https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6858e7c1922224a08f3e8f2044b2380c.jpg 45e34c6f479513de0dc749a5f0bf2c80 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/df3a46cca54bd50c6bb8fac51d2e5e57.pdf 895aab7ebe41ba47afd7eb051386022b PDF Text Text VI. ÉVFOLYAM. 10. SZAM. SZÉCSÉNY, 1914. MÁRCIUS 6. Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Hasznos akció. Írta: Verner Jenő. Előbb Erdélyből, most meg Zomborból jön híre annak, hogy a névnapok ellen öszszefog a város irányadó népe. A hírre gon­ dolkodóba esünk. Bácskából, a sírva-vigadó ország kövér hutnnuszáról száll a hadüzenet a névnapok ellen s úgy tűnik, mintha a régi jó világot sirató lelkünk mélyén sebet ütött volna, a bácskai híradás, ügy tűnik, mintha tradíciónkból veszítenénk, az eléb küzd és ezernyi gondja bárdolva hasogatná a régi jó idők poézisét. Ha már a Bácskában sem kell a dáridó, a cigány, a hangos jókedv, akkor nagybajok lehetnek ebben az ország­ ban. A virtus Innen a jókedv fészkéből; a Bácskából bocsátotta szárnyra a legendákat, amelyekről történeteket beszéltek az ország­ ban mindenütt, a hol mulatni vágytak az emberek. “ nemIndunt megindulni ősi tradíciónk eme haldoklásán. Valahogy úgy érezzük, ideje volt a oinom-dánomokat be­ szüntetni. Az élet, a küzdés nagy hamvazó­ szerdája az embereket megállásra, magukba szállásra bírja. Minek az oktalan költekezés, mikor a kapatos emberek ezrei szűkösen élne, minek versenyezzünk abban, hogy adós­ ságot adósságra halmozzunk? Azzal tisztá­ ban vannak a Bácskában is. hogy az egy­ mást túllicitáló családok Felelősszerkesztő és Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf Fömunkatárs: KARDOS ISTVÁN és IFJ. SZADER GYULA. Az ősi virtus. Irta: Tuba Károly. Tavaly farsangon a falu legénysége Valami bál-félét csinált hevenyébe. Hangos volt a korcsma, kopogták a táncot, A jókedv, a vigság ugyancsak virágzott Hanem, úgy éjfélkor, elnémult, a nóta, Kis palinak akadt civódni valója. A délceg Tar Peti kalapjánál látott. Valami ösmerös muskátli virágot Szeme vérbeborult, szitkot szóra az ajka. Ólmos nyirfabotját meg-megsuhogtatta. Felszöktek a lányok, terjedt a zaj, lárma ... A korcsma ajtónak neki dűlve állva. öreg juhászgazda leste, hogy mi lesz itt: Hamarabb a földön vérébe ki fekszik ? Aztán, hogy a vége jámbor békesség lett, Keserűn elköszönt: Jé’cakát legények! reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz Nyílttéri Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 565. melyek a kora reggeltől belenyúltak a késő éjszakába, veszedelmesen megingatták azo­ kat a kiknek a határban (tincsének száz meg száz boldai, csak úgy élnék máról-holnapra a fizetésből. Előbb egv. azután több ember vált ki a mulatozók sorából s a fajikor már elegen íntézendők. közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. Megemlékezés egy tanítóról. Az egyháznak régi tagja, az Iskolának kiváló tanítója: Bertha István Ig.-tanitó, éle­ tének ugyszólva delén távozott el a minden élőknek utján. A boldogult nem volt vezető erő. nem feszegetett soha valami nagy dol­ voltak, a mikor hiaba vádolták meg őket fösvénységgel garasoskodással, a családi sze­ gokat. nem kereste a Iwlyeket a hol feltűnni leltet, nem is akart feltűnni soha, de higgadt, komoly megfontolást igénylő munkából ki­ mélyek visszavonuló emberek mosolygásán megakadt a mámoros embtrek szeme és most a józanság hadat üzen a hévnapoknak. vette a maga részéi az elsők között, s ne­ mes példája sokkal többet telt mindnyájunk Nagy országos jelentöáégü dolog ez, nem árt, ha mentői többet foglalkozunk vele. Nem­ csak a garasos megmaradását jelenti ez a vérnélküli harc, de a nép erkölcsök javulálását is Mihelyt a régi udvarházakból nem hallatszik ki a tivornya hangja, a nép is alább hagy a kurjongatóstul és nem vágyik a korcsmába. Megmarad ja garasa, meg az egészsége is. *< tehát komőty Ti 4&mbori akció. fe- lentőségét nem lehet kicsinyelni. De ha csak amolyan szalmaláng akkor cl se kezdjék 1 Nemsokat érne, ha a névnapot abba hagyva más keresett és képzelt jogcímen meginnák azt, amit elvesztett a réven. Hisszük azonban, hogy a zomborTakciót komoly asszonyok mozgatják, és ha ők akar­ ják, bízzunk a sikerében, a siker országos követésében. Tegnap és a ma. Irta: Ifj. Száder Gyula. V. A’ice az asztal fölé hajolva két kézzel szórj} szét a parfümözölt hazug l< veteket, a sárgult, elszáradt rózsaszirmokat és egy arc­ képet. Tovább kutat a fiókban. Egy kis ék­ szerdoboz akad kezébe, de azt nem bánija, óvatosan hátrább tolja, a világért sem ho­ zakodik vele elő. Az kellene, egyéb se, hogy Béla véletlen meglássa, aki amúgy is vizsla­ mód figyel s teszi a szörnyen érdeklődőt. Mert csak teszi magát. Igazában felnyalábolni szeretné az egészet s kidobni az ablakon. Az kellene még, hogy Béla meglátná. Kifúr­ ná az oldalát, ha meg nem tudhatná, mi le­ het az oka, hogy nem viseli függőit, gyürücskéit. — Miért takargatja ? Miért kimélgeti? Hiszen már nem „gyászolja" az „édest* . . . Lennének az ostromló kérdések, csip­ kedések. És nem adhatna felvilágosítást róla, Hall­ azt a a sír­ majd — de mert meghazuttolni nem lenne szive. gatna, szenvedne, eltűrne mindent, de titkát el nem árulná. Magával viszi le ba . . . Vagy — talán később; talán, mikor együtt lesznek. Akkor talán, most semmi esetre sem . . . közügye érdekében, mintha talán hangos frázisokká! dobálódott volna A higgadt ko­ moly munka, kevesebb beszéd, de annál több tett meggyőzték arról, hogy az élet, a tapasztalás a legjobb tanítók. Ezek vezették minden gondolatát az iskolában több mint harmincz évig. Harmincz évig egy és ugyan­ azon helyen tanítani, küzdeni nem számítva anyagi jutalomra, elismerésre, csupán a kö­ telesség és Öntudat jutalmára gondolva, barmlncz évig 4*nMani^ leendő emberiség­ nek. mondjuk, egy ember erejét meghaladó részletét a jóra és szépre. Lelkesült munkája közben örömmel és híven végezte kötelessé­ gét, jó barát, jó karfára volt mindég, kiben tanitványai megtanulták becsülni nemcsak az egyént, hanem a tanítót is. Almai felett virasszon az örök élet an­ gyala és a hü emlékezet. Emléke élni fog közöttünk sok ideig, hiszen a jónak, az igaznak emlékezete áldott mindenkor. dinom-dánomjai. TARCZA. ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, A mama Jön be. Mosolyog, figyel és vizsgálódik. Nem tudna-e észrevenni va-amii? Nem-e zavaitak a gyerekek? Nincstnek-e meglepődve láttára? Egyáltalán fejlődött-e már valami közöttük ? Mert Al ce a világért sem árult el még semmit. Hiába is faggatja. Pedig kiváncsi rá nagyon. Igaz, hogy ilyenbe jobb be nem avatkozni; ilyet csak hagyni kell a maga u'ján menni, mert ha csakugyan erre tart, előbb-utóbb úgy is ideér . . . Meggyujtja a függőlámpát. U^yan még látni nagyon Jól, de félhomályban még sem engedheti őket. Persze, ezel észre sem vették, hogy nem soká rajtol esteledik; an­ nál hamarább észre kellett venni neki. Már az illem is úgy kívánja, no meg az anyai féltékeny kedés; de inkább ez ... Beteszi az ablakot, nehogy a szúnyogok bejöjjenek a lámpavilágra. Felaggatja a fehér vászonfüg­ gönyöket, még egyszer körülszemlélödik, az­ tán sző nélkül kimegy. — És ez mind 15le van ? — kérdezi Kenderes, kesernyés .mosolygással ejtve a szókat. — Igen, tőle ... — Felel Alice, közben egyik-másikba bepillant, pár sori olvas, ész­ revétlen gunyor jelenik meg az ajka szélén, �SZÉCSÉNYI HÍRLAP 10. SZÁM. Egy miniszter, aki nem tud beszólni. Rettenetét dolog derült lei a kereskedel­ mi miniszterről, Harkányi János báróról: rósz szónok Sőt nemcsak rossz szónok, hanem, hogy nyilvánosság előtt egyáltalán nem tud beszélni. A kereskedők országos orgánuma, a .Magyar Kereskedők Lapja* jellemző kom­ mentárt ír ehhez a tényhez, amelyet a követ­ kezőkben üüierielűuk: Megái lap* tolták a miniszterről, nemcsak az ellenzéki sajtó és a politikai körök álta­ lában, hanem, úgylátszik, az egész közvéle­ mény is, hogy gyenge legény, jelentéktelen miniszter; — nem tud szónokolni. Ebben az országban, ahol olyan roppant nagy szerepe van a szónoklásnak, ahol miniszterelnöktől kezdve le az utolsó segedjrgyzőig csupa szü­ letett rétor szaladgál, ahol az emberek a magán érintkezésben is, kávéházhan és utcán patétikus beszédekkel cserélik ki gondolata­ ikat, ahol a sajtó nap-nap után tengernyi szónoklatot kénytelen közölni; a közéleli fér­ fiú értékelése és megbecsülése tisztara azon t/rdul meg, hogy milyen szónok az illető. sát és mindenekfelett páratlan igazságszere­ iét és objektivitását az ügyek végső elinté­ zésében. Azt mondják, hogy a szakreferen­ sek jól megalapozott előterjesztéseit beható megvizsgálás után mindig jóváhagyja, hogy politikai és egyéb mellékes tekintetekből az ügy helyes elintézében magát eltéríteni nem engedi, aminek legjobb bizonysága fiz, hogy minisztersége óta a Máv. igazgatósága sza­ badabban, de egyúttal a felelőség nagyobb érzetével dolgozik. Mi őszintén meg merjük mondani, hogy nem törődünk a kereskedel­ mi miniszter szónoki hiányaival., Nekünk nem szónok keli a legfontosabb miniszteri székben. Az iparnak és a kereskedelemnek egész közömbös, hogy a miniszter a maga igazát jól fésüh, fqtyekonyan elmondott és a szónok Iá»i művészet szabályai szerint felépí­ tett beszédekben tudja-e képviselni, avagy pedig csak felolvassa beszédét egy papírlap­ ról. A födolog, hogy mit mond, az becsüle­ tes jóakaratot mutasson és még főbb dolog, hogy amit tesz, az; legyen helyes és jó Az ipar és kerebkedektm igazát csak tettekkel lehet kivívni; szavakkal és ovációkkal nem.. Ezer! szimpatikus nekünk a rosszul be­ szélő Harkányi János báró a kereskedelmi miniszteri székben C>ak beszéljen továbbra Harkányi János báró a maga szónoki tehetetlensegeben a magyar közelet mezején egy egésze* uj típust képvisel. A csupa szó­ nok országban, a nagy száj parlamentjében egy félénk, a parlamenti rutinban járatlan és vitára képtelen minister r tkasag számba megy. Mert itt éppen azok tudnak legjobban beszélni, akiknek nincs mondanivalójuk. Eb­ ből a magyar értekből azonban Harkányi Jánosban egy szemernyi sincs meg. E felfogással szemben mi — mondja a KeresKedők lapja — külön véleményt jelen­ tünk be. Úgy látszik, mintha a beszélni nem is russ/ul es dolgozzék ezután mentői job­ ban. Legfeljebb nem fognak beszédei össze­ gyűjtött kötetekbeni megjelenni. Inkább arra törekedjék, hogy munkájának eredményei és alkotásai hirdessék az ö tevékenységét. Le­ gyen bármilyen rossz szónok, de legyen jó kereskedelmi miniszter. Ezt várjuk és a biz­ tató kezdet utján joggal ezt reméljük is tőle. tudó miniszter dolgozni annál többel tudna és minisztériumában a hivatalnoki kar a leg­ nagyobb ti&ztclettel szemléli a miniszter rend­ kívüli szorgalmát, nagy ügybuzgósagat. A szakreferensek meglepetve látják minden kérdésben i^azi készültségéi, gyors felfogá­ Mindazok, kik boldogult jó férjem eU hunyta alkalmából, szives részvétükkel fájdalmamat, bánatomat enyhíteni szíve­ sek voltak, fogadják ezúton is úgy az én, mint gyermekeim hálás köszönetét özv. BERTHA ISTVÁNNÉ. szélén, aztan egyenkint teszi vissza boríték­ jába. — Gondolom, nagy értekkel birnak még is tudom, hogy nem a szive súgta azt magácskanak: — Pedig én igazat beszéltem, És még ma is. — Szép emlékek. Kedves idők visszavarázslói. Boldog a lelkem, mikor előszedem őket ... — szót az özvegy mesterné gyöngyöcskéje, ki nem csak szeretni, de kinomi is tud; ki lépten nyomon látni vágyik, meny­ nyire is szereti őt ez az ember. És mikor látja, mint változik az arca, mint ül ki hom­ lokára a szomorúság, a lehangohság, akkor boldog csak igazan. Gyötörve szeret. Hiába, nő és ez az egyedüli mentsége. — És, ugy-e Béla, meg fogja engedni hogy ezeket megtartsam magamnak. Meg fogja engedni, hogy ez arckép ott függhes­ sen szobánk falán, hogy mindig lássam ... Nézze, hisz nem akarok én ezzel semmit, csak látni akarom napról-napra azt az em­ bert. aki épp úgy esküdözöit, mint maga, aki épp úgy fogadkozott, mind maga, s aki meg tudott szegni minden esküt, minden fogadkozást Látni akarom s unalmas óráim­ ban szemére dobálni — Elég legyen. vább. Ha szive van, Úgy is tudom, hogy jellemtelenségét, Alice ne gyötörjön to­ megelégszik ennyivel nem beszélt igazat, úgy HÍREK. most is kérem, szépén kérem . . . Megen­ gedi ? Jó lesz . . . ? — Ne kérjen, ne kívánjon képtelensé­ geket. ügy is tudom, hogy csak kegyetlen- kedni akar velem. Lelketlen leány. Akkor boldog, ha szenvedni lát, akkor, púkor tudja, hogy csak érte szenvedem . . . Elhallgatnak. Alice lesüti szemeit s szó­ rakozottan gyürögeti egyenkint a leveleket. Az arcképet oddcsusztaija Bélának. Nem szól, de az megsejti gondolatát: utána nyúl, ketté tépi. No — csillannak fel Alice szemecskéi — most már meg van elégedve? És áthajol az asztalon, hogy megcsókoltassa homlokát. — Kis szívtelen. Keresi az emberben az érzelgőkel Tetszik az neki ... Jól esik a szivének . . . Megelégedtem-e ? Meg. Na­ gyon meg vagyok elégedve. Bár — ha jól meggondoljuk — ennyit szabad lett volna elvárnom. Nemde ? . És még egyszer megcsókolja: ezúttal már az ajakán. Egy kis szflrköleti pille valahogy be­ szökhetett az előbb még tárt ablakon és most MÁRCIUS 6. Oyászhir. Kisfaludy Lászlóné sz. Muraközy Teréz, Kisfaludy László budapesti fogbázgondnok neje, hosszas szenvedés után folyó hó 2-án Budapesten 53 éves korában elhunyt. — A megboldogultban Ozv. Krúdy Pálné nászasszonyát, Dr. Krúdy Andor kincs­ tári ügyész pedig anyósát gyászolja. Uj takarékpénztár. A balassagyarmati takarékpénztár szécsényi fiókja a Szenthá­ romság-téren lévő Barok-féle házban folyó hó 15-én kezdi meg működését. Az anyaintezet értesülésünk szerint a szécsényi fiókin­ tézet vezetésével: Baross Árpád főszolgabirót, Dr. Essősy Béla ügyvédet, Dr. Frank István plébánost, Kiss Gusztáv körjegyzőt, Schlesinger Ignácz földbirtokost. Szabados Gyula bérlőt és Vancsó Béla földbirtokost bízta meg. Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi szá­ mában a szécsényi alt. ipartestület febr. hó 21. lánczmulatságánál felülfizetőül kitüntetett Ruttkny Aladár úr a kimutatott összeggel je­ gyét váltotta meg s a felülfizelők névsorából kimaradt Lővinger Gerson, ki 2 koronát fi­ zetett felQl az ipartest, zászló alapja javára. A Kobrak-gyár feltámadása. Buda­ pesti levelezőnk jelenti, hogy a Kobrák czipőgyár rt. váci gyártelepének megvásárlása és bőrgyárral való kibővítése végett Neugebauer Sándor, a társaság volt vezérigazga­ tója uj részvénytársaság alapításán fárado­ zik és hír szerint ennek a tervnek már meg is nyert egy bécsi pénzcsopoitot. Neugebaur Vácz várossal is tárgyal, hogy a kibő­ vítéshez szükséges 3—4 hold területet ked­ vezményes áron adja el az alakitandó rész­ vénytársaságnak. A gyufa-árak fölemeléséről, adott több lap hirt, Értesülésünk szerint a magyar gyu­ fagyárak központi irodája, a Magyar gyujtóárusitó rt. az árakat nem emelte és egye­ lőre nem is szándékozik fölemelni, mert az érdekeltek állítása szerint a folyó évi szük­ ségletét mindenki még a kartel megalakulása előtt kötéssel fedezte és az áremelést a gya­ korlatban úgy sem lehetne emiatt érvénye­ síteni. itt vergődik a lámpaemyő atett. De nem tart sokáig vergődése. Odaér kicsi szárnya az üveghez, megégeti magát szegényke s le*, pottyan kis teste a lámpa alá, az összegyű­ röd illatos levelekre. Alice megpillantja. Az­ tán, hogy meglátta nagyon megsajnálja, ujjacskáiba fogja. Még él. Elszomorodva mu­ tatja Bélának. — Sajnálja ? — kérdezi Kenderes. — Szegényke . . . Hogyne . . . — Lám. Csoda teremtmény a nő és még sokkalta csodásabb a szive. Szegény kis lepke . . . Ugy-e? Sajnálja . .. Hogyne . . . Hm . . . Hm ... A férfit, kit szeret, meggyötörheti, megkinozhatja, azt ugyan meg nem sajnálja soha. — Nonono . . . Csak ne tyitaziáljunk és ne legyünk képzelődök annyira. (Folyt, köv.) Aforizmák. Az értelmes ember mindig elnéző, csak az ostoba ítél brutálisan. ■ • Némely ember bolondnak tetteti magát, hogy az igazságot megmondhassa. �MÁRCIUS 6 SZÉCSÉNYI HÍRLAP 10. SZÁM. A tavaszi kalászosok műtrágyázásánál már régebben tapasztaltatott az, hogy az al­ kalmazott szuperfoszfátnak sokkalta nagyobb a hatása abban az esetben, ha a tél folya­ mán szóratik az ki. Nagyobb a hatása ab­ ban az esetben, ha a megszántott földre szóratik rá és boronáltatik be mint abban az esetben, ha a trágyázandó föld tavaszig szánlatlanul áll. Miután pedig a tavaszi ka­ lászosok az istálló trágyától szendszerint messze esnek, s igy nitrogén szegényeit, ha­ tározottan megállapittatott, hogy ilyen ese­ tekben, a mikor tehát a föld régen kapuit istálló trágyát, a szuperfoszfát termésfokozó hatása sokkalta nagyobb Jesz abban az eset­ ben ha a csírázásnak induló növény kát. holdanként 30—40 kg. cilisaléiromot is kap fejtrágyául. Ugyancsak a tavaszi kalászosokra vonatkozólag tapasztaltatott, hogy sorba trá­ gyázással. jóval nagyobb hatás érhető el mint szórva trágyázással, amely körülmény abban leli magyarázatát, hogy a szórva al­ kalmazott műtrágya a gyakran száraz tavas? miatt nem mindig oldódik fel, ellenben sor­ ba trágyázásnál ez még szárazság esetén sem történhetik meg. Sorba trágyázással a rizikó is sokkal kisebb, mert elegendő kát. holdan­ ként 120 kg. szuperfoszfátot alkalmazni, s ezzel szemben bizton lehet számítani lega­ lább 2 q-val nagyobb termésre. Sorba trá­ gyázással is nagyobb az eredmény az eset­ ben, ha a szuperfoszfáthoz egy kévés chili­ salétrom is kevertetik, pl. minden 100 kg.hoz 30 kg. chilisalétrom, a mely mennyi­ séggel kát. holdanként többnyire 250—300 kg.-on felüli terméstöbblet érhető el. Országos igáslókiállitás és vásár Bu­ dapesten. A székesfővárosi Taltersállban és lóvásártelepen rendezendő III. díjazással egybekötött igáslókiállitás és vásár iránt nagy az érdeklődés. A vásár márciusi hónap 7—11 napjain tartják meg. A földmivelésügyi minister és a székesfőváros közönsége több értékes lisztelettárgyat adott a legjobb anya­ got felhajtó tenyésztők és lótartók kitüntetése céljából. A díjazásra bejelentett Jovakat két főcsoportban és két egymásután következő napon bírálja meg az Országos Magyar Gaz­ dasági Egyesület által kiküldött bíráló-bi­ zottság. Fehér és súlyos ludmájak. Közismert, hogy a közönséges kukoricatöméstől a ludak alaposan meghíznak, de korántsem fejlődik akkora májuk, mint aminök a külföldről szállított ludmájak szoktak lenni. Botdamus Beeck egy munkájában azt írja, hogy a né­ metországi ludhizlálók 5 kg. kukoricakása közé 2 gramm antimoripőrt kevernek s igy áztatják sósvizben. Ettől állítólag igen nagy fejlődnek és^ színre nézve fehérek. A porból többet használni nem szabad, mert cmészési zavarokat okoz. CSARNOK. A brádi aranybánya. Irta'. Dr. Papp Károly. Európa legnagyobb arany-bányájában hosszú időn keresztül szünetelt a munka. A gurabárzai zúzómü, amely máskor dübörgé­ sével szinte megfélemlíti az utast, sokáig csöndösen terpeszkedett a Fehér-Kőrös párt­ ján. A bányatelepen csendőrség, katonaság jár-kelt, hogy a rongyos alakokat elűzze a környékről, mert a német társulat attól félt, hogy a sztrájkoló munkáshad, zúzómüveit a levegőbe röpíti és bányáit szétrombolja. A vasajtók védik s mégis valamenyi bejáráson fölfűzött szuronyai őrködött egy-egy baka. Inkább katonai erőditvénynek mintsem bányatelepnek hitte az ember a ti­ zenkét apostolról nevezett rudai-társulat arany tárnák száját bányáit Három ezer munkása pedig szerteszélfdt az Erdélyrészi Érchegység falvaiba. A sztrájk idejében a Bárza-hegy oldalán járva-kelve, az egyik tisztádon szomorú em­ bert pillantottam meg. Nekikeseredve próbál­ gatta a dudát, de sehogysem sikerült tisztes­ séges nótát belőle kicsalni. Rögifii fölisme­ rem, hogy nem a Bárza teteje, de a hegység mélysége az ő tanyája, s hogy nem pásztor, hanem bányamunkás őkegyelme. Megszőltom otáhul. Áldás és szerencse. Az oláhember tisziességtudóan kalapot emel és viszonozza a köszönést: Légy boldog uram! — Jobb itt fönn a mezőn, mint a hegy alatt? — Kérdezem tovább. — éhezne — — Bizony uram, jobb volna itt, ha nem otthon öt gyermekem. Hat miért sztcájkolsz? Mert muszáj. Ha beállók dolgozni, johb ha ki sem jövök többé a bányából, mert idekünn úgyis leütnek a társaim. A bányász vállat vont és tovább haladt a kanyargós utón. Elgondolkoztam a szo­ ciálist! munkás szavain. Évezredek óla hajtja a kapzsiság az embert az aranyért. A főniciek és rómaiak korbácscsal kényszeritetlék rabszolgáikat a rudai bányákba s halál fia volt az, aki egy szemernyi aranyat mert topni, Százezrek verejtékeztek európaszerte. a föld alatt s S’áz meg száz ezpbcr szenvedett kk> nos halált, hogy a császárok megkaphassák hetenkint a négy font aranyat. Ma pedig a Góthában székel, részvénytársulat kapja havonkint a másfél métermázsa nyersaranyat s a magyaré és az o’áhé csak az, amit a né­ met társulat ezeknek kegyesen odavet. De ne tépelődjünk ezen, örüljünk, hogy a ha­ talmas Magyarországra vetette a szemét, mert bizony a magyar pénzesvilágtól még ma is ott rejtőznek a tömérdék arany a Bárza alatt. Így pedig a német társulat ezer és ezer magyar állampolgárt táplál a hegyek kincseiből. Hazánk gazdag bányavikékét: az Erdély­ részi Étchegységet a dákok kezdték rendsze­ resen művelni. Majd a Trajánusz legyőzve a dákokat, ezektől töméntelen aranyat hará­ csolt Össze és megalapította a római provin­ ciát. Tervszerűen körülzárta erődítésekkel az Ércliegységet és a mai Zalatnán és Kőrös­ bányán bányaszékhelyet alapilott. Krisztus után 103-tól 265-ig, másfélszázados római uralom alatt, Primics György geológus sze­ rint, mintegy huszonötezer métern.ázsa ara­ nyat bányásztak ki az Érchegységböl.. A kő­ zetet tűzzel por hány ősi tolták s ily módon egész hegyeket átszeltek. A kőrösbányai Ka­ rács és a verespataki Csetátye óriási szakadékaira félve tekint fel a turista, de még a szakember is bámulva áll meg a római kOImüveletek elölt. A brád-rudai hegységekbe gyönyörű folyosókkal haladlak be a rómaiak, boltozatos tárnáikhoz foghatót még az olasz bányász sem tud kivésni. A rádi bányákból igen sok római emlék került ki, bányamécses, kalapács, vizemelö kerék, amik mind nagy­ szerű bányászkodásról tanúskodnak. A középkorban azonban feledésbe ke­ rültek a brádi bányák s csak a XVHI. szá­ zadban kezdte művelni a Ribiczey — család, megalapítván a tizenkét apostolról elnevezett rudai bányái. Majd a Toldalaghy gróf és Zeyk báró családok tulajdonába jutyttak ezek a bányák. A kél család egymással haragban élvén, a múlt század elején külön allárnák készítéséhez fogtak, amivel aztán elfecsérel­ ték erejűket? S mikor a félszázadon át haj­ tott tárnák már végcéljuk küszöbén voltak, akkor vásárolta össze ezeket a góthai Harcortféle társulat. Kihajtotta a grófi tárnát s ez ma mélermázsaszámra ontja az aranyat Az is érdekes, hogy ez a társulat bányatelkeinek kétharmadrészét csaknem ingyen szerezte meg az osztrákoktól ránk erőszakolt s ma is érvényes bányatörvény alapján. A brádi bányák középponja a Bárza-hegy kúpja alatt van. A trahitnak vagy újabban andezitnek nevezett kőzetben és ennek zöld­ köves máladékábaan vannak a nemes erek. Ezek a tdeerek vagy bányászosan szólva: telérek gyakran két-három méter vastagok és száz meg száz méternyire nyúlnak a he­ gyek belsejébe. Az arany ezekben az erek­ ben többnyire mákszemnyi szemcsékben van elhintve, hetyenkínt azonban egy-két centi­ méter vastagxágnyira is összetömörül. Külö­ nösen olyan helyeken, ahol a telérek egymást keresztezik. Igy a muszári telér kereszteződé­ sen a múlt század nyolcvanas éveiben 58 kilogrammos aranytömegre bukkantak, amely­ nek szivacsszerü hézagai ezer és ezer arany­ levélke töltötte ki. Századunk hajnalán ismét a német társulatra sütött a szerencse. A múlt év őszén ugyanis 30 kilogrammos aranytömzsőt találtak és pedig olyan helyen, ahol ezt nem is remélték, az altárna alatt 120 mé­ ter mélységben. Bégi bányászok tapasztalása szerint az arany a mélység felé fogy. A brádiak is azt hitték, hogy a Fehér-kőrös szine alatt nincs arany. S ime kiderült, hogy ott van bizony a nemes fém, csak keresni kell. 118—1914. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi IX t.-cz. 102 §. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvényszéknek 1913. évi 5384 számú "végzése következtében Dr. Gutfreund Emil szécsényi ügyvéd által képviselt Verhói Mihály és neje megyeri la­ kos javára hátr. 85 kor. 90 fill. s jár. erejéig 1914. évi január hó 29-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és frlültoglalt és 900 kor.-ra becsült következő ingóságok, u. m: 2 ló és 1 borjú nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1914. évi V. 581 számú végzése folytán hátr. 85 kor. 90 fill. tőkekövetelés, és eddig összesen 23 kor. 04 fill.-ben biróilag már megállapított költségek és 2 kor. 40 fill. árverés kítüzésidij erejéig Megyerben leendő megtartására 1914. évi * március hó 21-lk ntpjaoak d. u. 3 óraja határidőül kitüzelik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az* 1881. évi LX. t.-c. 107 és 108. §-ai értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el foghak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaliatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1914. évi március 4-én. Nagy, kir. bír. végrehajtó. �SZÉCSÉNYI HÍRLAP 10. SZÁM. H F irdetések jutányos áron közöltetnek e hírlapban. MÁRCIUS 6 ővárosi Összes napiés heti képes-lapokra előfizetéseket elfogad: lapunk kiadóhivatala. RUSZNYÁK DÁVID TELEFON 102 - 99. Felöltő, kostümök, blouz, alj, pongyola- és joupon különlegességek áruháza TELEFON 192 - 99. BUDAPEST, VII. KÉR., klRÁLY-UTCA 21. SZÁM. ulip istván élővírtg-lerme LOSONCZ, R^kóozi-utoza 18 az. TELEFON-SZÁM: 123. Legjobb élövirág bevásárlási forrás! ízléses műkéért többszörösen első díjjal kitüntetetve. Műkoszorúk es szallagok mindig raktáron tartatnak. Megrendeléseket elfogad: GLATTSTEIN ADOLF — SZÉCSÉNY. GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, . kiayv, irósser- • papirkereskedésa K. ktr. dohány- ee iBivar-arudáJa. a ^Ssoosenyi BirlapM kiadóhivatala. SZÉCSÉBY, NÓGRADMZGYE] RÁKÓCZI-ÚT 686. Készít minden néven nevezendő Ueyveyteiáaj omnkakat díszes, pontos és gyors kivitelben kóMlatM élesé árakon. Vidéki megrendelések a legrövidebb idő alatt teljes itt etnek. Állandó raktár: mindenféle papirosokból, rajz- és Írószerekből, ügyvédi-, közigazgatási- s különböző hivatali nyonta lyányokból. Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00847.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1914_03_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1914-03-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 6. évfolyam 10. szám (1914. március 6.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom