https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1f3b4ba15b2c5bf672477671c642fc17.jpg 2cb39bfb032deda9bc393c0d02d7ef10 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e57bc5db49a9954b4e6ac03b64837c83.pdf afa8de945b148bd3a7639937a6a635c4 PDF Text Text Szerkesztőség kiadóhivatal : Salgótarján, Főtér 479. sz. A MUNKA Felelős szerkesztő: Szántay István TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Ára 3000 K III. évfolyam. 41. szám. A kenyeretlen Tarján A vasárnapi keresztényszocialista zászlószentelésen hallottunk egy meg­ jegyzést. egy megállapítást, amely mellett nem akarunk anélkül elha­ ladni, hogy e megállapítás nyomán támadt érzelmeinket papírra ne ves­ sük. Az evangélikusok nagy képes­ ségű lelkésze a zászlónak megáldásával kapcsolatban formájában és tartalmában kiváló erejű beszédet tartott, amelynek bevezető monda­ tai között megállapította, hogy e városnak nincsenek hagyományai, nincs múltja. E városnak a nagy jövője, nagyrahivatottsága csak most kezd kidomborodni, a munka je-. gyében kikristályosodniAhogy tényleg végig futunk gondolatban Salgótarján múltján, nem találunk sok úgynevezett tör­ ténelmi emléket, nem találunk sok hadászati vagy művészeti szempont­ ból jelentőségteljes eseményt, mégcsak mint hires emberek szülő vagy iskolázó helye sem tudtunk neveze­ tességre szert tenni. Azonban még régen is vala­ miért mindig emlegették azt a ki­ csiny falut, amely e várost megelőzte amelynek' embrionális kicsinységé­ ből felduzzadt, megalakult a bányák a gyárak nagy Salgótarjána. Ügy hívták ezt a helyet, hogy „kenye­ reden Tarján11. Tehát van ennek a városnak a történetében is egy hagyomány: a szegénység, van emléke: a kenyér­ nélküliség, az éhezés. Ez a község csak akkor evett kenyeret, ha más vidékről hozták ide munkabérnek, csereértéknek. Szomorú hagyomány, keserves emlék. Mindig csak azt nézni, hogy hogyan terem másutt a kenyérmag, hogyan ring másutt az életet jelentő kalászos gabona tábla, hogyan őrlik más malomba a nekünk szánt szemet. Ha másutt van talán nekünk is van, ha másutt nincs, nekünk sincs. A hagyomány álkisérte e várost a városodásán s itt van ma is min­ den múltbeli igazával, minden régi keserűségével. Vannak nagy ba­ nyáink vannak nagy gyáraink, de a produktumaikhoz más helyen keres­ sük a piacot, és más helyen kap­ juk értük az élelmet s minden egye­ bet. Ma is kenyeretlen Tarján va­ gyunk. Ma is azt nézzük, hogy ho­ gyan és mit termel más, amiből mi is majd kapunk. A ránk meredő kopár salakhegyek között, kopasz agyagdombokon hull a veríték, gyűl az ernyedés az izmokba, amit majd beváltunk kenyérért, más földbe ve­ tett, más dűlőn aratott, más szérűn csépelt, más malomba őrölt magért A salgótarjáni keresztényszoci­ alista szakszervezetek zászló­ szentelése. 4-én a zenés ébresztő után a főtérre befutó vonatnál újból felcsendült a ven­ dég zenekarok örömteljes harsonája, meg­ érkeztek a budapesti kiküldöttek zászló­ aljai zenekarokkal, cimerkarukkal. A jelentőségében igen messzire ki­ ható, Salgótarján életében életszakaszt jelző esemény f. hó 4-én folyt le nem várt nagyságú tömeg részvétele mellett külsőségeiben megragadóan, belső hatá­ sában kiszámíthatatlan következményekkel Az egész ország területéről ide se­ reglett keresztény szocialista kiküldöttek, az összefogásnak gyönyörű példáját mu­ tatták, szeretetben, fegyelemben, testvé­ riségben. Az egész ország keresztény szo­ cialistái elküldötték képviselőiket Salgó­ tarjánba, hogy ezt a kezdődő szervezke­ dést az erősebb testvér gyámolitó kész­ ségére figyelmeztessék. Szinte sok volt az összesereglés a megcsodáló barátok­ nak, de sok volt az ellenségeknek is. A gyülekezés már szombaton meg­ kezdődött, amidőn is a délutáni gyorsvo­ nattal érkező Zadravecz István tábori püspököt s az ugyanakkor érkező fővá­ rosi vezető emberek jó részét a főtéri állomásnál ünnepélyes fogadtatásban ré­ szesítette a városi Vasas szerv, vezetősége. Az esti ismerkedő vacsora után a „Beszkár" dalárda és az Acélgyári da­ lárda a zászló anyáknak szerenádot adott. Majd a tizórakor befutó vonatnál hatal­ mas néptömeg élén Haffner Béla salgó­ tarjáni kerületi titkár üdvözölte az ország nagy részéből érkező vendégeket. A római katholikus templomba való felvonuláshoz az acélgyári utón felállott hatalmas tömeg az acélgyári olvasó egylettől a kerekes kúton tűiig terjedt zászló erdelyével fehérruhás leánykáival zászlóanyákkal mint egy szines ábránd hozódott végig Salgótarján bámuló sze­ mei előtt. Egymás után indultak be a kö­ zel 5000-6100 embert számláló menetben a kerékpárosak nemzeti színű gépei a cserkészek zöldgallyas fiai, a kér. szocia­ lista gépgyáriak Budapestről, a bányász­ öltözető küldöttek Felsögalláról, Tatabá­ nyárólTüzoltőtestület Salgótarján. — Salgóbányai Olvasó Egylet. — Bagly’asaljai lövészek — Kát. Olvasó Egy­ let Salgótarján. — Diósgyőri kér. szoc. — Polgári Lövész egylet S.tarján. — Kér. szoc. Eger — Kér. szqcialista villamosok — Beszkár dalárda — Ipartestület Salgótarj án Segéd­ tiszti Olvasókör — Pápai kér. szo­ cialista. Küldöttségek: Vasasok. Turul szö­ vetség. Vasutasok VOGE. Óbuda Ma­ gántisztviselők, Acélgyári Olvasóegylet zászló. Leventék különféle csapatai. Ez a hagyomány kiséri a sal­ gótarjáni életet, ez volt és ez van. De nem csak kenyérben kapjuk mi máshonnan szükségleteinket. A ruha, a vászon a cipő s az emberi élet más száz kellékén kívül importálják ide a népmozgalmak divatos esz­ méit, a világon, az országon keresz­ tül viharzó vagy gomolygó jelszavak légióit is. Azt gondolván, hogy e kenyeretlen Tarján mindent jó néven vesz, mindent magába zár, mindent megemészt. Így kaptuk a politikai sztrájkok, a szociáldemokrata nem­ zetköziség, a kommunizmus gondo­ latait. Így szakadtak rá a városra az agitátorok, a botránycsinálók a nagy hangok viselői, de ugyanakkor ,a sötétben csuszók, a sötétben izgatok, az alattomosságok képviselői is. Sze­ gény kenyeretlen Tarján pedig hiz­ lalta, tartotta bálványozta az uj ta­ nok vakmerő hirdetőit. Sokáig nagyra tartotta a boldogulást ígérő szólamokat, mig a lelki telítettség boldognak vélt napjaiban egyszerre csak ismét arra ébredt, hogy a teste éhezik, a mások által termelt élet hiányzik, újból kopogtat az éhség. A kenyeretlen Tarján újból kenye­ retlen lett. Az impozáns menet a római kato­ likus templomhoz nyomult fel, ahová ép akkor ért a vármegye népszerű főispán­ jának Dr. Sztranyavszky Sándornak au­ Megjelenik: Szombaton Negyedévre 25.000 K Postacsekk: 28.744 sz Apróhirdetések: szavankint 1000 K., a legkisebb hirde­ tés 10.000 K. Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat Salgótarján, 1925 A hagyományok feltámadtak. Az emlékek újra éledtek. Ebbe a hangulatba, ebbe a ke­ serűségek, nélkülözések óráiba a csalódások ózonén átment kenye­ reden Tarjánba, uj gondolatok, uj érzések érkeztek. Uj szavak uj esz­ mék, uj emberek döngetik az annyi csalódáson átment szivek falait. Uj zászlót szentelt Salgótarján, amelynek tövébe hívja a salakhegyek, a ko­ pasz dombok, a fekete tárnák, a gyármühelyek fáradt, csalódott dol­ gozóit. Nem igér fényes jövőt, nem igér urverést és márvány palotát: csak egy szót irt a zászlóra, minden harcának, minden küzdelmének első jelszavát: a szeretetet. Ennek a ne- október hó 10 vében próbálja jobbá, szebbé, tar­ talmasabbá tenni az életet, össze­ forrasztani a sziveket, enyhíteni a nélkülözéseket, kenyeressé tenni a kcnyérteleneket. A keresztény szocialista zászló uj küzdelem kezdetet jelenti a szo­ morú hagyományok városában. A szeretet jegyében felemelt zászló, a boldog szivüek városát akarja meg­ teremteni a régi gyűlölet város he- — lyén. A munkaadót igazságra, a munkást megbecsülésre .akarja taní­ tani a szivekbe bizakodó a lelkeket meghóditani akaró uj de öröktől való eszme. Itt is hajlékot kér a ke­ nyereden városba a szeretet. Befo­ gadják-e?.... Sz.L Három szociális probléma Az egyik nagy budapesti napilapba a népjóléti miniszter cikket irt, amelyben három nagy szociális problémát tett szóvá. Sorrend szerint az első a munkásbiztositás kérdése, amelyet a népjóléti miniszter még 1923. tavaszán megalkotott törvény­ javaslatával uj alapokra akar helyezni. Ebben arról volna szó, hogy a munkás­ ság akár véletlen munkahiány esetére akár rokkantsági és aggkor esetére kötelezőleg biztosíttassák a munkaadók ré­ széről. A népjóléti miniszter véleménye szerint azonban ez a nagyfontossagű in­ tézkedés csak akkor valósulhat meg, ha a pénztári alkalmazottak közszolgálati minősítést kapnak, azonban az autonómia minden más téren széleskörűen biztosittatik. Hogy ez a törvényjavaslat a parla­ ment elé még nem került, annak az az oka, hogy egyrészt a Ház idejét más hasonlóan fontos javaslatok vették el, másrészt pedig még mindig hiányzik a kölcsönös megértésnek és jóakaratnak az a légköre, ami szükséges egy ilyen nagy­ fontosságú törvényjavaslat megvalósításá­ hoz. A második kérdés a hadirokkantak, hadiözvegyek hadiárvák megfelelő ellá­ tásának kérdése, amelyben a ‘ kormány úgy igyekszik eredményt elérni addig is, amig pénzünk állandósulásával együttjáró bőséges és kizárólag erre a célra szolgáló bevételi forrásról tud gordoskodni, hogy idöröl-idöre rendeletileg emeli fel ezeket a dijakat. A harmadik kérdés a gyermek ellá- tás kérdése, amely fokozott figyelmet igényel. A kormány ügyel arra, hogy minden gyermek, aki rászorul az állami gyermekvédelemre, annak kötelékébe ténylegesen felvétessék s a gyermekvéde­ lem korhatára csak a 18 ik életévig ter­ jesztessék ki. Az erre vonatkozó rendel­ kezését épen nemrégiben adta ki a nép­ jóléti miniszter s a szanálási törvényben kapott felhatalmazás alapján az összes közigazgatási hatóságok -és az iskolák bevonásával igyekszik az ország anyagi viszonyaihoz mérten szép eredményeket elérni. A népjóléti, miniszter aktivitását és munkaerejét ismerjük s ismerjük inten­ cióját is, amellyel újabb és újabb ötlete­ ket vet fel a szociális bajok kiküszöbölé­ sére. Magyarország az évekig tartó meg­ rázkódtatásból csak most kezd magához térni s ha szociális téren akad i» kriti­ zálni való, ez nem a jóakarat vagy hoz­ záértés hiányának, hanem sokkal inkább a valóságos helyzet nehézségeinek tudható be. Ezek a nehézségek csak lassú és szí­ vós munkával győzhetök le, hiszen, egy­ részt szegény az ország, másrészt óriá­ siak a feladatok*. Vass József azonban számos alkalommal megmutatta már, hogy komolyan -fogja Jel feladatát s minden téren igyekszik a lakosság nagy töme­ geinek életnívóját emelni. Erre vallanak az egymásután rendezett drágasági an­ kétek, amelyeken lehetőség szerint fel­ kutatják a drágaság okait s azután meg­ szüntetni igyekeznek őket. Erre vallanak tus egyház nevében a lobogóra, majd az evangélikus hivek lelkésze dr Csengődi Lajos mondott felrázó hatású szavakat azt kívánván, hogy a megszentelt zászló is kristályosítója legyen Salgótarjánban a keresztény és nemzeti munkálkodásnak. Az acélgyári olvasó egy’e’be felvo­ nult 42 keresztény szocialista egylet zászlai, küldöttei a koszorús leányokkal zászlóanyákkal és vendégekkel az olvasó egylet nagy termében helyezkedett el, ahol az ünnepi közgyűlés is kezdetét vette. A közgyűlést Tóbler János főren­ dező nyitotta meg üdvözölve a jelenle­ vőket, a felszentelt zászlónak két jelen­ tőségét domborítva ki a szent iredentizmust s a dolgozó munkásság iránti igazságszeretetet, amely egyformán kell, hogy uralkodjon munkaadóban és rrunká-ban. Székely János volt államtitkár gondola­ tokkal alaposan ellátott beszédben tol­ mácsolta a keresztény szocialista szak­ szervezetek üdvözli tét. D- ihally Géza bányásztitkár a legn< he-ebb munka kép­ viselőire a bányászságra hívta fel figyel­ mét az egybegyűlteknek, szeretetet, meg­ értést hirdetve és várva. Ankner Béla vasas titkár pedig a vasasok együttérzé­ sét közös szivmunkáját mondotta el tüzes, lelkes szavakban. A zászlószögek bevé­ sésének sorozata a legszebb gondolatok, jelmondatok, jókívánságok csokra volt, amelyből azonban kiemelkedett Sztmyavsrky Sándor főispán velőkbe vágó felhí­ emelkedett szívű áldását adta a reformá­ vása a salgótarjá ti szociáldemokrata tója, aki gróf Mailath Géza földbirtokos és Paczolay, Zoltán vármegyei főügyész kíséretében érkezett meg. Az ünneplő közönségtől zsúfolásig megtelt templom­ ban a szentmisét Zadravecz István tábori püspök mondotta nagy papi segédlettel. A mise alatt a Beszkár, a Vasas,, a a Római Katholikus Kör s a Mária kong­ regáció dalárdája énekelt szebbnél-srebb egyházi dalokat. Mise végeztével a püs­ pök a templom elé jött ki, ahol gyönyörű beszédet tartott, a bibliából vett megható példabeszédet választva ki alapgondolat­ nak, hogy azt a trianoni átoktól megfo­ gant iredentizmussal megszemélyesítve levezesse a megtiport ország kétségbee­ sett helyzetére, megmutatva a gyűlölet ta­ nítása által szakadékba taszított munkás­ nép kivezető útját a szeretet segítsége utján. A nagy hatást kiváltott beszéd után megszentelte a zászlót, amelyet a fehérruhás koszorús leánykáktól s a négy zászlóanyától övezve vitték le a megha­ tott, lelkesült tömegből alakult menetbe. Itt bontakozott csak ki az impozáns menet, amidőn a katolikus templomból az evangélikus templomba vonult az ide­ jövetel sorrendjében. Négy nagy zenekar lelkesítő indulóli mellett közel 12r 1ROOO ember hömpölygött rendezett sorokban a zászlóerdö alatt. A menet a föuccán az ünneplő sokadalmak között szép rendezett sorokban vonult az evangélikus templom elé, ahol előbb Szabó Dezső református lelkész, �2 oldal 55 továbbá azok a nagy fontosságú törvény­ javaslatok, amelyek a népjóléti miniszter gondoskodása folytán minden valószínű­ ség szerint a Ház elé fognak kerülni é* nagy könnyítéseket fagnak hozni. A gyermekvédelem, a hadirokkantak és a munkásbiztositás kérdései mind olyan problémák, amelyek nem csak azért rendezendők, hogy szociális rendet teremt­ sünk az országban, hanem még sokkal inkább a távolabbi jövő érdekében. Az ország féligmeddig még mindég romok­ ban hever s az újjáépítés munkáját csak egy erős, egészséges, ép generáció tudja elvégezni. A Salgótarjáni Hangya Szö= vetkezet közgyűlése. ■ Vasárnap f. hó 4-én tartotta a hely­ beli Hangya Szövetkezet évi rendes köz­ gyűlését, amelyen, — e napon lezajlott ünnepek dacára — az érdeklődő tagok szép számmal vettek részt. Wabrosch Béla elnök szabály szerűen megnyitván az ülést üdvözli a jelenlevő­ ket és rámutat a nehéz viszonyokra és éles versenyre másrészt a szövetkezet kedvező helyzetére és folytonos fejlő­ désére. A szövetkezet 3 üzlete 1924 évb n 3200 millió forgalmat bonyolított le, csak forgalmi adót 96 millió koronát fizetett, bevezette a kettős könyvitelt, mely most mindenkor tiszta képet nyújt az üzlet menetről. Elnök bejelenti a fő-téren levő Szi­ lárd! féle ház megvételét, melyhez a szö­ vetkezet fontos érdeke fűződik és közli, hogy az 550 millió vétalárból annak egyharmada máris törlesztve van. Janda Flóri a központ jelenlevő fel­ ügyelője feltünteti az üzletévi mérleget, mely kellő leírások és tartalékolások mel­ lett 27 millió tiszta haszont tüntet fel, a melyből az igazgatóság és felügyelő bi­ zottság jutaléka, továbbá a részjegyekre eső alapszabály szerű lOo/o osztalék le­ vonása után, jótékony és kulturális cé­ lokra a közgyűlés a következő összege­ ket szavazta meg. A róm. kath. egyház harangja ja­ vára 500 ezer, Evang. egyháznak harangja javára 500 ezer, Református egyháznak harang javára 500 ezer, Róm. kath. .Ol­ vasó körnek javára 500 ezer, Acélgyári dalkörnek javára 500 ezer, Acélgyári és bányatársulati cserkészeknek 200 — 200 ezer, Városi szegényeknek 400 ezer,. Ste­ fánia szövetségnek 3C0 ezer koronát. Amily örvendetes az eredmény, ép oly sajnálatos körülmény, hogy Szenthe László kormánytanácsos az igazgatósági tagságról lemondott. A közgyűlés leköszönt alelnökének nagy érdemei és buzgó tevékenységéért jegyzőkönyvileg hálás köszönetét szava­ zott, helyét Eisele Gusztáv mérnökkel töltötte be. < munkássághoz az izgatás, a testvérgyülölet, a magyartalanság megszüntetése el­ múlása érdekében. Az egyesületek- hiva­ talok képviselőinek szögbeverése után a zászlóanyák Liptay B. Jenőné, Dr Fors­ ter Kálmánná, Katona Lászlóné és Krajcsavits Gyuláné övezték fel e zászlót, amelyet a koszorús lányok is megkoszo­ rúztak. A gyűlést több vendéglőben szét­ osztva 1000 személyes ebéd követte, amelyek közül az acélgyári olvasó egy­ letben terítettek fel a vezetők részére. Itt a közebéd alatt az első felköszöntöf Zadravecz István tábori püspök mondotta a kormányzóra, felhiva mindenkit, hogy szeressék azt az embert akit az ellenpár­ ton gyűlölnek, mert ő Magyarország erőssége, Magyarország reménysége. Tóblkr János a vármegye első emberét az agilis, nagyszivü főispánt. köszöntötte fel. A keresztény szocialista munkásság­ nak a keresztény inteligenciával való együttműködésének szükségességét han­ goztatta, akik egy fajból egy vérből valók, akik testvérek és nem szövetkeznek más faj inteligeciájával minta szoc.demokraták. Dr. Sztranyavszky Sándor főispán a tár­ sadalmi és felekezeti válaszfalakat legyőző magyar embert éltette, Paczolay Zoltán a kapisztránlelkü Zadravecz püspököt köszöntötte fel. Horváth László városi ta­ nácsnok a város nevében köszöntötte az ünneplő szervezetet, Székelyjános állam­ titkár a fehér lelkű magyar asszonyokra m ondott köszöntőt. Ankner Béla a nem­ zeti hadsereg katonáinak nyújtotta mun­ kás jobbját, amit Paravicini Jenő alezredes A MUNKA Salgótarján, 1925. oki. 10* A közgyűlés végül a szép eredmé­ helyzetben leszünk, íiogy a munkáknak A közgyűlés Balogh Elemér kormány­ főtanácsos urnák a Hangya vezérigazgató­ nyéit az igazgatóságnak köszönetét sza­ vállalatbaadását kiírhatjuk. vazott és ezután az elnök az ülést be­ jának ez alkalommal üdvözlő táviratot Az a tervünk, hogy feltétlenül a kis. zárta. menesztett. iparosoknak is munkát juttassunk és igy megfelelő intézkedéseket teszünk, h<>gy a pályázatokon ők is részt vehessenek; . Az októberben meginduló építkezéseken kívül november közepére elkészül a Ráday-utcaí állami bérpalota, amelyben 44, , Klebelaberg Kunó gróf kultuszminiszter nyilatkozata a magyar részben 3, részben 2 szobás lakás, azon­ népművelésről, a tanyai népiskolákról. felül pedig igen sok üziethnlyiség lesz. Ugyancsak folyik a népjóléti tárca mii- Klebesberg Kunó gróf vallás és köz­ kell a gazdáknak a falubeli házból hoszszaki ellenőrzése mellett a kispesti Wcoktatásügyi miniszter budapesti munka­ szu utat megtenni és nagy időveszteség­ kerle-telepen 6 bérház építése, amely társunk elölt a következő nyilatkozatot gel kimenni a tíijjra, annyira megnehezíti összesen 164 lakást tartalmaz. a tanyarendszer a kuíluipolitikus feladatát. tette.* A Zitn-telepen most fognak hoziiá — Maradék Magyarországon 8 millió Zárt faluban elég egy két iskolát állítani, a Rockefeiler-alap és az állam közös tá­ lakosból kereken 1 millió a hat évesnél a gyermekek a közeli helyekről ide künymogatásával létesülő egészségügyi intézet.’ idősebb analfabéta. Miért szólok csak hat nyüszerrel bejárhatnak. — Bezzeg másként van ez a tanyán, hatalmas épületcsoportjának felépítéséhez. évesnél idősebbekről ? Azért, mert, a tan­ A magyar egészségügyi intézet egyike köteles év a hat éves korral kezdődik ahol 20 — 30 holdas, sőt nagyobb te­ lesz Európa legjobban felszerelt ilyen in-‘ és igy természetes, hogy eddig a korig rületen csak egy család gyermekei tölt­ füzeteinek. a gyermekek Írni olvasni nem tudnak. A hetnek meg egy iskolát. Ezeknek a gyer­ Azonfelül a népjóléti minisztérium. baj ott kezdődik, amikor a hat évesnél mekeknek hosszú utat kell gyalogolniok 400.000 aranykoronával, tehát több, mint >• idősebb népességben sok az irni-olvasni az iskoláig. — Nagyon nehéz feladat azt a köz­ 6 milliárddal támogatja a székesfővárost nem tudó. Ilyen van nálunk kereken 1 pontot megtalálni, ahova 30 — 40 gyer­ az Uj Szent János kórház tüdőbeteg ősz-*, millió. tályának kibővítésénél, ahol szintén nagy . — Az általános tankötelezettséget mek összejárhat anélkül, hogy patakon, arányú építkezések történnek. nálunk Eötvös József 1868-b.in hozta be vizenyős területen kellene ősszel-tavasszai Nemrég fejeztük be a zalaegerszegi és igy 57 éve köteles minden magyar átlábalnia. internálótábornak tüdőbetegszanatóriummá Még nehezebb a költségkérdes meg­ szülő gyermekét 6 éves kortól kezdve való átalakitását s máris több vidéki vá- • 15 évesig iskolába járatni. Hogyan eshe­ oldása, mert az érdekelt 15—20 család tett meg tehát, hogy a nem einek kerek iskolaépületet és tanítói lakást emelni rosban folytatunk kórházépitysí és kibő­ egynyolcada mégis analfabéta? Talán nem tud. Az iskola mellett a tanyán ta­ vítési munkálatokat. Tárgyilagosan inegelődeink nem tehették meg kötelességü­ nítói 'lakás építésére is okvetlenül szük­ áiíupilható, hogy az építőipar foglalkoz­ ket? Vagy a községek voltak lanyhák ség van, mert hiszen tanyán nem lehet tatása terén a rendelkezé/re álló anyagi ' az iskolaépítés terén ? Vagy tán a szülők lakást bérelni. A folyóévi költségvetés­ eszközök figyelembevételével minden-le­ voltak olyan értelmetlenek, hogy nem ben két és fél miiló aranykoronát állítot­ hető megtörtént. Mivel a többi tárcák körében is nagyarányú építkezések indul­ járatták gyermekeiket az iskolába, hagy­ tunk be ilyen népiskolák épiiésére. Most szakemberek a helyi viszonyo­ tak meg, az építőipar helyzetének foko­ ták őket tudatlanságban felnőni? Nem! zatos javulását várom. Ez építkezések kö­ A bajnak oka hazánk sajátságos telepü­ kat ismerők társaságában járják az Al­ lési viszonyaiban rejlik. földet és jelölik ki a tanyai iskolák épí­ rül csak néhányat említek, igy a budai telefonközpontot, az Attila körúton a* ki­ — Petőfi és Arany költészetük va­ tésére alkalmas tanyai központokat. vándorlási alap hatalmas bél házát, az-ál­ rázslatával bearanyozták az Alföldet és a A tanyai iskolák alapjait már sok lamvasutak lakásépítését, mely több mii-.pusztákat. Szinte elfelejtették velünk, helyen ássák és ezekkel az első ásőr.yolió aranykoronára fog rúgni stb. hogy a puszta szó a pusztítani igéből mokkal óriási munka vette kezdetét, ame­ Nagy kár, hogy a magánépitkez''sekszármazik. Mit jelent a puszta? Olyan lyet, ha egy évtizeden át következetesen igen mérsékelt módon haladnak, zbár e helyet, amelyet elpusztítottak. Hányszor folytatunk, nem lesz Írni és olvasni nem­ tekintetben is az állam nagyarányú támo­ látunk az Alföldön templomromot, vagy tudó ember Magyarországon. gatást adott, mert az 1923. évi XXIV. t. magányosan meredő templomtornyot, A tanyai iskolákkal kapcsolatosan c. alapján folyósított 50 miiliárdo! épít­ amely mellől elpusztult a falu. az öregebb tanyai lakókra is gondolunk kezési hitelen felül újabban még 25 mi;— A középkorban az Alföld sűrűn és az ő ku'.turszükségleteiket is ki akar­ liárddal támogatja a magánosok és k<”. tele volt szórva magyar falvakkal, me­ juk elégiteni. Gondoskodunk, népkönyv­ ségek építkezését. lyek a 160 esztendős török uralom ala’t tárról, lapró*, vetitögépröl, sőt még rádi­ Mivel a kölcsön az építkezési ősz- . rendre elpusztultak. Az elpusztult falu óról is úgy, hogy a tanyák népe a hosszú emléke töbnyire csak a mai puszta nevé­ téli esteken is összegyűlhet majd az isko­ szegeknek alig teszi ki a felét, ez újabb 50 milliárd korona értékű építkezést ben tartotta fenn magát. lában, ahol nemcsak a gyermekeket fog­ lent. '• — Mikor aztán a török kiverése juk nevelni, hanem az egész közeli kör­ Magántőkére vár az a feladat, hogyután a magyar nép visszakivánkozott az nyéknek is művelődési központjává akar­ a nagyarányú építkezés meginduljon,, ami . Alföldre, az odavándorlók csak kisebb juk tenni az iskola nagytermét. nézet, ni szerint meg is fog indulni, m; a részben települtek zárt falvakban, egy— Sokat jártam a világot és meg­ régi és uj házak értéke közti nagy kü­ részűk kint épitett magának hajlékot a figyeltem a nemzetek alsóbb rétegeinek lönbség eltűnik és a hosszúlejáratú, úgy­ birtokon. Így keletkeztek a szétszórt ta­ szellemi képességeit. Így nem nemzeti el­ nevezett tyrl :sztéses kölcsönt ismét fo­ nyák. Valami nagyszerű, valami sajátos fogultság beszél belőlem, hanem közvet­ lyósítják. van abban, hogy órákig mehetünk alíöl- len tapasztalatok és összehasonlítások — Mindkét eseményt az 1927. é.rf dön gyorsvonattal, szétszórtan mindenfelé alapján mondhatom, hogy a magyarság a egyes tanyákat látunk, mintha a magyar világ legtehetségesebb népei közé tartozik. várjuk, mivel a lakbérek emelkedése >? ennek következtében a háznak,‘mint ál­ ember tágabban akarna lakni, akárcsak — A magyar közművelődési poli­ zálognak értékében való emelkedése e' eleink az ősi hazában, tikának egyik legszentebb feladata az, rdáthatóan erre az időpontra fog IL-.-. — Amilyen előnyös a tanyarendszer hogy a tu.iás erejével megsoksorozzuk és vetkezni. Erre az időre természetesen ngazdasági szempontból, amennyiben nem kiműveljük a magyar ember természetes a lakásforgalom is felszabadul. A fi eszét és ezzel megkönyitsük munkáját a matban lévő és meginduló épitkez ■■ fogadott el meleg szavakban. Közkívá­ boldogulás utján; lehetővé fogják tenni, hogy kellő m-r- , natra Róth Flóris főtanácsos mondott szel­ A még ebben az évben megkez­ ségü lakás álljon rendelkezésre és lemes köszöntőt, majd a sort Kraft Ala­ dődő építkezések során 150 — 180 tanyai év végén a tervezett időben fokozat. ‘ iskolaépületet és tanitói lakást kívánok megkezdődhetik a lakások felszabadd dár zárta be. Ebéd után a vendégek a levente létesíteni. A tanyai iskolák kiépítésének A tőke mindaddig nem fog hác : ünnepre mentek, mig a zászlószögek be- esész munkáját 10 évre terveztük és mi­ tés iránt érdeklődni s ami a fő, kü*t -.1 után az állam anyagi segítségén kívül kölcsön felvétele a háztulajdonosok.-.. < vercse egész délután tarolt. Este az olvasó egylet nagytermében helyi hozzájárulásokat is kapunk erre a nem fog lehetővé válni .addig amíg az összes dalárdák részvételében hang­ célra, igy arra számítok, hogy 10 év múlva házak jövedelmét a kölcsönadó nem le; , verseny volt. A budapesti Beszkár remek 20C0 uj iskola létesül Magyarországon. elég biztositéknak találni arra, hogy a -> darabokkal kápráztatta el a salgótarjáni — Ha a múltakban valamit hibáz­ tulajdonos a kölcsönt nemcsak felvesz,! hallgatóságot. Az acélgyári dalárda és ze­ tak, az bizonyára az volt, hogy bizonyos hanem azt törleszteni és visszafizetni tnekar a megszokott virtuozitással dalolt egyoldalúsággal a városi iskolákat fejlesz­ képes. énekelt a régi erővel, igyekezettel és tették. Most a magyar falura és tanyára Miután a külföldi hitelező nem ak»' kedvességgel. Itt mutatkozott be a fiatal került a sor, ezért törvényjavaslatom cime magyarországi háztulajdonossá válni, te- ' keresztény szocialista Vasas dalárda is, is úgy szól: „A mezőgazdasági népesség hát nem akarja a jelzálogul lekötött ha­ amelynek karmestere Sztankovits János érdekeit szolgáló népiskolák építése." zat árverésen megvenni, hanem tőkéje meleg ovációban részesült. Szabó után biztos és előnyös kamatét keres Géza elszavalta a mintszenti Gedeon biztosítékot arra, hogy tiz tizenöt év alatt zászlóavató ódáját mig a Beszkár teno­ pontosan megkapja a törlesztési részlete­ ristája kuruczdalokat énekelt. A közönség nem tudta melyiknek tapsoljon, melyiket Petiichevich Horváth Emil báró állam­ ket és a kölcsönadott pénzét. Sajnos, az építkezés kédése igy tis*' ujrázza. A zsúfolásig telt terem éljenzett titkár nyilatkozata az építkezésről és a tán pénzügyi problémává vállott • ezé4! i lelkesült, sirt, nevetett. A rendezőség lakáskérdésröl. nem lehet azon semmiféle ankétezcsse élén Tobler Jánossal, Haffner Bélával és Az állami építkezések segíteni, hanem be kell várni, amíg •' Katona Lászlóval pedig a nehéz sok aka­ pénzügyi kérdés megoldásának reális cl' dályt felvető munka után pihenni tért, és a lakások felszabaditásának ügyében feltételei meglesznek. Ez pedig jó ide.-, mig a nagy teremben száz magyarruhás fővárosi munkatársunk Petrichevich Hor­ koszorúslány járta a csárdást kivilágos váth Emii báró népjóléti államtitkárhoz eltart még, ami addig még sokat leg kérdéssel fordult. Az államtitkár ezekven sorvadni s fájdalommal látjuk, hogy leg­ virradatig. kiválóbb építészeink és vállalkozóink Elmúlt az ünnep, széjjel mentek a a nagyfontosságu kérdésekben a követ­ munkanélkül vagy kivándorolni kém-revendégek, hazatértek a munkás emberek, kező nyilatkozatot tette: Az állam teljes erejével kiván részt rülnek, vagy más pályán keresnek elhe­ csak a zászló maradt egyedül tele szálvirággal, három színével, srüzanya venni az építkezésekben, hogy ezáltal lyezkedést. Számunkra egyetlen vigaszul marni adjon a lakástalanoknak és képével, Salgótarjánt megújítani akaró hajlékot meg, hogy nagymértékben megindult ta­ bízó reménységgel. A zászló ötl áll és munkát a munkanélkülieknek. A kiirt tarozások némileg foglalkoztatják az épí­ vigyáz s irányt mutat a heg/én lévő nyíl­ újabb terveket most már néhány héten belül dűlőre visszük és reméljük, hogy tőipart és ha a jó termés után méltán lal a salgótarjáni sziveknek az ég felé.* még október hónap folyamán abban a várható gazdasági fellendülés bekővetkeSz. I. A magyar népnevelés. Fellendül az építőipar. �Salgótarján,'1925. okt. 10. •ik, valószínűnek tartom, hogy a háztatarozások átmenetileg olyan mértékben .oglalkoztatják az építőipart, hogy «7. némi kárpótlást nyújthat az elmaradt építkezésekéit. A MUNKA Október 6. Október 6. *) Irta: Dr. Székely (Nuszbek) Sándor. Ma csönd legyen, ma ne vigadjatok, Ulszéli nótát ne daloljatok, Aggassatok be minden ablakot..,! Ma gya.e van .. I ényt-.-len,I.kefe, mély.. Lezajlóit a sa|góf.T j ini keresztény­ Ma hallgasson el minden szenvedély! szocialista munkások zúszlószeiifclé-i ün­ ..Bus szél Arad felül csak te regélj .. nepe.. Képviselve láttuk az ipari munkás­ Borzold fel lelkünk tespedö tavát, ság és ipaii munkaadók leUes gárdáját l-rszilsd ki csüggedt, ernyedt vitorlánkat, de ugv érezzük, hogy valamiképen nem Adj emlékező, bus raboknak szárnyát: >• volt teljes az. ünneplők sora. Valami hi­ Hitünk kiálló, hamvado tüzet A le leheli ted él.ss’e fel, ányzott. Úgy gondoljuk, hogy midőn a ke- Hogy bilincsek közt is remélni kell! Epilógus. reszténvszocialista munkásság kibontja azt a zászlaját, amelynek amblémái között az ásó kapa is szerepel, nem lett volna szabad hiányoznia a mezőgazdasági mun­ kásságnak sem. , A munkás ünnepe legyen a munka­ adó ünnepe is és midőn az i >ari munka­ adók oly szép számmal voltak képviselve az ünnepen, — hol voltak a mezőgazda­ sági munkaadók? — Ez az ami hiányzott! A francia királyokról azt álliottá':, hogy az idők folyamán nem felejtettek, ile nem is tanultak semmit. N-.: kövessük a francia királyok példáját. Ha máséit nem, saját jól felfogott érdekünkben tá­ mogassuk a nemzeti es keresztény alapon szervezkedő munkás: ágo*, mert az ő ke­ zükben keli lenni az erőnek, amely legszilátdabb alapja a belső rend, nyugalom é.- konszolidációnak. I elejtsünk é‘S lanu'junk. Mutassuk meg, hogy együtt érzünk, munkásainkkal, hogy ha iiujd egyszer netán ismét üt az óra, hivatkozhassunk c'.kkede’.einkrc. . Rímeljük, hogy a kviesztényszociaiisla ipari munkásság szeretettbe öleli a mezőgazdasági munkásságot is és az a zis.t’ó, am-.-lyct ma félsz ntcltek, magasan fog lobogni a hármas folyam, hármas ha­ lom dús kalászt rengető integer határain, amelyek fölött sóin cl nem múló tündöklő ragyogásban fog őrködni az apostoli ket­ tős kereszt. Adja Isten, hogy inielölvb uey legyen. B. M. Taníts szerelni ezt a szent hsz.it Amig szivünk végső verése dobban, Vérezve, csonkán nr'-g ezerszerte jobban... S te tizenhárom porladó halott, Kik hűk voltatok .száz halálon ál, ihlessétek meg lelkűnk templomát!! Hintsétek fénnyel, virággal tele, Cs -ndiiljen< k dicső húsvéti hangok, Uj feltámadást hirdető harangok... A pusztán Ion ások fakadjanak, A kövekből virágok nőjenek,.. S erről a gyászról, erről a rabságról, Erről a csonka, bus Magyarországtól Késő któnikák — csak regéljetek!1... 3. oldal A báuyatur.itók Gyűlése. A napokban zajlott le. Tisztujitásokka) fog­ lalkoztak, Elnök lett Truukó Lajos, alelnök Voss Imre, pénztáros Buchtícska An­ tal, titkár Sülni gi Emil, jegyző Kral Jó­ zsef és Kosztolányi István. Az uj tiszti­ karral a. élen a bányatanitók ismét hozzáíogn.-íl. az inter.ziv kullui tevékenységhez. Levente verseny Salgótarjánban. Köszönet.. ... Megindul toliam köszönetét mon­ dani .'zoknik az embereknek, akik a nem­ zeti megujhódási eszme mozgalmát meg: ■ A e.tlgótarjáni r<. algimnázium ün­ nepélyére i. la a szerző, szavalta Busnyák értettél, s az első szárnypróbálgatásnál lerótták azt a kötekssegszerü adójukat Jolán. amit józan, okos, becsületes, magyar szi­ vük parancsolt. Köszönetét mondok azoknak első­ nár l.á' ló tanár ni lyen szántó gondola­ tukkal telit ll emiékbeszéde egyaránt ha­ sorban, akik a régi támogatással jöttek hozzám!... „Vigyá z nem fog sikerülni." tolt a hailgntóság apiajáta-nagyjrira. Ugya­ Köszönöm nek '. azt, hogy ezzel akarato­ nilyen magus színvonalú voll a z.e.valókmé > t'.ftre sarkalták, s ttn bizonyságot Bo-.ny.ik Jolin, Kr.dovatis l.y Margit és t.-v l. .1 lázók előtt, hogy a talaj csoda Fekete Ai’réd, lo’.ábLá az irjusági zi-.nejó — s h í s.bbi jó magot vrtnek, ajmreg kar inűv -szi számaiból öaszeállilútt műsor fogja hozni gyümölcsét. többi része is, ugyannyira, hogy az. dío S im megdobbant sok száz Levente gulallati ka n üértÖ hallgatóság Ítélete sze­ ááh.r alatt szegény Hazánk talpalatnyi rint i-, diákjaink munkateljesítménye, bárjrö:-e, megdobbant — úgy érzem — íomelyik régi alapítású intézet, nagyszámul i kakink s ive és hiszem, hogy sokaknak Hnulóiíjuságának is méltán dicséretére I könny csillogott szemében, mikor meglátták vá'ilhatoH volna. A Vadászy Bzitalan ta­ í a bujáki árvalány haps Leventéket... Gon­ nár kitűnő vezetése alstt áüó, ifjúsági dolom, tudom, hogy a nagy tőmig s-rzenekar müsjiából különösen ki kell emel­ vébeo megfogant a nagy nemzeti gondo­ nünk B'hári!’ <|ii:em! .'t, L ivottá szerelmét lat, hogy ez. a ni g ki r..-m száradt - ma­ és Beethove’n l.argo-tctele 7-dik szitifogyar főid i’-gnem-sebb termése van és niáját, továbbá Bosnyák Jolán mély crtesz hivatva az elrabolt részeket visszaz.é-.sel és tudással •■lős.slo’i zongorajátékát. szerezni. A nagy disztel met megtöltő, előkelő kö­ Köszönet-1 mondok azoknak az ada­ zönség, 8z ifjúiig barátai, készséggel és örömmel állapították meg a szereplők já­ kozóknak, . kik nemes adakozásaikkal megadták al .pjit ennek a Levente vertékának művészi színvonalát és az.-.al a jóleső érz’.ssd távoztak a hazá.ias ün­ s ng’sn-.amelynél talán szebb, amely­ nepségről, hogy a salgótarjáni reálgim­ nél nem ;. hiszem, hogy nemesebbb le­ názium diákjai az iskolán kivüi, a nyilvá­ gyen, me-t it a még ki nem finomított nos lellépés és művészi szereplés terén is, cio. az őserö Lözdetme zajlott le szemeink dicséretesen állják meg a helyüket. A gyász, elölt. S a Levente álma teljesült, öröm ünnepen a következő önkéntes adoináInyok folytak b-- a zen'kari alapra: Wág- ,| ült a k ny 'rkeresés nehéz munkájában, I m;ir már <: f i u'ó l.'lkébe, uj remény csil| n--r R-zső iOO, Róth Flóris, N. N. Tisch |l.ászló 59-59, Kralovánszky Imre, Póra ! logot ma z-m iben s a lelke örömeben : János, Alm.isi Jg’i ic, Kovács Andor. Dr. '.ír! súgta önmagának: ahajrá! majd jövőre ! Nesztor Kami i, MiLu’a Aladárné 25.- 25 lé.i is ..._ Az aradi vértanuk ünnepe. ..Az ősz legborzong.'s ibh, le-; ködösebb é; h'gszonror-ibb napját 76 év ét., nem tudja (éledni i magyar, visszagondol reá, v isszaendékszik s till tolj • a könyiit az át tat! inul meg­ ölt ' s nny.jyii... i hazafiaké.t. Havnau rémtelte n m -s halványodh.it‘k cl. Most < zerszcriSiüben l-e-'j reájuk irányítanunk figyelmünket az. aradi s.-rnt-k, az aradi .vértanuk, az aradi marti,októl k'V tanu.nunk nekünk önfclái lo ás*. hazaszerete­ tei és töri'-riel'ni l'.lkiismei et I, riciprocitást Nyugodjanak, b kéb n a megszállt terület nagy magyar vámsában Aradon, — Városunkban s járásunk összes f. ivaiban a tö.-l.'n' l rti hagyományok s' .-l'eméh'-z mért' n ünnepeltek m-g a boszniai hiéna által meggyilkolt’ magyar honvéd­ tábornokokat históriájuk n.ég n.a is vér­ forraló. A beérkezett jt-i r-tés k sz ri t. a Bányatársu'at összes népisko! s az ö tanitús sói rendjvben emlékeztek meg róluk z\ gimnázium nyilvános ürns. pzlyt rend Z'.tt a mártíroknak A tvmploniokb in gyá . i.tc:>tis-tcli I t t.nrtotottak. Az épi'l..-tv-kí n k-ktte lobogók diszlettek. A polgári is­ kolában éi> a gimnáziumban, tevábbá az állami iskolában az előadások szüneteltek. Ige.n szép ez igy! Legyen is a memóri­ ájuk örökké íri.-s és e leven . Já. jan .k sír­ jukhoz a jelen és a jövő ma lyarjai s te­ gyék le a megemlékezés cip-usriornbj ól­ akkor a haza n.-.m vcízh-tel, ni rt a jövő a múltban gyökeredzik!— Fő^imiiáziumur.k i-íjusága őszinte kegyelettel adó-olt ez aradi I ezer korona, mely ö-.zcgé.-t az adományoKö<?önön, végezetül a nézőközönség­ idc-ö vértanuk tmlékéntk október 6-an zóknak ezúton mond kő .ön-let a gim­ nek ünn p ’lyes m-gi-len-’-sét, mely a verr.l.ÖFlZE' É^I /ELHIV.Í,. ok1 d. .a bánt -kászinó dísztermében r. .rd názium zen.-ha-a. 's-ng-. ’ s 1 gsz-bb kerete volt, bebizonyi!• t ló! nj elő/ izetest nyitunk ...I .l/iiir• j ! to':ák <'iíttü . a Leventék százainak 1-gí■" i“. l-élkérjnk lapunk barátait. l"‘<ig lz:‘t és igen jó! siket ült ünnt pségen, Mol­ iobbjai, hogv- a tvst, művelése után mire • '■'/izt-l si dijaikat beküldeni sziresked.1 críro.s' területén lapl.ihordóink nmelyiii k h.eretíb-n a karácsonyi vá­ lett, mint igazi színészekből í.- z-ál-tot! | kép s és talán a ! -vhitüek is megtértek lm. délután, hogv fiaik,gyermekeik azon i ki-dld'dt nipigldkk'd jelentkeznek. Kér­ sár előmunkálatait is megkezdte. együttest dicsé-h tjük most az r-'v.dás in- utón haladn-Á. amely a legegycnesebb ik iilii/izetüiiiki1 a hátralékok beküldiidején is. Egyid ig ujyan inkább c;—r-t, ; > leg-rkö!csösebb és legegészségesebb. Életuntak. Úgy látszik a főváros társulatnak gon.l > • :’< * ’ r f'-i klapokal mellékeljük Egyben t'>' «• ■>•’• A Levente álma eltűnt, felébredt.., lapunk párt/ogöil, hogy minden mind nagyabb őngvi.aos'ágl járványa ide. rangú dal és tánc-. ■ i I. c»o<i. '. . is elhstott, az élettől való könnyű szaba ­ ! i -.1 el nem felejti az ünnepet! Ei nem i ii isjf amely akár a lap szellemi réde miham-ir m- g, •>..• ■' . . ■ akár « kihordásra vagy egyebekre dulás ill is k. cs gt.t néhány l;él- 'gb -c- lóssy pír ft; csijoiár.. . í. l; i, hogy a: a küzdel-m, ahol a t st ti nátkozik — felünk — közölni szi- setet, pillanatnyi őrültet. F.hó 4 én va­ drámai kés get r.,< • • •;! ! > ,- .-iv n-.mes erős- 'ge küzd meg, abban -kidjenek. mert egyébként annak meg- sárnap Somoskü ijCilu mell-tt a vonat alá az Allon» s uio'pr-. .u » . .. i. r - a küzd-k-mben teremnek a legvitézebb : '"h lés' régeit mm intézkedhetünk .1 vetett; magát Szabó Jó-sefné somosi ti­ tapasztaltuk. K. i'varo . azok a magyarok, akikn*k ■» ■ '‘■i'ilarjáni Almanach" még rendel- kos, aki az ablakon ugrott ki és rohant voltak mii.dai.nyi;i. .1 t vái-án van C .onkamagyarország s - r 1 ■ átló lük'.'i vcfotyarmit régi eló/i a halál kér :t : t lé. 15-én S mos és Sal­ a darab • ' . « tan ■ ak;k hivatottak, hegy egy életen át erőt ok lózott I sekély összegért iá mm K- gótarján körött Molnár István nevű ka:á i kívánjuk, hogy n.i • rejtsenek l.-.tükb—telkükbe, hogy a leg­ -..r *■. •• ik.Ö.1o‘ i'iszlink Ezen könyvit lapl.ihordií- laiost hu tik ki délelőtt aki aSomosról be­ lussü.-k abban a s.-i-'s -a'ban. . !. a utolsó kű ideiemnél ott legyen azok’ kíit'i. m t'pd.kal tiszik és kir in dra azon- futó tar’ >! k mozdony alá futott a domb­ színészet szeretet se ta >i-o.t< • -g -őtt. skik N-^ymagyarországot viszik vál­ '' átadják A lap előfizetési ára da- oldalról szaladva. A szerencsétlenek tet­ tarján közönségét. lukon died diai az Ur zsámolya elé.... az előállítási árak emelkedésének tének oka ismeretlen, csak az utóbbiról Levente "Vaietáló bá->ya:a”Ló. Koszto­ ' 'pt'dérre -ÖOÖO K Kérjük azon ha- tudjuk, hogy már egy év óta munkanéllányi István a SkB m.ti anovát.i tanítója, d link'd akiknél előfizetési gyüjlöiveink kűl volt. aki már 4 év éta működött a társulat t: knd vannak. hogy azokat beszolgáltatni Búcsúznak a színészeink. Mi­ nitóinak kebelében, önként ki -.’-lőtt l> A döntő mérkv is kel az acélgyári " ski djenek. nyalársulat szolgálatából s Gyulíjvára I •>!- ! sp'cl pályái folyt 1; ák I a 17 községből dőn c sorpkn 1 olvassa Salgótarján srinész„A Munka ' kiadóhivatalapártoló publikuma, kedves szinés-eink már naváiin -g-, ében rém kath. iskol.áho távo­ m-: i knt i enték. Hétszáz egészséges _ A salgótarjáni város Levente bucsujátékukban gyönyörködtetik lelkes zott; A fiatal tanerő távo-ás.it ö’.-intén ifjú katonás os lopokbar. fejlődve zugifi Egyesül. t<-k folyó év szeptenber 26 án Közönségük: t. Lchaagoltan Írjuk rni is c sajnáljuk s nemcsak jó szer.ne. .1, tb sok érc s-.n a leven! fogadalmat. A délután tartotta meg az alakuló közgyűlését, me- búcsú sorol.at, amelyben csak a legoa- szerencsét is kívánunk neki. 3 órakor kezdődő vei -<- y már tömött ,-í Horváth László városi tanácsnok el- cyobb elismerés, ragaszkodás, szeretet íogLevente otthon r.vató ünnepsé­ tri’uür.ök s a Dollnka oldalában festői • irt. Takács Ferenc aleinöknek, Fe- laltatik. Orzinté-n megiitük többször, hogy get rendez az. Acélgvári Levente Egye­ ca vp. -tok t alkotó Vil kick, nagy tömege -*'• (jynlz titkárnak, Balog Béla pénz- Salgótaijánban még ily jő társulat nem sület í. hó 17-én d lilán 2 órai kezdette. előtt in lift. A ko-a ö-ri tr-yhe idő- ki' i-nc-nak l-ltt egyhangúlag megválasztva. veit, Nch.ánj apróságtól eltekintve például, Liptay B. Jenő, Lóim •tőtr-nácsos gyár­ I csalta < gésr vé-ost az első salgótar­ A közgyűlés leik* s hangulatban folyt le. hegy némely este a súgónak igen nagy igazgató védnökség'- al-.tt a Mátra cser­ jáni levente ünn.pélyrv s hangos tetszés Halálosé* Idősb Ktszcly Pál Sal­ szerep jutott, c t.mckar hiánya stb., ame­ készek és a saigói leventék bevonásával, nyilvánít.;, d'vgött végig a hegy oldala­ gótarján egykori virilis polgárának ide- lyek eltörpülnek a végzett munka nagy­ melyre az érdeklődő nagykő 'Ínséget meg­ ikon, mikor az oszlopokat főt maló soro­ g-nbe szakadt fia, Budapesten életének sága és a jó esték nagy cr .d n-’nyri mel­ hívja az Elnökség. kon v-éo’g simogatott ar át átszűrendő * ’ ' -. ' ben szeptember hó 29 én, hosszas délutáni napsugár, hogy pajzán kedvvel szenvedés után elhunyt. Temetése f. hő játszó on a sok-• .v- (ővegbe s.-utt sas. Salgótarjáni APPOLO MOZGÓ heti míiscra 3-án volt a X. kér. uj köztemető halottas tollas, k lipig m-Hé’.ülőit árvalányh»;on .. I u'hói az ág ev. egyház szertartása Szép, g vőnyőrü voit a kép, az ez-rVasárnap Hétfő Kedd Szerda Csütürtök Péntek Sionibni szerint. Nyugodjék békében! r.yi sok l -H. s. hevülö néző s a szá-nos 17. Okt. 11. 12. 13. 14 15. 16. A Luther Szövetség családi gyö.rl-m vágyától pírban égő ifjú arc. összejövetelei a Cirbesz féle különterem­ Salgőlnján t.'lán még nem is látott ily A' ausztráliai A diadalmas élet ben kedd-csütörtők-és pénteken este 7 8 igazit, ily egyszerű égében megható, bimenyasszony Martirnő 'g tartanak. Családjaink, ifjaink, s leáVasárnapi koca zalomgc: j-sztö sport seménvn-k tartott Szünet Szünet Jtyaink szolid szórakozásáról, a táncgya­ Kiegészítésül Úri bandita vadász történést, amely azonban sokkal nagyobb korlatok egyik .mestere" külön is kíván sokkal értékesebb volt egy-egy tutball A kis dámay Áruló ibolya gondoskodni mérkőzés mindennapi lefolyásánál: ez Kézimunka délutánokat ren­ Salgótarján ifjú munkásainak elsőmngyat dez az Evang. Leányegylet minden hétfőn Kezdete hétköznap este 8 órakor, vaaár é« ünnepnap megmozdulása volt. Első magyar szív-dob1 bánása volt. Őszi leVélhullások körött d- u. 4 órától az egyház tanácstermében, délután 3,5, 7 ét 9 órakor. Hírek és különfélék. A verseny közönsége. �A MUNKA SS Levente verseny eredményei. A szombat és vasárnap egész nqpon át tartó- selejtező döntő, football és atlétikai versenyek az alábbi szép ered­ ményeket hozták: Football torna Salgótarján r. t. város időleges vándordijáért. A Salgó­ tarján város időleges football vándordí­ jáért folytatott küzdelemből az Acélgyár levente csapata került ki első győztesnek. A döntő mérkőzés a város és az acélgyár csapatai között folyt le. A kétszer 15 per­ ces forduló 0:0 eredménnyel végződött, a meghossz.bitóit időben két játékosa kiállítása miatt a városi csapat a küzdel­ met feladta. 1. a Rimamurányi Acélgyár Le­ vente Egyesülete vándordijat, 11 nagy ezüst érmet és oktatója ezüst plagnekket nyert. 2. a Salgótarján városi Levente Egyesület 11 kis ezüst érmet és oktatója bronz plagnekket nyert. 3. a Hirsch gyári Levente Egyesület, 11 bronzérmet es oktatója oklevelet nyert. Kötélhúzás. Az előmérkőzésben elsőnek került össze a két favorit, a mátranováki és az acélgyári csapat. A nyers erő, a kérges tenyerek minden megeről­ tetés nőikül húzták ki helyükből a rivális acélgyáriakat. 1. Mátranováki Levente Egyesület, 1 arany és 9 ezüst érmet, ok­ tatója bronz plagnekket nyert- 2. Etesi Levente Egyesület, 10 bronz érmet, ok­ tatója oklevelet nyert. 50 ni. síkfutás Kerek Mihály a kis igénytelennek látszó vidéki fiú 4 elő­ futam után könnyen verte a döntőben el­ lenfeleit. 1. Kerek MihályLőrinci 7 mp. nagy ezüst éréin, 2. Kovacsik Tibor Sal­ gótarján város 7'2 mp. kis ezüst érem, 3. Schveiczer Imre Salgótarján város bronz érem. 100 m. síkfutás. Spilberger már az előmérközéseken mint reális krekk in­ dulja döntőt elég könnyen nyerte, bár ideje jobb is lehetett volna. 1. Spilberger László Salgótarján város 13’2 mp, nagy ezüst érmet, oktatója oklevelet nyert, 2. Duttkó Nándor acélgyár 13’4 mp. kis ezüst érem, 3. Imrich Kálmán acélgyár bronz érmet nyert, 200 m. síkfutás. A legizgalma­ sabb verseny. Vies és Spilberger a két rivális egyformán startolnak, mindkét for­ dulóban együtt haladnak, a célegyenes­ ben azonban Vies erősit amit Spilberger már nem tud átvenni s igy két méterrel verve marad. 1. Viecs Antal acélgyár 28 mp. nágy ezüst érmet nyert, 2. Spilber­ ger László Starján város 29 mp. kis ezüst érem, 3. Kovács Aladár. Starján város bronz érem. 400 m. síkfutás. Majdnem meg­ lepetéssel szolgált a 400 méteres döntő. A vidék, a falu két ifjú embere csak cen­ timéterekkel mazadtak le a már többször versenvzet Spilberger mögött. Reméljük, hogy a jövőre talán már tréninggel és rutinnal is rendelkező falusi atléták ala­ pos revansot vesznek ideji legyőzőjükön. 1. Spilberger László Salgótarján város 6102 mp. nagy ezüst érem, 2. Garics Pál Szarvasgede 6206 mp. kis ezüst érem, 3. Fehér Lajos Mátranovák. bronz érem. 2000 tn. mezei fntáa. A- leg­ szebb díjért, nagy aranyéremért, folyta­ tott viadal, szép, izgalmas küzdelem után igazi meglepetéssel szolgált. A rutinirozottab, ugyanazon a terepen hetek óta tre­ nírozó acélgyári csapatnak csak egy tagja tudott a második helyre befutni, a város csapatából pedig csak az ötödik helyre tudott egy futó kerülni, a győztes és a három helyezett Etes csapatából kerülnek ki. A nehéz két kilométer hosszú hegyen völgyön át menő ut utolsó szakasza az erdőn vezetett át, Kacsur a győztes futó itt már méterekkel vezetett a mezőny előtt, a pályáta való bejutás alkalmával viharos taps fogadta az ifjú atlétát ki előnyét megtartva elsőnek szakította el a célszallagot. 1. Kacsur Henrik Etes 7 p. 6*2 mp. nagy arany érem, oktatója bronz plagnett, 2. Gaál József acélgyár 7 p. 6'4 mp. kis aranyérem, oktatójának oklevél, 3. Huszár József Etes, nagy ezüst érem, 4. Kovács Antal Etes kis ezüst érem, 5. Schvetz Ferenc Salgótarján város, nagy bronz, 6. Minka Ferenc Etes, kis bronz. Sulydobás 1. Ifjúsági- 1. Répás Balázs Mátranovák 7 02 m. nagy ezüst érem, 2. Grózinger István Mátranovák 6'38 m. kis ezüst érem, 3. Pál Simon Etes 6'35 m. bronz érem. Sulydobás II. 1. Lovász Sándor Acélgyár 8‘ 41 m, nagy ezüst érem, 2. Haimer János Salgótarján város 8'12 m. kis ezüsl érem, 3. Duttkó Nándor Acél­ gyár 8'04 m. bronz érem. Buzogányvetés 1. IJfusági 1. Farkas Zoltán Salgótaiján város 38 m. nagy ezüst érem, oktatója oklevél, 2. Pus­ kás János Acélgyár -29'10 m. kis ezüst érem, 3. Márton Tibor Etes 28'10 m. bronz érem. Buzogányvetés 11. 1* Kovács Zoltán kőszénbánya 50 95 m. aranyérem, 2. Miskolci László acélgyár 46'45 in. kis ezüst, 3. Lovász Sándor acélgyár 45'92 m. bronzérem. Távolugrás I. ifjúsági 1. Kerek Mihály Lőrinci 4 32 m. nagy ezüst érem, 2. Farkas Zoltán Salgótarján város 4'31 m. kis ezüst érem, 3. Szlávik Gusztáv acélgyár 3'78 m. bronz érem. Távolugrás 11. 1. Kovács Ala­ dár Salgótarján város 5 13 m. nagy ezüst érem, 2. Garics Pál Szarvasgede 4 71 ni. kis ezüst érem, 3. Tari Illés Lőrinci 4'69 m. bronz érem. Magasugrás 1. ifjúsági 1. Bre­ uer István Salgótarján város 1'40 m. nagy ezüst érem, 2. Petró Lajos Lőrinci 1'35 tn. kis ezüst érem; 3. Bazsó Károly kő­ szénbánya 1 30 m. bronz érem. Magasugrás. 11. 1. Dombi Andor Salgótarján város 1'47 m, nagy ezüst érem, 2. Kovács Aladár Salgótarján város 1'45 m. nagy ezüst érem és oktatójá­ nak oklevél, 3. Knapicius Gyula acélgyár 140 m. bronz érem. Az atlétikai versenpeken kivül, egy három tagú juri javas­ lata alapján jutalmat kapott a legszebben legstiiusosabban sulytdobó Levente ok­ tatója: Rácz József tanító. Ezüst érem. A legszebben menetelő osztag oktatója Bu­ ják község nagy ezüst érem. A legszeb­ ben öltözött csapat oktatója. Hirschgyár. Bronz érem. Külön jutalomban részesült a legtöbb atlétikai versenyzővel felvonult Levente Egyesület oktatója (Etes) bronz érem. A legtöbb győzelmet elért Levente Egyesület oktatója Salgótarján város (6 győzelem ) Salgótarján, 1925. okt. 10 H a j e 1 tá v o 1 i tó az összes forgalomban levők kö­ rüli a legjobb, arcról, karról el­ távolítja a kellemetlen hajszálakat kezelése egy szét ü, káros nyomot nem hagy hátra, ára: 4U.000 K. Hajhullás, ő«xüié» rllenl sxssx ára 40.000 K. Kapható kizárólag Botár Regina arcápo­ lási intézetében, Budapest, Erzsébet kőrút 34. Postai szétküldés naponta a világ minden részébe. Világhirü elszakíthatatlan Guttmann-fele RUHÁK és TEXTILÁRUK gyári áron kaphatók: Az acélgyári élelmezési üzletben. Ismét megérkezett a kiváló minőségű olcsó Mezőtúri liszt Aki még nemismeri próbálja meg! rügyező tavasz, hervadás környezte fel­ támadás. Remény, biztatás, erő. A megjelent vendégek elükön Sztranyavjxky Sándor vármegyénk szeretett főispánjával, és Norwatli Kőnek Emil el­ lentengernaggyal, gróf Mailáth Gézával, Zadravecz István tábori püspökkel, Paezolay Zoltán vármegyei főügyésszel kö­ rülvéve városunk s vidékeinek talán min­ den vezető < mberével, elgyönyörködtek a gyönyörű játékban, amely játékszerűségén átszürüdö mélységes komolyságával nagy tettekre való készülődésével megremeg­ tette lelkeinket. Vitéz íutásfalvi Pál őrnagy, a három járás testnevelési felügyelője segítő tár­ saival nagy, hihetetlen nagy munkát vég­ zett, Vájjon megérti-e méltányolja-e min­ denki? A verseny lefolyását, amelyen 'az alábbi csapatok vettek részt továbbiak­ ban közöljük: Salgótarján: Acélgyár, Város, Hirsch gyár, Forgách, Somoskőújfalu, Buják, Lő­ rinci, Mátranovák, Etes, Karancsberény, Karancsapálfalva, Karancsalja, Lapujlő, Karancskeszi, Cserhátszentiván, Szarvasgede. Somoskő. Kitűnt Buják árvaláyhaju s a Hirschgvár fehér inges csapata. Aki megpróbáltaaz mártudja 4. oldal Kapható Kovács Gézánál. Sirkőraktár ! Értesítem a n é közönséget, hogy Salgótarjánban Fő ucca 304 az. alatt (Ligeti udvar) sirkőraktárt és kőfaragó műhelyt nyitottam. Jutányos árak mellett vállalok minden e szakmába vágó mun­ kát úgymint szobrász és kőfaragó munkák faragását, mindenfajta, köböl, műkő gyártást, sírkövek újítását, slb. betűk vésését, fes­ tését vagy aranyozását. A kiszolgálás szolid árak mellett a leglelkiismeretesebben és pontosan történik s garanciát vállalok, hogy a kiadott munka úgy szépség mint finomság valamint tartósság tekintetében meg­ felel a legfinomabb Ízlésnek és kivánalmaknak is. Kérem a közönség szives pártfogását kiváló tisztelettel Fekete akar venni, úgy forduljon bizalommal------- Ha jó órát, finom és olcso ékszert, Rőmer Jenő órásmesterhez, Salgótarján Fő-tér. (Állomással szemben.) Óra- és ékszerjavitások jótállás mellett gyorsan és pontosan eszközöltetnek — valamint jó szemüveget Bangó Jogi Szeminárium Budapest, IX. Ráday ncca 14 szám­ sikeresen készít elő vidékieket is! Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek egy Istenben, egy Hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában Ámen Salgótarján és Vidéke Hitelszövetkezet mint az Országos Közp. Hitelszövetkezet tagja hosszabb lejáratú mezőgazdasági és Nyomtatványok, ipari kölcsönöket előnyös feltéte­ izléses könyvkötészeti munkák gyors kivitelben lekkel. — Takarékbetéteket a „Munka” könyvnyomdában elfogad magas kamatozásokkal. Salgótarján készülnek. Nyomatott „A Munka" könyvnyomdában Salgótarján. — Tulajd: Végh Kálmán. — Főtér 479 szám � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_munka_1923-1926_00277.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1925_10_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1925-10-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390741 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896 Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 3. évfolyam 41. szám (1925. október 10.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom