https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/bc608124c0a61c9d287dabf55b5dbc12.jpg f546a58a763733590c9252a345d6b760 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/82f1328b824990e99fe06d10c6c05b44.pdf 1abc7671fe86e82087ad59ac4cd87eac PDF Text Text AMUNKA Szántay István Szerkesztő bizottság: VIII. évfolyam. 5 szám. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP „A MUNKA TÁRCÁJA" A jó tanács. Murad szultán napok óta szomouan gunnyasztott a szelamlük puha kerevetén. Hiába vette őt körül kilenc minisztere, vagy ahogy őket a széles birodalomban hívták a „kilenc gyöngy" hiába próbál­ ták felvidítani a legjobb hírekkel, hiába traktálták a kivívott nagyszerű győzelmek elbeszélésével, semmi sem érdekelte. Egymás után dőltek ki mellőle nyolcán a meddő fáradtságtól, a nagyur még a kezével sem legyintet, mintha lelke ismeretlen tájakon bolyongana. A kilenc gyöngyön úrrá lett a kétségbbeesés. Mit tegyenek? ... Hogyan csaljanak mosolyt az igazhivők urának arcára? ... Hafiz, a kilenc gyöngy legbölcsebbike és legbátrabbika végre elszánta ma­ gát és magához a szultánhoz fordult. — Napok óta látjuk, hogy búsulsz valamiért.. . Lelkedet eltakarta előlünk a bánat fátyola ... Lebbensd fel előttünk a sötét leplet, hogy eléd rakhassuk a vi­ gasztalás illatos rózsáit!... Murad elmeredező szemei részvét­ lenül, szinte értelmetlenül révedeztek az előtte féltérdre ereszkedett Hafizon és úgy látszott, hogy a beszélőt meg sem ismeri. Annál nagyobb volt csodálatuk, amikor a nagyur végre megszólalt: — Hatvannégy napja annak, hogy Sze­ lim, a kilenc gyöngy legértékesebbje örökre lehunyta szemét és lelke elván­ dorolt Allah itélőszéke elé... Kertjeim és palotám kincsei, szobrai azóta pusz­ Postacsekk 28.744 sz Apróhirdetések:. szavankint 8 fillér, a Iegkisebb hirdetés 80 fillér. „A Munka" lapvállalat Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János. Ára 24 fillér A Salgótarjáni Takarékpénztár jubileumára. Mellékletünkön olvasóink elé tárjuk a Starjáni Tak. pénztár törté­ netét. Wabrosch Béla, aki hosszú ideje viseli a takarék elnöki tiszt­ jét is, a maga patriarchális, meleg tollával nyúlt ehhez a témához is, hogy Salgótarján közönségét meg­ ismertesse legrégebbi pénzintéze­ tének történetével. Mi, akik őrei vagyunk annak, hogy Salgótarján minden történé­ se megörökittessék, nem mehe­ tünk el az előtt az esemény mellett sem, amely Salgótarján fejlődésé­ nek történetében oly fontos ha­ tárkövet jelent. A pénzintézetekre, bankokra általában a nagyközönség úgy te­ kint, mint egy a részvényesek nyeréskedésére alakult vállalatra. Csak egy pillantást-kell vetni a Salgótarjáni Takarékpénztár ala­ pításának körülményeiről szóló so­ rokba, hogy meglássuk, hogy ez az intézmény egészen más elgon­ dolásokkal, egész más célkitűzés­ sel kelt életre. Nemesen érző ala­ pitói a kis emberek, különösen a nehéz sorsban lévő munkásság megsegítésére gondoltak elsősor­ ban. A csecsemőkorát élő bányá­ szat Salgótarjánba csőditett. nincs­ telenjei voltak azok, akikre a sze­ rető gondoskodás, a nehéz percek enyhítésének akarata célzott a ta­ karék felállításával. Felemelő érzéssel gondolunk azokra, akik a munkaalkalom megteremtésével egyidejűleg a ma­ gánélet anyagi nehézségeiben is hóna alá akartak és tudtak nyúlni a munkásság mellett a vidék kis­ gazdatársadalmának is! A kenye­ reden Tarján környéke kisgazdái­ nak tőkét kellett adni a kezébe, Laptulajdonos : Megjelenik Szombaton Negyedévre 2 Pengő hogy a hirtelen piegduzzadt mező­ gazdasági fogyasztás részbeni fe­ dezését helyben próbálja meg kísérelni. Ahogy nőtt, terjeszkedett Sal­ gótarján, terjeszkedett a tükör szerepét játszó Salgótarjáni Taka­ rékpénztár is. A város gazdasági életének hullámzása vonult végig a takarék történetén, amely csak annak bizonysága, hogy a takarék tényleg a város húsából, véréből kiszakított rész, avval örülő, avval síró, előrehaladó, vagy lemaradó osztályos társ. Sohasem mutatkozott azonban a Takarék nagy élnitudása, veze­ tőinek teremtő képessége jobban, mint a kommunismus bukásakor. Mint az események leírása is mondja a kommun bukásakor Salgótarján, 1930. február hó 1 szinte teljesen tönkretéve állott az intézet. A vezetők energiajá, szaktudása tudta odafejleszteni az ügyeket, hogy nemcsak talpraállt, de újabb, szebb virágzásnak in­ dult a régi takarék. Talán csak a sors játéka, de ifigyelemreméltó tény az, hogy a takarék Tarján legrégibb kúriájá­ ban kezdte meg alaposabb műkö­ dését. Ez a régi kúria, ha azóta át is költözött az intézet, rányomta bélyegét az intézmény működésére. Rajta van a régi becsületesség pa­ tinája, a Fáyak magyar bankpoliti­ kája: takarékosságra, az értékek megbecsülésére nevelni az embe­ reket. Mennyire ráfért és ráfér ez a lázas munka fejlődését élő, az életet habzsolni akaró tarjániakra! A Takarék épületére a szolid munka, kitartó építeni tudás jel­ szavát Írja aranybetükkel a hat­ vanéves jubileum! Sz. J. Ne kolduljunk irgalmat! Irta: Petróczy Gyula. Mióta a magyar sors annyira nyo­ morult lett... Mióta nyugat hiénái or­ das fogakkal csaholnak körül bennün­ ket . . . s mióta inquisitó kinzó vizsgálata folyik ellenünk Paristól Trianon, Génien, Hágán át a jó Isten tudja meddig. .. Azóta sokszor üti meg* fülemet ez a lehorgasztott fejjel elsírt panasz: „számra nézve elveszünk a világ népeinek forga­ tagában; maroknyi nép vagyunk ..." Valahányszor ezt a rezignált meg­ állapítást hallom, mindég íelbosszankodom! Ez a tanítás a gyászos emlékű Habsburg-uralom vérünkbe oltott hagya­ téka, mely a legjobb magyart is rabul ejtette. E tanítás ki nem mondott foly­ tatása ez: „kis nép vagytok, nincs létjo­ gotok ... Céltalanul éltek Európában, mert kis számotoknál fogva nem tudtok szerepet vinni a kontinensen..." Az­ után tovább igy: „... sanyarú helyze­ tünknek egyik öoka csekélyke számunk hiszen környező ellenségeink egyszerűen akkor falnak fel bennünket,' amikor ne­ kik jólesik...“ Az újságolvasó magyar — ki több­ nyire a sajtó utján is ezt a tanítást hallja — legtöbbször nem ismerve Európa "nejeinek statisztikai táblázatát, vakon hiszi, hogy ki tudja hányadik, tán utol­ sóelőtti nép vagyunk mi Európa népei között s ez a magunkba való bizás hiá­ nya, a legszebb terveket is csirájában megöli. Ez a törpeségünkről táplált közhit mindennél jobban rombolja a nemzeti öntudatot és azon keresztül a nemzeti erőt. A nemzeti erőt pedig nem csök­ kenteni, hanem fokozni, hatványozni kell. Ha valaki arról vitatkozik velünk, hogy mi kis nép vagyunk, kérdezzük meg ki­ csiségünket vitató barátunktól, hogy hány nép lakja Európát és ezek között számra nézve hányadik helyen áll a magyar? tulnak, romlanak, romlanak... Nincs aki gondozza őket... Az utolsó hatvannégy nap alatt kincstáram egyetlen drágaság­ gal, egyetlen olyan szoborral sem szapo­ rodott, melyre szívesen néztem volna, vagy amelyben csak egy percig is gyö­ nyörködhettem volna... Bánatosan hajtotta le fejét és elhall­ gatott. Vele hallgatott a „gyöngyök" kara is, egyik sem mert szólni. — Nagyon lesújt ez a hanyagság — folytatta egy kis idő múlva. — Nincs senkim, aki igaz, hűséges őrzője volna kincseimnek és hozzáértő szemével hatá­ rokat vonhatna a szépség és á rútság közötti... A nagyur miniszterei összenéztek, de mintha elnémultak volna. — Adjatok valakit, aki olyan te­ hetséges, mint Szelim volt!.. .kiáltotta sóvárgóan Murad szultán. — Valaki kell nekem, aki pótolja az elmulasztottakat, aki gyarapítója lesz gyűjteményemnek és irányítója nemzetem művészetének!... Hafiz egy darabig zavartan tördelte a kezét, de egyszerre felderült az arca. — Megvan!... kiáltotta diadalma­ san. — Alig néhány hete csak, hogy ide költözött a mövészetek legalaposabb is­ merője Koszrev bég, vagy ahogy barátai hívják: a „Szépség apja"... ö az, akire, uram, neked szükséged van! Sietek, hogy színed elé vezessem!... Hafiz ugrott is már az ajtó felé. — Megállj! — szólította fel a szul­ tán. — Előbb gondolkodnom kell taná­ csodon. T- Murád kezébe hajtotta fejét és hosszasabban elmélkedett — Ne a bégét, hanem a feleségét vezesd ide! — rendelkezett a hívők ura. Kit hozzak ide? — kérdezte Hafiz csodálkozva. — A feleségéi? . .. Jól ér­ tettelek? ... De, hát mit tudhat egy aszszony? ... — Ne kérdezz. — Szakította félbe a szultán. — A kérdezősködő magában hordja a vonakodást, a vonakodásban rejlik az engedetlenség!... Engedelmes­ kedj és siess!... Hafiz elrohant. A bég neje értelmetlenül állt meg Murad elölt és rendeletére fellebbentelle a mindent elrejtő feredzsét. A szultán csak egy pillantást vetett a nőre és ha­ ragosan ráncolta össze szemöldökét. Hát, biz* az asszony kanccsal és púpos volt. A rútság megtestesülése. Hafiz maga is rémülten meredt rá. — Vigyétek a szemem elől! — pa-_ rancsolta a szultán, aztán tanácsosához fordult. — Tanácsod semmit sem ér, Haíizl Koszrev nem méltó arra, hogy Szelim utóda lehessen!... Mirdenkinek olyan irányban fejlődik az ízlése, amilyen környezettel magát körülveszi. A kiválasz­ tott tárgy olyan, mint a tükör, melyben pohtosan meg lehet látni a választó Ízlé­ sét... Láttátok Koszrev választottját? Került-e már valaha szemetek elé valami rútabb, visszataszitóbb ennél a nőnél? Ha Koszrev béget tenném meg Szelim utódává, atfól kellene félnem, hogy kin­ cseim őrzőjének újabb szerzeményei fel­ tűnően hasonlítanának feleségéhez .... Nem!.,. Nem ... Koszrevről szó sem leheti.., Én biztos vagyok benne, hogy a vitat­ kozó magyar e kérdésre zavarba jön és elpirul, mert ha tudná, hogy Európa 31 népe között számra nézve nyolcadik he­ lyen áll a magyar nép, mélyen hallgatna elméletével. Vessünk csak egy pillantást a „lét­ szám" tekintetében felállított „rangsorra" ami még nem minden, hiszen nemcsak a mennyi számit, hanem a milyen is, már pedig ki merne bennünket milyen­ ség tekintetében az oláhokkal, szerbek­ kel, csehekkel, oroszokkal, stb.-vel egy színvonalra állítani? Műveltség, erkölcsi érték tekintetében bátran felvehetjük a versenyt Európa bármelyik nációjával. De nézzük a teljesen megbízható német Westcrmann „Weltatlas"-ának 19. kiadásában feltalálható adatokat: 1. Orosz van (a fehér oroszokat — ukrunokat — is számítva) 96 millió. 2. Német (egész Eárópában) 73 millió. 3. Angol 41'5 millió. 4. Francia 39'5 millió. 5. Olasz 37'5 millió. 6. Lengyel 26 millió. 7. Spanyol 21 miiló. Most a 8. helyen e nagylélszámu népek után mindjárt mi magyarok következünk (Nagy Magyar országon számítva szerényen) 10 millió lélekkel. Mert az utánunk követ­ kező 23 nép mind kisebb létszámú. íme: 9. Oláh (papiron kimutatva) 9 millió. 10. Holland 6'9 millió, 11. Portogál 6'4 millió, 12. Cseh-morva 6 millió, 13. Svéd 6 millió, 14. Szerb 5'5 millió, 15. Bulgár 5 millió, 16. Litván 4'8 millió, 17. Görög 4'5 millió, Flamand (Belgiumban) 4'13, Vállán (Belgiumban) 3'2, Dán 3’2, ír 3'16, Finn 2’75, Norvég 2 5, Horvát 2'5, Tót 2, Bosnyák 1'9, Észt 1'8, Szlovén 1'5, Törők (Európában) 1'45, Lett 1.15, Al­ bán 0'85. Hogy lehet már most az, hogy egy hatmilliós „törpe nép" a cseh akkora ha­ talmat tudott kiverekedni magának? Hol vette az erőt a szerb, hogy a hatalmas olasz nemzettel újat merjen húzni. És a kilencmilliós (?) oláh arcátlankodása mi­ lyen erőre támaszkodik? Létszámuknál fogva semmi esetre nem illetné őket a birt pozíció. És mégis merészek álmodni Nagyromániáról, Nagyszerbiáról, mert bizn k önmagukban, mert nem „lefelé" hanem inkább „felfelé" érlékelik magu­ kat. — De nézzük meg a komoly' világ­ politikai szerepet vivő Skandináv félszi­ geti államokat, melyek összlakóssága 8 és fél millió. Nézzük meg a 3.5 milliós Belgiumot, Németalföldet, stb. És .. . emHafiz arca a magyarázat alatt pil­ lanatról pillanatra jobban felderült. Kezdte már érteni hatalmas urának intencióit Végül megértőén ütött a homlokára. — Látom már, dicsőséges uram, mi az óhajod!... Éngedd meg, hogy más valakit eléd vezessek!... Meg sem várva, hogy Murád enge­ délyt adjon neki, kisurrant az ajtón. Kis­ vártatva újra feltűnt az ajtót elzáró füg­ gönyök közölt és kezénél fogva vezette be a szultán elé az egész oszmán biro­ dalom legszebb leányát. Murad felugrott és bámulva felej­ tette rajta a szemét. Arca lángra gyűlt és szive hevesen kezdett dobogni. Ily gyönyörű nőt még életében nem látott. Amikor végre legyőzte rajongó bámula­ tát, csendben magához intette Haíizt. Szemét le sem véve az asszonyról, sut­ togva kérdezte: — Allahra! Mondd, ki ez nő? .. . — Koszrev bég neje! — Hogy lehel az? — Az előbbi Koszrev bátyjának elözvegyült felesége volt s vallási törvé­ nyeink szerint el kellett vennie... A másik már az ő választása! Murad még egy ideig némán gyö­ nyörködött a földreszállt huriban, aztán lelkesülten kiáltott fel: — Hafiz, igazad volt!.. . Egyedül Koszrev lehet méltó utóda Szelimnek!... Aki igy tud választani, annak nemes és finom az ízlése!. ., �2 oldal A MUNKA lékexzünk vissza a negyedmilliónál alig tásunkból származó ezer baj, szomorúság több, Európát rettegésben tartó honfog­ és nélkülözés. Nem a fájdalmunk érdekli őt, hanem fájdalmunk nyomán támadó laló őseinkre... A számbeli fölény egymagában még elkeseredés, kicsapni készülő láva, ütni nem biztositia a sikert, a győzelmet, az készülő karunk ereje. Félre tehát önerőnk lebecsülésével, érvényesülést Solon és Lykurgos görög népe nem volt nagyszámú, mégis bele­ félre az alázatos hajbókolással. Ne be­ széljünk kis számunkról, mert mi magya­ véste nevét a világtörténelem márvány­ lapjaiba. A magyar történelem meg nem rok zárt tömegben, tízmillió lelket szám­ egy példát tud mutatni arra, hogy mi­ lálunk! s jelentünk annyit, mint környező képen tudja megállani helyét egy viszony­ ellenségeink közül kettő együttvéve. lag kisebb számú nép az idők viharában Van azért mégis sok dolog mely ha erkölcsileg kiválóbb a többinél. Mi fölött el lehet szomorodni... csak kis magyarok ezer éven át szinte hozzászok­ számunk fölött nem. El lehet 'szomorodni tunk ahoz. hogy nagyobb számú ellen­ azon is, hogy sikerült kijárni, kiszemteséget kellett sorozatos csatákban megver­ lenkedni, ki plépofáskodni a cseh—morva nünk és nagyobb számú népek nyomá­ nép számára egy országot valami képte­ sát kellett ellensúlyoznunk ... Igaz, hogy len geografikai alkattal, lehetet történe­ a földrajzi helyzetünk kedvező volt lemmel nem rendelkező zagyva népek Érdekes tudni, hogy Argentína számára Nagyromániát, Jugoszláviát csi­ melynek képviselője a Népszövettség nálni, ugyannakkor nekünk a külömb előtt biránk Ítélkezőnk csak 8.7 millió magyar népnek nem sikerült megtartani szedett-vedett bevándorolt nép képvise­ még a meglevőt sem és most félni lehet lője. És Kanada lakossága nem sokkal ától, hogy a magyar lélek örökre meg­ több, mint az oláhok száma, mégis mek­ rokkan, aktív erejét őrökre elveszti. Mert kora szerepet visz Kanada világgazdasági magába nem bízik, mert mindent csak külföldtől — talán Rothemere akciótól — életben? iskolás gyerek, Ámitás tehát az a jó 67-es politiká­ vár mint a hízelgő tól örökölt osztrák recept szerint készí­ ki tudja magáról, hogy tehetségtelen s hogy meg fog bukni ha a tanárja jóin­ tett verkli, hogy „kis nép vagyunk" ... „törpe nemzet vagyunk", tehát fogjuk dulatát apró szives szolgálatokkal — eser­ be a szánkat, hallgassunk el minden sé­ nyő, kalocsni hurcolgatás — nem igyek­ relmet, nem azért mert nincs igazunk, szik megtartani Mi ülünk és egy Buddha hanem mert kicsik, mert törpék vagyunk szobor egykedvű mosolyával nézzük az és az erősebbnek joga van minket fejen idők múlását... Igen mi lehetünk együtni. Micsoda sértő, mennyire romlott kedvüek, mert mi tudjuk, hogy „az idő romboló politikai és erkölcsi tanítás ez. nekünk dolgozik"... Hát csak hagy dol­ A tetejébe aztán igy lódították a „jó gozzon az idő, ne zavarjuk meg a vilá­ magyar" sirató politikusok, szomorú köny- gért se ezt a fajintos, kacifántos munkást. nyeket csorgatva, hogy rokontalanok, ár­ Ez az okoskodás szörnyű, borzal­ vák, testvértelenek a Hortobágy pusztáira mas, mert a nemzeti lélek magába rosdobott különös extra ritkaság vagyunk kadásának, fatalizmusba görbülésének a azt se tudjuk, mint a lelencházi gyerek, nemzeti cselekvő erő és lendület végső hogy honnan származtunk, viseljük tehát elsorvadásának jele ... magunkat jól, mert már elég rossz fát Nem a számunk kicsi, hanem a hi­ tettünk a tűzre és a jó osztrák császáro­ tünk. Nem az a legnagyobb baj, hogy kat bizony puszta létünkkel is tulon túl kis számuak vagyunk — hiszen ezt íme felingereltük Ilyen volt a 67-es kiegye- megcáfoltam — hanem az, hogy törpelelzéses politika tanítása. Természetesen küek, csenevész hitüek, magunkba bízni mindez kamarillai bécsi sugallatra történt nem tudó, külföldnek hajbókoló paródia­ És... annyit beszéltek a fülünkbe magyarokká torzulunk. kicsiségünkről, jelentéktelenségükről, testMagyarok! ne kolduljunk mi irgal­ vértelen, multtalan voltunkról (ez is egy mat senkitől, hanem ápoljuk, erősítsük nagy ámitás volt mert hiszen ma már bi­ magunkban, egymásban a nemzeti öntu­ zonyos, hogy szélesebb rokonságunk s datot, büszkeséget, összetartó erőt, mert gazdagabb múltúnk van, mint Európa csak önerőnk lesz ami leghűségesebb se­ bármelyik népének) hogy a végén elhit­ gítőtársunk az Igazságos Istenen kívül és tük és ma már annyira összeroskadt ben­ csak ez ragadhat ki sanyarú helyzetünkből nünk a hit, hogy magunk hirdetjük ma­ Legyünk büszkék faji mivoltunkra, gunkról: „kis nép vagyunk, kevesen va­ bízzunk a magyarság ezer év viharában gyunk, belátjuk hogy nem érdemes, nem megedzett ősi — én hiszem, nagy elpusz­ kifizető velünk törődni" És ilyen körül­ títhatatlan erejében. mények között ne csodálkozzunk, ha egyszer csak társ, barát nélkül, támogató nélkül fogunk állani a Nagyvilágon. És’ nem lesz aki kezet fogjon velünk. — De nem is érdemli meg olyan nemzet egy másiknak a barátságát, amely önerejét nem becsüli, mely csak segitségér, támo­ gatásér könyörög és nem tudja beigazolni azt, hogy az ö megmentése, megsegítése világérdek, mert hiszen ö egy cselekvő­ képes nép, mely még gazdagon visszafi­ A régi tradíciókhoz híven az idén zetheti a nyújtott segítséget Azt kell te­ is méltóképen vette ki részét a karácso­ hát a világ felé kiálltanunk, hzgy igen is nyi segitóakcióból a Salgótarjáni Kőszén­ mi erősek vagyunk, mi a Nagy-Magyar- bánya R.-T. igazgatósága, melynek élén ország határain belül tíz millióan vagyunk Róth Flóris bányaügyi főtanácsos bánya­ s hogy az egész világon 14 millió magyar igazgató mindent megtett, hogy az árvák él szétszórva s hogy mi csak most, csak és özvegyeken amennyire csak lehet se­ pillanatnyilag vagyunk gyengék és jól gítsen a szeretet ünnepén. fog járni az a nemzet mely most a meg­ Az első karácsonyfa ünnepély a láncolt oroszlán rabláncait segít elreszelni, Stefánia bányatelepi osztályán zajlott le, mert az oroszlán — a magyar oroszlán — ahol az anyáknak és gyermekeknek ezer­ nem hálátlan s hogy hálája egy nagy száz pengő értékben osztottak ki ruha­ erős oroszlán hálája lesz. neműt és élelmet Ostobaság szerintem az a törekvés A bányász árvák és félárvák tizen­ mellyel minden áron részvétet, szánalmat, háromezer pengő értékben kaptak cipőt akarunk önmagunk iránt világszerte fel­ kelteni. A politikában, a nemzetek életé­ és melegruhát A bányatisztikar adományából ki­ ben nincs szentimentális — ez már régi politikai igazság — és mi mégis szenti­ zárólag a bányászgyermekek kaptak ha­ mentális hatásokra vadászunk midőn igy jasbabát, játékot, könyveket csinosan siránkozunk a világ felé: „kis nép va­ csomagolt zacskókban, melyből nem hi­ gyunk könyörüljetekl" — Lehet, hogy ányzott a bőségesen osztott narancs, füge, néhány kávésnéni, pár lágyszívű apáca datolya, mogyoró, alma, dió és sütemény. meg fog sajnálni — talán meg is köny- A karácsonyfa ünnepélyt december 22-én nyezi szenvedő népűnket — lehet, hogy rendezte a bányaigazgatóság és tisztikara egy-két pap, néhány vallásos vagy em­ a központi iskola tanító kara által beta­ berbaráti egyesület az emberszeretet ne­ nított műsorral egybekötve. A nagyszámú vében „hivatalosan" is sajnálkozni fog közönség, melynek sajnos igen jelenté­ felettünk; de komoly, aktív politikus csak keny része helyszűke miatt kiszorult az az elkeseredés okozta lassú elszánást, a iskola díszterme kicsinysége folytán az lelkek mélyén készülő orkánt, az ököl­ előadásról, a legnagyobb elismerés és beszoruló Kard után nyúló kezeket, a .elragadtatás hangján emlékezett meg a haragot, a villámló szemeket s a tettre látottakról. A gazdag műsort Semetkai készülő elszántságot fogja számításba Pétiké konferálta be végtelen kedvesen venni Komoly politikus azt méri le, hogy és Öntudatosan. Majd a „Legszebb kará­ mekkora erőt mozdított fel bennünk és csony", a „Törpék karácsonya" és az tart állandó készültségben, a megcsonkí­ „léten megsegít" c, kedvesebbnél kedve­ Karácsonyi segélyak­ ció a Salgótarjáni Kő­ szénbánya Részvény­ társaságnál. sebb darabok jöttek sorba, melyben az összes szereplők, a bájos angyalok és törpék, mind-mind a legszebbéit és legbájosabbat produkálták. A „Mennyei titok" c. vers kedves interpretálásával az előadás a szűnni nem akaró tapsok között be is fejeződött. Nem lehet elmu­ lasztani e helyütt is a legőszintébb elis­ merés hangján megemlékezni arról a gyönyörű és fáradságot nem ismerő mun­ káról, melyet Küllő Gizella tanítónő végzett, nemcsak az apróságok betanítá­ sával, hanem még a pompás kostümök megtervezése és megvarrásával is. Az énekszámok betanításával méltó segítő­ társa volt a nehéz munkában Horváth Árpád tanító. Az egész ünnepély meg­ szervezése Buchlicska Antal igazgató­ tanító gondos és lelkiismeretes munkája. A nagysikerű előadás után á közönség a szomszédos teremben felállított díszes karácsonyfához vonult a gyermekekkel, ahol k. Kraft Aladár bányaigazgatósági titkár a Bányaigazgatóság 'nevében szóllott a gyermekekhez, megemlékezve köz­ vetlen szavakkal az ünnep történetéről és mindenki szivébe kérte zárni a kis Jézuskát, nemcsak ezen a napon, hanem az egész életen át. Majd Gyurcsik Anna V. o. t. a gyermekek nevében mondott köszönetét olyan őszinte meghatódottsággal, hogy az egész közönség könynyezve hallgatta a kedves szavakat. A bányatisztikar ajándékcsomagjai kiosztása következett, amelyet Schreiner Jenöné a fáradhatatlan nagyasszony végzett, aki­ nek a kedves személyéhez fűződik a karácsonyfaünnepélyek megrendezése és a gyermekek szívből jövő őszinte hálája. Lelkes segítő társai voltak a sok-sok fá­ radságot igénylő munkában Deák Józsefne, Szóbl Lajos és Desberg Hermann, akik a csomagolást és kiosztást intézték. A boldog gyermeksereg csomagokkal felszerelve sietve rajzott haza, hogy még az utcán suttyonban megnézze, hogy kinek-kinek mit is hozott az Angyal. Szent karácsony ünnepén a bánya­ kórház is kivette a részét az adakozás­ ból. Dr. Takács Adolfné és férje dr. Takács Adolf igazgató főorvos nagy sze­ retettel és ügybuzgalommal intézte Seiler Károly kórházgondnokkal karöltve a ka­ rácsonyi akciót, melynek eredményeként cca háromszázötven pengő értékű szeretetcsomag lett a kórházban levő betegek között szétosztva. A kedves ünnepély egyes számait a fáradhatatlan Czviljusák Emme ápolónővér tanította be a kórház­ ban levő apróságokkal, akik sok meleg tapsot és őszinte elismerést vívtak ki kedves játékukkal, meleggé, széppé téve azoknak a karácsony estet, akik messze az otthontól nemcsak betegségükre, de a szivükre is itt találtak enyhülést A karácsonyi szeretetadományoknak méltó betetőzése volt ezidén is Dr. Chorin Ferencné Öméltósága kettőezer pengős adománya, mely összeg a 6, 7 és 8 gyermekes bányászcsaládok között lett 40, 50, és 60 pengős tételekben ki­ osztva, hogy legyen ezeknél is a szeretet ünnepén több kalács és hús, legyen meg­ elégedett mosoly a fáradt arcokon és több hit és szeretet a szivekben. A szét­ osztás fáradséges és nagy körültekintést igénylő munkáját Szóbl Lajos intéző vé­ gezte, azzal a lelkiismeretes igyekezettel, hogy a pénzadományok karácsony esté­ jén mindenütt a rendeltetési helyére is jutottak, remélhetőleg igaz örömet és há­ lát váltva ki a megajándékozottakból. kKA. Hírek éskülönfélék Jegyzőválasztás Karancskesziben. Folyó évi január hó 28-án Mé­ száros Ferenc zagyvapálfalvaí aljegyzőt Karancskeszi nagyközség vezető-jegyző­ jévé választotta. A választást közmegelé­ gedésre Veres Zoltán járási főszolgabíró vezette. Mészáros Ferenc szeretetreméltó egyéniségében rejlik a varázs, mely három évi helyettesítése alatt belopta magát a község népének szivébe s mely megnyerte annyira, hogy amikor szint kellett vallani, választásában egyhangúlag, osztatlan lel­ kesedéssel mellette nyilatkozott. Feltűnő volt és jól esett látni azt a testvéri meg­ értést, melyben a felső hatóságok és a nép akarata találkozott Minden félreér­ tés és legkisebb nézeteltérés nélkül zaj­ lott le a választás, mely mindkét részről a legjobb érzéseket váltotta ki. Igaz, hogy ez ismét Mészáros Ferenc érdeme, aki hivatását eddig is úgy főlöttes hatóságá­ Salgótarján,' 1930 febr. 1 nak, mint községének legnagyobb elis­ merésére töltöttébe. A jó Isten kegyelme engedje, hogy igy töltse még sokáig. Helyreigazítás. Lapunk múlt év március 2, számában „Követendő példa*' clmü hírünk helyreigazításra szorul, mint e helyen örömmel helyesbitünk. Ugyanis gróf Mikes Szombathely kiváló püspöke, a szombathelyi róm. kath. plébániái nem öt, hanem hat plébániára osztotta fel. Az uj plébániát már január hó elsején meg­ kezdték áldásos tevékenységüket Lelkek ébredése. Február hó 2-án délután 3 órakor tartja meg az Acélgyári Olvasóban a salgótarjáni északi róm. kath. autonóm hitközséget szervező bizottság ez idei első értekezletét Ez al­ kalommal fogja az elnöklő Balhauser Ist­ ván h. igazgató-főmérnök a bizottságnak Márkus Lajos hittanárt bemutatni, kit Bubnics Mihály rozsnyói püspök a hit­ község szervezés egyházi vezetésével meg­ bízott és leendő adminisztrátorává kine­ vezett Titkári jelentésében SzilvássyFerenc a szervezés történetét és jelenlegi állását ismerteti és kimerítően reflektál a több oldalról felmerült megdöbbentő tá­ jékozatlanságra és a tények téves beállí­ tására. A gyűlés főtárgyát a mielőbb megindítandó templomépitési gyűjtés meg­ beszélése fogja képezni, melynek techni­ kai részét a gyűlés folyamán tárgyalják meg. Mint értesültünk Pálfalva és Zagyva­ róna katholikus hívei körében is megin­ dult az önálló plébániák felállítása iránti mozgalom, melyre még az 1928. május 8-án kelt egyházi főhatóság dismembrálási rendelkezése módot és lehetőséget nyújt. Midőn a lelkek e nagyszerű megmozdu­ lását örömmel regisztráljuk, lapunk jól­ eső meleg érzéssel állapítja meg, hogy e legnemesebb törekvéseknek, — melynek első nyilvános propagálói mi voltunk — sikerült a közérdeklődést az egész vona­ lon felkelteni és mint az események mu­ tatják e mozgalmak döntő fordulóhoz érkeztek. Lapunk még 1927. év őszén egész cikksorozatot irt az uj plébániák­ ról, mely cikkeink nemcsak az érdekelt hívek körében egyhangú, hanem boldog­ emlékű Herczegh József akkori plébáno­ sunk legnagyobb szimpátiájával és meg­ értésével is találkozott Erdőörök kitüntetése. A m. kir. földmivelésügyi miniszter abból a célból, hogy az ország erdőgazdaságaiban alkal­ mazott szakképzett altiszteknek serkentő példát nyújtson és hogy az általunk ne­ héz körülmények között becsülettel és hűséggel teljesített, sok esetben életve­ széllyel is járó szolgálat erkölcsi elisme­ résben részesüljön, az olyan szakvizsgá­ zott erdőőröknek, akik szorgalmuk, ma­ gatartásuk és jóravalóságuk által társaik közül kitűntek, hűséges szolgálatuk elismeréseképen elismerő oklevelet kíván adományozni, esetleg őket más kitünte­ tésben részesíteni. A kitüntetést a szol­ gálatadóknak kell kémiök. Evégből felhí­ vom mindazon szolgálatadókat, kik erdő­ őreiket megjutalmaztatni óhajtják, hogy a vonatkozó és helyhatósági bizonyítvány nyal felszerelt kérvényüket az illetékes főszolgabíró (polgármester) utján hozzám legkésőbb folyó évi április 1-ig terjeszszék fel. Megjegyzem, hogy a kitüntetés­ nek egyhelyben eltöltött minimális 25 évi kifogástalan szolgálat alapfeltétele. Balas­ sagyarmat, 1930 január 27. Pályi Pál s. k. fő spán. Turistáid A Magyar Turista Szö­ vetség a Nemzeti Szalon Egyesülettel karöltve 1930. március 16-iki kezdettel egy 3—6 hétre terjedő „Nemzetközi Alpin képkiállitást" rendez Budapesten, melyről részletesen számol be a Turista­ ság és Alpinizmus januári száma, amit tagjaink szives figyelmébe ajánlunk. A kiállítás sikere biztosítva van, miután a különböző országok hegyei festői rész­ vételüket bejelentették s igy a falatozók művészi alkotásokban gyönyörködhetnek. A kiállítást megtekintők részére a M. T. Sz. kedvezményes jegyeket helyezett ki­ látásba, miért is felkérjük tagjainkat, hogy ebbeli igényüket február hó 20-ig jelentsék be Kaszper Kálmán egyesületi pénztárosunknál, hogy a kedvezményes jegyeket idejében kézbesíthessük. Turista arcképes igazolványok, hosszab­ bításra sürgősen beadandók. Elnökség. Meghívás a volt 25-ös kato­ nákhoz. Ezennel tisztelettel meghívjuk a volt bajtársakat, hogy folyó évi feb­ ruár hó 2-án délelőtt 11 órakor a Czirbesz-féle vendéglőben okvetlenül jelenje­ nek meg. Bajtársi szeretettel 25-ös inté­ zőbizottság. �A MUNKA Salgótarján, l$30 Ubr» 1 A Salgótarjáni Takarékpénztár törté­ nete 60 éves jubileuma alkalmából irta: Wabrosch Béla a Takarékpénztár elnöke. A Salgótarjáni Takarékpénztár igaz­ hatósági tagjai collegiális bizalommal for­ dultak hozzám, vállaljam el intézetünk történetének .leírását, fennállásának 60 éves jubileuma alkalmából. Örömmel teljesítem e feladatot, mert még a mai idők sürü ünneplései között is egy pénzintézet 60 esztendőt eredményesen betöltött idejéről megem­ lékezni és azt örvendetesen megünne­ pelhetni nem mindennapi esemény. Megírom ezt a történetet annál is inkább, mert a lefolyt jubiláns idő má­ sodik felében 30 évig mint igazgatósági tag működtem közre, 15 éven át pedig a megtisztelő elnöki széket foglalom el, így tehát feladatom tárgyát ismerve, a hiányzó adatokat emlékezetemből is ki­ pótolhatom. Az 1920 ik évre eső félszázados jubileumot nem volt módunkban meg­ tarthatni, az akkori katasztrofális viszo­ nyok között, a proletárdiktatúra után nem gondoltunk semmiféle ünneplésre, akkor csak a szerencsésen megmenekül­ tek hálája rebeghetett el ajkainkról. Feladatomra áttérve engedtessék meg, hogy ezúttal ne a megszokott ta­ karékpénztári jelentések sablonos szám­ halmazát tálaljam fel mélyen tisztelt ol­ vasóim előtt, de a lefolyt időket jelle­ mezve, az akkori viszonyokról is rövid, tömör, de lehetőleg hü képet nyújtsak. Le kell szögeznem továbbá azon körülményt, hogy intézetünk fennállása elejétől a mai napig oly szoros kapcso­ latban volt Salgótarján községnek gazda­ sági életével, hogy annak vonatkozásait mellőzni nem lehet, — kell, hogy azokra is röviden kitérjek. A község 60 év előtt egy igényte­ len falu lévén, amelynek gazdasági életrekelése, a széntelepek feltárásával, a Takarékpénztár egyidejű alapításával tel­ jesen összeesik és további fejlődésében is intézetünk Salgótarján gazdasági éle­ tének mintegy pulzusa lévén, vérkerin­ gésének minden lüktetését híven jelezte. Tény az, hogy a múlt század hat­ vanas éveiben szegény nép lakott „ke­ nyereden" Tarjánban és ezen elhagyatott falu, gondozatlan jellegét az újabb időkig megtartotta, sőt egyrészt még máig is magán viselt így volt ez, dacára annak, hogy területén országos, sőt világhírű modern berendezésű bányák és gyárak keletkez­ tek, amelyek nagyszámú képzett mér­ nöki karnak, tisztviselőknek és szorgal­ mas derék munkásnép seregeinek nyúj­ tott megélhetést, virágzó, hatalmasan fej­ lődő vállalatoknak vetette meg alapját és íöldesurainak szénkincse révén tekin­ télyes vagyont juttatott. Nagy mulasztás esett tehát a múlt­ ban, mert Tarjánnak a nagyobb részt alacsony viskók által szegélyezett döcö­ gős, sáros fő-utcáján három kilométert kelletett — nem is oly régen — kocsikáznt, hogy a vasútállomásra juthassunk. Szabályozatlan, egészségellenes pa­ takjai a nyílt utcákon folydogálnak még ma is, dacára annak, hogy a város agi­ lis polgármestere Dr. Förster Kálmán mindent elkövet a mulasztások pótlására. És amit hosszú 60 éven át a pol­ gárság csekély áldozatával könnyen meg­ lehetett volna fokozatosan teremteni, — azt a kultúrát — ma nehezebb vi­ szonyok között, az adófizetők sokkal na­ gyobb megterhelésével kell sietve ki­ pótolni Nem lehet előttünk közömbös a város jövője sem, mert annak különle­ ges viszonyait tekintve, meggondolandó, mi lesz, ha a széntelepek kimerülve, a bányák üzemei megszűnnek, a tisztvise­ lők százai, a bányamunkások ezrei elszélednek. Ha talán a visszaesés nem is lesz oly nagymérvű, ha nem is jutunk ismét kenyereden Tarján sorsára, mégis rend­ kívül fontosnak tartom, hogy a város maga és intézményei oly kulturfokra emeltessenek, hogy a fennmaradás és további fejlődés biztosítva legyen és az idekerült intelligensebb elem is, ezentúl megállapodva, maradandólag magát a város polgárának tekintse. Salgótarján területén a helyenkénti szénkibuvások már a múlt század elején ismeretesek voltak. A komoly tudomá­ nyos alapra fektetett szénkutatások azon­ ban a hatvanas évek elején lettek foga­ natosítva és e kutatások sikere alapján a bécsi Brellich és Windsteig cég, illetve a Szent István kőszénbánya r.-t. enge­ délyt nyert egy Budapestig terjedő keskenyvágányu „lóvasut" építésére. A cég megbukott és a Szí. István társulat jogutódja, a Salgótarjáni Kőszén­ bánya r.-t. bányaigazgatója: Zemlinszky Rezső javaslatára a rendes nyomtávra való, kiépítése végett a Máv. vette át a vasutat és azt teljesítve, 1867. május ha­ vában a forgalomnak át is adta. Salgótarján és környéke ez időtájt egészen be Gömörbe jeszeniczei Jankovich Miklós birtokában volt. A birtok csaknem fele erdő, a többi része hegyes-völgyes, nem valami elsőrendű ter­ mőföld volt. A dúsgazdag Jankovich Miklós typikus magyar földesurnak virtusos pas­ sióiról és nejének Soldos Emmának kü­ löncködéseiről még ma is sokat regél­ nek, nehéz azonban eldönteni, mennyi ezekből a költészet és mennyi a valóság. Jankovich Miklós halála után a birtok, özvegye és férjezett leányai, te­ hát a Soldos, Szilárdy, Balás és Luby családok között felosztatott. A központi rész Szilárdy Ödönre jutott, igy hát a község sorsára ezentúl Szilárdy Ödön egyénisége nagy befolyást gyakorolt A helyzet urai tehát az 1870. kö­ rüli években Salgótarjánban Zemlinszky Rezső bányaigazgató és Szilárdy Ödön földbirtokos voltak és e két providen­ ciád férfiú pillanatnyi harmóniája hozta létre a Takarékpénztár eszméjét, ők te­ kinthetők tulajdonképen intézetünk meg­ alapítóinak. Az első „alakító" közgyűlés 1869. évi december 28-án tartatott A Taka­ rékpénztár működését pedig 1870. április 21-én kezdette meg. Az első „nagy választmány" tagjai voltak Szilárdy Ödön ideiglenes elnökön kívül (Salgótarjánból: Béres János r. k. plébános, Gazdy László kántortanitó, Gömöry Sándor bányaigazgató, Kelemen Imre, Kovács József községi biró, Seidner Mór földbirtokos, Seyman Antal és Zemlinszky Rezső, — Pálfalváról Bohus Ábel ügyvéd és Okolicsányi István föld­ birtokos, Szirákról Kun Barna földbir­ tokos, Homokterenyéről Lieszkovszky József. Ezenkívül még nagyobb részvény­ jegyzéssel az alapításhoz hozzájárultak: Zemlinszky család Herber család, a Kő­ szénbánya társládája (100 drb.) Jankovich Miklós és neje Soldos Emma Kazárról, a Szilárdy család, Balásné Jankovich Ilona Szőllősről, Lubiné Jankovich An­ tonia Rédéről, Czebrián grófok Fülekről, Forgách Antal gróf Kékkőről, Kramoliny Ferenc Fülekről, Wohl Gáspár Losonc­ ról, báró Barkóczy Ottilia Karancskesziről, Ottlik Ákos Balassagyarmatról, Minich Manó Szécsényböl, Hoffmann Ber­ nét Zagyváról, Gaszner Gida Bozitapusztáról, Hankus Lajos Pálfalváról, — Pestről: Wittchen Kornél, Benvenisti Samu, Floch Henrik, Gold József, Jármay Gusztáv. Salgótarjánból: Jungmann Mihály orvos, Rubint Károly gyógysze­ rész, Jávor Gyula, Köröskényi Bálint, Barella Henrik, Arnstein Henrik, Diviaczky Ferenc, Dr. Vajda Ignác, GyŐrffy József, Weisz Mátyás, Smetana Ernő, Groszberger Adolf, Goldberger Dávid és még többen, de kevesebb részvényjegyzéssel. A 60.000 írt-ra (600 drb. részv. á 100 frt) tervezett alaptőkének egyelőre csak 40 70-a azaz 24.000 frt. lett befizetve, 1871. évben pedig 50%-ra tehát 30.000 írt-ra felemelve. Alapszabályaiban a Takarékpénztár célja szó szerint igy állapíttatott meg: célja „a kevésbé vagyonos néposztály­ nak megtakarított vagyonuk biztos letételezése, kamatolására és szaporítására alkalmat nyújtani, hogy ezáltal a mun­ kásság és takarékosság szellemét bennök felébressze, Célja továbbá előlegek és kölcsönök adásával a lakosság egyébb osztályainak érdekeit előmozdítani. Az alapszabályokban tehát Zem­ linszky bányaigazgató intentiói szerint a Takarékpénztár elsősorban a munkásság érdekeit karolta fel. " A Takarékpénztár 60 éves élettör­ ténetét könnyebb áttekintés végett 3 korszakra oszthatjuk fel. Az első leghosszabb korszak az alapítástól körülbelül a háború idejének közepéig 1916-ig terjed, amidőn az in­ tézet üzletmenetében a folytonos fejlő­ dés tűnik elénk. A fejlődés vonala természetesen nem egészen szabályosan emelkedő, de hullámos, a hosszú 46 éven át tartó kor­ szak változó gazdasági állapotának meg­ felelően. Ezen idő folyton gyarapodó betét­ összege a betevő közönség rendithetlen bizalmának megerősödését mutatják, az évi eredmények, osztalékok pedig az üzletmenet szilárdságát jelzik. A második korszak körülbelül 1916tól 1925-ig terjed, mely a proletárdikta­ túra és a devalváció rombolásait tünteti elénk. A harmadik időszak — ha úgy nevezhetem — az újjászületés korszaka. De lássuk mindezt kissé részlete­ sebben. Az első üzleti év 1869. április 21-től, december 31-ig, 8 hónapig tar­ tott, — és e csonka év mérlege 25.898 írt betétről és 931 frt nyereségről szá­ mol el. A Takarékpénztár első tisztviselői Diviaczky Ferenc pénztárnok és Barella Henrik könyvelő, — a későbbi községi biró — voltak. A második évben, 1871-ben már Zemlinszky Rezső szerepel mint elnök, jiki az alapvető munkát nagy értelemmel és körültekintéssel vezette. Tekintélye bizalmat ébresztett a közönség körében uj intézetünk iránt. 1874. évben saját helyiségébe vo­ nulhatott a Takarékpénztár, amennyiben 9300 frL-ért Bohus Ábel ügyvéd közbenjöttével megvásárolta a r. k. templom alatt levő régi Jankovich kúriát A következő évben az uj alapsza­ bályok szerint az eddigi „nagy választ­ mány" helyett, az elnökön kívül 10 igazgatósági tag és 4 felügyelőbizottsági tagra bizatik a takarékpénztár irányítása. Ez időben főleg Gömöry Sándor, Okolicsányi István, Löllbach Gusztáv, Szilárdy Ödön, Kovács József, Pfaff Gusztáv, Hankus Lajos mint igazgatósági és Kramoliny Ferenc, Papp János, Un­ ger Gusztáv és Hankus Imre szerepeltek mint felügyelőbizottsági tagok. Salgótarján másik ipartelepéről szólva a Vasfinomitó r.-t., mely ugyan­ csak 1879/80-ban alakult és 1882. évben a gömörmegyei Rimamurányi Vasművel fuzionálva, országunk egyik leghatalma­ sabb iparvállalatává fejlődött Az acélgyár műszaki vezetőjét Bor­ bély Lajost ezidőben, bárcsak rövid ideig szintén a Takarékpénztár igazgatósági tagjai között találjuk. Salgótarján gazdasági helyzetének ezen újabb megerősödése folytán az évi forgalom már 760.000 frt.-ra szökött fel, az eddigi 6% osztalék helyett 10°/o-ot fizethettek. A betétek 200.000, a váltó­ tárca 165.000 írt-volt, viszont az ingatla­ nokra összesen csak 10.000 frt. körüli kölcsön adatott 1882-ben a tartalékok gyarapodván további realizálásra utalta az igazgatósá­ got és ekkor építette fel az emeletes bér­ házat a város gócpontjában az Erzsébettér sarkán, melyben 1922. év óta a Ta­ karékpénztár üzlethelyiségei is el vannak helyezve. 1884 márcz. 15-én a Takarékpénz­ tár érdemdús elnöke Zemlinszky Rezső bányaigazgató meghalt és utódjának Oko­ licsányi István választatott meg, Okoli­ csányi helyét az igazgatóságban Unger Gusztáv és ennek helyét a felügyelőbi­ zottságban Wattay József, később Szalay István töltötte be. Még Zemlinszky elnöksége alatt 3 oldal 1873-ban lett a Takarékpénztár könyve­ lője Kádas István, aki az időközben köz­ ségi bíróvá választott Barella Henrik, il­ letve az ezt követő Köröskényi Bálint örökébe lépett. Az 1890-es években Tarjánban na­ gyobb gazdasági fellendülés következett be, ekkor létesültek a Hirsch és Frank féle vasöntöde és gépgyár, a Palackgyár (Lukács Béla huta) a Salgótarjáni Villa­ mossági r. t, amelyek a gazdasági életet fokozva, uj munkásnéppel, hivatalnokok­ kal gyarapították az ipari emporiummá emelkedett község lakosságát. E fellendülés nyomán a betétek 1898. évben már az 500.000 irtot túlha­ ladták, a váltó kölcsönök ugyanannyira emelkedtek, az évi forgalom 2*/a milliót, a nyereség 12.400 irtot tett ki. Az alaptőke 28 év után az alapí­ tók intentiójának megfelelően 60.000 frtra lett kiegészítve, az 1900 évben, a korona érték életbe léptetésével pedig 600 drb. 200 koronás azaz 120.000 Kor. névre szóló részvényekre lett átértékelve. ' A betét ekkor 950.000 Kor. a váltótárcza 865000, az íngatlankölcsön 140.000 Kor. az évi forgalom 3xh millió Korona, az osztalék Vhu/a volL Az 1901. évben az igazgatóság Okolicsányi István elnöklete alatt a kö­ vetkező tagokból állott: Szilárdy Ödön, Hankus Imre, Wattay József, Gerő Nán­ dor, Beck Károly, Luby Géza, Kovács József, Kovács Nándor, Löllbach Gusztáv és Wabrosch Béla. — később Löllbach Gusztáv bányatárs, intéző és Beck Károly acélgyári főmérnök kilépésével, Kovács József biró és Kovács Nándor apátplé­ bános elhunytával az igazgatóságba Frank Dezső, Weinberger Soma, Szalay István és Csák Ödön léptek be. A felügyelőbizottságban Papp Já­ nos, Ruttkay Sándor, Nemes János és Herzog Gyula voltak. 1901-ik évben amidőn a Takarék­ pénztár igazgatósági tagjai közé beléptem nem tagadhatom, hogy egy neme a megilletődésnek hatotta át egész valómat A környezet, a helyzet mindenkor hatással van az emberre. Az a régi kúria, a Takarékpénztár épülete, akkori helyi­ sége várszerü ódon falaival, hatalmas körivü boltozataival, a termek, szobák derengős félhomálya, mind a régi gond­ talan idők patriarchális viszonyait tün­ tették elém. Az emberek pedig koszorús írónk Jókai által megörökített jó táblabirák ko­ rára emlékeztettek engemet Minden ténykedés megfontolt komolysággal, min­ den szó kimért nyomatékkai hangzott el. A közgyűlések ünnepélyes hangulata még ma is élénken emlékezetemben van­ nak, a feketét öltött tiszteletet geqesztő öreg Okolicsányi István elnök nagy orátori hanghordozással, remegő kezében az évi eredményes mérleggel, mondja el a megnyitót, mellette karosszékben ke­ resztbe vetett lábakkal pipafüstbe burkol­ va, helyeslőleg bólingatva ül a helyzet/ira Szilárdy Ödön, aki a közgyűlésre min­ dig idekérette birtokaikról fiait, Bélát és Istvánt, hogy résztvegyenek a megdönt­ hetien szavazásban és igy ezen ünnepé­ lyesebb alkalmakkor a Takarékpénztár falai között némi családias hangulat is derengett. És ha ma már más, modernebb áramlat uralkodik intézetünkben, ’azért ez a letűnt szellem, akkor a legkevésbé sem ártott, sőt nem tagadható, ezen jó időkben épültek fel nagyrészt a takarék­ pénztár oszlopai. Egy vidéki kis banknak, — a ké­ sőbbi idők tanúskodnak róla — nem árt egy bizonyos fokig terjedő conservativ szellem, sőt mintha stabilitást, nymbust teremtene a közvéleményben. A Takarékpénztár igazgatósága szi­ gorúan ragaszkodott az alapszabályok­ ban előirt feladatokhoz. Üzleti körében, csak a betétek ke­ zelése, a váltó és ingatlan kölcsönök sze­ repeitek és távol tartották magukat, min­ den nagyobb, esetleg kockázattal járó pénzművelettől. Jelentős szerep jutott ez időben Szilárdy kedvelt emberének, Kádas Ist­ ván, a Takarékpénztár könyvelőjének később intézőjének, ő volt bizalmasa, aki neki mindenről híven referált. Jelleg­ zetes egyénisége előttem van, ahogy az igazgatósági üléseken mindig jelen lévén, utólérhetlen fölényes gesztussal szúrta le egyenkint az ülés után kijáró egy ezüst forintot a zöld asztal körül ülő komoly társaságnak. �4 oldal A MUNKA Salgótarján, 1930 febr. 1 1923. évben alapítottuk a „Kístere1906. évben Okoiicsányi István Velük kihaltak a régi patriarchális ban megszűnt, Salgótarjánban azonban csak aug. 8-án lett vége és midőn aug. nyei Takarék és Hiteibank‘*-ot az ottani gyengélkedése miatt lemondott, utána idők utolsó képviselői. maga Szilárdy Ödön foglalta cl az elnöki Szilárdy Ödön halála után 1912-ben 9-én intézetünket ismét átvettük, a ro­ érdekeltséggel karöltve, mely mint ön­ széket és ezidőre esik őfelségétől való Baranyay István földbirtokost, a család mán és cseh megszállás miatt nem volt álló intézet biztos alapot nyerve, ma magas kitüntetése, ugyanis ekkor az ud­ egyik bizalmas barátját választottuk el­ módunkban a szovjetpénzt értékesíteni. már szép fejlődésnek örvend. vari tanácsosi méltóságot nyerte el Romokban hevert minden, kesereg­ A háború kezdetétől megindult nökké. 1913. évben Hankus Imre gyógy­ tünk mint Marius Carthago ^romjain és pénzünk elértéktelenedése és az ebből Ekkor az igazgatóságban Hankus Imre, Frank Dezső, wabrosch Béla, Do­ szerészre esett választásunk, 1914-ben csodálkoztunk, hogy lehettek intelligens kifolyó helyzet teljes tájékoztatása végeit rosnyák Géza, Gerő Nándor, Herzog Szilárdy Istvánt kértük fel, hogy vegye tanult emberek is, akik a szociáldemok­ talán leközölhetjük, hogy: 100 n agyar Gyula, Szalay István és később Wattay át édes apja örökét, az elnökséget, amit raták ölében dédelgetett kommunista esz­ korona 1914. januárban még 105 svájci frank volt, de 1915. januárban n ár 90 József, Weinberger Soma, Csák Ödön el is fogadott, de 1916 év elején — a méknek bedőltek. után Pock Jenő, Luby István,»Gleidura közügyekben egyáltalán nem óhajtván Az anyagiakban eszközölt rombo­ svájci frank, 1916. januárban 63'05 svájci Géza és Baranyai István foglaltak helyet. résztvenni — sajnálatunkra lemondott. lás pedig távolról sem volt oly nagy, mint frank, 1917. januárban 54'40 svájci frank 1918. januárban 52’50 svájci frank, 19|9. 1913 évben az igazgatóság tagjai a lelkiekben. A felügyelőbizottságban pedig Papp János, Ruttkay Sándor, Dr. Kovács Jenő voltak : Dr. Kovács Jenő, Pósa István, Amilyen magasztos a szocializmus januárban 29'50 svájci frank, 1920. ja­ Frank Dezső, Wabrosch Béla, Doros­ a szeretettel párosulva, époly átok nuárban 2'48 svájci frank, 1921. január­ és Kanzsó György vettek részt. Az 1900. utáni kedvezötlan gazda­ nyák Géza, Luby István, Gerő Nándor, — amint láttuk —4 az emberiségre sze­ ban 1'11 svájci frank 1922. januárban 0'79 svájci frank, 1923. januárban 0'206 sági időkben a salgótarjáni Weisenbachcr Herczog Gyula, Szalay István, Gleidura retet nélkül, a gyűlölet poklában. svájci frank, 1924. januárban 0'0237 János cég vagyoni bukása okozott na- Géza. A kérlelhetetlen halál azonban na­ A vezetést tehát ismét átvettük, a gyobbb mozgalmat Takarékpénztárunk gyon megváltoztatta sorainkat. Gerő Nán­ régi rendet megfeszített munkával igye­ svájci rank, 1925. januárban csak 0 00717 svájci frank volt dor bányaigazgató halála után Kanzsó életében. keztünk helyreállítani, az összeomlással És ezen gazdasági válságot végig­ A köztiszteletben álló Weisenbachcr Gjörgy, azután Gleidura Géza szeretett fenyegetett intézetünk rendkívül nagy János, akinek a Fő-utcán a községháza apátplébánosunk 1914-ben bekövetkezett veszteségét csökkenteni és azt újra élet­ küzdve szinte elcsodálkozva kérdi az ember önmagától, hegyhát ennyi veszte­ szomszédságában háza és jól berendezett halála után újból Hankus Imre és ennek képessé lenni. ség után megtudtunk-e még élni. cognac-gyára, Karancsberényben, Kuta­ elhunyta után 1916-ban Dr. Mocsáry Sán­ E célból bevezettük az idegen pén­ son birtoka, szőlleje volt, csődbe került dor lépett be az igazgatóságba, de a szo­ De a küzdelem a létért folyt to­ Bátyja, Endre, az országos hírű nagy morú névsornak még nincs vége, mert zek értékesítését, továbbá Salgótarján és vább és nem annyira az értékek, mint vidéke élelmezésének javítása végett ke ­ 1916. évben meghaltak: Frank Dezső és Holtzspach vállalkozó cég főnöke a mila számok halmaza nőttön-nőtt. leniumi óriási építkezésekben a cég ere­ Szalay Istvan, akik helyett Szecsey Ernő reskedelmi részvény társaságot alapí­ Betétjeink 1921. évben 2P/2 millió, jén felüli vállalkozásokba bocsátkozva főszolgabíró és Liptay B. Jenő gyárigaz­ tottunk. 1922. évben 43*/2 millió, 1923. évben Hogy intézetünk helyzetéről, egy 368*/4 millió és 1924. évben 2808. millió tönkre jutván, magával rántotta János gató léptek be az igazgatóságba. És ekkor az igazgatóság bizalma fe­ teljesen megbízható tiszta képet nyer­ koronára szökkentek fel ennek folytán öccsét is. Weisenbacher Jánosnak, mint köz­ lém fordult és az elnöki tisztet elfogadva, jünk, felkértük a Pénzintézeti Központot alaptőkénket 1922. évben 750.000 koro­ ségünk akkori jeles polgárának, a tűzol­ azt 1916 óta viselem, helyettem az igaz­ a legmesszebbmenő revisió megtartására. náról 2 millióra, 1923. évben 2 millió tóság megszervezőjének elavulhatian ér­ gatóságba Herczegh József plébános vá­ A Pénzintézeti Központ két iötisztvise- koronáról 5 millióra, 1924. évben 5 mil­ lőjének Dr. Berger Gyula, Piszár József lióról 100 millióra, emeltük fel, de nem lasztatott be. demei vannak. A Szilárdy család betétjei kivétet­ urak állal megejtett alapos vizsgálat, úgy tovább, mert 1925. évben valutái k sta­ Takarékpénztárunk erősen érdekelve l lévén, a csődöt Frank Dezső, akkori tek, részvényeik más kezekbe kerültek, az anyaintézetnél, mint a verpeléti fiók­ bilizálódott, megkaptuk a pengőt és ekkor nál a könyv és az ügyvitelt teljesen ügyészünk bonyolította le. Weisenbacher végleges visszavonulások azonban már a rendben találta, az igazgatóságnak a a Pénzügy miniszter 70C0/1925. szí mu, a vagyonából, a tarjáni ház, a cognac-gyár, Takarékpénztárra semmiféle megrázkód­ veszteségek csökkentésére, valamint az mérleg valódiságának helyreáll! ásáról cognac készlet és a Meszes alatti pincék, tatással nem járt, mert elég erősen volt intézet életképessé tételére fordított mun­ szóló rendeleté alapján elkészítettük inté­ tartozása fejében Takarékpénztárunknak a Takarékpénztár megalapozva, hogy ezt káját és intézkedéseit méltányolták és zetünk 1925. január 1. napjának v; gyonállapoláról a megnyitó leltárt és a meg­ jutottak és igy követelésünk fedezve elviselhesse és elviselte, dacára annak, teljesen megfelelőknek találták. nyitó mérleget. lett Az. 1900. utáni kedvezőtlenebb gaz­ hogy 1913 óta ismét igen nehéz íellegek A nagyközönség intézetünk iránt borultak hazánkra, a közelgő háború elő ­ dasági viszonyok között 1908-ig lassab­ 1925. évi megnyitó mérlegünk sze­ ban fokozódó eredményeket tudott inté­ szele rettenetesen nyomasztó gazdasági táplált rendithetlen bizalmának jele volt, rint alaptőkénk 100.000 P, tőketartalé­ hogy betéteink 1920. év junius havában kunk 25.000 P, takarékbetétünk, 229.500 zetünk felmutatni, ezzel szemben az helyzetet teremtett. 1910. évben a múlt évi 5,137.380 K. évi A kedvezőtlen üzleti viszonyok, az már 10,742.400 koronára emelkedtek, P váltó-, folyószámla-, jelzálog- és köt­ forgalom egyszerre 9,868.380 Koronára elterjedt riasztó hírek, a betét állomány­ ekkor voltunk ugyanis már abban a vénykölcsön kihelyezésünk 260.700 P szökött fel, a betétek 2,415.290 K-ra ban érezhetővé váltak, az értékpapírok, helyzetben, hogy az ével lezárhattuk és volt. Ezzel szemben 1929. évi mérlegünk a váltótárca 1,029.980, K-ra az ingatlanköl- a koronajáradék áresése érzékeny leírá­ az 50-ik rendes közgyűlésünket megtart­ szerint alaptőkénk 150.000 P, tartalékja­ hattuk. ink 71.500 P, takarékbetétünk 2,143.374 P. csön 690.680 K-ra emelkedtek, nyeresé­ sokat tett szükségessé. Ezen magas betét, illetve idegen váltó-, folyószámla-, jelzálog- és kö.vénygünk 43.546 K. az osztalék 15‘7o volt. Elnöki székem elfoglalásánál többek vagyonnal szemben 300.000 koronás alap ­ kölcsön kihelyezésünk 2,448.795 1’ volt. Ez évben lépett fel a tarjáni pia­ közt arra is törekedtem, hogy egyesek Igazgatóságunk tagjai: Wabrosch con az első konkurrens pénzintézet, a hegemóniája ezentúl ne veszélyeztesse tőkénket 750.000 koronára kellett fel­ Béla elnök, Dorosnyák Géza, Lip’ay B. Salgótarjáni Népbank, mely előzőleg 1—2 az igazgatóság működését és a vélemé­ emelnünk. Jenő, Roth Flóris, Herczegh József, A hitelszükségletek kielégítése cél­ évig mint korona szövetkezet szerepelt, nyek korlátlan nyilvánítása lehetővé té­ 1921. évben az Országos Központi Hitel­ tessék, amit annál könnyebb volt elér­ jából közönségünk szokatlan nagy mérv­ Szecsey Ernő, dr. Szalvendy Ödöa, dr. szövetkezet, mely Salgótarjánban fiókot nem, mert igazgatóságunk tagjaiban meg­ ben vette igénybe intézetünket és igy Försler Kálmán, dr. Kovács Jenő, Kovács Béla igazgatósági tagokból állott A íelértésre találtam, őket ugyanilyen szellem rendkívül nagy forgalmat értünk el. állított fel. De dacára ennek, a kimutatott ügyelö bizottságban Csintalan Ábris, MatAz 1911-ik évben már mozgalma­ vezérelte. Kádas István intézői körét az heidesz József, Krúdy Dezső és Bcczner sabb idők következtek, intézetünk min­ igazgatóság nem töltötte be, hanem ak­ eredmény, a folyamatban levő devalvá­ Pál voltak. den ágának fellendülése, különösen be­ ként intézkedett, hogy az ügyvezetés ösz- ció miatt, mérsékelt volt, mert az adók, Mély fájdalommal kell megemlé­ tétjeink szaporodása miatt, valamint üz­ szes szálai egy igazgatósági tag kezében tisztviselő fizetések és üzleti költségek letünk további kiterjesztésére töre­ fussanak össze, akivel az igazgatóság ösz- óriási emelkedése és viszont az értékpa­ keznünk, hogy igazgatóságunk soraiban kedve, Verpeléten egy fiókintézetet lé­ szes tagjai közvetlen összeköttetésben pírok értékének tetemes csökkenése, le­ ismét dús aratása volt a halálnak, a fér­ írása az eredményt kedvezőtlenül befo­ fikor teljében távoztak el örökre körünk­ vannak. tesítettünk. ből derék igazgatósági tagtársaink, még­ E bizalmi pozició elfoglalására az lyásolták. A verpeléti fiók az ottani befolyá­ A világháború folyamán hazafias pedig: sos érdekeltséggel Kanzsó György föld­ igazgatóság Dorosnyák Géza igazg. tagot 1925. évben benedekíalvi Luby Ist­ birtokos vezetésével, a mi ellenőrzésünk kérte fel, aki a hozzáfűzött várakozások­ kötelességből kifolyólag jegyzett 2,339.300 nak teljesen megfelelve, azóta folyton ki­ korona értékű hadikölcsönkötvényeket ván földbirtokos, 1928. évben Herczegh mellett meg is alakult. József kanonokplébános, Liptay B. Jenő véve az 1918. évet, amidőn Herzog Gyula Az Osztrák-Magyar Bankkal, besz­ helyettesítette — tölti be lelkiismeretesen és kincstári jegyeket, miután elértéktele­ acélgyári igazgató és dr. Kovács Jenő nedtek, két év alatt teljesen leírtuk. Le tercebányai fiókja által visszleszámitolás vezetői ügykörét. kellett írnunk a pénz lebélyegzése alkal­ ügyészünk, akiket szomorodott szívvel végett összeköttetésbe jutottunk. A felügyelőbizottság tagjai 1916. mával kapott pénztári elismervényeket is. kisértünk a nagy útra. . Nógrádvármegye közönsége ekkor évben Matheidesz József, Szlovikovszky Nem mulaszthatom el fele Itteni, Részvényeseink anyagi érdekeinek megtartott közgyűlésén elrendelte, hogy Emil, Kovács Béla és Dr. Szalvendy Ödön lehető kielégítése és az elmúlt 1919. évi hogy az utóbbi években a Magyar Nem­ a megyei árvapénzek egy részben inté­ voltak. veszteség részbeni kárpótlásaként, rész­ zeti Bank és a Pénzintézeti Központ ré­ zetünknél helyeztessenek el. A verpeléti fiók vezetőségét Kanzsó vényenként 1919. évre 2Ú korona, 1920. széről a legmesszebbmenő támogatásban Ez évre esik továbbá alaptőkénk­ György ügyvezetővé), Hasenfeld Henrik, évre 40 korona osztalékot fizettünk ki. részesültünk, amit hálával és köszönettel nek 300.000 Koronára való felemelése, Reíner Ármin, István Lajos és Rhédey A részvényvagyonváltságot kész­ fogadunk. mely ezután 1000 drb. 300 korona név­ Endre képviselték. Tisztviselői karunk Betétjeink 1928. évben 1,826,296 pénzben, egy összegben fizettük le az értékű részvényből állott ekkor: Garabb Elek pénztáros, Váczy állami pénztárba. pengőre, váltó, jelzálog, kötvény cs fo­ 1912. évben Szilárdy Ödön elnö­ József főkönyvelő, Németh Antal, Stöslyó számla kihelyezésünk pedig 2,1 13.374 A betétváltságról szóló törvény ér­ künk betegeskedvén, lemondott, búcsú­ sel Árpád és Mihályi Antal könyvelőink­ telmében intézetünk 1,195.734 korona pengőre emelkedett, és igy nem kerül­ leveléből sajnálattal kellett tudomásul ből állott. hettük el, hogy alaptőkénket összhangba betétvagyonváltságot fizetett vennünk, hogy elhatározása visszavonha­ hozva 100.000 pengőről, 1000 d b. 50 1916. évben 300.000 kor. alaptő­ Hogy helyzetünkkel megküzdhestatlan. Meleg szavakkal rokonszenvéről kénk, 2,910.060 kor. betétünk volt, évi pengő névértékű uj részvény kibocsátá­ és - szeretetéről biztosította az igazga­ nyereségünk 58.000 kor., az osztalék 13°/o. sünk és veszteségeinket pótoljuk és fi­ sával 150.000 pengőre emeljük. zetési kötelezettségeinknek megfelelhes­ tóságot. A hosszú 60 év alatt nem mellőz­ A háborús évek küzdelmei között sünk, erdőségek fakitermelését vállaltuk Nemsokára még ez évben meghalt, elérkeztünk a katasztrófális forradalmi és a Weisenbacher csődből nekünk ju­ hetjük felemlíteni mindazokat, alik az és mi meghatva állottak körül koporsóját időkhöz. tott házat a tarjáni Fő-utcán kénytelenek igazgatóság működési körén kívül lelki­ Szilárdy Ödön ellentmondást nem ismeretesen fáradozva intézetünk fekiráEddig terjedne körülbelül Takarék tűrő egyinéségét és autokrata fellépését pénztárunk működésének első korszaka, voltunk eladni, hogy újra talpra állhas­ goriatátását előmozdították. sunk. 1921. évben üzletünk emelkedésé­ sokan nem viselték szívesen és ebből ezidőben pénzünk elértéktelenedése már Első sorban ügyészeinket kell fclkifolyólag, ha nem is ellenséget, de sok érezhetővé válik. A háború utáni össze­ vel összforgalmúnk 560 millió Kor. volt. emlitenünk. Kezdetben Bohus Ábel pálVerpeléti fiókunk „Verpeléti Nép­ falvai ügyvéd bonyolította le intézetünk ellenfelet szerzett magának a községben. omlás 1919. évben rendkívüli megpróbál­ Nem tagadható azonban, — a me­ tatásoknak tette ki ekkor már 50 éves bank" cég alatt önállósította magát, an­ jogügyeit, később Draskóczy Zsigmond nak működését, mint fiókot beszüntettük. losonrezi ügyvéd volt rendes ügyészünk. gyénél nagy befolyása lévén, ha valaki Takarékpénztárunkat Ez évben Pósa István, Herzog 1904-től—1916-ig Frank Dezső larjáni hozzáfordult ügyes-bajos dolgában, sók A tanácsköztársaság pénzügyi nép­ Gyula és Dr. Mocsáry Sándor igazgató­ ügyvéd igazgatósági tagunk vállalta az jóindulattal találkozott, a kisgazdák köl- biztossága szociálizálta (I?) intézetünket, csönűgyeit különös előszeretettel pártfo­ az igazgatóságnak, felügyelőbizottság­ sági tagjaink vidékünkről eltávozván, he­ ügyészi teendőket, azután dr. Kovács gása alá vette. nak és ügyvezetőnek működését felfüg­ lyettük Róth Flóris bányaigazgatót, Dr. Jenő igazgatósági tagtársunk intézte lel­ Halálát megelőzte 1911-ben Kádas gesztették és egy directoriumot helyez­ Szalvendy Ödön ügyvédet és Kovács Béla kiismeretesen jogügyeinket, 1928. évben nagykereskedőt választottuk be az igaz­ beköveikezet halála óta dr. Salvendy István elhunyta, aki 38 éven át volt in­ tek be. Ódon körültekintéssel tölti be ügyészi A szovjet pénz devalvációjából gatóságba. tézetünk kötelékében — 1912. év elején A felügyelőbizottságba ekkor, Krúdy állását örökre eltávozott Okoiicsányi István ala­ 625.120 Kor. veszteségünk volt Aug. Derék tisztviselőinkről szólvo, Bapító tagunk és 1884-től 1906-ig elnökünk. 2-án a proletárdiktatúra az egész ország­ Dezső és Dr, Förster Kálmán léptek be. �Salgótarján, 1930 febr. 1 5 oldal A MUNKA rella Henrik és Köröskényi Bálintról, aki­ ket Kádas István váltott fel már megem­ lékeztünk. 1911 évben Váczy József, 1912 Németh Antal, Mihály Antal, Stőssel Ár­ pád és Kurucz Lajos voltak könyvivőink, 1921 óta Zatroch János vezeti az igaz­ gatóság elismerése mellett a könyveket, akinek ifi. Matheidesz József segédkezett, az utóbbi 1923-ban Kisterenyére való át­ helyezése után Kurucz Lajos, 1927-től kezdve Gaál Ferenc osztoznak munkájában. Első pénztárnokunk Diviaczky Fe­ renc volt, 1881-ben lépett be Garabb Elek, akiről mint pénztárnokunkról már megemlékeztem, 1919 évben amidőn nyu­ galomba vonult Holcsek Antal vette át a pénztár kezelését, 1927 év óta Kurucz Lajos végzi most is a pénztárnoki teen­ dőket Takarékpénztárunk nyugdíjintézete 1892. évben alakult, amidőn a szabály­ zatban a nyugdíjalap 10.000 koronában lett megállapítva, amelyhez a takarék­ pénztári alapszabályok szerint az évi tiszta jövedelem 5 %-a lett hozzájárulá­ sul megállapítva. A devalváció után a pengő értékre áttérve a nyugdíjalap összezsugorodott, az intézet azonban mindenkor teljesítette a tisztviselőkkel szemben, az erre vonat­ kozó kötelezettségeit 1928. évben megalakult a „Taka­ rékpénztárak és bankok országos nyug­ díjpénztára" állami illetve a Pénzintézeti Központ ellenőrzése mellett, és intézetünk ide fizeti be visszamenőleg a tisztviselők nyugdijaira fizetendő járulékokat, és fizeti a rendes évi járulékokat is, amelyek az intézetre 8°/o, a tisztviselőkre 5% befize­ tést {ónak. Az alapszabályokban a tiszta nye­ reségből előirt 2°/o-ot mindenkor jótékony célokra forditottuk sőt azonfelül sem zárkozott el intézetünk adakozni, amidőn arra alkalom adódott Az 1930. évi 60-ik rendes közgyű­ lésünk tárja a közönség elé az ezidei mérlegünket, mely szintén csak arról ta­ núskodik, hogy a Takarékpénztár az el­ viselt nehéz gazdasági viszonyokat le­ küzdve, ma, újból megerősödve az alap­ szabályokban kitűzött célját szigorúan követi, betölti hivatását, lelkiismeretesen megfelel feladatának. A betevők bizalommal helyezik el Takarékpénztárunkba pénzüket, a hitelt igénylők pedig modem üzleti szellemtől áthatott gyors kiszolgálásra találnak. A háború szerencsétlen vége, a forradalmak, pénzünk devalvátiója, a trianoni béke, mely leggazdagabb közsé­ geinket szakította el tőlünk, elszegényí­ tették járásunk lakosságát, úgy hogy a szükségessé vált gazdasági javításokat, befektetéseket már nem igen tudta saját tőkéjéből eszközölni s mindjobban rászo­ rult a hitelt nyújtó intézetek támoga­ tására. Ebből a szempontból már elsőrendű nemzetgazdasági érdeknek tartottuk, hogy talpra állítsuk azokat, kik önhibájukon kívül a szerencsétlen viszonyok összeta­ lálkozása folytán lettek gazdaságilag gyengék, kik azonban kellő támogatással feltétlenül talpra állanak. Ilyen irányban a foradalmak óla intézetünk állandóan kötelességének tartotta, hogy a közön­ ség rendelkezésére álljon. Fennakadás nélkül folyósított minden rcconstructios kölcsönt s támogatására sietett az idő­ közi parcellázások folytán földhöz ju­ tottaknak. Egy más irányban is igyekeztünk nemzeti feladatot teljesíteni. Arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a felfor­ gató eszmék legkönnnyebben az úgyne­ Városi közgyűlés. Csütörtököd (30-án) d. u. 3 órakor nagy érdeklődés mellett folyt be a rendkívüli közgyűlés. A jelentések során közölte a polgármester a közgyűléssel, hogy a város főuccájának kövezését az állam ez év tavaszán meg­ kezdi. A nagy tetszéssel fogadott beje­ lentés után a helybeli alakulóban levő északi r. k. autonóm hitközség szervező­ bizottságának kérvényét tárgyalta a köz­ gyűlés. A hozzászólások után, minthogy a kérelem, — mely a városi orvosi la­ kásnak plébánia részére való átangedése érdekében történt, — már késve érke­ zett, Tóth Gyula indítványára és Ballhauser István kérésére lekerült a napi­ rendről, azzal a megjegyzéssel, hogy amikor a szobanforgó hitközségnek nem szervezőbizottsága, hanem Egyháztanácsa lesz, a város polgármesterét keresse fel s a lehetőség határain belül meg fogják találni a támogatás módját — Az orvosi lakásnak árverés utján történt eladását jóváhagyta a közgyűlés és Mayer Kál­ mán vevővel való szerződés megkötésre felhatalmazta a polgármestert— AKath. Kör kölcsönének részletfizetési terminu­ sára f. évi április hó 1-ig haladékot adott a közgyűlés. —A városi főmérnöki állás megszüntetését a törvényhatósági köz­ gyűlés nem hagyta jóvá s utasította a közgyűlést az állás betöltésére. — A munkanélküliség enyhítésére foganatosí­ tott szükségmunkák megkezdését helyes­ lőig tudomásulvette a közgyűlés. — 1930-ra helyettes polgármesternek újból Koós Mihály főjegyzőt választotta meg egyhangú lelkesedéssel a közgyűlés. — Vé­ gül az 1929. év zárószámadását olvasta fel Dr. Figus Béla főszámvevő, A bizott­ ság által is megvizsgált zárószámadást jóváhagyta a közgyűlés. — Majd néhány honosítási üggyel a közgyűlés végétért A Salgótarjáni Bányatelepi Torna Club díszközgyűlése. Január 26-án, Vasárnap tartotta az SBTC ren­ des évi tisztújító közgyűlését, mely köz­ gyűlés a napirend latárgyallása után dísz­ közgyűléssé alakult abból az alkalomból, hogy a tiz éves jubileum küszöbén Zelenka István atléta az 1929-évi Orszá­ gos Marathóni futóbajnokságban Magyar­ ország bajnoka lett Á zászló díszben álló Levente otthon méltó kerete volt az ün­ nepségnek, mely hivatva volt a győzelmes bajnokot üdvözölni Az elnöki emelvény mellett volt kiállítva a magyarországi baj­ nokság nyereménye a serleg és aranyérem s a Kassai bajnokságon nyert ezüst serleg. A termet teljesen megtöltötte a megjelent érdeklődő és a sport eseményeket figye­ lemmel kisérő díszes közönség, melynek soraiban ott láttuk a Város, a Bányakapi­ tányság, a Máv. az Acélgyár, a Bányai­ gazgatóság és a társadalmi egyesületek képviselőit nagy számban. A díszközgyű­ lést a Bányatársulati Iparos Dalkör a Hiszekeggyel nyitotta meg, melynek min­ dég szívbe markoló akkordjai után Deszberg Hermann sportegyesületi elnök mé­ lyen átérzett lendületes szavakkal üdvö­ zölte a megjelenteket és Zelenka bajno­ kot és a díszközgyűlést megnyitotta. Utána k. Kraft A. b. titkár Chorin Ferenc dr. és Róth Flóris öméltóságáek nevében üd­ vözölte keresetlen szavakkal Zelenka Istvánt átnyújtva neki a bányaigazgató­ ság szép ajándékát egy aranyórát, szim­ bolizálva vele a mai időket, melyekben minden órát ki kell használnunk a porba sújtott nemzet felemelésére s ha ezt a munkát becsülettel végezzük úgy minden perc közelebb hoz, minden magyarok legszebb álmához, a nemzet feltámadá­ sához. Bolner Pál ügyvezető alelnök, az elnökség és az egyesület nevében mon­ dott szívből jövő üdvözletei, bele szőve hangulatosan azt a könnyes percet, me­ lyet akkor éreztek, mikor a rádión meg­ hallották a győzelmi hirt. Tóth Kálmán a játékos társai nevében köszöntötte Zelenkát sok-sok sikert kívánva a jövő­ ben is. Horváth László városi tanácsnok Dr, Förster Kálmán polgármester és a város közönsége legőszintébb szerencsekivánatait tolmácsolta, kedvessen kö­ szöntve fel a hallgatóság körében könynyező boldog édesanyát. Szűnni nem akaró taps és ovátió dörgött a beszéd nyomán a drága jó édesanya felé. Ezu­ tán Csernok Gyula az Acélgyári Sport Egyesület bajtársi gratulációját és meleg őszinte együttérzését tolmácsolta. Zelenka István bajnok mélyen meghatódva kö­ szönte meg a váratlan ünneplést, majd az elnök a díszközgyűlést lelkes szavak­ kal bezárta. Az Iparos Dalárda által na­ gyon ügyesen előadott Hymnus akkord­ jai mellett oszlott szét a játékosok há­ romszoros dörgő SBTC. éljenzése és szívből jövő lelkes ovátiója mellett a bajnokot ünneplő közönség. Ipartestületi farsangi estély lesz holnap (2-án) a Kath. körben. Az elő­ adások éveken át úgy a darab, mint a szereplő személyek megválasztása szem­ pontjából elsőrangúnk szoktak lenni. A nagy érdeklődés bizonyára telt házat fog biztosítani. A MANSz. február 4-iki ismeret­ terjesztő délutánján Bartsch Károly polg. iskolai tanár és Szántay István állomás­ főnök tart előadást, melyre a tagokat és érdeklődőket szeretettel várja és meg­ hívja az Elnökség. Gyorsírás, szaktanfolyam. A minisztertanács egyik december havi ülé­ sén elhatározta, hogy a kereskedelmi is­ kolákban a gyorsirási órák számát fel­ emeli, a középiskolákban (gimnáziumok­ ban, reáliskolákban) a gyorsírást kötele­ zővé teszi és hogy a jövőben úgy az állami, mint a törvényhatósági fogalma­ zási és kezelési tisztviselőktől megköve­ telik a gyorsírás tudását, illetőleg az iro­ dai gyorsirási vizsgát. Az egyesülési és gyülekezési jog újabb reformjavaslata szerint minden engedélyezett gyűlésen a beszédeket hites gyorsíróknak kell je­ gyezniük A biróságok már alkalmazásba álló tisztviselőiktől is megkívánják a gyorsírás tudását és részükre tanfolyam szervezéséről gondoskodnak. A jövőben nemcsak magánvállalatok, hanem állami, megyei és városi hatóságok is megköve­ telik a gyorsirási vizsga letételéről szóló bizonyítványt Örömmel kell tehát üdvö­ zölnünk azt a mozgalmat, hogy váro­ sunkban felnőttek részére gyorsirás-tanfolyamot szerveznek. A közoktatásügyi miniszter engedélyevei február 1-én nyí­ lik meg Salgótarjánban a „Salgótarjáni Gyorsíró Szaktanfolyam" Pénzes Zoltán reálgimn. tanárnak vezetésével a Ma­ gyar Gyorsírók Országos Szövetségének ellenőrzése alatt nők és férfiak számára. Á tanfolyam január 29-ig tart, heti 4 órában. Az előadásokat este fél 7-től fél 8-ig tartják a gimnázium helyiségei­ ben. Felvételi dij 2 P, tandíj az egész félévre 30 P, amely esetleg havi előleges részletekben is fizethető. Jelentkezni február 8-ig hétfőn, szerdán és szomba­ ton d. u. 5—6-ig lehet a gimnáziumban. Ma este a SSE kabaréval egy­ bekötött táncmulatsága 8 órai kezdettel az acélgyári olvasó összes termeiben. A tánchoz a zenét az acélgyári zenekar és Gábor prímás cigányzenekara felváltva szolgáltatja. Belépődíj: I. hely 1'20, II. hely 1. állóhely 80 fillér. Felülfizetéseket tekintettel a nemes célra szívesen veszünk és hirlapilag nyugtázunk. SSE vezetősége. Megrendelések tiltott gyűj­ tése. A helybeli kereskedő társadalom panasz tárgyává tette, hogy idegen ke­ reskedő cégeknek ügynökei a város ve­ vőközönségét behálózzák és a fennálló törvényes tilalom ellenére megrendelése­ ket vesznek feL Számtalan család tett igy megrendelést fehérnemüekre, posz­ tóra kötött árukra stb. stb. és súlyos tízezrekre értékelhető az az összeg, amely ily módon részletfizetés gyanánt idegen kereskedők kasszájába vándorol. Az> 1900. évi 25. törv. cikk értelmében a más városban lakó kereskedőknek ügy­ nökei, utazói csakis.viszontelárusitó ke­ reskedőknél gyűjthetnek megrendelést, tilos azonban ilyenekkel a magánházakat felkeresni. A tilalmas módon létesült megrendelések sztornirozhatók, amit igen sokan nem is sejtenek s hogy ne peres­ kedjenek, inkább fizetik a súlyos rész­ leteket. A kereskedők jogos kívánságát a város vezetősége és az államrendőr kapitányság fokozott figyelmébe és vé­ delmébe vette s igy remélhető, hogy az egyébként is nyűgös ügynök-járás csök­ kenni fog és helybeli kereskedőink fo­ kozatosan visszanyerik a helybeli, érté­ kes vásárló közönséget. Eladók tiszta, vérbeli, továbbtenyésztésre, valamint magyar parlagival való keresztezésre kiválóan alkalmas hol­ land importból (200-on felüli tojóktól) származó fajtiszta amerikai fehér leghom tenyészkakasok, darabonkint 10—12 pen­ gőért Ikonyák János, Acélgyár, Áísótátra-sor 2. vezett nincstelenek között szereznek hí­ veket ezen nemzetrontó folyamatot kí­ vántuk erőnkhöz képest lehetetlenné tenni azáltal, hogy teljesen vagyontalan vasutasoknak, bányászoknak, gyári mun­ kásoknak lehetővé tettük, hogy maguk­ nak házat építhessenek. — Salgótarján­ ban és vidékén a mi támogatásunkkal több mint 1000 ház épült. Ezek tulaj­ donosai soha többé kommunisták nem lesznek. Egy harmadik körülmény az, hogy mindég kötelességünknek tartottuk, hogy a községeknek beruházásaiknál méltányos függő kölcsönökkel segítsé­ gükre legyünk, járásunk minden községe többször igénybe is vesz bennünket Ezen kölcsönöket túlnyomórészt nrtn üzleti, hanem magasabb szempon­ tokból folyósítottuk s kívánjuk a jövő­ ben is folyósítani. A jövőre nézve biztositva látjuk, hogy az a bizalom, mely 60 éven át jóhirnevü takarékpénztárunk iránt még a legsúlyosabb időkben is folyton foko­ zódott, a jövőben is megadatik intéze­ tünknek. A reánk nézve oly emlékezetes ünnepet csendben, szükebb körben tartja meg a Takarékpénztár. Ha júliusban akar vizsgázni ha­ ladéktalanul jelentkezzék a Walter Magántanfolyam levelező oktatására. Budapes, VIII. Rákóci-ut 51. V. 2. 1950/1929 vht szám. Árverési-hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX, t c. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a slarjáni kir. járásbíróságnak 1926. évi 344/8 számú végzése következtében dr. Laufer Samu ügyvéd által képviselt Petróczy András javára 60 q. búza erejéig 1928. évi január hó 11-én foganatosított biztosí­ tási végrehajtás utján lefoglalt és 1760 pengőre becsült következő ingóságok u. m.: tehenek, sertések, lovak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. járásbíróság 1928-ik évi Pk. 422/5 számú végzése folytán 130 Pendöben biróilag már megállapított költségek erejéig, Karancskesziben, a vhtást szenvedettek la­ kásán 1930 évi február 4-ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 LX. L-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő in­ góságokat mások is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Salgótarján 1930. év január 10. Török kir. bir. végrehajtó. Szabadalmakat megszerez, érté­ kesít Áron és Molnár szabadalmi iroda Budapest, VIII. Rákóczi-ut 15. Felvilágo­ sítás díjtalan. ________ _ Salgótarjánvidéki Takarék és Hitelszövetkezet mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja Elfogad takarékbetéteket ma­ gas kamatozással. Folyósít; Ipari és mező­ gazdasági kölcsönöket előnyös feltételekkel. Betörés, tűz, jégkár stb. biz­ tosításokat eszközöl. Bornagykereskedés mint a Ceglédi Hitel és Pin­ ceszövetkezet uradalmi táj­ borainak lerakata. Olcsó áraki Pincénket okvellen látogassa meg. Pince : Szilárdy-udvar. Iroda: Főtér 1. �A MUNKA 6 oldal HELLER Jelmezeket kölcsön kaphat Donászy Viktor Ma­ gyar Divatáruházában Salgótarján. Jó beszélőképességgel rendeldclkező urakat varrógép terjeszté­ sére magas jutalék mellett fel­ vesz a Singer Varrógép r.-L, fióküzletébe. — Jelentkezni lehet személyesen az üzleti órák alatt. Salgótarján, 1930 febr. 1 DOBOZEMENTHALI. 1 ezret hozott! Miért? Mert legszebben fest, vegyi­ leg tisztit. Tükörfényes gal­ lérmosásban utolérhetetlen. előtt, az intézet pénztáránál letétbe he­ lyeztetett. Mérleg számla. Vagyon: Pénztár­ készlet 17.882'50 P; Giron és pénzinté­ zeteknél 34.374*86 P; Értékpapírok 46.373'27 P; Váltótárca 2.024.355'59 P; Folyószámla adósok 203.419'56 P; Jel­ zálogos kötelezvénykölcsönök 193.552'88 P; Szavatosság mellett folyósított kölcsö­ nök 27.467'11 P; Berendezés 1298 P; Ingatlanok 72.000 P; Óvadék adósok 21.300 P; összesen 2.642.023’77 P; Te­ her: Részvénytőke 150.000 P; Tőketarta­ lék 30.500 P; Rendes tartalék 41.000 P; Nyugdíjalap 14.284'52 P; Belétek 2.143.374'25 P: Viszont leszámítolt vál­ tók 146.455 P; Fel nem vett osztalék 453'40 P; Álmenő tételek 47.657'83 P; Óvadék kötelezettségek 21.300 P; Nyere­ ség 46.998'77 P; Összesen 2.642.023.77 P. Eredmény számla. Nyereség: Nye­ reség áthozat 2.465'10 P; Kamat és egyéb jövedelem 311.620'72 P; Összesen 314'035'82 P; Veszteség: Kamatok 181.002'87 P; Költségek 20.933 P; Sze­ mélyzeti fizetések 29.219'61 P; Adók és illetékek 30'915'52 P; Leírás 5015'99 P; Nyereség 46.998’77 P; összesen 314.085'82 P. Meghívó* A Kisiercnyei Takarék és Hitel­ bank Részvénytársaság t. részvényeseit, van szerencsénk az 1930. évi február hó 26-án d. u. 4 órakor Kísterenyén, az intézet helyiségében tartandó VI. évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghívni. A közgyűlés tárgyai: 1. A közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítő 2 részvényes mégválasztása. 2. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üz­ letévről. 3. A íelügyelőbizottság jelentése. 4. A mérleg megállapítása és a felment­ vény megadása az igazgatóság és a felügyelőbizottság részére. 5. Határozathozatal a nyereség felosztása tárgyában. 6. Három igazgatósági tag választása. 7. öt felügyelőbizottsági tag választás. 8. Az alapszabályok 14-ik §-ának mó­ dosítása. 9. Esetleges indítványok. Kisterenye, 1930. évi január hó. Az Igazgatóság. Tisztelettel közöljük, hogy az 1929. évi mérleg- és eredményszámla, valamint az igazgatóság és felügyelőbizottság je­ lentése a közgyűlést megelőző 8 nappal, az intézet helyiségében a t. részvényes urak rendelkezésére áll és az üzleti órák alatt megtekinthető. A közgyűlésen szavazati joggal az alapszabályok 45 §-a értelmében, csak azon részvényes bir, akinek részvénye a közgyűlést megelőzőleg 5 nappal előbb az intézet pénztáránál letétbe helyeztetett. A városi képviselőtestület bi­ zottságai. A város képviselőtestülete a szervezési szabály rendelet 45. §-a alap­ ján az állandó választmányba Fabini Hen­ rik, Hegedűs Gyula, Herczogh Ede, Hor­ váth Géza, Katona László, Nagy Bertalan, Papesch János, Ponyi Antal, Rauchverger Mór, Róth Flóris, Szántay István, Szente László, Tamás József, Timaróczky SánSalgótarján Fő-u. 11. 'dor, Tóth Gyula, dr. Varga Kálmán és Wágner Rezső képviselőtestületi tagokat választja meg. A jogügyi bizottságban a Külön bejáratú bútorozott szo­ szervezési szabályrendelet 45. §-a ajapján dr. Istók Barnabás, dr. Pollatsek Ármin, bát keresek azonnalra lehetőleg Kassai­ dr. Varga Kálmán, Veres Zoltán és Ze- sor, Füleki vagy Karancsalja utcábar lenka Ottó képviselőtestületi tagokat vá­ címet a kiadóba leadni. Lakás kiadó. 1930. április 15-től lasztja meg. Ezen bizottságnak hivatalból tagjai a jogügyi és közigazgatási tanács­ szép 2 utca 1 nagy előtéri szoba, konyha, A m. kir. belügyminiszter és nok és a főügyész. Az építési bizottságba speíz. Tátra utca 51. kereskedelemügyi miniszter ur a szervezési szabályrendelet 47.-a alapján Asztalos műhely gépekkel eladó, Kálmán Ottó, Moticska Nándor, Obrin- vagy külön bérbe kiadó teljes fölszere­ 250.000/1929. B. M. számú ren­ csák Ernő, Tóth Gyula, Vehovszky István léssel. Esetleg a gépek külön is eladók deletében előirt kerékpár jelző­ és Wágner Rezső képviselőtestületi ta­ Omilyák Károlynál. Lakás érdeklődök is táblák megrendelhetők. gokat választja meg. Ezen bizottságnak érdeklődhetnek. hivatalból tagjai a városi főmérnök, az 2070/1929 vht. szám. Bodó Lajosnál febr. 9-én a ven­ ügyvezető örvös, az államrendőrség ka­ déglő helyiségében lesz kisorsolva Luxus­ pitányságának vezetője, és a tűzoltópa­ automobil. Demsár Ferencné. rancsnok. A pénztár és számadást vizs­ Alulírott bírósági végrehajtó az műszaki üzletében gáló bizottságba Dankó, Antal, Nagy Ber­ Salgótarján. Telefon: 72. 1981. évi LX. t. c. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a salgótar­ talan és Rauchverger Mór képviselőtes­ jáni leír, járásbíróságnak 1928. évi 5220/2 tületi tagokat választja meg. Ezen bizott­ számú végzése Ijövctkeztében Dr. Laufer ságnak hivatalból tagjai a főjegyző, a fő­ A Salgótarjáni Takarékpénztár Samu ügyvéd által képviselt Kelemen ügyész, az adóügyi tanácsnok és a fő­ t részvényeseit van szerencsénk az 1930. 6—12—18 hónapra kapható. D. és tsa és csati, tsai javára 59 P 68 számvevő. A nyugdijkezelő választmány­ február hó 27-én d. u. 3 órakor Salgó­ fill, s jár. erejéig 1929. évi juhus hó 4. ban a szabályrendelet 51. §ra alapján tarjánban, az intézet helyiségében tartandó foganatosított kielégítési végrehajtás ut­ Pánlyik Árpád, Rammeshoffer Béla, Szente ján felülfoglalt és 2000 pengőre becsült László és Traum Péter képviselőtestületi következő ingóságok u. m.: ebédlőberen­ tagokat választja meg. Ezen bizottságnak tisztelettel- meghívni. dezés nyilvános árverésen eladatnak. hivatalból tagjai a főügyész, a főszám­ A közgyűlés tárgyai: vevő, pénztárnok és a pénztári ellenőr.’ 1. A közgyűlés jegyzőkönyvét hitelesítő Mely árverésnek a salgótarjáni kir Az egészségügyi bizottságba a szabály­ járásbíróság 1929-ik évi Pk. 4547/3 * 2 részvényes megválasztása, rendelet 53 §-ának 4. pontja alapján dr. számú végzése folytán 59 P 68 fillér • 2. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzBellák Gyula, Percze István, dr. Tobola tőkekövetelés ennek 1927. évi május hó letévröl. Nándor, dr. Winter Simon és Zdravics 1 napjától járó kamatai eddig összesen Béla képviselötagokat választja meg. A 3. A felügyelőbizottság jelentése. 32 P 98 fillérben biróilág már megálla­ községi választók névjegyzékének össze­ 4. A mérleg megállapítása és a felment­ pított költségek erejéig Salgótarjánban állítására kiküldött zálasztmányba Bihélleendő megtartására 1930. évi február hó vény megadása az igazgatóság és a ler Jakab, Katona László és Kuhinka 4-ik napjának délelőtti 10 órája határ­ íelügyelőbizottság részére. Gyula képviselő testületi tagokat választja 5. Határozathozatal a nyereség felosz­ időül kitüzetik és ahhoz a venni szándé­ meg. A legtöbb adót fizető városi kép­ kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak tása tárgyában. viselők névjegyzékének kiigazítására hi­ meg, hogy az érinteti ingóságok az 1881. 6. Az alapszabályok 4, 10, 40, 44, 45, vatott küldöttség tagjaiul Bérczy Sándor, LX. t c. 107. és 108. §-ai értelmében 53, 56, 60, 61, 64, 65, 66 és 68 §-nak Mayer Vilmos és dr. Varga Kálmánt vá­ készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérő­ módosítása. lasztja meg. A községi igazoló választ­ nek, szükség esetén becsáron alul is cl 7. esetleges indítványok. mányba a szabályrendelet 53 §-ának 7, fognak adatni. Salgólaqán, 1930. február hó. pontja alapján Balhauser István, dr. CsenAmennyiben az elárverezendő in­ gődy Lajos és Gyöngyössy József kép­ Az Igazgatóság. góságokat mások is le és felülfoglaltatták viselőtestületi tagokat választja meg. A és azokra kielégítési jogot nyertek volna, Tisztelettel közöljük, hogy az 1929. puhatoló bizottságba a szabályrendelet évi mérleg- és eredménySzámla a köz­ ezen árverés az 1881 évi LX. t.-b. 120. 53. §-ának 8. pontja alapján Szabó De­ gyűlést megelőző 14 nappal, az intézet §-a értelmében ezek javára is elren­ zső, Sonnenschein Dávid képviselőtestü­ helyiségében, a t. részvényes urak ren­ deltetik. leti tagokat választja meg. Az esküdtké­ delkezésére áll és az üzleti órák alatt Salgótarján, 1929. decz. 27. pes egyéneket összeíró bizottságba a sza­ megtekinthető. Török bályrendelet 53. §-ának 9. pontja alap­ A közgyűlésen szavazati jogot, az kir. bir. végrehajtó. a róm. kath. templom mellett. ján Horváth Lajos, Kainer Mór képvi­ alapszabályok 47. §-a értelmében, csak selőtestületi tagokat választja meg. A gyámpénztár vizsgáló bizottságba a szer­ azon részvényes gyakorolhat, kinek rész­ vezési szabályrendelet 53. §-ának 1. vénye 8 nappal a közgyűlés megtartása pontja alapján Kovács Nándor és Telek József képviselőtestületi tagokat választja meg. A gyermekvédőtelep bizottságba a Postás SE—SSE mérkőzés lesz szervezési szabályrendelet 53. §-ának 11. jövő vasárnap, 9-én, d. u. 2 órai kezdet­ pontja alapján Breiner Károly, Csóka tel az acélgyári futballpályán. Ugyanis Vendel, Deutsch Henrik, Eckert Róbert, 3 szerda L Sz. 2. V. U 4. kedd ekkor kerül lejátszásra a dec. 29-éröl el­ Grusz Ferenc, Hoffmann Emil, Hochhaumaradt Cqrinthián elődöntő. Ezzel a mér­ ser Károly, Laufer Lőrinc, Negre György Dona Juana Bessel doktor í Az éjszaka lovagja kőzéssel a SSE megkezdi tavaszi szerep­ Rokosz József, Spíelberger József, Szauer Johnny és a nők 7 felvonásban. feltámadása lésének sorozatát A bajnoki saison ugyan Andor, Wetzler Miksa képviselőtestületi 6. csütörtök Fősz.: Bilié Dove és 10 fejezetben. csak március 23-án kezdődik, de hogy tagokat választja meg. Ezen bizottságnak Tőr és kereszt a csapat tavaly nyáron és ősszel kivívott, Kleopátra a mellény1 Bert Littel. hivatalból tagjai a polgármester, az ár­ nevéhez méltóan szerepeljen most tavaszMonty és a fekete kéz zsebben Pulykaháboru ' Családi perpatvar vaszéki elnök, a rendőrkapitányság ve­ szal is, szükség van komoly tréning-mécs­ Fősz.: PILOTTI. zetője, a városi ügyvezető orvos és a 7 felvonásban. Híradó. esekre. A házi tréning már régen folyik, közgyám. A mozgófényképszirjház felúgyhogy a csapat a 9-iki POSTÁS mécs­ Kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és ünnepnap ügyelőbízottságba a mozgófényképszineset is felkészülve várja. Holnap, vasár­ ház üzemi szabályzatának 3. §-a alapján délután 3 5, 7 és 9 órakor. Zenepótdif 10 fillér nap délután, ha a pályaviszonyok megBallhauser István és Vágner Rezső kép­ engedik, kétkapus tréning lesz. viselőtestületi tagokat választja meg. Nyomatott: „A MUNKA" könyvnyomdában Salgótarján, — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán. Kerékpár jelző tábla kapható! SzántóSándor Árverési hirdetmény. Meghivó. Rádiókészülékek LX. évi közgyűlésre SALGÓTARJÁN SPORT. APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00345.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1930_02_01.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1930-02-01 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 8. évfolyam 5. szám (1930. február 01.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom