https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6550e471b4bd164afe9d66ff31c750a1.jpg 6164be40b1f6a5013a79b2410a73a268 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/74b2cc32c19a37d99b674680e5a82ce9.pdf 22bc26c4f4a9829b19bae180bd4818ef PDF Text Text A MUNKA Felelelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Lapvezér: Köntzey Ferenc Laptulajdonos: "A Munka" lapvállalat XV. évfolyam. 15. szám. A kölcsönös segély­ nyújtás kudarca. Két napig tanácskoztak leg­ utóbb a kisantant külügyminiszte­ rei Belgrádban, szokásos értekez­ letüket tartották, amelyet csupán azért előzött meg bizonyos érdek­ lődő várakozás, mert közvetlenül nyomon követte az 1937. év leg­ fontosabb külpolitikai eseményét, az olasz-jugoszláv megegyezést. S épen abból a körülményből, hogy az értekezlet székhelye a megálla­ podásra lépett felek egyikének, Jugoszláviának fővárosa volt, azt lehetett várni, hogy a kisantant külügyminiszterek tanácskozása nem lesz sablonos lefolyású, Ju­ goszláviának, mint a kisantant egyik államának, a fómai jegyzőkönyvek megteremtőjéhez, Olaszországhoz való közeledése ugyanis olyan ese­ mény volt, amelynek feltétlenül hatást kellett gyakorolnia a kisantantországok egymáshoz való viszonyára s az az idegesség, amelylyel Csehszlovákiában és Románi­ ában is a megegyezés hírét követte, kétséget kizáróan bebizonyította, hogy az említett két ország a kis­ antant egységét félti az uj szerző­ déstől. S ebből következik, hogy Belgrádban bizonyára felhasználták az alkalmat arra, hogy magyaráza­ tot, megnyugtatást kérjenek & ju­ goszláv államférfiaktól, nem válto­ zik-e országuk magatartása az uj irány felé tartó külpolitika követ­ keztében. Az értekezletről kiadott hiva­ talos jelentés nem nyújt tájékoz­ tatást ebben az irányban. Igaz, hogy nem is lehet várni olyan szövetségtől, amely hosszú eszten­ dőkön keresztül Európa legszilár­ dabb alakulatának hirdette magát, hogy nyíltan bevalja gyengülését. Pedig a hivatalos jelentésnek már Az ötszázéves cigánymuzsika. A magyar cigánymuzsikusok a maga nemében szinte páratlan ünnepségre ké­ szülnek ez év folyamán a magyar bon­ ban történt letelepedésük, illetve zenei működésűk ötszázadik évfordulója alkal­ mából. A Magyar Cigányok Országos Szövetsége e hónap folyamán a legkivá­ lóbb budapesti zenekarok és vezetőik, valamint a legkiválóbb magyar énekes­ nők és énekesek közreműködésével tel­ jesen uj müsorszámokkal díszhangversenyt rendez, a júniusi betekre országos ci­ gányzenész versenyt tervez és a Szent István-napi ünnepekre pedig országos „csárdásversenyt" készít elő. Minden bi­ zonnyal a rádió is méltányolni fogja ezt a fél évezredes jubileumot s valószínűleg a vidéki városok is méltóképpen meg­ rendezik kedvelt muzsikusaik nagy és bensőséges ünnepét A cigányokat nagyállalánosságban hindu eredetüeknek tartják. Perzsián és örményországon keresztül jöttek át Eu­ rópába. Az angolok egyiptomi eredetü­ eknek hiszik őket, azért hívják ott a ci­ gányt ma is „gipsy"-nek. Hazánkban is „pbaraones** (Fáraó fiai) néven emlege­ tik régi latin oklevelek. Ezek szerint arra lehet következtetni, hogy a XV. század elején szivárogtak be hazánkba. Zsigmond király alatt kapták az első le­ települési engedélyt s azóta szolgálják hűséggel a magyar nótát. Tinódi lelke­ sedve említ egy hí ros'cigányvirtuózt, Kár­ mán Dömét Csáky Imre bíboros (1673— Ára 16 fillér Salgótarján, 1937 április hó 10 A témám úgy került tulajdonkép­ pen előtérbe, hogy ez a szinte negyven­ napos esős időjárás már szörnyen meg­ feküdte amúgy sem valami rózsás kedé­ lyemet, idegessé, nyűgössé, zsörtölődővé, álmossá betegitett, sőt még bizonyos fokú munkaiszonyt vettem magamon észre na­ pokon keresztül. Most sem érzek még valami előrehaladott javulást, mégis, hogy néhányszor meg-megmelengettek egy-egy félórán át a tavaszi napsugarak, valami más érzések is vegyültek kedélyembe: az ujjáébredés gyötrő, kegyetlen és mé­ gis szép (fájdalmait éreztem meg szivem mélyén. Elszomorított a mások tavasza, ami engem, sokunkat élettől, küzdelem­ től, kiábrándulástól megkopottan talál..A mások : a tizennyolc és húszévesek, a re­ ményteljesek, a követelők, az igényesek tavasza, akik ki akarják küzdeni az élet­ től a járandóságukat Még tele vannak illúziókkal saját értékük, tudásuk, tehet­ ségük felől. Meg vannak győződve arról, hogy érvényesülni fognak, karriert csi­ nálnak. Nem szólva arról, hogy a sze­ relmet, a boldogságot kizárólag az ő szá­ mukra találták fel. ök, a boldogok, még vadonatúj illuzióköntösükben sütkérez­ hetnek a tavaszi napon. De mi lesz velünk, többiekkel, akik mác megjártuk az élet iskoláját ? MegtanuWik, hogy hiába követeljük a jussun­ kat az élettől, a szigorú, zsugori mester fügét mulat. Kétségeink vannak tudásunk, tehetségünk felől. Egykori nagy jó véle­ ményünk magunkról összezsugorodott, összeaszalódott. Nem hiszünk már a bol­ dogságban. Csodálkozva, értetlenül néz­ tük a szerelmet. Szemfényvesztés, déli­ báb mindaz, amiben egykor hittünk, re­ méltünk. Szertefoszlott számunkra már régóta mindaz, aminek teljesülésében meggondolatlan, irigylésreméltó bizalom­ mal hisznek a kezdők, a fiatalok, az elhasználhatatlan, friss illúziókban bővelkedők. Mégis csak kellene tenni valamit a saját kedvünkért is. Csúnya dolog az Irigység, meg nem is használ. Hiába áhí­ tozunk a fiatalok kincsére, attól meg­ fosztottak már bennünket az évek. De volna mégis egy szerény tanácsom, ez minden, amit embertársaimnak és ma­ gamnak adhatok. Ne nézzük ködbevesző tekintettel a mindig tulkorán megjelenő ősz hajszálakat, a finom, alig észrevehető ráncokat a szem szögletében. Feledkez­ zünk meg róluk. Vagy ne vegyünk tu­ domást most tavasszal az ősznek ezekről a barátságtalan, elkedvetlenítő hírnökeiről. És ha már magunkban jól tudjuk, hogy hiábavaló a kozmetika, önámitás a fiata­ lító operáció a vágyat, reményt hervasztó öregség ellen, másként védekezzünk. Küldjük el tisztítani a használt illúzión­ kat Frissen mosott állapotban még megusszuk velük ezt a tavaszt is. A mi uj tavaszunkat, a mi fájdalmas felébredé­ sünket. r (—dny.) megszokott, folyton ismétlődő mon­ datai mögött bizony gyengülés rejlik, a kisantant ma már nem az az egységes hatalom, amilyen ré­ gebben tagadhatatlanul volt. A könnyelműen kötött cseh-orosz katonai szerződés okozta az első komolyabb nézeteltérést s aligha tévedünk, ha azt hisszük, hogy különösen a cseh-jugoszláv viszony­ ban további elhidegülést í hozott az Olaszországhoz való közeledés is. Nehezen lehetne bárkivel is elhitetni, hogy ezek az események jótékony befolyást gyakoroltak volna a kisantant szilárdságának biztosítására. A jelentésből egyébként talán csak az emelhető ki, hogy az ál­ talános külpolitikai helyzetben lé­ nyeges javulást állapit meg shogy ismét békülékeny húrokat penget a szomszédállamok felé s igy ter­ mészetesen a mi irányunkban is. A politikai és gazdasági viszonyok kiszélesítésére irányuló szándékot fejez ki s úgy látszik, szükségesnek tartja hozzátenni azt is, hogy a békülékenység szelleme nem te­ kinthető a gyengülés jelének. Ez mindenesetre felfogás dolga, de jellemző, hogy amikor a kisantant tényleg szilárd volt, sohasem hallottunk békülékeny hangokat, inkább merev elzárkózást tapasz­ taltunk, sőt akárhányszor láttuk felhasználni a kínálkozó alkalma­ kat, amikor Magyarországnak ár­ tani lehetett. De feledve a múltat, rajtunk nem fog hajótörést szen­ vedni a békülésre hajló akarat, csak őszinte legyen ez és ne kí­ vánja Magyarország jogos igényei­ nek feladását. De továbbmenve a Belgrádban történtek megvitatásában, a leg­ figyelemreméltóbb jelenségnek azt a kudarcot tartjuk, amelyről nem ad hirt a hivatalos jelentés, bár lehetséges, hogy az utólsó pillanat­ ban tényleg visszavonták a napi­ rendről a kudarc szülőjét, a cseh tervet a kölcsönös segélynyúj­ tásról. Jugoszlávia ellenzésén bukott meg ez- a terv, hiába igyekezett a cseh diplomácia eloszlatni az el­ lenvetéseket, hiába kísérelte meg személyes befolyásával Benes köz­ társasági elnök is eltüntetni az ag­ godalmakat. A jugoszláv külpoli­ tika elhárította níágától, hogy köl­ csönös segélynyújtás ürügye alatt olyan kalandokba vigyék bele az országot, amely érdekeitől teljesen távol áll és csak károkot okozhat magának is, de az általános euró­ pai békének is. A jugoszláv poli­ tikusok belátták, hogy csak a kétoldalú szerződések biztosítják a békét s azzal, hogy elutasították a cseh tervet, a béke ügyét mozdí­ tották elő. S ez a kisantant érte­ kezlet legfontosabb eredménye. 1732) Szepesváralján-nagyszabású cigány­ versenyt rendezett, amelyen udvari ci­ gánya, Barna Miska nyerte el tizenegy versenytársa elől a babért A jelenlevő urak költségén le is festették a győztes muzsikust és magyar Orpheusnak nevez­ ték el. A Rákóczi-szabadságharc legen­ dás alakja : Cinka Panna cigánylány volt, aki egy nagyszámú cigányzenekart to­ borzott össze 8 az ő zenészei szólaltatták meg a nagy szabadsághős seregében a tárogatót, tábortüzeknél lelkesítették a csapatokat, vigasztalták őket a bajban s víg muzsikájuk együtt örült a lelkes had­ fiakkal az örömben. Hogy ebből mennyi a történeti valóság s mennyi a költemény, azt ma nehéz megállapítani. Viszont tör­ téneti valóság, hogy ott voltak a negy­ vennyolcas szabadságharcban, Damjanich, Dembinszky, Bem mellett, tüzes dalaik­ kal elősegítették a toborzást, sőt ök ma­ guk is harcoltak. A cigánymuzsikusok tudományosan igazolható története tulajdonképpen Bi­ hari Jánossal kezdődik. A nemesi kúriák szükebb keretéből vele lép a nagy nyil­ vánosság elé a cigánymuzsika. A kora­ beli palotás és verbunkos zene a XIX. század elején fellobbanó uj magyar na­ cionalizmus szimbólumává vált. Eltekintve Bihari valóban zseniális zenei képességei­ től, azzal, hogy a Rákóczi-kor tematiká­ jának egy részét, a XVIII. századi és még régebbi népdalokat dolgozza fel verbunkosaiban, nemzeti szempontból el­ évülhetetlen érdemeket szerzett magának. Bihari zenéje volt a legmagyarabb, a legegységesebb az egész cigánymuzsiká­ ban. Részint azért, mert a barokk-kor stílusának cikornyás cifrázatai, parádés külsőségei, amelyben az akkori magyar­ ság lelke, érzései kifejezésre .jutottak, jogosultabbá tették a cigányos játékmo­ dort a magyar zenében, részint mert ez a zene Biharival egy igazán nagy zenei talentum kezébe jutott, akit természetes ösztöne megőrzött az ízetlen túlzásoktól. Kár, hogy Bihari szép dallamai, elsza­ kadva elbűvölő hangszerétől, idegen ke­ zektől leírva nem hagytak olyan mély nyomot a magyar müzenében, mintha ez a dallaminvenció kellő tudással párosult volna. Sokan a hazátlanság vádjával illetik alaptalanul a magyar cigányzenészeket. Erre elsősorban rácáfol az500 esztendős múlt, másodsorban úgyszólván teljes aszszimilálódásuk a magyarsághoz s való­ színűleg nem rajtuk mullott, hogy faji fiziognomiájuk az évszázadok során sem, vagy csak igen keveset változott. Sokan jár­ tak közülük külföldön nem azért, mert nyugtalan a vérük, hanem azért, hogy ódá­ it (in is becsületet szerezzeneka magyar mu­ zsikának és ez sikerült is nekik. Külföldön jobban megbecsülik a magyar cigányt, mint itthon. Jobb keresetük is van, még­ sem maradnak állandóan odakünn, viszszavágynak ide, hozzánk, A sok külföl­ det járt és már elhalt régi nagy prímás mind-mind hazajött a nagysikerek után, ha hamarább nem — meghalni. Bunkó Ferkó, Kálözdi Jancsi, öreg Rácz Pali, Patikárus Ferkó, Farkas Miska, Erdélyi Náci és még nagyon sok kedvence a kül­ földi közönségnek, uralkodóknak, mind magyar hantok alatt pihen. A jelenben szintúgy tanúságot tesznek hazafiságukról, mint a múltban. Itt van pl. Bura Károlyi Bura Sándor esete, akiknek sok vagyo­ nát, javát elvették a nagyváradi oláhok. Károlyt többizben lezárták csak azért, mert nem húzott oláh nótát s végül ki is kergették. És olt van a többi megszállott területen muzsikáló magyar cigány, akik ma is a magyar nóták elbűvölő hangjain keresztül tartják ébren a megszállott te­ rületen élő magyarok lelkében a feltá­ madás iránti reményt. Ha nem volna -a cigányzenészek minden atomja hazasze­ retettel átitatva, a cigányság nem ra­ jongna ily gyermeki hűséggel a magyar hazáért. Vallástalanoknak is hallottam már őket mondani. Pedig nézzünk csak körül ünnepnapokon a templomainkban, meny­ nyi cigányt látunk ottan a legbuzgóbb áhítatba temetkezve. Lehetséges, hogy nagy természetimádásuk miatt mondják őket istenteleneknek. Kétségtelen, hogy természet-szeretetük összeforrt teljesen primitív lelki világukkal. De éppen ebből az élő, sugárzó természetből nőtt a szi­ vükhöz a hang. Istenadta nagy zenei ér­ zékük az erdők susogásán, a patakok csevegésén, a madarak csicsergésén nőtt izmosra. A zene náluk valóban tisztán az érzelmek nyelve, amely sokszor a vallá­ sos érzelem jótékony hatását is pótolja s amelyben teljesen kiélhetik túláradó szen­ vedélyességüket. Alaptalan az a többször elhangzott vád is, hogy elcigányosilották, mintegy meghamisították a magyar nótát. A CÍ* Távolodó illúziók. Időtlen-idők előtt már ősapáink rá­ jöttek az évszakok és az ember lelkiál­ lapota közti összefüggésre, ennélfogva nem igen mondhatok róla különösebb újat. Mindennek dacára némi vakmerő­ séggel megkísérelem s ha nem sikerül, —-istenem, mi történhet ? — legfeljebb Írásaimnak eddig is eléggé kijutott néhány ajkbiggyesztéssel leszek gazdagabb. �A MUNKA 2 oldal rémhírek a maguk értelmetlen és badar természetüknél fogva nem félemlitik meg a polgárságnak jelentékenyebb részét. Marad azonban egy kis töredék, amely a hallottak alapján megfélemledik és to­ vább terjeszti a híreket. az óvóintézkedésre és gyógyításra köte­ lezett orvosi kar ilyen súlyos és mind­ nyájunk egészségét veszélyeztető tényt eltitkoljon éppen azok előtt, akiket a veszély nagyságára felhívni kötelessége és akiket megvédeni elsőrendű érdek. A város lakossága a tífuszjárvány első nap­ jaiban éppen azt tapasztalhatta, hogy akkor, amikor a veszély nagysága még megállapítható alig volt, amikor méreteit felismerni nem lehetett, már akkor is a hatóság teljes felkészültséggel az ismer­ tetés és elhárítás minden eszközével so­ rompóba lépett. Egy pillanatig sem tit­ kolta és nem is titkolhatta azt, hogy ve­ szély fenyeget mindannyiunkat és köte­ lességét, hogy a veszély nagyságára fel­ hívja a figyelmet, teljes mértékben telje­ sítette is. Éppen a hatóságnak ez a korai és minden területre kiható alapos intézke­ dése vonta maga után ázt a tényt, hogy a járványról nemcsak a városban és an­ nak környékén, hanem távolabb is tu- ' domást szereztek. Csak örömmel lehet leszögezni azt a tényt, hogy a városban teljes a nyu­ galom s célunk nem az, hogy látszat­ nyugalmat tartsunk fenn, hanem az, hogy a tények teljes birtokában érezhesse ma­ gát mindenki nyugodtan. Az utóbbi bét folyamán előfordult meg egynéhány megbetegedés, ez azon­ ban egy természetes utóhulláma a jár­ ványnak. Elképzelhetetlen volna egy olyan járvány, különösen tífuszjárvány, amelyik egyik napról a másikra megszű­ nik. Az utóbbi két hét folyamán beje­ lentett megbetegedetteknek baja könnyű lefolyásúnak Ígérkezik s ezt a körülményt a védőoltások hatásának kell betudni. Ezzel kapcsolatban szabad legyen megemlíteni azt a másik rémhírt, mely szerint a védőoltások védelmet nem nyúj­ tanak. Tény az, amit a falragaszokon is, de az oltások eszközlésekor is kifejezésre juttattunk, hogy védettnek csupán az az egyén tekinthető, aki háromszor részesült védőoltásban. Már pedig a megbetege­ dettek teljes védettséget nem szerezhet­ tek, mert hisz a védettséget célzó oltá­ sok már megbetegedésük lappangási ide­ jére estek. Nyugodt lélekkel jelenthetjük, hogy a tifűszjárványtezajtöban Vén. Az óvó­ intézkedések, amelyek eddig is érvényben vannak, változatlanul fennállanak, nem­ csak azért, mert megelőzik és védelmet nyújtanak a fertőződés ellen, de azért is, mert az egészség általános kívánalmainak is megfelelnek. Ha nem volna a helyzet olyan ko­ moly, igazán jókat lehetne afelett nevetni, milyen badar és tökéletlen hírek kelnek szárnyra. Igen jól tudjuk, hogy a kósza Az elmúlt hét folyamán nap-nap után felbukkan a hir, hogy valójában nem is tífusz, hanem kolera járvány lé­ pett fel a városban. Úgy hiszem felesle­ ges itt erélyes cáfolatot adni erre a le­ hetetlen hírre. Elképzelhetetlen, hogy fe­ lelőssége teljes tudatában lévő hatóság, Eladó. Liget és Losonci-utcai 240□ öles saroktelken hétszobás, minden mel­ lékhelyiséggel, autógarageval, központi fűtéssel bíró családi lakóház I Beköltöz­ hető : 1938. február 1-én. Bővebb felvi­ lágosítás: Fő utca 214, telefon: 149.) festeni alá a müzenének fel nem dolgo­ zott magyar nótát és azt ebben a kön­ tösben bemutatni indokolatlan és vesze­ delmes, mivel megváltoztatja annak ere­ deti lényegét A magyar nóta úgy, ahogy azt általánosságban a cigányok játszák és ahogy az átment a magunk és a kül­ föld köztudatába, olyan nagy nemzeti érték, amelynek megváltoztatásával nem szabad kísérletezni még akkor sem, ha ezt magasabb zenei szempontok tennék kívánatossá. Mert a magyar nóta szép­ sége, mint orgonaszó járta át az idege­ neket is, titkokat bontogatott bennük; lázakat kevert vérükbe, mint fiatalkorúak tavaszi éjszakai és valami eleve elrendelt fájdalommal volt teljes, amely az örök emberi könnyet bennük is elindította. Végtelenül sajnálatos, hogy a ma­ gyar cigánymuzsika az utólsó évtizedek­ ben a „modernség" örve alatt, amely nem egyéb a külföld majmolásánál, so kát veszített népszerűségéből a jazz-bánd által. Különösen a mai ifjúságnál vesz­ tette el lelki talaját, mely ifjúságot az ösztönös újszerűség hajtja a szakszofon és a benzsó felé. Ezek — társulva az erotikus táncokkal és a nőket levetkőz­ tető divattal — korbácsolják fel a vérét, ezeknek a hangjai, amelyek a néger jazzzenét valóságos őrjöngéssé fokozzák a tánccal együtt. Vannak, akik az őrjön­ gést a csárdásra mondják, pedig hát akármilyen tüzesen húzza is a cigány a csárdást és akármilyen tüzesen táncolja a fiatalság, az mindig a jókedv határain belül marad anélkül, hogy erkölcstelen túlfűtöttséget okozna. De méginkább el­ szomorító az a jelenség, hogy az idősebb generáció is megtagadta emlékeit, tradí­ cióit, hagyja veszni, éhenhalni, „népjóléti listák" számaivá tenni azt a cigányságot, mely megaranyozta ifjúságát s amelynek a vonója alól a férfikorban is — Istenem! de hányszor a gyöngyöző hangok bel­ jebb hullottak az emlékezésre kokadt lel­ kűnkbe. Mesehallgató szemmel figyeltük és fájdalmunkat átszűrték a hangok arany­ szálú szitáján, míg olyan szelíd könnyé kristályosodott, amelyet egyetlen mozdu­ lattal ki lehetett törülni a szem sarká­ ból ... Valóban szomorú tünet ez, hogy a cigányzenészek egyedül kénytelenek küzdeni az idegen, immár szinte nem­ zetközivé lett barbár jazz-muzsika ellen. Nem segít nekik senki, mert más zené­ szek megalkudtak a helyzettel és — tisz­ telet a nagyon kevés kivételnek — szol­ gálatába szegődtek a jobban jövedelmező és a magyar népleiket és erkölcsöket rongáló idegen zenének, magára hagyva a cigányt, hogy küzdjön a magyar nép­ zene a magyar nóta integritásáért, még Ínséges szenvedések árán is. A magyar cigányság ezt a küzdelmet állja is be­ csülettel, mint ahogyan kénytelen elvi­ selni azokat a kormányintézkedéseket is, melyek a zárórák korlátozásával még vé­ konyabbá szegték már amugyis majdnem átlátszó kenyérkaraját Optimista lelkem úgy érzi, hogy ez az 500 éves jubileum fel fogja idézni a mai élet árnyaitól elsötétedett emlékeket illetékesekben és magánosokban, öregek­ ben és fiatalokban, gazdagokban és sze­ gényekben. Merem hinni, hogy Salgótar­ ján közönsége is örömmel fog csatlakozni a magyar nóta és előadói jubileumához s újból magához emeli a barátaivá teszi azokat, akik a magyar nép bújában épp Nógrádi palóc házi ipar. Irta: dr. Sóldos Béla, Nógrád Hont e. e. vármegye főispánja. (Átvettük a Vendégforgalmi Újságtól.) A palóc vidéknek már ősi idő óta is híres házi ipara volt A hosszú téli es­ téken megfonták, megszőtték saját termé­ sű kenderüket ellátták háztartásukat erős zsákokkal, elpusztíthatatlan kendervá­ szonnal, gyönyörű ingvállakat, térítőkét, abroszokat készítettek, szőtteseikből még a heti vásárokra is bőven jutott Változtak az idők, mind több és több falu népe vetette le gyönyörű vi­ seletét, a kenderből készült háziszőttes helyét az olcsó gyári pamutvászon fog­ lalta el és a fiatal menyecske már nem szívesen ült be a szátvába, a nemrégen még oly becsben tartott szövőszékbe, a legtöbbje pedig nem is értett hozzá. Vármegyénk megyéknek, népművészet zatosabbak egyike lévén esőknek a amelyek népviselet és tekintetében a legválto­ és a leggazdagabbak, bűn lett volna azzal nem foglalkozni, azt kiveszni hagyni és mert nemzeti érték­ nek tartottam, hogy a festői magyar nép­ viselet, .amelynek nincs párja a világon, továbbra is fennmaradjon, mozgalmat in­ dítottam a háziszőttesekkel való intenzív foglalkozás iránt Enuek a páréves mun­ kának máris gyönyörű eredménye van, mert ismét divatba jött a lenből, a kender­ ből készült háziszőttes, előkerült a gvzsaly és a szátva is. összeszedtem a régi paraszt szövő­ székeket, a jelentkezők számához képest megfelelő mennyiségű uj gépet hozatok és ügyes szövőmester vezetésével egy­ két hónapos tanfolyamot rendeztetek. Amelyik községben arra alkalmas hely-' ség van, ott a tanfolyam befejezte után is egyhelyen maradnak a gépek, ahol ál­ landó hely nem biztosítható, ott a há­ zakhoz kerülnek és két-két asszony ^Rip egy közös gépet. ’’ A tanfolyamok, amelynek megnyi­ tására és bezárására személyesen is ki­ mentem, mindig sikerrel jártak. Oly gyorsan ment a tanulás, hogy a tanfo­ lyam ideje alatt is minden résztvevőnek napi 60 fillér munkabért tudtam bizto­ sítani, ami alig kevesebb a téli időben szokásos és átlagban 80 fillért kitevő női napszámmal. i A tanfolyam befejezte után minden szövőasszony állandó munkát kap. Pon­ tosan lemérve megkapja a nyersanyagot, a leszövendő mintát s mihelyt a kiadott munkát beszolgáltatja, azonnal megkapja érte a munkadijat is. Nincs asszony, aki­ nek a napszámnál kevesebb jutna, az ügyesebbek azonban havi 60 pengőt is könnyen megkeresnek. Hálásak is érte. Majd minden eset­ ben a kitűzött határnap előtt készülnek el munkájukkal. Keresve sem lehet pon tosabb, megbízhatóbb és lelkiismeretesebb munkást találni örömmel, szeretettel, lá­ zas Buzgalommal dolgoznak A szorgalmas asszonyt a férje is megbecsüli. „Azelőtt csak nevetett rajtam1 az uram", — mondotta az egyik menyecs­ ke — „de látja, hogy az egész évi adónk kifutatotta a havi keresetből, most már neki is nagyon tetszik a dolog, ő is be­ ült a székbe és most már én nevetek rajta." „Hát ért a szövéshez ?“ — kér- A magyar faluval mindig igaz sze­ retettel foglalkoztam, csodálója voltam a népművészetnek, minden módon arra törekedtem, hogy visszatartsam a falu népét az ősi viselet elhagyásától, ápolni kívántam a népművészetet és ezzel kap­ csolatban támogatni, fejleszteni a házi­ ipart Eleinte csak a régi párnahuzatokat, térítőkét és párnákat gyűjtöttem össze, később azonban uj munkaalkalmak nyúj­ tása céljából a régi minták alapján uj szőtteseket is szövettem. Összegyűjtöttem a faluban található legszebb régi szőtte­ seket, munkába állíttattam az ősi szátvákat 8 ahol az nem volt elég, oda. kor­ mánytámogatás mellett uj szövőszékeket Ha elfogadni nem is tudtuk, meg­ hozattam, hogy minden dolgozni akaró és munkára rászorult ínséges családnak lehetett érteni, hogy a tífuszjárvány első munkát adhassak, biztosíthassam megél­ napjaiban a felzaklatott, megrémült la­ kosság körében olyan hírek keltek hetését. szárnyra, amelyek távolról sem fedték a Mindig több és több községet kapcsol valóságot. Azt azonban, amit most hall tam be a munkábaKazár község után sor került Somoskőújfalura, Dlősaz ember lépten-nyomon még értelmes? jenöre, örhalomra, Hugyagra, Rimáé­ intelligens emberektől is, felette gondol­ ra, Sípokra, Bujákra, végül sgész kis kodásra készteti az embert. háziipari teleppé fejlesztettem ki Ér- deztem a leleplezett embert. — „Hogyne értenék, kérem," — mondotta az teljes önérzettel — „masinge ver ista voltam a háborúban. “ Dolgozik most a ház apraja, nagyja. A menyecske és az ura egymást felvált­ va szőnek egész nap. A meleg szobába szorult gyerekek is uj játékot találtak Addig sirt, rimánkodott a még iskolába sem járó pöttömnyi kislány, amíg édes­ apja kis guzsalyt faragott s most kis ke­ zével nagy kedvvel sodorja, fonja a lenkócot, egyelőre még görcsös, szakadozó fonallá. Az iskolás fiú örökölte apjától a gép iránti szeretetet, mert amint teheti, megindítja a csévélő kerekét s ha mun­ kája több kárral jár is, mint haszonnal, biztos, hogy nem lesz munkakerülő, ha felnő. A jelentős anyagi segítség mellett a régi háziipar életrekeltésével igy neme­ sedik erkölcseiben is a falu népe. A háziipar termékeinek az értéke­ sítésével gond nincsen. A kellő szakértelemmel irányított háziipari cikkek mindig találnak megfe­ lelő piacot. Minden háztartásban szük­ ség van lepedőre, törülközőre, pohár- és edénytörlőre. Nincs jobb nyári ruha a kenderből, vagy lenből készült háziszőt­ tesnél és mily szép, színes, hangulatos a háziszőttesből készült függönnyel és pár­ nával díszített nyaraló, a „kazári" térí­ tővel terített uzsonnázóasztal. Az állami kórházak részére szállí­ tott lepedőink, törülközőink a fonalsürüség, súly és szakitóerő tekintetében meg­ határozott feltételeknek mindenben meg­ felelnek, a vadászoknak, lovasleventéknek készített lenvászonunk pompásan bevált és versenyen kívül állunk abban, hogy minden kívánságnak meg tudunk felelni, mert a nagyiparral szemben ráfizetés nél­ kül tudunk készíteni akár csak egyetlen ruhára való anyagot is. Ily értékeket rejt magában a ma­ gyar falu és a kincsek feltárásához csak a falu népe iránti szeretet és egy kis ön­ zetlen munka szükséges. A tífusz és a rémhírterjesztők. sekvadkertet és Nagylőcot. As őszi munkák befejeztével minden évben két uj községet kívánok bekap­ csolni a „Nógrádi Palóc Háziipar1* akciójába. gány nem tett mást a múltban sem és a jelenben sem tesz mást, minthogy elő­ adásával alkalmazkodik a magyarság kí­ vánalmaihoz. Nem a nóta formálódott át őszeríntük, hanem ők alkalmazkodtak a nótához, követvén azt az előadási mó­ dot, amely a magyar népzene és a ma­ gyar nép lelkének legjobban megfelel, amelyre őket a magyarság tanította és amely az ő lelkűkben is visszhangra ta­ lált. Ha cigány formálta volna át a ma­ gyar nótát a maga Ízlésére, ez bizonyára meglátszanék a cigányzeneszerzők művein is. Bihari Jánoson kívül például Dankó Pista nótái a legtisztább szűziességükben adják vissza a magyar népiélek megható érzéseit Az bizonyos, hogy a cigányban­ dák jellegzetes harmonizálással és beosz­ tással játsszák a nótákat, az is bizonyos, hogy ez az előadási modor alapjában véve az ő sajátosságuk. Azonban az is kétségtelen, hogy ez a sajátosság a maga teljességében bozzáidomu) a magyar nó­ tához és megfelel a magyar népiéleknek úgy, hogy itt nem lehet arról beszélni, hogy az egyik meghamisította a másikat, csupán arról, hogy két népies sajátosság szerencsésen találkozott. Ez a találkozás tényleg szerencsésnek mondható, mert a magyar nóta különleges nemzetegyéni szépségei e találkozás révén bontakoznak ki a maguk valóságában. Az, aki a ma­ gyar cigány által játszott magyar nótában nem érzi meg azt a fájdalomcsillapító, minden sebet lágyan simogató, vigasztaló, könnyeken keresztül mosolygó, megnyug­ vással eltöltő ősi erőt, az nem ismeri a magyar népzenének a lényegét. A müzenének, mely sosem tévesztendő össze a népzenével — disszonáns hangzataival Salgótarján, 1937 április 10 úgy, mint örömében mindig becsülettel osztoztak és istenadta tehetségükkel igye­ keztek a bánatot enyhíteni és az örömet hangsúlyozni. Ne feledjük el, hogy az ő munkájuk komoly, nemes, szép és betölti hivatását. Az ő munkájuk az, hogy ker­ tészkedjenek a magyar kultúra ugarári, a magyar népzenének minden zenei faktor­ tól elhanyagolt, sőt elkerült, majdnem tö­ retlen ugarán. Van egy cigánymese, mely arról szól, hogy a rózsatővé vált leányt semmi­ féle hatalom nem tudja a varázslat alól föloldani, csak a muzsika. Amikor a ci­ gánylegény meglátja a rózsát, a szépsé­ gétől elbüvölten eléje áll és hegedülni kezd: a rózsa azon nyomban leánnyá változik. A hegedüszó varázsának ez az ereje ott tündöklik minden cigányprímás játékában is. Oldani tud és kötni. Lavinarohanásu hangjai a dubajságba kergetnek, hogy aztán lágy melódiákkal szelíddé békilsék az örvénybe száguldót. Egyik nó­ tája gyújt, fölragad, meglebegteti az em­ bert, a másik az esti szellő gyöngédségé­ vel simogat vissza fájó emberré. De mindezektől eltekintve lebegjen előttünk mindig az a tudat: hogy a ma­ gyar nóta és a magyar cigánymuzsika olyan nemzeti erő, amely keresJtülcsap az erőszakos határokon és egyérzésben forrasztja össze az egymástól elszakított magvar sziveket és meg vagyok győződ­ ve, ha rákerül a sor annakidején, ez a nagy erő tettre lobbanlja a megkínzott magyar szivek elkeseredéséti öhajtjuk-e ezt a varázslatot ? Ha igen, akkor tudni fogtuk köte­ lességünket az 500 éves cigány-emlékünnepség alatt isi (—ány.) �Salgótarján, 1937 április 10 A MUNKA 3 oldal A tisztviselői továbbképző tanfolyam hall­ gatóinak látogatása a Magyar Nemzeti Szövetség otthonában. Valamelyik március végi napon a továbbképző tanfolyam hirdetési táblája a trianoni kiállítás megtekintését aján­ lotta a hallgatók figyelmébe. Bár a kö­ zelgő húsvéti ünnepek miatt megduzzasztott tanrend kevés időt engedélyezett a Magyar Nemzeti Szövetség nagyszerű munkájának a megismerésére, az elénk tárt anyagból rövid látogatásunk alatt is megértettük a Dunamedence magyarsá­ gának tragikumát Hírek és különfélék Kinevezés. Dr. Soldos Béla vár­ megyénk főispánja dr. Sztranyavszky Madách Sándor, dr. Förster Ede és ifj. dr. Soldos Béla közigazgatási gyakorno­ kokat tb. szolgabirákká nevezte ki. Leosrvel-tnarvar haráteáy. F. hó 14-én d. e. 11 órakor a Horthy Mik­ lós laktanyában levő Báthori István 7. sz. kerékpár zászlóalj emlékműve előtt a bu­ dapesti Lengyel követség képviseletében átnyújtják a 81. lengyel gyalogezred egy csataképét és a 3. lengyel nehéz tüzér­ ezred diszkardját zászlóaljunk parancs­ nokságának. A magyar-lengyel testvéries­ ség eme újabb megnyilvánulásának ün­ nepségére a katonai parancsnokság ez­ úton hívja meg a város érdeklődő kö­ zönségét és a világháború volt ka­ tonáit ' A TESz kultúrpolitikai szak­ osztályának ülése. A Társadalmi Egye­ sületek Szövetségének kultúrpolitikai szak­ osztálya dr. Darányi Ferenc ny. államtit­ kár, TESz társelnök, a szakosztály elnö kének vezetése mellett március 31-én délután fél 7 órakor ülést tartott Ismer­ tették a Nemzeti Tárlat, majd a Képző­ művészeti Társulat zsűrijének összeállítá­ sát, majd felolvasták azt a memorandu­ mot, amelyet e tárgyban Hóman Bálint dr. kultuszminiszterhez nyújtanak be. Vég­ legesen megállapították a memorandum szövegét, amely szerint azt kérik, hogy a Nemzeti Kiállításon résztvenni óhajtó mű­ vészek a művészi felfogásuknak megfe­ lelő zsűrihez küldhessék el müveiket és hogy a felvételi zsűri felét az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat választ­ hassa meg. Végül elhatározta a szakosz­ tály, hogy legközelebbi ülését április hó 14-én délután fél 6 órakor tartja meg a TESz székházában. Háziasszonyok! Nem kerül pénzbe, mégis a legjobb tésztarecepteket megkapja, ha még ma kéri a DR. OETkER-FÉLE világhírű FÉNYKÉPE > RECEPTKÖNYVET, melyet bárki­ nek ingyen megküld a gyár: DR. OETKER A. Budapest, Vili. Contiutca 25. Éleslövészet. A helyőrség alaku­ latai folyó hó 20, 21, 22 és 23-án egész nap világosságtól a sötétség beáltáig a harcszerű lőtéren, Somoskőújfalutól DNyra eső területen éles lőgyakorlatot tar­ tanak. A jelzett időben és helyen életveszélyes a járkálás. Talált tárgy. 1) Az Erzsébet té­ ren pénztárcát kisebb pénzösszeggel, 2) pénztárcát pénzzel, hajcsattal, 3) a Karancs utcában favágó baltát találtak. Iga­ zolt tulajdonosak a talált tárgyakat a hivatalos órák alatt a Rendőr kapitánysá­ gon átvehetik. GENERAL MOTORS OPEL KADETT OLYMPIA SUPER 6 VEZÉRKÉPVISELET: Nemzetközi áépkeresk. r.-t. Budapest, V., Vörösmarty-tér 4. RAYONKÉPVISELÖt TISCH é« TSA, Salgótarján. Hivatalos elfoglaltságunk és a ma­ gunk ügyes-bajos dolgai, vagy kedvtelé­ sei mellett, valjuk meg őszintén, nagyon sokszor elfelejtkezünk Csonka-Magyarország térképéről, a magyarság nagy hiva­ tásáról és népünk jelen és jövendő sor­ sáról Azért járhattuk nagy megnyugvás­ sal a Magyar Nemzeti Szövetség ottho­ nát, ahol múltúnk minden dicsősége, je­ lenünk minden szomorúsága, jövőnk min­ den reménye beszédesen szólt hozzánk hitet, bizalmat hirdetve. Térképek, sta­ tisztikák, könyvek, rajzok, képek indul­ nak innen rohamra, hogy rámutassanak arra a döbbenetes hibára, amelyet Tria­ nonban Magyarország esztelen feldarabo­ lásával az európai béke és egyensúly el­ len elkövettek. Megismerkedtünk azokkal a küzdelmekkel, amelyek a nagyhatalmak részéről a Dunamedence politikai és gaz­ dasági uralmáért folyik. Tisztán láttunk a Dunavölgy fajnépességi viszonyai, tör­ ténelmi múltja, földrajzi és gazdasági hely­ zetében, amelyben, hála Istennek, ezer év óta mindig a magyarság játszotta a düntő szerepet és a magyarság képviselte ennek a nagyfontosságu területnek önál­ lóságát a nyugatról, Délről, Keletről és Északról jövő szakadatlan hatalmi táma­ dásokkal szemben. Nagyon büszkévé tett bennünket ez a mi európai jelentőségű történelmi hivatásunk I Ez a letagadha­ tatlan történelmi hivatás az oka, hogy még magában Franciaországban is akad­ nak olyan államférfiak és politikai irók, akik nemcsak igazságtalannak bélyegzik a dunavölgyi rendezést, de annak meg­ változtatását követelik Franciaország, sőt a kisantant államok jól felfogott érdeké­ ben is. Megismerkedtünk továbbá a Duna­ medence erőtényezőivel, termelési és fo­ gyasztási viszonyaival, az utódállamok hatalmi ábrándjaival és azokkal a kibon­ takozási tervekkel, amelyek a Duname­ dence ujjárendezését a nemzetiségi elv és a népek önrendelkezési joga alapján lehetővé tennék. Ezekből a tervekből a nyilvánvaló igazságtalanságok jóvátétele alapján egy uj Magyarország körvonalai bontakoztak ki előttünk, ezért távoztunk felemelő ko­ molysággal a Magyar Nemzeti Szövetség múltat, jelent és jövőt átfogó munkás otthonából (T. M. dr. i A Zagyvapálfalvai Evangélikus Nőegylet műkedvelői estje. A zagyvapálfalvai Evangélikus Nő­ egylet ápr. 4-én vasárnap esteid. Jenőffy Zoltánná elnöknő vezetésével ismét felsorakozott és ügybuzgó és lelkes tag­ jainak közreműködésével ezúttal is úgy anyagilag, mint erkölcsileg várakozáson feliüli sikerrel zárhatta első műkedvelői estélyei A .műsort dr. Csengödy Lajos meg­ nyitó szavai vezették be, amelynek köz­ pontjában Fayl Frigyes főgimn. tanár meleghangú, kedves és mély hatást el­ ért felolvasása állott, aki müvészélményeinek gazdag tárházából mutatott be egy részletet. A továbbiak során Németh Géza konferálása mellett hangulatos monólogok, dialógok és jelenetek ringatták el a termet teljesen megtöltő szép kö­ zönséget, amely őszinte és meleg ünnep­ lésben részesitette sokszor nyiltszini tap­ saival a közreműködő szereplőket. Ezek során a salgótarjáni vendégszereplők so­ rában kiváltképpen Turek Berta több szerepében érvényesülő és sokszor ér­ tékelt tehetsége, Flachbart Sári kitűnő alakítása, Viroszták Lajos őstehetsége, amely ezúttal is pompásan csillogott, Ta­ kács Sándor nagysikerű jelenitései, Pampurik Béla, Stencel László ügyesen meg­ játszott alakjai ezúttal sem tévesztettek el hatásukat és munkájukat szívesen ho­ norálta a közönség. Mellettük nagyon kedves meglepetésként hatott a zagyva­ pálfalvai ifjúság műkedvelői gárdája, amely ezúttal bár első fellépése volt, minden tekintetben méltónak bizonyult szereplőtársaihoz. Jászfalvi Gerda, ez a még sok színpadi sikert ígérő leányka, Wittine Jenő biztosan előadott és pom­ pásan színezett elsőrangú alakítása, nem­ különben a velük minden tekintetben egyenrangú teljesítményt nyújtó Molnár László, Pádár János, a nehéz szerepével diadalmasan megbirkózó Szomszéd Já­ nos, Ujj János és Zentai József kivétel nélkül mind olyan tapsok forgatagába kerültek, amikről bizonyosan maguk sem álmodtak. Kedves benyomást keltett Bu­ davári Mária monológja is, akit bizonyá­ ra' még sokszor fogunk hallani A sikerben bőségesen kivette részét a pálfalvaiak súgója, Sági Bözsike és a sal­ gótarjániaké, Misecska József is. A mű­ sor után éjjel 1 óráig tartó és kiváló hangulatban eltelt tánc következett Az egész este minden sikere mel­ lett is kiválóan értékes bizonyságát nyúj­ totta annak, hogy milyen tehetséges és értékes a mai ifjúság, kiváltképpen akkor, ha hozzáértő kezek irányítására bízza rá magát Ezek a kezek ezúttal Németh Géza hitoktatósegédlelkész és a munka dandárét k szségge! vállaló Kamarás Zoltán állami tanító voltak, akik odaadó és önzetlen s tisztán csak a kultúráért áldozatot hozni tudó fáradozásának szép eredménye volt az emlékezetes szép si­ ker, Kívülük és mellettük pótolhatatlan segítséget szolgáltattak a fáradhatatlan nőegyleti tagok, akiknek mindegyike tu­ dóit magának külön munkakört találni. ’ A Nőegylet ezúton is hálás köszörieíét tolnjácsolja a? Üveggyár Igazgató­ ságának és Weiss Arnold főmérnöknek, akik díjtalanul engedték át sok rendbeli szolgáltatással termüket e célra. Felülfizetéssel támogatták az anyagi sikert: Gress Andor 1.50 P. Jászfalvi Ró­ bert 1.60 P. Minnich gyógyszerész 1 P. Williné Pálné 1 P. Dr, Csengödy Lajos 8 P. Id. Jenőffy Zoltán 3 P. Fayl Frigyes 1.60 P. Heincz Ottó 1 P. Agócs Dezsőné 2.50 P. Garay János 1 P. Kas­ sai Rezsőné 2 P. Berki Andor 2.50 Bé­ rezi Izsák né 2.50 P. Beczner Pál 2 P. Tauber Sándor 2 P. Markovich György 1.60 P. és még számos 1 P.-n aluli adomány, mely adományokért fogadják a templomépitők hálás köszönetét. Pályázati hirdetmény. A Salgótarjáni Ipartestület, ipartes­ tületi jegyzői állásra pályázatot hirdet, a pályázat teltételei megtudhatók az ipar­ testület székházában hétfőn, csütörtökön és szombaton a hivatalos órák alatt, vagy az elnöknél. Salgó utca 13 sz. alatt. A pályázati határidő 1937. április hó 19. Elöljáróság megbízásából az Elnökség. ETERNIT MŰVEK Budapest, VL, Andrássy-út 33 jánál is eljártak, ahol a küldöttséget dr. Chorin Ferenc elnök-igazgató fogadta, aki a felsorolt panaszokat meghallgatva oda nyilatkozott, hogy ő sohasem volt a kereskedelem ellensége és Ígéri, hogy minden panaszt megértőén fog elbírálni A tárgyaláson jelen volt Róth Flóris fő­ tanácsos is, akinek Chorin Ferenc fel­ hívta a figyelmét arra, hogy adassa tud­ tára a bánya alkalmazottjainak, hogy ott szerezzék be szükségleteiket, ahol akar­ ják, mert nem kényszerítik őket az éle­ lemtárba. Majd adóügyek kerültek szóba. Végül bejelenti az elnök, hogy az 1937. évi országos füszerkereskedői nagygyűlés Salgótarjánban lesz még a nyár folyamán megtartva, ami idegenforgalom szempont­ jából a városnak is komoly jelentőséggel fog bírni Karancsalján útvonal mentén lakóházamat mely üzletnek is megfelel 1.100 P.-ért eladnám. — Idegérbe ház­ helynek való földemet olcsón eladnám. Salgótarján m. város polgármesterétől 4943/1937. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az ideiglenes rendkívüli bázadómentességet engedélyező 179.048/1935. VIII. a. P. M. sz. rendelet hatálya 1937. év végével lejár. Az ideiglenes rendkívüli házadó­ mentesség ezidőszerint a következő ut­ cákra terjed ki: 1) Főtér, 2) Fő-utca a Zagyvai-rakodótól a 63, illetve 174. számú házakig, 3) Erzsébet-tér, Erzsébet-utca, Ovoda-tér, 4) Pécskő-utca eleje a Somlyó-, il­ letve Fiumei-utcáig, 5) a Füleki-utca eleje a Salgó-utcáig, 6) Szénatér, 7) a Főtértől az izraelita templomig nyitandó uj utca, 8) Régi posta-utca és Kis-utca. A többi utcákra és egyéb építke­ zési telkekre csak 15, illetve 10 évi és csak az állami adóra kiterjedő ideiglenes házadómentesség jár. Ez határidőhöz kötve nincs. Tekintettel azon körülményre, hogy az ideiglenes rendkívüli házadómentesség hatályának meghosszabbítása bizonytalan s meghosszabbítás esetén is az eddigi gyakorlat szerint úgy területben, mint időben szűkítve lesz, az ideiglenes rend­ kívüli házadómentesség által adott ked­ vezményre az érdekelt háztulajdonosok figyelmét ismételten felhívom. Bővebb felvilágosítás a hivatalos órák alatt az adóügyosztálynál szerezhető be. Salgótarján, 1937. április 3. Dr. Förster Kálmán Füszerkereskedők szakosztá­ lya gyűlése. Vasárnap tartotta meg első beszámoló gyűlését a füszerkereskedők egyesülete, salgótarjáni csoportja, a Nem­ polgármeste r. zeti Szálloda nagytermében. Id. Timaróczky Sándor elnöki megnyitója után APOLLÓ MOZGÓ Nagy Lajos ügyvezető elnök beszámolta szakosztály eddigi munkájáról Előadta, 1937. évi április hó 10-én, este 7 és hogy eljártak a Rima központjában Qui9 órakor, 11-én, délután 3, 5, 7 és rin Leó vezérigazgatónál, ahol sérelmez­ 3 este 9 órakor és 12-én, este 7 és ték azt, hogy a Rima a közelmúltban a napig 9 órakor. telepen kívül egy fióküzletet létesített, ahol nemcsak Rima alkalmazottai, hanem bárki ki lesz szolgálva. Panaszuk a leg­ Fősz. Rónáid Colman. nagyobb megértésre talált és ígéretet kap­ MAGYAR VILÁGHIRADÓ. tak arra, hogy a legrövidebb idő alatt a sérelmezett fióküzletet le fogják zárni, y a Április 13-án, 7, 9 órak. illetve elviszik a telepre. A tejkérdésben JCj v jAk Lehár Ferenc operettje. nem tudtak komoly eredményt elérni, amely egy nagy vitát provokált. Végül Ápr. 14-én és 15-én este 7 és 9 órakor. úgy határoztak, hogy egy bizottságot kül­ denek ki a tej kérdés elintézésére. To­ ÁDTTT áSlf Fősz. Llda Baarora AKUJLVK Kiég fox híradó vábbá jelentette, hogy a Salgó központ- HALÁLBRIGÁD �A MUNKA 4 oldal SPORT Gólzáport zúdított a SSE a GyAK-ra. SSE—GyAK 11:1 (4:1) SSE pálya. 600 néző. Bíró : Marosfalvi. Góllövők: Biles (5), Márkus (3), Stirbitz (3), ill. Bárkányi. 1928. őszén aratott utoljára két számjegyű bajnoki győzelmet a SSE. Ak­ kor is a GyAK volt az áldozat, de ak­ kor 10:0 volt az eredmény. E győzelemmel a SSE ledolgozta OVTK pontelőnyét s már csak rosszabb gólaránya szorítja a 3. helyre. A DVTK pontot vesztve is magasan áll az 1. he­ lyen: Az élcsoport: 1. DVTK 16 12 3 1 55:12 27 2. OVTK 16 10 2 4 45:30 22 3. SSE 16 10 2 4 39:27 22 4. -PTK 16 9 2 5 33:26 20 Borús időben igy áll fel a két csapat: SSE: Barabás — Kővágó, Vics — Manyasz, Hercsik, Rigó — Stirbitz, Bar­ na, Márkus, Biles, Misecska. GyAK : Halmai — Potye, Juhász — Szalay, Kosztya I, Kovács — Bárkányi, Cservenka, Kosztya II., Bágyi, Popellár. SSE támadásokkal indul a mérkő­ zés, de az első labdát Barabás fogja. A 4. percben esik az első gól. Egy veszély­ telen labdát Halmai elejt, Stirbitz elé, aki nyugodtan a hálóba gurit. 1:0. A 9. percben Biles szabadrúgása ijeszti meg a gyöngyösieket, de lécet érintve fölé csúszik. Nem kevésbbé ijesztő a 14. percben Márkus pompás kapáslö­ vése, mely szintén a kapufára esik. A GyAK-ban Cservenka és Popellár több­ szörös helycserélgetésbe kezd. A 17. percben Potye hibájából szöglet veszé­ lyezteti a GyAK .kapuját. Némi SSE .fö­ lény közben a GyAK is támadgat A 20. percben Stirbitz embermagas beadásá­ ba Biles a kapu előtt beleteszi a fejét és 2:0. A 25. percben Stirbitz hatalmas lövése pattan vissza a kapufától. A 30. percben meglép.Misecska a balszélen és előírásszerű beadását Stirbitz közelről belsővel bevágja. 3:0. Alig kezd a GyAK, ismét lefut a SSE tumultus keletkezik a kapu szájában s Márkus gólba kotorja a labdát 4:0. A félidő vége felé alább hagy a SSE a támadással. A 45. percben a 16-oson belül Hercsik kezét éri a labda s a megítélt U-esből Bárkányi gólt lő. 44. A második félidőben áHxndó és nyomasztó lesz a SSE fölény és szebb­ nél szebb gólok követik egymást 20 mé­ terről lőtt góljával nyitja meg Márkus a 9. percben a sorozatot. 5:1. A 18. percben Stirbicz szépen iveit labdája re pül Biles fejéről a hálóba. 6:1, majd a 22. percen ismét Márkus lövi futtából 29 méterről léc alá a meccs legszebb gólját 7:1. 1 perc múlva Biles szabadrurúgása jut a 16 osról a jobb felső sarok­ ba. 8:1. A 33. percben Biles 30 méter­ ről találja el a kaput s Halmai nem tud­ ja kivédeni. 9:1 Most szórványosan a GyAK is támad, de Popellárnak nincsen segitője. A közönség kívánságának meg­ felelően Biles Stirbitz beadásából a ti­ zediket is bevágja, majd a 44. percben Biles és Stirbitz összjátéka után az utób­ bi állítja be a végeredményt. 11:1. Szögletarány 1:0 a SSE javára. A gólzáporos győzelem nem káp­ ráztathat el bennünket, mert annak kia­ lakulásában az ellenfél gyengeségének is nagy része volt A 11 gól azonban mindenképpen elismerésre méltó, egykettő kivételével mindegyik külön-külön is. A csatársorban Stirbitz, de kü­ lönösen Biles és Márkus nagy eredmé­ nyességről tettek bizonyságot, pedig a szerencse nem is volt cinkostársuk. Mind­ hárman rúgtak egy-egy kapufát is. Már­ kus játéka 5 év előtti' formájára emlé­ keztetett Hercsik nincs formában. A védelemnek alig akadt dolga. A GyAK-ban az öreg Popellár technikájával nagyon kitűnt gyenge tár­ sai közül. Kívüle Kosztya L, Cservenka és Potye említhetők még. A jobbik 11: Barabás, Kővágó, Vics, Manyas, Koszty I., Rigó, Stirbicz,CserVenka, Márkus, Biles Popellár Az SBTC I. 4:3-ra, az „Ü“ 3:2-re kapott ki. Bányamozgók hírei: A baglyasaijai és pálfalvai bányamozgók folyó hó 11-én, vasárnap, délutáni és esti előadá­ saik keretében bemutatják A BÉCSI RANDEVÚ cimü filmet Tipikus bécsi történet ez, kitűnő színészek játékával: ebben az egy mondatban lehet összesüriteni ennek az osztrák filmnek a jel­ lemzését A mese is kissé szokványos szerelmi történetecske egy idegenvezető kisasszonyról és egy ismeretlen kis zene­ szerzőről, akit a leány szerelme juttat ötletesen világhírhez és sikerhez. Amit azonban ebből a történetből a színészek „kihoznak", az teszi a filmet szórakozta­ tóvá és mulatságossá. Elsősorban ismét Adélé Sandrock és Slezák Leó nyújt olyan kabinetalakitást, amely már magá­ ban is elnyeri a közönség tetszését. A szerelmespárt Magda Schneider és Wolf Albach-Retty alakítja, egy kis epizódsze­ repben pedig kellemesen tűnik fel újra Halmay Tibor. A műsort kiegészíti egy trükkfilm, Genfet bemutató kulturfilm és Magyar világhiradó. Szürketaxi-SBTC 4:3 (3:1) Kiszely, Mélesz és Darász góljaival a 22. percben már 3:0-ra vezetett a Taxi, de a 32. percben Havas 3:1-re ja­ vította az eredményt. A II. félidőben fölénybe játszott az SBTC s Takács HL 22. és Takács IV. 30. percben 11 esből lőtt góljával ki is egyenlített. A 41. percben Kiszley mégis megszerezte a Taxinak a győzelmet. így állt fel az SBTC : Géczy — Szabó, Stenge — Takács IV., Túrán, Kecskés — Bretter, Takács ül., Soltész, Havas, Borsányi. MESE—SBTC„Ü“ 3:2(1:#) Eger. Biró : Gombos. Vermes szerzett a MESE-nek a 43. 167/1937 vht szám. percben gólt, majd a II. félidő 5. percé­ ben ismét ő. Szentkuli a 15. percben szépített de Kovács révén a MESE me­ Dr. Weser Rlchárd ügyvéd Alul képviselt gint 2 góllal vezetett. Godó javította 3:2- Nagy Máténé és csati. taa javára 3000 P.-L tőke re a végeredményt. és több követelés éa járulékai erejéig a bpeati Árverési hirdetmény. kir. törvényszék 1935. évi 20 P. 49363/2 az. végzésével elrendelt kielégitéai végrehajtás foly­ tén végrehajtást szenvedőtől 1936. évi október Pálfalva. Biró: Gombos. hó 13-án lefoglalt 4646 P 80 f. becaértékü ingó­ ságokra a salgótarjáni kir. járásbíróság 4610/1936 Nagy küzdelem után pontot! vesz az. végzésével az érvéréé elrendeltetvén, annak végrehajtAat azenv. lakásén Cseredhez tartozó tett Pálfalván a DVTK, Góllövők Dévai, Utas-pusztán leendő megtartáséra határidőül DVTK—PBÜSE 2:2 (2:1) Bonyhai II., illetve Huszár. Í2). IL osztály. BSE-KBSE 3:2 (1:2) Kisterenye. SFC-SSEIL 2:1 (1:1) Salgóbánya. SBTCni-PSE 1:1 (1:1) Pásztó. HVSEII-PBÜSEII 3:0 (2.0) Hatvan. RBSE-HAC 3:2 (1:1) Rőzsasttmárton. 1937. évi április hó 30. napjának délelőtt 11 órája tűzetik ki, amikor a blróilag lefoglalt a ki nem igényelt hídmérleg, szeleid rosta, ök­ Salgótarján, 1937 április 19 Telefonszám: 46' SALGÓ SERLEG CSOPORT Telefonszám: 46 mint ÉLASz. Mátravidéki HL osztály HIVATALOS KÖZLÖNYE MHataJ— balyUQi Sal«4Ur)óa. F*-»U» A. Csoport. Egyeabiró. Kivonat az egycsbiró április hó 6-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tudomásul veszi az MRTK és PBÜSE III. közös bejelentését az őszről elmaradt mérkőzésük lejátszása tárgyában. A szabályzat 214. §. első és máso­ dik bekezdése alapján tudomásul veszi az ETK és SAC bejelentését, mely sze­ rint április 11-re kisorsolt mérkőzésüket közös megegyezéssel elhalasztják. Április 11-1 mérkőzések i Egyesület Óra Pálya PBÜSE III.-SBTC III. NŐSE—KBSEII. MRTK-SSEIII. ’/zl PBÜSE NŐSE MRTK Veiss Arnold cgyeibiró. . Vj3 3 Tábori Gyula előadó. B. és C. Csoport. Intéző és Fegyelmibizottság. Kivonat a Bizottság április hó ülésének jegyzőkönyvéből. 6-án tartott A Bizottság a MOVE Etesi Társa­ dalmi és Sport Egyesület beadványára — melyben engedélyt kér arra, hogy a tavaszi sorsolás szerint a szabadnapos csapattal METSE csapata rendszeresen játszbassék, valamint a Salgó Serleg Csoport kebelébe tartozó csapatok METSE csapatával az ősszel hozott tilalom hatá­ lyon kívül való helyezésével barátságos mérkőzést játszhassanak — a következő határozatot hozta: A METSE kérését elutasítja. A Bi­ zottságnak nem áll módjában a METSE-re vonatkozóan hozott s az 1936. szeptem­ ber 26 án kelt közlönyben közzétett fe- »»*■»• — Klali: TÁBOM GYULA UUUÜU. gyelmi határozatát meg változtatni, mert erre a szabályok nem adnak lehetőséget. Ha a METSE magára nézve a hozott fegyelmi határozatot sérelmesnek találta, annak idején módjában lett volna azt az illetékes fellebbviteli bizottsághoz meg­ fellebbezni, vagy az elsőfokú bizottság­ nál az idevonatkozó szabályban előirt módon és időben ujrafelvételt kérni Mivel a METSE mindezt elmulasztotta, illetve saját érdekében ki nem használta, a következményeket viselnie kell; a Bi­ zottság idevonatkozó határozatát teljes egészében fenntartja, melynek érvénye ennek a sportévnek befejezéséig szól. Egyidejűleg ismételten figyelmezteti az összes egyesületeket, hogy ba valamely csapat tilalom dacára a METSE-vei akár barátságos, vagy tréningmérkőzést is játszik, ez szigorú büntetést von maga után. Ezen határozatot a Bizottság felül­ bírálás végett hivatalból az elnökséghez teszi áL A Bizottság a szabályzat 212. §. első bekezdése alapján tudomásul veszi ZISE B-nek április 11-ére kisorsolt mér­ kőzésének indokolt lemondását s a mér­ kőzés 2 pontját 0:0 gólaránnyal ellenfele: VÁC javára Írja. Egyesület ZISE—BSE Rau SISE—KAC SFC B.-MLK JTC—ZTC ETK B —KSE SBTC Tör.-PBTK KBTK-RTC óra pálya 2 3 2 3 3 d e.8 .744 ZISE SISE SFC JTC ETK SBTC KBTK MEGHÍVÓ. Árverési hirdetmény. a Salgótarjáni Népbank Részvény­ társaság 1937. évi április hó 18-án d.e. 11 óra­ kor Salgótarjánban az intézet helyiségében tartandó A Salgótarjáni Takarékpénz* tár kézizálog üzletulajdonos közhírré teszi, hogy mindazon zálogtárgyak, me­ lyek zálogház üzletében elzálogosítva lettek, és amelyek kiváltási határideje 1937. évi február hó 28-án lejárt és az árverés napjáig sem kiváltva, sem megujjitva nem lesznek, 1937. évi április hó 22*én délután 2 órakor, szükség esetén folytatólag 1937. évi április hó 23-án délután 2 órakor kezdődő nyilvános árverésen a zálogház üzlethe­ lyiségében elfognak adatni. Rendkívüli közgyűlésére. Tárgysorozat: 1) A felügyelőbizottság kiegészítése. Salgótarján, 1937. április 7-én. AZ IGAZGATÓSÁG. Aki a közgyűlésen résztvenni kí­ Eladó kétszobás konyha és széles­ ván, köteles részvényeit a közgyűlést megelőzőleg 3 nappal pénztárunknál kamrás uj ház a Rimaszombati u. 17. sz. alatt. letenni. A Magyarság érdekes újítása a hírlapelőfizetés terén. A kliring-akció lehetővé teszi a teljes előfizetési díj megtakarítását. A Magyarság minden egyes előfi­ zetője az előfizetési díjnak megfelelő kliring-szelvényt kap az előfizetési díj be­ küldésekor. Ezen kliring szelvényeket a a kliring-akcióban résztvevő cégek bizo­ nyos százalék arányában készpénz he­ lyett fogadják el. Ha tehát a Magyarság előfizetője oly cégnél vásárol, amely a kli­ ring akcióban résztvesz és a szelvényt felhasználja vásárlásainál, akkor a teljes előfizetési dijat visszanyerheti. De nemcsak a Magyarság előfizetői­ nek előnyös a kliring-akció, hanem az abban résztvevő cégeknek is, mert a kli­ ring-akcióban való részvételükkel meg­ nyerik vásárlójuknak a Magyarság nagy táborát. A kliring-akció tehát úgy a szerep­ lő cégeknek, mint az előfizetőknek elő­ nyére szolgál és azért örömmel közöljük, hogy városunkban is csatlakoztak az aláb­ bi cégek ezen akcióhoz. Bottos drogéria és fényképészeti szaküzlct, Fő­ utca 27. (5 százalék) Fényképén Kindl Gyula, Fő-u. 45. (5 százalék) Hontea éa mészáros Ponyi Sándor, Fő-utca, csak 10 pengőn felüli vásárlásnál (2 százalék) Könyv- éa paplrknreakndéa Végh Kálmán, könyv- és papirkercskcdés. könyvnyomda és könyvkötészet, tankönyvek és szépirodalmi könyvek kivételével (5 százalék) Női kalap, Mxő nídon Wciszberger Rózsi. Fő-utca 43. (5 százalék) órán és ékszerész, nem&veg és fényképészeti cikkek Spiclbcrger László, Fö-utca 39. (2 százalék) Rádió, gramofon, csillár, kerékpár, sportcikkek én villanyfelszereléai vállalat Szántó Testvérek, Fő-utca 39., csak készpénz­ fizetésnél (2 százalék) Szobafestő és mázoló Zagyva! Béla, Kassai-sor 6. (5 százalék) Szficsmeater Weinhardt István (3 százalék) A%unka“ clmü lap, hirdetéseknél (10 százalék) űri, női divat és cfpőáráház rök, lovak, gazdasági felszerelések s egyéb ingó­ Spielberger József ée Fia (2 százalék) ságokat a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés el­ Vukoreakedő lenében, esetleg becsáron alul is — de a kiki­ B8rlt«r*ak«d6 Kovács Gyula, Fö-utca 47., csak háztartási cik­ Fritdmann Dávid (2 százalék áltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem — kek után (3 százalék) BÁtoráráháa elfogom adni. -Friedmann bútoráruház**, csak 30 napon be­ Vendéglő és étterem Salgótarján, 1937. évi márczius hó 26-án. Jóvári Mihály, Kassai-sor 11., csak készpénz* lüli fizetésnél (2 százalék) Török Gyula fbetéroél (5 százalék) Drogéria éa UoyfcépéöaoH wlrlnleé ,__________________ kfr. (bírósági végrehajtó. Nyomatott: „A MUNKA"-nyomdában Salgótarján. Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1935-1938_00379.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1937_04_10.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1937-04-10 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 15. évfolyam 15. szám (1937. április 10.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom