https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6eace33e04ddbee6db9c9e5b117ddbfe.jpg b4474dadfb370901dce5401304494489 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c43cf29dbdb2fd3f4fe09040ac3cc6bc.pdf e737e08d61a1dddae109284eb158a84e PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Főtér 8. szám Telefonszám: 58 Hirdetések milliméteres díj- szabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó : Dr. Lapsánszky János XIX. évfolyam, 3. szám. TÁRSADALMI és politikai hetilap Laptulajdonos: „A Munka" lapvállalat. A Magyar Élet Pártja az el­ múlt vasárnap, mint ismeretes, az ország 11 törvényhatósági székhe­ lyén tartott választmányi értekez­ letet s azokon miniszterek és ál­ lamtitkárok, első vonalban dolgozó politikusok beszélték meg a nem­ zetre: váró nagy feladatokat. Az ország közvéleménye természet­ szerűleg Miskolc felé fordult a legnagyobb érdeklődéssel, mert az ottani pártértekezleten szólalt fel a kormányelnök. Teleki Pál gróf megnyilatkozásában ezúttal is a nemzetet nevelni akaró, bölcs po­ litikus szólt és bár beszéde fel­ ölelte a magyar élet időszerű va­ lamennyi problémáját, a legkiemel­ kedőbb részek azok voltak, ame­ lyek világnézeti szempontból vá­ zolták fel a magyarságra váró nagy feladatokat. Ez a beszéd voltaképpen lelkjismeretvizsgálat volt egy év mun­ kája felett. Természetes hát, hogy Teleki Pál gróf hangoztatta, hogy első szavunk a hála szava kell le­ gyen az isteni Gondviselés iránt azért, hogy a világ zavarai, szen­ vedései közepette mi még ma is békében, nyugodtan élhetünk. Ma­ gától értetődő, frogy á háborús vi­ szonyok között megnehezedett a magyar élet sora is, de hol van­ nak a mi nélkülözéseink azoktól a szenvedésektől, áldozatoktól és lemondásoktól, amelyeket más nemzetek vállaltak, amelyeket más nemzetekre kényszerűéit a hábo­ rús helyzet. Kézzelfogható példákra is utalt Teleki Pál gróf s mindjárt nagy tanitást adott arra vonatko­ zóan, hogy miképpen kell csele­ kedni, mit és hogyan kell tenni, hogy a lehetőséghez képest elkekerüljük ezeket a határainkon túl tapasztalható szenvedéseket. Össze kell fognia minden magyarnak a munkában, az önfegyelmezésben, a tudatos lemondásban egyaránt. Takarékoskodni kell a fűtőanyag­ gal s elsőrendű életszükségleteink okos beosztásával, az egyénenkénti, öntudatosan vállalt lemondással, az prszág egyetemének szolgálni. Eb­ ben a tekintetben is szükség van a fegyelmezett és öntudatos nem­ zeti összefogásra, mert az ilyen ki­ csiny dolgok halmozódva igen sokat jelentenek a nemzet életében. Igen figyelemreméltó és tanul­ ságos volt Teleki Pál gróf miskolci megnyilatkozásának az a része, amelyik bizonyos aggodalommal látja azt a hetykeséget, amellyel általában az országgyarapodást fo­ gadtuk. Túl könnyen jutottunk nagy eredményekre s történelmi ered­ ményekre s történelmi példák ta­ núsága szerint, ha egyszer jól megy a dolgunk, elkezdünk magunk kö­ rül hadonászni, úgy hogy testvérünk fejét találjuk el. Es rámutatott arra ennek kapcsán, hogy nehezebb megtartani valamit, mint megsze­ rezni. Az őt jellemző őszinte nyílt­ sággal a magyar közvélemény elé vetítette a sült galambvárást, ami­ vel szemben hangoztatta, hogy nincs ez igy jól, mert még forr a világ és bennünket is mindenféle veszélyek környékezhetnek. Oktatott, tanított, bátorított ezúttal is a miniszterelnöki meg­ nyilatkozás. Fel kell készülnünk minden veszéllyel szemben s e fel- „A MUNKA" TÁRCÁJA rá a fejüket. Mérges, morgó és bizalmatlankodó állattá fejlődött, de csak akkor mutogatta ezeket az erényeket, amikor idegent látott. Nem egyszer kipróbáltuk ösztönös tehetségét. A zászlóalj minden tagját — még a lovakat is ■— ismerte. Ha játszadozott és csaholva kapkodott a szállingózó hópelyhek után, nem törődött semmivel, csak az idegennek ment neki azonnal. Már az ezred másik két zászló­ alját'idegennek minősítette. Még az ezre­ des úrral sem barátkozott, pedig nagy kutyaszakértő lévén, kicsendült a beszé­ déből, hogy szívesen elfogadná. — Fajbelileg tiszta — mondotta. — Boldog ember, akinek a nyugalmára ilyen eb vigyáz. Eb és nem kutya 1 — jegyez­ zétek meg, hogy a nemes állatnak jár ez a megtisztelő jelző. Ezekután Urfi becsülete csak gya­ rapodott, mert az ezredes ur szava és véleménye szent volt mindnyájunk előtt. Úgy titokban kezdtem büszkélkedni, bár Gábor soha egyetlen szóval sem említette, hogy nekem adta. Mindig a „mi kutyuskánkról" nyilatkozott. A ló kezdett hát­ térbe szorulni, bár Urfi legkedvesebb pajtása mégis a Baba volt. Öröm volt nézni, amikor kisétáltak a vakitóan ra­ gyogó hóra. Úgy henteregtek, mintha a napsütötte hotookon ugrándozhattak vol­ na. Urfi belecsaholta örömét a csendbe, Baba pedig nagyokat nyerített és szügyébe vágta okos kis fejét és zászlósán lobogó farokkal vágtatott körbe. Azután szép csendesen bekocogtak a fedezék­ istállóba, amikor kifáradtak, Karácsony után véltem észre először, hogy Urfi végtgfáküdt Baba hátán és a fejét ráhelyezte Kutya, ló és kecske, írta: Kisigmándi Géza. Csúnya, latyakos időben foglaltuk vissza Csíkszeredát az Urnák 1916. esz­ tendejében, november 10-én. Sok vér hullott az ősi székely főidre és a hosszuutcáju nagy községben akkora harc ke­ rekedett, hogy még 24 év eseményei sem tudták elhalványítani. Már urak voltunk, rneyt ZsögÖdről is visszatért a járőrünk azial, hogy Csikszentkirály felé futott el az ellenség. I Csendes nyugovóra kezdtünk beren­ dezkedni a Mikó kastélyban, amikor Gá­ bor beállított a lóistállónak használt sza­ lonba. . — Instálom alásan, ezt a kis jószá­ got itt leltem a havas sárban. , Valóságos szőrgomolyag izgett-moz­ gott, nyöszörgőit a kezében. Alapos vizs­ gálódás után megállapítottuk, hogy kuvaszkölyökkel gazdagodtunk. Olyan esetlenül kedves volt a nagybuksiju kiskutya, hogy egycsapásra megkedveltük. Gábor vala­ honnan tejet keritett és flggyel-bajjal meg­ etette. Nem is törődött mással, csak az Urfjval. Ezt a nevet választotta. , — Baba, a ló, Urfi, a kutya — rooódta. — ItY majd összeillik a társaság. Ügy összeszoktatom, hogy nem lesz benne Hát nem Is lett Karácsonyra már puszipajtás volt a ló, meg a kufyus, amely csodálatos hirtelenséggel cseperedett fel és olyan erős hangon ugatott, ha nem tétnéft nftl valami, hogy még a nagy* Ispásitalatu falusi bakák Is megcsóválták a farka tövére. Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér: Köntzey Ferenc Salgótarján, 1941 január 18 ára 16 fillér A miniszterelnök beszéde. Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő készülésnek a legbiztosabb és egyetlen módja az, hogy öntuda­ tos magyarok vagyunk. Magyarsá­ gunkból nem szabad engednünk, nem szabad kishitüeknek lennünk és nem szabad kishitűségből be-' hódolnunk semerre és senkinek. És aztán kifejtette az ország legnagyobb pártjának, a Magyar Elet Pártjának nagy, nemzetépitő kötelességeit s arra figyelmeztetett, hogy Európa semmiképpen sem engedheti meg a luxust, hogy a magyar terület ne a lehető legjob­ bat és legtöbbet termelje. Határo­ zott nagy vonalakban ismertette a birtokpolitikai, ipari és belkereske­ delmi tervgazdálkodást, majd a többnyelvű ország helyzetét vizs­ gálva, kifejtette az ezeréves szentistváni eszmét s hirdette messzehangzóan, hogy a jövő fejlődése, ami különböző származásuakat öszszefogó nemzetfogalmunknak ked­ vez. Nagy beszéd volt Teleki Pál gróf miskolci megnyilatkozása, eset lekedet volt, mely irányt szabóit, példát mutatott, nagy és kerek munkaprogramot adott. Salgótarján megyei város polgármesterétől. 617/1941. , A város közönsége figyelmébe! A körülöttünk dúló háború a maga kellemetlen gazdasági kihatásaival ben­ nünket is bizonyos intézkedések és kor­ látozások megtételére kényszerit, amelyek­ nek célja egyrészt a közellátás zavarta­ lanságának biztosítása és az indokolatlan áremelkedések megakadályozása. Mind a két törekvés csak úgy ér­ hető el, ha abban megfelelő szerepet vál­ lal a közönség és pedig úgy a fogyasztó, mint a termelő közönség. Vizsgálat tárgyává téve azt, mi a termelő fogyasztó közönség feladata, en­ nék teljesítése és nem teljesítése esetén mi a következmény és a nem teljesítés­ nek mi az oka, megállapításaimat az aláb­ biakban ismertetem. A termelő és fogyasztó közönség­ nek tulajdonképen más feladata, mint a fegyelmezett magatartás tanúsítása, nincsen. A fegyelmezett magatartásnak kő vetkezménye, hogy alkalmazkodom mind­ azokhoz a rendelkezésekhez, amelyek ki­ adást nyernek épen abból a célból, hogy mindenki hozzájusson a maga és családja létfenntartásához szükséges mennyiséghez. Mind olyan cselekedet tehát, amely erre irányul, hogy magam részére kész­ letet biztosítsak, legalább is fegyelmezet­ lenség és azzal a veszéllyel jár, hogy va­ lamelyik embertársamnak nem jut azért, mert én készletet halmoztam fel. A készlet-gyűjtés eltitkolása egyesek­ nek indokolatlan jólétet, de tömegeknek ki nem érdemelt nyomort eredményez. A készletgyüjtés további eredménye, hogy, áruhiányt idéz elő, ami pedig az árak emelkedését eredményezi, tehát megne­ hezíti a szegény ember megélhetését. A termelő fegyelmezetlen magatar­ tása eredményezi, hogy áruját visszatárj fi abban a reményben, hogy azt ha vár, magasabb áron értékesítheti. Ezzel szinr tén a nyomort segíti elő. Önként tevődik fel a kérdés, vájjon' az árak állandó emelkedése tényleg hasz-f nőt jelent-e a termelőnek? Nem, mertugyanilyen arányban szökik fel azoknak cikkeknek az ára is, amelyre a termelő-' nek van szüksége, tehát a vélt töblet hasz­ nát a megdrágult megélhetésre kell, hogy takarmányt, a kutya — bocsánat: eb pe­ dig nyugodtan szunyókált a rugalmas, me­ leg „derékaljon". Csak akkor vicsorította el a fogát és morgott egyre baragosab bán, ha idegen közeledett feléjük Egyszer — január közepe lehetett — olyan hidegre fordult az idő, hogy reggelente élettelen varjakat találtunk a hóban és éjszaka nagy dördüléssel meg­ repedeztek a tölgyfák. Amikor felébred­ tem, kerestem Gábort a fedezékben. A rajkályhában vidáman ropogott a tűz, de a legényt sehol sem találtam. Később ki sült, hogy kiment az istállóba, lefektette a lovat, melléje a kutyát és közöttük édesdeden aludva melegedett. így élde­ géltek bizalmas hármasban egészen ja­ nuár végéig Az öreg málhásállat-vezető — ha jól emlékezem, Ari bá-nak hívták — és arról volt nevezetes, hogy majdnem a derékszijjáig ért vörhenyeges bajusza, amelyet összekötött hátul a nyakán, ha erősen fújt a szél, vagy pedig havazott. Szerényen előadta, hogy ott lakik, alig egy napi járásnyira és már két éve nem látta a családját. Szeretne néhány napos eltávozást. Természetesen a legna­ gyobb készséggel beleegyeztem. Pontos időre meg is érkezett. Hálálkodva kö­ szönte meg a jóindulatot és „ha meg nem sérteném" megjegyzéssel kiráncigált a ke­ nyérzsákjából valami fekete csomagot. Majd hanyatt estem meglepetésemben, mert a feketeség mekegni kezdett. A fe­ dezék félhomályában azután kitapogattuk, hogy most meg kecskével lettünk gazda­ gabbak. Gábor ennek is nevet adott. Megnézte a naptárt és megállapította, hogy január 24-én Tádé t mutat a ka a neve. Az apró, de igen fürge ' állattal sok kellemetlenségünk volt.- Megevett az ég világon mindent. Felmászott az ágyra és kirágta a kenyérzsák oldalát, ha kétszersüllet szimatolt benne. Falánkságában megitta a rumos teát, sőt rákapott a ru- • mos feketekávéra is. Ha kissé becsiccsentett, olyan mekegést csapott, hogy félna­ pig sem tudtunk pihenni tőle. Urfivál rö­ videsen igen jó barátságba keveredett. Kissé csendesebb délutánokon a tarta­ lékban levő század rendszerint azzal szó­ rakozott, hogy kacagott a hóban hancurozó kecske és kutya gondtalan játsza- • dozásán. Baba eleinte kissé neheztelhetett, ; mert Urfi elpártolt tőle, de azután maga is beállt közéjük és most már hárman szórakoztatták a bakaságot Amikor az­ után kezdett rajtunk kellemetlenné Válni a báránybőr-béléses bekecs és a fedezék mellvértjén kizöldfilt a fű, Urfin látszot­ tak a szomorúság nyomai. A ló és kecske ugyanis vidáman legelészett, míg neki nem jutott fogúra való falat. Két-három ! kilométernyire' is elcsellengtek a fedezék­ től. Több fényképet is késziteltek róluk, mikor a ló és kecske legelt, a kutya pe­ dig ült a ló hátán és vigyázott rájuk. Csakúgy mellékesen megemlítem, hogy Gábort többször rajtakaptam, ami­ kor tisztes távolban figyelte a „családot". Mert akármennyire vigyázott is Urfi, mégis csak célszerűnek látszott, ha ő maga is ott volt és az esetleges kíván­ csiskodókat még idejében elhessegette. Sok kedves csintálanság és kellemes óra emléke fűzte a zászlóaljunkat a mi ku­ tyánkhoz, lovunkhoz, és kecskénkbe^. Er« A ló citndeien rágta a lenaírlum. A kecskének tehát Tádé lett ről majd más alkalommal. �A MUNKA 2. oldal fordítsa. Az általános drágulás a pénz hígítására, az pedig elértéktelenedésére vezet s Így a közönség fegyelmezetlen magatartása az országot arra a szomorú emlékezetű útra irányítja, amikor milliók­ ban kellett beszélni, amikor koldus mil­ liomosok voltunk. Ettől a sorstól csak a fegyelmezett magatartás menthet meg bennünket. Az az áldozat amelyet fegyelmezett magatartásunkkal hozunk, bőségen vissza­ térül abban, hogy igy hamarább, eredmé­ nyesebben tudjuk átvészelni a nehéz időket. Csak szeretet, hazánk és magyar fa­ junk szeretete szükséges ahoz, hogy fegyel­ mezettek tudjunk lenni. Tessék csak megpróbálni szeretni a házát, szeretni a magyar testvéreinket, nemcsak szóval, hanem cse­ lekedetekkel, akkor jut mindenkinek min­ denből, akkor nem lesz szükség arra, hogy titokban, magasabb áron adjam s vegyem létfenntartásom szükségleteit. Akkor nem kell, hogy kitegyem magam elzárásnak, internálásnak, büntetésnek. Az is elég, ha a vásárló közönség tud fegyelmezett lenni, mer ha ennek kö­ vetkeztében el is tűnik az áru, az csak addig tart, amig a termelő meggyőződik arról, hogy nincs vevő, aki áruját drá­ gábban megfizeti. Ezen meggyőződés után az áru visszamegy a piacra a megálla­ pított árért. Saját érdeke tehát a közönségnek a fegyelmezett magatartás. De érdeke ez a termelőnek is, mert súlyos jogkövetkezmények veszélye fe­ nyegeti. Érdeke ez mindnyájunknak, mert mindnyájan ennek a Hazának fiai va­ gyunk, mindnyájan szeretjük hazánkat s ez a szeretet kötelességet parancsol, tekin­ tet nélkül arra, hogy jogkövetkezmény fenyeget-e vagy sem s ez a kötelesség hűséggel és áldozatos lélekkel szolgálni a Hazátl Ennek a kötelességnek hiánytalan teljesítését várja tőlünk ma a magyar Haza s ebbe beletartozik a fegyelmezett­ ség is. Salgótarján, 1941. január 15. A polgármester helyeit Dr. Figus Béla főjegyző. A jegyrendszeres életről. A mai életünk korlátozásokkal van !ele. Meghatározódik, hogy kinek mennyi ejadag jár a zsírból, a cukorból s bizony már ott tartunk, hogy a magyar ember jegkedvesebb s esztendőnként csak egy­ ezer előforduló nagy ünnepségén, a disz­ nótoron is megjelenik a hívatlan vendég: a hatóság s a jó falatok egy részét el­ vonja a háztartásból. Bizony hiába tagadjuk, ez nem a mi gusztusunk szerint való élet. S nem kis méltatlankodás, sőt szörnyülködés is a kisérő érzése az ilyes fajta intézkedések slőtt való meghajlásnak. De bármennyire is ellenszenves ez az életnívó előttünk, mégis csak be kell látnunk, hogy egyrészt nincs más ut előt­ tünk, amelyen járhatnánk, de másrészt nem is olyan képtelenség önmagában sem ez az eljárás, Az egyén és a közösség érdekkö­ rének találkozása ez csupán. Az ember veleszületett természetes érzése az, hogy ő a világ közepe Nem­ csak testi és lelki érzés és gondolatvilá­ gának ő az egyedüli központja, de a környező világdarab is úgy alakul s épül ki körülötte, hogy annak középpontjában az ember áll. Ennek fölébe emelkedni és érvényesülni velők szemben, önmagát íentartani — a tulajdonképeni egész élet. Ez teljesedik ki aztán az érvényesülésben, s lendül túlzásba az önzésben. Ez az önzés a nagy átok az embe­ rek világán. Akár egyes embereket tölt el, akár nemzetek tulajdonságává válik.Az önző ember mindent a maga szempontjainak rendel alá. Akár hatalom, akár pénz, vagyon, akár élvezethajhászás legyen is a bálvány, amelynek imádatába merül el De ugyanezt teszi a nemzet is, ha népbünévé az önzés válik. Pedig majd­ nem minden népben van valami ebből. Már a régi görögök is ennek a hangján beszéltek, amikor kitalálták a barbár szót, a.zsidók, amikor megfogalmazták a goi értelmét, a franciák, amikor a bache-t köpködték a német felé, az angolok, akik Isten kiválasztott népe utódjának tartják magukat s ez alapon ragaszkodnak olyan mereven és görcsösen a világuralom ke­ zűkben maradásához. De ebből van elég tekintélyes adag abban az ősi magyar szólásmódban is, hogy „extra Hungárián non est vita, si est vita, non est ita“ — Magyarországon kívül nincs élet, ha van élet, az nem olyan. És ki ne tudná megállapítani, hogy ennek a most dúló háborúnak is ez a felfogás a tulajdonképeni kirobbantója és mindmáig való lángoltatója. den érdeklődő figyelmét arra, hogy a leg­ közelebbi előadás január 24-én, pénteken délután fél 6 órakor lesz, amelyen dr. Lapsánszky János fog előadást tartani a asszonyai és leányai, valamint a testvér „Babonádról. nőegyesületek kiküldöttei január 9-én dél­ Legyünk ott mindnyájan I után összegyülekeztek a Mansz-otthonban, hogy búcsút vegyenek egyik szere­ tett és nagyrabecsült tagtársuktól: Kovács Már most nagy érdeklődés mutat­ Gézánétól abból az alkalomból, hogy fér­ kozik a helybeli nőegyletek által február jét a m. kir. vallás és közokt. miniszter Kolozsvárra helyezte át A távozót dr. ;Förster Kálmánná elnöknő köszöntötte, kiemelve beszédében azt a lankadatlan és fáradtságot nem ismerő munkát, me­ lyet Kovács Gézáné a Mansz érdekében bosszú éveken át kifejtett. Búcsúzóul és emlékeztetőül egy szépen felöltöztetett palóc-babát nyújtott át. A leánykör tag­ A háborúban szövetségeseink élet­ jai egy egy mimózával diszitett, .kis tuli­ halál harcukat vívják azzal a hatalmi cso­ pános ládát adtak át az ünnepeltnek, akit porttal, amely a letűnt és annyi csalódást a testvéregyesületek kiküldöttei is sorban okozott liberális rendszer további uralmá­ üdvözöltek. Kovács Gézáné mélyen átért mozdít meg minden lehetőt, mert csak érzett szavakban mondott köszönetét a igy látja biztosítottnak jövőjét. Bár a ma­ nem várt ünnepeltetésért és könnyekig gyar kormányok előrelátó bölcs politikája hatotta meg hallgatóit, mikor arról be­ eddig megkímélte hazánkat a háborúban szélt, hogy maradjanak meg szívben- lé­ való részvételtől, mégis érezniink kell azo­ lekben igaz magyaroknak és juttassák kat a jelenségeket, amelyek velejárói és ezt kifejezésre a magyar ruhaviselet ál­ kísérői a legnagyobb erők harcának. Mi landó propagálásában is. öt visszaviszi a vér nélkül kaptuk vissza Szent István bi­ sorsa a felszabadult Erdélybe, honnan 20 rodalmának tekintélyes részeit, erőben, évvel ezelőtt üldözte ki férjét a meg­ hatalmi súlyban és számszerűleg is gya­ szállók kegyetlensége, de gondolatban rapodtunk, igy tehát nagyobb kötelezett­ mindig itt marad, azok között, akiket ségek is hárulnak ránk, mert becsületes őszintén éa mélyen megszeretett szövetségesként támogatnunk kell azokat, akikkel együttműködve akarjak felépíteni • • A MANSz Salgótarján, 1941 január 18 Hírek és különfélék Holott az ez egyén, aki a világ kö­ zepének képzeli magát, csak egy porszem, csak egy lelkesült sárdarab, amely ma van s holnap már a helye sem ismeri többé. Házasság. Kovács Ilonka a salgó­ Nem önmagunk korlát és határ nél­ küli kibontakoztatása és mindeneken ke­ tarjáni áll. el. isk. tanítónője és Mrász resztülgázoló érvényesülése a rendelteté­ Imre a salgótarjáni Rima műszaki tisztvi­ sünk, hanem a billeszkedés abba a kö­ selője, f. hó 5 én Hatvanban, a Ferences zösségbe, amelynek körébe beállít az élet templomban házasságot kötöttek. Búcsú. Most, mikor szivünk hő Beilleszkedés a családi körbe. — Ha ez nem sikerül, mely sok boldogta­ vágya beteljesült és 22 év után vissza­ térhetünk Erdélybe Kolozsvárra, ezúton lanság keserű könnye áztatja a párnákat, vánnyasztja a házastársakat és csenevész- mondunk bucsuüdvözletet minden kedves teti a gyermekeket. Beilleszkedés az is­ jóbarátunknak és ismerőseinknek, akiktől kola rendjébe — feltétele a továbbhala­ az idő rövidsége miatt elbúcsúzni szemé-' dásnak. Beilleszkedés a társadalomba, az lyesen nem tudtunk. Az itt szeretethet: államba, sorsközösség vállalása a Hazá­ eltöltött idő mélyen belevésve él a lel­ val — mind mind olyan kötelezettség, kűnkben és a legkedvesebb ■ emlékeink amely ha az önzés következtében nem között őrizzük meg örökké I Kovács Géza valósul meg, végzetes következményeket áll. isk. ig.-tanitó é» családit. von maga úján. Kulturest. Az Evangélikus NőégyMiként az is, amikor a népek és nemzetek nem tudnak egymást kielégítő let és a Lórántffy Zsuzsanna Református módon helyezkedni el egymás mellett a Nőegylet most szombat este 18-án 8 órai kezdettel az acélgyári Olvasóegylet nagy­ föld határain* A sorsközösségbe való beilleszkedés termében Szűcs Mara énekmüvésznő, Bisztricky Tibor hegedűművész és Dankó mindenkor bizonyos áldozattal jár. A le­ mondásnak bizonyos mértékű megnyilat­ Aladár zongoraművész fővárosi vendégek kozásával. Ez alól nem mentesül a csa­ közreműködésével Kulturestélyt rendez, ládapa, aki gyermeket nevel, a családanya, amelyen Koppány Mimi fog szavalni éi aki nem önmaga kiélésének takarójául, dr' Gerhauser Albert az állami középis­ vagy cégéréül veszi a házassági esküt aj­ kolák igazgatója: Pillanatfelvételek Né­ kára, a polgár, kinek java és boldogulása metországról címmel tart nagyérdeklődés' az állam javával és boldogulásával van sel várt előadást. Belépőjegyek 2 P, 1 50 P, 1 P és 80 filléres áron kaphatók. : Aí '■ elválaszthatatlan szoros összefüggésben. estély műsora: 1. Megnyitó. 2. Liszt: Ftv. Ennek a mi mai magyar sorsunk­ nerailles: előadja -Dankó Aladár zongora-: nak a közösségébe való beilleszkedés művész. 3. Mascagni: Parasztbecsület ária kereteit jelentik azok a korlátozások is, amelyeknek sokszor szenvedő részesei Puccini: Tosca ária. Előadja Szűcs Mara, énekmüvésznő Dankó Aladár zongoraki-i vagyunk. Tulajdonkép nem egyebek, mint séretével. 4. Pillanatfelvételek Németor­ másar azoknak a jelenségeknek, amikor szágról, Felolvassa Dr. Gerhauser Albert' a szülő inkább éhezik, csakhogy gyerme­ áll. középiskolai igazgató. 5. Ernsl: Fiskét ne kelljen éhségtől elgyötörtén néz­ tnoll koncert. .Előadja Bisztriczky Tibor nie, amikor az ember inkább elcsigázza hegedűművész, zongorán kiséri Dankó önmagát, csak azért, hogy embertársa Aladár. Szünet. 6. Koppány Mimi szaval. szenvedését ne kelljen tétlenül szemlélnie, stb. stb. ami mind tulajdonképen a fele­ 7. Magyar müdalok. Előadja, Szűcs Mara: énekmüvésznő, zongorán kiséri Dankó baráti szeretet megnyilatkozása. Aladár.' 8. Pugnani Kreisler: Praeludiutn Ennek a felebaráti szeretetnek az és allegro Sarasate: Jota navarra. Előadja aranysugárzása áradjon el mindazon ál­ Bisztriczky Tibor hegedűművész. Zongo­ dozatok és talán nélkülözések, vagy le­ rán kiséri Dankó Aládár. 9. Dohnányi—t mondások felett is, amik a ma sorsvi­ Strauss: Kincs keringő. Előadja Dankó szonyaival járva együtt érintenek mind­ Aladár zongoraművész. — Műsor után nyájunkat. Ennek a tudata nemcsak ezek tánc reggel 4 óráig. A művészet és jó­ elviselését teszi könnyebbé, de e korlá­ kedv oltára köré szeretettel várják az tozások keresztülvitelét csak ez viszi ezek iránt fogékonysággal biró érdeklő­ sikerre is. dőket az Egyesületek.; — Zenét h SzűrNépünk szellemi nagykorúságának kefiuk szolgáltatják. vizsgája ez. Ne az államhatalom kény­ A jó béke évek híres bálját kí­ szere, rendőri ereje, vagy büntetőtörvény­ könyve, de az igaz és a lelkűnkbe oL vánja az ipartestület és a helybeli „Ba­ ross Szövetség" visszavarázsolni, amidőn tott felebaráti szeretet valósítson meg minden e téren szükséges intézkedést, az idén vigalmi gárdájával a báli szezon amely egyben mindnyájunk és nemzetünk legfényesebb bálját szándékozik február jól felfogott és egyedül lehetséges érdeke 2-án megrendezni: Már most illessze báli programjába. Tánczenét a Szürke Fiuk szemmeltartásával lát napvilágot. Dr. Cs. L. jazz- és Fényes Misi cigányzenekara szol­ gáltatja. Az evangélikus kulturház most 8-án közösen megrendezendő műsoros vasárnapi családi estéjén Fayl Frigyes nőegyleti bál iránt, melynek programmját főgimn. tanár tartott igen hangulatos fel­ fővárosi művészek szereplése és Koltay olvasást, amely mindvégig lebilincselte Imre, a nagysikerű színpadi szerző uj hallgatóságát és kedves derűvel sugározta színdarabja teszik változatossá. Hisszük, be a lelkeket. Az estélyen közreműkö­ hogy asszonytestvéreink együttérzése és dött még Boros Nóra finomvezetésü toborzó munkája ezt az estélyt az idei zongorakisérete mellett Becht Magda ked­ báli évad legkimagaslóbb társadalmi ese­ vesen előadott magyar dalokkal és a Deman Gusztáv, Szvoboda József, Peterményévé fogja avatni I R-né. bock Lajos és Tímár József közremükö-' désével alakult zenekar, amelynek első bemutatkozása kitűnően előadott müsotSzámaik megismételtetésével járt. Megnyi­ tóul Garbai István olvasott fel verseket. Az élelmiszer korlátozása. As ismeretterjesztő előadások vál­ tozatlan érdeklődés éa látogatottság mel­ lett folynak, Fölhívjuk tagtársaink és min* lajdonságot, amely mai napság, illetve még a múltban bizony nagyon ritka volt és igy fejezhető ki legegyszerűbben: Ma­ gyarország barátot és zászlót még soha cserben nem hagyott. Ez a természetünkké vált hűség írja elő számunkra Íratlan tör­ vényként a ma dúló világháború során is, hogy ott álljunk azok mellett, akik bará­ taink és jóakaróink. Magyarország elsősorban földmiveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Ilyen vonatkozásban ragadt rá a tejjel, mézzel folyó kánaán elnevezés. Ezekután egészen természetes, hogy felesleges ter­ ményeinkből juttatunk szövetségeseinknek, akik rászorultak erre a támogatásra Ne zúgolódjék tehát közülünk senki, ne vegye rossznéven a kormánytól, ha az eddigi nyomon haladva szdmbaveszi és ellenőrzi az áj világot. Magyarországról egy francia törté- élelmezésünk minden cikkét, mert csak nelemtuaói állapította meg azt a szép tu­ így tud a jövőbe nézve kormányozni. Az Acélgyári Olvasóegylet 1. hó 11-én rendezett, „Ember a hid alatt" cimü előadásunk alkalmával történt felülfizetésekért ezúton is köszönetét mond áz Elnökség. Dr. Förster Kálmán 3'40 P, N. N. 1 20 P. A. C.*Kultur«st Karancskesziben. Az A. C. a helybeli leánykor ren­ dezésében nagy hallgatóság jelenlétében jól sikerült kuiturestet rendezett. Az est szónoka: Molnár Gyula salgótarjáni hit­ tanár az oly fontos öntudatban erő­ sítette meg a hívek lelkét nagyhatású beszédével. A szavaló kórus Hudák Editke oki tanítónő művészi betanításában Mécs László költeményeiből adott elő. A városi népkonyhán ezidőszerint 160 adag egytái-ételes ebédet oszta­ nak ki kenyérrel. Leginkább gyermekek és magános öreg férfiak étkeznek a menbázi népkonyhán, ahol a szegénygondoző Nővérek irányítása éa fáradozása mellett annyian jutnak jó meleg ételhez ezekben a hideg Időkben. �A MUNKA Salgótarján, 1941 január 18 3. oldal A koldúsváltságok önkéntes megajánlása után 1936 novcm bér hó 1-én megszűnt városunkban a koldulás, amit egyébként belügyminiszteri rendelet is szabályozott, amikor az „Egri Norn»a“ bevált rendszerét Magyar Norma néven országosan kötelezővé tette. Köz ismert, hogy a némes és ember baráti ér­ zésekre épített Magyar Norma nem nyújt ^bszolut biztonságot az anyagiakat ille­ tően. A nem adó formájában kivetett Ősszeg — sajnos — nem emelkedik, ha nem csökken és — ami legsromorubb, -L- nem a szerényebb jövedelmű egyének szüntetik be az amugyis szűkén mega­ jánlott összegeket, hanem a jobbmóduak. A szegényügyi bizottság ezévi 'I. gyűlésén szomorúan-konstatálta, hogy az adakozások összege csökkent, a rászoru­ lók, a szűkölködók száma pedig erősen emelkedett. Igaz, hogy gazdaságilag ne­ héz időket élünk, de ez elsősorban áll azokra, akiknek betegsége, öregsége, vagy nagy családja az oka,' hogy nyomorban vannak. Ha a sokat hangoztatott felebaráti szeretet gyakorlati példáit a helybeli charitatiV segélyezéssel kapcsolatban felsorol­ nánk, bizonyára a „lázadó1* megbélyeg­ Baleset. F. hó 12 én d. u. Gombos Ferenc városi számv tanácsos a Somlyó hegyről sível ereszkedett le és a kevés hóval boritott talajon oly szerencsétlenül borult fel, hogy bal fe.'sőlábszára több helyen eltört. A szerencsétlenül járt és városszerte kedvelt tisztviselőt a losonci közkórbázba szállította dr. Felszeghy Mik­ lós városi orvos. Batoroz.tt szoba kiadó. Tátrautca 65 sz. Szabályozták a kukoricaliszt árát. A finom kukoricadara malmi ára pyolc napon történő fizetésnél zsákkal együtt 40 pengő mázsánkint, a kukorica­ liszté 25 60, a kukoricakorpáé pedig 14 pengő. A nagykereskedők az előállító malomüzemek telephelyén történő el­ adásnál zsákkal együtt házhoz szállítva a malmi árakhoz a kukoricadaránál mázsán­ kint 1 50 pengőt, a kukoricalisztnél 1 pen­ gőt, a kukoricakorpánál pedig 0 50 pen­ gőt számíthatnak hozzá. Budapesten és a ‘környékén a finom kukoricadara fogyasz­ tói ára kg.-kint 46 fillér, a kukoricaliszté 30 fillér, a kukoricakorpáé pedig 16 fil­ lér. A burgonya legmagasabb nagybani termelői árát is újra szabályozta a kor­ mánybiztos oly módon, hogy a korábban megállapított legmagasabb termelői árakat mázsánkint 70 fillérrel emelte. Egy másik rendelet kimondja, hogy a 191 kilogramm­ nál nehezebb súlyú, elsőrendű sertésért 2 fillérrel, a 171 kilogrammnál nehezebb súlyú zsirsertésért 4 fillérre), a 181 ki­ logrammnál nehezebb zsirsertésért pedig 6 fillérrel magasabb árat lehet fizetni kilögrammonkint, mint eddig. Osztályozták a mezőgazdá­ ig! muakásokaL A legkisebb gaz­ dasági munkabérek megállapításával egy­ idejűleg osztályozták a munkásokat mun­ kabírásuk szempontjából is, hogy minden­ ki aszerint kapjon munkabért, ahogy arra munkaereje szerint rászolgált. Ez alapon a kormáoyréndelet három osztályba so­ rozza a napszámosokat és az idénymun, kásokat a következőképpen: Első osztályú munkás ez a férfi, aki a 19-ik évet be­ töltötte és aki nehéz munka kifejtésére (kaszálás, zsákolás stb) is képes. Másodosz­ tályú munkás az a teljes munkabírású * nő, aki a 17-ik életévét betöltötte de még az 55 évet nem haladta túl, másodosz­ tályú munkás az a férfi is, aki 16 ik évét betülsötte de még nincs 59 éves, Valamint másodosztályú munkás az a férfi Is, aki á 19-ik élet évét betöltötte ugyan, de nehéz munkára nem képes Harmadosztályú munkás az a férfi, aki a 16, és az a nő, aki a 17-ik életvét még nem töltötte be, továbbá harmadosz­ tályú munkás az a férfi, aki elmúlt 60 éves és az a nő, aki 55. évét betöltötte. Hirdessen ,.AMUNKA“ Politikai hetilapban ! zést szórnák felénk sokan. — Hátha még felsorolnánk egyesek aránytalanul gond­ talan és kényelmes életét, akkor egyene­ sen „bíróságért" kiáltanának azok, akik találva éreznék magukat. A szegényügyi bizottság azonban egye'őre felülvizsgálja az adakozásokat és a nyilvánosság kizárásával, csendben fel­ ...Európa összes adó­ kéri a mostohán, vagy egyáltalán nem állomásait és bárhol adakozó „magyar testvéreket", hogy tel­ rádiózhat a csekély­ jesítsék ezirányu kötelezettségeiket I Legyenek meggyőződve a szüklelfogyasztású, hordoz­ küek. hogy az általuk felajánlott koldusfillé­ ható ORION bőrönd­ rek a legnagyobb takarékoskodás jegyé­ ben csak olyan helyekre jutnak el, ahol szuperrel. Rövidhullá­ nem munkakerülés, vagy részegség az mon Is tökéletes vételi oka a nyomornak! Bele kellene tekinteni a sok ártat­ lanul és saját hibáján kívüli szegény csa­ ládnak a hideg szobájába, az üres asz­ talra, a ruhátlan kisgyermekekre, hogy aztán a szivekbe markoljon a krisztusi Kapható minden ORION r ád I ó - k e r e s k e dó n é I parancs, amely a dáridózók és jól élők­ nek a lelkiismeretét felkorbácsolná és gyakorlati áldozatra bírná. Hej ha az örökéleL kapujában tény­ M. kir. rendőrség starjáH kapitánysága. A Róm. Kai. Olvasókörben var leg mérlegre teszi az Ur az önzést és sárnaponkint este 7 órától háromnegyed 75—1941. szám. áldozatosságot, vájjon hányán jutnak a 12-ig kulturest lesz tánccal, ahol a jószel; küszöbön át?! lemü ifjúság fog szórakozni a kellemesen átfestett és fütött nagy teremben. Az Ol­ A 39 820/1921. B. M számú ren­ vasókör tagjait és jóakaró barátait szere­ delet 38 § a alapján az ékszerészek és tettel várja az Elnökség. órások ellenőrzésével kapcsolatosan, a vagyonbizt >nság megóvása érdekében M. kir rendőrség • starjáni kapitánysága. hozott és 1940. évi december hó 31-ig 74—1941 szám érvényes rendeletemet megujitom és en­ ORION 146 Rendelet. Magyar nóta. Nincsen arra szabály, kóla, Úgy — terem a magyar nóta Magyar szívben, magyar ajkon : Hortobágyon, Tiszaparton I Furulyázva, fütyürészve .. . Úgy jön, — nem is veszed észre. Fütyürészve, dudorászva ... S a cimbalmos már cifrázza. * Nincsen anyja, nincsen apja, — S minden magyar — őrök rabja I Olt muzsikál a füledbe' S kisér messze idegenbe. Angol, japán, hottentotta, Mind foglya, ki csak hallotta. Vigad véle, könnyét ejti, — És soha el nem felejti. Mintha szárnya, lelke vó'na I ö a délibábos róna I Egy nemzetnek múltja, álma, Öröme, könnye, imája. Nem gát néki hegy és tenger I őrizheti zsandár, fegyver : Átmegy ajtón, falon, záron, Át száz papirrongy-határon I Hol magyar szivek dobognak, A szemek rá felragyognak I S mig magyar él, tudjuk jól azt: Milíjó szivet egybeforraszt! .. . S milíjó szívnek dobbanása: Szittya honnak indulása! Mert, ha egyszer üt az óra, — Milíjó bakancs dobban itt a Vérpezsdítő, szabaditó, Büvijs magyar zeneszóra I Sebők László. Megjelent a „Magyar vetés**. Az egyre nagyobb lendülettel előretörő Magyar Szociális Népmozgalom Magyar Vetés címen agrárhetilapot indított. A bátorhangu néplap a magyar agrárnép anyagi és szellemi felemelkedéseért harcol. A Magyar Vetés harmadik száma a napok­ ban jelent meg A lap különösen a KÁ­ LÓT és az agrár Hivatásszervezet tábo­ rában örvend nagy népszerűségnek, mert a közel félmilliós tömeget mozgató két szervezet régóta vár egy ilyen friss szel­ lemű, szociális magyar néplapra. A Ma­ gyar Vetés minden héteq csütörökön este jelenik meg és szombaton estére eljut a legkisebb magyar tanyára is. Előfizetése egy évre 5 pengő, negyedévre 1 30 pengő. Egyes szám ára 10 fillér. Tömeges ren­ delésnél a terjesztő 25 százalékos ked­ vezményt kap. Megrendelhető a Magyar Vetés kiadóhivatalánál, Budapest, V., Hon véd-u. 10 Postatakarékpénztár! csekkszámlájának száma; 16.412, nek megfelelően a következőket rende­ lem el: 1. §. A rendőrhatóság területén működő ékszerészek, ezüt- vagy arany­ áru gyártásával foglalkozó üzemek, drá­ gakőkereskedők, órások (zálogházak) zsibárusok kötelesek saját költségükön a a rendőrhatóság által meghatározandó adatok bejegyzésére alkalmas vásárlási könyvet felfektetni és azt hitelesítés cél­ jából a rendőrhatóságnak bemutatni. 2. §. Ebbe a vásárlási könyvbe az előző szakaszban említett kereskedők stb. minden magánegyéntől vásárolt aranyból, vagy ezüstből készült ép, egész, vagy törött alakbani tárgyat, fémből készült dísztárgyat, befoglalt vagy foglalaton kí­ vüli drágakövet, használt vagy használat­ lan állapotú ruhaneműt, szőrmét, .értéke­ síthető gépet (pl. Írógépet) és gépalkat­ részt (pl. gépjármű, kerékpáralkatrészt) egyéb felszerelési tárgyat, ritka könyvet, képet, antik tárgyat, zálog és letétjegyet, stb .a felismerhetőség szempontjából jel­ legzetes tulajdonságaik feltüntetése mel­ lett pontosan bevezetni tartoznak. 3. §. A vásárlási könyvet a rendőr­ hatóságnak, vagy igazolt közegeinek be­ tekintése céljából a felhívásnak megfele­ lően, akár a helyszínen való bemutatása, akár a rendőrhatósághoz való beszolgál­ tatása utján mindenkor akadálytalanul rendelkezésére kell bocsájtani. 4 § Az első szakaszban felsorolt kereskedők stb. mindazokban az esetek­ ben, amikor náluk oly tárgyat kívánnak értékesíteni, melyekre nézve vagy a rendőrhatóság előzetes értesítése alapján, vagy egyéb körülményeknél fogva az a gyanujok, hogy a felkínáló a megvételre kínált tárgynak nem jogos tulajdonosa, a rendőrhatóságot azonnal és feltűnés nél­ kül értesiteni, esetleg a felkínálót a lég közelebbi rendőrőrszemnek átadni köteles. 5. §. Amennyiben cselekménye sú­ lyosabb beszámítás alá nem esik, kihágást követ el és e rendelet alapján 100 (egyszáz) pengőig terjedhető pénzbünte­ téssel büntetendő az, aki a rendelet 1—4. § iban foglalt rendelkezéseket be nem tartja, vagy megszegi. 6. §. E rendeletbe ütköző kihágás felett elsősorban a m. kir. rendőrség sal­ gótarjáni kapitányságának vezetője, vagy helyettese a Belügyminiszter által a rend­ őri büntetőbiráskodással megbízott tiszt­ viselő, másodfokon a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánya, harmadfokon pedig a Belügyminiszter biráskodik. Ez a rendelet a kihirdetést követő 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megújítás nélkül 1941. év decemcer hó 31-ig érvényes. Salgótarján, 1941. január 3-án. A kapitányság vezetője: Dr. Jánotty Ödön m. kir. rendőrkapitány. Rendelet. A 39820/1921. B. M. számú rende­ let 58, §-a alapján az éjjeli szállásadás szabályozásával kapcsolatban, a közbiz­ tonság érdekében hozott és 1940. év de­ cember hó 31-ig érvényes rendeletemet megujitom és ennek megfelelően a követ­ kezőket rendelem: 1. §. A rendőrhatóság területén éj­ jeli szállásadással csak az foglalkozhatok, aki erre a rendőrhatóságtól engedélyt nyer. 2. §. Az engedélyt a rendőrhatóság súlyosabb természetű vagy ismételt mu­ lasztás, illetve szabálytalanság esetén — továbbá rendészeti és közbiztonsági okok­ ból és egyéb esetekben is bármikor azon­ nali hatállyal visszavonhatja. 3 §. Engedélyes az engedély felté­ teleit a legpontosabban betartani köteles. 4. § Amennyiben cselekménye Sú­ lyosabb beszámítás alá nem esik, kihá­ gást követ el és e rendelet alapján 100 (Egyszáz) pengőig terjedhető pénzbünte­ téssel büntetendő az, aki a rendelet 1. és 3. § ainak rendelkezéseit be nem tartja vágy megszegi. 5 § E rendeletbe ütköző kihágá­ sok felett elsőfokon a m. kir. rendőrség salgótarjáni kapitányságának vezetője, vagy helyette a Belügyminiszter által a rendőri büntető bíráskodással megbízott tisztviselő, másodfokon a m. kir. rendőr­ ség vidéki főkapitánya, harmadfokon pe­ dig a Belügyminiszter bíráskodik. Ez a rendelet a kihirdetést követő 24 óra elteltével lép életbe és kifejezett megújítás nélkül 1941. év december hó 31-ig érvényes. Salgótarján, 1941. évi január hó 3. A kapitányság vezetője: Dr, Jánossy Ödön m. kir. rendőrkapitány. APOLLO MOZGÓ SALGÓTARJÁN. 18 án, szombaton 5, 7 és 9, 19- én, vasárnap 3, 5, 7 és 9, 20- án, hétfőn 5, 7 és 9 órakor. HOTELIMPERIAL A magyar katona dicsőségét hirdeti ez a világháború küz.delmeit felelevenítő szerelmi dráma. Fősz.: Ray Milland és Isa Miranda. Kiegészítésül •: MAGYAR VILÁGHIRADÓ1 21- én, kedden 6 és 8 órakor, 22- én, szerdán 6 és 8 órakor, 23 án. csütörtökön 6 ée 8-kor. Éjszaka kezdődött Charles Boyer és Jean Arthur izgalmas filmje. Kiegészítésül t , Uta éa Főm �A MUNKA 4. oldal Salgótarján, 1941. január 18 A német-román Fáj a feje, foga, háta? gazdasági szerződés az első lé­ Rheumás, vagy influenza bántja? pés Európa új gazdasági „SZŰCS tabletta" az megszervezése felé. orvossága. Kapható: SZŰCS RÓBERT Annyival fájóbb nagy távlatokban Korona- gyógyszertárában gondolkozó európai lélek számára az Eu­ SALGÓTARJÁN. rópa délkeletén kialakulni kezdő rend el­ leni támadás, mert a német gazdasági erők Előterjesztésünk az inségtnun- láthatóan azon vannak, hogy a vajúdó vi­ kák idejében! életrehlvására. Mint lágrészben a repülőgépek motorbúgása és tudvalévő, a pénzögyi kormány a katonai a bombák robbanása közben is gazdasági szolgálatot teljesített mezőgazdasági mun­ érdekszálakkal fűzzék egybe az egymásra kások foglalkoztatására inségmunkák cél­ utalt területeket. Kitűnő példája ennek a jaira jelentős összeget bocsájtott a Kultúr­ német-román gazdasági megállapodás, mérnöki vízügyi szolgálat rendelkezésére, amelyet néhány nappal ezelőtt Írtak alá sőt ezen tulmenőleg komoly összeg áll Berlinben. Ez a szerződés tiz évre sza­ rendelkezésre vizszabályozási munkála­ bályozza a két ország kereskedelmének tokra. December hó folyamán megtartott anyagcseréjét, iparcikkekért piacot bizto­ közgyűlésünk határozatából Kamaránk sítva Románia terményei számára s megelőterjesztésben kérte a földmivelésügyi kormányt, hogy az inségmunka céljaira rendelkezésre álló összeg a mezőgazda­ sági munkásság keresetének biztosítása mellett oly időben legyen felhasználva, amidőn a mezőgazdaság a munkásokat nélkülözni tudja. M. g. Kamara Miskolc. Kilencszáx vágóhidat szervez, nek be disznóbőr fejtésre. A disz­ K K.— A . szinbázi technika egyik nóbőrök fejtése a nagyobb vágóhidakon legfontosabb ágazata a szinpadok, valamint már teljes lendülettel megindult. Az első a nézőterek helyes megvilágítása. A lai­ két hét eredménye várakozáson felül jó, kusnak fogalma sincs arról, hogy milyen mert 11.000 darabot eredményezett. Az óriási szerepet játszik a helyes megvilá­ ország közel 900 vágóhidján szervezik gításnak kérdése, ő csak a jó vagy a rossz meg a disznóbőr fejtését úgy, hogy megvilágítást tudja megkülömböztetni, de 5-600.000 darabos évi hozamot várnak ma nem ismeri azt a felette komplikált be­ már. Ez a mennyiség 7,900.000 pengőt rendezést, amelyre szüksége van minden eredményez a gazdasági életnek, ami ed­ modern igényeket kielégítő színháznak. A dig veszendőbe ment. legfontosabb a helyesen elhelyezett és, A készletek és szükségletek megszerkesztett parancsnoklási küzpont, bejelentése. Az 50 holdon felüli birto­ ahonnan úgy a nézőtér, valamint a szín­ kosoknak a készleteiket és szükségletei­ pad megvilágítását irányitják. A színpadi ket be kell jelenteniök. AJrözellátás biz­ kivilágitás végtelen sok változatossága tosítása érdekében pontos helyzetképre igen gondosan kidolgozott és kieszelt ter­ van szükségünk. Az ország valamennyi vet és felszerelést tételez fel. Mint egy 50 holdon felüli birtokosa köteles kész­ pályaudvar egész működése rengeteg vál­ letét bejelenteni. így körülbelül 30 000 tótól, jelzőkészülékből, vágánypárokból áll, adat áll majd rendelkezésre. Az adatokat amelyet mind egy központból irányitaóak, ajánlott levélben kell a Közélelmezési Hi­ úgy a színpad megvilágítása is hasonló el­ vatalba (Budapest, Nádor-utca 27. szám) vek szerint történik. így elvileg egy pá­ lyaudvar üzeme valamint, egy szinház meg­ őt nap alatt beküldeni. "Magyar tartva Románia számára minden olyan iparágat, amely a teljesitőképes német ipar szárnyai alatt is szükséges és pótol­ hatatlan. Kétségtelen az, hogy a német gazdasági szervezés nem fog megállni az első lépésnél s egymástól igen távoleső uj területek nyernek ezáltal a rendszer által gazdaságuk számára életfontosságú uj piacokat. Minden tárgyilagos szemlélő előtt világosnák látszik, hogy a román államvezetés akkor lenne helyes és cél­ szerű, hogyha más nemzetek elleni gyülöletharsona helyeit a munka és a szer­ vezés sz'elidebb, de emberibb és főként európaibb hangjain hallatna magáról. Modern színpadok villamos berendezése. világítása egységes, központot, azaz parancsnoklást követel. A német birodalomhoz a múlt évek­ ben hozzácsatolt tartományok színházai­ nak megvizsgálásánál igen érdekes és kü­ lönféle megállapításokat eszközölhettek. Az 1926 és 1928 évből származó és még lengyel uralom alatt épült színpadok ál­ talában megfeleltek a modern világítási technika követelményeinek. De a lengye­ lek visszavonulásuk alkalmával majdnem kivétel nélkül megrongálták ezeket a be­ rendezéseket, igy a német kormányzatnak egyik feladata az volt, hogy ezeket a színpadokat rendbehozassa, részben telje­ sen újonnan felszerelje. Ettől eltekintve egy csomó színpad még régibb keletű volt és ezeknek modernizálása is szükségessé vált. Igen érdekas példa erre a Litzmannstadt-i (lodzsi) városi szinház, amelynek berenzését szinte őskorinak nevezhetjük. Az egész világítási berendezés több bádog­ vödörből állott, amelyekben savakat tar- talmozó folyadékok voltak. A vödrök fe­ lett egy csomó kötélen vasrudak lógtak, amelyeket elektródokként a vödrök folya­ dékába mártottak. Ilyen berendezéssel szabályozták a világítás erősségét, ez a rendszer még a legegyszerűbb elektro­ technikai szabályoknak sem felelt meg,* kölönösen a kapcsolótábla mögött a ve­ zetékek megoldhatatlan csomója lógott.’ Ha evvel szemben egy berlini szín­ ház világítási berendezését öszehasonlit- ’ juk ezekkel a régi színházak berendezé­ sével, az embernek tényleg az a benyo­ mása, hogy egy teljesen modern pálya-, udvar parancsnoklási központjában - áll. 1939 ben a berlini színházak villamos be­ rendezését az egyenáramról váltóáramra alakították át. A munkálatokat az AEG. végezte, amely egyetlen színpadnál 32 drb. úgynevezett Traíószinpadszabályzót állított fel összesen 128 szabályozó szán­ nal, amelyet 4 szer 32 kapcsolókarral lehetett üzemben tartani. Dacára a háborúnak, nevezett vállalat a lengyelországi szinházajcat is mind ujonnan berendezte, igy például a poseni szinház ma teljesen modern berende­ zéssel bir, de az Ostipark, valamint a Szudétavidék vissazkapc^olása által a wieni, gráci, a leobeni, salzburgi és klagen­ furti színházakat is mind átalakították. A Szudétavidéken pedig a teplitzi, karlsbadi, brűxi, aásigi és saazi színházakat is mo­ dernizálták, a cseh protektorátusban pedig a prágai német színházat változtatták át az AEG társaság legmodernebb világítási tervezetei szerint. Bányamozgók hírei, A baglyasaljai és pálfalvai bányamozgók január bó 19-én vasárnap délután és esti előadásai sorozatában bemutatja ERZSÉBET HER­ CEGNŐ című, történelmi műsort, Erzsé­ bet királyné gyermekkorából és a bajor királyi udvar 1845. évi életéből. Fősze­ replők : Paul Hörbiger, Gerda Mauris, a bűbájos kis Traude Stark, Hansi Knoteck és Ottó Tressér. Kisérő műsorok, Magyar, Ufa, Fox világbiradók. ' Fogtechnikus tanulót 4 középis­ kolával keres Bortnyik Károly, Fő-u. 63. Szénszükségletét jutányosán és a legmegfelelőbb szemnagyságban szerezheti be: Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. nógrádi bányaműveinél, ahol a leggondosabb válogatással és osztályozással állítja elő az elsőrendű DARABOS-, KOCKA-, DIÓ-, BORSÓ- és APRÓSZENET, úgyszintén a magaskalóriájú SALGÓ-BRIKETTET, mely a legideálisabb tüzelőanyag, mert nem kormoz, nem füstöl és nem kellemetlen szagú. — Aki a magyar szénbányák termékeit vásárolja, hazafiasán cse­ lekszik, mert a magyar bányamunkások megélhetését segíti élő. Nyomatott „A MUNKA" nyomdában, Salgótarján. Nyomdatulajdonos : Végh Kálmán, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1940-1943_00049.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1941_01_18.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1941-01-18 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 19. évfolyam 3. szám (1941. január 18.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom