https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7a5cdd278fde0a562f51f2c5b87598b0.jpg 553f0170fc7fd7325499706ebe811023 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/b3fccbd46d7c7849543d9465e1b92759.pdf 3aaa5106780732515521f5f2a5c1599c PDF Text Text A MUNKA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP 39. szám. Munkásarisztokraták. ára 3000 K kor a munkásság érdekében kellene teljes erővel fellépni, az illetők vagy seholsem voltak találhatók, vagy elolvadtak a munkaadók iránti loja­ litástól. Nem mi mondjuk mindezeket, hanem azok a röpiratok, amelyek oly bőségesen találhatók Salgótar­ jánban s környékén. Ezek a röpira­ tok akár a Vági párt, akár a pilisvörösváriak, akár Telek és Kruz vannak is alányomtatva egyben megegyeznek: a másik csoport ve­ zetőinek szidásában és alapos lefestésében. Borzasztók a bűnök amik ott a röpiratokban szerepelnek, sik­ kasztás, árulás, egész mindennapi esetek, amikkel mind megdönthetet­ lenül vádolják a kegyetlen, goromba parancsolókat. A polgári társadalom pedig fölfigyel a röpiratok hangjára és ada­ taira. Beletekint mint egy ablakon át abba a kohóba, ahol fő, készül a polgári társadalmi rend megbon­ tásának gondolati és tehnikai terve. Látja a tömegek élén a tülekedő Az utóbbi időben úgy a napilapok mind pedig az egyéb közgazdasági lapok mind gyakrabban foglalkoznak a mai gazdasági helyzet problémáinak megol­ dási kérdésével s csaknem mindegyike arra a conciusiora jut, hogy a mai lehe­ tetlen állapotokat egyedül a többterme• léssel lehet megoldani. Sajnos azonban, hogy egyik cikk sem mutat reá a több­ termelés megoldásának mikéntjére. Úgy véljük, hogy nem fogunk meddő munkát végezni, ha reámutatunk, arra hogy a gazdasági kérdéseket a több­ termeléssel megoldani nem lehet, mert a többtermelés hangoztatása nem egyéb, mint liberális jelszó, a mely mögött a marxi elszegényesitési törekvés lappang. Nézzünk csak ezen jelszó szemébe, akkor azonnal kitűnik, hogy a mai kiuzsorázott és agyonszanált nép, még a mostani, erősen redukált termelést sem képes felszivni, hogy legyen akkor képes a többtermelés produktumait felvenni. De hát a liberális nagytőkének szüksége van a többtermelésre, hogy ez­ zel készletét növelje, reámutasson annak lehetetlen elhelyezhetésére, aminek kö­ vetkezménye az amúgy is culi-bérekre redukált kereseti lehetőségeket továbbra is lenyomni, Hogy az egyszer mégis be­ következő konjunktúra idejében, bőséges Tekintsünk csak körül a mai köz­ gazdasági állapotainkon, akkor bátran állíthatjuk, hogy dacára, a „fényesen si­ került szanálásnak" a tönk szélére jutot­ tunk s csak idő kérdése, mikor fog a végleges összeomlás bekövetkezni. Addig míg az adóterhek főleg a jövedelmeket s kissebb mértékben a va­ gyont terhelték, lehetett még fogyasztók­ ról beszélni. A szanálás azonban oly ter­ heket rótt a nép vállára, amelyek az amúgy is csekély jövedelmökböl nem ke­ rülhettek ki s igy kénytelen a szerencsét­ len „adóalany" meglévő vagyonkáját megterhelni, illetve elkótyavetyélni, hogy adózó kötelezettségeinek megfelelhessen. Ily tnódon vált hazánk ma a külföldnek, a külföldi kapitalizmusnak legdusabban jövedelmező fejőstehenévé. Értékeink zá­ Postacsekk: 28.744 sz Apróhirdetések: szavankint 1000 K., a legkisebb hirdetés 10.000 K. Salgótarján, 1926. szeptember hó 25 önteremtette nagyságokat, a mun­ kásság fillérein élősködő munkás­ arisztokráciát, amely ellen most föl­ támadt az elnyomott tömeg, s amely­ nek tagjai, hogy önmagukat, pozí­ cióikat, jövedelmüket mentsék egy­ mást vetkeztetik meztelenre röpira­ tokban a bámulattól nagyranyilt szemű munkásság előtt! Figyelemreméltó tény, hogy a nem7 zetközi szakszervezeti szövetségnek (más néven amsterdami internationálé) 1919ben 23 millió és 170 ezer tagja volt 22 állam területéről Ez a szám 1924 végére 13 millió és 133 ezerre esett vissza s mint a mai tarjáni esetünk mutatja, azóta is kevesbedett. Nem jelent ez mást, mint kétségtelen haladást a kijózanodás és ki­ ábrándulás felé. A nemzetköziség rom­ boló tényező, már pedig ország nélkül^ a haza nélkül nincsen munka, nincsen ke­ nyér és föllendülés. Munkáslevél. kamatokkal túladhasson, az olcsón ter­ melt árun. Ez és semmiegyéb tartalma nincsen a többtermelés hangzatos jelszónak s na­ gyon kell csodálkoznunk, hogy hazafia­ sán gondolkodó egyének, minden kritika nélkül átveszik ezen liberális kapitalista jelszót.* Ha hazánknak uj gazdasági épüle­ tét szilárd alapra kívánjuk felépiteni, ak­ kor egészen más utakon kell haladnunk, amely bár a liberális kapitalista körök nemtetszésével fog találkozni ugyan, de áldani fogja a sok millió magyar, aki a legnagyobb szükségben keresi a kiutat a biztos pusztulás elől. Negyedévre 25.000 K Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat Az a bizonyos egyenlőség, amit annyiszor hangoztatnak elő­ szeretettel a szociáldemokrata vezé­ rek a gyakorlatban sokszor nem szokott beállni. Odaát a pártéletben és szakszervezeti életben is hiába történik annyi hivatkozás az elvtár­ Nem csodálkozunk, hogy sak egyenlőségére szervezetben és munkásarisztokraták elleni fölzúdu­ munkahelyen — tényleg ott is fel­ lás éppen Salgótarjánban tűnt ki, tolakszik vagy feltolatik — legtöbb­ ahol évek óta erős keresztény szer­ ször az előbbi eset áll elő — egy vezetek dolgoznak a munkásság fel­ ember vagy egy csoport, amely az­ világosításán. Figyelmeztetjük azon­ tán vezet vagy legalább vezetni ban éppen erre való tekintettel a akar. És ennél a vezetésnél mint leleplezett arisztokraták egyéneit, elengedhetetlen együttjáró mihama­ hogy hiába való egymás bűneit rabb jelentkezik a parancsolási haj­ azért kiteregetni, hogy önmagukat lam s az a bebeszélés, hogy ime mentsék, — mert Salgótarján mun­ én kiilömb vagyok a többinél! kássága ugylátszik lassan elérkezett A marxi egyenlőségnek való­ a szemfelnyitásutáni lépéshez s egy ságos. megcsúfolása aztán a tény­ kemény ököl mozdulattal elsöpri a leges gyakorlat, mert bizony ott testén és lelkén élősködő paraziták beiül is vannak parancsolok „kütömegét, a munkásarisztokratákat. lömbek" és vannak csak számnak Sz. I. számitó egyesnek nem is kalkulál­ ható tömegek, Csodálatosképen ez a semmi­ nek, csak számnak számitó tömeg, amely a vezetők parancsainak vak eszköze volt, egyszerre megbokro­ A feketeing. sodott, egyszerre elfeledte az évti­ Jóleső érzéssel és hálával ismerem ciáldemokrata hagyja ott a régenmegunt zedes pártfegyelmet és önálló aka­ el, hogy az a magatartás, amelyet Szer­ forradalmi szakszervezetet. ratit akart érvényesíteni. És érdé*, kesztő Uram és becses lapja a salgótar­ A Népszavának persze áruló mindaz kés, hogy ez az önálló akaratnyil- jáni lélekrengésben tanúsít, férfihoz illő aki az ő pórázáról leszakítja magát, aki vánulás a zsebkérdésből született és valóban felemelő. Más az „ugye meg­ nem tűri tovább a munkásvezérek cézári meg, mivel a kiuzsorázott és rosz- mondtam" örömujjongásával, kaján dia­ ‘terrorát. De ki tehet arról, hogy az álta­ szul kereső bányamunkásszervezet­ dallal tört volna reánk, a helyi marxiz­ lános csömör miatt neki megélhetési musnak szörnyű kudarcát látva, Szer­ vannak? Hát ha még a vörös beliek észrevették, hogy az ő keser­ kesztő Uram pedig hallgatagon, sértő gondjai tábor derékhada mi vasasok is megmoz­ ves párt és szakszervezeti adóikból szó nélkül, a keresztény türelem fölé­ dulunk és a vasasokból rövidebben csak néhányan igen jól élnek. Éppen nyes nyugalmával várja a megkínzott bá- sasok lesznek? A nagy kavarodás, melyre most az azok akik parancsaikkal, tűrhetetlen nyászlelkck teljes megtérését. Úgy látom, erőszakosságaikkal annyira vasfegye­ hogy várakozásában nem fog csalódni. egész csonkaország érdeklődve figyel Milyen egészen más ezzel szemben és amely miatt minden magyar Salgótar­ lemben nyűgözték, annyira akarat* az országos liberális sajtó hallgatása, jánra függeszti kutató szemeit, igen fon­ nélküliségben tartották az egyszerű amely szeretné eltussolni a tarjáni nagy­ tos tanulságokkal szolgál. Engem igazán munkásságot. A munkásság tehát kihatású eseményeket és az eltitkolás két­ nem érdekel a dolog személyi háttere, elhatározta, hogy nem fizet a nagyok ségbeesésével , lélekzetvisszafojtva lesi a előttem a Payer, Csóka, Klárik, Fo­ részére, nem hajlandó egy csomó végkifejletet. Értem én azt, mert nagyon dor nevek semmi fontossággal nem bír­ nak. Mélyebbre nézek és kis egyénisé­ ÍŐ- al- közép és egyéb titkárnak jól tudom, hogy a zsidóság szociálde­ gek hátterén túl a nagy kiválásban nem mokrácia nélkül csak olyan, mint a ha­ kényelmes, bő életet nyújtani fü- rang ütő nélkül. Bizony halálos csapást egyszerű kanapé-pört, nem koncleső ma­ sí&rezve a kávéházi kártya zseb­ jelent a nemzetietlen destruktív gondo­ rakodást látok, hanem egy világfejlödési pénzzel is azért, hogy viszont, ami­ latra, hogy egyszerre annyi ezer szo­ folyamatot ismerek fel. Néhány szó a több­ termelés kérdéséhez. Megjelelik: Szombaton. logban vannak, azok fölött ma nem mi rendelkezünk, hanem „jóakaró hitelező­ ink". Egyéni értékeink pedig sorra dobra kerülnek, hogy azok a liberális kapita­ listák telhetetlen gyomrát megtöltsék. Hát lehet e ily körülmények kö­ zött többtermelésről beszélni, amikor a néhány liberális kapitalista' kivételével, a fogyasztók millióit tönkretettük? Vagy talán azt hisszük, hogy a néhány liberá­ lis kapitalista fogja a többtermelés pro­ duktumait elfogyasztani ? Az élet arra tanított bennünket, hogy a fogyasztók teremtik meg a több­ termelést! Ha tehát többtermelésről be­ szélünk, akkor előbb a fogyasztókról kell gondoskodnunk! A háború, a forradalom s végül a szanálás a haza njjnden polgárának életstandartját a minimumra szállította* le. Mindenki törekszik igényeit a legszű­ kebbre szabni, hogy csekély keresetével a legszerényebben megélhessen s megfe­ lelhessen mindazon kötelezettségeinek, a melyeket az állam és család méltán elvár. Fogyasztásról tehátcsakis a leg­ szűkebb mértékben lehet szól Ha azonban ezen minimumra le­ szállított igények, nagyobb kereseti le­ hetőségekkel fokozhatok, akkor annak arányában azonnal beáll a szükséglet kikielégítése s ezzel emelkedik a kereslet. A kereslet növekedése pedig magával hozza a többtermelést, amelyet nem „megteremteni kell, mint axt « liberális Más szél kezd fújni, amely a ke­ resztényszocialistáknak és feketeingeseknek kedves, kiket a barátságos és kele­ tiesen jómodoru Népszava csirkefogók­ nak nevez, mint ahogy minden tőle ki­ lépő. dolgözó többévi robotolás és előfi­ zetés fejében csirkefogó nevet kap em­ lékül. Jó lesz ezt is megjegyezni' mind­ azoknak, akik hiszik és vallják, hogy sem üres handabandából, sem vezérkisiakásból nem lesz a munkásnak kenyere. Ne ejtsük hát el a feketeing fona­ lát, mert igen mélyen szánt annak szim­ bolikus jelentősége. Jelenti a munkáslé* lek felszabadulását, jelenti a sokaság tü­ relemmel viselt igalevetését és a magyar nemzeti gondolat felé való közeledést, valamint a szociáldemokrata mozgalom­ nak világszerte észlelt visszafejlődését. Szerkesztő Uram! — nyíltan meg­ mondom, hogy nagyon tudatlan ember az aki a munkásnép tőke elleni megszer­ vezését nem tartja égetően szükségesnek. De megtudja-e valaki magyarázni, hogy miért kell eladni a munkásnak egyéni függetlenségét, lelki szabadságát, Istenét és hazáját, ha egy szervezetbe lép? A szakszervezetnek minden politikai és vi­ lágnézeti kérdést ki kell kapcsolnia és tisztán a munkás gazdasági boldogulá­ sát kell vczc.-csillagul maga elé tűznie. Mi szükség volt arra, hogy minket mun­ kásokat a marxista materialista világné­ zet istentagadásával hitetlen állatokká neveljenek, numerus klauzussal, meddő frankvitákkal politikai sztrájkokkal traktáljanak, egy idegen fajvédelmi lappal tömjenek és hogy nágyurrá lett frakció­ vitézek gomblyukában kitörjön a szegfű­ forradalom? Mi közünk nekünk mind­ ezekhez? A sasok feketeinge bátorságosan hadat üzen az idejétmulta ürességeknek és a gyűlölet szennyes osztályharca he­ lyett a társadalmi béke és szolidaritás álapján a többi osztályokkal koliektiv egyetértésben keresi a munkásboldogu­ lást, A feketeing azt követeli, hogy a munkást senki ne próbálja és ne meré- körök hangoztatnak hanem az magától ke­ letkezik, mert csakis a többteimelés fogja a többkeresletet kielégíthetni. A kulturális fejlődés az igények növekedésével jár. Hol áll az megírva, hogy az igények növekedését csak a néhány kiválasztott kapitalistának szabad kielégíteni? s a nép milliói ettől elzáras­ sanak! Hol áll az megírva, hogy a nehéz munkát végzők, testet és lelket elsor­ vasztó odúkban tengéssék el öröintelen életüket? hogy a munkájuk által terem­ tett haszonból néhány kapitalista tobzódhassék? Minden egyénnek joga van igényei­ nek kielégítéséhez és pedig az általa tel­ jesített munka értékének arányában. Te­ hát joga van oly keresetre, amely em­ berhez méltó életet biztosit részére, ter­ mészetesen mindenkor arányosan az ál­ tala végzett munka értékével. Ha tehát a munkát megfelelő módon értékeljük, akkor fogyasztókat teremtünk. A fo­ gyasztók szükségleteik kielégítésével ke­ resletet idéznek elő, a fokozott kereslet pedig megteremti a többtermelést! Ezekből látható, hogy a többterme­ lést, — mint sokan hirdetik, — megcsi­ nálni nem lehet, az magától „csinálódik" meg, ha fogyasztókat teremtünk. A kérdés most már az, vájjon le­ het-e fogyasztókat teremteni s ha igen miképen? Hogy ezen kérdésre világosan meg­ felelhessünk, szükséges megállapítanunk, miből is áll a szükségleti tárgy összértéke, �A MUNKA 2. oldal szelje többé kiforgatni emberi, magyar faji mivoltából, ne fosszák meg öröklött világnézetétől s ne fütsék lelkét az emésztő gyűlölet izzásával, mert mindez nem tartozik kenyér kérdéséhez. Sajnos, hogy ideig-óráig ugyan, de mégis lehetett minket orrunknál fogva vezetni. A világ azonban le fog higgadni és ott találja meg gyötrő problémáinak megoldását a kereszt szocializmusában, az egymásért való tűrés és szeretet isko­ lájában, az egy mértékkel való osztás fundamentumán s az örök igazság joga alatt. Aki sokat habozik, tépelődik, szakállát rakosgatja, annak azt üzenem, hogy tévelygések helyett, hiú kisérletezésék helyett lépjen csak rá bátran az egyenes útra, amelyet előbb-utóbb úgyis végig kell egyszer járnunk. Feketeinges testvérek, bár én még nem vagyok közöttetek, de büszke ma­ gyar szeretettel üdvözölve arra kérlek titeket engedjétek, hogy megszorítsam munkától kérges kezeteket. Legyetek ti az erjesztő kovász ebben a nagy tisztitó lélekforradalomban, öntsetek bátorságot példátokkal a csüggedő s még habozó szivekbe, csak viseljétek félelem nélkül harctereken járt és viharokat látott dom­ ború melleteken a kettős keresztet, mert én tudom, hogy helyes irányban jártok. Ne nézzetek se jobbra, se balra, ne térI'etek semmi kilengést és a magyar név­ hez méltatlan atrocitást, csak honfi szi­ vetek parancsszavára hallgassatok. Higyjétek el, hogy Salgótarjánban is ezrek éreznek egyet veletek, bár még nem mu­ tatják ezt ki nyíltan előttetek. Előre a felszabadító bátor harcban, előre, a ma­ gyar munkás boldogitásáért és felemelé­ séért! Engedje meg Szerkesztő Uram, hogy önnek irt levelemen keresztül má­ soknak szólottám; de ki tud a lelkesült szivek rádiójának parancsolni? Miután ki­ jelentem, hogy továbbra is megfigyelő álláspontra helyezkedem, maradok ra­ gaszkodó és üdvözlő tisztelője: Tarjáni András felvilágosult fémmunkás. A bányatárspénztárak egyesítése. Irta: KOSSIK ISTVÁN. Közel egy évvel ezelőtt a nemzet­ gyűlés egy évtizedek óta sóvárgott szo­ ciális törvényjavaslatot fogadott el, mely a bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben fog­ lalkozó munkásoknak, altiszteknek és ezek családtagjainak nyugbérbiztositását egyelőre rendelettel hivatott szabályozni. Hogy mennyire időszerű ezen javaslat, ezt a nemzetgyűlés maga igazolta azzal, hogy félretéve minden pártpolitikai nénézetet, a törvényjavaslatot múlt év ok­ tóber 23-án úgy általánosságban, mint részleteiben egy gyűlés keretén belül le­ tárgyalta és egyhangúlag elfogadta A szabályrendelet kidolgozásával Vass Jó­ zsef népjóléti miniszter lett megbízva, kinek a modern szociálpolitika terén már igen sokat köszönhetünk s ennélfogva a bányatárspénztárak tagjai méltán remél­ ték, hogy a kibocsátandó szabályrende­ let a legmesszebbmenő igényeket fogja kielégíteni. Nagyon jól tudjuk, hogy a társ­ pénztárak a békeidőben is csak olyan kis nyugbéreket juttatak, melyekből, a legminimálisabb létfenntartási szükségle­ teket sem lehetett beszerezni, áll ez fő­ leg az özvegyekre, kiknek nagy része havi 130—4. korona özvegyi nyugbérben részesült. Az is ismeretes mindenki előtt, hogy ez a csekélyke nyugbér is csak úgy volt elérhető, ha a munkás egy a vállalatnál maradt állandóan és meg­ szakítás nélkül^.dolgozott s ha más válla­ latnál kínálkozott is részére kedvezőbb kereset, nem mozdulhatott el, mert akkor elvesztette volna addig megszerzett nyugbérigényét. Ez a jobbágyi kötöttség ter­ A szükségleti tárgy értéke áll: 1. A nyersanyag termeléséért kiadott em­ beri munka költségéből. 2. A nyersanyag termeléséért kiadott gépmunka költségéből. 3. A nyersanyag termelésénél szükséges berendezés amortisatió és elhasználás költségeiből. 4. A nyersanyag tulajdonos befektetett tőkéje utáni kamataiból. 5- A nyersanyag tulajdonost megillető nyereségből. 6. A nyersanyag termelésénél keletkező régié költségeiből. 7. A nyersanyagnak készáruvá való fel­ dolgozásánál szükséges emberi munka költségeiből. 8. A nyersanyagnak készáruvá való fel­ dolgozásánál szükséges gépmunka költ­ ségeiből. 9. A készáru termeléséhez szükséges be­ rendezés amortisatio és elhasználás költségeiből. 10. A készáru telep-tulajdonos befekte­ tett tőkéjének kamataiból. 11. A készáru teleptulajdonost megillető nyereségből’ 12. A készáru regie-költségeiből. Tegyük már most fel, hogy ezen 12 pont alatti tételek, amelyekből az áru értéke összetevődik, egyenlő érté­ kűek^ akkor az áru értékének két része, Íl-ső és a 7-dik) áll az emberi munkára iadott költségekből és tíz része az egyéb költségekből. Vagyis. Áruérté k =» mészetesen jó volt a munkaadó vállalatra abból a szempontból, hogy a munkabé­ reket nem kellett emelnie, de egyúttal meg is bosszulta magát, mert a munkás — főleg a bányászt értem — ezen lekö­ töttség folytán nem mozdulhatott el más bányákhoz tapasztalatokat gyűjteni, ké­ pezni magát s azzal a primitív gyakorlat­ tal dolgozott mellyel a nagy vagy a dédapja. Köztudomású a bányavidékek kö­ zönsége előtt az is, hogy a szénbányák termelés fokozása ősztől-tavaszig tart, mi­ dőn a környékbeli falvak szegény földmivelő népe tétlenségre lévén kárhoz­ tatva, megragadja a munkaalkalmat s be­ megy a bányába dolgozni, hogy tavaszszal önként, sok esetben felmondás utján újra visszatérjen a mezőgazdasági mun­ kához. E?ek az úgynevezett idénymun­ kások fiatal koruktól kezdve agg koru­ kig minden évből fél évet bányamunká­ val töltöttek el s negyven, negyvenöt éves korukig a kötelező társpénztári tag­ ság folytán a teljes tagdijat, tehát nem­ csak a betegsegélyző, de a nyugbér biz­ tosításra is szolgáló dijakat tartoztak fi­ zetni s mert tavasztól-őszig megváltak a bányamunkától, nyugbérigényüket követ­ kezetesen évről-évre elvesztették. Sok ezer ilyen idénymunkás negyven-ötven éven át töltött évenként hat-nyolc hó­ napot a bányában s még sem biztosítha­ tott magának aggkorára nyugbérellátást. Mindez az egyes vállalatok önálló társ­ pénztári szervezete és evolúciója folytán keletkezett, melyet a társpénztárak egye­ sítése megszüntetni hivatott. A népjóléti miniszter által a kö­ Ha már most az emberi munkát 100 százalékkal értékelnők, vagyis a ke­ reseteket megkétszerezeznök,, akkor a szükségleti tárgy értéke nem emelkedhetik annak kétszeresére, hanem csak ’/éoddal. Vagyis ez esetben lesz az. Áruérték = ’/ó—f-1/ó—|—5/6=2/6-|-5/6—=!7/6Ez azt jelenti, hogy minden a ter­ melésben részes munkás (tehát a szellemi éppen úgy mint a fisikai) vagyis a nép egy tekintélyes hányada, azon helyzetben I'ut, hogy az ’/ő kereseti többlettel tob>et fogyaszthat mint előbb. Az ezáltal tetemesen emelkedő for­ galom révén az egész középosztály, amely — habár csak közvetlen is, — belekap­ csolódik ezen nagyobb fogyasztás által adott nagyobb forgalomba, szintén na­ gyobb kereseti lehetőséghez jut, vagyis szintén szaporítja a fogyasztók számát. Tehát az által, hogy a kereseti le­ hetőségeket 100 százalékkal emeltük, a szükségleti tárgy értéke csak annak ’/«ódával drágul, de teremtettünk tetemes mennyiségű fogyasztót, amely szükségle­ tének bővebb kielégítésével megindítja a többtermelést. Ezen drágulás azonban csak átmeneti, mert a tudomány és a technika fejlődése törekedni fog, — a kifejlődő verseny folytán, — az olcsóbb termelés lehetőségeket megteremteni. De hogy ezen kereseti lehetőségek emelkedésével járó óriási befolyást még világosabban lássuk, még oly példával kívánjuk azt bizonyítani, amely a fenti fejtegetéseinket még a laikus előtt is kézzelfoghatóvá teszi. zelmúltban kibocsátott nyugbérbiztositási rendelet-terVezet bár mérföldekkel előbbre viszi az eddigi helyzetet, sajnos azonban nem elégíti ki épen a legfontosabb szo­ ciális igényeket. Nem szabad azonban fi­ gyelmen kivül hagynunk ama nemes gon­ dolkodását, hogy tervezetét kiadta bírá­ lat tárgyává úgy az érdekelt munkaadó­ vállalatok szövetségeinek, mint az érde­ kelt munkás és altiszti szövetségeknek és egyesületeknek s véleményeik meghallga­ tására a közel jövőben ankétet hiv össze hol, ha megvilágítva fogja látni a terve­ zet sérelmes pontjait, valószínűleg nem fog elzárkózni azok megfelelő repará­ lása elől. A rendelettervezet négy osztályba sorozza a nyugbérbiztositási tagokat és pedig évi 1200, 840, 720 és 480 pengő elérhető legmagasabb nyugbérrel. Ennek 20 százalékát nyújtja minimális ’hyugbérként, melyet a tag 10 évi betöltött tag­ ság után érhet el. A 20 százalék éven­ ként 2 százalékkal emelkedik, ha tehát valaki 39 betöltött tagsági év után válik munkaképtelenné, akkor a maxi­ mális nyugbér 78 százalékára tarthat igényt, ellenben ha valaki olyan szeren­ csés, hogy munkában töltheti be a 40 évet, de ugyanakkor munkaképtelenné válik, akkor ezen egy év alatt épen 22 százalékot ugrik egyszerre. A négy osztályból az elsőbe tar­ toznak az önálló munkakört betöltő bá­ nyamesterek, főaknászok, főművezetők, főmesterek, stb; a másodikba az aláren­ delt aknászok, munkafelügyelők, műve­ zetők s nem önálló munkakört betöltő egyéb alkalmazottak; a harmadikba a vájárok, segédvájárok, szakképzett ipa­ rosok, gépészek; a negyedikbe pedig mindazok, kik az első három osztályba be nem sorozhatok. A korhatár 70 év, tehát, ha valaki mondjuk 55—60 éves korában betölthette a 40 szolgálati évet, de még nem vált munkaképtelenné, akkor az tovább szol­ gálhat, vagy dolgozhat, mig csak birja, csupán azért, hogy évenként 2 százalék­ kal emelkedjék a nyugbérigénye, habár a betöltött 40 év után a tagságidij fize­ tése alól fel lesz mentve. Az özvegy a férje által igényelt, vagy élvezett nyugbérnek 50 százalékára a gyermekek pedig egyenként 15 száza­ lékára tarthatnak igényt, azonban a csa­ ládtagoknak nyújtott özvegyi és gyer­ meknevelési segély összesen 75 százalék­ nál több nem lehet. A gyermekek 16 éves életkorukig élvezik a nyugbérsegélyt, de kiváló előmenetelő gyermekek­ nek tanulmányaik befejezéséig, 16 éves életkoron túl is keresetképtelen gyerme­ keknek munkaképességük eléréséig is nyújtható külön engedéllyel ezen segély. A rendelet-tervezet többi része többékevésbé megnyugtató tartalmú, szer­ zett jogokat is véd bizonyos fokig, nem látni azonban benne az önkormányzat jel­ legét teljesen kidomboritva, mely szintén precízebben volna biztosítandó. Tegyük fel hogy egy millió hivatal­ nok, kisnivatalnok és munkás, akiknek jelenleg átlag napi (8 órai munkaidő mel­ lett) 8 pengő keresete van, évi 300 munkanap feltétele mellett keres. évenként: 8x300x1000000=2.400.000.000 Pengőt. Ha már most a fentiek szerint, ezen évi kereset megkétszereződött, ak­ kor évenként további 2400 millió Pengő­ vel több állana a fogyasztók rendelke­ zésére s igy a többtermelés részére is. Ezen 2400 millió Pengő azonban oly te­ temes összeg, amellyel egy csapásra meg­ oldhatnék a többtermelés kérdését. Az ebből folyó kereslet folytán a ma munka nélkül tengődő értékes egyének munka­ lehetőséghez jutnának, ezzel a munka­ nélküliség kérdése hosszú időre megol­ dást nyerne s a látszólagos drágulás ép­ pen az emlitett tudományos fejlődés folytán, röuidesen eltűnne. Mint látható, ezen egyszerű eljárás­ sal nemcsak az alsóbb néprétegek, ha­ nem a nemzet minden rétege előnyhöz jutna, megindulna a most tespedésre Ítélt gazdasági tevékenység s ezzel a nemzet vagyonosodási folyamat is. Úgy az egyes mind pedig az egész nemzet létbizton­ sága emelkedne s a legszegényebb osz­ tály gazdasági helyzete emberhez méltó állapotba jutna. A culturális fejlődés pedig el sem képzelhető fokra emelkedne aránylag rövid idő alatt. De nem utolsó dolog, hogy ezzel a sociális kérdések egy tekintélyes része is közmegnyugvásra oldódnék meg. Magától értetődik, hogy a kereseti Salgótarján 1926. szept. 25 A legfontosabb pontokat igyekez tem tájékoztatásul kiemelni, melyek egy­ ben a legnagyobb mértékben esnek (ki­ fogás alá s feltétlenül enyhítésre, javí­ tásra szorulnak. Legyen szabad szerény véleményemet — mely bizonyára sok ér dekeltével azonos — a nagy nyilvános­ ság előtt kifejtenem. A négy osztályra nincsen szükség, mert az első kettő egy kategóriának, 'az altiszteknek van felállítva, mi < nemcsak, hogy felesleges, de nagy részben igazság­ talan is. Mert a bányamesterek, főaknár szók, főművezetők, főmesterek mind a második osztály kategóriájából válnak azokká, senkiből sejn lesz pályálya kézdetén mindjárt bányamester, főművezetői hanem kezdi az aknász!, segédmüvezetöi beosztással s vagy szorgalma, vagy egyéb szerencsés körülmények folytán válik csak idővel önálló munkakört betölt^ altisztté. Mig Csonkamagyarországon az első osztálybeliekből 1400-an' vannak, kikből közei 1000-en sohasem juthatná­ nak dacára egyenlő kvalifikációjuknak az első osztályba, ellenben munkakörük ta­ lán még több energiát fogyaszt el belő­ lük, mint a rangban előttük levőkből. ; > ( < , Fenntartanék tehát az altisztek ré­ szére egy osztályt, a második osztályban soroznám a szakképzett iparosokat, gé­ pészeket s mindazon munkásokat, kiknek munkaköre erősen az egészséget és te$ti épséget veszélyezteti. Ilyenek a vájárolt, segédvájárok, csillések, hengerészek, ge­ nerátor kezelők és táplálók, stb. A har­ madik osztályba soroznám a többi mun­ kást, kik a második osztályba nem so­ rozhatok. ' ' ' Az elérhető legmagasabb nyugbétt is a mai viszonyokhoz mérten alacsony­ nak tartom, minthogy a megélhetési vi­ szonyok korántsem közelitik meg a béke­ beli viszonyokat. A havi 100 pengő hi­ vatalos számításaink szerint ugyan 86 aranykorona, azonban a megélhetési in­ dexszám szerint legfeljebb 60 békebeli ko­ rona vásárlóerejével bir, de sok. cikknél annyival sem. Minthogy a rendeletnek minden tekintetben az a célja, hogy az eddigi állapotokon jávitson, mindenesetre kívánatos az összegnek legalább 50 száza­ lékkal való felemelése. Számolni kell as­ zal a körülménnyel is, hogy a vállalatok mentesíteni akarván- társpénztáraikat q deficittől, kisebb nyugbért nyujtattajc társpénztáraikkal, de a nyugdíjasoknak a megélhetés nehéz gondjait pnyhitették természetben nyújtott lakás, fűtés, vilá­ gítással, mire majd a jövőben aligha lesznek hajlandók, mert hiszen a szabad mozgás révén a nyugbérezettek most • már kifejezetten nem az ő családjukba liek lesznek. Az általam véleményezett három osztályból tehát az elsőnek évi 1800, a másodiknak 1200 és a harmadiknak 809 pengő legmagásabb nyugbérben látnám aggkori ellátását szerény keretekben biztosítva. v lehetőségeknek ezen 100 százalékos eme*lése nem történhetik meg egyszerre, ha* ; nem csak fokozatosan. Az emelkedés tempaja nem lehet gyorsabb, mint ahogy a termelés követni képes a növekedő fogyasztást illetve keresletet. Szükséges azonban szigorú törvé­ nyes intézkedésekkel a visszaéléseket el­ hárítani, mert a lelketlen speculátió ki­ használni törekszik a kereseti lehetősé­ gek emelkedéséből származó, — fent em­ litett Vs-odnyi drágulást. Ha ezt megfe­ lelő intézkedésekkel el nem hárítjuk, ak­ kor nagyobb kár háramlik a nemzetre, mint amilyent elhárítani akarunk. Mint a fenti példából látható, a ke­ reseti lehetőségeknek 100 százalékos emelése tekintélyes forgótőkét igényel. Ezen forgótőkét a mai gazdasági rend­ szer nem képes nyújtani, különösen azért nem, mert a devalvátió elpusztította í nemzetnek 50—60 éves megtakarítod vagyonát, amelyet csak hosszú és fárad­ ságos munkával és takarékossággal lehet ismét megteremteni. Miután azonban r nemzet nem várhat ily hosszú ideig hltámadására, egy uj gazdasági rendszert kell teremtenie, amely lehetővé teszi f nemzetnek a szükséges forgótőkét delkezésére bocsátani anélkül, hogy ja­ vait idegeneknek elzálogosítsa. Ezen J, forgótőke rendszer alapjait lerakta Miklós nemzetgyűlési képviselő „At aranyfedezetü pénzrendszer haldokló * uj forgótőke rendszer" cimü munkájáhrri amely rendszer egy boldogabb kor ír n^ét csillogtatja meg lelki szemeink �Salgótarján, 1926. szept. 25 A MUNKA 3 oldal A tíz évi várakozási idő is túl elmúlt vasárnap az egész járás képvisel­ hosszú a rendeletjkörélie tartozó munkás­ tette magát a pompás versenyen, ahol osztálynál, mert nem szabad elfelejtenünk, immár nyoma volt látható az egy éves i. a könyvnyomtatAs. hogy ezek a munkálok ki vannak téve „szorgalmas* munkának. S hogy a nagy a végzetes betegségeknek s ha a tíz A keresztes háborúk lezajlottak. IX. mesterségének módját megtalálta és az eszme a komoly munka mind újabb és éven belül megnősül, pár gyermeke lesz Lajos francia királyt elragadta a pestis emberiség közös kincsévé tettel Gutten- újabb falvakat csalt a versenytérre, zá­ loga annak, hogy az akarat komoly. Ki­ s meghal, egy magával tenetetlen fiatal (1270) a fanatikus lelkesedés lelohadt, berg János volt. családot hagy maga után a legcsekélyebb az aszkétizmus szelleme ráeszmélt a földi ötszáz és egynéhány esztendővel keli emeljük Sámsonháza vidékének, de támasz nélkül. Nem szabad figyelmen kí­ lét pompás szépségeire és a népek kezd­ ezelőtt, a XV, sz. első felében született különösen . Kisbárkánynak versenyző le­ vül hagyni ama szempontot sem, hogy a ték észrevenni azt a gyökeres szocioló­ Mainzban, szegény nemesi családból. Tu- ventéit, az anyag kitűnő, elsőrangú, Csi­ tiz várakozási évvel már szerzett jogok giai változást, amelyet a tapasztalatokban lajdonképeni neve: Günsfleisch és csak szolni kell. A verseny pompás volt a mit is csorbát szenvedn rk, mert több azok­ gazdag* ismeretbővitő, kalandos külhábo- mainzi háza után (zum guten Berge) ne­ bizonyít az, hogy a tavalyi rekordok mind nak a társpénztáraknak száma, hol a vá­ ruk eredményeztek. Minden téren tapasz­ vezték el Guttenbergnek. Ifjúságáról ke­ megdőltek*^ igen jó uj rekordokat állí­ rakozási idő 6—8 évben van megállapítva. talni kezdték a keresztes hadjáratok hasz­ vés adatunk van, azt azonban tudjuk, tottak fel. Ez föltétien jele a fejlődésnek. eredményeket. Dél­ A várakozási időnek hat évben való nát: művelődési, társadalmi, politikai és hogy 1420-ban bizonyos városbeli súrló­ Ám lássuk az zajlottak le az előfutamok a megállapítása volna szerény nézetem sze­ anyagi gyarapodás köszöntött rá a fel­ dások miatt Strassburgba költözött és előtt rint az a bázis, mely az összes érdekel­ eszmélt nemzetekre. A renaissance alakjá­ ott drágakövek köszörülésével és tükör Rimamurányi Acélgyár ünnepi köntö­ tekre megnyugtatólag hatna s ezen hat nak nagyszerű szilhaettje felemelkedik a csiszolással foglalkozott. Valószínű azon­ sébe öltöztetett nagyszerű pályán. 60 m. évre kellene nyújtani az elérhető nyug- szellemi világnézet látóhatárán. Chrysolo- ban, hogy sejtett művészi dispoziciók síkfutásban volt 11 első futam 4 közép­ bér 20 százalékát, ez tiz éven át 2 szá­ rás Mánuel megalapítja az első görög és lappangtak lelkében, mert „szabad órái futam. 4x50 m. ifj. staféta futás 4 előfu­ zalékkal, további tiz éven át 2.5 száza­ latin iskolát, példáját csakhamar mások alatt fametszeteket készített nagy titok­ tama, sulydobás magasugrás, buzogány­ lékkal s a harmat'ik . tiz éven keresztül is követik s elmerülnek a klasszikus szel­ ban." Eközben jöhetett rá lassan arra a vetés, ifjúsági számai, majd a 100 m. sík­ 3.5 százalékkal növekedne. Ilyen formán lem tanulmányozásába. Johannes Reuchliu gondolatra, hogy szétszedhető és össze­ futás 9,‘200 mi. síkfutás 7, 400 m. síkfu­ a szolgálati lidő Maximuma 36 év lenne megszerkeszti az első latin-görög szótárt, rakható betűket készítsen. Faragott is tás 4, 4x100 staféta futás 3 előfutamai melynek betöltése után a tag elérne a Erasmus Rotterdlamus pedig a kolostort pár ilyen betűt és. a nyomtatás kiválóan és középfutamai valamint az idősebbek buzogányvetés, hagyja oda, hogy Itáliába menjen tanulni, sikerült. Most még nagyobb buzgalom­ távolugró, magasugró, nyugbér maximumát. sulydobás ötös csapatversenyei. Délután Florenczben a Madiciek, Nálunk Mátyás mal fogott terve kiviteléhez. Hogy min ­ A rendelet-t rvezet teljesen megfe­ 3 órakor kezdődtek a döntő mérkőzések. ledkezik arról, hojy a keretébe tartozó áldásos bőkezűsége folytán izmos fává den idejét kisérleteinek szentelhesse, el­ Eredmények. 60 m. síkfutás. I. Kovácsik tagok nagy része oly testet és egész­ fejlődik a renaissance magvan. Már elin­ hanyagolta mesterségét, igy azonban séget veszélyeztelő munkakört végez, me­ dult a halhatatlanság felé a két szobrász adósságokba keveredett, ezért elhagyta Tibor Város 9'2 mp. II. Őrlik Gyula Vá­ lyet a modern szociálpolitikának megkü­ Pisani: Nicola és fia Giovanni, már szár­ Strassburgot és visszatért Mainzba. Itt ros, 9'3 mp III. Spielberger Pál Város lönböztetően hoi.orálnia kell. Nézetem nyára kapta a hir Giotto nevét, Dante egy Füst (vagy Fauszt) János nevű gaz­ 9'4 mp. Kitűnő start, Kovácsik Elejétől szerint a bányák belsejében, a henger- már elkápráztatja a müveit világot „Di dag polgárral társult, aki őt pénzzel tá­ végig vezet. Őrlik egy méterrel második. déknél, a generátoroknál és az ezekhez vina Commedia“-jával és már előre ve­ mogatta. Másik társa Schöffer Péter iró Spielberger ugyanannyival harmadik. 4x50 hasonló nehéz munkálatoknál dolgozó tette fenséges géniuszának hatalmas ár­ volt, akivel együtt dolgozott s ketten m. staféta futás. 1. a Város I. csapata tagok megérden lik, hogy a könnyebb nyékát a három müvésztitán: Leonardo, próbáltak öntött betűket készíteni. Ezek­ 28'4 II. Acélgyár I. csapat 29'0 III. Város munkakörbe dolgozó társaiknál, minthogy Michelangelo és Raffael. kel is sok baj volt, az ólombetűk puhák, II. csapata 30’0 Erős küzdelem, a városi csapat centiméterekkel nyer. — Sulydo­ egészségük s ez által korhatáruk csök­ Természetes, hogy a renaissance a vasból készültek kemények voltak. bás ötös csapatverseny. I, Acélgyár. 8'855 kentésének teszik ki magukat, hamarább ilyen elterjedése, a széleskörű művelődés Végre hosszú kísérletezés után eltalálták m. átlag, 11. Város 8'39 m. átlag, 111. Mátérhessék el a magasabb nyugbért még megkívánta a könyvek sokszorosítását. a helyes ötvényt. ranovák 8 28 m. átlag. Legjobb dobás pedig az által, hogy minden ilyen nehéz Eddig a könyveket kolostori szerzetesek Ekkor megkezdték a könyvnyomta? munkakörben betöltött egy év után leg­ másolták, ez azonban igen lassú és rend­ tást. Először csak kisebb terjedelmű Hirschbrich János Acélgyár 9'57, Rekord alább 1’2 év s/ámitassék be nekik, mely kívül költséges munka volt. Egy-egy könyveket állítottak elő, később már la­ — Buzogányvetés ötös csapatverseny I. Acélgyár 42'36 átlag. II. Mátranovák szabálynál fogva ha pl. teljes 30 évet miniatürös, iniciális kódex egész vagyonba tin nyelvű bibliát is nyomtak. 38'97 átlag III. Bánva 38 08 átlag Legjobb állandóan a bányában töltöttek, 36 évet, kerül s néha egy szerzetes csaknem egész Füst aki irigy természetű, kapzsi dobás Dávid József Acélgyár 50'56 Re­ az-az a teljes nyugbért érnék el. életén át csak egy könyvet másolt. ember volt, féltékenyen látta, hogy az kord. — Magasugrás ötös csapat' I. Vá­ A rokkantsági korhatárnak 70 évben A sokszorosításra az első lépést a amúgy is csekély jövedelmet három részre ros 1.28 m. átlag, II. Bánya 1'27 m. át­ való megállapitása agyonüti a rendelet­ fametszés (xylográfia) ismerete tetette kell osztani, elhatározta tehát hogy egyik lag. III. Hirschgyár 1*07 m, átlag. Sprin­ nek egész sociális jellegét, mert elsősor­ meg. A fametszetet az ó-korban is ismer­ társát kizárja. Schöffcrt nem zárhatta ki, ger Mihály Bánya 137'5. — Idősebb év­ ban csak kivételes fizikummal biró embe­ ték, a kínaiak már a X. sz.-ban alkal­ mert az már akkor a veje volt, válasz­ folyamok. — 100. m. síkfutás. 1. Spiel­ rek érik el a már előbb említett nehéz tása igy Guttenbergre esett. Hűtlen gaz­ berger László V. 12.4, II. Kovács Aladár munkakörben ezen kort, de egyébként mazták. Európábzn csak a XIV. sz.-ban dálkodással gyanúsítva meg, a vállalat Város 12'5 III. Magyar Lajos Város 13. már az 1910 évi statisztika is kimutatta, jelenik meg, de a XV. sz.-ban már mű­ megszorítva mellszéles­ kezdetén neki adott pénzért pörbe fogta. Spielberger hogy középeurópában az átlagos korha­ vészi tökéletességre emelkedik. Az első harma'dik. Guttenberg lett a vesztes s minden esz­ séggel győz. 2. méterrel tár 60 év, mely adatot a rendeletnek ok­ dátumos fametszet 1423-ból való, az első könyvet pedig, amely így készült, Pfister közét hátrahagyva kénytelen volt újra 200 m, síkfutás, I. Kovács Aladár város vetlen respektálnia kell. adta ki 1461-ben: ez a Bohner-féle mese­ Strassburgba menni, önálló nyomdát ál­ 27 mp. II. Magyar Lajos város 27.4 mp, A családtagok által élvezett nyug- könyv. Ezen az utón készültek még: az lított fel, de a bekövetkező háborús idők III. Maczkó József Hirsch 28 mp. Kovács bérnek 75 százaléka maximumban való „Ars moriendi" és a „Biblia pauperum" alatt vállalata elpusztult. Szülővárosába gyönyörű finissel győz 1 méterrel, 2 mé­ megállapítása sem helyén való, mert az A legmüvészibb fametszeteket Dürer és tért vissza meghalni; 1468-ban, sok ke­ terrel harmadik. Maczkó sokat fejlődött. özvegy és két gyermekből álló családnál ifj* Hans Holbein alkották, akiknek mun­ serű csalódás és lelketölő hányódás után, 400 m. síkfutás: I. Spielberger László a második gyermek járandóságából már káit a XVIII. sz.-ban újra életrekelt és egy nyomorúságos viskóban,- teljesen város 62.3 II. Pete István Acélgyár 63 elvon 5 százalékot s minthogy főleg azok szintén illusztrációként használt famet­ szegényen, elhagyatva, rongyok közt szen­ III. Répás István Mátranovák 64 Spiel­ a tagok h.-gynak hátra 16 éven aluli szetek sem képesek felülmúlni. A famet­ vedett ki. Úttörők és álmodozók tragi­ berger az élre ugrik igen erős tempóban gyermekeket, kiknek nyugbérigénye szet úgy készült, hogy a művész a rajzot kus sorsa! Találmányát csak halála után kezd nagy előnyt szerez, 300 méternél amúgy is csekély, a méltányosság azt vagy szöveget egy csiszolt körte, vagy tanulta meg értékelni az emberiség; szü­ elkészült, Pete majd beéri s végső erő­ diktálja, hogy a családtagok nagyobb szá­ puszpángfa dúcra vitte át s ezen a rajzolt lővárosa 1837-ben nagyszerű ércszobrot feszítéssel Spielberger győz testszéles­ muk esetén- (özvegy és 4—5 gyermek) a vonalakat meghagyva, úgy mélyítette állított tiszteletreméltó emlékének. Ezzel séggel. Fehér János ifjúsági versenyző férj, illetve az apa által igényelt nyugbér ki vésőkkel, hogy a faducról azután, azt némikép kiengesztelte sokat bolyongott lett tulajdonképpen a 3-dik azonban teljes 100 százalékában részesüljenek. diszkvalifikálva lett. 4x100 m stafétaver­ festékkel behengerelve nyomdai utón és szenvedett fiának szellemét! Midőn lapunk szűk keretén belül a lenyomatot készíthessen. Érthető, hogy * Guttenberg találmánya által a tu­ seny.' 1. Város 54 mp. II. Acélgyár 56.2 sérelmesebb pontokra rávilágítani bátor­ ezek az ősnyomtatványok (incunabulu- domány közvagyonáná lett. Mindenki mp. 111. Hirschgyár 58 mp. gyenge idő kodtam, egyedüli szándékom az volt, hogy mok) igen kezdetlegesek voltak s igy a megszerezhette a könyveket, amelyek fő rossz váltások. 1500 m. síkfutás ötö« tájékoztassam az érdekelteket, kik nagy könyvvásárlók ezerszerte inkább vették terjesztői a művelődésnek. Természetesen csapatverseny: I. Acélgyári csapat pont részének a rendelet- tervezetet látniok a drágább, de művészi kiállítású, kézzel a nyomdatechnika azóta óriási fejlődésen II. Város csapat pont, III. Homokterenye nincs módjukban, de a szervezeteik kap­ másolt kódexeket. A fametszetü köny­ ment keresztül, de azért a müveit embe­ csapat pont. Az első 2 helyezett Fehér csán behatóbban foglalkozhatnak a kér­ veknek semmi jövőjük nem volt, csak riség, ha nem is közvetlenül, a mai, cso­ János és Tóth Géza Mátranovák mint if­ déssel s főleg törekedjenek arra, hogy a szentképeket és játék-kártyákat tudtak dálatos teljesítményű, hatalmas rotációs­ jak diszkvalifikálva lettek. Távolugrás városunkat október 3-án látogatásával ezzel az eszközzel sokszorosítani. Uj gépekben is Guttenberg elévülhetetlen ötös csapatverseny. 1. Város 489 átlag, 11. Bánya 4.51 átlag, III. Acélgyár 448 megtisztelő Vass József népjóléti és mun­ módszerről kellett tehát gondoskodni. érdemeit tiszteli! átlag. Egyénileg Kovács Aladár .város kaügyi miniszter urnák már itt tartózko­ Fekete-Alfréd. Az a férfi, aki a könyvnyomtatás 5.05. Sulydobás ötös csapatverseeny: I. dása alatt tudomására jussanak a rende­ Acélgyár 7.73 cm. II. Város 7.33 cm. III. let- tervezet sérelmei s minthogy a minisz­ ter ur szociális gondolkozása világszerte felállított díszsátornál fogadja őket a pol­ nap délelőtt az Acélgyárat, Hirschgyárat, Bánya 6.78 cm. egyénileg Knapicius La­ közismeit, hinnünk és remélnünk lehet e gármester, majd meghívja őket a főtéren Bányát tekintik meg a vendégek s délu­ jos 8.92 Igen invátlan gyenge eredmény sérelmek legmesszebbmenő orvoslását, a szabad ég alatt megtartandó díszköz­ tán elutaznak. A t. közönség tájékozta­ Az ifjúsági jobb. (Acélgyár 8,85.5 cm.) mert hiszen a kerettörvényjavaslat benyúj­ gyűlésre. Az ünnepség egy óra hosszát tására a polgármester még külön hirdet­ Magasugrás ötös csapatverseny: I. Város 146.5 cm. II. Bánya 138.5 cm. III. Acél­ tásakor a nemzetgyűlésen ő maga kijelen­ fog tartani, A díszoklevél ünnepélyes át­ ményt fog kibocsájtani. tette: hogy amikor újra rendezni kíván­ adása és az üdvözlések után diszelvonu* Személyi hir. Dr. Sztranyavszky gyár 133 cm. Egyénileg Dombi Andor juk ennek az évtizedes szervezetnek az lás lesz a magas vendégek előtt. Majd a Sándor vármegyénk főispánja 23-án délu­ Város 155 cm. Rekord. — Gerely vetés ügyét a munkásság javára, mindenesetre bánya szállóba ill, bányakaszinóba hajtat­ tán két órakor városunkba érkezett s rö­ I. Nagy Zoltán Acélgyár 34.90 II Gál vigyáznunk kell arra, hogy ez az újabb nak, ahol a bankett lesz. E helyen kö­ vid itt időzés után Karancsberénybe vadá­ Béla Acélgyár 31.65 111. Kubovje Béla rendezés tényleg a munkásság javára tör­ zöljük, hogy egy teríték ára elsőrendű szatra ment Légrady Béla — gazd. fő­ 31.10 Csiszolatlan stilus. — Diszkoszve. tés: I. Szalai József Bánya 26.35 II. Thern ténjék... menü szerint 50.000 korona. Jelentkezni, tanácsos birtokára. — Baglyasalján, 1926, szeptember hó a dijak egyidejű befizetésével Nékám Táraládajreform. Az uj nyug- Károly Acélgyár 25.90 III. Molnár Pál 23.-án. jegyzőnél lehet. A bankett után a ven­ bértörvény- tervezet nem elégítette ki a 24.75 Igen szép fejlődés. Szalai tehetsédége^ az acélgyári sportpályára hajtatnak, munkások várakozását. Viszont a sérel­ es. — Buzogányhajitás ötös csapat. bánya 45.64 cm. 43.45 II, Hirschgyár ahol nagyszabású leventeverseny lesz. mek orvoslására megvan a remény, mert Verseny után a díszpolgárokat uzsonnán a népjóléti miniszter elnöklésével okt 7-én 41.88. Hatalmas eredmény IV. helyezett vendégül látja Liptay B. Jenő kormány­ Bpesten ankét lesz, melyre az érdekeltek Karancskeszi, kinek minden dobása 38 Városunk két díszpolgárá­ főtanácsos gyárigazgató. Este 8 órakor meghivatnak, hogy a közös megbeszélés m. felül volt, oklevelet kap. Egyénileg nak ünnepélyes fogadtatása. Az szenerádot ad az acélgyári dalárda a régi alapján a sérelmeket orvosolhassa Dr. Kovács István Bánya 51 méter Rekord. A csapatversersenyek kitünően sikerültekünnepség részleteinek megbeszélésére a igazgatósági épület előtt. Este negyed 9 Vass József népjóléti miniszter. polgármester f. hó 21-ére egy értekezle­ órakor levente előadás az acélgyári ol­ Ébredőffytiléiek. A Ébredő tet hivott egybe, majd 22.-én egy szükebb vasóegylet nagytermében. A város pol­ Magyarok Egyesülete f. hó 26-án vasár­ körű bizottság dolgozta ki a részletes terveze- gármestere felkéri az igen t. közönséget, nap d. u. 1 órakor Homokterenyén: d. A XVIII. Orsz. Kát. Naggyyülés Bpesten tet.Dí. Vass József népjóléti és munkaügyi­ hogy úgy a sport ünnepélyen, valamint u. fél 4 órakor, Mátranovákon és So­ okt. 9-10-11-12 napján. A Magyar Kát. miniszter, továbbá Dr. Sztrányavszky Sán­ az esti előadáson minél nagyobb szám­ moskőn tart taggyűlést. ezrei Orsz. táborba szállását októberl5-én dor vármegyénk főispánja okt. 3.-án va­ ban jelenjen meg, mert e két helyen lesz Levente sportverseny ssept. Budapestről kiinduló Római és Assisi zasárnap délelőtt 11 órakor érkeznek meg alkalma a két kiváló díszpolgárnak váro­ Í9,én. Most egy éve zajlott le az első rándoklás zárja be. A« Orsz. Kát. Szőv. A könyvművészet őskora. Hírek és különfélék. Í Felhívás a Magyar Kaíoliknsokhoz! autón a főtérre, ahol a kis állomás előtt sunk közönségével megismerkedni* Más­ levente küzdelem Salgótarjánban, a az mint az Országos Katolikus Nagygyűlés �A MUNKA 4 oldal hivatalos rendezője ma a következő fel* hívást bocsátotta ki: — Magyar Kató* likusok a XV11I. Országos Katolikus Nagygyűlés tanácskozásainak ideje köze­ ledik. Ebben az évben ünnepli először a katolicizmus Krisztus királyságát és em­ lékezik meg hétszázadszor Assisi Szent Ferenc haláláról. Az Országos Katolikus Nagygyűlés ama nagy gondolat jegyé­ ben folyik le, amit a Szentséges Atya Krisztus szociális királyságának megjelö­ lésével a Szent Év bezárásakor kifeje­ zett és annak a világot átalakitó szelleninek felfrissítésével végzi munkáját, amely Assisi Szent Ferenc alakjában öltött tes­ tet. A társadalmat összetartó hatalmas erő forrása buzog e gondolatból és e szellemből, összetartó és átalakitó erő, amely a legszebben juttatja érvényre az Anyaszentcgyház hirdette igazi testvéri­ séget. Ennek legyen még az. eddigieknél is méltóbb kifejezője a XVIII: Országos Katolikus Nagygyűlés október 9, 10, 11, és 12 napjain, hogy az ott összesercglö lakóság hatalmas sokasága tanúsítsa, hogy ebből az erőből akarunk és tu­ dunk meríteni Isten dicsőségére és a Haza javára. A X Vili Országos Katolikus Nagy­ gyűlés rendje a következő. Október 9én szombaton délután 4 és fél órakor ünnepies Veni Sancte az Egyetemi temp­ lomban mondja Cesare Orsenigo c. ér­ sek pápai nunoius szentbeszédet mond P. Vargha Theodorich Szent Ferencrendi házfőnök. Délután 5 és fél óra­ kor Assisi Szent Ferenc halála 700 éves évfordulója alkalmából diszgyülés a Ka­ tolikus Kör fehértermében. Este 6 és fél órakor a Katolikus Népszövetség diszgyülése a Székesfővárosi Vigadó ter­ mében. Este 8 órakor ünnepi díszelőadás a M. kir Operah ázban. Előadásra kerül Beretvás — Lányi*- Assisi Szent Ferenc Oratóriuma. Jegyek szeptember 30-ig az Országos Katolikus Szövetség irodájában, október 3-tól pedig az Operaház pénz­ táránál kaphatók. Október 10-én vasár­ napon reggel 8 órakor ünnepélyes szent­ mise a belvárosi Főplebánia templomban mondja Zichy Gyula gróf kalocsai érsek. Reggel 9 órakor szintén a belvárosi Föplebánia templomban ünnepies főpapi szentmise, amelyet Cesare Orsenigo c. érsek pápai nuncius, a szentbeszédet pe­ dig P. Bangha Béla S.J. mondja. Délelőtt 11 órakor 1. nyilvános meg­ nyitó gyűlés a Székesfővárosi Vigadó nagy termében. Elnöki megnyitót mond Zichy János gróf az Országos Katolikus Szövetség elnöke. Beszédet mondanak: Cesare Orsenigo c. érsek pápai nuncius Túri Béla prelátus, Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári püspök. Vasárnap azaz október 10-én dél­ után 4 órakor a Szent István bazilikától indul az Eukarisztikus körmenet. Délután 4 órakor Csernoch János dr. biboraok Magyarország Hercegprí­ mása részvételével Szentséges körmenet melyet a Szent István basilikától az Or­ szágház térre Szmrecsányi Lajos egri érsek, az Országház tértől vissza a Szent István bazilikába pedig Ziahy Gyula gróf kalocsai érsek vezet. Az Országház té­ ren szentbeszéd, majd rövid könyör^ :s után a bíboros Hercegprímás az Oh ;>iszentséggel áldást oszt. Gyülekezés pon­ tosan 2 óra 45 percig a Szent István bazilika körül kijelölt utcákban. A kör­ menet eleje pontosan 3 órakor az Oltáriszentség és kísérete 4 órakor indul. Október 11-én hétfőn délelőtt 9 órakor ünnepélyes főpapi szentmise az Orökimádási templomban mondja: Rótt Nándor dr. veszprémi püspök. Délelőtt 10 órakor Eucharisztikus diszgyülés az Örökimádási templomban. Délután 4 órakor IL nyilvános gyűlés a Székesfővá­ rosi Vigadóoan. Beszédet mondanak: Hanauer A. István dr. váczi püspök. Lépőid Antal dr. prelátus kanonok, Brisits Fri­ gyes cisztercita tanár, Vass József dr. nagyprépost népjóléti és munkaügyi m. kir. miniszter és Apponyi Albert gróf. v. b. t. t. nemzetgyűlési képviselő. Este 7től 8 óráig ünnepies Szentóra a papság és a hívek számára az Örökimádási templomban, ahol egész éjjel Szentségimádás a nők részére, akik az Oltáregye­ sület iródájába előre jelentkeznek. Este 9 órakor az Országos Katolikus Nagy* gyűlés második napját a Székesfővárosi Vigadóban díszhangverseny zárja be. letek és intézmények diszgyülései. Délu­ tán fél 3 órakor zártgyülés az Országos Katolikus Szövetség tanácstermében. Délután 4 órakor 111. nyilvános (záró) gyűlés a Fővárosi Vigadó nagytermében. Beszédet mondanak: Schrotty Pál Feren­ ces házfőnök, Haller István v. miniszter, Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár és Cser­ noch János dr. bíboros Magyarország Hercegprímása. Utána este 9 órakor a Középponti Katolikus Kör íehértermében diszlakoma* Salgótarján, 1926. szept. 25. gyarmati kir. törvényszék Cs. 1343/19'26 rendkivüli közgyűlést 43-számu végzése folytán a csődleltár tart az alanti tárgysorozattal, melyre a szövetkezet t. tagjait ezennel meghívja 1—122 és 135—348 tétele alatt felvett üzleti áruk (divatáru, készruhák, felöltők.) Az igazgatóság. (Berendezés, követelések és lakberendezési Tárgysorozat: tárgyak 1926. szeptember hó 29-én £b 1. Az alapszabály 13 § 7 pontja szerint 30-án esetleg az ezután következő napo­ alapszabály módosítása és pedig az kon is reggel 9 órától kezdve a rendes alapszabályok l 3 §, 4 § és 5 §,-a. üzleti órákban a salgótarjáni kir. járás* bírósági végrehajtó közbenjöttével cl fog­ 2. Uj tagok felvételének bejelentése. nak adatni, azonban a leltári becsár 3. Esetleges indítvány. 2/a-án alul nem. A XVIII. Országos Katolikus Nagy­ Salgótarján, 1926. évi szeptember gyűléssel kapcsolatban az Országos Kato­ hó 23-án. likus Szövetség egyházmüvészeti kiállítást Vb, Práznovszky Sándor salgótar­ Dr. Laufei Samu ügyvéd, rendez a Nemzeti Szalonban amelyet ok­ jáni kereskedő csödügyében a balassacsődtömeggondnok. tóber 9.-én délelőtt 11 órakor ünnepé­ lyesen nyitnak meg és két hétig tart, Csödtömegkiárusitási hirdetmény * A XVIII. Országos Katolikus Nagy­ gyűlésen való részvétéire az Országos Kát. Szöv. által kibocsátott tagsági jegy felmutatása ellenében ülésenkint külön— külön is válthatók 5000 koronától 100000 koronáig székjegyek. A Nagygyűlés vidéki résztvevői számára féláru utazási kedvezményt biztosított a Szövetség, ame­ lyet a tagsági jegygyei együtt 35,000 ko­ ronáért az Országos Katolikus Szövetség Budapest IV. Ferenciek (ere 7., Hl. lépcső I. emelet 8. küld meg. A XVIII. Országos Katolikus Nagy­ gyűlés az október 15.-én Budapesröl As­ sisibe és Rómába induló 14 napig 'ártó zarándokút zárja be, amelynek részvételi dijai: 111. b. oszt. 1,900.000 kor. 111. a. oszt. 3,500.000 kor. II. osztályon pedig 5,900 ezer korona. A Nagygyűléssel kapcsolatos ügyek­ ben és a zarándoklás ügyében felvilágo­ sítást az Országos Katolikus Szövetség központi irodája Budapest IV. Ferenciek tere. 7. 111. lépcső I. emelet 8. telefon­ szám: József 154—51 ad. Az Országos Katolikus, Szövetség­ nek a Magyar Katolikusokhoz intézett felhívását Zichy János gróf dr. s. k. el­ nök, Zsembery István dr. s. k. ügyvezető alelnök és Hyndy Zoltán s, k. igazgató Írták alá. A salgótarjáni kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 1918/1926 tkv. szám. Árverési hirdetményekivonat. Kovács Sándorné (bander) szül. Bede Anna Bede Ferenc végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé­ ben a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 6,500.000 K. tőkekövetelés és járulékai behajtása végett a salgótarjáni kir. törvényszék területén levő, Somos­ kőújfalu községben fekvő, s a so.noskőujfalusi 335. sz. tjkönyvben A. 1. I. sor 204 hrsz. (Ház, beltelek, kert, 1428 négy­ szögöl) ingatlanból Bede Ferencet B. 33. a. illető jutalékra 10.200 000 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban. Az árverést 1926 évi szeptember hó 28. napján délelőtt 10 órakor Somos­ kőújfalun fogják megtartani. Az árvprés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár lO°/o-át kész­ pénzben, vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §bán meghatározott árfolyammal számí­ tott óvadékképes értékpapirosban a ki­ küldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállí­ tott letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. 1881: LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908: XL. t.-c 21. §.) Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­ pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­ annyi százalékáig kiegészitení. (1908: XLI. 25. Salgótarján 1926. évi julius 4. n. Zelenka Ottó sk. kir. járásbirósági elnök. A kiadmány hiteléül: Csömör telekkönyvvezetö. Meghívó. Salgótarjáni Épltőmunkások Termelő Szövetkezete. Október 12-én kedden reggel 9 óra* 1926. évi október hó 2-án délután kor. Te Deumos szentmise a Szerviták templomában, mondja Szmrecsányi Lajos 6 órakor Salgótarjánban saját irodahe­ egri érsek. Délelőtt a katolikus egyesű- lyiségében „Izaforin“ ényképezőgépek Törv. vedelt 5962 sz. n. szahadalm. ci­ pőimpregnáló .folyadék, a modern chcmia vív­ mánya, mert hivatalos bizonylatok igazolják, hogy igy öntve F és cikkekről ingyen küld árjegyzéket, ha levelezőlapon kéri ; HATSCHEK csak egyszer, csak egyctlneüvcg „IZAFORiN., A CIPŐJÉBE, azonnal végleg MEGSZŰNTET I LÁBA IZZADÁSAT és tartóssá teszi a cipőjét! Nem kell többé naponta ásztatgatni, kencgetni, pepecselnie, még sem lesz bűzös és nem törik íel a lába. Megmenekül a bőrkcmcnyedcstcl, tyúkszemtől, fagyásiul és forró nyá­ ron is kellemesen és kényelmesen viseli a leg­ keményebb cipőjét is és • FARKAS Budapest. IV. Károly-kőrut 26. Hirdessünk: A MUNKA Vigyázon a törv védjegyre. Politikai hetilapban- Magyarországi főraktár: .AGRIA" laboratórium" Budapest, I. Horthy Miklós ut 34. Egy adag (ogy pár cipőre) 15.000 kor. Utánvétel 24 ezer kor. Kapható drogériákban szövetkezetekben, kereskedésekben, gyógyszert árakban. Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek egy Istenben, egy Hazában, egy isteni örö.k. igazságban, Magyarország feltámadásában A’nen. Mint a salgótarjáni „HANGYA64 Fogyasztási Szövetkezet Divat osztálya ezúton tisztelettel értesítjük igen tisztelt tagjainkat és- vásárló közönségünket, hogy az őszi idény beálltával raktárunkat dúsan felszereltük •a legfinomabb angol divat flanelokkal és barchetokkal. Beszereztük továbbá a selyemáruinkat is: Chrepdeschine zsaphone és bélésselymekct legfinomabb minőségben tartjuk raktáron. Felhívjuk közönségünk figyelmét férfi és női divat szöveteinkre, amelyeket legfinomabb minőségben és mélyen lesaállitott áron bocsájtunk rendelkezésre. A keresztény társadalom szives támogatását kérjük. 1 iszteletiel: „Hangya" J Fogyasztási Szövetkezet Salgótarjáni APOLLÓ MOZGÓ heti műsora Szombat Vasárnap Szept. 25. Kedd 26. BÁRRÁ-KARRAH (A néma vádló) A NAVIGÁTOR Csütörtök 28. A TÉKOZLÓ 30 FIÚ • Péntek okt. 1 JOLANDA (A burgundi leány) rege 7 felvonásban. Kiegészitésül: 11, rész, 10 felvonás. Főszerepben*. RAFFLES A GENTL. Kiegészitésül: BETÖRÖ. BUSTER KEATON Coco az úri fodrász. kezdete hétköznap este fél 9 órakor, vasár és Ünnepnap délután 4, 6 és fél 9 órakor. Nyomatott WA Munka” könyvnyomdában Salgótarján,— Tulajd: Végh Kálmán. �Melléklet „A MUNKA" 39 számához. Hadgyakorlatok. Az elmúlt he* tekben városunkban és környékén több kisebb csapattest volt összpontosítva rövid gyakorlatra. A záró gyakorlatok alkalmával megjelent Jánky Kocsárd lo­ vassági tábornok, a honvédség főparancs­ noka is, aki az összes csapatparancsnok­ nak a legteljesebb megelégedését és el­ ismerését fejezte ki. Az itt állomásozó csapatok megkoszorúzták a hősök'szob­ rát, a velük jött zenekar pedig a város több pontján térzenét adott. Kedves záróakordja volt az ittartózkodásnak a f. hó í 18-án Baglyason tartott estély, amelynek . keretében a bgyarmati zászlóalj tisztikara búcsúzott a baglyasi és környéki társa­ ságtól. A tisztikar tagjai rövid idő alatt ' igen szivébe férkőztek a társaságnak « az estély még fényes reggel is vig hangulatú estély volt. A gyarmati zászló­ alj 19-én a baglyasi hősök szobrát meg' koszoruzta, amidőn is vitéz Sallay alez: redes a zászlóalj parancsnoka alábbi né­ hány szót intézte az egybegyűltekhez: A balassagyarmati m. kir. VI. honvéd .kerékpár zászlóalj meghajtja zászlóját a .baglyasi hősök előtt és koszorút helyez ’a szobor talapzatára. Lerója kegyeleté­ nek adóját azok előtt a hősök előtt, akik mindnyájunk legfőbb kincsét, életüket áldozták fel a hazáért. Nagy lelkűk erő­ sítsen meg- bennünket, sokasitsa meg maroknyi honvédségünket, hogy majdan, ha az idő eljön, megálljuk helyünket és szerezzük vissza mindnyájunk legfőbb vágyát: Nagy Magyarországotl j Búcsúztatás. Ifj. Kovács Géza áll. tanítónak Lapujtőről Sal­ gótarjánba történt áthelyezése alkal­ mából, 5 évi működése alatt kifej­ tett tanügyi munkássága és értékes közéletitevékenysége által kivívott elismerésének kifejezéséül Lapujtő község vezetőközönsége, élén Moiisáry Ödön földbirtokossal és Kovaltsik József körjegyző, b. gond­ noksági elnökkel jól sikerült bucsucstét rendezett. A kedélyes össze­ jövetelen teljes számban megjelen­ tek még Karancskeszi, Karancsbe- rény és Karancsalja községből is mindazok, akiket a távozó tanító­ hoz meleg baráti vonzalom fűzött. Említeni is fölösleges, hogy a leg­ vidámabb hangulat mellett elköl­ tött vacsora magas nívójú tósztokban is bővelkedett, amelyek mindenikéből kicsendült a távozó iránt érzett elismerés és meleg baráti szeretet hangja s a búcsúzó társa­ ság azon óhaja hogy a távozót uj otthonában épp oly szeretettel fo­ gadják, amellyel régi barátai körül­ vették. F. évi okt. 3-án a sziráki és salgótar­ jáni járások döntő küzdelmei lesznek az* Acélgyári pályán. Előmérkézések reggel 8 órakor, döntő fél 3 órakor. Számozott ülőhely (60 darab) váltható özv. Németh-» nénél. Sségyenház a város góc­ pontjában. Lapunk hasábjain már ismételten szóvátettük a közerkölcs azon égető kívánalmát, hogy a vá­ ros középpontjában levő eme er­ kölcstelen intézmény megszűnjön. A menhaz utcában két gócpontja volt a bűnnek, melyek közül az egyik már félreállott, de a másik még min­ dig hivalkodik,— úgymond: „Ha Gomora lettünt — Sodorna még áll" Ideje volna, ha végre ez is le­ tűnne. Fölhívjuk a hatóságok figyel­ mét eme makacs hatalmasság meg­ szüntetésére. Az Ébredő Bányász Szakosz­ tály f. hó 19-én tartott gyűlésén el­ nökké: Kisák Istvánt, alelnökké: Vincze Károlyt választotta meg A szakosztály október hó 3-án d. u. 4 órakor tagérte­ kezletet tart a Gaál vendéglőben levő helyiségében. A vezetőség felhívja a bá­ nyász bajtársakat, hogy ezen az értekez­ leten teljes számban jelenjenek meg. Kilátó a Karancstetőn, A Munka szept hó 4.-iki számában megje- �lent a „Kilátó felavatása a Kékesen" c. közleményben azon óhajának . pdótt kife­ jezést egy turista, hogy a Karancstetőn egy kftátó torony emeltessék s erre fel is hívja .Dr, porster Kálmán polgármes* terhek, a Kárpát Egyesület agilis elnöké* nek figyelmét. Felkerestük ezirányban poF g ár mesterünket, aki a következő informá­ ciót adta a kilátó létesítésére vonatkozód lag. ;A kilátó torony felépítésére egye­ düli alkalmas helyét a jelenlegi három­ szögelési ponton gondolja. Ahhoz azon­ ban a .cseh hatóságók beleegyezése is szükséges volna- Ha a jelenlegi triangu* jázis jelző oszlop elé építenék a tornyot, akkor nem érvényesülne az, mert a kilá­ tást felfogná a jelenlegi faépítmény, ame­ lyet pedig elhelyezni onnan nem lehet. Nagyon szívesen fogad a megoldásra vo­ natkozótag propoziciót, mért' neki is régi vágya egy szép és kényelmes kilátó totony építése. Hirdetmény. A tisztességten versenyről szóló 1923. V. t,-c. 28. §-a kihágásnak minősítette az üzletek és vállalatok'ré­ széről az úgynevezett hólapda'szer­ ződések kötését és az arra való fel­ hívást, valamint rábírást. A törvény­ nek ez az intézkedése egyidőré .vé­ get vetett ennek a közönséget meg­ tévesztő és súlyosan megkárosilc tisztességtelen üzleti fogásokat Azonban újabban egyes külföldi cégek kihasználva azt, hogy a ipagyár hatóságok által való felelős-, ségre vonásuk nehézségekbe ütköé zik postautján lezárt levelekben szétküldött Hangzatos prospektusok­ Lefoglalták és elárvere­ kal igyekeznek főleg vidéki közön­ zik Miklós? Gáborné társu. ségünket megtéveszteni. Ilyen pék laténak minden felszerelé­ dául az amsterdajni (tropper cég-d sét és díszletét. A vidéki színészet nek) „Aranyeső“ címen hirdetett1' válságának mindennapos esetei közt akciója A m. kir. posta ugyan az i^ különöse? megható Miklósy Gá­ ilyen küldeményeket ha felismérhe* ; borné sorsa. Miklósy Gábor a régi tők, címzettnek nem kézbesíti, azon-, színész- és direktordinasztia tagja, bán az üzleti élelmesség arra is ra-| évéken keresztül igazgatóskoaótt jött, hogy ez az intézkedés is ki«| vidéken, híres volt jó társulatáról .játszható ha a boríték semmi cég*" és nívós előadásairól. Lassan össze* felírást, vagy egyéb áruló jelzést szerzett Kispesten egy kis villát s sem tartalmaz. így ez esetben V földet. Két évvel ezelőtt elhunyt védekezésnek egyedüli módja lenne és akkor özvegye vette át a direk- a közönségnek megfelelő óvatossága.. torságot. Mind rosszabb és rosz- Felhívom ezért a város közönségét szabb napok következtek Mikló?y- hogy saját érdekében ne üljön W néra, aki kénytelen volt kispesti há­ ezeknek a hangzatos felhívásoknak," zát, ékszereit eladni, hogy elsősor­ mert az ilyen tisztességtelen üzlet-*’ ban gyöngyösi adósságait, ahol a tel foglalkozó mindig megbízhatszlegrosszabbul ment társulatának, ki­ lan cég, legtöbb esetben már a:i fizethesse. Ez sem volt elég: most rendszert megindító első szelvény a bíróság határozatilag lefoglalta a eladónak sem küldi el az ígért érszíntársulat díszleteit és összes fel­ téket, de ha bizalomkeltés céljából, szerelését. Ezeknek elárverezése rövi­ egyes esetekben el is küldi, a többi, desen meglesz. A legszomorubb a vevő, ki a szelvényeket tovább adni dologban az, hogy a kultuszminisz­ már nem tudja, feltétlenül súlyosan térium újra rendezve a színi kerü­ károsodik. Salgótarján, 1926. évi szeptein- j leteket, kifele]tetette a koncesszió­ polgármester helyet ból Miklósy ‘‘Gábornét és másik uj bér 21.-én. színi direktornak adta a kerületet. Nékám jegyzői í � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1926-1928_00121.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1926_09_25.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-09-25 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 4. évfolyam 39. szám (1926. szeptember 25.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom