https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/42c9b239ef90bb8323f47aa822be9e83.jpg d3be405fde6fe483aa61f1b050022d21 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a36d8ab51573ebf3f83b40959c4d2c7.pdf d9ff50c19d9ae1ebeb5bb1ebd761215d PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Főtér 1. szám Telefonszám: 58 Hirdetések milliméteres díj- szabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. I.apsánszky János XV. évfolyam. 16. szám. A kultuszminiszter beszéde Gömbös Gyuláról. TÁRSADALMI és politikai hetilap Laptulajdonos: "A Munka” lapvállalat Ára 16 fillér Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér: Köntzey Ferenc Salgótarján, 1937 április hó 17 Út a lelki oázis felé. Hegel, a német bölcselő, a.történeti meglevő színtelen tipus érdekelte, hanem ményt, ideig-óráig tartó élvezetet és szó­ rakozást nyújtott, ez nem annyira az elő­ adó művészeken, mint inkább a műsor számok adboc, helytelen kiválasztásán múlott Nem az előadás tartalmi lényege volt a fontos, hanem az előadó művész személye. Most, hogy sok küzdelem és harc után sikerült a Balassa Társaság alapsza­ bályainak jóváhagyását kieszközölni, ujult erővel készül célkitűzésének minél inten­ zivebb megvalósítására. Lapunk más he­ lyén megjelenő, ezirányu felhívásukat kör­ levelekben is megküldik mindazoknak, akik esztendőkkel ezelőtt az alaplefekte­ tésnél és azóta is megértő barátaik, tá­ mogatóik voltak. Ideális lelkűkkel szeret­ ték volna mindenkinek a körlevelet meg­ küldeni, sajnos, ebben meggátolja őket anyagi erejűk csekélysége. Ezúton kér­ nek tehát mindenkit, azt is, akinek kü­ lön körlevél nem jut, hogy álljon mellé­ jük olyan jó magyar szívvel, mint ami­ lyen jó szívvel és szeretettel várnak ők minden komoly, hazáját és az emberisé­ get szerető magyar embert. A magyarság sorsa nem a népen és nem a költőn és művészen múlik csu­ pán, hanem azokon a kulturembereken leginkább, akik nem nép és nem költők, művészek, de látják a költőt és művészt és vezetik a népet Letagadhatják őket előle, de oda is ajándékozhatják neki ök nemcsak vers, novella, essay és re­ gény s nemcsak kép, szobor és zene, de a dolgok uj látása. Szavaikat a tanító ta­ nításra, a bíró Ítéletre, a pap vigaszta­ lásra válthatja. Állásfoglalás ők életűk s a nemzeti élet minden vitás pillanatában. Modor és öntudat, vágyak szárnya s fe­ lelősség súlyai. Fogadják be őket s ve­ zessék le a néphez, ha nem is müveiket, de szellemüket, hogy ott lehessenek mel­ lette, amikor évszázadokat dob el s fa­ lán csak pillanatokat markol meg helyette. Csekély anyagi támogatáson kívül ez a legliszteletteljesebb kérésük. Merem hinni, sőt meg vagvok győ­ ződve, hogy Salgótarján közönsége mél­ tányolni fogja ezt a nemes törekvést s nagy tömegben indul el az általuk itt megnyitott utón a lelki oázis felé I f—-dny.) A hivatott történetíró tárgyi­ ideálizmusról irt munkájában mondja, az, ami bennünk sajátosan magyar, ami amily mértékben kifejlődik az em­ nemzeti jellegünket alkotja s amit leg­ lagosságával, a politikus éleslátá­ hogy beri szellem, oly mértékben ébred mind­ tisztábban, legépebben megőrizve a ma­ sával és a melegen érző bará inkább öntudatra. A tépelődő emberben gyar népiélekben találunk meg. A Salgó­ szivbéli ragaszkodásával idézte fe ma önként felvetődik a kérdés: érde­ tarjáni Balassa Bálint Társaság lelkes tag­ Hóman Bálint vallás- és közokta­ mes-e küzdeni és szenvedni a puszta éle­ jainak önzetlen, nemes célkitűzése nem tásügyi miniszter a Nemzeti Egy­ tért, mely ideálok, azaz mélységes misz- volt egyéb, mint legyűrni az ellenálló sziótudat nélkül csak máról-holnapra való anyagot, testekké faragni a fát, a követ, ség Pártjában a tragikusan elhunyt vergődés ? A modern ember iránytű nél­ a márványt, verssé kovácsolni a lomba Gömbös Gyula volt miniszterel­ kül hánykolódik ép akkor, midőn az élet szavakat, formákba kényszeríteni a han­ nöknek nemes és felejthetetlen em­ nehézségei és küzdelmei minden téren got és a tehetetlen valóságot, egyszóval: lékét. Abból1 az alkalomból kifo­ ijesztően növekednek, midőn ép ezért a művészet és irodalom, ami viszont nem lyólag, hogy Sztranyavszky Sándor fokozottan reászorulna szilárd és örök egyéb, mint teherviselés, szolgálat, gyöt­ Gömbös Gyula művészi arcképé­ eszményekre. Nincs a vallásnak, filozó­ rődő munka: kariatida. Az irodalom és fiának, erkölcsnek, művészetnek, társa­ vel ajándékozta meg a pártot, a dalmi és politikai kapcsolatoknak olyan a művészet célja pedig uj tömegek meg­ hódítása a kultúra számára, hogy azután kultuszminiszter ennek a festmény­ mozzanata, mely ne vált volna kétes és ezek a megnövekedett tömegek megnö­ nek leleplezésekor élő szavakkal vitatható értékűvé az újkori ember sze­ vekedett színvonallal és életprogrammal egy másik arcképet rajzolt a volt mében. Mint utólsó remény támad fel valósítsák meg az emberiség uj, nagy miniszterelnökről, olyan arcképet, elméjében az a gondolat, hogy talán a céljait. Ám lehet a politika, a társadalom­ amelynek minden vonása az egy­ maga lelkiéletének minél teljesebb feltá­ tudomány és a közgazdaság dolga a tö­ rása vezet valamiféle szilárd pont felfe­ megek megszervezése, a célok megmuta­ kori valóság elemeiből tevődött dezésére, ahol megvetve lábát, visszasze­ tása és megérzése, de a stílus megkere­ össze és méltó mása volt Pólya rezze azt, amit már egykor bírt, de köny- sése, amellyel ezeket a tömegeket föl le­ Tibor kiváló alkotásának. nyelmüen elveszített: lelkének nyugalmát het keresni és meg lehet találni, vagyis a Hórpan Bálint történetírói hi­ és életének harmóniáját. célok artisztikussá tétele és az örök em­ vatásának megfelelően pontosan Körülbelül ez ma a kulturember ber kinyilatkoztatása — ez az irodalom megjelölte azt a helyet, amelyet az mindenütt Akár egész Európában, akár és művészet. Salgótarján kulturált közönsége meg­ elhunyt miniszterelnök a háború csak itt Salgótarjánban. Még mindig nem el a nyugtalanságoldó megoldásig, értéssel fogadta a Balassa Társaság cél­ utáni Magyarország politikai histó­ ajutott bizonyosságig, ahol megszűnnek a ké­ kitűzését és zászlóbontását, ezt legjobban riájában betöltött. Először néhány telyek. Még nem érkezett el szépségke­ azzal igazolta, hogy a Róm. Kát. Olvasó­ mondattal Gömbös Gyula egyéni­ reszténységén túl a dogmákig, a nemzeti körben tartott nyilvános felolvasó ülésein ségét és jellemét rajzolta meg. Rá­ hagyományokon át a nemzeti energiákig, mind nagyobb és nagyobb számban je­ mutatott arra, hogy a volt minisz­ a feladatlátás után a feladatvállalásig, a lent meg. Igazolta, hogy a mai szellemi a harcig. Még túlságosan szabad káoszban egyedül az örök szépségen, az terelnök elmélkedésre és ábrándo­ abékétől lelke. :rodalmon és művészeten keresztül találja zásra hajlamos lélek volt, ezt a Mintegy négy esztendővel ezelőtt meg leghamarább a zavaros problémák­ tulajdonságát azonban ellensúlyozta Salgótarjánban is megindult egy szerény, ból kivezető egyenes utat, ebben és ezen az akadályt nem ismerő erős férfi de annál lelkesebb csapat, hogy a lelkek keresztül találhatja meg önmagát. Igazolta határtalan akaratereje. Fanatikusan ezen evolúcióját elősegítse, hogy össze­ az irodalom és művészet iránti vágyát hitt nemzetében, annak jobb jö­ ölelkezzen a néppel, a' palócsággal, ki­ továbbá azzal is, hogy a karitatív egye­ vőjében, bízott önmagában és ren­ emelje annak értékeit, eredetiségét, ame­ sületek által megrendezett estélyeken lyet valami álszégyenkezéssel oly sokáig úgyszólván megkövetelte a művészetet. díthetetlenül meg^ volt győződve negligáltunk. Pedig a külföldet, úgy most, Hogy aztán a fővárosból importált mű­ arról, hogy küldetésével az egye­ mint az előző időkben, nem a mi általá­ vészet nem vitte sokkal közelebb a lelki temes magyarság céljait szolgálja. nos középeurópai nívónk, ez a náluk is kiegyensúlyozottsághoz, hanem csak élAhhoz a politikai nemzedék­ hez tartozott, amely felismerte és erombolni az egyes nemzeti réte­ tehetünk egyebet, mint hogy az ő gedett magyarok országát, hogy megérezte, hogy a háború előtti geket elválasztó falakat, ezért he- szellemében, az ő akaratát követve mielőbb elérhessük azt a célt, liberalizmus és materiálizmus ide­ yezkedett szembe a magánérde­ és az általa kijelölt utakon járva amely Gömbös Gyula lelkében élt jét múlta, elavult s a magyarság­ keket túlságosan előtérbe helyező igyekszünk megteremteni a ki­ s amelyért végső pillanatáig küz­ nak uj világnézeti utakon kell a szélsőséges individualizmussal, s egyensúlyozott, békés és megelé- dött és dolgozott. maga boldogulását keresnie. Ennek ezért hirdette a nemzet sorskö­ - az uj politikus nemzedéknek leg­ zösségét, amely egyforma jogokat „A MUNKA- TÁRCÁJA nak bizonyult. De voltak egészen szűrke napjai is, mikor fölényes és blazirt volt. tehetségesebb, legjellegzetesebb és kötelességeket jelent a nemzet Egy azonban bizonyos, hogy bár mit is képviselője és egyéniségének pá­ minden tagja számára. tett, bárhogyan is viselkedett, nem lehe­ KUTYASORS. Távolállott tőle az a szándék, ratlan hatóerejénél fogva legkima­ tett rá haragudni, sőt mennél jobban Irta: Koltay Imre. hogy idegen politikai rendszereket gaslóbb alakja volt. megismertük, annál jobban szerettük. Nem Az elmúlt nyáron ismerkedtem meg panaszkodhatok, mert ezt a családunk Gömbös Gyula politikai rend­ utánozzon, vagy átültessen, politi­ szerének irányitó gondolata a kája valóban magyar volt, a ma­ vele, abban a kis ausztriai üdülőben, részéröl megnyilatkozó nagy szeretetet nemzeti öncéluság volt, amely az gyar földben gyökerezett és a ma­ ahol családommal a pihenés gondtalan Lumpi teljes mértékben értékelte és vi­ napjait töltöttem. szonozta is. Sőt annyira nyiltan és lep­ ő fogalmazásában azt jelentette, gyar nép iránt érzett olthatatlan Már az első napon jó pajtások let­ lezetlenül adott kifejezést érzelmeméit, hogy minden a nemzetért van: szeretetből táplálkozott. Ellenfele­ tünk. Együtt mentünk a közeli erdőbe hogy ez gazdája részéről komoly félté* hadsereg, gazdaság, hitel, k e- inek vádja ellenére sohasem töre­ ismerkedni a környezettel, az ebédnél kenységre adott okot De hiábavaló volt reskedelem, s hogy mély­ kedett diktatúrára, tisztelte és ra­ mellém ült, mikor a szobánkba visszavo­ a szidás, a verés, ha csak tehette, kisur­ ségesen el kell merülni a magyar gaszkodott a magyar alkotmány­ nultunk oda is besurrant és boldogan rant és eltűnt a háziak figyelő szeme elől, hogy felkeressen bennünket akár a problémákba, fokozni kell a ma­ hoz. Politikájának legfontosabb mosolygott. Igen, mosolygott, mert Lumpi a szoba ajtaján kopogtatva karmaival, akár gyar erőket és a közérdeket min­ bázisa, gondoskodásának igazi tár­ hosszuszőrü kis német tacskó minden ér­ utánunk loholva az erdei sétán. Gardája den körülmények között fölébe gya a magyar falu népe volt, mert zésbeli hangulatváltozását ki tudta fejezni az állatorvos bizonyára jó ismerője a ktrkell helyezni a magánérdeknek. a kisgazda osztályban és a föld­ nemcsak gesztusokkal és hanggal, hanem tya természetnek gondolva, hogy Lumpi Politikájának végső célja a nem­ munkásságban látta a legmegbíz­ a pofájával, — bocsánat, — az ábráza­ nagy nyári szerelme pár hét múlva, —• — úgyis véget ér, — be­ zeti társadalom minden rétegét hatóbb és legerősebb nemzetfenn­ tával is. Ha örült, ragyogott a szeme, ki­ elutazásunkkal, tágult a pupillája és hosszúkás feje szinte letörődött a változhatatlanba. egybefogó nemzeti egység megte­ tartó réteget. Ennek a politikának kitelt, meggömbölyödött a nagy boldog­ így azután Lumpi úgyszólván egé­ remtése volt. Ezt az egységet a szellemében jött létre a gazda­ ságban. Ha viszont rossz fát tett a tűzre szen a miénk lett. azonban nem erőszakos eszközök­ védelem, a telepítési törvény, a vagy nem foglalkoztak vele kellőképpen, Délelőtt a feleségem lábánál ült és kel, nem diktatúrával akarta meg­ hitbizományi reform, amint hogy elszomorodott, kedvetlen volt, a feje meg- "kos kis fejét hol jobbra, hol balra for­ nyulott, szinte lógatta az orrát, talán még dítva figyelte a kézimunkázó kettő járá­ valósítani, hanem a magyar lelkek minden intézkedésében a népi gon­ sápadtabb is volt a pofa szőrzete, mint sát. Ebéd után, amig mi aludtunk, a fi­ összehangolásával, koncentrációjá­ dolat és a szociális szellem nyil­ máskor. A szeme ilyenkor fénytelenül és ammal cserkészett vagy fotbalozott. Eh­ val, ezt pedig a nemzet nevelésé­ vánult meg. egykedvűen pislogott rozsdabarna szem­ hez is nagyszerűen értett LumpF. Ügy vel, egységes nemzeti világnézet így éledt újjá Hóman Bálint öldöke alatt. De volt Lumpinak még szá­ vitte orrával a labdát, hogy a legkivá­ kialakításával óhajtotta elérni. Ezért magas számyalásu szavaiból a ha­ mos, egymástól pontosan elhatárolható, lóbb center is megirigyelhette volna. Ha egyéni hangulatmegnyilatkozása bementünk a városba, elkísért az autó­ üzent hadat Gömbös Gyula mind­ lott Vezér emléke, amely immár egészen is. Hol szeszélyes volt, mint egy elké­ buszig és mikor visszajöttünk már ott annak, ami a nemzetet ellenséges a mai magyar nemzedék legérté­ nyeztetett szép asszony, hol meg bohóc­ várakozott a megállónál. Igazán elemi­ osztályokra bontotta, ezért akarta kesebb politikai öröksége. Ma sem kodott és mindenre kapható igazi pajtás- ben azonban akkor volt, mikor cfiiagy- �A MUNKA 2 oldal A Salgótarjáni Balassa Bálint Társaság toborzója. Salgótarján és környéke közönsége bizonyára még nem felejtette el azokat a meleg és bensőséges hangulatú irodai* mi és zenei esteket, melyeket két év* vei ezelőtt az akkor még alakulóban lé­ vő Balassa Bálint társaság rendezett. Fá­ radhatatlan ügybuzgalommal és pártfo­ góinknak támogatásával végre elértük azt, hogy a Belügyminisztérium alapsza­ bályainkat jóváhagyta és igy most már megkezdhetjük rendszeres munkás­ ságunkat Hogy Társaságunk hivatása magas­ latán álhassod -és tervbe vett kulturmiszsziónkat teljesíthessük ahoz rendes tag­ jaink fáradhatatlan munkássága mellett szükségünk ván mindazoknak a támoga­ tására, akik a magyar irodalmat, zenét, művészetet, — különös tekintettel a pa­ lóc népművészetre, — szeretik, becsülik és annak fejlesztése érdekében felénk jó szívvel nyújtják segitő jobbjukat Mi ~ hisszük, hogy Salgótarján és környéke minden kulturális törekvés iránt annyira fogékony lelkű közönsége megértéssel,fogja támogatni céljainkat és kitűzött terveinket azzal, hogy Társasá­ gunk pártoló tagjainak sorába lép. Csekélység az, amit mi öntől ké­ rünk, csupán két pengő évi pártoló tag­ sági dijat Mi nem gyűjteni, kérni aka­ runk, hanem adni, adni magyar szivünk minden dobbanásából mindenkinek aki szívben — lélekben magyar és akinek céljaink — a magyar kultúra terjesztése közel áll lelkületéhez. Pártoló tagjaink az alapszabályok értelmében nyilvános iro­ dalmi, zenei estjeinken és kiállításainkon díjtalanul vehetnek részt, egyéb estélye­ inken kedvezményes áru jeggyel. Kiad­ ványainkat részben díjtalanul, részben önköltségi áron fogják kapni. Minél számosabban sereglenek tá­ borunkba, annál több szellemi és anyagi értéket tudunk adni barátainknak. Pártoló tagjaink sorába való belé­ pés szándékát szíveskedjék a mellékelt belépési nyilatkozat felhasználásával be­ jelenteni és a válasz borítékban címünk­ re mielőbb elküldeni. A nyilatkozaton olvasható névaláírást és pontos címet kérünk. Amennyiben bármely oknál fog va nem áll módjában bennünket támo­ gatni, az esetben is kérjük, hogy legkésőbb 10 napon belül propaganda kűldemé; nyűnket visszaküldeni szíveskedjék. Bár­ milyen kérésre, vagy kérdésre szívesen válaszolunk. Minden ügyben szíveskedje­ nek titkárunkhoz fordulni. (Cim : Koltay Imre, Salgótarján, Hunyad-u. 5.) Nagy bálára kötelezne bennünket, ha rokonai és barátai körében is szerezne számunkra híveket A Salgótarjáni Balassa Bálint Tár­ saság szeretettel hívja és várja önt, pár­ toló tagjai sorába. Salgótarján, 1937. április 6. Koltay Imre s.k. Dr. Dornyay Béla s.k. titkár. elnök. Lengyel és magyar barátkozásnak volt színhelye Salgótarján április 14-én délelőtt 11 órakor. Az itt állomásozó Báthori István 7. kerékpáros zászlóaljnak nyújtotta át gróf Mycielszki Kázmér lengyel ügyvivő a 3. Báthori Ist­ ván lengyel nehéz tüzérezred egy hatal­ mas képét, amely a Békéshegy-i csata színhelyét ábrázolja, továbbá a 81. Bá­ thori István lengyel lövészezred által ajándékozott művészi diszkardot, mely­ nek pengéjén Pilsudszky marsall dom­ borművű arcképe és az adományozás té­ nye van megörökítve. Az ünnepség a laktanya inellett lévő Báthori István szo­ bor előtt folyt le nagy közönség jelen­ létében. A térséget ez alkalomból gyönyö­ rűen feldíszítették s a fenyöfüzéres osz­ lopokon lengyel és magyar lobogókat lengetett a tavaszi szellő. A lengyel ügy­ vivő a közös, dicső múltat felidéző és a jelenben is meglevő lengyel-magyar ra­ gaszkodást dokumentáló beszédéből ki­ ragadjuk a következő szavakat: ... „a két lengyel csapattest is az általuk viselt névben nemcsak a katonai bátorság, böl­ csesség és áldozatkészség eszményképét, hanem egyúttal a magyar és lengyel nem­ zet összekötő kapcsolatait látja... Az az idő, amikor a két nemzet csapatai Bá­ thori István vezetése alatt közösen hadbaszálllak, hogy szembeszálljanak azon ve­ szedelem ellen, amely az egész nyugati kultúrát veszélyeztette, elmúlt. Nemkevésbé manapság is az egymástól nagy tá­ volságra lévő csapattestek országuk határszélén ugyanúgy őrtállanak egy kelet felőli veszedelemmel szemben, áthatva attól a mély érzelmektől és bajtársiasságtól, amely őket a múltban is egybekö­ tötte .. . A magyar katonák éltetésével fe­ jezte be a lengyel ügyvivő a nagy él­ jenzéssel és tapssal fogadott beszédét, melyre vitéz Bagossy István alezredes válaszolt, hálásan megköszönve az érté­ kes, szép ajándékokat, a közös történelmi vonatkozású hagyományok állandó ápo­ lását hangoztatva, meleg üdvözletét küldve, sok szerencsét és sikert kívánva a len­ gyel ezredeknek I A megjelent közönség lelkesen él­ jenezte a katonás és bajtársias tónusu beszédet. Gróf Mycielszky Kázmér lengyel ügyvivő átnyújtotta ezután vitéz Bagossy István alezredesnek és dr. Tisza Lajos főhadnagynak a 81. lengyel vadászezred Salgótarján, 1937 április 17 ezredjelvényét, vitéz Bagossy alezredes pedig felkérte a lengyel ügyvivőt arra, hogy e nap emlékére a 7. kerékpáros zászlóalj emlékplakettjét fogadja el. Ezután a lengyel, majd a magyar Himnuszt játszotta el a bányatársulati zenekar. Utána a szobor körül elhelyez­ kedett előkelőség előtt, magyar indulóra, ropogó diszmenetben vonult el a kive­ zényelt zászlóalj. A közönség meghatódott lélekkel oszlott széjjel, közöttük sok hadviselt a lengyel mezőkre repült lélekben, ahon­ nan a lengyel-magyar dicsőségnek viszszajáró levegője járt közöttünk ezen a szép délelőttön. Katolikus Nőinapot rendezett a Szent Erzsébet Róm. Kát. Nőegylet a többi helybeli kát. női egye­ sület bevonásával április 5-én, Gyümölcs­ oltó Boldogasszony napján délelőtt az északi plebánia-templomban. Ez az ün­ nepség nem helyi-jellegü volt, kanem be­ kapcsolódást jelentett az egész országban mindenütt ugyanezen a napon rendezett hasonló kát női mozgalomba. A salgó­ tarjáni kát. nőinap első szónoka Balázs Béla plébános, a Szt. Erzsébet Nőegylet v. igazgatója, megrázó erejű beszédében a mai női lélek két ellentétes típusát mutatta be valóban művészi ábrázolásban. Az egyik tipus nőiességéből kivetkőzve a forradalmak, vagy az erkölcstelenség útjára tévedt, a másik pedig az isteni szeretet törvényeit követve igyekszik be­ tölteni magasztos rendeltetését Beszédek befejezése után a szónok megemlékezett a magyar asszonyok épen akkor rava­ talon fekvő nagy halottjáról, Tormay Cecilről s a jelenlevő hívekkel együtt imát mondott érte. — A másik szónok, Roznik Rajmér ferencesatya az igazi katolikus női lélek és élet nagy értékeit ismertette nagy melegséggel és kitűnő felépítésű, kölői beszédében. Rámutaolt arra is, hogy a mai háborús és forra­ dalmi feszültségű légkörben mily végte­ lenül fontos szerep vár az ellentéteket elsimító női lelkületre. — Az ünnepségen Krupár Gézáné a Sz. Erzsébet Nőegylet tiszteletbeli társelnöke, aki éppen most fáradozik Albertaknán és vidéken a fiók­ egyesület megszervezésével, Gounod Ave Máriáját énekelte. Melegen csengő, ma­ gasra szálló szopránja gyönyörűen érvé­ nyesült az örökszép dal előadásában s különösen a könyörgő rész piamisszimói voltak művészien szépek. Az éneket Csanddy Miklós kisérte orgonán az elő­ adással teljesen harmonizáló, tökéletes játékkal. A bányazenekar Vilezsál Richárd vezényletével a kát egyházi zene két fenséges alkotását adta elő kiváló művészettel. A templomot zsúfolásig megtöltő közönség áhitatos .figyelemmel és sokszor mélységes megindulással hall­ gatta végig az ünnepségnek a tiszta ka­ tolikus világnézettől áthatott s egyben az igazi művészettől megibletett számait. Hírek és különfélék Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, akik édesapám elhunyta alkalmából részvétüket kifejezték, fogadják hálás köszönetemet. Imris Ernő. A Salgótarján Északi Ferences Plébánia Szívgárdája 1937. évi má­ jus hó 6-án (Áldozócsütörtökön) a Ka­ tolikus Körben és május 9-én (vasárnap) az Acélgyári Olvasóegylet nagytermében, mindkét helyen este 8 órai kezdettel Operettelőadást rendez. Színre kerül Lakner A. gyermekoperettje, a „Csipke­ rózsika" melynek zenéjét Feleky László szerezte. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, akik szeretett férjemet, drága jó apánkat utólsó útjára eikiséiték s jóleső részvétükkel fájdalmunkat enyhítették, ez­ úton is hálás köszönetét mondunk. Pleschinger család. Műsoros gyermekdélután. Az I. körz. áll. el. iskola 24-én, szombaton délután pontosan 5 órai kezdettel az evang. kulturház nagytermében a sze­ gény gyermekek felsegélyezésére műso­ ros gyermekdélutánt rendez, különféle színdarabok, mókák és kedves táncokkal, amelyre a nagyközönséget ezúton is medhivja a Tantestület. Müsormegváltás 30 fillér. Gyermekeknek külön 10 fillér. Képviselőnk betegsége. Hetek óta fekszik egy budapesti szanatórium­ ban Veres Zoltán kerületünk közszere­ tetnek örvendő képviselője. Súlyos be­ tegségének változó állapota állandó té­ mája e város és vidék közönségének, amely hozzá volt szokva ahhoz, hogy minden közérdekű, vagy társadalmi irá­ nyú eseményén Veres Zoltán megjelent közöttük. Szeretetreméltó modorával min­ denkihez volt biztató, vagy üdvözlő szava, amelyet most hetek óta szomorúan nél­ külöz e város nagy társadalma. Hisszük, hogy az isteni Gondviselés megadja a mindenki által óhajtott gyógyulást és foly­ tathatja azt a szívből irányított munkát, melyet oly fáradhatatlanul végzett mindig az ő választóinak és közvetve nemzeté­ nek érdekében. Kardos Gyula kormányfőtanácsos, balassagyarmati alesperes, most vasárnap, 18-án este 6 órakor az Evang. Nőegylet vendégeként előadást fog tartani kisérő műsor keretében, amleyre az érdeklődők figyelmét ezúton is felhívja az Elnökség. Keveset használt terménydará­ ló eladó, cim a kiadóban. tűk a villát és bebarangoltuk a közeli a nyomunkban, egyik szobából a másikba. derűs napok elé néztünk nagy várako­ termőföldre találnak, virágba borulhatnak, terebélyesedhetnek a maga és embertár­ erdős dombokat Ilyenkor boldogan ro­ Mikor jő idő volt, a kertbe is kivittük, zással ahol egykettőre megismerkedett a kör­ nyezettel, de láttuk, hogy nem volt na­ gyon elragadtatva az ötven négyszögöl­ nyi területtől. Egy pár kört futott, az­ után unottan feltúrta két helyen a vörös salakot, majd visszatért a lakásba, pok­ rócból készített kis vackára. Egészen olyan volt, mint az anyja. Rozsdabarna szinü német tacskó. Á szeme is olyan bogárfekete, mint az anyjáé és mégis,— mégis... Egyelőre nem mertük nyiltan egy­ más előtt bevallani, de mindnyájan érez­ tük, tudtuk, hogy ez a Lumpi nem olyan, mint az volt ott, az ausztriai nyaralóban. Ennek nincsen egyéni karaktere, hangu­ latai. Nem ül ki soha az ábrázatára, — bocsánat, — a pofájára, — az érzelmek különféle skálája. Bevallom, csalódtunk Lumpiban. Resteltem a dolgot, mert levelezés­ ben állottunk az állatorvossal, aki min­ dig élénken érdeklődött a kutya után, gondolva, hogy igen nagy örömet szer­ zett vele. Kerestem hát valami mentséget Lum­ pi számára, ami indokolttá teszi, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reménye­ ket. És találtam is. Az első Lumpit uj környezetben, Szépen fejlődött, okosodott és na­ ragyogó nyári napsütésben, fenyvesek kö­ gyon rendes, szófogadó kutya vált belőle. zött ismertük meg, mikor a lelkünk le­ Ott csetlett-botlott a lábak alatt, folyton rázott minden szürke gondot és vidám, hant előre, hosszuszörü nagy barna fülei szinte úsztak utána és pillanatok alatt eltűnt a sűrűségben. Nem volt az erdő­ nek olyan rejtett zuga, amit ő fel nem kutatott Hol egy erdei nyúl vackát lelte meg felverve, üldözve a nyulat erdőn át és addig ugatva sürgető, követelődző hangon, amíg odamentünk, hogy felfede­ zését tudomásul vegyük. Máskor meg hatalmas sűndisznót fedezett fel fiam nagy örömére. Egyszóval Lumpi, az igaz jó cimbora velünk örült, velünk busult, velünk nyaralt, — csak éppen, hogy gondolatait nem tudta szavakba önteni, de mindig hűséges és őszinte volt, talán éppen azért, mert nem tudott beszélni. Ennyi közös emlék és jó cimboraság után érthető, hogy fájdalmas volt a bucsuzás Lumpitól. Látva ezt gazdája, hogy a válás nehéz perceit megkönnyítse, megígérte, hogy Lumpi elsőszülött leg­ szebb gyermekét el fogja küldeni nekünk. Úgy is lett Egy szép napon a posta kis faketrecet hozott, benne egy kölyök­ kutyával. Nem volt nagyobb, mint két ököl, de ugyanolyan volt, mint az anyja. Az egész család nagy örömmel gondozta, babusgatta és Lumpi, — mert ezt a ne­ vet kapta, az anyjához fűződő szép em­ lékekre való tekintettel, — nagyon bol­ dog és megelégedett volt A kis Lumpi a szürke hétköznapi életünkbe csöppent bele, aszfalt és kőfa­ lak közé, ködös télvégi hangulatba. Ott az a Lumpi szabad volt, mint a madár, nem volt kerítés, korlátlanul járhatta az erdőt, hajszolhatta a nyulat, hempereghetett a kövér illatos fűben. Itt az akis Lumpi bezárva, rabság­ ban éli napjait, nem is tudja még, nem is ismeri az erdőt ezerféle illatával, va­ rázsával, neszével, zajával. Legfeljebb az udvaron kapargálbat a piros salakban. Mikor idáig értem, védőbeszédem­ ben magamban már fel is mentettem Lumpit Ereztem, hogy nem kötelezheti őt a nobles obiige, az előkelő szárma­ zás, a kutyabőr pedígre. De még az atavizmus sem. Itt ebben a környezetben, ilyen körülmények között nem lehet tőle többet kívánni, mint azt, hogy egyszerűen kutya legyen. Fajának egyik egyede. Se több, se kevesebb. Tud szolgálni, pacsit adni, szótfogadni és ezzel kiérdemli a mindennapi kosztját. Kutya sors. így mondjuk mi emberek. De áll­ junk meg itt egy percre. Vájjon hányán mondhatják el magukról a gondolkozók, az értelmes szellemi lények, hogy a sors odaállította őket, ahová terveik, vágyaik, céljaik, elképzeléseik szárnya hajtotta ? És vájjon hány embernek adatik meg, hogy olyan körülmények között és olyan környezetben verhet gyökeret, ahol Isten adta lelki, szellemi és sai javára ? I Azt hiszem nem túlzás az a megállapítás, hogy ez csak nagyon ke­ vésnek jut osztályrészül Mert az adott képességek érvényesítése legtöbbször nem­ csak az egyénen múlik, hanem azon, hogy a véletlen, a jó vagy balsors hová veti az érett embermagot. Milyen talajra, mi­ lyen környezetbe hull A kövek közé, vagy a sűrű erdőbe hullott buzamag is kikel, megnő, csak éppen kalászt nem terem. Igaz, hogy a kövek között is akad­ hat egy gyüszünyi termő föld és az er­ dőnek is vannak zugai, ahová betör az éltető napsugár és megérleli azt az egy kalászt. Ézek a kivételek, amelyek a sza­ bályt ' vannak hivatva megerősíteni. A ritka szerencse fiai. A többi mostoha vi­ szonyok között satnyán nő fel és éli hét­ köznapi életét. Emberi sors. Szolgálni, szótfogadni és kiérdemelni a mindennapi kenyeret Elhatároztam, hogy Lumpit tavaszszal kiadom falura. Ott van erdő, rét, — szabadság I Ott hajszolhat nyulat, keres­ het sündisznót, játszhat a gyerekekkel. Tudom ott meg lesznek vele elégedve uj gazdái és ö is boldogabb lesz. Talán há­ lás is lesz nekem. Mert oda való, ott az Ő helye. Kár, hogy az emberekkel ezt nem lehet megtenni Vagy igen ? testi képességei �A MUNKA Salgótarján, 1937 április 17 „Az ötszázéves cigánymuzsika.” A „ Munka ** XV. évfolyamának 15. pontok tennék kívánatossá.** Ilyesmit bi­ Máma foglalkozik a cigányzene ötszáz- zony nem szabad leírnunk, mert elárul­ éyes múltjával. Jóleső örömmel olvastam a sorokat és bennük a megérdemelt elis­ meréseket és dicséreteket, mert jogos büszkeséggel töltheti el a magyar cigányt az a tény és tudat, hogy ők a hivatott előadói a magyar népzenének A ma­ gyar népiélek úrrá lett az ő érzésvilá­ gukon s úrrá lett azért, mert a magyar népiélek a magyar földből fakadt s en­ nek a magyar földnek televénye — köve, vize — levegője, fája — virága, mindene magyar, még a szellője is, még a sóhaj­ tása is, még a fájdalma is és mert e föl­ dön bizony lelke van a televénynek, kő­ nek, víznek, levegőnek, fának és virág­ nak is. A magyar népzenéről és a magyar cigányzenéről dicséreteket mondani még túlzó fokokban is minden túlzástól men­ tes méltatás. De azt sem túlzás mondani, hogy a magyar népzene és a magyar ci­ gányzene örök, mert addig amig lesz kebel, melyben magyar szív dobog, addig lesz magyar nene is, hogy a magyar szív érzései­ nek gazdag kincsü tárházát megnyissa s onnét, mint a bőség szarujából ontsa a magyar lélek változatos és gazdag aján­ dékait A magyar nótát megszólaltató ci­ gányt magyaros zamatu zenei erényei a mi magyar világunkban megbecsült ér­ tékké tették s ezt az értéket nem kell, de nem is szabad oly módon növelni akarni, hogy más értékeket leszóljunk, vagy le­ ócsároljunk. A magyar müzenéről úgy megemlé­ kezni, mintha az magyar népzene rákfenéje volna, hatalmas túlzás és merészség is egyben. A magyar népzene minden egyes dala nemzeti vagyonunk egy-egy ér­ téke, de azok a dalok, amelyeket a müzene is megszólaltatott s amelyeket egy Bartók és Kodály hatalmas zenei alkotásaik fő motívumaivá tettek, azok a magyar népzene gyöngyei, melyek csil­ logtak a népzenében is, de a műzené­ ben ragyognak. Azt nem szabad irni, amit a cikk­ ben igy olvasok: „A müzenének, mely so­ sem tévesztendő össze a népzenével—diszszonáns hangzataival festeni alá a müzené­ nek fel nem dolgozott magyar nótát és azt ebben a köntösben bemutatni indo­ kolatlan és veszedelmes, mivel megváltoz­ tatja annak eredeti lényegét. A magyar nóta úgy, ahogy azt általánosságban a cigányok játszák és ahogy az átment a magunk és a külföld köztudatába, oly nagy nemzeti érték, amelynek megvál­ toztatásával nem szabad kísérletezni még akkor sem, ha ezt magasabb zenei szem­ juk azt, hogy a zenéhez keveset értünk. De azt sem szabad leirni, hogy: „Végtelenül sajnálatos, hogy a magyar cigánymuzsika az utolsó évtizedekben a „modernség** örve alatt, amely nem egyéb a külföld majmolásánál, sokat veszített népszerűségéből a jazz-bánd állal.** Azért nem szabad ezt leírnunk, mert ez nem felel meg a történelmi hűségnek, hiszen, hogy messzebb ne menjek a mazurka, a polka, a walzer, a boston, a francia né­ gyes stb. mind szívesen járt táncok vol­ tak, noha ezek sem voltak magyar tán­ cok és idegen is volt a zenéjük, de a csár­ dás túlélte őket, mint ahogyan túl fogja élni a mostani idegen táncokat is, addig amig csak egy magyar is lesz a világon. Ne ócsároljuk a fiatalságot, hogy szereti az uj táncokat s ne bántsuk az öregeket sem, akik megértik a fiatalságot. Azután nem is a fox-trott, tangó, rumba stb. ho­ nosították meg a levetkőztető női diva­ tot, sem pedig az erotikus táncolást, mert ezek a dolgok nem a zenén és nem a táncon múlnak, hanem kizárólag a tán­ colókon, akik ilyesmit képesek a csár­ dásban is elkövetni, vagy esetleg elkö­ vetik minden tánc nélkül is. Legyünk óvatosak a jazznek szánt „barbár** jelzővel, mert a jazz zeneszá­ mai is egy-egy nép zenéjéből fakadtak és az e zenére járt táncok nemzeti tán­ cok, akár a mi csárdásunk, amelyet még alig egy-két évtizede a nyugat szintén „barbárának tartott, de ma már polgár­ jogot nyert. A magyar cigányzene előkelő he­ lyezését nem kell komolytalan ócsárlásokkal javítani akarni, mert ez a gyen­ geség jele volna, viszont tagadom, hogy a magyar cigányzenét bármilyen más zene gyengíthetné abban a szerepkörében, ahol ötszáz éve hivatása van s ezt a hi­ vatást le sem irható tökéletességgel tölti be. A magyar cigányzenészek Salgótar­ jánba szakadt fiaihoz csak annyit üzenek, hogy istenadta tehetségükkel nagy fel­ adat és nagy hivatás vár rájuk, ami azon­ ban komoly munkát, szorgalmas tanulást jelent számukra, mert a komoly felada­ tot ellátni, a szép és nemes hivatást be­ tölteni csak értékes felkészültséggel lehet Meg vagyok győződve arról, hogy a sal­ gótarjáni cigányzenészek az ötszázéves cigányzene ünnepségein és azután is a legtökéletesebb cigányzenével fognak bennünket megörvendeztetni, s ha ez igy lesz, akkor boldogulni fognak a ci­ gánymuzsikusok. Adja Isten hogy boldo­ guljanak I G. R. 3 oldal Filléres gyors Budapestre. Áp­ rilis hó 25-én „Színházi filléres gyorsvo­ nat** megy Budapestre. A vonat reggel 6 óra 10 perckor indul a Főtéri állomás­ ról és Zagy vapálfalván, Kisterenyén, Nagybátooyban, Pásztón, Apczagyvaszántón és Selypen megáll. Budapestről visszain­ dul éjfél után 5 perccel. Menettérti jegy ára 3.10 P. Vasúti jegyek és kedvezmét nyes színház jegyek a Peész-cukrászdá­ ban és a Gutmann-féle csemege üzlet­ ben válthatók. A legutóbbi Budapesti fil­ léres vonatra a vonat indulása előtt pár nappal már nem lehetett jegyeket kapni, jól teszi mindenki, ha jegyéről idejében gondoskodik, mivel tudomásunk szerint, már nem sok jegy áll az elárusítók ren­ delkezésére. Meghívás. Az 1898: XXIII. törvényeik alap­ ján alakult Országos Közbonti Hitelszö­ vetkezet kötelékébe tartozó Salgótarjánvidéki Takarék és hi­ telszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja 1937 évi április hó 25-én d. e. 11 óra­ kor, határozatképtelenség esetén 1937 évi május hó 9-én d.e. 11 órakor a vá­ rosháza kis tanácstermében Rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 37 §-a értelmében meghivatnak. Napirendi úgy száll a kapuba s Géczy nem tudja kivédeni 1:0. Á 15. percben Takács IV. megsérül* ez okozza az első torpanást az SBTC játékában, egyenlítésre ’ azonban még telik az erőből. Á 20. percben Bret­ ter szögletét Túrán kapura fejeli, Barna maga elé üli, vetődik is utána, de Ta­ kács III. a kapuba kotorja előle a labdát 1:1. A 33. percben Szabó kap rúgást a térdébe és kiviszik. 7 perc múlva jön vissza, de csak statisztál jobbszélen (I) a mérkőzés végéig. Ménich bekkel. A 41. percben tumultus keletkezik az SBTC 5-ösén s Molnár a felugró labdát befe­ jeli. 2:1. A II. félidőben az SBTC felforgatja csatársorát s ez végleg megbénítja a csa­ patot. Egyelőre az SBTC van még ugyan támadásban, de csak a 16-osig jutnak el, amin túl a csatársor semmire sem képes. A 7. percben Bretter óriási helyzetben luftol. A 21. percben két szöglet is van, de mindkettő eredménytelen. A 24. perc­ ben a Csepel rendszeresebb, jobb játéka eredménnyel jár. Sőtér a labdára startoló Géczy elől a kapuba gurít 3:1. Sok Cse­ pel támadást szabálytalanul is akaszt meg az SBTC, de mégsem kerülheti el, hogy a 37. percben újabb gólt ne kapjon. Ső­ tér faképnél hagyja a hallókat, kiszökik a bekkek között is és gólt lő. 4:1. A kö­ zönség egy része indul hazafelé; nem bírja az SBTC csapkodó, kiábrándító já­ tékát. A 42. percben a szerencse menti meg Géczy kapuját az ötödik góltól. Még egy szögletet rúg az SBTC és a már sza­ porán hulló esőben vége a vergődésnek. Szögletarány 7:0(1) az SBTC javára. (!) A múlt vasárnapi Szürketaxi elleni jó szereplés után kiábrándítóan játszott az SBTC. Takács IV. és Szabó sérülése enyhítő körülmény ugyan, de nem ma­ gyarázat és mentség. A csatársor a gól­ lövésnek eddig sem volt mestere, most azonban még helyzetet is alig tudott te­ remteni s a jó mezőnyjáték is elmaradt Nagy baj, ha már Havas hiánya is a csa­ társor teljes megbénulását jelenti. Soltész­ nak egyetlen hasznos mozzanata sem volt, Bretter és Borsányi is több rosszat csi­ nált, mint jót. Takács III. volt a legszor­ gosabb és talán Ménich, ha elől marad. — A fedezetsor, a csapat állandó meg­ bízható része is nagyon nyikorgott Min­ dig lemaradtak a csatársor mögött s igy az ellenfél 16-osánál sorra összeomlottak a támadások. Takács IV. sérülten játszott, Turánnak és Kecskésnek csak perceik voltak. — A védelemben Ménich, külö­ nösen pedig Stenge sokat dolgozott, de hibáik is voltak. Géczy sem volt a régi. A Csepel, bár kevesebbet volt tá­ madásban, mint az SBTC, gyors és ered­ ményes csatárjátékával és szilárd védel­ mével biztosan és megérdemelten győzött. Kitűnt Sőtér, Hegyes, Rozgonyi és Seregi 1. Múlt évi űzleteredményről szóló jelen­ tések tárgyalása. 2. Zárszámadások megvizsgálása és a fel­ mentvény megadása. 3. Mérleg megállapítása. 4. Tiszta jövedelemről való rendelkezés. 5. Az igazgatóság 3 tagjának választása. 6. A felügyelőbizottság 3 tagjának vá­ lasztása 7. Igazgatósági tagok napibiztosi dijának, felügyelőbizottsági tagok Ve évi vizs­ gálati dijának megállapítása. 8. ifj. Győri János, Bodor János és Pokornyi Sándor féle ingatlanoknak árveré­ sen történt megvételének és eladásá­ nak bejelentése. Netáni indítványok. Az 1936. évi bó január 1-én a ta­ gok száma '807, üzletrészeink száma pe­ dig 1596 volt, az év folyamán belépett 61 tag 180 üzletrésszel, kilépett 49 tag 72 üzletrésszel, tehát maradt az 1936 év végén 819 tag 1704 üzletrésszel. 1937 évi január hó 1-étől pedig a közgyűlést megelőző március bó végéig belépett 19 tag 22 üzletrésszel, kilépett 4 tag 8 üz­ letrésszel, marad 834 tag 1718 üz­ letrésszel. A felügyelőbizottság által megvizs­ gált 1936 évi mérleg a szövetkezet he­ lyiségében kifüggesztetett és mindenki ál­ Az utólsó 5 p.-ben 2 gólt lőtt ózd. tal megtekinthető. (1:1) Kelt Salgótarján, 1937 április 4-én. Perfekt gép és gyorsirónő, le­ Az igazgatóság. 800 néző. Biró : Zimmermann. hetőleg irodai munkában jártas állandó Góllövő: Tóth (2), Pollák, ill. Godó. alkalmazásra, azonnali belépésre ke­ ÓVTK : Sztani, Asztalos, Majercsik* restetik a Singer Varrógép R. T. — Tomaj, Bisztri, Dobos — Rusznyák, céghez. Személyes bemutatkozás az üz­ A Salgótarjáni Takarékpénz­ Pohner. Pollák, Tóth, Füsselberger. leti órák alatt tár kézizálog üzletulajdonos közhírré „Ü": Goda, Gáspár, Mrász — Ruteszi, hogy mindazon zálogtárgyak, me­ zsinszki, Hegyi, Chmell — Godó, Janlyek zálogház üzletében elzálogosítva Walkampf, Nyerges, Szentkuti. A Salgótarjáni Keresztény Iparosok lettek, és amelyek kiváltási határideje csár, Az „Ü** kezd jobban és támad az Fogy, és Értékesítő Szövetkezete 1937. évi február hó 28-án lejárt és az 1937. április 25-én (határozatképtelenség árverés napjáig sem kiváltva, sem meg- első negyedórában. Helyzetek is bőven esetén, 1937. május 2-án) d.e. 11 órakor ujjitva riem lesznek, 1937. évi április adódnak Walkampf előkészítései nyomán, de a csatárok kihagyogatják. Szentkuti, az „Ipartestület** székházéban tartja hó 22-én délután 2 órakor, szükség Jaocsár, majd Godó lőhetne gólt. A 21. esetén folytatólag 1937. évi április hó az ÓVTK támad, Gáspár nem vigyáz 23-án délután 2 órakor kezdődő Tóthra s az ózdi gólzsák közelről a há­ melyre a t tagokat tisztelettel meghívja nyilvános árverésen a zálogház üzlethe­ lóba emel. 1:0. Hamarosan egyenlít az az IGAZGATÓSÁG. I lyiségében el fognak adatot „Ü“. A 23. percben Szentkuti szabadrú­ Tárgysorozat: gása Godóhoz száll, aki rögtön lő s lö­ 1. Elnöki megnyitó, a jelen jegyzőkönyv vése a balsarokban akad meg. 1:1. A hitelesítésére két tag kijelölése. félidőig szép játék folyik, némi „Üu fö­ 2. A fault közgyűlés jegyzőkönyvének Gyatrán játszott az első csapat lénnyel. felolvasása. A II. félidőt az ÓVTK nagy iram­ 3. A zárszámadások előterjesztése. mal kezdi s fölénybe is kerül. Tóth 4. Az igazgatóság jelentése, a nyereség Bíró : Auspitz. lesz a center s irányításával veszélyesek elosztására szóló javaslat és erre ha­ 1000. néző. Góllövö : Sőtér (3), Molnár, ill. Takács III. a támadások. A 13. percben az „Ü** tá­ tározathozatal Valamint a felment­ mad, de előbb Szentkuti, aztán Godó Csepel: Barna — Takács, Rozgonyi vény megadása. ront A 30. percben van a mérkőzés 5. A felügyelőbizottság jelentése és a — Seregi, Gere, Kupi — Szabó, Hegyes, egyetlen szöglete az ÓVTK ellen. Nagy Sötér, Molnár, Frigyes. felmentvény megadása. az iram, különösen Ózd küzd a győztes 6. Alapszabály módosítások az előirt SBTC : Géczy — Szabó, Stenge — gólért, de Mrász és Gáspár keményen 21, 23, 24 és 25 §§-okra. Takács IV., Túrán, Kecskés — Bretter, rombolják a támadásokat Közben az 7. A felügyelőbizottság megválasztása. Takács III., Soltész, Ménich, Borsányi. „Ü**-nek van megint meccsdöntö hely­ Mérleg. Jól kezd az SBTC s az első 5 perc­ zete, de Godő ismét elügyetlenkedi A VAGYON: Pénztár 2.124'57 P. Áru ben két szögletet is rúg. A 6. percben 40. percben törik meg a jég. Pollák éles 15.724 97 P. Berendezés 2.229 83 P. bontakozik ki az első csepeli támadás, lapos szabadrúgással a 16-os sarkáról Adósok 12.865 84 P. Értékpapír 120'—P. amelyből azonban mindjárt meg lehet ál­ Ózdnak szerzi meg a vezetést. A hátra­ összesen 33.065'21 P. TEHER: Rész­ lapítani, hogy a profik tudnak. Az SBTC lévő időben is az ÓVTK támad s a 45. jegytőke 5846’50 P. Tőketartalék 12324'59 van még fölényben sa 11. percben mégis percben Tóth ügyesen játssza át magát P. Hitelezők 14.644’65 P. összesen a Csepel jut vezetéshez. Sőtér 20 m-es a bekkeken s még egy gólt lő. 3:1. Szögletarány 1:0 az BÜ“ javára. szabadrúgását, mintha zsinóron húznák, 33.065'21 P. ÓVTK-SBTC„U“ 3:1 Ne küldjük leányainkat külföldre I A külföldi iskoláknál többet nyújt a budapesti BAAR-MADAS református leánynevelő intézet. Alapos nyelvi kiképzés. Nyolc osztályú gim­ názium. Internátus. Továbbképző. (Gyors-, Ípiró-, főző- és varróUnfolyam.) gszebb és legegészségesebb helyén. Lőrántfy ZsuzsAnna-ut 3. sz. Teljes modern berendezés. Mérsékelt árak. Kívánatra tájékoztatással szolgál az Igazgatóság. Városunkban letelepett rövividebb időre Jakab Károly festőművész, aki .közismert kiállítója a tárlatoknak. Portré festményeit a kritika nagy elis­ meréssel méltatta. A Hangya kirakatá­ ban egy helybeli uriasszony portréja ál­ talános tetszést aratott. Megrendeléseket kér Füleki-u. 7. sz. alá. Eladó kétszobás konyha és élés­ kamrás uj ház a Rimaszombati u. 17. sz. alatt Háromszobás lakás mellékhe­ lyiséggel és magánudvarral kiadó. Bőveb­ bet Krajcsovics Gyulánál. Kettős öngyilkosság. Folyó hó 15-én hajnalban a bányatársulati kaszinó fölötti erdőben halva találták Kovács Géza 21 éves zagyvarakodói munkást és Vopicska Erzsébet 18 éves inászói leányt. A fiatalok előző délután együtt voltak a leány szüleinek lakásán. Este eltávoztak hazulról s éjjel ílóbert puskával öngyil­ kosságot követtek el éretlen szerelmi ok­ ból. Hogy az öngyilkosság, vagy esetleg gyilkosság milyen sorrendben folyt he, örökre titok marad. A fiú 3 búcsúlevelet hagyott hátra. Árverési hirdetmény. Meghívó. évi rendes közgyűlését, SPORT Csepel—SBTC 4:1 (2:1) �A MUNKA 4 oldal 3. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének fel­ olvasása és hitelesítése. 4. Egyesületi a Salgótarjáni „Tnrul“-nyomda rt ügyek. Előadó: Környei József róoatelepi bányatársulati tanító. 5. Indítványok. folyó évi április hó 25-én d. c. 6. A jövő évi közgyűlés helyének meg­ 11 órakor Salgótarjánban a nyomda állapítása. 7. Tagsági dijak beszedése. helyiségében tartandó Ezután a pedagógiai szemináriumi érte­ kezlet következik. Meghívó XIII. évi rendes közgyűlésére. Tárgysorozat i Igazgatósági jelentés. Felügyelőbizottsági jelentés. Zárószámadások előterjesztése. Igazgatóság és felügyelőbizottság ré­ szére a felmentvény megadása. 5. Igazgatósági tagok választása. 6. Felügyelőbizottsági tagok választása. 7. Alapszabályszerüleg benyújtott indít­ ványok tárgyalása. Salgótarján, 1937. április 15-én. Az IGAZGATÓSÁG. 1. 2. 3. 4. APOLLÓ MOZGÓ 1937. április 17, 18, 19 és 20-án A legszebb, a leghatásosabb, a legma­ gasabb nívójú magyar film az: ÉVFORDULÓ Kiég: M. híradó. 1937. április 21 én és 22-én Farkas Miklós zseniális magyar filmren­ dező parádés filmje : Varieté Kiég.: Főz híradó. Az Egyesült Keresztény Nem. zetí Liga balassagyarmati osztálya áp­ rilis 4-én ünnepélyes keretek között tar­ totta évi rendes közgyűlését A közgyű­ lésen jelén volt és felszólalt dr. Viczián István ny. államtitkár, a Liga propaganda és szervezési szakosztályának elnöke. Je­ len volt még a központ részéről a fővá­ ros VIII. kér. liga elnöke, dr. Schaller Sándor fővárosi ügyvéd is. Az elnök megnyitó és üdvözlő szavai után dr. Vi­ czián István ismertette a Liga keletkezé­ sének okait s fennállásának ma is válto­ zatlanul szükséges voltát Rámutatott arra a veszedelemre és hatalmi erőre, amely ellen az egész világ kereszténysége küzd és küzdenie kell. A szónok végül to­ vábbi kitartásra és munkára hívta fel az elnökséget I A nagyhatású beszéd a je­ lenvoltakban mély benyomást keltett és élénk elismerést váltott ki, A közgyűlé­ sen vitéz Honfi Sándor zenekiséret mel­ lett régi kurucnótákat adott elő tároga­ tón, majd Esztergályi Dénes VIII. oszt, gimn. tanuló nagy lendülettel szavalta el Székely Sándor „A rab magyarokhoz** cimü költeményét. A közgyűlésen meg­ jelentek Balassagyarmat társadalmának vezető egyéniségei, az egyházak lelki­ pásztorai, a nőegyletek képviselői, az iparososztály, a nyugdíjas vasutasok és altisztek közül számosán, összesen kb. 100 fő ligatag. A díszközgyűlés a cigány­ zenével kísért tárogató hangjai mellett oszlott szét Bányamoxgók hírei. A baglyasaljai és pálfalvai bányamozgókban vasár­ nap, folyó hó 18-án, délután és este, csak 16 éven felüliek számára bemuta­ tásra kerül: A HAZAÁRULÓ cimü, L* Herbier által rendezett, kitűnő francia film, Forbes angol hadnagyot Bagdadba vezénylik, ahol találkozik régi szerelmé­ vel Joice-szal, aki Stark ezredes felesége lett A hadnagyot veszélyes feladattal bízzák meg, de egyrészt árulás gyanú­ jába keveredik, másrészt pedig az a lát­ szat támad, mintha felújította volria régi szerelmét az ezredes feleségével. Ebből erősen drámai konfliktus keletkezik, de a hadnagy kitünteti magát a lázadó kurdok elleni harcban és minden tekintet­ ben bebizonyítja ártatlanságát Főszerep­ lői : Nagy Kató és Pierre Richard Wilm. A műsort kiegészíti: „Brioni szigete** kulturfilm és Fox világhiradó, Meghívó. A Nógrád-Hontvármegyei Tanítóegyesület „Salgótarjáni Köre** pedagógiai szemináriumi értekezlettel kap­ csolatosan 1937. évi április hő 24-én (szombaton) délelőtt 3/<9 órától kezdődőleg tartja rendes gyűlését Salgótarjánban, az acélgyári elemi népiskola tornatermé­ ben, amelyre a tagokat és tanügybarátokat tisztelettel meghívjuk. Közgyűlés: 1. Hiszekegy. 2. Elnöki megnyitó és je­ lentés. Tartja : Buchticska Antal bányatársulati tanügyi előadó, járásköri elnök. Salgótarján, 1937 április 17 Telefonszám: 46’ SALGÓ SERLEG CSOPORT mint ÉLASz. MÁtravidéki III. osztály HIVATALOS KÖZLÖNYE Hivatalos helyiség: Salgótarján, Fő-utca 244. szám. - Közli: TÁBORI GYULA főtitkár Salgótarján m. város polgármesterétől. 5399/1937. A. Csoport. Egyesbíró. Versenytárgyalási hirdetmény. Kivonat az egycsbiró április hó 13-án tartott ülisínek jegyzőkönyviből. Salgótarján m. város polgármestere nyilvános versenytárgyalást hirdet a vá­ rosi köztemetőben építendő ravatalozóház föld-, kőműves-, elhelyező-, szigetelő-, ács-, tetőfedő-, bádogos-, burkoló-, mükövező-, asztalos-, lakatos-, mázoló-, üve­ ges-, szobafestő-, vízvezeték és villamos­ világítási munkáira. Az egyes, munkane­ mekre külön-külön is tehető ajánlat A teljes szövegű versenytárgyalási hirdetmény, ajánlati minta és költségve­ tési űrlapok ingyen, a tervek pedig ön­ költségi árban hétköznaponként 9—12 óráig a város mérnöki hivatalában sze­ rezhetők be. Posta utján való megküldés céljára 50 fillér postabélyeg mellékelendő. Bánatpénz az ajánlati végösszeg 2 (kettő) százaléka. A szabályszerűen kiásott és össze­ fűzött ajánlatok sértetlen pecséttel lezárt borítékban elhelyezve, a borítékon „Aján­ lat az 5399/1937. sz. versenytárgyalási hirdetményben közölt ravatalozóház épí­ tési munkáira** felírással f. évi május hó 4-én d. e. 11 óráig a város iktató hiva­ talába adandók be. Szabálytalanul kiállított, elkésve ér­ kezett, vagy távirati utón tett ajánlatok nem vétetnek figyelembe. Salgótarján, 1937 április 10. Polgármester. Felszólítja azokat az egyesületeket, melyeknek csapatai felsőbb osztályokban is játszanak, hogy a tavaszi sportfélévben szereplő standard játékosok névjegyzékét haladéktalanul terjesszék be. Ámig az uj névjegyzék be nem érkezik, az elmúlt sportfélévben beadott névjegyzék ér­ vényes. A SAC kérelmének helyt ad s pá­ lyájának használhatatlansága miatt április hó 18-ra kitűzött SAC—SBTCIII. mér­ kőzést elhalasztja. Azonnali játékjog felfüggesztés terhe mellett kötelezi az Á. csoportban sze­ replő egyesületeket, hogy az SCCs mint ÉLASz Mátravidéki III. osztály hivatalos közlönyének dija fejében havi 1 P., illetve évi 12 P-t az SSCs-hez fizessenek be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az egyesületre, amely úgy az elmúlt fél­ évben, mint a jelen félévben már befi­ zette a közlönydijat. Ugyancsak azonnali játékjog fel­ függesztés terhe mellett kötelezi az egye­ sületeket, hogy az ÉLASz-nak járó havi 2'50 P. tagdijat minden hó 15-ig Mis­ kolcra befizetni tartoznak. A M. Kir. állami rendőrség salgótarjáni kapitánysága. 638/1-1937 szám. Tárgy: Gépjármüvek ellenőrzése. Hirdetmény „A m. kir. Belügyminiszter 108.000/ 1937 Bm. sz. rendeletével a közúti for­ galomban résztvevő magán és közhaszná­ latú személy és teherszállító gépkocsikat, motorkerékpárokat, különleges gépjármü­ veket (ideértve a vontató gépjármüveket is), illetőleg gépjárműveket és pótkocsi­ kat valóságos és jogos üzembentartójuk, a forgalombiztonság szempontjából való megvizsgálás végett bemutatni kötelesek. A bemutatás és megvizsgálás 1937. áp­ rilis 1. — 1937' junius 30-ig bezáróan a telep, illetőleg a lakóhely szerint illeté­ kes L fokú rendőrhatóságnál (Salgótar­ jánra nézve a Budapesti Főkapitányság VIII. kér. Juranics utcai vizsgáztató te­ lepe) eszközlendő, A Budapesten és a budapesti ke­ rületben nyilvántartott vidéki gépjármü­ vek pontos vizsgáztatási idejére vonat­ kozólag útbaigazítást adnak a salgótar­ jáni m. kir. rendőrkapitányságon, a sal­ gótarjáni városházán és a városi hirde­ tési oszlopokon elhelyezett hirdetmények. A gépjármükerületí rendőrhatóság a kellően megindokolt esetben a gépjár­ müveket és pótkocsikat, póttengelyeket az érdekeltek szabályszerűen felbélyeg­ zett kérelmére, a gépjármükerület szék­ helyén kívül is megvizsgálja, amennyiben a kiszálással kapcsolatosan felmerülő vizs­ gálati dijak és költségek megtérítéséhez hozzájárulnak. A szabályszerű beadvány! illeték alá eső kérvényt az érdekeltek legkésőbb 1937 május hó 5-ig terjeszthetik elő. A kérvényben feltüntetendő és szükséges adatokra vonatkozólag hatóságom is szol­ gál felvilágosítással (22-es szoba.) A vizsgálathoz szükséges űrlapokat hatóságom díjtalanul bocsátja az érde­ keltek rendelkezésére. Amennyiben a felsorolt gépjármü­ veket és pótkocsikat üzembentartójuk a megjelölt időpontig nem mutatja be megvizsgálás végett, ezt a mulasztást hiteltérdemlően nem igazolja, illetőleg megvizsgálás nélkül tartja üzemben, for­ galmi engedélyét, igazolólapját és rend­ számtábláját be vonják és kihágást követ el, melyet 200 pengőig terjedhető pénz­ büntetéssel kell büntetni. Salgótarján, 1937. április 10. Dr. Jánouy Nyomatott: „A MUNKA"-nyomdában Salgótarján, Tekionazám: 46 Április 18-1 mérkőzések i Egyesület óra pálya KBSEII.—MRTK SSE III.—PBÜSEIII. NŐSE—ETK Vr3 3/i2 V<3 KBSE SSE NŐSE Veiss Amold egyesbiró. Tábori Gyula előadó. B. és C. Csoport. Intéző és Fegyelmibizottság. Kivonat a Bizottság április hó 13-án tartott ülésének jegyzőkönyviből. A Bizottság tudomásul veszi ZTC bejelentését, mely szerint nevét Zagyva­ rónai Levente Egyesület alosztálya (ZLE) névre változtatta. És közli az összes egyesületekkel, hogy a sorsolásban meg­ jelölt ZTC alatt ezután mindig ZLE ér­ tendő. Egyben kötelezi a ZLE-t, hogy 10 napon belül a ZTC névre szóló já­ tékos igazolványait átírás céljából a tit­ kársághoz terjessze be. Tudomásul veszi ETK-nak a pálya használhatatlanságára vonatkozó bejelen­ Salgótartán m. város polgármesterétől. 5398/1937. Versenytárgyalási hirdetmény. (Kivonatos) Salgótarján m. város polgármestere nyilvános versenytárgyalást hirdet a Pécskő-, Régiposta- és Salgó-utcában, továbbá az Erzsébet-téren létesítendő cca 1000 m3 aszfaltjárda építési munkáira. A teljes szövegű versenytárgyalási hirdetmény, ajánlati minta, költségvetési űrlapok és különleges feltételek hétköz­ napokon 9—12 óráig a város mérnöki hivatalában díjmentesen szerezhetők be. Posta utján 36 fillér postabélyeg bekül­ dése ellenében küldetnek meg. Bánatpénz az ajánlati végösszeg 2 (kettő) százaléka. Á szabályszerűen kiállított és össze­ fűzött ajánlatokat sértetlen pecséttel le­ zárt borítékban elhelyezve, a borítékon „Ajánlat az 5398/1937. sz. versenytár­ gyalási hirdetményben közölt aszfaltjárda építési munkákra." felírással f. évi május hó 4-én délelőtt 11 óráig a város iktató hivatalába kell beadni. A szabálytalanul kiállított, elkésve érkezett, vagy távirati utón tett ajánla­ tok nem vétetnek figyelembe. Salgótarján, 1937. április 10. Polgármester. A starjáni kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. 7497/1936. Árverést hirdetménykivonat A m. kir. Kincstár végrehajtatónak, Med­ ve! Vilmosné, sz. Breuer Olga végrehajtást szen­ vedő ellen indított végrehajtási ügyében, a telek­ könyvi hatóság, a végrehajtató kérelme követ­ m. kir. rendőrkapitány keztében az 1881. LX. L-c. H4, 146. és 147. fij. a kapitányait vezetője. valamint az 5610/1931. 35 000/1931. I. M. szu tését s a folyó hó 11-re kitűzött ETK B. —KSE mérkőzés elhalasztását. Április hó 11-re kitűzött JTC—ZTC mérkőzés 2 pontját a szabályzat 213. §-a alapján gólarány nélkül JTC javára írja, ZTC meg nem jelenése miatt. Egyben kötelezi ZTC-t, hogy 8 napon belül JTCnek 5’40 P. biródijat és 2 P. pályameszelési dijat, összesen 7 40 P t játék­ jog felfüggesztés terhe mellett fizessen meg, ezen összegen felül megmaradt bá­ natpénz 2'60 P-t a ZTC-től mint külön büntetést az SSCs pénztára javára bevé­ telezni rendeli el. MLK-nak SFC B. elleni óvása ügyé­ ben felszólítja SFCB-t, hogy a következő intézőbizottsági ülésen jelentse, hogy az 1936. év november 14-i hivatalos köz­ lönyben közzétett határozat szerint MLKnak megfizette-e a 6 50 P-t. Ha igen, azt a Bizottság előtt elfogadható módon igazolja. Igazolásának elmaradása esetén is döntést hoz a Bizottság. Felszólítja azokat az egyesületeket, melyeknek csapatai felsőbb osztályokban is játszanak, hogy a tavaszi sportfélévben szereplő standard játékosok névjegyzékét haladéktalanul terjesszék be. Ámig az uj névjegyzék be nem érkezik, az elmúlt sportíélévben beadott névjegyzék ér­ vényes. Április 18-i mérkőzések : Óra Egyesület HSEt-ZISE JTC—SISE KAC-SFC B. BSE Rau-ZTC MLK—SBTC Lev. PBTK—VÁC KBTK-MTE ZISE B.—RTC SBTC Tör.-KSE Pálya 3 3 2 4 3 ’M 3 3 d.e. 10 HSE JTC BSER. BSE R. MLK PBÜSE KBTK ZISE SBTC Tábori Gyula főtitkár. Kelemen István elnök. Elnökség’. Kivonat az elnökség április hő 14-én tartott ülisinck jegyzőkönyviből. Az elnökség az intéző és fegyelmi­ bizottság által felülbírálás végett hivatal­ ból áttett METSE ügyet felül vizsgálta és az intéző és fegyelmibizottságnak idevo­ natkozó határozatát tudomásul veszi, il­ letve azt jogerőre emelt Krepuska Géza elnök. ' Tomka Gyula titkár. rendclctck értelmében elrendeli a végrehajtási árverést 265 ar. P köztartozás és ennek 1931. évi január hó 26. napjától járó 9 százalék kamata, az árverési kérvényért ezúttal megállapított 2 P 80 f. költség, valamint a csatlakozottaknak ki­ mondott Salgótarjáni Népbank R.-T. 1500. P, 500 P4-1000 P-f-800 P, Sonncnschein Dávid 40 P tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a salgótarjáni kir. járásbíróság területén lévő Sal­ gótarján megyei városban fekvő s a salgótarjáni 35. szu tjkönyvbsn A. I. 5. sorsz. 1388/134. hrsz. alatt foglalt „Ház, udvar és kert" ingatlanból a B. 43. sorrzám szerint Medvei Vilmosné sz. Breuer Olga végrehajtást szenvedett nevén álló illetőségére 3500 P kikiáltási árban, azonáltal a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. javára be­ kebelezett kőszénkiaknázási szolgalmi jognak fenntartásával, valamint őzv. Gyurcsik Istvánná sz. Vinter Anna javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jognak és a Breuer Fülöpné sz. Stossel Mária javára bekebelezett holtig tartó haszonélvezeti jognak fenntartásával, mely in­ gatlan illetőség a m. kir. Kincstár és a Salgótar­ jáni Népbank R.-T. végrehajtatók érdekében a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron alul, Sonnenschcin Dávid csatlakoztatott végrehaj­ tató érdekében pedig 4800 P vételárnál alacso­ nyabb áron alul el nem adható. A telekkönyvi hatóság az árverésnek, a tkvi hatóság hivatalos helyiségében Vaskapu-utca 1. szám 4. ajtó megtartására 1937. évi május hó 4. naplónak délelőttjét tűzi ki. Az árverelni szándékozók kötelesek bá­ natpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát kész­ pénzben vagy az 1881. LX. t.-. 42- §-ában meg­ határozott árfolyammal számított óvadékképcs értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek clőlcgesen birói letétbe helyezésé­ ről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláimi. {1881. LX. t.-c. 147, 150. 170. §§. 1908. XU. Ve. 21.$.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár szá­ zaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni Salgótarján, 1936. november 22-én. Zelenka sk. kir. jb. elnök. A kiadmány hiteléül: Kuchinka, irodatiszt. Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1935-1938_00384.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1937_04_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1937-04-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 15. évfolyam 16. szám (1937. április 17.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom