https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d04ab3f22e65654084f3241187acb878.jpg a1829005e62014c3b1e4ca02d5031d7a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/a7a60a53b83a75bddd813b1a3b514d3f.pdf 35ecccab23b8eec199158722672adf62 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Főtér 1. szám Telefonszám: 58 Hirdetések A MUNKA Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő Laptulajdonos: „A Munka“ lapvállalat TÁRSADALMI és politikai hetilap Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay lstván Szerkesztő bizottság i Csengődy Lajos dr., Horváth László, Könlzey Ferenc, Lapsánszky János. milliméteres díjszabás szerint X. évfolyam. 33 szám. Egy év a kormányon. A napokban lesz egy eszten­ deje annak; hogy Károlyi Gyula gróf és kormányának tagjai nehéz viszonyok között átvették az or­ szág ügyeinek vezetését. Mint jól emlékezhetünk rá, Károlyi Gyula gróf nem kereste a hatalomrajutást, hiszen csak hosszas rábeszé­ lés és vonakodás után vállalkozott arra, hogy, a kormány élére áll­ jon és igyekezzen kivezetni az ország szekerét abból a kátyúból, amelybe saját hibáján kívül jutott. Súlyos és hálátlan feladat volt ez, mert a nemzet egyetemének érde­ kében olyan intézkedéseket kellett végrehajtani, amelyek sok egyéni ér­ deket érintettek és fokozottan tet­ ték próbára az egyes embereket, társadalmi rétegek,sőt az egész nemzet teherviselőképességét és áldozatkészségét is. Fájdalmas operációra volt szükség, de meg kellett tenni azért, hogy a nagy betegnek, az államnak állapota jobbra forduljon, hiszen a fenye­ gető veszélynek, az államcsődnek bekövetkezése egyformán végze­ tes lett volna Magyarország min­ den lakosára. Most, amikor a gyógyítási folyamatnak első esztendeje eltelt, mindenki megállapíthatja, hogy a beteg az életveszélyen túl van, kezd erőrekapni és a javulás nor­ málisan halad előre. A kölségvetésnek sok bajt okozott túlmérete­ zését sikerült leszorítani, az egy év előtti nagy deficitet majdnem teljesen megszüntetni és az egész állami gépezetet az eddiginél jó­ val egyszerűbbé és ezáltal olcsóbbá tenni. Az ország hitelképessége iránt ismét megerősödött a biza­ lom, amit nemcsak mi állítunk, hanem a külföldi mértékadó té­ nyezők kijelentései is igazolnak, valamint a nagy külföldi tőzsdé­ ken a magyar értékeknek javuló árfolyamai is. Nem akarjuk mindezzel azt mondani, hogy most már miden nehézségen túl vagyunk és to­ vábbi erőfeszítésre nincs szükség. A munkának csak első részlete fejeződött be, a következő részle­ tekben még nagy feladatok vár­ nak a kormányra, és mindannyi­ unkra. A mezőgazdasági, kereske­ delmi és ipari élet sok ba jal küzd és bár ezeknek a termelési ágak­ nak támogatása tulajdonképpen nem szigorúan vett kormányfela­ dat, a mai időkben nem lehet el­ zárkózni a termelés bajai elöl, hi­ szen a nemzet igen nagy rétegei­ ről van szó, amelynek rossz sorsa károsan hat ki az összességre is. A kormány éppen ezért állandóan napirenden tartja a gazdasági és általában a termelési kérdéseket és már eddig is minden tőle tel­ hetőt megtett a bajok enyhítésére. Azért mondjuk, hogy tőle telhetőt, mert ezek olyan kérdések melyek­ nek szoros nemzetközi kapcsola­ taik vannak. így például mezőgaz­ dasági termelésünk feleslegeinek elhelyezésére külföldi piacokra van szükségünk és ezen a téren sok nehézséget támaszt még az ipari államoknak is önellátásra irányuló törekvése. Külön érdeme a Káro­ lyi kormánynak, hogy ilyen körül­ mények között is sikerült terme­ lésünk jelentékeny részének pia­ cot biztosítani és reményteljes ki­ látások vannak az egész termés­ felesleg értékesítésére is. Az országgyűlés elmúlt évi ülésszaka is azt biztosítja, hogy a kormány majdnem kivétel nélkül gazdasági jellegű javaslatokkal fog­ lalkoztatta a törvényhozást. Olyan javaslatok voltak ezek, amelyek­ nek elfogadása közérdekű volt és „A MUNKA" TÁRCÁJA A halál árnyékában. — Még egy kis türelem,> aztán jól­ lakhatnak! Keressen védett helyet a le­ génységnek, helyezkedjenek el, ahogy tudnak. Őrségről gondoskodjék, mintha a kaszárnyában volnánk! Alig adta ki a parancsot, megnyílt a kastély ajtaja. Mihalovszky zászlós egy hatvan év körüli ur társaságában jött ki­ felé. Hamvas Gyurka kutató szemmel vizsgálta az öreget, aki patriarkális sza­ káiéval, intelligens arcával nagyon ked­ vező benyomást kelteti A százados elé érve, udvariasan mnghajoit és tiszta né­ metséggel mutatkozott be: — Kohanovszky Zdenko a nevem Ennek a kastélynak vagyok a gazdája. Üdvözlöm parancsnok ur! — Hamvas századosi — felelte kur­ tán Gyurka és kérdően nézett Pistára. — Nem láttam rajtakivül egy em­ bert sem a kastélybanl — Legyen szerencsém szerény haj­ lékomban! — invitálta az öreg a tiszte­ ket — Nem maradt itt más, csak én és az unokám, a kis Marja. Nem akart el­ hagyni a nehéz napokban... Fekszik, mert az izgalmak nagyon megviselték .,. Gyurka a zászlóssal némán követte az öreget a házba. A házigazda finom likőrt tett a tűztek elé és megismételte az üdvözlést: — Isten hozta az urakat! Érezzék magukat úgy, mint otthoni Engedjék meg. hogy gondoskodjam egy kis harapnivalóról, bizonyára nagyon éhesek! Irta; Szilárd Róbert. A szél áthozta a San túlsó partjá­ ról a fegyverek vérfagyasztó ropogását, de ez már csak a kivívott véres győze­ lem utóhangja. A felváltott század éhe­ sen, megtépve halálosan kimerülve me­ netelt hátrafelé. Délfelé elértek egy ma­ jorságot Néma csend fátyola borította, lakói láthatóan menekülve hagyták el. A letaposott park közepén csinos urilak hú­ zódott meg, ellőtt koronája fenyők ár­ nyékában. Mielőtt az a gyilkos golyó fel­ gyújtotta a világot, itt boldog, egymásért élő emberek laktak! „ Hamvas Gyurka századparancsnok megkönnyebbülten sóhajtott fel. Magá­ hoz intette a szakaszparancsnokot és a szolgálatvezető altisztet — Itt kipihenjük magunkat! Tollas, maga három emberrel körülnéz, nem bujt-e el itt néhány muszka!... Te pedig Pista, nézd meg, lakható-e ez a kastély! Ha élő lelket találtok, azt hozzátok elém| őrmester ur Tollas néhány perc múlva elégedetten jelentette: — Nem maradt itt egyetlen musz­ káit sem, jelentem alássan! Olyan üres ez a vidék, akár a gyomrom! Hamvas Gyurka elértette a célzást és elmosolyodott Salgótarján, 1932. augusztus hó 13 Ára 24 fillér nem tűrt meg hosszas parlamenti vitákat sem, egyszerűen azért nem, mert minden napos késedelem veszteséget jelentett az állami és a magángazdaságnak egyaránt. A múlt nyáron megalakított 33-as országos bizottságnak épen az egyik hivatása, hogy mint kisebb, de a gazdasági élet minden ágában jártas egyénekből összeállított tes­ tület, pártszenvedélyektől lehető­ leg mentesen, csak a közérdeket tekintve, vitassa meg a szükséges intézkedéseket. A bizottság ennek a feladatának eddig is teljes mér­ tékben megfelelt és elismerésreméltó buzgalommal támogatta a kormányt nehéz munkájában. A képviselöház ülésein, saj­ nos sokszor kellett tapasztalnunk azt, hogy az ellenzéki kritika nem állt azon a magaslaton, mint kü­ lönösen a mai időkben erre szükség volna. Olyan javaslatok ellen foglal­ tak állást a baloldalon egyesek, amelyeknek általános haszna nem lehetett vitás. Ami pedig az ellen­ zék részéről elhangzott kívánságo­ kat illeti, hányszor kellett látnunk azt, hogy olyan dolgok megvaló­ sítását sürgetik, ami vagy nem időszerű, vagy anyagi okokból ki* vihetetlen. A kritika jogosságát nem akarjuk ezzel kétségbe vonni. Kritikára szükség van minden köz­ életi tevékenységnek és elsősor­ ban egy egész nemzet életre ki­ ható kormánymüködésn$k, de csakis tárgyilagos alapon. Mivel pedig most nem parla­ menti szóvitákra, hanem a legége­ tőbb gazdasági feladatok megoldá­ sára van szükség, nem látjuk helyénvalónak azt, hogy népszerű­ ség hajhászási okból a parlamentet újra meg újra összehívják. Még az ellenzéken is több elismert nevű politikus ez ellen nyilatkozott és példát nyújt arra, hogy az életbe­ vágó kérdésekben mazminden em­ bernek a kormány mellett a helye, hogy működése első esztendejé­ nek sikereit újabban gyarapítsa a köz javára. Munkahiány és telepítés. Irta: Dr. Ángyán Béla ny. államtitkár, orsz. gyűl, képviselő. A jövő feladatok egyik legégetőbb És ezt az átszervezést nem a törvény­ kérdése a termelés átszervezése, nemcsak hozással, nem redeletekkel kell megcsi­ a mezőgazdaságban, hanem ipari téren nálni Ha az élet nem csinálja meg ma­ is. A kereskedelmi mérleg alapján egy gától, vannak vámpolitikai, adótechnikai Útfogó programmot kell kidolgozni, hogy és tarifális eszközök, amelyek ezeket a mit, mennyit és hogyan termeljünk, mert magángazdasági üzemeket erre az útra csak igy lehet a gazdasági élet egészsé* rá fogják kényszeríteni. ges funkcionálását biztosítani és az ár­ Kétségtelenül, jeledtkezni fog ennek alakulást szabályozni az átszervezésnek a rendjén egy foko­ Az áralakulásra feltétlenül befolyás­ zott munkanélküliség, amellett a munka­ sal van az, hogy bizonyos gyáraknál és hiány mellett, amely már jelenleg is a gyáripar bizonyos részeiben nincs meg megvan. Bizonyos gazdasági ágazatokban a bátorság arra, hogy az életképtelen feltétlenül csökkenni fog a munkanélküli­ részeket a mérlegből kivessék, leírják. ség, viszont, más ágazatokban emelkedni Itt holt tőkét cipelnek magukkal, holt fog. De, hogy mi lesz ennek a konzek­ tőkéből akarnak rentabilitást kitermelni venciája, hogy (Ugymondjam a salbo-ja, és az ezáltal előálló rezsijük olyan horri­ azt előre nem láthatjuk. De akár bekö­ bilisen nagy, hogy ez kétségtelenül jelent­ vetkezik, akár nem, mégis számolnunk kezik az áralakulásban. Az irracionális kell ebben a korszakban egy munkanél­ üzemeket be kell csukni, a nem rentá­ küliséggel, és ezt valamiképpen le kell bilis üzemeket pedig le kell írni, akár vezetnünk. Ennek levezetésére én az tetszik ez a magángazdaságnak akár nem. egyetlen helyes utat -egy megfelelően — Az urak osztrákok? — kérdezte Meg sem várta, hogy Gyurka el­ engedje, eltűnt a szomszéd szobán át. A kisvártatva. tisztek felcsillanó szemmel nézlek össze. — Dehogyl — pattantak fel. — Ma­ — Na, kis komám, hitted volna a gyarok vagyunk! tegnapi pokol után, hogy ma együtt le­ — Akkor kétszeres szeretettel üd­ szünk a paradicsomban? vözlöm az urakat! Hiszen sorstársak va­ Pista legyintett a kezével. gyunk az elnyomatásban! — Hát hinni hittem, de a paradi­ — ön lengyel? — kérdezte Pista. csomnak azt a tulvilági paradicsomot vár­ — Még pedig testeslöl-lelkestőll tám, nem ezt a földit!... Milyen jóképű — Az én őseim is lengyelek lehet­ öreg ember! — Szeretném tudni, mi tartotta itt tek, — mélázott el a kis zászlós, — leg­ vissza? Hiszen az egész környék elme­ alább a nevem ezt mutatja. nekült — Hogy hívják? Talán még megtudjuk! — Mihalovszky Istvánnak. Kohanovszky szakította meg a be­ — Mihalovszky ... Mihalovszky .. • szélgetést. Kenyérrel, sorkával, sajttal, mézzel tért vissza és begyújtott a szamo­ — tűnődőt! a házigazda. — Az apámnak vár alá. Jóizü falatod&s közben az öreg volt egy jó barátja, aki 49-ben Paskieviccsel Magyarországra ment. Nem jött kérés nélkül is beszélni kezdett: — Senki sem maradt itt, mindenki többé vissza ... Azt mondták, elesett... — Nem esett el, csak megsebesült. elmenekült. Engem feleségem sírja tartott vissza. Nem tudtam tőle elszakadni... A nagyanyám házánál talált menedékre, Két fiam tiszt az orosz hadseregben, őket míg fel nem gyógyult, aztán örökre ott elvitte a cár parancsa. Az egyik orvos. maradt .. A nagyapám volt! ... Állandóan itt élt velem. A másik civilben Rövidesen úgy összebarátkoztak az tanár Varsóban ... Orvos fiamnak két le­ öreggel, hogy még a halálos kimerültsé­ ánya van, Ljuba, ez most Lembergben get is elfelejtették. Estig tartották egy­ van a rokonaiknál, meg Marja ... ő nem mást szóval és csak hosszas unszolásra hagyna cl a világért sem, hiába kértem, tértek pihenőre. Pűta úgy elaludt, hogy menjen cl ebből a pokolból... még az ágyudftrgés sem keltette volna Szeretet sugárzott az öreg szemé­ fel. Hajnal felé furcsa álmot látott. Ott ből, mikor gyerekeiről, unokáiról beszélt ült az ebédlőben, ahol a délutánt töltötte. Gyurkának és Pistának melege lett a Egyszerre kinyílt az ajtó és egy' bájos, szive körül. fiatal leány libbent be. Egyenesen oda- �A MUNKA 2 oldal átgondolt telepítési politikában látom, amely telepítési politikán beiül, bizonyos termelési politikát is feltétlenül meg le* hét valósítani Ezt nem lehet ötletszerűen és nem lehet a la földreform csinálni. Tervszerű telepítési programmot kell ki­ dolgozni és e programmon belül, bizo­ nyos termelési, szervezési kérdéseket, — különösen a mezőgazdaság vonatko­ zásában — meg kell oldani Ha arra gondolunk, hogy ez a tele­ pítési programra milyen magból induljon ki, hogy mi legyen az a földtömeg, amely elsősorban erre a célra szolgáljon, akkor rá kell mutatnunk a kötött birto­ kokra, amelyeknek érdekükben is áll, hogy történjék valami ezen a téren, mert a kötöttforgalmu birtokok, a mai termelési rend mellett, képtelenek meg­ felelni annak a rendeltetésnek, hogy a mezőgazdasági kultúrát megfelelő intenzivitással fejlesszék. Meg kell jegyeznem, hogy a kötöttforgalmi birtokok közé sorolom a hitbizományi és egyházi vagyo­ non kívül az összes alapítványi, az őszszes vármegyei és városi ingatlanokat is. Megbízható statisztika szerint Ma­ gyarországon 3,786.000 kataszlrális hold kötöttforgalmu birtok van, amelyből 1,000.000 holdnál valamivel több az erdő, úgy, hogy körülbelül 2,700.000 kath. hold kötöttforgalmu birtokkal kell szá­ molnunk Nem gondolom, hogy ezt a területet, mint egészet, ilyen telepítési programra kiinduló pontjává tegyük. Ennek bizonyos százaléka azonban, amely a helyi szükségletekhez képest változik — Ez már részletkérdés — e telepítési programra kidolgozása rendjén, minden­ esetre tekintetbe veendő. Ez a telepítési programra, ha helyesen van kidolgozva, a munkanélküliség, még pedig, nemcsak, elsősorban a mezőgazdasági, hanem az ipari, sőt bizonyos fokig a szellemi munkanélküliség levezetésére is alkalmas. Mivel pedig, az ilyen telepítési programra feltétlenül megköveteli azt, hogy a termelőhelyek a piacokkal meg­ felelő összeköttetésbe kerüljenek, hogy a termelőhelyek megfelelő intenzivitással müvelhetők legyenek, hogy bizonyos, a helyszínén foganatosítandó földmun­ kák is elvégeztessenek: gondolkodjunk kell azon is, hogy vájjon nem volna-e helyes a munkakényszer bevezetése, kü­ lönösen talán azokban a fiatal kategóri­ ákban, amelyek ma a munkanélküliség­ nek igen tekintélyes hányadát teszik. Miután végeredményben pénzkérdés az egész és a munkabérek fizetésére kellő tőke még hosszú ideig nem fog rendel­ kezőre állani és ilyen invesztíciós prog­ ramútok hitel utján meg sem valósítha­ tók, ennek következtében, a munkakény­ szer gondolatával lehet is — szerintem kell is foglalkoznunk. Természetes, hogy ezekkel a kér­ désekkel kapcsolatban még sok egyéb kérdés is megoldandó, de a munkanél­ küliség csupán a magyar földön keresz­ tül vezethető le és ezzel egyidejűleg még azt a magasabb szociális célt is biztosíthatjuk, hogy ebben az országban minél több önálló életképes porta legyen. Átmenekült a selmeczi „klopacska." Kip köp... kip köp ... haitik a vak éjben A kopogó hangja. Mintha búcsút dal'na. Kísér le a sötét akna mélybe. Kedvesem hü szerelme, ha kisér Szűk sziklafalakban, Vésztelt vájatokbán, Utam mentén a halál is kitér. Szeress tehát, szeress mindig arámi Hűségem lesz bére, Boldogság az éke, Ha szerencsém visszahoz az aknán. Az ős bányaváros, Selmcczbánya évszázados tradícióinak egyike volt a bányász kopogó. Tompán csengő hangja fel-felhangzott minden munkanap mély éjjelén, hogy felkeltse s munkára ser­ kentse a mindenkori bányásznemzedéket, de mélabusan fel-felzokogott, valahányszor bányászt vagy főiskolást temettek. Annyira összeforrott a várossal, annak csendes, bé­ kés polgárságával, hogy bármely időben és bármily okból ha felcsendült, tiszteletet, áhitatot váltott ki Kora hajnalokon, két órakor, ha megszólalt fatornyából a völgy­ ben kilométerekre elkigyódzó város fe­ lett s a szemben levő hegyoldal három­ négyszeres visszhanggal feleselt vele, egy kedves, elbűvölő hangjátékot produkált. Ilyenkor a két kávéház záróra-utáni ven­ dégei önkéntelenül behúzták nyakukat a válluk közé, szörnyen bánva és restelve, hogy ilyen késő éjszakáig kimaradtak, mikorra a szegény bányász már kipihen­ ten uj munkanapja megkezdéséhez ké­ szül. A többi polgár, ha véletlenül épen akkor ébredt fel mély álmából, boldogan vette tudomásul, hogy még van néhány órácskája az áldott pihenésre s megelé­ gedetten fordult a másik oldalára. Ha hangjával itt-ott felkereste egyik-másik szerelmes, selmeczi kis lányt és simogatóan, lágyan felébresztette szép álmából, hogy elfeküdi tagjait a pihentekkel fel­ cserélje, azt oly finom tapintattal tette, hogy a bájos szőkeség egy édes mosolylyal honorálta, mely egyben a még tündöklőbb álombaringásnak legfényesebb bizonyítéka volt. És hányszor volt cin kostársa a szerelmes ifjúnak, ki kicsalván a Hungáriából az öreg Balogh Laci prí­ mást néhányad magával, leplezte játékos csevegésével az ablak alá surranók lépé­ Salgó tarján, 1932 aug. 13 seinek neszét, halk hangolásukat, hogy amidőn elhangzott az utolsó kip-kop, fel­ sírjon a hegedűn a: Csak egy kislány van a világon!... Hasonlíthatnánk egy örök ifjú apá­ hoz, ki egyenlő szeretettel öleli magához összes gyermekeit, munkára serkenti őket, egyiket-másikat megdorgálja érdeme sze­ rint, velük van, ha kiruccannak, együtt érez a szivükkel, mikor az első szerelem hófehér liliomai nyiladoznak bennük s igen nagyon megtudja siratni édes bá­ nyászgyermekeit, ha meghaltak. Ilyenkor mély fájdalmában osztozik valamennyi harang, melyeknek az egész várost be­ töltő zúgása egyszerre elcsitul, hogy néma, áhilatos csendben hallgassák a hegyek, völgyek, fenyvesek, aknák, tárnák, há­ zak és emberek az ö mélységes fájdalmu felzokogását. Ott őrködik fatornyában az ő jó gyermekei fölött évszázadokon keresztül békés nyugalomba, mig egyszeresek ide­ gen, lopakodó árnyakat lát, melyek meg­ ülik a várost, a csendet szokatlan ajkú morajlás veri fel, a kanyargó kis vonat ziháló mellel, megfeszített erővel viszi messze s ki tudja merre a legjobbakat... Egyszer aztán, nem is nagyon sokára, hozzá is fellopakodik a toronyba egy ilyen csúf, gyáva árny, megragadja s le­ taszítja alá a mélybe. Ott fekszik ütődött sebektől az országút sarában, mig egy jószívű, -öreg bácsi megszánja, magához veszi, gondozza s egy szép napon útjára ereszti, hogy a csonkahaza legöregebb bányavárosában — Salgótarjánban — ke­ ressen menedéket, esetleg egy állandó lakóhelyet. A „klopacska** bányászébresztő száraz já­ vorfából készült, egy-két méter hosszú, lapos ovál szelvényű deszka, mely spárgán két kampóra akasztva függ, kopogás közben egy közepéből ki­ induló madzaggal lesz rögzítve, hogy ne himbázzék. A kopogás fából készült kalapáccsal történik. Ez volt a bányászat ős jelzője, ennek hangjára indultak munkába, az aknába szállás előtti imára, ez jelezte a bányamcstcr érkezését és egyben a felolvasás kezdetét, ez adta tudtul a a beszállás idejét, a külszínen dolgozóknak a reggeli vagy ebédszünet kezdetét és végét és ennek vidám ko­ pogása muzsikálta a munkaszak örvendetes befe­ jezését. Ez szólalt meg, ha a bányában halálos szerencsétlenség történt, ha a telepen tűz támadt s ennek a hangja kisértc a bányászt utolsó utján. A félvidék bányavárosaiban, minden telepen volt egy ilyen bányászkopogó, sőt régente a salgótarjánvidéki telepeken is. Annyira összeforrott a bá­ nyászattal, tradíciójává vált, hogy csak nagynehezen tudta az utóbbi évtizedekben kiszorítani a sip. a sziréna, öreg bányászok, kik ősiparukra, bányász mivóltukra mindenkor büszkék voltak, sehogysem tudták megszokni a gyári szirénát, mindig azt dörmögték: Nem vagyunk mi gyári munkások, hogy minket duda szólitgasson. A selmeczi „klopacska** azonban ilyen telepi funkciókat nem töltött be. A bányakincs­ tár kihasználva Selmeczbánya mély völgyben hú­ zódó fekvését, egy toronyklopácskát létesített év­ századokkal ezelőtt, melynek az volt a rendelte­ tése, hogy a hegyek oldalához szertc-szórtan ra­ gasztott kis viskókban lakó bányászait egészséges alvásukból felébressze s munkába indulásra ser­ kentse. Mivel az első munkás ak hajnali fél négv órakor kezdődött, a bányászokat már két órakor kellett ébreszteni, hogy a hegyekből az egyes bá- Nagy kereseti lehetőséget nyújtunk szövöttroletta eladásával foglalkozóknak HUNGÁRIA Rolettaüzem Budapest, VámhÁz-körut 4. nyatelepekct idejében elérjék. Két órakor tehát megszólalt a kopogó s három különböző ütemű kopogással pont egynegyed óráig szólt. Az első öt percben lassú, két ütemes kopogással tapinta­ tosan rázogatta a mélyen alvókat, a második öt percben három ütemű, gyorsabb tempóval igye­ kezett a kábult fejekből az álmot kiverni s a har­ madik öt percben négy ütemű, gyors kopogással serkentette őket az öltözködésre, reggeli fogyasz­ tásra és indulásra. Ezenkívül megszólalt a toronyklopacska még tűzvész alkalmával s bányatisztek temetésekor. Ezt a kopogó-tisztet rendszerint nyugbéres bányász töltötte be, ki ott lakott a toronyban s az ingyen lakáson kivül havi hat aranykorona fizetést kapott. Ezt a fizetést akarták a „vitéz** megszállók megtakarítani, ezért a ‘csekély össze­ gért szüntették be azt az évszázados tradíciót, mely nélkül Selmeczbánya már épen úgy nem volt elképzelhető, mint az európaszerte híres kál­ váriája, vagy óvára és leányvára nélkül Pedig lett volna miből fedezniük ezt a „nagy** fizetést, mert eltekintve minden más rengeteg kulturértéktől, melyhez oly könnyűszerrel hozzájutottak, még kirabolták azt az aranydus teliért is, melyet a magyar kincstár féltve őrzött és tartalékolt a maihoz hasonló Ínséges időkre. A legutolsó, a megszállók által sárba dobott klopacska, az áthozatal megkönynyitése céljából felére kicsinyítve elke­ rült a csonkahaza felvidéki bányaváro­ sába, Salgótarjánba. Menedéket kér itt, a selmeczi emlékekkel telített s fekvés­ ben is Selmeczbányához hasonlatos he­ lyen. A menedékért hálás akar lenni s ma, szombaton este 9 órakor, a katonai takarodó lefújása után, a lövészklubház erkélyéről egyne­ gyed óráig meg fog szólalni, hogy felelevenítse a kedves, ősi bányafészek­ ben eltöltött idők emlékeit mindazokban, kik ma is szívesen gondolnak az Alma mater-re, vagy szülővárosukra. De emlé­ keztetni akar mindnyájunkat arra is, hogy ősi tradícióinkat féltve őrizzük meg ma­ gunknak, mert valaliányszor egyet közü­ lük elhagyunk, évezredes hazánk patinás múltú pillérjeit döntögetjük le velük. A klopacska menedéket kapott, vajon itt fogja-e a bányásztradtció? Ezt fogja egyúttal ma kérdezni Sal­ gótarjántól! Kip köp ... kip köp ... hullik a vak éjben A kopogó hangja ... Kk. Hírek és különfélék Személyi hír. Dr. Förster Kamin polgármester nyári szabadságáról f. hó 8-án visszaérkezett* és átvette hivatala vezetését észre. Azt hittem már, hogy akadályta lanul hazajutok, de itt elfoglak az őrök ... Kétségbeestem ... Házunk idegen meg­ szállás alatt, bent a házban koromsölétség ... Úgy éreztem, hogy megszakad a szivem ... Ha szeretteim elpusztultak, az én életemnek sincs tovább értelme ... Kívántam a halált, ezért nem vallottam semmit... Tudtam, hogy mint kémet fel­ akasztanak, vagy agyonlőnek... A két tisztet őszinte részvét fogta el. Egyikük sem tudta, mit mondjon, pe­ dig ezer kérdés tolakodott az ajkukra. Kohanovszky lassan Pistára emelte sze­ mét, melyben kétség, remény, várakozás váltakozott. — ön a lányomról beszélt... Hát él még? ... — Nincs neki semmi baja! nyug tatta meg a zászlós. — Atyjának sem. 0 nyugodtan alszik, nem is sejti, hogyÜa a halál árnyékában állt!... < Pista az ajtóhoz ment és kisvártatva kezén vezette be Marját Apa és lánya a következő pillanatban zokogva tartot­ ták egymást átölelve. A kapitány félre­ fordult, hogy eltitkolja meghatódottságát, aztán egy intéssel elküldte az őröket. Kohanovszky katonásan összeütötle a bokáját. — Köszönöm! mondotta röviden — De nem magamért, hanem őértük, akiket szeretek!... Marja csendesen Pista mellé húzó­ dott, magfogta mindkét kezét s mélyen a szemébe nézett. Abban a két barna szem­ ben fenséges Ígéret ragyogott... Egy veszély között át- életre szóló boldogság ígérete ... vas kapitány. — Nem akarja megmon­ dani mit keres itt, hát végzünk vele! — Megmondta, hogy kicsoda? - Nem vall egy szót se! — Tudod ki ez? ... Doktor Koha­ novszky, a házigazdánk fial... A fogoly felvetette a fejét — Honnan tudja a nevemet? — kérdezte hevesen. — A lánya mondta. — A lányom? ... Marja itt van? Hát nem halt meg? ... A kérdések sürgetően törtek elő a torkából. Pista felelet helyett csendesen Hamvas karjára tette a kezét. — Százados ur — kérlelte — Ne hamarkodd el a dolgot! Vigyük a házba a fogolyt, kérdezzük ki újra! Ha spion, később is kivégeztetheted, de ha ártat­ lan ... Gyurka igazi ur volt, érző lélek la­ kott benne. Dehogy akart ő kegyetlen hóhéra lenni egy embernek, aki — Isten tudja — talán tényleg ártatlan. — Gyerünk! — rendelkezett és két katonával közrefogva, bevezettette a házba. — Beszéljen! Ki ön és mit kere­ sett itt? — A másik ur helyesen mondotta, doktor Kohanovszky vagyok ... Az egyik frontkórház orvosa... Sebesültek mesél­ Pista lesietett az udvarra. Még jó­ ték, milyen rémes ütközet folyt kasté­ kor érkezett. Hamvas ép most állította lyunk környékén. Tudtam, hogy az apám fel a négyszöget, hogy a fogolyt kivé­ és nagyobbik lányom itt maradt... Ez a geztesse. tudat nem hagyott nyugodni. Elszöktem — De hát kiről van ázó? ... Nem ment hozzá, az ölébe ült és bársonyos kezével simogatta az arcát — Ugy-e, nem hagysz el soha? — kérdezte lágy, szerelmes hangon. — Soha, .egyetlenem! — Biztosította Pista szenvedélyesen. Ajkuk forró csók­ ban forrt össze. — Megtennél valamit értem? — Mindent a világon! — Akkor... Eddig tartott az álom. A leányalak köddé foszlott és a suttogó kérés érthe­ tetlen szavakba olvadt — Furcsa, hogy a cirógatást még most is érzem! — gondolta az álomnak ebben a megmagyarázhatatlan állapotá­ ban. — Hallom a szavakat, ha nem is értem őket... A simogatás nem akart szűnni és a beszéd mindjobban érzekelhetővé vált Végre egészen öntudatra ébredt s még most is érezte arcán a puha leánykéz melegét. Zokogó hangokat hallott. Hirte­ len felült Koromsötétség vette körül. -— Van itt valaki? — kérdezte. Sí­ rástól elcsukló hang felelt: — Mentse meg őt!... — Tessék? ... Mi történt? ... — Mentse meg öt!... Agyon akar­ ják lőni!... Agyonlőni? Az Isten szerelmére, kiről beszél? — Elfogták, amikor beakart lopódzni a házba... Ki akarják végezni!... érteni az egészet!... Ki van itt a bában? szo­ — Pista tapogatódzva megkereste kis zseblámpáját és körülvilágitotta a szo­ bát. Ágya melleit térdelt egy fiatal leány. Arcát végigszántották a fájdalom könnyei, Azonnal megismerte. Ugyanaz a bájos arc volt, melyet álmában látott A kis zászlósnak nagyot dobbant a szive. A le­ ány megragadta Pista kezét, arcához szo­ rította, úgy könyörgőtt tovább: — Ugy-e, nem engedi, hogy agyon­ lőjék?! — Nem tudom miről beszél... Nem mondaná el értelmesen? ... — Az apám ... — tördelte a lányka. Nem tudom miért jött vissza... Nem engedtek hozzá... Be akart jönni a házba és elfogták ... — Tyüh. ennek fele sem tréfa! Úgy látszik spiont fogtak! — kiáltott fel Pista. — Nem!... Nem spion!... — til­ takozott kétségbeesetten a leány, — Az apám!... Mentse meg, ha Istent ismer! A zászlós kiugrott az ágyból és magára kapta a zubbonyát. — Hol az öreg. — A nagyapám? Alszik ... Nem mertem felkelteni... Megölné az izgalom. — És hol a kapitány. — Lent az udvaron, az apámnál... ö fogta el és agyon akarja lövetni!... — Mi történt? — kérdezte a zászlós. a kórházból és ezer — Spiont fogtunk! — felelte Ham­ osontam az állásokon. Senki sem vett És ez ax ígéret teljesült!... �Salgótarján, 1932. aug. 13 3 oldal A MUNKA Beretváspasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja. Magyarok Nagy­ asszonya. Irta: Igmándy Géza. Ezer esztendővel ezelőtt, amikor az uj Magyarország kezdett elhelyezkedni Európában, a szomszéd országok népei azért néztek ferde szemmel rá, mert a lobogós-kopjás ázsiai nemzet nem ismerte Krisztust és szilaj harciassága .úgy elütött a többiétöl, hogy állandó rettegésben él­ tek miatta. Szent István királyunk láng­ esze vette észre először ezt a veszedel­ met s hogy megakadályozza a keresztény Európa szövetségét a pogány magyarság ellen, hittérítőket hívott az országba. A kemény és ősei hagyományát őrző nemzet azonban nem akaita meg­ hajlítani a térdét az „Uj-Isten" előtt, aki a szeretet, alázatosság és, megbocsájtás Istenének tűnt fel szemében, holott a „Magyar Isten" a harc, a bosszuállás és büszke rálarliság képviselője volt. A szent király ekkor döbbent rá arra, hogy a keresztény és pogány magyar hit szinte hajszálpontossággal megegyezett az er­ kölcs s a családi élet tisztaságában, ami­ nek egyenes következménye a nő, kü­ lönösen pedig az anya megkülönbözte­ tett tisztelete. És ezzel nyerte meg az erdei for­ rás fölött fehér mént áldozó népét Krisz­ tusnak. Az idegen papok szavára azonnal felfigyellek, mihelyt arról a szentséges, tiszta Asszonyról beszéltek, aki egyetlen fiát feláldozta az emberiség megmenté­ sére. Ez a magyar természetben gyöke­ rező áhitatos tisztelet fogta meg Krisz­ tus hitének a magyart. Ha olvasgatjuk a régi, megsárgult krónikákat, lehetetlen meghatódottság nélkül elgondolkozni az ezer éves múlton, amely viszonylagos durvasága és szívtelen eszközei mellett is mekkora rajongással és megbecsülés­ sel emlegeti Krisztus anyját. Szent István király augusztus 15-én Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszo­ nyának ajánlotta fel birodalmát; ettől kezdve a külföld előtt is Mária országa­ ként szerepel Magyarország. A szilaj nyughatatlan vérű magyar­ ság talán sohasem tört volna bele Krisz­ tus hitébe, ha őseink nem ismerik meg Szűz Máriát, akinek a képe a harci zász­ lók, címerek és pénzek ékessége lett. A Nagyboldogasszony védte a népek véres harcaiban nemzetünket, amely lassanként hozzásimult az európai szokásokhoz, mi­ után Krisztus hite és a Nagyboldogaszszony tisztelete lenyesegette róla azt az érdességet és kirívó ellentétet, amely el­ választotta uj környezetétől. Tehát nem csak erkölcseiben, életfelfogásában és jel­ lemében változtatta meg a kereszténység a magyarságot, hanem rideg történelmi tényként is bebizonyosodott, hogy Szűz Mária tisztelete és különleges helyzete mentette meg a szomszédos és egyéb európai országok haragjától, amely le akarta gázolni az uj hazát alapitó nem­ zetet. Eljegyzés. Balogh Mancikát, Ba­ logh István „Máv" segédtiszt bájos le­ ánykáját f. hó 7-én eljegyezte Barihó Rezső városi végrehajtó. Kúriai ítélet, amely felmen­ téssel végződött Két évvel ezelőtt a város nagy érdeklődése melleit tárgyalta a balassagyarmati kir. törvényszék Dr. Spielberger Zoltán fogorvos és Fenyves Lilly bűnügyét. Megtartott törvényszéki tárgyaláson a sértett vallomását fogadta el beigazolnak a bíróság és ezért a Fayl tanács Dr. Spielberger Zoltánt el télte. Az ügy fellebbezés során a budapesti kir. ítélőtábla elé került, amely a törvényszék ítéletét azon a címen változtatta meg, mert a sértett vallomása az újonnan el­ rendelt bizonyítás során megbízhatatlan­ nak és több lényeges körülményre vonat­ kozólag valótlannak bizonyult. Ennek kö­ vetkeztében a törvényszék marasztaló ítéletét megváltoztatta és Dr. Spielbergcrt az ellene emelt vád és következményei alól felmentette. A főügyész az Ítéletben megnyugodott Sértett apja Fauerceig Jenő salgótarjáni fényképész a pótmaeínvádat átvette s igy került az ügy a úriéhoz, mint legfelsőbb bírósághoz. F. hó 10 én tárgyalta a kúria az ügyet, mi­ kor is a pótmagánvád semmiségi panasz­ szót elutasította és a tábla felmentő Íté­ letét helybenhagyta és Dr. Spielberger Zoltánt végítéletében felmentette. Salgó­ tarján közönsége nagy érdeklődéssel fi­ gyelte az ügy menetét. Az elhangzott kú­ riai Ítélet végleg rehabilitálta az ártatla­ nul meghurcolt szimpálikus fiatal orvost. Egy iskolás leányt teljes ellá­ tásra elvállal tanítónő. Cim a kiadóban. Ideges embereknek és lelkibetegeknek az enyhe természetes „Ferenc József4* keserüviz rendes bélmüködést, jó emésztést és elegendő ét­ vágyérzetet teremt. Világhírű idegorvosok véleménye alapján a Ferenc József viz használata az agy és a gerincvelő megbetegedéseinél is kiválóan ajánlható. A Ferenc József keserüviz gyógyszer­ tárakban, drogériákban és füszerüzlctekben kapható. Párisi és tátrai tanulmányul. A MEFfIOSZ Idegenforgalmi és Utazási Itodája szeptember 2-án rendezi hatodik 15 napos, rendkívül kedvezményes párisi tanulmányúját és szeptember 2-án má­ sodik 8 napos autocar kirándulását a felvidékre. Jelentkezni lehet az Utazási Irodában minden nap d. u. 4—7-ig (IX. Ferencz korul 38. fsz. 2. Telefon: 872— 74) levélben is. Érdeklődőknek prospek­ tust díjtalanul küld az Utazási Iroda. Hadiárva-ösztöndijak. Az 1932. 1933. tanévben ösztöndíjban részesülhet középiskolai vagy főiskolai tanulmányi vagy tanonckiképzés ideje alatt a nem hivatásos állományba tartozott katona hadiárvája és a nem hivatásos ál’ományból származó, legalább huszonöt százalé­ kot hadirokkant gyermeke, ha középis­ kolai, vagy főiskolai tanulmányok esetén életének 24-ik, tanoncképzés esetén pe­ dig életének 20-ik évét még nem töl­ tötte be és jeles, vagy (kivételesen) jó eredménnyel végzett, szülője, vagy ellá­ tásra köteles más hozzátartozója és maga a gyermek vagyontalan keresetük, illetve jövedelmük sem számottevő. Az ösztön­ díj összege főiskolai hallgatók részére évi 80 pengő, középiskolák négy felső osztálya tanulói részére évi 70 pengő, négy alsó osztályának tanulói részére évi 60 pengő, iparos-, kereskedő- vagy kertészlanoncok részére évi 50 pengő. A kérvényeket bélyegmenlesen 1932. évi október hó 1-ig a belügyminiszter­ hez kell intézni. Máriát dicsérni hívek jöjetek! Katholikus Testvéreink! Ezeréves szép hazánk nagy nehéz­ séggel küzd. Az ádáz ellenség nemcsak testileg, hanem lelkileg is tönkre akar tenni. Nincs itt a földön senki, aki meg­ értene minket és segítene rajtunk. Még az ég is bcborult felettünk és elrejtette a Hajnali szép Csillagot. Pedig csak Ö adhat segélyt és vigaszt nekünk. Mutassuk meg, hogy szivvel-lélekkel Mária országának gyermekei vagyunk, jöjjetek minél többen ezeréves szép ha­ zánk Nagyasszonyának hódolatára a szent­ kuli szűz Anyához. Augusztus utolsó vasárnapján (28-án) nagy könyörgő Salgó és Tarján. Tarján: No látja! „A Munka" a legbe­ csületesebb újság! Ha jót nem irhát, rossz hírekkel nem izgatja a publi­ kumot. Salgó: De azt olvastam, hogy a balatoni Anna-bálon városunkból is volt há­ rom agglegény körülnézni! Tarján; Miért kellett az Anna-bálra menni körülnézni, mentek volna a Pipisre! Onnan is szép a kilátás! Salgó: De Tarján! Az Anna bál az nem egy hegy, az egy mulatság! Azért mentek, hogy a lányok között néz­ zenek szét. Leánynézőbe mentek! Tarján: Hallja? És ezt nevezi maga mulatságnak? Salgó: Tudja-e, hogy tűzoltóink Győrbe mentek? Tarján: Olyan nagy tűz van Győrben* hogy már Salgótarjánból is mennek oltani? Szegény Győr! Salgó: Nem tüzet oltani mentek! Ver­ senyezni! Tarján: De akkor nem értem, hogy mi­ ért nem oltanak? Salgó: Mondom, hogy nincs tűz! Tarján: Nekem mondja! Nincs tűz ott, ahol leég a német, a spanyol, az osztrák, a román és a cseh? Salgó; Hosszú ősz lesz az idén? Tarján: Honnan tudja? Salgó: Onnan, hogy már most kezdődik! Tarján: Hallotta, hogy a Fodornak szobrot emelnek? Salgó: a városi Fodornak? Tarján: Nem! A fővárosinak? Salgó: És miért emelnek szobrot? Tarján: Hogy példakép legyen! Salgó: Példakép? Hát mi volt? Hadve­ zér, vagy miniszter? Tarján: Ki pályázik ma ilyesmire? Salgó: Hát akkor miben mutatott példát? Tarján: Miben? Nem tudja? — Hogy­ hogy lehet sokat keresnil Salgó: (látja, hogy Tarján felkel) hová siet úgy Tarján ur? Tarján: Megyek fizetni a szükség­ adómat! Salgó: Ne beszéljen bolondot, most nincs is hivatali Tarján: Nem baj! A pénzt mindég el­ veszik! Salgó: És mennyi pénze van, hogy ennyire siet? Tarján: 10 fillér! I. osztályra kitelik. (Krónikás) Salgó (ül a kávéházban. Ezt ugyan senki sem hiszi el nekem, mert ki ülne ma kávéházban.) Pincér: Alázatos szolgája Salgó ur 1.. Parancsol? S a lg ó : Hozzon egy kaszinói! Pincér: Igenis kérrem . .. alássan! (Hoz egy pohár szódavizet.) Salgó (dühösen) Mit hozott nekem? En kaszinót kértem! Egy egész kaszinót! Pincér (szolgálatkészen) Üveggel?! Salgó (mégdühösebben) Igen üveggel! Üveg ablakokkal! Égy szép emele­ tes kaszinót. Pincér (a legdühösebben el.) Tarján (jön) Jónapot Salgó ur! Hogy érzi magát? Salgó: Ha magát látom mindig jobban... Tarján* Édes pofa! Salgó: Hagyja, nem fejeztem be. Mindig jobban elmegy a kedvem az élettől. Pedig de Szép az éled Tarján: Szemtelen! Nélkülem nem le­ helne egy egész város. Salgó: És magával talán igen, mi? Maga splykdobó! Maga, maga .. . Remecz. Ta r j á n: Velem igen! Maga — Donogán! Salgó és Tarján az — Salgótarján! No nem? (hosszan rázzák egymás kezét.) Salgó: Gyerünk ki a kávéház elé! Tarján: Minek? Salgó: Kint melegen süt a nap —hogy melegen üdvözöljük egymást. Tarján: Akkor inkább gyerünk egy sarokba! Salgó: Hát azt miért? Tarján: Hogy egyszer már én is sa­ rokba szoríthassam! Salgó: Mondja, olvassa maga a Reggeli Újságot? Tarján: Hogyne! Minden reggel olva­ sok újságol! Salgó: De a Reggeli Újságot, ahol a Hacsek és a Sajó veszekednek! Tarján: Jó vicc! Melyik újságban nem veszekednek? Salgó: Maga szerencsétlen olimpikon! Hát nem érti? Mi csak paródia va­ gyunk! Tarján: Kikérem magamnak! Én- nem vagyok paródia! (lármázva) Nem vagyok!! (csendesen) Csak még azt mondja meg, mi az a paródia? Salgó: Mit szól az olimpiai eredmé­ Olcsó ruhaanyag a falusi nép­ nyekhez? Tarján: No mit szól? Hát lehet ahhoz nek. A kereskedelemügyi miniszter által létesitett ÁrellenörzŐ Bizottság hosszas szólni valamit? Salgó: Mindennek az újságok az okai! tárgyalások utánr megállapodást hozott létre a textilgyárakkal és kereskedőkkel Tarján: Újságok? Hát annyi újdonság a legszükségesebb ruházati anyagok lé­ volt olt, amiről a magyarok nem nyeges olcsóbbitása tekintetében. E meg­ tudtak? állapodás szerint a falusi nép részére a Salgó: Eh! Nem újdonság, hanem újság! pamulszövetek, a férfi és női gyapjúszö­ Lap! Napi lap! vetek, a bekecsszövetek és a fejkendők Tarján: Azok is versenyeztek? eddigi árát lényegesen leszállították, úgy­ Salgó: Dehogy versenyeztek! Megírták hogy ezentúl igen olcsó árban juthat hozzá az eredményt! Ezt nem lelt volna még a legszegényebb földműves is a ru­ szabad! házati és fehérneműanyagokhoz. Az ilyen Tarján: Olvassa maga a „A Munkát"? olcsó árut márkával látják el és ez a márka Salgó: „A Munká"-t ne olvasnám! Alig tartalmazza a fizetendő legmagasabb árat is. Természetesen a hivatalos márka csak várom a szombatot! Tarján: És olvasta benne az olimpiai arra a szövetre vagy egyéb anyagra ke­ eredményeket? rül rá, amelyik minőségben is megfelel a kikötött követelményeknek. Salgó: Nem! zarándoklatot vezetünk a salgótarjáni hívek részére. Gyülekezés reggel fél 7 órakor a tábori mise helyén (játszótér) innen vo­ nulunk fel zárt sorokban a nagyállomás­ hoz, ahonnan 8 óra 11 perckor indulás. Érkezés Nagybátonyba 8 óra 37 perckor, innen gyalog Szentkutra. Ott lesz nagy­ mise, szentbeszéd délutáni litánia. Vissza­ induló* Szentkutról 6 órakor, Nagybátonyból 8 óra 4 perces vonattal hazajövet. Kérjük a résztvevőket, hogy a fe­ rences atyáknál jelentkezzenek, hogy ide­ jében tudjunk elegendő vasúti kocsikról gondoskodni. Egyben kérjük, hogy gyer­ tyát mindenki szerezzen, mert visszajőve! gyerlyás körmenettel vonulunk a tábori oltárhoz, hol rövid szentbeszéddel végző­ dik a bucsujárás. Ferences HAzfőnökség. Magyarországról, romlott hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról. I Értesítem barátaimat, ismerőseimet és a nagyérdemű közönséget, — kik az őrangyal gyógyszertárban eltöltött négy esztendei közegészségi szolgálatom alatt bizalommal voltak irántam — hogy Tisch Gyuláné Fő-utca és a Széna­ tér sarkán levő illatszertárát átalakítva és e szakmát illető ADRIA mindennemű áruval átvettem és néven tovább vezetem. Biztosítom a t. vevöközönséget, hogy szaktudásommal arra fogok törekedni, hogy ugyanolyan becsülettel pontos­ sággal és lelkiismeretességgel szolgáljam ki, mint azt eddigi működésem alatt tapasztalni volt alkalmuk. Kérve a t. közönség szives támogatását. Tisztelettel: BOTTOS TIBOR az „őrangyal" gyógyszertár volt alkalmazottja, oki. gyógyszerész. I r �A MUNKA 4 oldal SPORT. Az északi BT „fairu-dija. vábbá a góllövö Ipacs, jók voltak még Szabó, Márkus, Földi Az SBTC tehetetlen volt a kapu előtt, pedig Takács 111, Petre, Stirbic, Őrlik sokszor igen szép összjátékot pro­ dukáltak. (Kár, hogy Stirbic hamar elta­ nulta Rigó tempóját) Szabó egyáltalán nem a megszokott Szabó volt, míg Vágó jól állta a helyét, Géci jó volt, de sok­ szor nem gondolta meg, amit csinált. Ta­ kács IV. sem volt a megszokott nem is nagyon törte magát. A meccset épp úgy nyelhette volna az SBTC is. > EJőmérkőxés. PBÜSE—SAC 3:1 (2:0). Nyugdíjazzák a 40 évet szol­ gáló tanítókat. A kultuszminiszter le­ iratokat intézett a kir. tanfelügyelőségek­ hez, amelyben utasította, hogy hívja fel nyugdijazás iránti kérelmük beadására azokat a tanítókat, akik már 40 éve szol­ gálnak, vagy 65-ik életévüket már betöl­ tötték. Ugyancsak bejelentendők azok a tanítók is, akik 34—35 évnél hosszabb idő óta teljesítenek szolgálatot Az északmagyarországi footbalbirák testületé egy vándorserleget alapított, az úgynevezett „Fair-dijat", melyet <minden évben annak az „ÉL ASZ" kötelékébe tar­ tozó csapatnak Ítélnek oda, melyből a leg­ kevesebb kiállítás illetve kitiltás történt, vagyis a „Fair" dij nyertese mindig az az egyesület, melynek játékosai a folyó idényben a legkevésbbé durván és sport­ szerűtlenül játszottak s igy a legkevesebb okot szolgáltattak a kiállításra, illetve ki­ tiltásra. A „fair" dij nyertese ezidén a SSE lett, amit azért tartunk íelemlitésre mél­ tónak, mert egyes csapatok, kik nem a legjobb viszonyban vannak a fentebbi egyesülettel, úgyszólván sportot űznek abból, hogy a SSE-nek rossz hirét költ­ sék, széltében-hosszában hangoztatva azt, hogy a SSE csapata durva, játékosaival veszélyes mérkőzésre kiállni stb. stb . .. Igen sok csapat, mely vesztesként volt A Gyöngyösvidéki Gőzmalom rt. kénytelen elhagyni a küzdőteret egyéb elfogadható ok hiján ezt a koholmányt Salgótarján és környékének piacára liszt­ gyártmányainak elhelyezésére próbálta felhozni mentségül. Erre az iga­ kaució képes zán sportszerűtlen és mindenképen nem „fair" eljárásra misem cáfol rá jobban, mint a „fair"-dij megnyerése, amely el­ ismerés a legilletékesebb helyről érte a SSE-t, az északi BT részéről, ami ajinál keies. értékesebb, mivel köztudomású, hogy az . Ajánlatok Gyöngyösre fenti ciinre északmagyarországi labdarúgás korifeusai küldendők. általában nem túlságosan nagy kedvelői a mátravidéki egyesületeknek s igy a Katholikus gyűlés Szcntkuton. SSE-nek sem. A Katholikus Népszövetség ma, folyó hó A „Nemzeti Sport" is megemléke­ 13-án (szombaton) délután fél 6 órakor zett a „fair" dij odaítéléséről megjegyezve, Szentkuton gyűlést rendez, melyen fel­ hogy a folyó footballszezonban a SSE-nél szólalnak Czettler Jenő dr. a Katholikus történt a legkevesebb kiállítás, illetve ki­ Népszövetség alelnöke, Ötvös Lajos dr tiltás. A magunk részéről csupán annyit a Katholikus Népszövetség h. vezérigaz­ füzünk hozzá ehhez a hírhez, hogy a gatója, Harkabusz László pásztói apátSSE-nél egyáltalában nem történt ezidén plebános és Aczél József jászárokszállási egyetlen egy kiállítás, illetve kitiltás sem. esperes-plébános. A gyűlésre ezúton is A tavalyi bajnokcsapat megmutatta, hogy meghívja a katholikus vezelőkőröket és ha ezidén kevesebb szerencse is kisérte népet a Katholikus Népszövetség elnök­ és csupán a második helyet tudta bizto­ sége. sítani magának, játéka szép és sportszerű A kéményégetésért nem jár volt, amit megszívlelhetne sok más egye­ sület is, mert ha minden csapat tekintet­ külön dij. Eddig a kéményseprők az tel lenne arra is, hogy a győzni-akarás évenként legalább egyszer kötelező ké­ mellett távoltartsa magától a durvaságot, ményégetésért külön dijat számítottak sportszerűtlenséget és minden csapat fi­ fel. Most a kereskedelmi miniszter ren­ gyelemmel lenne arra, hogy a pályán fo- deletet adott ki, amely szerint ezekért a ’kozott fegyelmet tanúsítson, mindjárt ke­ kötelező kéményseprésekért nem jár kü­ vesebb lenne a footballsport ellenségei­ lön díjazás a kéményseprőnek. Azonkí­ nek száma és azok a rosszakaratú meg­ vül a kéményeket minden hónapban úgy jegyzések, hogy a labdarúgás veszélyes, kell a kéményseprőnek kilisztitaniok, hogy durva, sőt néha életveszélyes sport egy­ a kémény aljában összegyűlt kormot is eltávolítsák.^ szeriben megszűnnének. (H.) Egy külön álló ház, üzlethelyi­ Sajgó Serlegcsoport válogatott— séggel a Fő-utcára, pékkemencével és SBTC 2d (1:1). Bíró: Tóth. raktárral Somoskőújfaluban örökáron el­ Nehéz küzdelem után a sokszor te­ adó, vagy junius 1 -töl bérbeadó. Érdek­ hetetlen SBTC vesztesen hagyta el a pá­ lődni lehet a Salgótarjáni Takarékpénz­ lyát A válogatottak a múltkorinál jóval tárnál. Két iskolás gyermeket teljes sikerültebb összeállításban, az SBTC pe­ dig tartalékosán indult a küzdelembe. ellátásra elvállalok. Cím a kiadóban. Az első tíz perc az SBTC térfelén ját­ szódott le aztán felnyomul az SBTC, si­ Salgótarján m. város polgármesterétől. kerül kissé megroppantam a válogatotta­ 7682/1932. kat, de az eredményt mégis ők érik el a 27. percben Ipacs góljával. 1 perc múlva kapuelőtti kavarodásból öngólt vét Salgótarján m. város gyepmesteri a válogatott. 1:1. Utána középjáték a jel­ teendőinek ellátására pályázatot hirdetek, lemző s az SBTC szép összjátéku s a írásbeli ajánlatok f. hó 19.-én déli 12 válogatottak egyéni kitörései eredmény­ óráig nyújtandók be. telenek maradnak. A II. félidő legnagyobb Bánatpénz 200 pengő, mely összeg részét az SBTC tartja kezében s Stirbic, az ajánlattal egyidejűleg letétbe helye­ Takács, Petre szép lövései csak úgy hull­ zendő. nak pontosan a Kérdi kezébe s ami vé­ A pályázati feltételek és szerződés letlenül nem megy a kezébe, azt nagy­ szerűen védi. A 30. percben egy kava­ tervezet a főjegyző hivatalos helyiségé­ rodásból Ipacs berúgja a 2. döntő gólt. ben tekinthető meg. Salgótarján, 1932. augusztus 1. Az utolsó tiz percben az SBTC minden Dr. Förster Kálmán fölénye ellenére is tehetetlen. polgármester. A győztes válogatottak az állandó zugó buzdítás közben igen lelkesen küz­ döttek. A csoport legjobbjai igyekeztek HIRDESSÜNK összjátékra is törekedni s ez sokszor szé­ pen sikerült. A játékuk végig kellemes hatású volt (de ezt az utolsó tiz percben igyekeztek lerontani. Sikerült is nekik teljesenl) Az utolsó percek nyomasztó politikai hetilapban. SBTC fölényét úgy igyekeztek nagyon sportszerűtlenül elhárítani, hogy kirug­ dosták a labdát a pálya feletti sűrű bo­ zótba, ami mindig jelentett legalább egy percet. Egyénileg kitűntek: Kérdi a ka­ A M. kir. földművelésügyi miniszternek 84252/1932. F, M. számú rendelete. puban, a két bekk Mocsányi s a sokszor durva Huszka; odakinn a gyors és pon­ A liszt előállításánál, valamint a tos Rigó (akinek virtuskodó erőszakosko­ lisztnek emberi táplálközás céljára szánt dásai a kapussal szemben már unalmassá termékek készítéséhez felhasznált segéd­ váltak amellett, hogy nem is szép) to- anyagok forgalmának szabályozása._____ helyi képviselőt Pályázati hirdetmény. A Munka Másolat. Nyomatott „A MUNKA" Salgótarján, 1932 aug. 13 A mezőgazdasági termények, ter­ mékek és cikkek hamisításának, tilalmazásáról szóló 1895. XLVI. t. c. 1 §-ának második bekezdésében és 12. §-ában ka­ pott felhatalmazás alapján a belügymi­ niszterrel és a kereskedelemügyi minisz­ terrel egyetértve az alábbiakat rendelem. az egy kilogramm liszthez használható legnagyobb mennyiséget illetően. 4. §. (1) Ez a rendelkezés nem vo­ natkozik a liszt előállításánál és emberi táplálkozásra szolgáló termékekké fel­ dolgozásánál rendszeresen használt, az illető tennék természetének megfelelő 1. §. Lisztnek és lisztből emberi alapanyagokra (viz, liszt stb.) a járulékos táplálkozás céljára készített termékeknek anyagokra (konyhasó, burgonya, szárított előállítására csak olyan, ezekbe a termé­ burgonya, burgonyaliszt, gabonanemüek kekbe jutó segédanyagokat szabád fel­ lisztje és keményítője, tej termékek, használni, amely az előállított termék tu­ tojás, cukor, méz, keményitőszirup, gyü­ lajdonságára előnyösen hat, természeté­ mölcs, fűszerek, egészségre ártalmatlan nél, illetőleg összetételénél fogva a fel­ fűszeres növények, komló stb. és egyéb használásával készült termékek huzamo­ ilyen természetes ízesítő, zamatosító sabb időn át való fogyasztása esetében anyag stb.) és a segédanyagokra (élesztő, is az egészségre beigazolhatólag ártalmat­ korpa, ecet, citromsav, tejsav stb.). lan, feltéve, hogy annak ilyen célra for5. §. A liszt előállításánál és az em­ galombahozatalára (készletben tartására beri táplálkozás céljára szolgáló termé­ és árusítására) valamint hirdetésére, aján­ kekké feldolgozására bármely vegyszert lására a földművelésügyi miniszter az ér­ ideértve a külföldi kivitelre szánt termé­ dekelt miniszterekkel egyetértve enge­ keknél esetleg felhasznált vegyiszeket is délyt adott. (84.131 1932. F. M.sz. rendelet 3. §.) 2. § Az l.§. rendelkezései alá eső amennyiben a terméket közfogyasztásra segédanyagok forgalombahozatalának en­ használják fel — még kísérletek céljaira gedélyezésére irányuló kérelmet a föld- is — csak a földmivelésügyi miniszter mivelésügyi miniszterhez kell előterjesz­ engedélyével szabad forgalomba hozni, teni. A kérvényhez mellékelni kell a ké­ illetőleg felhasználni. szítő (forgalombahozó) nevére (cégére) — 6. §. 1) Aki jelen rendelet rendel­ telepe helyére — a szer elnevezésére — kezéseit megszegi, vagy kijátsza, amenyvegyi Összetételére — alkotórészeire (a nyiben cselekménye súlyosabb bentető készítéshez felhasznált egyes anyagok rendelkezés alá nem esik, az 1895. XLVI. mennyiségi arányára) a segédanyag fel-' L-c. és végrehajtása tárgyában kibocsá­ használásának* módjára vonatkozó adato­ tott 38.286/1896. F. M. számú rendelet kat, továbbá a segédanyagoknak legalább rendelkezései szerint büntetendő. 100 grammnyi mintáját és az áru burko­ 2) A pénzbüntetésre a büntető igaz­ latára alkalmazott felirat (jelzés, haszná­ ságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabá­ lati utasítás) szövegét. lyozásáról szóló 1928. X. törvénycikk 3. §. A már forgalomban levő se­ rendelkezései irányadók. gédanyagokat, — amennyiben azok az 3) Az eljárás a közigazgatási ható­ 1. §-ban megállapított követelményeknek ságok, mint lendőri büntető bíróságok meg eleinek, az engedély (2. §) meg­ adásáig továbbra is forgalomba szabad hatáskörébe tartozik. 4) Az 1929 XXX. t.-c. 59. §. első hozni, illetőleg fel szabad használni, ha azok a fennálló törvényes rendelkezések bekezdésének 3. pontja szerint szakmi­ szerint forgalombahozhatók voltak és niszternek a jelen rendelet megszegésé­ amennyiben a forgalombahozatal enge­ ből, vagy kijátszásából eredő kihágás délyezésére irányuló kérelmet a forga­ esetében a m. kir. földmivelésügyi minisz­ lombahozó 1932. évi augusztus 15-ig a tert kell tekinteni. földmivelésügyi miniszterhez felterjesz­ 5) Hatósági ellenőrzés, mintavétel tette. és szakszerű vizsgálat általában az 1895. (2) Az ilyen termék forgalombaho XLVI. L-c. és végrehajtása tárgyában ki­ zója azonban az (1) bekezdésben említett adott rendeletek értelmében megy végbe. 6) Egészségi szempontból véleményt átmeneti időre is köteles a készítmény­ nek forgalombahozatalkor a burkolaton adni az illetékes tisztiorvosok hivatottak. feltüntetni a készítő (forgalombahozó) ne­ 7. §. Ez a rendelet 1932. évi aug. vét (cégét) telepe helyét, a szer összeté­ hó 1-én lép életbe. Budapest, 1932. évi julius hó 8 án. telét (a készítésre felhasznált anyagok mennyiségi arányát) és pontos használati vitéz Purgly Emil s. k. utasítást úgy a felhasználás módját, mint m. kir. földmivelésügyi miniszter. SZÜLÖK FIGYELMÉBE! Tisztelettel értesítem az iskolásgyermekek szülőit, hogy az iskola idényre üzletemet fi issen felszereltem és nagy választékot tartok: ■ gimnazista, polgárist* és elemista bőr és vászon táskákból úgyszintén hátizsákokból és kézi kazettákbóL — Nagy választékban vannak inté­ zeti fehér pické, Hanelltakarók és vattás paplanok. Polgárista leány egyenruhák, gimnazista bársony sapkák, Bocskay leány és előírásos polgárista fin sapkák, tornanadrágok és tornacipők gyári lerakat*. — Zsebkendők, harisnyák, ruhaszámok és betftk állandóan kaphatók. Az igazolványos tisztviselőknek 5°|o-os készpénz engedmény! Pontos és lelkiismeretes kiszolgálás! Szabott árak: Mint ezen cikkekben egyedül álló keresztény kereskedő szives párt­ fogást kér . • • vitéz donAszy győző Magyar Divatáruháza. — Salgótarján. APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: 15 Hétfő 13 Sz. 14 V. Pária angyala Fősz: LUPE VELEZ. Kiég: DsungeltÖl a műteremig. A caballero bosszúja Fősz: HOOTGIBSON. Sanghay lady 20 Ss. 21 V. Jönl Jön! NAGYVÁROSI FÉNYEK Charlie Chaplin. Kandalai szerdán, csütörtökön és szombaton este fél 9 vasár- és ünnepnap d. u. 5, 7 és 9 érakor. nyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1930-1933_00391.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1932_08_13.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1932-08-13 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 10. évfolyam 33. szám (1932. augusztus 13.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom