https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/31b12b08bf1d18e536ee9842e6de0fca.jpg 3f9d27e1b1e0c1c076119f359f8fe09b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0984d773b102d0dc07fb110c46e3b7ec.pdf 50902293551276f2b2dbcc8f8d822297 PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM. SZÉCSÉNY, 1914. JUNIUS 5. 28. SZÁM. SZÉCSÉNYI Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI AR: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkalárs: KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. Tűz. A régiek lelkesedébe, buzgalma kiveszett belőlünk, a szép, nemifc, jó iránti fogalmat Múlt héten szerdán virradóra a veres kakas nyargalt a házak teteje felett romboló erővel támadva a hatalmának elleuállani nem nem örököltük elődeinktől, a XX-ik század érzéketlen áiínya szellemében, élünk,. a köz elvesztette érdeklődésünket. tudó gyúlékony anyagokat, veszélyeztetve a polgárság meglevő vagyonkáját: egész élet- Hol vannak a régi lelkes tűzoltók, válo­ gatás nélkül a város nafcyjai-kicsinyei közül? existentiáját. A láthatatlan isten kegyelme s az önzetlen, lelkes népség fáradtságot nem ismerő munkája útját állotta a vészes elem­ nek s megfékezte. így is. habár csak három ház fedélzetét hamvasztotta el nehány szom­ szédos épületben okozott lényeges kárt, a veszteség érzékeny, károsult polgártársaink évek hosszú során át meg fogják sinyleni az Hol vannak a nemes Emberbarátok, kik fe­ lesleges filléreikből álddztak, anyagi segítség­ gel járultak a tűzoltók íh unkájához:.............. őket ért váratlan csapást Az elmúlt veszedelem gondolatokat, esz­ méket, érzéseket vált ki bennünk. A félelem Iec4ttapo<foti, a vész elült. Visszagondolva azonban a kárhozatteljes órákra, a jövőbeni aggodalom szorítja el szivünket, mert láttuk, hotT leküzdésére csekélynek bizooyuirr tűzoltósá­ gunk a néhány igazán emberfeletti munkát végzett bátrak kivételével, kikre csak hálával s dicsérettel gondolhatunk, erőtlen, gyenge, szervezel len, eszközeik a vész leküzdésére elavultak, majdnem .hasznavehetetlenek. Ha a másik természeti érő, a tűznek édes test­ vére, segítő frigytársa: a szél feltámad, úgy nagyon gyávo* napok következtek volna édes mindi|yáiuiikrj,. az egész városra. TÁRCZA. Pistikét a városba viszik. Irta: Verner Dezső. Nyár elején meg sem gondolták, milyen nagy dolog lesz abból, ha Pistike a városba megy. Eldicsekedtek vele, hogy Pistike már elvégezte a falusi elemi iskolát, városba megy a latinba. Pap les/, ha ugyanakkor nem lesz már olyan imposztor. Most még olyan, mint a vadcsikó, ugrándozik, mint valami kis cica. A mama egész nyáron varrogatta a Pis­ tike ingecskéit. Soha sem fogta el valami nehezebb érzés, mely a szivet néha elszoriija: hogy a szeptember közelgett, néha ön­ kéntelenül kiesett egy-egy könye. — Lelkem szép angyalkája, hová is mégy te ? Városba I Idegen helyre, ahol nem főznek .neked kakastejet, amelyet le úgy sze­ rettél édes. — Nem alszol már anyuska Ölében, az eperfa alatt, nem ülsz fel az öreg Sajó kutya hátára, hogy kikacagd magadat. Nem jössz elibém maszatos kis képeddel; mikor meg­ fest a cseresznye, nem látlak hófehérben űr­ Nem vesztek ki teljesem özv. Vébe* Haynald Teréz úrnő a tőle oljr sokszor tapasztalt nerneslelkűséggel sieted adományát a testü­ lethez eljuttatni. Szavakkal nem lehet méltá­ nyolni, nem lehet megköszönni a nagynevű matróna kegyességét LÍVárosunk Nagyasszo­ ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendő^. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint nos elem elzárkózik adományaivá) a testület elől, gondolván arra, hogy obiigát tűzvédő adójának megfizetésével eleget tett minden kötelezettségének. Pedig a vész óráiban ugy-e szorongva lessük a tűzoltók munkáját s ve­ rejtékez homlokkal nézzük tehetetlenségüket, mert a szivattyú nem működik, a szerek rosszak, víz nincs? Óh. ne várjuk, hogy egy­ szer istenítélet legyen a város felett I A nyu­ galom napjaiban ne rakjuk öss/e tétlenül kezeinket. Mindenki tudja, mii kell cseleked­ nie I Csak akarja is I A több termelés kérdéséhez. (V. D.) Mezőgazdiságunk visszafejlődé­ séről megdöbbentő adatokat hallunk, nem kevésbbé illetékes férfiú szájából mint Ma­ Slrausz József., kí városainknak megszűnt már gyarország földmivelésügyi minider ajakéból. polgára lenni, azonta»’érzése, szive vissza­ Nagyon szomorú és lesújtó tudni, hogy mi­ húzza öcscse néhai $trausz Miklós emlékére, nél töbh hogy birtokot pareztHáznak a földre ~ kf-évetostr krretztűFWthl r teirtttef íöpa* éber rancsnoka ,s ki alatt talán utóljára volt nagy nemzeti termelése annál kisebb Mióta ezer a testület, — adakozik a testület céljaira. és ezer kis rxzistencn.i a maga földjén gaz­ Tette öniaagát dicséri 1 dálkodik, azóta sokkal kevesebbet termelünk, mint azelőtt, míg több volt a nagy birtok. Megemlékezünk a nap hőseiről is, a csekély számú, de fágádhatatlan lelkű derék . Mi az oka ennek? Az az oka, hogy a kis­ tűzoltókról. Nevüket nem Írjuk ki, ismeri gazdák még mindég a régi módi gazdálko­ őket mindenki, a köz becsű lés hálás irántuk 1 dás mellett tartanak: a földből csak jövedel­ A város zöme érzéketlen. A munkabíró met akarnak kihúzni, mondhatjuk bátran, ki­ férfiak talán lealacsonyitónak tartják a testü­ zsarolni, hogy a föld évről-évr** kevesebbet termés ide-oda elkövetkezik, amit egy tudós let működő tagjai sorába belépni I A vagyo­ nya nevét érdemelte ki ínár évek bosszú sora óla. Aldji meg a< IsteO I Utána sorakozik napkor, mikor elől mégy a sorban és picike száddal mormolod az imát. — Ki jön elibém, mikor a bocitól be­ hozza Maris a írjei, kinek mondok én me­ set az ágyban, ahogy szöszke fejed reám hajtod, hogy jobban hallgasd Te draga kis katonám, te, a ki eleven vagy, mint az ördög, te beléd is beléd kar­ molt mar az élet, a gond ? Látom te kis vi­ rágom, hogy már a játékod sem olyan szi­ ves, a hangod se oly éles. Reszketsz, ha es­ teliden ágyba visz anyuska. Tested fonó, mint a parázs alól kipattant gesztenye. Az ajkad cserepes, mint a szikkadó sár. Álmod­ ban lázas vagy: mert a lelked fáj, a lelki­ világodat-feldúlja a város, a bucsuzás. — Látom én kicsi szép fiam — a paj­ tásaidtól való elválásodat, micsoda fájó érzés szállta meg arcodat. Látom milyen tétova a szemed, ahogy a Sajóra, Marisra, a János kocsisra, apádra s az orgonabokorra és cse­ resznyefára, vagy amikor könnyes szememre veled. Vagy amikor végig járod a szobákat, az udvart, a homokvárat, mintha gonosz ke­ zek megmetszették volna a lelked szárnyait. ■— Apád ? ö katona volt. Vas a dereka, kormány a lelke. Katonadolog: a világrendje. Ezzel biztat téged, te törekény virágszáll, Si­ sakot, csákót igér, ha városba ériek s én lá­ tom, te szívesebben ülnél itthon a kukorica­ szár lovadra. Így évődik a mama. Jön aztán a szep­ tember. Utolsó éjszaka alszik a kis Pisti a mamával. Már messze éjfél felé jár az idő, mikor elcsöndesül a zokogó fiú, a dicsekvő gyerek, aki úgy megbüszkélkedett, hogy ő városba megy. Az apa ? Aki mutatta a katonát, az erő­ set, most lábujjhegyen somfordái az ágyhoz. A lélekzete eláll, ahogy két alvó ember egy­ mást átölelve tartja. Ej a katona szeméből kigördül a köny; majd zokogni kezd. Még a felébredő anyának kell vigaszos szavakat találni. A nehéz emberbe még Ő ver hitet, életet. Reggel az egész ház népe sir, csak az apa szeméből szánd ki a köny. Pedig az ő szive is majd megszakad. De Pistikét viszi. Rohannak a város felé, neki a nagy molochn a k,-melyben föl se tűnik, hogy egy kicsi fiú, hátán az iskolai táskával, bandukol az iskola felé, ahol életébe befurekodott a gond és az többé el nem hagyja öt soha. �JUNIUS 5. SZÉCSÉNYI HÍRLAP 23. SZÁM. mezőgazda, Cserháti Sándor, kinek szobrát a napokban leplezik le Magyaróváron, évek előtt megjövendölt, tudniillik Magyarország gazdasági csődje. A helyzet az, hogy Németországban egy. holdon átlagosan 6 métermázsával, Ausztriá­ ban pedig 3 métermázsával termelnek tgy * holdon átlagosan több gabonái, mint nálunk. A mi hazánkban is van hektáronként 22—26 . métermászás búzatermés. Mezőhegyesen, a Debreczeni Gazdasági Akadémia gazdaságá­ állatot tartanak; évről-évre több, gondot for­ dítanak kincses bányájukra, a trágya gödör­ re. Ezeket lessed, nékzed felebarátom. Tanulj serényen és ne engedj el egy napot sém ta­ nulás nélkül. A földművelés tudomány. Ahogy apáink gazdálkodtak, annál mi meg nem maradhatunk. Ha a népek világversenyében utolsók (erkölcsileg és anyagilag is utolsók) pem akarunk lenni, akkor nekünk csak egy jelszavunk lehet: Előre termeljünk többét! ban játszva elérnek annyit, de mi az az or­ szágos számvetések szerint, ha a kis földön gazdálkodó viszont holdanként négy, vagy . hat métermázsát arat Ezelőtt mi annyi föl­ dön, amennyien ma kalászost termelünk,' töb­ Áthelyezés. Kacskovich Sándor szolbet arattunk. Józan számítás mellett annak gabíró, Balassagyarmatról Szécsén>be; Fá­ kellen volna bekövetkeznie, hogy ezer meg bián Elemér szecsényi szolgabiró pedig Sal­ ezer földesgazda a boldogulás revébe jutván, gótarjánba helyeztetett át. vél ük az országos jólét, a nemzeti vagyon Tűz. Folyó hó 3-án, a déli órákban vá­ gyarapszik. És nem így van. A kisgazdák rosunkban ismét ütött ki, a Bárok-féle szamának szaporodása a nemzeti vagyont udvarban a kocsi szín mellett felhalmozott apasztja, mert a magyar föld nem terem szalma edd g ismeretlen okból tűzet fogott annyit, mióta ezer meg ezer kisgazda ekéje A gyorsan megérkezett tűzoltók a szalma­ szántja, mint azelőtt tűzet rövidesen eloltották a így a nagyobb Micsoda merész állítás ez? Hogyan le­ bajnak sikerült elejét venni. A tűz valószínű­ het ezt bizonyítani ? leg eldobott égő gyufától vagy szivartól ke­ Nem is kell bizonyítani. A kisgazda földje letkezett * évről-évre kévesebbet terem. Nem minden Fürdő megnyitás. A rárósmulyadi vaakisgazdáé mert ebben is van hála Istennek és szénsavas fürdő ünnepélyes megnyitása kivétel: de annak a kisgazdának a földje, aki e hó |-én (Pünkösd hétfőjén) volt, melyen azt hiszi, hogy a földet elég megszántam, a igen szép számú közönség vett részt Ezen magot elvetni, beboronálni, learatni és elcséfürdőt úgy városunkból mint a távolabbi vi­ pélni: de nem kell okszerűen mivelni, helyes dékekről ünnep- és hétköznap egyaránt so­ vetésforgót alkalmazni, kalászost, kapási, ta­ kan keresik fel fürdőzés- és üdülés céljából. karmánynövényt változatosan termelni: a ta­ A virágzó, gyümölcsfák gondozásra lajnak jo élőmunkát adni, de legfőképen gaz­ szorulnak. Jól csákókkor JermekenyOlbelnek dagon ti agy ázni I a virágok, ha elegendő derült, csendes idő Ugyan nyíljék mar fel a szemünk I Néz­ zünk el egy nagybirtokra. Hiába tarianának-e uralkodik. Ha tartósan esős időjárás uralko­ annyi jószágot? Oktalanságból fordítanak oly dik, a virágzó gyümölcsfákat meg kell rázni, BIBÉK nagy figyelmet a irágyakezelésre? Tékozlás­ bot veszik a műtrágyát? Ostoba újításból jószág és mindenféle jármű után beszedik a vásári hely pénzt, tekintet nélkül arra, hogy a vásártéren és annak tartozékain helyet foglalnak-e az áruval vagy sem. A vasúti gyalogjáró készítését a na­ pokban végre megkezdették, az utazó közön­ ség nem csekély örömére. — A munkálatok két hét alatt befejeződnek. És kész a járda! Mezőgazdasági tanfolyam néptanítók és tanítónők számára. A m. kir. földmivelésügyi Minister a kisebb fokozatú ismétlő iskolákhoz a gazdasági tárgyak tanilásála hi­ vatalt népiskolai tanítók illetve tanítónők gaz­ dasági kiképzése céljából folyó éti julius hó 18-atól bezárólag augusztus hó 18-aig, az algyógyi, adai, békéscsabai, brezuóbányai, hódmezővásárhelyi, jászberényi, karczagi, lu­ gast*, pápai rimaszombati, nagyszentmiklósi, szilágysomiyói, szabadkai, oáki, sirokai, (Ár­ va vármegye) földmíves iskoláknál 20—20, összeseit 300 és pedig a sírukai iskolánál kizárólag a m. kir. fö d uivelésügyi ministcríum felvidéki kirendeltsége által is ajánlott nepiaiiitó, továbbá a kecskeméti fö.dmíves iskolánál folyó évi július hó 31-ig 20 taní­ tónő részére gazdasági taiifcryanioi lendcz. A tanfolymon résztvevő tanítók (lanitónök) egyenként 100 azaz egyszáz korona általányt elveznek, mely összegből az ellátási dijat es mindennemű költséget tartoznak fizetni. A tanfolyamukra olyan tényleges alkalwazá»ban levő néptanítók (tanítónők) vétetnek fel, akik mezőgazdasági tanfolyamot még nem végez­ tek. Felvételi kérvényt a füldmivelésügyi ministerhez kell címezni és folyó évi juuius hó 12-éig az illetékes.. kir. tanfelügyelóségnel benyújtani. A jelölést a tanfelügyelőség ille­ tőleg a sírokéira nezve egyúttal az említett hogy a sok esőcsepptől megszabaduljanak, felvidéki kirendeltség és lanfrlügyelóség ja­ mert különben a virágok köiiyen elnxhu/dnak * vaslatára a váltás és közoktatásügyi minister és lehullanak. Ha igén’ száraz idő jár, a vi­ ur teljesíti. javítják löldjüket zöldtrágyázással ? Mért vá­ lasztják a vetőmagot ki oly nagy gonddal?. rágzó fák tövét jól meg kell öntözni. Ha na­ Miért vesszük sokszor másutt drágán is ha gyon sok rajta a virág, meg kell ritkítani, hogy túl ne erőltesse magát a fa. jobbra akadnak? Némelyik neinezisiti mag­ A vásári helypénz. A krresktdelmügyi ját, gondosan kiválasztja a bőtermő kalászo­ ntinuter egy aásári helypévzbeszedési ügy­ sokat s ezeket szaporítja. Mindez pepecselés ben hozott ítéletében’ kimondotta, hogy vásári költséges, mert napszámos ember hajtja eze­ ket a nagybirtokon végre és mrgis megteszik. helypénzszedébi ügyekben az 1890. évi 1. De ezután másképen is aratnak. A kisgazda törvénycikknek a jogosult vámdijnal maga­ az efélékre ilyeneket mond: a galamb is sabb dijak szedésére, illetőleg a vámdijak odaszáll ahol több galamb van: úgy van az fizetésének megtagadására vonatkozó szaka­ Isten áldásával isi edig dehogy van úgy. szai a jogoséi vásári, helypénznél magasabn helypénz szedése, illetőleg a vásári helypénz Csak a szemünket nyissuk ki Van* minden­ fizetésének megtagadása esetén * nem nyer­ kinek községében, — legyen érte hála a ma­ gyarok Istenének, mert ezek vannak hivatva hetnek alkalmazást. Újra kijelentette a kerespéldájukkal hazánk sorsát megváltoztatni, — vannak kisgazdák, akik gazdasági lapot, gaz­ dasági könyvet olvasnak, néznek, látnak, ta­ nulnak, újítanak, egy-egy gazdasági eszközt megvenni nem gyávák, évről-evre több,jobb dig országszerte követnek, hogy vásár idején a községbe és városba érkező mindenféle áru­ kedelműgyi minister; ebben a rendeletében azt is, ho*y vásári Helypénz c«akis a vásár­ téren való tényleges helyfoghlás esetén fize­ tendő. Hibás tehát a^ vásártartó községeknek és városoknak az a gyakorlata, amelyet pe- Nem lesz többe nedves lakás I A cseresznyefák termékenysége igen csekély, ha az egyes fák zárt helyen alianak ék akkor is, ha ugyanazon vagy közel ro­ kon fajtájú fák vannak együtt nagyobb gyü­ mölcsösben Régi tapasztalat és a legújabb megfigyelések is azt bizonyiijik, hogy a cse­ resznyefák annál jobban termékenyüinek, mi­ nél kedvezőbbek a viszonyok arra, hogy ide­ gen és más fajtájú csetoznyefák pora ke­ rüljön rá. Ott, ahol egyetlen fajtából vagy egymásközt terméketlen fajtákkal van a gyü­ mölcsös beültetve, úgy igyekeznek a gazdák a cseresznyefák terméketlenségét csökkenteni, hogy alkalmas idegen fajtájú s virágzó cse­ resznyefaágakat állítanak vizescsöbrökbe a gyümölcsösök közepébe a virágzás idejére. Sokkal célszerűbb eljárás, ha a méhekre bíz­ zuk a fák megtermékenyítését. A méhek vi­ rágról-virágra járva, a különböző fajtájú fák Nem lesz többe nedves pincze I mert a „BIBÉK" abszolút vízhatlan szigetelő, lehetővé teszi min­ dennemű nedves és vizállásos helyisének tökéletes szárazzá tételét. , BIBER ’-rtl bármely kőműves végezhet szakszerű szigetelést . BIBER * megoldja a vasbeton vizhatlanitasi kérdését is „BIBER-MŰVEK“ eggedelárusitója, VÁRADI RESZÓ rr\ész és vegyketeskedö, Szécsény, (Nógrád megye.) �23 SZÁM JUNIUS 5. SZECSENYI HÍRLAP virágporát testükön széthurcolják a virágokba Szólt a bíró, — el kell hordni, s igy a gyümölcsfák virágai közűi sokkal több megtermékenyül mint olyan helyeken, ahol méhek nem járnak. Nagyon ajánlatos Ezt a bálványt, magyarom I Ezért gyűlt hát az alvégre Egész falu dolgos népe. Hát amint ott megkezdik az Ásást, fúrást hevenyéit. tehát ott, ahol nagyobb ültetvény van cseresznyafákból, méheket is tenyészteni. A mé­ hek nemcsak a mézgyűjléssel hoznak a gaz­ dának hasznot, hanem nagy jótéteményt vé­ geznek a gazdával szemben azzal is. hogy a gyümölcsfáknak segítik. megtermékcn) ülését elő­ A lóherét és luczemát kaszálni elsőiz- ben akkor kell, amikor még nincs teljes vi­ rágzásban és még nem köszöntöttek be a nagyon meleg napok. A lekaszálás után a lóhere s és lucerna is sokat szenved a me­ legtől és ha elegendő esőt nem kap, könynyen összesül. Ha az első kaszálással nem késtünk el, akkor a lucerna és a lóhere ha­ mar erőre kap és a földet beárnyékolja s igy nem kell tartanunk attól, hogy a kaszálás sikertelen fog maradni. második CSÁBÍTOK. A szécsényi határban, a fehér-út alatt fekvő „Beke"-féle szőlőterület szabadkézből eladó, Putrijából Zsiga cigány Kibújik és oda mén: Mi les ebbül .Ha elkésül?- rajta 90 m2 területű borház és 49 m2 területű faragott kőpince van. A terület egy része fensik, immunis homok, mely közvetlen termőszólő alapítására kiválóan alkalmas. Kérdi vigyorogva: Az omlást elhordjuk innen-, A bíró azt mondja. Ej, hát ennyi nép kell lennek ? Egyet mondok kigyelmednek; Egykettőre eljün innen Ezs a roppant nagy hálom, Egy nap alatt elpustitom Értekezni lehet: PAULINY! DÁNIEL tulajdonossal. Lakik: Egy-magam, ha akarom! Kétkedik a bíró, ámde Losoncion, (a „Vigadó" szomszédságában.) Másat gondol azután: ‘ Hátha nem is szélbe beszél? Édes tejszínből készült Hisz' varázsló a cigány.' — No hát Zsiga, ha el hordod. Üres zsákkal nem maradsz, tea-vaj- és Mint az angyal, úgy beröfög A putridhoz hat malac. 1 Nosza fogj is mindjárt hozzá: S ha elhordod egy napon, A malachoz való finom" Cigány-virtus. — Mese. — Valamikor régen Egyrfálu végén ' félementháli sajt ; (Sxeosenyi gyártmány) Pálinkái még ráadom. ( Atalteszi más fogára Munkakedvtől szinte égve össze gyűlt a falu népe. Ásó, kapa, lapát, csákány Zsiga mester a pipát S igy adja meg a szép szóra A mosolygó replikát: Amit mondtam, állom is azst: S hogy mondtam? ha'akarom, Volt öregje, ifja hátán, Asszony, gyerek Azonképen neki eredt: Kinek ep volt keze, lába Bele állott, a munkába. ' No de volt is ottan munka apható: k . Schlesinger A. Pia cégnél Sxóosényben. Csakhogy azs a bekkeöő, hogy Én bizony — nem akaróin. Egy szó mint száz: csak a falu Hordta bit el a hegyet. Mert Zsiga tsak cigán^kodott, A nagy dülő-utba. Mert egy roppant nagy hegyomlás Lezuhant reája, S indm teltetett kikerülni Sem hajszra, sem csára, Más szóval csak bencéseit. A városba akart menni, • öt-hat ménfőid kerülővel Sok ember van, ki nagyokat ígér tele szájjal, , De ha tettre kerül .a sor, Nevetve ellábal. ' < . Irta: Gábor diák. Tudta ezt megtenni. Fejvakarás, meg dörmögés1 Neiq segíthet e bajon. Hirdetések jutányos áron felvétet© nek lapunk kiadóhivatalában. © Ugym hogy ha a falu népe Szécsényben a Rákócziés Vár-utca sarkán levő Donner Henrik-féle ház szabadkézből eladó ; esetleg bérbeadó! Bővebb felvilágosítással szolgál: a -x— SchlCSÍngCf A. Fia tég. SCHLESINGER A. FIA FINOM ÚRI-SZABÓSÁGA, ÚRI- ÉS NÓI-DIVATÁRÚ KERESKEDÉSE ÉS TEMETKEZÉSI VÁLLALATA Szécsény,! Nógradmegye. Dús választékú raktrát tart i érc- és fakoporsókból, gpászkopzorúkból és' az összes temetkezési cikkekből. Telefon: 123. sz. ULIP ISTVÁN elővirág-ünleU LOSONCZ, Rókócxi-utoxa 18 ez. Telefon: 123. az. —o—o— ízléses munkáért többszörösen első .díjjal kitüntetve. —o—o— MŰKOSZORÚK- ÉS SZALAGOK ÁLLANDÓAN RAKTÁRON TARTATNAK. Helybeli megrendelések i lapunk kiadóhivataléban �23. SZÁM. SZÉCSÉNYl HÍRLAP RUSZNYÁK JUNIUS 6. DIVATÁRUHÁZÁBAN BUDAPEST, KIRÁLY-UTCA 21. SZ. Megérkeztek az ujfaconu * % t X TLEFON 102— 99 LEGÚJABB DIVATLAPOT INGYEN I pongyolák. 148. ábra. Igen kedvelt szabású pongyola, gyapjú creponból hímzett gallérral, selyem övvel ára _ 147. ábra. Sikkes szabású pongyola, finom divatkelméből, fehér crepon hímzett gallérral, és kereszt'• ^5*-íjj *■** •«» **• • " « 148, ábra. Sikkes pongyola, francia mintázott delainből, sima szövet gallér és kézelővel, ára _ ... 140. ábra. Legújabb faconu divatpongyola, divatcrepbŐI, tangó selyem övvel és divat gombdisszel 15a ábra. Kedvelt szabású divatpongyola, finom divatkelméből, crep gallérral és légcsipkével díszítve Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. X 24- X k. X X «•ie._ 25.25 — � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00907.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_06_05.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-06-05 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 23. szám (1914. június 5.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom