https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5129b86a97a51b0fe8ec90ee98618cde.jpg c0061b39b01fdcbaf4e6436d4fe49727 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/946bc04ada94f22e944023fcbcde08fc.pdf f9d002e15661b2d048357ad178e6b602 PDF Text Text I. évfolyam. 17. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. Előfizetési ár: IgiM ívre Fii ívre ItaCyed ívre Egyes azíai Ara 20 HU. A Polgári Kör hivatalos lapja. Minden a lap szellemi részét illető közlemények Felelős szerkesztő: 10*— •— *M Dr. Czigler Jakab a „Salgótarján és Vidéke" szerkesztőségében, az előfizetések és hirdetések Mohar Endre polgár iskola tanárhoz intézendők. Nyílt levél Salgótarján község polgáraihoz! Nagy meglepetett hozott számomra az elmúlt szombati nap. Megkaptam a „Salgótarján és Vidéke** rendkívüli kiadá­ sát és láttam, hogy mégis mozog a föld. Kezdőnk ébredezni a hosszú lethergiából, kezdenek nálunk is törődni a közügyekkel. Fontos és ránk nézve életbevágó kérdésről van itt szó, mely megérdemli azt, hogy be­ hatóan foglalkozzunk vele és ha kell, áldo­ zatot is hozzunk. Salgótarján iparos város, lakoságának zömét acélgyári és bfnyakoloniai munkások képezik, kik b'zony nehéz munkával keresik a mindennapi kenyeret, a drága kenyeret A mi piacunk a drágaságot illetőleg mél­ tán vetekedik, sőt fölülmúlja a fővárost, lakásm.'zérLnkról nem is beszélek. Ha ezen állapot okát kutatjuk, könynyen meg Is tajáljuk. Helyi termésünk nincs, piacunk nagyrészt a szomszéd fal­ vakra, sőt a fővárosra macára van utalva, onnan fedezzük szükségleteinket s Így nem csuda, ha sok élelmi cikk itt drágább, mint a fővárosban. Az az egy pár szomszéd falu, mely ide gnvitál, rég felismerte a mi nyomorúságos helyzetünket és ki Is aknázza ezt becsületesen. Salgótarján közlekedési viszonyai oly rosszak, hogy szinte képzelhetetlen. A somosujfalusi asszony, netán még a bárnál, pálfalvai és bagiyasi még bejön a heti piacra, hogy itt adja el por­ tékáját de már a távolabb fekvő község lakói, kik vasúttal könnyen és olcsón be­ jöhetnének, inkább mennek Losonczra és Pásztora, mint hozzánk, oda olcsóbb az ut, nem kell 60—60 fillér kocsifuvarra is. A karancskeszi völgy sem ide gravltál most s Így a fővonalon fekvő Salgó­ tarján piaca igén klskömyékre van utalva, ez drágaságának oka. Ez jutott eszembe, mikor a „Nyílt levelet** olvastam, Íme Itt az orvosság, itt a helyzet kulcsa. Ha vasúti közlekedésünk volna Szécsénynyel, egy csapásra meg­ szűnne mindez, mert az egész karancsságl völgy könnyen szállíthatná be terményeit és így úgy a terme*' mint, a fogyasztó érdekei kivolnának elégítve. Salgótarján egy csapásra valódi góc­ pontjává válnék az akkor tényleg hozzá­ tartozó vidéknek, Iparunkra, kereskedel­ münkre kiszámíthatatlan előnynyel bírna, anélkül, hogy más érdekekbe ütköznék. Maga a természet, ki minket e szűk hegykatlanba zárt, utal bennünket arra, hogy minden eszközzel oda törekedjünk, hogy e ránk nézve nly fontos vasúti vonal Szécsény—Salgótarján legyen. Ezen vonat által sokkal könnyebb összeköttetést kapunk Balassagyarmattal, megyénk székhelyével is. Képzeljük csak, hogy északon van már egy vasúti góczpontunk Fülek, ha ehhez még délben Kisterenye is járul, ak­ kor csakugyan el vagyunk zárva minden oldalról. Tudjuk azt, hogy méltóságos Szilárdy Ödön, ki községünk javát mindenkor szivén hordozza, minddeben támogatni fog bennünket e fontos cél elérésében. Közsé­ günk polgáraitól függ, hogy szem előtt tartsák e régi jó közmondást: Ember se­ gíts magadon s az Isten is megsegít Ha Szécsény község nem riad vissza semmi áldozattól, hogy helyzetén segítsen s 100.000 K-t szavaz meg a vasút céljaira, ha Megyer 80.000 K-t ajánl fel, hogy vasúti állomást kapjon, vajjzn szabad-e nekünk visszariadnunk, ha anyagi áldozatot kell is hoznunk, hiszen a befektetett tőke bősége­ sen meghozza kamátját Hozzátok szótok Salgótarján község polgárai, elsősorban kereskedői és iparo­ sai: Indítsunk mozgalmat ezen ügyben, támogassuk azokat kik községünk ügyeit szivükön hordva, ezen mozgalmat megindí­ tották, ne engedjük, hogy ezen fontos ügy ellenünk süljön el, ne jöjjünk mi te egy órával észre. De a milyen fontos életkér­ dés a vasút ránk nézve, olyan fontos az egész Karancs völgyre. Ha a vasútvonal a megyeri völgyet szeli át úgy a Karancs völgye el van zárva teljesen. Fel tehát éb­ redjünk, vállvetett közös erővel sikerülni fog, sikerülni kell tervünknek, segítsünk magunkon s az Isten is megsegít. _EOO. A szécsényi vasút. Rendkívüli számunkban megjelent „Nyílt levél** inientiőihrz mérten mt akik e tekintetben úgy Salgótarján, de különö­ sen Nagyszécsény egymásra utalt érdekeit kívántuk szolgálni azzal, hogy a nagyszé­ csény—kisterenyei vasútvonalat Kisterenyétől Salgótarján felé tereljük és lehetőleg még idejekorán megakapályozzuk Nagy­ szécsény polgárságát egy ballépéstől, — elhatároztuk, hogy személyesen felkeressük Őket saját otthonukban és ha lehet, a vasút vonalat — felajánlva ami anyagi segítségünket is, a két város érdekeinek megfelelően Szécsény és Salgótarján közölt — létesítsük. Mielőtt azonban ezt’ tettük volna, kikerestük mélt SsiUrdy -Ödön arat, mint olyant, aki városunk érdekeit mindég sri- �1908. szeptember 23. véi) viselte, aki nagy befolyásával és ta­ pasztalatával ct ügyben csak jő tanácsokat adhat, — hogy mit szól ö a mi mozgal­ munkhoz és mit szól különösen a ml Szé­ chényi utunkhoz. Jóleső érzéssel mondhatjuk, hogy Szilárdy ur intentiónkat nemcsak hogy lögtön megértette, hanem azokat azonnal magáévá is tette és biztosított minket, hogy azon esetben, ha Salgótarján ezen vasút érdekében az anyagi áldozattól vissza nem riad és épen úgy — a mint azt N..byszécsény is tette — a vasút czéljaíra hozzá­ járulását megajánlja, Ó lesz az e'.iő, aki minket befolyásával törekvésünkben támo­ gatni fog. Mi tehát, akik itthon azon rendkívüli rövid idő alatt is, amely rendtiki délünkre állott, látva és tapasztalva az egyhangú óhajtást, — hogy Nagyszécsény po’gárait az esetleges könnyelmű véghaté. zattól visszatartsuk, folyó hó 20-án dé.ul-n Nagyszccsénybe rándultunk, hngy ott a polgár­ ságot szóval is meggyőzzük arról, misze­ rint Nagyszécsény és Salgótarján tg inasra van utalva és ha már ők egy vasú.vonalra .00.000 koronát akarnak áldozni, ál kor ne dyanra áldozzanak, amely nekik semmi hasznot nem hoz, hanem keressenek ter.jelvényeiknek egy biztos piacot és graviiljanak oda. Mi azt hittük, hogy mi ha ezzel az rgumentummal ott fellépünk, feltétlenül meggyőzzük őket; hiszen elsősorban az ő • rdekök ez. Azonban nagyon csalódtunk! ök nem a biztos kenyeret, ők nem a i iztos piaczot keresik. Szaladnak egy olyan fantom után, a mit soha el nem érnek. Úgy vannak a kis•menyei vasúttal, mint a gyermek a szi­ várvánnyal. Azt hiszik, hogy ez őket a világforgalommal összeköti. TÁRCA A házaló. X. városban néhány év előtt élt egy Csóka István nevű szőllős gazda Becsületes, derék munkás ember volt Éveire nézve bár hatvan körül járt azért minden nap, hacsak az idő engedte korán reggel szöllőjébe ment, hol egész estig foglatoskcdott. Vagyona állapota nem volt fényes de l. tván gazda azért mindig jó kedvű és elé­ gedett volt úgy hogy a világ mely csak a külszin után ítél, őt a legboldogabb ember­ nek tartotta. Pedig István nem volt boldog, volt neki egy nagy baja melyet szivébe zárt és mikinek sem panaszkodott. Feleségének — a ki különben friss, dolgos és takarékos volt — hibája bántotta őt, az asszony ugyanis nem tudott halgatni és haszontalan örökös fecsegéssel sok galibát okozott a háznál. Istvánnak kérése, fenyegetése, mitscmhasznált az asszony fecsegésének számos rósz következménye sem volt képes hibá­ jából kigyógyitanl — István gazda e miatt 2. SALGÓTARJÁN és VIDÉKE Ók a nrgy Alfölddel 'akarnak közvet­ len összeköttetésbe lépni a mátrai vonal által és azt hiszik, hogy ez városuknak hasznára lesz. ök félnek Salgótarjántól, hogy ez fej­ lődésben lévő kenskcdelmöket és iparukat felszívja. Hát ezek mind olyan argumentumok, amelyek meg nem állnak és meg nem áll­ hatnak, mert nincs biztos bázisuk. Kisterenye őket sem a világforgalom­ mal, sem a nagy Alfölddel össze nem köti, mert nem olyan vasúti gócpont, de soha­ sem is lesz olyan, hogy ezt a célt szol­ gálhassa. Ha Szécsény előtt tényleg ez a cél lebegne, akkor ne Kisterenyét válasz­ szák, hanem legalább is Hatvant. Ezt már mi is megtudnánk érteni. De még akkor sem tudjuk megmagya­ rázni magunknak, hogy mit akar Szécsény a nagy Alföklön. Őstermelő vidéken egy őstermelő ? Az pedig, hogy Salgótarján a vasút létesítése esetén Szécsénynek úgy kereske­ delmét, mint iparát felszívná, vagy mező­ gazdasági munkálatait gyáriparunk elvonná, — szintén oly argumentum, amely egy gondolkozó emberre, aki úgy Szécsény, mint Tarján viszonyait ismeri, az erőltetettség benyomását teszi. Hiszen ha ez áll Salgótarjánra, száz­ szor inkább áll Balassagyarmatra és Lo­ soncra, a mely városokkal már Szécsény­ nek a vasúti összeköttetése rég meg van. Miért nem szívták fel Szécsényt ezek? Hiszen ezek bármelyike minden tekin­ tetben fej ettebb, na^j’obb, hatalmasabb, mint szegény Salgótarján 1 Salgótarjánnak a kereskedelme Szé­ csény kereskedelmét fel nem szívhatja már csak azért sem, mert Salgótarján kereske­ delmének fejlődését maga Salgótarján aka­ dályozza meg. sokat szenvedett és olykor-olykor türelme is fogytán volt. így történt egy reggel is midőn felesége csacskaságáról ismét nagy botrányt okozott, már rég állott a nyelv­ csata midőn az ajtó hirtelen fölnyilt és e hangok hallatszotak: „Szép fésűk, pertli, galond, tű gomb, gyapot, szappan — Tessenck valamit vásárolni.** István gazda bosszúsan fordult a hívatlan vendég felé, ki perpatvarunk tisztogatásában megzavarta, erősen rárivalt; „Elmehet, nem kell semmi.** „A házaló azonban nem engedte magát olyan könnyen elutasitattni, mintha mitsem hallott volna mosolygó arczal kínálta to­ vább portékáját: "Szép pipák, szipka, bicska, János ezukor, medve kenyér, such plalbász kendő. István gazda dühbe jött. „Takarodjál rögtön rongyaiddal kiáltá, vagy —" s két kézzel fölkapta a kapát. — A házaló úgy megijedt, hogy el inait I amint azonban a veszedelmes küszöbön túl volt ujravissza fordult: „Szép pipák, okuláré, such plaibász, medve kenyér, öt k . . — István gazda azonban becsapta orra c.■Vy-’n lakóinak legnagyobb része i, r.r i .-.II. '..... ólt s mint Ilyen,’ Salgótarján kereskedílmére elveszett. Elveszett pedig az iparvállalatok miatt, amelyek a munkások ezreit oda utalják. Ami pedig a gyári ipart illeti, a te­ kintetben Szécsény Salgótarjánnal, akár lesz vasúti összeköttetése, akár nem — még beláthatatlan időkig úgy sem versenyezhet, ez tehát szintén nem ok a félelemre. Végre, a mi a mezőgazdasági munká­ sok elvonását illeti, erre csak az a felele­ letünk’: Salgótarján iparvállalatainak meg­ vannak az állandó munkásai, ezeknek a száma és szükséglete pedig be van már töltve. Itt uj munkás — ha csak nem a kőszénbányánál — munkát nam igen kaphat. De a bányáknál is csak télben, amikor nagyobb a ii'ojyasztás. Tehát itt is csak akkor, a:n;kor a mezőgazdaság szünetel. Nincs tehát ok ebben a tekintetben sem, hegy Szécsény Salgótarjántól meg­ ijedjen. Látva azonban az ottani közhangu­ latot, mi, kik ezen ügy érdekében ott meg­ jelentünk, leghelyesebbnek tartottuk a dolgot tovább nem feszegetni. Elvégre is nekünk — ámbár nagy ér­ dekünk lett volna ezen vonal kiápitése, mert éklmi piacunk ez által kimondhatat­ lanul sokat nyer, ez nem feltétlenül élet­ kérdés. Mi nagyobb szolgálatot véltünk tenni ezzel Szécsénynek, mint őstermnlőnek, mikor terményeinek biztos piacot kínáltunk. Ók minket félreértettek és viszszautasitottak. Részünkről tehát most már nem ma­ rad más, minthogy kívánjuk nekik, vajha soha rr.eg ne bánják azt, hogy a biztos jelent feláldozták a bizonytalan csalóka jövőnek. előtt az ajtót s némi idő múlva szótalnul ment szőlőjébe. Ott is egésznap bosszús volt s kedvetlenül dolgozgatott, este aztán oly erős elhatározással balagott haza fe'é, hogy még egy elszánt kísérleteit tesz felesége hibájának kigyógyitására. István gazda midőn megérkezett nagyon halvány és levert volt. — Leültek vacsor hoz felesége a szokottnál barátság >sab!»a) kínálta férjét ki azonban semmit sem akart enni — dacára annak, hogy mindig jő étvágya szokott lenni. — Fele­ sége most megijedt és faggatni kezdte. „Hagyj nekem békét —mondá férje — soha se fáradsz magad, mert neked ugyan nem mondok el semmit." — E szavak után könyökét az asztalra támasztva s fejét két kezébe véve elkezdett rémségesen sóhajtozni. — Az asszony hozzáment, át­ karolta, simogatta s kérve-kérte, mondaná el mi baja? „Nekem igen nagy bajom van, de neked meg nem mondhatom — hiszen rögtön a szomszédba szaladnál s klfccsegnéd a dolgot.** �3. SALGÓTARJÁN és VIDÉKE A sikkasztás Kultusza. Egy irodista sikkasztott. Vagy ha jobban tetszik, számlát hamisított. Már nem újság itt Tarjánban az ilyesféle. Nem­ régiben is elkezelt valaki egy kis summát Csöndben, szónélkül, szinte bepólyázva a diskréció kötőgyapotjába tessékelték át egy másfajta munkakörbe, ahol tán még aján­ lották is, mint kifogástalan minta-hivatalno­ kot Ez így szokás. És pár hónapra rá jött a másik. De a módot, mellyel az idegen pénzhez nyúlt, oly ügyetlenül választotta meg, amelyről biztosan tudhatta, hogy kisül a turpissága. Valószínűleg ép oly biztosan tudta azt is, hogy leleplezése esetén szépen eltussolnak mindent és majd elhelyezik valahová, ahol még nem fűződik a nevéhez semmi folt. Amikor a sikkasztás hire én hozzám is eljutott a hirtelen megdöbbenés hatása alatt szinte sajnálni kezdtem a fiatal irodis­ tát akit eddig, mint kellemes társalgót csak becsülni tudtam. És ösztönszerüleg is mentő körülményeket védelmezésére. szedegettem elő a Hogy fiatal volt és erőtlen a kísérté­ sekkel szemben, melyek egy huszonkét éves akaratra lépten-nyomon kivetik a hálót. Azután hátha azzal a kockázatos, de feltétlenül jóhiszemű szándékkal kezelte el a pénzt, hogy azt adandó alkalommal gya­ nútlan utón visszaszármaztatja? Szóval védtem és szinte bánkódást éreztem, ami­ kor azt hallottam, hogy megtették ellene a feljelentést — Na, most ez kap egy pár évet, vége a becsületének, fuccs a jövőjének. Micsoda könnyelműség, Istenem . . . „Ó kedves uram, Ígérem — fogadom neked, hogy egy árva szót sem fogok szólni." — „Nem hiszek én már neked, mert nyelvedet nem tudod fékezni, a miatt még akasztófára fogsz juttatni." — Akasztófára? — ur Isten! — Akasz­ tófára? — mondd az égszerclmére kérlek mit műveltél? — „Ha igazán megígéred, hogy néma leszesz mint a hal?" — „Lelkem üdvösségére fogadom — hogy egy szót sem fogok senkinek szóllani." „No jól van, tehát hallgass ide. — Javában dolgoztam a szőllőben cgyszercsak látom jönni a házalót — tudod a háza­ lót .... — „Tudom — tudom." — ... „No, az minden teketória nélkül megállt mellettem és szarvait felém nyújtogatta — — Én rosszkedvű sőt haragos lévén, föl­ kaptam a kapát s hatalmas ütést mértem rá— szóval agyonvertem." — ■Agyon verted? — Óh te szerencsét­ len." — Kiált fel, felesége rémülten. — ’^Milesz már most velünk?'—' Eivagydnk Pár órára rá kapom a hirt, hogy a károsult cég meggondolta magát és szabad­ lábra helyeztette. Csupán arra kötelezte a magáról megfeledkező irodistát, hogy az elsikkasz­ tott összeget öt év alatt le kell törleszte­ nie. De erre már felülkerekedett bennem a megtorlást követelő társadalmi ösztön, a mely minden jogrend tisztelő ember epéjét felforralja — valahányszor ilyen esettel foglalkozik. — Uraim, amit Önök müveinek, az a társadalom nyugalmának kész felbolygatása. Önök túlteszik magukat a megállapított törvényeken és ahelyett, hogy a tettest kiszolgáltatnák az elégtételszerző hatalom­ nak, egyszerűen útnak eresztik. Ily rendszer mellett nem csoda, ha a társadalom lelkét képező vagyontisztelet épségén nap-nap mellett csorbát ejte­ nek. Ily eltussolt esetek más hasonló kö­ rülményekben élő irodai alkalmazottat is szinte csábítják a tett elkövetésére, • mert mindig azzal a végső megnyugvással hajtja végre a manipulációit, hogy a lepel lerán­ tása után úgy sem történik semmi bántódása. Nem a sikkasztók hibásak tehát e napról-napra félelmetesen szaporodó tár­ sadalmi nyavalya előidézésében, hanem a kárt szenvedett társulat, cég, üzletfőnök, vagy tudom is én kicsoda, akik felmentik a gonosztevőt, felmentik csupán azért, hogy jövőt biztosíthassanak számukra abból közvéleményt egyáltalán nem respektáló célból, hogy az elveszett összeget vissza­ nyerjék. Ha valaki váltót ir alá és a határidőre nem képes azt beváltani, akkor bocsájtkozhatnak vele ilyen alkuba. De ha valaki szabályellenes utón, a jogrend arcátlan legázolásával számlákat hamisít, abban az veszve!" — s elkezdett keservesen sírni. „No no csak légy nyugodt — még talán nem lesz baj — hisz csak ketten voltunk a szöllőbe, senkisem látta mit csele­ kedtem." „Hanem asszony! — most már vigyázz a nyelvedre: — Hallgass mint a nyúl — akkor nem tudja meg senkii" — „Mit csináltál aztán vele?" — „Egy gödröt ástam a szőllőbe s oda bekapartam. Mondhatom neked, hogy senki a világon nem látott, esik te légy néma s ne fecsegj, mert különben végünk van." Másnap István nem ment a szőllőbe, otthon foglalatoskodott, felesége pedig sirt és sopánkodott. — A következő nap Ist­ ván korán kelt, hogy munkájához lásson. Mielőtt azonban hazulról távozott volna, ismét lelkére kötötte feleségének, hogy kit ne fecsegje a dolgot. Az nap a jó asszonynak sehogyse ment a dolog, mindig az a borzasztó titok gyötörte, sehogyse tudott tő'c szabadulni. Érezte, hogy belefog betegedni, ha nem segít kissé szive terhén. Átment tehát a fizömszédba s egyik' ‘Attuiniyiírnának el­ 1908. szeptember 23. esetben szó se lehet kegyelemről. Ha az összeköttetések f Szokták mon­ dani. Ez ép annyi, mint megdönteni azt, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő. A megkárosult közeg erre azt mond­ hatja : semmi köze hozzá. Azt teszem, amit jónak látok, végre is az én bőrömről van szó. Nem úgy ám. Ha a művelet egyszer megtörténik és azt dobra veri, a világ szá­ jára adja, akkor járjon el olyan módon, a mellyel megnyugtatja a közvéleményt. Mert ne önzésből vegyük ezt az ügyet Nem arról a pár ezer koronáról van szó, de felmerül ennek kapcsán olyan etikai kér­ dés, mely a társadalmi rend sarkaiból való kiforditását jelentheti. Ha a sikkasztót megbélyegezetlenfll hivatala továbbviselésére képesítjük, akkor tulajdonképpen nincs határvonal őközötte és miközöttünk, kik izzadva keressük meg a kenyerünket. Ily bűnfeloldozó készség mellett a sikkasztásnak valóságos kultuszt nyitunk és mint törvényesített kenyérkere­ seti pályát, odaállítjuk a többi mellé. Tessék sikkasztani! Ez a legbiztosabb kenyér. Méltoztatol félni ? Ugyan mitől ? Csak legyen jó összeköttetésed és aztán dézsmálhatod a kasszát, ahogy neked tet­ szik. Ha pedig rajtacsipnek, dülleszd ki a melled és hivatkozzál méltős^ágos barátaid­ ra, kiterjedt és általános tiszteletnek örvendő rokonaidra — végre fejedelmi lendülettel ird alá azt az ivet, amelyben kötelezed magadat az eléjszakázott aranyak vissza­ szerzésére. A többivel aztán ne törődj. Ez minden, mit elakartam mondán ebből az esetből kifolyólag, mely most egész Tarján közvéleményét foglalkoztatja. Erdődi Mihály. beszélte a dolgot „De — könyörgött forró könnyek között — az Isten szerelmére ne mondja el kérem ezt a dolgot senkinek, mert kü­ lönben nekem és férjemnek is vége van". A szomszéd asszony évek óta ismerte István gazdát, mint békés, szelíd természetű embert, aki még a légynek sem tudott volna ártani. Elképzelhetjük tehát, mennyire meg volt lepetve, midőn hallá, hogy István agyonütött egy házalót. Eleinte nem is akarta elhinni a dolgot. Sokáig töprengett, de végre is belátta, hogy igaznak kell lenni, hisz’ maga István gazda beszélte el neki a gyilkosságot. A szomszédnő szintén igen jólelkü asszony volt, de nyelvét ép úgy nem tudta megfékezni, mint István gazda felesége. — Megfogadta ugyan barátnőjének, hogy egy kukkot sem fog szóllani, de alig hagyta el az a küszöböt, a titok már fúrni kezdte az oldalát. Igyekezett is hamar megszabadulni tőle 3 mindjárt melegében szóról-szőra el­ beszélte a dolgot egy másik szomszédas­ szonynak., .. • '/ * ‘ ‘ (Folyt köv.) ’ �SALGÓTARJÁN és VIDÉKE 1908. szeptember 23. Heti hírek Személyi hir. Koós Mihály h. fő­ jegyző egy heti szabadságra utazott el. Eljegyzés. Dr. Bellák Gyula orvos eljegyezte Ofner Gizella kisasszonyt, Ofner Adolf adai földbirtokos leányát. Esküvő. Fényes esküvő volt szom­ baton, f. hó 19-én d. u. 5 órakor. Akkor vezette oltárhoz Janikovszky Dániel acél­ gyári felügyelő, lapunk munkatársa (Papa­ nyék Dani) Sándor Vilmát, Sár.cir Nctmz helybeli vendéglős leányát. Áthelyezés. Faragó Gyula acélgyári főmérnököt igazgató minőségben a Borsodnádasdi gyárhoz helyezte át a vezérigaz­ gatóság. Nevezett főmérnök áthelyezésével a helybeli ev. ref. egyház nagyon sokat vészit, mert fögondnokát és vezéíét veszíti el benne. Kalmár Illés, a r. k. hitközség fő­ kántora, ki itt négy évig működött, köz­ ségünkből végleg távozott, hogy Csongrádon uj állomását elfoglalja. Kalmár távozása veszteség közsé­ günkre, mert kellemes, szép hangjával sok­ szor gyönyörködtetett bennünket és mint ember is általános közkedveltségnek, sze­ retetnek örvendett Kántor bemutató. A megürült r. k. kántori állásra egyre jeléntkeznek az aspi­ ránsok. A vasárnapi kis és nagy misén mutatkozott be Ujházy Béla békési kántor, ki erőteljes, érces baritonját magas szár­ nyalása művészies orgonajátékkal kisérte s a salgótarjáni kántorság méltó betöltése felett aggodókat teljesen megnyugtatta. Ajánljuk az iskolaszék mébe. szives figyel­ Elcsípett betörök, Előző számunk­ ban megírtuk, hogy szakavatott betörők jártak Thill József és Szegedin József ven­ déglőjében, hol pénzt és élelmiszert emel­ tek el. A jó madarak végre mégis lépre kerültek. Egry Gyula rendőrbiztosnak sike­ rült őket elcsípni és a járásbíróságnak át­ adni. Mindkettő cipész-inas Ágoston István helybeli cipésznél. Tróján Károly 18 éves pesti illetőségű az egyik, Nagy Sándor 16 éves nádujfalusi illetőségű a másik jó­ madár. Mindketten beismerték a lopást, sőt azt is, hogy egyebüjt is próbáltak betörni, de elriasztották őket. A két jómadár kü­ lönben is jó ismerőse a rendőrségnek, mert ugyancsak ők lopták el a tavaszszal özv. Schwarcz Hcrmanné gramofonját. Népfelkelő ellenőrzési szemle. A m. kir. népfelkelési ellenőrzési szemlél a folyó évben nálunk kővetkező napúkon fognak megtartatni: Október 13-án a Vadáfz-rz.Todábr:i somoskőujfalusi, homokíerenyel, zagyva­ rónai, lapujtői és pálmaival ílltíőségO s Idegen népfelkelők. ............ Okt. 14-én ugyancsak a Vadász-ter­ mében a salgótarjáni illetőségű népfölkelők. A szemle mindig reggel 8 órakor veszi kezdetét. Járvány. A vörheny járvány még mindig nem szűnt meg. F. hó 15-től 22-ig újabb nyolc eset lett bejelentve. Haláleset 5 volt. A vörheny eseteken kívül volt 3 hörkhurut és egy toroklob eset is. Kérelem. Azon tisztelt gazdákat, kiknek az idei vétésnél alkalmuk volt az időkülőmbséget az impregnált és a nem impregnált takarmány-répamag "kelése között megfigyel­ ni, felkérjük, szíveskedjenek ez iránti tapasztalataikat, akárhonnan szerezték is be a nem impregnált répamagot, közvetlenül Mauthner Ödön magkereskedésével Budapest, Rottembiler utcza 33. közölni. Miután az ide, pontos megfigyelésekre a Mauthner cégnek úgy a tiszta igazság, mint a közérdek szempontjából szüksége van, nagyon " kéri, előzetes köszönetének hálás kifejezése mellett, a tényleges adatokat 8 nap alatt akár levelezőlapon is vele tudatni. Uj telefon állomások. Kemény Já­ nos agilis postafőnöküak elismerésre méltó buzgalommal azon törekszik, hogy a telefon hálózatot községünkben terjessze. Eddig 18 uj előfizetőt gyűjtött, úgy, hogy az előfize­ tők száma meghaladja a 40. A bevezetés ingyenes, az "előfizetők az egész megyével ingyen beszélhetnek. S miután olyan roha­ mosan emelkedik itt az előfizetők száma, Salgótarján megérdemli, hogy Budapesttel való forgalomban 2 K helyett 1 K legyen a beszélgetési dij. Furcsa valóban az, hogy az állomás­ nak telefonja nincs. Az állomás olyan messze van és kereskedőinkre valóban fontos, hogy legalább telefonnal legyenek összekötve. Mint értesülünk, ez Ügyben már kérvény van készülőben a jobbparti üzletvezetőséghez. Uj előiizetök: Thill József, Takarék­ pénztár, Rauchwerger Náthán, Laufer Lő­ rinc, Rosenberg Miksa, Polatsek Ignác, Singcr Lajos, Schwarcz Lajos, Roth József, Salgótarjáni Népbank, Eckstein Jakab, Egry Gyula, Friedmann József, Ponyi István (Hazám kávéház), Papp Gyula, dr. Bellák Gyula, Duda Lajos, Frank Dezső, Krúdy Dezső és Schonnenschcin Károly. A mint értesülünk, a bekapcsolás a távbeszélő hálózatnak oly nagyfokú kibő­ vítését teszi szükségezsé, hogy a posta­ igazgatóságnak a kereskedelmi miniszterhez kellett fordulnia és kérnie a kibővítés költ­ ségeinek engedélyezését, tehát reményűnk van, hogy az előfizetők a legrövidebb idő alatt bekapcsoltatnak, annél is inkább re­ méljük ezt, mert 'átjuk a postafőnöki irodádan a gyönyörű szép és nagy rendező szekrényt és a százas kapcsolót beállítva. Ocsmányság. Tokay Lajos, a „Nóg­ rádi és Honti Híradó" szerkesztője ellen ocsmány hajsza Indult meg. Szegő Lajos aláírásával megjelent egy főrmedvény, a jiyomda megnevezve níntr’.Tttefy á'nyomfla- 4. festéket nem tűri meg. Utóbb kisül, hogy egy aljas rágalmazó Szegő Lajos nevét bitorolta. Jól tudjuk, hogy honnan fuj a szél, hogy Tokayt csak hazafias magatar­ tása miatt üldözik és csak erre vezethető vissza az ellene indított hajsza. Helyreigazítás. Lapunk múlt heti számában Rovás alatt lapunk tudósítója az inasok szervezkedéséről irt cikkében egy kis hiba csúszott be. Tudósítónk szerint az inasok a belépő Cibulya rendőrt „kuss" szóval fogadták. Szívesen kijelentjük, hogy ez a rendőri tekintélyt mélyen sértő kifeje­ zés nem történt meg. A tudósítás riporte­ rünk fantáziája. Nyilt-tér. A szokásos bucsuzás kellene, hogy adja a tollat kezembe, mikor elhagyom eddigi működésem kedves helyét, Salgótar­ jánt. — Soká, nagyon soká tartott, mig hozzátudtam fogni, mert mindég elfogódtam, valahányszor rágondoltam, hogy itt hagyom azt a helyet, mely szivemhez nőtt, hol a lakossággal együtt tudtam érezni, szivünk összedobogott s hova a szeretet és ragaszkodásnak oly sok édes szála fű­ zött. Sorsom uj helyet rendelt számomba s mikor rálépek erre az uj helyhez vezető útra, fájó szívvel gondolok vissza a sok kedves helyre, a sok kedves ismerősre, kiket itt kell hagynom. Mikor legszivélyesebb üdvözlettel bú­ csúzom Salgótarján fenköít gondolkozás:! közönségétől, kérem, tartsanak meg szívta jó emlékükben s engedjék meg, hogy az összetartozandóság érzetét magamban ápol­ va, az eddigi jó viszonyt a távolság dacára is fenntarthassam. Mindenkinek legjobbakat kivánva Salgótarján, 1908. szept. 21. Kalmár Illés, csongrádi főkantor. 361511908. tk. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A salgótarjáni kir, járásbíróság mint telekön} vi hatóság hözhirré teszi, hogy a salgótarjáni népbank m. szövetkezet ezég végrehrjtatónak Tóth Ferencz pálfalvai lakós végrehajtást szenvedő elleni 758 korona tőkekövetelés és jár iránti végre­ hajtási ügyében a bgyarmati kir, törvényszék és a salgótarjáni kir ibiróság területén lévő a salgótarjáni községben fekvő a salgótar­ jáni 373 szu. tjkvben. A. I. 1-2 sorsz. 166 a és 173 a 21. hrsz. ingatlanokból Tóth Ferencz nevén vezetett felerészre 1747 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban a.* árverést elrendelte, és hogy a fentebb megjelölt ingatlan jutalék az 1908. évi október hó 14-ik napján d. e. 10 órakor ezen kir. jbiróság mint tkkvi. ható­ ság hivatalos helyiségében megtartandó nyilváníts árverésen a megállapított kikiál­ tási áron alól is eladatni fog Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan jutalék becsárának 10. Vát vagyis 174 korona 70 fillért készpénzben vagy az 1881: LX. t-cz. 42 §-ában jelzett árfolyam­ mal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333 sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avúgy az 1881. LX. 170. 7-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlegei elhelye­ zéséről kiállított ■ szabályszerű . ellsmervént átszolgáltatni. .......................... Vidor, kir. aljbirő. ’ �1908. szeptember 23. SALGÓTARJÁN és VIDÉKE •5 Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy az eddigi vezetésem Lőrincze és Gescheidt czég allatt fennálló férfi-szabó üzletet saját tulajdonomba vettem át valamint az összes passiv és aktívákkal együtt. S azt továbbra is az eddigi szolid alapon fogom vezetni. Nagybecsű pártfogását kérve, tisztelettel Lőrincze István Meller L. Egyed Mielőtt személy-, jel­ zálog- vagy építési Budapest, IX., Lónyai-utca 7. sz. iránt intézkednék, kérjen díjtalanul prospektust Telefon-Interurban 46—31. Telefon-lnterurban 46—31. kölcsön WEHOVSZKY-FELE NYÁRI KERT­ BEN kellemes családi össze jöveteli hely. Pontos kiszolgálás. Polgári árak. Vasárnap és ünnepnap kedden, szomba­ ton Bódi Rudi zenekara hangversenyez. Hirdetések Értesítem a n. é. közönséget, hogy az eddigi vezetésem felvétetnek a Schwarcz Berman cég alatt kiadóhivatalban. (32 év óta fenállo) szappangyárat tetemesen m^gnagyobitva saját tulajdonomba vettem át s azt SINGER LAJOS SALGÓTARJÁN Iskolai tankönyvek leg­ olcsóbb beszerzési helye. Schwarcz Hermán Fia cég alatt továbbra is az eddigi szolid alapon fogom vezetni. Nagybecsű pártfogásukra továbbra is számit Schwarcz Hermán Fia Schwarcz Lajos. �6. SALGÓTARJÁN és VIDÉKE 1908. szeptember 23. Salgótarján és Vidéke Szikszay János férfi-szabó üzlete SALGÓTARJÁN. FÖ-utca (saját ház.) legjutányosabban hirdet. Ajánlja magát a legújabb divatu férfiruhák és egyenruhák elké­ szítésére a legrövidebb idő alatt és ju­ tányos feltételek mellett Angol különlegeségek, Zsolnai, Gácsi és Brassói szövetek. Kérem szükség esetén egy levelezö-lap utján engem értesiterii, hogy esetleg a házhoz menjek. mindnyájunknak e I k el I menni megtekinteni Polatsek Miksa ruhák cipő- rőfös- úri- és női divat áru raktárát, hol mindezen és még szám­ talan itt fel nem sorolt áruk, a legjobb minőség­ ben, legolcsóbb árak, és legszolidabb kiszolgálás mellett találhatók. Vétel nem kötelező. Szigorúan szabott árak mély tisztelettel POLATSEK MIKSA A volt Meister László féle üzlethelyiség. Nyomatott Slnger Lajos könyvnyomdájában, Salgótarján. - � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000083.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1908_09_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1908-09-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 1. évfolyam 17. szám (1908. szeptember 23.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom Móhar Endre periodika Salgótarján