https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8728daa14b411352a0784caf01d47520.jpg dc707b1ad1b4ee4b726c8d39c08ddba6 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0432defed0b117bc64d04cc0aa631e4e.pdf 9458ce44ff6f19e1e97331a1e4c394e9 PDF Text Text V-ik évfolyam. Szécsény. 1913. november 28. 48 szám Szécsényi Hírlap SZÉPIRODALMI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ELŐFIZETÉSI ÁR: Kiadótulajdonos: Glattstein Adolf ELŐFIZETÉSI PÉNZEK, Egész évre 8 korona — Fél évre 4 korona. Negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Előfizetések a kiadóhivatalhoz küldendők. Fömunkalárs : KARDOS ISTVÁN ÉS IFj. SZÁDER GYULA. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Rákóci-út 365. reklamációk és hirdetések a kiadóhivatalhoz intézendők. Nyílttéri közlemények soronként 50 fillér. Hirdetések egyezség szerint. Téli napok. A szép hosszú ősz, után bízvást várhat­ juk a téli napok beköszöntését. ’A' megbíz­ hatatlan időjósok szerint kemény telünk lesz. És bár úgy lenne, mert a jó husszu tél után jobban remélhetünk egy téli fagyok nélküli tavaszt, mely Magyarország szőlő és gyü­ mölcstermelésének az utóbbi években jófor­ mán véget vetett A mezőgazdasággal élő Magyarország a tél bekövetkeztével pihenőre tér. A munkaal­ kalmak úgyszólván megszűnnek, a falukra ráül az unalom, sok helyt az Ínség is. Ne nézzük közönnyel a földmivelő nép tétlen­ ségét, hanem sorsuk iránt való jó érzékkel segítsünk rajtuk. Segítsünk a telét gondnélküliebbé tenni Valóban kevés fáradozásunk lenne ezzel és mélyreható szociális áldás fa­ kad a nyomában. Kenyeret adhatunk a nép­ nek, csak akarjuk. De hogyan lehetséges, hogy a földmíves télen is keresethez jusson? Hogy hogyan le­ het, szeretnők a kérdéstevőt elvezetni azokba a háziipari termelő szövetkezetekbe, (van már belőlük az országban vagy száz) ahol a nép télen rendszeresen gazdasági háziiparral foglalkozik. Minden helyen a háziiparnak azt a fajtáját végzik, amelynek nyers anyaga in­ gyen kéznél van. Ahol erdő van, ott a fát szerszámnak faragják: ahol nád, káka, * te- TÁRCZA. Ilyenek maguk valamennyien. Irtat Ifj. Száder Gyula. (Folytatás és vége.) — Ilyen formán*— talán — én is az voltam ? — Mondjuk . . . — No, de most, amikor már eléggé bátran megvallottam mindent . . .* Igen, — igen Emmuská, hogy . . . szeretem . . . — Most? . . . Most legfeljebb csak úgy viselkedett, mint férfinek viselkednie kell. Ez legkevésbbé sem dicséretre méltó bátorság. Ezt mi nők mindenkor elvárhatjuk. Elgondolkodva kinézett az ablakon. Nagy pelyhekben hull alá a hó, eltakarja az utca csonttá fagyott dermedt testét, fehér köntöst (érit a házfedelekre, ünneplő ruhát ölt a természet. Nyomukban ádvent, közelget karácsony . . . — Mily szépen szállingózik a hó, ugy-e? — szóltam, csak éppen azért, hogy szóljak valamit, hogy végét vessem annak az unal­ mas, nagy csendességnek. — Igen, — felelt vissza úgy, fointha rém, olt alkalmas szatyorokai, tyukkeltetőket, párszáritókat, gyékéniakatókat fonnak; ahol fűzfa terem, ott kötik a gyümölcsös koura­ kat, a hol kukoricacsuhé van, ott a szakaj­ tókat, a kenyértartókat és egyéb ilyen, a ház­ tartásban felhasználható tárgyakat kötnek. Milliókra megy a cirokseprő háziipari feldol­ gozása, hiszen egész hajórakományokat kül­ dünk Amerikába, egyik bácskai termelő szö­ vetkezet nyolcezer utazó kosarat szállított a múlt évben Argentínába, a hegyvidéki lakos­ ságtól egy millió darab hyirfaseprőt vett a főváros; kórházak, elmegyógyintézetek, a ma­ gyar államvasut kitűnő és tömegmegrendelői ezeknek a háziipari tárgyaknak. Meglepő, de bizonyos dolog, hogy ámbár mintegy százezer család foglalkozik hazánkban gazdasági házi­ iparral, — mégis a gyömölcskosarak kontingensét Galíciából hozzuk be. nagy leget szedni a nyári aratási részére, szóval meg van előzve és anyagi boldogulása előtt nincsen a terhes adósságok torlaszai. Micsoda nagy dolog lenne, ha várme­ gyénk községeiben a gazdasági káziipar mi­ nél nagyobb lendületet venne. Kétségbeesve nézzük az Amerikába való kiözönlést, mely­ nek egyik nagyon erős faktora a téli nyo­ morúságtól való félelem. A ki nyáron át arat és csépel és cukorrépát szed ősszel, annak hn télen egy kis háziipara vqn, jobb dolga van minálunk, mint a városi kisbivatalnoknak. Különösen ha* sikerül a maga fészkébe vonulni, és ott ügyes felesége a gazdasági mellékhaszonvételek által gyarapítja a család évi jövedelmét. De hiszen ezek mind ismert és régen bizonyított dolgok. Nálunk azonban az a baj, hogy a kezdeményezés munkáját kényelem­ Miért nem csináljuk ezeket itthon? Mért szeretetből senki se vállalja. Meg vagyunk kell idegenbe adni érte a pénzt? Miért ne győződve, hogy a nép javára üdvös dolog foglalkozhattatnánk mi a dolognélkül való földmiveseket? Beigazódolt dolog, hogy egy nem tudjuk, vagy nem akarjak tudni^hogy szorgalmas földmivelő család télen át házi­ iparból megkeresett három koronát, - de az egy korona átlagos kereset egészen bizonyos. A ki a nép téli élését ismeri, az tudja csak igazán, hogy a napi egy korona valósággal népjóléti tényező és ennek téli keresetében nem csigázódik, nem senyved el a napszá­ mos, nem adósodik be, nem kénytelen elő­ hol kel) megindítani a lépéseket? Ebben akarunk tanácsot adni. A földmivelésűgyi ministerium évenként az ország öt­ száz községében háziipari tanításokat rendez. Az ügy élén Adler Rácz József ministeri ta­ nácsos áll, mint háziipari ministeri megbí­ zott Neki kell írni, ha a kzségben valamely háziipari tanítást ingyen óhajtanak. Persze a hallaná szavam. Eszecskéje, tudj Még el sem jött a tavasz, amikor — egy uzsonnán — megismerkedtem egyik jó­ barátom nővérkéjével. És úgy láttam, hogy nem is Isten, mi mindent hántorgat, ki tudja, merre járnak gondolatai. — Hirtelen felém fordult — És hogy né­ zett. ... Azt a nézést még ma sem feled­ hetem . . . — Haragszom magára, tudja . . . — mondta nagyon halkan. — Miért? — És engedte, hogy leha­ joljak kezéhez, hogy rabszolga alázatosság­ gal csókom leheljem reá. Még egyszer ismételtem a kérdést: —* Miért haragszik Emmuska ? ' — Azért, mert tegnag otthagyott ügy szerettem volna táncolni még egyet — ma­ gával is . . . — Bocsásson meg Emmuska, — de azt gondoltam, hogy terhére leszek. — Lehet ... és az ajkába harapott s elfordult, hogy ismét kitekintsen az ablakon. Valamit észre kellett vennem és ez bol­ doggá tett Volt valami s viselkedésében, aminek akkor még nevet nem mertem adni... De mi az ? Többel nem látok a kép­ ből ? —• Hová lett ? Ml is lett Emmuskával? — Ahá, igen, kezdek emlékezni . . . Hja, nehezen gondolkodik az agy, — hiába: öregszünk ... az még sokkalta szebben tud nézni, hogy az még kevesebben tud mosolyogni Emmuskánál is . . . Két nappal a megismerés s fel­ fedezések után ismét előkerült az irulás-pirulás, a zavar,a dadogók művészi nyelv­ járásának a lehető legfelsőbb fokig kultivá­ lása és most már jóbarátom nővérkéje — az édes — találta ki, hogy tulajdonképen mit is akarok neki mondani ... Emmuskáékhoz — persze — nem men­ tem el többé. S amikor az utcán — ha úgy hozta a véletlen — találkoznunk kellett, én — minként ha semmi, sem történt volna — ildomo.san megemeltem a kalapomat Ennyi­ vel — igazán — tartoztam neki Ilyenkor elpirult de azért rám nézett S amit azok a szemecskék beszéltek, meg kellett értenem: .Ilyenek maguk valamennyien . . .• ... Az évek jöttek s én pirulás nélkül megtanultam szerelmet vallani. Hogy mit ho­ zott ez magával ? Újabbnál újabb ki-és beábrándulásokat ... Mi tagadás, ezeknek már száma se nincsen ... �48. szám. "Szécsényi Hírlap" községi elöljárókban is legyen annyi áldozat* készség, hogy helyiséget, fűtést és világítást ő adjon. A földmivelésügyi minísler tanítómestert kőid ki, és ha csak kezdetben húsz családtag tanulná meg a háziipar űzésnek valamely fajtáját, — ha haszna lesz abból, sónak a húsz törekvő embernek, majd utánna jön a többi is. Nem kell attól félni. így volt ez minden községben és ott a hol a nyers anyag megszerzése pénzbe nem kerül, a háziipar virágzó téli foglalkozás lesz. Ezek szerint jóformán egy kis érdeklő­ désével azoknak, akiknek ez állásuknál vagy hivataluknál ez amúgy is kötelessége, — megteremtődhet községekben a gazdasági háziipar, mely a nép könnyebb megélésére vezet HIREK. HiratBlTÍsaffálat. Prónay Mihály nógrádvármegye főispánja folyó hó 26-án városunkba érkezeit a hol is a közigazgatás körébe tartozó hivatalokat vizsgálta meg: A hivatalok ügymenetében mindenütt a leg­ nagyobb rendet és pontosságot talált, s ezért dicséretét fejezte ki a tisztviselőknek. Kössegl taktrakpexixtAr. ügy lát­ szik hogy járásunk székhelyén a községi ta­ karék pénztár rövid időn belül létesülni fog az összes községek bevonásával. A pénzinté­ zet alakulási és szervezési munkálatok elő­ készítésére folyó hó 27-én a városház Nagy­ termében értekezlet volt az összes körjegy­ zők részvételével. GdlyaJárAa. Dr. Káldor Jenő helybeli ügyvédet, szeretett neje egy egészséges fiú­ val ajándékozta meg. Onsigos vásár. A folyó hó 24-én városunkban megtartott Katalin-napi orszá­ gos áliatvásár úgyszólván egyik a legkisebb állatvásárok közé tartozott — amennyiben a köröm- és szajíájás miatt zárlat volt, minek következtében a felhajtás száma igen meg­ csappant Csak az utolsó napon oldatott fel Fekete képek a fehér birodalomból. — Elnyomott sóhajok Oroszországból. — Irta: Egy orosz emsigrens. Rablónak, gyilkosnak, egészen közön­ séges gonosztevőnek^ sokkal kevésbbé ve­ szedelmes lenni Oroszországban, mint még csak gondolkozni is olyan politikai kérdé­ sekről, amik esetleg kényesek lehetnek a ha­ talmon levőkre. Amazoknak is kijár a bün­ tetés, az .kétségtelen, de az ö büntetésük összehasonlíthatatlanul enyhébb, mint az, amely arra vár, aki csak a gyanújába keve­ redett annak, hogy lázadó. A politikai bű­ nösöket nem igen szokták sokat vallatni, hanem rövidesen kiszabják rá a legsúlyosabb büntetést, Szerbiába, vagy Szak hali szigetére való deportálást, száműzetést, ahol aztán éle­ tűk fogytáig szenvedhetnek a meggondolat­ lanságukért Szakhalin egyike a legjelentékenyebb orosz deportáló helyeknek és sok tekintetben félelmetesebb, mint Szibéria. — Szakhali szi­ gete, melyet a japánok azelőtt Karafutonak neveztek, Szibéria keleti partjai közelében fekszik, a szárazföldtől a tíz kilométer széles Tatás-szoros választja el s ezemyolczvan óta a zárlat alól s igy a távolabb vidékről egy­ általán nem volt felhajtás, valamint a vevők is igen csekély számban voltak. — A má­ sodik napon tartott kirakodó vásár azonban elég sikerültnek mondható. OaUÖvessetl vissgálat Mint érte­ sülünk, Mamo, m. kir. honvédszázados (Ba­ lassagyarmattól) folyó hó 30-án — vasárnap — városunkba érkezik, hogy a .Szécsényi Iparos és Kereskedő Ifjak Köré"* ben alakult katonai céllövészet! tanfolyam oktatásán el­ lenőrzési szemlét tartson. A tanfolyam hall­ gatói ezúton is felhivatnak a pontos időben való megjelenésre. Vásári tolvajl&aok. E hó 25-én tar­ tott országos kirakodó vásáron veszedelmes tolvajokat fogott el a csendőrség. A banda tag jai: Bereczki Jánosné, Döme Mvánné, Dö­ me Erzsébet,- Söregi József és a felesége. A pestmegyei nagy karfáiból valók és sorra jár­ tak városunkban Schück Ferenc, Schlesinger A Fia, Pokomy M. és Tsa és Kálmán Joel röföskereskedők, valamint Horváth Antal czipész Üzletét, a hol felhasználták a tolongást és egymásután dézsmálták meg az üzleteket A póttartalbkosok elbocsátása. A had­ ügy mintatér rendelete érteimében az 1910— 1911. évfolyambeli és az 1942. évi véderő­ törvény 43. §-a alapján aktív szolgálatban álló póttartalékosokat e hó 25 én, - a nem tényleges állományba kell helyezni. Egyúttal értesitendők az I9Í2. évfolyembeli aktív szol­ gálatban álló póttartalékosok, hogy előrelát­ hatóan december közepén elbocsátják őket, amennyiben ezt az újonnan megállapított bé­ keállomány megengedi. December 1-sn .Nimród4 cim alatt Szabó Kálmán szakavatott író szerkesztésé­ ben, uj vadász-és versenylap indul meg. Az uj lap* csinos kiállításával és az összes sport­ ágakat felölelő gazdag tartalmával hamaro­ san meg fogja hódítani a vadászok és rokon sportkedvelők ezreit. A december havi szá­ mokat szívesen külbi meg mutatványul in­ gyen a kiadóhivatal (Budapest IV. Egyelemu. 4. sz. Franklni-Társulat) mindazoknak, kik eziránt hozzá fordulnak és címeiket le' velezőlápon közlik. A műtrágyák használatának terjesztése. A műtrágyák termésfokozó hatásának tudaté- november 28. bán van ma már mindenki. Az utóbbi évek nagy terméstöbbletei jóformán mindenkit meggyőztek már arról, hogy a modern gaz­ dálkodásnak elengedhetetlen kelléke a mű­ trágyák kiterjedt alkalmazása. Mégis vannak uradalmak, középbirlokosok, a melyek több­ nyire forgótőke hiánya miatt — nem alkal­ maznak műtrágyát Ezen a bajon kíván* se­ gíteni az alakulóban lévő Többlermtlő rész­ vénytársaság olyan módon, hogy ingyen mű­ trágyát fog kiosztani, melynek ára csak több­ termelés esetén fizetendő meg, a mutatkozó nyereségen pedig osztozkodik a részvény tár­ saság a föld tulajdonosával. Fontos közgaz­ dasági feladatot fog tehát teljesiteni a rész­ vénytársaság, melynek alakulása és műkö­ dése elé különösen a gazdakörök néznek nagy érdeklődéssel. A Többtermelő Rész­ vénytársaság ideiglenesen irodája (V. Mérleg u. II.) megkeresésre szívesen küld részvényaláirási ivet. A regi olcsó elet Ha manap két ember beszélni kezd, öt perc múlva kétségtelenül rátér a drágaságra, vissz kívánta a régi időt, amikor sokkal olcsóbb volt minden. Alább , közlünk nehány kivonatot egy régi hivatalos Írásból, melynek címe a következő: 1913-ik esztendei böjt más hava 29-ik és következő napjaiban Szegvár helyiségében tartatott te­ kintetes nemes Csongrád Vármegyének köz­ gyűlése alkalmatosságával a céhbeli mester­ emberek Kézi müveinek és munkáik ára sze­ gődött cselédek, szolgák és napszámosok bére. A vendégfogadósokra nézve reguláris árszabály: Egy portio leves, bármily féle legyen is 2 kr ? Tehénhus a hozzávalóval együt 4. kr? Egy portio bármily néven ne­ vezendő főzelék 4 kr. detto becsinált ide­ értvén a bőti eleséget is 8 kr. detto tésztás étel 8 kr. rostélyos petsenye, a vagy vese­ pecsenye 4 kr. detto sertéshús 8 kr? Egy fertál csibe petsenye 8 kr ? Egy fertál liba petsenye vagy kátsa petsenye 8 kr. Egy portio pujka vagy borjú hús petsenye 12 kr. Egy portio Sült halnak bár melly neme 12 kr. Megjegyzés: Bár melly petsenyéhez a fentebb kitett taksák mellett salátát is köte- • Mitkell elszenvedniük az ide jutott bű­ szolgál a politikai bűnösök számkivetési he­ lyéül. Arra, hogy hány fogoly sínylődik itten nösöknek, azt szinte nem is lehet leimi. A állandóan, jellemző például az a statisztika kínzások mellett csaknem eltörpülnek az adat, mely szerint 1894*béna szigeten tizenöt inkvizíció borzalmai, különösen ha tekintetbe börtön volt, benne körülbelül tizennyolcezer vesszük, hogy tulajdonképen nem is gonosz­ tevőkről van szó, hanem csak egyszerű po­ fogollyal. Az ide került szerencsétlenek mindörökre litikai gyanusittakról, a kik legtöbbje a mű­ el vannak temetve a nagyvilágtól erről a veltebb emberek sorai közűt kerül ki. A fog­ helyről csak a legritkább esetben sikerült lyok állandóan bilincsekben járnak, a leg­ megszökni valakinek és igy természetes, hogy kisebb ok miatt véresre korbácsolják Őket, csak nagyon ritkán is hallani megbízható kényszerzutobonyba szorítják, odaláncolják a adatokat azokról a szörnyűségekrul, amik cellájuk falához, hogy ki se mozdulhassanak ezen a szigeten történnek. Az oroszok féltve őrzik a szigetet, idegen ember úgyszólván be sem teheti a lábát ide, de ha 'ikerül is egyegy utazónak eljutni a számüzöitek közelébe, még akkor is csak a legnagyobb ravaszság­ gal, esetleg csak vesztegetéssel tudja elérni, hogy fényképezhessen. Néha-néha sikerül csak ez, de természetesen az oroszok ilyen­ kor a leghatározottabban sietnek megcáfolni mindent és ha az olykor megszabadult fog­ lyok elbeszélései nem igazolnák azokat a rémségeket, amik legendaszerüen terjednek a Szakhali szigeten történő dolgokról, akkor igazán azt hihetnők, hogy csak a régi kö­ zépkon kínzások emléke szülte ezeket a rémségeket. a jól őrzött kis odúból. Akad köztük olyan, aki egész életét a kényszermunkáitól használt taligájához láncolva töltötte s a különös bün­ tetések közt nagyon gyakori az, hogy addig verik a szerencsétlen foglyot, amíg a fájda­ lomtól eszméletlenül össze nem esik. Mindennek pedig az az oka, hogy az oroszok a rettenetes büntetéssel igyekszenek egyszer s mindenkorra elriasztani mindenkit attól, hogy a legcsekélyebb mértékben is bele merjen bocsátkozni i olyan politikai mozga­ lomba, a mely a hivatalos önkénynek nem tetszenek. Jellemző erre vonatkozólag a híres Nowikow ezredesnek a nyilatkozata, aki mint egy szibériai (bányábán a foglyokat Őrző ko­ zákok parancsnoka sokat tapasztalhatott ezen �"Szécsényi Hírlap" 48. szám. lesek adni a kortsmárosok ? Ha pedig egy társaságban többen esznek, ezen esetben 3 évi 10165 számú végzése következtében Dr. Essősy Béla szécsényi ügyvéd javára 135 tál ételért fog fizetni minden személy 10 kr.-t. kor. s jár erejéig 1913 évi nov. hő 25-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján leés felülfoglalt és 800 koronára becsült követ­ kező ingóságok u. m. 2 vefestárka^ökör Azon esetre, ha a 3 tál ételen kívül pecse­ nye is adatik, 16 kit? Hat tál ételért, ide aen értvén a bort és a kenyeret, 30 krt. De jó lenne az ilyen olcsó traktába menni. helyre ma — Szerkesztésért felelős a kiadó 4247—1913 tkvi w. Árverési hirdetmény-kivonat. A szécsényi kir. jbiróság, mint tkvi ha­ tóiig közhírré testi, hogy Radványi István végrehajtatnak özv. Buga Oáborné végrehaj­ tást szenvedő elleni 200 kor. töke követelés és jár iránti végr. ügyében a szécsényi kir. jbirólág területén lévő Szécsény községben fekvő és a szécsényi 433 sz. tjkvi All. sor. 736. brsz. ház és kertnek B. 32. a. özv. Buga Oáborné Radványi Klára nevén álló részére 1487 kor. és az u. o. 1205 sz. tkvi, A I 4 sor. 1618 b2 hrsz. rétnek B. 6 a ugyanan­ nak nevén álló részére az árverést 321 kor. ezennel megállapított kikiáltási árban elrenbelte és hogy ezen ingatlanok az 1913 évi december hó 22 napjának d. e. 10 órájakor ezen kir. jbiróság skvtárába megtartandó nyilvános bírói árverésen a kikiáltási ár két­ harmadán alul eladatni nem fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az in­ gatlan becsárának 10 százalékát kézspénzben vagy az 1881 november l-én 3333. sz kelt igazságügy miniszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírokban az 1881. t.-cz. 170 §-a értelmében a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­ vényt átszolgáftatní. ** Szécsény 1913 október hó 10-én. A kir. jbiróság mint tkvi. hatóság. Szentbe, s. k. kir. jbiré. ZeJyenKa, kir. tkvtő. h. 841—1913 végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-cz. 102. § értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bgyarmati kir. jbiróságnak 1912 nyilvános árveréseit eladalnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1912-ik évi V 441 1 számú végzése folytán 135 kor. tőkekövetelés, ennek 1912 évi augt. hó 29 napjától járó 6 százalék ka­ matai, egvharmadszázalék váltódíí és eddig összesen 35 kor. 65 fill.-ben biróilag már megállapított költségek és 2 korona 40 fill. árverés kitűzési d»j erejéig Pusztatercsen leendő megtartására 1913 évi december hó 11-ik nap­ jának délutáni 5 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107 és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés melett, a legtöbbet! ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégitési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1913. nov. hó 25-én. Nagy, kir. bír. végrehajtó. 693—1913. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulirott bírósági végrehajtó az 1881 évi IX. t.-cz. 102 §. értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bgyarmati kfr. törvényszéknek 1912. évi 10114'1 számú végzése következté­ ben Dr. Holló Dezső bgyarmati ügyvéd ál­ tal képviselt Pollatsek Sándor bgyarmati la­ kos javára hátr. 260 K. 70 fill. s jár. erejéig 1913. évi aug. hó l-én foganatosított kielé­ gítési végrehajtás utján le fs felülfoglalt és 3193 kor.-ra becsűit következő ingóságok u. m: 3 kocsi, 3 kazal baldacin, gazdasági eszközök, 4 ökör stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás- november 28 bíróság 1912-ik évi V 442 és 1913/h 1962 számú végzése folytán htr. 260 kor. 70 fill. tőkekövetelés, ennek 1912. évi szept. hó 27 napjától járó 6 százalék kamatai egy harmad­ százalék váltódij és eddig összesen 122 kor. 24 fill.-ben biróilag már megállapított költsé­ gek és 10 kor. 40 fill. 3 árverés kit. di] erejéig Pilinyben leendő megtartására 1913 évi de­ cember hó 3-ik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szán­ dékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t.-c. 107. és 108. §-aiértclmében kész­ pénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatták és azok­ ra kielégítési jogot nyertek vplna, ezen árve­ rés az 1881. évi LX. t-c. 120. §. értelmé­ ben ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1913. évi november hó 12-én. Nagy, kir. bir. végrehajtó. Értesítés. Van szerencsém a nagyérdemű közönség b. tudomására hozni, hogy Szécsényben a Barok-féle étter­ met és kávéházat átvettem és meg­ nyitottam.. Jó magyar-konyháról, kitűnő italokról és figyelmes kiszolgálás­ ról minden időben gondoskodva van. — A n. é. közönség becses pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel Laczuska Titusz. M a téren s nagyon jól tudhatta, hogy a számOzöttek ezerszer megbánták már mindent Nowikow azt mondta: — Ha rajtam állana, akkor minden po­ litikai bűnöst naponként félholtra korbácsoltatnék. — ó bizonyosan nagyon jól tudja, mit jelent ez, kitudja hányszor tapasztalta, hogy a barbár bánásmód mindörökre megszelídíti a foglyokat. De hogy rfiennyi igazságtalanság történhetik itt, arra természetesen nem gon­ dolnak az orosz hatóságok és minek is gon­ dolnának, hiszen nem is annyira büntetésről van itt szó, hanem arról, hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljanak azoktól, akik gyanúsak, vagy akik esetleg kellemetlenek lehetnek. « • De milyen lehet sorsuk azoknak, akiket eltoloncolnak, száműznek Szibéria bányáiba, vagy a Szakhali sziget fogházaiba. Ezekből a börtönökből nagyon ritkán érkezik hír és az ittlefolyt tragédiák közül liz esztendőben egyszer kerül egy köztudomásra. « És ha az egész világ rohamosan halad is tovább a civilizáció utján, az önkény és az elnyomatás országában minden marad a régiben. A cárok birodalmában a korbács s a kancsuka az ur, nem törődnek azzal, ár­ tatlan-e valaki vagy bűnös, elég ha csak gyanús és azonnal el lehet készülve bárki a börtönre, a száműzetésre, az őrök kínzására. • Oroszországban nincs értéke az emberi életnek, olt az alattvalók még a szó legszo­ rosabb értelmében rabszolgái a cárnak, aki tetszés szerint hajthatja őket igába, s a ha­ talom képviselői valamennyién vad zsarno­ kok abban a körben, ahol vezető szerepet játszanak. Senki nem vonhatja őket felelős­ ségre, ha igazságtalanságot követnek is el, mert őnáluk az az atv, hogy inkább száz ártatlan is szenvedjen, leintsem egy bűnös is megmeneküljön. Barbár és egész értelmet­ len ez a felfogás, de az oroszoknál a nép nagy tömege nem jött rá az emberek egyéni jogaira, nem tudja, hogy az állam azért van, hogy megvédje a beléje tartozókat és nem azért, hogy üldözze őket. S az orosz hatalom ugyancsak ért az üldözéshez, akire egyszer rátette bQntető kezét, azt még a véletlen sze­ rencse is csak a legritkább esetben tudja ki­ szabadítani. Szakhalmi szigetéről még akkor is csak úgy menekülhet el valaki, ha vállal­ kozik tiz kilométernyi úszásra az őczeánban. A Tisza partján . . . Irta'. Szabolcska Mihály. A Tisza partján szeretnék meghalni, Virághullajtó őszi alkonyattal. Vagy azt se bánnám: hogyha épen akkor Pírositná magát az őszi hajnal. , Csak ősz legyen; szép, bánatos szelíd ősz. Mint amilyenben volt a születésem . . . S a távozásom olyan szeretettel Állják körül, mint rég az érkezésem! — És ami e két ősz közét betölti, Az életemre több áldá? ne szálljon: Mint ahogy én haló poromban is majd Édes szülőim emlékét eláldom I 1 i ■ Imádság, Irta: Grigássy Jánosné. Valamikor én is csak úgy imádkoztam Hogy a jó Istenre nem igen gondoltam; Mig szokott imámat öntudatlan mondtam, Azalatt — telkemmel — másutt kalandoztam. Nem tudtam mi a gond, víg voltam, nevettem, Imádkozni — olykor — el is felejtettem. De rám csapott a sor, lett okom zokogni... Azóta tudok én szívből imádkozni. �"Szécsényi Hírlap" 48. szám. 1045—1913 végit. >x. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi EX L-cz. 102. § értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szécsényi kir. jbiróságnak 1907 évi Sp. 6052 számú végzése következtében Dr. Gutfreund Emil szécsényi ügyvéd által képviselt Deutsch Sándor javára 1649 kor. s jár erejéig 1907 évi október hó 17-én foga­ natosított kielégítési végrehajtás utján le- és fettltfoglalt és 1295 koronára becsűit követ­ kező ingóságok u. m. sertések, 3 kocsi, 2 ló és lószerszám termények stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1907-ik évi V 4079 számú végzése folytán 1649 kor. tőkekövetelés, ennek 1907 évi július hó 25 napjától járó 8 százalék ka­ matai, egy harmadszázalék váltódij és eddig Összesen >88 kor. 60 filL-ben biróilag már megállapított költségek és 2 korona 20 filL árve és kitűzési díj erejéig Pusztatercsen leendő megtartására 1913 évi december hó 1 l-ik nap­ jának délutáni 2 órája batáridőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az november 28. érintett ingóságok az 1881. évi IX t-c. 107 és 108. §-ai érteimében készpénzfizetés melett, a legtöbbed ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni, Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le-és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi IX t-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Szécsény, 1913. nov. hó 25-én. JVapy> kir. bír. végrehajtó. 594—1913 végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi IX t-cz. 102. §-értelmében ezennel köz­ hírré teszi, hogy a bgyarmati kir. törvény­ széknek 1909 évi 7365, 8102, 6936—908 számú végzése következtében Dr. Kertész Amold szécsényi ügyvéd által képviselt Szé­ csényi Népbank r. t javára 125 K. 56. K. 58 K. s jár erejéig 1911 évi szept. hó 28-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le és felülfoglalt és 3832 koronára becsűit kö­ vetkező ingóságok, u. m. 4 sertés, 1000 vályog, 3 kocsi 1 szecskavágó, 2 eke, 1 borjú stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járás­ bíróság 1909-ik évi V 673'10 számú végzése folytán I. 125 K. II. 58 K. 111. 56 K. tőkekö­ vetelés, ennek I. 1909. évi május hó 8 nap­ jától járó 6 százalék kamatai, II. 1908. évi május hó 22 napjától járó 6 kamatai 34 K. 46 fii!, költség III. 1911. március hó 30 napjától járó 6 százalék kamatai 33 kor. költség és egyharmadszázalék váltódij és ed­ dig összesen 71 koronában biróilag már megállapított költség és 3 kor. 40 fill. árverés kitűzési dij erejéig Pusztatercsen lendő meg­ tartására 1913. évi december hó 1 l-ik nap­ jának délutáni 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnakmeg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi IX t.-c. 107 és 108. §-ai értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. * Amennyiben az elárverezendő ingóságo­ kat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégilési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi IX t-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Szécsény, 1913. évi november 25-én. Nagy, kir. bir. végrehajtó. Hirdetések jutányos áron közöltéinek e hírlapban. úri- és női olpész Szécsény, Rákóczi*út 87. szám. (Barok-féle ház.) figyelmeztetés. Tisztelettel felhívom a n. é. közönség b. figyelmét hogy a köselgö karácsonyi és újévi finnopskrs fia jó, szép, tartós- és olcsó cipót Ríván, ’ úgy czipő szükségletét szíveskedjék czégemnél beszerezni. Egyben felkérem, hogy b. megrendelését szíveskedjék mielőbb beadni, mivel az ünnepek előtt munkatorlódás következtében nem lenne módomban a tömeges megrendeléseket kellő időben szállítani. A nagyérdemű közönség becses pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel SÓSA JÁNOS, úri- és női cipész. GLATTSTEIN ADOLF könyvnyomdája, könyv, irósssr- és pap írkor síkodéi a v ML kir. dohány- es szivar-árudája. a „Sseosenyi Hírlap" kiadóhivatala. SZÉCSÉNY, (NÓGRADMEGYE) RAkOCZI-ÚT 666. Készít minden néven nevezendő könyvnyomda! arankákat díszes, pontos és gyors kivitelben Hamistól olcsó árakon. VXddJU megrendelésre* a legrövidebb idő alatt teljesittetne*. Állandó raktár: mindenféle papirosokból, rajz- és Írószerekből, ügyvédi-, közigazgatási- s különböző hivatali nyontatványokból. • Nyomatott: Glattstein Adolf könyvnyomdájában - Szécsényben. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Szécsényi Hirlap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Szecsenyi_Hirlap_1911-1915_00777.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Szecsenyi_Hirlap_1913_11_28.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1913-11-28 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168905" title="A bibBBM00390787 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390787</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Szécsény Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Magyar irodalom Közgazdaságtan Title A name given to the resource Szécsényi Hírlap 5. évfolyam 48. szám (1913. november 28.) Type The nature or genre of the resource periodika Közgazdaságtan Magyar irodalom periodika Szécsény Szécsényi Választókerület 48-as és Függetlenségi Pártja Társadalom