https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/109c053d16c7732be483dc2d82e4b143.jpg 40ee25a5e03dc1db100e698c768d23ac https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1ced914a8b30f40b5e37768a5d2972b6.pdf fbd8b97a323c411989411272c1457a3d PDF Text Text MUNKÁS DEMOKRATIKUS HETILAP Megjelenik minden szombaton A miniszterelnök programmbeszéde — A főispán előadása az Ipartestületben — Városi közkonyha — Székházavatás — A házasságról — A nürbenrgi per — Nemzetiségi kérdés — Hirdetmény — Pártélet — Sport. 1. évíolyam. 41. szám. Ara 120*— P Salgótarján, 1945. december 8 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Hunyadi-utca nünket minden imperiálizmus minta­ A vármegye főispánja előképe, a hitleri Nómetorsrág felé, hogy adást tart az ipartestület aztán *.z se elégítse ki vágyainkat és nagytermében a szabadság nigy harcosai elölt orszá­ Mikor a várakozás nagy hónap* vá lennénk ároknak az erőknek, me gunk homokit épített háia úgyszólván A varosunkban hős /. bb idíje jában, mull év decemberében, először lyeknck anmi századon át murta!é*ai az első csapásra omoljon őss/e. szünetelő iskolán kisül tépműtrlo halottunk arról; hogy Debrecenben uj voltunk. A kü politikai biztosítékok m»lmunkásságot vármegyénk fő; p.nj.-.:»-n kormány alakult, a magyar nép kor­ Második fontos bejelentése volt a lett a belső biz’o-itékok megteremté mánya, édes remény szállta meg a minisztereinők r ek az eddig imperialista 1 sét is bejelentette a miniszterelnök. I dr. Bda*>a GfUánuk vŐjJj-i v -<•• i szivünket Vége tehát az úri klikkek politikával való öntudatos szakítás- Egy u' demokratikus jogrendszer kör- be: „Kormányzat és dvm-jt.ácij‘ cí­ párnázott ajtók, az elaltatott nép háta Jól tudjuk, hogy hány, egvébkent ta vonalait rajzolta fel, melyben bennün­ men A főispán eiőadas** t hó 10 r-tj mögött tö lénÖ egyezkedéseinek, vége Ián jószándeku. honfitársunk álmát za­ ket igeU közelről érdeklő egyik tétel a d. u 5 órakor az •pjrukhdel be őse­ m b szárnta<an hamis eszközeivel varja meg még most is ez a bejelen­ bánták államosítása. Vasúti közleke­ gében tartja meg rövid :t ü-nr ke » .v.'g-vhat’ott képviselőválasztások által tés. A magyar irredenta, a tehetetlen dési hálózatunk megújítása és teljessé , ben A város notgarmettere k<i a intgalbpozo'.l pagybirtokos és tőkés reakciós magyar múlt e les/edeltu s tétele, az árak és fizetések összebsn ’ várt« közönségét, hogy az e őadi>on, uralomnak és itt van, végre itt van a mézesmadzagja, ma is ott lebeg sokunk golasa egy mozgó bérskála segítségével, j mely u magyar tár:ad.>otu r - kő;tg.it magyar nép bizalma alapján megszü­ szája előtt. De ennek a veszedelmes az infláció pénzügyi megtkadályozás* gatás demokratikus á’ii’aku'ásiban is ■ figyelemre mél’ó lelen — gneK t<hint­ lető uj magyar kormány. álomnak önkéntelen álmod M elfelejtik voltak azok a főbb pontok, melyeknek A remény édes ize akkor sem rnindeofaj'a imperiá'izmus és jelen csel­ bejelentésében jó Ígéretét látjuk a ma­ hető minél nagyobb számban jelente­ nek meg vált keserűvé szánkban, mikor meg­ ben a sajátos magyar imperiáúzmus gyar demokrácia jövőjének. tudtuk, hogy ez a kormány jóformán nemzetromboló következményeit. Min A miniszterelnök őszinte, nyílt ciak nehány magyar vármegye kül­ deníajla imperiálizmus a be-ső nem I szavai mindnyájunkat bizalommal töl döttjéből áll, az uj nemzetgyú és szinte zetbetegségek hamis kü ső gyógyszere, tenek el Epitő feladataik nagyobb, csuk alkalomszerűen állott össze és a az üres hatalomvágy embertelen kié­ vagy inkább nehezebb részén bi/onyo kormány nagyon felernás összetételű. lése, mely meggondo áa nélkül viszi ’sn túl vagyunk, az Igazi erőpróbát Mert ugyanakkor bizonyságot éreztünk mészárszékre a nemzet legjobb erőit, már kiáltottuk, bármilyen nagyok is Egy régen vajúdó kérdés old dotl afelől, hogy egy frissen lábrakapó de csak azéit, hogy a történet örök ta legyenek "a még ezután ránkváró ne mnkrácia delegáltjai ők és hogy a ké­ nusága szerint, aivatagot teremtsen az • hatágúk, a bátor, határozott építő i meg Salgótarján megyei v*ros hoz sőbbi kibontakozáshoz, az egész ország emberi ku túra helyen A magyar im 'akarat előtt többé már nem lehetnek > konyhájának felállítása v«', awe'yr-zelhozzászólása idején, elegendő mód lesz pcrializmus utjának pedig közvetlen f követkézenJő nehéz len hónapokban akadályok. | meleg étellel látja el a város arrs rzarra, hogy megfelelő emberek töltsék szemlélői es szenvedői lehettünk: a Dr. V. Gy. be az ui n agyar politika életsorait. ; szoruló lakosságát. sok hamis jelszó vakon vezetett ben. A közkonyhát a MNDSz, a hely­ Azóta majd ■ egy év mu t el A beli Nemzeti Segély és Salgótarján me­ magyar történet páratlanul a ló éve. gyei város kezelésében a Nemzeti SzálParatían a szenvedésekben és nélkü­ ; loda helyiségében á‘btják fel. lözésekben, páratlan a hősiesen vállait A közkonyhán étkezhetnek azok, harcban, küzdelmekben, páratlan az Folyó hó 1 én tartotta a bányai volt a jellembeli ellentét Lidi és anyja* í akiket a gyárak üzemibizottsága, vagy úgyszólván földig lerombolt ország újjáépítésének munkájában, de páratlan Madisz kerü et sr^kbázavatását, minek Gálné közölt. Gálné annyira talán nem pedig a város szociális ügyoszt atya főként abban, hogy a kínban született keretében az „Eső" cimü színdarab harpia és alig hisszük el, hogy Lidi ! ajánl a MNDSz, a Nemzeti Segély és demokrácia nem maradt álomnak, szent került berr.u’atáara anyja Gábriel Mária sikert aratott, í Salgótarján megyei város által kijelölt ' A demokrácia diadalmaskodása mint Gálné, de fe fogásban kicsit túl­ 1 és a polgármester e'nöksége alatt fel­ törekvésnek és nem sodorta el az örök magyar reakció szennyes hulláma, ha óta ez volt az e’ső komoly előadás, zott. Vágvölgyi Irma a másik női lő- ál.itott bizottságnak. E bizottság álla­ nem elpusztíthatatlan gyökeret vert és' amit' városunkban láttunk. Abban a szerep'ő kezdetben kicsit félénken pítja meg az>, hogy ki jogosult a köz­ ma mint életerős fa bonthatta ki duti reményben, hógy ezt hasonlók, vagy mozgott, de a harmadik felvonásban konyhán való étkezésre és megái:.* pitlombozatát a magyar föld fölé. A jó még értékesebbek fogják követni, von teljesen érvényesítette tehetséget. Ba­ ‘ ja art is, hogy ki részesülhet a közügyért |ól végzett munka meghozta juk le a tanulságokat belőle. logh jóságos a’akját dr, Vass Gyula i konyhán ingyené* ellátásban és kik Az előadás előtt Tordai Rezső, a testesítette meg az eredeti elgondolás­ j azok, akik önköltségi, illetve teljes gyű nőiesét: az összeomlás kezdetét követő egy esztendő végén meg lehe-- bánvai Msdisz elnöke szólt - a kö­ hoz híven. | árat íiretnek. tett tartani az első demokratikus vá zönséghez — Rámutatott tömören a Jelentkezni a Nemzeti Segély iro A többi szereplőt egyenlő, ko­ lasztást, ennek eredményeként szóró Madisz nagy elhivatottságára, s hogy moly dicséret illeti meg. Maruzs Ele­ i dájában lehet, ahol az igénylők jelentsabbra fűződött a demokratikus pártok melléje kell állnunk, ahogy a Bánya mér, Becski József, Végvári József, í kezési ivet töltenek ki, mely az aján­ kormányzó egysége és most a nemzet­ meg is rnu'atta most, É'elre kelt a Lévai Árpád, Almás Zoltán, Tóth lás után a bíráló bizottság elé kerül. gyűlés megnyitásán az ui magyar Madisz komnly ottbonalapitási vágya, Gyula. Ktizs Lajos híven jelenítettek A közkonyhán étkezők a kenyerei tar­ miniszterelnök, T i 1 d y Zoltán, A azékhfz nagyterme vidéki kamara­ A színdarabot Koltai Imre rendezte s toznak magukkal hozni. . az annyira óhajtott rend bizonyossá színház céljaira felel meg legjobban a babér első sorban illeti őt. Várjuk, A közkonyha veielősige gon­ gának ígéretével léphetett az ország Kb 300 ülőhelyet he yezhetünk el : hogv tudását továbbra is a köz szol doskodik arról is, hogy ne csak meleg színe elé. benne. A színpad egy kicsit szűk, de gálalába állítja, városunkban komoly étet, hárem meleg helyiség is álljon A miniszterelnök mindenekelőtt köunyen kezelhető. művészeti színvonalra emelje a tehet­ rendelkezésre. a demokratikus rend legfontosabb bi«A nyitóelőadást három előadás­ séges ifjúság színművészeti megnyilváA mai nehéz viszonyok között tositékát emelte ki: a Szovjetunió bi­ ban nézte meg a tarjáni közönség : nulását a ezzel a közönség ízlésének a i csak ebédet tud a közkonyha adni, zalma megszilárdításának és a zsúfolt széksorok mellett Az „Eső" nevelését is szolgálja. A Hiúság lelke­ azonban minden lehetőt megtesz ab­ Szovjetunióval való gazdasági és lelkes és tehetséges gárdája általános sen dolgozik azokkal, kik fiatalos lé­ ban az irányban, hogy az étkezőknek kulturális kapcsolatainak továbbfej­ sikert aratott a komoly kritikák honá­ lekkel, segíteni akarással állnak.mellé­ vacsora is álljon rendelkezésre. lesztésének szükségét. Mindnyájan ban is Szabó Imrét Balázs László ala­ jük, mint pl. Koltai Imre, dr. Vass A konyha felállítása körüli mun­ jól tudjuk, hogy, mennyire fontos ez kította. Jó alakításában (éreztük) talán Gyula, Tordai Rezső. kában közreműködött úgy a gyárak, Európa és a magunk életének nagy nagyon is, a magyar paraszt és a kissé A színpadot a rendelkezésre álló mint a város vezetősége, azonban a viharában, melyet annyi ellentétes és csiszoltabb, de már puhultabb iparos kevés anyaggal Is ötletesen állították konyhát fenntartani Csak úgy lehet, ha veszedelmes érdek, indulat támaszt, a jelleme közötti ellentétet. Néha talán össze. A sikert Herták Gizella és az az eddigi támogatást a konyha a jövő­ hatalmas, népi Szovjetunió az a meg­ a kelleténél több érzelgést vitt bele a az ügyelő is előmozdította. ben is élvezni fogja. Lebegjen mind­ dönthetetlen szikla, mely megvédheti szerepébe, de egyes jeleneteknél meg­ Hasonló reménnyel nézünk az annyinak szeme előtt az a körülmény, fiatal demokráciánkat és ezzel együtt kapó őszinte volt a kifejezése. Acélgyárban karácsonykor szinrekerülö hogy sok éhező és fázó embernek az Szamecz Ilonka Lidi szerepében demokratikus szellemű H Gy.: „Isten, a konyha fogja lehetővé tenni, hogy a életünket a külső és be’ső ellenséges erők szüntelen rohamától. Vele együtt annyira vonzóan nemes, tiszta alakot Császár, Paraszt", da ü darab elébe. súlyos, nehéz téli hónapokat átvészelje győzünk, mert győznünk kell, nélküle nyújtott, amit talán ilyen mértékben Csak így tovább a megkezdett és ezért kérünk mindenkit, hogy a azonban bizonyosan ismét martalékai* nem is érdemelt volna meg Lidi. Sok utón, a komoly munka felé! konyha munkáját támogassa. A miniszterelnök programmbeszéde Megindult a városi közkonyha A bányai Madisz székházavatása �2. 1945. dec. 8 Néhány szó a "606-os kísérlet" című film előadásához Kényes és hálátlan dolog begyökeredzett szokásokat megboly­ gatni és mégis meg kell tenni, ha azt akarjuk, hogy kulturális téren is bekövetkezzen egy gyökéres átalakulás. Hja Ehcenburg szavaival élve> a lel­ kek újjáépítése! Ha nem beszélünk róla szinte unalomig, nem számítha­ tunk kulturális fejlődésünk gyorsabb ütemére. A múlt rikoltó kísértése még mind g bennünk van, még mindig azok a filmek és előadások örven­ denek nagy látogatottságnak amivel a reakciónak mindig sikctült elérni a ceUafi elterelni a dolgozók figyel­ mét a valóságtól ölesek es fantáziák világát operetteket, meseautókat, szávai az elérhetetlen délibábok va­ lóságát adták táplálékul a dolgozók­ nak. — sokszor szerencsétlenségbe döntve fiatal lányokat, akik élé olyan | látszatlehetőségeket varázsoltak, hogy csak a szépségén és az ügyességen múlik, hogy valakibe egy vezérigaz gató beleszeressen és .oltárhoz* ve r.essen ^em egy életet rontott meg már a lélckmérgezö silány könyv, vagy film. Elég volt belőle! Hitler első háborús lépését az zal a mondattal kezdte hogy .cin kaszt a népnek, hogy ne gondolkod jón.' Ezzel szebben Lenin, a népek . nagy tanítómesterének az első építő teresei .ui kultúrát, könyvet a. nép neki" A kultúrán keresztül kell meg tanulni gondolkodni és itt kell ki térni magunk megbirálására Néhány nap előtt a fiímszin házban egy tudományos kulturfilmet láthattunk, a .606 ik kísérlet' el­ men. Egy önfeláldozó, melegszívű, emberszerctő ötvös küzdelmét láttuk az orvosságért amellyel emberek millióit mentették már a legrutabb betegségtől. És a moziterem üres volt! Üres volt ugyanakkor, amikor más émelygős tartalmú filmoperett nél, vagy csim bumos cowboy filmnél tömve van a terem. Még feketén is megveszik a jegyet! Ugyanígy van ez a Szabad Líceumnál is. Nem öncélból tatfiák ezeket az előadásokat, fi ka ternyi hasznuk sincs belőle, mindössze ki akarják emelni az embereket a tájé­ kozatlanságból a tudás síkjaira és nem sikerül Miért? Azért, mert a múlt kísért még mindig. A talmihoz, a silány vásári portékához szokta főtt népnek nincs türelme végig haígatni a felvilágosító tárgyú előadd sokat. Ezen sürgősen változtatni kell, mert a mi stelleműnk uljdépité. sérül van sző; amit nem vehet majd senki el tőlünk. „A hatalom tudás, a tudás hatalom “ Ha ezt tartjuk szem elö f, rövidesen megtanulunk gondolkodni akkor a magyar nem zetre a külföld is más szemmel fog! nézni. D T. Meghívó. A Sa’gótarjéni Acélgyári MKP, Madisz és a Madisz cserkészcsapata együttesen dec. 16—23 ig karácsonyi kiállítást rendez a volt tiszti kaszinó termeiben. A kiállítás keretében egy Li iputi ország töredéke lesz bemutatva ugv « gyermekeknek, mint a felr őtteknrk. Minden villamos erővel működik. Vonatok, vízimalom, tzélmalom. Egy gvári műhelyben gépek működ-ek. Leinek repüőgápek, autók, lovas­ ke esik, vár és sok sok látványosság, amilyet még a salgótarjáni közönség) nem látott. A házasságról A házasságot rendszerint eljegy­ zés, azaz kölcsönös házassági ígéret szokta megelőzői. Ez régebben kölcsö­ nös stipulációk formájában, utóbb formátlaoul történt, hajdan a menyasszony apja és a vőlegény, napjainkban a je­ gyesek között. Az eljegyzés tényével a menyasszony biztosan reméli, hogy az ut a házassághoz vezet. A vőlegény azonban sokszor azt hiszi, hogy ebből az állapotból veszélytelenül el lehet futni Azonban az eljegyzés bizonyos fokú kötelezettségeket jelent a leiekre. Azt mondhatnánk, hogy maradni, vagy fizetni kell. Vagy házasságot kell kötni, vagy viselni a következményeket. Az eljegyzéstől alapos ok nélkül visszalépő jegyes kötelezve van a másik félnek, vagy annak rokonaitól kapott alkalmi ajándékokat visszaadni és felelősségre vonható azokért az Igazolható károkért, amelyeket jegyesének, vagy jegyese szüleinek házassági Ígéretével, vagy ígéretével kapcsolatos cselekedetével, vagy mulasztásával okozott. Meg , kell fizetni az eljegyzés költségeivel előállott kiadásokat is. Érvénytelen az eljegyzés, ha a házasság megkötése elháríthatatlan aka­ dályokba ütközik. Ha a menyasszony atyja nem tesz eleget a hozományra vonatkozóan tett és bizonyítható ígéretnek, ebben az esetben a vőlegény az eljegyzéstől jo­ gosan. visszaléphet. Az ilyen ígéretből érvényes kötelezettség is származik és ennek teljesítése per útján is kényszerít­ hető. Ezek szerint a vőlegény nem tartozik belenyugodni abba, hogy csak szerelemből nősükön. Meg lehet támadni a házasságot, ha a másik fél, valamely léayegee »*•mélyi tulajdonságát elhallgatta és ezáltal házastársit megtévesztette, minden olyan személyi tulajdonság, amelyről fellehető, hogy a házasságot megtámadó fél, ha tud erről a tulajdonságról a házasságot nem kötötte volna t*eg. A házasság kimondottan erkölcsi Intézmény és az anyagiak mellett szük­ séges, hogy szilárd erkölcsi alapokon nyugodjon, a házastársak egymás iráni való feltétlen szereidén, megbecsülésén, de főkénf az egymás iránt való hatá­ rozott bizalmon alapul. A Kúria Ítéletei szerint a házas­ élet ügyeiben a férjet illeti meg a döntő szó, a lakóhely megválasztásának joga is. A feleség férjét követi, de a feleség megokolt ellenvetéseit figyelembe kell vennie. Egyik házastárs sem kötelezhető arra, hogy a másik házastára, szüleivel együtt lakjék. De nem tartozik a feleség férjél — kinek megfelelő elhelyezke­ dése nincs — a bizonytalanságba követni A férj kötelessége, hogy feleségét mindenkivel szemben kellő védelemben részesítse. Válóok, ha a férj szülei bántalmazzák, sértegetik menyüket és a férj ez ellen nem nyújt védelmet, de viszont válóok az Is, ha a házastárs szülőjével szemben kíméletlen, durva magatartást tanúsít. A háztartás vezetésének joga a feleséget illeti. Válóok tehát, ha a férj a háztartás vezetését nem a feleségére, hanem másra bizza a feleség hozzájá­ rulása nélkül, vagy az éléstár kulcsait nem a feleségére, hanem másra bízza. Válóok az is, ha az anyós le­ kicsinylőén nyilatkozik a háztartás vezetésére vonatkozó képességeiről. A feleség íőztjének megokolatlan vissza* utasítása szintén lehet válóok, de koz­ máé étel el nem fogadása, bár ha a mezesbetekben a férj meg is ette azt, a Kúria szerint is megokolt A (érinek feleségével szemben fegyelmezési joga nincs, Így sajnos a pspucs kormány ellen a Kúria sem tud védelmet nyújtani a férj részért. Bontóok a család eltartásának szándékos elhsnyagolása, de ha a csa­ ládfő önhibáján kívül v0ztelte el ál­ lását, ez nem róható tér' éré. A beteg feleséggel szemben tanúsított rideg közöny és a házastársat megillető bi­ zalom megvonása válóok. De válóok az is, ha a házastársak közül valame lyik vagyoni viszonyaikra nézve nagyobb értéket jelentő vagyontárgyat a házas­ társ előzetes hozzájárulása nélkül elidegenit. A házastársak egymással szem­ ben hűségre vannak kötelezve, de még! arra is, hogy tartózkodjanak olyan magaviselettő1, amely erkölcsi szem pontból jogos gyanú keltésére alkalmas és a bázsstárs jó hírnevére árnyékot vethet. A házastársak legszigorúbb köte­ lessége a gyermeknek erkö'csi nevelése és a szülők megbecsülésére va’ó neve­ lése. Ez még akkor sem mel'őzhelő, ha az egyik házastárs súlyos botlásokat követne el. A gyermeket úgy kell ne­ velni, hogy testvéreitől el ne hidegül* jön. Ennek ellenkezője házassági bontó­ okul szolgálhat. A házastársi kötelesség súlyos megsértése az, ha az anya a beteg gyermekével szemben a kellő erkölcsi és anyagi gondosságot elmu­ lasztja. A házastársosk jogos oknélküli elhanyagolása válóok. Az elhagyott bázastársboz való visszatérés békítő kö zősség visszaállitásához elmarsdbafat lanul szükséges, de ezt a házastárs visszautasítani nem jogosult, kivéve a hűtlen elhagyás esetén. Ezt a házastárs megbocsátani nem tartozik. A családi éleiben a férj és fe'erég teljesen egyenrangú tényező és mind kettőjük egyedüli célja lehet az erköleit alap szilárd megteremtése, mert enélkül boldog házassági élet el sem képzel­ hető. Szeretet nélkül a családi tűzhely melege kialszik és ennek legtöbb eset­ ben a nemzet kincse és jövője a gyer­ mek lesz az áldozata. A családi tűzhely melegének ápolása, a gyermek neve­ lésének feladata, a nő hivatása Az itt körött bírói Ítéleteket dr. Boda Gyula „döntvénytáré**-ból idéxlem. — (Cikkíró) A bányászok és Ipari munkások a ma gyar gazdától várják a kenyeret! December 3-án volt József Attila tragikus halálának évfordulója. Emlé­ kezzünk rá 1 Tiszta szívvel Nincsen apám, se istenem, se se bölcsöm, se se csókom, se se anyám, hazám, szemfedőm, szeretőm, Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendős hatalom, Hun esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, Hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell embert is ölök. Elfognak és felkötnek, Áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szivemen. . József Attila. Az árdrágítás és fekete­ kereskedelem a börtönbe futtat! Szerkesztőségei órák mindennap 3—6 ig. A nürnbergi per Parancsra irtották az orosz foglyokat A Nemzetköz)* Katonai Törvény­ szék november 30-i, esti ülésén Lachausen vezérőrnagy tanúvallomása szerint a németek külön parancsban ha­ tározták meg a szovjet hadifoglyok el eni kegyetlen intézkedéseket. Reinicke tábornok a német főparancs­ nokság egy ülésén konkrétan beszélt ezekről az intézkedésekről és kijelen­ tette, hogy közéjük'tartozik a foglyok tömeges agyonlővése is Ezzel a gondolattal —r mondotta Reinicke — meg kell barátkoznia min­ den tisztnek, aki nem mindig érzi, hogy nemzeti szocialista államban él. Ezen az ülésen esett szó a szovjet hadifog­ lyok kiválogatásáról is. Énnek értel­ mében az SD a hadifoglyok közül kiválogatta a zsidókat, a politikai mun­ kásokat, általában az értelmiségieket és ezeket agyonlőtték. Lacbausen tábor­ nok kijelentette, hogy a fogolytáborok­ ban tartózkodó tisztjeitől több hivatalos jelentést kapott a szovjet hadifoglyok tömeges kivégzéséről. E tényről csak­ nem az egész német tisztikar tudott. A parancsok minden esetben a haderő főparancsnokságától szir­ énázták. Lachausen a továbbiakban elmon­ dotta, hogy a német légiflotta még * háború kitörése élött, 1939 ben, meg­ kezdte felderítő útjait, melyeken a pilóták Londont, Leningrádo', Lengyelország, Magyarország < Délkelet Európa városait fényk> ( pezték. j Ezutáo a vád éa a védelem ac ‘ fel keresztkérdéseket a tanúnak, deoko altábornagy, a vád szovjet i . viselője, a keresztkérdések folyam megállapította, hogy a német parancsnokság külön k • képzésbon részesítette a reakciód ukrán nacionalisták csapatait. Ezeket szabotázs, diverziós és provo­ kációs tevékenységre használták fel a Vörös Hadsereg háttérségében. A kér­ dések folyamán az is kiderült, hogy az SD csapatok krími hadifoglyok tömeges kivégzését hajtottak v/gre Hess ezen az ülésen vallot'a be. hogy teljesen épelméjű. ■ A Nemzetközi Katonai Bíróság december 1 i, délelőtti ülésén Lawrenee biró bejelentette, hogy Hess teljes mértékben felelős tet­ teiért és bűntársaihoz hasonlóan fognak íe’ette ítélkezni. Lawrence bejelentése után a vé­ delem adta fel kérdéseit Lachausen tábornoknak. A tanú válaszaiból ki­ derül, hogy az SS, SD és Gestapo alakulatok­ nak mindig és mindenben szabad kezük volt. Az SS több szabotázst és provokációt követett el lengyel egyenruhában, hogv ürügyet teremtsenek a lengyel nép ki­ irtására. Lachausen szerint Kcitel 1940ben parancsot adott Weygand tábornok meggyilkolására és Giraud tábornok „eltüntetésére". ősbemutató az acélgyárban Néhány hónappal ezelőtt kezdte' meg az acélgyáti műkedvelő gárda „Isten, C«ászár, Paraszt" című törté­ nelmi drámájának próbáját. A hatal­ mas mű rendezése a befejezéshez kö­ zeledik. Az 'előadás december 25**n lesz megtartva az Acélgyári Olvasó Egylet dísztermében. —- Értesülésünk szerint a bemutatón a szerző is meg fog jelenni. �1945. dec 8 Hogyan oszlik meg a vállalatok haszna a Szovjetunióban? A szovjet vállalatok és gazdasá­ gi szervezetek haszonnal dolgoznak. Azokat az árakat, amelyeken ők az általuk termelt árúkat eladják, a kor­ mány határozza meg Ezek az árak pedig figyelembe veszik az összes ter­ melési t költségeket és némi hasznot. Természetesen a haszon mértéke a nép­ gazdaság nem minden ágában egyforma leggyakrabban a tervek a hasznot há­ romtól tiz százalékig irányozzák elő. A vállalatok vezetői nemcsak arra tö reksrenek, hogy megkapják a számukra engedélyezett hasznot, hanem arra is, hogy ezt fokozzák, Amennyiben pe . dig szabott árakról van szó, amelyeket nem lehet emelni, úgy két eset lehet­ séges: vagy csökkentik a termelés költ­ ségeit, vagy pedig jobb minőségű ter­ mékeket állítanak elő. Végül mindkét eljárást egyidejűleg lehet alkalmazni. Tegyük fel például, hogy a terv sze­ rint egy méter szövet előállítására a gyárnak két rubelt kell fordítania, a szövetet pedig két rubel 15 kopekért adhatja el, vagyis minden méter után a haszon 15 kopeket tesz ki. Hogyan * lehet tehát a hasznot növelni? A gyárigazgató a munkások és mérnökök segítségével arra törekszik, hogy a termelési költséget csökkentse. Erre több mód van. Néha sikerül a ' fűtőanyag mennyiségét csökkenteni, vagy pedig a szövetnél a fonallal vagy festékkel takarékoskodni. Ha pedig a oinöséget javítjuk, a haszon ugyancsak növekszik. Tegyük fel például, hogy a terv szerint az elsőrendő szövet 75 százalékos, a másodrendű 20 százalé­ kos, a harmadrendű 5 százafékos fel­ dolgozást igényel. Ha a gyárnak sike­ rül oly ‘ módszerekét találni, melyek mellett, mondjuk a másodrendű áru csak 10—12 százalékban, a harmadren­ dű pedig egyáltalán nem volna, úgy ••bben az esetben az az ár, melyet az ói'ztermék elér, emelkedik s így a haszon nagyobb lesz. A Szovjetunió­ ban mindenképpen elősegítik azt, hogy a haszon nagyobb legyen annál, amit a terv irányoz elő, mert ez nagyobb** fokú árutermelésre és ennélfogva a népesség jólétének fokozására vezet Az állam azonban ügyel arra, hogy a vállalatok ne dolgozzanak túl­ ságos haszonnal. Ha pedig az átlagos haszon túl magassá válik, az állam csökkenti az árakat. Hogyan ősz ik meg a haszon a Szovjetunióban? Legfontosabb részét ama vállalat kiterjesztésére fordítják, amely vállalat ezt a hasznot elérte. Micden vállalat évenként uj beruhá­ zásokat követel: új műhelyeket kell felállítania, uj iparvágányokat építenie, vagy néhány uj szerszámgépet kell be­ állítani stb Ilyen kiadásokat a vállalati saját összegyűjtött pénzéből folyósít. A vál alat munkásai közvetlenül érdekel­ tek annak a vállalatnak a kiszélesítő sében, amelynél dolgoznak Érdekeltek annak korszerűvé tételében s a mun­ ka feltételeinek megjavításában. A ha­ szon másik részét a válla'atban dolgo­ zók szükségleteinek fedezésére fordít­ ják. Ezekből az összegekből építenek uj lakásokat a munkások és alkalma­ zottak i észére (azokon az építkezése­ ken felül, amelyeket az általános te*v értelmében teljesítenek), továbbá gyári klubokat, sladiohokat, kultúrpalotákat, gyeimekkerteket stb. A Szovjetunióban nehéz oly vállalatot találni amelynek ne volnának ilyen intézményei. Ezeket azokból a pénzöi'zegekből tartják fenn, ame yeket a vállalat felhalmozott. Mi-; néi nagyobbak ezek a felhalmozódások, annál nagyobb az az összeg, amelyet a vállalat szükségleteinek fedezésére for­ díthatnak. Nem csoda, hogy a szovjet vál- lelátok munkásai és alkalmazottai ta­ karékosan és gazdaságosan bánnak az anyagokkal, szerszámokkal és felsze­ reléssel és arra törekszenek, hogy a tegnagyobb takarékossággal éa a mun­ ka termelékenységének fokozásával gyarapítsák ezeket a megtakarításokat A Szovjetunióban érvényes tör­ vények szerint a hasion egyrészét a pénzügyi szervek szedik be és az ál­ lam általános szükségleteire: az ország védelmére, iskolák, kórházak és más kultúrintézmények építésé*e és fenn­ tartására fordítják. Miután a haszon egyrészét a szükséges befektetésekre fordították és a vállalatnak is kiutalták a neki járó összegeket, még mindig jelentős, fel nem használt összegek maradnak fenn, amelyeket azokban <a vállalatokban, amelyben ezen összege- két felhatalmazták, a biixoot el­ érték, nem lehet többé célszerűen fel­ használni. Az állam ezeket a szabad összegeket összegyűjti és a gazdaság uj againak fejlesztésére, valamint az ország uj .iparvidékeinek kiépítésére fordítja; Az utolsó busz évben a Szov­ jetunióban létesített számos vállalatot az Uralvidék és Szibéria, valamint a nemzeti köztársaságok ipari fellendü* lését, továbbá az egész szovjet gazda* ság óriási megeröiödését a szovjet gaz­ daságban elért megtakarítások tették lehetővé. . , Ez tette lehetővé, hogy a Szov­ jetunió külföldi kölcsönök nélkül, csak saját erejére támaszkodva biztosítsa a népgazdaság állal igenyelt szükséges tőkebefektetéseket. Ez tette lehetővé, hogy hatalmas Összegeket fordítsanak a tudomány és művészet a közoktatás és közegészségügy fejlesztésére, vala­ mint a népesség anyagi és kullurnivóiának szakadatlan emelésére. A. Bírjukov Nemzetiségi kérdés a háború utáni Európában (Folytalás.) pedig elhatározzák magukat ezek a így például több esetben a vá­ népek a béke érdekében elkerülhetet­ rosok nemzetiségi összetétele elüt az len operációra* a német lakosságot egyes őket környező vidéki területek nem-' országokból Németországba visszatezetiségi összetételtől. | lepiteni Egyidősen azonban nem szabad Európa háború utáni alakulásá­ elsiklani a népeknek ama érthető vá­ nak időszakát a kölcsönös nemzetiségi ggyá fölött sem, hogy nemzeti államot viszonyok komoly átértékelése jellemzi teremtsenek maguknak, azaz olyan ál­ A lengyel nemzetiségi állam megleretalamokat amelyek a valóságos lehető­ | lése éa megerősitése, a föderatív elv ségek mértékében etnikailag homogén * megvalósítása Jugoszláviában, a ma­ lakossággal rendelkeznek. A történelem gyarok éa románok közötti normális tanulságai megmutatják, hogy a nem- I kapcsolatok helyreállítása Erdélyben} a zett állam megterem lésére irányuló tö 1 csehek és szlovénok közötti barátság rekvések a feljődés tényezői. biztositása, a Németország határén lévő Ebből következik az a követelés,; államok megszabadítása a német kisebb­ hogy bizonyos nemzetiségi kissebsége- ségektől, mindezek kétségtelen ered­ ket azoknak az államoknak a terüle­ ményei a nemzetiségi probléma meg­ tére telepítsenek át, ahonnan szám az­ oldásának — demokratikus alapon. nak. Ezt a követelést most néhány ér­ Mindezek a jelentős lépések a dekelt állam különös szívóssággal, mint nemzetiségi problémának a pozitív meg-, a nemzeti kisebbségek kérdésének sark­ oldása a népek egymás közötti baráti pontját állítja be. Itt elsősorban Len­ viszonyának megerősödése felé meg gyelország, Csehszlovákia, úgyszintén teremtik egy tartós béke előfeltételeit Magyarország német kisebbségeiről van Ezt a népek közötti béke és a népek szó A német kisebbségek problémáját szabadságának barátai csak örömmel külön hely illeti meg és azt a nem­ üdvözölhetik. Vége. zeti kisebbségek kérdésének összkomplexumából ki kdl emelni. Itt az álla­ mok külső éa belső biztonsága, táras­ A „Hangya” közgyűlése dala i baladásuk alapvető érdekei fo­ rognak kockán. A kérdés tárgyalásá­ A szövetkezet! gondolat a de-, nál nem szabad megfeledkezni arról a mokráciában fokozottabb figyelmet ér­ politikai éa gazdasági szerepről, ame­ demel. Erre Salgótarjánban is rájöttek lyet a német kisebbségek Közép- és a demokrácia igaz hívei, a bányák és Délkelet Európa országaiban játszottak. gyárak munkásai. így történt azután, A legutóbbi idők eseményei is hogy a salgótarjáni Hangya Szövetke­ mételten megerősítik a jogosságát és zetbe tömegesen léptek be és ennek méltányosságát az ilyen törekvéseknek. következményeként a dec, 1-én tartott Elég, ba a Csehszlovákiában, Lengyel­ közgyűlésen kiegészítették az eddigi országban és Magyarországon leleple­ vezetőséget. zett német terrorszei vezetékre gon­ Az igazgatóságba megválasztották: dolunk, Az áttelepítés kétségtelenül ke­ Aczél Béla, Bozó György, Fenyvesi mény rendszabály. Itt azonban — job­ János, Kakuk Deák István, Kun Barna, ban mint másból — helye van a shakes- Miklós Gáspár, Szoő Pál, Wiesinger pcarei bős szavaira való emlékezésnek: Károly. A felügyelő bizottságba megvá­ „Súlyos okok, sú'yoe tetteket váltanak ki". Egy ilyen tömegátlelepités nem lasztották ; Boros Antal, Borsányi Jó­ folyhat le rendszertelenül, hanem azt zsef, Csupán Sándor, Grósz József, dr. tervszerűen és szervezetten kell ke- Hinnél Pál, Jancsó Imre, Krayer Ferenc, dr. Mészáros Pál, Mátyus László, Zupkó resztülvinnf. Ez az operáció szükséges és el­ Elemér. kerülhetetlen, ha tartós európai rendet A vezetőség kiegészítése annyit akarunk megteremteni és az államok jeleni, hogy a szövetkezetét a közel­ külső és belső békéjét meg akarjuk jövőben a demokrácia szolgálatába ál­ erősíteni. lítják, aminek feltétlenül hasznát fogják Most a legteljesebb határozott­ látni a dolgozók tömegei. sággal a következő dilleroa előtt állunk vagy a pángermanizmus állandó fényé getése alatt maradnak meg Európa! Olvasd a népei, — ami a forrása volt a kondik SZABAD NÉP-et! tusoknak, általános bizonytalanságnak Ez a magyar dolgozók lapja! t és elkerülhetetlen háborúnak, — vagy 3. Salgótarján m. város polgármesteri hív. 12677—1945 sz. Tárgy : A bázadóra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosítása és kiegészitése. Hirdetmény. A 9970—1945. M. E. sz.-rendelet alapján közhírré teszem, hogy a kivetett házadó törlése kérhető azután a nyersbázbérjövedelem után, amelyet az 1606—1944 M E, számú rendelet valamint az u. n. zsidójavak kezedé­ vel megbízott kormánybiztos, vagy a volt nyilaskeresstes párt intézkedése folytán postatakarékpénztár! zárolt számlára fizettek be. A nyersbázbérjőiedekmrek vá­ zolt számlára történtbefizetését a postatakarék pénztári befizetési lap el­ ismervényével kell igazolni. Törölhető továbbá a házadó olyan épület (épületrész) nyersházbérjövedelme vagy baszonértéke után, amely­ ből a bérlőt, vagy saját használata ese­ tén a ház tényleges birtokosát, vagy azt a személyt, akinek az épület (épü­ letrészt) az épület tényleges használa­ tát ingyenes használatra átengedte, az 1944 évben hatósági intézkedés folytán kiköltöztették, az épületet (épületrészt) . betak’áiozáe, vagy kényszer-összeköl­ töztetés céljaira igénybevették és ezérí sem bért, sem téritést nem fizettek. 4 — Törölhető továbbá az olyan épület tekintetében is, amely katonai célokra történt ingyenes igénybevétel, zárt területté nyilvánítás, vagy más hábo­ rús intézkedés folytán üresen maradt, illetőleg rendeltetésszerűen nem volt használható, feltéve, hogy az igény be­ vételért sem bért, sem téritést nem fizettek. A házadó törlésével kapcsolatos felvilágosítást a városi adóügyrsztály nyújt. Az adótörlési kérelmet 1945 évi december 31 ig kell az állami adó­ hivatalhoz címezve a városi adóügy­ osztályhoz benyújtani. Salgótarján, 1945 dec. 5. A polgármester helyett: Versényi Lajos, v. tanácsnok. Emberi megértés óh! 1945-ben. Kiutasítások a Felvidékről.......... Lakáshiány Salgótarjánban már 1929 óta (ugyan most van még lakás csak se ajtaja, se ablaka. Mit csináljon a lakáshivfhal...? A 34(1945. M. E. sz. rendelet alapián az indokolatlanul nagy lakásokat igény­ beveszi. Igen ám csak vennél Ugyanis egy-egy igénybevételnél kézzel-lábbal tiltakoznak a nagy lakások bérlői. Vé­ gül is csak karhatalom segít. Különösen a* reakciós világ jómó­ dú egyénei tiltakoznak az Ilyen igény­ bevételek ellen. Ok még mindig a régi világba képzelik magukat s kereken kijelentik, hogy ök azzal nem törőd­ nek, ba más ázik fázik csak az ö ké­ nyelmük meg legyen. Sőt még egyetek ilyen kijelentéseket is tesznek, hogy miért nem épített magának házat az a lakásigénylő. Sok baj van a menekülésből visszatérőkkel. Micden áron a régi lakásukat kérik vissza; ha megosz­ tással kapnak vissza belőle valamit a rendelet alapján, akkor fűhöz-fához kapkodnak, fellebbeznek, hogy mene­ külésük alatt behelyezett bérlőt kitúr­ ják és újból a régi kényelemmel ter­ peszkedjenek. Közben azzal sem tö­ rődnének — ba a hatóság éberen nem őrködne efölött —í ba a lakásukban levők az utcára kerülnek. S ök a lenghangosabbak, ök a �4. 1945. december 8 legnagyobb hazafiak, ők csak csupa ha faszereiéiből menekültek el, akik pedig a helyükön itthon maradtak és ragaszkodnak a .városhoz, a magyar földhöz, azok szerintük majdhogy nem bazaárulók Ereknek van a legtöbb joguk elképzelésük szerint régi'laká­ sukhoz, mintha kényszer hatása alatt mentek volna el A legtöbb baj van azután a ház­ tulajdonosokká1. Valóságos közelharcot keli vivői a lakáshivalalnsk cg; egy kiutalás miatt. A kijelölt bérlőnek nem adtak át a ku'csot, vagy egyszerűen leszedik a kilincset és ablakot, aitöt, tűzhelyet, kályhát kiviszik a lakásból. Arról aztán nem is érdetLes beszélni, bogy semmi javítást nem végeztetnek a hazukon, hogy va akinek ki lehessen utalni, ha olyan rossz állapotban van. A lakásügyeknél tápjsztalbatja az ember, hogy mennyire önzők nem megértők az emberek embertársaik iránt. Némelyik hadonászik, hogy igy meg úgy neki ilyen meg ilyen lakás jár, mert ö nem aludhat egy szobában az anyósával vagy a nagyapjával, de közben azzal nem törődik, hogy mun kás családok nyomorognak 10—12-en is egyszobában, rakáson egymás he­ gyén bétám nekik mindez nem számit csak az- a fontos, hogy nekik külön szobájuk legyen' vagy ők szétterpeszkedhesienck, mind ez azonban a la­ káshivatalnál nem siámil. Erélyesen belenyúl á már elkészült tervek szerint a még meglévő rendellenességekbe és a túlkapásokat igyekszik minden esz* közzel letörni. — i— Groza román miniszterelnök az erdélyi problémákról A magyar miniszterelnök nagy prog.'ainmbc<izéd‘'ben a magyar .impe. riálizinustal kapcso atban előadottak román pái huzamaképen álljon itt Groza, román miniszterelnök leg­ utóbbi mvosvásárhe yi be.zédó ick egy jellemző részlete, mely ugyanazt a bectülele* de nokratUu-* gondolkodást tükrözi vissza, mint a magyar minisz­ terelnök beszéde. sem lesz kínai fal, elenkezőleg, min­ dent elkövetünk, bogv az senkitől semmit el ne válasszon E'megyünk egy vámunióig Msgyáro’szággal, megszünteliük «t úgynevezett úMevélkéuyazert, h gy mindenki szabadon járhasson és akkor a határnak vajmi kevés szerepe lesz — Ha nem igy lenn?, xisszatérnénk a régi időszakhoz, d reakciós imperializmus korszakához és vissza térnénk a kínai falhoz! De u kínai fa­ lak mögött vágyak támadnak, a vágyak akciókká fejlődnek s ezek összeütkö­ zésekre vezetnek. A határok folytonos mozgása, ide oda to!og<lása évszáza­ dokra tovább hosszabitja azt a véres sorozatot, amit háborúnak neveznek, amc.y most végig száguldott 'ráfiunk* A román magyar testvériség hosszú időkre eleve, kizárja azt, hogy ilyen idegen érdekért újra összeverekedjünk. , — Román testvéreinknek, okik nem értik meg az idők szavát, azt üze nem: vállalom a román nép szine előtt a felelősséget, vállalom, bogy most a román nép áru’ójának neveznek, mert a történelem nekem fog igazat adni, mert azok a határok, amelyek gyűlö­ letre vannak építve, elmúlnak, amelyek a népek testvériségére vannak építve azok betonra vannak építve és meg­ maradnak. A két nép, a magyar ét a román nép, do góró nép, becsületes nép Sok vihart élt át a történelem során Cs túl élte azokat, t^hát életképes Azok szá mára, akik messzitől boldogtalanná akarták tenni ezt a ké* népet, üzenjük : Htgyjanak minket békében I Kigyógyu­ lunk <i i ennek a háborúnak retteneté• szenvedéseiből és sebeiből magunktól is, ne bábáskodjék feleltünk senki, mert félünk, hogy a sok bába között eivész a gyerek. Azáltal, hogy mi, magyar és román nép, egymásra akarunk találni Erdély­ ben, megköpnyitjük, hogy a szomszéd Magyarorszaggal kitnéiyitsük nemcsak a testvériséget, jószomszédi viszonyt, hanem a gazdasági együttdolgozást is. A határok igen, ez az « pont, ahol a belföldi reakciók is mindkét részről és a határon tú' felütik fejüket, gondolva, hogy újra felszakitbatják a sebeket. Nekünk válaszunk az, hogy mi a határ­ kérdésekben nem vitatkozunk velük. A mi elgondolásainkban a határok nem Ipari cikket hatósági áron csak az választhatnak el, hanem közelebb hoz­ a gazdálkodó kap, aki beszolgálta­ nak. A mi elgondolásainkban és elha­ tta! köteleiségéuek eleget tett! tározásainkban ez a határ semmiesetre A munka a Szovjetunióban a becsület és hősiesség tárgya Ma, amikor a Szovjetunió alkot­ mányának kilenc éves évfordulóját ün­ nepli, a címben Kallóin szavait idéz* zük, mert a Tanácsok VI1L kongreszszuia által az 1936. december 5 én elfogadott és életbeléptetelt Szovjet al* kohnáuynak legsarkalalotabb pontja a Szovjet minden polgárának a munká­ hoz való joga Már Lenin azt írta: „A kommu­ nizmus ott kezdődik, hol az önfelál dozás megnyilatkozás, az az önfelál­ dozás, amely megbirkózik a nehéz munkával, az egyszerű munkások gondja a munka termelékenységének fokozása iránt, minden puddnyi gabona, szér^, vas és más termék megőrzése, minden olyan terméké, amelyet a dolgozók „közeli" hanem „távoli" hozzátartozói, azaz a társadalom a maga egészében, az emberek tiz ás százmilliói, akik ele­ inte egy szocialista államban, majd a Szovjetköztársaságok Szövetségében egyesültek". Lenin álamalkolói bölcses­ ségének nagyszerű igéi ezek a szavak, melyeket tanításként fogadott el a Szovjetek népe és azokat követve meg­ alakított egy olyan államot, amelyben minden hatalom a város és falu dol­ gozóié és ahol lehetetlenné vált az, hogy ember az embert kizsákmányolja. Azért írhatja Kalinin: „Nálunk, a Szov­ jetunióban, a városokban és a falvak bán egyaránt, a munka a legegyszerűbb­ től a legmagasabb szakképzettséget igénylő munkáig — mély tartalmat ka­ pott, . a munkát a szocializmus nagy eszméi hatolták át, a m*'nka azzá az alkotó elvvé lett, amely uj hittel tölti el az embereket, a kommunista erkölcs szelemében neveli őket. A munka iránti szeretet jelenti a kommunista erkölcs egyik legfőbb elemét. Csak a munkásosztály győzelmével vesztette el a munka — az emberi álét ez elen­ gedhetetlen feltétele — súlyos és szé gycn’elet teher jellegét és lett a becsü­ let és ‘hősiesség tárgyává". A Szovjetuniónak ünnepén, a de­ cember 5 i történelmi évfordulón, ér­ demes elgondolkozni ezeken Márcsak azért is, mert a háború alatti hatalmas emberi erőfeszítések után mintha lanksdtság volna tapasztalható a munka általános f ontján. Kivált az olyan ál­ lamodban, ahol az emberi munka ja-j varészt „súlyos és srégyen'eles terhet" jelentett még a kftrelmuhban is? Vall- I iuk be nálunk is. Magyarázhatnánk ezt a Unkadást azzal is, hogy a dolgozók óriási nélkülözések közt, megfelelő láp-1 lá'kozás hifiin legyengű've, testileg leromzlva kényle'envk vsgerni munká­ jukat. D: nem erről aksrunk beszélni. Csík tanulsággal akam .k ' «rrl gálnl ezen a nevezetes évfordulón. Mert valahová szebb világ L-lé kell irányítani a do gozók vágyakozó tekintetét, akkor amikor látjuk ni'jnk a munká!a|anok könnyű életét és keservesen tapasztal iuk a dolgozók nyomorúság »s szenve­ déseit. Valahonnan biztatást vágunk, hogy a becsületesen dóig szók el ne csüggedjenek, hogy a legnehezebb kö­ rű mények között is folytassák építő munkájuk it. legnagyobb erőfeszítéssel kell átlendíteni h omiiks I e> ekét a holtpon­ ton, a most ránksrakadó nehéz té|i hó nspokbm, amelyek Rsknsi szavai sze­ rint „hazánk legnehezebb hónapjai lesznek.“ A Szovjet alkotmány 9 évébő* kiese11 a háború miatt 4, az alkotás szempontjából terméketlen esztendő, ^e ott most ezt n kiesést behozzák min­ den bizonnyal, m.-rt « sztachánovisték hazájában a munka az alapja az em bér bo doguUr.ának mindenkinél,egyen­ ként és összesen Nálunk is az kell, hogy legven! Párthírek M. K. P. pártnapi előadók névsora: 1945. december ll-én, kedden: Pártbáz 5 órakor Miklós G., FazekasS Acélgyári 6 kor Blanár S, Szabó L. Bánya: 5 kor Boros Anta* Varga A. üveggyár: 5 kor Bognár J, Katai R. Gépgyár: 2 kor Aücs J ♦><>., Marék J Forgács: 5 kor Jancsó L, Dő-nötÓr Teréz Somlyó : 5 kor Sztankovics I . Sul>ok S. Sulgó : 6-kor Egner R , Takács Ar drás 14-én, pénteken: Baglyai : 6 kor Basti S.. BoI'm János Palfalva : 6 kor Mü’ier S , And<> Gy, 13 án, csütörtökön: Vízválasztó: 2 kor Verbócki József és Ferenc József Jó állapotban levő Írógépét vernénk. Város! Üiontk. Városháza I. cm 6 sz. Jelentsd fal az ár d á g ít ó spekulánst ! SPO RT B. Barátság— SBTC 2:1 (2:0) Az SBTC i<mM mind a két pon tol Budapesten hagyta. A veresége* nem érdemelte meg, mert végig egyen­ rangú ellenfél volt. Vasárnap, folyó hó 9 én, délelőtt 11 órakor a DVTK '»• játszik bajnoki mérkőzést az SBTC Kíváncsian várjuk, bn*fV a tekete-fch*r aziorket képvisvió SBTC, melynek »* tikosai, oly szívvel é» odaadással kép viseltek színeinket, hogy ezzel nem egyszer vitték dadalra egvcsü'etúket. Rém -Ijük, hogy az eddigi sportsrcrencse mely csapatunkat elhagyta, némi’eg melénk fog szegődni. Tölgyhasábot vagy rönköt és abroncsvasat pénzért vagy csőrébe KERÉKPÁRT elcserélnék vessek. MALACÉRT! Telek Mihály kádármester Cin a kiadóbivata ban. Menbáz-ufca 30 Gazdák ! A be szolgál látás nemzeti kötelesség! A szavazás kulisszatitkaiból A .nagy mérkőzés' napián sorra Jártuk az egyes szavazókor zeíeket, hogy egy érdekesebb vagy tréfás esetek után érdeklődjünk, meg­ tudjuk, hogyan szavaz városunk népe, tisztában van-e mindenki a szavazás technikai részével? A 22. számú körzetben fiatal nő veszi át a szavazólapot és miután a szava­ zófülkébe bement, visszajön és meg­ kérdi az elnöktől, hogy hol vannak a falon (!) a kockák, amikbe a keresztet kell tenni ? í A keltő fel­ világosítás megadása után fegyelmezetten leszavaz. Ugyanebben a kör­ zetben középkorú férfi leszavaz és elmegy. Körülbelül egy óra múlva visszajön és nagy izgatottan meg­ kérdi, hogy nem lesz-e neki belőle bija, hogy alfeleitett (!) szavazni és üresen dobta a borítékot az urnába ? Városunk derék cigánypofgáralnak szavazása is bőveik dett a szakér­ telemtől túltengő Jelenetekben, Meghívó* A Szurdokpüspöki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet f. évi dec. hó 16-án d u. 3 órakor a ró u. kath. iskolában rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabály értelmében ezennel meghlvatnak. Tárgysorozat: 1. Ig®Jgalóság választása. ♦ 2. Felügyelöhizoltság választása. 3. Egyéb indítványok. Igazgatós* ág. 7 LÁMPÁS luxus csucsszuper nyomógombos ORION RÁDIÓ elsőrendű villanygramofonnal eladó ROLLEIFLE.V vagy ennél értékesebb FÉNYKÉPEZŐGÉPÉRT. Cim és árjegyzék a kiadóban. A szerkesztésért é* kiadásért felel: Dr. VASS GYULA-* Nyomatott Végk Kálmán könyvnyomdájában Salgótarján, Fé-otca M szám. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_1945_00041.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_1945_12_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1945-12-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168897" title="A bibBBM00390742 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390742</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás 1. évfolyam 41. szám (1945. december 8.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula