https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fc6115138a64536b6879f040cb9e3c5f.jpg 435b5805638c401ec96fe3245b16f295 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/360e8392c20350ab3dbf7bbb07fea9bb.pdf 916c27faede6b746e5962be2f8b6f49d PDF Text Text Felelős szerkesztő és kiadó : A MUNKA . - ; • ‘ ik - : A templom toronyban meg kondulnak a harangok és szállni kezd az ének : Krisztus Jézus szü­ letett örvendezzünk ! Karácsony örömünnep, de sok ember leikébe csak cseppenkint, vagy egyáltalán nem szivárog be az öröm. Miért? Mert zárva tartja szive ajtaját és nem ereszti be az örömöket. Úgy lesz, mint faluhelyen sok oktondi: • betapasztják sárral az ablaknyilásokat, hogy a friss levegő be ne mehessen. El a sárral, nyissuk ki lelkünk ablakát, hadd tóduljon be rajta az egészséges friss levegő 1 Ki kell nyitni az ajtótt, hadd mehessen be akadálytalanul az öröm! Azt mondják ,sokan: nem tu­ dok én már örülni semminek, meggyötört a gond, keserűség és az élet, minek örüljek T^JGtámam a szivemet, — mondják/fnások — de nem találom megvaz'igazi kulcsot, Nos, én megmondom, hogy hívják azt a kulcsot: békesség a földön az emberrel és Istennel egyaránt. .. Karácsonykor békét kell kötni mindenkivel, aki körülötted él. Ha békétlenség honol szivedben, vagy házadban, nem vonulhat be oda az őröm. Ha meg van fagyva a föld, nem nyílhat ki a virág és ha megkeményiti a szivedet a gyűlöl­ ség és ellenségeskedés, nem nyíl­ hat ki abban az öröm. Lágyítsd meg szivedet, kergesd ki a haragot és az egyenetlenséget és meglásd, béke és öröm költözik a helyébe. De nemcsak embertársaiddal köss fegyverszünetet, hanem az Ur IstenneL -is. Lelki szemeimmel szinte látorrf amint egyik másik ; „A MUNKA TÁRCÁJA" ; \ „I ■ ■■■■ ------ „Békesség a jóaka­ rata embereknek .. J* . - - ; - : Postacsekk: 28.744 sz Apróhirdetések: szavankint 8 fillér. a legkisebb hirde­ tés 80 fillér. társadalmi és politikai hetilap Laptulajdonos : ,A Munka" lapvállalat Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. Lapsánszky János. Ára 24 fillér Karácsonyi gondolatok. r Negyedévre 1 Pengő Szántay István VII. évfolyam. 51—52 szám. • Megjelenik Szombaton felebarátom görnyed az élet sulya alatt, amint egyik vállán ott cipeli a nehéz keresztet, a másikon a bajok és gondok batyuját s majd leroskad- alatta. Levetné, de nem bírja, tán már oda is nőtt a hátá­ hoz. Vidd csak oda egész bátran a jászolhoz, állj meg a Jézuska lá­ bánál és mondjad: Édes kis Jézuskám, nézd, ide hoztam ezt a cókmókot, segíts már egy kicsit, ves­ sük le a hátamról, mert már alig bírom! Ha igaz szivedből, teljes lelkedből mondod ezt, meglásd, egyszeire úgy megkönnyebbülsz, mint a madár, ha a kalitkából kiröppen a virágfakasztó tavaszi napsugárba. Meglásd milyen más lesz minden, milyen fürge lábbal fogod járni az élet rögös útjait. Ide tehát te cipekedő ember a jászolhoz, hisz ö mondta: Jertek hozzám mind, kik fáradtak és terhelve vagytok és én megenyhitlek titeket. — Békesség a földön a jóaka­ rata embereknek, igy énekeltek az angyalait karácsony éjszakáján. Mi az a jóakarat? Megelége­ dettség mindazzal, amit Isten ránk mért. Itt lakik a szomszédunkban egy árva gyermek. Tavaly még él­ tek a szülei és velük ünnepelte a karácsony estét. Ma már nem él­ nek, a gyerek elhagyatott, nincs senki e. Mindenki máshoz eljött a Jézuska, csak hozzá nem. A gye­ rek ’ó emberek jóvoltából tengődik, hol van mit ennie, hol nincs, sok­ szor sir -egész éjszaka. Minek örül­ jön egy ilyen szegény ágról szakadt ? Szegény kis árva, ide figyelj 1 Apád, anyád nehéz, küzdelem tel­ Salgótarján, 1929. december hő 24 jes életet élt. Éjjel, nappal dolgoz­ tak, csakhogy meg legyen a betévő falatjuk. Most a jó Isten megkö­ nyörült rajtuk : magához vette őket. Olyaji csodás karácsonyt ülnek odafönt, amilyet emberi szem még nem látott. Micsoda pompa, ragyo­ gás és fény veszi körül őket, milyen jó dolguk van I Sajnálod tőlük ? — Dehogy is sajnálom, feleled te. No látod, akkor mért sírsz ahelyett, hogy örülnél? Hamar, hamar, sírd ki magad aztán töröld le a könnyeket és vágj vidám ar­ cot és mondjad a Jézuskának: Köszönöm édes Jézuskám, te job­ ban tudod, mint én, mit kell csi­ nálni. Meg vagyok elégedve veled, csak te is légy én velem! Aztán még valamit: nem ve­ szítetted el végkép szüléidét, csak elköltöztek egy csodás városba, ahová téged is epedve várnak. Aztán egy szép napon te is utánuk mész. Ott találod őket hihetetlen nagy gazdagságban és királyi pom­ pában. Oda ülsz melléjük az arany zsámolyra és elmesélsz mindent nekik, ami fájt és aminek örültél idelent és szó sincs többé elválás­ ról. Ugye most kell csak igazán sírnod, de most már az örömtől! Tudjátok-e most már mi a jó­ akarat! Mindent bátor lélekkel fo­ gadni, amit a gondviselés, vagy ha jobban tetszik: a sors reánk mért. Karácsony örömnap és aki örül, dalolni szokott. Daloljatok hát emberek ezen a szent napon! Nem úgy értem én, hogy üljetek be a Kiss mamához, vagy a ,,Pan­ nóniába" és ott kellő mennyiségű bor és sör elfogyasztása után gyújt­ satok rá a harminckettes baka nó­ tára. Nem! Énekelni nemcsak száj­ jal, de lélekkel is lehet, őrizzétek meg (elketekben ezt az ünnepélyes karácsonyi hangulatot, legyetek vi­ dámak, mint Asszisszi Ferenc, aki dalolt a naphoz, a virágokhoz és madarakhoz, akinek még a fene­ vadakhoz is volt egy-egy nyájas, jó szava, megszelídítvén azokat és farkas barátomnak szólítván őket s akkor egész éven át dalolni fog a lelketek. Legyetek vidámak, örül­ jetek az életnek, ha szűkén, ha bőven mérte ki részetekre a sors a földi javakat: mindent hálás szív­ vel fogadjatok s akkor dalban ol­ vad föl egész valótok. Aki igy fogja fel a karácsonyi ünnepet, az megérti az egyház énekét: Krisztus Jézus született. Örvendezzünk: — D. J. — A magyar szivekhez! Irta: vitéz dr. József Ferenc főherceg. Kedves sajátossága az angol társa­ dalmi életnek az, hogy amikor egy-egy jótékony intézmény látcsitéséről, vagy an­ nak fenntartásáról van szó, az egész tár­ sadalom összefog és saját magának meg­ adóztatásával biztosítja jóformán napok alatt azt, amit elérni akar. Ha eg; uj kórház építése válik szük­ ségessé: az angol társadalom nem vár, amíg az hivatalos utón, hosszú huzavona után, talán évek múlva testet fog ölteni. Valaki — rendesen egy közéleti előke­ lőség — fényes estélyt rendez palotájá­ ban, amelyre meghívja London születési és pénzarisztokráciáját. Az estélyen meg­ jelenő vendégektől a háziúr belépődíjat szed, ami teljes egészében a tervbevett jótékony intézmény létesítésére jut Ha — Majd elbírom, ha megnövök! — Tudjátok-e míg a szép karácsony1 egészséggel! Hallom, jó kisgyerek vagy Akkor aztán elmegyek a móri várba, hogy éneket, amire megtanítottalak benneteket? otthon, maradj is mindig jó I Tudjuk! r— felelték kórusban.' Jóságos szemének sugarával, szere­ kiszabadítsam onnan az apámat! — Énekeljétek hát el hamar! Szé­ tettel simogatta meg a kis béreslányt, aki Bolfaynak elborult az arca. pen kezdjetek hozzá! fülig pirulva csókolta meg az ajándékot — Szomorú, hogy már ilyen apró osztó kezet Végig nézett a gyereksere­ Az apróságok összcigazodtak, meg­ (Karácsonyi történetek.) gen, hogy jutott-e mindnek a Jézuska gyermekeknek is elrontja az élet a szent köszörülték torkukat és éles sipitó han­ ajándékából/ A sarokban egy hét éves karácsony örömeit! dörmögte. — Nem gon belefogtak: Irta: SZILÁRD RÓBERT. fiúcska húzódott meg szerényen. Szomo­ értesz te még ahhoz! „Dicsőség, dicsőség mennyben az Olaf bég fázósan húzta be a fejét rúan meredt a csillogó fára. Csak az ő Gyurka arca lassan kigyuladt. Istennek. . .“ bő kaftánjába. Hideg volt nagyon és a keze maradt üresen. Világért sem mert — De igazságtalanul zárta be a Szállt az ének az ég felé. Botfay csontszáritó Számumhoz szokott szerve- volna egy kukkot iá szólni, hogy csak német kapitány! *— csattant fel vékony zete nehezen bírta ki a csípős időt- Nem hozzá maradt a sors mostoha, de Sán­ gyermekhangján. Meg az életét is el akarja Sándor átszellemülten hallgatta és gépie­ sen cirógatta térdére vett unokái szőke nézett sem jobbra, sem balra, csendesen dor apó éles szeme felfedezte őt is.. venni, mert nem akarta engedni, hogy a fejét Elérzékcnyülve gondolt boldog kocogott a csonttá fagyot^flTOn nyomá­ — Ide gyere Gyurka fiam ! Találunk török rabokat kinoztassák! gyermekkorára, amikor ö is izgatottan ban huszonegy spahjf mintha céltalan még neked is valamit a szép karácsony Sándor apó jól ismerte az esetet, ő várta a Jézuska eljövetelét. Amikor oda­ utasok lennének Pedig hajudta volna fa alatt Mond ’ meg, mit szeretnél leg-, maga is közben járt Gyurka apja érde­ értek: „Békesség, békesség földön az Botfay Sándor, aligha jobban. kében, de a móri német kapitány durván embernek" kicsordulta szeméből a könny, ült volna oly der^k^^en családja Gyurkának egy pillanatra felvillant elutasított Az öreg nem tehetett mást, mert eszébe jutott az ezernyi ezer el­ körében a meleg kan^aIlo*Rozelében, A bég jól ismerte errefelé a járást, mert a szeme, szóra nyitotta ajkát, de aztán ökölbe szorította kezét és elnyelte a lel­ esett hős vére. Valamikor ezek is ezt pontosan tudta, hogy kell elkerülnie az keményen összeszorította a fogát, félt ki­ ketlen kapitány ocsmány káromkodásait. énekelték s mégis háborúban, harcban emberlakta helyeket Nem is tajálkozott mondani legnagyobb kívánságát Sándor — Kicsi vagy te még fiacskám, hogy hagyták ott életüket és hagyták árván egy embernyi emberrel sem. A Bothay apó biztatta. nagy dolgokat végezz! — majd lemon­ ártatlan gyermekeiket. — Ne félj semmit, csak mond meg dóan tette hozzá: — Én meg már öreg ház közelébe érve szó nélkül közelebb Olaf bég az ablak sarkában leste a bátran, mit szeretnél! intette embereit, leszált lováról és árnyék­ vagyok! Mit tehetek én még ? Ne tö­ történteket. Minden szót hallott, minden A gyerek lassan az öregre emelte rődj semmivel, jó az Isten, majd téged mozdulatot látott Annyira elfoglalták a szerű hangtalansággal suhant akivilágitott ablakok felé, hogy kikémlelje ar'ffl'Tyzetet megint a szemét, aztán alg hallhatóan is megsegít és apádat is haza segíti I A gondolatok, annyira melegitette szivét a kardot, amit kértél megkapod, de nem mesterkéletlen szeretet, amellyel az öreg Odabent együtt ült az^gür’tsalád. suttogta: — Kardot szeretnék f most, hanem majd, ha nagy és erős le­ nemes az apró gyerekeket körülvette, Sándor apó, ahogy a környéken minderdrf ' hívta, éppen azzal volt elfoglalva, hogy — Ugy-ugy I Katonásdit akarsz ját­ szel és feltudod emelni. Ezentúl én vise­ hogy megmozdult lelkében valami. Még lek rád gondot apád helyett, csak ma­ a dermesztő hideg időt sem érezte egy szépen feldíszített karcsú gyertyács- szani, ugy-e és te lennél vezér? kák fényétől csillogó fenyőfa alatt apró Amint eszébejutott küldetése, meg­ — Nem játék kardot szeretnék, ha­ radj mindig emberséges és inkább szen­ gyermekeknek ajándékokat osztogatott. nem igazit, olyan nagyot, mint az apám- vedj te is, de igazságtalanságot, emberte­ remegett. Ezeket az ártatlan, jó lelkű em­ Mindegyikhez volt egy jó szava, bereket bántsa? Erre még az ő vadság­ fltk' is volt, amikor legtöbb itthon járt I lenséget ne tűrd. ' ... Neked, kis Juliska, meteg^fia —- felelte neki 2>átorodva, amikor látta, Azzal felemelte Gyurkát és meg­ hoz, vérontáshoz szokott természete is fellázadt. Nem! Innen ő eredmény nélkül hozott a Jézuska, hogy ne fázz, amÜúor- /hagy nem semmi baja, ha meg is csókolta. anyádnak viszel ebédet Hát Mariska, GKmja lelke titkos óhaját Sándor apó menye, a szépséges megy haza! Hogyan is énekelték a gye­ nézzük csak, mit hagyott itt neked?, .■, — Minek az neked ? Hiszen el sem Mária, hamar összeterelte a gyermekhadat rekek? „Békesség földön az embernek!" Lám-lám, vartag gyapjuharisnyát, Viseld birod I . Ezek a hangok élete végéig fülébe és felszólította őket j �2 oldal SS A MUNKA i nem lenne elég, jön utána egy másik es­ tély és azon újabb önkéntes adózás. Egé­ szen, addig, mig a szükséges pénz össze­ adva nincsen. Hány jótékony intézmény létesült igy Angliában, amelyek talán egyébként sohasem születtek volna meg. És mindez a jótékonyság rendszerbe foglalásával, megerőltetés, zaklatás nélkül, éppen azok adományaiból, akik egy-egy dúsan terí­ tett asztalnál a házigazda ingyenes ven­ dégszeretetét élvezik. Ez az angol példaadás jut eszembe most, amikor a TESz az erőgyűjtésre for­ dított első tiz év után, megszervezetten és céltudatosan kezd programújának megvalósításához és az ehhez szükséges propaganda költségeit akarja a magyar társadalom adományaiból előteremteni. Beteg és életképtelen ma ez a csonka Magyarország, igy darabokra szakítva Trianon által... és a TESz a békerevíziót tűzte zászlajára, ébrcntartva a sorssujtotta magyarságban a hitet és nem engedve bennünk elhomályosodni a régi haza képét és az az utáni vágyat. Külkereskedelmi mérlegünk passziv, me­ zőgazdasági terményeinknek nincs ára, gyáraink kéményei maholnap megszűn­ nek füstölögni, terjesztve a munkanélkü­ liséget és nyomort... és a TESz a maga gazdasági programújának gerincévé tette a magyar ipar és mezőgazdaság termé­ keinek intézményes propagálását és ezzel uj bizalom, hitel és jólét biztosítását. Szer­ tehulló, feledékeny nemzetünkben a viszszafojtott elkeseredés, a nyomasztó gaz­ dasági pangás itt-ott már bolsevista han­ gokat vált ki... és a TESz harcra kél a tévtanok ellen, messze.'szétágazó szerve• zetével összefogja a nemzeti gondolathoz hű magyarságot és a magyar célgondolat kitűzésével tartalommal tölti meg azokat a lelkeket, amelyek eddig minden cél nélkül, önmagukra hagyatva, árván imbolyogtak ebben a sötét magyar éjszakába. Erre a mindnyájunkért való mun­ kára kér segítséget a TESz a magyar tár­ sadalomtól. Csak filléreket ’De ezt a se­ gítséget — hogy a fillérekből aranypen­ gők legyenek — épugy meg akarja szer­ vezni, mint az angol társadalom a maga jótékonyságát Huszfilléres és ötvenfilléres címletű jegyeket bocsát ki, amelyeket szervezetei révén eljuttat mindenhová, ahol vendég járás, társasebéd, tánc, dáridó, lakodalom folyik. Mindenhová, ahol e szomorú földön emberek gondatlanul mu­ latnak. Emlékeztetőül, nehogy jókedvünk­ ben elfelejtsük Trianont, hacsak pillana­ tokra is, mi feledékeny magyarok. Szép gondolat ez, érdemes arra, hogy szállóigévé váljon széles ez ország­ ban : addig, mig a régi határok vissza­ állítva nincsenek, ne legyen egy ház sem, ahol a meghívott vendég tányérja mellé nem tesz a háziasszony egy ilyen jegyet, — és ne legyen egy vendég sem, aki nem követeli a háziasszonytól azt.., a magyar hajnalhasadás érdekében 1 Szebb szokás lenne ez még az angol szokásnál is. Ott csak eg> aránylag szükkörü társadalom jótékonysága van intéz­ ményessé téve kevesek: a betegek, az elhagyottak érdekében, -<■— de itt a TESz i Salgótajrán, i-------- - ‘~~1~ í~ 1i' --- ''I ilyen támogatásával jótékonyságot gya­ korlunk mindnyájunkkal, szegény ma­ gyarokkal, de még inkább gyermekeink­ kel szemben, akiknek egy szebb, egy jobb jövőt készitünk igy elő. A magyar szivekhez szólok: hiszem, hogy nem hiába I A népiskolák uj beiratási dija. Irta: Khibelsberg Kűnó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az elemi népiskolai beiratási dijak újabb szabályozásáról és felhasználásáról szóló törvényjavaslat átesett a parlamenti retortákon, elfogadta a képviselőház is, a felsőház is, hamarosan törvényerőre emelkedik. Tulajdonképpen az elemi népisko­ lai oktatás ingyenességéről szóló, 1908: XXVI. t.-c. 1 §-nak bizonyos módosítá­ sáról van itt szó. Nem lehet azt mon­ dani, hogy áttörjük az ingyenes népok­ tatás elvét. Miért? Azért, mert hiszen maga az a törvény is, amely Magyaror­ szágon az ingyenes népoktatást hozta, bizonyos beiratási dijnak, — akkor 50 arany fillérnek — a behozatalát je­ lentette. Ezzel szemben mit hoz ez a most életbelépő törvénycikk? Változást az összeg és a célok tekintetében. Ez az 50 arany fillér, pengőfillér­ ben 58 fillér. Országos átlagban azon­ ban 68 fillért szedtek. Tehát itt szó van egy 32 filléres emelésről, a módosabbak­ nál. De a valóságban erről nincs szó, mert a múlt évig, ugyanezekre a szük­ ségletekre, tanítói jóléti szükségletekre iskolai gyűjtéseket rendeztek, amelyek­ ből sokkal több folyt be, mint országos átlagban 32 fillér. Ez nagyon zaklató és antiszociális volt, mert a szegény szülők gyermeke restelte, hogy ő, tanítói cé­ lokra, az ő oktatóinak jóléti céljaira, nem adhat semmit. Ezért én egyszersmindenkorra, rendet akartam csinálni ezekben az iskolai gyűjtésekben; betil­ tották az iskolai gyűjtéseket és azt hi­ szem, hogy ezt demokratikus szempont-1 ból csak üdvözölni lehet. Arról van te­ hát szó, hogy az iskolai gyűjtések he­ lyébe, amelyek mindenesetre nagyobb megterhelést jelentettek a szülőkre, mint ez az összeg, jön most a rendezettség és jön országos átlagban 32 fillérben több, de nem mindenkinél, csak a módcsabb szülők gyermekeinél. Franciaországban vita volt nemré­ giben az állami tandíjmentesség kérdé­ sében; azt vitatták, hogy az általános tandíjmentesség antidemokratikus dolog. Miért? Azért, mert a gazdag ember gyermeke sem fizet, az iskola pedig többe kerül, mint amennyit a tandijak- ból beszednek, tehát ki viselje ezt a differenciát? Viseli az állam, viseli min­ denki. Hogy jön az állam ahhoz, hogy a gazdag gyermek tanítási költségeit is, valamennyinek a vállára rakják? Nagyon vitatható dolog, hogy egy általános tan­ díjmentesség demokratikus rendszabá­ lya-e? Nem demokratikusabb rendsza­ bályé az, hogy a népiskolai tagozatban a szegény ember ne fizessen, a közép­ iskolai tagozatban pedig a szegény em­ ber tehetséges gyermeke ne fizessen, a többi azonban igen. Ennyit az összegről. Most már át­ térhetek arra, hogy a célkitűzésben' is változás van. Eddig az 56 filléreket az iskolai könyvtárak és a tanítói könyvtá­ rak javára szedték. A 900-as évek ele­ jén, amikor itt virágzó és módos ország volt, tulajdonképen egészen helyén is volt az, hogy iskolai könyvtárakat csi­ náljanak. Közben azonban a magyar társadalom elszegényedett és ha már egy szegény társadalommal állok szemben, akkor előbb adok ingyen tankönyvet, amelyre mindenkinek szüksége van, mint ingyen kölcsön könyvet, amit mégis, bizonyos fokig, nélkülözni lehet. Én azt hiszem, hogy amikor az 1898-iki törvény rendelkezésével szemben, amely olvasó­ könyveket és iskolai könyvtárakat gyűj­ tött, ezek helyébe hozom a tankönyv­ könyvtárt, akkor szocialisabbá teszem az egész törvénycikket. Ami pedig a másik célkitűzést il­ leti, azt hiszem valamennyien egyetér­ tünk abban, hogy a magyar néptanítók­ nak erélyesen segítségére kell sietnünk. Városi ember a tanyákat nem is igen ismeri. Meg kell nézni egy. tanítót, mondjuk Csengéién, a szegedi tanyilágban. 30 kilométernyire Szegedtől, vagy Kecskemét tanyavilágában, ahonnan ko­ csin bejárni több órát igényel. Hogyan képzelheti, hogy az az ember ott nyu­ godtan megmaradjon akkor, amikor gyermekei nőni kezdenek és nem tud a taníttatásukról gondoskodni? Vad vágy vesz erőt rajta, hogy csak el onnan, el, a városra, ezt a vágyat társalgásban tanítás közben, a városi élet feldicsérése közben, átviszi a gyermekek leikébe is. Ezzel tápláljuk a menekülést a falutól, a palotai bég állását kikémleljem, mert állítólag valamit terveznek Na, majd mi ellátjuk a baját, Sok szerencsét a vállal­ kozáshoz I — gúnyolódott Botfay, aki előre látta az eredménytelenséget Ilyen ember nem való hírszerzőnek, aki első szóra elárulja terveit Az ablakban leselkedő bégnek nem kellett több. Szeretett volna nagyot kur­ jantani, ahogy néha a magyaroktól hal­ lotta. Útja még sem lesz teljesen hiába­ való. Futólépésben iparkodott embereihez, csendben kiadta rendeletéit, körülvették a házat, hogy abból észrevétlen egy macska sem surranhatott ki. A telihold bevonta ezüst sugaraival a havas tájat, úgy, hogy majdnem nappali világosságba vonta a vidéket. Illedelmesen zörgetett — Ne ijedjetek meg tőlünk, nem járunk roszban I — nyugtatta meg a halálra rémült cselédet Hol a gazdád ? — Be-be-bent ül a ... a nagy te-te-teremben! dadogta elakadt lélegzettel. — Vezess hozzá! — parancsolta. Beérkezve a kellemetlen érzésekkel el­ telt családhoz, mélyen meghajtva magát az öreg Botfay előtt, udvariasan köszönt. — Alah legyen veletek I Ne félje­ tek, nem akarlak benneteket bántani! Mivel szolgálhatunk? — kérdezte Sándor apó? — Régóta figyelem ablakodon át a szeretet ünnepét és láttam, hogy farkas tévedt a bárányok közé. Ezt a farkast akarom innen elvinni, hogy zavartalanul szerethessétek egymást. Rámutatott a német tisztre. Ez ha­ lál sápadtan kapott kardjához. A rémület összeszoritotta a torkát, hogy egy hang — Csak átutazóba vagyok! Reggel sem fért ki rajta, csak úgy kapkodott innen indulók, ha lehet álruhában, hogy levegő után, — Hiába minden ellenkezés, kegyel­ med velünk jön! Intésére bejött két spahi. Megfogták a németet sráncigálták kifelé. Olaf bég bucszuzásul még oda for­ dult Sándor apóhoz: Mond meg annak a kisfiúnak, hogy Olaf bég hazahozza neki az apját, mert emberséges ember és nem engedte rabjainkat bántani. Egyet pedig soha se feledjetek: a török is em­ ber, talán jobb ember, mint fegyvertár­ saitok közül sokan. Nagyon megkapott ünnepetek s még most is fülembe cseng: „Békesség a jóakaratu embereknek”. Legyen hát köztünk békesség, sze­ ressük egy mást, mint emberek, ha már a kizmet egymás ellenfelévé tett! Tőlem nem kell többé tartanotok! Békesség és Allah veletek. fognak csengeni! Lehajtott fejjel, szokat­ lan érzéssel eltelve indult innen vissza csapatához. Fele utón lehetett, amikor ló­ dobogást hallott Ki lehet ez ilyenkor éjjel, ebben a szokatlan időben? Vissza­ tért előbbi megfigyelő helyére és várta a történendőket. A megérkezett lovas kíméletlenül megdöngette az ajtót — Ki­ nyitni! Hé! Mi lesz!... így fogadjátok itt a dicső császári tiszteket!? ... A belső cseléd beengedte. A tiszt meg sem tisztítva sáros csizmáját, egye­ nesen berontott az ünneplők közé. Durva, kiélt arcában villogó gonosz szeme gúnyo­ san tekintett körül. — Úgy látom épen legjobbkor ér­ keztem, hogy kedélyes családi összejöve­ telben vehessek részt!... Ebben az átko­ zott országban eddig úgy is csak folyton asszonyi siránkozást hallottam, meg néha messziről egy kis fegyvercsörgést. Az ellenséget csak, mint rabot lehet itt látni. Ha ugyan ezek az átkozott magyarok nem nagyobb ellenségeink, mint a pogány török!.., Sándor apó ökölbe szorított kézzel ült a helyén, de nem válaszolt. Behunyta szemét, hogy ne lássa az ünneprontót. Hadd higyje egy pillanatig, hogy csak rosszat álmodik. A néma csend sehogysem ízlett a németnek. Mi az?... Hol marad a fo­ gadj Isten?... Vagy annyira megilletődtek kegyelmetek, hogy az örömtől hirtelen megnémultak?... — Amilyen a jónapot, olyan a fo­ gadj Isten — válaszolt kimérten Botfay. — Mi járatban van kegyelmed nálunk/ Salgótarjáni skizzek. (Vázlatok). A salgótarjáni élet változatos hullá­ mokban folyik szűk medrében. Úgy vélné az ember, hogy itt is érvényesül a milieu — környezet — hatás, mint a hegyek, tengermellék, nagy puszták és lapályok lakóinál, avagy a forró égöv és a hideg éghajlaton otthonosoknál. De szerencsére ez városunkra befolyást nem gyakorol, dacára annak, hogy Tarján beleszorult egy kígyózó, egyenetlen, formátlanul hoszszukás szűk völgybe s ha lakói a korlá­ tolt horizontból kifelé vágyódnak alka­ lom erre bőségesen kínálkozik s amenynyibeh mégis érvényesül az elmélet ez csak örvendetes mert a hívogató környék sokakat csalogat de még mindig nem elég­ séges mértékben. Vannak Tarjánnak év­ tizedes lakói kik, hacsak foglalkozásuk r l -■■■■ i 1929. d»c. 24 r —.. a vidéktől. Természetes, hogy ezekről a gyermekekről gondoskodni kell. Magyarországnak egymillió tankö­ telese van. Azt hiszem, hogy jó 300.0(0 gyermeket fel kell majd menteni az eg vpengős beiratási dij kötelezettsége al> I és hétszázezren fognak fizetni. Ennek fele jut majd a tankönyvtárak számára, fele pedig az interqátusok létesítésére. Egy évtizedes programmot tartva szem előtt, a 350.000 pengő, tízszer véve, 3.500.000 pengőt jelent Ebből meg le­ het oldani a kérdést, mert itt nem luxus­ épületekről van szó, hanem egyszerű épületekről, egyszerű, egészséges ellátás­ ról, világos, levegős szobákról és tápláló élelmezésről. Ezt a problémát kell meg­ oldani és egy tízéves tervszerű munka esetén ez a kérdés ebből az összegből előreláthatólag megoldható is lesz. A kegyelem után. Garami Ernő, aki a hazánk felelt lezajlott forradalmak egyik atyamestere volt, legutóbb a Népszava hasábjain oly hangnemben s oly tendenciával merészei a kritikát gyakorló újságíró szerepére vállalkozni, melynek megbélyegzésére alig lehet méltó szavakat találni. Koránt sem akarunk ennek az embernek a lelkében hálaérzetek után kutatni, bár a legelemibb emberi érzés az, ha a jótevőt csak a tisztelet hangján említjük. Kezdettől fogva tudtuk, hogy Garami Ernő egyéniségét sokkal inkább inficiálta az osztály gyűlö­ let, semhogy a hálának ez az érzete benne felébredhetett volna, de hogy a pökhendiségnek oly nagy foka ébredhes­ sen fel egy emberben, mint amiről tanú­ bizonyságot ad Garami Ernőnek legutóbbi cikke, azt senki sem tételezte volna fel. Felháborító, hogy ez az ember, aki a mai rendszertől ki tudta könyörögni a kegyelmet, hogy hazajöhessen, most oly féktelen hangú támadásba csap át, melyet reméljük közhatóságaink sem fognak fi­ gyelmen kívül hagyni. Honnan1 veszi a bátorságot, hogy ő merészeljen bizonyos uralkodó rendszereket felelősségre vonni s gyikosságot emlegetni, mikor éppen az ő kezeihez is elnyúltak azok a szálak, amelyek kiépítették * azt a rendszert, amelyik a poklok elötornácaként megnyi­ totta útját annak az erőnek, melyben ugyancsak villogtak a gyilkos tőrök s az akasztófák és gyilkos puskagolyók, vész­ törvényszéki ítéletekkel ontották ártatlan, becsületes magyar embereknek vérét. Nem ébredt fel Garamiban a lelkiismeret furdaló szava, amikor cikkét megírta s gyilkos rendszereket emlegetett? Avagy lelkiismerete annyira kitágult már, hogy nem tudja gondolkodásával nyomon ki­ sérni azt az utat, amelyik Őt oda sodorta, nem kényszeríti őket, nem mozdulnak ki a keskeny völgyből s bizonyos, hogyha a város két elégséges kényelemmel beren­ dezett kávéházzal ékeskednék a kis tu­ rista még a Luby-féle pompás területen épült urilakig sem merészkednék. Van ugyan elég természetrajongó s ezek pél­ dája lelkesitőleg hat s már mégis csak hallgatnak a Pipis hívogató szavára és az épülő Kálváriának legalább a szépen megépített bár meredek cement lépcsőire merészkednek s ha valahogyan feljutot­ tunk a felső fokára Tarján és környéke egy részének kedves panorámája terül el az érdeklődők szeme előtt. Akinek ez a horizont is — mint nekem Macedonia — csak egy semmiség, a vágyódó lelki actioból. ott teremhet a Karancs alján több irányban is; élvezheti a tölgyest, vázlatokban örökítheti meg a csendes melancholiával átitatott, enyhe őszi napsugárban pompázó rőt színeket Vagy elsétálhat a kilátó toronyhoz, felkapaszkodhatik a Pécskőre s ha gyen­ gébb séta is kielégíti megkeresi a lövész­ egyesület kitünően átgondolt tornyát s beláthat Tarján szivébe, legalább is a vá­ ros szive pitvarába. Azt említeni se kell, hogy az edzett, gyakorolt, merészebb tu­ rista gyengélli ezeket a kilátó pontokat s ha csak teheti egykettőre a Galya te­ tőn terem és a mátrai erdők hüsében el­ mélkedik hazája sorsán, városának mun­ kahelyein, a forróngó napokról, letört vágyakról, vissza nem térő kedves élmé­ nyekről és a tehetetlenségről, hogy az óránkint 1000 kilométeres rakéta világ­ űri száguldás idején bizony legföllebb a Polk vendéglőbe mehet oda is csak a nyári szezonban, vagy a caslnók helyi- �Salgótarján, 1929. dec, 24 A MUNKA SS 3 oldal Mühelyáthelyezés! let, ugyanakkor Lapujtön istentisztelet, idehaza megszokott tanáraik előtt igazol­ úrvacsora és közgyűlés. D. u. 5 órakor hatják, hogy nyolc év alatt becsületes munkát végeztek és az érettségi bizonyít­ istentisztelet Karácsonyi református iston- ványt megérdemlik. Ezzel a ténnyel a tisstelstok sorrendje i Dec. 23-án d. u. salgótarjáni reálgimnázium az ország összes 4 órakor a templomban megemlékezés középiskoláival egyenrangúvá vált. az első karácsonyi estély történetéről és Hősi emléktábla leleplezés az utánna 30 szegény sorsú gyermeknek evangélikus templomban. A helybeli szeretetadományok kiosztása. Dec. 25-én, evangélikus egyház utánjárással össze­ ünnep elsőnapján d. e. 10 órakor „Űr­ gyűjtötte a világháborúban elesett eddig vacsora** osztással egybekötött istentisz- ismert 19 hősi halottjának névsorát és fe­ telet, mely istentisztelet alatt Zelenka kete márvány táblába vésette azokat. Panni urleány karácsonyi szent éneket Aldozathozásuk megörökitésére a temp­ énekel. D. u. a megszokott időben 4 óra­ lom belső falára nyer ez az emléktábla kor istentisztelet Dec. 26-án, ünnap má­ elhelyezést, amelynek ünnepélyes lelep­ sodnapján d. C. 9 Órakor Kistoronyén az lezése december 29-én délelőtt 9 órakor evang. templomban „Úrvacsora** osztás­ lesz a templomban, amire úgy a hadvi­ sal egybekötött istentisztelet D. u, isten­ seltek, mint városunk magyarjai közül tisztelet helyben 4 órakor, a magukat illetékesnek érzőket, valamint Előfiaetőfiikhes és olvasóink­ a hivatalokat ezúton is meghívja — az hoz. Lapunkat ért, hibánkon kívüli vesz­ egyház elnöksége. teségek arra indítanak, hogy újból kér­ Helyreigazítás. A városi válasz­ jük hátralékos előfizetőinket hátralékaik tásoknál a IV. szavazó körletben Katona beküldésére. Lapunk mai számához csek- László acélgyári munkavezető (Eme) nem lapot csatolunk, amelyen feltüntettük a 292 szavazatot, hanem 442 szavazatot könyveink szerint mutatkozó hátralékot kapott. és január 1-től esedékes negyedévi elő­ Karácsonyfa ünnepély. Az Ev fizetésidijat, Kérjük lapunk barátait lássák be, hogy még ily szerény lapocskát sem Nő- és Leányegylet karácsonyfa ünnepét lehet fentartani, ha az előfizetők elemi a szegények megajándékozásával kapcso­ kötelezettségüknek nem tesznek eleget. latban dec. 24-én 5 órakor fogja a temp­ A gazdasági helyzet súlyossága itt is érez­ lomban a karácsonyi áhitat végeztével hető, de még sem annyira, hogy a pol­ magtartani. gári társadalom szócsövét a csekély ne­ Magánalkalmazottak Biztosító hány fillér — heti 20 fillér. — benem’ Intézetének választása. F. hó 15-én küldése miatt elnémítani engednénk. Kér­ folyt le nagy részvételenség mellett a jük újból lapunk barátait, hogy uj elő­ M.ABI választása, amelynél mindössze 12 fizetőket gyűjteni s ezáltal a salgótarjáni szavazat adatott le. A 12 szavazatból 2 nemzeti frontot megerősiteni szíveskedje­ érvénytelenített úgy, hogy a megmaradt nek. Lapunk minden olvasójának boldog 10 szavazatból 9 esett a Nemzeti Block karácsonyi ünnepeket és újévet kiván a listájára, 1 pedig a szociáldemokrata lis­ szerkesztőség és kiadóhivatal. tára. Habár a részvétlenség miatt nevet­ Uj ügyvéd. Dr. Istók Barna városi séges számban adatott le a szavazat mégis fogalmazó, oki. bányamérnök, a múlt hét megállapítható, hogy a nemzeti gondolat folyamán Budapesten sikerrel letette az Salgótarján társadalmának minden réte­ gében él és ez a nemzeti öntudat meg­ ügyvédi vizsgát Szívből üdvözöljük. A reálgimnázium megkapta fogja tudni valósítani mindnyájunk álmát az érettségi jogot. Örömmel hallottuk a szebb és boldogabb nagy Magyaror­ a hírt, hogy a vallás- és közoktatásügyi szágot Kegyeletes emlék ünnepe volt minisztérium a helybeli reálgimnázium­ nak az 1929—30. iskolai évre a nyilvá­ a salgótarjáni református egyháznak enossági jog mellett az éreltségitartás jogát leljthetetlen emlékű főgondnokát néhai is megadta. Az intézet fejlődésében igen Liptay B. Jenő, acélgyári igazgató, korm. örvendetes ez az esemény, mert kifeje­ főtanácsost, december 14-én, szombaton zésre jut benne a legmagasabb tanügyi délután 3 órákkor szállította át, a salgó­ hatóságoknak az iskola munkájában és tarjáni köztemetőből a református temp­ jövőjében való bizalma. De igen meg­ lomban épült családi sírboltba. A koporsó nyugtató ez az intézkedés a szülőkre elhelyezésénél a család és a megboldo­ nézve is, mert megszabadulnak azoktól a gult kedves barátai részvételével Szabó nagy költségektől, melyek eddig a tanu­ Dezső lelkész imát mondott. December lók újpesti érettségizésével tetemesen meg­ 15-én délelőtt 10 órakor pedig a temp­ terhelték hozzátartozóikat Leginkább lomban, barátai, tisztelői valamint az acél­ azonban mégis az iskola tanulói lehetnek gyár tiszti, altiszti kara és munkássága hálásak, mert ezentúl nem kell idegen jelenlétében, a lelkész megemlékezett a környezetben, ismeretlen tanárok előtt megboldogult áldásos munkásságáról és letenniük a középiskolai tanulmányaikat még egyszer megáldotta örök nyugalomra befejező, legfontosabb vizsgáikat, hanem helyezett drága hamvait. Munkanélküliség. Az egész or­ szágban nagy a baj a munkaalkalom szem­ pontjából. Városunkban is, különösen az ünnepek közeledtével nagyobb számú munkanélküli kereste fel a polgármestert, hogy tőle munkanélküli segélyt kérjenek. A polgármester meghallgatta a küldöttség panaszait és bár látta, hogy sok a jogos panasz, azt is kellett látnia, hogy sok munkanélküli oka saját szerencsétlenségé­ nek. A polgármester sürgős értekezletre hívta a helyi vállalatok vezetőit, aki'c a legnagyobb jóindulattal tárgyalták a kér­ dést, de munkás elhelyezéssel, a csekély rendelések miatt nem tudtak segíteni, azonban helyeselték a polgármester azon szándékát, hogy sürgős szükségmunkála­ tot indítson meg. Ezt a polgármester már másnap meg is indította, de a sok jelent­ kezőből, csak egy jelentkezett munkára, a többi a napszám csekélységére hivat­ kozva elmaradt. Közben a polgármester Budapestre utazott, hogy képviselőnk ut­ ján a kormány segítségét kérje. Munka­ nélküli segélyről azonban szó sem lehet, csak a szükségmunkák megindítását he­ lyeselték a minisztériumban is. A pol­ gármester visszaérkezése után közölte ezt a munkanélküliekkel, akiknek józanabb része megragadva az alkalmat, munkába állt a nem magas napszámért, mellyel mindenesetre családján és magán is segít némileg. A város a munkába állóknak és a többi szegényeknek burgonya segít­ séget is nyújtott s a karácsonyi tűzifa ak­ cióban is részesíti, amenny re a rendel­ kezésre álló mennyiség megengedi. Saj­ nálatos azonban, hogy olyan hangon és viselkedéssel követelődzőit egyik—másik, amelyet nem érdeméi meg a.város pol­ gármestere, aki csaknem teljesen magára hagyatva követett el mindent, hogy a panaszokon segítsen. Az a hatalom és törvény, melyet némelyek neki tulajdoní­ tottak, nem áll rendelkezésére s ő is csak kérhet, könyöröghet, de nem oldhatja meg parancsokkal és rendelkezésekkel a gaz­ dasági nehézségeket ' A legalkalmasabb karácsonyi ajándék a már nem egészen fiatal asszony részére is. Igen nehéz egy ilyen ajándékot választani. Eljön az idő, midőn a családban észreveszik, hogy anyuka olyan dolgokban, amelyek azelőtt gyünyörüséget okoztak neki, most igazi örömet nem talál. Ékszer ? Egy szép ruha? igen, igen nagyon szép, azonban magába felvonuló beauték-felé. Ah de aztán ho­ . indult meg a magasrendü taktika sikeres válasz. gyan tud fitymálni ez a lebigyesztett következtetéseivel. De nincs rózsás, vagy ruzsos ajak s micsoda leki­ Csendesség van talán a berkekben?! De­ csinylő tekintet röppen a másik nem hogy. Zsong a felrázott kaptár, de a fufelé és fordul el a kedves fejecske, ha lánkok nem égetnek. Kis csoportok ve­ a vágyódó mihaszna tekintet tulajdonosa rődtek össze, combináltak a keresztrejt­ nem a sport által kiegyensúlyozott alak, vény tudósai, lelkielemzések hangzottak nem tolul elő dús szőke, vagy barna fel, melyeket a pompás cikksorozat ri­ tincs a kalap alól, vagy még inkább a asztott meg. Majd csendesedtek a hullá­ kalapnélküli fejről és a kihívó, arrogáns mok és a tarjáni élet másfelé fordult. öntelt arckifejezés tulajdonosa nem va­ Az öt cikk írója eddigi újságírói laki a társadalmi létrán. Vagy ha oda nagyvonalúságának kifejezésében gyorsan fel is kapaszkodott nem tud úgy tor­ haladt az elismertetés felé. Sohasem ke­ nászni, mint a hypermodern Dckobra, rült ilyen találó,, oknyomozó, életmegvikielött nincs lehetetlenség a női szemé­ lágitásu társadalmi termék tarjáni lapok rem eltévelyedésein és kivezető utat hasábjaira. Nem hiába tervezi a cikkíró nem találó labyrinthusaiban. A hálóko­ újabb tevékenységének jeles folytatásául csik Madonnája, erősen lekicsinyítette, a hajdani dicső emlékű losonci ezred csökevényes formában, ha megjelenik hőseinek szobrát egyenlőre Tarjánba. időnkint városunk egyik-másik társadalmi, Városunkba kerülve ő maga is eleinte rétegében, térdrehullanak előtte ugyan a lassan bontakozott ki; de éles megfigyelő nuditást kedvelő existentiák, de a Ma­ képessége, társadalmat mozgató, felrázó, donna rövid és nem eredménydus láto­ egyenes utón törhetetlenül előre haladó gatás után hagyja ott ezt a várost, hol ereje nőtt szemeink előtt, mint a város nem helyezték arra a piedestálra, mely­ élő lelkiismerete. Küzdelmes napjai is nek alapját nem a szén meg a vas, ha­ voltak; erős elhatározásokkal fogta ke­ nem az arany képezi, mint a Markovics zébe a tollat s állott az igazságos ügyek Rádión aranyvonátának ... hivatott védőinek sorába. De a tarjáni élet folyamata halad Újabb áramlatok és események tovább feltartózhatatlanul az ő rejtelmes nyomultak az előtérbe, nem kellett soká complicált utján. Hogy mi űzi, mi hajtja várakozni. Előre kütdte hírnökeit a késő ezt a szervezetet, azt csak találgatások­ ősz; hulltak a levelek, kopár lett a kal lehet megközelíteni... Pécskö, hideg szelek rohantak át a szűk Napvilágot látott a cikksorozat „A völgyön, csípős, nehéz köd nehezkedett Munka** hasábjain. Az első cikk telibe a városra, a kályhák megkezdték lassantalált Megindult lelkihullámokon át a kint téli sezonjukat és egyszerre csak felkorbácsolt zaj. Vajh ki Ő és merre kiütött a sztrájk. A fiatalok vezettek, az van hazája a tőzsgyökeres tarjámnak ki­ Öregebbek bólongattak hozzá. A tárnák áltotta az egyik csoport. De hát mi a és aknák magukra maradtak; nem üvöl­ jegyzések röppennek el az ajkakról a célja az öt cikknek, mely vehemensen töttek, nem vonítottak a Zágon szénku­ tyái (Grubenhund) és erős fogadkozás volt mind a két részen: kitartani. Bár a szenvedelem valamelyest alább hagyott és uj esemény zúgott át a városon. Ki­ vonult a minden rangú és korú ifjúság és bevonult Tarján falai közé az orszá­ gos hirü közoktatásügyi miniszter, hogy erős hitü életet leheljen a kitűnő átgon­ dolással megépített, a maga nemében egyedülálló acélgyártelepi elemi iskolába. Alig nyíltak meg az iskola kapui, uj kapu nyílt meg ünnepélyes, áhitatos csendben és az orgona hangjainál vonult a református templomba a nagy számú hívek és érdeklődők serege. Valóra fog válni a templommegnyitás napján fel­ hangzott „Miatyánk" ének minden tétele, melynek magasztos hangjait téljes készült­ séggel és megható előadásban juttatta érvényre a művésznő megértve a genialis szerzőnek a Mindenhatóba vetett szeretetét. De a művészetre hajló és kedvelő közönség rövid időn belül sok más kielégültséget is szereztetett. Egyik jeles fővárosi festő Edvi Illés Ödön kiállítást rendezett müveiből. Csak a pénzhiány­ nak és a nyomasztó gazdasági helyzet­ nek tudható be. hogy a nagyon mérsé­ kelt áru értékes festmények és rajzok nem találtak több vevőre. Alig csukó­ dott be ez a képkiállitás már is megnyílt a másik a Benczúr Gyuláé. Itt is több értékes festmény került eladásra. De a művészet más ága is megszóllak és fre­ netikus hatást váltott ki. Természetes is.—Hföz'ennek a mű­ vészetnek sikere közvetlen és a lágyan húrozott szivek azonnal megszólalnak; riadó taps a művész jutalma. Magyarorsxági Szent Erzsébet váltotta ki azt « hogy minden poazton jelen legyen, ame­ lyik nemzetközi elvakultságában nem ret­ tent vissza a legsúlyosabb nemzetpusztitástól, trádiciók és régi bevált eszmék kikezdésétől, de az is fegyvere tudott lenni, hogy idegenbe lapot szerkesztve nemzete ellen olyan súlyos rágalmakat hintsen az amúgy is félrevezetett európai közhangulatban, melyeknek éppen meg­ cáfolása lett volna kötelessége. Ez az em­ ber a nemzetköziség düledező frontját most úgy szeretné összeiszkabálni s friss erőkkel telíteni hogy az ifjúságot igyekszik megnyerni a szocializmus eszméioek. Fennen hirdeti, hogy felvilágosiUni, meggyőzni, szervezni és szQciálistává team kell az ifjúságot Szembe akar for­ dulni azzal a hiedelemmel, hogy a nép rétegei valamit is elérhetnek törvényes eszközökkel s nyíltan vallomást tesz arról, hogy nekik mellékharctér a parlament, Világos beszéd ez, amit eddig nem igen mondottak ki. Am, ha szükségét tartot­ tak annak, hogy ilyen őszintén nyilat­ kozzanak. meg kell tudniok azt is, hogy a nemzet túlnyomó többsége, melyben elvesz Garamiék tábora, tanult a múlt­ ból s nem engedi, hogy a holdkoros hyperbolák tébolya népgyüléseken, szervezeti lebujokban, bűzös korcsmahelyiségekben tobzódjék s onnan diktáltatja az utca han­ gulatát. A törvényes utakról letérni nem’ szabad, még annak a szociáldemokrata pártnak sem, amelyik nem érzi jól magát abban a munkakörben, ahol valóban építő eszközök állnak rendelkezésre, hogy kí­ vánságainak nyomatékos hangot adjon. Garaminak csak azt válaszolhatjuk, hogy mi is itt vagyunk s itt vannak törvénye­ ink, melyeken őrködni fogunk minden szocialista fenyegetés s aspirációk köze­ pette is. Hírek és különfélék Istentiszteletek sorrendje a hely­ beli kath. templomban. A karácsonyi ünnepkör folyamán az isteni tiszteletek rendje ez: Karácsony estélyén éjféli mise, karácsony első napján reggel 6 órakor pásztorok miséje, első és másodnapon fél 9 órakor kis mise, 10 órakor szent beszéd és nagymise, fél 12 órakor kis mise. Szilveszterkor ó-év esti sz. beszéd és ájtatosság, este 6 órakor újév napján az istenitiszteletek sorrendja olyan, mint a vasárnapoké. — Plébánia, Karácsonyi istentiszteletek sor­ rendje az evangélikus templom­ ban. Karácsony böjtjén, 24-én 5 órakor karácsonyfaünnep, karácsony I. ünnepén d. e. 8 órakor urvacsoraosztás tót nyel­ ven, 10 órakor istentisztelet, offertórium, .11 órákkor magyar nyelvű úrvacsora, d. u. 5 órakor istentisztelet Karácsony II. ünnepe is d. e. 10 órakor istentiszte- ségeiben próbálkozik a tarokk vagy a briddge illetve a ferbli esélyeivel. Az uj színekkel, vágyakozásokkal vergődő, próbálkozó élet Tarjánt sem hagyta tétlenül. Hiába szaladnak a fővá­ rosba a sors ideköt mindnyájunkat és ha két — négynapi fővárosi tartózkodás után uj benyomásokkal, csüggedten, élalélt lé­ lekkel, kimerült pénztárcával jön is vissza a culturált lélek szűk pátriájába az érvé­ nyesülést lelki kielégülést és ambitioinak megérését mégis csak a szén acél az üveg hármas munkahelyén lelheti fel Igen, igen de sokan másutt leginkább megint csak a fővárosban dobbantathatják meg szivüket az örök relytély láttára, ki uj formájú és uj elnevezésű nyúl és macska szőrme vagy legföllebb csikóbőr bundá­ ban sálál a corsokon. Már nem olyan kurta — legnagyobb sajnálatunkra — a ruhájuk, mint hajdanában; kalapjuknak sincs széles, vagy semmilyen karimájuk. Igaz gyöngysor nyakéke, fogai szemöldö­ kei és krokodilus bőrös cipő ugyan még hamisak, de hamisak ékszerei is, amelyek olyan antik jellegűek, mint a név magya­ rosított családi elnevezések, az Írói és művészi nevek jórézse, melyeket csak az meht meg a sokak által helytelenül fity­ máló mosolytól, hogy egy csomó epiteton ornanst eszeinek ki a színházi meg egyéb jóindulatú kritikusuk, ha ugyan ilyen kritikusok léteznek. Mintha bizony mindez elégséges méretekben nem jelentkeznék Tarjánban, a megyei városban is. Tessék csak a remek ki világi tásu Fő-uccára sé­ tálni különösen a moziestek idején. Sor­ falat áll az aranyifjuság és többékevésbé elmés, lelkesedő, esetleg csipkedő meg­ Értesítem a n. é. közönséget, hogy asztalos műhelyemet az „Omílyák Ká­ roly"-féle műhelyből a „Tátra-u. 9. szám alá** fa volt Hivatal-féle sodrony­ üzem helyére) helyeztem. Továbbra is szives pártfogást kérve vagyok PATAY LAJOS asztalos-mester. �4 oldal Salgótajrán, 1929. dw?24 A MUNKA Borbély Lajosné, ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem az igen tisztelt korcsolyázó közönséget, hogy a VÁROSI JÉGPÁLYÁN a legújabb, Icgcsodásabb rádiót szereltettem fel. A hangszórón keresztül gramofon hangversenyeket is rendeznek, amelyen a legújabb slágerek lógjak a korcsolyázó közönséget szórakoztatni. Állandóan meleg tea, forralt bor kapható. A t. közönség szives pártfogását kéri POLK FERENC a rádió készülékei Szántó Sándor rádió szaküzletc szállította. vendéglős. azt gondolja: ezektől nem lehet megint fiatal és szép. Egy kényelmes szék, egy meleg ruhadarab ? na, de ilyet, még nem vagyok én öregasszony! Valami a ház­ tartás részére ? Mindaz, ami kell megvan. Anyuka érzékeny lett és éppen ajándék­ kal könnyen meg lehet őt sérteni. Egy varrógépet kellene neki ajándékozni 1 Ilyen is van már ? Igen, már hosszú évek óla. Még mindig jó szolgálatot tesz. Bi­ zonyára 1 Azonban anyukának már néhanéha nehezére esik a régi gépen dol­ gozni. A taposás t i. már fáradságos és anyuka szemei nem olyan jók már, mint azelőtt. A gép zakatolása szintén terhére van már. Egy 25-30 éves varrógép már nem járhat csendesen és ezt anyuka bi­ zony már észreveszi. A kézivarrás is fá­ rasztja őt már. És éppen most, amikor a háztartás már kisebb lelt, anyukának egy szép munka igazán örömet okozna. Ezért komolyan mondom : Egy varrógépet kel­ lene neki ajándékozni, egy Singcr-varrógépet, villamos motorral és varrófénnyel. Talán egy hordozható villamos-varrógépet, amely épp olyan kedves, mint praktikus is. Ezt egy szekrénybe el lehelne helyezni, nem áll senkinek sem útjában és tény' leg ez ez a gép, amely kéznélvan akkor, amikor tulajdonképen a varrás nem ok­ vetlenül szükséges. Mert akkor azért var­ runk, stoppolunk és hímezünk, mert ez örömet szerez nekünk és mert fáradságba nem kerül. A helybeli Singer fióküzlet a róm. kath. templommal szembe. Salgótarján látványossága a legmodernebbül felszerelt „Nemzeti** szálló, étterem, kávéház. Szolid családi szórakozó hely. Elsőrangú zene. Nyitás e hó 22-én, vasárnap volt. Cselédkitüntetés. A m. kir. föld­ művelésügyi miniszter ur Nagy István zabari mezőgazdasági cselédet 30 évi hű­ séges, szorgalmas és odaadó szolgálatáért elismerő oklevéllel és 100 pengős pénz­ jutalomba részesítette. A kitüntetést és a pénzjutalmat f. évi december hó 10-én adta át vitéz dr. Korbáss Ferenc főszolga­ bíró, aki beszédében a jelenlevő mező­ gazdasági cselédeknek mintaképül állí­ totta Nagy István kitüntetettet, hogy ők is hasonlóképen igyekezzenek ezt a ki­ tüntetést megszerezni példás és oda adó munkásságukkal. Az ünnepségen meg je­ lentek még Krausz Jenő vármegyei m. kir. gazdasági felügyelő, Spiska Mihály m. kir. erdömérnök, Kovássy Lajos m. kir. járási gazdasági felügyelő, Dimák csodát; hogy zsúfolásig megtelt a róm. kath. Nöegylet helyisége. Felhangzott Laurisin érces, ragyogó tenorja s alig tudott a pódiumról leszabadulni. Meg­ szólalt a hit apostola, kinek érdekesen szép fejét ezüstös hajglória fonja körül. A zongora hangjai szakították félbe, a nagy benyomást keltő szabad előadást. A színművésznő teljes sikert aratott vele együtt a többi közreműködők is. Sőt trogrammon kívüli szám is került elő és aurisin újra lángba borította a hallgató­ ságot s amint elementáris erővel adta elő a „Bucsusok énekét" melyet a rendkívül rokonszenves papszerző kísért zongorán. A Mansz nagy ambitíoval és nagy sikerrel működik szorosabb társadalmi élet megalakításán. Sorozatos ismeretter­ jesztő előadásainak eddigi eredménye nyilvánvaló. Nagy közönség látogatja a kedd délutáni előadásokat, melynek ke­ retében • tarjání társadalom sok jelen­ sége foglalkozik általános érdekű isme­ retek előadásával, a tudomány, irodalom, művészet sok tételét fejtegetve. De a Mansz ezen az általános ér­ dekű felolvasásokon kívül — hogy na­ gyon lapidaris stylusban fejezzem ki magamat — nagy fába vágta fejszéjét Propagandát készít elő a magyar ruha­ viselet megvalósítására. Sopronból jött a gondolat, hol már sok a követője. Bár sohasem kerülhetett volna ez a mozga­ Ödön m. kir. erdőmérnök, Baráth Béla in. kir. erdőmérnök, Szőke József kör­ jegyző és Bárkányi Béla földbirtokos, ki­ nél a kitüntetett teljesít még a mái napig is szolgálatot. Több kézimunkát karácsonyra! Még akkor is, — ha könnyen uralko­ dónak tartanak, ki kell mondanom: a mai asszonyok és leányoknak karácsonyra több kézimunkát kellene készíteni. Oh, igen jól ismerem ellenvetéseiket 1 Nincsen idő! Azonban több időnk volt nekünk régebben ? Nem voltak gázkályháink, sem villanyvilágítás, még kevébbé villa­ mossággal hajtott háztartási eszközeink. Minden munka több fáradságba került. Es mégis hosszú estéken át ültünk kézi­ munkáinknál, az öröm csendes elóérzctével, mert örömei akartunk okozni. Ön azt véli, hogy nem szükséges a régebbi évek esztelenségét megismételni. Hogy a kereset utáni hajsza megköveteli a jogát, hogy az általános elszegényedés érezteti befolyását, hogy nem minden asszony iparművész. Nem mondok ellent. Ellen­ kezőleg. Éppen azért, mert szegények vagyunk, arra kellene ügyelnünk, hogy az ajándékok sokba ne kerüljenek, ha­ nem azon kellene lenünk, hogy ajándé­ kainkat saját munkánkkal értékesebbé tegyük. Nem szükséges, hogy időt paza­ roljunk. A tümunkák elkészítése ma már nem vesz annyi időt igénybe és nem kerül annyi fáradságba, mint a régebbi években. Egyéb villamos eszközök mel­ lett a villamos Singer-varrógép is ren­ delkezésünkre áll Varrás- és himzési minták mindenütt kaphatók és igy nem szükséges, hogy mi magunk művészek legyünk. A tümunkák évszázadokon át értékesnek és szépnek tekintették, érté­ két és szépségét pedig ma sem veszítette el. Hímzés- és varrásoktatást minden Singer üzletben, — helyben a róm. kalh. templommal szemben levő fióküzletben is — teljesen költségmentesen lehet kapni. Csak időt és fáradságot kell ven­ nünk. Ezért újból: több kézimunkát ka­ rácsonyra 1 Ha fáj a feje és szédül, ha teltséget, bélizgalmat, gyomorégést, oldalszurást, mellszorulást és szívdobogást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc Jó­ zsef1* keserüvizet. Gyomor- és bélszakorvosok bizonyilják, hogy a Ferenc Jó­ zsef víz remek természetalkotta hashajtó. Kapható gyógyszertárakban, drogériák­ ban és füszerüzletben. Megilletődve veszem a tollat a ke­ zembe, amidőn e nevet leirom — és bi­ zonyosan vannak még Salgótarjánban, akik ép oly meghatva emlékeznek vissza e név hallatára az elmúlt időkre. — Lesznek azonban most már sokan, akik nem ismerték a Nagyasszonyt, akit mi most oly mélyen gyászolunk. A mai fiatalságnak nem volt része azon időkben, amelyekben vissza kell nyúlnom, nem érti meg az akkori társa­ dalmi viszonyokat, pedig a kalendáriom szerint nem is olyan sok idő telt el azóta, de a gyorsan pergő események zuhatagában mégis úgy tűnik mintha igen-igen régen lett volna. Nagyot fordult a világ, az utolsó évtizede alatt, évszázadok történelme ro­ hant le előttünk. Szédületes iramban fejlődött a tech­ nika, mely az emberiség jólétét, boldog­ ságát és boldogulását volna hivatva lehe­ tővé tenni, Társadalmi életünkben azon­ ban ép ellenkezőleg, szörnyűségesen tor­ lódtak össze az utóbbi évtizedekben századok bűnei is, és a lelkek e rettene­ tes dekadenciájában, a technikai fejlődés­ sel szemben mégis a nyomor, az elége­ detlenség, a gyűlölet jutott tényleg a mai vergődő emberiség osztályrészéül. Ma azonban, mintha halványan pirkadna már, az igaz útról leiért lelkek megrovása, mintha vissza-visza térne, a gyülölséget imitt-amott a szeretet igéje foglalná el és igy képzeletünkbe talán már el tudunk helyezkedni a régi jó idők emlékezetében. 1869. évben volt, amidőn Salgótar­ jánban a vasíinomitó r.-t. alakult, egy fiatal mérnök tűnt fel akkor, aki kezdet­ ben szerény viszonyok között, később mindinkább eredményesebb működést fejtetve ki, csakhamar önálló poziciót nyer a gyár kötelékében. 1881-ben a gömörmegyei Rimamu­ rányi társulat fúziójánál már Borbély La­ jos műszaki tudása döntőleg érvényesült és ekkor családot alapítva, hozta ide Tarjánba egy iglói patriczius család szemefényét feleségül. Mint műszaki vezérigazgató csak­ hamar felsőmagyarország egész vasipara felett fejtette ki tudását, megvetvén an­ nak alapját. Es hűséges hitvese megleremté a legszebb családi életet, szerénykedve mint házias, jó gazdasszony, mint gondos anya és később férjének hatalmas pozíciójában ép úgy betöltötte szerepét és tiszteletet ébresztett maga iránt. Mig férjében a műszaki tudással, a körültekintő, a széles látkörü, emberis­ merő, szigorú, de igazságos vezért láttuk addig nejében az emberszeretetlől ára­ dozó, finomlelkü, tapintatos uriasszonynak hódoltunk. Mindenben alkalmazkodott férjéhez, a társadalmi részt választotta magának és nem igazságtalan protekció kegyeit osztogatta, de lekötelező részrehajbtL a nyájassággal fogadott mindenkit, —;aJÍ hozzáfordult, egyaránt. Feltűnés nélkül pártfogása alá.yelto a munkás családok sorsát, sok özvegy és sok árva hálája kiséri őt most útra. , Mint az acélgyári olvasókör zászló­ anyja élénk érdeklődéssel kísérte az agy* let működését és állandó segélyben iészesilelte a tagok hátramaradottjait Evangélikus vailásu yolt, férje kaiholikus, de a legteljesebb összhang volt közöttük. Az ő buzgó hite nem a más vallá­ sunk gyűlöletéből táplálkozott. • •••*.*» Jótékony, nemeslelkü Nagyasszony* volt a szó legteljesebb értelmében/"aki hitvesi és állásából folyó társadalmi kö­ telmeinek, igaz keresztény kötelesíégtü* dással felek meg. 1900-ik évig Salgótarján nemtuje volt, de ekkor búcsút kellett vénünk tőle, mert férjének hivatása megkövetelte, hogy Budapesten a központban intézze! elelúség terhes állásából kifolyó intézkedéseit. . Egy emlékezetes búcsú estélyen vál; lak el a mi körünkből, nem szivesen ieVték, de azután is mindenkor a távolból éreztük a ö gondoskodását és jóságtól * túláradó szivének melegét Egész élete .mintául szolgálhat ji? utókornak, bár a mai kor felfogása, nos feladatok elé állítja az asszonyt. A férfi nehéz sorsa ma a hitves lant sat is sok ’ esetben kenyérkeresetre szór ritja, nem töltheti be teljesen magasztos hivatását ami . a családi élet, a boldog egyultiét rovására megy. Mindazonáltal hallani már hango£<a amelyeknek /ni.ideális család visszaáll^ tása a célja. • A modern cigaretta füstös felfogást talán mégis a házasság szentségének tel­ jes érvényesülése fogja követni, amelyre oly nemes példát nyertünk a drága, fe­ lejthetetlen Nagyasszonyban. Mióta elment tőlünk a bpesti déli­ báb-utcai palota volt tisztelő híveinek zarándokhelye — 1923 óta viselte az. özvegyi fátyolt, •— szerelő környezetben; leánya, unokái és hü barátai körében. J Ma gyászház a palota, ahol hoszszas nehéz betegség gyötörte meg a jó­ szívű NagyasszanyF és ahol visszaadta nemes lekét á Temetőnek. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni ■> «. Wabrosch Béla Következő számunk 1930. ja­ nuár 4-én jelenik még. * Karácsonyi, vásárok és ünnepé- . lyekröl következő számuvkban referálunk. A rótttz kath. Olvasókörben december. 25-én bemutatásra kerül a „Vasgyáron**. _ . Eladó, 'jutányos árban kettő darab 3 hónapos'’’tizsla kölyök. Fajtiszta be­ lom megfelelőbb forum elé, mint a Mansz-é manipulatio által ütött sebekre balzsa­ vadászott,' ‘tóváló sZaglásu szülőktől. Ár a kérdés és a megoldás sok akadályba mos ír lesz a büszke és gyönyörű ma­ megegyezés 'szérűit.'— Turcsányi János fog ütközni. Divat ö-íensége hajthatatlan. gyar ruhában megjelenő feleség és le­ mátrászeléí Szeurakodó. Utjai szövevényesek, kiszámíthatatlanok ánysereg hóditó felvonulása ... Egy j ókarban lévő ^Wertheim**' és fejlődési folyamatán, mint culturalis A divat szélsőségei néha mulatsá­ kassza eladó. Xim a .kiadóban. evolutio is a világ érdeklődésének elő­ gosak, majd tanulságosak, de időnkint Bérbe.: ádó. Kassai-sor 38. sz. ház terében áll. Ennek a kényurnak is meg­ tragicus vonás is belehangzik. Az élet vannak a maga szeszélyei és zsarnok­ látszólag cél és terv nélkül szövi örök magánlakássá!, esetleg üzletnek is. Meg­ sága egész a nyaktilóig. És ha időnkint útjában a tragédiát és vegyíti, keveri va- vételről is .lehet tárgyalni. Érdeklődni egyik másik egyeduralkodóját meg is rázsos boszorkány üstjében a jövendőt, lehet: Katona, László, Rimamurányi utca fosztják a tróntól azonnal akad egy egész ép ezért a legképzettebb elme részére 32 sz. alatt. ; . . sereg trónkövető, mint Afganisztánban. is megfejthetetlen az élet értelme és célja. Eladó. Egy tehermentes ház, mely Ez a zsarnok, időnkinti psychosisában, E tűnődések közepette fordul a áll: 2 szoba,. 1 konyha, 1 spciz, 1 elő­ őrületeiben, nincs tekintettel sem a nem­ tarján! társadalom mély részvéte a bánya szobából, . villany világítással, a tető eternit zetgazdaságra sem a politikára sőt még nagy betege felé, ki a budai hegyek lej­ lappal, natgy portával,. 4500 pengőértel* az emberiség legnagyobb kincsének az tőjén várta a gyógyulást. És nem hiába adó. Bővebbet 'a 'kiadóhivatalban. egészségnek is fityet hány. A fűzők kora várta. Nagy gyakorlati és elméleti képes­ ugyan már lejárt és csak a rendellenes ségekkel bíró egyénisége a bánya életé­ a kövér formák kiegyenlítése, maszkirozása ben magas polcra cinciié, mely munka­ mégis A LEGJOBBAK ! céljából akad még elég sok paticnse az körében nemcsak irányitó, de kezdemé­ élelmes és jó üzleteket kötő füzőipamak. nyező is. Hcjh, de a szive! Finom és A divat ellen nincs fellebbezés és itt fog érzékeny idcgszálakkal átszőve majdnem az első akadályba ütközni a magyar ruha szeizmographszerüleg megérez minden viseleti mozgalom. Általános elterjedésre legapróbb lökést is. Igyekszik mindent Bndapfe0t/Vm„ BaroM-tér 19. úgysem számíthat Bizonyos hazafias, rendbehozni s ez örökős munkájában . Egy pár lépés a Keleti p. u.-től. nemzeti ünnepélyek alkalmából fényével ( kifárad és jelentkezik: őreit sürgősen és Kcdtei -vidéki -vendéjjtínket ■ Kará­ hozzá fog járulni az efféle összejövete- •' nyugtalanul küldözgeti a központba a csonyi ünnepek alkalmából akuton könőntlek szépségének emeléséhez. De táncolni szivéhez, pihenést kíván. A gondos és juk a boldog jjjávot kívánunk.. .... , V . 'Kiváló. benne akár a modern táncokat, akár a* szakszerű kezelés, a csendes magány le­ •* Igazgatóság csárdást bizony nehéz munka lesz. De csillapítja, megnyugtatja az aggódó szív Fentieürp tóvatifoxó látogatóinkat azért csak induljon meg a mozgalom és központot és uj erővel, t*j ideákkal lép áralrihbOjlO?B*4mlék éngedmény* tűnődjenek a férjek még az apák a pénz-jI nemsokára, mindnyájunk örömére, régi iCáMsiUO.- * > • ügyi műveleteken. Erre a fájó pénztárca, működésének színterébe. SINGERVARRÓGÉPEK Tisxa Szálló �Salgótarján, 1929. dec, 24 5 oldal A MUNKA "TEÁSKANNA LILA" Rövid levélben dús tartalom. Hogy agg légy, ezt idd' fiatalon. «ló beszélő képességgel rendel­ kező urak magas jutalék mellett, akik varrógép terjesztésével óhajtanak foglal­ kozni, azonnali belépésre felvétetnek a Singer varrógép r.-t. salgótarjáni fióküz• létében. Jelentkezni lehet személyesen az üzleti órák alatt. ügynökök magas jutalékkal fel­ vétetnek Cim a kiadóban. Szociális világszózat egy jobb gazdasági és társadalmi rendért! Irta: Tobler János országgy. képviselő. Minden századnak megvan a maga különleges eseménye, mely végigvonul rajta s évtizedeket foglalkoztat a felvetett kérdés múltjával, jelenével s jövőjével. Parasztmozgalom, vallási háborúk, szabad­ ságharcok, stb. A XIX. és XX. századok -a szociális kérdések korszakát jelentik. Ki tagadhatja, hogy a szociális kér­ dések egész légióját teremtette az utolsó két század. Nem mintha előbb e kérdé­ sek nem léteztek volna. De vájjon nem több megoldható problémát hozott magá­ val a fejlődő nagyipar, mint a középkor patriarchális kisipara. A falu ózondus levegője s erkölcsi alapja adotl-e annyi - gondot, mint a mammut-városok, lakás­ ínségükkel ’ s Szodoma-Gomorhájukkái ? • A modernizmus a maga laza furcsaságai­ val és szokásaival nem tölti-c meg kór­ házainkat, fegyházainkat és javitóintézc; leinket ? Hol a régi családi szentély, a hűség, hol a családalapítás lehetősége, a tisztességes családi élet folytatása. Kérdések tengere. E kérdések világvirodalmat teremtettek, nagyeszű férfiakat állítottak vonalba, de mi több, a szoci­ ális kérdések s azok megoldásának prob­ lémái világnézetileg is megosztották az .emberiséget A Marxok és Lasallék ta­ gadhatatlan pillanatnyi szellemi sikere eltűnik, azonban XIII. Leó pápa tündöklő ; „Rerum novarum"-ja mellett. De a ke’ resztény Ketteler, Pesh, Vogelsang, Cathrein, Prohászka, Giesswein személye, működése s iránya mind fénylő bizonyí­ tékai. hogy a szociális kérdések megol­ dására felesleges világnézetet változtatni A harc Krisztus és Béliál közölt a szociális kérdés körül is eldőlt Albert Thomás, a nemzetközi munkügyi hivatal igazgatója, a világháború franciaországi szociáldemokrata municiós minisztere, je­ lentéseiben meghajtja az elismerés zászla­ ját a keresztény felekezetek szociális . munkája előtt A forradalmak s a világ, háború utáni időkben nem egy kormány­ ban katolikus pap ült a munkaügyi mi­ niszteri székben, igy a holland Nollens, a német Brauns, a magyar Vass. Véletlen ez? Nem, ez a világnézetünk ereje s bizonyítéka annak, hogy a szociális kér­ dések megoldásához nem feltétlen szük­ séges Bébel, Adler, avagy Buchinger. Mostanában Rómában járt egy munkásküldÖttSég s a pápával hódoló felirat­ ban ismertette a jelen nagy szociális har­ cait. A pápa Írásban válaszolt Válasza egy világszózat, válasza fáklyagyujtás a 'szociális sötétségben. Elitéli a szocializmust s a komunizmust. De híveitől nemcsak a szocializmus és komunizmus elleni harcol várja, ha­ nem elsősorban pozitív szociális munkát , kíván. Tehát nem szavakat, ígéreteket, hanem tetteket, alkotásokat. „A keresz­ tények folytassák a szociális újjáépítés fejedelmi müvét s fáradozzanak egy jobb gazdasági s társadalmi rend alapításán". Kóma feje látja a mai társadalmi rend lehetetlenségét, érzi a dolgozó társadalom kívánalmait azért kívánja az uj társa­ dalmi rendet s egy jobb gazdasági rend­ szert, mely újjá építi a szociális fejlődés müvét, A pápa tehát nem szavakat akar, Az erőteljes reggeli tea Egy 50-os csomag 1.— pengő Egy csésze tea csak kb. 2 fillér. munkát oly sokszor lecsépelték, s akik a jo­ 1 tagoltsága egyáltalán nein felel meg az gos gazdasági kívánalmakat a kommunista állampolgárság igazi színezetének, sőt szó kritériumával illetik. annak részlettükréül sem tekinthető. De A pápa felhívja a szervezett kato­ ennek ellenére sem közömbös, |iogy likusok figyelmét, hogy kívánjanak álla­ bármilyen . társadalmi szervezetbeij a maiktól szociális törvényalkotásokat, sza­ nemzeti és keresztény politika háttérbe bályozzák a fogyasztást, közreműködje­ szorul-e, vagy sem-. Mert ma a nemzeti nek a lakáskérdésben, biztosítsák a kér. érzés megerősödése a jSblgárság összes munkás-szervezetek bevonását, hogy, elemeiben nem kormány- vagy pártpoli­ mindez javítsa a munkás helyzetét s tikai érdek, hanem elsőrendű- nemzeti egyben erősítse a dolgot, a modern óriási érdek, amely nemzetünk elejét és bol­ , . nagyipar tulhatalma ellen. ‘ • dogulását* jelenti. A szervezettség és’ az" -összetartás „Az igazság szeretet erkölcsi alap­ elvei vezessék a szociális munkát s nem győzedelmeskedett^ »a szervezetlenség és az osztályharc diktálusa, ez javítsa a a szétíorgácsoltság fölött." Á hiagánalkalmunkaadó s munkás közötti viszonyt s mazoltak választási eredményéből le kell ez segítse elő a gazdasági termelés kü­ vonni a konzekvenciákat. A nemzeti ér­ zelmű magánalkalmazottaknak, ahelyett, lönböző faktorainak együttműködését." hogy beletörődnének pillanatnyi veresé­ Lehet-e ezekután még kétely bár­ gükbe, példát kell venni ellenfeleinkről kiben, hogy a keresztény világnézet a és szervezkedniük kell a jövő küzdel­ helyes s hogy ezen tanok szerint kell, mekre, hogy tömör falanszokban vonul­ hogy megoldódjanak e század embereket hassanak fel az elkövetkezendő válasz­ nyomasztó nagy problémái ? El kell tör- tásokra. Ha a polgári és a nemzeti gon­ pülni, el kell tűnni gyarlóemberek tév- dolat képviselői is összetartanak és szer­ tanainak, ha az egyház a maga tekinté­ vezkednek s ahelyett, hogy passzivitásba lyével a szociális igazságokat hirdeti, mert vonulnak, lelkesedéssel elvégzik azt a a vallás parancsa többet jelent, mint a felvilágosító munkát, amellyel kijózanít­ marxizmmus, vagy a leninizmus I ják' megtévesztett társaikat a demokrácia Róma nagy pápája, a magyar dol­ jelszava alatt folytatott szociálisla ámítá­ gozók hódolattal köszöntenek és követnek! sokból, úgy a siker nem maradhat el a jövőben. Ma a közönyösség és a nem­ törődömség a passzivitásba való vissza­ vonulás, a politikai és társadalmi élet minden vonatkozásában valósággal bűn­ nek számit. Ellensúlyozni kell a dema­ A Mag ínalkalmazoltak Biztositó gógia harsonáit, nehogy tele kürtölhessék Intézetének választásán az úgynevezett a krítikátlan füleket olyan idealisztiku­ blokk szerezte meg a többséget. Tudtuk, saknak , feltüntetett elvekkel, amelyek hogy a magánalkalmazottak között már csak pártérdeket, de a legtöbb esetben a békeidőben is volt egy jelentékeny is csak önös érdekeket szolgálnak, elho­ réteg, amely erősen hajlott a szociálisla mályosítva, sőt céltudatosan kompromit­ és radikális eszmékre. Mert a demokrata tálva a nemzet érdekeit. A választási eredmények ellenére blokk elnevezés mögött voltaképpen a szocialisták szakszervezete áll, amely sem lehet azonban szoliálista térhódítás­ terrorisztikus demagógiával tömörítetté a ról beszélni a magánalkalmazottaknál. maga táborába a magánalkalmazottaknak Ha a munkavállalóknál van is egy bizo­ könnnyen befolyásolható elemeit Ez an­ nyos szociális érzelmű érdekcsoport, a nál könnyeben sikerült, mert a csekély munkaadók az intézet vezetői között ma jövedelmű kisemberek mindig könnyen is túlnyomó többségben vannak a nem­ téveszlhetök meg bombasztikus jelsza- zeti érzelmű képviselők. És gondoljunk szavakkal,-hangzatos ígéretekkel. Itt nem csak arra, hogy a békeévekben a Ma­ történt egyéb, minthogy egy lokális ér- gánalkalmazottak Biztositó Intézete, majd­ dékszövetkezet jól megszervezőit cso­ nem kizárólag azoknak a radikális ele­ portja aratott időleges sikert. Nem sza­ meknek a kezébe volt, amelynek most bad azonban elfelejtenünk, hogy a ma­ terrorisztikus propagandával újra sikerült gánalkalmazottak társadalmi és ielekezeti szerephez jutniok. Vegyünk példát. Lehet-e a jegybankrendszerrel gazdasági konszolidációt elérni? Irta: Bell Miklós volt nemzetgyűlési képviselő. Normális állami élet csak úgy kép­ zelhető el, hogyha az állami háztartás, a gazdasági forgalom és a reális kamatú forgótőke harmóniában vannak. Hogy a mai helyzetet világosan lássuk, szükséges, hogy a háború előtti és a mostani európai államok háztartá­ sai között összehasonlítást tegyünk és egyúttal érdeklődjünk az iránt, hogy milyen arányban áll ezzel szemben for­ gótőke, illetve a gazdasági forgalom. Áttekintés és összehasonl.tás szem­ pontjából álljanak itt pengőre átszámítva az európai államok háztartásai 1913 és 1927. évről. 1913. évben millió pengőben. Be­ vétel 42.185.8. Kiadás 42.776’1. Ebből fizetett államadósságra kamatot 7.500. Az összes európai jegybankok aranyfe­ dezete volt 22.474’4. 1927. évben. Be­ vétel 77.552’2. Kiadás 78.947’6. Ebből fizetett államadósságra kamatot 25.808’7. Az összes európai jegybankok aranyfe­ dezete volt 20.401’8, Fenti hiteles számok a napnál is világosabban mutatják a mai európai szo­ morú gazdasági helyzetet Azt látjuk hanem pozitív munkát Mit szólnak mind­ ugyanis, hogy az európai államok kiadá­ éhez azok, kik a keresztény a szociális sai úgyszólván. kétszeresen emelkedtek a háború előttihez viszonyítva. Az állam­ adósági kamatra fordított összeg pqflig több mint három és félszer annyi, mint az 1913-ban volt. Amennyiben azonban azok az államok, amelyek a pénzdeval­ vációval éltek, becsületesen űzetnék a reális kamatot, abban az esetben az európai államok költségvetésében az ál­ lamadósságra fizetendő kamat 38 milliárd pengőre rúgna, Vagyis az 1927. évi költ­ ségvetési, vagyis kiadási főöszeget. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az európai jegybankok aranyfedezete 1927-ben 10 7o-kal kevesebb volt, mint 1913-ban. A mai helyzet tehát az, hogy az európai állami háztartások kétszeres gaz­ dasági forgalmat követének, amihez a jegybankok az aranyfedezet h.ánya miatt a szükséges forgótőkét nem szolgáltat­ hatják s ennélfogva természetszerűn be­ következett a gazdasági nyomorúság. * Hogy még világosabb legyen előt­ tünk a1 helyzet, szükséges, hogy azon forgótőke alapok iránt érdeklődjünk, amelyeket a gonosz pénzdevalváció el­ pusztitott Ilyenek voltak a takarékbeté­ tek, árvapénzek, állami, vallási, nyugdíj, biztosítási stb. alapok, állami értékpapí­ rok és más különféle értékek. Németor- szágban a háború kitörésekor ezek ki­ tettek: 1) takarékbetétek 22.000 millió Márka, 2) árvapénzek, bankok vagyona, állami, vallási, nyugdíj, biztosítási alapok stb. 26.000 millió Márka, 3) állami ér­ tékpapír volt a nép birtokában 17.845 millió Márka, összesen: 65.845 millió Márka. Ez a rctteneles nagy összeg bizo­ nyítja azt a lényt, hogy egyedül Német­ országban több mint Háromszor olyan nagy összegű forgótökealapokat pusztí­ tott el a dívalváció, mint amilyen arany­ alap fölött rendelkeznek jelenleg az öszszes európai jegybankok. , Ha most már pedig az egyes euró­ pai államokban a pénzdevalváció által elpusztitott forgótökealapokat is számí­ tásba vesszük és ezt a mai európai ál­ lami költségvetéssel harmóniába hozzuk, akkor azt látjuk, hogy az európai álla­ mok gazdasági összhangjának a létesíté­ séhez 8üu/o lorgólökehiány mutatkozik, más szavakkal a mai európai államok csak ’/s rész forgótőke felett rendelkez­ nek s igy nagyon természetes, hogy ez­ zel az aránylag kis összeggel konszoli­ dációt még remélni sem lehet, annál kevésbbé, mert a világ összes aranybá­ nyái a mai teljesítőképesség mellett 1000 év alatt sem képesek a hiányzó aranyat előteremteni. Még szomorúbb a helyzet, hogyha számításba vesszük azt, hogy a mai pénz­ nek, még a dollárnak és svájci franknak is aránylag ’ 30—4Ou/okal kisebb vásárló­ ereje van, mint a háború előtti pénz­ nek volt. Összesítve az eddigieket, azt lehet mondani, hogy az aranyfedezeti pénz­ rendszer haldoklik, nemcsak azért, mert az aranybányászás nem tudott a gazda­ sági fejlődő élettel lépést tartani, hanem azért is, mert a devalváció elpusztította azokat a segítő alapokat, amelyek egyút­ tal aranypótló természettel is bírtak. Ez a haldokló redszer tehát többé szóba sem jöhet, hogy gazdasági konszolidációt lehessen vele teremteni. Azt hiszem, hogy aki a fenti pozi­ tív adatokat megérti, annak szintén szeme előtt lebeg a mai rettenetes katasztrófális helyzetünk és érthetetlen lesz előtte az a szerencsétlen pénzügyi, illetve gaz­ dasági politika, amit az egyes európai államok pénzügyi, illetve gazdasági ténye­ zői követnek. Angliában legutóbb a munkásság vette át a kormányzást. Amennyiben azonban az angol munkáskormány is ki­ zárólag a Bank oi Englanddal dolgozik tovább és nem gondoskodik arról, hogy ennek a részvénytársasági bankokratikus rendszernek az átalakításával a pénznek a fedezete ezentúl ingatlan legyen, ami többszörös garanciát és elegendő forgó­ tőkealapot nyújtson, hogy az államház­ tartás, a gazdasági forgalom és a forgó­ tőkemennyiség harmóniába kerüljön, ab­ ban az esetben a mai munkáskormány sem fog gazdaságilag jobb eredményt el­ érni, mint az elődje, mert consolidációt teremteni elegendő és olcsó forgótőke nélkül nem lehet. Salgótarján a dorozs­ mai kiállitásoiu Anyagi torlódás következtében be­ állott helyszűke miatt csak most adunk számot olvasóinknak Kiskundorozsma-Árpádközponli kiállítás eredményéről. Mint a „Szegedi Napló" s az összes szegedi lapok írják: „A szeptember 29.-i dorozs­ mai kiállítás, szép erkölcsi és anyagi si­ kerrel zárult. A bírálatot és díjazást szak­ emberekből álló biráló bizottságok vé­ gezték. Díjként arany, ezüst és bronz érmek, különböző tárgyak és eszközök, továbbá állatok és eszközök lettek ki­ osztva." Bírálat és díjazás tárgyát képez­ ték : Lovak, szarvasmarhák, sertések, ju­ hok, baromfiak, termények, borok, gyű- �6 oldal mólosok, ebek, ipari és iparművészeti cikkek Végül megkell még emlékezni Deák Tamás salgótarjáni néptanítóról, aki a nemzeti rendszerű turáni magyar (gyors) írásnak az apostola, kit a bizottság a kö­ vetkező szövegű oklevéllel jutalmazott: „A Kiskundorozsma-Göböly járási Keresztény Kisgazda és Földmunkás Kör által 1929. szeptember 29-én Kiskundorozsma-Árpádközponton rendezett Álta­ lános Mezőgazdasági, Ipari és Kulturális kiállításon Deák Tamás István tanár urat az elemi iskolai gyorsírás oktatás megte­ remtéséért és a Nagy-Tamás Turáni írás­ rendszer alkotásáért, mint úttörőt dísz­ oklevelünkkel tűntettük ki. Kelt Árpád­ központon, 1929. szeptember 29-én. A kulturális kiállítást bíráló bizottság a Kis­ kundorozsma-Göböly járási Keresztény Kisgazda és Földmunkás Kör nevében: Illés Vencel s. k.( a gazdakör jegyzője. Bohn Mihály s. k., a gazdakör elnöke." Értesülésünk szerint e többszörös úttörő érdemeit Kiskundorozsma község elöljárósága a maga részéről külön emlék­ okirattal kívánja jutalmazni. Hogy ezen irás-többtermelési- és erő-idegnyugalom- szemideg, idő és anyagtakarékossági elv követését a gya­ korlati életben feltüntető s oly példátla­ nok álló pazar tárlat-csoport nem jutáimaztattathatott legalább az első dijak egyikével, kései érkezés, avagy pénzkér­ dés miatt, ez mit sem von le abból, hogy a szellemi háborút — az elemi népiskolai gyorsírás oktatás megteremté­ sével — mégis nekünk a csonka ország csonka nemzetének sikerült megvívnunk az egész világgal szemben! Mondhatjuk ezt túlzás nélkül és őszinte, leplezetlen magyar örömmel és bár kicsiny, de an­ nál nagyobbra hivatott fajunk önérzetes, jogos büszkeségével. - Eljő az idő, mikor a magyar népkultura történészei aranybetükkel fogják beírni a történelem lapjaira Karahomok nevét, ahol a gyorsírás közoktatás arany­ korának hajnalhasadása először érkezett el az Ur 1925. esztendejének karácsony táján, míg az 1925—26. évben Karahomokon és Ülésen, majd Salgótarjánban az 1927—29., Csongrádon és Szügyben az 1928—29. évben Napja felragyogott — De a Nagy-Deák Turáni írás napvilágot Salgótarjánban látott Itt szü­ letett Minden tiszteletet, dicséretet és el­ ismerést érdemel az az észrevenni, fel­ ismerni és megfigyelni magyar élniakarás, mit az érdemes bizottság a N.-D. Turáni írás elbírálása alkalmával tanúsí­ tott Az oklevél kiadása előtt óránként és napokon át tette a legbehatóbb ta­ nulmányozás tárgyává, hogy vájjon mi összefüggésben is van az ős turáni rovás-irással, másrészt miben rejlik az, hogy ezen a szó való értelmében vett s a számtanhoz (viszonylag) hasonlatosan egységes az alapfokon a helyesírási szem­ pontból is szabatos, a közönséges s csak a rajzolva irható latin betűs írás felcse­ rélésére a magyar nyelvű írás helyette­ sítésére minden voatkozásban alkalmas s hogy hozzá mássalhangzói kézirányos, párhuzamos dülésü írás rendszer-e? A vége az lett, hogy a bizottsági egyik tagjának a család még a gyorsírást nem ismerő tagjai is hozzáfogtak — könnyű­ ségénél fogva azonnal megtanulni — röviden és tömören mondva a „Turáni irás"-t Amellyel salgótarjáni és csong­ rádi elemi iskolai tanulók egymást közt és tanítóikkal leveleznek! Egyébként nem lesz érdektelen röviden fölemlíte­ nünk, tájékoztatni magyar őszinteséggel „A Munka" olvasóit, hogy azok az írás­ oktatók, akik nemcsak papíron Írásban és szóval viselik szivükön a gyorsírás népszerűsítésének ügyét, hanem valóban tettekkel is azt akarják, bírják akarni azt, hogy a „gyorsírás legyen mindenkié s igy a nép széles rétegeié is" szóval, hogy valóban a köz kincsévé legyen — a Nagy Sándort, sőt a Jakab Lajosi Siemeister Jánosi, Heringer Lajosi, Fái Józsefi, Tárcái Viktori, Pályi Sándort, dr. Kováts Istváni stb. valóban fennkölt lelkű férfiai bölcs ideáljaiknak megfele­ lően — azok már is a turáni Írással Ír­ nak! Miért? Azért, mert jól tudják, tisz­ tán látják, hogy egy gyorsirási rendszer­ A MUNKA ben rejlik, gyökeredzik, hanem fordítva: az életre jogosult rendszer szüli meg a korszerű rendeleteket, mint amilyen kész tények elé állította az illetékes tényező­ ket 1877-től 1928-ig ellenfelei részéről a máig cáfolatlanul álló Nagy Sándor 100 százalékik nemzeti rendszerű magyar gyorsírása, 1929. április 12. óta pedig annak édes gyermeke: az analfabéták által is megtanulható s a gyermek kezdő írásának szánt „Turáni írás." Amely ha közkincs lesz, csak pusztán pénzben ki­ fejezve is jelent a magyar állam s a nép számára 50—70 millió pengőt: évente! Jól lehet — amint úgy is van, hogy ez a vezérjavakhoz képest csak annyi, mint az ostoron a sallang! Hogy ennyi kincs kiaknázása irabt érdemes-e egyáltalán ai&xftévedést halo­ gatni, csak a? újabb dollárköltsön szükségjjsSégérv- kell gondolnunk, amelynek rtiegszerzése éjiekében vezetőtényezőinnel$ rijég idegen nemzeteknél is kellett lárniolfe éá*kellett kopoptatniok*— idegen ajtókon! EA*e! szemben ez az állam s*á népijeiét v-plgáló 50-70 millió pVngőeské! kikeruUe -X >saját- házunk tájéka k’őrűfl S majc^ W’^T,.^een.ügyben vezető té­ nyezők pfc^'^gyí^^tAetségek és azok megnyilváMuíó képességeik s az úttörők munkásságai mellett nem siklanak el észre­ vétlenül, akkor ez a csekély (?1) összeg a magyarnemzet rendelkezésére fog állani. De addig? „Nem, Nem, Soha" Mertjajannak a nemzetnek, ahol a vezetők a hon és nemzetmentő gondolatok, tervek sőt tettek felett észrevétlenül siklanak el!" Ott a nemzet jövője a tanítóságon nem megfordul" — amint ezt a „Néptanítók Lapja" írja — hanem csak megfordulna! ha a magyar tanítóság nem hiába alkotna és nem hiába teremtene! Ha egy orszá­ gos tanügyi kiállítás vezetősége nem erezné magát fölhatalmazva ily értesítés közlésére, hogy: „csak az engedélyezett módszeres eljárások eredményei küldhetők be. Mert mi ez ? Ez nem más, mint az elrejtett kincsek felszínre hozásának, az úttörők alkotó és teremtő munkássága eredményének a hivatalosan történő észre sem venni akarása. S mert ez megtörtént, fölmerült a kérdés : szolgálható-e az, hogy egy módszeres eljárás eredménye ennek a világra jötte előtt is már engedélyez­ hető lett volna ?! Vagy majd, ha előbb a külföldön talál elismerésre ? I Hogy vár­ hatnánk mi hazai szellem termékeinek számára elismerést az idegenben, amikor Csonka-Magyarországon is talál zárt szi­ vekre? De meg Nagy Sándor elveit a németek elfogadták s mégis, hazai veze­ tőinket mi gátolta abban, hogy a magyar gondolat teremtő munkája magyar veze­ tők, a magyar kultusz kormánynak mégcsak javaslatot sem terjesztettek föl en­ gedélyezése iránt, hogy a magyar isko-* Iákban a magyar ifjúság e téren is 100 százalékos magyar művelődésbe része­ süljön ? Az egységes gyorsírásnak itt nem egyszerűen a revíziójára, hanem a föl­ cserélésére lenne szükség, a cáfolatlan „Turáni írással"! így aztán egységesen elmondhatnánk, hogy kültuszkormányunk olyan egy vérbeli magyar gyorsirási rend­ szert léptett lesz életbe „egvséges magyar gyorsírás" kötelező tanítására, amelyben 100 százalékos az egység is, a magyaros­ ság is, meg az irás is: az elemi iskola L osztályától kezdve végig az egész éle­ ten át, az iskola falain belül és kívül egyaránt A salgótarjáni kir. mint telekkönyvi hatóság. 3985/1929. th. szám. járásbiróság, Árverési h irdeí m ény-kivonat. özv. Lőiincz Józsefné úgyis mint hb. Lőrincz Mátyás t. és t gyámja végrehajtatónak, végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telek­ könyvi hatóság a végrehajtási árverést 2404-120 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a salgótarjáni kir. járás­ bíróság területén levő, Mátraszőllős köz­ ségben fekvő s a mátraszőllősi 105 sz. tjkvben foglalt 396 hrsz. szántóföld in­ gatlan végh. szenvedett nevén vezetett részére 1000 P — az ugyanottani 165 sz. tjkvben foglalt 183 hrsz. belsőség ingatlan végrehajtást szenvedettek nevén vezetett részére 132 P — és az ugyan­ ottani 1571 sz. tjkvben 182/b. hrszu ház, udvar és kert ingatlan végrehajtást szen­ vedettek nevén vezetett részére 350 P kikiáltási Árban mindazonáltal az ezen ingatlanokra Tóth Küllő Pál és neje sz. nél a legelső rendű fontosság az, hogy az úgynevezett „egység" a rend és a módszerében, a tananyag elrendezésé­ ben legyen meg! Miért? Azért, mert vi­ lágos, DOgy a gyorsírás rendszeralkotási Istenadta erőkészség nem a rendeletek Bognár Mária javára bekebelezett holtig- Salgótarján, 1929 dec. 24 tartó haszonélvezeti jog fentartása mel­ lett elrendelte. Az árverést 1930. évi február hó 12 napján délelőtt 10 órakor Mátraszőllős község házánál fogják megtartani Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötele­ sek bánatpénzül a kikiáltási ár 10'7o-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számí­ tott óvadékképes értékpapírokban a ki­ küldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállí­ tott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881: LX. L-c. 147., 150., 170. §§.; XL. t.-c. 21 §.) ; Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet telt, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban á^ikiátyási ár százaléka szerint megbánatpénzt az általa Ígért ár 'Ugyanannyi százalékáig kiegészíteni (1908: XLT. 25. §.) Salgótarján, 1929 november 7. Zelenka s.k. kir. jb. elnök. A kiadmány hiteléül Csömör Mátyás ' kir. tkvvezető. Hirdessünk: A MUNK A A salgótarjáni járás főszolgabirája, mint L fokú rendőri büntető biró. Kíh. 843/1929. sz. Árverési hirdetmény. Mátraszőllős község határában Dr. Ronyay Rezsőné erdejében folyó évi május hó 24-én 843 kih./1928. számú végzéssel lefoglalt 1047’5 ürméter tűzifa elárverezését ugyanezen szám alatt kelt végzésük kapcsán elrendelem. Az árverést 1930. év január hó 10-én d. e. 10 órakor Mátraszőllős köz­ ségben a község házán fogják megtartani. A kikiáltási ár 6285 Pengő. Az árverés alá kerülő tűzifa a ki­ kiáltási ár 2/s-dánál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötele­ sek bánatpénzül a kikiáltási ár lO°/o-át készpénzben a kiküldöttnél letenni és az árverési feltételeket aláírni. Salgótarján 1929. december 16. Zelenka — szolgabiró mint L f. rend.„büntető bíró. politikai hetilapban. Részletre kaphat TRT. telefongyári és Philips Rádió vevőkészüléket, anód pótlót és hangosan beszélőt Hat, tizenkettő és tizennyolc hónapra. Szántó Sándor rádió és műszaki kereskedése Fő-utca. Salgótarján Telefon 72. — Mindenkinek tudni kell! — ÉRTESÍTÉS! • Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására hozni, hogy 17 éve fennálló KELMEFESTŐ VEGYTISZTÍTÓ ÉS üzletemben a legszebb tükörfényes gallérok lettek mindig kiszolgálva, ezekután is az a törekvésem, hogy a n. é. közönség megelégedését ki. érdemeljem úgy szépségben, mint olcsóságban és gyors készítésben. 1 drb. gallér tisztítása 11 fill., 1 pár kézelő tisztítása 22 fül. * A n. é. közönség szives támogatását kérve, kiváló tisztelettel SALGÓTARJÁN Főtéri állomással szemben. XíOILDIL A NT AI A lAlu kelmefestő, vegytisztító és fehérnemű mosó intézet. APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: 26. csütörtök 25. szerda MÁRIA NŐVÉR 7 felvonásban. Szerelmes csővezető. Pilóta iskola. Híradó. 11 JP Az éjféli utas Főszerepben: HARRY PIEL Hős vagy szerelem. Enyveskéz. Híradó. 3L kedd Kanibálok között Főszerepben: ZORO és HURU. » Kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és ünnepnap délután 3 5, 7 és 9 órakor. Zenepótdlj 10 fillér Nyomatott Váffh Kálatán kónyvmvsMláióbMb -«■■ Satoótarián* � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00320.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_12_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-12-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 7. évfolyam 51-52. szám (1929. december 24.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom