https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/151399885ce397785ce9d9d1df14c471.jpg db5da35f96bbaa5c5806e34700e4a725 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/d9bc2430cd328c4cc75db4b1613c1c55.pdf 3d582c595db63ec1ed8f9186ee0afba7 PDF Text Text A MUNKA Felelős szerkesztői Szántay István IV. évfolyam. 21. szám TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Ara 3000 K Megjelenik: SzoabateiNegyedévre 25.000 K Poetaeaekkt 28.744 sa Apróhirdetések: sxavankinf 1000 K., a lefkisebb hirde­ tés 10.OUO K. Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat Salgótarján, 1926. május hó 22 Jiadsereg fenntartása, csupán jog­ ellenforradalmi szellemet. Hogy tör­ tól körülvéve Wabrosch Béla főmérnök címeket keresnek arra, hogy a vi­ ténhessék meg az osztályok közötti a búcsúzó elnök lépegetett. A cserkészek, a leventék, az egyes zászlós csoportok lág szemébe port hintve leplezzék ellentét kiegyenlítése s hogyan in­ katonás léptei alatt kopogóit az utca s Hozzá vagyunk szokva ahhoz, a saját hadikészenlétüket. Ilyen jog­ duljon meg a kiengesztelődés, ha a vígan, diadalmasan harsogtak a kürtök. hogy a szociáldemokraták a legszebb cím az a hamis vád. mintha Ma* szociáldemokraták állandóan vörös A római katholikus templomban tartott. nemzeti érzést és akarást is meg­ gyarország titokban fegyvert szoron­ posztót lobogtatnak a nemzeti ér­ ünnepi istentiszteleten a város egész ve­ tépázzák, de hogy ezt a gyöngé- gatna a kezében. Ha akad magyar zésű társadalom előtt. Ezt az érzel­ zető keresztény társadalma részt vett. A szentbeszédet Herczeg József esperes debb női kezükkel végezzék el is­ politikai párt, amelyiknek szónoka met sértegetni s közben a nyílt ha­ plébános tartotta. A szent misét Horváth mételten, az már felháborító. Régi az országházában megerősíti ezt a zaárulás útjára lépni olyan cseleke­ László a Kath. Kör elnöke mondotta,, módszerük, hogy a parlament egyet­ rosszindulatú külföldi gyanúsítást, det, amit nem tűrhet meg ez a nem­ amelyen a Kath. Kör vezetőségének négy len nőképviselője szájába adják azo­ az nyílt hazaárulást követ el. A szo­ zet még akkor sem, ha a sértést tagja ministrált. Mise alatt a Mária kong­ kat a hazafiatlan kirohanásaikat* ciáldemokraták ezt a denunciás sze* egy szoknyába bujtatott szociálde­ regáció leánykara énekelt, gyönyörű, meg­ Mária énekeket. Féltizenkét órakor amelyek, ha férfi ajkát hagynák el, repet tervszerűen vezetik s minden mokrata követi is cl. Szerintünk ez ható kezdetét vette az acélgyári Olvasókör a nemzeti érzésű képviselők meg­ alkalmat megragadnak, hogy csúnya a szereposztás még súlyosbítja bű­ díszközgyűlése, amelyet maga az ünnepelt találnák a módját annak, hogy tor­ hazaárulásukat elkövessék. Súlyosan nöket, mert gyávaságot látunk ab­ nyitott meg, felolvasva egyben a múlt évi kára forrasszák a szót, de a lova­ visszautasítjuk az ilyen hallatlan tá* ban, hogy nő szájába adják azokat jelentését is. A régi tisztikar lemondása giasság mindig bizonyos feszélyezett- madásokat s tesszük ezt azért is, a súlyos kijelentéseket, amelyek, ha után Porázik György ny. igazgató tanitó séget támaszt Legutóbb a kultusz­ mert az ilyen szóbeli merényletek férfi részéről hangzanaak el, meg­ foglalta el az elnöki széket és gyönyörű szavak kíséretében lepleztette le a távozó tárca költségvetésének tárgyalásakor okozói annak, hogy a társadalmunk találnánk a módját a sértett nemzeti elnök arcképét. A kedves fölemelő be­ a levente-intézmény ellen rohant ki egyes rétegeiben ébrentartják és becsület megvédésének. szédből kiragadjuk a következőket: (A beszéd alatt lehullott a nemzetiszin lepel Kéthly Anna olyan vádakat emel­ azokból egyenesen kiprovokálják az a Bátki József festőművész által festett vén, amelyek egyenlők a Hazaárulás­ gyönyörű arcképről.) sal. Tagadjuk, hogy joga volna a .Ünnepelni jöttünk ma e helyre. Ün­ szociáldemokrata pártnak arra, hogy nepelni a munka, szorgalom s a híven szoknyába öltözködve a denunciálás és becsületesen teljesített kötelesség eré­ szerepére vállalkozhasson. Arról van Régi rossz tulajdonságunk, hogy a szegény munkásnép fölsegitésének prog- nyeit. Emberben e három kiváló tulajdon­ ság soha nem volt talán oly harmoniku­ ugyanis szó, hogy Kéthly Anna nem akkor szoktuk a szemünk előtt nagyra rammját. Amit más helyeken álomként vetí­ san egyesülve mint nagyságos Wabrosch kisebb vádat emelt a levente-intéz­ tartott salgótarjániakat e helyen méltatni, Béla urban, — ama férfiúban, — kinek mény ellen, minthogy azokban nem ha eltávoznak, ha már tőlük semmi jót tenek a keresztény magyarság szemei tiszteletére ma itt egybegyültünk, hogy elé, Wabrosch Béla itt mind megszervezte, nem várhatunk. így vagyunk Wabrosch sportra, hanem háborúra nevelik az Bélával is, akinek búcsúztatása kényszeríti megalkotta, felemelte, újra szervezte, fel­ körünkből való távozása és a jól kiérde­ ifjúságot. Az ilyen haszontalan ki­ toliunkra a dicséret és hála szavát. virágoztatta és nagyá tette. Minden amit melt nyugdijbavonulása alkalmából tőle búcsút vegyünk. jelentéseknek idehaza gyenge viszBúcsúztatónak van szánva e pár sor lelkünk vágyai szines ábrándokban szok­ Nekem jutott a kiváló szerencse, hangjuk van, egyedül a nemzeti ér­ is, amellyel tartozunk Wabrosch Bélának tak megszülni, az ő kezében komoly szürke zést tapossák meg, de annál súlyo­ Salgótarján sok sok egyesülete, közönsége munkával létező igazsággá váltak. Az Acél­ hogy tolmácsa legyek az olvasóköri ta­ gyár munkás és kaszinó egyletei, a Ta­ gok érzelmeinek. S midőn egyrészt öröm­ sabb következményekkel járnak re­ s e szerény lap nevében. karékpénztár, a Hangya, a Róm. kath. mel felelek meg ezen megbízásnak, más­ ánk nézve a külföld előtt, ahol az Hogy ki volt Wabrosch Béla, el­ olvasókör és annyi sok köre és egylete részt gyöngeségem tudatában küzdők az mondja ő maga alábbi levelében, amelyet ilyen defetista blöffőknek bizonyos e városnak vitatja, hogy az övé volt, elfogultsággal, midőn oly férfival állok korok előszeretettel adnak hitelt. közvetlen humorával, igénytelen gom kizárólag az övé volt a nyugalombavo- szemben, aki sok jeles tulajdonsága által dolkodásával mint jellemző Wabrosch Ezeken a területeken amúgy is sok­ Írást teljes egészében közlünk. Azonban nuló szivember, mert ő érte tett legtöb­ ragyogó példaként áll előttünk, akinek kal több gyanút táplálnak Magyar­ ez az elmondás csak a szürke hétköznap bet. Csak most látjuk, hogy mindenkié egyedüli elve a munka, a munkában egye­ volt e férfi, talán leginkább azoké, akik düli módszere a szorgalom és a vezetés­ ország hadikészülődései felől sem­ történéseit festi, azt az élettörténetet egy egyesületben sem voltak, mert oly ben egyedüli törvénykönyve a szere­ azonban, amelyet nli ünnepelünk elmondja szegények voltak, hogy tagsági dijat nem tet vala. mint, azoknak egy szemernyi alap­ a régi Salgótarján minden utcája, volt Mélyen tisztelt ünnepeltünk, kedves juk is volna. A minket környező, képviselőtestületének minden tagja, jóté­ tudtak fizetni. Fajáé, szegény keresztény régi barátom! Amidőn most a legnagyobb testvéreié volt legigazabban és legodaújonnan alakult államok azzal az in­ konysági egyesületeinek sok sok naplója adóbban, úgy mint talán az ő idejében tisztelettel hajtom meg előtted ősz feje­ dokolással tartanak fegyverben óri­ a meleg emberbarát számtalan följegyzett senki más Salgótarjánban. met, olvasókörünK összes tagjai nevében ási hadseregeket, hogy Magyaror­ és följegyzettlen szegénysegitése. Az ünneplése igazi diadalmenet azt kívánom: Tartson meg téged a ma­ szág szerintük állandóan háborúra Nem volt a régi Salgótarján életé­ volt, bucsuzása a lelkek harmóniájának gyarok nagy és hatalmas istene testi és készülődik. Mi lépten-nyomon hir­ nek oly mementuma, de különösen nem gyönyörű példája, az emléke pedig Salgó­ lelki erőidnek .épségében a legvirulóbb egészségben i/en-igen sokáig kedves csa­ detjük és tanúbizonyságát adjuk tet­ volt a szeretet s jóság diktálta oly törté­ tarján szivének féltve őrzött álma. Kora délelőtt az ünnepség első szaka ládod boldogitására, számtalan tisztelőid nése, amelyben évtizedeken át ne szere­ teinkben és szándékainkban, hogy pelt volna Wabrosch Béla. Az acélgyár a Acélgyári Olvasóegylet elöl felvonuló, és barátaid, valamint mindnyájunk osz­ ez a beállítás nem igaz, de azok egyszerű mérnöke a község legtávolabbi rendes sorú, zászlós menet volt, amely­ tatlan örömére. Egyben arra kérünk tartsd az államok, amelyeknek érdekükben zugából, az acélgyárból sugározta ki nek élén az acélgyári zenekar haladt, meg olvásókörünket továbbra is nagyraáll a horribilis költséggel felállított anny'^éven át lelkének nemes intencióit, központjában pedig tisztviselő kartársai- becsült jóindulatodban; mi pedig Ígérjük Hazaárulás. Wabrosch Béla. Salgótarján és vidéke őskorához. Irta: Dr. DORNYAY BÉLA négy vármegyei muzeum v. őre. (Folytatás) Nógrád-megye őskorából tudjuk, hogy az őskori település és forgalom itt bizonyára délről, vagyis a sik vidékről északra, tehát a hegyek felé, első sorban az Ipoly völgyében haladt; továbbá a közeli, de már jórészt pestmegyeri Galga-völgyében is számos kőkori telep volt. De ős­ idők óta — és pedig eddigi ismereteink szerint a neolit óta — fontos települési hely volt a Zagyvavölgye és a vele észak felé összefüggő Tarjánpatak völgye is. Innét épen a mai Salgótarján környéké­ ről nyilik az Ipoly völgye felé a Dobroda széles völgye, az alacsony hágójánál Baglyaskő, majd odább Karancsalja és Lapujtő őstelepeivel; míg a Tarján völ­ gyétől észak felé, bizonyára a legkényel­ mesebb átkelőhely az ősidőkben is a mai somoskőujfalusi hágó lehetett, mint azt itt még a vasútépítés előtt meglevő kettős sáncgyűrüvel biró Pogány vár is igazolni látszik. Salgótarján területéről, de közelebb­ ről meg nem tfiatározott helyről, már rég­ óta ismerünk őskori leleteket és pedig 3 drb bronzkori tárgyat; nevezetesen 2 ko­ rongos bronztekercset és egy kalaposfejű gombostűt, mely bronz tárgyak előttünk ismeretlen körülmények között jutottak Kubinyi Ferenc gyűjteményébe. A két tekercs — mely egy pár spirális kézfej­ védő volt — négyélü bronzsodronyból készült, korongalaku; a sodrony gyűrű­ ben végződik. A korongos fejű bronztü (bizonyára hajtü) korongja alatt kis fület visel (akárcsak az 1926-ban talált zagyvapálfalvai tűk) és vastagabb végének rövid sima lefutása után, csakhamar hoszszan elnyúlt csavarmenetszerü részbe megy át, mely fokozatosan vékonyodik el a tű hegyébe. Rajzát és rövid leírását közli Hampel Józsefi A bronzkor emlékei Magyarhonban. I. rész.. Képes atlasz. Bpest. 1886 a tekercseket a XXXVII. tábla 1. és 2. ábráján, a tűt pedig az Lll. tábla 1 a és 1 b ábráján. Ugyanitt említve van annak a három francianyelvü műnek cime is, melyekben Hampel először leírta őket. Márton dr. is említi őket: id. mű, p. 333. Szerinte még egy más, jelen­ téktelen tárgyon kívül Pintér Sándor gyűjteményében, hajlott pengéjű kés is van Salgótarján lelőhelyről, melynek erős foka a nyelet helyettesítő köpübe megy át. Az irodalom mindössze ennyi régé­ szeti leletet ismer Salgótarjánból. Ha még ehhez hozzávesszük a rómaiakkal való érintkezés eddig egyetlen itteni. em­ lékét, a Salgótarjánban talált Traianus féle rézérmet, evvel ki is merítettük Sal­ gótarján régészeti leleteit. Mig_ ugyanis kelta-pénzeket Salgótarján környékén (Piliny, Lapujtő, Karancshegy, Somoskő ozajkóvölgy, Somoskőújfalu- Pogányvár alja) elég sokat találtak, magából Salgó­ tarjánból ilyeneket még nem ismerünk. Ugyancsak nincs eddig leletünk a La Téne vaskor, a népvándorlás és a hon­ foglalás korából sem. (Avar emlékeket is — távolabbi környékünkön — eddig csak Szécsény, Balassagyarmat, Szirák és Pásztó szolgáltatott.) Annál értékesebbnek mondhatók te­ hát tudományos szempontból Salgótarján­ nak legújabban felszínre vetődött neolit­ telepei Baglyaskő és Pécskő mellől. I. Salgótarjánban is — akárcsak az Ipoly völgyében — a legrégibb telepek az újabb kőkorból (neolit) valók és szin­ tén a folyóvölgyet kisérő magaslatokon foglalnak helyett Nevezetesen Salgótar­ ján nyugati tőszomszédságában, a Károlyakna mellett — nem messze a Dobroda völgyébe átvezető s 318 m. magasan fekvő hágótól — emelkedik a középkorban vár­ ral is biró Baglyaskő (30! m.) kis bazalt­ kúpja, melynek északi lábainál érdekes neolit-leleteket, főleg jellegzetesen díszí­ tett, nagy tömegű cserépedény-töredé­ keket, emberi és állati csontokat, foga­ kat stb. találtam 1925-ben. További rész­ letes feltárása és feldolgozása még sok érdekességet igén II. A Pécskő 544 m. bazaltcsúcsa alatt, közvetlenül annak keleti tövében, 1926. márciusában, a kőfejtő munkások egy hatalmas bazalt-sziklatömb lefejtése­ kor, őskori telepre bukkantak, mely rend­ szertelenül elszórt, igen sok diszitett és diszitetlen cserépedény töredékből, a legkülönfélébb állatok csontjaiból s fogai­ ból, egy gyermek alsó állkapcsából, csont és kőszerszámokból, orsógombokból stb' állottak. A leletek megmentése és a bánya* igazgatóság gyűjteményébe való juttatása Puskás Jenő mérnök érdeme. Legneveze­ tesebb darabjai ezek: 1. ) Gyermek alsó állkapcsának töre­ déke, 3 zápfoggal. Nevezetessége ez áll­ kapocsnak, hogy rajta állcsucsot egyál­ talában nem tudunk megkülönböztetni, bár e tája teljes épségben maradt meg. — Bővebbet csak Dr. Bartucz Lajos egyet, m tanár, anthropológus, behatóbb vizs­ gálatai után Írhatunk róla. 2. ) Kőbalta-töredék, finoman csi­ szolt bazaltból. Csak az éle felé eső ré­ sze maradt meg, a többi letörött. Leg­ nagyobb hossza: 5 cm., szélessége: 4'5 cm. Ez a töredékes, de igen jellemző da­ rab is mutatja, hogy telepünk a neolit­ korból való. 3. ) Szarvasagancsból készült kapa, 40 cm. hosszú nyéllel. Felső végén, a 17 cm. hosszú ág, vagy bog töve feletti részén le van törve és itt a lefelé álló bog képezte a kalapács testét. Hogy e kapát élég hosszú ideig használták mu­ tatja az, hogy a bog hegye kissé letöre­ dezett és felső részén, a használat foly­ tán, lesurolódott. A kapának markolatául szolgáló része lapos és itt 6 ctn.-re bő­ vül ki. Bár az agancs anyaga elég jó karban van, mégis meglátszik rajta, hogy évezredeken át lehetett a földben. (Folyt, kÖv ) �2. oldal és ünnepélyesen fogadjuk, hogy az álta­ lad kijelölt utón és elvek szerint továbbra is haladni fogunk/* Az ősz kartárs szavai meghatott csendben hangzottak el s minden szem a lepel nélküli arcképet kereste fel a fa­ lon. Liptay Jenő gyárigazgató megkapó szivdiktálta búcsúszavai után a rokon egyesületek kiküldöttei mondottak né­ hány lélekkel telitett mondatot, majd az egyesület alelnöke nyújtott át egy em­ lékplakettet a bucsuzás emlékére. Az ünnepelt, távozni készülő elnök felállott, hogy választ adjon az üdvözlé­ sekre, de a köszönet szaván kivül elfo­ gódottságában mást nem tudott mondani és a nagy csöndben csak egy-egy ki­ csordult férfikönny, mutatta az űrt, amit huszonhat év együttélésének megszaka­ dása támasztott. A nagy csöndben úgy szólt az elnök szava mint a nyugalmas szemlélő megállapított igazsága. Úgy érezte, hogy a szive kitárult és minden szót magába tud ma fogadni, mert meg­ érte azt, amit ember megérhet: megér­ tették öt. ’ Az annyi ünnepélyt látott falak pe­ dig magukba csukták, örök mementónak feljegyezték legnagyobb elnökük bucsuzását. ♦ • * A diszközgyülés után az acélgyári tornakertben bankett volt a búcsúzó el­ nök tiszteletére, amelyen az első felkö­ szöntőt dr. Förster Kálmán, a város pol­ gármestere mondotta a közszeretet és közbizalom emberére. Dl;. Orbán Lajos titkár a Rimaközpont nevében, Dávid Ferenc titkár pedig a Hangya nevében köszöntötte az ünnepeltet- Horváth László slelkész szellemes mondatai után Wabrosch Béla válaszolt tréfásan minden kö­ szöntőnek. Tamás József a kér. szoc szak­ szervezet elnöke a keresztényszocialisták nevében, Janikovszky Dániel pedig a ma­ gyar munkások nevében ünnepelte a tá­ vozót. mig Szántay István A Munka f. szerkesztője a salgótarjáni szegénység nevében Wabrosch Bélánét köszöntötte. Megható volt Liptay Jenő gyárigazgató­ nak gyönyörű köszöntője, amelyben a jelenvolt két legrégibb acélgyári embert Fehér Lajost mint a gyár épitőjét, s Po­ rázik Györgyöt, mint a lelkek építőjét ünnepelte. A bankett közönsége késő délutánig együtt maradt. Este hangverseny volt az Acélgyári Olvasókörben. Sz. I. « * ♦ Tisztelt Szerkesztő Uram 1 Kedves Barátom 1 Felkértél, hogy életem és működé­ sem méltatására adjam át Tenéked az erre 'vonatkozó adatokat, hogy azokból, az ellenem contemplált — tollal meg­ írandó, merényletet elkövethessed. v Elhiszem, hogy e tárgyban nélkü­ lem nem tudsz boldogulni. Meglepődve fogod látni, hogy adataim oly szerény szerepkört, oly életet világítanak be, amelybe eddig ugyan senki sem tartotta érdemesnek bepillantani, illetve a nyilvá­ nosság előtt fellebbenteni. Az én egyéniségem működésem, soha igényt nem támasztott a feltűnésre, „zártkörű" maradt mindeddig, sohse gon­ doltam arra, hogy életem folyásáról va­ lakinek egykor eszébe jut majd az újságba Írnia, sőt még kevésbé gondoltam arra, hogy akadnának olyanok, akik a rólam irt cikket még elolvasásra is méltassák. Szereplési viszketeg sohsem gyötrött, hivatalos teendőimen kivül, az egy­ letek falain belül dolgozgattam, ott ke­ restem fel barátaim kőrét, hogy azokkal közös szent ügyeinket önzetlen csendes munkával, tőlem telhetőleg’előmozditsam. És most működésem vége felé mé­ gis mi történik? Csendes munkálkodásom elletni első merényletet a SalgótarjániTakarékpénztár-i barátaim intézték, ők nem régen igazga­ tósági tagságom 25 és elnökségem 10 éves fordulójára lefestettek, lelepleztek, banketteztek és mindezek oly meglepetésszerüleg zúdultak reám, hogy ki nem térhettem előlük. És azóta mindazon egyletek, ame­ lyek sorsát jól, rosszul intézgettem, mint­ egy feljogosítva, érzik magukat, hogy im­ már ők is feszegessék az érdemeimet és azokat a „Munka" tisztelt olvasóinak szá­ zai, vagy ezrei előtt feltárják. Kedves barátom, a kért adatok he­ lyett engedd meg, hogy magam írjam le bolyongásaidat és eltévelyedéseimet ez árnyék világban, igy talán hivebben, ér­ demekben pedig nem lesz oly túltengőén feltálalva sáfárkodásom, A MUNKA — Tehát Budapesten születtem, — Midőn annakidején néhai Podmanitczky Frigyes bárót a Budapest-belvárosi vá­ lasztók az országgyűlési mandátum elvál­ lalására felkérték, megköszönve a meg­ tiszteltetést, különös örömet okozott a küldöttség tagjainak, amidőn azt feleié, hogy hát hisz ő tulajdonképen úgy is idevaló, mert a belvárosban a „Szép" uccában született. Nos, én nem vagyok oly híres em­ ber, nem voltam a Nemzeti színház és az Opera intendánsa, nem voltam a közmun­ katanács elnöke, de még oly kockás ru­ hában sem jártam soha, mint a híres bíró, de azt az egyet mégis elmondhatom, hogy a „Szép" uccában születtem. Azaz hát a Hatvani ucca, jelenleg Kossuth Lajos ucca 3-ik szám alatti sa­ rokházban, mely messze a Szép uccában benyulik. Ebben a régi házban volt a hires Landerer és Heckenast nyomdája itt nyomtatták a 48-as forradalmi 12 pontot. Arra a kérdésre, hogy mikor szü­ lettem, azt válaszolhatom, hogy sajnos elég régen 1858. dec. 13-án, Luca nap­ ján, egy pénteki napon este. Akaratos gyerek voltam, dajkálóim em­ lékszem, nem egyszer mondogatták, hogy te salabakter nem hiába születtél 13-án pénteken és még hozzá Luca napján, de meg is látszik rajtad. Nem vagyok babonás, de ennek a Lucá-nak mégis valami nexussá lehet a boszorkányokkal, hogy mi, azt ők tudják. Hat éves koromban, világosan em­ lékszem, édes anyám elvitt az elemi isko­ lába, az Úri uccában (most Koronahercegucca) lévő Boér-féle magánintézetbe és amig egyszer jól cl nem páholt, addig nem szívesen mentem oda, annyi bizonyos. 1869. évben beírattak a belvárosi községi reáliskolába, az első és második osztályt itt végeztem. Édes apám ez időben a Terézváros­ ban házat épitetett és 1871-ben a belvá­ rosból oda költöztünk és igy a 3-ik osz­ tályt a józsefvárosi közelebb eső, reális­ kolában a 4, 5 és 6-ik évet pedig a Gyáruccai (később Markó uccai) reálban végeztem. > 1875-ben a budapesti Műegyetembe iratkoztam be, de ekkor családunkat nagy csapás érte, atyám jó módú kereskedő léven, tünkre jutott és mi csak a legna­ gyobb küzdelmek között tarthattuk fenn magunkat. A bécsi világkiállítás alatt 1873-ban ugyanis kiütött Becsben az emlékezetes nagy gazdasági válság amint nevezték a nagy .Krach" és ennek még évek múltán is, a mi gazdasági életünkre szintén rop­ pant nagy kihatása volt. Leckék adására, rajzolgatásra voltam reáutalva, hogy végighallgathassam a mű­ egyetemen az egyetemes osztály 2 évét, és a gépészeti szakosztály 3 évfolyamát. 1880 évben a műegyetemet elvé­ geztem és akkor a Kereskedelmi Minisz­ tériumtól nyert ösztöndijjal 2 évig kül­ földre, Angliába mentem. Előnyömre szolgált, hogy Budapes­ ten a Robey V. C° cég főnökénél lecké­ ket adtam és igy ő a lincolni gyárukba beajánlott. A lincolni gyárak gőzgépeket, de főleg mezőgazdasági gépeket gyártottak és azon időben psak úgy ontották ide Magyarországba gyártmányaikat, gőz­ cséplőgépeiket. E gyárban P/a évig dolgoztam, azontúl bejártam Anglia vasgyárait, Nottingham, Sheffield, Manchester, Liverpool Wolverhampton és Birmingham-ot. Hoszszabb időt töltöttem Londonban, onnét Párisba jutottam. Ez utóbbi helyen 5—6 hetet töltve alig, hogy egy gépgyárban alkalmazást nyertem, máris 1883. év őszén hazahívtak haza kellett jönnöm, mert családi viszo­ nyaim a további távollétem meg nem engedték. Budapesten a Schlick-féle gyárban nyertem alkalmazást, apám e gyárnak tönkrejutása előtt nagy részvényese volt, igy hát sikerült állásba jutnom. A Schlick gyárban is változatos feladat várt reám, gőzgépeket, mezőgaz­ dasági gépeket ekék és vetőgépeket, ál­ talános gépészeti és színpadi berendezé­ seket gyártottunk. ' Több szabadalmat nyertem. Hét évi működés után 1889-ben ismét tovább vitt a sors és az újpesti Fairbanks féle gyárban nyertem alkalma­ zást, mely gyár bárcsak 130—140 mun­ kást foglalkoztatott, de önállóbb tevé­ kenységet fejthettem ki. Itt az amerikai gyártmányú model­ lek szerint, főleg nagyobb és kissebb mérlegeket alakítottunk át és gyártottunk a hazai viszonyoknak megfelelően. Egy szép kis vasöntödénk is volt. 1892 március 1-én jutottam Salgó­ tarjánba Borbély Lajos vezérigazgató meghívására. Ez év különben is kritikus volt reám mert ez évben nősültem meg. Azóta végigküzdöttük feleségemmel együtt a 30 éves háborút, megvolt a westfáliai béke, sőt nemsokára befejezzük a 7 éves hábo­ rút is, Isten segedelmével. A salgótarjáni vasgyárban akkor a gépberendezések fölött külföldi szakfér­ fiak állottak és a magyar gépészmérnö­ kök alkalmaztatása iránt egy bizonyos elfogultság uralkodott, amit csak Borbély hazafiassága tört meg a társulatnál. Tarjánban akkor mégcsak nemrég létesült a Tomas Converter üzem, mely­ nek kezdetén, de különösen a kazántelep körül nagy nehézségek voltak. Ezen üzem évi 2000 Wagon nyers acélingot termelésére volt tervezve, de a reá következő években a Converterek, kupolók számának szaporítása nélkül csu­ pán a gőzgépek, segédgépek és berende­ zések tökcletesbitésével ezen üzemet annyira fejlesztettük, hogy 1903. évben, amidőn a kohászati üzemek mind Ozdra concentráltattak, már a tarjáni gyár 7000 wagon nyers acélingotott, illetve 6000 wagon kihengerelt acélárut termelt. Ez volt a tarjáni acélgyár kulminációja. Ezen időtől, 1903. évtől fogva azon­ ban a tárjáni acélgyárnak igen nehéz szerep jutott. Kivéve a tengelygyárat és drótgyárat, — különösen ez utóbbit — érintetlenül hagyták, sőt nagy mérvben lehetővé tették, hogy fejlődhessenek. A nyersacél nigottermelés, a vas­ gerenda, profilvasak és a dróthengerlés lassan, lassan Ózdra tétettek át, ki volt adva a jelszó, -hogy Ózdon lesz közpon­ tosítva minden. Tarján nagyon mostoha sorsra ju­ tott, közel állottunk ahhoz, hogy a gyár kapui becsukódnak és igazán csak a mérnöki kar szívóssága, leleményessége és kitartásának köszönhető, hogy az in­ téző körök figyelme ismét felénk fordult és a sok apró üzem bevezetésével; a mai tarjáni gyár még a mostani válságos gaz­ dasági viszonyok között is megállja helyét. 1903. évben a gépészeti berendezé­ sek és a műhely vezetőségétől felmentve az újonnan létesült (és a gyár üzembeli veszteségeit pótló) sokkal hálátlanabb úgynevezett kis üzemekhez, az acél és vasöntöde, az eke, lapát és villagyár, to­ vábbá a tengely és szerárugyári üzemek vezetésére lettem utalva. Később 1910/11-ben az öntödék külön üzemvezetőség alá kerültek, még nekem az öt utóbbi üzem, — a gazda­ sági osztály, — maradt működésem teréül Borbély vezérigazgató ur rendelke­ zésére 6—7-szer utaztam külföldre, tanul­ mányútra, Németország, Ruhr, Rajnavidék Westfália Délnémetországba, Belgium, Hollandia, Franciaország és Ausztriába. A társulatnál töltött szolgálatom alatti 1896. január 1-én főmérnökké nevez­ tettem ki. mig 1921. január 1-én az igaz­ gató helyettesi címet nyertem el. 1925. jul. Lén saját kérelmemre 1 évi szabadságot kaptam és 1926. julius l-én 45 évi munkásságom után nyuga­ lomba vonulok. A tarjáni társadalmi működésem egy részét az épen most nyomtatásban megjelent Salgótarjáni Acélgyári Tiszti Casinó és a Salgótarjáni Acélgyári Olva­ sóegylet történetében Írtam meg. Azonkívül 26- évig a Takarékpénz­ tárban igazgatósági tagként működtem és a kath. kör mozgalmaiban is résztvettem, 20 év óta pedig a helybeli Hangya szövetkezet ügyeit irányítom. Régebben résztvettem a község kép­ viselő testületében és a Salgótarjáni vil­ lamos r. t. igazgatóságában is. Végül ismét visszatérek családi ügye­ imre, amelyekről fentebb megemlítettem, hogy 1883-ban Párizsból haza kellett jönnöm, hogy szülőim támasza legyek és e cimen mint családfenntartó a katonai szolgálat alól fellettem mentve, de azért a katonai 12 évet papiron leszolgáltam és az „Obsitom" megvan. A minap találkoztam egy régi is­ kolatársam, jó barátommal, aki most nyugalmazott tüzértábornok, excellenciás ur, megemlitettem neki, hogy dupla collegák lettünk, mert én is tüzér közlegény Salgótarján, 1926. május 22 vagyok, illetve az voltam, aminek látszólag megörült. Az 1908/9,-i évek végzetesek vol­ tak családunkra ekkor haltak meg szü­ leim, apám anyám, mindakét sógorom és a nagynéném. Ekkor dőlt el, hogyha nyugdíjba vonulásom megérem, Leányfaluba me­ gyek. Már kora fiatalságom óta sokszor látogattam el ide a vakációk alatt és az a szerény kis ház és kert, a melyet anvnyira megkedveltem, nagynéném halála után reám és testvéreimre maradt. Ezt tőlük megváltottam, életbizto­ sításom is 1911. évben lejárt, szülőim se­ gélyezésétől is el estem már, fölös gara­ saimat tehát e kis fészek megteremtésére fordíthattam. Nagyon hozzájárult, hogy feleségem egy felvidéki erdész családból való és különös előszeretettel viseltetik a kis fa­ lusi gazdálkodás iránt. Ne vegye tehát tőlem senki rósz néven, hogy Tarjánban nem maradtam, bár sok, sok kedves emlék és baráti kö­ telék vonz oda is. I Volt ez idő alatt szomorúságunk is három kedves felnőtt leány gyermekűnket temettük el és ez nagyon leverte a későbbi korunk boldogságába vetett reményünket. Egy kedves jóakaróm és barátom e napokban egy hozzám irt levelében szel­ lemesen és szinte ideális fellendüléssel irta le nekem uj otthonomat, a kies vidé­ ket, a csendes magány, a nyugalomba vonulás boldogságát. Szivemből köszönöm a szép és meg­ ható idézeteket, de a valóság mégis csak az, hogy megöregedve visszavonultan itt kuruttyolok és az ujjúimon számlálgatom, meddig tarhat még. Leányfalu 1926. ápr. 20. Wabrosch Béla. Hírek és különfélék. PUnkősdre. „Jöjj el SzentlélekÍ8tenu harsan fel a földkerekség keresz­ tény templomainak ivei alatt millió hi- • vek ajakán az imádságos himnusz, Isten szent lelke először a teremtés hajnalán jött le a khaotikus anyagi világra. „Spiritus Domini ferebalur super aquas1* Az ur lelke lebegett a mélységek (vizek) felett olvassuk a Szentirás első lapján, S ez a lélek teremtő rendező erejével széppé, harmonikussá tette a rendetlen világot Jöjj el „Szenllélekistenu s az első Pünkösdkor szintén leszállóit az Ur lelke a szellemi világ nagy khaoszára 8 az erő, mely parancsolt az apokaliptikus ör­ vények mélységeiben kavargó elemeknek hogy a khaoszból „kozmosz, legyen, ha­ talmas volt arra hogy e világon meg­ alakuljon Krisztus országa, mely nem e világból váló, Jöjj el Szentlélek isten a mi lelkünk felfordult világában is. Alakítsd ki itt is az Isten országát, mely az igazság és béke országa. Pünkösd ünnepe tan S ez az ünnep arra való, hogy mi is fogadjuk be az Isten szent Lelkét. „Jöjj el Szentlélekisten" mert a mi lelkünk a lemondás és gyávaság lelke a mi lelkünk szeretetlen, fásullj anya­ gias és önző, földhözragadt koldus „Jöjj el Szentlélekisten* s töltsd be a te jó lelkeddel a mienket is és erősíts, taníts, hogy nemesen és fegyelmezetten, türelme­ sen és jól rendezetten, vidám és . derűs lélekkel éljük át az életet Jöjj el Szent­ lélekisten s add nekünk a te szent lelke­ det, hogy ne legyen anyaggá ami ben­ nünk lélek s ami anyag bennünk le­ gyen az is lélektől lelkes. Ámen — pp — Főispán! látogatás. F. hó 15-én délben városunkba érkezett Dr. Sztranyavszky Sándor főispán, Pünkösdy Jenő kir. müsz. tan., az államépitési hiv. ve­ zetőjének kíséretében. A főispán megviszgálta a munkásközvetitő irodának műkö­ dését és az inségakció menetét. Majd fontos kihallgatásokat végzett, melyek után még aznap este visszatért szék­ helyére. Halálozás. Lapzártakor kaptuk a szomorú hírt, hogy Káposztássy Imre c. prépost, pápai kamarás, karancskeszi es­ peres plébános 1926 május hó 21.-én dél­ után 5 órakor hirtelen meghalt. Egy hét­ tel ezelőtt ax acélgyári kórháxban nagyobb műtéten esett át, melyet Dr. Dörflinger főorvos végzett sikeresen ax öreg úron. Temetéséről jövő számunkban részletesen megemlékezünk. Díszhangverseny az acélgyári olvasóegyletben. Vasárnap este, Wab­ rosch Béla főmérnök ünneplésével kap* �A MUNKA Salgótarján, 1926- május 22 3 oldal Munkáslevél. A MILITARIZMUS. Bizonyára nem kerülte el Szerkesztő Uram figyelmét, hogy mi lett vizsgáló* dásaim és levelezéseim eredménye. Mivel mást Írtam <nit amint a Népszava irni szokott, a véleményszabadságot tisztelő derék munkáslapunk a maga szalonmodo* rával márc. 17-i számában butának neve­ zett engem. Pedig nincs nagyon igaza, amennyiben a pártprogramot nem foga­ dom én el teljes egészében, hanem sok alapvető pontot • élesen visszautasitok. Sőt hovatovább annyi képtelen dolgot fedezek fel kutatásaim és töprengéseim közepette benne, hogy nemsokára meg kell kérdeznem magamtól: hát van-e egy­ általán jó is ebben a programban? Hát­ ha azok közé a munkások közé tartozom, akiket nem lehet pórázon vezetni, mert gondolkozni is szoktak, akkor miért ka* pok én kitüntetésül butasági érdemren­ det a saját pártadómból fentartott köz* pontunktól? Vagy talán azért vagyok buta, mert nem akarok belenyugodni abba, hogy mi szocialisták mindig mást cselekszünk, mint amit hirdetünk? Helyes dolog-e pl az, hogy hadsereg ellenes propagandát foly­ tatunk, kiáltozzuk, hogy .le a militarizmussal" s mihelyt kezünkbe kerül a ha­ talom, mi is azonnal hadsereget szerve­ zünk, még pedig vöröset? Éppen erről a szörnyű ellenmondásról és kanyargós észjárásról szeretnék irni. sággal gondolkoztam. Hiszen az ország határait mégis csak meg kellett volna védelmezni. A gyölöletes militarizmus na­ gyobb dicsőségére megalakult a vörös proletár katonaság, amelynél fegyelme­ zetlenebb és gyávább nyulsereget nem látott még öreg Európa. A .hadtestpa­ rancsnokokat" persze Pogány (Schvarz) Napóleonnak, Bőhm Vilmosnak, vagy Landler elvtársnak hívták. De még talán ez a szaladásra kitünően berendezett gyülevészhad is meg tudta volna védeni a sunyi rabló szomszédság ellen ezt a szerencsétlen országot (és akkor nem kellene gyalog indulni a kormányhoz ala­ mizsnád és munkaalkalomért), hogyha háromszinü zászlót tűztek volna eléje. De nem! Vesszen az ország, fő az „eszme"! Egyszóval eszmei kísérletezés folyt, aminek egy egész nemzet adta meg az árát. Oka a marxi program rettenetes belső ellenmondása: le az átkos millitarizmussal de csak azért, hogy millitarizmust csináljunk helyette és pedig egy olyan szánk ize szerint való vörös millitarizmust, amelybe (ki tudja hány sa­ nyarú esztendőre) belepusztult a szorgal­ mas magyar nép jóléte. Ilyen ellenmondások miatt vész el okosabb ember előtt tanaink becsülete ó csak mi kritikátlan munkások tartunk ki még mellette. Becsületes észjárásom szerint ez volna a helyes, férfias és egye­ nes álláspont: vagy gyűlöljük a militarizAttól eltekintve, hogy a lemintá­ rnust és akkor ne tartsunk vörös hadse­ zandó proletárállam, a bolsevik! orosz reget sem vagy pedig szervezzünk pro­ szovjet hatalma is szuronyon, ágyun és letár milíciát, de akkor ne vonjuk meg a titkosrendőrségen épül fel („le a millitatisztességes magyar nemzettől sem az ön­ rizmussall"), visszaszállok szép emlékeim legtündéribb korszakába, az őszirózsás védelem és hadseregtartás jogát. Azt tártja egy zamatos nepmondáforradalom idejére, amikor minden jó szociáldemokratának a mámoros győzelem sunk, hogy már anyjában szürke a sza­ már. Ha tehát igaztalan és képtelen dol­ diadalfényében ussott az arca. gok jönnek ki egy rendszertől, akkor íme? hát: megjött a szabadság, okvetlen hamis az alap, amelyen felépül egyenlőség, testvériség, a jólét boldog­ Eszem áll meg a csodálkozástól és piru­ sága és az örök béke. Azonban csakha­ lok szégyenemben, mint egy vörös rák mar csúfosan lezuhantam ebből a hete> dik menyországból; Hiszen sírva láthat­ ha arra gondolok hogy miként értelmezi tuk, hogy a szabadságból kommunista a militarizmus elleni harcot a szociálde­ mokrata eszmék beteljesülése: a terror és terror, az egyenlőségből kézigránátos rémuralom eszközeire épített orosz bol­ diktatúra, a testvériségből Korvin Klein gajdesze, a jólétből gersli és tök lett. sevik! szovjet. Ebből látom, hogy üres Legrutabbat azonban az örök béke járt. handabanda csak mindaz, amit vezéreink a militarizmusról hirdetnek. Ugyan miért? Az antimilitarista szovjet állig fegy­ Ajuldoztam az örömtől, amikor el­ verben áll s az úgynevezett népuralom hangzott e nagy jelszó: ne lássak többé és szabadság a rendőrségen, terrorlegé­ katonát! Láttam megelevenedni a frázist: nyeken és a hatalmas vörös hadsereg ekevasat kovácsolnak a puskából, múze­ szuronyain emelkedik. Oroszország fegy­ umba kerül az ágyú. Heteken át titkos veres haderejének középpontja, vagyis a örömmel szemlélem, hogy milyen bravú­ vörös hadsereg jelenleg 700 ezer kato­ ros sikerrel mételyezi hátulról már jóelőre nából áll és költségvetése 407 millió arany­ a radikális sajtó a front hősiesen küzdő rubelt tesz ki. A szovjet valamennyi is­ katonáit. Láztól piros arccal élveztem, kolája egyúttal katonai kiképző intézet hogy csufololja ki az utcák felséges cső­ is, mert az ifjúság militarista nevelésére cseléke a nehéz küzdelmek viharából legalább heti öt órát kell fordítani: A megtért hősöket, mint neveti ki fájdal­ leányokat egészségügyi szolgálatra készí­ mas sebeiket, mint tépi le bátor mellük­ tik elő s jelenleg (a hadseregen kívül) ről az ezerszer megérdemelt dekorációkat, másfélmillió fiatalember részesül katonai mint tapossa sárba a becsületes tiszti oktatásban. . uniformist. Itthon pedig holmi Kétli Anna durva Szerkesztő url Azt a világverő ma­ módon támadja a szegény magyar had­ gyar hadsereget, amelyet legyőzni sehol sereget (mert talán nem elég kicsiny neki senki sem tudott mi 24 óra alatt semmivé az ország és sok 35.000-es létszáma, a szaggattuk. Egyik munkástársam (akkor Rottenstein Propper front pedig nekim .gy még titkos, ma nyilt keresztényszocialista) a Levente egyesületnek, de a szovjet ka­ azt kérdezte tőlem, mi lesz az ország ha­ tonai neveléséről nagyképűen hallgat. táraival? Fölényes gesztussal intettem le: Hát hol itt a szocialista igazság és mél­ az ország mellékes, fő az „eszme". Kü­ tányosság? Ami szabad az egyiknek, az lönben is ne félj barátom — szólék a legyen szabad a másiknak is. gúny és fenség érzetével — úgynevezett Fellázit engem az emberi jóérzéssel elhazáddal senki sem fog törődni, mert lenkző ilyen egyoldalú bánásmód s én a nem magyarok vannak most az élen. És nemzetközi, aki nem vagyok hajlandó . teljesen igazam volt. Trianonért lelkesedni, éhezni és a pesti Ne sértődjék meg Szerkesztő Ur, kormányhoz gyalogolni munkáért, tehe­ ha kijelentem, hogy én akkor 100 per­ tetlen mérgemben (nem bánom, ha dü­ centes bornirtsággal és vak- höng is érte Klárik elvtárs) csak azért csolatban, befejezésképen magas nivón álló hangverseny volt. Az acélgyári da­ lárda „Hiszekegye", és Ursutz József jeli­ géje után a válogatott magyar és klasszi­ kus darabok változatos énekszámaiban gyönyörködtünk. A zenekar nyitánya után Laurisin Lajos operaénekes kecses alakja •jelent meg a színen, Dankó Aladár zon­ goraművész fiatal barátjával, akiknek együttes, majd kűlön-külön való szerep­ lése nagy ünnepi eseménye volt ezen est­ nek. A válogatott, dal és zeneszámok, mellyel úgy a két1 művész; mint az acél­ gyári zenekar és dalárda, oly élvezetessé és felejthetetlenné tették ezen magasztos és megható jelenetekben oly gazdag ün­ nepet, a határtalan lelkesedés tapsorkánját provokálták a disztingvált közönség részéről. Laurisin Lajos énekművészt vá­ rosunk közönsége már abból az időből ismeri, amikor 1923-ban Salgóvárában Dr. Förster Kálmán polgármester felhívá­ sára és rendezésében megtartott Petőfi emléktábla leleplezés volt, amikor ugya­ nis mint a regős csoport egyik tagja, a vitézi szék mcgbizásából égő házasság­ tól átérzett lelkesítő dalokkal a vár kö­ rül ezrével táborozó népet egy szebb jö­ vőben való,. törhetetlen remény boldog illúziójába ringatta. A művész szereplését elfelejteni soha sem lehet. Dankó Aladár pedig városunk fia, akinek képességeit évekóta figyelemmel kisértük s aki mai esti művészi játékával csak a nagy hala­ dás mellett tett tanúbizonyságot. Meg kell még emlékeznünk Ursutz József kar* is kiáltom: éljen a magyar militarizmus és éljen a magyar katonai De azért csak vörös, demokrata maradok, mert minden főnök ellenére is felépül talán egyszer a mintaszerű proletárálllam. Milyen is lesz az? Találóan mondja az ékestollu Sienkievicz: „Meg­ szorít ja a személyiséget s az egyes "'em­ bert annyira csak egy kis kerékké, egy kis csavarrá fogja nyomorítani az összgépezetben, hogy ahhoz képest még a cári orosz állam is valósággal a szabadság temploma." De vájjon boldog lesz-e, jó lesz-e ez igy, Szerkesztő Ur?l Ez irányban még kutatni fogok. A régi tisztelettel vagyok hive: Tarjáni András felvilágosult fémmunkás. Végül élőkép keretében a Himnusz fen­ séges dallama csendült újra fel. Az ün­ nepély íjtán a jelenlevő ünneplők százai gratuláltak az ünnepeknek, aki könnyes szemekkel, de boldogsággal ragyogó arc­ cal köszönte meg a gratulálóknak a sze­ retet ily puritán megnyilatkozását. Utána a kaszinó fehérasztalainál foglalt helyet az ünneplő közönség, majd a fiatalság táncra perdülve ropta hajnalig a táncot. Nem mulaszthatjuk el külön megemlíteni a ta­ nítótestületek fáradságos és körültekintő szép rendezését, továbbá Nagy Antal ta­ nító működését megemlíteni, aki a legne­ hezebb szerepet, a gyermekkar betanítá­ sát végezte szép eredménnyel. Az önkén­ tes adakozás 2000000 koronát eredmé­ nyezett, amelyből a jubiláns nevét viselő tanulmányi alapítvány fog létesülni. nagyról is, mint a sok dicsőséget aratott Jobb szakácsnő, aki baromfihoz dalárda vezetőjéről, aki a búcsúzó elnök­ ért kerestetik Vizslás pusztára. Cim a nek ünnepén oly^n műsorral lepte meg kiadóban. Salgótarján közönségét, mely a főváros művészi levegőjét varázsolta közénk s amely műsornak a számai — mint érte­ sülünk — a távozó Wabrosch Béla elnök­ nek és nejének legkedvesebb darabjai voltak. Az utolsó szám előtt Grusz Fe­ renc művezető, a legrégibb dalárdista búcsúzott igen szép beszédben a szere­ tett diszelnöktől, nejétől, akinek az acél­ gyári lányok gyönyörű csokrot adtak át és fiától iíj. Wabrosch Béla ózdi mérnök­ től. A jóságos arcú elnököt egész estén példátlan szeretettel és bensöséggel ün­ nepelte a közönség, amely 26 esztendő alatt sokszor érezte az acélgyári nagy, kulturális vezetés fontosságát és áldását. Holcaek Antalné 40 éves ta­ nítói jubileumának megünneplése. Meleg és bensőséges szeretettel ün­ nepelte meg Salgótarján társadalma Holcsek Antalné 40 éves tanítói jubileumát f. hó 19-én a városi kaszinó nagytermé­ ben. A szépen feldíszített és virágokkal ékesített nagyteremben Salgótarján tár­ sadalma gyűlt össze a volt tanítványok nagy seregével. A vallás és közoktatás­ ügyi Minisztert Dr. Visnovszky Rezső, Nógrád és Hont kir. tanfelügyelője kép­ viselte. Az ünneplés 8 órakor kezdődött a háromszólamu gyermekkar Hiszekegyé­ vel. Utána a Báliruha kis szinmü volt, melyet kedvesen adtak elő a kis lelkes szereplők. Majd ismét a háromszólamu gyermekkar énekelt Jalegyveleget ősz­ hangzó, szép precizitással. Azután a. hi­ vatalos üdvözlések következtek. A vallás és Közoktatásügyi miniszter üdvözlő le­ velét Dr. Visnovszky Rezső kir. tanfel­ ügyelő adta át szép és mély gondolatok­ kal bővelkedő beszéd kíséretében. A gondnokság nevében Hercegh József es­ peresplébános üdvözölte az ünnepeltet. Koós Mihály városi főjegyző a város, Barthó Dániel a járási tanító 'testület. Sztankovics János a Salgótarjáni állami tanítótestületek nevében, Hocholczer Ernőné a Mansz nevében, a volt tanítvá­ nyok nevében pedig Szenes Arnoldné üdvözölte az ünnepeltet. Az iskolás le­ ányok nevében Sztanek Ilona köszöntötte fel a jubillánst. A hivatalos üdvözlések után a gyermekkar üdvözlődala csendült fel. Majd a „Láda* cimü kedves kis da­ rabot adták elő a kedves kis szereplők, Bnlatonföldvár GYÓGYFÜRDŐ. Igazgatóság: Budapest, IV. Váci-utca’56—58 Telefon: József 101—26. Lylhiutnos gyógyforrás 70 holdas gyönyörű fenyvespark. R*mek kiránduló helyek. Villany­ világítás, vízvezeték, csatornázás. Uj nagyszál­ lód,: 90 modern és kondoros szobával, fürdő­ szobák. Lakosztályok. Hall, olvasó és táncterem, bár, ötórai lek, este tánc, táncoktatás. Továbbá komfortos szállodáink még 100 szobával Strand­ fürdő. vizisportok. Lawn-tennis. Golf. Konzertek. Kabarée'őadások, Elősaison: junius 15-ig, Fősaison: Junius 15-től szeptember 1-ig, utósaison szept. október ró. Napi pensió elősaisonban 7U.000 K.-tól felfelé, Társaskirándulások Balatonföldvárra déli vasúton mérsékelt menet­ térti jegyekkel. Villatelkek kedvező fizetési fel­ tételek mellett kadhatók. — F«1 világosítóira! szolgál az Igazgatóság! — Michelin Pneu gyári lerakat motor és kerékpár autófelszcrelések legversenyképe­ sebben Nagy József, Budapest, VI. Andrássy-ut 35. Telefon: 21—97. EmlékUnnepély. A salgótarjáni főgimn. tanuló ifjúsága f. hó 14-én taná­ raik vezetésével elzarándokolt Szabó Ist­ ván magyar iró kazári sírjához ■ ott lel­ kes ünnepély keretében áldozott emléké­ nek. Az ünnepély m-güléséic az adott �A MUNKA 4. oldal aktualitást, hogy Szabó István most 100 esztendeje, nemzeti életünk legfontosabb korszak ába.n lépett első iro­ dalmi kísérleteivel, a görög anthológia némely epigrammáinak remek fordításá­ val a nyilvánosság elé, magára vonva ezzel a hellenisztikáért lelkesedő Kazinczy Ferenc és más irodalmi előkelőségek fi­ gyelmét. Az ünnepély a kazári templom­ ban gyászistentisztelettel kezdődött, me­ lyen a tanuló ifjúság egyházi énekeket énekelt. A templomból, a hívek százaitól kisérve a temetőbe vonult a menet, hol Liberát mondott Szerémy plébános, majd ennek befejezte után Szabó Lajos gimn. igazgató tartalmas 'emlékbeszédet mon­ dott a hellenista magyar iró sírjánál. Ün­ nepelte benne á példás papot, a tudo­ mány és költészet bajnokát, ki önzetlenül sohasem lankadó buzgalommal művelte a klasszikus irodalmat, ünnepelte a szerény nemes egyszerűségben és szegényes kör­ nyezetben élő tudóst és anyagiak után nem törtető idealistát, a lánglelkü ma­ gyar hazafit és a bölcs embert, aki ön­ magában kereste a boldogságot és be­ széde végén elhelyezte az intézet koszo­ rúját a siron. Utána *a kazári elemi iskola tanulói Mojzes tanitó vezetésével egy gyászéneket énekeltek, majd Fekete Alf­ réd Vili. o| t. lépett a sirhoz s elszavalta saját költeményét, a Szabó Istvánhoz irt ódáját. Az ünnepély befejezte után Dzsida József bányagondnok köszönetét mon­ dott a tanári karnak és az" ifjúságnak, hogy a sirhoz kizarándokoltak és az ün­ nepély fényét emelték s ezzel a bensősé­ ges ünnepély véget ért. Meghívó. A Nógrádmegyei Taní­ tóegyesület „Salgótarjáni köre*4 1926. év május 27-én délelőtt fél 9 órától kezdödőleg tartja rendes köri gyűlését a mátranováki bányatársulati tiszti kaszinó nagy­ termében, melyre a tagokat és a tanügy barátokat tisztelettel meghívjuk. Indulás Salgótarjánból 5 órakor. A közebéd ára 30 ezer korona. Akik az ebéden résztvenni óhajtanak azok május 22-ig.Theisz Aladár mátranováki igazgató tanitónál jelentkez­ zenek. Jelentkezés kötelező. Két európai jelentőségű esemény színhelye lesz e nyáron a magyar fővá­ ros. E két esemény az embervédelmi ki­ állítás és a Nemzeti Cserkész Nagytábor. Az első bámulatra méltó anyagot tár a szemlélő elé mindabból, ami az ember vé­ delmére szolgál, a másik a cserkészmoz­ galmat fogja képviselni, mint nemzet védelmi tényezőt. Erről az országos ver­ senyekkel egybekötött nemzeti cserkész­ táborozásról a rendező bizottság prospek­ tust bocsátott ki most a nagyközönség számára, fél millió példányszámban. Az ingyenes forgalomba került tájékoztató fél millió magyar család asztalára jut el a cserkészek révén, hogy az ország legkissebb városában is érdeklődést keltsen a nemzeti cserkészversenyek iránt. A ná­ lunk szokatlanul hatalmas példányszámban megjelent csinos kiállítású, színes címlap pal bontott füzet a cserkészet általános ismertetésén kivül tartalmazza - a három hétig tartó táborozás programját és érté­ kes tájékoztató adatokat nyújt különösen a yidéki látogatókőzönség számára a fő­ városba való utazást illetően. A Cserkész Szövetség ugyanis 50 százalékos utazási kedvezményt biztosított a táborlátogatók számára az .összes vasút és hajóutvonalakon. E kedvezmények táborlátogató igazolvánnyal kombinálva az összes vi­ déki menetjegyirodákban beszerezhetők lesznek. > Országos látogatási akció a Nemzetközi Embervédelmi Kiál­ lítással kapcsolatban. Nemcsak a magyar hivatalos és társadalmi élet min­ den tényezője, de a külföld széles réte­ gei is messzemenő érdeklődéssel tekinte­ nek a Székesfővárosban f. év májusában megnyíló Nemzetközi Embervédelmi Kiál­ lítás elé. Elmondható, hogy a milleniumi kiállítás óta nem volt esemény, amely annyira egyöntetűen keltette volna fel az érdeklődést a magyarság kulturális sze­ repe iránt, mint ez a kiállítás. Az Ember­ védelmi Kiállítás szerves csoportosításban fogja bemutatni mindazt, ami emberi lé­ tünkkel összefüggésben van. Az életnek ,a fogantatásától kezdve a halálig történő összes megnyilvánulásait népszerű formá­ ban sorakoztatja fel a kiállítás úgy, hogy abból nemcsak a laikus tanulhat, hanem még a tudós is kiegészítheti ismeretkö­ rét Nincs akár az egészségügynek, vagy a normál- és gyógypedagógiának és a szociális munkának egyetlen olyan mo­ mentuma sem, amelyet a kiállítás hihetet­ lenül bő anyaga fel nem ölelne és magában ne foglalna. Külön említést érdeyel a Népegészségügyi Muzeum óriási anyaga, amely a modern kutatás újabb eredmé­ nyeivel kiegészítve kerül a kiállításra. Köztudomású és általános érdeklődés előzi meg a drezdai „Dér Mensch** Muzeum részvételét. Általános óhajnak engedett a kiállítás elnöksége, amikor elhatározta, hogy a kiállítás megtekintését a széles néprétegek számára is lehetővé teszi és ebből a célból országos mozgalmat in­ dított. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy mindenkinek alkalma nyíljék a ki­ állítás tényével kapcsolatban egyúttal a Székesfőváros alapos megtekintésére. A mozgalom tökéletes szervezését jelenti, hogy a kiállítás elnöksége a Székesfővá­ ros minden jelentősebb szállodájával és éttermével megállapodott az elhelyezésre ,és ellátásra vonatkozóan, így biztosítva van, hogy a mozgalom keretében felránduló látogató-csoportok, amelyek három­ három napot töltenek „látogató füzeteik** révén a Székesfővárosban rendkívül ked­ vezményes szállásban, ellátásban részesül­ Salgótarján, 1926. május 22 nek, továbbá a kiállítás többszöri és alaEos megtekintésén kivül filharmónikus angversenyt élveznek, autó körséta ré­ vén a nevezetességeket megtekintik, ki­ rándulnak a Margitszigetre, kedélyes es­ tét töltenek a Székváros legszebb szóra­ kozóparkjában, megnézik az újraalakított Állatkertet stb. A kedvezményes látogató füzeteket az egyes községekben a jegyzőségek bocsájtjákaz érdeklődök rendel­ kezésére, míg a városunkban A Munká­ nál kaphatók. Tekintettel arra, hogy ilyen háromnapos utazás mindössze 550.000 koronába kerül, bizonyos, hogy minde­ nütt és mindenkinél őszinte tetszésre ta­ lál a kiállítás vezetőségének ez újszerű és időszerű akciója, annál is inkább, mert mai szomorú viszonyaink között valóban az ország egyetemes és mindenkinek ál­ talános érdeke, hogy helyzetünk javulá­ sát úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben előmozdító, nemzetünk megbecsülését helyreállító kiállításunk ügye minden vo­ nalon sikerüljön. Értesítem Salgótarján és vidéke n. é. közönsé, gét, hogy Kárpitos és fényező műhelyemet f. év junius 1-től jelen­ legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle ház) alól, Uj telep 15 sz. (Zagyvái rakodóval szemben) saját házamba helyezem át. Készítek mindennemű kárpitos és fé­ nyezőmunkát, úgy mint díványokat és sezlonokat. ágymatracokat, ágy­ betéteket, ablakfüggönyöket, búto­ rok, székek, fotelek kárpitozását, mindenfajta bőr munkát, teljes uriszoba berendezéseket, hintó, hajtókocsi és egyéb fényező munkákat, valamint mindenféle javításokat és átalakítá­ sokat. Kívánságra házhoz is megyek. kiváló tisztelettel: Gyetvai Géza kárpitos és díszítő. Vegye meg az Agrária patkány* irtó húskonzervét a patikában vagy dro­ gériában. Zongora p hangolás, börözés, hurozás, régi zongo­ ráknak elvágását rővidre, vasszerkezetűvé tétele, szóval teljes átujitása szakszerűen esz­ közöltetik. Cim a kiadóban, ényképezögépek otofelszerelési cikkek Fizetési könnyítésekkel, olcsó áron FRIED és NÁDOR-nál Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3. Telefon: 115—50. Kérje ingyen a 26. számú KÉPESÁRJEGYZÉKET Felhívás A Bethlen Gábor Szövetség által házikezelésben kibocsátott 10000 koronás BethlenGábor Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim további ÁRZUHANÁS HÁZ SORSJEGYEIVEL Négyszázmilliót NYERHETHúzás kir. közjegyző és hatósági kikül­ döttek csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár Budapest, Király ucca 32. Május 29.-én Alapítva 1895 év. A jövedelem a szegény és árva tanulóifjúság részére még ei éven felállítandó OTTHON javára fordittatik. Budapesten, vidéken kapható minden Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó métere 8.900 kor. (J.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 3.000 kon, oxford, vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty 18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kon, duplaszéles női szövet minden szinben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 5.0 00 kon, 140 cm. férfiszövet 66.000 kon, duplaszéles gyapjúvoile női szö­ vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kon, crepp maroquin 6.900 kon, eponge 19.000 kor„ crepe de chine 69.000 kor. szalmazsák 56000 kon, virágos vattapaplan 184.000 kon, egy garnitúra 2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kon, pohártörlő. vagy delénkendő 9.800 kon, törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő, vagy fehér étkezőabrosz darabja 59 000 kon, kész paplanlepedő 98.000 kon, zsebkendő 3.500 kon, hímzett női ing, vagy nadrág 8.900 kor., duplagaliéros színes férfiing darabja 59.000 kon, rövid alsónad­ rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban, Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítink. Ny°matott közbenjöttével Munka44 könyvnyomdában Salgótarján. — Tulaj eb Végh Kálmán. Dohánytőzsdében. Hirdessünk: A MUNKA politikai hetilapban!! Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek egy Istenben, egy Hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában Ámen �Melléklet A MUNKA 21-ik számához Aí átlód! reálfőgimnázlum emelt etnlékszobor leleplezési ünnepélyét diákjainak kirándulása. F. hó, 19-én méltóságom dr. sztranyavai Sztranyavszky a reggeli vonattal utaztak át városunkon az aszódi felső osztályos diákok Somos­ kőújfalura, ahonnan Somoskő várába men­ tek. A diákok kíséretében voltak Dr. Oravecz Ödön, Dr. Varga Ferenc és Kárádi János tanárok. A Salgótarjáni ál­ lomáson városunkból csatlakoztak a kirán­ dulókhoz Dr. Dornyay Béla, Dr. Csengődy Lajos és Lapsánszky János, akik egyébként a kirándulás programját is összeállították. A somoskői vár történe­ téről, a gyönyörű bazaltkitörés geológiai eredetéről a salgótarjáni főgimnázium ígazgatóságának szívességéből Dr. Dornyay éla tanár, kiváló geológus tartott nagy érdeklődés mellett előadást, mely után a Himnuszt énekelte el az ifjúság. Innen a kirándulók átrándultak Salgó várába, ahol a Petőfi emléktáblát, a várromot és a he­ gyes vidék vadregényes tájait szemlélték nagy elragadtatással. Ezután megtekinted tek egy uj bányát, mely után a salgói kaszinóban ebéd volt. Utána a gyárigaz­ gatóság és bányagondnokság jóakaratá­ ból fogaskerekű vonaton ereszkedtek le a salgótarjáni acélgyárba, melynek min­ den üzemét nagy érdeklődéssel nézte az ifjúság, különösen a szöggyártás, mely fül­ siketítőén zajos és az eke, kapa, villagyár­ tás tüzes légkörű munkája tetszett. Ezután az acélgyári footbalteret tekintették meg s az este 6 órai vonattal fáradtan, de sok emlékkel gazdagon tértek visza Aszódra, hogy az iskolai év legkomolyabb hónapjára a júniusra készüljenek. Rákóczi Est. A hirsch-gyári Le­ vente Egyesület f. hó 29-én Rákóczi es­ tet rendez, melyre már most felhívjuk az érdeklődők figyelmét. A hangyaszorga­ lommal működő egyesület mindent meg­ mozgat, hogy Rákóczi nevéhez méltó ke­ retbe foglalhassa előadását, melynek mű­ sora az alábbi lesz. 1.) Hymnus: játsza a hirschgyári zenekar. 2.) Lesz még ta­ vasz: 1 felv. hazafias színmű. 3.) Ünnepi beszéd: tartja Horváth G. gyárvezető. 4.) Rákóczi népe.* szavalja Horváth Lóránd. 5.) Kuruc dalok: tárogatón előadja Pendl Imre. 6.) Munkács felé: 1 felv. történeti színjáték. 7.) Szózat: játsza a hirschgyári zenekar. A bányatelep! iskola előadásáról referádánkat a jövő számunkban hozzuk. Nagygyűlés az elviselhetetlen adó­ terhek miatt. . A 20-án nagyérdeklődés mellett lefolyt nagygyűlésről részletesen, lapzárta miatt jövőszámunkban emléke­ zünk meg. Ez utóit is értesítjük a rádió tulaj­ donosokat, hogy folyó hó 25-én kedden este 8 órakor a Pannóniában megtartandó megbeszélésre föltétlenül megjelenni szí­ veskedjenek. Többek. Meghívó. A Kath. *Olvasókör f. hó 24-én Pünkösd hétfőjén délután 3 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagokat ezennel tisztelettel meghívja az elnökség. A közgyűlés tárgya a az épít­ kezés, Közli, továbbá a kör vezetősége, hogy a tervezett mulatság Pünkösd he­ lyett 30-án vasárnap lesz megtartva. Mátraszelo község közönsége a világháborúban elesett hősök emlékére Sándor Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánjá­ nak személyes részvételével 1926 junius hó 6-án délelőtt fél 12 órakor tartja meg, mely hazafias ünnepélyre a község elöl­ járósága teljes t. meghívja az érdeklődőket. Az ünnepély befejezése után közebéd lesz. Egy teríték ára: 5o.ooö korona. Felkér­ jük mindazokat, akik a közebéden részt* venni kívánnak, hogy ebbeli szándékukat junis 1-ig a kazán jegyzői hivatalnak be­ jelenteni szíveskedjenek. Megjegyezzük, hogy a Salgótarjánból érkező vendégek kiszállithatása céljából a salgótarjáni kő­ szénbánya r. t. a zagyvái rakodóról junius hó 6-ikán délelőtt 9 órakor vonatot fog indítani a Székvölgy bányatelepre, hon­ nan a mátraszdei bányavállalat iparvasutja szállítja be a vendégeket Mátraszele községbe. Ugyanezen nap délután fél 4 órákor a bányavasutakon vissza lehet utazni Salgótarjánba. A Kisterenye felől érkező vendégek részére a kisterenyei állomáson reggel 6 és délelőtt 9 órakor 8 — 10 fogat fog renelkezésre állani, me­ lyek a visszautazásnál is igénybevehetők lesznek. Meghívó. Salgótarjáni Kér. Szoc. Vasas Dalkör Műkedvelő Gárdája f. hó 23-án Pünkösd vasárnap este 8 órai kez­ dettel, az Omilyák-féle vendéglő összes helyiségében táncestéivel egybekötött zártkörű műkedvelői előadást tart. Kuglizó megnyitás. A Salgó­ tarjáni Acélgyári Olvasóegylet folyó hó 23-án Pünkösd vasárnapján nyitja meg nyári kuglizó helyiségét dijtekézéssel és tánccal egybekötve. Beléptidij: egyleti ta­ goknak és idegeneneknek személyen­ ként 5000 Tcor. kezdete d.u. 3 órakor. A Salgótarjáni Villamossági Rt. Igazgatósága a f év ápr. 31-én tartott ülé­ sén hozott határozatával a salgótarjáni járás Levente Egyesülete céljaira 500.000 koronát adományozott. A levente mozga­ lom nevében a nemes adományt hálásan köszönjük. A fényes sikerrel lezajlott Magyar Est bevételéből a Rendezőség 1,000.000 (egy millió) koronát juttatott a helybeli Levente Egyesületek zászlóalapja javára. A nagylelkű adományt hálásan köszönjük. A folyó évi május hó 17.-én meg­ tartott országos állatvásár forgalma a kö­ vetkező volt: Felhajtatott.* szarvasmarha (borjú) 559 drb., eladatott 309 drb.; fel­ hajtatott: ló (csikó) 257 drb., eladatott: 53 drb.; felhajtatott:.juh (kecske) 444 drb., eladatott: 419 drb.; felhajtatott ser­ tés 425 drb., eladatott 416 drb. Felhaj­ tatott összesen: 1685 drb'., eladatott össze­ sen: 1197 drb. Salgótarján, 1926 május 19, Nékám jegyző. A salgótarjáni Járás 4 km. mezei futóversenye Mátranovákon f év junius 6-án délután 4 órakor fest. Dél­ előtt 9 órakor leVértte zászlószentelés. A salgótarjáni Levente Egyesü­ letek és SBTC. atlétái f. hó 30 án 8 km.-es kegyeleti stafétát futnak a trianoni határtól, a főtéren levő Hősök szobráigStart 10 órakor Somoskőújfalunál a ha. Nteőtlr �Érdeklődésünkre a járási test­ nevelési Vezetőség a következőket mon­ dotta el a junius 3.-i levente-ünnepélyről. Hatvanan érkeznek városunkba — vala­ mennyien a Budapesti Torna Club tagjai, hogy művészies tornagyakorlataikban gyö­ nyörködjünk. 2.-án este érkeznek, amikor ünnepélyesen fogadjuk őket a kisállomáson. 3.-án délelőtt előkészületeiket teszik meg a pestiek. Délután 3 órakor kezdő* dik a torna a bányatelepi sporttelepen. Zenés szabad és szergyakorlatokat fog­ nak bemutati a B. T. C. hölgyei és tor­ nászai. Utána a B. T. C. football csapata játszik a városi négy levente egyesüle­ tének válogatottjával. (A válogatott csa­ pat névsorát a következő számunkban közöljük.) A S. B. T. C. pályáról az acél­ gyári Olvasó Egylet nyári helyiségébe vonul a közönség, ahol szórakoztatásuk­ ról bőven fog gondoskodni a rendezőség. Ezek közül kiemeljük a B. T. C* boxmérkőzését, a tombolát, szépségverseny stb. Este 8 órakor az Acélgyári Levente Egye­ sület a „Trianon" c. felvonásost adja elő. mely után reggelig táncolhat a fiatalság, A belépődíjakra vonatkozólag a követke­ zőket sikerült megtudnunk: A rendezőség úgy iparkodott a bélépődijakat megálla­ pítani, hogy a legszerényebb keresetű ember is részt vehessen az ünnepélyen vagy az előadáson, vagy mind a kettőn. Háromféle jegy lesz kibocsátva: 1) A dél­ utáni Sport ünnepélyre (d. u. 3—6 óráig) ülőhely 20, állóhely 10, családjegy (3sz.) 30 ezer K. 2) Az acélgyári előadás, stb-re (d. u. 6-tól) ülőhely 10, állóhely 5, csa­ ládjegy (4 sz.) 20 ezer K. 3) Úgy a dél­ után,-mint az estére érvényes jegy ára: ülőhely 25, állóhely 15, családjegy 40 ezer korona} Levente jegy egésznapra (álló) 5 ezer korona. A részletekről még tájé­ koztatni fogjuk közönségünket. A salgótarjáni kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 678/1926 tkv. szám. pénzben, vágy az 1881: LX. t.-c. 42 §-ában meghatározott árfolyammal számított óva­ dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpéznek előlegés bírói letétbe helyezéséről kikiáltott letéti elis­ mervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t. c. 147., 150., 170 §§.; 1908 XL. t.c. 21, §.). Az aki az ingatlanért a kikiáltási , árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­ pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­ annyi százalékáig kiegészíteni (1907: YLI. 25- §)■ Salgótarján 1926 évi április hó ^25 napján. Zelenka Ottó sk. kir. jbsági elnök. A kiadvány hiteléül Csömör Mátyás telekkönyvvezető. A starjáni kir. járásbíróság mint könyvi hatóság. 3046/1915 szám. telek­ Árverési hirdetmény-kivonat. Szklenár Istvánná végrehajtónak Kaskó Gyuláné sz: Boda Erzsébet végre­ hajtást szenvedő ellen indított végrehaj­ tási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 400000 kor. tőkekövetelés és járulékai behajtása vé­ gett a starjáni kir. járásbíróság területén levő Salgótarján rt. városban fekvő, sa starjáni 139 szu. tjkvben A I. 1 sor. 1443/163 lyisz. 20QÖ1 területű beltelek ingatlanból Kaskó Gyuláné sz: Boda Er­ zsébet B. 30 a. fele részben megillető jutalékára 777600 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban, elrendelte. Az árverést 1926 évi junius hó 8. napján d. e. 10 órakor telekkönyvi ható­ ság hivatalos helyiségében fogják meg­ tartani. Az árverés alá kerülő ingatlan a Starján és Vidéke hitelszövetkezet kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron végrehajtónak Vireczky Józsefné sz. Kö­ nem adható el. kény Margit végrehajtást szenvedő ellen Az árverezni szándékozók kötelesek indított végrehajtási ügyében a telek­ bánatpénzül a kikiáltási ár lO°/o-át kész­ könyvi hatóság a végrehajtási árverést pénzben, vagy az 1881:LX. t.-c. 42. §6 millió kor. tőkekövetelés és járulékai bán meghatározott árfolyammal számított behajtása végett a starjáni kir. járásbíró­ óvadékképes értékpapirosban a kiküldött­ ság területén levő, Salgótarján község­ nél letenni, hogy a bánatpénznek előleben fekvő, s a starjáni 946 szu-tjkvben ges birói letétbe helyezéséről kiállított a-}"2 sor 865/161. hrsz. (ház 580 sz. a. letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és udvar) ingatlanból vhajtást szenvedők és az árverési felttteleket aláírni (188|: B. 5. 6. sz. illetőségére 33,060.000 k-ban LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908:LX.t.-c ezennel megállapított kikiáltási árban; 21. §) azonban a c. 14. a özv. Kökény Antalné Az aki az ingatlanért a kikiáltási sz: László Verona, javára bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog fenntartásával árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban elrendelte. a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­ Az árverést 1926 évi julius hó 8 pított bánatpénzt az általa Ígért ár napján dél e. 10 órakor Starján telek­ ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1808: könyvi hatóság hivatalos helyiségében XLI. 25. §) fogják megtartani. Salgótarján, 1926. évi március 5, Az árverés alá kerülő ingatlan a Zelenka ottó sk, kir, jbsági elnök. kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem A kiadvány hiteléül adható el. Csömör Mátyás Az árverelni szándékozók kötések bánatpénzül a kikiáltási ár 10%*át kész­ lelekkönywezető. Árverési hirdetmény-kivonat. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1926-1928_00039.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1926_05_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1926-05-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 4. évfolyam 21. szám (1926. május 22.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom