https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/76f726cf70a0d9805c7ac34ac87f42d6.jpg 08a93c7a780636905bc810671a8d6c13 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b20422b46832b5a6822ffe969fd64d3c.pdf 9935819b27ae7e85c13e9866bec56b69 PDF Text Text I. évfolyam. Salgótarján, 1908. augusztus 5. 9. szám. Salgótarján és Vidéke. Szépirodalmi és közgazdasági hetilap. A Polgári Kör hivatalos lapja. Előfizetési ár: Egész érre Fél évre Negyed évre Egyes ®*ém éra 20 fin. Minden 10— 5— a Felelőt szerkesztő: Útbaigazításul azoknak, kik vagy rossz információ, vagy az ellenünk szőtt intrika folytán a Polgári Kör működése és inten­ ciója felől hamis véleményen vannak, programmunkat egyetlen szóval fogjuk kifejezni: Polgári összetartás I Ez az egész, amire tö­ rekszünk. Osszetoborzani a polgárokat, hogy saját jól felfogott érdekűkben megmozdítsa­ nak minden követ, ami a község gazdasági és kulturális fejlődésének útjában áll és hogy elhárítva az akadályokat, bevezessen bennünket abba az állapotba, mely közsé­ günknek nagyon Is kérdőjeles jövője felől némiképen Is megnyugtathatja a szkeptikus lelkeket Ne értsen tehát félre bennünket senki se. Mert az, hogy tervünk egyes részleteit feltártuk az olvasóink előtt még nem jelenti azt hogy ml egyszerre mindent akarunk. Megállapított tervszerűség és a foko­ zatos fejlődés, a jól beállított egymásután és több eféle célszerűség szemeíőtt tartása irányit bennünket ebben az akcióban. Cé­ lunk se az, hogy községünk azonnal város legyen. Csupán a talajt akarjuk előkészíteni erre. A minthogy ez alább ki is tűnik. Ne törjön tehát pálcát felettünk a félrevezetett közvélemény, de tekintsen nagyobb biza­ lommal működésűnk elé, hogy meggyőző­ dést szerezzen vállalt programmunk életre­ valósága és keresztűlvihetőségének módjai felől. így ha eszméinket megismeri, osztani is fogja. Egyelőre két ügy mellett kardosko­ dunk. De mlndakettő szorosan egymáshoz van forrva, mert társadalmi létünk alapját képezi. Az egyik a Vigadó felállítása, mely körűnk működésének intenzivebb hatást teremtene. A másik humánistikus célt szol­ gál. És ez a kórház és menhely létesítése körűi merül fel. Olyan dolgok ezek, amelyekhez még csak vállalkozási szellem se kell. Egy kis körültekintés, a helyzetnek tiszta átlátása okvetlen megérteti velünk az égető rejormok szükségszerűségét És nem kíván az egész semmi mást, mint közös beleegye­ zést Mert csak akarat kell hozzá. A többi magától jönne. Anyagi veszteségről itt szó se lehet Sőt erkölcsi haszon mellett köz­ ségünk gazdasági előnyt is biztosítana. Er­ ről a Vigadó kérdésével kapcsolatosan előző számainkban már szó esett most csupán a kórház és a szegény-Ogy körűi felmerült és részét illető közlemények Vidéke* szerkesztőségéhez, az előfizetések és hirdetések Mohar Endre polgár iskol a . Dr. Czigler Jakab tanárhoz intézendők. 2*50 Lépések a „város“ felé. a lap szellemi „Salgótarján hiányok orvoslására nézve adunk tájékoz­ tatót Ki fogjuk fejteni azokat a szempon­ tokat melyek e két humánus kérdés meg­ oldását sürgetik, felhozva egyszersmind azokat az érveket is, melyek ez ügyben az illetékes fórum által már megbeszélt tervek ellen szólanak. Kissé talán merészség is tőlünk, hogy az elöljárósággal Szemben ál­ lást foglalunk, azonban jogot formálunk hozzá abból a vállalt kötelezettségbőt mely bennünket a közérdekkel. összeköt Körűnk elnöke ezelőtt négy hónappal az uj kórház felállítása eszméjét a közgyű­ lés előtt már indítványba hozta. Mint ren­ desen minden kényesebb ügyben, úgy eb­ ben is bizottság választatott, melynek ere­ detileg a szóban forgó reform tanulmányo­ zása volna a feladata, végeredményében azonban csak elaltatni tud mindent amit a gyűlésen nagynehezen életre támasztanak. A bizottság nálunk temetkezési vállalat a mitől a jő Isten mentsen meg minden köz­ igazgatást Azt hogy községűuk egészség ügye milyen utolsó fokon ált itt külön részletezni talán felesleges. Ez azonban nem csak a vezetőség hanyagságán múlik. Kedvezőtlen talajviszonyaink, nagy gyáraink, a levegőben szállongó kőszénpor, az utakon ácsorgó moslék-tócsák, mind mindmegannyi lappangó ellensége az egészségnek, amellyel szemben sajnos ezideig semmit sem tehetünk. Azon­ ban ily körülmények annál nagyobb óva­ tosságot írnak elő az elöljáróség részére a köztisztaság mindennél előbbrevaló ügye körűi. De mit látunk? A vágóhíd ott van fennt valahol a község felső végén és a patak lefolyása révén a magával hurcolt állati vénei és belekkel a fertőzésnek nyit szabad teret míg járványkórházunk közsé­ günk alsó felében lapul meg, holott a te­ mető épp ellenkező irányban van. Most képzeljük csak et micsoda Inficiálás is tör­ ténhetik itt, valahányszor ragályos beteget temetnek? Hát ez vagyunk mi. Ilyen fejte­ tőre állított állapotok jellemzik községün­ ket. Mintha oly nehéz dolog volna a vágó­ híd és járványkórház helyét kicserélni?! Az egészség a gazdasági jólét első feltétele, mely ismét szervi kapcsolatban áll a kultúra izmosodásával. Tehát csak fel­ adatunkba vágó kérdést feszegetünk, ha közegészségünk himes tojásos ügyével fog­ lalkozunk és egyenesen felszólítjuk az ille­ tékes hatóságot az uj korház létesítésére. Mert az a sárga, vagy tudom is én mifélére festett lakóház forma tákolmány lehet alkalmas sok mindenfélére — de a feltétlen tisztaságot és kényeimet kívánó betegápolásra nem. E sorok Írója szemé­ lyes impessióját őrzi Salgótarján nagyköz­ ség kórházáról és irtózattal gondol azokra a betegekre, akiket végzetök ide kénysze­ rít Surolatlan padlók, meszeletlen falak, mosdatlan ablakok, de minek is rontsam el vele az étvágyakat? Felszerelése pedig nehány tábori ágy és hozzá, ami igazán meglepő a viszonyokhoz képest — ágy­ nemű is! Nem hiszem akadna orvosi lelki­ ismeret, mely aggodalom nélkül merné be­ tegének ajánlani ezt a halál-előkészítőt Innen van az, hogy doktoraink minden súlyosabb pácienst inkább a szomszédvárosok, avagy Pest kórházaiba küldenek. És bár a vasúti utazás nem szolgál épen javára a beteg szervezetének, mindazonáltal kevésbé van kockáztatva, mintha a helybeli kórház venné gondozás alá. Állítsunk fel tehát minél hamarább az egészség védelme ügyének egy megillető épületet célszerű berendezéssel és appará­ tussal. Helynek a mostani vágóhidat válasz­ szűk ki, mely már fekvésénél fogva Is al­ kalmas e célra. Tiszta, érintetlen levegője megbecsülhetetlen előnyül szolgálna a be­ tegeknek. Az uj kórház így kellő felszerelésed, segédkező és felügyelő személyzetiét már jelentékeny haladást jelentene lassan vajúdó közállapotaink girbe-görbe mesgyéjén és nem volna mtért szégyenkeznie a magistratura emberbaráti gondoskodásának. De meg az uj kórház Ily körülmények között szállodája sem volna a hajléktalanoknak, mint ahogy azt jelenleg tapasztaljuk. Egy csavargó — mint hiteles forrásból értesülünk — való­ ságos háztartásban élt egy asszonnyal, hő­ sies jelét adva Igényük szerénységének, mivel hónapokon át minden éjszakát be­ csületesen áttudtak aludni. Lám, ők nem is undorodtak. De az uj kórház majd megszüntet minden Ilyen visszaélést, mert ez Ügygyei kapcsolatosan a foglalkozásnélküliek és munkaképtelenek megrendszabályozását is követeljük. Mert valóságos spanyolországi állapot az, mit itt a koldus-nép elkövet. Madrid városa ugyanis híres arról, hogy ott a kéregetés engedélyezett kenyérkereseti pálya, mely kvalifikációnak csak egy kis vakságot ír elő, amit • vidéken az éles napsugártól könnyen megkaphatni. �2. Az 1886. XXII. t-c. 145. paragrafusa az elöljáróság mulaszthatatlan kötelességévé teszi a hatáskörébe tartozó szegények gon­ dozását, valamint azok neveinek jegyzékbe foglalását. Azaz meg kell tenniük minden lehetőt, hogy az ilyen közsegélyre szorulók életfenntartásuk szükségleteit kellő felügyelet gyakorlása mellett; minden koldulás nélkül is biztosíthassák. E rendelet dacára annak, hogy már 1886-ban lépett jogerőre itt Tarjánban mind­ addig foganatositatlan maradt. Jött aztán a főszolgabírói leirat, rámutatott a türvénycikre, mely alól egy község se vonhatja ki ma­ gát, legyen bár az a község maga Salgótar­ ján is. Megmozdult erre a magisztrátus és úgy határozót, hogy ezentúl a helybeli sze­ gények csinálhatják azt, ami nekik jól esik, de koldulniok nem szabad. Koldul majd he­ lyette a hatóság, az e célra alkalmazott és persellyel, valamint igazolvánnyal felszerelt kéregetők révén. No ez aztán meg van ol­ dva. Eddig szitával mérteitek a vizel, most ellenben szűrőkanállal. Bölcs rendelke és. Kiérződik belőle a salgótarjáni iz Így való­ ban cseppet sem csodálkozunk azon az erős hangon, amivel a főszolgabírói átírat illette a hatóságot. Meg érdemelt volna metszöbb élt is. De ha az elöljáróságnak -nincs meg a magához való életrevalósága, még nem je­ lenti azt hogy már minden veszve van. Itt vagyunk mi, községi életünk élő leik isme­ rete, kik erélyesen tiltakozunk minden olyan ellen/ ami a közérdeket mege nnkitará. Mit az elöjároság, indolenciája szét nyúz, mi összefutó zzuk, m’rt ahogy azt most a szóban forgó üggyel is megte­ sz ük. Ellentétben tehát a közgyűlésen hozott rcnc’elettej, egyszersmind ragaszkodva az előirt törvénycikk értelméhez, a következő indítványt adjuk elő. Törüljük el végleg a kör.yöradományozáct. Ez úgy a koldulora, mi. t az adakozóra feszélyező. Mig egyrészt sérti a munkaképtelen önérzetét, másrészt sürgős teendőiben is zavarja az adomá­ nyozót. De még ily formában a visszaélésnek is r.yilt tere van a jótékonyságot gyanútlan g’ akorlóval szemben. A perselyezés ennek '.!• van elejét vehetné, de azért rólunk adakozókról csak nem hárítaná el a kellemetlenséget. Mert bármilyen jól esik is a nyomorúlton segíteni sok esetben vissza­ tetsző a rimánkodó béna kunyorálgatása, már csak a jóizlésre vezethető okból is. Ne legyen tehát se nyilvános, se hi­ vatalos kéregetés» de állítassunk fel a kór­ házzal kapcsolatosan mielőbb egy szegény­ házat, hol minden munkára alkalmatlan egyén helyet kapna és hogy arról, mi életfentartása biztosítására múlhatatlan szükséges, gondoskodva volna. Szegény alapunk van, ennek keresztülvitele tehát semmiféle aka­ dályokba nem útközhetik. * Ha úgy a korház, mint a menhely kér­ dése a gyakorlati megvalósítás terére lép, akkor Salgótarján közügye legalább huma­ nisztikus szempontból, már felveheti a ver­ senyt más, rangsorban előléptetésre váró és arra jogosult nagyközséggel, mert az ember- SALGÓTARJÁN ÉS VIDÉKE. bir.’t. I ö..g'>.u’(>Aodás van akkora súly, az adminisztráció mérlegében, hogy azt a „város" javára billentse meg. E. M. Polgártársak!'. Terjesszétek a „Salgótarján és Vidéké"-t Miért vagyunk mi Balkán? Sokszor és sok helyütt fel merül kö­ zöttünk itt édes magyar hazánkban az a kérdés, hogy miért hiszi és mondja azt a külföld, hogy Magyarország Balkán állam? Talán sokan gyanítják is. az okát, de százszoros pénzt lehetne a biztos nyereség fejében tenni arra, hogy az ország 99 szá­ zaléka még csak halvány fogalommal sem bir arról, hogy a külföldnek ez a rósz vé­ leménye mirólunk és édes hazánkról hon­ nan datálódik. Hiszen van kultúránk, van kereske­ delmünk, iparunk. Vasúti és posta intéz­ ményeink kiállják a külfölddel a versenyt. Egyszóval, ha nem is vagyunk még ott, ahol Német-, Francia-,, vagy Angolország, de mindenesetre a Balkánnál sokkal, sokkal előbbre állunk. Mi hát mégis az oka, hogy a külföld igy vélekedik rólunk? Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha kimondom, hogy, ennek valódi okát senki oly jól nem tudhatja, mint szeretett hazánk azon lakói, akik ipartelepeken vagy olyan községekben laki­ nak, ahol nagyobb gyárak vannak. Magyarországot a külföldi vagy mint turista, vagy. mint kereskedő keresi fel. — A turista? Az még csak eltekintve attól, ’ hogy jól megnyuzzák — elég kellemes em­ lékeket visz haza. Hanem már a kereskedő, akinek útiránya és tartózkodási helye nem a saját akaratától függ — egészen más emlékekkel távozik mi tölünk. Pedig azt tudnunk kell, hogy épen ezek között nagyon is sok az olyan, aki hivatásánál fogva nem csak hazánkat keresi fel, hanem beutazza az egész világot, ösmerkedik, tapasztal, átélt éleményeiröl pedig szívesen beszél. Mit mondhat egy ilyen világlátott, ta­ pasztalt kereskedő ember — értem ezalatt nem csak a szorosan vett kereskedelmi utazókat, hanem a külföldi gyárak alkalma­ zott mérnökeit is — ha Magyar ország va­ lamely Ipartelepén, például itt Salgótarján­ ban megfordulnak? Pedig mi tarjániak, na­ gyon jól tudjuk, mennyi idegen fordul meg itt nálunk — lévén azoknak vagy az egyik, vagy a másik gyárunkkal üzleti összeköt­ tetésük. Milyen benyomást szerez ez ’itt nem csak ml rólunk, hanem innen követ­ keztetve egész országunkról. Mit lát itt? és mit lát más — az ország határán belül 1908. augusztus 5 lévő mihozzánk hasonló ipartelepeken ? Mert eltekintve egy pár nagyobb vi­ déki ipartelepes városunkat, — a többi és e között elsősorban Salgótaiján — bizony a legsötétebb Balkáv benyomását teszi. Nagy hiba és mulasztás terheli e te­ kintetben nemcsak Salgótarján és a hozzá hasonló ipartelepek polgárait — hanem, magát a kormányt is, hogy ezeket á kül­ földiek által leginkább látogatott helyeket eléggé nem istápolja. Nézzük csak Salgótarjánt. Ez a mel­ lett hogy nagy ipartelep, még egy kerület­ nek székhelye is. Elvárhatta volna tehát, hogy a kormány a község fejlesztésében segítségére legyen. A helyett mit látunk? Azt, hogy itt a közérdeket mindenütt megelőzi a magánérdek. Igaz, hogy ez részben polgárságának gyávaságán is múlt, da a kormánynak kel­ lett volna — látva tehetetlenségünket —. segítségünkre jönni és nem engedni, hogy az itt létesített közintézmények egyesek akarata szerint helyeztessenek él. Van vasúti állomásunk — több kiló­ méter távolságban. Van kir. járásbíróságunk — közel az állomáshoz. Van kir. adóhivatalunk — de hogy az idekerüljön — kénytelenek voltunk, dacára hogy községünknek vagyona nincs, — in­ gyen helyiséget felajánlani és háztartásun­ kat ennek folytán ,1000 koronával megter­ helni. Van szolgabiróságunk, van csendőrségünk, van nyomorultul ellátott polgári iskolánk, de egyetlen egynek sincs meg­ felelő, a községet is díszítő épülete. Kérdem hát, tisztán csak mi vagyunk ebben hibásak ?! Mi, a kiknek sem hatalom, sem pénz nem ál rendelkezésünkre, hogy ezeket pó­ toljuk? Hiszen köztudomású dolog, hogy Sal­ gótarjánban egy-két hatalmasság rendelkezik, akik előtt a község érdeke csak addig szá­ mit amíg az ő érdekeikkel összeütközésbe nem jön! Nem lett volna-e hát kötelessége, első­ sorban a megyének, másodsorban pedig a kormánynak az, hogy látva és ösmerve az itteni viszonyokat eztr.iegakádályozza? Egy ilyen Európai híres ipartelep mint Salgótar­ ján feltétlenül elvárhatná a kormánytól azt, hogy fejlődésében segítségére legyen. Ha meg tudta tenni már, kevésbé exponált he­ lyeken azt, hogy saját hivatalainak palotái­ kat épít — annnál inkább kötelesége lenne itt, ahol annyi külföldi megfordul, ezt meg­ tenni s ezáltal buzdítani a polgárságot is az építkezésre. Mi tv y vagyunk, hogy itt az építkezési kedv telesen elveszett. Hiszen azt sem tudjuk, egyáltalában meddig fogunk még itt élhetni. Mert ha a kőszénbánya-társulat megvonja tőlünk ke­ servesen kíkunyorált kegyelem kenyerét — koldusbotra juttat a saját élhetetlenségünk folytán felszaporodott községi pótadónk. Kinek legyen hát kedve egy ilyen jövőnek néző városban építkezni? Ml másképen nézne ez ki akkor, ha �1908, augusztus 5 maga a kormány kezdené itt az építkezé­ seket. Vasúti -állomás, iskola, kir. járásbíró­ ság, kir. adóhivatal, csendörség mind állami intézmények. Miért ne építhetne mindezek részére — ha nem is monumentális — de a mai kor izlésénék megfelelő tetszetős épületeket? Ezzel nemcsak a saját hasznát emelné, de óriási módon elősegítené a község fej­ lődését is s nem sok esztendőre volna szükség, hogy az itt megforduló sok kül­ földi ember egészen más véleménnyel tá­ vozna innen, mint ma. Ha pedig a kormány minden nagyobb iparteleppel bíró községet ily módon segí­ tene a fejlődésében, nem lennénk többe a külföld előtt Balkán. Előfizetési felhívás: A mai számmal ama kéréssel fordulunk Salgótarján és Vidéke t közönségéhez,hoyg minket kitűzött célunk elérésében anyagilag és erkölcsileg támogasson, hogy úgy helybeli mint vidéki híreket velünk közölni szíveskedjék és igy olvasó közönségünk egyszersmind munkatársunk is legyen. Az előfizetési dij oly csekély hogy mindenkinek lehetővé tesszük a lapra való előfizetést. * Előfizetési ár: Egész évre..............................................10.— Félévre.................................................... 5.— Negyed évre ........................................ 2.50 Egyes szám ára........................................ 20 Minden a lap szellemi részét illető közlemé­ nyek a Salgótarján és Vidéke szerkesztőségé ­ hez az előfizetések s hirdetések lapunk kiadójához Mohar Endre polgár iskolai tanárhoz intézendők. A Polgári Kör tagjai lapunkat évi 6 K-ért kapják. Heti hirek Letört exlstentia. Hétfőn d. u. ér­ kezett tolonc-levéllel Salgótarjánba Valentin! Gusztáv tótbánhegyesi származású 38 éves nőtlen gyógyszerész. Ki tudhatná, mi vitte ezen jobb sorsra érdemeset e lejtőre? Horváth Bertalan temetése. Hor­ váth Bertalan homokterenyei nagybirtokos és vármegyei bizottsági tagnak, ki Buda­ pesten az István-uti klinikán halt el, a folyó ho 29-én d. u. 3 órakor volt a temetése Homokterenyén. A temetést nagyságos .és főtiszt. Gleidura Géza salgótarjáni prépost­ plébános ur szokatlan nagy segédlettel vé­ gezte, aki fürdőzését megszakította, hogy barátja temetését végezze. A gyászdalokat Kovács Gyúla homokterenyei kántor veze­ tése alatt a környékbeli tanítók énekelték. Gleidura Géza a halottat igen szép beszédben búcsúztatta ei, a mikor ő Is együtt könnyezett a jó barátok és ismerő­ sökkel. A vármegye sem feledkezett meg halottjáról, amennyiben a ravatalhoz ha! SALGÓTARJÁN és VIDÉKE. vármegyei huszárt küldött ki. Hogy a meg­ boldogult mily közszeretetben állott, mu­ tassa az is, hogy dacára a sürgős és el­ odázhatatlan nyári mintegy 200 községbeli palóc jelent meg a szokott házi vászonból készült ing és gatyában, lajbli és perge kalappal és díszes csemiaikban, akik mel­ lőzve a kocsit, vállukon emelték ki a mint­ egy másfél kilómétemyire a hegyen fekvő temetőbe, zengve a gyászdalokat, az utolsó Isten hozzádot. A sírba tétel után felhang­ zott a „Mért oly borús" ismeretes gyász­ dal. Kovács Gyula kellemesen csengő hangja mintegy figyelmeztette a jelen voltakat, hogy ember úgy éljél, mintha örökké élnél s úgy imádkozzál, mintha minden percben meg­ halnál: Megemlítésre méltó Sigézi Ferencz salgótarjáni kereskedő azért, mert a rava­ talt oly díszesen állította fel, mintha azt a francia entreprise-től tanulta volna. A rész­ vét óriási nagy volt. Enyveskezü mindenes. Rózsa Sán­ dor, Thill József helybeli vendéglős min­ denese könnyű módon akart egy kis exktra pénzre szert tenni. Gazdája rábízott 70 koronát, hogy azt a fogyasztási hivatalba vigye, de őkigyelme elszökött. Nem messze futott, csak Somoskőújfaluig, ott Cibula János rendőr fülön csípte. g Lopás. Varga Antal helybeli illetőségű csavargó vásárkor több rendbeli lopást követett el. Az enyvcskezü tolvajt a rend­ őrség elcsípte s a járásbíróságnak átadta. Hatóság elleni erőszak. Balázs András foglalkozás nélküli mészáros f. hó 25-én részegen garázdálkodott. Pap István rendőr lefülelte, de a részeg fickó még a rendőrnek is nekiment. Csak nehezen tud­ ták rendreutasitani. * Színészet. Mint értesülünk, Mezei Kálmán igazgató vezetése alatt álló szín­ társulat, mely színházlátogató közönségünk tetszését mindenkor kinyerte, szeptember 1-én községünkbe érkezik. Lopás. Folyó hó 28-án este 7 óra­ kor a pálfalvai bányatelepen Paulics Ferenc munkás a vele egy szobában iakó Paucsur József munkásnak záratlan ruhaládájából 1 ezüst órát láncai, 1 férfi nadrágot és I pár sárga cipőt ellopott. A tetest a csendőrség kinyomozta és a járásbíróságnak átadta. Járvány. Zagyva-Róna községben nagy mértékben döhöng a vörheny. Sajnosabb ál­ dozatot is szed a gyermekek közül. Nálunk is sporadikusan mindig vannak olyan sörheny esetek, dacára a legnagyobb köze­ gészség! óvintézkedéseknek. Baleset. Zsudri Mihály 22 éves acél­ gyári munkás f. hó 26-án este revolverrel játszván, az hirtelen elsült és a golyó mel­ lébe furodott be. Kissé hihetetlenül hangzik, hogy egy 22 éves fiatalember ily vigyázat­ lanság áldozata, azonban hinnünk kel saját bevallásának. Elgázolás. Alig múlik cl hét, hogy környékünkön valahol vonatezcrencsétlenség 3. nem történt volna. Folyó hó 19-én Gendi Miklós zagyvái lakos 3 és féléves Zsuzsi nevezetű leánykáját gázolta ei a vonat, sze­ rencsére azonban csak apróbb testi sérülést szenvedett Értesítés. Lapunk felelős szerkesz­ tője: dr. Cigler Jakab négy heti szabad­ ságra ment Távollétében Takács Mór, la­ punk főmunkatársa helyettesíti. Kérelem. Azon tisztelt gazdákat, kiknek az idei vetésnél alkalmuk volt az időküiömbséget az impregnált és a nem impregnált takarmány-répamag kelése között megfigyel­ ni, felkérjük, szíveskedjenek ez iránti tapasztalataikat akárhonnan szerezték is be a nem impregnált répamagot közvetlenül Mauthner Ödön magkereskedésével Budapest Rottembiler utcza 33. közölni. Miután az idei pontos megfigyelésekre a Mauthner cégnek úgy a tiszta igazsság, mint a közérdek szempontjából szüksége van, nagyon kéri, előzetes köszönetének hálás kifejezése mellett a tényleges adatokat *8 nap alatt akár levelezőlapon is vele tudatni. Helyreigazítás. Ily kezdetű referádijában a „S. H." tek. szerkesztője lapunk sza­ vahihetősége felöl olyasféle nyilatkozatot tett közé, mit nem hagyhatnnk válasz nél­ kül csak azért sfem, mivel hallgatásunkkal a tetten érés látszatát keltenők fel. Nem szí­ vesen személyeskedünk és elvűnk, hogy ki­ ki seperjen a maga háza előtt de ha ava­ tatlan seprő a mi házunk előtt kotorászik, az ellen kötelességünk tiltakozni. Elap meg­ támad bennünket előző számunk glosszájáért melyben az áll, hogy szívesen látjuk évekkel ezelőtt megjelent első lapunk szer­ kesztőjét munkatársaink közt ö szálkát talál ebben és írja, hogy az a bizonyos szerkesztő nem a legelső lap szerkesztője volt, hanem az utána következőé. Hát kérjük szépen ki­ fejeztük-e mi csak egy szóval is. hogy az a bizonyos ur, a legelső lapszerkesztője volt? Ajánlunk a tisztelt lap szerkesztőjének ma­ gyarosabb és irodalmibb nyelvérzéket és ak­ kor befogja látni, hogy az az első szó amin fennakadt, nem szám rendbeli meghatározást jelent és igy nincs mit rágnia a koncon. Egyébként elolvastuk a „Tarján! zsurnalisz­ tika" című reflexióját és észrevettük, hogy a Török-féle lap után következő Csemay Ödön szerkesztése alatt álló újságról még csak meg sem emlékezik. Valamint Jungmann Rezső után nem Takács Mór, hanem Klein Ármin vette át a „Salgótarjáni Lapok" szer­ kesztését. Valószínűleg meg van annak is az oka, de kérjük szépen tisztelt szerk. ur, ha már „egy lap valamit állít, az fedje is a valóságot, mert különben elveszti legfőbb becsét: a szavahihetőséget". A magyar kir. államvasutak figyel­ mébe. Talán sikerül ez utón a m. kir. ál­ lamvasutak ügyemét felhívni a Somoskőúj­ falu felé vezető vasúti sínek mentén lévő, községünk északi része után következő első vasúti őrház előtt a patak fölötti hídra, a melynek egyes gerendái a végeiknél támasz �SALGÓTARJÁN és VIDÉKÉ. 4. nélkül feküdnek. Ennek az a szomorú kö­ vetkezménye lehet, hogy az ezen hídon átkelő ember minden különösebb vigyázat nélkül ráléphet véletlenül valamelyik ilyen megerősítés nélküli gerenda végére és ily esetben a gerenda kifelé bukik s az illető feltétlenül lebukik a hídról a palikba és vagy súlyos töréseket és sehc’:ct szenved, vagy pedig szörnyet ral. i n közleményre az indította a ezerko •tóséi hogy egye­ sek már rosszul jának i ‘’idon és csak a véletlennek kö^zönlu.a .7 ott halálu­ kat nem lelték. Ezek nt.ui már mondanunk sem kell, hogy jó volna azt a hidat és ezzel egyidejűleg a többi hidakat is meg­ vizsgálni és azokat alaposan kijavítva, nyu­ godtan a forgalomnak átadni. Nyári mulatság. A salgótarjáni ipar­ testület folyó hó 16-án nyári mulatságot rendez a Wehowszky-fé’e kertben. A haszon az ipartestület saját alaptőkéiére fordittatik. A mulatság kezdete d. u. 3 órakor. Ked­ vezőtlen idő esetén a Vadászban tartatik meg. Este tűzijáték. Laboráns, aki lop. Hankus Imre újonnan fogadott laboránsa megszökött 730 koronával. Gazda Antal különben régen tolvaj nircben állt. Utóbb megjavult ez a Gazda, de azután csak megint gazdálko­ dásra vetemedett. Mint értesülünk, a csend­ őrség már nyomon van. Deák hangverseny. Salgótarjánban vakációzó ifjúság folyó hó 22-én este a Vadász-féle szálloda nagytermében hang­ versenyt rendez. A programmról egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy igen érde­ kesnek ígérkezik már annyiban is, hogy a közreműködők kizárólag csak deákok lesz­ nek. A hangverseny stilszerü befejezése lesz Gross Márton helybeli táncmester tan­ folyamának, melyben deákjaink és deákkisasrzonyaink vettek részt. Nyomdánk költözése. Nyomdánk a Ponyi-féle házból a „Nép-bank“ épületébe költözött. Lapunk e költözködés miatt ké­ sett, miért olvasóink szives elnézését kér­ jük. Klapanciák. Nikod zsenki nem béke hagyf Zazt beszilnek mindig Zrolad Hogy te sak zegy falu zvagy. Pedig zaz nincs van zigaz Hogy te sak falu zvolnál Mert nlzunk sak kirlek szipen Vígig a tied fiutcán. Zolyan szip, tiszta is zrendes Hogy zó sem nim lehet róla Zilyet nem tudsz zmás felmutatni Sak zaza híres Zazsia! Hat mig zaz a szip sertéspiac, Zaz zaz zigazi díszét. Zvalamennyí jarvanyoknag, Zaz zigazi fiszget. Pedig te zaz jarvanyoknag, Zapolni znagyon zeredsz. ’ Rovás. Azirt van nikod birba vive, Zegy górhazi zipület. Zaz bolgari ziskolat, Zaz a füld zalatt zvagyon. Hogy a vonat zgyermekekneg Nem gazolz zőket zagyon. Hát mig zaz a szip közsigháza, Ez zaz zigazi zipület. Ha zaz ember zodabemisz Tálán perkelt kabni zis lehet? Zaz zauthentigus tirkiprűl, Nem zis kell zitt bezini. Mert zaz lelked sitabottal, Zagtag ználad kimirni. Zazt mondják hogy nincsen niked, Zvárosi znagy vigadó. Kirem tessik sak megnizni, A Lőwi fiié vendiglö. Zottan zmindenki lehet, Magat zmenni zmivelni. Kirem, sak zaz zalvó-fakir, Nem szabad zfelkelteni! Az mondják hogy nicsen niked, Rendur és tűzoltó laktanya. Kirem, tessik sak jól megnizni, Zott dinszteleg a kit nagy tabba! Az községi zadót is, Sokalja már mindenki. Kirem jói volna megnizni Hogy kiis szokott fizetni. Azirt 4>ikis polgárság, Jól lesz nikem bike hagyl Mert ze dolgok zmegtermője Bizony sak te magad vagy. Ha nem zaludtál volna, Harminc ívig titlenul, Zakkor in nem állnik itten Zolyan csúnyán zis rendetlenül. Azirt kirlek bikis polgárság, Rajta is munkára feli Tegyetek meg mindent, Za mit tenni kell I Hid, a szőnyegen. Kubacska. Ezt úgy kell érteni, hogy itt Tarjánban van egy hid, ami javítás alatt áll és mert az alábbi két polgár beszéd tárgyává teszi ezt, hát úgy van a hid a szőnyegen. Az egyik: Mit ért maga hid alatt? A másik: Bocsánat, én hidak alatt még sohasem akartam valamit érteni. Az egyik: Ne magyarázza félre a kér­ dést. Arra kérek választ, hogy mi is hát tulajdonképpen a hid rendeltetése? A másik: A hid rendeltetése az, hogy elzárja a közlekedést. Az egyik: Tréfál? A másik! Komolyan beszélek. Hanem hiszi nézze meg a salgótarjáni hidat a Rákos palota előtt. Az egyik: Hogyan, hát Tarján egész Rákospalotaig terjed ? A másik: Rákos, a gyógyszerész palo­ táját értem. Ott kanyarodik el egy patak, amiben minden folyik, csak nem víz. Nos ezt a patakot egy hid szeli át Egyszer, még nem is olyan régen, egy részeg ban­ dukolt át ezen a hídon és mert nagyon nekitalált támaszkodni a korlátnak, hát a fahíd fele majdnem hogy bedőlt Kora reg­ gelre belécezték és azóta úgy maradt. Most is ugy van. Nézze csak meg vasárnapon­ ként, milyen torlódás van ott Az egyik: És azon nem lehet segí­ teni ? A másik: Az ki van zárva. Azon se­ gíteni lehetetlen. Annak a hídnak ugy kell maradnia. És Tarjádnak már Vigadója lesz, uj kórháza és adóhivatala, sőt már az uj állomás is megvalósul, azonban azon a hí­ don nem esik változás. Az egyik: Nem ? A másik: Nem. Sőt Taqán már város is lesz, szabad királyi város és az a fahíd még mindig ott fog állani. De aztán felépül a tarjáni nemzeti muzeum is és a hid töves­ tül bekerül a régiségek közé. Ott fog pom­ pázni üveg alatt, éppen ugy, ahogy most van. És aki szem ügyre veszi, hamarosan mire is fog gondolni másra, mint a piski Egy Eladó szőlőbirtok! két szobás Füleken, közel az állomáshoz, ország­ lakás kerestetik- út mellett ól te Szeginy Tarjani 1908. augusztus 5 kitűnő fekvéssel 16 kát. hold legjobb hazai fajokkal és oltvá­ Cim a kiadóhivatalban. nyokkal beállított szőlő, azonkívül gyümölcsös és szántóföld kényelmes lakóház szép kilátással; vincellér-lak, istájjó, pálinka-főző, két pince felszereléssel, eladó. Cím a kiadóhivatalban. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban. �1908. agusztus SALGÓTARJÁN ésVIDÉKE 5. 5. hidra. Az egyik: Hidra ? Hisz az, egy állat A másik: Hogy kergetné fel magát egy hidra, arra a fahidra. KÖNYVNYOMDA KÖNYVKÖTÉSZET — PAPIRÁRUHÁZ KÉSZÜLNEK D1M1. oo KÖRLEVELEK oo A Czigány-utcában broz-féle ház SINGER LAJOS o o LEVÉLPAPÍROK o o SALGÓTARJÁN TISZTELETTEL TUDATOM A N. É. KÖZÖN­ oo BORÍTÉKOK oo oo SZÁMLÁK oo oo MEGHÍVÓK oo o ALAPSZABÁLYOK o SÉGGEL, HOGY KÖNYVNYOMDÁMAT A PO- kerttel oo NYI-FÉLE HÁZBÓL A „NÉP-BANK“ ÉPÜLE­ MÜVEK oo szabad Kézből olcsó áron TÉBE HELYEZTEM ÁT. EGYÚTTAL TUDA­ o o ÁRJEGYZÉKEK o o TOM AZT IS, HOGY NYOMDÁMAT MEG­ oo eladó. NAGYOBBÍTOTTAM S ÍGY A LEGKÉNYESEBB NÉVJEGYEK oo NYOMDAI MUNKÁKRA IS VÁLLALKOZOM : : Meller L. Egyed Mielőtt személy-, jel­ zálog- vagy építési Budapest IX., Lónyai-utca 7. sz. iránt intézkednék, kérjen díjtalanul prospektust Telefon-Interurban 46—31. Telefon-Interurban 46—31. kölcsön WEHOVSZKY-FÉLE NYÁRI KERT­ BEN kellemes családi össze jöveteli hely. Pontos kiszolgálás. Polgári árak. Vasárnap és ünnepnap kedden, szomba­ ton Bódi Rudi zenekara hangversenyez. ~A Salgótarjáni Villamossági Részvény-Társaság" berendez lakásokat Elektromos világítással a legolcsóbb árak mellett. Tekintettel a közelgő téli évad alkalmából, önköltségi áron szereljük fel azon jelentkezőknél az elektromos világítást, akik folyó év augusztus hó 15-éig jelentkeznek és szabadvezetékünk közelében laknak. Az első három jelentkezőnek egy szobát teljesen ingyén szerelünk fel vezetékkel. Légy egy az elsők között! �SALGÓTARJÁN' ésVIDÉKE 6. 1908. agusztus 5. Egy jó családból való, kitünően be­ gyakorlott g é p i r ó n ő, ki 5 hónapig a községházán és 3 hó­ Szikszay János napig a főszolgabiróságnál legnagyobb férfi-szabó üzlete káll Ferenc főszolgabíró ur bizonyít­ SALGTARJÁN. fö-utca (saját ház.) Ajánlja magát a legújabb divatu megelégedésre működött, miről Sza­ ványa is tanúskodik, alkalmazást keres. Bővebbet férfiruhák és egyenruhák elké\ Pap Zsigmond községi jegyzőnél. szitésére a legrövidebb idő alatt és ju­ tányos feltételek mellett. Angol különlegeségek, Zsolnai, Gácsi és Brassói szövetek. Kérem szükség esetén egy leve- lező-lap utján engem értesz.erJ, hogy esetleg a házhoz menjek. . mindnyájunknak el kell menni megtekinteni Polatsek Miksa ruha- cipő- rőfös- úri- és női divat áru raktárát, hol mindezen és még szám­ talan itt felnem sorolt áruk, a legjob minőség­ iben, legolcsóbb árak,- és legszolidabb kiszolgálás mellett találhatók. Vétel nem kötelező. Szigorúan 4 mély tisztelettel < POLATSEK MIKSA. A volt Meiszter László féle üzlet heyiség. Nyomatott, Singer Lajos könyvnyomdájában. Salgótarján. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Szépirodalmi és közgazdasági hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/SALGOTARJAN_ES_VIDEKE_1908-191000035.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Salgotarjan_es_Videke_1908_08_05.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1908-08-05 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168902" title="A bibBBM00390747 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390747</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Móhar Endre Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Salgótarján és Vidéke 1. évfolyam 9. szám (1908. augusztus 5.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom Móhar Endre periodika Salgótarján