<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="2866" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/2866?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-14T08:06:53+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="1365">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f50b37d965b29157de1e77b064e4e853.jpg</src>
      <authentication>747b4ce5e0a55a642bcd59bc1540e744</authentication>
    </file>
    <file fileId="1366">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b04eac2a9fe4de3048c2993ecba9303e.pdf</src>
      <authentication>76438d6a96ff85a75599bfcc7af17afb</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="115024">
                  <text>Szerkesztőség és kiadóhivatal

Salgótarján, Főtér

Telefonszám:

Hirdetitek milliméteres díj­
szabás szerint.

A MUNKA

Felelős szerkesztő és kiadó: Szántay István

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP

Megjelenik szombaton
Negyedévre 2 Pengő
Postacsekk: 28.744 szám.
Apróhirdetések: szavankint 8
fillér, a legkisebb hirdetés
1 Pengő.

Laptulajdonos: „A Munka“ lapvállala

Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc, Lapsánszky János.

Ára 24 fillér

X. évfolyam. 8 szám.

Kisiparunk problémái.
Irta: Dr. Kenéz Béla m. kir. kereskedelemügyi miniszter.

Súlyos gazdasági helyzetünk
talán egyik társadalmi osztályra
sem nehezedik akkora teherrel,
mint éppen kisiparosainkra. Az
élet anyagi küzdelmei, a márólholnapra való puszta megélhetés
gondjai, érthető, ideges nyugtalan­
ságba és bizonytalanságba ejtik
kisiparos társadalmunkat. És kis­
iparosságunk ebben az ideges ál­
lapotában könnyű dolguk lehet
azoknak — a legtöbbször, nem a
tisztes iparosok törzséhez tartozó
embereknek, — akik e nehéz ba­
joknak nem kivezető útját igye­
keznek egyengetni, hanem a felajzott idegzetű sokaságot, szélső­
séges jelszavakkal, olyan lépésekre
törekszenek vezetni, melyeknek
végeredményben, a kisiparosság
vallhatja legnagyobb kárát.
Helyes cél, tehát, a hazafia­
sán gondolkozó tisztes magyar ipa­
rosságot egy táborba tömöríteni
és irányt mutatni a nehéz hely­
zetből kivezető ut felé.
A kisiparosság küzdelmes évei
már a céhek megszüntetésével, az
iparszabadság kimondásával kez­
dődtek. Az önálló kisiparosok szá­
mának hirtelen megnövekedése, a
kellő szakképzettség és a helyes
kalkuláció hiánya folytán előállott
oktalan, egymásközötti verseny
mellett, a gyáriparnak erős kon­
kurenciája, már a világháború előtt
is nehéz helyzetbe juttatta évszá­
zadokon át jobb napokat látott
kisiparosainkat.
A háború után következő
évek a kisiparosok legtöbbjénél

soha sem reménylett konjunktúra
évei voltak. E konjunktúra a kis­
iparosok számát méginkább megduzzasztotta és sokaknál az élet­
standardnak oly felemelésével járt,
hogy a rövid idő múlva következő
válságos évek igen nagy reakció­
val jártak.
A gyáripar térhódításával már
a háború előtt sokan jósolták a
kisipar pusztulását. Ugy látszott,
hogy a háború utáni években a
technika gyorstramu fejlődésével,
a gyáripar racionalizálásával, a fo­
lyamatos gyártás bevezetésével a
kisipar a termelésben ismét nagy
tért veszít. Németország példája
világosan mutatja, hogy a kézmű­
vesség létjogosultsága meg van. A
folyamatos gyártásra felszerelt gyá­
rak csak bizonyos iparcikkekre
vannak berendezve és aránytala­
nul nagy tökét emésztenek fel.
Természetes, hogy ilyen gyárnak
más cikk gyártására való beren­
dezkedése akkora újabb tőke be­
fektetésével jár, amely már a leg­
ritkább esetben racionális. A kis­
ipar számára a technika olyan kis,
könnyen kezelhető gépeket kezd
gyártani, melyek a kisipart, arány­
lag, nem nagy tőkebefektetéssel
.versenyképessé teszik. E mellett,
a kisipar a változó követelmények­
hez is sokkal könnyebben simul
és mozgékonyabb. Ugy sejtem,
hogy a kisipar, rövid időn belül
éppen olyan konkurrense lesz a
gyáriparnak, mint az automobil a
nagyvasutnak. A nagyvasul, annak­
idején, úgyszólván, teljesen eltün­
tette a szekérfuvarozást és ma az

„A MUNKA" TÁRCÁJA

jük el egymást, szép volt ez a kis sze­
relem, de be kell fejezni, mi nem egy­
másnak valók vagyunk; ugy-e, Lackó,
nem haragszik? — Hebegtem . . . nem.
nem, és nyilatkoztatni akartam, miből
gondolja, hogy nem vagyunk egymásnak
holott én pont az ellenkezőjét gondolom,
de csak hebegtem . . . nem, nem ... és
mikor hazamentem, megfogadtam, hogy
többet nem érdekelnek a lányok, és ezt
még most is tartom, sőt itt, a fenséges,
csodás reggelben, (ezt onnan tudom, mert
a hölgyek sóhajtozzak a hátam mögött)
hát itt újra megfogadom: soha többetl
Midőn a csodálkozás egy fokkal
alábbhagyott s a nap már araszlnyira járt
a hegyek felett, hátrafordultam én is és
épp az a kócos, barna állt előttem; kissé
lehúztam a szám szélét, hogy a világ Él­
tetője helyett a szent fogadás után első­
nek a Gyarlóságot kell megpillantanom;
3 halottam, amint mondta az öregurnak:
— Nagyapó, hát miért nem lehet ezt
többször megcsinálni?
— Hát nem elég, hogy minden délelőttödet itt töltőd s délutánonkint én is
eljövök veled?
— De mikor oly szép, nagyapai
A szép szónál megborzadtam. A le­
ány feje eltakarta előlem a napot és a
napsugarak ugy bujkáltak a kócos fürtök
között, bronzaara festve külön-külön min­
den hajszálat a olyan szép volt ... el­
fordultam, dehogy szép, különben ha
szép is, csak a nap s a napsugarak já­
téka az ami ebben szép. Ez megnyugta­
tott s azért tovább néztem az eltakart
napot. Biztos voltam benne, hogy csak
a napsugárjátékot nézem.
•
•

A salgói lány.
Irta: Kamarás Zoltán.
Mint egy üde, fiatal leány, ugy
nyújtózott bele a hajnalba a Salgó, fris­
sen, karcsún, izmosán, ahogy a pirkadat
betarkázta a homályt s valahonnan, na­
gyon magasból aranysugarak hajoltak
mindig lejjebb a régi vár bástyájára.
Siettünk, mert a vár fokáról akar­
tuk megnézni a napkeltét és ha már a
koránkelés nehézségein túlestünk, lega­
lább ne itt, az utolsó kapaszkodón csíp­
jen el a napsugár s mosolyogjon gúnyo­
san: no, híres koránkelők, hanem hadd
bámuljon irigyen és elismerŐrf, hogy meg­
előztük őt a Salgón; én azt hiszem a nap­
nak is olyan szive és esze van mint az
embereknek, legalább is ilyenkor ugy­
látszik a képéről.
Felértünk. Turista dicsőségünk azon­
ban nagyot csökkent, midőn kitűnt, hogy
nem mi vagyunk az elsők. Csak az vi­
gasztalt, Hogy nem is a napsugár. Hanem
egy fehér.iaju öreg ur és egy — ahogy
én gondoltam — ugy tízennyolcéves, kó­
cos, bamafürtü lány, aki fázósan húzta
össze felöltőjét, ahogy ránk „újakra" nézett.
Elhelyezkedés, szembe a legvilá­
gosabb folttal, mert bizonyára ott fog a
nap felkelni (ezt a hölgyek állapították
meg) csönd . . . találgatások, ilyen lesz,
olyan lesz stb. én pedig leültem egy kőre
a város felé, mert én lelkileg nem vol­
tam diszponálva napkeltét nézni.
Miért? Mert ott, lenn, olt jobbra,
ott, ott, abban az utcában lakik az a
lány, aki tegnap ezt mondta nekem: —
Nézze, Lackó, én nem kerülgetek, feled­

Salgótarján. 1932. február hó 20

elmés géppel hajtott szekér, az
automobil, veszedelmes verseny­
társa a nagyvasutnak.
Addig azonban, mig ez bekövetkezhetik, a máról kell gon­
doskodni. Kellő munkaalkalom min­
den égető bajt orvosolna. A ma
nyomasztó gazdasági válságában ez
szinte megoldhatatlan probléma.
Mégis, azokat a munkaalkalmat,
^melyek megvannak és amelyek,
jog szerint a kisipart illetik, oda
is kell juttatni. A háború, szükségszerüleg, megduzzasztotta a legkü­
lönbözőbb közüzemek számát.
Azokat, amelyek a kisipar munka­
alkalmait csökkentik, törvényadta
jogomnál fogva, mielőbb beszünte­
tem. A közszállitásokban, minde­
nekelőtt, a kisiparosságot akarom
részesíteni. A kontár-kérdést in­
tézményesen igyekszem megoldani.
A gazdasági helyzet legkisebb eny­
hülése mellett a családi házak épí­
tését hathatósan elő akarom moz­
dítani. A kisipari hitelkérdést, az
iparosság óhajának megfelelően
rendezni óhajtom.
Meg kell azonban állapítanom,
hogy a kisiparosság problémáinak
ezek az orvoslásai, inkább, csak
felületiek. A jövő boldogulása szem­
pontjából mélyrehatóbb és mara­
dandóbb hatású eszközökhöz is
kell fordulnunk. Mindenekelőtt az
•jpartestületek reformja és az ipar­
testületi központ által egy olyan
szervezettséget és ősszhangu mun­
kálkodást kell megteremteni, amely­
nek segélyével a gazdasági kérdé­
sek is rendszeresebben nyerhetnek
megoldást. Kisiparosainkban a tes­
tületi szellemet életre kell ébresz­
teni, az egymásért való közös
munkálkodás gondolatában, ma,

még hiányos, szövetkezeti szelle­
met kialakítani.
A technika rohamos fejlődése,
a megrendelők igényeinek növe­
kedése megkívánja az iparos to­
vábbképzés, a tanoncnevelés kor­
szerű reformját. Ma, amikor, saj­
nosán, meg kell állapítanom, hogy
olyan iparosok is vannak, akik sa­
ját mesterségüket se tudják teljes
szakszerűséggel, az iparos-képzés
a kisiparnak egyik legfőbb prob­
lémája. Ha a szabó, avagy cipész,
a nála megrendelt ruhát, vagy ci­
pőt elszabja, nem lehet azon meg­
ütközni, hogy a rendelő közönség
nem műhelybe, hanem inkább üz­
letbe megy, ahol addig próbál ma­
gára kész ruhát, vagy cipőt, mig
megfelelőt talál. A jó szabót és jó
cipészt ma is felkeresik. Az első­
rendű szakképzettség a kisiparos
boldogulásának egyik legfőbb esz­
köze. Bár a ma égetőbb kérdések­
kel áll elő, de a közeljövő szem­
pontjából az iparosképzésre, a kis­
ipari racionálisabb termelésre már
ma gondolnunk kell.
Magam egy kisiparos család
nyugodt polgári otthonában nevel­
kedtem. E tiszta érzésű, független,
hazafias gondolkodású otthonnak
lelkét őrzöm magamban. Legfőbb
óhajom és törekvésem, hogy kis­
iparosainknak ma még zaklatott
otthonukat mielőbb egy nyugodt,
kiegyensúlyozott élet melege
hassa át.
Törvények, kormányrendele­
tek, ezt nem hozzák meg, gyöke­
rében soha sem segítenek az ipa­
rosságon. A törvények, rendeletek
betűi merevek. Életet csak az ipa­
rosság adhat belé, egyetértéssel,
fegyelemmel, tanultsággal és be­
csületes munkával." .

zegettem a faiakat, kopogtattam a mal­ ' és mégis olyan mintha mosolyogna, de
tert, karcolgattam, nyulkáltam a geren­ • tán’ csak azért, mert a szempillái rezegdatartó lyukak maradványaiba, szóval tu­ ■ tek egy kicsit, karcsú volt s a két térdét
dományosan használtam fel a kirándulást. összeszoritotta, mert fázott egy kicsit
Félrehúzok egy követ, egy üreg.van mö­
— Milyen ügyes maga, én mennyit
götte, benyúlok s amit kihúzok belőle, kerestem már, hogy nagyapónak leljek
az egy rozsdás nyiltöredék, valamikor valamit és hiába, jaj, de szép ez a nyíl.
cifra kis disz is volt rajta, vagy csak a
— Pardon, kezitcsókolom, nem va­
rozsdásodás csal;/ felkiáltok:
gyok ügyes, csupán szerencsés — kese­
rűen hozzámondtam — én ebben vagyok
— Ni, mit lelteml
z
S kezemben magasra tartva meg­ szerencsés.
fordulok. Csak az öreg ur volt ott. Ér­
Rámnézett, félszemmel, rezgő pil­
deklődve nézi a nyilamat s felém lép.
lákkal, nem tudtam, mosolyog-c vagy nem,
— Fiatal barátom, megengedi, hogy de visszanéztem én is félszemmel s azt
hiszem tovább néztünk igy, mint kellett
megnézzem azt a szép leletet?
— Kéreml — s odanyujlom. Az volna. Vagyis egy pillanat is eléglett volna,
öreg ur szeme csillog s közben elmeséli, de ez volt vagy három-négy pillanat; kü­
hogy neki már egész gyűjteménye van lönben, hisz ez sem sok.
Elbúcsúztunk. Sok köszönet a nyílért,
ilyen várbeli maradványokból s ez egy
török készítmény, de az is lehet, hogy sok szerencsét továbbra is stb.
magyar, nem tudja pontosan megállapí­
De milyen finom keze volt annak
tani, de mindenesetre nagyon szép és a lánynak, mikor megszorítottam; kicsit
értékes. Azután beszélgettük s megmond­ tovább szorítottam s megint rámnézett
tam, hogy itt már találtak ilyen nyilat, azzal a félszemes nézéssel, rezgő pillák­
de az nem volt ily szép. A vége az lett, kal, nem tudtam, mosolyog-e, egy kicsit
hogy felajánlottam az öregurnak, hisz én elpirultam, no gondoltam, most már biz­
úgysem tudok vele mit csinálni. Nagyon tosan mosolyog. . .
megörült, bemutatkoztunk smeghánytukMikor leértek a nagyfa alá, Lenke
vetetlük, mennyi műkincs és romantika visszanézett. Szinte láttam a pillája rez­
vész* el pusztuló várromainkban.
gését, önkénytclenül meghajtottam a fe­
Egyszerre ott termelt a kócos.
jem s épp mikor lenéztem, azt hiszem
— Nagyapó, mehetünk haza, már búcsút intett de ez nem biztos.
alaposan felkelt a nap.
Még egyszer, messziről visszanézett,
— Gyere csak tubicám, nézd mit vagy egy félpcícig; én még ott állam a
kaptam a fiatal barátomtól.
vár fokán.
Odaszaladt s kezébe vette a nyilat,
Este aztán megállapítottam, hogy ő
forgatta ét én azt néztem, milyen szép, igen, ö egy lány. Ó nem csinálna ugy,
finom ujjai vannak. Dehogy azt, a nyilat mint az a másik. Az n naiv báj a rezgő
néztem!
pillák mögött s a nagvnpó, persze olyan,
Az Öregur bemutatott. Lenke. A mint a várur és a várkiéassyony valami­
Szétszéledtünk a várban.
szeme szürke volt, valami villogó zöld kor Salgón.
Én hangulatomnak megfelelően, né­ árnyalattal, az atca honzukás, fehér, akna
Mit ii beszéltek. Hogy mlntféh déle-

�A MUNKA

2 oldal

Sürgős adóügyi kérdések.
Irta: Örffy Imre dr. kincstári főtan, országgyűlési képviselő.
Aki ma adóreformról beszél, azt
könnyen meggyanúsítják demagógiával,
vagy ha ezt nem is tesz.k, időszerűtlen­
nek jelzik a kérdést azon a címen, hogy
ilyen rendkívüli gazdasági viszonyok mel­
lett egyetlen kérdés végleges rendezését
sem szabad megkísérelni.- Azt hiszem,
nem lesz nehéz mind a két álláspontot
megcáfolni Rendes viszonyok közölt az
az általános tünet, hogy a gazdaságilag
erősebbek adóügyekben is jobban meg­
tudják magukat védelmezni, nem okoz
olyan visszahatást, mint ma, amikor egyes
rétegeknek annyiuk sincs, hogy a létmi­
nimumukat biztosíthatnák, köztehervise­
lésre pedig teljesen képtelenek. Hogy ez
az utóbbi kategória mennyire kitágult azt
könnyű bebizonyítani szakemberek által
végzett számítások utján, ha ugyan az
élet maga nem a legjobb bizonyíték e
tekintetben.
A 7—8 holdas kisgazdának pontos
számítás szerint a 840 pengőben megál­
lapító! létminimumot se biztositja a je­
lenlegi terméshozam. Legalább 50—100
hiány mutatkozik nála, anélkül, hogy egy
fillért is számítanánk adóra. Ez rendkí­
vül sötét kép, amelyen az adóreformokon
túlmenően az általános gazdasági helyzet
javulása hozhat csak végleges gyógyulást.
Éppen ezért, bármilyen fontos is az adó­
kérdés, addig, mig az értékesítési és a
hitelválság nem enyhül, az adókon ke­
resztül a magyar mezőgazdáknak és kü­
lönösen a kisgazdáknak élet-halál har­
cukban döntő segítséget, sajnos nem ad­
hatunk. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy mindent el ne kövessünk a közter­
hek enyhítése, helyesebben arányos meg­
osztása tekintetében.
Ezt az is indokolja, hogy megbíz­
ható számítások szerint a mezőgazdaság
általános adóterhe az 1913. évi állapot­
tal szemben 1927-ben 250 százalékkal
emelkedett, ami eleget mond. Ha tehát
nem volna értékesítési és hitelkrizis, ak­
kor is sürgősen kellene közbelépnie az
államhatalomnak. A nehézségekhez járul
még az is, hogy a bolettasegitést el kel­
let ejteni és hogy az orosz búza dumping az idén előreláthatóan ismét fenyegej.
A magyar kisgazda helyzete a fent
előadottakon kívül még azért is különös
figyelmet érdemel, mert hiszen egész
családjának munkája ingyen van, igen
gyakran semmit sem tud eladni és az
iparosokkal és kereskedőkkel szemben
ingatlan vagyona révén közterhei túlnyo­
mórészt olyanok, amelyekből behajtha­
tatlanság címén- leírni nem lehet. Sokat
lehetne még e kérdésről Írni, de hiszen
a cél nem a bajok megállapitása, hanem
az orvosságok keresése.
Ezek közül a következőket ajánlom
a kormány figyelmébe: általában ki kel­
lene mondani, hogy a .öldadónál a ka­
taszteri korona helyébe a pengő lép,
mert ez egyszerűsítené a kivetést és bi­
zonyos könnyítést is hozna. Ötven ka­

taszteri koronáig a csak mezőgazdasággal
foglalkozónak teljes mentességet, azon­
túl 100 kataszteri koronáig 50 százalékos,
százon leiül pedig 25 százalékos enged­
ményt kellene adni. A hegyi szőlőknél
100 kataszter ti koronán alul teljes, azon­
felül pedig szintén legalább 75 százalékos
mentességet kellene adni. A házadóknál
a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozók­
nál a bérbe nem adott es három lak­
résznél nem nagyobb házaknál 50 szá­
zalékos engedmény kívánatos.
Ezek az engedmények számításom
szerint mindössze cca. 12 millió pengőt
jelentenének. A kereseti adónál nem le­
hetne megelégedni egyszerű csökkentés­
sel. Itt az egész rendszert meg kell vál­
toztatni, mert az ma a községek háztar­
tására kalasztrófális, igaztalan és egyen­
lőtlen. Amint már 1922-ben mint előadó
sürgettem nem lehet más megoldás, mint
az, hogy a kereseti adót az állam a maga
részére visszaveszi az önkormányzatok­
tól és ennek ellenében átengedi a ház­
adót a községeknek lehetőleg száz száza­
lékig, a városoknak pedig bizonyos, sta­
tisztikai alapon megállapítandó alanyban.
A kereseti adó pótiékolási alappá válik,
minél fogva szükséges lenne az 5 száza­
lékról 4-re csökkenteni, viszont a pót­
léka ennék fele, 2 százalék lenne. Ez
végeredményben 5 százalékról 6 száza­
lékra való emelést jelentene, ami azon­
ban a haszonbérlőket s az egész kisipari
és kereskedelmi egzisztenciákat kivéve
igazságos is lenne a mai jövedelem elosz­
tási viszonyokra való tekintettel. Sürgősen
vissza kell állítani a megyei pótadórend­
szert. Egyébként jellemző arra, hogy a
községek és városok pótadójában ilyen
óriási különbség van, a következő adat:
a pótadó 70 százaléka felett van az öszszes községek leiénél, a megyei városok­
nál 18, a törvényhatósági városoknál 10
százalékban.
Erélyesen hozzá kell látni az egy­
házi adó, vízrendezési járulékok maximá­
lásának kérdéséhez. A közmunkaváltság
középkoii intézményén sürgősen változ­
tatni kell. Ha teljes eltörlésétől nem le?
hét szó, nagyobbik része útadóban volna
fizetendő, a másik résznél pedig arányo­
sítás szükséges akként, hogy az egész
kisegzisztenciák terhe és a házak, vala­
mint igásállatok után kivetett közinunkaváltság a legkisebb legyen.
Mindezek az intézkedések, számí­
tásom szerint fedezetet nyerhetnének a
következő további adórendelkezések ut­
ján: A legsürgősebb és legsúlyosabb
probléma a jövedelmi adó továbbépítése.
Itt bizonyos kategóriáknál a kulcs eme1
lésétől sem riadnék vissza, de legfonto­
sabbnak az adóalap jobb kimunkálását
tartom. A mentesség megszüntetését szük­
ségesnek tartom és feltétlenül a jövedelmi
adóalaphoz számitandónak vélem a tiszt­
viselők, a képviselők, fegyveres erők stb.
illetményeit. E tekintetben lehetetlen fenn­
tartani a jelen állapotot, amely nagy va-

rejtelmes mosoly vibrált piros kis ajka
körül.
óh, én szamár, hát nem vettem ed­
dig észre, Lenke szeret, szeret és én nem
borultam ezerszer kicsi lábaihoz s nem
csókoltam a finom ujjakat, mikor kezét
kezemben vittem s már nem bírja tovább
ártatlan, naiv szive a nagy piros szerei­
met, amit az én rozsdás nyilam ütött, de
szégyeniem, hogy ily buta voltam . . .
Istenem, Lenke szeret; én szeretem, na­
gyon nagyon szerelem Lenkét.
Kezembe fogtam a másik kezét,
huz)am magamhoz, Lenke hátrahájolt, iz­
mai feszültek, pillája rezgeti, arca ijed­
ten mosolygott . . . pirult. . .
— Lackó, ha holnap kijön, valami
nagyon érdekeset fog megtudni, kijön
Lackó?
Istenem, hisz minden szava vádol,
miért nem borulok eléje, hisz ő* nem
mondhatja, hogy szeret és ő oly drága
és szép és naiv, ah, de boldog vagyok .. .
clengettem a két kezét, hogy elkapjam
a karcsú, izmos derekát s csókoljam a
haját, homlokát, rezgő, bnondos pilláját
s talán . . . igen a száját, azt a csodás
kis csóktanyát . . . s kisiklott a kezem
közül, ügyesen, de mindig a szemembe
nézve, gyorsan pattantott egyet a kö­
Zöldesszürke szemébe néztem, az zépső és hüvelykujjával — Isten veled,
csillogott, gyönyörű volt, csupa odaadás, Lackó, holnapi — S nekiiramodott a te*

lőtt kinn van Lenke a várban. No, én
nem hiszem. Hisz ez unalmassá válik.
Meg is nézem holnap, úgyis szeretnék
még egy nyilat találni. De esküszöm ma­
gamnak, csak a nyílért megyek.
Lenke ott volt. Nagyon meglepődött.
(Legalább is mutatta.) Én azt mondtam,
nyilat jöttem keresni. Ugy öl ültem, hogy
igazat mondtam, s a fogadalmam sem
szegtem meg. Bár nyilat nem találtam,
mert nem kerestem.
így tartott ez egy hétig. Egészen
megszoktuk, hogy minden délelőtt ott ta­
láltuk egymást. Kezdtem izmosodni. Hiába
jó torna. De hát nagyon szerettem volna
még egy nyilat találni s közben Lenké­
vel is kezdtem jóba lenni. Persze, csak
mint barátok. Hisz fogadalmam volt.
Egysze Lenke nagyon kedves volt
hozzám. Kicsit kezdett bennem a barát­
ság szerelemmé változni, mert addig nem
hiszem, hogy az lett volna, hisz fogadal­
mam volt.
Megfogtam a kezét és ugy bolyong­
tunk nevetgélve a nyár drága illatában
a vén fák között. Egyszer szembe áll ve­
lem és ezt mondja:
— Lackó, én mondanék magának
valamit
• pillája rezgett, egy kicsit pirult

gyonu, vagy kereseti közszolgálati alkal­
mazottak, vagy nyugdíjasok illetményeit
nem számítja hozzá. Nagyon fontos a tár­
sulati adó kérdése is. Ma már a rész­
vénytársasági reform nem annyira a ki
sebb tőkék összesítésében rejlő erő ki­
használását célozza, hanem egy védővár­
ban való visszavonulását az adókivetéssel
szemben.
Itt nem a nagy nehézségekkel küz­
dődé vidéki kisebb pénzintézetekre cél­
zok, hanem a legnagyobb fővárosi rész­
vénytársaságokra, amelyek a társulati
adóról szóló törvénynek az adóalapból
való levonások tekintetében túlságosan
liberális álláspontját nagyon is kihasznál­
ják. A kereseti adóknál is a mentességek
megszüntetését, az örökösödési illetékek­
nél u külön ingatlanilleték elejtését nem
lehet tovább halasztani s inkább az ál­
talános illeték emelésével kell a hiányt
pótolni.
A nagyon vagyonos autonóm tes­
tületek és a külföldre utazók megadóz­
tatása szintén elég nagy fedezetet tudna
nyújtani.
A jó jogszabályalkotásnak nem arra
kell irányulnia, hogy a kapitalista terme­
lés alapeivét, t. i. a több és jobb munka
fokozott jutalmazását döntse meg, hanem
arra, hogy a szerencsésebb gazdasági
helyzetben lévő nagyobb vagyoni erejét
közcélokra megfelelő mértékben vegye
igénybe. Ha eíelől áz uralkodó gazdasági
körök elzárkóznak, maguk nyújtanak ke­
zet azoknak a romboló tendenciáknak,
amelyek egyre erősebben lópóznak be
olyan társadalmi körökbe is, amelyek a
marxi és a bolsevista gondolatok elől
eddig elzárkóztak.
Tarnw-TrwTMrrraaivnmMJiaii tatai

A magyar böjt.
Nekünk magyaroknak hosszú böjt­
jeink szoktak lenni, nemcsak esztendőkig,
hanem évszázadokig is eltartott egyik­
másik. Más közönségesebb fajta nem állta
volna ezt a megpróbáltatást, régen öszszeroppanva beolvadna idegen környeze­
tébe és legfeljebb szórványos jelek hir­
detnék emlékét. Hogy mi megmaradtunk
és élünk, magában is bizonyítja felsőbb
erőnket és azt, hogy jól böjlöltünk.
Mert amint tűzben ismeri meg a
vasat, éppen ugy a szükség és nyomo­
rult elesetlség napjaiban válik el a kö­
zönséges indulat és az alantas természet
a nemes magabizó és térdre nem roskadó
kemény akarattól. Aki szorultságában
semmire sem becsüli a saját tehetségét,
aki koldusként kitántorog a népek or­
szágújára és xongyai szellőztetésével
iparkodik könyörületes alamizsnát gyűj­
teni, még akkor sem válik újra egész
emberré, ha később esetleg rámosolyog
a szeiencse és a siker kísérőjévé sze­
gődve talpra áll, mert a leikéből letörött
valami, hiányzik az önbecsülésnek az a
parányi részecskéje, amit a kalapjába
hullajtott rézpénzek csengése porlasztóit
le róla.
A nagymultu harcos nemzetek vagy
teljesen eltűnnek utolsó szálig karddal a
gyennel, bosszúsággal, szerelemmel s Lenke
szaladt lefelé, integetve néha.
Nem tudtam aludni. Már korán ban­
dukoltam kifelé a városból. Most nem
szaladsz el, Lenke, de hisz nem is akarsz
elszaladni, csak én mafla vagyok.
Felértem a várba. Mindig ott várt
már ilyenkor, most még nem volt ott, a
vár üresen várt minket; az egyik szürke
falon egy nagy, fehér papír egy-egy
nyíllal odatüzve, épp olyan, mint amilyet
én találtam, a papír egy levélboriték,
benne egy levél, ha már igy van hát el
is olvasom, ugy sem tudom, kinek szól:
Kedves Lackói
Köszönöm, hogy kijött, köszönöm
ezt a szép hetet, amit együtt töltöttünk;
mi már hazautaztunk Nagyapóval Buda­
pestre — sajnos — pedig oly jó lett
volna még folytatni.
Itt van egy nyíl, találtam, Magának
adom, Lackó, (hisz ezért járt ki már egy
hete) fogadja el.
Boldog voltam nagyon; nem felejti
el azt a drága naiv fiút soha: Lenke.
•
•

Salgótarján, 1932 febr. 20
kezükben meghalva, vagy pedig élik az
ellenséges nagy többség lebirhatatlan so­
kaságában azt az életet, amelyet az egy­
ház igen találóan böjtnek nevez. Ez az
idő a gondtalan mulatozás és vidám far­
sang után következik, amikor bizony el­
elhanyagoljuk rendes napi kötelességün­
ket és utána kettőzött szorgalommal kell
munkához látnunk, ha jóvá akarjuk tenni
mulasztásunkat. Fájdalom, sokszor eső
után köpönyeg ez a 'áradozás és nem
marad más hátra, mint magunkba szállva,
hibáinkat megismerve, változott viszo­
nyainkkal megalkudva, de bele nem tö­
rődve próbáljuk egyengetni azt az utat,
amely sorsunk jobbrafordulásával, vagyis
a feltámadáshoz vezet.
Legújabb böjtünk immár két évti­
zede gyötör bennünket és hasztalan ke­
ressük a felkelő nap biztató sugarait,
még nem dereng a hajnal, sőt keleten
még jobban borult az ég és ismét hull,
ömlik a drága, meleg emberi vér, mely
éveziedek óta újra termékenyíti a földet,
hogy ne pusztuljon el rajta az Isten eszes
és halhatatlan lelkű teremtményének
élete. Ki lát bele a jövendőbe,? Ki tudja,
nem az a messze ázsiai párolgó vörös
vér fakasztja-e ki azt a bőséges uj ter­
melést, amely letörli Európa és Amerika
népeinek homlokáról az ellenségeskedés
és a szenvedés barázdáit és nem onnan
napkeletről köszönt-e ránk, kemény ma­
gyar böj(ölökre a várva-várt feltámadás?...

~rsTorsr

-retm reor-rem

Hirek és különfélék
Miniszteri elismerés. A Salgó­
tarjáni Kőszénbánya R. T. Igazgatósága
a m. kir. vallás és közoktatásügyi mi­
nisztertől a következő elismerő átiratot
kapta. 78.605—932/VIII. e. ü. o. szám.
Nógrád és Hont közig, egyelőre egyesí­
tett vármegyék kir tanfelügyelőjének je­
lentéséből örömmel értesültem, hogy
Igazgatóság 1931 év karácsonya alkalmá­
ból közel 28.000 P. értékű szeretet ado­
mányt juttatott részint az iskolás gyerme­
kek, részint a Stefánia Anya és Csecse­
mővédő intézet s a 3-nál több gyermek­
kel megáldott családok részére. Örö­
memre szolgál, hogy az Igazgatóságnak
a népoktatás érdekében tanúsított ezen
nagylelkű hazafias
áldozatkészségéért
őszinte elismerésemet és köszönetemet
nyilváníthatom. Budapest, 1932. évi febr.
hó 12-én. A miniszter helyett: Petry s. k.
államtitkár.
Halálozás. Szepesszombati Dr.
Zsadányi Guidó, a központi járás fő­
szolgabírója, tart, főhadnagy folyó hó
12-én Balassagyarmatod rövid szenvedés
után elhalt. Az életerős, 44 éves főszol­
gabíró meghűlt és két. napi infulenzás
betegsége után elragadta a halál. — Holt­
testét a vái megyeháza előcsarnokában
helyezték ravatalra, hol a vármegye elő­
kelőségei tisztikara s a járás palóc népe
vette körül a koporsót — Zsadányi
Salgótarjánban is töltött néhány évet s
ez idő alatt itt is tekintélyt és tiszteletet
szerzett magának. Temetésén résztvettek
városunkból a járásnak s a városnak,
valamint a Kőszénbányának képviselői.
Gyászolják őt: neje szül nemes Kováts
Klolild és két fiacskája, előkelő rokon­
sága, tisztviselőtáréai, hadibajtársai, ba­
rátai és tisztelői.
Jótékonyság. Légrády Béla nagy­
birtokos, gazd. főtanácsos f. hó 16-án,
Julianna napján a polgármester nejé­
nek névünnepén 10 kocsi tűzifát küldőit
K.-berényből városunk szegényei részére.
A nemeslelkü adomány nagy örömet szer­
zett nem csakannak a 30 családnak, akik
között szétosztásra került, hanem annak
is, akinek névnapján ez az adomány
megjött. A jótékonykodó földesur és vá­
rosunk jólelkü vezető asszonya a mások
boldogságánál melegszik fel s ezt köszön­
jük nekik a sok megajándékozott nevé­
ben. — Amint értesülünk a Mansz. he­
lyi csoportja küldöttségileg üdvözölte
névnapján Dr. Förster Kálmánnál, mint
az Egyesület elnökét, akit ezenkívül is
még sokan kerestek fel jókivánataikkal.
Köxgytiléa. A Salgótarjáni róm.
kath. Olvasókör XXXII. évi közgyűlését
február hó 28-án d. u. 3 órakor tartja.
A tagokat ezúton is meghívja az Elnök­
ség. Határozatképtelenség esetén a köz­
gyűlés márc. 6-án lesz, tekintet nélkül a
megjelentek számára.

Forgott velem a világ, Somoskő ke­
ringett a Salgó körül, a nap gúnyosan
nevetett, hisz neki iá emberi esze és
Ssép fekréad telek eladó. Cím
szine van . . , zsebretettem a nyilat, no,
mégsem jártam ki egy hétig hiába s el­ a kiadóban.
• pici lep felé. Ottmaradtam egyedül tele szé­ indultam a város felé.
Kaaeal sor 11 számú ház eladó.

�A MUNKA

Salgótarján, 1932. febr. 20

3 oldal

A gyakorlati
közigazgatási vizsga.

Jönnek a színészek! A vidéket
járó vándorszínészek, mint a magyar kul­
túra apostolai városunkba is ellátogatnak
minden esztendőben. Érkezésük hallatára
eszünkbe jutnak a nagyszerű úttörők,
akik a régi világban gyalogosan, éhesen
rótták a magyar utakat, vittek élő kul­
túrát a vidék nagyobb városaiba, ahol
lelkesítettek, tanítottak előadásaikkal. —
Ma sincs rózsás helyzetük ezeknek a
nehéz szellemi munkát végző magyar
testvéreinknek. A legtöbbször hideg kö­
zöny és nemtörődömség fogadja őket, pe­
dig támogatást, meleg fogadtatást érde­
melnének. A múltban is elismerésreméltó
igyekezetét, igen gyakran nagy művésze­
tet tükrözött vissza a sokféle előadás.—
Fogadja városunk közönsége áldozatos
szeretettel a jövő szombaton érkező szí­
nészeket, akik Radó Béla a kerületünk­
ben uj igazgató vezetésével érkeznek

Váltózatosság. Majdnem egyidőben két érdékes kiállítás nyílt meg sze­
rény kis városunkban. Mindkettő szék­
helye az ipartestület székháza. A Kassai
soron már messziről kifeszitetl leklámIrta: Tóth Mátyás dr.
tábla csalogat a kiállítás megtekintésére
Az 1929 évi XXX. t. c. 66. §-a s amint közeledünk a kiállítás helye felé,
rendelkezése szerint a tudomány egyete­ mindjobban élénkül az ablakokon kemen szerzett jogi vagy állam tudományi resztüiszivárgó rádió hangja. Amint be­
tudori, vagy a közgazdaságtudományi ka­ megyünk a tágas kapun, a folyosón egy
ron a közigazgatási szakosztály elvégzése újabb plakáttal találkozunk, amely a kö­
után szerzett közgazdaságtudományi tu­ zeledő — májusi — Budapesten tartandó
dori oklevél ezután már nem képesít a „nemzetközi kiállításra" hívja el figyel­ 31-éig, amelyben a 18-ik évét betölti,
IX. vagy ennél magasabb fizetésű osz­ münket A jobboldalon két hatalmas kéz bejelenteni köteles.
tályba sorozott és jogi képesítéshez kö­ mulat az ajtóra, mintegy jelezve, hogy
Ez a határidő ebben a naptári év­
tött közigazgatási állásokra. Ebhez még a az igazi látnivaló odabenn van, tessék ben már lejárt Mivel azonban a m. kir.
gyakorlati közigazgatási vizsga sikeres le­ befáradni. Rátesszük a kezünket a ki­ Belügyminiszter urnák 8600/932-VI. a
tétele is szükséges. Gyakorlati közigaz­ lincsre és benyitunk a nagyterembe. Pa­ számú rei deli-le szerint a szóbanforgó
gatási vizsgára pedig csak az bocsájtható, zar fény, pompa és csillogás tárul a sze­ bejelentési kötelezettségnek a 18 éves
aki az elméleti képesítés megszerzése münk elé. A Hungária Villamossági r.-t. magyar állampolgárok egy része még
után a közigazgatási szolgálatban legalább szemléltető és elragadó kiállítása a tech­ nem tett eleget, s mert ez a körülmény
három évet eltöltött. Ugyanezen § 11. nika legújabb csodáival és szépségeivel arról győzte meg a m. k. Belügyminiszter
bekezdése a belügyminiszternek jogot ad valósággal extázisba hozza a szemlélőt s Urat, hogy a fentebb idézett rendelkezés
a közigazgatási fogalmazási tisztviselők hirtelen az ember azt sem tudja, hogy még nem ment át teljesen köztudatba, a
továbbképzése céljából tanfolyamok szer­ melyik oldalon kezdje a megtekintést, jelentkezési határidő a folyó évben ki­
vezésére; A 12. bekezdés pedig kötelezi nehogy valami kimaradjon a sorból. Rá­ vételesen március hó 15-ig rnegbosszaba vármegyéket és a városokat, hogy tiszt­ diók, vasalók, főzőlapok, porszívók, vil­ bittatolt
viselőiket a belügyminiszter által szerve­ lamos kályhák, asztali- és fali lámpák,
Ehhez képest felhívom Cimet, hogy
zett tanfolyamokra kiküldjék. (Megyei csillárok, ventillátorok és még sok egyéb a. helyi szokásoknak megfelelő módon
város a hivatkozott törvényszakasz alap­ apróság, amely mind azt a célt kívánja (hirdetmények, dobszó utján) haladékta­
ján évenként egyet.) A gyakorlati köz­ szolgálni, hogy a rengeteg sok gonddal lanul tétesse közhirré, hogy mindazok az
igazgatási vizsga letételére kötelezett köz­ és bajjal küzködő emberiség mindennapi 1914 évben született magyar állampol­
igazgatási tisztviselők az 1929. évi XXX. életét, kényelmét és szórakozását kevés gárok (férfiak és nők) akik a 19. élet­
t. c. 66 § a 11, 12, bekezdése alapján a költséggel s aránylag kis befektetéssel évükbe való belépésüket az előirt min­
gyakorlati közigazgatási vizsga letétele élvezetesebbé és könnyebbé legye. Ér­ tájú és erre a célra rendszeresitett be­
előtt joggal gondolhattak a belügyminisz­ deklődésünkre készséggel szolgálnak ki­ jelentő lapok kitöltésével és beszolgál­
ter által szervezhető és a közigazgatási merítő magyarázatokkal és lei világosi tá­ tatásával eddig még be nem jelentették,
fogalmazási tisztviselők továbbképzését rokkal. A villanykiállítás legnagyobb ennek a kötelezettségüknek folyó évi
szolgáló tanfolyamokra való behívásra. E szenzációja mindenesetre az, hogy a gaz­ máiczius hó 15 napjáig bezárólag még
helyeit azonban a megjelent 9100/931. dasági válság és állítólagos tőkehiány da­ kivételesen eleget tehetnek anélkül, hogy
évi M. E. rendelet a vizsgát tanfolyam cára fogyasztóinak a Hungária 6—18 mulasztásukért kihágási eljárás során
hallgatása nélkül teszi kötelezővé. Ezáltal hónapig terjedő időre kedvező fizetési felelőségre vonatnának. Intézkedés fog
a gyakorlati közigazgatási vizsgából elmé­ feltételek mellett is eszközöl eladásokat. történni azonban az iránt, hogy mind­
leti közigazgatási vizsga lett. Anyaga: I. A kiállítás megtekintése egyébként tel­ azok ellen, akik a 19 életévükbe való
A közigazgatás általános része. II. A jesen díjtalan s mintegy folyó hó 24-ig belépésüket a jelzett határidőn belül be
pénzügyi szakigazgatás. III. A többi szak­ reggeltől estig állandóan nyitva van, nem jelantik, a kihágási eljárás hivatal­
igazgató* i ágak. A vizsgát két részletben, azoknak is érdemes megtekinteni, akik­ ból megindítást nyerjen.
megosztva kell letenni. A 9100/931. M. E. nek nincsen vásárlási szándékuk. Mivel a
Balassagyarmat 1932 február 15-én.
rendelet szép célt szolgál: hogy a közi­ villanykiállitásban eléggé kigyönyörköd­
alispán helyett: Csonka *. k.
gazgatási tisztviselői kar a modern köz­ tük magunkat, megtekinthetjük az eme­
vm. főjegyző.
igazgatás kulturális, szociális és gazdasági leti helyiségben levő képkiállitást, amely
feladatok által megnövelt követelményei­ ép oly vonzó és elragadó anyagával,
nek minél jobban megfeleljen. Az a mint az előbbi. Városunk több neves
kérdés most már, hogy a tanfolyamtól, az festőművésze tárta elénk legújabb fest_____
V
élőszó erejétől elvont, többszörös fizetési jpényeit. Bár a terem megvilágítása az
közeledik első verleszállításon keresztül ment, vizsgadijjak­ emeleten nem a legegyenletesebb, a kü­
jT-i'•■'ö
seny naP)ának ideje
kal és utánjárás! költségekkel terhelt, a lönféle csendéletek, az érdekes termé­
\ s galambjaink és
hivatalban felszaporodott munkatöbblet­ szeti tájak, portrék, rézkarcok és állat­
gazdáik máris megtel dolgozó tisztviselői karral el lehet e képek néhány percre elfelejtetik velünk
lelték az előkészüérni ezt az eredményt. Mondhatnám ;azt, hogy gondlerhes időket élünk s a
•• / leteket, hogy kedúgyis: van-e valakinek szive a nehézsé­ gazdasági válság sokunknak megnehezíti
vező idő esetén •
gekkel sújtott tisztviselői kartól éjt nap­ ' és lehetetlenné teszi azt, hogy ezekből
lehető legjobb eredpallá tévő, szakmájába sem vágó, tiszta a képekből néhányat megszerezve, laká­
mények
elérhetők
sunkat
díszíthessük
velük.
Csak
az
a
kár,
elméleti és hamar felejthető elméleti, az
egységes ügyvédi és bírói vizsgát is túl­ hogy mire e soraink napvilágot látnak, legyenek.
a képkiállitás már lezárult s nagyon sok
A salgótarjáni csoport póstagalamb
méretező vizsga letételét kívánni?
ember nem szerezheti már meg azt az röptetési és versenytervét a M. kir. 1.
Legelőször a fővárosi tisztviselők örömet magának, hogy ezekben a fest­ honvéd híradó század örömmel vette tu­
szövetsége foglalt egységesen állást a ményekben gyönyörködhessék. A kiállító domásul s célszerűnek ígérkező keresz­
gyakorlati közigazgatási vizsga ilyetén való festőművészek közül különösen meg kell tülviteléhez legmesszebbmenő támogatá­
letétele ellen. A héten Rakovszky Tibor emlékezzünk Pettcs József és Kovács sáról is biztosított bennünket.
városunkban is ismert fiatal országgyűlési Ferencről, akik kiállításuk anyagával a
A Columbia legújabb és díszes ér­
képviselő interpelláció alakjában kérte a művészbarát — sz. Makó Károly — saját
tesítőjében közöltek alapján útiterveinket
miniszterelnököt a rendelet visszavonására. tervezésű bronzérmeit nyerték el.
az Országos Szövetség is jóváhagyta s igy
— Nekünk a közigazgatási vizsga letéte­
Megfagyott ember. Kovács Sán­ örömmel jelenthetem, hogy kedvező idő
lére kötelezetteknek szabad legyen hin­
esetén március 6-án megtörténik az első
nünk, hogyha a rendelet nem is vonatik dor 51 éves kazári származású napszá­ íelercsztés Somoskőújfalun.
most
a
palackgyári
salakhegy
oldalán
vissza, de ne is vonassák — költségmen­
Az eddigi benevezések száma ösztesen, tanfolyamra szabadságolva, szeminá­ találták megfagyva. Egyik oldalán égési
riumi munkával, komoly tanulással ké­ sebek voltak, amelyek a tüzes salaktól szesen 72. Azonban tekintettel a nagy
szülhessünk a jövő nagy magyar felada­ származtak, a halál oka azonban meg- és szép számban felajánlott dijak és tisz­
íagyás és gázmérgezés. Hozzátartozói teletdijakra, március elsejéig bezárólag
tainak elvégzésére.
nem jelentkeztek a mai napig. A temető benevezéseket még elfogadunk.
halottas házából a mai rap folyamán
Erkölcsi és anyagi támogatásukat
tengetik.
fölajánlották eddig dr. Föister Kálmán
Halálos verekedés. F. hó 9-én polgármester, Szántay István ,.A Munka”
este Hackel György. 25 éves és Egyed szerkesztője, a Columbia Postagalamb
József, 21 éves, mihálygergei legények Sport Egyesület, a Magyar Galamb­
— legmagasabb napi árért. —
Mihál ygerge utcáján össze verekedtél'. tenyésztők Országos Egyesülete a BudaHazai juhturó vállalat Eközben Hackel György zsebkésével pest-salgótarjáni gépgyár és vasöntő részmellbcszurta Egyed Józsefet, ki össze­ vénytársulnt, a Salgótarjáni palackgyár,
Budapest, V. Ujpesti rakpart 4.
esett és meghalt. A hullaboncolást f. hó sz. Makó Károly b. P. S. E. tag, hely­
Telefon: 117—12,
12-én megejtették. A csendőrség Hackelt beli csoportvezető és még számosán.4
A szegények ingyenleves elfogta és a balassagyarmati kir. ügyész­
Hazafias sportunk iránti meleg ér­
konvhájára érkezett újabb adómé- ségnek átadta.
deklődés és hathatós támogatásokért már
nyolc nyugtázását Ender István 4 kg.
előre is leghálásabb köszönetünkel tol­
zsír, 10 kg. töpörtyű és 3 kg. tüdő, Spétz
Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék
mácsoljuk mindazoknak, akik érdeklődé­
alispánjától.
Imréné 2 kg. zsír, 2 kg. lencse és 2 kg.
sükkel és támogatásukkal lehetővé teszik
bab, Mayer és Ungár 5 kg. cukor, Geszámunkra azt, hogy már a megindulás­
2349/1932 szám.
scheit József 10 kg. borsó, Leidner Ignál első versenyeinknél is ily szép és
Tárgy: A 18 éves magyar állam­ értékei dijakban és tisztelctdi jakban ré­
rácz 10 kg. lencse, Zclenik Pál 5 kg. borsó;
Czink Zoltán 4 kg. borsó. Tüdő adományt polgárok bejelentési kötelezettsége.
szesültek főbikáink.
küldtek: Borvan Pál 10 kg, Kiss Gyula,
Nagy Sándor, özv. Nagy Demeterné, 4—4
A 7.270/1930 M. E. számú rendelet
kg, Ponyi Sándor, Clemen József 3—3 kg,
csoportvezető.
ifj. Nagy Demeter, Lesták János, Kovács végrehajtása tárgyában kiadott 63.410/1930
Lajos, Kromek Lajos 2—2 kg, Hőlczer B. M. számú rendelet 1 §-ának b.) pont­
Kfilönbcisö gépsxfj.k 45 HP.
Frigyes 1 kg. N. N. 3 P, N. N. 1 P. A jában foglalt rendezés szerint minden lóerős „Dicsei" motor csirke keltető gép,
főzést a „MANSz" és az Evangéliumi magyar állampolgár életének i9-ik évébe kályhák eladók. Érdeklődni lehet Oszt-

két havi időtartamra városunkba.

Leányegylet hölgyei végzik.

És mi lett a nóta vége?
Irta: Csányi Medárd, Endre.
Azok hushagyó kedden mást nem tettek,
csak ... ettek. Fogyasztották a farsangi
(fánkot,
táncra perdültek, csevegtek, nevettek,
hejl hogy kurjongatták :... „Sohase
(halunk meg!"
De hajnalban már fülükbe hangzott
(ismét
a harang szava és hirdette nekik, hogy:
„E földi élet bizony csak mostoha.
Ti boldogtalanok még most se tudjátok,
hogy a föld, a föld csak... messziről
'♦
(ragyog?"
A harang szavának erre a hírére
a mulatók mind-mind — mikor haza
(mentek —
ijedten néztek fel a torony tetején
(csillogó keresztre.
És mi a nóta vége, a farsang halála?
Szerdán a templomban ama mulatóknak
csak a kereszt jele került homlokukra,
s azzal mentek haza küzdeni Élettel,
ki tudja meddig? Újra!... Újra!

nnea-nmasonac
George Washington.
Washington György, az Amerikai
Egyesült Államok Kossuth Lajossá 1732ben született Biccntennáriumán az egész
müveit világ hódol a világ leghatalma­
sabb állama függetlenségének megalapí­
tója és első elnöke nemes emléke előtt.
Mert Washington György hadvezérnek,
politikusnak egyaránt nagy volL Szabadságszereletből fogott fegyert Anglia ellen
és több fényes győzelem után 1783-ban,
aVersaillesben megkötött békében, végleg
biztosította hazája függetlenségét.
1789-ben az ui, szövetséges köz­
társaság elnökévé választották. S a sza­
badságharc hőse a béke hőse is lett.
Mert a Washington György által alkotott
szabadságpílléreken nyugszik ma is az
Egyesült Államok alkotmánya és csakis
az ilyen pilléreken épülhetett tel a leg­
szabadabb alkotmány, a szabadság mai
boltozatos temploma
Hadvezért és államférfim nagysága
ugyanilyen szerénységgel párosult. Ami­
dőn harmadizben, ' választották meg az
általa alapított köztársaság elnökévé, az
alkotmány tiltó rendelkezésére hivatkozva
nem fogadta el, hanem visszavonult fa­
lusi birtokára és ott is fejezte be dicső
életét 1799-ben.
Washington György kedvéért meg­
változtatták volna az amerikai alkot­
mányt, de Ő nem akarta. Micsoda fényt
vet csak ez az egy cselekedete is emberi
nagyságára! A polgári erények szobra
Washington György, egy homály nem
fedi alakját.
Hálás nemzete az ország fővárosát
nevezte el nagy fia nevéről s a felhőkar­
colók égbenyuló tornyai hirdetik emlékét
időtlen-időkig. Mi magyarok is már 1906ban szobrot emeltünk a budapesti város­
liget idillikus környezetében a szabadság
és emberi erények hősének.
Most 200 éves születése napján te­
kintsünk fel bizakodón emberi nagysá­
gára és mai elnyomollságunkban, megalázottságunkban merítsünk szelleméből hi­
tet további nehéz küzdelmeinkben.
A szabadságharc, honfivér árán
született Egyesült Államok nem hagyhat­
ják cserben a szabadságharc, honfivér
árán született Magyarországot.
(Ftlkérjük a L közönséget, hogy holnap
vasárnap éa hétfőn házaikat fellobogózni aziveaeklágyénak. Szerk )

■u rgroT-'wu nrxm i

Start előtt!
|"

^""^1

jSjy

Juhgomolyát
veszünk

Hirdetmény.-

való belépését annak az évnek

január rovtaiknál

�A MUNKA

4 oldal

Húsárakat: sonkát, felvágottat,
Fő-utca 27 szám alatt kél szo­
virslit állandóan friss és legjobb minő­ bás lakás azonnal kiadó.
ségben legolcsóbban árusít: Ligeti cse­
megeüzlet, a nagytrafik mellett. — Ven­
Talált tárgyak. A Fő-utcán 1931
déglőknek, étkezdéknek nagy árenged­
nov. 8-án egy pár harisnya, a piacon
mény.
1931 dec. 31-én egy női karkötő óra s
Leányotthon Graz mellett. Egy a 91-es őrháznál pénztárca néhány fillér­

szepesmegyei származású magántanár dr.
Fest Sándor, közvetlenül Graz mellett
St Péterben, leányotthont tart fenn.
Intézetében német nyelv és irodalmi,
valamint varró és főző tanfolyamokat
tart, mely különösen sápadt és vérsze­
gény leányoknak ajánlható. A kurzuson
való részvétel ára havi 200 Schilling.
Az ügy iránt érdeklődök forduljanak
közvetlenül városunk polgármesteréhez.
Ismeretierjesztő előadások
sorrendje. Salgótarján megyei város te­

rületén öt helyen nagy érdeklődésre valló
látogatottsággal és sikerrel folytak le a
múlt heti ismeretterjesztő előadások. A
mai nehéz és nyomasztó viszonyok mel­
lett elismerés illeti a hallgatóságot, mely
nem törődve a fejünk felett tornyosuló
sötét felhők éltünk kis derűjét veszélyez­
tető tömörülésével; örömmel siet a lelket
nemesitő alkalmak felkutatása és hatások
felvételére. Eme hatások és alkalmak
hasznosításának és értékelésének ténye
helyenként oly arányokat öltött, hogy az
órarendszerüleg megállapított előadások
idejét a legnagyobb türelmetlenség előzi
meg. E megállapítás mindenkit örömmel
tölthet el. Folyó hó 20-án szombaton
este 8 órakor a Máv Segédtiszti Körben
Sztankovits János, 21-én vasárnap 6
órakor az Ipartestületben és 8 órakor a
Hirschgyárban Sztankovits János, 21-én
6 órakor Forgáchtelepen Bóth Gyula, vé­
gül 8 órakor a Palackgyárban Zolnay Fe­
renc és Hunyár Ádám tart előadást. Az
Ipartestületben volt az első vetitettképes
előadás, melyen Kriffel József vonósné­
gyese bájos darabjaival, Patay István
pedig hatásos irredenta szavalatával gyö­
nyörködtette a tekintélyes számban meg­
jelent hallgatóságot. Erős a remény, hogy
a legközelebbi előadás alkalmával a fel­
sőterem kicsinek fog bizonyulni
Mindazon mérgezési esetek
leküzdésénél, melyet romlott élelmi­
szerek idéznek elő, a természetes „Ferenc
József” keserüviz azonnali használata

fontos segédeszközt képez.
Különböző gépszijak 45 HP.
lóerős „Diesel” motor csirke keltető gép,
kályhák eladók. Érdeklődni, lehet Oszlrovicséknál
Soffőr tanfolyam. Állami gép­
járó müvezctőképző (soffőr) tanfolyam
nyílik meg a m. kir. Technológiai és
Anyagvizsgáló Intézet keretében március
7-én este fél 7 órakor, az intézet Buda­
pest, VIII., József-körut 6. szám alatti
helyiségében. Beírás naponta d. e. 9—1
óra között az igazgatósági irodában, ahol
a felvételhez szükséges űrlapok a hiva­
talos órák alatt előzetesen beszerezhetők.
Igazgatóság.
Áldott állapotban levő nők és
ifjú anyák a természetes „Ferenc
József” keserüviz használata által ren­

des gyomor- és bélmüködést érnek el.
A modern nŐgyógyitás főképviselői a
Ferenc József vizet igen sok esetben
kipróbálták és kivétel nélkül gyorsan,
megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak
találták. A Ferenc József keserüviz
gyógyszertárakba, drogériákban és füszerűzletekben kapható.
Hogy kell etetni télen a ba­
romfit? Sok tenyésztő a kukoricát

rel találtatott. Igazolt tulajdonosa a ren­
dőrkapitányságon átveheti. Rendőrkapi­
tányság.
A jövedelmek és vagyonok
utólagos bevallása. A pénzügyminisz­

GÁSPÁR VILMOS
hentes és mészáros

újonnan berendezett üzemében naponta friss virsli és finom
felvágottak valamint mindenféle hús és hentesáruk, leg­
olcsóbb napi áron állandóan kaphatók,

(jáspár VílmOS

A n. é. vásárló közönség szives
ter rendeletet adott ki az eddig be nem
látogatását kéri:
hentes és mészáros
vallott jövedelmek és vagyonok utólagos
Salgótarján.
— Piactér.
bevallása tárgyában. A dolog megérté­
séhez tudni kell azt az előzményt, hogy
a jövedelemszükségadóról szóló rendelet
mindazoknak az adózóknak amnesztiát
biztosított, akik az eddig be nem vallott,
HIRDESSÜNK
vagy helytelenül bevallott jövedelmüket
és vagyonukat az 1932 évi jövedelemés vagyon adó fizetése céljából az előirt
Szénát, szalmát,
határidőn belül bevallják. A most kibo
lóherét
és lucernát.
y&amp;l'
csátott rendelet értelmében az amnesztia
megilleti mindazokat, akik a helyes adó­
politikai hetilapban.
bevallást 1932 február 29-ig bezárólag
benyújtják. Azok, akik az eddig be nem
Kisterenyén Kolozsvári-utca 13.
takarmánykereskedő Bgyarmat,
vallott jövedelmüket és vagyonukat erre
szám alatti ház, mely áll 5 utcai, 3 ud­
Rákóczi fejedelem-ut 3 sz.
a halálidőre nem vallják be, az amnesz­
vari szoba, 2 konyha, gyümölcsössel és
tia előnyeitől elesnek, még abban az eset­
mellékhelyiségekkel olcsón eladó. Szom­
ben is, ha adóbevallásuk benyújtására
széd Pál Kisterenye Kolozsvári utca 13 sz.
egyébként halasztást kaptak.

Veszek bármily mennyiségű

A Munka

GLÜCK ÖDÖN

Meghívás.

A „Hangya” Termelő-Értékesítő és
Szepesség magyar ünnepe. A
Fogyasztási Szövetkezet, »
szepességi magyarság bátorhangu lapja a

Szepesi Hiradó-Szepesi Hírlap most ün­
nepelte fenállásának 70 éves jubileumát.
Ez az ünnep összeesik a lap felelős szer­
kesztőjének Polnisch Arthurnak 15 esz­
tendős szerkesztői jubileumával. A lap
bátorhangu magyar cikkei buzdítják a
szepességi magyarságot kitartásra és küz­
delemre. A kitűnő szerkesztő munkatár­
saival heroikus harcot viv a magyar lap
fenntartásáért. A jubileum alkalmából
szép ünnepi szám jelent meg, amely ér­
tékes cikkeivel és gazdag tartalmával
belevilágít az egyik jellegzetes nemzeti­
ségi összetételű régi magyar vármegye
mai küzdelmes életébe. Ugyancsak a ju­
bileum alkalmával rendezett a felvidéki
magyar kulluregylet az iglói színházban
magas színvonalú magyar estélyt, amelyet
.Mécs Lászlóval együtt a legjobb magyar
művészek vezettek sikerre. A száz terí­
tékes banketten Szüllő Géza dr. prágai
nemzetgyűlési képviselővel az élükön, a
felvidéki magyar politikusok is részlvettek
és Polnisch Arlhur főszerkeztőt meleg
ünneplésben részesítették.
A termésértékesités és a ter­
melés átszervezésének előmozdí­
tása. A magyar mezőgazdaság életere­

jének és élniakarásának legszebb meg­
nyilvánulása az a nagyszámú jelentkező,
aki kiváló állatanyagával és másféle me­
zőgazdasági terményével ez évben is
részt kíván venni a március 17—21-én
tartandó budapesti mezőgazdasági kiállí­
táson. A pár nap elölt közölt adatok sze­
rint ez évben is közel 2000 nagyobb tenyészállalt (ló, szarvasmarha, sertés, juh
és kecske) és ezernyi baromfi és egyéb
kisebb háziállat lesz kiállítva, azonkívül
gazdag anyagúnak ígérkeznek a többi
kiállítási csoportok is. A biztató előjelek
igazolják, hogy a mezőgazdaságnak erre
az évről-évre céltudatos alapossággal
megrendezett seregszemléjét a mai nehéz
helyzetben fokozottan szükség van, mert
nemcsak a bel- és külföldi mezőgazda­
sági terményérlékesilés előmozdítása terén
tölt be fontos szerepet, hanem megmu­
tatja a gazdáknak azt is, milyen arányok­
ban érdemes, illetve kell átszervezniük
termelésüket. Ez a kiállítás látható ered­
ményekkel fogja bebizonyítani, hogy ma
csak a minőségileg kiválónak van létjo­
gosultsága és hogy a termelésnek érde­
mes a fogyasztók Ízléséhez igazodnia. A
kiállításra eddig összegyűjtött és előké­
szített bőséges anyag kiváló minősége
megnyugtató képet fog adni arról, hogy
a magyar mezőgazdasági termelés nagy­
részt alkalmazkodott a mai válságos idők
fokozott igényeihez és így minden felté­
tele megvan az egészséges továbbfejlesz­
tésre. Igen valószínű, hogy ha sikerülni
fog az agrártermékek értékesítésének utjából a mesterséges akadályokat eltávo­
lítani, akkor a mezőgazdasági termelés
éppen ugy hamarosan ismét fel fog len­
dülni, miként a mezőgazdasági kiállítás
intézménye, amelynek évről-évre foko­

tartja a legjobb léli takarmánynak, mert
megfigyeli, hogy vegyes eleségnél a lyu­
kok leginkább a kukoricát válogatják ki,
s a zabot és az árpát csak immel-ámal
eszik meg utánna. A Gazdasái Udvar
című szaklap megállapítja, hogy a ku­
korica zsírra és húsra tényleg jó hizlaló
hatású, etetése azonban tojó tyúkoknál
nem előnyös Az utóbbiaknak legjobb
megdarálni és összevegyiteni a szemes­
gabonát, amiben legtöbb a zab legyen.
Ugyanis a zab tartalmazza a legtöbb
foszforsavas meszel, amelyre a tyúkok­
nak télen nagy szükség van. A darából
naponta többször kell adni, meleg vízzel
összekeverve. Jó a keveréshez a konyhai
langyos mosogatóié is. A keverék szem­
cséi nagyon aprók ne legyenek. Eleinte
az állat, amely szemes eleséghez szo­
kott, nem örül a lágy ételnek, erre tehát
rá kell szoktatni. A lágy eleséget hosszú zódó
keskeny vágányban kell a tyúkok elé
tenni, mert na összetapossák, akkor nem
eszik meg, A „lágy” eleség azonban ugy
értendők, hogy minél keményebbre legyen gyúrva és így szétmorzsolva.

Salgótarján, 1932 febr. 20

MEGHÍVÓ.

A Salgótarjáni Keresztény Iparosok
Gazdaszövetség Szövetkezeti Fogyasztási
ás Értékesítő Sz&amp;vetkesote

a Magyar
Központja kötelékébe tartozó Salgótarjáni
Fogyasztási Szövetkezet 1932. év már­
cius hó 6-án vasárnap délután 3 órakor
Salgótarjánban Kaszinó-sor 3 házszám
alatt az acélgyári felvigyázó és munkás
olvasó egylot nagytermében

1932. évi február hó 21-én (határozat­
képtelenség esetén 1932. évi február hó
28-án) d. e. 11 órakor az Ipartestűlet
székházában tartja

évi rendes közgyűlését

melyre lagtársat tisztelettel meghívja az
IGAZGATÓSÁG.
Tárgysorozat, továbbá a mérleg és
tart, melyre a tagok az alapszabályok eredményszámla, valamint az Igazgatóság
24 §-a értelmében meghivatnak. Ha a jelentése az üzlethelyiségben a közgyű­
közgyűlés a megjelenő tagok csekély lést megelőző 8 napon át megtekinthető.
száma miatt határozatképtelen lenne,
ugy a közgyűlés 1932. évi március hó
Csak 10 pengő
13-án fog megtartatni, mely — tekintet
nélkül a tagok számára, — határozat­ szortírozott reklám-élelmiszer postacso­
mag, mely, tartalmaz:
képes lesz.
1-2 rúd 1 kgr. elsőrendű tisztán sertés­
Napirend:
húsból gyártott márkás téli szalámit,
1) Mull évi üzleteredményi ől szóló
1 doboz 6 darabos emenlháli sajtot,
jelentések tárgyalása.
teljes zsíros,
2. Zárszámadások megvizsgálása és
1 bádogdoboz legfinomabb szardíniát
felmenlvény megadása.
olívaolajban, kulcsai,
3) Mérleg megállapítása.
4) Tiszta jövedelemről való ren­ 1 doboz Vz kgr. legjobb minőségű vajas­
keksz teasüteményt,
delkezés. Dr, Radetzky István és 77 társa
által beadott beadványban foglaltak és 1 üveg 7/io liter 3 csillagos magyar
konyakot,
pedig:
1 csomag Ceylon angol Icát.
5) Az üzlethelyiségek kérdésének
6) A kihitelezés ügyének
Fenti 6 cikkből álló csomagot, bér­
7) A már kért rendkívüli közgyűlés mentve utánvéttel csak 10 pengőért
szállítja.
Deutsch Miksa
elmulasztásának
Budapest, III., Szentendrei-ut 14.
8) Igazgatóság és felügyelőbizottság

évi rendes közgyűlését

választásának tárgyában határozathozatal.
Pobozsnyi Győző és 115 társának
9) A régié csökkentésére vonatkozó
javaslat tárgyalása.
10) Netáni indítványok.
1931. évi december hó 31-én a
a tagok száma 1017 volt, üzletrészeik­
nek száma pedig 16.165 volt: az év fo­
lyamán belépett 3 tag 23 üzletrésszel; ki­
lépett 14 tag 545 üzletrésszel. — A régi
tagok 587 üzletrészt jegyeztek.
A felügyelő-bizottság által megvizs­
gált évi mérleg a bolthelyiségben kifüggesztetelt és mindenki által megtekinthető.
Salgótarján, 1932. február 14.
AZ IGAZGATÓSÁG.

Árverési hirdetmény.

Vb. Székely Jakab csődügyében a
csödleltár 303—368 tételei alatt felvett
és összesen 13.740 P. 84 f. összegű kint­
levő követeléseket Salgótarjánban Fő-utca
27 szám alatti ügyvédi irodámban 1932.
évi március hó 7-ik napján délelőtt 9
órakor tartandó nyilvános árverésen a
legtöbbet Ígérőnek el fogom adni. Kiki­
áltási ár 300 pengő, melynek tizszázaléka
az árverés megkezdése előtt készpénz­
ben leteendő. Á követelések 300 pengőn
alul el nem adhatók. A csődleltár az
árverés időpontjáig irodámban naponként
délelőtt 9—12 óráig bármikor megte­
kinthető.
Salgótarján, 1932. február 16.
Jelen meghívó a szövetkezel helyi­
Dr. Varga Kálmán
ségében a közgyűlést megelőző 8 napon
csődtömeggondnok.
át ki volt függesztve.

APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA

sikere annak az óriási szervező
erőnek tulajdonítható, amellyel a mos­
tani, minden változásoktól és kezdemé­
nyezéstől elrettentő időkben is a gazdák
százait sikerült a kiállításon való rész­
vételre Ösztönöznie.

Nyomatott: „A MUNKA" nyomdában Salgótarján. — Nyomdatulajdonos:

Végh Kálmán

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="1">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="1">
                <text>A Munka</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2">
                <text>hun</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3">
                <text>Társadalmi és politikai hetilap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="56632">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1930-1933_00287.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="56633">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1932_02_20.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56611">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56612">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56613">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56614">
              <text>1932-02-20</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56615">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="56616">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56617">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="56618">
              <text>mikrofilm</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56619">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390741&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="56620">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56621">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56622">
              <text>A Munka Lapkiadóvállalat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="56623">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56624">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56625">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56626">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56627">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="56628">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="56629">
              <text>Sport</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56630">
              <text>A Munka 10. évfolyam 8. szám (1932.február 20.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="56631">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="19">
      <name>A Munka Lapkiadóvállalat</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
    <tag tagId="4">
      <name>Sport</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
