https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a5fc37f16b572820839f341b8bc073ef.jpg afaf2027f6b9d5de31a83d20cde9f752 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6114e0a9e24a930e1c5f0024384f88dd.pdf e0b1d0190315944b289f35f8bc9dd7e1 PDF Text Text MUNKA A Felelelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: #tA Munka" lapvállalat. XIX. évfolyam, 18. szám. Nyugalom! A háború az idegeket kemény próbára teszi. A korszerű hadigé­ pezet hatása önuralmat és fegyel­ met kíván a nemzet minden egyes tagjától. A lelki hatások mélyenjárók, de könnyebben viselhetők el, ha él bennünk nemzetünk ere­ jébe vetett bizalom és jövendőnk iránt táplált tántoríthatatlan hit. • Tudnunk kell azonban, hogy a lelki ellenállás könnyebben törik meg ott, ahol a fegyverhatás szel­ lemi benyomásai romboló propa­ gandától megfélemlített embereket érintenek. Ezt az ellenség is igen jól tudja. Felhasznál tehát minden lehetőséget arra, hogy a hadviselő állam lakosságában olyan híreket terjesszen, amelyek a lelki remény­ séget puhítják, az önbizalmat és a győzelembe vetett hitet ingatják meg. Ha ezt sikerül elérnie, akkor —* a hadvezetés minden erőlkö­ dése mellett is — ellenfelének győ­ zelmi esélyeit igen csekély érté­ kűre szállítja le.. Különösen vesze­ delmes a lelkek megmákonyositására való törekvése ott, ahol ellen­ őrizhetetlen hírek gyorsan száguldó tűzvészként terjednek, ahol az em­ berek képzelő ereje túlzásokra haj­ lamos, vagy ahol a háború tagad­ hatatlanul nélkülözéssel járó idő­ szaka az egészséges kedélyt elsor­ vasztotta. A minap is célzatosan terjesz­ tett hírek kaptak szárnyra főváro­ sunkban s ezek titokzatos módon rendkívül rövid idő alatt igen szé­ leskörű’ hullámokat vetettek. Ha­ mar ijedő emberek azt suttogták egymásnak, hogy a tengelyhatal­ mak ellenfelei fel fogják gyújtani Európa egész termését és e célra már különleges permetező készü­ lékkel és anyaggal is rendelkeznek. A dolog érdemét a követke­ zőkben kívánjuk megvilágítani. Az a törekvés, hogy a légitámadások­ kal a hadviselő államok terményeit elpusztítsák, vagyis a népességet kiéheztessék, nem uj keletű gon­ dolat. Az ellenség, amint az ipari termelést, úgy a lakosság ellátását is megkísérli megbénítani. Ez a szándéka beilleszthető a totális há­ ború gondolatmenetébe. A szándék azonban még nem végrehajtás. Az ördögi terv és riadalmat célzó hír érdemére nézve elég legyen az, hogy a kárt okozó hadiszer ilyen tömegben való előállítása az em­ beri és állati megélhetéshez szük­ séges termények termesztési ará­ nyait soha sem képes utólérni. A repülőgépről leszórt és a napfé­ nyen önmagától gyulladó anyag a jelenlegi háborúban, is bemutatko­ zott már, de kisebb és könnyen eloltott füzeknél nagyobb kárt sehol sem okozhattak. Meg aztán min­ dfent hézagtalanul felperzselni még sem lehet 1 Ez a tulmerész fantá­ ziára valló kitalálás inkább abbari az esetben járna jelentősebb ará­ nyú kárral, ha a fogyasztásra al­ kalmasat tett terményekét közpon­ tokban zsúfolnák össze olyan nagy mértékben, hogy egy-két ily su> hsrttllin légitámadás minden kész- ára 16 fillér Mire tanít minket a történelem ? Salgótarján, 1941 május 3 A magyarság akaratát három vonat­ kozásban irányíthatja a szentistváni állam, mint mai törekvéseink szimbóluma. Az egyik az állami függetlenségi a felségjog irányába mutat. A szentkorona maga, me­ lyet a magyar király Isten földi helytar­ tójától nyert el, elég világosan jelképezi a királyi hatalomnak és a magyar államnak minden más földi hatalmasságtól való tel­ jes függetlenségét. Az az uralkodó, aki­ nek fejét érzékfölötti vonatkozású „an­ gyali korona" érintette, nem lehet alatt­ valója többé más földi embernek, — őt és államát az Istennel egyenes, megszakithatatlan vonal kapcsolja össze, melybe nem állhat be közvetítőként más uralkodó* Azon a területen tehát, melyen a szent­ korona uralkodik, vagy amely területekre évezredes igénye van, minden más hata­ lom csak bitorlás, nem pedig törvényes, főleg nem jogos vagy igazságos uralkodás. Ebből az következik, hogy a szentkorona elszakított területeiről a magyarság, ha hü akar maradni .önmagához és múltjához, nem mondhat le, viszont tényleges . álla­ mát sem rendelheti alá más európai vagy ázsiai alakulatoknak. Amint a XVI. és XVIII. század igazi magyarjai, Nádasdy Tamás, Fráter György, a Báthoriak, a két Zrínyi Miklós, sohasem nyugodtak bele a török uralomba, de egyúttal fenn* tartották a magyar állami önállóságot a nyugati szomszéddal szemben is: a nyu­ gati magyarság még. legmélyebb elhanyatlása alatt, legnagyobb szükségben is, mint I. Lipót korában, ragaszkodott a magyar király felségjogához és nem egyezett bele, meg is tudta akadályozni, hogy a magyar korona beleolvadjon a német császári ko­ ronába s a magyar király személye eltűnjék a német császári méltóság mögött. Viszont a törökre támaszkodó erdélyi fejedelmek, Bocskay, Bethlen, Rákóczi sem gondoltak arra hogy a nyugati magyar állam önál­ lóságát veszélyeztessék. Erdélynek a tö­ rökkel szemben viszonylagos önállása csak a királyi Magyarország sértetlen füg­ getlensége idején volt elképzelhető. Eb bői érthető, hogy az, aki az ország ön­ rendelkezési jogának akár csak a részei­ ről is" hajlandó lemondani bármily hatá­ rokon tuti hatalommal szemben, a szent­ koronában kifejezett történeti valóság el­ len vét s a keresztény—magyar történet­ felfogás árulója lesz. A szevtistváni államrendszer gyöke­ reiben keresztény lévén, az alattvalókkal, az állampolgárokkal szemben keresztény bánásmódot tételez fel. Ez egyrészt a fe­ lebaráti szeretet érvényésitesét jelenti, másrészt azt, hogy minden országlakónak megvan az igénye a természetjogban öszszefoglalt minimális emberi jogainak gya­ korlására. A felebaráti szeretetnek a tár­ sadalmi és állami gyakorlatba való átül­ tetése bizonyára a legnehezebb dolgok egyike s azt is tudjuk, hogy az állam esendő emberekből létrehozott, többé-kevésbbé romlott szervezet lévén, tiszta va­ lóságában a földi tereken mindenkor tá­ vol fog maradni a felebaráti szeretet ide­ ális megvalósításától. De ez nem menti fel az alól, hogy törekednie kell reá és nem szabad olyan törvényes rendelkezé­ seket hoznia, melyek mindkettőt, a krisz­ tusi szeretetet és a természetjogot arculcsapják. Az alattvalónak is, a keresztény magyarnak, kevesebbet kell emlegetni a keresztény magyarságot, jobban és cselekvőbben kell szeretni felebarátait és arra kell törekednie, hogy minden embernek emberi méltóságát, ehhez szükséges füg­ getlenséget, életének fenntartásához szük­ séges lehetőségeit megadja. Keresztény szeretettel bánt első ki­ rályunk az Országába költöző nem ma­ gyarokkal is. A szentistváni államrendszer harmadik követelménye a nemzeti kisebb­ ségre vonatkozik, akiket Szent István ki­ rály behívott és szeretettel fogadott s fiát is intette megbecsülésükre. Itt a keresz­ ténység szeretetparancsa szerencsésen egyesült a nomád, pogány magyarok azon ősi szokásával, hogy a hozzájuk csatla­ kozó népeket nem irtották ki, hanem népi egyéniségüket érintetlenül hagyva magukhoz csalták, életüket magyar veze­ tés alatt, a szabadság lehető legnagyobb mértékével rendezték be. Nem ez az egyetlen tér, melyen a pogánykori ma­ gyarság erényeit, okos politikáját a ke­ reszténység saját elveivel megegyezőnek találta és elpusztítás helyett megerősítette. Középkori királyaink csakugyan Szent István útmutatását követték, tűikor az or­ szágba költöző idegeneknek a korviszo­ nyokhoz képest széles autonómiát adtak s ezt századokon át érintetlenül megőriz­ ték. A szepesi és erdélyi szászok, ,a be­ senyők, kunok és jászok, a székelyek, különböző rutén és oláh .kerületek ön­ kormányzata ilymódon biztosította e né­ pek szabad fejlődését a magyar állam ke­ retében, a magyarság vezetésével. Ez utóbbi is lényeges és különösen a mai időkben nem szabad róla elfeledkeznünk. A magyar politikai géniusz akkor cselekszik Szent István szellemében, ha minden korszakban leméri a kisebbségek jogos igényeinek megfelelő szükségleteket s azokat szives örömest, nem fukarkodva, jókedvvel és nem keserű kénytelenségből adja nekik. De csak addig a határig, ameddig a másik ut megengedi s ez nem kevesebbet kiváh, minthogy nemzetiségi kisebbségeinket mi magunk elégítsük ki a magyar állam önállóságának s érintet- fenségének legkisebb sérelme nélkül. Amint Szent István is önelhatárotásból, keresztény érzésére és magyar géniuszára hallgatva fogadta be az idegeneket, akik követelődzés helyett bizalommal . várták és fogadták az államhatalomtól sorsuk és életviszonyaik méltányos szabályozását. . Az erőszak, az aktív magyarosítás hívei, akik együgyüségükben neon riad­ nak vissza Szent István állítólagos politikátlan kegyességén, való szánakozástól sem, mert ez szerintük naggyá nevelte a nemzetiségeket és elejétvette azok ®egmagyarositásának, mikor az még szerin­ tük lehetséges lett volna : ezek vétkeznek a magyar hagyomány keresztény volta el­ len, embertelen dolgot kívánva, mert vá­ lóban embertelenség, a természetjog ellen, való, ha valakit föltett szándékból ki aka­ runk forgatni nemzetiségéből, hiszen az anyanyelvhez ragaszkodás, a szülők és ősök szokásainak megtartása és az ^lei­ nek azok szerint való berendezése, két­ ségtelenül hozzátartozik természettől adott jogainkhoz. Nem is szólva arról, hogy az ily szándék és cselekedet aZzal is vétke­ zik az evangélium ellen, hogy olyanjakor másnak cselekedni, amilyent sajátmagának semmiképpen sem kíván: a saját nemze­ tisége megóvását legfőbb jónak tartja, ami­ kor másokét elvenni erénynek gondoljad Természetes, hogy a századok* vál­ tozó folyamán a nemzetiségeknek adható engedmények növekvőben vannak s ma sokkal nagyobbak, amiket illik megad­ nunk, mint még a múlt században. Az is természetes, hogy adott helyzetben oly&n népekkel szemben, melyek a magyax ál­ lami területen évszázadokon keresztül zárt települési vidékkel rendelkeznek, ntérüfetí autonómiát is fel lehet ajánlanunk Szent István keresztény magyar szellemé­ ben, de mindezekhez a magyarság elha­ tározása, ehhez pedig annak tudata Szük­ séges, hogy az illető kisebbségek elisme­ rik, nem sértik a magyar állam felségjo­ gát, itt élnek benn Szent István országá­ ban anélkül, hogy a határokon túlra, te­ kintenének és kivülről iranyittatnák csvL lekvésüket. . ’.fF' A külföldtől való függés vqlt már a XIX. században is a legnagyobb nehéz­ sége a nemzetiségi kérdés megnyugtató tiztázásának : amíg a hazai románok Bu­ karesttől, a tótok Prágától, a szerbek Belgrádtól fogadták el parancsokat, a ma­ gyar állam fennsőségét semmibevéve, sőt azt egyenesen tagadva, addig a magyar­ ság részéről öngyilkosság lett volna nekik olyan jogokat adni, aminőkre Magyaror­ szág híveinek, megbízható, lojális polgá­ rainak lehet csak joguk. * ' ‘. Szent István államrendszeréből, ma is vaslogikával folyik a magyar felségjog követelése s aki ez ellen vét, az* lehet nagyon is korszerű ember, de egyúttal a magyar történeti hagyományok ellensége. Nekünk, keresztény magyaroknak habo­ zás nélkül a magyar felségjog s a szent­ istváni hagyomány táborába kell állanunkl ' f—-áhy.) • letet tönkretenne. Céltudatos ter­ melési és közellátási politika ily szarvashibát azonban háborúban nem szokott elkövetni. A mezőn és zöld, vagy learatott állapotban lévő termés permetezésszerü elége­ tése csak különösen kedvező idő­ járási viszonyok mellett és csak szórványosan sikerülhet és az is csak akkor, ha < a repülőgépek lég­ védelem nélkül nyugodtan garáz­ dálkodhatnának és a falu, illetve a tanyák ' népe a tűzoltás háborús feladatairól egyáltalában megfeled­ keznék. A hirterjesztés célzatossága azonban teljesen átlátszó. Magyar­ ország mezőgazdasági állam. La­ kosságával mindenáron el akarják hitetni, hogy verejtéke* munkáját és annak igaz érteimét: az áldott magyar föld életet adó termését az ellenség kénye-kedve szerint megsemmisítheti. Tudjuk nagyon jól, hogy a magyar föld népének leikéhez a földnél és verejtékkel szentelt termésénél semmi sem áll közelebb szivéhez. Ott akarják lel­ két a földre sújtani, ahol az néki a legjobban fáj. Legyünk tisztában ezzel és fo­ gadjuk az ilyen híreket a magyar jellemhez méltó nyugalommal. A riadt hírverőket felsöbbséggel uta­ sítsuk el magunktól, ilyen ostoba szóbeszédnek pedig ne váljunk ter­ jesztőjévé. Még jóhiszemüségü hirtovábbitásunk is oly nagy veszélyt rejt magában, amely sokkal ártal­ masabb az állítólagos permetező­ gépeknél De egyébként is legyünk magyarosan szűkszavúak, mert ez titoktartásra nevel A titoktartás pedig a katonai sikereknek előfel­ tétele. Jegyezze meg magának min­ den magyar, hogy egy-egy bizal­ mas hírnek könnyelmű továbbadá­ sát sok magyar életével fizetheti meg. A magyar nemzetnek Ellen­ sége tehát az, aki hirhordozással könnyíti lelkét, vagy gonosz .trió­ don tudatosan megtöri a másik ön­ bizalmát. Az igazi magyar ember Ver szély idején nyugodt. A kényelem­ hez szokott városiak pedig tanul? janak nyugalmat a magyar föld né­ pétől, mert a földműves foglalko­ zásával járó minden csapást egyre újraéledő bizalommal és Istenbe vetett hittel tűr el, tudván, hogy szűk* esztendő után bő aratáfi és borúra derű következik I Tehát 1 nyugalom I �A MUNKA 2. oldal Arcképcsarnok. Az alvajárók. A léha egykedvűség megcsontoso­ dott képviselői az alvajárók. Történelmi idők szédületes arányú vihara zug végig az emberiség fölött, de őket nem remeg* teti meg. A haza sorsának jövő alakulása is csupán felszínesen foglalkoztatja őket Az alvajárók természetesen rende­ zett viszonyok között élnek. Pompás ott* hon, remek fizetés, busás mellékjövede­ lem. Élelmezési s ruházkodási gondok ismeretlenek, a szórakozási lehetőségek pedig változatosak. így tehát szerintük nincs értelme a mindenfelé tapasztalható, mérhetetlen idegizgalomnak.(?) A háborús helyzetet nem rendkívüli áldozat elvi­ selni.!?) Az önzés legrutabb alakjai az alva­ járók. „Terülj asztalkám** a szerencseál­ lapotuk, ezért süketek és vakok az iszo­ nyatosságban fokozódó háború következ­ ményeinek mérlegelésére. Vagy talán tu­ datos közönyből elvük, hogy első, máso­ dik és harmadik sorrendben csak az „én személyem** számit, mig mások legfeljebb mellékésen érdekelnek. S hazafiul vonat­ kozásban sincs másként. Fő az egyéni boldogulás. Megdöbbentő az alvajárók cinikus strucmagatartása, mert rontóan befolyá­ solja a komolytalanul gondolkodó töme­ geket. Általános felfogás szerint Teleki Pál gróf megrendítő végzetének betelje­ sedését is nagyrészben az alvajárók szá­ mának rohamos gyarapodása mozdította elő, illetve siettette. Emlékezhetünk, hány­ szor ostorozta megrázó szavakkal a fölé­ nyeskedő nembánomságot, a vakondok­ szerű elhúzódást, a meddő tétlenséget a haza iránt I S ki tudja, nem lesz-e hiábavaló a pillanatnyi tébolyódottság szivetrázó ha­ lálkeresése az alvajáró magyarok bódultsága miatt? A született alvajárók szánandó em­ berek. Félig beteg lelküek s akaratuk nagyváradi direktor ebben megelőzte. Úgy érezzük, hogy városunk közönsége büszke örömmel veszi tudomásul az uj művészi tehetség kivirágzását s csatlakozik mind a fiatal művésznőnek, mind édesszüleinek Valószínűleg kevesen vannak, akik ezúton nyújtott őszinte gratulációnkhoz. ’ a fővárosi napilapok minden rovatát s fő­ leg a színházi és művészi rovatot, a be­ számolókat, kritikákat ma, az általános Érdekes találmány a fa gyors háborús hírek és mai életproblémák mel- szárítására. Egy chemnitzi fakereskedő . lett elolvassák. Akik azonban olvassák a érdekes találmányt szabadalmaztatott a színházi rovatot is, azok emlékezni fog­ fa szárítására. 20 tonna megterhelést el­ nak arra, hogy a napilapok ápr. 22-i szá­ maiban beszámoltak az Országos Szinészegyesület Iskolájának vizsgaelőadásá­ ról, mely Farkas Imre kedves, évekkel ezelőtt sok sikert ért, igazi „békebeli** operettjének, a „Repülj fecskémének fel­ újításából állott a Magyar Színház szín­ padán. A lapok kritikusai egyhangú meg­ Ez az egyetlen gondolat, amelyet elégedéssel írtak a fiatal színészek játék­ Amerikától kapott Eurrópa. Megszoktuk, teljesítményéről s a kiváló ifjú gárdából hogy a nagy tengeren túlról mindig olyan még külön kiemelték és dicséretükkel el­ eszmék és áramlatok csapódnak át hoz­ halmozták a két főszereplőt: Telek Icát zánk, amelyek nem sok rokonságot tar­ és Árvay Eleket. De akik olvastuk ezen tanak a lelkiséggel. Bár a keresztény val­ híradást, még mi sem gondoltunk arra, lások Krisztus tanítása nyomán uj hely­ hogy a két, külön kiemelt tehetség közül zetet teremtettek a nő számára is, amely Telek Ica városunk szülötte, Telek Pál a Megváltó megszületése előtt a férfi mel­ derék iparosmester-polgártársunknak ked­ lett egészen alárendelt szerepet játszott, ves leánya, aki szinte meglepetés volt az mégis örömmel kaptunk az amerikai kez­ operett Marianka szerepében s akinek deményezés után, mert mindnyájunknak „természetes mozgása, beszédmodora és jólesik, hogy legalább évente egyszer kü­ éneke mindenkit megfogott.. .'* írják a lön napot szenteljünk az Édesanyának. Mindig szeret és mindig megbocsát kritikusok. Hogy ez mennyire tárgyilagos kritika volt, annak bizonyítéka az, hogy Isten és édesanyád — igy olvastuk vala­ a vizsgaelőadáson jelen volt nagyváradi mikor könyvünkben, mikor még az iskola színigazgató — mint értesülünk — mind­ padját faragtuk és buksi fejünkben aligjárt az első felvonás utáni szünetben le­ alig derengett az a tudat, hogy mivel szerződtette szübrettnek, az újpesti direk­ tartozunk annak, akinek mindenünket tor két vendégszereplésre hívta meg s a köszönhetjük. Akkor még csak az ösztön pécsi színigazgató a kritikák nyomán táv­ működött bennünk, ez az öntudatlan ér­ iratilag akarta társulatához lekötni, de a zés sirt ki ajkunkon, ha bajba jutottunk, Uj művésznő városunkból. képtelen a téves képzetek kényszerének ellenállni. Viz-zuhany, erélyes hang mégis ideig-óráig észhez téríti őket és jószán­ dékuk, rendes modoruk megint csak meg­ nyilvánul mindenkivel szemben. • Torzjellemű alvajáróink azonban megfontoltan s így ^megérdemelten meg­ vetést érdemlő goposzkodók derűs begübózódásukban, ami a legridegebb hazafiatlanság bizonyítéka I A gazdasági nehézségek hatása alatt egyre több aggódó arcot látunk, mig az alvajárók mosolygósán elégedettek. A hő­ sies türelem ellenére is jogos panaszok hangzanak el némely fura intézkedés még furcsább végrehajtása miatt s erre az al­ vajárók megbotránkoznakf?) a közönség hiányos fegyelmezettsége miatt (?) Valóban, nevetnünk kellene, ha nagy­ képűsködésük nem volna inkább vérlázitóan bosszantó. Nem tehetünk egyebet, csak figyelmeztetjük őket, hogy eszmél­ jenek, mielőtt a közutálkozást magukra nem zúdítják. Nekik is kötelességük jóban-rosszban együttérezni a magyar ha­ zával I Figyelő. bíró hatalmas hintát épített, melyet elektro­ mos motor hoz mozgásba. A fa lóbálásakor keletkező légáramlás a fát néhány nap alatt tökéletesen kiszáritja. Ez a meg­ oldás, melyhez a gyermekek hintája adta meg az ötletet, minden használatban lévő szárítási eljárásnál lényegesen olcsóbb. M.N. Talált tárgy. 1941 murcius 12-én a Fő utcán találtak karikára fűzött két kul­ csot Igazolt tulajdonossá a hivatalos órák alatt átveheti a rendőrkapitányságon. Anyák napja. Mint a karvaly csaptak le a stukák a ,,bunkerek“-re. . fMN) Mint néma árnyak lépdelnek az őrszemek a hajnali szürkületben. Az éjtszaka leple már szakadozni kezd és a halvány körvonalakban kivehető puska* csövek végén már meg-megcsillannak a rájuk telepedett harmatcseppek. Ha nem ülné meg a közelgő kemény órák izgalma a lelkeket, idillikus tábori élet hangulata . töltene el tűinket. A folyómélyedésekből ezer és ezer béka hangversenye töri át a csendet Ha visszafelé nézünk, barakkunk ablakában még békés fényt látunk pis­ logni önkéntelenül felcsendül fülünkben a tegnap este hallott tánczene egy-egy foszlánya, amit még együtt hallgattunk faházikónkban. Azonban már nem tart soká ez a különös, félig izgalommal, félig álomszerű hangulattal vegyes várakozás. A békák zenéjébe hamarosan uj hangok vegyül­ nek. Erős páncélos kötelékek tompán csö­ römpölő moraja hallatszik. Szemben ve- lünk mind jobban kibontakozik sejtelmes körvonalaiból a görög hegyi állások lán­ colata. A világosodó ég hátteréből söté­ ten hallgató falak, furcsa szürke vakond­ túrások emelkednek ki. Lassankint fakó reggeli fénybe öltözik a táj, de.újabb nyugtalanító zörejek nem hallatszanak. Még Öt percünk van, Most már el Hm óramutatóinkat figyeljük. Pontosan az előirt időben megdör­ dülnek az ágyuk. Egyszerre teljesen ébe­ rek vagyunk, az álmodozó szemlélődés ideje elmúlt. A békák is elhallgatnak. Most már teljesen a kemény, szinte a brutális valóság erejével feltolakodó je­ lenben élünk. Semmi sem kerüli el fi­ gyelmünket. Minden jelentéktelennek lát­ szó földturásról csakhamar kiderül, hogy rejtett ütegállások, az erdőszéleket és a völgybe elŐreugró dombokat rőt torkolati tüzek világítják meg. Az előttünk 30 km szélességben kibontakozó front szinte for­ rásba jön, a nehéz tüzérség becsapódásai gőzbe és füstbe burkolják a görög domb­ vonulatot A gránátok elhaló, majd újra és újra feldübőrgő morajlásába a géppus­ kák ideges stakkatója vegyül. Közben egész észrevétlenül nappali világosság lo­ pakodik a lángban álló vidék fölé. A hegyláncok fölött halványkék szint ölt már az ég és a völgyek tejszinü köde is oszladozóban van. Az erős távcsövön át már tisztán látni a becsapódások helyét és látni, mikor találja el egy-egy lövedék a jól kiépített állásokat. Hirtelen fellobog az első tűz. A hegyoldalban szürkésvörös lángnyelv tsap fel és az ormok fölött sűrű füstfeíhő imbolyqg. Egészen lenyűgözve, térniük óránkat A görög állások helyett visszafojtott lélekzettel nézzük a pokoli vagy olyan kéz után kutattunk, amely biz­ tosan nem lök el magától, hanem magá­ hoz ölel. Azután az évek múlásával le­ koptatta rólunk az ösztönt az értelem és embernyi ember létünkre mindig felrajzolt élőttűnk az akár évtizedek óta halott édesanyánk lelke is. Ha van önzetlen, tiszta szeretet a földön, akkor az az édesanya kiváltságos tulajdona. Jólesik legalább egy napon megem­ lékezni édesanyánkról, akinek megsok­ szorozott gondja a mi bajunk, túláradó öröme a mi kis boldogságunk és akinek — bármilyen anyagi körülmények között le­ gyen is — mindig gyermek^ felé száll a gondolata. Május 4.-én országszerte meg­ emlékeznek a Anyák Napjáról. Az isko­ lákban külön előadás lesz, hogy öntuda­ tossá tegye a szeretetet, hálát és ragasz­ kodást a sajtó, színház és rádió pedig a maga módján és eszközeivel hódol a leg­ szebb emberi tulajdonság egyikének t az anyai szeretetnek. színjátékot, mikor ismét uj hang riad fel. Észak felől hirtelen éles motorzaj tör ránk. Jönnek a stukák, A halvány égboltozaton világosan kirajzolódik az első raj sötét árnyéka. A szárnyakon még égnek a kis lámpácskák, melyek nélkül a sötétben lehetetlen a kötelékben való repülés, száz apró világitó pontocska. A rajok egyelőre még fölöttünk köröznek és mind magasabbra húznak. A felbuk­ kanni készülő nap már rájuk veti vörö­ ses reggeli fényét. A gépek lágy rózsa­ szín fényben úsznak és élesen elütnek a különös vörös-kék színben játszó égből* tozattól. Felejthetetlen látvány. Most érték el a görög állásokat. A kötelékek felzárkóznak és már buknak is alá. Felüvöltenek a motorok és ideg­ szaggató szirénahanggal nyílegyenesen csapnak le a kopasz bunkerekre. Mikor újra a levegőbe lendülnek, maguk után vékony fekete csíkot hagynak. A hulló bombák. Egy, kettő, három, hét, nyolc füstoszlop tör elő hirtelenül a dombte­ tőkről. Majd felmorajlik a robbanások tompán reccsenő dörgése is. De már a bunkerek is megelevenednek. A torkolati tüzek fénye a nappali világosságban már nem látszik, az égen robbanó gránátok rőt fénye azonban jól kivehető. Mindez nem zavarja a stukákat. Újabb és újabb hullámok zúdítják alá a halálos terhüket. Az egyik gép most hirtelenül megbillen. A szívverésünk is kihagy. A szabályos Salgótarján, 1941 május 3 Népművelés a bányánál. Vasárnap, április 27-én tartották meg a bányakaazinó dísztermében a nép­ műveléssel kapcsolatos tizenkettedik kul- ' turestet. Bár a bevonulások és a légoltalmi elsötétítések a kulturesték folyamatos so­ rozatát négy héten át megszakították, a kulturesték rendezősége és a hallgatóság között már addig ezoroe egységgé forrott kapocs nem szakadt meg, mert a közön­ ség ez alkalommal is teljesen megtöltötte a termet, bizonyítékául annak, hogy .a kulturesték szórakoztatva oktató előadásai mennyire értékállók a közönség előtt — A kulturestet a bánya szalonzenekar Löhr : Szemtelen verebek c. művével nyi­ totta meg, majd ennek elhangzása után a, * fáradhatatlan és polichistor Blanár Sándor igazgató-tanító a visszaszerzett Délvidék- ről s a magyar honvédség kimagasló 'tel- ? iesitményéről emlékezett meg oktató konferanszának bevezetőjében. A műsor -to­ vábbi számaiban Angyal Barnabás éa Gáspár János öreg leventék Barnász J.; A liptói inas c. kis humoreszkjét adták elő s utána Tóth Géza csengő tenorhan­ gon müdalokat és jóizü palóc nótákat éne­ kelt saját gitárkisérete mellett A kultur- _ est súlypontja dr. Zemplényi Imre bánya főorvos előadása volt „Mai sportok** . ci» mén. Előadásában röviden átfutott a sport történelmi múltján s a mai és különösen , a városunkban és a vidéken űzött spor­ tok testi és lélektani hasznos és káros vonatkozásaira mutatott rá' az orvos . és ‘ egyben sportember szakszerűségévek Utána Illés János világjáró, kalandos él­ ményeit olvasta fel érdekesen vonzó üli- , rajzban, melyekben különleges meglátásai­ val keltett figyelmet. A szalonzenekar . ugyancsak Löhr: Izartól a Dunáig c. ke­ ringőegyvelegével fejeződött be a nívós kultűrést A közönség élvezettel hallgatta az összes számokat és hálás tapssal jútal- .■ mazta az előadókat. Felvétel a siketnémák losonci álL intézetébe. A siketnémák losonci m. kir. állami intézete igazgatóságához’ 1941 42-es tanévre felvételt hirdet Fel­ vételt nyerhetnek mindazon 6 éven felüli, de 10 éven aluli siketnéma gyermekek, 1 akik más testi, vagy lelki fogyatékosság­ ban pem szenvednek, továbbá mindazon tanköteles korban léVŐ siketnémák, kik .a visszacsatolás előtt valamelyik szlovák nyelvű tanintézetbe jártak, de magyaror­ szági illetőségűek. Szegénységi alapon áz internátusi elhelyezés ingyenes. A nagyobb leányok a szövő és varróiskolában, a fi­ úk az intézet kertészetében nyernek ki­ képzést. A varróiskola elvégzése után leánynövendékeiok női szabósegédek lesz­ nek. A felvétel iránti kérvények junius hó 1-ig nyújtandók be az intézet igazgatósá­ gához, amely a felvételre vonatkozó felvilá­ gosítást is megadja, ’’ t - részeg tántorogni kezd, majd mind gyor­ sabb zuhanással hullik alá a görög állá­ sok közé. Az uj bábom* első áldozata. De nem, még van remény. A füstfelhők 1 fölött narancssárga kupolához hasonlóan bontakozik ki egy ejtőernyő. A laísan, ereszkedő pilótát ide-oda himbálja köte­ lein a gyenge reggeli szellő. Sajnos, túl gyenge ahhoz, hogy idáig hozza, ö is az ellenséges állások közé esik, mint, gépe, De már nem olyan messze. Talán mégis csak viszontlátjuk. A görög bunkereket a füst és lángtenger egészen beburkolja. A • stukák már eltávoztak, mind messzebbről hallatszik a moforzugás. Ismét a konok makacssággal tomboló ágyutüz veszi át1 uralmát. Természetesen a görögök Mm alszanak. Kezdetben kissé elfogódottak voltak és*csak immel-ámmal felelgetlek ágyúinkra, lassankint azonban ők is ÖSzszeszedték magukat Már napokon át ta­ nulmányoztuk a görög állásokat, minden bokrukat ismerjük, azonban mégis nem egy esetben tapasztaltuk meglepetéssel, hogy olyan helyeken is felvillan ágyúik torkolati tüze, melyeket teljesen elhagyot­ taknak gondoltuk. De ez már hozzátar­ tozik a háborúhoz. Az ellenséget soha­ sem szabad lebecsülni. Túlságosan vesze­ delmeseknek a görögök azonban eddig még nem mutatkoztak. Mindenesetre a stukák eltávozása után az ö ágyutüzÜk is megélénkül és lassankint jobbnak iáttuU, geometriai alakzatban repülő kötelékből hogy ennél a védtelen dombtetőnél bit* kiválik és mint az egyensúlyát vesztett tontágoiabb helyet kerestünk, •\ * �Salgótarján, 1941 május 3 Hírek és különfélék ■ A HALADÁS MINT ELKÉNYEZTETŐ. Amikor az első töltőtollhoz jutottam, már akkor régen nemcsak a felnőttbe, de a kis diákok zsebében is díszelgett. Hozzászoktam nagyon az acéltolihoz s az volt az érzésem, hogy ez az uj technikai vívmány elrontja az ember kézírását Le* bet is benne valami, mert az acéltoll és a tintába már tóga tás művelete nem enged folyamatos iramot a kéznek, lefékezi s a lassúbb ütemű Írás a szebb betűk rajzó* lására készteti a kezet Amióta töltőtollal írok, kézírásom irama megnagyobbodott ugyan, de szépségéből veszített. Ezt a kis „szépséghibát*4 azonban nagyban pótolja az az időnyereség, amit a töltőtoll hasz* nálatával nyerek. Nemrégen elromlott a töltőtollam és pár napig, míg javításban volt, nélkü­ löznöm kellett Mindenki, aki töltőtollal él és ir, elhiszi, ha azt mondom t ez a pár nap nem volt könnyű. Megpróbál­ koztam tollszárral és acéltollal Írni, -=Lnem ment, Mintha elfelejtettem volna, amit már az elemi iskolában tanultam, hogyan használ az ember olyan tollat, amelyet minduntalan a tintatartóba kell mártani. Valóságos kínszenvedés volt. Most azonban ne erről beszélges­ sünk. Erről a töltőtoll-idegességről ugyanis eszembe jutott, mennyire rabjaivá leszünk olyan technikai vívmányoknak, amelyek nélkül úgy érezzük, már élni sem tudnánk. Miért vagyunk mindnyájan olyan idegesek, ha egyszer rövidzárlat támad* lakásunkban és kialszik a villany ? Déd­ apáink gyertyafénynél, nagyszüleink, szüléink, sőt sokan kortársak petróleum­ lámpánál boldogabbak voltak és voltunk, mint most mi, a villanyfényes lakásaink­ ban. Gyermekkoromban kis lángu petró­ leumlámpa fényénél, tanultam, olvastam, rajzoltam, loq]bfürészeltem s ugyanannál a fénynél még édesatyám újságot olva­ sott, édesanyám meg nővérem kézimun­ káztak. Ma százszorosán nagyobb fényű villanylámpa mellett alig űl egyszerre négy ember, eltagozódnak külön-külön lámpa mellé s a szép családikör szétbomlik, hogy „egymást ne zavarják**. De beszélhetnénk másról is: a gőz­ fűtésről a kályha helyén, a villany* vagy gáztűzhelyről a régi, jó „spórherl** he­ lyén, a rádióról és gramofonról a zon­ gora helyén és igy tovább. Azt hiszem, ott van a baj, hogy a haladás sokkal jobban elkényeztetett ben­ nünket, mint maga az életünk, tehát igé­ nyeink nagyobbak, mint szükségletűnk. Ha a töltőtollat nem találják fel, ma épp oly szépen (vagy épp oly csúnyán) Ír­ nánk acéltollal is, ha a villanyvilágítás szikrája nem pattan ki Edison lángelmé­ jéből, ma épp oly boldogok (vagy épp oly boldogtalanok) volnánk kőolajlámpa melletLis. Megszoktuk a legjobbat, tehát nem érjük be többé a megfelelővel, ki tudja, nem ebben van-e az emberiség annyiféle bajának egyik legfőbb oka? (—ány.) Áthelyezés és kinevezés. A m. Idr, belügyminiszter dr. Hunyadi Jánost, áz Országos Társadalombiztosító Intézet salgótarjáni kerületi pénztárának ügyve­ zetőjét, hasonló ügykörrel Nyíregyházára A MUNKA 3. oldal A m. kir. salgótarjáni honvéd állomásparancsnokság az alábbi meghívót bocsátotta ki: A német birodalom a közös ma-, gyar-olasz győzelmet nagyobbszabásu ünnepség keretében üli meg. Ebhez az ünnepséghez a déli részek visszafoglalása alkalmából Magyarország is csatlakozik. Az ünnepség a közeli napokra van tervezve, de időpontja meghatározva még nincsen. Mély tisztelettel felkérem az összes hivatalok, vállalatok és egyesületek főnö­ keit, vezetőit és elnökeit, hogy megjele­ nésükkel az ünnepély fényét emelni szí­ veskedjenek. { Az ünnepély a város főterén lesz megtartva. Felállítás: a főtér közepén arccal az állomás épülete felé a honvédség alaku­ latai, a főteret körülvevő járdákon pedig á hivatalok, vállalatok és az egyesületek zászlókkal helyezkednek el. A hivatalok, vállalatok és az egye­ sületek vezetőit mély tisztelettel felkérem, hogy az állomás épülete előtt felállított szónoki emelvénynél a tisztikarral együtt gyülekezni szíveskedjenek. Az ünnepély Magyar-, Német­ éi Olaszországban egy napon lesz megtartva, melynek időpontját tudomá­ somra jutás esetén dobszóval és a főté­ ren az ünnepélyt megelőző napon felállí­ tott hangszórón közölni fogom, miért is kérem az előkészületeket már most meg­ tenni. * Amennyiben az ünnepély megtartása hétköznapra esnek és a hivatalok, vál­ lalatok stb. munkája a testületi megjele­ nést nem engedné meg, úgy mély tiszte­ lettel kérem a hivatalok, vállalatok és az egyesületek vezetőségét, hogy magukat minél nagyobb küldöttséggel képviseltetni szíveskedjenek. Az ünnepély rossz idő esetén is meg lesz tartva. Egyúttal mély tisztelettel kérem az ünnepély napján a házak fellobogózását (lehetőleg német és olasz zászlókkal is), valamint az ünnepélyt megelőző nap este megtartandó zenés takarodó tartalmára a házak kivilágítását és az ablakoknak, ki­ rakatoknak a magyar, német és olasz ál­ lamfők arcképeivel való feldíszítését pro­ pagálni szíveskedjenek. Gáldy alezredes állomátparanclnok. Részletes munkaterv alapján indulnak meg a vasnapok. Erdélyre is kiterjesztették az árszabályt. Alapos előkészítésen múlik a hulla­ dékanyagok gyűjtésének sikere. A Fémgyüjtő, mely eddig is eredményes mun­ kát végzett a vasnapok megszervézésével, a tél folyamán elkészítette a közeljövő­ ben meginduló országos gyűjtési munka részletes tervezetét. Az eddigi tapaszta­ latok, valamint statisztikai vizsgálatok se­ gítségével -megállapították, hogy honnan származik a legtöbb ócskavas- és fém­ hulladék. A vizsgálatok 6 csoportba so­ rozták a lelőhelyeket éspedig: 1. Az ipar használhatatlan ■ gépei és gép­ alkatrészei, 2. A feldolgozó ipar hulladékai, 3. A mezőgazdaság kimustrált eszközei, 4 A különböző közmüveknél felgyűlt ócskavas (rossz sínek, oszlopok, stb.) 5. A háztartások gyűjtésé, 6. A közületek elavult használaton kívül helyezett berendezései (park kerítés, stb.) Ezek azok az ócskavas- és fémhul* ladék gócok, melyek a rendszeres gyűj­ tési munka során leginkább figyelembe jönnek és amelyek a Fémgyüjtő által ki­ dolgozott vasnap-munkatervnél számí­ tásba vétettek. A gyűjtési munka különben ezidén már Erdély területére is kiterjed. A hi­ vatalos lap április 25.-i száma már kö- zölte is azt a rendeletet, amely megálla­ pítja, hogy a keleti és erdélyi országré­ szekben az ócskavas- és fémhulladékok ára ugyanaz lesz, mint az anyaországán. A Tiszajobbparti Mezőgazda­ sági Kamara felterjesztése a szer­ ződéses borsó árkiegészítésének felülbírálása érdekében. Á szerző­ déses borsótermelés körében elért terme­ lői árak ügyében a Vetőmag Kiviteli Rt. termelői szakbizottságának határozata alapján az Országos Mezőgazdasági Ka­ mara indokolt kérelmet terjesztett elő a földmivelésügyi miniszterhez. Tekintettel arra, hogy a kamarának és a termelői szakbizottság két tagjának : dr. br. Waldbott Frigyes, a Zemplén vármegyei Gaz­ dasági Egyesület és Dadányi Miklós a Borsod vármegyei Gazdasági Egyesület elnökének időközben módjában állott a termeltető vállalatok bonyolult költség­ számításait alaposan felülbírálni, a kamara felterjesztésben kérte, hogy a szerződéses borsó árkiegészítésének felülbírálásánál a termelő gazdák érdekéi megfelelően fi­ gyelembe vétessenek. A Kamara felter­ jesztése a legrészletesebben feltárja a ter­ meltető cégek elgondolásait, számitásai .alapjait és azt az eljárásokat, melynek kö- „Szociális reform és hivatásrendiség.” Megjelent Varga László új könyve. Ma már minden hozzáértő ember előtt nyilvánvaló, hogy az államszervezet' válságának legfőbb oka a társadalmi rend felbomlása, melyet a kapitalista rendszer­ ben elfajult osztályharc idézett elő. Eb­ ből a helyzetből kivezető utat mutatja meg Varga László legújabb könyvében. Azt is látjuk már, hogy a szociálista for­ radalom nem tudta megoldani a roppant problémát, mert a karteluralom helyébe a még rosszabb államkapitalizmust állította. De Varga László túlmegy a tény­ megállapításon. Kifejti, hogy a társadalom mai nagy szervi bajának egyetlen helyes gyógyítása és drvoslása a szociális igaz­ ságosság törvényesnek uralma a közösségi élet minden területén. A szociális kérdés nem állami, hanem társadalmi kérdés. Ezért a társadalmat kell úgy átalakítani és megszervezni, hogy az önmagán a maga erejéből hajtsa végre a szociális igazságosság törvényét az állam megfelelő támogatásával. Ez a hivatásrendi reform lényege, Ez több, mint forradalom, — szenvedélye. Részletesen mutat rá e könyv az uj rendszerre, A hivatásrendek mint közjogi önkormányzatok a hivatásszerűen végzett munka elve szerint szervezik a társadal­ mat. A rendi kamarákban a munkaadók és munkavállalók képviselete teljesen egyenlő lesz, vagyis a munkásság a többi osztályokkal egészen egyenrangú félként vesz részt a táAadalmi és gazdasági élet irányításában. Tehát nélküle és róla nem lehet többé semmit határozni. Nem lesz többé forradalmi elem, mert jogos igé­ nyeinek a jog utján szerezhet érvényt, de ugyanakkor súlyos felelősséget is vállal a nemzet iránt. A rendiség ugyanis nem egyéb, mint a kölcsönös emberi és nem­ zeti felelősség társadalmi alkotmánya és közjogi szervezete. Fontos oldalakat szentel a szerző arra, hogy foglalkozzék az ellenvélemé­ nyekkel is. Ezek során rámutat, hogy az uj rendszerben megtalálja jogos számítá­ sát a vállalkozó is, mert a megszilárdult Belépődíj: L hely 150 P, D hely 1*20P, írja — ehhez a legteljesebb magyar élet társadalmi béke nyomán helyreáll a bi­ in hely r- fr állóhely 60 fillér. akarása kell és az alkotómunka lázas zalom, a vállalkozó-kedv és nagy lendü* helyezte át. Távozását mindenki sajnálja, aki meleg szivét és előzékenységét is­ merte. — Utódául dr. Várszegi János intézeti segédtitkár neveztetett ki. Az uj ügyvezető városunk közönsége előtt nem ismeretlen, mert hiszen az intézet helyi pénztárának jelenleg ő a legrégibb tiszt* viselője, aki városunk társadalmának is kedvelt tagja. Gratulálunk I (M. N.) Lehár Ferenc első ope­ rájának megírására készüL A vi­ lághírű magyar zeneszerző, aki nemsokára 71. születésnapját ünnepli, előrehaladt kora ellenére is töretlen frisseséggel foly­ tatja munkáját. Többek között elhatározta, hogy megvalósítja ifjúkori álmát és meg­ írja első operáját. A Salgótarjáni Római Katoli­ kus Olvasókör 1941. évi május hó 3-án, szombaton este 7 órai kezdettel táncmulatsággal egybekötött előadást ren­ dez. Előadás után tánc, melyhez a zenét Pap Lajcsi „JazzM-zenekara szolgáltatja. vetkeztében a korábban kikalkulált vételár kiegészítés felborul. Az újabb tárgyalások folyamán a termeltető cégek a kereskedel­ mi haszon megállapításánál újabb olyan-hi­ bás és joggal kifogásolható kalkulációt ter< jesztettek elő, amely alkalmas arra, hogy a cégek részére és a termelő gazdák rend­ kívüli sérelmére újabb hatalmas nyere­ séget biztosítson. A Kamara a borsó ér­ tékesítésével kapcsolatosan részletesen megismertette pontos megállapításait, vé* leményét nyilvánította a termeltető vál­ lalatok 100 holdra átszámított borsó ter­ meltetési kalkulációjáról és külön mellék­ letben csatolta tájékoztató megjegyzéseit ismertető leírását. » ‘t Királyi hercegből utcaseprő, utcaseprőből tábornok. (M. N) A háború mindenesetre be­ bizonyította a légihaderő * használhatósá­ gát Külön uniformist kaptunk és önálló rangjelzéseink voltak Szóval nagy urak lettünk. . A köztársaság idején ? A légihaderő megmaradt, én azonban repültem. Nem repülőgépen, hanem a hadseregből. Mit volt mit tennem, uj foglalkozás után kel­ lett néznem. Franciaországban és Angii** bán kezdtem, mint a Ford-lerakat alkal- . mázottja, először szemetet söpörgetve, majd mechanikussá küzdve magamat előre, végül pedig Herr Orleaqs néven a* Cég németországi képviselője lettem. Mikór már a Ford-müvek megbízását egész Európára kaptam, kitört a polgárháború, Persze azonnal hazatértem és szolgálatra jelentkeztem. Fiaimmal együtt, ugyanis mind a három repülőtiszt lett. Az egyik ' már |4 nap múlva elesett. A másik, mi­ vel jól tud németül, a Condor-légióban t kapott rajparancsnoki minőségben beosz* . tást. Itt kezdődött a barátságom a néniét repülőkkel, akiket nagyon megtanultam • tisztelni. Legjobban azonban G ö r i-n g • marsallt bámulom. Az még csak meg tu> dóm érteni, hogy hogyan tudott oly rÖ- . vid idő alatt oly hatalmas repülőparkot : teremteni, annyi elsőrangú pilótát k<képeztetni, de hogy miképpen tudott olyan • kiváló vezérkari tisztekre szert tenni, az még mindig rejtély marad előttem. —Fő­ képpen ezért becsülöm nagyra a nétaet * repülést, mert bebizonyította a légihaderő jelentőségét. Magam is mindig annak a « felfogásnak hive voltam, hogy a légihad­ erőé a jövő. Sőt én még a németeknél is tovább megyek. A légihaderőnek nem- 1 csak egyenrangúnak kellene lenni a többi fegyvernemekkel, hanem uralkodnia kel­ lene rajtuk. Nemde világos ? — kérdezi • a herceg már jól ismert huncut mosolyá­ val. A szárazföldi hadsereg a szárazföld­ höz van kötve, a tengerészet a tengerhez, a repülőgépnek azonban egyik sem szab határt, minden ‘dimenziót ural. —• > A tábornok-hercegnek a repülés fanatikus úttörőjének annak idején nem egy gondolatát mosolyogták meg. Vájjon lehetetlen-e, hogy a. jövő egykor majd * ezt a tréfás gondolatmenetet is igazolni fogja ? A technika története ilyen esetekre bőven szolgál példával. — (dr. Sz: LJ letet vesz a többtermelés, amely a gaz­ dasági és szociális jólét elemi feltétele. Természetesen a rendiségben nem­ csak a gazdasági foglalkozások nyernek önkormányzatot, hanem az összes többi szabadfoglalkozási ágak is, mégpedig az ügyvédek, a bírák, a tanárok és tanítók, az újságírók, a művészek, az orvosok, sőt bizonyos értelemben még az állam alkal­ mazottai isi Egyrészt ezekben a foglal kbzási ágakban is súlyos szociális, kérdésék várnak megoldásra, másrészt a nemzet szempontjából olyan hivatást töltenek be, amely a szociális hivatások erkölcsi szín­ vonalának lényeges emelését követeli még. A nemzeti érdektől megkövetelt keresz­ tény erkölcsi magatartás biztosítási lesz ezekben a rendekben is a magyar társa­ dalmi reform feladata és eredménye. . Varga László „Szociális reform és hivatásrendiség** cimü most megjelent könyve az utóbbi évek legfeltűnőbb tár­ sadalompolitikai Összefoglalása. Müve min­ den tekintetben hézagpótló és korszak­ alkotó gondolat szolgálatát jelentő tiiunka, mely igaz kézikönyve lesz minden oAagyar dolgozónak. A Nemzeti könyvtár sorozatában megjelent könyv csekély 40 fillérért minden könyvkereskedésben, Ibusz pavillonban, dohány tőzsdében és újság­ árusnál már vasárnaptól kezdve besze­ rezheti. • �4. oldal A MUNKA Tavaszi napfény AZ ARCBŐRT Salgótarján, 1941 május 3. SPORT P O LL O A SZÜCS-FÉLE SZEPLŐKRÉM KAPHATÓ: SZŰCS RÓBERT “Magyar Korona" gyógy­ szertárában, Salgótarján. Borjavágási tilalom az ország egyes területein. A közellátási minisz­ ter rendeletét adott ki amelynek értei< mében Bács-Bodrog, Baranya, Bars- és Hont, Békés, Bereg, Csanád-Árad-Torontál, Csík, Esztergom, Fejér, Gömör és Kishont, Győr-Moson-Pozsony, Három­ szék, Komárom, ‘Maros-Torda, Máramaros, Nógrád, Nvitra-Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna, Ugocsa, Ung, Vas, Vesz­ prém és Zala vármegyék területén, Pest- Pilis-Soltkiskun vármegye dunajobbparti részén, Budapest, Baja, Győr, Hódmező­ vásárhely, Pécs,'Sopron, Székesfehérvár és Ung városok, valamint Kárpátalja te­ rületén kétévesnél fiatalabb bivalyüszőt levágni, levágás céljából a felsorolt terü■ letekről az ország más területére áthaj­ tani tilos. Az életbiztosítások a háborús halálesetekre is érvényesek.A .hi­ vatalos lap kormányrendeletet közölt az életbiztosítások érvényének a háborús haláleseti kockázatokra való kiterjeszté­ séről. A biztositó vállalatok ezentúl köte­ lesek kifizetni az életbiztosítási összegeket abban az esetben is, ha a biztosítási szer­ ződés eredetileg nem terjed ki háborús kockázatokra. Ez a kötelezettség nemcsak a bevonult és a háborúban részt vett, hanem a háborús események folytán meghalt polgári személyekkel szemben is fannál. A biztosított felek kötelesek há­ borús kockázati pótdij címén évente a biztosítási összeg hat ezrelékét fizetni.. Az „őszi csapat" kivágta a rezet! Vigyázat! Kém! SBTC—GAMMA 4:2 (1:0) SSE pálya. 1500 néző. A sorozatos gyenge szereplés csök­ kentette az érdeklődést a mérkőzés iránt. Igaz, hogy ebben a szokatlanul rossz időnek is volt része. SBTC : Géczi, Budai, Tímár — Kiss, Takács IV., Mátrai — Borsányi, Csuberda, Jenőfi, Laczkó, Trenka. Gamma: Havas, Nádas, Szebeni — Magda, Tóth, Kemény — Váradi, Toldi, Ádám Túrái II., Hárai. Gyors eredményt ér el a Stécé. A 3. percben Mátrai szabadrúgása kavaro­ dást teremt a Gamma kapuja elölt s Je­ nőfi közelről gólt lő. 1:0. Az SBTC tá­ madásai a gól után is veszélyesebbek. A 25. percben Jenőfi megsérül és öt percig a pálya szélén ápolgatják. Ostromol az SBTC. Laczkó szabadrúgását sorfal, majd utána Csuberda lövését a felső kapufa akasztja. Közben Jenőfi szép gólt lő, de lesből. A II. félidő első percei lanyhák. Az SBTC fölénye egyenlőre eredménytelen, de aztán gyorsan hullanak a gólok. A 23. percben Borsányi bead, Csuberda átemel s fejéről a hálóba jut a labda. 2:0. A 26. percben Csuberda lő, Havas kiüti, Csuberda újból lő de mostmár Havas mellett a kapuba. 3:0. Két perc múlva kavarodás keletkezik az SBTC kapuja előtt, Toldi üresben labdához jut, Géci védené a lövést, de elesik s máris 3:1. A 39. percben Laczkó lövése a kapufáról Csuberda elé s ebből lesz a negyedik gól. 4:1. A Stécé ezzel megelégelte a támadást, a Gamma szóhoz jut s a 44. percben Váradi szépít. 4:2. Szögletarány 8:2 az SBTC javára. Az SBTC végre az őszi felállitásu csapatával játszott Nem téveszt meg a Élelmiszer-, takarmányés terménykészletek igénybevétele Az ország közellátásának biztosítása céljából az illetékes hatóságok olyan in­ tézkedéseket tettek, amelyek alkalmasak arra, hogy a tavalyi rossz év után még rendelkezésre álló élelmiszer- és takar­ mánykészleteket igazságosan és helyesen lehessen elosztani s ezzel a széles népré­ tegek megélhetésének mai színvonalát fenntartani. Ilyen intézkedéseket a közel­ látási miniszter már januárban tett. Ak­ koriban az egyik rendelet meghatározta, hogy mennyi búzaőrleményt, száraz főze­ léket, zsírt, szalonnát, hájat és tengerit szabad a háztartásokban tartani és ki­ mondotta a rendelet, hogy a megállapí­ tott készleteken felüli mennyiséget nyolc napon belül eladásra kell felajánlani. A ' másik rendelet az- ötven holdasnál na­ gyobb birtokosok múlt évi terméséről adatfelvételt rendelt el és az így össze­ gyűjtött adatok alapján bejelentési köte­ lezettséget állapítottak meg és bizonyos cikkekben meg is kezdődött a tervszerű igénybevétel. , • Az ország közellátási helyzete az Utóbbi időben nem javult, hanem roszszabbodott Ugyanis nagy hadsereget kell fegyverben tartani s az ország örvende­ tes délvidéki gyarapodásával kapcsolat­ ban is felmerült annak a szükségessége, hogy a készleteket számon tartsák és úgy használják fel, hogy abból minél több em­ bernek legyen lehetőleg egyenlő megél­ hetése. Éppen ezért a honvédség beszerző osztagai ellenőrzik a készleteket és a meg­ állapított fejadagokon felüli készleteket igénybe veszik. A fejadagokat úgy álla­ pították meg, hogy azok az állatok eltar­ táséra és hizlalására szolgáló takarmány­ mennyiségét, a vetéshez szükséges mag­ vak mennyiségét, a gazdasági cselédek konvencióját és a gazda, valamint a ház­ tartásához tartozó személyek szükségletét az uj termésig fedezik. Aki április vévéigéig önként ajánlotta * fel a készletét, HP 1941 május 3-án, szombaton 5, 7, 9, 4-én, vasárnap 1, 3, 5, 7 és 9-kor, 5 én, hétfőn este 5, 7 és 9 órakor. szeplőssé teszi. Szoplőjét, máj folt j át eltünteti a MOZGÓ SALGÓTARJÁN. Bármennyire szükségesek is ezek az intézkedések és az egész nemzet érdeké­ ben bizonyos szigorúságot is jelentenek, senki se felejtse el, hogy a készletek el­ lenőrzése és igénybevétele nem azonos a hajdani háborús rekvirálásokkal. A régi világban, amikor a nemzeti gondolat még nem hatotta át a társadalom minden ré­ tegét, sok fontos kérdésben csak a vak önzés és az érdek irányította az embere­ ket. Akkor még szembe állították egy­ mással a különféle társadalmi osztályokat és külön földmives népről, külön városi lakosságról, külön iparosságról stb. be­ széltek. Ennek a népet osztályokra tagozó önző felfogásnak volt a következménye az, hogy a gazdák sem érezték át teljes mértékben, hogy nem élhetnek külön életét és hazafias kötelességeik vannak.. Ma már minden gyermek tudja, hogy a mostani átalakuló korszakban az egyik termelő nem érvényesülhet a másik rová­ sára és a gazda ugyanolyan kevéssé gon­ dolhat csupán önmagára, mint akár a nemzet bármelyik más társadalmi rétege. Ma mindnyájunk sorsa attól függ, hogy teljesítjük-e hazafias kötelességeinket, kö­ telességeink pedig nemcsak politikai és katonai, hanem gazdasági téren is van­ nak. A kötelességek legfőbbje most az, hogy igazságos elosztással, a hivatalos rendeletek pontos megtartásával elősegít­ sük a tervszerű gazdálkodást az uj ter­ mésig és ezzel mindnyájunk érdekében megerősítsük a. nemzetet. Mert egységre tan szükség a mai igőkben, gazdasági és közellátási szempontból is. Ha nincs külön termelői, vágy külön fogyasztói érdek, csak egységes magyar érdek van a ezzel állunk vagy bukunk. A magyar gazda­ társadalom bizonyára átérzi ezt s így min­ den remény megvan arra, hogy az or­ szág közellátásának biztosítására szolgáló felárat kapott érte. Hogy ez az intézke- intézkedések —* amelyeket a kormány dée mennyire helyes volt, azt a kitűnő ameddig csak lehetett, halasztott — teljes eredménnyel fognak zárulni. eredmény igazolja. Nyomatott "A MUNKA" nyomdában, Salgótarján. Vezette: Németh. a győzelem bennünket és nem mondjuk, hogy most hibátlanul játszott az SBTC, bizonyos azonban, hogy ezzel a csapattal játszva kezdettől fogva, nem lett volna olyan szánalmas az eddigi tavaszi szerep­ lés. — Még nem késő 1 Minden mérkő zésen mindent beleadva, ezzel a csapat­ tal még bent lehet az I. osztályban maradni. Az SBTC győzelme teljesen reális és megérdemelt volt a Gamma felett Elejétől végig jobban játszott, többet és veszélyesebben támadott. Takács IV.-gyel a legmasszivabb oszlop került vissza a helyére. Egyénileg Budai tűnt ki legjob­ ban mellette. Rúgásai biztosak, szerelései erélyesek és most, tiszták is voltak Mátrai is igazolta, hogy az első csapatban a helye. A védelem a góloknál hibázott. A csa­ társor legjobbja Trenka volt. Borsányinak nem ment a játék. A Gamma nagy nevekkel megspé­ kelt csapatából Nádas, Túrái II. és Tóth tűnt ki. Ungváron: SKRusj—SSE 5:2 (1:1) A kémek világa elevenedik tne# eb­ ben az izgalmas lenyűgöző filmben. Kiegészítésül: M A G Y A R. JjlraAó. Május 6-án, kedden 6 és 8 órakor, 7- én, szerdán este 6 és 8 órakor, 8- án, csütörtökön 6 és 8 órakór. Nászút hármasban Főszereplők: Paul Hör bigét, Theo Lingen, Mária Andérgast éé Johaiones Riemann. Kiég.: üfa ÓS" FoX h Jön! MA, TEGNAP, HOLNAP Jön! Jókarban levő sport gyermek* kocsit vennék. Cim a kiédóbaa. ; Ajánlott levélen fel káli tün­ tetni a feladó nevét. A kereakedelém és közlekedésügyi miniszter elrendelte, hogy a feladó nevét és közelebbi címét feljegyezni köteles a bárhova szóíló aján­ lott postaküldeményekre is. Efrbezképest a postahivatalokban a felvevő tisztviselő kezéhez adott, illetve a levélszekrény ut­ ján feladott azokat az ajánlott levélpostai küldeményeket, amelyekre a feladó nevét, és közelebbi címét nem jegyezték fel, a posta továbbításra nem fogadjk el. ■ . Vezette: Vajda. A SSE Takácsa két öngólt vétett Salgótarján m. v. polgármesteri hivatalától. Góllövők: Simon (2), Takács (2 öngól), 1969/1941. Lőwinger'Rezíőné Csancsinov, illetve Tadics és Paczolai alapítvány kamata. (11-esböl.) Pályázati hirdetmény. SBTC „ü“-Gyak 5:2 (3:1) SSE pálya. Vezette : Csala. Góllövő: Pepsiczki (3), Patrik, Balázs ill. Földi és Nagy. A HÍD most megjelent legújabb száma folytatólagosan közli Tamási Áron és Tersánszky I. Jenő nagysikerű regé­ nyeit, amelyek mellett a HÍD e heti szá­ mát különösen érdekessé teszik P. Ábra­ hám Ernő, Terescsényi György novellái, Kodolányi János krónikája, Szvatkó Pál „Csatahajók" cikke, Petrarca szonettjei­ nek Sárközy György fordítása, Németh László színházi kritikája, Nagy Lajos, Féja Géza, Kassák Lajos cikkei, Fája Géza, F. Rácz Kálmán. József Jolán fimkritikái, valamint a HÍD közkedvelt ál­ landó rovatai és szenzációs képes riport­ jai. Főszerkesztő: Zilaby Lajos. Felelős szerkesztő: Kállay Miklós. Mutatvány­ számot a HÍD kiadóhivatala az érdeklő­ dőknek mindenkor készséggel küld. Bu dapest, VII. Erzsébet krt 7. sz.’ Előfize­ tési ár: negyed évre 6 P, fél évre 12 P, egy évre 24 P, mely fizethető havi 2 pen­ gőnként is. Felárak engedélyezésével sza* bályozlák a szénárakat. Az árellenörzés országos kormánybiztosa két ren­ deletet adott ki a szénárak szabályozá­ sáról. Az egyik rendelet a hazai bányák­ ban termelt szénbányaárhoz-termelés és minőségek szerint-felárakat engedélyez, a másik rendelet pedig szabályozza a szénkereskedelem által felszámítható ha­ szonkulcsot. A szénárak e szabályozása minden tekintetben indokolt, mert a ha­ zái szénárakat 1934 óta nem emelték, an­ nak ellenére, hogy a termelés költségei több vonatkozásban is lényegesen emel­ kedtek. ölvén vagon méhetető ónkról utalt ki a kormány. Az erdélyi ré­ szek visszacsatolása után kb 700.000 családra növekedett méhállományunk. te­ hát az idén várható 5—6.000 vagon méz­ termelés értéké a 12 millió pengő értéket is meghaladja és mintegy 80.000 ember­ nek ad számottevő keresetet. Az Orszá­ gos Magyar Méhészeti Egyesület a föld­ mi velésügyi minisztériumtól 160 vagon méhetető cukor sürgős kiutalását kérte a méhállomány megmentésére. Az érde­ kelt minisztériumok együttes döntése alapján 50 vagon cukor kiutalását hatá­ rozták el, annak kiosztására legközelebb kerül zor. Néhai Lőwinger RezsŐné 1 200 pen­ gős alapítványának 1940, évi kamataira pályázatot hirdetek. Az alapítvány kamatainak elnyeré­ sére minden salgótarjáni szegény pályáz­ hat. A kérelmek élőszóval, vagy írásban f. évi május hó 25-ig a városháza szociá­ lis ügyosztályán terjesztendők elő. « ' Salgótarján, 1941 április 24 1 Dr. Förster Kálmán polgánneater. Salgótarján megyei város polgármesterétől. 5686/1941. Felhívás. A rimaszombati m. kir. állami gyér*mekmenhely a Gömör, Kishont és Nóg*rád vármegyékből származó gondozottadra nézve Salgótarján városában gyermekte­ lepet óhajt létesiteni. Felhívom* mindazon gyermekszerető családokat, akik a ménhely által kihelyezendő, <— elhagyottá nyilvánított gyermekeket gondozni óhaj­ tanak és úgy az anyagi, mint erkölcsi felügyeletet felettük gyakorolni képesek, hogy a felelős családfő utján ebbeli szán­ dékaikat 15 nap alatt a városházán az árvaszéknél a délelőtti órákban jelentsék be. A bejelentéskor megjelölendő, hogy ki mily korú, nemű és vallásu gyermek gondozását vállalja. Tájékozásul közlöm, hogy csak kb. 6 hónapos kortól 15 éves korig terjedő gyermekekről van szó s a gondozási dij 2 éves életkorig 11 pengő, Z—-7 éves ko­ rig 9 pengő, 7—12 éves korig 8 P és 12 éven felüli korig, amíg iskolás 7 pengő havonta. A további időkben bétszeriődés vagy ingyen tartás mellett matadhatúak a nevelőszülőknél. A gondozottak évenként téli és nyári ruházatban, cipőjavításban, iskolai felsze­ relésben, gyógyszer és orvosi kezelőben is részesülnek. , ' Salgótarján, 1941 április 8. . . A polgármester helyett: Horváth < , ▼. tanácsnok. ‘ Hirdessen "A MUNKA Politikai hetilapban! Nyomdatulajdonos : Végh Kálmán, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1940-1943_00115.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1941_05_03.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1941-05-03 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 19. évfolyam 18. szám (1941. május 3.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom