https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5237ef92f5dc8aac14d07cecf0654314.jpg 1dce98e3304c58a505d03953e076c32b https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/4e0f7b7dcba47202b310dbd94504a535.pdf 40efb33b66289c7fa19404f6b3855673 PDF Text Text Szerkesztőség Salgótarján, Fő-u. 64. Telefonszán: 58. Kiadóhivatal: Füleki-u. 11. Tel: 37. Hirdetések miliméteres díjszabás szerint. A MUNKA Társadalmi és politikai hetilap. Viharban. Irta: FALUSY NÁNDOR Postacsekk: 28744 sz. Apróhirdetések: sza­ vanként 30 fillér, a leg­ kisebb hirdetés 4 P. Laptulajdooos: „ MUNKA“ lapvállalat Felelős szerkesztő és kiadó: dr. Lapsánszky János XXII. évfolyam, 4. szám. Megjelenik szombaton Előfizetési ára: negyedévre 3 pengő Ára 24 fillér, észrevétlen tudják az annyiszor megóhajtott hatalmas fa gyümölcseit eltulajdonítani. Ma, amikor az emberiség jó­ zanabb része visszatér Istenhez és a békét kívánja, figyelj fel nemzet és testvéri nép, ameddig erre időd van, ne higgy az álnok képmutatók nak szemforgatóknak, világmegváltó ígérgetőknek. Vizsgáld meg a ma­ gad helyzetét és rájösz arra, hogy az ígérgetőknek felelőtlénségükön kívül nincs semmijük, még lelkiis­ meretük sem. Amit ígérnek, az a másé és csak az elhatározásodat akarják, hogy* érvényesülésükhöz lépcsőfokul szolgáljon. Az ígérge­ tők egy része jóhiszemű fantaszta, aki nem ismeri a reális valóságot. A másik része lelkiismeretlen ka­ landor, aki nem törődik cselekmé­ nye következményével, aki lefüré- Salgótarján, 1944. január 22 szelné a ^emzetfa legmagasabb csúcsát* is csak azért, hogy pilla­ natnyilag élvezhesse gyümölcsét, amihez törpe voltánál egyébként nem jutni hozzá soha. Vállvetve igyekezzünk közös hazánkat min­ denkivel szemben megvédeni, hogy e hatalmas fa részükre tovább is a szabadság izes gyümölcseit te­ remhesse. Hatalmas, terebélyes fa ez az ország, amelynek árnyékában él hépe, a nemzet. Lakóit mindennel ellátja, árnyat nyújt a melegben, viharok idején oltalmat és gyü­ mölcsei a biztos megélhetést jelen­ tik. A környéken lakók önzése azonban állandóan alkudozott, fona mai sorsdöntő 1944-dik évben, amikor dorkodott, sőt nem egyszer erősza­ kísérteties hasonlósággal, vagy inkább koskodott e fa izes gyümölcseiért. egyezéssel, ugyancsak szörnyű keleti ve­ -Kisebb megszakításokkal ezer éve szedelem akarja elsöpörnijiazánkat véres­ « tépik, szaggatják koronáját a kü­ szennyes áradatával. De ebből nem lesz lönböző viharok. többé feltámadás, hacsak az Úristen, á Második országaiapitónknak, IV. Béla 'kanonok : Árpádházi Boldog Margit Vesz­ magyarok nagy Ura, Istene, — Magyar­ *. Sok idegen menekült e biztos ország Pátronájának és a most Szentté nagy királyunknak, immár a harmadik prémben. Veszprém, 1942. c. müvei. Saj­ megélhetés fája alá. A lovagiasan avatott Margit királyleánynak ismételt kö­ .*« Margitof is szentté avatták I nos azonban egyik sem tud arról, amit gondolkozó nemzet szeretettel fo­ leányát Magyarország engesztelő áldozatának, a pedig már A MUNKA „18. évf. 1940. nyörgésére, — meg nem könyörül árva gadta és megosztotta velük e bő­ törékenytestü, de hőslelkű kiráiyleánynak febr. 17. és 24 iki számában: „Szent hazánkon, jobb sorsra érdemes népünköul ven . termő országfájának minden és gyenge zárdaszűznek szentté avatását László, IV. Béla és Mátyás király Sal­ Adja Isten, hogy égi pártfogóink segítsé­ ez mielőbb meglegyen, megszaba­ gyümölcsét és oltalmát. Az évszá­ ünnepli, szívvel* lélekkel az egész országi gótarján vidékén" cim alatt megírtam. gével duljunk rettenetes ellenségeink százmilli­ zados együttélés, a közös örömök Evvel a magyarságnak többszázéves óhaja Nevezetesen, hogy a salgótarjánvidéki óitól és majd ezt megháliálhassuk Szent valósult meg. IV. Béla két szent leánya: néphit, — amelyet különben biztos tör­ és közös bajok meg is teremtették Joíánta és Kunigunda mellé, immáron a Margit kultuszának magasra emelésével e nemzet és a testvérül fogadott harmadik leánya, az 1271-ben, 29 éves téneti adatok is alátámasztanak, — IV. is, — az ö pártfogásán és könyörgésein Béla királyunk a szörnyű muhi csatavesz­ idegenek együttérző lelki harmó- korában elhunyt Margit is, mint Szent, tésből való szerencsés menekülés után, keresztül, a jó Isten segítségét! Ahol pedig IV. Béla királyunk azÖ hiáját Nem «agy vihar látta ókét £télfán és hivatalosan is elismerten sora? < és Járdánhíza mellett -éppenitt, a ’ szeretett leányéi, Szent Margitot, orszá­ vállvetve, közösen együtt küzdeni, ozik I Salgótarján fölött fenségesen kiemelkedő gáért először ajánlotta fel engesztelő áldoJ Az egész ország öröműnnepéből ki Karancs kuphegyén, talált először biztos zatul az Úrnak, vagyis itt, a derék palóc védelmezni az országot. Még a kell venni részét Salgótarján- Karancsvi- menedéket és .ennek a hegykupnak még nép szent hegyén, vagyis a Kazánoson, magyar szabadságharcok idején is, déknek is, és pedig az ország más része­ ma is jól kivehető, 1241-ben meg bizony­ á testvérül fogadott nemzetiségek inél bizonyára hatványozottabb mértékben, nyal még jól is használható s igy védhető, — ahol már hét évszázada áll, immár fölélemedve, de még éppen nem nagy része, egy sorba állt a ma­ ugyanis ennnek a vidéknek, — Vesz­ őskori fóldsáncai között, hajtotta le elő­ romjaiból a meglelelő és méltó formájában, — Bol­ gyarsággal, hogy megvédje a féltve prém — Budapest (Margitszigethez) ha­ ször pihenőre a fejét. ‘Halálra üldözött dog Margit kápolnája, — örökítsük meg — erre eggyel több oka van, királyunk itt, — a szorongatottság ször­ most végre méltóképen -az ő szent em­ Őrzött, szeretett fa tulajdonát és sonlóan, de amelyet igen kevesen tudnak és nyű óráiban és szivettépő bizonytalansá­ á vendéglátó házigazda — a ma­ amelyről még a Szent királyleány éléti- gában, — határozta el magát arra, hogy lékét I Nevezzük el az eddigi „Margitká* polnát" „Arhádházi Szent Margit ká* gyar nép — cselekvő szabadságát. rói sem emlékeznek meg seholsem I születendő gyermekét Istennek ajánlja fel poklájának', é§ az alatta fakadó, annyi Tudták és érezték a testvérnépek, Ugyanis az ö élettörténetét újab­ egyedül az 0 szolgálatára szentelje, mint szomjazónak enyhülést adó, kitűnő forrást, hogy nemcsak erköcsi kötelessé­ ban igen szépen és dicséretreméltóan ír­ szerencsétlen hazája, szegény, pusztuló „Szent Margit- jorrásnák íu Állítsunk beléje, illetve melléje művészi szobrot és gük a magyarság támogatása, de ták meg: P. Bólé Kornél domonkosrendi Magyarország engesztelő áldozatát I Az Úristen, mint tudjuk, el is fo­ megfelelő, a vándort is kellően felvilágo* jól felfogott édekük is. Sehol olyan atya: Arpádbázi Boldog Margit. Bpest. Dr. Lovas Elemér, bencés tanár, gad ti IV. Béla fogadalmát, kérését meg­ sí tó feliratú emlékművet, boldogságunk é$ egyenlő elbánásban, közös sorsban a1923. kiváló régész: Arpádbázi Boldog Mar­ hallgatta és IV. Béla kezein keresztül új­ szerény hálánk elpusztíthatatlan jeléül és nem lenne részük, mint a békés és git élete. Bpest. 1939. (ez a legterjedel­ ból felépítette a végromlásból hazánkat I az oda zarándoklók ezreinek és tízezre­ testvériesen gondolkozó magyarság mesebb, legkitűnőbb, de éppen ezért ha­ Hivő.lelkünk érzi, tudja, hogy IV. Béla inek méltó kegyelete és hálás megemlé­ mellett, ahol ez az egyetértés ki- marosan szétkapkodott és igy kifogyott és leánya, Szent Margit áldozata nem kezése jeléül I \ Dr. Damay [Domyay) Béla. . nek-kinek egyénisége szerint köz­ műve I) Végül Dr. Gutheil Jenő veszprémi volt hiábavaló, sem 1241-ben, sem pedig hivatalt, állást, földet, házat, meg­ élhetést, sőt nem egynek magas közjogi méltóságot is eredménye­ megörökítsék, esetleg a domborművel arcképével együtt! Szinnyeí József sem zett. említi őt a Magyar irók élete és munkái Megkezdődött a beolvadási cimü nagy müvében, ahol csak egy Bre­ folyamat, amely valószínűleg egy lich Ernő nevű író szerepel, fi kötet, pár emberöltő után — mindkét Bp. 1891 , p. 1334—5), aki Fiume város főjegyzője volt és ott is született 1844. félré igen üdvösen teljesen el­ I. 9 én. Hogy ez rokona (testvére?) volt* választhatatlan egységgé kovácsolta e a mi Brelich Jánosunknak, vagy egy­ v.olna a lelkeket. Közben Jr em­ általán vonatkozásban állott-e vele, még Irta’. Dr. Damay [Domyay] Béla. beriség egy része megfeledkezett eddig nem sikerűit megállapítanom! „Salgótarján és a Karancs- Medves egészében és Liptay Pál rajzával együtt vagy eltávolodott Az Jsténtől, eltá­ Erről a salgótarjáni Brelich János­ vidék részletes kalauza** c„ 1929-ben közöltem is. volodott attól a krisztusi hittől, megjelent Azóta — bár elkerültem az egykori ról ezt írtam 1929-ben, id. müvem 35-ik könyvecskémben, majd a „Sal­ ami a humánus világnézetet ered­ gótarjáni szénbányászat történetéhez** c. 17 éves működésem színteréről, termé­ oldalán: „Az első években... a szállítás ményezte. Ezek a magasabb lelki­ 1937-ben megjelent tanulmányomban is, szetesen mégis érdekelnek a Salgótar­ stb. nehézségek miatt csak tengődő bá­ ség" humánuma és az értelemszül­ az adott viszonyok között elég részletesen jánra vonatkozó, bármiféle adatok is és nyászatnak Brelich János és WindsMg te jogok helyett, Marx és Nietzsche Írtam a salgótarjáni széntelepek fölfede­ azokat mindig számontartom. így buk­ Gergely jeles bányamérnökök igyekeztek zéséről és a szénbányászat itteni nehéz kantam egy igen érdekes cikkre, amely nagyobb lendületet adni. De 1859 ben által elismert erőszak jogát tartva megindulásáról egyik legnagyobb érdemű Salgótarján elvesztette legnagyobb fogyasz­ és keserves küzdelmeiről. Salgótarján az egyedüli boldogulás lehetőségé­ Fölsoroltam itt a vonatkozó irodalmat is, bányamérnökének tollából került aki és tóját, a Dunagőzhajózási Társaságot és igy nek , reászabaditották az emberi­ sőt a legrégibbet: Liptay Pálnak, — mint amelyet alább teljes egészében közlök. a bányászat egyszerre aláhanyatlott, .sőt ségre a ma borzalmait szülő viha­ utóbb kiderült, boldog emlékű Liptay B Erről a Brelich Jánosról igen keveset egy ideig meg is szűnt. Brelich János és rokat. Áz önzés lelkiisiqpretlen Jenő egykori acélgyári igazgatónak és a tudunk, pedig ő is megérdemelné, hogy Br. Prónay Albert buzgólkodására 1861salgótarjáni gimnázium nagyérdemű léte­ azon az emlékoszlopon, vagy emlékművön ben megalakult a „Szent István Kőszén­ bujtogatói igyekeznek a magyarság sítője édesatyjának, továbbá Liptay Pál, — amelyet 1948 bán bizonyára maid bánya Társulat**, amely az égetően szük­ és testvérnépei között az egyetér­ jelenlegi acélgyári mérnök öregatyjának, emelni fognak Zagyván, vagy Salgótar­ séges és megfelelő vasútvonal kiépítését tőt harmóniáját diszharmóniává ilycimü dolgozatát: „A salgó-lariáni kö­ jánban, — a bányászkodás megindulásá­ vette tervbe, Állami támogatás hiányában, hangolni, hogy e hangzavarban zzéliter mélát*' — 1868" cimmél, teljes nak százéves fordulóján, az ő nevét is Önerejéből fogott a vasútvonal megépítő- Arpádbázi Szent Margit és a Karancs -Salgó-vidék. Brelich János cikke 1862-ből a' salgótarjáni bányászatról. �2 oldal A MUNKA A gazda megmondja: miért kell buzakötvényt vásárolni. A háború utáni átmenetgazdálkodás idejére minden üzem, vállalat háztartás, sőt minden előrelátó ember igyekszik tő­ két gyűjteni, tartalékolni. Ez érthető, hi* szén a gépektől kezdve a ruhaneműig minden kopik, avul és ma alig, vagy egyáltalán nem pótolható. Az előrelátó ember tehát félreteszi azt a- pénzt amin ma például ruhát nem vehet. Igyekszik kis tőkéjét kamatozóan elhelyezni, mert tudja, hogy a fiókban összerakott heverő pénz csak a bankjegyforgalmat duzzaszt­ ja oktalanul, egyébként azonban holt tőke, arról ma könnyűszerrel gondoskodik az, aki kamatozó és névértéken alulra soha nem eső buzakötvényt vesz. A buzakötvényben való tartaléko­ lásról, az átmenetgazdálkodásnak esetleg hosszú hónapokig tartó idejére való gon­ dos felkészülésről sok szó esik ma fog­ lalkozási ágra való különbség nélkül az emberek között, Es, sok megfontolásra érdemes véleményt van módunkban hal­ lani, így például egy jó és tehetős gaz­ dáét jegyezzük fel. Ezt a gazdát megkérdezte valaki ilyenformán: — Mondja; gazd‘ uram, miért vá­ sárolt maga búzakötvényt, hiszen búzája mindég volt, van is, lesz is, ha valamire szüksége van, elad annyi búzát, amen­ nyinek árából megveheti. A gazda igy válaszolt: — Hát ez igaz, búzám mindig lesz, a buzakötvénybe azonban olyan búzát raktároztam el, amelynek métermázsánkénti ára 40 pengőn alul nem szállhat le. Vagyis legalább olyan értékű marad, amilyen értékben vásároltam, ötven má­ zsa búza árán vettem kétezerpengős bu­ zakötvényt. Ha ezt az ötven mázsa bú­ zát a magtáramban természetben raktá­ roztam volna el a háború utáni átmenet­ gazdálkodási időre, nem lennék biztos abban, vájjon egy szép napon nem fog e az igy tartalékolt buzatőke kétezer pen­ gő helyett csak ezerötszázat, vagy ezret érni. És ebben az esetben nem ötven mázsa búzát kellene eladnom, hogy pél­ dául gazdaságomba elegendő műtrágyát vegyek, hanem hetvenöt, vagy éppen száz métermázsát. De, mert búzámat köt­ vénybe fektettem és nem búzát adok ki természetben, hanem kötvény árán vásá­ rolok,- megszerzem a szükséges műtrá­ gyát azon a tartalékolt pénzen, ami öt­ ven mázsa búza mai ára. Ezért vettem buzakötvényt I És nem veszíthetek, hanem csak nyerhetek rajta I Hogy ennek a gazdának igaza van, azt ceruzával és papirossal a kezünkben mindnyájan és könnyen megállapíthatjuk. A „Közellátási Értesítő" legutóbbi száma a következő rendleleteket , tartalmazza: A m. klr. minisztérium 301944. K. E. számú rendelete árpahéj, a borsótakarmányliszt, a borsó korpa, a borsóhéj, á cirokkorpa, a hajdi­ nakorpa, a kölestakarmányliszt és a rizs­ az 1944. • évi mezőgazdasági munka vég­ takarmányliszt minőségének és forgalmá­ zésének biztosítása tárgyában, nak, valamint a cirokhéj, a hajdinahéj, a köleshéj és a rizsbéj fordaimának szabáA m. klr. közellátásügyl miniszter ' lyozása tárgyában. 1307001943 K ffl sz. rendelete a gazdálkodó által beszolgáltatott sertés, húsnak a beszolgáltatást kötelesség telje­ sítésébe való beszámítása tárgyában. A m. klr. földmlvelésfigyi miniszter 569200,1944. F. M. számú rendelete A m. klr. földmlvelésfigyi' miniszter 220292J1943. F. BI. sz. rendelete a rézgálic, a feketegálic és a rézmészpor forgalmának újabb szabályozása az árpatakarmányliszt, az árpakorpa, az tárgyában, séhez és már le is rakta a sínek nagy részét, amikor, egy, tőzsdeileg mestersége­ sen előkészitatt pénzválság, 1865-ben csődbe juttatta a vállalatot, melyből csak gróf Forgách Antal volt kancellár men­ tette ki két év múltán, midőn 1867 má­ jusában. a kormány csekély támogatásé val, végleg kiépíthették a budapest- salgó­ tarjáni vasutat." * Hogy meddig állott a salgótarjáni szénbányászát szolgálatában Brelich János, szintén nem sikerűit még megállapítanom, de azt mégis sikerült róla mostanában ki derítenem, hogy a nehezen induló salgó­ tarjáni szénbányászkodás ismertetésére és népszerűsítésére, nemcsak a bányászkompaszhoz és csákányhoz nyúlt hozzá, de ha hellett még a tollhoz is és azt is cél­ ravezetőnek tartotta arra, hogy ezt a ne­ héz ügyet sikerrel szolgálja. Ennek emléke és tanúsága az az érdekes kis cikk, amely az „Ország Tükre" budapesti képes közlönyben (Balázs Sán­ dor szerkesztésében valamint Engel és Mandelh) akik számos balatoni tárgyú képet is kiadtak! Kiadásában) jelent meg Pesten, 1862 bén. Ez a kis és „A Szent István kőszénfelep Társulaf’ címet vi­ selő cikk, bizonyára azért kerülte el, ed­ dig a szakkörök és a salgótarjáni szén­ bányászat története kutatóinak figyelmét, mert hiányzik a címéből a Salgótarján név, amely miatt könnyen elsiklottak fö­ lötte ; hazai bányászati bibliográfiánk pe­ dig még nem született meg. Minthogy ez a cikk teljesen isme** rétién és nehezen hozzáférhető, azt hi­ szem nem végzek hiábavaló munkát, ha azt most Salgótarján nagyközönségével és a szakkörökkel is megismertetem Jólle­ het ez a cikk nem is terjedelmes, nem is valami nagyvonalú, és inkább a szén ipari fontosságáról beszél akkor, amikor a szénfogyasztó gépek és igy a gyáripar is, nálunk még csak gyermekcipőben járt, — de mégis fontos és számontartandó főleg Salgótarján szempontjából! A Szent István kőszéntelepe társulat. „Nemzetgazdászati szempontból majd­ nem minden tartomány többé kevésbbé haladást tanúsít, ép ugy, mint az embe riség anyagi jólétét előmozdító természet­ tudomány, mely már azon fokig ért, hogy a jótékony természet áldásait kellőleg becsülni és bölcsen felhasználni tudja. „A nemzetgazdászat fontosságát az államok hatalma és jólétére nézve ki ta­ gadná? „Midőn Angolországot az ipar és munkálódás példányául állítjuk föl, nem szabad elfelejtenünk, hogy e sziget, mi­ előtt mostani nagyságát elérte volna, a Salgótarján, 1944. jan. 22 „Veszélykor a jelszó: Fegyelem és bajtársiasság! Egy mindenkiért, mindenki egyért!“ Az alábbi figyelemreméltó közlemény te tulajdonodat menteni, ha te az oltás­ jelent meg a Berliner Lokál Anzeiger nál vagy, ezért nevedet ^minden bútorda­ egyik 1945. évi augusztusi számában. rabra írd rá. Később örülni fogaz, hogy holmiaid jegyzékét összeállítottad. „Kivágni! láthatóan kifüggeszteni!" 8. Riadókor mindig durvább ruhá­ Tizenkét légoltalmi* parancs a ber­ kat ölts magadra. Talán égő romokon keresztül kell menekülnöd. Ovóhelycsoliniek számára ‘ 1. A világosság a legbiztosabb bom­ magodban meleg, erős ruhákat és fehér­ bacél. Egy fénysugár elárulhatja hazádat, nemű, továbbá főzőedény, tányér és evő­ városodat és magadat. Ezért az utca- és eszköz legyen. Ezek, ha nem teszel belő­ az ndvarfelé eső ablakokat és a mellék** lük óvóhelycsomagodba, később inkább hiányoznak neked, mint ünnepi öltönyöd. épületeket sötétítsd el. Kötszerről és törülközőkendőről nagyobb 2. Víz és homok a tűz és a foszfor kötések alkalmazása céljából ne feledkezz ellen a legjobb védekező eszköz. Házte­ el. Ha a romok eltemetnek téged, talán tőn, a lépcsőházban, a lakásokban és a órákig tart kiszabadításod, ezért élelmi­ lakások előtt, továbbá a pincében sok szerrel és itallal lásd el magad. vizet és sok homokot kell előkészíteni! 9. A bombák nem várnak, amig te Mindkettőt olyan helyre tedd, hogy min­ kialudtad magad: riadókor azonnal menj den idegen is azonnal lássa és a tüzet az óvóhelyre. A kaput lakásod ajtajait elolthassa akkor is, ha te nem lennél odatartsd nyitva, hogy segítségedre, illetve haza. Kamrák, istálók és raktárhelyiségek különös gyorsasággal égnek le. Ézért a saját magad megóvására bárki bemehessen. 10. Tüzeket keletkezésükkor kell telken sok homokot, valamint nagyobb leküzdeni, ezért állandóan ellenőrizd há­ megtöltött víztartályt tarts! Sok vizet és zadat, udvarodat és lakásodat Bátran sok homokot tárolj, mert a vízvezeték menj neki a tűznek. Foszszfortüzeket megsérülhet! könnyen lehet oltani, ha keletkezésük ' 3. Felszerelés nélkül hem menthe­ pillanatában veszélyesnek nézhek is ki. ted magad és küzdheted le a tüzet. Ezért 11. A leküzdéskor gondolj arra, kézi fecskendőt, tüzesapót, lapátokat, bal­ hogy a gyujtóbombákat emberek készí­ tákat, fejszéket, csákányokat és köteleket kell az óvóhelyen előkészítve tartani! Éle­ tették. A bátor szív, az elszánt akarat é» a hidegvér erősebb, mint ellenségeink ter­ ted függhet attól, vajon ezek a felszere­ rorja. Aki válságos időben veszíti el ide­ lések a veszély pillanatában használatra geit, életével és vagyonával lakolbat. készen állnak-e. Gondolj azonban a lég­ 12. Egységtek a ti erősségiek. oltalmi házi gyógyszertárra is. Együttesen rendezzétek be házaitokat a 4. A gázálarc füst, foszforgőzök és védelemre. Veszélykor a jelszó: „Fegye­ az összeomlás pora ellen véd téged. Szűk* lem és bajtársiasság! Egy mindenkiért és ség esetén segítségedre lehet szájad é8 mindenki egyért." orrod előtt egy vizes kendő is, A gáz* álarc, vagy a védőszemüveg szemedet óvja meg a foszfortól, a szilánkoktól, füst­ től és hőségtől. Elveszel, ha semmit sem látsz. 5. Az óvóhely a te fedezéked, az óvőárok a te lövészárkod, ez ugyanazt a védelmet nyújtja, mint az óvóhely. A faláttörést gyorsan és könnyen lehessen kinyitni. A veszély pillanatában másod­ percek döntőek lehetnek. Égő szén a pincében széndioxid gázt fejleszt, ez ellen egy gázálarc sem véd. Ezért fontos szén­ Egészen természetes, hogy, a téli égéskor az elővigyázatosság. Áz óvóhe­ időszqkban sokan járunk kesztyűben s lyen is sok vízre van szükséged. Azzal ruhá igy gyakrabban látni, hogy az 'Utcai ta­ kát és takarókat nedvesíthetsz meg, ha a lálkozásnál az ismerősök sebtiben rán­ tüzek menekülési utadat elzárják. cig alják le a jobb, kesztyűjüket, mert, 6. Háztetőd ég legelőször. Lomla- valamilyen kétes eredetű, még kéfesebb lanitsd alaposan. Gyujtóbombak ne talál­ érvényű illemszabály szerint, csak csu janak táplálásra. Ezért tisztán és lomta- pasz kézzel „illik" kezet szorítani. Ol­ janiivá tartsd azt. vastam valahol, hogy a kézfogás szo­ 7. Talán idegen embereknek kell a kását az anfhropológia az ősemberi Hirek és különfélék Kézszoritás ‘kesztyűben. nemzetgazdászat terén számos üdvös át\ változáson ment keresztül. „Ez ország kezdetben a többihez hasonlóan mezőgazdászattal foglalkozott, miglen fokonként nemesültek termékei s a kiviteli kereskedelemre alkalmas cik­ kekül szolgálhattak; s igy hajókázás által idegen tartományokat és az idegen tarto­ mányok előnyeit és hiányait tanulták megismerni. Az angolok ez ismeretsége­ ket siettek felhasználni. Az idegen ter­ mékeket meghonosították, feldolgozták, igy találmány találmány után keletkezett, különösen a gépészet terén, hol ha már a víz ereje felmondta a szolgálatát, azt rögtön más anyaggal siettek helyettesíteni. „Számos kísérlet után rájöttek, hogy a gyári élet és munkálódás kifejlesztésére legnagyobb hatásai a vizgőz bir, hanem a fölállított gőzgépek szaporodásával egyarányban vesztek ki a iatermő erdők — s csakhamar aggódni kezdtek, hogy az erdők miatt fel kellene áldozni a gőzgé­ pek előnyeit. De az előrelátó temészet földalatti készitményekkel kárpótolta a munkás emberiség tüzifubeli hiányát — adott kőszént. A kőszén feltalálásával* egész uj élet állott be. Kőszén hozta elő a vasutakat, mert először a kőszénbá­ nyáknál szénszállításra használtattak föl, a im gyors haladásban csak néhány évti­ zed óta mily tökéllyel látjuk magunk elölt. „Napjainkban már alig van az ipar­ nak, földészet, vagy építészetnek csak egy ága is hol a kőszén hatása látható ne lenne, mert valóban kőszén nélkül nem lehetne a tüzianyagot elegendő fával fedezni, hát még aztán a gyárak igéhyeiriek eleget tenni! Kőszén biztosí­ totta még inkább az angolok tengeri uralmát és annyi hatalmas gyarmat bir­ tokát. „Az ipar fejlődése most már hazánk­ ban is örvendetes lendületet nyert, de mielőtt a nyers termények gyári feldol­ gozására gondolnánk, első szükség tűzi* anyaggal biztosítani magunkat „Ha hazánkban figyelmesen körül­ tekintünk, fájdalom, csakhamar észreveszszük, hogy a közlekedési helyek körül az erdők nagyobbára kiirtva, s az itt-ott még meglévő fák inkább dfezül, mint használatul tekintendők. Azon erdőket pedig, melyekhez még a közlekedés nem jutott el, nem létezőknek kell tekinteni, mert nem használhatók, s ha valaki jobb közlekedési utak elkészültéig netalán hozzáférbetésüket mégis megkísérelné tőkéjét bizonyát a igen kétséges kimene­ telű vállalatba fektetné. „Találunk ugyan az országban szét­ szórva egyes kőszéntelepeket, melyek azonban nagyobbára egyesek birtokában vannak, kiknél vagy segédeszközök, vagy a kellő ismeret hiányzanak. Nem lehet hát csodálni, ha olykor egyesek vállal*- �. ököljog-állapotokra vezeti vissza. A puszta kéz nyújtása a fegyverteíenség, ' tehát a békés szándék kölcsönös bizto­ sítását célozta volna eredetileg. Ez a .szerepe a polgárosultsággal megszűnt. De megmaradt a kézfogás, mint a ba­ ráti közeledés jelképes mozdulata. Így d szaktudomány. Amiből logikusan arra lehetne következtetni, hogy erre mife­ lénk úgyszólván mindenki barátja min­ denkinek. Mert mi magyarok kétségtelenül sűrűbben szorítunk kezet, mint más nemzetbeliek. Találkozáskor, eíbucsuzáskor, érkezéskor és távozáskor szinte kőtelező ez a -szertartás. Hányszor lát •juk, hogy valaki — mondjuk — egy vendéglői asztalhoz lép, ahol esetleg csak a társaság .egyik tagjával óhajt 'néhány szót váltani. Mielőtt ezt meg­ fenné, előbb sorra leparolázik az asztal körül ülőkkel. * Ha hölgy van közöttük, természetesen kezet is csókol, ha isme­ retlen > bemutatkozik. Van ugy, hogy kényelmetlen a dolog az összes érde­ kbeliek számára, de mindegy t a kézszo'rifás körbe jár, akár az indiánoknál a békepipa. Bajos az ilyesmit szabályozni, de azért nem ártana, ha valamilyen egész• séges divafáramlat egy kis mérsékletet teremtene ezen a téren. Ha boídog-boídbgfalannal minden lehető és leheíeflen alkalommal kezet szorítunk; a ba rútság jele elkopik, értelmét, hamvát veszti, mint a beszédben a fulgyakran Jiasznált szólam, vagy a több kézben rríegforgatott friss gyümölcs. Es sokszor akaratlanul el is árulja magát a kézSZorifás, megérezni rajta a hazugságot, vagy a közönyt. Vannak, akik a merev két ujjúkat nyújtják gépiesen, — ezek­ ről rögtön tudom, hogy jobbára rideg, Önző emberek. Mások orvul megelőznek a szorításban: ezek az erőszakos tör­ tetők. Ugyanúgy föl lehet ismerni a hi zelgőt, a ravaszt, a szórakozott ábrán­ dozol, a kedvetlent, a fölényest. De az igaz, őszinte barátot is. Ennek szívbéli melegsége keresztül áramlik a legvas­ tagabb féli kesztyűn, nem kell lehúzni. Egr a fáradságért, de főleg az a kár ebben, hogz ez a fáradság a legritkáb’ .bak közé tartozik. Megbízatás. A m, kir. belügymi­ niszter Torday Lajos városi számvizsgálót, -a kitűnő cserkésztisztet, Rimaszombat me­ gyei város számvevőségének vezetésével bízta meg. Uj munkahelyére meleg szere­ tetünk kíséri. Esküvő. Szabó Mária és Takács .Lajos folyó évi január hó 23 án délután "fel 5 órakor a salgótarjáni ág. h. ev, temp­ lomban tartják esküvőjüket. Elismerés. A 145. sz. Sirály cser• készcsapat parancsnoksága meleghangú elismerést ás köszönetét kapott a m. kir. 23. honvéd gyalogezred III. zászlóaljpa­ 3. oldal A MUNKA Salgótarján, 1944 jan. 22 rancsnokságától, melyben a cserkészek által karácsonyra felajánlott ajándékot nyugtázzák. A kedves levelet egész ter­ jedelmében közöljük. Cserkész Testvérek! A hazafias gondolkodásnak azt a nemes megnyilvánulását, amelyet a szép adomány képében juttattatok el hozzánk, a legény­ ségünk nevében hálás köszönettel fogad­ tam. Örömmel töltött el az a tudat, hogy a legszebb ünnep estéjén a Ti adományo­ tok eredményeként legénységünknek szebbé és boldogabbá tehettem a Kará­ csonyát. Megértve a nemes gondolkodás­ tokát, ennek értelmében a 800 pengő felajánlást nemeá célra fordítottam, Ami­ lyen szeretettel nyújtottátok, olyan szeretetteljogadtuk. Köszönet és a magyarok Istenének áldása kísérje továbbra is ezen igen szép „Jó munkát"! Katona szeretettel: Horváthjezredes s. k. Mi is szívből gratu­ lálunk és további kitartó jó munkát kí­ vánunk kedves cserkészfiainknak. ,MOTORHAJTÓ PÓTÜZEMANYAG nyersolajmotorokhoz i> alkalmas JEGY NÉLKÜL KAPHATÓ Stumpf. Budapest, X1V. Thököly-ut 31. Telefon : 296—450. Irodai órák 9—2-ig. VallÁserkÖlcsi előadások le veszték számára. Legutóbb jelentettük, hogy a leventeifjuság lelki gondozását nagyfontosságu rendeletben szabályozta az ifjúság Honvédelmi Nevelésének Or­ szágos vezetője. Most további lépés tör­ tént ezen a téren. A leventeifjuság valláserkölcsi nevelésében uj korszakot nyit meg az a könyv, amely az IHNOV in~ tézkedésére jelent meg „Segédlet a leven­ teifjuság vallaserkölcsi oktatásához" cím­ mel. A mintegy 200 oldalas kiadvány az ifjúság valláserkölcsi nevelésének egysé­ ges szellemét szolgálja. A különböző kor­ csoportok, a 12—15, 15—18 és 18—23 eves ifjak szamára 90 előadás-vázlatot tartalmaz s ezek az előadások az ifjúság valláserkölcsi magatartásának egy-egy kérdését tárgyalják. Isten — vallásosság — családi élet — szülői és testvéri sze retet — bajtársiasság — hősiesség — küzdőkedv — önfegyelem — Jettrekészség — a házasság — vagyonszerzés —• a káromkodás bűne — dohányzás; ezt és még sok más nagyjelentőségű és érde­ kes kérdést vetnek fel az előadásvázlatok, amelynek segítségével bármely levente­ vezető, illetőleg leventetiszt — tehát lai­ kusok is, nemcsak a lelkészek — előa­ dásokat tarthatnak az ifjúság számára. Békében feltöltöm raktáramat, ezért vettem buzakötvényt! A Salgótarjáni Bányatelepi Torna Club évzáró vacsorája. Folyó hó 15-én este 7 órai kezdet­ tel a bányakaszinóban tartotta a Salgó­ tarjáni Bányatelepi Torna Club évzáró vacsoráját, melynek keretében az 1942| 1943. évi Corinthián-vándordijnyertes csapat tagjainak a dij megnyerésének em­ lékére készített művészi vereteket is ki­ osztották. Korompay Lajos bányaügyi főtaná­ csos, bányaigazgatóval az élén résztvett a vacsorán az egyesület elnöksége teljes számban, sok meghívott vezető tisztviselő és vendég, valamint az egyesület mind a négy csapatának tagjai teljes számban. A vacsora *alatt dr. Wagner Jenő ügyvezető elnök köszöntötte Korompay Lajos bányaügyi főtanácsos, diszelnököt és a megjelent vendégeket, majd Kraft Jenő társelnök ismertette, a vacsorán meg­ jelent közönség előtt Az egyesület multévi munkásságát és jövő céljait. Timaróczky Sándor aielnök jól sikerült humoros beszédjében ugy a vezetőség tagjaihoz, mint < a játékosokhoz intézett a jövőre nézve buzdító szavakat. Laczkó Sándor játékos a csapat nevében mondott kö­ szönetét Korompay főtanácsosnak szereteteért és messze menő támogatásért mondván, hogy „a csapat akár hogy is küzdene és dolgozna nem érhetné el eze- két az eredményeket, ha a háta mögött egy olyan nemesszivü, áldozatkész, szere­ tő és megértő diszelnök nem volna, inint Korompay főtanácsos. Ezután Korompay Lajos diszelnök emelkedett szólásra és buzdító szavakat intézett a csapat tagjaihoz, megígérve to­ vábbi támogatását és még nagyobb fegye, lemre, — mely a sportolok első paran­ csolata, — kitartásra és fokozott küzde­ ni akarásra szólította fel a csapat tagjait, majd kedves szavak kíséretében minde­ gyik játékost kézfogásával kitüntetve osz­ totta ki a Corinthián vándor dij művészi vereteit a következő játékosoknak t Géczi Pál, Vezovisek Ferenc, Simonyi Sándor, Kiss Gyula, Váradi Ottó, Szabó István, Debreczeni István, Bognár László, Kovács János, Balázs Pál, Csuberda Ferenc, Vincze Gyula, Laczkó Sándor. Az egybegyült közönség nagy tapssal jutalmazta a szép sporteredményt elért játékosokat. A jól sikerült, mindvégig kellemes hangulatban eltöltött vacsora után a ven­ dégek még sokáig együtt maradtak á játékosokkal, azokat buzdítva és külön­ féle jó tanácsokkal ellátva és a jövő lab­ darugó sport eseményeit és esélyeit meg­ vitatva. Rendelet a leventeifjuság lelki szüntetni annak a magyar ifjúságnak,. gondozásáról. Az ifjúság honvédelmi amely büszkén állhat az egész, világ elé. nevelésének Országos Vezetője rendele­ tet adott ki a leventeifjuság lelki gondo­ SALGÓTARJÁNI zásáról. Az ifjúság nevelése csakis val­ POLLO MOZG láserkölcsi alapon vezet eredményre. A folyton változó koreszmék és időt nem szombaton, 3, 5 éa 7 órakor, > álló egyéni elgondolások nem biztosíthat­ vasárnap, 1, 3, 5 és 7 órakor, ják a magyar ifjúság és egyben a magyar hétfőn, 3, 5 és 7 órakor, ; * nemzet zavartalan fejlődését. Az egyedüli kedden 3, 5 és 7 órakor, <. biztos alapot a magyarság ezeréves ke­ szerdán, 3, 5 és 7 órakor, ; resztény hitében és hagyományaiban — csütörtökön, 3, 5 és 7 órákor, amely Isten, Haza és Család hármas fo­ pénteken, 5 és 7 órakor. . • galmával azonos — kell keresnünk. Eb­ ken a szellemben intézkedik a levente­ intézmény újjászervező 1939: II. te. is, Erre támaszkodva az Országos Vezető történelmi fontosságú rendeletével intéz­ ményesen bekapcsolta a leventenevelés­ A Hunnia jubiláris nagykiállitásu filmje. be az Egyház erőit. Megszervezte a Le­ Rendezte : Daróczy József. vente Központban, működő Lelkészi al­ Főszereplők: Abonyi Géza, ; csoportot, amelynek széles körű és igen TOLNÁY Klári, Sárdy János, nagy fontosságú teret jelöl ki a leven­ Palóczy László, Makláry Zoltán ték valláserkölcsi nevelése terén. E köz­ és Kovács Károly. ponti szerven kívül bevonta az egész Kiég : MAGYAR híradó 1 ország leikészkedő papságát, hogy min­ den csapat megkapja a maga hivatásos Hazai Általános Biztosító rész­ lelki vezetőjét, A hivatott nemzetnevelők vénytársaság keres salgótarjáni képvi­ e klasszikus összefogásából meg kell seletének elvállalására alkalmas egyént, RÁKÓCZI NÓTÁJA magas fix és jutalékkal. ....... ...... + HIRDETMÉNY. A Salgótarjáni Róm. Kat Temetke­ zési Biztositó Egyesület XLHL évi rendes közgyűlését Salgótarjánban a Katolikus kör helyiségében 1944. január hó 39-án, vasárnap délután 3 órakor, határozatkép­ telenség esetén 1944. február hó 13-án, vasárnap délután 3 órakor tartja, melyré a tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgyi sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyző*könyv felolvasása és hitelesítése. 3. A múlt évi zárószámadás letárgyalása és á felmentvény megadása. 4. A tisztikarnak, valamint a választmány rendes és póttag­ jainak 3 évre, a számvitsgáló bizottság rendes és póttagjainak egy évi időtartamra *) Recte: fölfedexisével dr. D. B. történő megválasztása, 5 Indítványok. **) Ex a kitöbbi tikerlelentigek it ax 1865-ik Salgótarján, 1944. január hő 18 án. A M csőd miatt, agyláitzik tohatem Jelent meg? választmány nevében: Csömör Mátyás s.k. elnök. munkást foglalkoztat; egy egész nagy környék lakossága keres magának pénzt, vagyont a köszénbányáknál, s a telep si­ kere kétségkívül a vidék jólétét is elő­ segíti. „A kőszén Magyarországon a leg­ jobb » minőségű, s a fővárosban Pesten már mindazok tetszését megnyerte, kik szoba- vagy konyhafütésre használni szok­ ták. De hogy a kőszéntelep gazdagságá­ hoz illő kiterjedést is nyerjen, továbbá, hogy az iparüzletnek olcsón kiszolgáltat­ hassák, most egy a Dunához vezető va­ sútvonal tervével foglalkoznak, miáltal a vállalat nemcsak kiterjedésben, de jöve­ delemben is tetemes gyarapodást ígér. Annak idejében tudósítjuk** erről L ol­ vasóinkat, mert kétségkívül kivánatos, hogy az ily hazai vagyon és jólétet gya­ rapító eszközök figyelemre méltattassanak éa elŐsegitessenék. BRELICH." hagyta el a sajtót, amely idő eltelte óta a salgótarjáni feketegyémántok millió és millió métermázsáit bányászták már ki a hazai iparosodásunk javára, meg az it­ teni bányásztársadalmunk hasznára, álta­ lában a magyar munkakészség és mun­ kavállalás nagyobb dicsőségére, — ugy csak elfogódott lélekkel és hálás szívből fakadó megemlékezéssel gondolhatunk arra, a már régóta a föld ölében nyugvó Brelich János, salgótarjáni bányamérnökre, aki annyit buzgólkodott, több-kevesebb szerencsével és sikerrel, a salgótarjáni szénbányászat érdekében. „AZ ORSZÁG TÜKRE" Bud.peati képes közlöny, Pest, 1862. Felelős szer­ kesztő: Balázs Sándor, Kiadók: Engel és Mandello. — p. 6—7. Ha meggondoljuk, hogy ez a Breéta a kőezénbányákban máris 250 lich János iéi* cikk már ezelőtt 81 évvel „A MUNKA" tál nem sikerülnek. „Á Szent István kőszéntelep ugy keletkezett, hígy eszes vállalkozók csak a társaság birtokában lévő 14800 boldnyi területen ásat-fp. 7)tak gödröket. Az első »;kőszénbánya 1848 bán nyittatott a zagy vai térségen} e kőszénből. a tiszagőzha.ózási társulat évenként 1856 ig mintegy 120000 mázsát használt fel. E kőszénből césőbb a krimiai hadjárat alatt 1854 ben, ■hadihajók a Feketetengerre, a Tiszán és punén jelenteken^ Mennyiséget szállítottak „így azután lassanként 1860 ig SalgóMTarjén,- Pálfalva és Kazáron uj meg uj bányák nyittattak, s csakhamar meg­ hihetett győződni, hogy e földek, amed­ dig csak terjednek, kőszénbe a mindenütt gazdigok. Első szükség volt most e kÜ lönbftző telepeket egyesíteni, s kellő pénz­ alappal ellátott társulatot alapítani. Ez oly eljárás, melyre a gyakorlati angolok min­ denütt és mindenben figyelnek, mert hisz á- közös működés mindig erősebb és gyümölcsözőbb. így összevéve a kőszén­ bírtok akkora, hogy Európa kőszéntelep társulatai közt, a legnagyobbrak mond­ ható mind terjedelem, mind gazdaság te­ kintetében. A társaság rövid fennállási Hirdessen politikai hetilapban. Adomány. A Szent Erzsébet Nő­ egylet szegényügyi céljaira egy jólsikerült vadászat után az egyesület egyik jóaka­ rója 10 pengőt adományozott. Talált tárgy. Salgótarján megyei város területén pénz találtatott. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon hiva­ talos órák alatt átveheti. �A MUNKA 4 oldal Salgótarján, 1944. jan. 22 Starján m. város polgármesteri hivatalától 565)1944 Az 1944. évi ált kereseti, jövedelem és vagyonadó kivetése. Hirdetmény. SPORT Sakkhirek. Csapatversenyeredmények 16-án SBTC—GÉPGYÁR 6’l>—3*|» Nagy érdeklődés kísérte a két csa­ pat találkozását. A két csapat tagjai d. u. 3 óra elölt gyülekeznek a bányatelepi is­ kolában. Izgalmas várakozás : vájjon meg­ érkeznek-e mind a játékosok ? Végre, pár perces késéssel, a gépgyári csapat együtt van. Az SBTC. egyik erőssége, He rezeg Péter nem jött, váratlanul el kel­ lett utaznia, ,Igy a bányai csapat 1 tar* talékkal játszik. Először az SBTC. játékosai nyerik a játszmákat Simon kezdi, utána egvmásután Holodnyáfc, Gábriel, Herczeg Ferenc, Halácsy, kik a megnyitásban szer­ zett kis állásbeli előnyt nyerésig fokozták. 4Gs‘ saünet útin Blanár szabadgyalogosát vezérré lépteti elő és nyer. Alig egy és fél, óra alatt 6:0 az SBTC. javára! A bá­ nyaiak nagy eredményt remélnek, de hátra van a fekete leves | A bányai tar­ talék vesztésre áll, Bozo megveri. Az Acél- Komka játszmában a gépgyári Kom- kának szabad gyalogosa van, amit nagyon nehéz érvényesíteni Acél cserélni tudja a gyalogokat, majd a szabad gyalogost tisztáldozattal kiüti. Ellenfelének csupán futója marad. Ezzel mattolni nem lehet, döntetlen. Eddigi eredmény 6 fél - 1 fél. A gépgyári Oláh nehéz küzdelmet viv. Bonyodalmakba kerül, tisztelheti 'eadnia. A bányai játszó megkönnyebbül. Téve­ désbe esik, hogy könnyen nyerhet. A bá­ nyai állása szörnyen nehéz. A helyes folytatást nem találja el, 2 lépés után a matt elkerülhetetlen. Már csak egy játszma folyik. A gépgyári Maron a középjátekban bástya-huszár minőségelőnyt szerzett. Ezzel a játszmát végig irányította. A bányaiak reménykednek a csodában, de Marton 5 órás játékkal megadásra kényszeríti a szívósan küzdő ellenfelét, Gáspár Miskát. így az SBTC. csapata 6 fél - 3 fél arányban nyert. ACÉLGYÁR—Ál •ÁTFALVÁ 7-3 * Délelőtt Sél tízkor kezdődött a ver­ seny, Pár perc múlva Zvara Apátfalvának szerzi meg a vezetést. Ezután az acélgyár bajnokcsapata kerekedett lelül egymásután 4 győzelemmel. Utána «ép játékkal Macbaia, majd Dudás szereztek pontot Apátfalvának. 4—3-ra vezet az acélgyár I A hátralévő játszmákat az acélgyáriak nyerték meg, igy lett az eredmény 7—3. Az acélgyáriak közül nyertek: Balázs L, Lichtner, Mikulik, Schütz, Herrmaun, Varga és Balázs E. 4-szer játszott, a többi 3*szor): Mestervizsgára elökéesltŐ tanlolyasu. Az Iparteatületek Országos Köz­ pontja a m. kir. iparügyi miniszter ur 23819(1939. sz. rendelkezése értelmében mindet hónap elején, igy legközelebb 1944 évi február hó 1-én este 7 órai kezdettel ipari közigazgatási és gazdasági ismereti tanfolyamnt rendez, A tanfolya­ mon szakelőadók ismertetik, illetőleg őszmfogtalják a mestervizsgálatokkal kap­ csolatos általános és részletes iparjogi, társadalombiztosítási, adózási és gazdasá­ gi ismereti kérdésekét, a munkaidőre, munkabérre, fizetéses szabadságra, stb. vonatkozó rendelkezéseket. Aa.előadáaok mindepoap este 6, illetőleg 8 órától az iPOK (Budapest, VIL Erzsébet krt. 9|11 I. e. 3.) előadói termében tartatnak meg, A tanfolyam részvételi dija 8 pengő. Je­ lentkezni lehet az Ipartesiületek Országos Központja (Budapest, VII., Erzébet krt. 9|11.) hivatalos helyiségében az első elő­ adási napon, 1944. évi február hó 1-én, este fél 7 érakor. SBTC. 20 fél Gépgyár 19 „ 3. Acélgyár 18 „ 4. Apátfalva 13 „ 5. Kirterenye 8 1 2. — 9 fél. -—20 „ —11 „ —16 „ —22 Vasárnap, 23-án d. e. 9 órakor az acélgyári olvasókörben lesz a rangadó acélgyár — SBTC. találkozó, ennek az SBTC. két előnnyel megy neki. A balassagyarmati m. kir. pénzügy­ igazgatóság a 16375,11 a*. 1944 az. intéz­ kedésével az 1944. évi általános kereseti, jövedelem és vagyonadó kivetési munkál­ tatok megindítását rendelte el: Felhivatnak azon adózók, akiknek kereseti, jövedelmi vagy vagyoni viszo­ nyaiban történt kedvezőtlen eltolódás adó­ alapjuk felmondására jogcímet ad, hogy adófelmondásukat a városi adóügyosz­ tálynál legkésőbben folyó hó 31-ig nyújt­ sák be, annál is inkább, mert az elkésve beadott felmondások figyelembe vétetni nem fognak. Az uj adózók a azok, akik az 1943. évben csonka év alapján voltak megadóz­ tatva, adóvallomásukat a városi adóügy­ osztálynál beszerezhető nyomtatványon legkésőbben f. évi február hó 29-ig kö­ telesek benyújtani. Különösen felhivatik az adófizető közönség az 1940. évi XXII. t.c. uj ren­ delkezéseire, meiyek a kifüggesztett fal­ ragaszokon részletesen fel vannak sorolva: Ilyen fontosabb újítások: 1. Azon adózó, akinek adóalapja egyébként rögzítendő lenne, jövedelme azonban legalább 50 százalékkal emel­ kedett, az adófelmondás bevárása nélkül tartozik f. évi február hó 29 ig adóvallomást beadni Aki ezen kötelezettségnek nem tesz eleget a kivetendő adó kétsze­ res összegéig terjedő bírsággal lesz sújtva. 2. A legfeljebb egy segéddel és egy tanonccal, vagy segédnelküi két tanonccal dolgozó iparosok nem tartoznak adóvallomást adni. Ezek az Ipartestület ki­ mutatása alapján tételes adóval fognák megrovatni. 3. A kis földbérlők, akiknek bérle­ ményének kataszteri tísztajövedelme a 25 pengőt nem éri el és kizárólag a sajat háztartásuknak termelnek, adót nem tar­ toznak fizetni. 4. Az állandó alkalmaztatás! hely nélkül dolgozó ügynökök szintén nem tartoznak vallomást adni, mert adójukat levonás utján a munkaadó szolgáltatja be. 5. Nem tartoznak jövedelem és vagyonadó bevallást adui azok az egy' házi ja vada masoa es magánszoígálafban alkalmazottak, akiknek a múlt évi őszszes szolgálati járandóságuk a Ő000 pengőt nem haladta meg és ezenkívül más jövedelműk, nem volt, vagy ha más jövedelmük is volt, ez a jövedelem 6000 pengőt nem haladta meg. Akik' vallomásukat későn adják be 1, illetve 10 százalék, akik pedig felhí­ vás dacára sem adnak vallomást 3, illet­ ve 50 százalékos birsággal fognak sujtathí. A részletekre kiterjedő felvilágosi-' tások az adóügyosztályban nyerhetők hétköznapokon délelőtt 8—12 óráig. Salgótarján, 1944, január 15, a polgármester helyett DR. WANKA adóügyi tanácsnok h. zárult és — mint a Levente Hírközpont jelenti ~ a leventék kitűnő eredményt értek el: összesen 24.208'34 kg, gumi­ hulladékot gyűjtöttek. 12800'52 ; pengő értékben. A gyűjtött hulladékot hivatalos áron az egyik gyárnak átadták. Most a .gyár a legjobb eredményt elért levente egyesületeket, gazdasági szövetkezéseket, illetőleg csapatokat meg kívánja jutalmaz­ ni. A Levente Gazdasági Szövetkezések Központján keresztül az alábbi jutalmak kerülnek kiosztásra: 1 díj 3000 pengő, a 2. dij: három kerékpár felszereléshez szükséges 6 gumiabroncs tömlővel, 3. dij: két kerékpár felszereléshez szükséges 4 gumiabroncs tömlővel. A dijakat most osztják ki. "I—g-gs—isggit IJ Tartsuk be szigorúan a légvédelmi előiránokht m. v. 366/1944 ' Starján x polgármesteri hivatalétól. ' Több gyermekes családfők adókedvezménye. « Hirdetmény. Azon jövedelemadót nem fiiető adó­ zók, akiknek háztartásához kettőnél több, önálló keresettel nem bíró kiskorú törvé­ nyes. törvényesített, mostoha, vagy örök­ befogadott gyermek, vagy unokái tartozik, a gyermekek számának megfelelő mérvű adókedvezményben részesülnek., A 166 000(1940. P, M. sz.‘rendelet 12. §. alapján felhívom mindazon adózó­ kat, 'kik ezen adókedvezménybén része­ sülni akarnak, hogy az ez irányú bélyeg­ mentes bejelentéseiket legkésőbb minden év április hó 30, napjáig a városi adó­ ügyosztályon (Városhaza I, em. 8, ajtó) adják be, mert az elkésett bejelentések nem lesznek figyetembevéveJ Ezen beje­ lentést minden évben az előző é* decem­ ber 31-én fennálló tényleges állapotnak megfelelően kell megismételni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: ■’ 1.) Az adózó családfő névét, fog­ lalkozását, pontos lakcímé, föld yagy ház­ ingatlanának megjelölését, 2.) a háztartáshoz tartozó kiskorú 24 ééen aluli gyermekek nevéir születési evét, hónapját és napját, az örmálló ke­ resettel bíró gyermekek foglalkozását és havi keresetét. _ * A hiányos bejelentések nem lesz­ nek figyelembe véve. Azon adózóknak, kiknek a folyó évben jövedelemadó kivetésük lesz, kü­ lön bejelentést nem kell beadniuk, hanem a jövedelemadó bevalláson a háztartásuk­ hoz tartozó családtagok nevét és szüle­ tési évét fel kell tüntetniük, hogy a jö­ vedelemadó kivetésnél a gyermekkedvez* "mény figyelembe vétessék. \ Salgótarján, 1944. január 8, ■ A polgármester helyett: ! < c Dr. Wanka v. tanácsnoki Nemcsak a búza, de a buzakötvény is aranyat ér! Másik mérkőzés Kisterenyén lesz, ahol Apátfalva csapata fogja veszélyez­ A í körmérkőzés állása (a gépgyár tetni a gépgyár 3 ik helyét. Am ócskavas hasxnotiiása. A háborús nyersanyaggazdátkodág nem en­ gedi veszendőbe menni a szeméttelepekre kerülő ócskavasat sem. Acélgyárakban hatalmas A. G. elektromos kemencék -magasfrekvenciáju álammal cseppfolyóssá alakítják a vasat a megfelelő ÖtvÖxőanyaPOLITIKAI HETILAPBAN! gok hozzáadásával különleges nemesacélt készítenek belőle. Ez a nemesacél hajlé­ kony, ellenálló képes és egyaránt alkal­ VENNÉK ZONGORÁT 2C20S*34 kg. gumihttlladélKot mas a legkényesebb műszerek és legtö­ VAGY MANINÓT gyűjtöttek egy év alatt a leventék. kéletesebb fegyverek gyártáséit is. sürgőse oérészpé ősért. Budapest A Levente Gazdasági Szövetkezések Köz­ Pozsonyi ut 1, virágüz­ pontja a leventéket is bekapcsolta a múlt let. Vétefen : II — 59 —34. év elején indított országos gumihulladék gyűjtésbe, A gyűjtés december 31->én leNyomatott „A MUNKA“ nyomdában Salgótarjánban I RDESSEN! A MUNKA Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1943-1944_00114.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1944_01_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1944-01-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 22. évfolyam 4. szám (1944. január 22.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom