https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4cd3c65e89bfd424fef18e0045795d1c.jpg 5f04318397b3d10d4da782451a0ffbbd https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/e6656521d9af151f40197d64938c9168.pdf a57547fc6834f0f119f411e93222ba0f PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Főtér 1. szám A MUNKA Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre 2 pengő Postacsekk: 28.744 szám Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Laptulajdonos: „A Mmika“ lapvállalat Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay István Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János. X. évfolyam, 32 szám. Ára 24 fillér Jobb korszak előtt. Salgótarján, 1932. augusztus hó 6 annál több erő szükséges az utób­ bihoz. Már pedig eddig is adtuk egy­ néhány jelét ennek az erőnek. Öszszeomlásunkj az országvesztés, az infláció, a világgazdaság katasztró­ fájában letűnt közelmúlt esztende­ ivel s maga a jelen is még mindig bizonysága annak, hogy helyén van e nép szive. Nálunk még nem hangos az ország az utcai harcok vérengzéseitől, mint Németország­ ban, nem tüzelnek gépfegyverek­ kel a győztes katonákra, mint Amerikában, orgyilok nem dolgo­ zik mint Szerbiában stb. . Hiába leselkednek ránk szom­ szédaink, mondván: haldoklik a magyar, miénk lesz a bőrei Az igaz, hogy a boldogság mámorában nem iszunk, de min­ den okunk megvan arra, hogy ál­ lítsuk, h ogy ha ennyit kibírtunk, ki fogjuk bírni azt is, ami még hátra van! S önmagunkra találva, addig nyújtózkodva míg a takarónk ér, (ha még oly rövid is) csorbítat­ lan nemzeti erővel várjuk be és siettessük annak a korszaknak ránkvirradását, amit oly főnséges szavakkal harangozott be a fran­ ciák miniszterelnöke Lausanneban. Cs. Kevesen tudják, hogy amikor a legutóbbi lausannei világkonfe­ rencia tárgyalásai véget értek, a francia miniszterelnök, Herriot ez­ zel a mondattal zárta be a tanács­ kozásokat: Dicsőség a magasság­ ban az Istennek, békesség a föl­ dön és az embereknek jóakarati Egy uj világtörténelmi korszak bevezetésének szánták ezt a kon­ ferenciát, amely korszak vezérelvei­ nek a záróakkordok alkotó evan­ géliumi elveket szánták. Néhány hónap elmúlt már azóta. Igaz, hogy nem nagy idő az európai történetben, de mégis nagy idő azok életében, akiknek már a fejük fölött csapnak át az Ínség, a nyomor fullasztó hullámai. És ez utóbbiak közé tartozunk mi is. Kiknek azt kell látnunk, hogy a legfönségesebb gondolatok jegyében született és végbement erőfeszítéseknek sincs meg még most se legalább a látszatja se. Minden ország, minden állam, amely ezen a konferencián részt vett maga is beláthatatlan nehéz­ ségekkel küzd. Németország nem bir önmagával. Franciaország az aranyával. Amerika a németeket hajdan letipró veteránjaival. A ki­ sebb országokról nem is szólva. Mi pedig tőlük várjuk a se­ gítséget. Azoktól, akik önmaguk­ kal sem bimak s a maguk portá­ ján sem tudnak rendet teremteni és megbirkózni a saját bajaikkal. így van aztán, hogy segítség helyett kapunk olyan orvtámadá­ sokat, mint volt most a közelmúlt­ ban is. Ausztria magatartása, hogy vagy térdrekényszeritsen maga előtt bennünket, vagy pedig belefullaszszon a saját zsírunkba. Az bizonyos, hogy Lausanne- ban olyasvalami történt, ami kor­ szakalkotó jelentőségű történelmi forduló lesz a népek életében. Hogy azonban ez nálunk is és velünk kapcsolatban is érez­ tesse hatását és mielőbb,, ahhoz a magunk, minden nyomorúságunk ellenére is megmaradt őserőink nagyobb kibontakoztatása és ér­ vényesítése szükséges, mint amenynyit ebből a világ, a külföld ta­ pasztal. Semmikép sem szolgálta en­ nek az erőnek a megmutatását az se pl. hogy amikor ez az ominó­ zus osztrák eljárás napvilágra jött, az Ausztriában nyaraló magyarok közül csak kis százalék szedte össze sátorfáját s jött haza nyara­ lása feláldozásával. Ez jelentékeny része a saját kényelmét és nyugal­ mát a nemzeti érdekek szolgálata szempontjából bizony nem áldozta fel. Holott pedig erkölcsileg óriási súlyt dobott volna a mérlegbe egy ilyen általános és a jó magyar ér­ zésből irányított egyöntetű eljárás. Ilyen és ezekhez hasonló ezer lehetőséget találhatna a nemzeti őserő odakint is. De idebent is. Bár nyakig benne vagyunk a bajba, nemcsak gazdaságilag, de politikailag is, hisz minden statárium ellenére is itt settenkednek Moszkva ügynökei s lesik az alkalmas pillanatot, hogy újra felforgassanak mindent, mégis mindezek ellenére is sokat lehet és kell tennünk, hogy kifelé ne a haldoklás látszatát keltse e nép, hanem az elesettségében is erős és hatalmas, ezerévés fáju nemze­ tet vétesse észre. A jólétben könnyű megállani. De annál nehezebb a rosszban. Az előbbihez nem is kell, de A kereskedelemügyi minisztérium ügykörének két legfontosabb ágazata az ipari és kereskedelmi politika. A béke boldogabb éveiben, e két fogalom alatt, mindazoknak az intézkedéseknek a fog­ lalatát szokták érteni, amelyekkel az ipart és kereskedelmet erősíteni, fejlesz teni lehetett és részükre szabadabb moz­ gást, nagyobb működési területet lehetett biztosítani. Ma, sajnos, az anyagi esz­ közök hiánya, a vásárló képesség megcsökkenése, a devizanehézségek és az államok elzárkózás! politikája következ­ tében ezeknek az eszközöknek alkamazásbavélele helyett, a legtöbbször, meg Jjell elégedni azzal a sajnálatos negatí­ vummal, hogy, ezeknek a fontos gazda­ sági ágaknak további leromlását megaka­ dályozzuk és ezeken a válságos időkön őket átsegítsük. Ipari termelésünk értéke: 1930-ban 2.500 pengőt tett ki: nettó termelési ér­ téke, vagyis a termelésnél felhasznált nyersanyag levonása után fennmaradó érték 1.300 millió pengő. Ebben nincs benne a kisiparnak 700 millió pengőre becsülhető bruttó termelési értéke és nincsenek benne a szorosabban vett mezőgazdasági iparcikkek, tehát az őrle­ mények, a szesz és cukor. Ugyanekkor a mezőgazdasági termelés — szántóföldi termelést értve, — értéke csak 1.200 millió pengő volt, amelyről, ma már — sajnos — tudjuk, hogy az egy milliárd pengőn is alul van. Ami a kivitelt illeti — és itt már 1931-es adatokról szólhatunk — az ipar­ cikkek, tehát a gyártmányok és félgyárt­ mányok, kivitelének értéke Í70 millió pengő körül járt. Ezzel szemben a mező­ gazdaság főbb kiviteli cikkei közül, a vágó és igásállatok kereken 90 millió pengővel, a baromfi, a tojás és a toll 74 millió pengővel, a búza, 42 millió pengővel, a liszt pedig 32 millió pengő­ vel szerepelt a kivitelben. Ezek, a mező­ gazdasági kivitelünket olyan szomorú állapotban feltüntető, ősszezugorodott számok, egyrészt a külföld sajnos ugylátszik, egyre fokozódó elzárkózás! po­ litikájának, legfőképpen pedig a mező­ gazdasági termények katasztrófális áresé­ sének következményei. Magának, az iparnak egyes ágai közül, kivitel dolgában, elsőhelyen áll a gép és elektromos ipar 37 millió pengős kivitellel; ezzel szemben a textilipar 21 és fél millió a konfekciós ipar 10 és fél millió a vasipar pedig 9 millió pengő értéket exportál. Belső fogyasztásunkat az ipar ma 96°/ü-ig képes kielégíteni, annak ellenére, hogy kapacitásénak csak körülbelül 70°/oát használhatja ki. Természetes, hogy ez „A MUNKA" TÁRCÁJA kardot, de az apa ez egyszer nem évődött vele és elküldte játszani. Mióta hevér lett a bányánál, nagyon megváltozott a Gazsi. Templomba sose járt, elfelejtette tán a Miatyánkot is, szidta a csukásokat és többszörösen kijelentette, hogy ő sok­ kal okosabb, semhogy bevegye tőlük a maszlagot. Ö öntudatos munkás és nem vénasszony, hogy olvasót pörgessen. So­ kat keserítette istentelen beszédjeivel asszony-feleségét, akit egyébként a maga módja szerint szeretett és békét .hagyott neki. De sokkal jobban kedvelte egyet­ len fiát a Janikát és föltette magában, hogy ha megnő, kineveli belőle a sok ostobaságot, amit a papok és tanítók belé akarnak verni. Estére rakott krumplit főzött az asszony. — Gazsi kedvenc ételét — a vacsora után szelíden kérlelte az urát: — Ugy-e apja, holnap mink is el­ menőnk a szentkuti búcsúba? — Mit szentkút meg búcsú — livallt rá a gazda — a vasárnap pihenésre való, nem pedig kóborlásra. Egész héten át nyomorít a bánya, vasárnap is törjem magam a pap kedviér? — Nem a pap, hanem a jó Isten kedviér, akinek áldására és segedelmére nekőnk is szükségünk van. — Áldás, segedelem — gúnyoló­ dott az ember. Úgy segitek magamon, ha dolgozok és keresek. — Semmit sem ér a dolog, ha nin­ csen rajt áldás. Meg osztán a Janika is hagy lássa a szép búcsút. — Mi az ördög, tán Janikát is el akarod vinni? — El hát, a más gyereke is megyen. — Megbolondultál asszony, a gye­ reket semmiért ilyen hosszú útra cipelni? Hogy igyon a „szentkutból", ahová min­ den hektikás beleiszik, mi? — Nem iszik mán abba senki, mer’ megcsináltatta az uj barát csurgóra. — Bánom is én, akárhogy van, nem vagyok rá kiváncsi! Nem engedem a gye­ reket! Hogy megbetegedjen az utón!? — Ha a Mária és Jézus nem segít, hamarébb rontja meg baj-betegség. — Maradhass asszony a Máriáddal Jézusoddal, utoljára mondom — ordított most már a felbőszült ember. Szegény asszony a szemét törölgette és elhallgatott Közbe J®nika beszaladt az udvarra két gyerekpajtásával s kérte anyját, hogy adja rá az ünneplőt, mert ő is a búcsúba akar mebni, megnézni a Máriácskát és imádkozni a kis Jézushoz. — Nem lehet Janikám, éds apád nem enged. De a gyerek nem hagyta ínagát, bement apjához és úgy rimánkodott neki hogy engedje el. Nagynehczcn tudta csak lebeszélni Janikát, ígért neki karikás os­ tort, meg négykerekű szekeret, aminek lőcse meg saroglyája is lesz, két falo­ vacska lesz beléfogva, ha idehaza ma­ rad. Erre elhallgatott a gyerek, Gazsi meg bement a szobába, elővette a Nép­ szavát és késő estig azt olvasta. Másnap elindultak a szilvágyiak. Elöl ment a fúvós zenekar, utána az es­ peres ur két ministránssal, mögötte az emberek feszülettel, leghátul a lányok és asszonyok szép színes lobogókkal, óh, de szép volt, amint áj latosan felhangzott az ének: Máriát, dicsér ni... Hívek jöjjetek ... s a sok nép szent komolysággal ballagott végig a falu utcáján, öreg „nenék", kik­ nek fájós lába már nem bírta az ut fá­ radalmait, meg is könnyezték, hogy ők nem vehetnek részt. Most megkondultak a harangok a toronyban s az egész völgy zsongott-bongott a harangzúgástól. A gyerekek irigykedve nézték pajtásaikat, akiket szüleik elvittek. Milyen jó azok­ nak, mi mindent fognak ott látni Szentkuton. Janika is de szeretett volna el­ menni anyja szoknyájába kapaszkodva, el is sírta magát hangosan, mikor édes­ anyja megcsókolta a falu végén s haza küldte. Hogy fájt a szive szegénykének. Aznap Gazsi még szótlanabb és mogorvább volt. Délig az udvaron tett vett, a hízót nézegette és a Riska tehén­ ben gyönyörködött. Délben megfőzte az ebédet — lebbencslevest meg estrkepaprikást — mert a hevérféle mind tud főzni, akárcsak a pásztor, vagy a kubikus. Esős időben hétszámra ott heteit a bányánál. Ilyenkor barakban lakott és maga főzött magára. Csak vasárnap ment haza ele­ mózsiáért meg tisztát váltani. Igv hát egészen jól elvolt n gyerekkel asszony nélkül is. Megebédelvén, félliterért szalajtotta a fiút az Ehenbeteg zsidóhoz s azt iszogatta. El is álmosodon tőle, leheveredett a padkára és alkonyodott, mire fölébredt. Gazsi megtér. Kisasszonynapja közeledett és a karancsvidéki palócok készülődtek a szent­ kút! búcsúra. Innen is, onnan is elindul egy-egy csapat s jámbor énekszóval bal­ lag a kegyhely felé. Elöl a feszülettel egy legény, két oldalt lobogóval fehérruhás Mária-lányok, hátul pedig a fáradt aszszonyok és menyecskék cipekednek, süldő / gyerekek lépegetnek és mondják szaka­ datlanul a letenyét, vagy a szent olvasót. Vége már az aratásnak és a gépelésnek, betakarva az élet, illő hát, hogy jó lé­ lekkel keressük fel a szüzanya csodakutját és hálát mondjunk szent fiának. Van akit a bánat és nyomor indít útnak, hogy vigaszt esdjen bajára. És az Ínségesek és betegek sohasem távoznak üres kézzel: szent béketürés és megnyugvás költözik bánatos szivükbe. Készültek erősen a szilvágyiak is. Múlt vasárnap kihirdette az esperes ur, hogy ő maga vezeti a búcsút, a fúvós zenekar szent énekeket fog játszani egész utón, jöjjenek hát mentői számosabban. Mindenki készülődött és örült, csak Szabó Gáspár házában nem tudott tanyát ütni az öröm. Semmi jele a készülődésnek és Gazsi kedvetlenül pöfékelt és nem lelte helyét Felesége, egy szemrevaló, jóarcu fehérnép többször próbálta szó­ lásra bírni, de csak lógatta a fejét, mint a beteg jószág és nem felelt. Janika is folyton a sarkában volt az apjának és kérte, hogy fonjon nekh ostort, faragjon Ipar és mezőgazdaság. Irta: Dr. Kenéz Béla m. kir. kereskedelemügyi miniszter. �2 oldal a 96o/o csak egy globális szám, mert hiszen, például, a papirosipar a hazai szükségletnek csak jó felét fedezi, a vegyészeti ipar pedig kétharmadát. Ellen­ ben a többi iparágak: a textil-, a bőr-, a vas- és a fém- és a gépipar, a kő-, agyag- és üvegipar 70—80—90 o/o-át elégítik ki a belföldi szükségletnek. A faipar és sokszorosító iparunk, különösen pedig élelmezési iparunk, sokkal többet állít elő, mint amekkora a belső fogyasz­ tás szükséglete. Nagyon jól jellemzi iparunknak ellenálló képességét és fejlődési erejét az a tény, hogy még az 1931. válságos esztendőben is uj iparvállalatok létesíté­ sébe és a meglévők kibővítésébe 20 millió pengőt fektettek bele és ezzel 2700 munkásnak nyújtottak kenyeret. Egészben véve az. ipari munkások száma még az elmúlt esztendő végén is, 20.000 körül volt és a gyáripari alkalmazottak­ A MUNKA nak kifizetett bérek összege 300 millió Eengöt tett ki. Ha ehhez hozzávesszük a isiparosoknak és alkalmazottaiknak fél millióra tehető számát és hozzáadjuk a családtagokat és azokat, akik közvetve, szintén, az iparból élnek, talán nem té­ vedek, ha legalább 2 millióra becsülöm azoknak a számát, akiknek sorsa köz­ vetlenül az iparhoz van fűzve. Ebből az egy adatból is láthatni, hogy milyen kevéssé elfogadható, mond­ hatni, veszedelmes az a felfogás, amely­ nek nálunk, egyesek, talán a múlthoz képest halkabban, de mégis hangot ad­ nak, hogy az ipart fel kell áldozni, fel kell adni a mezőgazdaság vélt érdeké­ ben és pedig, főleg abból az okból, mert a magas ipari vámok a mezőgaz­ dasági fogyasztás céljait szolgáló cikke­ ket megdrágítják és igy a vámvédelem előnyeit, az ipar, a mezőgazdasággal fi­ zetteti meg. Az önellátás tultengése. Több esztendeje már annak, hogy egy jelszó megkezdte hódítását, úgyszól­ ván mindenütt, az önellátás jelszava. Még azok az ipari államok is, amelyek gabo­ naszükségletük nagy részét addig beho­ zatal utján fedezték, mert lakosságuk el­ látására elegendő termőföldjük nem volt, arra törekszenek, hogy költséges talajja­ vító akciókkal, ha lehet teljesen kiküszö­ böljék, vagy legalább is a minimumra redukálják a gabonabehozatalt, hogy ez által javítsák kereskedelmi mérlegeiket, így jutottunk most el odáig, hogy a nagy ipari állam Németország majdnem telje­ sen ki tudja zárni a behozatalt, Olaszor­ szág hasonló helyzetben van, szomszéda­ ink közül Csehszlovákia már régebben ezt a politikát folytatja és legujjabban Ausztria is ilyen útra lépett. Kétségtelen, hogy maga az önellá­ tás gondolata helyes, hiszen a kereske­ delmi mérleg javításával a valutákat le­ het szilárdítani, de ezenkívül még a fo­ kozottabb termelés több embernek tud foglalkozást adni. A veszedelem azonban abban rejlik, hogy az agrárállamok, ha kivitelünk ilyen módon megcsappan, nem tudnak a régi mennyiségnek megfelelő ipari cikket felvenni az önellátást forszí­ rozó ipari államoktól így azután megbil­ len az egészséges árukicserélődés, ami a normális világgazdasági forgalom alapja. Könnyű elképzelni, hogy mi következhetik be akkor, ha egyre tovább hajtjuk a saját élelmiszerekkel való ellátást. Az agrárállamokban a kivitelre szánt fölös­ leg nem tud piacot találni, emiatt az árak a termelési költségek alá zuhannak, a mezőgazdasági lakosság nem tudja a lét­ fenntartásához szükséges pénzt sem meg­ keresni s ezáltal egyre növekedik az el­ szegényedés. Nem jobb azonban a hely­ zet az ipari országokban sem. Ott a gyá­ rak árukészletei halmozódnak fel, hiszen az iparcikkek behozatalára szoruló me­ zőgazdasági államok, ahol addig a világ­ iparnak piaca volt, nem tudnak a régi­ nek megfelelő mennyiséget felvenni, épen megcsappant keresőképes-égük miatt. Tehát, hogy a mezőgazdasággal foglalko­ zók elszegényednek keresetük csökkenése folytán, ugyanúgy vannak az iparos ál­ lam munkásai is. Magyarországot, agrárállain lévén, természetesen a mezőgazdasági termé­ nyek elhelyezési lehetőségei érdeklik el­ sősorban. Sajnos ezen a téren ismételten tapasztalnunk kell azt az elzárkózási po­ litikát, amit épen legtermészetesebb pia­ cunknak kínálkozó két szomszédunk, Csehszlovákia és Ausztria részéről eddig is gyakran láthattunk. Hosszú hónapok óla látjuk, hogy a csehek mennyire húz­ zák halasztják a kereskedelmi szerződés megkötését, látjuk, hogy egyre nagyobb akadályokat állítanak búzánknak és bo­ runknak a trianoni határon való kereszlüljutása elé. Saját lisztjüket csak jelen­ téktelen kis arányban engedik a jóval kiválóbb minőségű magyar fajtával keverni és elmennek odáig is, hogy inkább drá­ gább áron hozatnak be máshonnan bo­ rokat ahelyett, hogy az olcsóbb és jobb magyar bort engednék be. A cseh kormány politikájának út­ jára kíván lépni, úgy látszik, Ausztria is. Az utóbbi időben már amugyis fokoza­ tosan korlátozták a Magyarországból származó importot, különösen állatkivi­ telünket akadályozták, most pedig felbo­ rították az eddig érvényben lévő megál­ lapodásokat, rövidlátásukkal nem tekintve azt sem, hogy saját népüket jobban ká­ rosítják, mint a magyar termelőket. Leg­ jobban jellemzi ezt az, hogy még az oszt­ rák sajtó nagy része is helytelenítette — Ejnye hát a gyerek hol marad annyi ideig — tanakodott Gazsi. Kiment a kiskapuba, nézelődött jobbra-balra, de alig lézengett egy-két ember az utcán. A Szövetkezet tájékán is csend honolt, nem viháncoltak ott lányok-legények, nem nyargalásztak gyer­ kőcök: mindenki elment a búcsúba. — Megnézem a kománál — mo­ rogta magában, alighanem ott felejtkezett. A komája a fölvégen lakott s an­ nak is volt egy akkora fia, mint Janika. Házuk mögött terült el a mocsárrét, me­ lyet tavasszal-ősszel ellepett a viz, kö­ röskörül sűrű káka, sás és nád szegé­ lyezte, vadrucák és libák kedvenc ta­ nyája. Odébb a Gödrök húzódlak végig, honnét agyagot meg homokot bányásztak a gazdák. Itt lehetett a réti zsombikok között bibiefészket keresni, mialatt a bibiemama ott csapongóit és jajongoti a gyerekek feje felett, hátha elriaszthatná őket. Itt szoktak lesbe ülni a falusi lesipuskások, mikor ősszel megindult a vad­ liba húzás. Nyáron a konda delelt s a gyerekek fürödtek a pocsolyákon, télen nádit termeltek itt a gazdák, hogy a pajták és csűrök tetejét tatarozzák vele. Ahogy befordulna Gazsi a komája kiskapuján, szalad ám lélekszakadva a Gödrök felöl a keresztfia, ahogy apró lábai csak bírják s jajgat keservesen. — Mi bajod Józska — riad rá Gazsi roszzat sejtve. — Jaj, jaj keresztapám, Janikára rászakadt a part. Gazsi két ugrással az ambituson terem, ott felkap egy lapátot s hihetet­ len gyorsan iramodik a Gödrök felé. Jó­ zsi a nyomában. — Hol van — lihegi az apa. — Ott, ott a homokhányásnál — mutatja a gyerek. A Mocsárrét szélén lapos löszdom-' bocskák sorakoztak, amiket tán a szél hordott valaha ide, innen fuvarozzák a homokot. Meredek partjairól nagy töm­ bökben szokott leválni a sárgás finom­ szemű lösz. Friss omladék hevert most is ott nagy tömegben. Köröskörül minden csendes volt, csak a nád susogott az esti szélben és Gazsi szive kalapált hangosan. — Hol állt Janika, mikor rászakadt? — Itt, itt keresztapa. Vad erővel fogott neki az ásásnak, de csak nem akart fogyni a törmelék. Később emberekért küldte Józsit, szaladt is a gyerek, jöttek is nemsokára négyenöten s most már egyesült erővel folyt az ásás. Gazsiról szakadt a verejték, néha hangosan felnyögött, máskor a tiz kör­ mével kaparta a földet aztán megint rcményevesztetten leroskadt és bambán maga elé meredt. Majd megint fölugrott, lapátot fogott és biztatta az embereket: siessünk, siessünk, hátha még van benne élet. Félórája áshattak már, mikor az egyik ember felkiáltott: — Hó, hó vigyázat cimborák, itt van márl És csakugyan, valami ruhaféle buk­ kant elő a törmelék alul. Két perc sem telt bele s kint volt a gyerek. kormányának eljárását, követelve azt, hogy haladéktalanul kössön uj szerződést. Nem tett jószolgálatot Ausztria an­ nak a tervnek sem, amelyet dunai konfederáció néven ismerünk s amelynek ki­ gondoló! legalább is gazdasági téren le akarják bontani a korlátokat az ideális gazdasági egység, Nagymagyarország te­ rületén. Hogyan jöhet itt létre egyetér­ tés, ha minden jószándékunk ellenére is, szomszédaink elzárkózásának újabb és újabb jeleit kell látnunk. Hiszén ők egyre magasabbra emelik a velünk szemben emelt kínai falat, ahelyett, hogy bontását kezdenék meg. Tagadhatatlan, hogy nekünk is kárt jeleni az osztrákokkal való szerződésnél­ küli helyzet. Bízunk azonban, hogy szom­ szédunk rövidesen belátja melléfogását, de ha ez nem következne be, akkor sem pótolhatatlan a kárunk. A már megkö­ tött Magyar-olasz szerződés, a francia, német és svájci piac vásárlási hajlandó­ sága biztosítékot nyújt nekünk arra,' hogy gabona és állatkivitelünk megtalálja ve­ vőjét. Hírek és különfélék Első Porciuukula-bucsu Salgó­ tarjánban. Bensőséges és fényes kere­ tek közt tartotta meg a helybeli ferences plébánia a rend templomai és kápolnái részére engedélyezett kiváltságos ősi bucsunapját, az augusztus 2. Porciunkulabucsut, mit a Kapisztrán szent Jánosról nevezett rendtartomány főnöksége a sal­ gótarjáni ferencesek ideiglenes kápolná­ jának látogatói részére is kiterjesztett Buzgó hívők tekintélyes tömege végezte el e napon az előirt ájtalosságokat a ked­ ves kis kápolnában, hol reggel 7 órakor P. Marián házfőnök-plébános P. Vilmos és Olay István egri szerpap asszisztenci­ ájával celebrálta az ünnepi szentmisét. Este 6 órakor az ideiglenes rendház ud­ varán lévő lurdi barlang előtt P. Marián gyönyörű és meghaló beszéd kíséretében litániát mondott, utána szentséges kör­ menettel fejeződött be városunk első Porciunkula búcsúja. A szépen sikerüli körmenetnek fegyelmezett tömött sorai, öntudatos hitvallása és impozáns komoly­ sága, lelkes és mély hatást, jóleső áhíta­ tot váltott ki mindenfelé. Meghívó. A Salgótarján-Somlyótelepi Róm. Kath. Olvasókör Róth Flóris m. kir. bányaügyi főtanácsos, Bérczy Sán­ dor m. kir. bányatanácsos, Moticska Nán­ dor bányaigazgató, Deák R. József bá­ nyagondnok védnöksége alatt 1932. évi szeptember hó 11-én délelőtt 10 órai kezdettel a somlyótelepi bányairoda előtti téren táborimisével egybekötött harang és zászlószenlelést tart 10 éves fennállása alkalmából, melyre a m. t. közönséget meghívja az Elnökség. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepélyt szeptember hó 18-án tartjuk meg. Salgótarján, 1932 aug. 6j A virágos Szentkút Mindig ked­ ves, visszacsábító volt a vadregényes völgyben, csörgő patak partján szerényen elvonuló, de annál nagyobb fenséggel tündöklő szentkuti kolostor. A Mária kul­ tusz dicsőséges fénye ragyogott be itt mindent: a szegényes istennázát, a kopott menedék házakat, a környező erdőkoszo , ruzta hegyeket, a pihenésre szolgáló vi­ rágos gyepet, a csicsergő madarak dalát, az ájtalos hívők ünnepi énekeit és az Embert, aki idejött fájdalmával az oltár hűvösségéhez, de Mária meleg szeretek­ nek közelségébe. Régebben is kedves • volt ez az Istennek, embernek annyira tetsző, gyógyforrásokban dús, szépségek­ ben gazdag völgy. De olyan volt, amilycnnek a jó Isten megteremtette, ember­ kéz nem iparkodott szépíteni rajta. S ■ most egy év alatt — mintha ez is Mária csodája volna — a természet Istenadta szépsége mellett, a szerető, áldozatos em­ ber munkája nyomán uj szépségek nyíl­ tak a völgyben: muskátlik, petóáiák szinpompája között a lourdesi Mária barlang mása. A kivirágzott rend megfogja az ember szivét is és emeli, felemeli a Szűz Anyához, akiért, akinek kedvére történt ez a csodálatra méltó változás. Az a sok szin, szépség, ami ezután még fényeseb­ ben ragyog a Szűz Mária kultusz fényé­ ben, csábítsa, csalogassa Szentkutra a testi és lelki beteg Embert, hogy egy napra a csodák és szépségek levegőjében megftirödve, legyen hívőbb, legyen jobb és maga is vegye ki részéi egy szebb és . boldogabb világ születésének héroszi mun­ kájából. (Tóth Mátyás dr.) ( A Madách Társaság és a Nóg­ rádi Tanítóegyesület. A legnagyobb . örömmel értesültünk arról, hogy várme­ gyénk területén működő tanítóink sorai-, ból... Madácsh Imre halhatatlan dráma­ írónk nevéről nevezett s Balassagyarma­ ton székelő Irodalmi Társaság kebelébe meghívott és megválasztott tanitóirók, tanitóköllők, tanitóraüvészek gárdája, akik az iskolánkivüli népművelést a sajtó ut­ ján is szolgálják, a folyó év őszén Nóg rád és Hont vármegyék Általános Tanító egyesületének évi közgyűlése után Balassa­ gyarmaton az esti órákban Dr. Visnovszky Rezső kir. vezető tanfelügyelő elő­ készítésében .műsoros irodalmi estélyi rendeznek, amely alkalommal a megye közönsége előtt a népnevelők tollíorgak i fognak bemutatkozni. A szép gondolatot a tanítóegyesület agilis elnöke Stampay Miklós nagy szeretettel karolta fel. Ez a felvonulása a tanító jróknak, poétáknak fokozni fogja a megyében a kultúra apos­ tolai iránti szeretetet és megbecsülést. Halálos baleset. Múlt hó 25-én délután Hoffmann Mihály 19 éves laka­ tossegéd Zeiler János nagymarosi lakos 24 méter mély ‘kutjában lakatos munkát végzett. Eközben a mérges gázoktól esz-^ méletét vesztette^ és a vízbe zuhanva megfulladt. Gazsi leroskadt, mint akit taglóval • ugy-e nem haltál meg, ugy-e nem hagy?.’ fejbe vertek, aztán odaugrott ölbekapta itt? Mért telted ezt. mért tetted ezt? a gyerekei s úgy szaladt a komáék Hogy menjek haza nélküled édesanyád­ hoz, mit mondjak neki? Óh te szegény háza felé. Ebben a pillanatban megkondultak kicsi fiam. Újból ledobta magát a földre és a harangok: jönnek a bucsusok. lehetetlen fájdalmában fejét a köbe verGazsi agyát elboritotta a vér, amint deste. S mig ott vergődött kétségbeeset­ a harangzúgást meghallotta. Szörnyű ha­ ten, nem is vette észre, hogy mellette ragra lobbant asszonya iránt, aki bú­ termelt az asszony s vele mások is s csúba jár, olvasót morzsol, ahelyett, hogy kezdik kigombolni Janikát, száját szét­ otthon ülne s dolga végeztével a gyere- peckelik, vízzel locsolják’, dörzsölik s kire vigyázna. De aztán más gondolat próbálják eszméletre téríteni. Nem vette villant át az eszén. Hát nem kérlelte az észre, mert az asszony nem jajgatott, asszony, hogy engedje el Janikát Szenl- nem tördelte kezét, nem tépte a haját, kutra? Ha nem volna keményszívű és csak egyszer-egyszer sóhajtott néma meg elengedte volna, vájjon megtörtént volna-e adással: Szüzanyám, Mária segíts! a baj? Nem, bizonyára nem. Most jönne így tettek-vettek az eszméletlen a gyerek a többivel, fáradtan ugyan, de makkegészségesen, nyakán lógna a piros gyerek körül, mig egyszerre csak csodák és fehér szemű mézeskalács olvasó s bol­ csodája, kinyitotta szemét és bágyadtan dogan mutogatná a szentkuti botot. Még rámosolygolt anyjára. — Él, él — kiabálták az asszonyok tán neki is hozott volna egy kurtaszáru pipát bucsuíiának. Nem az asszony, ő a Aztán újból lecsukódott a szeme hibás, ő az oka a szerencsétlenségnek. Gazsi fölemelte a fejét és tétován körül Ist.. . akart lelkében feltörni a fohász, de nézett. Az udvar tele volt emberekkel, lenyelte a szót. Még nem tudott imád­ asszonyokkal, akiket eddig észre sem kozni. vett. Rámeredt az asszonyára, aztán odaMindezeket egy pillanat alatt gon­ támolygott hozzá, vállára borult és ke­ dola végig Gazsi. Aztán odaért a komája serves sírásra fakadt. Az idegek túlfe­ házához, letette a gyereket a lócára és szültsége, a fájdalom és kétségbeesés leroskadt melléje. Lába ólomnehéz lett, könnyekbe olvadt fel s csak annyit tudott torkát a sirás fojtogatta, ráborult Jani­ mondani: Istenem, Istenem . .. kára és érthetetlen szavakat gügyögött. Mikor a gyerek újból magához tért, Mindaz a szeretet és gyengédség, ami arról panaszkodott, hogy nagyon fáj a kérges lelkében ott szunnyadt, most aj­ karja s csakugyan a jobb karja könyö kára tolult és szavakba olvadt. kön fölül eltörött. A nagy fájdalomtól Édes Janikám, kedves kicsi fiam, eszméletét vesztette és igy menekült meg �A MUNKA Salgótarján, 1932. aug. 6 3 oldal Beretváspasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja. mileg enyhíteni lehetne. Ez a két társa­ Világvárosi élet a salgó­ 1 dalmi osztály hivatásánál fogva megérde­ melné, hogy ügyeivel szemben, több meg­ tarjáni Lidón. (Kevés a kabin az uszodában.) A nap pazar bőkezűséggel szórja sugarait a virágos Újtelep petóniás útjaira. Bőven jut belőle a gyermekjátszótérnek, a tenniszezőknek, de a városi uszodának is. Itt van rá a legnagyobb szükség, mert akkor mitől égnének bronzszinürc delnő­ ink hófehér vállai. Meg aztán egy kicsit a vizet is melegítenie kell, mert nem mindenki nősülni szándékozó fiatalember, aki itt fürdik. Sőt az emberiség e tisz­ teletre, hogy ne mondjam, sajnálatra méltó példányai a salgótarjáni strandon is ki­ veszőben vannak. Talán bűnös ebben a fürdőtrikó is néha. Mi tehát ebből a ta­ nulság? Az uszoda hőmérséklete friss víz­ nél 17°, másnap, harmadnap 20—28" kö­ zött ingadozik. Belépődíj kedd, szerda, csütörtök, pénteken felnőtteknek 60, gyer­ mekeknek 30 fillér. Szombat, vasárnap felnőtteknek 30, gyermekeknek 20 fillér. Igazán nem sok. Bérlet egy hónapra 8 P. uszólecke, tyukszemvágás 50—50 fil­ lér. Hétfőn d. c. csak nők, d. u. csak férfiak fürödhetnek. A többi nap közös. Az uszoda vizének 30—40 százaléka na­ ponként kicserélődik. Teljesen friss a viz hétfőn. Mit mondjak még? Izzóan meleg napokon itt fürdik városunk krémje és — púderja. Aggastyán, csecsemő élvezi a nyár ajándékát: a vizet, napot és leve­ gőt. Olykor megszólal a rádió, rumbázna|< még a kabinok is. Nem beszélve a pizsamákról. KHigyjék el Hölgyeim és Uraim, világvárosi az élet a salgótarjáni Lidón. Tessék besétálni! (Krónikás.) A Salgótarjáni Ipartestiilct el­ nöksége, az elöljáróság utasítására, ju* lius hó 30-án a helybeli kereskedők ve­ zetőivel megbeszélést folytatott a Salgó­ tarjánban tartandó iparos és kereskedő demonstratív nagygyűlés megrendezése tárgyában. A helybeli kereskedők veze-. tői kimondották, hogy hozzájárulnak az iparlestület elhatározásához, mert Ugyan­ úgy érzik a mai elviselhetetlen súlyos helyzetet. A helybeli OMKE Elnöksége augusztus 2-án közgyűlés keretében fog­ lalkozott a demonstratív nagygyűlés meg­ rendezésével, melynek megtartásához a közgyűlés hozzájárult s elhatározta az ipartestülettel egyetemben, hogy f. hó 25-én a nagygyűlést délután 2 órai kez­ dettel, az ipartestűlet nagytermében fog­ ják megtartani. Elhatározták továbbá, hogy a nagygyűlés napján az üzleteket és műhelyeket délután 1 órától 5 óráig bezárják, az iparosok pedig a munkát ezen időre beszüntetik. A magyar kisipa­ ros és kiskereskedő társadalom, az or­ szág hazafiasán gondolkozó társadalma volt mindig és amikor ezen elhatározásra szánta magát, semmiféle szélsőséges gon­ dolat, sem politikai célok nem vezették, kizárólag súlyos gazdasági helyzetét akarja feltárni az illetékesek előtt s rá akar mu­ tatni azokra a módozatokra és intézke­ désekre, amellyel a súlyos helyzetet 'néa megfulladástól. Az emberek, akik ki­ ásták az omladék alul, mesélték, hogy valami deszkadarab hevert a fejénél s ettől nem tudott fejére szakadni a föld. A deszka — sokan emlékeznek még a faluban — valamikor a homokbánya fö­ lött egy akácfán lógott s egy fakult Mária kép volt rászegezve. Régi időben olaj­ mécses égett alatta éjszakánkint s jám­ bor asszonyok gondoskodtak róla, hogy ki ne fogyjon belőle az olaj. A Mária kép szétmállolt, de deszkája megmaradt és most leszakadt az akácfával együtt. — Mária segített — mondták az öreg asszonyok. Gazsi kiment a homokbányába, megkereste a dészkadarabott s haza vitte. Képrámát faragott belőle s most ott lóg a szentkuti kegykép Gazsiék szobája fa­ lán, alatta mécses pislog s mikor Gazsi hazajön a bányából, egy pillanatra megáll előtte és magában efélét mond: Szüzanyám, megsegítettél, bár nem érdemlettem meg. Máskép lesz ezután. S csakugyan esztendőre, mikor Kis­ asszony napján megint főiket ekedtek a szilvágyiak, Gazsi vitte a feszületet és hivő lélekkel fújta a szent éneket: — Máriát dicsérni Hívek jöjjetek ,,, értést tanúsítsanak. A magyar kisiparos és kereskedő társadalom legkevésbé oka a mai súlyos helyzetnek, sajnos azonban, a legnehezebb részt mégis ezeknek a tár­ sadalmi osztályoknak kell viselni, akik már idáig is a legsúlyosabb részt visel­ ték. Remélhetőleg ezek a hangok, ame­ lyek az országban nem egyedül állók, egy kis megértésre fognak* találni s az il­ letékes tényezők igyekezni fognak a ba­ jokat az ország helyzetéhez mérten or­ vosolni. A nagygyűlésre meghívást nyert: dr. Szlranyavszky Sándor kerületünk képviselője, Éber Antal országgyűlési kép­ viselő a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­ kamara elnöke, Nagy Antal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Isten ujja az igazságszolgál­ tatásban. Néhai... Főt. Sarlós János a rozsnyói egyházmegye áldozópapja, volt Murányaljai plébános, aki városunk­ ban 1909-ik évben működött mint segéd­ lelkész és h.(oktató, mint mindenki előtt ismeretes Kun Béla hűbéri uralma alatt vértanúi halált halt egy évtized múlva, hogy városunkból eltávozott. Megölték, meggyilkolták és lemészárolták mert nyíltan a szemükbe vágta a Sátán legé­ nyeinek Korvin, Klein és Számuelli Szá­ dista követőinek barbarizmusukat, rette­ netes bűneiket s egyházközségnek híveit óvta ezeknek a fenevadaknak a túlkapá­ saitól. Isszonyu kínzások után kivégez­ ték az önkczével készített sir szélén. A bestiális gyilkosság tettesei most kézre kerültek. Karikás Frigyes, Sárosi Tibor, és Bodnár Béla kommunisták személyé­ ben. Az Isteni gondviselés nem hagyta őket futni. Megérdemelt büntetésüket elveszik. Kezdő Írók, akik irredenta és vig színdarabok vagy monológ és dialóg írással foglalkoznak közöljék nevüket és lakhelyüket a Heves és Vidéke c. hetilap kiadóhivatalával Hevesi Regős-nyomda. A Nógrád-Honti Tanítók Egye­ sületének jótékonykodása. Várme­ gyénk tanítóságának a nehéz gazdasági viszonyok miatt nem valósulhatott meg az a régi vágya, hogy középiskolával rendelkező megyei városaink valamelyi­ kében gyermekei részére Internátust épít­ tessen. E célra gyűjtött pénzösszeget ösztöndíjalappá alakították át s ennek a kamataiból a tanítóság iskolásgycrmekci kisebb-nagyobb segélyben részesültek. Három év óta a Tanitóegyesület 6250’50 P-t osztott ki az arra érdemesüll, szor­ galmas és jó magaviscletü tanitógyermekeknek, akiknek szülei a pillanatnyilag súlyos viszonyok között sínylődő állami gazdasági élet szomorú keretei között kifcjezhetetlen előnyhöz jutottak a taní­ tóság egymás iránti szeleteiéből keletke­ zett tőkének kamatai révén. Városunkban és vidékén a Rozehnál Nándor állator­ vosi főiskolát hallgató fia, Schönk Gusz­ táv középiskolás gyermeke és Kovács Géza tanitónőjelölt leánya részesültek támogatásban. Három gyermek részére 500 P-t utalt ki a vármegyei tanítóegye­ sület, amely összesen 170 P-t folyósított segélyek címen. Ehhez hasonló jótékony­ ságot hazánkban egy egyesület sem tud felmutatni. A balatoni Anna-bálok. Idén a hagyományos balatoni Anna-bálokat a régi szép békevilág napjaira emlékeztető külsőségek között tartották meg. Eredeti ötletü volt és kitűnően sikerült a zamárdiak Annabálja. Ilovszky János vezetése alatt gőzhajón, a Balaton közepén ren­ dezték. Földvárott az előkelő közönség szinte teljes számban megjelent a földiszitett Kaszinóban. Siófokon a telepi Ka­ szinóban még bálkirálynő-választás is volt. Nagy sikere volt még a balatonfüredi, az almádi és a leilei báloknak. A Balaton mentén minden kis fürdőhelyen fellángolt egy éjszakára a jókedv s a tánc hajna­ lig eltartott, utána pedig a mulató ifjúság régi szokás szerint cígányzenéscn vonult a balatoni Annák ablaka alá. (Városunk­ ból is ellátogatott oda cgy-két bátor aglegény körülnézni...) A Nógrád-Hont Népiskolák tanulóinak őszi öröme. Kellemes, kedves meglepetése s gyönyörködtető rajzgyűj­ teményes füzete fog megjelenni az uj tanévre. Ez a füzet a beszéd értelem gyakorlatok III—IV-ik osztályos anyagát dolgozza fel • tárja a tanulók szemei elé s egyszerű, de megkapóan művészies formában illusztrálja mindazt, amit a tan­ terv megkövetel gondolatokban leszöge­ zett tételeiben. Szárnyakat ad a gyermek rajzoló képességének, megtanítja arra, hogyan lehet a belük vonalai között meglapuló eszméket, terveket rajzban bemutatni, hogy azután örök élménye, tudutossabb ismeretté alakuljon át, a ki­ csinyek szivében mindaz, amit tudnia kell a körülötte lévő életből és világból. Ez a füzet kizárólagosan Nógrád-Hont egyelőre egyesített vármegyék részére készül. Ezen terület viszonyait, körülmé­ nyeit veszi figyelembe s hatalmas eszköze lesz az eredményesebb nevelőoktatásnak. Szép albumszerü tankönyve lesz a tan­ könyvnélküli beszéd és értelemgyakorla­ toknak. Megjelenését mi is örömmel várjuk s hisszük, hogy tanítóink méltó pártfogásban fogják részesíteni. Két iskolás gyermeket teljes ellátásra elvállalok. Cim a kiadóban. dalmi képviselői most kimeritőbban igye­ keztek tanulmányozni Magyarországon; az idegenforgalom vezérei itt számíthat­ nak rá, hogy nagyszámú i ipart és illusz­ trált művészeti, néprajzi stb. cikk fog megjelenni az olasz lapokban s hazánk minden részéből igen nagy számú érdek­ lődő jön majd ide. A magyar napraforgómagter­ melés és óla jmagszükségle ifink. Az Ausztria és Magyarország között ki­ tört vámháboruval kapcsolatban mező­ gazdasági exportunk némi nehézségekbe ütközik, úgy hogy igen fontos volna leg­ alább azokat a mezőgazdasági terménye­ ket termelni, melyeket a magyar föld is meghozna s melyekben eddig behozatalra voltunk utalva. Ezzel kapcsolatban igen kívánatos volna az olajmagvak racioná­ lisabb tnrmelése is. Néhány évvel ezelőtt lépések történtek ebben az irányban, de a szépen megindult akció később ellany­ hult. Annak idején az ország két nagy Tűzoltóink a győri országos olajgyára szerződést kötött a gazdákkal versenyen. Augusztus 13, 14 én vasár­ nagyobb mennyiségű lenmag megvételére. nap és hétfőn tartják a tűzoltók orszá­ gos versenyét Győrben. Ez ideig több A szerződés szerint a gyárak ugyanazt mint 150 város nevezett be. De nemcsak az árat fizették a lenmagért ab magyar a magyar városok, hanem a külföld is feladóállomás, mint amennyi Hamburg­ elküldi fiait a nemes íegyverprábára. Ro­ ban a laplata lenmag évi átlagára volt. mániából, Németországból, Ausztriából, A magas búzaárak mellett a gazdák meg­ Spanyolországból, Svájcból, Csehország­ voltak elégedve ezzel, az árral, a múlt ból jelentetlek be részvételt. A verseny évben azonban a búza árának vissza­ nemcsak izgalmas lesz igy, hanem tanul­ esése alkalmával a kormány a lenmag­ árakhoz további 4 pengőt kötött ki a ságokban bővelkedő is. Csak örülhetünk annak, hogy a Salgótarjáni Önkéntes gazdák számára métermázsánként Az idén a rossz lenmagtermésre való Tüzoltóegyesület derék vezetősége és tag­ tekintettel ismét laplata magot kellett im­ jai erőt éreznek magukban ilyen nagyje­ portálnunk s ezen a réven is nagyobb lentőségű, komoly küzdelemre. Sőt amint az ambiciózus tréning eredményekből mennyiségű valuta kerüli külföldre. hírlik, városunk színei uj dicsőséggel gaz­ Amennyiben gazdáink intenvizebben fog­ lalkoznának a napraforgómag és tökmagdagodnak. Jó szerencsét kivánunkl termesztéssel, a kivitelre kerülő valutát Uj látogatókat küldenek az még lehetne takarítani. Nálunk alig fog­ avangardisták. Olasz- és Magyaror­ szág legfontosabb idegenforgalmi esemé­ lalkoznak a napraforgómag termesztésé­ vel, pedig igen nagy területek vannak, nye volt julius második felében az avan­ gardisták 800 főnyi csoportjának látoga­ ahol okszerűen lehetne termelni. A gaz­ tása. A napilapok bőséges tudósításai dák között az a vélemény terjedt el, után el akarjuk kerülni az ismétléseket, hogy a napraforgó kiszívja a föld erejét meg a sablonos részletezést s ezért in­ s azon a területen, ahol napraforgót ül­ kább az illetékes olasz vendégek egyiké­ tettek, évekig nem lehet más termény­ nek számunkra készült nyilatkozatát kö­ ben megfelelő termésre számítani. Ezért zöljük Antonio de Vicenca, a jeles iró inkább csak árokparton, kertek alján ül­ mondja a következőket: — Napokn át tetik és csak igen kevés vidéken foglal­ rendkívül meleghangú tudósításokat kö­ koznak komolyan a napraforgó terme­ zöllek Itália legjelentősebb lapjai és még lésével. Pedig amennyiben fokoznák a ezután is* jónéhány cikket fognak publi­ termelést, kikapcsolhatnánk a külföldi kálni az ifjú íascista-nemzedék magyar­ olajmagbchozatalnak igen jelentős részét. országi látogatása alkalmából. Fölfedezik Annak ellenére, hogy a napraforgó nem Magyarorsságnak eddig ismeretlen érde­ komoly termelési ág, rossz évben is keit a lelkesedő barát szimpátiájával és 1000—1200 va|jon, jó években pedig az avangardisták fogadtatásának minden 1500 vagon a termés, ami az olajgyárak referátumából kicsillan az őszintén átér- szükségletének jó .részét fedezi. Még na­ zett nagyrabecsülés, az a mindennél töb- gyobb arányokban fejleszthetnénk ki a beterő érzés, amely az olasz szabadság­ tökmagtermelést, mely évente nem tesz harcok leghösibb segítői: a magyar vité­ ki többet 100—150 vagonnál. Ez nagy­ zek nemzetének fiai iránt táplálunk. ban arra vezethető vissza, hogy nálunk Nem felejtjük el Tiirr Istvánt, Tüköry a tököt csak kukorica közé vetik és mint ezredest, a sok derék magyar légionis­ melléktermény szerepel, holott ha külön tát és mindeneklölött a nagy turini re­ termesztenék és a földeket öntöznék, metét A magyarországi szabadságharc okszerű termeléssel a tökmagtermés a olasz légió-vezérének, Montinak és Ga­ gazdáknak elég számottevő hasznot haj­ ribaldinak nemrég felállított szobrai ola­ lana. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok szok számára mindig a zarándokhelyek­ és az alacsony gabonaárak mellett nagy­ hez méltó kegyelet tárgyai lesznek. De ban enyhítené a gazdák válságát az ilyen van ezenkívül még sok jelentékeny vo­ eléggé jövedelmező termelések beve­ natkozás, amelyet az olasz nemzet iro­ zetésére. SZÜLÖK FIGYELMÉBE! Tiszteiettel értesítem az iskolásgyermckek szülőit, hogy az iskola idényre üzletemet fi issen felszereltem és nagy választékot tartok: gimnazista, polgáristtt és elemista bőr és vászon táskákból úgyszintén hátizsákokból ós kézi kazettákból. — Nagy választékban vannak inté­ zett lehér plcké, flnnelltakaróh és vattás paplanok. Polgárista leátay egyenruhák, gimnazista bársony sapkák, Bocakay leány és előírásos polgárista lin sapkák, tornanadrágok és tornacipők gyári lerakata. — Zsebkendők, harisnyák, ruhaszámok és béták állandóan kaphatók. Az igazolványos tisztviselőknek 5%-os készpénz engedmény! Pontos és lelkiismeretes kiszolgálás I Szabott árak i Mint ezen cikkekben egyedül álló keresztény kereskedő szives párt­ fogást kér vitéz DONÁSZY GYŐZŐ Magyar Divatáruháza. — Salgótarján. �A MUNKA 4 oldal Bélrenyheség, a máj és az epeutak bántalmai, gyomor- és bélhurut, aranyeres bajok esetén a természetes „Ferenc József** keserüvis gyorsan és fájdalom nélkül megszünteti a hasiszer­ vek pangását Sok évi kórházi tapaszta­ lat igazolja, hogy a Ferenc József viz használata a bélmüködést kitünően sza­ bályozza. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. Szerkesztői üzenetek. Kezdő. Beküldött versei közül fel­ tétlenül az „Anyám sírja** az értékesebb. Az érzés, mely ezt a borús költeményt szülte, tiszteletreméltó. Rim, ritmus te­ kintetében is tökéletesebb. Mind­ amellett még lapunk mértékét nem üti meg. A „Bucsuzás** gyengébb, bár szép gondolatai vannak. Hogy érdemes*e Írnia? Nehéz kérdési Anyagi eredményt semmiesetre sem remélhet, mert csak a beérkezett Írókat fizetik. De hát sokszor s a költészetre legjobban áll — nem az anyagi a legfontosabb. Fejlődésképes. D. B. Jónás-telep. Megértjük az ön nehéz helyzetét és szívesen segíte­ nénk, ha módunkban állana. A keres­ kedők és iparosok jogos panasza olyan általános, hogy a bajok törvényes utón való rendezése kívánatos közérdek volna. Az ország kereskedő és iparos társadal• mának egységes állás foglalása folyamat­ ban van ezekbdn, az ön által felhozott égető kérdésekben s remélhetőleg köz­ megnyugvásra elintézést nyernek. Mélfóztassék a salgótarjáni Ipartestület jelen szá­ munkban megjelent közleményét elol­ vasni. — Azért nem tartottuk szüksé­ gesnek jogos panasszal telt levele közzé­ tételét. Egy salgói levél: Áldottak azok, akik az Ur nevében jöttek s elhozták . hözénk is a vallásosság lehetőségeinek vigasztaló s fölemelő erejét. Évtizedek óta éltünk sóvárogva, vágyakozva az örök ' élet igéi után. Elválasztott bennünket Krisztus hajlékától a távolság, a kedve­ zőtlen időjárás, eső, szél, hó, jég, erős napsütés s éltünk elhagyatva a hegyeink között, vagy önmagunktól sarkaltán bib­ liát forgatva. Igaz, hogy templomunk nem volt s még ma sincsen, de azért ma már mégis fölcsendül a mise mennyei szava, az evangélium fönséges szózata s a bá­ nyatelepen megindult a lelkek lassú ta­ vasza. Boldogok vagyunk, hogy megér­ keztek a ferences papok s velük uj re, mények, boldogságvárások. Legyenek ál­ dottak, akik megszervezték az uj plébániát s vele Salgóbányatelep meghittebb lelki életét is biztosították. Ettől eltekintve boleltamcntes az akció. Ha a kistermelő által rendel vetőmagot nem kell vasbton szállítani, akkor a föld­ mivelésÜgyi kormány még a tőzsde árból is megtérít métermázsánként 1 pengőt Tekintettel arra, hogy minden vármegyében vannak szaporító gazdasá­ gok, az igénylő kistermelők legnagyobb része igénybe veheti ezt a kedvezményt. Mivel 40—50 mázsán alul a kjutalás nehézségekbe ütközik a kistermelőknek össze kell állniok (község, gazdakör) és az igénylést együtt kell bejelenteniük. Azok a nagy gazdák, akik az akcióban résztvesznek, a jövő évbek kötelesek lesznek a kapott vetőmag utáni termé­ süket az akció folytatására a hivatalnak felajánlani. A hivatal átvétel esetén vető­ magfelárat fizet ki részükre. Magyarország biborhereexportja. A napokban indult meg a bi- Salgótarján, 1932 aug. 6 HIRDESSÜNK A Munka politikai hetilapban. Meghívó. Buják község jegyzői kara és elöljárói folyó évi augusztus hó 27-én, szombaton este 8 órakor a „Han­ gya** szövetkezet összes helyiségeiben a „Jegyzők Országos Árvaház-Egyesülele** javára Murgács Kálmán zeneszerző szives közreműködésével műsoros estélyt és tánevigahnat rendez, melyre a m. t kö­ zönséget tisztelettel meghivje a Rendező­ ség, Belépődíj: személyjegy t P, család­ jegy 2 P. Felülfizetéseket hirlapilag nyug­ tázunk. Hideg ételek, hüsilő italok, fagy­ lalt, ruhatárról gondoskodás történt Ifj. Rácz István cigányzenekara muzsikál. Az OMKE felhívására a vidék ke­ reskedelmi testületéi országos értekezletre gyűlnek egybe Debrecenbe auguszt 14-én és 15-én. Az értekezlet a vidék egész kereskedelmének impozáns seregszemléje lesz, amelyen a kereskedelem összes egyetemes problémáit meg fogják tárgyalni, különös tekintettel a vidék speciális kí­ vánságaira. borhereexportunk. Az idei termést kb. 300 vagonra becsülik szemben a múlt évi 250 vagonnal. A termelés a tavalyinál nemcsak mennyiségileg, hanem minősé­ gileg is kedvezőbb volt. Tekintettel arra, hogy Franciaországban a termés nem volt kedvező, tehát nem exportálhat, sőt a maga részéről is behozatalra szorul, ki­ viteli lehetőségünk erősen megjavult. A francia piacon már eddig is kb. 50—60 vagont sikerült elhelyezni s az első szál­ lítmányok már meg is érkeztek a francia piacra. A kivitel ellenértékét a kliringen Salgótarján m. város polgármesterétől. 7682/1932. belül fogják lebonyolítani. Nagyobb menynyiségü biborherét vittünk még ki Né­ metországba és Olaszországba is, úgy hogy a külföldi piacokon eddig termé­ Salgótarján m. város gyepmesteri sünknek mintegy a felét sikerült elhe­ teendőinek ellátására pályázatot hirdetek, lyezni. írásbeli ajánlatok f. hó 19.-én déli 12 óráig nyújtandók be. Egy külön álló ház, üzlethelyi­ Bánatpénz 200 pengő, mely összeg séggel a Fő-utcára, pékkemencével és az ajánlattal egyidejűleg letétbe helye­ raktárral Somoskőújfaluban örökáron el­ zendő. adó, vagy junius 1-től bérbeadó. Érdek­ A pályázati feltételek és szerződés lődni lehet a Salgótarjáni Takarékpénz­ tervezet a főjegyző hivatalos helyiségé­ tárnál. ‘ ben tekinthető meg. Salgótarján, 1932. augusztus 1. Dr. Förster Kálmán polgármester. Pályázati hirdetmény. SPORT. SSE—Salgó Serlegcsoport válo­ gatott 4:0 (1:0). Biró: Takács. Másolat. vegyi összetételére — alkotórészeire (a készítéshez felhasznált .egyes anyagok mennyiségi arányára) a segédanyag fel­ használásának módjára vonatkozó adato­ kat, továbbá a segédanyagoknak legalább 100 grammnyi mintáját és az áru burko­ latára alkalmazott felirat (jelzés, haszná­ lati utasítás) szövegét. 3. §. A már forgalomban levő se­ gédanyagokat, — amennyiben azok az 1. §-ban megállapított követelményeknek meg eleinek, az engedély (2. §.) meg­ adásáig továbbra is forgalomba szabad hozni, illetőleg fel Szabad használni, ha azok a fennálló törvényes rendelkezések szerint forgalombahozhatók voltak és amennyiben a forgalombahozatal enge­ délyezésére irányuló kérelmet a forga­ lombahozó 1932. évi augusztus 15-ig a földmivelésÜgyi miniszterhez felterjesz­ tette. (2) Az ilyen termék íorgalombaho zója azonban az (1) bekezdésben említett átmeneti időre is köteles a készítmény­ nek forgalombahozatalkor a burkolaton feltüntetni a készítő (forgalombahozó) ne­ vét (cégét) telepe helyét, a szer összeté­ telét (a készítésre felhasznált anyagok mennyiségi arányát) és pontos használati utasítást úgy a felhasználás módját, mint az egy kilogramm liszthez használható legnagyobb mennyiséget illetően. 4. §. (1) Ez a rendelkezés nem vo­ natkozik a liszt előállításánál és emberi táplálkozásra szolgáló termékekké fel­ dolgozásánál rendszeresen használt, az illető termék természetének megfelelő alapanyagokra (viz, liszt stb.) a járulékos anyagokra (konyhasó, burgonya, szárított burgonya, burgonyaliszt, gabonanemüek lisztje és keményítője, tej termékek, tojás, cukor, méz, keményilőszirup, gyü­ mölcs, fűszerek, egészségre ártalmatlan fűszeres növények, komló stb. és egyéb ilyen természetes ízesítő, zamatosiló anyag stb.) és a segédanyagokra (élesztő, korpa, ecet, citromsav, tejsav stb.). 5. §. A liszt előállításánál és az em­ beri táplálkozás céljára szolgáló termé­ kekké feldolgozására bármely vegyszert ideértve a külföldi kivitelre szánt termé­ keknél esetleg felhasznált vegyiszeket is (84 131 1932. F. M.sz. rendelet 3. §.) amennyiben a terméket közfogyasztásra használják fel — még kísérletek céljaira is — csak a földmivelésÜgyi miniszter engedélyével szabad forgalomba hozni, illetőleg felhasználni. 6. §. 1) Aki jelen rendelet rendel­ kezéseit megszegi, vagy kijátsza, amenynyiben cselekménye súlyosabb bentető rendelkezés alá nem esik, az 1895. XLVI. t.-c. és végrehajtása tárgyában kibocsá­ tott 38.286/1896. F. M. számú'rendelet rendelkezései szerint büntetendő. 2) A pénzbüntetésre a büntető igaz­ ságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabá­ lyozásáról szóló 1928. X. törvénycikk rendelkezései irányadók. 3) Az eljárás a közigazgatási ható­ ságok, mint lendőrí büntető bíróságok hatáskörébe tartozik. 4) Az 1929. XXX. t.-c. 59. §. első bekezdésének 3. pontja szerint szakmi­ niszternek a jelen rendelet megszegésé­ ből, vagy kijátszásából eredő kihágás esetében a m. kir. földmivelésÜgyi minisz­ tert kell tekinteni 5) Hatósági ellenőrzés, mintavétel és szakszerű vizsgálat általában az 1895. XLVI. t.-c. és végrehajtása tárgyában ki­ adott rendejetek értelmében megy végbe. 6) Egészségi szempontból véleményt adni az illetékes tisztiorvosok hivatottak 7. §. Ez a rendelet 1932. évi au>;. hó 1-én lép életbe. Budapest, 1932. évi julius hó 8 án. vitéz Purgly Emil s. k. Az eredmény nem felel meg az erő­ viszonyoknak, mert ha a SSE-nek az első A M. kir. földművelésügyi miniszternek félidőben nincs olyan hihetetlen balsze­ 84252/1932. F. M. számú rendelete. rencséje, akkor mindjárt a mérkőzés ele­ A liszt előállításánál, valamint a jén három-négy góllal vezethetett volna lisztnek emberi táplálkozás céljára szánt annak ellenére, hogy nem állt fel komp­ termékek készítéséhez felhasznált segéd­ letten, mert a fedezetsor legjobbja Jan­ anyagok forgalmának szabályozása. csi nem játszott és az őt helyettesitő A mezőgazdasági termények, ter­ Dombai — különösen az első félidőben mékek és cikkek hamisításának, tilalma— szinte nem is volt apályán. Az 1:0-os zásáró! szóló 1895. XLVI. t. c. 1 § ának eredmény már-már végeredménynek lát­ második bekezdésében és 12. §-ában ka-, A friss gyümölcs hosszú időre szott, de mint az egy héttel azelőtti SAC pott felhatalmazás alapján a belügymi­ való eltevése. Az alföldi gyümölcs meccsen is, az, utolsó percekig kitartó niszterrel és a kereskedelemügyi minisz­ egyenletesebb elosztása és értékesítése SSE a mérkőzés befejezte előtt közvet­ terrel egyetértve az alábbiakat rendelem. érdekében állandóan folynak kísérletek lenül rúgta további három gólját. Ez min­ 1. §. Lisztnek és lisztből emberi > a gyümölcs hosszú időre való eltevésére. denesetre dicsérendő, mert a csapat ál­ táplálkozás céljára készített termékeknek A kormányzó kenderesi szőlőjéből szár­ lóképességének egyik főbizonyitéka. Keelőállitására csak olyan, ezekbe a termé­ mazó fürtöket sikerült az egyik módszer vésbbé dicsérendő azonban az, hogy olyan kekbe jutó segédanyagokat szabad fel­ szerint 7 hónapon át kifogástalanul kon­ igazán nem kezdő játékosok, mint Vizerválni Értesülésünk szerint ezt a mód­ roszták és Dancsák állandóan lesállásban használni, amely az előállított termék tu­ lajdonságára előnyösen hat, természeté­ szert most más gyümölcsökön is ki fog- felejtkeznek s igy a legjobb gólhelyzete­ nél, illetőleg összetételénél fogva a fel­ - ják próbálni s az idén a kísérlet a meggyre, ket, az igazán szépen kidolgozott gól­ használásával hészült termékek huzamo­ cseresznyére, ribizlire és barackra is ki­ szerzési alkalmakat elrontják! Utóbbinak sabb időn át való fogyasztása esetében terjed. Az egyes gyümölcsöket 20—20 nem ártana kissé még jobban leszokni is az egészségre beigazolhatólag ártalmat­ kilós csomagokban helyezték el és a cso­ az „erős** játékról, bár e tekintetben is lan, feltéve, hogy annak ilyen célra formagok felbontását 2 hónap múlva kezdik határozottan javult már a játékmodora. galombahozatalára (készletben tartására meg. Amennyiben a módszer beválna, Kissé még nagyobb önfegyelem azonban és árusítására) valamint hirdetésére, aján­ úgy a jövő évben már nagy arányban nem fog ártani. Feltűnt továbbá az is, hogy a SSE lására a földművelésügyi miniszter az ér­ indulna meg a konzerválás. Az Alsódudekelt miniszterekkel egyetértve enge­ nántuli Mezőgazdasági Kamara gyümölcs­ csatárok a legritkább esetben adják ki a délyt adott. labdákat a szélsőknek, noha régen be szakosztályában Kasza Dezső ismertette 2. § Az l.§. rendelkezései alá eső a Bernhardt-módszert és annak eredmé­ van bizonyítva, hogy a szélsők beadásá­ nyeit s javaslatot tett, hogy a gyümölcs­ ból születik meg a legtöbb gól, mert a segédanyagok forgalombahozatalának en­ termelő gazdák ezen az alapon értéke­ kapu előtt tömörülő védelem, a center gedélyezésére irányuló kérelmet a föld­ és az összekötők támadását sokkal köny- mivelésÜgyi miniszterhez kell előterjesz­ sítő szövetkezetekbe tömörüljenek. A földmivelésÜgyi miniszté­ nyebben tudja elhárítani. Jelen esetben teni. A kérvényhez mellékelni kell a ké­ rium búzavetőmag akciója. A föld- is mind a négy gól a szélsők érdeme. szítő (forgalombahozó) nevére (cégére) — tn. kir. I&ldmivdésügyi miniszter. mivelésügyí minisztérium a Növényter­ Az elsőt Müller rúgta, kinek sikerült az telepe helyére — a szer elnevezésére — melési Hivatal utján ebben az évben is ellenfél hátvédje mellett elhúznia, az utolsó folytatja a tavaly megindított és az egy­ három gól pedig szintén a szélsők beadá­ séges termelésre irányuló minőségi búza­ sából esett. Csala, Paskó, Springer és vetőmag akcióját. Kellő vizsgálatok után Rigó ezalkalommal különösen jók voltak. körülbelül 1000—1500 vagon részint ne­ Rigó egymaga három gólt rúgott éa lelke mesítő, részint pedig szaporító gazdasá­ volt a csapatnak. 10 Sz. 11 Cs. 6 Sz. 7 V. A Salgó Serlegcsoport válogatottjá­ gokból származó búzavetőmagot fognak szétosztani. A részvételi szándékot vagy ból feltűnően gyenge volt a kapus, aki közvetlenül a Növénytermelési Hivatalnál csak hallatlan szerencséjének köszönhette, A KONCERT. Jönl Jönl (földmivelésÜgyi minisztérium) vagy a vár­ hogy nem 6—7 gól akadt meg a hálójá­ Fősz.: Olga Csehova. Szünet. megyei gazdasági felügyelőségnél, vagy ban. Nem hisszük, hogy a Serlegcsoport Justice fór Hungary dia­ pedig az illetékes mezőgazdasági kama­ csapatainak ne lenne jobb, ügyesebb ka­ Pária angyala ránál legkésőbb julius végéig írásban kell pusa. Az egész csapaton különben, — dalmas útja és tragé­ bejelenteni. Az akció keretén belül a ve­ mint minden összeválogatott csapaton'— diája. tőmag felárát és a vasüti szállítás költsé­ az összeszokottság hiánya látszott meg, Kezdete: szerdán, csütörtökön és geit fi földmivelési kormány fedezi, az mégis figyelemreméltót produkált: Földi, igénylő gazdának mindössze a búza bu­ Márkus, Kormos, Ponyi. szombaton este lói 9 vasár- és ünnepnap d. a. 5, 7 és 9 órakor. dapesti tőzsdei árát és az eladót illető 4 A bíró szeretett volna jól bírás­ pengős boletta értékét kell megfizetnie. kodni. A közönség is szerette volna...Ili Nyomatott: „A MUNKA** nyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1930-1933_00387.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1932_08_06.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1932-08-06 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 10. évfolyam 32. szám (1932. augusztus 6.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom