<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="3145" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/3145?output=omeka-xml" accessDate="2026-04-25T03:03:57+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="1923">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/07d8217347e19c69ce28a5fb4d6fb5cd.jpg</src>
      <authentication>c0a6f5a5bbef0b20796a40ac97c77647</authentication>
    </file>
    <file fileId="1924">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6d915083e655494d5c9f3bd7831a15fa.pdf</src>
      <authentication>6edc85ee8d14ca422dda40bade125a4e</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="115303">
                  <text>Balassa-Gyarmat, 1895. november 3.

44. szám.

XXIII. évfolyam.

NÓGRÁDI LAPOK
H
ésONTI HÍRADÓ
POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP.
Előfizetési ár:
Égett

írre 5 írt. Fél évre 2 írt 60 kr. Negyed írre 1 írt 25 kr.

Zr7«

A.x«.: 1O JcxaJcBÍLi.

Előfizetni ceupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton.

A pártfegyelem.
Megvalljuk őszintén: nem a legszívesebben
foglalkozunk a czimfeliratba irt kérdéssel,
mert attól tartunk, hogy a kérdés taglalásá­
nál oly elemi dolgokkal kell előállanunk,
melyekkel már mindenki tisztában van s
meggyőző erejük előtt mindenki meghajlik.
De mert annak, a mi mindenkinek szivében
és gondolatában él, hangot is kell adni 8
az efféle hangadás,. mert mindenkivel közös,
mindig általános-hatású: inog kell ütnünk
azt a búrt, mely mindenkinek idegrendszerén
végig rezeg s mindenütt egyforma hangot ád.
Azzal az elemi igazsággal — azt hiszszük — mindenki tisztában van, hogy párt­
szervezkedés, pártfegyelem nélkül el nem
képzelhető. Bármilyen nemes czéloknak szol­
gálatába szegődjék is valamely párt, bármily
nagy igazságok képezzék is szervezkedésének
alapját, annyi kétségtelen, hogy pártfegyelem
nélkül e nagy igazságok csupán mint elis­
mert fenséges elvek maradnak meg, de az
életbe, a nemzetnek életébe át nem vihetők,
be nem olthatók s praktikus megvalósításuk
— tehát épen a fődolog — nem létesíthető.
Már pedig életképességre s arra, hogy vala­
mely nemzet életének fejlődését előbbre vigye,
azt határozott irányú mederbe terelje, csupán
azon párt számíthat, a melynek minden tagja
a szervezkedés nagy igazságai előtt feltétle-

TÁRCZA.
Halottak napján.
Az elmúlás sorvasztó
Vígig vonul a szdrke
S az elhaló természet
Hervadtan int a sárga

szellője
táj fölött,
utolsó virága,
lomb között.

Elmúló ósz hervadó virágit
Sztdd össze gonddal édes gyermekem,
8 helyezd a sírra t virágot, hol
Szülő, rokon, vagy jó barát pihen.
Lobogjon a láng is a sírokon
És ömöljön el fénye szerteszét,
Mert szivfink virága a kegy-elet,
Ma itt Öli magasztos önnepét.

Felsír a szív a bús enyészeten
S a kétkedés szülője lesz c hant.
A hitben vigaszt már alig lelünk
8 félve kérdjük: mi vár reánk alant ?
A mély sirnak titokzatos éje
Ne legyen létünk átka, bánatunk;
Hinni és remélni kell a szívnek
A sir fölött is, mert: „Feltámadunk I"

Luby Károly.

Florencz.
(Irtai HANZÉLY-MAJLÁTH ETELKA.)

(Vége.)

Mennyi kincset érő művészet van itt összehahnozva c falak között . . . szegény laiku­
sok ... mi ezt soha meg nem értenénk I
Egy nyolczszögletű kisebb terem közepén van

Előfizetési pénzek, reclamiciók én hirdetések a kiadó­
hivatalhoz intézeadők.
A lap szellemi részire s a Nyílt-térre vonatkozó minden
közlemények a szerkesztőhöz küldendők.

nül meghajolva 8 azoknak szolgálatában érvé­
nyesülni a pártfegyelem révén igyekszik.
Valami szépet, valami magasztosát, valami
maradandót 8 olyat, a minek alkotása nem
mulékony természetű, hanem századokra kihat
s olyat, a mi a nemzetnek vérébe megy át,
csakis az a párt tud alkotni, a mely szer­
vezését elvi alapokra fektetve az elvek diadalra
jutásában — saját tagjainak egyéni nézetei­
től eltekintve, érzékenykedéseit ellensúlyozva,
sőt legyűrve, egyedül az alkotmányos formák
keretében megfontolva hozott párthatározat
értelmében munkál és fejt ki tevékenységet.
A párthatározatnak supremati^ja az egyéni
nézet fölött minden kétségen kívül áll; de
annyi is bizonyos s mi is szívesen aláírjuk,
hogy a pártéletnek egyik legnehezebb, egyik
legérzékenyebb kérdését éppen az képezi, mely
a körül forog: mennyire érvényesülhet s
meddig mehet el az egyéni akarat a párt­
határozattal szemben!
A felelet e kérdésre azonban, ha annak
mélyére hatolunk, még sem nehéz, eőt igen
egyszerű: a párthatározat előtt, ha alkotmá­
nyos formák között hozatott, az egyéni aka­
ratnak feltétlenül meg kell hajolnia. Ha ez
nem igy lenne, ha ennek ellenkezője állana,
ha a hozott párthatározatokkal szemben s
azoknak egyenes ellenére az egyes tagoknak
nézeteik érvényesithfetésében teljes szabadság
engedtetnék, efféle szervezkedés épen élet-

a hires Medici Venus felállítva, melyet Rómá­
ból, a Mediciek palotájából hoztak Firenzébe,
1770-ben. A Pitti-palota és a Gallérja degli
Uffizi, állítólag össze vannak kötve egy titkos
folyosóval egymással, mely most a közönség
használatára van bocsátva, de kevés olasz
tudományunkkal nem bírtuk magunkat az ott
őrt álló egyénnel megértetni s magunktól nem
akadtunk reá, tehát a Ponté Vecchíónak vet­
tük utunkat, hogy eljuthassunk a hires Pitti
palazzo-hoz.
A Ponté Vecchio, mint már neve is mondja,
Firenze legrégibb hídja és régi modorban épült
styfjéről nevezetes. Mindkét oldalán, sűrűén
egymás mellett aranymives-bollok sorakoznak,
szebbnél-szebb florenczi arany- s ezüst-mun­
kával, mindmegannyi remek műve az ötvös­
művészetnek.
Az ékszerészek boltjai, mint a fecske-fész­
kek vannak a hid falához ragasztva, különféle
formátumban és alakban függnek ég- és viz
között, merészen és ideálisan egyszersmind,
alattuk az Arno vize folyik csöndesen a szé­
les mederben. A Palazzo-Pitti a föld legremekebb palotáinak egyike; a toscanai építészet
soha sem teremte nálánál nagyobbszerűt és
gazdagabbat I
Keletkezéséről a történet igy hangzik:
A Pitti- és Medici-család között, éppen oly
ellenséges viszony uralkodott, mint Veronában
a Montecchi és Capuletti-k közölt. Mig ott a
szív beszélt . . . itt az irigység szakította meg
a barátság lánczát Mindketten dominálni akar­
tak uralmukkal a város fölött; egyik a mási­
kat kívánta felülmúlni gazdagság-, fényűzés- és
passiókban. A Palazzo-Vecchiöt, a Mediciek
remek palotáját, mindig irigy szemmel nézte

Hirdetések
árszabály szerint számíttatnak —Nagyobbés többszőr hirdetések jutányosan eszközöltetnek.
Bélyeg minden egyes beigtatásnál külön 80 kr.
Nyilttér petit sora: 20 kr.

gyökereiben támadná meg a pártot, megvonná
tőle amaz éltető elemet, melyből erejét veszi
s e helyzet nem egy szerves párthoz, hanem
pártbomláshoz vezetne el egyenesen. Halálos
betegség lenne az, mely már bölcsőében
ölné meg a pártot.
Ne bigyje azonban senki, hogy e felfogás,

e nézet az egyéni nézet és akarat megsem­
misítését és nnllitását jelentené. Ellenkezőleg.
A párttag nézetének, akaratának érvényesí­
tésére tág tér nyílik s teljes szabadság en­
gedtetik — a párt kebelén belül, ott a
határozatok meghozatalánál; és mert a párt­
határozat ereje a párttagok akaratának egy*
öntetű találkozásában rejlik s annak egyenes
folyományát képezi s az nem más, mint a
többek akaratának alakját öntött egyéni aka­
rat; minden komolyan gondolkodó előtt nyíl­
tan áll, hogy a párthatározat as egyéni
akarat szabadságába sem nem ütközik, eem
érvényesülhesse elé
gátokat nem emel.
Ámde, ha ez akarat
ott
a pártéleten
belül, nem érvényesülhetett olyképen, hogy
az a többek akaratává váljék, ez esetben a
legprimitívebb alkotmányos szervezet is meg­
követeli azt, hogy nézetét a meghozott ha­
tározatnak alárendelje és pedig elvi kérdé­
sekben feltétlenül, személyi kérdésekben pedig
mindenesetre úgy, hogy a párthatározat elle­

nére ne működjék.
Ez alapigazságok, minden párttal közösek;

Lucanus Pitti ... és elhatározta, hogy szebb
palotát emel magának ennél is. így épült fel
mesés pénzen, a nagy, sötét, nyers quadrát
kövekből ... a most is még Pitti-palotának
nevezett 2 emeletes épület, mely felülmúlta
nemes, előkelő Ízlésével, a tornyos PalazzoVecchioL A második emeleten van a kép-csar­
nok, mely egyike Olaszhon legnevezetesebbjei
közé számittatik. A sok terem tetejét részint mű­
vészi fa-stukk, freskók avagy aranyozott faragványok takarják s benn a termekben látni még
néhány remek bútordarabot, többnyire mosaihkau
kirakott márvány-asztalokat — a régi, elmúlt
időből A Pitti-családtól 1549-ben azután
Eleonóra, Cossimo nagyherczeg neje vette meg,
ki megszerette e palotát s hozzá egy nagy ki­
terjedésű parkot alakított, melyet «nardÍDo
Boboli&gt;-nak nevezett el. Az első emeletet a
királyi szobák és termek foglalják el, melyek
pompásak és gazdagok; innen a «Boboliba»
mentünk, mely a palota egyik kapuján át ve­
zet be. Gyönyörű Cyprus-allée vezet a Vasca
deli’ Isoletto-hoz, egy oval-szerű tóhoz, melyen
hattyúk úszkálnak s közepén egy kis sziget,
telve narancs- és czitrom-fákkal s az Oceanus
szobrával.
Említést érdemelnek még a sok főúri palo­
ták, melyek mind solid, monumentális épületek;
többi között: a Palazzo-Strozzi, Palaxzo-Rucettai, Palazzo-Corsini, Palazzo-Pazzi, vala­
mennyi képtár- és műkincsekkel. Nagyon tet­
szett nékem a Piazza Santa Croce, Dante szob­
rával, arczczal a Santa Croce-templomboz
fordulva. Ez a templom a firenzei nagy embe­
rek Panlheonja — egy nagyszabású, gothikus
építmény, mely élénk benyomást tett reám.
Teljes két óráig időztem e templomban és

�Nógrádi Lapok és Ilonti Híradó.

1
lenniük a szabadéivá pártban ép
te, mint az ellenzéki pártban; különben
nnnt pártok léteaatx azonnal megszűnnek s
jfiractíókjlazar tömigávé tó rp ülnek. Kiismerj ük
mag kell

ezt &lt;imdns

4® áz igazságukat nem előle-

'gezzúk egymásnak egyformán. Az alkotmányos

élet történetében nyíltan áll, hogy elveket,
elvi alapon való szervezkedést, a nemzettel
sajátos eszméket magának vindicálni minden*
kor az ellenzék szokott s attól, aki egyúttal
a hatalom birtokában van, minden szépte,
túindeh elvi dolgot egyenesen megtagad. Már
Pádig a hatalom nagyon, szépen megtudott
• meg tad férni minden széppel, minden ne­
messel, sőt még jobban és sikeresebben,
imát minden más, mert az elfogadott és
vallott eszmék megvalósításához a szükséges
eaxközök is kezében vannak s azokkal élni
is akar, élni is tud.
&gt;»
• Ámde személyes politikáért él vele —
mondják. Jól van. De hát mi is az a sze­
mélyes politikai Nem egyéb, mint egy üres
felkapott frázis, mert hiszen a pártirányzat
mögött egy oly határozat áll, mely ép oly
formák között jött létre, mint az ellenzéknek
bármely határozata; a többeknek akarata ez
is, amaz is, a kölcsönös meggyőzésnek folyo­
mánya mind a kettő, tehát nemcsak* formai­
ig de lényegében s értékében is azonos
egymással; mindkettőnél az érvényesülhetés
erejét a pártfegyelem képezi, oly pártfegye­
lem, mely személyessé egyénileg sohasem
válik. Ezt a pártfegyelmet nagyon jól ismeri
az. ellenzék is, mert hiszen ő is elvárja s
egyenesen megköveteli tagjaitól, hogy annak
a mit párthatározattá emel,'*- szolgáljanak s
saját nézetüket,
akaratukat alárendeljék;
elleneset ben létezését adná fel egyenesen.
Avagy miként lenne életképesnek elképzel­
hető egy oly ellenzék, 1 mely megengedné,
hogy
tagjai a hozott megállapodás
ellenére a kormánypárttal szavazzanak —
pasztán személyes sympathiából I S mit szól­
tam ahhoz, ha egyes tagjai cxal állanának
elő: határozzatok el bármit is, én nem me­
gyek veletek, hanem a kormánynyal, mert a
konaányelnókőt tisztakezú embernek ismerem,
nem tudtam eltelni nagyszerűségével. Itt nyug­
szik Michelangelo, mint a város szülöttje; em­
lékköve előttem áll, míg élek ... oly szép
. . . oly remek az egész kivitel' Háromféle
művészetet mondott magáénak; a Géniuszok
pazarul megajándékozák . . . egyforma nagy
vflt mind a háromban . . . festő . . . építész
.4 - és szobrász . . . egyszerre! S e három
fttdomány Géniusza borai, fájdalmasan felsírva
faost síremlékére, siratva őt örökre!
, Itt vannak még Bonaparte Júlia. Galileo
'Galilei, több miniszter és művész eltemetve:
valamennyinek díszes és mflvészi kivitelű siremléke van.
* Annyi sok szépet és nevezeteset láttunk e
városban, hogy égett már a fej és szellemünk
ki volt fíradva; kocsira ülve tehát, elhatároz­
tuk megtekinteni Firenze környékét is.
Gyönyört befásitott és nyaralók által kör­
nyezett szélen utón haladva ... az úgyneve­
zett tPiazzala Michelangelora» jutottunk, hon­
nan elragadó kilátás nyílik a városra és a kö­
zeli dombokra.
Egy szép téren áll Michelangelo Dávid szobra,
tovább egy elegáns kávéház s innen ismét
máé irányban vezet le az üt, nagy köralakban
« • Porta San Nicolo&gt;-n át a városba.
E«y igen kedves séta- és kikocsizó helye
Firenzének a *C&amp;srina&gt;-k, mely egy három
kilométer hosszú, keskeny park, gyalog-ösvény
és széles kocsí-uttal; egyszerű, minden virág
nélkül, de egy kedves kis félsziget az Arno és
Mnngone összefolyásánál, régi ős fák és örök­
zöld Pfnía-botrrokkal. A végén egy indus her­
ezeg szobra All, neve •Radschn Holnpore», ki
itt elhunyt • kívánságára az itteni Cremntorúxmban elégették.
. .

syiMpáthiámat ö bírja egyedül! Elhinné-e az
efféle párttagnak, hogy — mint azt hangoz­
tatni bizonyára el nem mulasztaná — o
mellett őszintén ellenzéki marad s maradhat 1
Bizony, bizony aligha tévedünk, hanem azt
mondaná: elhiszem, elhiszem, de nem kérek
belőle. És teljesen igaza lenne, mert ha
valahol lehet személyes politikáról szó, akkor
itt lehet, e félellenzéki tagoknál, a kik ekként
cselekedve, tisztán személyi politikát követ­
nek és pedig annak a legveszélyesebb faját,
mely megtámadva a párt fegyelmet, pártot
bomlasztó elemet hurezol be a pártkötelékbe.
Nem azok, a kik meghajolnak a párt akarata
előtt, nem azok, a kik bírnak oly egészséges
érzékkel, hogy egyéni tekinteteket leszorítani
képesek, nem azok, a kik az egyéni akaratot
szabadossággá fajulni nem engedik, nem ezek
űznek személyes politikát, hanem azok, a kik
a nemzet életének előbbre vitelét, fejlődését,
erősbülését eredményező elveket zsákmányául
dobják oda az egyéni akaratnak s még meg­
követelik, hogy e mellett iguz, őszinte és
hű ellenzékieknek tartsa őket mindenki!
Bizony, bizony az igy szervezett ellenzék
sohasem fog megbuktatni kormányt, sohasem
fog létesíteni rendszer-változást.
Pártfegyelem kell az egész vonalon, ezt
kivánjuk, ezt kérjük magunknak mi is s
tisztán szabadelvűnek csupán azt ismerhetjük
el. aki e fegyelmet nem áldozza fel az egyéni
sympathiáknak. Ez a legelemibb követelménye
az alkotmányos életnek s korántsem absolutistieus, mert annak, aki annyira gyönge,
hogy ez alapigazságot bevenni nem meri,
annak, a kiben szabadelvűsége — talán
ónönmagát altatva — ennyire megingott,
mindenkor szabad levonnia magatartása után
a conse&gt;|uentiákat s megmenteni a pártot
attól, hogy kifelé ott, a hol cselekednie kell,
mert cselekedni kötelesség, gyöngének bizo­
nyuljon.

A társadalmi élet s a vallás.
G»,»j után ismerteti: Dr. KOSSACZKY ARNOLD.

Bizonyara számtalan s egymástól elütő meg­
határozásokat olvastunk s hallottunk már a

De száz szónak is egy a vége — mondja a
nóta — s nálunk is ez a sajnos körülmény
bekövetkezett' Három napi itt időzés után,
búcsút vettünk Firenzétől.
Isten hozzád tehát szép Firenze!
Mindég emlékemben fogsz maradni, mert
szivem szeret . . . lelkem csodál . . . s örökre
hódolok előtted !

Azután.
Hát kikosaraztak — mondá Havass Endre
hazatérve útjáról
ügy van: kikosaraztak — isméllé, miközben
egy székre ereszkedett
Pedig hogy szerettem, életemet tudtam volna
érte áldozni. És néha úgy látszott., mintha ő
is viszonozta volna érzelmeimet, de világos,
hogy mind csupa ámítás, tettetés volt, hisz’
kikosa rázott.
.Mennyit ábrándoztam és minő merész áb­
rándokat szőttem magamnak. A gondolat, a
puszta, üres gondolat, hogy hogyan fogunk
élni, hogyan szeretjük egymást: egészen a he­
tedik égbe emelt fel, de lezuhantam onnan.
Ábrándjaim, mint szél által hajtott felhő-ron­
gyok, elúsztak, szétüzte őket az a rideg, szivdermesztő valóság, hogy ő nem szeret.
Nem lehet nélküle élnem, — folytató — de
ha élnék, mit érne az élelem, hisz' akit kisze­
meltem magamnak társul az életben, a kiért
dolgozni, küzdeni szándékoztam, az eltaszitott
magától.
Mit ér az élet nélküle, ki hivatva lett volna
azt. mint a fényes északi csillag, a hajósoknak
az útját megvilágítani, hisz' nélküle az élet

1895. novemher 3.

vallásról. Egy részük különösen a physicai szem­
pontra fekteti a súlyt, más részük pedig a
metaphysicaira; a társadalmi életet majdnem
sohasem érintik. S mindamellett az ember és
a hozza többé-kevésbbé hasonló felsőbb hatal­
mak között létező társadalmi köteléknek az
eszméje az éppen, a mi az összes vallási fogal­
mak között egységet teremt. Az ember akkor
válik valóban vallásossá, ha az emberi társa­
dalom fölé, melyben él, egy másik, jóval hatal­
masabb, fenségesebb társadalmat helyez. A
társadalomultság mintegy kitágul, kiterjed s
felhat a csillagokig (Guyau). A vallásnak valódi
alapoka s eredete az életnek s főleg a társa­
dalmi életnek fejlődésére vezetendő vissza.

A vallást mindeddig tényleg úgy fogták fel,
mint az egyéni ész és képzelet egyszerű ter­
mékét ; eredetét vagy azon szükségre vezették
vissza, mely szerint a világnak tüneményeit s
magát a világot kimagyarázni igyekeztek (Cointe
Ágost theologiai korszaka); vagy az isteninek,
az absolulnak eszméjére és érzetére (Schleiermacher, Lotze, Müller Miksa stb.) Ez elméletek­
nek részben igazságuk is van, csakhogy a val­
lásban első sorban sociologiai tüneményt kell
látnunk. Hiszen a vallások nem születnek sehol
a társadalmon kívül, hanem a társadalomban;
sőt a társadalom egyik kötelékét, a létezésnek
és a haladásnak egyik feltételét képezik. Kez­
detben a vallás ölel fel mindent; a kezdetleges
erkölcs vallásos, a kezdetleges jog vallásos, a
bölcsészet és a tudomány csak jó későn szakad
el a vallástól Ha tehát a vallás egyik köteléke
az embereknek a felsőbb hatalmakkal, épp úgy
egyik köteléke az az embereknek önöninagukkal s a vinculum supernaturale alapjában
egyúttal a vinculum naturule egyik feltétele.
A társadalmak azért hoznak létre vallásokat,
mert szükségük van azokra, mert azok vitális
érdeknek reájok nézve, a létezésnek, az izmo­
sodásnak hatalmas rugói, melyek arra szolgál­
nak, hogy a létért való óriási küzdelemben a
győzelmet biztosítsák. Minden társadalomban
él többé-kevésbbé homályos érzet azon felté­
telek felől, melyeken létezése és haladása nyug
szik, csaknem csalhatatlan ösztön vezeti őts
Valamint mindenkor bizonyos kormányzatot alko.
önönmagának bent és védelmi eszközöket tét
remi kifelé, törvényeket, szokásokat emel ér­
vényre, épp úgy alkot az magának hitelveket symbolicus alakzatokat az egyetemes élet, a
mindenség alap oka, az emberi élet, az emberi
végzet felől, s azokat saját érdekéhez, mint
társadalom, idomítja létezését és tökélyesbbületét megszabó föltételekkel teljes összhang­
zásban. íme ez képezi alapját a vallásnak;
csak teher . . . Úgy van . . . igen nagy, elviselhetlen teher.
Azután felejteni kell és a kit egyszer szívből,
igazán szerettünk, azt örökre felejteni oly ne­
héz, szinte lehetetlen és segítségül kellene hív­
nom az észrontó mámort és ez mindig alább
és alább sülyeszti az embert . . .
De mit. Egy jól irányzott lövés és egy óra
alatt megszabadulok mind e gondoktól, mind
e bajoktól . . .
Még nehány ügyet kell rendbe hoznom, ne­
hány levelet. Egyet szegény édes anyámhoz . ..
Ha rá gondolok, hogy többé nem látom őt és
kedves húgomat, könyek tólulnak szemembe . ..
de, nincs helye a gyengeségnek; ennek meg
kell lenni.
Készen vagyok és most készülhetünk az
utolaó útra, még nehány perez, és . . ,
Kinyílt az ajtó és belépett rajta Havass
anyja.
— Isten hozott most jó anyám! —. kiáha
és zokogva borult anyja kebelére. '

Tíz év múlt el a fenti esemény óta, 10
hosszú év. Havass már egy nagyobb vidéki vá­
ros legkeresettebb ügyvéde. Az akkor magát
minden áron főbe lőni akaró Havass megnősült
és egy szép kis fia is van.
— Éppen ma van tiz éve, — mondá a fenti
történetet befejezve.
Felesége hízelegve oldalához simul és mondja:
Látod, látod, még is kár lett volna ma­
gad akkor főbe lőni.

Deczember.

�1895. november 3.

annak java része sociologiai. De nem szabad
megfeledkeznünk a psychologiai alapról sem:
sót ellenkezőleg, nem szenved kétséget, hogy a
társadalmat emberek alkotván, minden sociologicus tünemény psychologiai gyökerekkel bir.
Ha tehát a vallást társadalmi szükség terem­
tette meg, e socialis szükség nem egyéb, mint
az individuális szükségletek summájának az
eredménye. Ha az ember — physicai és intellectualis életének kifejlődése révén, nem érezné
szükségéi annak, hogy a látható tüneménye­
ket túlszárnyalja az által, hogy azoknak alap­
okait fürkészi ki, ha az életnek benső törvénye
nem irányítaná tekintetét mindenütt a vég felé,
ha továbbá nem élne benne a végtelennek és
a tökéletesnek eszméje csirában, ha végre nem
hajtaná a vágy, a segély, a támogatás, egy
felsőbb oltalom felé tökéletlen s szakadatlanul
fenyegetett életében, a társadalom, mint olyan,
nem volna elégséges ahhoz, hogy az egyénen
kívül álló idegen elemeknek összes szerveit
megalkossa s nem szülhetne öléből vallásokat.
A vallások alakulásában tehát az egyéni
geniusnak kiváló szerep jutott. &lt;A vallásos ér­
zelmek és a hitek — mondja Renouvier — köz­
tudomás szerint igen gyakran a tömeg avatott­
jaitól erednek s azoknak eszmevilágába nem a
hagyomány s nem a közös tulajdonná vált eszmék
ereje s tekintélye által jutottak ... A Pál apos­
tolok, a Mahomedek, a Lutherek oly nyilván­
valóan társadalom-alkotók, a maguk nemében,
hogy az ellenkező nézpont, mely mellett, ha mint
a társadalom által alkotott teremtményeket tekintenők őket, teljesen másodrendűvé törpülne.
Ama nagy mennyei kijelentésben részesült em­
beréket nem is említem, kiknek történeti alak­
jai nem domborulnak ki oly élesen, Zoroastert,
Budhát és magát Krisztust; mert hiszen ezek
is ama kétségtelen tény mellett bizonyítanak:
hogy az emberiség a vallás terén az egyéniség­
től függ s hogy a vallás fő- s alapvető részeiben
egyéni s nem társadalmi.* Nem egyéb ez, mint
a kiváló emberek harcza a társadalmi állással.
Az igazság mérlege azon nézet felé billen, mely
a vallások alakulásában mind a két tényezőt
felöleli. *Minden kiváló vallás alapításához ki­
váló emberekre volt s leend szükség, minő
Jézus, avagy, hogy egy történetibb alakra
hivatkozzam, minő sz. Pál volt* (Guyau).
Tegyük azonban hozzá, hogy a nagy vallásalapitóknak két lényeges feltételt kell megvalósitaniok. Szükséges, hogy geniusuk feltétlenül
Őszinte legyen: nem élünk már többé oly kor­
ban, a hol a vallás a csalafintaság müvének
tűnhetne fel; szükséges továbbá, hogy a genius,
hogy úgy mondjam, önmagát altassa, ihlellségeiben, benső megnyilatkozásaiban, a mi képessé
teszi őt arra, hogy azokban valami emberfölöttit
lásson, önmagát Istennek, vagy legalább is arra
hivatottnak tartsa. E második feltétel megvalősitása igen könnyen ment a múltban, a hol a
psyohologiai és a physiologiai tünemények nem
ismerése folytán — még a tiszta bölcsészek,
a Socratesek, a Plotinok s annyi más azt, hogy
valami természetfölötli lakozik bennük, valóban
hittek s látományaikat, elragadtatásaikat komo­
lyan vették s mert annak felfogására, hogy
génijük egészben saját egyéniségüknek emanatiója képtelenek valának, Istennel való mythicus
és csodás összeköttetésben és érintkezésben
hittek. E kiváló embereket egyszerűen az őrül­
tek közé sorozni képtelenség lenne; öntudatlanok
ők, a kik a bennük lezajló tüneményeket ki­
magyarázni igyekeznek s a magyarázatot koruk
felfogásához mérik. Ma, azon tudományos is­
meretek mellett, melyekkel bírunk s a melyeket
szükségszerűleg elsajátít, mindenki, a ki a
műveltség bizonyos fokára emelkedett a Mózes­
hez, hasonló ihletleknek e kettő között kellene
választaniok: ihlettségöket a szellem természetes
terjedelmének vennék, csupán saját nevükben
beszélnének, nem szólnának semmiféle kinyi­
latkoztatásról, nem prófétáskodnának,egyszerűen
bölcsészekként lépnének fel; vagy pedig rajon­
gásuk által önönmagukat csalva meg, azt tárgyilagositanák, személyesítenék s valódi őrül­
tekké válnának. A mi korunkban azokat, a kik
a bennük forrongó erőnek nevet adni, azt ter­
mészetes és emberi módon kimagyarázni nem
képesek, a kik azok által magukat tova ragad­
tatni engedik s önönmagukat megfékezni nem
bírják, az elmebetegek közé szokás sorozni
méltán Kicsoda óhajtana vallás-alapitó lenni
n mi korunkban ? Bizonyára senki. A tudomány
kiölte a csodást még lelkiismeretűnk világában

Nógrádi Lapok és Honti Híradó.
is: lútományainkat nem tekinthetjük többé menynyei kijelentéseknek, csupán egyszerű érzéki
csalódásoknak s lia azok egyéniségünket csaló­
dásba is ejthetnék, arra, hogy c hatást másokra
is kiterjeszthessék, ■immár képtelenek lennének.
(Folyt kov.)

A gyermekek vallásáról szóló 1894.
évi XXXlI-ik és az anyakönyvveze­
tésről szóló 1894. évi XXXm-ik tczikkek rövid ismertetése.
(Befejező közlemény)

Az. úgynevezett egyházpolitikai reform tör­
vényei között második az 1894. évi XXXIL
törvényezikk, mely szól a gyermekek vallásáról.
Eddig, 1868. óta, az 1868-iki Lili. L-cz. sza­
bályozta a gyermekek vallását. Ezen törvény
12-ik §-a szerint a vegyes házasságból, vagyis
a különböző vallásu szülőktől származó gyer­
mekek közül a fiuk az atyjuknak, a leányok
anyjoknak vallását követik és ezen szabálylyal ellenkező bármely szerződés, téritvény
vagy rendelkezés érvénytelen és semmi eset­
ben sem birhat hatálylyal
Ismeretes dolog, mennyi kellemetlenségnek
volt okozója a 68-iki törvény említett rendel­
kezése.
Az uj törvény hatályon kívül helyezi a 68-iki
törvény ide vonatkozó intézkedéseit s megengedi,
hogy a bevett, vagy törvényesen elismert kü­
lönböző vallásfelekezetekhez tartozó házasulók
házasságuk megkötése előtt egyszersmind cu­
korra megegyezzenek arra nézve, hogy gyer­
mekeik valamennyien az atya vagy anya val­
lását kövessék, illetőleg abban neveltessenek.
Kiemeljük azonban — a már nem egyszer
észlelt téves felfogással szemben, — hogy a
törvény ezt a megegyezést csak megengedi, de
nem követeli; sőt azt is megmondja, hogy ezen
megegyezés hiánya esetén a gyermekek nemük
szerint követik szülőik vallását
A megegyezés csak a házasság megkötése
előtt és csak közjegyző, járásbiró, polgármes­
ter, vagy főszolgabíró előtt a megállapított
alakszerűségek mellett jöhet létre.
Ezen alakszerűségekhez tartozik, hogy a
megegyezés a házasulók által személyesen, vagy
hitelesített meghatalmazással ellátott megha­
talmazottak által jelentendő ki. Ez a megegye­
zés a házasság megkötése alkalmával a há­
zassági anyakönyvben külön bejegyeztetik.
Az igy létrejött megegyezést aztán később
csak az esetben lehet megváltoztatni, ha az
egyik házastárs a másik vallására lép s ekként
a házasság egy vallásnak házasságává válik,
a mikor is természetesen a gyermekek is a
szülők közös vallását követendik. Ezen meg­
változtatás azonban ugyanazon alakszerűségek
mellett eszközölhető csak, mint a házasság
megkötése előtti megegyezés.
A harmadik — és ez idő szerint utolsó —
törvény az egyházpolitikai reform törvényei
között az 1894. évi XXXIII. törvényezikk, mely
szól «az állami anyakönyvekröl*.
Anyakönyveket eddigelé a születésekről, há­
zasságokról és halálozásokról csupán az egy­
házak, illetve lelkészek vezettek.
Az anyakönyvek tulajdonképen az emberiség
nyilvántartásának tekinthetők.
Az egyházaknak ugyan szintén szükségük van
arra, hogy híveiket nyilván tartsák, de még in­
kább szüksége van erre magának az államnak.
Az állami anyakönyvek behozatalával az
egyházi anyakönyvek nem szűnnek meg. Az
egyházak, felekezelek . vezetni fogják saját
anyakönyveiket ezután is, úgy mint eddig.
Csakhogy a polgári élet viszonyainál ezentúl
(illetve október 1-seje után) nem az egyházi,
hanem az állami anyakönyvek lesznek irány­
adók.
Az állami anyakönyvek ép úgy, mint az
egyháziak, háromfélék: születési, házassági és
halálozási anyakönyvek.
Az anyakönyveket az e czélra kinevezett
anyakönyvvezeiők, avagy a szintén e czélra
kinevezett helyetteseik vezetik.
Ezek teljesitik a szükséges bejegyzéseket, —
és pedig lehetőleg személyesen; de még ha
írnok teljesiti is, az anyakönyvvezető jelenlé­
tében és felügyelete mellett teheti csak s az
anyakönyvvezetőknek kell azt aláirnia; — ők

3
állítják ki az anyakönyvi kivonatokat (mérsé­
kelt díjért) s végzik egyáltalán mindazon te­
endőket, a melyekre a törvény őket feljogosítja
és kötelezi is egyszersmind, (pl. a házassági
anyakönyvvezető teljesi j a kihirdetést, közre­
működik a házasság megkötésénél stb.)
A születési anyakön vben, mint neve is mu­
tatja, a születések jegyeztetnek be.
Minden gyermek születése legkésőbb a szü­
lét*' -tői számított egy hét alatt az illetékes
anyakönyvvezetőnél bejelentendő. A bejelen­
tésre első sorban a törvényes atya, azután a
bába vagy orvos, mindazok, kik a születésnél
jelen voltak, vagy a kiknek lakásában a szüle­
tés történt és végül maga az anya is kötelezve
vannak.
Be kell jelenteni a gyermek utónevét (ke­
resztnevét) is, ha azonban ez még megálla­
pítva nem volna, akkor ez két hónap alatt
pótlólag jelentendő be.
Az egyházi keresztelés megtörténhetik az ál­
lami anyakönyvbe történt bejegyzés előtt, vagy
után. Ha előtte történt, akkor a gyermeknek
a keresztelésnél nyert utóneve jegyeztetik be
az állami anyakönyvbe. Ha a keresztelés ké­
sőbb történt, akkor ott a gyermeknek más név
nem adható, mint amely már az állami anya­
könyvbe bejegyeztetett és ha mégis más adat­
nék, a törvény szerint csak a születési állami
anyakönyvbe bejegyzett utónevet viselheti.
A házassági anyakönyvbe a házasság meg­
kötése, ha az az illetékes házassági anyakönyv­
vezető előtt köttetett, általa azonnal bejegy­
zendő. Ha azonban a főispán külön engedélye
folytán más tisztviselő (polgármester, főszol­
gabíró, alispán) előtt köttetett meg a házasság,
akkor az ezen tisztviselő által felvett s a há­
zassági anyakönywezetőhöz küldött jegyző­
könyv alapján történik a házasság bejegyzése.
Á halálozások a legközelebbi hétköznapon
^elentendők be az illetékes anyakönywezetőnél.
Ezen bejelenti; re a családfő, a családtagok,
az, a kinek lakásában a halálozás történt és
végül a háztulajdonos, ha a házban lakik,
vannak kötelezve. A bejelentésnél fel kell mu­
tatni a halottkémi bizonyítványt is.
Az említett bejelentések elmulasztását kihá­
gásnak minősiti és 600 koronáig terjedhető
pénzbüntetéssel rendeli büntetni a törvény.
Az anyakönyvvezetők közül nem mindenik
lesz feljogosítva a házassági anyakönyvveze­
téssel és azzal járó teendőkkel, minthogy
ezek nagyobb képzettséget igényelnek. A há­
zassági anyakönyv vezetéssel meg nem bízott
anyakönyvvezetők tehát csupán a születési és
halálozási anyakönyveket vezetik.
Az összes anyakönyvi bejegyzések és azok­
kal kapcsolatos teendők díjmentesek (ingyene­
sek). A felek által kért anyakönyvi kivonato­
kért azonban mérsékelt dy jár az anyakönyv­
vezetőknek és pedig egy anyakönyvi kivona­
tért egy korona. Ha azonban több évi anya­
könyvet kell a kivonat miatt átvizsgálnia, ak­
kor minden év után még egy fél korona dy
számítható, összesen négy koronánál azonban
többet felszámítania nem szabad.

Losonczi hírek,
Losoncx, 1895. por. a.

Nincsen ugyan lakásváltoztatási évad a mi
mégis nagy költözködésnek voltunk szemtanúi.
Ideiglenes szállásáról kaszinónk költözködött
át ly — s mint reméljük — állandó lakására,
saját épületébe. Mig a legközelebb emelt köz­
épületünknél utólagosan itt-ott hiányt tapasz­
taltunk s ennek folytán kisebb-nagyubb mérvű
elégedetlenséget éreztünk; ez ty épület a meg­
elégedés, a kényelem hajléka. Két tágas, nagy
terme, a billiard- és az olvasó-szobák, valósá­
gos táneztenneknek is beillőnek térés voltuk­
nál fogva. Ezeken kívül a társalgó- és a ki­
sebb játszó-szobák, száma 4, az előszobát
kivéve, nem is remélt kényelmet nyújtanak.
Magasságuk pedig, mely elnyeli felső régióiban
a szivar-füstöt, dísz-festményeivel bűvös menyezetet képez. S mert a helyiség földsztatau
is van, mind ezen előszámlált előnyöknél fogva
a látogatók száma már is növekedett Hisszük,
hogy társadalmunk központja, minden jőravaló
eszmének megteremtője lesz. Már is mozgal­
massá váltaké politikai pártalakulások, az ahapánválasztás előre vetett árnyéka miatt A
szabadelvű- és a 48-as párt küzdött ekkoxtg

�4

Nógrádi Lapok és Honti Híradó.

városinkban E kettő ex hiőaaartni hihetőleg
&lt;*fyertini fog a néppárt ellen, a melynek egyed
nagytúra megyei tagjai már » itt járták uereocsel pn baon. Ha Pongrác* vissza nem lep
&amp;&gt; aiupam jetolteégtól. a* esetben uemelyt
kérdéssé vált volna a választás, tnoel politikai
pkrtaxuiaxetet ölt magira. Sok függ attól, hogy
axok, akik Pongrác* ellenében foglallak volt
illaaC. .most politikai elv szénát módosítják e
oéaatukeL
Városunkban jogász-egyesület is alakult
Caéfja jogi kérdések megbeszélése. Tagjai: a
jogyágxett egyenek. Gyülekezési helyiség a vá­
rom szálló egyik terme; a* egybe gyülekexes
tdaje minden szombat estvéje.
Mindamellett hogy a nyár elmúlt a a zordon
» asúa idő már is beállott házi exredünk zene­
kara a terxeoe adasaval fel nem hagyott Vároaaak eLtokiléset az idő szerint is eszközli.
Legközelebb kedden, 4—5-ig gyönyörködtette
közönségünket játékával
Van különben maa egyéb is, a mi mozgal­
mas** teszi életünket A régi vigadó nagyter­
mében dioráma van felállítva, a mely a világ
legnevezetesebb varosait, férfiait. eseményeit
természetes hűségben mulatja. Ezen kívül egy
aórknsa előadásaiban » van alkalmunk gyö­
nyörködni Trenírozott. dreaazirozott lovak,
kutyák, sőt még egy számár ügyeskedése is
figyelmet ébresztő mutatványokat visznek véghez.
November 1-én reggeli 9 órakor, a helybeli
ezred katonasága számára tábori mise tarta­
tott, szokott [ximpávaL A protestáns vallása
katonák saját templomaikba vonaliak, kik szá­
már* a helybeli lelkészek tartottak isteni tisz­
teleteket.
A halottak estéjén temetőink nagy fény­
nyal voltak kivilágítva. Esti 6 órakor a tanitokepezde ifjúsága vonult a temetőkbe tanáraik
élén. A* ut köröndién megállapodva, egy imaszerfl gyászdal eléneklese utan, az egyik tanitóképezdesz emlékbeszédet mondott felújítva az
1881-bea elhunyt Terray Károly, volt tanitókepexdet igazgató, az 1889-ben elhalt Sneff
János természettant tanár és 1890-ben elte­
metett Kovárcz Emil zenetanár emftkét vala­
mint egy tanuló-társuk korai halálát. Az egész
estén nagy közönség hullámzott a temetőn, lá­
togatva övéik sírhelyét, elmélkedve a múlan­
dóság és halandóság busitó valója felett.

Hírek és különfélék.
Személyi hir. Rudaay Béla főispánunk oki.
hó 30. és 31-én B.-Gyarrnaton időzött, honnan
ott, 31-én a délutáni vonattal távozott Bpestre.
A főispánt ismét ma várjak a székvárosba. hol
a gyűlések végett több napig marad.
Steaser József miniszteri tanácsom ur, mint
lapunk egyik munkatársa bennünket Budapest­
ről értesít november elején pár napra Nográdvármegyébe kérül s Balassa-Grarmatot is látogatásárai foyia •zerenc-séltetni.
Baltik Fr&gt;gyM lg. bitv. ev. püspök e minMgen aemettk jósak, de ngylátezik nfi beéges­
sek is látta, begy a polgári ínyzkflnvv vetet és
gyakorlati mibenlétéről tanulmányt szerezzen,
ngyasazért október 29-én neméire&lt;en felkereste
Batsányi Károly b.-gy,nn*t* m- Űr. kilátni anyakónyvmetfr, kinek hivatalában « anyakőnyvv^zetés minden 1% .t beható mernie alá vette, a kétes
dolgokat kérdések tétele által is felvilágosittatván
ovegtok A ptepők n eljárásának czdja leginkább
z kötetes fbpásztori gondosság volt hogy a telkdaritedö p«p*ág némely előre nem láthatott taenMk irtat kellőkép utasítható legyen, — egynersmind pedig u egyház által is vezetett anyakőnyT,p r**?ére a hiteles adatok — a hívek különö­
sebb terteltetóM nélkül benerezhetók legyenek.
gjtnen. LaxzkAry Gyula főrendiházi tag,
ág, hite, evang. kerületi felügyelő és neje szül.
Tihanyi Borbála kedves ifjrt leánykáját Ilona
oki hó 28-án jegyezte el ünnepélyesen
g rwnhányi kastélyban DeMewfTy Dezső főldbtrtokoe A polgári hazas-ág, valamint arra
következőleg az egyházi esküvő, mint értesülünk,
deczember hó l«-*n fog véghez menni. Előre
» állandó boldogságot kívánunk e szép fngyhez'
Papvábuztfia. Hontvármegye Báth községé­
it ev lakossága a múlt vasárnap okL 27-én,
lelkészéül egyhangnlag Baltik Pált, Baltik
Krirveenek, a dunáninnem egyházkerület püs­
pökének • b -gyarmati lelkésznek 8át választotta

meg. A bálluaknak méltán gratulálhatunk ezen
szerencsés választásért, mert tudjuk azt, hogy
a fiatal lelkész méltó Ha nagynevű derék aty­
jának.
Párbgj. Október hó 31-én-d.-u. 2 órakor kardpárbaj folyt le ll.-Gyannaton gr. FcrgÁch Antal
vármegyei aljegyző és Zubovich Fedor huszár­
kapitány között. Erős, nehány músodpercznyi
összeütköző* után Zubovich Fedor súlyosabb
vágást kapott a feje közepén. Az érdekes párIkijnál gróf Forgách segédei voltak: Simonyi
Dénes es Ivánka Oszkár; Zubovich segédei pedig:
Knsztolányi Károly huszárkapitány és Vidacs
János. Orvosok; dr. Kovács Sebestyén Endre
és dr. Szendrő Jenő. — Mint értesülünk, a
párbaj után a felek nem nyújtottak egymásnak
kezet.
Hymen. Kovács Antal *.-tarjáni városi al­
jegyző eljegyezte Huszár Margit kisasszonyt,
Huszár Antal kedves leányát.
B.-Gyarmaton ax első polgári házasságot,
mint lapunk október 27-iki szamában már jelez­
tük, aznap kötötték me$Scitovszky Jánosalispán
előtt. Házasuló felek voltak dr. Révész Dezső
ügyvéd és öxv. Kohn Arminné, Varsányi Gyula
poéta nővére. Az aktus, melynél a megyeház
termét a díszben megjelent násznép és érdek­
lődő polgárság csaknem egészen megtöltötte,
egyszerűsége mellett is felettébb ünnepélyes
volt. A jegyzőkönyvek aláírása és a tanúsítvány
atnyujtása után Scitovszky János alispán beszé­
det intézett a közönséghez. Örömmel teljesítet­
tem, úgymond, e házasságkötés körüli törvényes
ténykedést már csak azért is, hogy kifejezést
adhassak annak, mikép a törvények végrehaj­
tásának minden vonalon érvényesülni s az előtt
mindenkinek meghajolni kell. — De nemcsak
e szempontot kívánom kiemelni, hanem meg­
ragadom az alkalmat, hogy a házasságjogról
szóló 1894. XXXI. törvényt államiságunk szem­
pontjából méltatva üdvözöljem, mint olyant,
mely míg egyrészről az egyenlőség nagy elvét
érvényesítette, más részről a házassági jogszol­
gáltatást biztos alapokra fektette. Bízom abban,
hogy az egyházpolitikai törvények, melyek in­
tézkedései előtt az egyházi főhatóságok is ki­
vétel nélkül böh-s mérséklettel s igaz hazafisággal meghajoltak, minden rázkodtatá* nélkül
fognak az életbe átmenni s nagyban hozzá fognak
járulni althoz, hogy a különböző vallási! és nem­
zetiségű állampolgárok között a összetartozandoság érzetét feltöltve, magyar államiságunk
erős vára legyen. így nyilatkozott meg annak
dejen vármegyénk közönsége s ebben az érte­
lemben és czéizattal kell a hatóságoknak is a
törvény végrehajtását szolgálni. Hangos éljenzésbe tört ki az alispán nyilatkozatára a közön­
ség. Az eljáró alispán a házasfeleknek még
Szerencset kívánt s aztán a násznép a vármegye­
házból az izraelita imaházba tért, hol a főrabbi
is megáldotta a frigyet.
F. évi október 31-én ünnepelte reggeli isteni
tisztelettel az ev. egyház a refortnáczió 378százados évfordulóját. E napon történt ugyanis,
hogy a witlenbergai vártemplom kapujára szö­
gezte ki Luther az ő 95 pontból álló tételeit,
a mivel tulajdonkép akadémiai vitát akart pro­
vokálni, de a mely pontok váratlan hatást kel­
tettek mindenfelé. A reggeli isteni tisztelet főleg
az iskolás gyermekeknek szólt s az ünnepély­
nek ma folytatása lesz.
Honvédségünk köréből. Szabó I^ijos fő­
hadnagy Budapestre helyeztetett át, hol dandár­
segédtiszti szolgálatot fog teljesíteni. A novem­
beri előléptetés vármegyénk több fiának meg­
hozta a várra-várt csillagot. L’gyanjs Ticsinszky
l^ijos honvédhadnagy főhadnagygyá, Farkas
Aladár, Kacskovics Károly és Szakáll Kálmán
tiszthelyettesek hadnagyokká léptettek elő. Fo­
gadják őszinte gratuláczióinkat.
A balassa-gyarmati őnk. tűzoltó-egylet
mai napon reggel 9 órakor a «Nemzeti iskola &gt;
termében közgyűlést tart, melynek egyik érde­
kes tárgya lesz a város állal alkotandó úgy­
nevezett kőtelező tőzoltósAg szabillyrentlelete
felett véleményt mondani.
Szegény Iskolás gyermekek felruházása.
B -Gyarmaton tizenegy év óta legelői jár a sze­
gény gyermekek téli felruházásának emberbarát!
munkájában az állami elemi iskola igazgatósága;
november I-én részesitvén az arra érdemes gyer­
mekeket jó öltözetekben. Az idén u 4 fitt- és 7
leánygyermeket látott el teljes és jó téli öltö­
zettel. E felrubázáxi ünnepen a nevezett iskola
tanítótestületén kívül jelen volt a község bírája,

1895. november 3

ki aztán eljárás befejeztével jóindulatú alkalmi
szavakat intézett a felruházott gyermekekhez és
érdeme szerint kellőleg méltatta az áll. elemi
iskola igazgatója és tanitótostületének a segélye­
zés lehetőre tétele tekintetében kifejtett fárado­
zását A derék .Skarubeuszok* sem igen kés­
tek azonban ruhaadományaikkal, amennyiben az
általuk felajánlott adományból ma délután fog
8 iskulás gyermek részesülni szintén teljes téli
ruházatban. E felruházási ünnepély a városházán
3 órakor tartatik meg Humaier Ferencz al­
jegyző hivatalos helyiségében, mivelhogy a tanács­
terem ugyanakkor polgári házasság kötése czéljából igénybe les* véve.
Az uj rend. Október 31-én bezárult az állami
anyakönyvek vezetésének első s talán legnehe­
zebb hónapja; reméljük, hogy vármegyénk összes
tisztelt anyakönyvvezetői, ha munkamegfeszitéssel is, iparkodtak a bennük helyzett bizalom­
nak megfelelni, eleget tévén a törvények s az
azok alapján hozott miniszteri rendeletek kö­
vetelményeinek. A vármegye székhelyén Ba­
lassa-Gyarmaton felkerestük az anyakönyvvezetől s tőle a következő eredményeket tud­
tuk meg: Házassági kihirdetés (helyben háza­
sulandókat érdeklőleg) volt tiz, s miután a hir­
detési szabályszerű határidő (19 nap) a legtöbb
esetben már lejárt, a házasság megkötések no­
vember hava első felében foganatosíthatók lesz­
nek. (Így a mai napon kettő fog végbemenni.)
Házassági bejegyzés volt október havában csak
egy. Születési anyakönyvvezetés volt huszonhat
és pedig fiú 13, leány 13,=26. Római katholikus
15, ágostai evangélikus 4, evangelikus-református 3, izraelita 4; összesen 26. Ezek közül tör­
vényes 24. Egy leányka a helybeli kir. törvény­
széki fogházban látott szomorú napvilágot. Ha­
láleset volt összesen 21; ezek közül két vidéki,
akik baleset folytán (vasútépítés s lövés áldo­
zataként) hozattak be városi kórházunkba. A
születési esetek tehát tizennégygyel múlták fe­
lül a halálozásokat Részletesen kitöltött •Sta­
tisztikai lap- összesen 39 drb lett november
1-én az országos Magyar Királyi Statisztikai
Hivatalnak Budapestre felküldve. Tanulság
kedvéért óhajtanók, ha Losoncz városa, vala­
mint a vármegye többi nagyközsége anyakönyvvezelöi is hasonló kimutatásokat lennének szí­
vesek lapunk utján a nyilvánosság elé juttatni.
Az Időjárás jellege a múlt hét folyamán
nedves, esős volt; október 29-kén azonban
egész nap verőfény ragyogott le reánk, vala­
mint a halottak estéjét jelző, Mindenszentek
napján is; a kegyelete* közönséget tehát kí­
mélte a szeszélyes idő. Ezenkívül is reméljük,
lesznek még gyönyörű, őszutói napjaink.
A katonai lakbérosztályozás. A folyó évben
meghozottl895. évi 39.,*törvényczikk az döbbeni
törvénynyel szemben azt az újítást hozta be a
többek között, hogy a városok katonai lakbér­
osztályozása nem mint eddig 5 évre, hanem
10 évre alapittassék meg. Figyelmébe hozzuk
ezt a b.-gyarmali elöljáróságnak is.
Tánczmulatság. A füleki casino javára, mint
értesülünk, nov. 9-én a vasúti ebédlőben lánczeslélyt rendeznek.
Hibaigazítás. Lapunk múlt számában tévesen
közöltetetL, mintha a belügyminiszter Nógrádvármegyének a virilis bizottsági tagokról össze­
állított névjegyzékét megsemmisítette volna.
Ennek ellenkezője áll.
Kiből áll a néppárt? Az • Esztergomi Köz­
löny*, mely mindenben a bíboros herczegprimás
intenczióit követi, egy elméleti ezikket így fejez
be: &gt;Kikhől fog tehát állani a néppárt?: 1.
Stréber káplánokból 2. Világi élvezetekben meg­
rokkant, szűk keblű és markú nagy urakból.
3. A világon minden pártprogrammal megalkudó
képviselői-jelöltekből. 4. Fanatikus bigót banyák­
ból. 5. Jámbor sekrestyésekből. 6. Csuszapárti
pánszláv lutheránusokból és végül. 7. Orthodox
zsidókból. Már ezektől a kortesektől csak még
sem féltjük a magyar népet, meg a szabad­
éi vűség diadalát se. 'Licb' Vaterland magst
ruhig scin!&gt;
Egyházmegyei hírek. Rozsnyó-egyházmegye
káptalani helynöke Szekeres János ez. püspök
és káptalani nagyprépost a füleki esperesi ke­
rületbe alesperessé Fábrián Kamii fülek-püspöki
plébánost nevezte ki. Szilbort Lajos rappi és
Puskás Róbert litkei káplánok; valamint Karninszky Ágost és Neumann János divényi, il­
letve polonkai káplánok kölcsönösen helyet
cseréltek. Litkei 2-ik káplánul Fekete Ferencz
neveztetett ki.

�5

Nógrádi Lapok és Honti Híradó.

1895. november 3.

* Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásaál, a
torok- és légzési szervek minden zavarainál, me­
legen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger
kitűnő hatása mellpasztilláit. Kaphatók 25 és 50
kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban
és nevesebb gyógyfűszerüzletben. Fö- és szétkül­
dés! raktár: Egger A. és fiai Nádor-gyógyszer­
tára Budapesten, Vácri körút 17.
268 1—30.
Fogorvosi rendelés B.-Gyarmaton. Med.
dr. Stein Ármin orvos-sebész-tudor a Kossuth-utczában lévő lakásán ezentúl fogbetegek
részére is rendel. Foghúzás kívánatra előze­
tes érzéstelenítés mellett. Fogtömés (cement-,
amalgam-, arany plomba) a foggyógyászat je­
lenlegi tudományos nívóján, a modern fog­
technika eszközeivel. Mindennemű fogbetétek.

Gyászrovat.
Streisinger Jakab és családját súlyos csa­
pás érte. Budapesten, október hó 21-én hall
meg nevezettnek sógornője: Őri Józsefné, szül.
ílolTmann Jeanelte. Férjet, öt kk. árvát, nagy­
számú rokonságot borított gyászba. •

Szerkesztői üzenet.
Prónay Péter urnák Nógr.-Béreiéi. Levelét kaptok. &lt;!o
alt, mint lapunk irányával egyel nem értőt, nem kö(öliicttUk. Egyéb kérelmét figyelembe vettük.

Piaczi gabonaárak.
-*''4

1895. októűer 21,

MENETREND

Búza ... 570

590

Kukoricza ... 450

440

az (Esztergom-) P.-Nána—B.-Gyannatj vasutvonalon.

Rozs ... 540

5'60

Bab

... 7 50

8—

Árpa ... 4 50

5-60

lencse

... 580

8—

.... 5 —

520

Lednek

... 8—

p—

Érvényes 1895.

&gt;7

^7

évi október hó l-tól.

.tllomáaok

&gt;7,

4 7 &gt;1

Zab

7»&gt;.

5Ü

...

000 4**' , Párk.-Nána érk.
j6'»2 9171 41" „ Köhid-Ovannat ,
'(&gt;17 . 932' 43-’ b Kétaénd
B.
(J29 90. 40 n Béüv
....
•j.'s;1
641
(érk.
6-W lO*' ŐÓ2 ind.) ('sa^a
706 1022 515 B Zalaba . . .
„
725 101-' 531 „ Ipoly-Pásztó
...
,
734 1052 54o " Bél'
751 lltw 0™ „ Szakálos . .
|8&lt;* 1124 611 . visk
. . .
,
;8H» 1151 637 n Ipolyság . .
r
í903 1212 6j6 n Drégely-Paláuk .
[915 12-21 /&lt;&gt;* , Ipoly-Vecze .
„
'931 1245 727 b ])ejtár ....
95S 109 751 érk. B.-(&gt;yarmat ind.
. Budapestre................

8’&gt;o 1212
744 1155
731 1142
720 1131
7o7| llls
&gt;152*

748
732
719
700

6W, 1G«
621 10*6
612 1022
602 ion
543 952
5‘-2( 931

633

Széna __... 2 —

Felelős szerkesztő: Vannay IgnáCZ.

11&lt;&gt;H 615
617

6&lt;»3
552
531
ól"
J.56 ÍJ05 416
413 850 433
427. 831 417
4&lt;MI 810 350
lÓ» 1» 915

Megjegyzés: Az esti 6 órától reggeli óra 59
perczig terjedő éjjeli idő a perczek aláhúzásával
van megjelölve. — Bél és Ipoly-Vécze feltételes
megállóhely.

Kőszén!

Kőszén

Szauer Izidor bizományi és szállítás

üzletében valódi és legfinomabb fűtő po­
rosz szén métennázsája bázboz szállítva
1 frt 60 krért kapható. Megrendelések

a vasútnál

levő

irodában

el fogad tatnak, és

gyorsan, pontosan eszközöltetnek.
263. 2-3.

Alt Adolf vaskereskedése B.-Gyarmaton.

kátrányíedőleniezpapirok tekercsenként (15 méter) 3. számú 1 forint 60
krajezár, 4. számú 1 frt 80 krajczárjával.
177 6 —26

wasen) darabonként 4. sz. 2 frt 20 kr., 5. sz. 2 frt 80 krért, nemkülönben

sos, az egyes csapiigyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Schmir-

takarékossági szempontból is alkalmazható legújabb találmányi! légnyomá­

o. 26 kr., továbbá ezen kenőcshöz czélszcrüen,
111.

48 kr., II. o. 35 kr.,

vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuth-utcza), mindenkor kaphatók :
gőzeséplőgépekhez való consistcnt elsőrendű Tovot-félc kenőcs, klgr. 1. o.

A LT A D O L F

Alt Adolf vaskereskedése B.-Gyarmaton.

Árverési hirdetmény.
A b.-gyannati Weisz KAroly-féle magán-zálogház tulajdonosa
ezennel közhírré teszi, hogy saját intézetében elzálogosított tárgyak
és 1895. évi október hó 5-ig lejárt s ez időn túl sem meg nem
hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst és egyéb
értéktárgyak 1895. évi november hó 13-án d.-e. 9 órakor az
intézet helyiségében tartandó nyilvános árverésen eiadatni fognak.
Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi november hó 1-ig a
meghosszabbítások árverési költség szedése nélkül eszközöltetnek,
ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsön-összeg 2%-a fog ár­
verési költség czimén szedetni.
Az eladandó tárrvak folvó száma:

Megjegyzés: Az árverés napján zálog-hosszabbitás nem fogadtatik el.

Jó kályha a házban fődolog!
Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi posta-utozáb&amp;n, Radványi házánál
a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő

CSERÉP-KÁLYHA-MŰHELYT

rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily ízlésű kályhákat és kandallókat a legkiválóbb színek' és alakokban, avagy bármi más c szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni.
Takaréktüzhely-burkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók.
Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­
san és pontosan teljesittetnek.
B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz.
Pence Ferenci, kályhásmester.
Egy jó házból való fiú tanonczul felvétetik.

’’

�6

Nógrádi Lapok és Honti Híradó.

1895. november 3

Hazai ipar Balassa-Gyarmaton.
Gansel József és testvére őségnél

szepes-iglói, havasi &amp; gyepvászon,
sifTon, úgyszintén valódi szepességi czérnaezentúl

damaszt asztalterítők s ágynemüek gyári
áron

kaphatók.

érczkoporsók- és temetkezési keliékekben
170. 20—9.

131.

52—23

Csábrághi erdöhivatal.

Hirdetmény.
A &lt; B.-gyarmati takarék- és hitelintézet fészvénytársulat. igazgatósága 897/95. szám alatt hozott határo­
zatából kifolyólag közhírré teszi, miszerint az intézetük­
nél zálogba telt és 1895. évi október hó 1-én túl meg
nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany-,
ezüst- és egyéb értéktárgyak, részint az intézet hivatalos
helyiségében, 1895. november hó 27-én délután 2*/f
órakor tartandó nyilvános árverésen, részint ez időn túl,
tőzsdeszerüleg fognak eladatni.
Megjegyeztetik, hogy az árverésig rendezendő és el­
árverezett kölcsönök után, árverési költség eziinén, a
kölcsönösszeg 2°/0-a fog szedetni.

Az eladandó értéktárgyikrói kiállított lálogbárczák számai:
Arany- ós ezüst-nemüokről:
171, 193, 195, 213, 230, 237, 255, 257, 287, 289, 293,
295, 300. 306, 309, 312 és 313.

Értékpapírokra 1:

267- l —*

Sgy jé házMt vSé te aaztatoa taassenl árosul fölvétetik,

n y ú jtan d ó k be. A többi feltételek u g y an o tt tu d h ato k m eg.

mgrwMóMk putaau M (•twtdvf jyar

ajánlatok az erdöhivatal nevére bérmentv P -C'aábrághra utolsó
p o sta : Csábríigh-Varbók legkésőbb 1895. évi november 30-áig

Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­
tárát szilárd anyagból készített, modern ízlést),
különféle fa- és kárpiton bútorokban úgy egyen­
ként, mint szalonok, szobák, vendéglők e» egyleti
helyiségek teljes berendezésére nézve. Dú« válasz­
ték otajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű,
tataetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben,
fa- és aranyozott keretű tükrökben.
Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű
és méretű koporsók nagyválasztékú raktára.

hoz 5 0 0 , m in d k ét félre teendő aján lath o z 1 0 0 0 frt b izto síték csato lan d ó . A «

SCHÖNFELD MIKSA,
I1O, azt. á atntílra Mtorraktára B-Gy anuat,
Itr* a KOSSUTH-atcaában.

C ser k éreg -ela d á s!

Bevásárlás részletfizetésre is
eszkSzélhető 1

A lu líro tt erd ö h iv atal B o n ts árm egyéheu Felső-Nyék h a tá rá b a n fekvő
+ 111. kát h o ld nagyságú átlag b an 20 éves C soterua nevű tölgyfa er­
deje c se rk é rg é t a já n la tté te l m e lle tt 1 ü r k ö b m éter u tá n i á r felaján lás
m e lle tt elad ásra b o csátja, fen U rtv án m agának — te k in te t n élk ü l ax á rra —
vevőül u t elfo g ad n i, k ib en leg tö b b b izto síték o t lát, vagy ax á r m eg n em fe ­
lelősége esetéb en a i összes a já n la to k a t is v isszau tasíth atja. Az erdő fele
1896-ban, m ásik fele 1897-ben h aszn álan d ó ki. Az e g \ik félre te tt a já n la t ­

Hazai ipar Balassa-Gyarmaton!

63, 121, 130, 156, 159, 163, 164, 169, 181, 182 és 192-ik
számú, bárczákra elzálogositott értékpapírok.
Balassa-Gyarmaton, 1895. október hó 28-án.

266.1-2.

A „B.-gyanniti tikarék- és hitelintézet
részvénytársnlat" igazgatósága.

Hirdetmény.
A balaaaa-gyarmxti takarékpénztár igazgatósága ezennel közhírré teszi, miszerint a balassa-gyarmati

takarékpénztárnál zálogba
1-ig lejárt 9 ezen időn tál sem meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany, ezüst
és egyéb értéktárgyak részint a folyó 1895. évi november hó 11-ón délután 2 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartandó
syilváeM árverésen fognak eladatni, részint ez időn tál tőzsdeszerüleg beváltatnak.
Megjegyeztetik, hogy a folyó 1895. évi október hó 15-ig a meghosszabbítások árverési költség szedése nélkül eszközöltet­
tük, ezentúl azonban az árverés napjáig a kölcsönösszeg 2°,'0-a fog árverési költség czimén szedetni.

tett, s 1895. évi október hó

Az eladandó tárgyak könyv- h lapszámai:

244 5—5

B.-GYARMATI TAKARÉKPÉNZTÁR IGAZGATÓSÁGA.
Nyomatott a kiadótulajdonos bgyarmati könyvnyomda részvenytársulat gyorssajtóin.

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="5">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="616">
                <text>Nógrádi Lapok és Honti Hiradó</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="63328">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00991.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="63329">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_11_03.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63307">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63308">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63309">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63310">
              <text>1895-11-03</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63311">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="63312">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63313">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="63314">
              <text>mikrofilm</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63315">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=marc&amp;amp;recnum=168900" title="A bibBBM00390745 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390745&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="63316">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63317">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63318">
              <text>Kék László</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="63319">
              <text>Balassagyarmat</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63320">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63321">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63322">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63323">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="63324">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="63325">
              <text>Közgazdaságtan</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63326">
              <text>Nógrádi Lapok és Honti Híradó 23. évfolyam 44. szám (1895. november 3.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="63327">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="17">
      <name>Balassagyarmat</name>
    </tag>
    <tag tagId="16">
      <name>Kék László</name>
    </tag>
    <tag tagId="12">
      <name>Közgazdaságtan</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
