca—
Pécskőpatak közötti útszakaszon történt,
miáltal a Fő-utcának ez a része is alkal­
massá vált a teherforgalom lebonyolítá­
sára: A Pécskő patakon a régi alacsony
hid helyén, valamint az Erzsébet-tér nyu­
gati részénél (ahol add.g csak gázló volt)
egy-egy uj köparlfalakra helyezett hid
épült. Az úttest mellől eltűntek a bűzös,
pocsolyás árkok is, mert a járdát a be­
töltött árkok helyén fektették le.
1892-ben foglak hozzá az Üveg­
gyár építéséhez.
.. \
1893/94-ben» épült a Keszler—Böhm
és Bauer féle vasöntöde, vagyis a mai
Hirsch-gyár.
1895-ben, Barella Henrik, akkori
biró kezdeményezésére, megalakult a Sal­
gótarjáni Villamossági r. t: A község vil­
lamossággal való megvilágítása 1886-ban
kezdődött s községünk ezen a téren első
volt a vármegyében.
1998-ban erős mozgalom indult
meg abból a célból, hogy a kir. járás­
bíróság és telekkönyv Fülekről ide áthe­
lyeztessék. Nagy küldöttség járt ez ügy­
ben az igazságügyminisztériumban, ahol
kérésünket teljesitették. A hivatal a nagy­
község által, a Szilárdy major alatt, e
célra épített uj épületben nyert elhelye­
zést. Hivatalvezető járásbirák voltak:
Nagy Miklós, Kraicz Ernő, Csánk Dezső,
Bakos Ádám, Szenthe Kálmán, Mikovényi Jenő s jelenleg Zclenka Ottó.

�A MUNKA

2 oldal
H
D
E
E
HELLER újdonság BÁRSAJT DERBY
E
B
R
Y

Sokan öltöztetik a közérdek pa­ gondolat egysége nincs kellően kifejlődve.
lástjába az önzö önérdeket és sokan hú­ Szembe akarják állítani a társadalmat,
zódnak e palást mögé, mert azt hisszik, foglalkozás és felekezet szerint, pedig a
hogy e mögött védelmet találnak. Pedig polgári gondolat elválaszthatatlan a ma­
ezek lemondanak a védelem elemi mód­ gyar nemzeti gondolattól és a keresztény
járól, mert figyelmen kivül hagyják, erkölcstől. Ez nem jelenti a másíelekehogy a legbiztosabb védelem a lelkiis­ zetüek távoltartását, hanem a másíelekemeretes nyugalom. A polgári társadalom zetüeknek is az egységes táborba való
nyugalma az a vértezet, amely megvéd felvételét jelenti, mindazoknak a fölvé­
olyan támadások ellen, amely a polgár­ telét, akik magyarnak érzik magukat.
ság ellen irányul.
Vigyáznunk kell, hogy a magyar
Vannak olyanok, akik múló esemé­ társadalom egysége összekovácsolódjék,
nyek hatása alatt megdöbbennek és van­ mielőtt a harc megindul. Csatát csak
nak karakterek, akikben az események olyan hadsereg nyer, amely előre fölvér­
hatása maradandó nyomokat hagy. Volt tezi magát és számol a küzdelem min­
idő a közelmúltban, amikor a polgári den lehetőségével. A magyar társadalom­
társadalom gyarló módon viselkedett és nak ideális fegyverzettel és vértezettel
nem markolta meg azt a kezet, amely a kell fölfegyverkeznie. A legfőbb fegyver,
lélekharangot megkonditotta. Ekkor el­ hogy egymásban bizzunk, de méltók is
szántság helyett magába mélyedt a ma­ legyünk egymás bizalmára.
gyar polgári társadalom és azon látszott
Optimizmus nélkül nem lehel ered­
gondolkozni, hogy nem éretl-e meg a
pusztulásra. A társadalom ilyen tagja ményesen cselekedni és sikereket elérni
A
magyar
nemzetnek szüksége van az
nem alkalmas arra, hogy cselekvésre
késztessen másokat is. Mert csak rothasz­ optimizmusra, jobban, mint a világ bár­
tó lag hat környezetére. Aki pedig meg­ mely nemzetének. De nem elég az op­
volt győződve cselekvésre való készsé­ timizmust hirdetni, hanem a múlton való
géről és elhivatottságáról, az cselekedett tapasztalással a jövőben kell keresni az
is. Ilyenekre van ma is szüksége a pol­ optimizmus alapjait. Nem múltak el fe­
gári társadalomnak, akik tudatában van­ lőlünk azok a veszedelmek, amelyek
nak annak, hogy a polgári társadalomra nemcsak minket, de Európa polgári tár­
a jövőben még nagy feladatok várnak. sadalmát is fenyegetik. Európa minden
Ez az igazi polgári öntudat, ennek élet- államának a polgári társadalma öntuda­
rehivása és megerősítése a legelső fel­ tos alapon és egységben találja csak rileg
adat, s ahol ez él a társadalom tagjaiban, az összeomlástól való megmenekülését.
ott megvan a polgári egység is, amely
Nálunk az összefogás érdekében
egyben a polgári társadalom erejét is nem sok történik. A polgári alapon álló
jelenti.
pártoknak ki kell küszöbölniük azokat a
Ennek a polgári egységnek meg válaszfalakat,, amelyeket mesterségesen
kell lennie akkor, amikor közös ellen­ állítottak fel azok, akik a polgári társa­
séggel állunk szemben és itt csak olyan dalmat elemeire bontva akarják megsem­
polgári pártok lehetnek, amelyek a pol­ misíteni. Remélhető, hogy komoly embe­
gári gondolat védelmében nem ismernek rek komoly formában igyekeznek majd
határt. A magyar közéletben a polgári ezeket a választófalakat lerombolni.

A Salgótarjáni Ipartestület évi közgyűlése.
Március hó 2-án, délután tartotta
meg a Salgótarjáni Ipartestület évi köz­
gyűlését az ipartestület székházában. Az
évi közgyűlést nagy érdeklődés előzte
meg, mert az évi közgyűléstől várták az
ipartestület tagjai között támadt nézet­
eltérések helyreállítását. Három órakor
már zsúfolva volt az iparteslület szék­
háza s fél 4 órakor ifj. Timaróczky Sán­
dor ipt. elnök megnyitotta az évi köz­
gyűlést. A közgyűlésen megjelentek Dr.
Figus Béla iparbiztos és Dr. Varga Kál­
mán ipt. ügyész is. A közgyűlés a „Ma­
gyar Hiszekegy" elmondásával kezdődött.
Ifj. Timaróczky Sándor ipt. elnök mon­
dotta el elnöki beszámolóját. Vázolta az
év eseményeit az ipartestület, illetve az
elnökség és az elöljáróság munkálkodá­
sát, amellyel a kézműves iparosság anyagi

s szellemi helyzetén segíteni igyeke­
zett Végül kegyeletes szavakkal búcsú­
zott el azoktól az iparostársaktól, akiket
a halál zord keze ragadott el. Utána a
929. évi zárszámadást s a 930. évi költ­
ségvetést tárgyalta le a közgyűlés, amely
után a íelmentvényt Pál Dezső ipt. szám­
vizsgáló igazolása után az ipt. pénztár­
nokának megadta. Ezek után úgy az el­
nökség, mint az elöljáróság beadta a le­
mondását, amit a közgyűlés jóváhagyólag
vett tudomásul.
A közgyűlés vezetését Dr. Figus
Béla iparbiztos vette át, aki a beadott
kérésre elrendelte az ipt. elnök szemé­
lyére a titkos választást. A kandidáló bi­
zottság négy ipt. tagot jelölt az elnöki
állásra, akik közül azonban az egyik viszszalépett, illetve kijelentette, hogy a je­

lölést köszönettel visszaadja. A titkos
szavazás nagy fölénnyel ifj. Timaróczky
Sándort választotta meg az. ipartestület
uj elnökévé, hogy ezzel dokumentálja
azt az eredményes működést, amit ifj.
Timaróczky Sándor eddig már kifejtett
a kézműves kisiparosságért. Az uj el­
nökért három tagú küldöttség ment, akit
a terembe belépteker nagy lelkesedéssel
fogadott a közgyűlés. Dr. F.gus Béla ipar­
biztos üdvözölte ezután az uj elnököt.
Rámutatott eddigi munkásságára, amit a
kézműves iparosságért kifejtett buzdítva
arra, hogy eme díszes állásában isten­
adta tehetségét s lankad ást nem ismerő
ügybuzgalmát fokozottabb ügyszeretettel
szentelje az ipt. érdekeiért. A megvá­
lasztott elnök meghatva köszönte meg
az iparbiztos szavait. Eddig is — mon­
dotta — minden törekvésével a kisipa­
rosságért élt, de a jövőben még fokozot­
tabb ügybuzgalommal s energiával fog
dolgozni a kézműves kisiparosság anyagi
s szellemi fejlődéséért.
Ezután következett az előljárósági
tagok megválasztása.
Megvátasztattak
rendes előljárósági taggá: Bulyovszky
Lajos, Gurszky Károly, Hegedűs Gyula,
Hivatal András, Jakubove József, KrFfel
József, Molnár József, Nagy József, Pál
Dezső, Pecze Béla, Simon Aladár Schif­
fer Ármin, Sótér Ignác, Sztanek Rezső,
Takács Ferenc, Telek József, Vehovszky
István, Zdravics Béla, Zsebe Antal, Zsidai István. Póttagokká: Gammel József,

Salgótarján, 1930 márc. 8Őrlik Gyula, Szalay Imre, Rőmer Jenő,
Szentpétery István, és Marinka Gábor.
Számvizsgálókká: Bicskei Miksa, Patay
Lajos, Székely Jakab. Végül nagy lelke^
sertéssel Dr. Varga Kálmánt választották
meg ipt. ügyésszé.
Végül a tanonevizsgáló bizottságot
választották meg. Ponyi Antal ipt. tb.
elnök lelkes szavai után a közgyűlés ha­
tározatba hozta, hogy hódoló táviratot
intéz Horthy Miklós öf őrnél lóságához,
üdvözölve öl 10 éves kormányzói juhi-’
leuma alkalmával.
A közgyűlés mindvégig a higgadt
komolyság jegyében folyt le. Lecsende-'
sültek a nézeteltérések okozta zavaró
tünetek s a közgyűlés előtt csak egy cél
lebegett: az ipartestületi együttérzés é/»
összetartozás nagy eszméje, amely egy
táborba terelte a közgyűlés alkalmával
az ipt. tagjait.
Március 3-án előljárósági alakuló
gyűlés volt, amelyen az ipartestület el­
nökséget választották meg: Titkos szava­
zás utján megválasztattak: alelnökké;
Zdravics Béla. Pénztárnokká: Pál Dezső.
Háznaggyá: Molnár József. Könyvtár­
nokká: Kriífel József és számtartóvá:
Hivatal András.
Az uj ipt. elnökség és elöljáróság
garancia arra, hogy az ipartestület kitű­
zött célját, amely a közműves iparosság
anyagi és szellemi nívójának emelése:
el is fogja érni.
r. s.

Salgótarján ünnepe a Kormányzó jubileumán.
Március hó 1-én volt tiz esztendeje
annak, hogy a nemzeti hadseregnek övezére: nagybányai vitéz Horthy Miklós
az ország kormányzójává választatott. Ez
a nap határkövet állított a további zu­
hanás elé s e naptól kezdődött a romba
döntött hazának újjáépítési küzdelmes
munkája.
A nemzet hálája s a szebb jövőbe
vetett bizakodó reménysége, mint az or­
szágban mindenütt, úgy városunkban is
megnyilatkozott.
A Társadalmi Egyesületek Szövet­
sége március 2-án délelőtt 11 órára a
Róm. Kath. Kör dísztermébe hívta egybe
a város társadalmát, hogy a legelső ma­
gyarnak, az ország Kormányzójának 10
éves országlását, hódoló tisztelettel ün­
nepelje meg.
A nagyteremnek minden talpalatnyi
helye szorongásig megteilett az ünneplő
közönséggel. Katonák és polgárok, öre­
gek és itjak ünneplőbe öltözött serege
hallgatta végig a fölzengő Magyar Hi­
szekegyet, melyet az egyesitelt dalárdák
Ursutz József karnagy vezénylése mel­
lett adtak elő. Utána Kruntorád Imre
szavalta el Gyula Diáknak „Köszöntünk
Téged" cimü költeményét, művészi töké­
letességgel és nagy hatással, majd Gab­
riel Antal vezénylésével a bányatársulati
zenekar a „Kuruc Egyveleget" játszotta el.
Ezután Szente László kormányta­
nácsos mondotta el az ünnepi beszédet,
melynek tartalma, ereje és értelme mind­

végig a porba sújtott magyarság meguj-f
hodásának lehetőségét s nemzeti erők .
egyesítésének szükségességét a komoly
megítélés felemelő érzésével ecsetelte.
Szinte csattanóan hangzott föl az
egyesített dalárdáknak „Nem, nem soha"
cimü dallama, melyet Ursutz József kar­
nagy vezényelt.
Gyula Diáknak a „Magyar Mi­
atyánk" cimü költeményét Nékám Licike
urleány szavalta el, Nékám IsUánné úr­
asszonynak művészi zongorakiséretlel.
Az előadó urleány a költőnek mély ér­
telmű szavait a vallásos áhitatnak szelid
tüzével ékesítve, tökéletes művésziesség­
gel tolmácsolta s a közönséget mindvégig
lebilincselve tartotta.
Ezután Szántay István a TESz.
kerületi elnöke olvasta fel „Vitéz Horthy
Miklós, köszönt Salgótarján" cimü köl­
teményét, melynek megkapó gondolatai'
a „szén, üveg és acél" refrénje, salgó­
tarjáni jellegzetessége, kitünően illett a
költemény szövegébe s a hallgatóság szi­
vét megható melegséggel és büszkeség­
gel töltötte el.
A közönség nem tudván, hogy a
költemény Írója maga az előadó, látni
kívánta a szerzőt, aki pedig éppen elöl­
tük állott Szántay azután a kormányzó-’
hoz intézett hódoló távirat szövegét ol­
vasta fel, melyet a közönség lelkes ová­
cióval fogadott el. Végül fölcsendült a
Hymnus s a közönség emelkedetten ün­
nepi hangulatban hagyta el a dísztermet.

A póstaépületet 1914-ben építették ban gyakran hallok, újabban ideköltözött
A nagyközség közönségének régi
és inteligensebb munkások. Az egyesület
főcélként a nagyközség fejlesztését tűzte óhaja volt, hegy a nagyközséget ketté­ a nagyközség által e célra felajánlott egyénektől, olyan kijelentést,, hogy Sal­
gótarján} hire után szebb városnak kép­
feladatul maga elé. Hivatalos organuma- szelő vasút mentén a belterületen egy telken.
Sok szép, közcélt szolgáló terv várt zelték. Én megértem őket, mert ők való­
ként megirditotta a Salgótarján és Vidéke vasúti megálló létesittessék. Agilis képvi­
színűleg
beleszülettek valamelyik modern,
még
megvalósításra:
a
Pécskő-patak
behelyi lapot. Akciójának első eredménye selőnk dr. Jankovich Marcell vezetésével
a község vasutonluli iészén a kányáigós 1908-ban jártunk ez ügyben Kossuth Fe­ burkolása, a Fő-utca csatornázása és kö­ szép, nagy városba. De csak aki
Tarján patak szabályozása volt; az Uri- renc kereskedelmiügyi miniszter ur vezése, a Salgótarján—Szécsényi .vasút részt vett valamely közintézménz pl. csak
uccát védő partfal és pa lakszabály ozás őnagyméltóságánál, ahol sikerült is a Fő­ építése stb. de sajnos ezek a tervek a egy vasúti átjáró kieszközlésében, az
téri megálló létesítését kieszközölni. De mai napig sem valósultak meg, mert rész tudja csak méltányolni az itt elvégzed
1907‘-ben készült.
A nagyközség közönségének óriási rengeteg természetes és rosszakaratú aka­ ben a maradi gondolkodás és kicsinyes munkát. Tudom, sőt magam is mindig
dály
leküzdése után csak 1912-ben épült féltékenység, részben pedig a közbejött hangoztattam, hogy ha mindenki meg­
anyagi gondolt okozott a polgárság által
világháború megakadályozott bennünket tette volna a kötelességét e várossal
fenntartott polgári és elemi iskola, miért fel a Főtéri állomás. &lt;
szemben, ma, másként nézne ki Salgó­
1912-ben kínos huzavona után a a kivitelezésben.
is a Polgári Kör iniciativájára a képvi­
nagyközség
megvette
a
régi
vágóhíd
kör
­
Az 1914-ben kitört világháborúból tarján.
selőtestület úgy hatál ozott, hogy a kul­
nyéke
és
a
vasúti
pályatest
között
fekvő
Salgótarján
is
kivette
részét.
Az
eredmény
1922-ben alakult át a nagyközség
tuszminisztertől ezek államosítását kéri.
Dr. Jankovich Marcell, akkori orsz. gyű­ s a nagyközség „vizentuli" részének ter­ szomorú, lesújtó: 200 hősi halott és az rendezett tanácsú várossá; akkor uj kor­
mészetes folytatását képező mintegy 14 uj határ Somoskőújfalunál.
szak kezdődött a város életében. — En­
lési képviselőnk hathatós támogatásával holdnyi u. n. bulgárföldet Luby István
A háború utáni forradalom majd­
sikerült az államosítást és ezzel kapcso­ földbirtokostól. Salgótarjánnak azelőtt egy nem végzetessé vált Salgótarjánra s nek az uj korszaknak a történetét az
újabb nemzedék valamely tagja fogja meg­
latosan az állami iskolai épület felépíté­ talpalattnyi telke sem volt, sőt a régi ve­ örökké szégyenfolt marad a város törté­ írni. Én csak azzal a szívből jövő óhaj­
sét is gróf Apponyi Albert, akkori kul­ zetőség gerinctelensége miatt még a saját netében az 1919 évi január 3-a, amikor
tuszminiszter ur őnagyméltóságánál kiesz­ belterületeit is újból meg kellett vásárol­ a vadállatokká vált csőcselék az üzlete­ tással fejezem be ezen, az elmúlt íélszáközölni. Az állami polgári iskolai épület nia. Nagyon fontos esemény volt tehát ket és a lakásokat sorban kirabolta és zadra visszatekintő emlékezésemet, hogy
a következő ötven év történelmének meg19Ó9-ben felépült s úgy a fiú, mint a le­ ezen területszerzés, mert csak ezáltal le­ feldúlta. A karhatalom és a hatósági kö­
Írója, egy fényes, csinos és minden tekin­
ányosztályok abban nyertek elhelyezést. hetett mostanában az uj hivatali épüle­ zegek gyáván megbújtak vagy elmenekül­
tetben előrehaladott város történelméről
Ezzel egyidőben s ugyanilyen körülmé­ teket u. m. kir. járásbíróság, államren­ tek s csak véletlen szerencse volt, hogy írhasson, s a mi szeretett Salgótarjánunk
nyek közt államosítanak az összes fele­ dőrség, adóhivatal, csendőrség, vámőrség, az iglói géppuskások egy kis különítmé­ Nagy-Magyarországban mint Felső-Makezeti iskolák is. A meglévő elemi is­ pénzügyőrség, főszolgabírói hivatal stb. nye az utolsó pillanatban megérkezett s gyarország ipari és kereskedelmi góc­
kolai épületeket a felekezetek készség- elhelyezni. Ezen felül egy egész uj vá­ megmentette Salgótarjánt attól, hogy a pontja méltóképpen töltse be az őt meg­
Íel adták át, ainelyeket azután a nagy- rosrész épülhetett itt
részeg horda felgyújtsa és földig rombolja. illető helyet
—Vége.—
özség megfelelően átalakított, kibővített;
Ugyancsak ezen a területen, annak
a hármadik körzeti iskolai épületet fel­ északi sarkában épült 1915-ben a 65.
Egy kereszthuros páncélkereles
Iparkodtam Salgótarján 50 évvel
építette s átadta az államnak.
gyalogezred utászosztaga közreműködé­ ezelőtti állapotáról és annak fokozatos rövid bécsi zongora eladó. Hatvan, Drásével, a városi uszoda.
A menbáz 1910-ben épült
fejlődéséről hü képet nyújtani. Mostaná­ veczky Zoltán.

�A MUNKA

Salgótarján, 1930 márc. 8

3 oldal

START
KERÉKPÁROSOK
ORSZÁGOS

CmERGÉ

HARMINC DIJAT TŰZÜNK KI

I. DÍJ 1OOO PENGŐ

VERSENYE

Kezdődött 1930 március 2. Résztvehet rajta minden magyar kerékpáros

Feladat: válaszolni kell erre a kérdésre, hogy
Ml AZ Giciat-PNEL) LEGFŐBB ELŐNYE?

30

Varaanyaxabáiyok: Nem nz a fontos, hogy valaki leírja, hogy az
EMERGÉ-pneu a legjobb, legtartósabb, legmeab-xhatóbb, legellawánAM*. hunom röviden azt kell megírni, hogy ki hol, mikor, mii jen
körülmények között tapasztalta az EMEROÉ-pneu valamilyen kiválóságát.
Holnaptól kezdve minden üzletben egy vásárlási Igazolványt adnak
minden EMERGÉ-pneu-l vásárlónak és ezt az igazolványt a pályázat­
tal együtt be kell küld- ni. - A pályázaton mindenki résztvehet. aki
legalább egy garnitúra EMERGÉ-pnou-i vásárolt. A pályázat Határideje
1930. junlus 30. E napig kell a pályaműveket beküldeni az EMERGE Kauoauk Rt címére, Budapest, V., Sas u. *23. — 11 tfttaíljt i U|hi let »i Hhllai

2. díj 500 F
200 „
4^
ISO H
*40 M
9- Z *30 „
7. M *20 „
8. „ no „
9- w *&lt;X&gt; ff
10. „ &lt;*O „
11. „ 50 „
12. „ 50 „
13. „ 50 „
*4. „ 50 „
15. „ 50 „

18. dl] 50 F
n.
’ 50 _
18. w 50 „
50 .
20. „ 50 Z
2t w 50 M
22. _ 50 23. „ 50 24. „ 50 „
25. „ 50 „
28. „ 50 „
27. N 50 _
28. „ 50 „
29. H 50 „
30. „ 50 „

*»• -

A pályázatok tlbirálátára a Ma­
gyar Ktrikpár Szövöttig oinöktógo jtlSI hi pártatlan ttőril

DÍJ

A Róm. Kath. Olvasókörben hogy Salgótarján bélyeggyűjtőivel megtéka megérdemelte volna, hogy a köri
tagok szórakoztatása céljából rendezett 1930. évi műre. 9-én, (vasárnap este 8 szerettetem és megismertetem a bélyeg­
estén legalább a tagok vettek volna részt órai kezdettel az egri érseki jogakadémia gyüjtést.
érkező vendégek szereplésével
Ne piacon vásároljon gyü­
Hoffmann Richard 1863 -1930. nagyobb számmal. A szereplők mind­ részéről
Kulturestet tartunk. Műsor: Nyitány. Er­
A Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. Igaz­ egyike kiválóan állta meg helyét. Külö­ kel: Hunyadi László. Játsza a bányatár­ mölcsfát, mert drága lehet a meglepe­
nösen
jók
voltak:
Palicza
József
az
egy
­
tés,
ha
a piaci fa termésbe fordul. Ok­
gatóságának épületén ismét felhúzták a
sulati zenekar Gabriel Antal karnagy ve­
szomorúan lengő gyászlobogót, mely bu­ ügyű paraszt szerepében, méltó partnere zetésével. 1. a) Hiszekegy, b.) Nagy P. tató árjegyzéket számításokkal ingyen
volt
Gemza
Ilona,
aki
a
harcias
falusi
kül Unghváry József faiskólája Cegléd.
sán hirdeti, hogy a vállalatnak egyik ér­
Zoltán: Üzenet a Vág völgyébe. Éneli az
A Salgótarjáni Move Polgári
demekben gazdag kiváló tagja Hoffmann menyecske szerepét nagyszerűen játszotta acélgyári dalárda Ursutz József karnagy
meg.
Praznovszky
Mihály
komikus
sze
­
Lövészegylet Fürdő-utcai lőcsarnokáRichard bányaigazgató, bányaügyi főtaná­
vezetésével. 2. Megnyitó beszéd, mondja
csos visszaadta szeplőtelen tiszta lelkét a repében igazán tökéletest produkált és Traum Péter esp. plébános. 3. Bihari nál a clubszolgai állás március 15-vel
Teremtőnek. Aki ismerte a kiváltó mun­ hangos kacajra fakasztotta a jelenlevőket. János: Hadik óbester nótáját játsza: Vona betöltésre kerül. A kinevezendő club­
katársat, a megértő barátot, a nagyszerű Játékát nagy tapssal honorálta a közön­ Béla joghallgató az „Agria" apródja. 4. szolga helyét a részére szolgáló őrlakás­
szakembert és melegszívű főnököt, köny- ség, Nagy Tibor József, mint bankár A főiskolai ifjúság nevelésének eszményei­ ban 16-án elfoglalhatja, egyéb feltételek
nyes szemmel gondol a gyász és szomo­ nyújtott jó alakítást. A kisebb szerepek­ ről tart előadást Dr. Urbán Gusztáv jog­ pedig megtudhatók Dr. Istók Barnabás
rúság pillanatában a nemesszivü emberba­ ben Makray Rózsi, Patay István és Im- akadémiai tanár, az „Eger" felelős szerk. városi fogalmazó, egyesületi titkárnál.
Sofför, szerelő és vezető, sze­
rátra és jóságos felejthetetlen családfőre. ris Ernő értek el sikereket. Az estén 5. Magyar dalok. Énekli a Kát Köri da­
Salgótarjánban sokan vannak akik emlé­ Nagy Tibor József humoros conferálása lárda Schmeltzer Miklós karnagy vezeté­ mély és teher autó vezetésére, üzem hi­
keznek nemes vonalú egyéniségére s ha vidám kedvre hangolta a közönséget. sével. 6. a) Lavotta: A reményhez; b) Lőwe báinak önálóan szakszerű kijavítására,
csak egy pillanatra is, az élet zugó for­ Utána tánc következett, amely éjfél után Az óra; c) Székács: Bimbó, bimbó... dalokat kitűnő bizonyítvánnyal géplakatos mes­
gatagában megállva, meghatódott ?zivvel 2-ig tartott Az estélyen felülfizettek: énekli Cholnoky Márta az „Agria" corp, terséggel, fiatal, szerény fizetésért ajánl­
mondanak néki egy utolsó isten hozzá- Végh Kálmán 6 20 P, Keresztényi Imre, kisysszonya. Zongorán kiséri Lóser László kozik azonnali belépésre. Cim a ki­
Tamás János, Kertész Géza 2—2 P,
dot Hoffmann Richard bányaügyi főtaná­
ig. tan. 7. Parasztbecsület: Mascagni. Játsza adóban.
csos Pécsett született 1863-ban, ugyanitt Lapsánszky János 1 '50 P, Makray István, a bányatárs zenekar. Dirigál Gabriel An­
Hazafias ünnepély. A Máv. se­
végezte középiskolai tánulmányait is. A Schujer József, Kovács Nándor 1—1 P. tal karnagy. 8. Saját verseiből felolvas: gédtiszti kör f. hó 15-én, szombaton este
bánya és gépészmérnöki főiskolát Sel- Itt jelezzük, hogy a kath. Olv. Kor, az Cholnoky Márta, az „Agria" corp, kisasz- 7 órakor hazafias ünnepélyt tart, ame­
meczbányán végezte, ahol mint tanárse­ 1848/49-iki nagy napok emlékének méltó szonya. 9. Egri műemlékek. Dr. Domyay lyen az ünnepi beszédet Körmöczy
géd is működött a főiskola geológiai tan­ ünneplését f. hó 16-án este 8 órakor Béla reálgimn. tanár. 10. Magyar Dalegy- György tanító tartja. Az ünnepélyre min­
székén. 1888-ban az osztrák-magyar ál­ tartja a kör nagytermében az alábbi mű­
veieg. Énekli az acélgyári dalárda, Ursutz den hazafiasán gondolkozó embert szíve­
lamvasutak resicai bányamüveihez kerül sorral: I. Hiszekegy Istenben. Énekli József karnagy vezetésével. 11. Menjünk sen lát az Elnökség.
mint mérnök, ahonnan 1890-ben a Sal­ a köri dálárda. 2. Magyarország 1919irta: Mécs László, szavalja: k. A salgótarjáni kir. jbiróság mint telek­
gótarjáni Kőszénbánya r. L hívja meg s ben. Irta Sajó Sándor, szavalja Donászy Assisibe,
Kraft Aladar bányatilkár. 12. Diszőrség:
mint mérnök a Forgácsaknai, majd Pál- Magda. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Hor­
könyvi hatóság.
Noak. Játsza a bányatárs, zenekar, Gab­
váth
László
v.
tan.
4,
Nemzeti
dal.
Irta
falvai müveknél fejt ki utolérhetetlen te­
4843/1929 tkv szám
riel
Antal
karnagy
vezetésével.
Helyárak:
Petőfi
Sándor,
szavalja
Nagy
Tibor
Jó
­
vékenységet. főleg az uj Frigyesakna és
zsef. 5. Magyar dal. Énekli a kath. köri I. hely 2, II. hely 1*20, állóhely 1 pengő.
Amália akna telepítésével. Innen 1909-ben
dalárda. 6. Mi a Haza. Melodráma. Irta Pontos megjelenést kérünk!
Handlovára kerül, mint bányaigazgató, •Ábrányi
Emil, szavalja Patay István, zon­
A Kispesti Textilgyár r. t végre­
Lakást keresek. Két szoba, ve­
ahol hervadhatatlan érdemeket szerzett
gorán
kiséri Loser László áll. isk. igaz­ randa, konyha, vagy három szoba, konyha hajtatnak végrehajtást szenvedő ellen
nagyszerű teljesítményével. 1923-ban a
gató. 7. Himnusz. Énekli a köri dalárda. és mellékhelyiségekből álló lakást külön indított végrehajtási ügyében a telek­
csehek kiüldözik a megszállt felvidékről
s azóta a mai napig a központban telje­ Az énekkart Schmeltzer Miklós karnagy álló udvarral május 1-re bérbe vennék. könyvi hatóság végrehajtási árverést 856
sített mint kiváló bányász és geológus dirigálja. E hazafias estére minden ma­ Ajánlatokat „Tisztviselő" jeligére a ki­ P 90 f. stb. tőkeköveteié és járulékai
behajtása végett a salgótarjáni kir. járás­
szolgálatot A kérlelhetetlen halál várat­ gyar testvérünket magyar szeretettel adóba kérek.
Helyőrségi altisztek előadása. bíróság területén levő Nemti községben
lanul ragadta őt ki szeretteinek és tiszte­ várunk.
Mint értesülünk a helyőrségi altiszti ka­ fekvő s a nemtii 157 szu. tjkvben A I.
lőinek karjaiból március 4-én délelőtt 10
szinó a .f. évi február hó 15-én nagy 8á/a hrszám alatt foglalt 58 négyszögöl
órakor. A Bányaigazgatóság képviseleté­
sikerrel előadott „Fogoly" cimü színmü­ területen „belsőség" melyen a nemtii
ben Róth Flóris bányaigazgató, bánya­
ügyi főtanácsos vezetésével tíz tagú kül­
vet a róm. kath. olvasókörben f. hó község elöljárósága által 1929 szeptem­
döttség utazott Salgótarjánból Budapestre
23-án d. u. 3 órakor és este 8 órákor ber 9-én. keltezett községi bizonyítvány­
nyílt üzlettel rendelkező
a csütörtök délután 4 órakor tartandó vég­
megismétli. A nagysikerű darab újra ból kizárólag lakóház épült (ingatlanból a
tisztességre, hogy utoljára hajtsák meg
való bemutatását nagy érdeklődéssel B. I. sorszám szerint, végrehajtást szen­
vedőt illető fele rész illetőségére 1500 P
az elismerés és őszinte tisztelet szomo­
várja az egész város közönsége.
kikiáltási árban.
rúan lobogó mécsét a távozó felejthetet­
Hivatalos istentisztelet Már­
Az árverést 1930. évi április hó 8
len jóbarát előtt és bányászszivük minden •
Részletes ajánlatokat
cius 15-én d. e. 10 órakor az evangé­ napján d. e. 10 órakor Nemti község­
könnyes melegével suttogják el a tradilikus templomban hivatalos istentiszte­ házánál fogják megtartani.
„Motorszakember
Í16.
u
tiókhoz híven az utosó „Jó szerencsét!"
let lesz.
A árverés alá kerülő ingatlan a ki­
A Pálfalvai Bányatelepi Altiszti Kör há­ jeligére BLOKNER J. hirdejő irodájába,
Salgótarján bélyeggyűjtői. A
rom tagú küldöttséggel vesz részt nemes Budapest IV. Városház-u 10 kérünk. Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségé­ kiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem
szivü alapítójának és örökös diszelnökének február 25-íki kulturestéjén tartott adható el.
Az árverelni szándékozók kötelesek
A „MANSz** salgótarjáni osztálya felolvasásomról „A Munka" március 1-i
nek temetésén. Adjon a jó Isten csen­
des nyugodalmat a fáradt vándornak és a dicső március 15. emlékére f. hó 16-án számában egy cikk jelent meg, melyben bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát
az őszinte gyász mélysége sugározza d. e. 11 órakor a kath. kör. nagytermé­ a cikkíró elvárja tőlem, hogy a bélyeg­ készpénzben, vagy az 1881-.LX. t-c. 42.
vissza a mélyen sújtott gyászolókra azt ben hazafias ünnepélyt rendez, amelyre gyűjtés szakszerű irányítását és ennek §-ában meghatározott árfolyammal számí­
a sok szivmeleget, melyet a boldogult minden magyarul érző embert meghívunk. kifejlesztését indítsam meg. Tekintettel tott óvadékképes értékpapirosban a ki­
egész életében oly bőségesen árasztott Műsort „A Munka1' jövő számában ho­ arra, amit felolvasásomban is hangoztat­ küldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek
zunk.
mindenkire.
kKA.
tam, hogy a bélyeggyüjtést kulturális esz­ előleges bírói letétbe helyezéséről kiállí­
Köszönet. A Mansz. helyi cso­
Értesítés. Van szerencsém a nagy­ köznek tartom: a felhívásnak kész öröm­ tott letéti elismervényt a kiküldöttnek át­
portja í. hó 1-én, a kormányzó ur jubi­ érdemű közönség tudomására hozni, hogy mel teszek eleget, annál is inkább, mi­ adni és az árverési teltételeket aláírni.
leuma alkalmából 25 gyermeket látott a Karancs u. 17 sz. alatt szabó üzletet vel mértékadó helyről azt az informá­ (1881:LX. t.-c. 147., 150.. 170. §§;
vendégül Kiss Gyula vendéglőjében. Ezért nyitottam. Készítek finom angol szövetek­ ciót nyertem, hogy egy Salgótarjánban 1908:LX. L-c. 21. §.)
a nemes jótékonykodásért a megvendé­ ből mérték után legdivatosabb ruhákat megalakulandó: Bélyeggyűjtők asztaltár­
Az aki az ingatlanért a kikiáltási
gelt gyermekek nevében, akiknek édes­ előnyös feltételek mellett. E szakmában saságát, vagy egyesületét, a hatóságok árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
atyjuk hadirokkant, vagy édesanyjuk ha­ vágó munkákat jutányosán vállalok. Öl­ erkölcsi támogatásban hajlandók részesí­ Ígérni senki sem akar, köteles nyomban
diözvegy, hálás köszönetét mond a töny vasalás 1 P. a nagyérdemű közön­ teni. Ennélfogva felkérem mindazon höl­ a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­
HONSz. helyicsoportjának elnöksége: ség szives pártfogását kérve, vagyok tisz­ gyeket és urakat — még azokat is, akik pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­
Lapsánszky elnök, Nagy Antal titkár.
telettel: Ripsz Lajos úri szabó Salgótar­ csak ezután akarnak bélyeggyűjtők lenni annyi százalékáig kiegészíteni (1908:XLI.
A salgótarjáni róm. kath. Olva­ ján, Karancs u. (7.
hogy levélben jelentsék be alulírottak­ 25. §.)
Salgótarján, 1929. évi nov. hó 9.
sókör f. hó 2-án tartotta műsoros far­
nál azon szándékukat, miszerint a meg­
25 évig adómentes hál a Kas­ alakítandó bélyeggyűjtő egyesületben ta­
sangi estélyét Sajnos a köri tagok nem
Zelenka s. k. kir. jbirósági elnök.
nagy érdeklődést tanúsítottak az est sai soron azonnal eladó. Érdeklődni le­ gok óhajtanak lenni. Én pedig ígérem,
A kiadmány hiteléül:
iránt pedig a jól összeállított műsor het Gyurcsik János czipésznél. Ovoda- amit több mint 30 éves egyesületi és
Csömör
minden száma és a szereplők kitűnő já­ tér 3 szám.
Irodalmi működésem után megígérhetek,
telekkönyvvezető,

Hírek és különfélék

Árverési hirdetmény-kivonat.

Elektromos
világcég keres

körzetképviselőt.

�A

4 oldal

Használt levélbélyegek vétele
Mellékkeresetre tehet szert mindenki,
ha a beérkező leveleken lévő bélyege­
ket nem dobja el, hanem összegyűjti,
mert ezeket a kiadóhivatalban meg­
adott cím alatt megveszik.
Értékesíthetők a 4, 8 és 16 filléres
rendes bélyegeken kívül az összes magyer és külföldi levél és portóbélyegek.
Vételárak: Minden szakadás és gyürödésmentcs magyar bélyegért a névér­
ték 2—5 7,-a lesz fizetve; külföldiek
megegyezés szerint vétetnek át. 100
pengő névértéken aluli gyűjtemény
átvétele nem eszközölhető.

MUNKA

harisnyákat és egyéb szövöttárukat
fogjuk az üzletekben kérni. Magun­
kat Nagyságos Fekete ur további
jóindulatába ajánlva, vagyunk, Bu­
dapest, 1930. február 20-án, kiváló
tisztelettel Szegedy-Maszák Aladárné
elnök, Lingauer Erzsébet alelnök,
Stumpf Károlyné háztart.-szak-oszt,
elnöke.

Tavaszi újdonság!
Sikerült megszereznem az
1930. Párisi divatszin minta
kollekcióit, melynek minden
egyes szine után a
legpontosabban fest:

297/1930. vhtsl. szám.

Salgótarján, 1930 márc. $

tehát több, mint 60 mázsát kell termelni
egy holdon, hogy nyereséges legyen a
termelés. Ilyen eredményt csak jól trá­
gyázott talajon egészséges vetögumóval
lehet elérni A kendertermelés népszerű­
sítésére idén is adnak kendermagot, Min­
den gazda 8 kg.-ot kaphat magtennelési
célolaa, rozskender termelésére pedig 20
kg. vetőmagot legfeljebb 800 négyszög­
ölre. A kendermagot az utasítás szerint
kell elvetni és a kapott mennyiséget az
1930. évi termésből vissza kell szolgál­
tatni a szegedi kendertcrmelési kísérleti
állomásnak.

■ SPORT. ■
A Ferencváros B csapata Sal­
gótarjánban. A SSE, hogy a tavaszi

bajnoki saisonra méltóképpen felkészül­
jön, március 2-án, 9-én és 16-án, barát­
ságos mérkőzéseket kötött le. A 2-iki
Alulírott bírósági végrehajtó az
mérkőzés már le is zajlott, ennél a Hat1981. évi LX. f. c. 102 §-a értelmében
daní Vasutas SE. volt az ellenfél, kika­
ezennel közhúré teszi, hogy a Budapesti
központi kir. járásbíróságnak 1929. évi
pott 4:0-ra. 9-én, Gyöngyösre megy a
csapat. Ez már keményebb dió lesz,
254658/2 számú végzése következtében
miután a Gyak a bajnokságban a SSE.
Pollatsek Ármin ügyvéd által képviselt
mögött a második helyen áll, tehát leg­
Engel Bernát és társa és csati, társa ja­
jogosabb ellenfél a bajnoki címért. F. hó
vára 374'09 P. s jár. erejéig 1929, évi
Vegytisztitásban
és
16-án, még erősebb ellenfélről gondosko­
szept. hó 6-án foganatosított kielégítési
dott a SSE. vezetősége, miután nagy
végrehajtás utján le- és felülfoglalt és
fényes' gallérmosásban
anyagi áldozatok árán sikerült lekötni a
1205 P-re becsült következő ingóságok
„Ferencváros B" csapatát, amelyben sok
u. m.: italok és 20 q búza nyilvános ár­
oly országos nevű játékos is szerepel,
verésen eladatnak.
Mely árverésnek a salgótarjáni kir. SALGÓTARJÁN, FŐ-UTCA 11 akik időnkint és szükség szerint a nagy
I-ben játszanak. A Ferencváros B a szö­
járásbíróság 1929. évi Pk. 6200 számú
végzése folytán 374'09 P, tőkekövetelés
Az idei kedvezményes akciók. vetségi díjban veretlenül vezet, tehát nem
ennek 1929. évi szept. hó 6. napjától Ebben az évbén a kedvezményes neme­ nagyítunk, ha azt mondjuk, hogy ez a
12% kamatai eddig összesen 43'70 P-ben sített vetőzab, vetőárpa, továbbá a ta­ vendégjáték oly szenzációs sporteseménye
biróilag már megállapított költségek ere­ karmány, úgyszintén a lóhere, és lucerna­ lesz Salgótarjánnak, amilyenben a sport­
jéig Karancsalján, 1930. évi március hó akció elmarad. Az okot a költségfedezet társadalomnak itt még nem volt része.
19. napjának délutáni 3 órája határ­ hiányában kell keresni: az állami felesle­ F. hó 23-án, már a bajnoki saison kez­
időül kitüzetik és ahhoz a venni szándé­ gek ugyanis leapadtak a költségvetésben dődik, mikor is a Diósgyőri AC lesz a
kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak és igy egyelőre nincsen mivel fedezni SSE. ellenfele, mégpedig itt Salgótarján­
meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. ezeket az akciókat, legalább is eddig a ban. Egyébként a hivatalos sorsolást majd
LX. t c. 107. és 108. §-ai értelmében főldmivelésügyi minisztériumból erre vo­ következő számunkban közöljük.
A SSE. a Corinthián dij HL he­
készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérő­ natkozólag semmiféle értesítés nem érke­
nek, szükség esetén' becsáron alul is el zett. Nemesilett tengeri vetőmag kiosztá­ lyezettje. Már hirt adtunk arról, hogy
sát azonban idei tavaszra is tervbevehet- a Corinthian dij III. dijáért, mely 11 drb.
fognak adatni.
Amennjriben az elárverezendő in­ ték. Az akció megszűnése ellenére ne­ bronzérem, a SSE-nek a Szolnoki Mávgóságokat mások is le és felülfoglaltatták mesített tavaszi vetőmagvakat továbbra val kell játszania. Az országos intéző bi­
és azokra kielégítési jogot nyertek volna, is vásárolhatnak hitelbe az olyan gazdák, zottság határozata szerint ezt a mérkőezen árverés az 1881 évi LX. t-b. 120. akik kellő fedezetet tudnak nyújtani. zét márc. 25-ig kellett volna lejátszani, a
§-a értelmében ezek javára is elren­ Kedvezményes vetőburgonya még kap­ SSE. meg is tette a lépéseket, hogy a
ható az állami akcióból, a takarmány és mérkőzés 2-án, vagy 9-én lebonyolittasdeltetik
szeszburgonyák nagyobb mennyiségben sék, sőt felajánlotta a pályaválasztó jo­
Salgótarján, 1930. febr. 27.
is. Az elmúlt két évhez hasonlóan ebben got is Szolnoknak. Szolnok azonban füleTörök
az évben is ad féláru műtrágyát a bur­ botját sem mozgatta, közben a 14 napi
kir. bír. végrehajtó. gonya termelési hivatal kísérleti célra egyezkedési terminus is letelt,, úgyhogy
burgonya alá. Az eredményesebb bur­ a SSE panaszára az országos intéző bi­
gonyatermelés azért kivánatos, mert ki­ zottság törülte a Szolnoki Máv.-ot és já­
számították,
hogy a burgonyatermelés, ték nélkül a SSE-t jelentette ki a III.
Schwartz Hermanné és társa Langsfeld Mihály salgótarjáni üzletét átvettem, költségei holdanként 250 pengőt tesznek, dij győztesének.
ennélfogva felhívom nevezett cég üzleti
hitelezőit, hogy a követeléseiket legké­
sőbb 8 nap alatt alanti címemre jelentsék
be, mert később történő bejelentéseket
nem lesz módomban respektálni.
Tisztelettel értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy a nálam
Salgótarján, 1930. márc. 8
Rauchwerger Jenő
rendelt ruhák a legnagyobb szakértelemmel készülnek, úgy
Salgótarján.
belföldi, valamint külföldi szövetekből.

Árverési hirdetmény.

V E Z E T.

Két külön bejáratú elegánsan
bútorozott szoba a fő-utcán kiadó. Cím
a kiadóban.
*

Meghívó.
A Hangya KSxpont kütelékibe Ur.
tozó Salgótarjáni Hangya fogyasz­
tási és értékesítő szövetkezet
1930. évi március hó 16-án, (vasárnapi
délelőtt 11 órakor az acélgyári felvigyázó
és munkás olvasóegylet éttermében meg
tartandó

1929. évi rendes közgyűlésre.,
Melyre az igazgatóság a tagokat az alap­
szabályok 24. §-a értelmében meghívja.
Ha a közgyűlés a megjelent tagok cse­
kély száma miatt határozatképtelen lenne,
úgy az 1930. évi március hó 23. napján
ugyanazon órában és! helyen fog megtar­
tatni, amely tekintet nélkül a tagok szá­
mára határozatképes lesz.
«♦

Napirend:
1. Mull évi üzleteredmény)ől szójó je­
lentések tárgyalása.
2. Zárszámadások megvizsgálása és félmentvények megadása.
3. Mérleg megállapítása.
4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés,
5. Az igazgatóság kiegészitése.
6. Felügyelő-bizottság választása.
7. Netaláni indítványok.
A felügyelő-bizottság által megvizs­
gált évi mérleg a bolthelyiségben kifüg­
gesztett és mindenki által megtekinthető.
Salgótarján, 1930. február.

az Igazgatóság.

Nyílttér*

SALGÓTARJÁN
a róm. kath. templom mellett.

Értesítés.

*E rovat alatt közlőitekért feleiősaéget nem

villái a_______________________ Szerk.

Mindenki nyerhet. Rendkívül
érdekes, a maga nemében páratlan or­
szágos versenyt rendez a kerékpárosok
részére a gyártmányai kiválóságáról leg­
előnyösebben ismert Emegré Kaucsuk
R.-T. &gt; Harminc, jelentékeny összegű di­
jat tűzött ki a társaság, A feladat egy­
szerűen az, hogy felelni kell arra a kér­
désre: mi az Emergé Pneu legfőbb elő­
nye? A versenyszabályok lapunk mai
számában megjelent hirdetésben olvasha­
tók s tekintve a nagy dijakat, melegen
ajánljuk a kerékpárosoknak, olvassák el
figyelemmel a hirdetést és minél többen
vegyenek részt a versenyen.
Gyárlátogatás. A Katholikus Há­
ziasszonyok Országos Szövetsége tagjai
az elnökség vezetésével a napokban meg­
látogatták az európaszerte előnyösen is­
mert Guttmann és Fekete budapesti kö­
tött és szövőárugyárat. Ebből kifolyólag
a következő átiratot intézték a vállalathoz:
982/1930. szám. Nagyságos Fekete Url
Azért a szives fogadtatásért, szak­
szerű felvilágosításért, melyben házi­
asszonyainkat részesíteni szives volt,
fogadja Nagyságod hálás köszönetűnkeL Ez a gyári látogatás nem­
csak áruismereteink kibővítésére szol­
gált, hanem Nagyságod vezetése alatt
álló üzem gyártmányai jóságáról meg­
győződvén, a jövőben G.F.B. jelzésű

Nagy választékban tartok raktáron, úgy

Meghívó,
A Salgótarjáni Villamossági R.-T.
1930. évi március hó 19-én délután 5.
órakor Salgótarjánban a saját helyiségé­
ben tartandó

tavaszi, valamint nyári

XXXV-ik évi rendes közgyűlésére

szöveteket. — A hozott szövetek elkészítését is jutányosán vállalom.

1. Elnöki megnyitó.
2. Közgyűlési jegyző és a jegyzőkönyv '
hitelesítésére 2 részvényes kijelölése.
3. Az igazgatósági jelentés előterjesztése.
4. A felügyelő bizottsági jelentés elő- *
terjesztése.
5. Az 1929. évi zárószámadások előter­
jesztése.
6. Az évi nyereség felosztása.
7. Az igazgatóság és felügyelő bizottság
részére a felmentvény megadása.
8. A tőketartaléknak a segélyalapra való
helyezése.
9. 1 igazgatósági tag választása.
10. Indítványok.
A közgyűlésen minden részvény
egy szavazatra jogosít.
A közgyűlésen résztvenni óhajtók
tartoznak részvényeiket a közgyűlést
megelőzőleg legalább 5 nappal pénztá­
runknál letétbe helyezni.
Az eredeti zárszámadások hivata- &lt;
los helyiségünkben a délelőtti órákban
megtekinthetők.
Salgótarján, 1930. március 6-án.
Az Igazgatóság.

Kedvező részletfizetés!
Tisztelettel

Salgótarján

Lőrincze István

Tátra-utca 5L

áriszabó.

APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA:
8. Sz. 9. V.

MAROS
VIZE
FOLYIK
CSÖNDESEN

UJ

1L kedd

j

12. szerda

ELLOPOTT TITKOS
SZERZŐDÉS.

1

PÁNIK.
Kisértetek vonata.

VÍZBEN HAGYOTT
MENYASSZONY.

1 Strand szellő kapitánya
, Dorine és a véletlen.

13. Csütörtöki

Kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és finnepnaj
délután 3 5, 7 és 9 órakor. Zenepótdlj 10 fillér

a L részvényesek tisztelettel meghivatnak. '

Napirend:

Nyomató tt: „A MUNKA" könyvnyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="1">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="1">
                <text>A Munka</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2">
                <text>hun</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3">
                <text>Társadalmi és politikai hetilap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="1">
        <name>Text</name>
        <description>Any textual data included in the document</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="7352">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00369.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="7353">
            <text>https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1930_03_08.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7334">
              <text>1930-03-08</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7335">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7336">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7337">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7338">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7339">
              <text>bibBBM00390741</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7340">
              <text>http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168896</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7341">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7342">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7343">
              <text>A Munka Lapkiadóvállalat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7344">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7345">
              <text>Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7346">
              <text>https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7347">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7348">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="7349">
              <text>Sport</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7350">
              <text>A Munka 8. évfolyam 10. szám (1930. március 08.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="7351">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="19">
      <name>A Munka Lapkiadóvállalat</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
    <tag tagId="4">
      <name>Sport</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
