https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a3fbd303abbbbed913010ce07955fa32.jpg 710b7c00e7801e12e6e9daa0caf656dd https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f4429b3faf9bc4284f84890e8aa2a51b.pdf 323bfb94e6c13a334e7c233a49cde8bc PDF Text Text A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay István TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik Szombaton Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28 744 sz Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 80 fillér. Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat Szerkesztő bizottsági Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. Lapsánszky János. VIII. évfolyam. 3 szám. Ára 24 fillér A közigazgatás uj rendje és az iparosság. Irta: Dobsa László dr. az Iposz igazgatója. (Az iparjog és az iparosság ügyeinek régi alapos isme­ rői* két cikk keretében is­ merteti az iparosság hely­ zetét és teendőjét a köz­ igazgatás uj rendjében.) Az országos Törvénytárban 1929. junius 29-én kihirdetett s a közigazgatás rendézéséről szóló 1929 évi XXX. t. c. a közigazgatásnak eddigi rendjét nem egy vonatkozás­ ban és igen mélyrehatóan megvál­ toztatja. Az önkormányzati testületek újjászervezéséről, a törvényhatóság és a községi igazgatásról szóló első része ennek a törvénycikknek is ér­ dekli az iparosságot, sőt a törvény­ hatósági és községi választások ré­ vén ebbe az igazgatásba az iparrosság közvetlenül is befolyást gyako­ rol; ez a rész azonban, amellyel e cikk keretében foglalko?ni kívánok, a jogorvoslatokról, a hatósági foko­ zatok és eljárási szabályokról szóló második része a törvénynek. Az ebbe a részbe foglalt rendezéseket minden iparosnak ismernie kell, mert az iparos igen sokszor kerül ■abba a helyzetbe, hogy az alsóbbfoku hatóságok intézkedései ellen a felsőbb hatóságnál keressen or­ voslást. , Az 1884. évi XVII. t. c, a mostanit megelőző ipartörvény 166. §. iparügyekben három fokozatosan egymás fölé rendelt iparhatóságot állapított meg s ezek a fórumok a jelenlegi állapot szerint a követke­ zők: elsőfokban községekben a fő szolgabiró, rendezett tanácsú váro­ sokban a tanács, törvényhatósági joggal felruházott városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság, a székesfővárosban a kerületi elöljáró­ „A MUNKA TÁRCÁJA" Két vén cseléd. Irta*. Igmándy Géza. — Mit csinálsz István? — — Készülődök — válaszolt az öreg parádéskocsis. Nagyobb nyomaték ked­ véért még a pipát is kivette szájából és az istálló ablakába állította. Imre leült a fal mellett, szomorko'dó, bicegő lábú lócára és maga fa­ ragta sárga szelencéjéből cigarettát pödörgetett. — Én már csak e mellett maradok. A méltóságos grófné nem állja a pipa­ szagot Olyan akkurátus az orra, hogy fél nap múlva is megérzi. — Pedig valamikor nem volt olyan válogatós — vetette oda a parádésko­ csis és az ezüstcsattos francia négyes szárat festegette olyan odaadással, mintha attól függene a világ sora. — Az már igaz — bólintott a hajdú. Valamikor... Tarkójára lökte a kalapját, sóhaj­ tott, nagyot fújt a cigaretta füstből. A lovak unottan ropogtatták a szénát. A major udvaráról be-be hallatszott a cse­ lédgyerekek játékos kiabálása. Az itatókút vályúja alatt a tiszttartóék kacsái turkáltak a zavaros vízben. Az akácfák ágainak végén pattanásig feszültek a bimbók, pedig a kastély fenyőfáinak ár­ nyékában még ott fehérlett a kései hó. ság: másodfokban a föszolgabirák és a rendezett tanácsú városok ha­ tározataival szemben az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban a városi tanács, a szé­ kesfővárosban a tanács; harmadfok­ ban a kereskedelemügyi miniszter; A régi törvény 181. §-ában ki­ fejezetten kimondotta, hogy az első és másodfokú határozatok ellen, még a kihágási ügyekben is, a ha­ tározat kihirdetése után 15 nap alatt az elsőfokú iparhatóságnál szó val bejelenthető, vagy Írásban be­ nyújtható fellebbezésnek van helye, amely fellebbezés, ha a végrehajtást köztekintetből nem szükséges azon­ nal foganatosítani, halasztó hatálylyal bir. Az iparkihágási ügyekre nézve az 1901. évi XX. t- C-, illetve a 65.000/1909 sz. belügyminiszteri kör­ rendelet az iparkihágási ügyekben fokozatosan __ Ítélkező hatóságokat megváltoztatta' a hármas hatósági fokozat azonban itt is megmaradt és ma az a helyzet, hogy minden néven nevezendő ipari vonatkozású ügyben joga van a vélt, vagy tény­ leg sérelmet szenvedett félnek az il­ letékes másodfokú s ennek a végha­ tározata, vagy Ítélete" ellen a har­ madfokú iparhatósághoz, a kereske­ delemügyi miniszterhez felebbezni. Ev.t a rendeletet az 1922- évi XII. t.c -be foglalt ipartörvénynoveila sem bolygatta meg, mert az iparosság­ nak tényleg életbevágóan fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy az alsóbbfoku hatóságok intézkedései­ vel szemben felebbvitellel, jogorvos­ lattál élhessen. A gyakorlati életből meritett számtalan példával igazolhatnók, — Tavaszodik . .. Llván csak fényesítette a hajtó szá­ rat. Taian nem is hallotta az öreg cim­ bora bőbeszédűségét, akin pedig igen meglátszott, hogy nyomja valami a lel­ ket, de nem tudja, hogyan szabaduljon meg tőle. Nagyot szitt a cigarettából, azután a füsttel fújta le a hamuját, Feszkelődölt. A pad béna lába nyikorgót! alatta. Hasztalan. István csak nem ve­ tette rá a szemét, Imre már-már azon tépeiődött, hogy hozzáillő komolysággal feláll és feiballag a kastélyba, amikor István váratlanul megszólalt. — Még egy hét... A hajdú kapott a szón, mint csuka a csalétekén. Eldobta a körmére égett cigaretta-csutakot. — Az. Éppen mához egy hétre .. • Meghuilámzott a melle, már torká­ ban volt a nehezen megindult áradat, amikor István befordult az ajtón és szé­ nát vetett a lovak elé. Sorra cirógatta mind a négyet, ezután levette az ablak­ ból a pipát, akkurátosan tömögette es odatelep.-dett a hajdú mellé. Most mát egyedül fújta a füstöt és gyönyörködve nézte az ágasfán ragyogó négyes gyeplőt. Imre ismét nekifohászkodott. — Mondád egy hét múlva ... — István bólintott. Imre közelebb húzódott hozzá. Lopva körülnézett. — Te István, mondanék neked valamit. — Hallgatom Imre — biztatta másik. A hajdú még mindig feszengett. Salgótarján, 1930. január hó 18 hányszor értette félre, vagy értel­ mezte rosszul az elsőfokú iparható­ ság magát az alaptörvényt, hány esetben nem birt tudomással azok­ ról az elvi jelentőségű döntésekről, amelyek az alaptörvény egyes ren­ delkezéseit magyarázták, hányszor okozott a jóhiszeműen, de felülete­ sen hozott véghatározat, vagy rendőrbirósági Ítélet az iparosnak sú­ lyos erkölcsi, sőt anyagi kárt is. Az elvi határozatoknak egész tömege nemcsak azt bizonyítja, hogy az alaptörvényben foglalt rendelkezé­ sek akár helyes értelmezés, akár a gyakorlati élet változásai következ­ tében magyarázatra szorulnak, ha nem bizonyítja azt is, hogy az al­ sóbbfoku iparhatóságok döntésével szemben okvetlenül szükséges a korrektivum lehetősége. Amikor a közigazgatás rende­ zéséről szóló 1929. évi XXX. t. c. még csak tervezetben volt meg s később, amikor ennek törvényho­ zási előkészítése és tárgyalása lolyt, az Ipartestületek Országos Szövet­ sége felhívta a figyelmet arra a ve­ szélyre, amely az ipar és iparosság jogos érdekeit szinte állandóan fe­ nyegetni fogja, ha a törvényben tényleg keresztül vitetik az a törek­ vés, hogy az alsófoku iparhatóságok döntéséi ellen csak egyfokú felebbvitel engedtessék meg; azok, akik az alsóbbfoku közigazgatás megnyil­ vánulásában járatosak, előre téltek azoktól a lehetőségektől, amelyek ily módon az iparos erkölcsi és anyagi hátrányára előállhatnak. Sajnos, figyelmeztetésünknek nem volt foganatja, mert az 1929. évi XXX t. c. 57. § a közigazgatasi ügyekben (s igy mindenfele ipari ügyekben is) csak két hatóságot ismer.* az elsőfokút es a második fokút s ennek a törvénynek úgy 48-ik, valamint 49. §-a általában csak az elsőfokú véghatározatok el­ len engedi meg a felebbvitelt, a felebbezést. Azt mondja az 1929. évi XXX. t. c. 46. §-a, hogy jogorvoslatnak minden közigazgatási határozat (in­ tézkedés) ellen helye van; azt mondja a 47. §. hogy jogorvoslattal min­ denki eihet, akinek jogát, vagy ér­ dekét a közigazgatási határozat (in­ tézkedés) érinti (tehát érdekelt) s közérdekű ügyben érdekelt a közületnek minden tagja; azt mondja a 48. §., hogy felebbezés terjeszthető elő bármely elsőfokú közigazgatási véghatározat ellen, kivéve, ha az a legelsőbbfoku hatóságtól ered, to­ vábbá, ha valamely jogszabály a felebbezést kizárja, vagy az elsőfokú határozat ellen közigazgatási bíró­ sági panaszt enged: A 49. §. azonban ezt az álta­ lános felebbviteli lehetőséget nem­ csak korlátozza, de szinte kizárja, amennyiben e szakasz szerint . na másodfokú közigazgatási véghatáro­ zat ellen felebbezésnek csak akkor van helye, ha azt ez, vagy valamely későbbi törvény kifejezetten meg­ engedi.u Vagyis a másodfokú határozat ellen csak akkor lehet fellebezni, ha azt maga az 1929. évi XXX. t. c. (ez... a törvény) vagy valamely későbbi törvény engedi meg; miután pedig az 1929. évi XXX. t. c.-be foglalt „ez* a törvény sehol nem mondja, hogy iparügyekben a má­ sodfoka véghatarozat ellen további felebbvitelnek van helye, egy ezt megengedő későbbi törvényre hi­ vatkozás pedig rajtunk egyelőre nem segít a tény az, hogy attól az idő­ ponttól kezdve, amikor az 1929. évi XXX. t. c.-nek második része is éietbelep, (a törvény 99. §-a szerint a II. részben foglalt rendelkezése­ ket a belügyminiszter rendelettel alig látszott. Legfeljebb, ha a hangja lett bátortalanabb. — Talán már két hete is elmúlt, amikor déli asztalszedés közben meg. ütötte a fülemet a méltóságos grót ur szava. Azt mondta: Esküvő előtt itt lesz az autó ... Istvánnak megrándult a keze, de mivel Imre fürkésző tekintetét az arcán erezte, úgy tett, mintha a pipa tüzes ku­ pakja egette volna meg. A száját pedig úgy összeszoritotta, hogy megroppant a szar végén a. csutora. Imre jóidéig némán meredt hűséges kenyerespajtására, majd úgy megesett rajta a szive, hogy vigasztalni kezdte. — Az is lehetséges ám István, hogy nem jól értettem. Mert az ifjú grót ur tranciaui beszélt a menyasszonyával. Mondom, lehetséges ... Elhallgatott. Elszégyelte magát. Ed­ dig a kastélyban úgy beszéltek előtte, mintha ott sem lett volna. Az öreg grót mondotta is a járatlanabb vendegeknek, hogy ne feszélyezzék magunat, mert Imre olyan, mind a sir. A ven hajdú 40 esztendő alatt sohasem kottysntotta el magát és most volt az első eset, hogy belső cseled létére igy eljárt a szaja, dehát az a titok annyira nyomta a lelket, hogy ki kellett vetni belőle. Már is érezte, hogy megkönnyebbült. István szemére húzta a fekete da­ rutollas kalapot. Szürke szeme eleinte a csizmája orrán révedezett, majd oda­ tévedt a kutágas végén szerelmeskedő galambokra Imre uj cigarettát sodort; rágyújtott. Óméért a valluk. a felhő és bátortalan napsugár cirógatta körül a két hallgató vén cselédet. Imre törte meg a csendet. — Autó ... Szemük még mindig a kutágason pihent, de a lelkűk már itt botorkált ebben a keserves világban, melynek anynyira megváltozott az arculata, hogy ri­ adtan menekültek vissza abba a múltba, amikor még kackiásan kunkorodott a bajuszuk és a bakról mindig a legszebb tehérnépre csapódott le a tekintetük. Akkor még a galambok is másképen csókolództak olt a kutágason ., . — Autó — ismételte István. Imre rábólintott. Azután hallgatak. — Hogyan ülsz be te a zsinóros mentében, karddal az autóba? Karddal, csákóval?... A hajdú megrázkódott. Ijedten fut­ tatta végig szemét zsinóros attiláján. István észrevette, hogy elevenére tapintott. Varjuszarny bajusza megrán­ dult. Ravaszkásan vágott a szava. — Aztán kit sarkantyútól? . .. Imre hajdú válla Kiszaladt a füléig. Nagy időoe telt, mire megszólalt. — Azt tartom, fecskefarkos kabá­ tot húznak rám ... « A kocsis valami megvetés féle szá­ nalommal nézte végig. — Aztán hagynád? I... A szerelmeskedő galambok tapsoló szánycsattogássai repültek fel a kutagas* ról. Mind a ketten odafigyeltek. Ét ez­ alatt Imre is Összeszedhette gondolatait. A két öreg cseléd beletemetkezett Becsületes lelkében^ olyan nagy vihar — Engem már ciak ebben a gú­ Fejük felett gomolygott a kékes, a^ gondolataiba. Csak a fölök szó bugy- dúlt, hogy más közönséges emberfiának as arcára is kiült volna nyoma, de rajta szürke dohányfüst, Az égen megrepedt nyában temetnek el. Ezt tudom. Hogyha gyant ki a hajdú száján. �2 oldal A MUNKA akkor lépteti életbe, ha a törvény alapján létesítendő uj szervezetek megalakultak s ebben az esetben az uj rendelkezéseket az akkor fo­ lyamatban levő közigazgatást ügyek­ ben is alkalmazni kell ipar ügyek* ben csak kétfoku hatósági eljárás lesz és pedig a törvény 57. § a értelmébn első fokon az a közigazga* tási hatóság jár el, amelyet a ha­ tályban álló jogszabályok első fokú hatóságként kijelölnek (tehát járá­ sokban a főszolgabiró, megyei váro­ sokban a városi tanács, törvényha- tósági jogú városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság a székesfővá­ rosban a kerületi elöljáróság) má­ sodfokban pedig, ha elsőfokú ható­ ságként a törvényhatóság első tiszt­ viselőjénél alsóbb önkormányzati hatóság járt el, közérdekű ügyekben a kisgyülés, egyesek magánügyeiben a törvényhatóság első tisztviselője, ha elsőfokú hatóságként a törvény­ hatóság első tisztviselője, vagy vele egyenrangú, vagy magasabb hatóság járt el, a miniszter jogosult intézkedni. Főváros és vidék. Irta: Pesthy Pál nyug, igazságügyminiszter. Az utóbbi évek aktuális problémája volt a földreform, mely átalakította az agrárország birtokmegoszlását és bizonyos mértékig, megváltoztatta annak termelési rendjét. Békében, a kisbirtokosok az or­ szág területének 45.8 százalékát, a közép és nagybirtokok 54.2 százalékát tették ki. Már az 1925. évben az ország 50.2 százaléka van kisbirtokosok és csak 49.8 százaléka közép- és nagybirtokosok ke­ zén. Változott, tehát, ez a számarány a kisbirtokok javára, de mivel megváltozott az ország területe is Trianon óta, nem lehet egész pontos számítást végezi. Tény az, hogy mintegy 830.000 kát. holdat juttattak a földreform során kisbirtoko­ soknak, ami a mai országterület 5 száza­ lékát teszi ki. Ez a juttatás megoszlik a házhelyek és mezőgazdasági ingatlanok között. Ezenfelül a kisbirtokosok szapo­ rításához járulnak a szabadkézi eladások, parcellázások, amelyeknek száma az utóbbi években szintén nem jelentőség nélküli. Nemcsak szociális és politikai szem­ pontból kell e jelentős kérdést h kinteni, hanem gazdaságiból is. Az ország jövő képének kialakuiásánái feltétlenül számolni kell ezzel a változott helyzettel. A nagy­ közönség, elsősorban, a fóldrefoim hibáit, az intenzív termelés csökkenését látta a földreformban, de igen sokszor, nem gon­ dolt annak további következményeire. Kü­ lönösen mm érdekelte ez a probléma a főváros lakosságát, legfökbb akkor, ha a Budapest környéki házheiyjuttatásokről, kertváros létesítéséről és hasonló kérdé­ sekről volt szó. Agrár atlam fővárosa azonban nem tévesztheti szem elől a vi­ déki agrár lakosság érdekeit sem, ennek bajai és törekvései elöl nini zaikózhaiik el. Az agrárlakosság, az erősödés és teherviselő képesség mrgnövekedese ará­ nyában fog, nem csak reszt kérni az or­ szágos és helyi politikában, de ugyan- ebben az arányban lesz az államnak biz­ tosabb támasza, az iparnak és kereske­ delemnek fogyasztója, a főváros és váro­ sok áruházainak, mindinkább értékes ve­ vője. Minél nagyobb mértékben növeljük a vásárlóképes fogyasztóközönség számát, annál biztosabb támaszt, nagyobb segít­ séget nyújtunk vergődő iparunk és keres­ kedelmünk számára. Az utóbbi évek ese­ ményei, úgy is azt igazolták, hogy a meg levő tőke-tartalék devalválódása és a belföldi tőkeképződés lehetetlenülése mi­ att nincs fogyasztóközőnségünknek vá­ sárló ereje arra, hogy az utóbbi .évek intensiv mezőgazdaságának terményeit felvehesse, avagy kereskedelmünk és ipa­ runk cikkeit, haladó igényeinek mrgfelelöleg, magának megszerezhesse. A kül­ földi kölcsönök kamataival a külföldnek adózunk, a vásárló erő csökkenése pedig, végeredményben, a munkanélküliség ál­ landó, fokozatos növekedését, gardasági erőink mindinkább való gyengülését okozza. Az utóbbi évek két irányban vit­ ték előre a földreformmal kapcsolatos kérdéseket. Egyik, a földreform pénz­ ügyi lebonyolítása, másik a most aktu­ álissá váló gazdaköicsőn. Az első utján a megváltást szenvedők lesznek kárpó­ tolva, ami az ország közgazdasága szá­ mára, a svédkölcsön réven, mintegy 120 millió pengő friss pénz gyors behozatalát jelenti, egyúttal az uj kisbirtokos osztály részére biztosított hosszú lejáratú tör­ lesztés a nyugodt, békés termelés elő­ mozdítását, a termelés stabilizálását cé­ lozza. A másik kérdés, a svéd kölcsön­ ből fennmaradó s más egyéb rendelke­ zésre altó összegeknek gazdakóicsön céljaira való felhasználásai, ez pedig a mezőgazdasági osztály megcsökkent ter­ melő es vásárló erejét volna hivatva regenerálni, valamint a lóidét, mint egyik a méltóságos gróf kisasszony mást akarna, még mindig bízom az öreg méltóságos urekban. István talán megbánta, hogy az előbb olyan keményen beszélt, mert most bizalmasabbra fordította a szót. — Te Imr..? — Emlékezel-e még, hogyan hoztuk el az öreg méltóságos asszonyt a kishodosi kastélyból? A hajdú megkönnyebbülten sóhajtott. kastély parkjának fái között, amikor a két vén cseled szinte leroskadt a padra. A szürkés égi takaró is összehuzódolt és hűvös szellő csapott at a major istállói es hazai közölt. — Jól hallottam — mormogta Imre inkább a maga megnyugtatasaia, mint István vigasztaiasaia. A.uian megoldó* uolt a nyelve. — Mit csinálnák itt az autovai? Hat kilometer a köves útig. Muitkoraban a mcgycgyülescu is meg­ akadlak az autók. A »ai hány ójuk luita a sart. István kialudt pipáját szotyogVatta — A füzesi urasag autojat bivalylyal huzattak haza. — Szeretném látni azt a masinát — kapta fel a fejet István — amelyik a kastélytól a templomig lépést tud tartani az en négyesemmel. — Most! A hajdú rabolinlott. — No majd meglátjuk! — Valahogyan csak lesz pajtás — vélekedett Imre es megindult a kas­ tély fele. Meg napszállta előtt berobogott a nagy fekete autó és megállt a hintósztn erőit. C&odajara összefutott a major apraja-nagyja. — ilyen átkozott rossz utat még nem láttam — csóválta a tejét a aoffor. — A falu alatt csaknem bentmaradtam a sárban. István megmutatta, hol lesz áz autó helye s azután, mintha semmisem tölteni voma, végezte a dolgát a lovak körül. Csak a léiké háborgott örökösen, Délben-este alig tudta bazacsafni a felesége, meg a leánya, de otthon sem nyuiv az — Emlékezem Istvan. Akkor is ilyen lágyasodó idő volt. Az uj kék hin­ tóba, tudod, most a tiszttartó ureké, ak­ kor fogtál be először. Azt is tudom, hogy négy világos pejed volt. Akárcsak a táltosok. Csülökig vágták a sart, mégis repültünk. Tele voltunk fehér rozsával. Meg a kardom szijjára is kötött a kis­ hódost szobalány, 'ludod, az a piros arcú, bogárszemü, aki — — Hiába legyeskedtél Pajtás — mosolygott István — a kertész kötötte be a tejét. — Az. De én sem panaszkodhatom az én asszonyomra. — Igazságod van. Jóravaló fehér­ nép. Az. Elgondolkodtak. Imre uj cigarettát sodort, de a pa­ rázsló gyújtó még nem hamvadl el a kézében, amikor eléjük toppant a tiszt­ tartó. Tiszteségtudóan felálltak. — A hintószinben helyet kell csi­ nálni. Még ma este meghozzák az autót, mely ott fog állni. — Igenis, megéitettcm — dörmögte István, akinek kifutott a vér a fejéből. Á liwttartó már régen eltűnt a éleihez. Szavát Salgótajrán, 1930. jan. 18 legértékesebb termelési tényezőnket, ér­ tékében m'gfartani. A fölreform sokat vitatolt, szürké­ nek látszó problémája, a mezőgazdasági termelés megsegítése így válik a keres­ kedelem és ipar, főként pc dig, a főváros jó és rósz sorsban levő lakosságának, munkást és munkanélkülit egyaránt ér­ deklő problémájává. Meggyőződésem, hogy ma ez egyik legfontosabb közgaz­ dasági kérdésünk. Annál kevésbbé lehet ma, amidőn a trianoni feldarabolás átkát kivétel nélkül, az ország minden polgára érzi. Ma, amidőn gazdasági bajaink meg­ sokszorozódnak, amidőn nem áll rendel­ kezésünkre a volt monarchia fogyasztó területe, de régi országterületünknek is csak l/3 a maradt meg, lezárt utódállam­ határokkal, egyedüli lehetőségünk az. hogy mindenik társadalmi osztály meg­ értéssel és szeretettel, valamint apró szempontok kikapcsolásával karolja fel a másik ügyét, különösen pedig ezt az ügyet amely a bajok alapokain hivatótl segiteni. A belföldi tőkeképződés f< jlesztése, a vásárló és fogyasztó erő emelése, a termelés és fogyasztás egyensúlyba ho­ zatala lehet az a nagyvonalú feladat, amit ma minden tényezőnek, vidéknek és városnak összefogva, vállvetett mun kajában szem előtt kell tartania. A földreform után, most, legelső kormányfeladat, hogy a gazdahitelek égető kérdése a megvalósulás stádiumába kerüljön és a kormány bölcsessége meg fogja találni azt a módot, amely mellett a gazdahitelek szétosztása jól felfogott országos érdeinknek megfelelően fog történni. Fiúk szeretlek titeket. Irta: Kopácsy Lajos. A cserkész-ifjúság vig gárdája közül Többen helyt foglalnak a nagy asztal körül. Asztalon poharak és a poharakban Magyar tőkén termett tüzes, piros bor van. Megindult a beszéd, szó jön egyről-másról, A sikert aratott szép előadásról... Oldalról figyelve jólesően nézem, Amint a hangulat emelkedik szépen. A jó hangulatban pár peic el se röppen S ott vagyok már én is a kedélyes körben. Felcsendül a nóta vigan, busán, újra .— Jó Lendvai bácsi rá-ráüt a hurrá... ö amint a két verő szalad a húrokon, Nézem az arcokat s magamban suttogom: Magyar a telketek, magyar a szivetek! — .Fiuk, szeretlek titeket!** Peregnek a percek, már órák is múlnak, A bortól az arcok tüzesebbre gyuinak. Szomoiu s vig nóták egymást váltogatják, Tetőfokra hágott szó, tréfa, vidámság ... Így van ez jól, Fiuk, hisz ifjú koromban „Deákné vásznáénál különb én se voltami köztelek vagyok, úgy érzem ma[gombán, Rövid pár órára megfiatalodtam. Újra az a bohó, vidám gyerek lettem. — (Hej pedig negyven év elszaladt felettem!) Viszaszáll előmbe sok szép ifju-emlék, Amiket átélni még egyszer szeretnék S mintha pajtásaim lennétek, Gyerekek... Fiuk, szeretlek titeket! S míg D: az idő siet, közéig a záróra S felcsendül még egyszer a jó magyar nóta, Aztán elbúcsúzunk a viszontlátásra, Ha az Isten éltet, farsang utójára. Én pedig eljöttem vissza szűk hazámba, A határnak csúfolt szép Ipoly partjára. Elhoztam magammal a ti jó krdélytek. Magyaros érzéstől duzzadó léketek — S itt az Ipoly partján átzokogom túlra, Hogy; „Ez a mi földünk** s miénk lesz [még újra I.. . Csak ti tartsatok ki, cserkészek-leventék S miénk a győzelem, pusztul az ellenség! .. Akkor majd hívjatok, én megyek veletek,— Mert—Fiuk — nagyon szeretlek titeket! Hírek és különfélék A SzL Erzsébet Rom. Kath. Nőegylet és Leánykongregáció tea estélye. F. hó 18 án, szombaton este 8 órai kezdettel tartja ez évben első tea­ estélyét a Szt. Erzsébet r. k. Nöegylet és Leánykongregáció. A lelkes háziasszo­ nyok és a rendezőség mindent elköv tnek, hogy a vendégek a lehető legjob­ ban érezzék magukat. Mint értesülünk az Ízletes szendvicsek és édességek mellett kedves müsorszámokkal várják a szóra­ kozni kívánó vendégeket. Acélgyári Kaszinói est. Nagy érdeklődés mellett folyik a február 8-iki acélgyári kaszinó est rendezése. Hit sze­ rint részt vesz azon dr. Sztranyavszky Sándor államtitkár, képviselőnk is csa­ ládjavai, valamint vármegyénk és váro­ sunk jóformán minden neves családja. A hatalmas arányú előkészületeknek elő­ reláthatólag nagy látogatottság lesz a következménye. A siker mái is biztosítva látszik. Sportkabaré az acélgyárban. A Salgótarjánt Sport Egyesület (SSE) február 1-én tánccal egybekötött műsoros estélyt rendez az acélgyári Olvasó összes helyiségeiben. A nagyszabásúnak Ígérkező „sportkaüaréu** az acélgyári műkedvelők színe-java log szerepeim. A vezetőség egyébként faradságot nem kiméivé mun­ kálkodik c kimagaslónak ígérkező far­ sangi mulatság sikerének eid. kében és előre is megalapíthatjuk, hogy ez a mu­ latság lesz egyike a farsang legjobban sikerült mu.atsagainak. Részletes műsort jövő heti szamunkban adunk. A kastélytólony kis harangját még nem kondiiotiak meg m angyaiara, ami­ kor Imre hajdú az udvar tócsáit óvato­ san kerülve udaOallagot a hmtószinhez. — Álljanak ciö az autók — mondta a fáiadt soiloioaiick. Lett is nemsokára oryan ueíicgCs, puiogás es füst a majorDán, hogy a galambos, iiadian Iclrepüitek es a .Útja* szUkOivc elbújtak. A kei teszek is ugyancsak kitettek magúdéit. Ju.otl vnag meg a küllőkre is. A nép bámészkodó sokasága el­ lepte a Kastély kornyékét, öcnkl St in vette eszre, amikor István kitár la a szín ajtajai es kihúzta a hintot. Csodálatos képen az is tele von virággal... Kive­ zette a ragyogóan iiszia lovakat cs be­ fogott. Fciugiolt a bakra es odaailt az utorso — az uj autó moge. L<.pke ugyan igen idegeskedett, hoiaolt is, hurt a benzinfüst az orraba csapodon, de moc­ canni sem mert, mert az öreg p*raaeskocsis vasmaiokkal fogta a gyeplőt. Imre hajdú sorra felsegítette a nász­ népet az autókra, melyek berregve ka­ nyarodtak ki az una. István kiegyenesedett a bakon, amint a hosszú kocsisor meglassudasat látta s a szeme kőiül huncutsas mosoly­ gás játszadozott a azarkaiabak kozott. Utoijara jelent meg a terraszon a gyö­ nyörűséges menyasszony, a násznagy es az öreg grotek, A grotkisasszony tclhbbent a puha, mely auto-űiesbe. A nász­ nagy melle. Imre azt hitte, hogy most mz öreg meitosagos asszony következik, de csaiodutt, Az öreg par úgy megállt Meg a gyerekek is se­ a teriasz ieisŐ lépcsőjén, mintha gyöke­ Hanem úgy estefelé, amikor egyedül maradt az istállóban, sorra babusgatta, cirógatta az okos jószágokat. — Ebek harmincadjára kerülünk valamennyien — suttogta az uprófulü ostor hegyesnek. — Vege a szép napok­ nak. Itt a masina. Autón parádézik ez­ után a gazdam, mi meg meg megérjük, hogy kynegyünk szántani, vagy vizet hordani a szantógép után, Olt is, itt is masina ... Lepke, te húzod majd a zörgo igaskocsit... Feltöri szügyedet a durva ham,.. Lepke... Nagy István parádéskocsis szemé­ ből kicsordult a könny, végig gördüli barna arcan es elveszett bozontos, deres bajuszában. — Lepke... Félkezzel átölelte kaicsu nyakát és az okos aliatt megérezte nagy-nagy bá­ natát, mert ideges, puha száját odadör­ zsölte ahhoz a masiK becsületes kérges kézhez, amely olt remegett a süvegian. Csigalassúsággal ballagott az idő. Ötödik napja szakadt állandóan a ta­ vaszeső. A soffőr, aki igen jóravaló em­ bernek látszott, egyre panaszkodott, hogy meg rosszabb lesz az ut. —* Csuful járok az autóval — mon­ dogatta Istvánnak, aki csak úgy befele erzett valami csiklandozol, de kifelé a világért sem árulta volna el. Gyönyörű tavaszi reggel köszöntött be az esküvő napjára. Elsőnek a vőle­ gény — gróf érkezett gyalog, nyakig sárosán. Az autója elakadt, a szőlők alatt. Délre összeverődött vagy húsz ha­ talmas bérkocsi. gítettek a sotfőröknek napokig sem hallották. mosóvizet hordani. sarat kaparni, ret vert volna a lábuk. A gróf eleizeké­ ny Ül Vá köhmtettf • mélloeagos grófné �A nemzeti munkavédelem átszervezésének utórezgései. Az intézmény hivatalos szerveinek összevonása május hó végével befejezést nyert. Ezzel az átcsoportitásal „A Munka* egyik múlt évi számában részletesen foglal­ koztunk és ismertettük azt az irányt, ame­ lyet — alkalmazkodva a változott viszo­ nyokhoz — követnünk kell, hogy a kö­ vetelményeknek úgy mint eddig, továbbra is megfelelhessünk. Megállapíthatjuk. hogy intézmé­ nyünket nehéz feladat elé állította ez a — a magasabb szempont diktálta — Összevonás. Az uj hivatalok területe anynyira megnövekedett, hogy lelkiismeretes m-gfontolás tárgyát képezi azoknak a módozatoknak megvalósitása, melyekkel a jelenlegi költségvetés keretén belül, az eddig fennállott szerves kapcsolat n- m. v. hivatal és tagjai között a hiva­ talok megnagyobbodott területén is csórj bátlanul fentartható lesz. Már az átszervezésnek első hre — mint utolsó számunkban jeleztük — aggódást váltott ki a polgári társadalom­ ban, főként természetesen tagjaink köré­ ben. Az első impresszió mindenütt az volt, hogy a hivatalok összevonása „leépítés**. Siettünk is az agodalmaskodók megnyugtatásával. Az izgalom eltűnt. Kö­ szönetét a megszűnt hivatalok elbecsáj lőtt alkalmazottainak, akik mindenképpen segédkeztek, nemkülönben az uj hivata lók személyzetének, az átcsoportosítás sokrétű munkájának adminisztratív részén hamarosan túlestünk. A megváltozott, vagyis kisebbített keretek közt megin­ dult a munka. Immár majdnem félcsztendös tapasztalat van mögöttünk és sza­ vakba formálódva hozzánk érkezik. Nem uj hivatalaink személyzetétől ered. Azok csendesen, de eltökélt akarattal szorgos­ kodnak. A polgári társadalom, a nemzeti munkavédelem tagjai, szólalnak meg. Most látjuk csak mily erős gyöke­ ret vert, mennyire nélkülözhetetlen és a társadalom szivéhez nőtt a nemzeti mun­ kavédelem a közéletben. Sorra megnyi­ latkoznak azok a városok, ahol megszűnt a nmv.-hivatal vagy kirendeltség. Bihar vármegye, Komárom és Esz tergom közigazgatásilag egyesijeit vár­ megyék, Nagykanizsa, Újpest, Rákospa­ lota, Pesterzsébet és Budapest székesfő­ város III. kerülete (Óbuda) polgársága spontán elhatározásból: „alapos megfon­ tolás után, jól felfogott nemzeti érdekből** kérik a példásan megszervezett nemzeti munkavédelem, tagjainak kedvelt és tel­ jes biztonságérzetet nyújtó intézményes, hivatalos szervének újra felállítását.** További indokok: A hivatal vagy kirendeltség megszűnése folytán felütött? fejét az aggodalom az intézménynek jövő prosperálása felet1; „a bizonytalanság nyomasztólag hat a polgárságra**. Súlyos szavak ezekl Egyben pedig hű képét adják a nemzeti munkavédelem munkájának. Jóleső örömmel regisztráljuk ezeket pedig könnyező szeméhez emelte parápyi selyemkeszkenőjét. Imre hajdú úgy kiegyenesedett előt­ tük, mint a gyertyaszál és félszemével lopva odavágott István felé. — Parancsoljon — szólalt meg a násznagy, de az öreg grófné csak rázta a fejét. A — Én négyesen mentem az eskü­ vőmre, a leányoméra is úgy akarok — mondotta csendesen. Az autó nagyot mordult és meg­ indult. Istvánnak az arcába futott a vér. Odaállt a lépcső elé. Az öreg méltóságos asszonyból főj tott zokogással buggyant ki a régi emlék. — Emlékszik még István? . .. — Igenis, méltóságos grófné. Em­ lékszem. Épen ma harminc esztendeje volt. A vén hajdú is olyan fürgén ugrott fel az Öreg kenyeres pajtása mellé a bakra, mintha csak most iegyeskedett volna a kishódos! bogárszemű szobalány szoknyája mellett. És amikor a fa alatt elérték a sár­ ral küzködő autókat, az öreg parádés­ kocsis kieresztette a virágos négyesostor végét a markából. Kígyózva csípte meg a szij Lepke fülét éa a hintó diadalma­ san elsurrant a bosszankodó sofíőrök meüatt. 3 oldal A MUNKA Salgótarján, 1930. jan. 18 a megnyilvánulásokat. A való élet szólalt m-g bennük. A nemzeti munkavédelem reális életszükséglet. Munkánk minden­ esetre megnehezült. A szervezet akció­ képessége azonban nem kisebbedet!. Hasonló átszervezésen több más intézmény is átesett az utóbbi évek során, anélkül, hogy attól a céltól, amely irányt szab munkájának, el távolodott volna. A nemzeti munkavédelem Vezető­ sége kötelességéhez híven és éberen őr­ ködik s meg fog felelni a mostani kere­ teken belül is mindannak, amit a polgár­ ság biztonsága a közérdek megkíván. Meg fog tenni mindent, hogy a hazafias társadalmat továbbra is képessé tegye az önvédelemre. Máris jelezzük, hogy a nemzeti munkavédelem vezetősége, amint csak az átszervezés minden mellékhajtásában be­ fejeződött, a jelenlegi helyzet végérvénye­ sen kialakult és kellő tapasztalat áll ren­ delkezésre, keresni fogja a megoldást, hogy egyrészt a polgári társadalom kí­ vánságának, másrészt az intézmény fejlő­ désének' és alcióképcsségének, nemkü­ lönben a helyi viszonyoknak m-gíelclö megoldást találjon, azonban csakis a je­ lenlegi költségvetési kereten belül, oly­ módon, hogy az uj hivatalok mostani sz • mélyzetéből, létszámváltoztatás nélkül egyet-egyet elhelyez a kérdéses városok­ ban, aki aztán állandó összekötő szere­ pelne illetékes n. m. v. hivatala és az il­ lető város n. m. v. szervezetbe tömörült polgársága, illetőleg a hatóság közölt. Mi a magunk részéről viszont meg­ újítjuk a Munkavédelem utolsó számában közn bocsajtoli felhívásunkat tagjainkhoz, különösen p dig n. m. v. körzet és alkőrzetvezetőinkhez, legyenek továbbra is, öntevékeny, tctlrekész tagjai intézmé­ nyünknek. Ezek az átmeneti nehézségek el ne lankasszák eddig tanúsított érdikődésüket és kiváló munkájukat, hiszen csakis saját maguk érdekét szolgálják a polgárságnak ezen legsajátosabb, határo­ zott célkitűzésű és — bátran mondhat­ juk — általános közkedvetlségnek ör­ vendő szervezetében., A jövő fejlődés kilátásai? — kérde­ zik sokan tőlünk. Úgy véljük, hogy mindenkit .meg nyugtathatunk annak megemlítésével, hogy az idei költségvetés tárgyalása alkalmá­ val a belügyi tárca nemzeti munkavédelmi • ételénél több országgyűlési képviselő felszólalt az intézmény érdekében és han­ goztatta annak fontosságát és a polgárság megszervezésének szükségességét, nem­ különben jövő f«. jlődésének lehetővé tételét. A legsúlyosabb argumentum azon­ ban legfőbb U'Unk dr. Scitovszky Béla belügyminiszter szavai: ölvén százalékkal lecsökkentettem a munkavédelem költsé­ gét Ennél az intézménynél a keretet fenn­ tartottam, de uj bezsztást létesitettem, amire feltétlenül szükség van és ezt a keretet a jövőben is feltétlenül fenn ki tvánom tartani.** A Mansz ismeretterjesztő elő­ adásai. A Minsz megfelelő keretek kö­ zött szervezett s a karácsonyi ünnepekre való tekintettel megszakitott előadásso­ rozatát f. hó 21-én kedden délután 5 órai kezdettel a városháza tanácstermében folytatja- Előadást tart: Semetkay Józsefné reálgimn tanár ,A nő hivatása történeti megvilágításban.* Tarnay Kál­ mán mérnök pedig „A folyton égő kály­ hák előnye és helyes kezeléssé** címmel tart szemléltető előadást. Sándor Aranka gimn. tanuló szaval. A Mansz eddig is respektabilis érdeklődést tanúsító tagjait és más érdeklődőket továbbra is minél nagyobb számmal szeretettel várja az Elnökség. Jól Jövedelmező ház üzlethelyi­ ségekkel 30 évi Tisch Gyulánál. adómentességgel eladó Emlékszik-e a tavalyi télre? A tavalyi télnek számos meghűlésére, fájós derékra, fagyott lábakra? Az idén mindezen sok bajt elkerülheti; a vastag, meleg posztóval, duplaerös gumitalppal és háromszoros gumiszigeteléssel készült cipő reggeltől estig melegen tartja lábát és a legnagyobb hóban vagy sárban sem engedi át a nedvességet; töké­ letes biztonsággal vízhatlan. Minden más téli cipőnél jobb Minden más téli cipőnél olcsóbb Főelárusító: Palma Kaucsuk R. T. Budapest. A Stefánia Szövetség 84. sz bányateit-pi intézetének karácsonyi akci­ ója dr. Soltész József főorvos vezetése mellett december 22-én délelőtt folyt le a bányatársulati orvosi rendelő helyisé­ geiben. A nagy tömegben megjelent szegénysereg részére a kiosztást özv. Zemplényi Lászlóné, dr. Kovács Józzefné, Molicska Nándorné és Niederland Gyuíáné végezték a női szívnek szokásos és részükről oly sokszor tapasztalt melegé­ vel. A segélyakció mrezenása Róth Flóris bányaügyi főtanácsos volt, aki atyai gon­ dosságával az általános karácsonyi segély­ akcióba bevonta a Stefánia Szövetségnek társulati fiók intézetét is részesítette a 131 bányász védencet értékes ajándékokban. Minden védenc szövött áiut, cukrot és szappant kapott ajándékba. A.f. ünnepsé­ gen résztvett Szobi Lajos bányatársuiali intéző, a társláda vezetője, aki a szociá­ lis, jótékonysági és cgyébb humanitárius ügyeket megértéssel és nagy jóakarattal szokta támogatni. Megjelentek még: Dankó Antal h. igazgató, Krafft Aladár bányatitkár és a Stefánia Szövetség kép­ viseletében Horváth László társelnök és Reguly Lajos titkár. Részünkről is sze­ mélyesen üdvözöljük a bányászok Stefá­ nia karácsonyát és köszönjük a lelkes és buzgó hölgyeket és urakat. A gyomorfájás, gyomornyomás, bélsárpangás, nagyfokú erjedés, rossz emésztés, fehér nyelv, kábultság, fülzugás, halvány arcszin, kedvetlenség a termé­ szetes Ferenc József keserüviz haszná­ lata által sok esetben elmúlnak. Az or­ vosi világ a legnagyobb elismeréssel nyi­ latkozik a magyar Ferenc József víz­ ről, mert hatása megbízható és rendkívül enyhe. Kapható gyógyszertárakban, dro­ gériákban és lüszerüzietekben. Asztalos műhely gépekkel eladó, vagy külön bérbe kiadó teljes fölszere­ léssel. Esetleg a gépek külön is eladók Omilyák Károlynál. Lakás érdeklődők is érdeklődhetnek. Meghívó. A „Salgótarjáni Acél­ gyári Tiszti Kaszinó" 1930 évi január hó 25-én, szombaton d. u. 5 órakor tartja XLl-ik közgyűlését, amelyen való szives megjelenését kéri az Igazgatóság. Jelmezeket kölcsön knphat Donászy Viktor Magyar Divatáruházában Salgótarján. 1883/1929. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102 § a értelmében ezennel teszi, hogy a budapesti közp. kir. járásbíróságnak 1929 évi 229755/2 számú végzése következtében dr. RvjtŐ Alfréd ügyvéd által képviselt Beiahnyi Albert és csati, társai javára 312 P s jár. erejéig 1929 évi május hó 7-én fo­ ganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1310 pengőre becsült kö­ vetkező ingóságok u. m.: italok, tányér­ mérleg, pohár, pohárszekrény, asztalok stb. nyilvános árverésen eladatnak. M-ly árverésnek a salgótarjáni kir. járásbíróság 1929 évi Pk. 3176 számú végzése folytán 200 pengő tőkekövetelés ennek 1929 évi januar hó 29 napjától járó 10% kamatai eddig összesen 104 P 78 fillérben biráilag mar megállapított költségek erejéig, Karancsaljan leendő megtartására 1930. évi január hó A polgármester-választás, ill. közhírré tiszt újít ássd kapcsolatban a város polgár­ sága társasebédet akart rendezni a pol­ gármester tiszteletére, akinek kérésére azonban elmaradt az ünnepi ebéd és ennek diját a jelentkezők csaknem teljes számban befizették a jótékony célra. Ilyen címen 264 P. folyt be, mely összeget a polgármester több súlyos anyagi helyzet­ ben, vagy betegségben levő hadiözve­ gynek és hadirokkantnak engedélye­ zett. A HONSz. elnöksége ezúton is há­ lás köszönetét fejezi ki a polgármester urnák, aki minden alkalmat megragad, hogy a háborúnak szerencsétlen áldoza­ tain segítsen. — A megjutalmazottak névsorát itt közöljük: Czigler Gyuláné, Dénes Ágostonná, Tóth Antalné, Mede Ferencné, Schmid Antalné, Maluszka Dá­ niel, Polacsek Józsefné, Kecskés József, 21-ik napjának délutáni 3 órája Borsovitz Sándorné, Molnár Istvánná, határidőül kilüzetik és ahhoz a venni Kostyál István, Oiáh Géza, Milos János. szándékozók ezennel oly megjegyzéssel Diphtheria. (Torokgyik, krup, ron­ hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok csoló toroklob) egyike volt a legpusztí­ az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai tóbb gyermekbetegségekneki Ez o hatása értelmében késrpénzíizetés mellett a leg­ a gyógyitó savóojtások alkalmazása óta többet Ígérőnek, szükség esetén becsáron lényegesen csökkent. Az utóbbi évek­ alul is el fognak adatni. ben azonban a diphtheriás megbetegedé­ Amennyiben az elárverezendő ingó­ sek és halálozások száma ismét feltűnő ságokat mások is le- és felülfoglaltatták emelkedést mulat. Ez a megfigyelés kész­ és azokra kielégítési jogot nyertek volna, tette a kutatókat arra, hogy a diphthe­ ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c, 120 § riás megbetegedést megelőző u. n. védő értelmében ezek javára is elrendeltetik. eljárást dolgozzanak ki. Az ezirányu Salgótarján, 1929. ^december 10. több évi kísérleteket siker koronázta s Török ma már oly módszer birtokában vagyunk kir. jbirósági végrehajtó amellyel sikerült a védőojtásban részesí­ Salgótarjáni piaci árak 1930. január 17-én. Tojás darabja 14 fill. tett gyermekek 96—98°/o át a diphthe­ riás fertőzés ellen megvédeni, amit a több év óta, több millió gyermeken végrehajtott védöojtások eredményessége bizonyit. e. védőoltásokra, amelyek telje­ sen veszélytelenek a az ójtottakat a diphtheira ellen (a hólyagos himlő elleni ojtásokhoz hasonlóan) több éven át megvédik, — a közönség figyelmét ez­ des közgyűlést fart, melyre az egyesület úton is felhívjuk, —• A városi tiszti orVaj kg ja 5—6 P. Tej litere 36—40 fill. Tejföl litere 1 60 P. Zsir kgr. 2 80—3 P. Szalonna kgr. 2'40 P. 1 hízott liba 12 — 16 P. 1 pár csirke 3*20—3’50 P. Száraz bab literje 50-60 fill. Meghívó. A Salgótarjáni Vívó Egyesület folyó évi jan. hó 20-án város­ háza tanácstermében este fél 7 órakor ren­ m, t, tagjait a vezetőség meghívja. voii hivatalt Jő beszélő képességei rendel­ kező urakat varrógép terjesztésére magas jutalék mellett felvesz a Singer Varrógép r. t. fióküzlete. Jelentkezni leh-t személyesen az üzleti órák alatt. �A MUNKA 4 oldal Salgótarján, 1903 jan. 18. HELLER DOBOZEMENTHALI. Hirdessünk: A MUNKA politikai hetilapban A „Magyar Cserkész" a Ma­ gyar Cserkészszövetségnek Vidovszky Kálmán szerkesztésében megjelenő lapja az uj évben is pompás tartalommal je­ lent meg. Olvassuk a jubileumi számból kimaradt üdvözléseket, Faragó Ede, dr. Molnár Frigyes, Nikodémusz Károly, Schucb Ottó cikkeit, Koszter Atya a fiuk nénszerü regényírójának uj regényét. Találunk levelezési rovatot, emlékezést Hermann Ottóról, praktikus cserkészutmutatásokat, pályázatokat, bő könyvis­ mertetést és hű beszámolót az egész ma­ gyar és külföldi cserkészmozgalom éle­ téről. A lapot Márton Lajos kedves és művészi címlapja disziti. Az Országos Hadikölcsön Párt f. hó 7-én tartott elnöki tanácsának ülése többek között foglalkozott a Hágában most folyó jóvátételi konferencia, a Ma­ gyarországot újabb jóvátételi teherrel való megterhelés kérdésében is. A párt, mi­ vel a kormány kötelességének tartja, hogy a hadikölcsöntulajdonosok ügyét minél előb rendezze, amit egy esetleges újabb jóvátételi teher tovább is lehetetlenné tenné, tiltakozik minden újabb ilyen te­ her elviselésére vonatkozó kísérlet ellen. Ezért a párt a következő táviratot intézte a Hágában Magyarországot képviselő kormányférfiakhoz: gróf Bethlen István Magy. Kir. Miniszterelnök Onagyméltósága Hága. Amikor a magyar állam pénz­ ügyi helyzete mindeddig lehetetlené tette a magyar hadikölcsön károsultak igényei­ nek kielégítését, kérjük Nagyméltóságo­ dat, hogy minden újabb jóvátételi teher elviselésére vonatkozó kísérletet a ma­ gyar nemzet összessége nevében, mely Nagyméltóságod mögött áll, visszautasí­ tani kegyeskedjék. Ezen nemzetvédő miinkájához Isten áldását kérjük, Orszá­ gos Hadikölcsön Párt báró Glaubitz Tivadar elnök." „Az Orsz. Hadikölcsön Párt ismételten nyomatékosan felhívja mindazon hadikölcsöntulajdonosokat, akik eddig még nem jelentkeztek, hogy saját érdekükben haladéktalanul jelentsék be csatlakozásukat, panaszaikat és sérelmei­ ket válaszbélyeges levélben a központi iro­ dán tk, Bp. (V. Báthory u. 10.)" Hazafias üdvözlettel: báró Glaubitz Tivadar O<sz. Elnök. F. Fütyü Ferenc Orsz. Főtitkár. Az acélgyári jégpályán moz­ galmas az élet. A SSE vezetősége, aki­ nek kezelésébe a jégpálya tartozik, a korcsolyázók szórakoztatására zenés na­ pokat fog rendezni a jégen. Az első ilyen zenés nap csütörtökön volt. Vasárnap 19-én szintén fog szólani a zene éspedig, ha a jég jó lesz, már d. u. fél 5 órától. Mühelyáthelyezés. Értesítem a n. é. közönséget, hogy asztalos műhelyemet az „Ouülyák Károly*-féle műhelyből • „Tátrán. 90. szám alá" (a volt Hivatal-féle sod­ ronyüzem helyér*) helyeztem. Továbbra is szives pártfogást kérve vagyok PATAY LAJOS asztalos-mester. Részletre kaphat TRT. telefongyár! és Philips Rádió vevőkészüléket, anód pótlót és hangosan beszélőt Hat, tizenkettő és tizennyolc hónapra. Szántó Sándor rádió és műszaki kereskedése Fő-utca. Salgótarján Telefon 72. lezőlapon rendfokozatuk, volt beosztásuk éa jelenlegi címük megjelölése mellett legkésőbben január lóig közölni, hogy a fenti összejövetel mely programra pont­ ján kivannak résztvenni. Cím: volt m. kir. 41. honv. gyalog hadosztály Budapest, Vili. Baross-u, 59. szám, 82. az. postahi­ vatal, fiókbérlet, odrowáci lovag Sypniewsky György sk. ny. altábornagy, Zala Károly s. k, főhadbiztos. Hadosztály em­ léknap bizottság végrehajtó szervének tagjai. Schay Gusztáv sk. gyalogsági tá­ bornok. Hadosztály emléknap bizottság elnöke. 1741/1929. szám. Árverési hirfdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881; évi LX. t.-c. 102 § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a vámosmikolai kir. járásbíróságnak 1929 évi 1851/2 számú végzése köveztében dr. Reiner Lőrinc ügyvéd által képviselt Szobi Járási Közp. Szeszfőzde javára 520 P 70 f s jár. ere­ jéig ,1929 évi ju-ius hó 17-én foganato­ sított végrehajtás utján lefoglalt és 1442 pengőre becsült következő ingóságok u. m.: italok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. járásbiróság 1929-ik évi Pk. 4850/2 számú végzése folytán 520 P 70 fillér tőkekövetelés ennek 1929 évi február hó 17 napjától járó 10% kamatai eddig összesen 131 P 74 fillérben biióilag már megállapított költségek erejéig Zagyvapálfalván leendő megtartására 1930 évi febiuár hó 3-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a leg­ többet Ígérőnek, szükség esetén bicsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingó­ ságokat mások is le- és felüifoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c, 120 § értelmében ezek javára is elrendeltetik. Salgótarján, 1929. október 11. Török kir. jbirósági végrehajtó Meghívó. A világháborúban résztvett m. kir. budapesti 41. honvéd gya­ log hadosztály elesett hősi bajtársai iránti kegyelet lerovására, valamint a hadosztálynek 1918. decemberében történt sze­ rencsés hazatérése emlékére, 1930. január Tisztelettel megküldjük dr. József az egyének vagy kőzületek által felállított 19-én tartandó összejövetelre a hadosz­ Ferenc királyi herceg őfenségének a Tár­ olyan nagy célokat is, amelyek más közű­ tály törzsének, valamennyi fegyvernem­ sadalmi Egyesületek Szövetségébe való letek törekvéseivel is egyeztek, amelyek­ beli csapatainak, intézeteinek és pedig: belépésre vonatkozó felhívását. nek tehát akivitelben erősítésre kellett m. kir. szatmári 12. honvéd gyalog ez­ red, m. kir. nagykanizsai 20. honvéd Ezzel kapcsolatban van szerencsénk volna találniok, még csak megközelíteni gyalog ezred, m. kir. décsi 32 honvéd közölni, hogy, a „Társadalmi Egyesüle­ sem sikerült, mert az egymástól elszige­ gyalog ezred, m. kir. veszprémi 31 hon­ tek" „TESz" központi vezetősége Salgó­ telten működő kőzületek törekvéseiről, véd gyalog ezred, m. kir. veszprém-hajtarján város és a salgótarjáni járás ré­ illetve egymás működéséről tudomást nem máskéri 41. honvéd hegyi tüzér osztály, szére közös kerületei létesít és ennek a véve, sokszor egymást keresztezve és igy m. kir. veszprém-hajmáskéri 41. honvéd kerületnek elnökévé és helyettes elnö­ gyakran akaratlanul egymást gyöngitve nehéz tüzér ezred, m. kir. veszprém-haj­ mindegyik külön-külön utakon haladt kévé alulírottakat nevezte ki. máskéri 41. honvéd tábori tüzér ezred, Az előbb megszervezett kerületi el­ Mennyi szellemi és anyagi erő veszett el m. kir. veszprém-hajmáskéri 141. honvéd nökség utasítást kapott a salgótarjáni ke­ igy eredménytelenül I tábori tüzér ezred, valamint szervezi tHa a nemzeti és hazafias alapon szerű egyéb hadosztály közvetlen csapa­ rület megszervezésére. Ennek a köteles­ ségünknek eleget teendő, teljes bizalcm-] álló valamennyi közület a „TESz" tagja tainak és intézeteinek tiszti-, altiszti ka­ mai külön is kérjük a T. C,-et, méltóz- volna, ez a visszás állapot megszűnne. rát és legénységét szívesen látjuk. Az tassék odahafni, hogy a vezetése alatt A nagy feladatok megoldásában egysé­ összejövetel lefolyása 1930. január 19-én álló egyesület, mint uyen a „TESzA-be gesség teremtődne megl Közös erővel (vasárnap) 1. Reggel 9 órakor gyüleke­ belépjen, ennek a társadalom, a nemzet megvalósítható célok kitűzésére, a leg­ zés budapeslen, 1. Vár, Nándor lakta­ és az ország érdekeinek elöbbrevivő tö­ hasznosabban felhasználható eszközökre nyában a 2/11. zlj. mozihelyiségében. Célja; rekvéseit a magáévá tegye és az ezek és a legeredményesebben követendő el­ a) A hadosztály működése a Világhábo­ érdekében kifejtendő ténykedésekben járásokra nézve mindig a legilletékesebb rúban; kivonatosan vázolva Schay Gusz­ helyről kaphatnók a kellő irányítást. szívós eréllyel közreműködjék. táv gyalogsági tábornok által, b) Rövid Mert ki tagadhatná azt, hogy nagy megbeszélés a hadosztály volt tagjainak A központi vezetőségtől kapott meg­ bízás aJapjan egyszersmind tisztelettel horderejű célok kijelölésére és az azok bajtársi összetartása tárgyában. 2. Dél­ kérjük a Salgótarján városba ésa salgó­ elérésére alkalmas eszközök kiválogatá­ előtt 11 órakor Istentisztelet a helyőrségi tarjáni járásba tartozó tagegyesületeket, sára és ajánlására elsősorban azok a leg­ Kapisztrán templomban. 3. Az Istentisz­ községeket és magánszemélyeket, hogy illetékesebbek, akik az ország nagy kér­ telet után a helyőrségi Kapisztrán temp­ minden országos kérdésben, de helyi kér­ désein túlmenően még a külföld céljait lomban — a hadosztály által kezdemé­ désekben is, almost alakítandó „lESz" és a külföldnek áz ezek megvalósítására nyezett hősök kápolnája helyén — a kerület elnökségén keresztül érintkezze­ többé kevésbbé burkoltan, avagy titok­ hadosztály harctéri jelvényével ellátott ban használt eszközeit is ismerik. Már emléktábla leleplezése és annak megko­ nek a központtal. A kerületi elnökség, a mellékelt pedig ilyen illetékes egyéniségek állanak szorúzása. 4. Azután kb. 12 órakor rö­ a Társadalmi Egyesületek Szövetségének vid .bajtársias összejövetel a Szenthárom­ felhívásban említett delegáltaktól függet­ lenül, külön tanácsadó szervet fog maga az élén. Tehát uyen egyéniségektől kap­ ság és U'i'Utca sarkán levő „Fehér Ga­ mellé alakítani. De hangoztatjuk, hogy hatnák az összes kőzületek a jó tanácso­ lamb" vendéglőben. 5. Este 20 órai kez­ gyülésezéssel nem akarunk sok időt el­ kat, ha mind a szövétségben egyesül­ dettel bajtársias vacsora a Pilseni étte­ remben (Bpest, 5. Vigadó tér 3.) külön­ tölteni, hanem a megalakítandó helyi nének. Abban a reményben, hogy a T. C. termében. 6. Öltözet: a) egyenruhában választmány mindig csakis akkor fog öszszehivatni, ha időszerű dolgok a szemé­ vezetése alatt álló egyesület a „TESz" társasági öltözet, b) polg. ruhában ün­ a róm. kath. templom mellett. lyes érintkezést, illetve tárgyalást szüksé­ központi elnöksége idemellékelt kérésé­ neplő (kitüntetéseknek a felöltőn való nek készséggel eleget tesz azáltal, hogy viselése kívánatos). — Az összejövetelen gessé teszik. A „TESz" nem kíván az egyes belép a „IbSz" Salgótarjáni Kerületébe; résztvenni kívánók szíveskedjenek leve­ egyesületek különös feladataiba, azaz kérjük a vezetése alatt álló egyesület belső életébe avatkozni, hanem csak belépésének szives bejelentését, az egye­ olyan ügyek érdekében óhajt a tagjai so­ sület által 3 az előadott ügyért lelkesedő rába lépett kőzületek részére egységes egyéniségnek delegálását és az igy dele­ célokat kitűzni egységes irányelveket fel­ gált tagok nevének mielőbbi közlését, állítani és közös eljárásokat indítani, ame­ valamint az egyesület tagjainak névsorát 22 szerda 2L kedd 18. Sz. 19. V. lyek amúgy is minden nemzeti és haza­ megküldeni. Salgótarján, 1929. december hó. fias alapon álló közületnek közős célját | A második asszony [j Rod és a szerelem összeesküvők [ •kell, hogy képezzék. Hazafias üdvözlettel: [j 8 felvonásban. Talán fölöslegesnek tarthatjuk an­ 8 felvonásban. H I óriások 7 felvonás. 10 felvonásban. f nak hangoztatását, amely egyesület kor­ mány-elnöki székét dr. József Ferenc 23. csütörtök A tigriskölyök ] „A MUNKA" felelős szerkesztője, mint Kis nagyzoló királyi herceg foglalja el és köréje s ve­ | Csereasszony. Bobby a „TESz" Salgótarjáni Kerületének elnöke [* 8 felvonásban. 1 8 fejezetben. zetésben az ország legnagyobbjai csopor­ » levizsgázik. Szmuka.* tosulnak, a célok csak nemesek, magasz­ tosak és az azok megvalósítására igénybe Kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és ünnepnap veendő eszközök csak válogatottak és a áll. polg. fiú és leányisk. igazg. mint a délután 3 5, 7 és 9 órakor. Zenepótdlj 10 fillér legcélravezetőbbek lehetnek. ^.TESz" Salgótarjáni Kerületének helyet­ A „TESZ" salgótarjáni kerületének el­ nöksége alábbi felhívást bocsájtotta ki a társadalmi egyesületekhez: SALGÓTARJÁN APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: Szántay István Prohászka Lajos Hányszor tapasztalhattuk már, hogy te! elnöke. . Nyomatott Végh Kálmán könyvnyomdájában. — Salgótarján � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00337.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1930_01_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1930-01-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 8. évfolyam 3. szám (1930. január 18.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom