https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/913653eda0b291b0b92c3eaf9c674c8d.jpg c0ab9d268560302add8a1d7f50850fe5 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/2a8b553a128bd2123d3677d229de2943.pdf 341d969bb98232010af8b3ba77a94285 PDF Text Text Szerkesztőség és kiadóhivatal Salgótarján, Fő-tér 8 szám. Telefonszám: 58. Hirdetések milliméteres díjszabás szerint A MUNKA Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Lapsánszky János Megjelenik pénteken este Előfizetési ára negyedévre Postacsekk: 28.744 szám. Apróhirdetések: szavankint 8 fillér, a legkisebb hirdetés 1 Pengő TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Laptulajdonos: „A Munka“ lapvállalat. XXX. évfolyam, 24. szám. ára ♦ 24 fillér A falu és az ipar kézfogása. Dr. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter az ipari decent­ ralizáció kérdésével foglalkozott ab­ ban a beszédében, amit a szolga­ egyházai szeszgyár munkáslakásai­ nak felavatásán mondott. „Szimbó­ lumot látok abban, amikor egy falu szoros kapcsolatba kerül az ipar­ ral. A falu és az ipar kézfogása, együttes munkája kettős célt szol­ gál, kettős áldással jár. A falu ős.arejét hozza az ipari munkába, s ugyanakkor az ipar boldogulást, jólétet teremt és biztosit a falu né­ pének. Fogjon össze a falu és az jpar, mert a decentralizált magyar ,jparé a jövő. Dr. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter ezekkel a sza­ vakkal világosan fejtette ki a kor­ mányzat iparpolitikai programmját. A magunk részéről is igen fontos­ nak tartjuk, nemzetgazdasági, mun­ ka és szociálpolitikai, egészség és kultúrpolitikai, sőt honvédelmi és pemzetpolitíkai szempontokból az ipar decentralizálását. Ha ezeket a szempontokat foglaljuk, a követkeeé-eredményekhez jutunk: Magyarország népének túlnyo­ mó hányada az 1940. évi statiszti­ kái adatok szerint kb. 8,300.000 ember őstermelésből, földmivelésből, erdőgazdálkodásból és halá­ szatból él. Ezek a foglalkozási ágak Magyarország éghajlati viszonyai mellett együtt járnak azzal, hogy á velük foglalkozók az év bizo­ nyos részében — a házimunkától eltekintve — tétlenségre vannak kárhoztatva, illetve nem tudják munkaerejüket kellően gyümölcsöztetni. A téli hónapokban a. termést felélve, anyagilag nem képesek meg­ felelően megerősödni, aminek könyhyen felfogható nemzetgazdasági és szociális hátrányai vannak, melyek elsősorban a vidék, a falu népét sújtják. Kiküszöbölője lenne ezeknek a kárdknak a mezőgazdasági ipar­ ágak fejlesztése, illetve ilyen ter­ mészetű iparvállalatoknak a vidékre Való telepítése. Ezeknek segítségé­ vel a vidék lakossága állandó téli jövedelemhez jutna olyan ipari ágakban, melyek természetéhez kö­ zel állanak, mint például a gyü­ mölcs és zöldségszárító üzemek, konzervgyárak stb. Az ország népsürüségi viszo­ nyai különben is rászorítanak ben­ nünket az iparosításra. A magyar föld mai terméseredményei mellett őstermelést folytatva az ország egész lakosságát alig tudja ellátni 8 ezért szükséges ipar és a keres­ kedelmi élet továbbfejlesztése. A nagy értékű ásványi kincsek és termékek, mint az aluminium, pet­ róleum, földgáz és hővizek megfe­ lelő kihasználása, az ipar tovább- fejlesztésát és a vidéket) vélő iparé vállalat telepítést követeli meg. Honvédelmi szempontból kfi* lönösen időszerű a decentralizálás ügye. Elég olvasnunk a német ha­ dijelentések beszámolóit, melyek­ ből kiderül, hogy milyen hatalmas sikerű eredményekkel dobják le pusztító terhüket a német bombá­ zók az angol iparvidékeken, ahol a gyárak és vállalatok, üzemek egymás tőszomszédságában épül­ nek. Az eredmény sokkal kisebb lenne, ha az iparvállalatok szét­ szórtan lennének elhelyezve. Az iparvállalatoknak a vidé­ ken való megtelepedése mellett szól az a körülmény is, hogy nem­ csak a munkaerő igénybevétele történik az illető vidéken, hanem az értelmiségi munkakörben fog­ lalkoztatott alkalmazottak fejlődést hoznak a vidék számára, ami együtt jár az egészségügyi és kulturális igényeknek növekedésével és a közlekedési viszonyok javulásával. Nagy előnyt jelent az iparvál­ lalatnak is a vidéken való letele­ pedés, Nem kell munkásainak más üzemek által való elcsábításától, váratlanul fellépő káros létszám­ csökkenéstől tartania, a konzerva­ tívabb fizikailag, erkölcsi, nemzeti és családi érzésben erősebb, lakó­ helyéhez intenzivebben ragaszkodó vidéki munkás seregnek biztosítása önmagában is komoly tényező a zavartalan termelés szempontjából. Remélhető, hogy dr. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter szavai rövidesen éreztetni fogják hatásukat. Az asszimiláicó. Salgótarján, 1942 junius 13 országon az asszimiláció korántsem.erő­ szakolt menete s ez'mindenkor azért volt olyan magátólértetődő és sikeres, mert a vezető rétegek tiszta magyarok voltak és rendelkeztek a magyarság minden ér­ tékes tulajdonságával. Most ellenben már régen szétoldódtak ezek * rétegek á a régibb magyar társadalom osztályai egészen átalakultak. Most már nem te le­ het osztályokról, zárt társadalmi és szár­ mazási tömbökről beszélni társadalmunk­ ban; most inkább a különféle csoportok viszik a vezetőszerepet, melyek közéleti szereplésük és társadalmi magatartásuk során nem adhatnak éppen előnyös pőldát a felemelkedő rétegeknek,'bem te szól­ ván arró1, mennyire nem képviselik, nem képviselhetik a magyarság lényegét, mű­ veltségét, szeilémét • Igazán nem tartanók kttfctetoesak azt az asszimilációt, mely a^túgyaraág lényegét az ilyen társadalmi ásCmbwi kép'etekben látja és azokhoz4 Igazodik. Hiszen már az eddigi asszimiláció-újabb részletei te elhibázott irányba mentek; innét van, hogy ez a mostani réteg a maga hig, felületes voltában már koránt­ sem képviseli tisztán a magyar formát és az utána jövőknek maga sem adhatott jó példát. ■> Nagy történetírónk egyik cikkében méltán írhatta: „Az asszimilációs korszak­ ban egészen uj helyzet adódott, nem kedvezett többé sem az őas nem­ zetfogatomnak, sem azon erőknek, melyek az államot annyi időn keresztül irányí­ tották. A vezetőréteg annyira átalakult származásitag, gondolkozásban egyaránt, bogy.nem is kívánhatjuk tőle a Ngi ma­ gatartást. .. részemről nem te ajinlgatoám a régi magyar nemzet fogalmat. A szentistváni berendezést csak tiszta magyar vezetőréteg tudja eredménnyel, haszon­ nal megva ósitani. Mai alkalmazása csak külsőleges lehetne s az asszimiláció to­ vábbi veszedelmét hozná magávÁL Már pedig globális asszimiláció és dteszhniládó tekintet nélkül a hivatásközösségro és hu­ mánumra, magában véve te távol álí az ósi magyar gondolkozástól, melynek finom eszközére, megfigyeléseire és tapasztala* tatra ngyis hiába '.figyelmeztetnénk a Az asszimiláció kérdése változatta- meg 1848. mítosza szinte az egekig emelte nul izgalmas problémája a magyarságnak. a---------.. .. magyarság fogalmát. Ez a nagy kérdés kapcsolatos számazási Magyarnak lenni a teljes nagy­ és halálozási statisztikánk komor adatai- ____ . szerű emberiességet jelentette. Csak a válT'De'trápcsőlatös áztál ts, mnyéiTvSfr* iifiíőbtff"hanyáttas során érvényesültek az zóeröt gyakoro'hat a magyarság, melyek asszimiláció rossz oldatai és kizárólago­ és milyenek azok az eszmények, melyek san gazdasági és konjunkturális szempont­ a tiszta emberiesség és a szellemi fölény, jai, mikorra már meggyöngültek a reform­ a gazdasági fejlődés és a társadalmi ősz- kori emberies hagyományok s mikor mér szetartás roppant erőivel vonják hozzá* az asszimiláció társadalmi kérdés lett egy juk a másfaju, másbeszédű emberek tö felületes és gondtalan társadalom ügye. megeit S itt mindjárt adott feleletet te a Az asszimiláció ekkorra már bizonyos 19 ik században, a magyarság nemcsak fokú romlást is jelentett, az eredeti ma­ azért arszimilált olyan óriási idegen tö gyar lényeg könnyelmű felvizezését; mert megeket, mert a század második fele, a hiszen sehol sem volt már az a régi ko­ kiegyezés boldog és nyugodt időszaka a moly, felelősségteljes réteg, mely egy­ teljes gazdasági biztonságot, fejlődést és szerre hordozta a régi történelmi hagyo­ konjunkturális lehetőséget jelentette, ha­ mány és az európai haladás gondolatát. ma emberét." nem azért is mert a század első fele, a S ma is ez az asszimiláció problémája. Évszázadok óta folyik már Magyarcsodálatos és nagyszerű reformkor, majd Elismerés A keleti nagy offenziva idejének közeled,. tét jelzi a szövetséges haderő és fegyverek özönlése a frontra, sőt német vélemény szerint tulajdonképen a hatalmas akció kezdetét jelenti az a tény, hogy a csa­ patok elindultak szálláshelyükről Miköz­ ben a keleten is bekövetkező nagy ese­ mények te előrevetik árnyékukat s az el­ lenség feszült izgalommal várja, hogy az óriási frontnak melyik részén indul a támadás, a gép-ezrek északafrikai csatája teljes erővel tombo', a Csendes óceánon nagy tengeri csata folyik, a japánok elő­ retörése Kínában egyre tart és eredmé­ nyes támadása az angol tengeri ^haderő ellen Madagaszkár fővárosában épp ugy mint Sidneyben fokozott izgalmakat kelt A front mögött pedig érdekes diplomáciai és politikai események zajlanak, * Ezek közül nem tartjuk a legfonto sabbnak azt, hogy Rooscwelték hadat üzentek Magyarországnak, mert hiszen mi már régen hadiállapotban lévőnek tartjuk magunkat. Számunkra sokkal fontosabb és érdekesebb esemény Kállay -Miklós miniszterelnök látogatása Hitler vezér is kancellárnál — főhadiszállásán. Csodáljuk azt a rendkívül rugalmasságot, amely az európai ktfésztes hadiárát1 legfőbb pa­ rancsnokánál, Európa Zseniális uljáalakltójánál tapasrtalbitló. Egyik napon arról érkezik hír, hogy Berlinben tárgyal él intézkedik, aztán meg arról, h'-gy a finn front mögött személyesen adja át a leg­ nagyobb kitüntetést Mannerheim tábor­ nagynak, a finn csapatok főparancsnoká­ nak és a független Finnország megterem­ tőjének, akit 75 születésnapján nemcsak saját hazája ünnepelt, hanem a szövet­ séges államok egész sora te, köztük első­ sorban a testvéri magyarnemzet, amely­ nek szegedi egyeteme diizdoktorsággal te megtisztelte. ■? Egyik nap még arról szólt a hir, hogy Hitler a fin katonai és politikai vevezetőkkel tanácskozott fin földön, a má­ sik nap pedig, már arról, hogy főhadi szállásán Kállay miniszterelnököt és kül­ ügyminisztert fogadta és a Sas Rend nagy keresztjével tüntette ki Hitler Kállay mi niszterelnükkel, Ribbentrop külügyminisz­ ter jelenlétében megbeszélést folytatott Mint a rövid hivatalos jelentés mondja, a megbeszélés a hagyományos német-ma gyár barátság és fegyverbarátság széllé mében folyt le, amely a háromhatalmi egyezményben szövetkezett népek a bolsevizmus elleni közös harcában ismét ki­ fejezésre jut és megerősítést nyer. A po­ litikai megbeszélés után katonai megbe­ szélés következett, amelyen msgasrangu német katonákkal együtt ránt vett Vő- • —y. rös vezérőrnagy a (keleti front magyar katonáinak parancsnoka te. A Uoácskozások másnap a német külűgymfntezternél folytatódtak. A magyar és német kormányfők la* lálkozása a magyar csapatok hősies hv caival együtt napokon át foglalkoztatta a tengelyhatalmak sajtóját Szívesen vettük tudomásul azokat a meleg baráti sorokét, amelyekben a német sajtó megemlékezett rólunk. Hangsúlyozta, hogy a látogatás a Németország és Magyarország közt egyta jobban erősödő együttműködésen t ültre nőén bizonyság a két baráti nemzet kö­ zötti kapcsolatok törhetetlen szivélyesrégére. Magyarország tántoríthatatlan májjá* tartása, amelyet az első világháború ulán nehéz időkben is megtartott, soha nem ment feledésbe és olyan politika alapjá­ vá lett, amely később bőséges gyümölcsöt hozott. Kállay magas német kít'ibte.ie és látogatásának körülményei Az egész ország kitüntetését jelentet ék s mini a német sajtó te hangoztatja a magyarlríJzvélemény a látogatásban elismerést lát Az egész nemzetnek azért az eltökéliségéértt hogy nagy szöveteégesei olda’án erejélatbaveti az igaz Agyért. A fontos diplo­ máciai és harci események se terelték -el a magyarság figyelmét annak jri n'ŐSégéröl, hogy ezen a héten elfogadta a kép viselőház azt a javaslatot, amely ögysnilitó kétszázezer hold zsidó mező ős erdő­ gazdasági Ingatlant juttat viselt ma­ gyar kézre. �2. oldal A MUNKA Gyomorgond- Mi lesz a lélekszikkadás! leánygimnáziummal?.,. Megértjük s szánjuk őket. A rongyos ruhában, elnyűtt arccal ténfergő, életkedvükben megrokkant nél­ külözőket, a gyomorgond szikkadt ál­ dozatait I... Megértjük vértelen ajkuk panasz­ áradatát. Kevés a mindennapi kenyér, kicsi a szükséges busadag s. hozzájutni c$ak néhanapján lehet. Aztán a kereseti lehetőség se emelkedik, pedig a drágaság észrevehetően fokozódik. És számos cikk beszerzése is különböző akadályokba Ütközik. ' ..Megértjük a sorsüldözötteket s kü­ lönösen, ha családosak. Szánjuk az erő­ ben lankadó, hitben, bizalomban fogyatkbzni kezdő férjeket és családatyákat... Szánjuk a korán hervadt feleségeket és apyákat anyagi vergődésük gyötre'mei bfn ... Szánjuk a haza virágos kertjének nyiladozó bimbóit, a nélkülöző gverme keket, fejlődésben elmaradt satnya, cse nevéaz állapotukban ... • Megértő szánalmunkba tehetetlensé günk fájdalomérzése is vegyül, mivel tel . jes mértékben a legjobb akarattal se bi tünk segiteni nyomorúságukon. A társa­ dalom szeretetmunkája mégis legalább annyit eredményez, hogy végszükségben senki se gyötrődik, éhhalál senkit se fe­ nyeget. ‘ Ha a méltatlankodók elkeseredését körültekintő higgadtság tompítaná, min­ den nemesen gondolkodó ember állandó őszinte rokonszenvet és segítő szándékát váltMná ki. De sajnos, bizonyos idő óta egyrészükkel kapcsolatban kellemetlen megállapítást kell tennünk. A zúgók-bú gők ideggyötört, vagy talán felizgatott csoportjai ugy viselkednek, hogy a tár­ sadalom megértése és szánakozása tete mesen s egész jogosan csökkent irántuk, Szinte minősíthetetlen és menthetetlen kilengésekre vetemednek szenvedélyessé­ gükben, ami már gyakran bazafiatlanságnak, sőt hazaárulásnak bélyegezhető s amellett a krisztusi világnézet megtaga­ dásának is. ~ Leginkább visszataszító kacérkodá­ suk még mindig a vörös őrülettel. Az istentelenség bálványa észrevehetően re cség-fopog. Az emberi méltóságot állati színvonal alá süllyesztő tévtan világszer vei végső összeomláshoz közelegnek. És amikor a csillag s rő'szinü rongy ellené­ ben dicsőségesen emelkedik fel a kereszt, a tisztesség hófehér lobogójával, akadnak elé'g számosán a keresztény és magyar eszményt megcsuíoló gyászalakok, akik Szfalinékkel együttéreznek s győzelmüket áhítozzék, mert oktalan rögeszméjük sze­ rint akkor majd „felvirrad a szegények napja.“(1?) Lássanak már tovább az orruknál ezek a megtévelyedettek. Vegyék észre, hogy ez a második világháború döntő ostrom az emberiség sokszáz millióin uralkodó angolszász faj letörésére s hogy az ő védelmében a legszörnyszülöttebb szövetkezés történt a munkástömegeket kizsákmányoló pénzhatalmasságok és az eíyüíyüe’1 hiszékeny népet becsapó nép­ biztosok között I Ez a sátáni valóság. Az angolszász fáj görcsös ragaszkodását a félvilág feletti egyeduralomhoz kiáltóan bizonyitja, hogy még a legizennyesebb eszközöket is fel használja bukásának elkerülésére, össze fög az istentelenség képviselőivel, a ke resztény eszmét és művelődést megsemmisitent törekvő elemekkel, a Paris kör­ nyéki „békekötések“(?) béklyóiból sza­ badult nemzeteket ismét letiporni aka­ rókkal, kérlelhetetlen önzésből. A gyomorgonddal küzködők, ha csakugyan keresztényeknek és magyarok­ nak tartják magukat, a legnagyobb bajok között is igyekezzenek megőrizni nyugat inukat a háború mostani, legválságosabb időszakéban. Az állandó nyöszörgésen, lOpénkodáaon, jajveszékelésen, szitkozó duón kívül kezdjék már valahára gya­ korolni a bősles türelem erényét Is, hogy Így; közénktartozóknak tekinthessük őket i he elvetemedett Istenteleneknek és harafiatlanoknak I M. Gy. Irta : Figyelő. Az utóbbi hetekben itt ott aggódó, vagy kárörvendő kijelentések hangzottak el a róm. kát. leánygimnáziummal kap­ csolatban. A képzelődő „jólértesültek" (?) ostoba pletykáknak hitet adva azt a rémhírt terjesztették, hogy a leánygimná­ zium ügye válságba jutott. (?) S mi az igazság ? — Éppen az ellen­ tétje a vaklármának. A leánygimnázium inkább most indul fejlődőképes kibonta­ kozásnak I A múlt ősszel 16 tanulóval meg­ nyílt I. osztály jelentette a reményteljes kezdetet. Előjelek szerint a most beirat­ kozni szándékozók száma kétszerannyi, sőt még nagyobb is lehet. A szülők élénk érdeklődéséből mindenesetre erre követ­ keztethetünk. S ez érthető is. Már tavaly fejte­ gettük a szütők jogát leánygyermekeik magasabb színvonalú iskoláztatásához, ha anyagi helyzetük módot nyújt reá. Tehet­ séges, tanulni vágyó leányaik miért men­ jenek messze idegenbe, ha az értékes szellemi készültséget itthon is megszerez­ hetik ? Aminthogy meg is kapják jelen­ leg középiskoláink képzett és lelkiisme­ retesen oktató tanáraitól s a háború után majd, amikorra már az intézet teljesen megszilárdult, az ideköltöző apácarend tanárnőitől, az angol kisasszonyoktól I Egyébként a vizsgáztatást az idén is ők végzik már, még pedig jun. 22 én. Kecskemétről ide jönnek Starjánba, hogy növendékeink munkájának eredményéről meggyőződést nyerjenek. Reméljük, hogy nem fognak csalódni, aminek üdvös ha­ tásaként a most még habozó szülők is döntő elhatározásra jutnak. A gimnázium szeretettel várja és befogadja a katoliku­ sok mellett a protestáns vallásu leány­ kákat is, amint a lefolyt tanévben bébi zonyitotta. A vizsgák lezajlása után lapok, hir­ detmények, falragaszok utján értesítjük majd a közönséget a jövő évre szóló beiratások idejéről és feltételéiről. Jönnek a színészek. Vértes Károly kiváló társultával jövő héten városunkba érkezik. A megnehezült időkben is töretlen lelkesedéssel és hazafisággal telítve járják színészeink az országot és gyönyörköd­ tetnek, buzdítanak bennünket. A régi jó gárda nagy részben együtt van. Néhány uj tagja lesz most Vértes Károly társulatának, amelynek színi sze­ zonját Pápán közkívánatra meghosszabbí­ tották, mert a válogatott műsor és kitűnő játék általános és lelkes támogatást biz tositott Hisszük, hogy városunk közönsége saját érdekét is szolgálja, amikor a szi nészeket támogatja oly módon, hogy már elővétben is sok bé letet vált a városunk­ ba megérkezett Oroszy László titkárnál, A válogatott műsort jövő héten teszi közzé Vértes Károly, aki maga és leá­ nyai nagytehetségü színművészek A tár sulat saját zenekarral érkezik, amelynek karnagya a rádióból is előnyösen ismert Erdélyi Patat Leó. A gyermeknevelési pótlék egyszerű magyarázata. Gyermeknevelési pótlék jár az 50 000/1938. sz. rendelet alapján az ipar­ ban, kereskedelemben, bányászatban, ko­ hászatban foglalkoztatott fizikai munkások élő gyermekei után, ha legalább 20 sze­ mélyt foglalkoztató Üzemben dolgoznak. Tanoncnak, tisztviselőnek, kereskedőse­ gédnek gyermeknevelési pótlék nem jár. Gyermeknevelési pótlék jár akkor is, ha a munkavállaló nem dolgozza ki az egész hónapot, vagy az egész hetet, de havonként 15 napot, illetve hetenként Salgótarján, 1942 junius 13 legalább 3 napon át volt foglalkoztatva. Ha a munkavállaló nem saját háztartásá­ ban neveli gyermekét, akkor a munka­ vállaló jogán a gyermek ellátójának jár a gyermeknevelési pótlék, ezt helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolni 14 éven felüli gyermek után pótlék nem jár, tör­ vénytelen gyermek után csak akkor jár pótlék, ha anyakönyvileg elismerte az apa. Újszülött gyermek után csak a születést követő hónap első napjától jár pótlék. Ha a munkavállaló katona, beteg, vagy ha önhibáján kívül munkanélküli, három hónapon át még folyósítani kell a pótlékot. A fentieket az első hónapban orvosi bizonyítvánnyal, katonai szol­ gálatot katonai igazolvinnya1, mun­ kanélküliséget hatósági munkaközvetítő hivatal, illetve a községházán kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha a munkavállaló meghal, annak, aki gyermekét gondozza, további har hó­ napon keresztül kell, hbgy folyósítsák a pótlékot az esetben, ha a munkavállaló az elhalálozás hónapjában jogosult volt a pótlékra. Pótlék, mint ismeretes, gyerme­ kenként és havonként öt pengő. Nagy­ szülőknek akkor jár az unoka után gyer­ meknevelési pótlék, ha a bíróság, vagy az árvaszék kötelez*, az unoka eltartására, vagy pedig a gyermek szülőit eltartják. Testvér, vagy rokongyermek, úgyszintén menbelyen elhelyezett gyermek után pótlék nem jár. A gyermekre egyidőben csajt egy személy kaphat pótlékot. Ha szülök dolgoznak, elsősorban a férj, azonban ha a férj kis üzemben dolgozik,, hol 20 sze­ mélyt nem foglalkoztatnak, ugy az anya igényelheti a pótlékot, ha -oly vállalatnál dolgozik, mely tngja a Családpénztárnaír. Laszkáry Gyulát jelölték Sztranyavszky Sándor egyházkerületi felügyelő utódjául. A Magyar Értesítő jelenti: A dunáninneni evangélikus egyházkerület presbi­ tériuma Hándel Béla dr, egyházmegyei felügyelő, ügyvéd és Csengődy Lajos dr. alesperes elnökletével Budapesten ülést tartott. Kardos Gyula püspökhelyettesesperes, kormányfőtanácsos meleg és köz­ vetlen szavakkal búcsúztatta az egyház­ kerület világi vezérét, az oly korán és tragikusan elhunyt Sztranyavszky Sándor dr, felügyelő elnököt. Kettős árvaságban vagyunk — mondotta, — egy hónapon belül elvesztettük püspökünket, Kovács Sándort és utána elnöktársa, Sztranyav­ szky Sándor is átköltözött az örökké­ valóságba. Erős magyar evangélikus lel­ kének példájával azonban itt él közöttünk: maradjon velünk továbbra is ragyogó, keménykötésü jellemének ihletése és ben­ sőséges, meleg szive. Megörökítették a presbitérium jegyzőkönyvében Sztranyav­ szky Sándor emlékét. Azután a jelenvol­ tak ugyancsak zártkörű értekezleten ugy határoztak, hogy teljes egyhangúsággal Laszkáry Gyula egyházmegyei felügyelőt ajánlják a gyülekezetek figyelmébe uj egyházkerületi felügyelőül. Az egyházköz­ ségi szavazatokat augusztus 6 ig kell a szavazatbontó bizottság elnökéhez, Nftográdi Horváth Sándor alispánhoz eljuttátni. A felügyelóváiasztás kérdése lényegében már el is dőlt ezzel az ajánlással: ahogy a „Magyar ÉrtesitöM tájékoztatták, dras- kóczi és laszkári Laszkáry Gyula nógrádhont-barsi egyházmegyei felügyelő, kor­ mányfőtanácsos, romhányi földbirtokos, a Johannita-rend lovagja már is Sztranyav­ szky Sándor utódjának tekinthető. Hat­ vanas éveiben jár, féifias és független egyéniség, értékei már régebben felhívták reá az egyház figyelmét, b e Sztranyav­ szky Sándornak bizalmas hivei közé szá­ mítják. Az egyházkerület egyébként még ebben a hónapban rendkívüli közgyű­ lésére jön össze és adminisztratív ügyek­ ben fog al majd állást. (M. É ) . A vármegyei, városi és a községi alkalma zattak öregségi biztosítása. A kormány 1938. évi január 1 én megjelent rendelete az öregségi biztosi tást kiterjesztette azokra a. vármegyei, városi és községi alkalmazottakra — ezek­ nek túlnyomó része közüzemi szakmun­ kás és napszámos I — akik ezeknél a köz­ testületeknél nyugellátásra igényt nem szerezhetnek. A rendelét kötelezte az 0. T. L-tés a M. A. B I. t, hogy a szóbanforgó alkal mazottaknak 1929: január 1 e óta betöl­ tött vármegyei, városi és községi munka­ viszonyát öregségi, stb. biztosítási köte­ lezettségben töltött munkaviszonynak is merjék el. Kimondotta a rendelet azt is, hogy az OTI és MABI ra 9 évre vissza­ menően háruló nagy teher biztositásma- thematikai értékét a közületek fizessék meg, viszont az OTI és MABI a közületeknek téritsék meg azokat a járadékokat; amelyeket azok időközben a szóbanlévö alkalmazottaknak folyósítottak. Nehogy a járulékoknak egy összeg' ben megfizetése a köztestületek kölbiégvetési egyensúlyát felborítsa, a rendelet felhatalmazta a belügyminisztert, hogy ® közületeknek 40 félévre terjedő részlet­ fizetési kedvezményt adhasson. A rendelet értelmében a közületek az OTI kiküldött közegeivel együttesen készítik el a vonatkozó leszámolást. Ez az eljárás városunkban és az OTI salgó­ tarjáni kerületi pénztára egész területén (vidékén) most van folyamatban. A városi vízvezeték és szennyvizcsatornamú építése. Irta: Szentpétery János városi főmérnök. Közegészségügyi szempontból az ivóvízellátással egyenlő fontosságú a la­ kott területeken felgyülemlő mindennemű szemétnek, szennynek az eltávolítása és ártalmatlanná tétele. Ezt a feladatot a rendszeres szemét­ fuvarozás és feldolgozással, továbbá a szennyvizeknek zárt csatornában való el­ vezetésével és megfelelő kezelésével le­ het a korszerű higiénia követelményeit kielégítő módon megoldani. Itt a feladat második részét, a szenyvizek elvezetését és tisztítását imertetem. Aszerint, hogy a vízhasználatból eredő és csapadékokból származó szennyvizek egy közős csatornahálózattal távolittataak el, vagy pedig külön-külön, al­ kalmazzák a városok csatornázásánál a) az egységes vagy úsztató rendszeri, b.) vagy pedig az elválasztó rendszert. Városunkban a fennálló adottságok mellett az utóbbi, vagyis az elválasztó rendszer alkalmazása volt az indokolt. Ugyanis a csapadékvizekre az idŐszakosság és a nagy vízmennyiség (főkép a hegyes vidéken), a használati vizekből eredő szennyvizekre pedig az állandóság és az aránylag kis vizmennyiség a jellemző Tehát a csapadékvizek levezetésére nagyméretű, a szennyvizek levezetésére pedig aránylag kisméretű csatornára van szükség. A kevéssé szennyezett csapadék­ vizek levezetésére az olcsóbb kivitelű betoncsatorna is megfelel, a használati szennyvizek levezetésére azonban — �A MUNKA Salgótarján, 1942 junius 13 amelyek a betont megtámadják — drága A csapadékvizcsalornára vonatkozó lomAncozott köagyag vagy aszfaltcsövek szabályrendeletünk lehetővé tette, hogy hutnálandók, illetőleg -a betoncsatorna az egyes magáningatlanok szennyvizei belül ilyen anyagokkal burkolandó. megtisztítva a csapadékvizcsatornába ve­ Városunk domborzati viszonyai mel­ zettessenek be. A részben nem megfe­ lett s csapadék vizeket, — amelyek tisztítást lelően megépített, részben nem megfele­ nem igényelnek, — több gyűjtőcsatornával lően kezelt házi szennyvizderitőkön ke­ Igen rövid utón lehet a Tarján patakba resztül a csatornába vezetett, kellően levezetni, a használati vizekből eredő nem tisztított szennyvizek ott bomlásnak szennyvizeket azonban a város egész lakott indultuk és melegebb időben émelyítő területéről összegyűjtve egy gyűjtőcsator­ bűzzel árasztották el a várost, elrontották, nával kell a város alsó részén lévő tisztí­ megfertőzték városunknak egyébként ózon­ tótelepre eljuttatni. dús, zamatos hegyi levegőjét Figyelemmel arra, hogy városunk A vízvezeték megépítése után a ház* több mint 5 km hosszuságbin nyúlik el a Tarján patak völgyében, továbbá, mert szennyvizeknek ilyen házi tisztítóberende­ a nagy záporok vizei a meredek hegyol­ zéseken való bevezetése a csapadékvíz­ dalakról úgyszólván egyidóben zudolnak csatornába ezen máris tarthatatlan álla­ le a város középső részeire, egységes potot még súlyosbította volna. Amellett (úsztató) rendszer mellett igen bosszú és ezeknek a házi lisztitóberendezéseknek a nagyméretű gyűjtőcsatornára lett volna létesítése az egyes háztulajdonosokat je­ 'szükség. “ lentősebb kiadással terhelte volna meg, Tájékozásul megemlítem, hogy csak a hiszen már egy kisebbszerü tisztítóberen­ Pécskő patak normális árvizeinek leveze­ dezés költsége is az 1000 P-t meghaladja, tésére 100^150 cm. beivilágu, tojásszelvé­ nagyobb lakóházaknál, középületednél pe nyű csatorna volt szükséges, a rendkívüli dig többezer pengős költséget jelentett árvizek elleni biztosítékul pedig még egy 1 volna. 15 000 m3 es víztároló medence létesült. De nem lett volna helyes a házi Elválasztó rendszer mellett a drá­ gább anyagú szennyvízcsatorna kismére- szennyvizek eltávolítására ez egyes pest­ környéki lakótelepeknél használatos ol­ / tekkel — a mellékgyűjtő csatornák 20—25 cm, a főgyűjtő csatorna pedig 40 cm. csóbb eljárást sem alkalmazni, ahol a belső átmérőjűek — és igv sokkal gazda­ szennyvizeket szikkasztó medencéken át a ta'ajba vezetik. Ez a módszer egyéb ságosabban voltak elkészíthetők. Csapadékvizcsatornarendszerfinket az ként városunk több részén a magas ta elmúlt 15 év alatt már csaknem teljesen lajvizállás és a nem eléggé vízáteresztő kiépítettük. Az itt alkalmazott legkisebb altalaj miatt nem is lett volna használható. méret 30'45 cm, a legnagyobb pedig A fentiekre figyelemmel is a szeny100'150 cm. belméretü tojásszelvény volt. vizeltávolitásnak és-kezelésnek a legkor­ A csapidékvizcsatornák hossza kö­ szerűbb módját kellett választani, bár az zel 20 000 méter. Ezeknek kb. kétharmad a legnagyobb momentáni befektetéssel . része az 1930—40 évi inségmunkák ke­ járt, de viszont a kérdést hosszú időre a retében házikezelésben készült el, ami a iegmegnyugtatóbban oldja meg. nagymérvű munkanélkü iség ideién tekin­ A végleges elhatározást e tekintet télyes munkaalkalmat jelentett, másrészt az inségmunkára fordított összegeknek ben megnehezitette az a körülmény is, célszerű beruházás formájában való fel- hogy városunk hosszan elnyúló kedvezőt­ len fekvése miatt a szennyvizcsatornamü , használását tette lehetővé. Érzel a csatornarendszerrel és az létesítése arány'ag sokba kerül. Mert egyidejűleg végrehajtott utrendezzéssel, amig normális körülmények között annak butkolással csak a csapadékvizek leveze­ költségei a vizmü létesítési költségeinek tésének a kérdése oldódott meg" Ugyan a felét'álig Haladják meg, nálunk ez az’ .eltűnt az utcáinkról a feneketlen sár és arány majdnem megfordított Igaz ugyan-, por és megszűntek az esők után ulon- hogy ezen kedvező len arány kialakulá­ ulfélen rövidebb hosszabb ideig disztelen- sában nem kis része volt annak, hogy kedő, büzlő viztócsák. azonban rövid idő viszont a vizmü létesítésénél fennálló múlva egy újabb kellemetlen probléma kedvező adottságok a lehetőségig kiakvetődött fel. náztattak. (Folyt, köv.) .S P O RT. UJPEST SBTC pálya. Sal. BIC 4:1 (2:1) 2000 néző. Vezette: Mo’doványi Nagy hőségben, kissé túlzott gól- fel a kerület és az országos szövetség is áránnyal megérdemelt vereséget szenvedett a salgótarjáni atlétákra. az Újpesttől az SBTC. Szombaton a bajnoki számok kima* A két csapat a következő felállitásban játszott: Újpest: Sziklai — Balogh 1., Bíró— Nagymarosi, Mészáros, Kármán — Ádám, Várszegi, Szusza, Zsengellér, Kalocsai dr. SBTC: Szabó — Budai, Kiss — Marosi,1 Debreceni, Borsányi — Biró, Csuberda, Vince, Lackó, Trenka. Unalmas játék, újpesti fölény a meccs ke-detén. A 21. percben Lackó nagy helyzetei bagv ki, a 23 percben két gólt ér el közvetlen egymás után az Újpest, Zsengellér és Szusza révén 2:0. A II. félidőben az SBTC nagyon igyekszik, a 35. percben Lackót kapus­ támadásért kiállítja a biró, Zsengellér a következő percben gólt lő. 30 , — A Stécé 10 emberrel is küzd és a 38 perc­ ben Trenka szépít, 3:1 és a 40 percben Zsengellér állítja be a végeredményt. 4:1. Újpest jobb volt, a gólarány azon bán túlzott. Egyénileg Biró, Ádám, Zsen­ gellér, illetve Trenka, Kiss és Debreceni volt jó Atlétika. Szombaton és vasárnap rendezte az északi kerület Ifjúsági bajnokságait Kas ián az ottani Levente egyesület. Erre a Versenyre városunkból elég szép számú versenyző nevezett be s az elért ered- azt mutatják, hogy méltán figyelt gasló teljesítménye volt Feledi 3000 m e« kér. ifjúsági rekordja, amellyel beállította az eddigi legjobb kerületi eredményt. Ideje 9,20 2. Második helven Simkó vég­ zett, aki helytelen taktikával futva, az utólsó körben hagyta magamögött ellen­ feleit. Jobb beo ztással az elért 9,20 2 es eredményénél jobb időt futhatott volna Vasárnap Feledi ismételten kiváló eredménnyel, 4.18 4 es idővel nyerte meg az 1500 m-es bajnokságot, alig maradva el a kér. ifj. rekordtól A 400 m-es gát­ futásban Bajcsik második, Füzes harmadik lett. Hármasugrásban Kimer ugyancsak harmadik helyen végzett. Sulydobásban Bálint 10 55 m es eredménnyel negyedik lett, ugyanő a diszkoszvetésben is negyedik lett, 32 06 m es eredménnyel. Még két salgótarjáni fiú ért el szép eredményt a losonci gimnázium színeiben indulva : Tompái megnyerte a távolugrást, (nagy­ szerű 634 cm es eredménnyel) a hármas­ ugrást, (12 97) második lett a 100 és 200 m-es síkfutásban. A fiatal Hlavacska bar madik lett a 200 m-es síkfutásban. Az ifjúsági bajnokságokkal kapcso latban felnőtt válogató verseny is volt, amelynek keretében az átigazolás alatt álló Neményi 9,05.4 es idejével uj kerületi rekordot állított fel a 3000 m-es síkfutás­ ban. Második helyen Nievelt végzett 9,106 tál. 400 méteren Kimer 55.4 mp es idővel győzött. Hirek és különfélék A káromkodás kárhozatos szokása ellen megindult moz­ galom elismerésre talált mindenütt, ahol szerelik a magyar nép lelki tisztaságát. Hiába bizonyítják netalán a néprajz tu­ dósai, hogy a káromkodások némely for­ máiban régi pogány mitológiáknak mi­ csoda emlékei rejtőznek, ez nem ment­ heti a csúnya szokást, mely egyszerre tá­ mad Isten szentsége, a szentek tiszta és nemes személye, az embertársak jóérzése ellen. A káromkodások gyakran támad­ nak a maguk sátáni düheivel és zabolát­ lan ösztönősségével Isten, a hit, a vallás ellen. Ez már önmagában véve is elegendő és legfőbb ok lenne mind az egyházi, mind a világi illetékések példamutató fel­ lépésére. Ám a káromkodás végzetes hatás­ sal van az emberek együtteiétére is, mi­ után már megfertőzte lelkünket. A ká­ romkodás durván eltaszitja egymástól a testvéreknek született embereket, a bizal­ matlanságot és a gyülölséget öntözi szi vükben, a viszály és szeretetlenseg felle gét vonja föléjük, rossz atmoszférájával elborítja éppen azoknak a szegény ele­ setteknek, a kitaszítottaknak, a proletá­ roknak életét, akiknek a legnagyobb szük­ ségük lenne a tiszta lélckzetvételre. A tiszta beszéd közelebb hozza az embere­ ket, a durvaságok elrontják életüket. A társadalmi szempontok tehát legalább olyan erősen szólnak a káromkodás el­ len, mint a vallás szempotjai. A káromkodás elleni mozgalom az, amely éppen iskolapéldája : mint kell va­ lamilyen tervnek valóban embertől embe­ rig,haladnia, szivtől-szivig izzania. A ká­ romkodás elleni mozgalomnak valóban emberi és egyéni megmozdulásnak kell lennie. S itt igen fontos a példaadás, a jóban való előljárás. Nemcsak rendelet, oktatás szükséges itl; de az is kell, hogy minden feleffes, minden elöljáró való­ ban elöl is járjon a maga tiszta beszé­ dével. tartózkodásával, nemes magatar­ tásával alárendeltjei előtt. Nem kétsé­ ges, hogy a káromkodást nem egyszer a felülről való hallomások is terjesztik. A maga helyén alkalmazott tiszta feddő és nevelő szó van olyan jó hatással, mint a legdurvább és legarcpiritóbb szidalom. A szeretet és a jó szó megnyilatkozására legalább annyira felfigyel az érdekeit em­ ber, mint a vad kifakadásokra, melyek nem kiméinek Istent, szenteke*, anyát, rokont. A magyar családi és társadalmi élet tisztasága sokban fordul meg azon, milyen a káromkodással szembeni maga­ tartásunk. A családok tisztaságát szegény emberek között legelőbb a káromkodás dúlja fel. Akik tehát a magyar társadalom egészségére súlyt helyeznek, valóban nem oktalanul figyelnek annyira a káromko dás elleni mozgalomra és intézkedésekre. S ennek a megmozdulásnak kell hogy távolibb nemzefnevelő céljai is legyenek. Avagy hasztalanul jajdultak fel azok a borzasztó kétségbeesések és aggodalmak Prohászka Ottokár szivében, midőn olyan megrendítő sorokat irt leglitkossab vallomásaiban, a Soliloquiában a károm­ kodás ellenében ? Egy nagy nemze.i hibánk elleni küzdelemről van itt szó; ne riadjunk vissza attól, hogy a „szó" elleni harcon kezdjük, — az emberi szó, a magyar be­ széd tisztasága igén lényeges és nemes dolog (- y —n ) Kormányzónk arcképét rendkí­ vüli közgyűlés keretében leplezte le a vármegye törvényhatósága f. hó 11-én. A közgyűlést dr. Baross József fő­ ispán vezette. Az ünnepi beszédet Moosáry Ödön kerületünk országgyűl, kép viselője mondotta. A nagyhatású beszéd alatt lelkesen ünnepelte a közönség Horthy Miklós kormányzót Horváth Sán­ dor alispán szép beszéd kíséretében vette át megőrzésre a nagyszerűen sikerült képet, melyet Boldizsár István festőmű­ vész alkotott. Esküvő. F. hó 6 án déli 12 óra­ kor Budapesten a Rózsák terén levő templomban tartotta esküvőjét Partényi Éva urleány és Szathmári Érsek Elek oki. bányamérnök, kisterenyei lakos. Az esketéat a menyasszony volt hittanára Karl Lajos végezte, aki tartalmas beszédben : 5 hö ütötte a bájoi és szimpatikus ifjú 3 oldal párt. Az orgonán Dr. Baló G^u’a ergo namüvész látszott. Tanuk voltak Dr. Gazdy Gyula máv. tanácsos és Heinrich Viktor báoyavezérigazgató. Az esküvőn nagyszámú rokonság és sok ismerős jé'eol meg, akik meleg gratu'ációkkal ' ha mos­ ták el a boldog, yj házaspárt Esküvő, Agyagfalvi Goró íréi) és dr. Laczy Pál bányaorvos junius hó 17 én szerdán délelőtt fél 10 órakor tartják eskü­ vőjüket a salgótarjáni evangélikus temp­ lomban. (Minden külön értesítés helyett.) Alapkő-letétel lesz 14 én (holnap) délelőtt 10 órakor Róna községben tábori mise keretében. Ugyanis Kápolnát szándékoiik építeni a kies és magaslati fék* vésü Róna község jóérzésü népe. Szerkesztői üzenetek: Sz. L. Itt is volt hasonló ünnepség. Kevés a hely. K. Gy. E számunkban közöljük a gyer­ meknevelési pótlékra vonátkozó rendeletet KATONA. Az 1922-es születésűek™ vo­ natkozott. Jelentkezzék a városházán h katonai előadónál. Cserkész repülőmodellversesty' Salgótarjánban. A Magyar Cserkész­ szövetség IX. kerülete az idén Salgótar­ jánban rendezi meg repülőmodellversenyét vasárnap d e. fél 10 kor a Szent Imre hegyen. Szeretettel várja az érdeklődőket Püifícvta luJUMla angóranyulak eladók. Jőnáschtelep Harmosék. ' Starján m. város polgármesteri hivatalától. 9093/1942. A volt cseh szlovák rokkantsági és aggkori biztosításban szerzett jogok elismerésében, illetőleg kiegészítésé­ ben szükséges bejelentések megtétele. Hirdetmény. Felhívom midazokat, akik. mint, az iparban, a kereskedelemben, a mezőgaz­ daságban, szabad foglalkozásokban, vala­ mint egyéb biztosításra kötelezett foglal­ kozások körében alkalmazott fizikai (testi) munkások a volt csehszlovák államban rokkantság és aggkor esetére biztosítva voltak, hogy 1941. évi július hő 31. nap­ jáig az Országos Társadalombiztosító In­ tézet központja (Budapest Vili. Fiumei ut 19) baleseti kártalanítási osztályénál, vagy az OTI-nak lakóhelyükre illetékes kerületi pénztáránál saját érdekükben, az esetleges jogvesztés elkerülése céljából Írásban jelentsék be, ha az 1939. évi március hó 15 ét megelőző időben a szlo­ vák köztársaság, vagy a caeh-morv* .Pro­ tektorátus területén bekövetkezett bale­ setből (foglalkozási betegségbő.) folytan 1. azért nem kapnak járadékot, mert azt részükre a volt csehszlovák tervek a terület-elcsatolás következtében már nem állapíthatták meg, vagy 2. a baleseti állapot orvosilag meg­ állapított rosszabbodása ellenére a baleseti járadék felemelésére irányú ó kérelmük­ kel az emlitett rendeleti szabályozásra utalással utasittattak el. Ha a jelentkező már korábbat is fordult az Országos Társadalombiztoiiitö Intézet központjához, vagy valamelyik ke­ rületi pénztárához, ujbóh jelentkezésekor csupán a már előzőleg kapott értewtés ügyszámára kell hivatkozni Ha pedig csupán most történik elsőizben jelentkezés, a baleseti sérült sze­ mélyi adatain felül a baleset időpontját, pontos helyét, a munkaadó nevét is' fél kell tüntetni és közölni kell azt a körül­ ményt, hogy a volt cseh szlovák szeriek a járadékot miért nem állapították meg és csatolni kell a volt Cseh szlovák szerv­ től kapott iratokat Salgótarján, 1942. junius 8. ’ A po'gázmester helyéit Dr. Wanka ' aljegyző. Á 1 l and 6 ■Ikalsaaeáat nyerget jómegjelenésü, intelligens, őskererts? tény férfi magas fix és jutalékjövedelem> mellett. A biztosítási szakmában jár­ tasok előnyben. Érdeklődni lehet a Sa’gólarláni Népbanknál- Talált tárgy. Salgótarján megyei város területén 1 drb. női szalmakalap, 1 drb. bőr női kézi táska találtatott (gá­ zolt tulajdonosa a rendőrkapitányságon a hivatalos órák alatt átveheti. �A MUNKA 4. oldal Főzzünk kevés zsírral. (A m. kir. Közellátási Hivatal budapesti Kísérleti Konyhájának sajtóbemutatója.J (II közlemány.) Htlásslé: Vékony karikára szelt hagymát egy ujjnyi vizben 5 percig fór* raljuk, meghintjük bőven pirospaprikával, rárakjuk az előre besózott halszeleteket, fejet, vízzel feleresztjük, hogy ellepje és lassan főzzük fedő nélkül kb 1 óráig Zöldpaprikát és paradicsomot szeletelhe­ tünk tálalás előtt bele. Ráohal: Hajában főtt burgonyát fel* szeletelünk és kibélelünk vele egy pecse­ nyesütőt. Rárakjuk az előre kettészelt, besózott halat, tetejére teszünk karikára Szelt hagymát, paradicsomot és zöldpapri­ kát. Tejfellel meglocsolva sütőben meg­ sütjük, kb. 30 percig. Rakott kalarábé: A szeletelt kalarábét kevés sós vizben puhára pároljuk. Saját zsírjában párolunk darált marhahúst és készítünk párolt rizst, ezeket fűszerez­ zük és összekeverjük. Soronként lerakjuk ; kalarábét, rizses húst, kalarábét, a tetejére szórunk vagdalt petrezselymet. Anyag'iszabás: 8 drb. kalarábé, 35 dkg. darált marhahús, 15 dkg. rizskása, 3 dkg. zsir. Spárga Ogytál: A spárgát megtisz­ títjuk vigyázva, hogy a legizesebb részét á fejét le ne törjük. Kaparással lisztitjuk, mig a rostokat le nem kapartuk. A tisz tított spárgát gyengén sózott vizben puhára pároljuk. Kevés forró zsirba tesszük és felvert tojást öntünk rá és megsütjük. A tetejére lehet apróra vágott metélőhagymát vagy petrezselyezemzöldjét szórni. Anyag kiszabás: 1 kg. spárga, 5 dkg. zsir, 5 db. tojás. Majorannás hús galuskával, salá­ tával. Kis fej vereshagymát apróra össze vágunk és kevés zsíron megfonnyasztjuk. Lángról levéve, megszórjuk pirospapriká­ val és beleteszünk darált marhahúst Ezt addig pároljuk a hagymás zsírban, mig szemcsékre szét nem esett. Csipetnyi ma­ joránnával Ízesítjük, közben készítünk galuskatésztát, azt kifőzzük és beleszedjük a majoránnáé húsba. Ha van tejfelünk, vagy aludttejünk, adhatunk hozzá. Salá­ tát tálalunk melléje. Anyagkiszabás: egy fél kg darált marhahús, 40 dkg liszt, 1 drb. tojás, 3 dkg zsir, fűszerek, 2 dl tej­ fel, vagy aludttej. Salátafőzelék kolbásszal: A salá­ tának a nagyobb leveleit használjuk el a főzelékhez, a szivét tegyük félre más­ napra, hűvös helyen salátás egytálnak. A metéltre szelt tisztított salátát me eg szírben pároljuk. Megszórjuk bőven vag­ dalt kaporral, vagy liszttel. Feleresztjük, ízesítjük sóval, citromlével, kevés aludt­ tejjel. Karikára szelt kolbászt teszünk bele és pár percig főzzük v.le. Anysgkiszabás: 10 fej saláta, 2 c-omó kapor, egy negyed kg kolbász, 2 dl aluditej, ci'rom. Rakott podlupka: A pod upkát szé­ les metéltre vágjuk és kevés sós vizben puhára főzzük. Saját zsírjában puhára pá­ rolunk darált marhahúst. Rizskását kevés zsíron megforgatjuk, majd vizzel felereszt­ jük és puhára pároljuk. Fűszerezzük sóval, {üszerpótióval és összevegyitjük a rizst, a hússal. Soronként tálba rakjuk, kelkáposzta, rizses hús, majd ismét kel­ káposzta. A tetejére tehetünk, ha van tejfelt, vagy áttört aludttejet is. Anyag­ kiszabás : háromnegyed kg pod upka, 35 dkg darált marhahús, 15 dkg rizs, 2 dkg Z’ir, 2 dl tejfel vagy aludttej. Salátái egytál: Tisztított, mosott salátát készítek egy ízes saláta-lével (ecet, víz, só, cukor) Keméoytojást főzök, hajá­ ban főtt tisztított karikára szelt burgonyát veszek és soronként lerakom. Saláta, ka­ rikára szelt tojás, szeletelt burgonya, sze letelt retek, karikára szelt kolbász, ismét saláta. Tetejére öntök a saláta levéből. Anyagkiszabás : 4 fej saláta, 1 csomó retek, 4 tojás, 15 dkg kolbász, 3 szem burgonya. BabfUlyáS: Egy kis fakanál zairon hagymát sárgára íonnyasztok. Megszórom bővem paprikával és beleteszem a koc kára vágott marhahúst. Kevés vizzel lo­ csolva félpuhára párolom. Este beáztatok nagyszemü babot, félpuhára főzöm, hozzávegyitem a pörkölthöz a leszűrt babot ét a bab főzőlevével locsolva puhára pá­ rolom. ízesíthettük aludttejjel. Anyagkiszabás: 1/2 kg marhahús, 1/2 kg bab, 2 dl. aludttej, 4 dkg zsir, hagyma, só, paprika, . . ’ Rakottkáposzta (szárított): 10 dkg szántott káposztát megmosva beáztatunk. Az áztató vizzel együtt főzzük, sóval Íze­ sítjük. Készítünk pörköltet, marhahúsból, vagy párisiből. Párolunk rizst A purkölt busát ledaráljuk és soronként lerakjuk; káposzta, pörkölt, rizs, káposzta tetejére aludttejet teszek, vagy a pörkölt mártását. Anyagkiszabás : 10 dkg szárított káposzta, 1/2 kg bús, 10 dkg rizs, 4 dkg zsir, fűszer, hagyma, esetleg 2 dl aludttej. Rakott zöldbab (szárított): 10 dkg szántott zöldbabot beáztatok, majd ugyan­ abban a vizben puhára főzöm. A leszűrt zöldbabot soronként lerakom, egy sor zöldbab, karikára szelt ko bász, karikáraszelt keménytojás, majd ismét zöldbab A tetejére pirított zsemjemorzsát szórok. Ha van aludttej, azzal ízesítjük. Anyag kiszabás: 10 dkg szárított zöldbab, 1/4 kg kolbász, 4 drb tojás, 4 dkg zsir, 5 dkg morzsa, esetleg 2 dl aludttej. Töltött k&larábé : Gyenge egyforma kalarábekat kifúrunk és a következő töl felékkel töltjük: darált marhahús, rizikósa, só füszerpótló összekeverve. A megtöl­ tött kalarábékat az apróra vágott kalarábéval együtt gyengén sós vizben puhára pároljuk és ha puha, ugy készítjük el, mint a főzeléket. Anyagkisiabás: 10 ka larábé, 30 d»g darálthus, 8 dkg rizs, fü szerek, 4 dkg zsir, petrezselyemzöldje. Parajos omlett: Tojás sárgáját ki­ keverjük liszttel, tejjel, majd áttört parajt, darált kolbászt adunk hozzá, végül a ke­ ményre vert babot lazán hozzákeverjük. Palacsinta sütőben kevés zsíron kisütjük egyenként. Anyagkiszabás: személyenként 1 tojás, egy tetézett kanál liszt, egy evő kanál tej, egy evőkanál paraj, 2 dkg kol­ bász, kevés zsír a kisütéshez. Parajfőzelék bundáskenyérrel: Tisz­ tított, jól megmosott parajt torró sós víz­ fa sn 5 percig főzzük. Ledaráljuk, vagy áttörjük. Világos rántást készítünk, fel­ eresztjük a paraj levéve), beletesszük a parajt, sóval, kevés hagymával ízesítjük, kevés ideig főzzük. Kissé száradt kenye­ ret vékonyan felszeletelünk, majd felvert sózott tojásba mártva kevés forró zsírban kisüljük. Kevés-zsírt vesztei. Sóskamártás tojással: Tisztított mosott sóskát forró zsírban párolunk. Ha levét elpárologta, megszórjuk liszttel és feleresztjük csontlével, vagy vizzel. íze­ sítjük sóval, kevés cukorral és ha van, tejfellel vagy aludttejei. Tükörtojással tálaljuk. Gombás rizses zöldborsó: Párolunk petrezselymes zsíron gombát és zöldbor­ sót. Mikor a borsónk félpuha, hozzáadjuk a meg nem mosott, ruhával meg'örölt rizskását, sóval Ízesítve, vizzel felöntve keverés nélkül puhára pároljuk. Teleiére szórjunk vagdalt petrezselymet. _____ ___________ (Vége)_____________ ___ Menetrend Salgótarján főtér* Salgótarján, 1942 junius 13 728, 905, 1031, 1246, 1451, 1561, 2689, 2899, 3043, 3144, 3316, 3498, 3800, 3973, 4106, 4167, 4341, 4505, 4672, 4921, 5166, 5264, 5391, 5554, 5888, 6060, 6185, 6528, 748, 818, 820, 834, 841, 855. 878, 920, 935, 942, 960, 1018, 1030, 1051, 1086, 1119,1187,1212,1217, 1247, 1277, 1284,1320,1371,1376, 1462, 1467, 1473,1487,1531,1537, 1595, 1597, 2454,2549,2551,2641, 2692, 2813, 2829,2836,2857,2884, 2906, 2917, 2924,2925,2946,2950, 3054, 3068, 3071,3112,3116,3142, 3146, 3188, 3209,3215,3271,3295, 3340, 3358, 3377,3418,3449,3478, 3510, 3528, 3569,3605,3636,3667, 3806, 3824, 3907,3921,3936,3952, 3979, 3999, 4008,4010,4024,4080, 4125, 4130, 4132,4140,4144, 4158, 4203, 4215, 4238,4251,4287,4312, 4348, 4396, 4401,4416,4419,4468, 4530, 4540, 4541,4571,4624,4671, 4763, 4765, 4774,4788,4890,4905, 4948, 5027, 5029,5063,5073,5084, 5170, 5177, 5182,5207,5215,5258 5287, 5309, 5319,5337.5343,5378 5423, 5437, 5472,5518,5519,5531' 5566, 5605, 5637, 5805, 5843, 5879 5965, 5972, 5973,5978,6025,6055, 6072, 6090, 6102,6123 6139,6144* 6212, 6344, 6362,6368'6429,6471' 6550, 6599, 6611,6621,6630,6639’ 6653, 6787, 6923, 7114, 7262, 7453, 7560, 7820, 7923, 8165, 6668, 6802, 6945, 7139, 7268, 7467, 7581, 7824, 7985, 8171, 6669, 6803, 6961, 7202, 7328, 7483, 7586, 7852, 8096, 8172, 6682,6697, 6707, 6786 6808,6817,6881,6917, 6979,7026,7069,7075, 7211,7220,7221,7227, 7345,7352,7392,7411, 7508 7518,7524,7534, 7591,7626,7677,7748, 7871,7900,7902,7917, 8098,8112,8119,8139 8219,8280,8296,8318* 8332, 8374, 8376, 8400,8401,8523,8526 8578, 8586, 8608, 8609,8617,8624 8630* 8693, 8694, 8734, 8764,8812, 8857,8929^ 8945, 9119, 9214, 9387, 9604, 9785, 9958, 8991, 9122, 9215, 9389, 9634, 9890, 99b5, 9005, 9170, 9235, 9413, 9636, 9894, 9999, Az idei termés zaákazíiluég* letét biztosították. Az idei aratáú es SSE—PERECES SSE II.—FVKSE I. i SALGÓTARJÁNI A Dr. Horváth sk. kir. jbtró. VÉGZÉS: Az Ítélet jogerős és végrehajt!tató. Kmft , Dr. Horváth sk. kir. jb. A kiadmány hiteléül: Olvashatatlan aláírás *■ ■ kiadó. Apolló MOZGv Junius 13 án, szombaton 5, 7 és 9 órakor, 14 én, vasárnap 1, 3, 5, 7 és 9 órakor, 15 én, hétfőn 5, 7, 9 kor ISMERETLEN ELLENFÉL ^Tavaszi nidons&g! Főszereplők : Simor Erzsi, Ajtay An­ dor, Mibályffi Béla, Somogyi Nusi, Greguss Zoltán. Kiég: Kiagyar híradó. SZŰCS-FÉLE 17 én, szerdán este 6 és 8 órakor. 18-án, csütörtökön este 6 és 8 kor. Égy nagyszerű zenés német vígjáték. NANETTE Rendező : Erich Engel. Főszereplők : Jenny Jugo és Ha na Söhnker. EGY ELTÉVEDT GOLYÓ jú­ nius 7 iki tárgysorsjátékának nyeremény­ jegyzéke : 2, 22, 45, 46, 123, 130, 155, 162, 175, 215, 261, 290, 309, 338, 381, 403, 634, A MAGYAR SZENT KORONA NEVÉBEN! A salgótarjáni kir. járásbíróság, mint 415, 425, 454, 497, 528, 548, 615, büntetőbíróság rágalmazás vétsége miatt 640, 643,645,647, 668,677, 706 Oarábl Katalin ellen Indított bflnügybth Nyomatott: „A MUNKA“ —nyomdában, Salgótarján. v ' ' p ■ csépiési időszak gabonazsákszükségletének Izgalmas vadnyugati cowboy-történet kieiégitésére a gyárak a kenderrostanyagból készített zsákok termelését nagymér­ tékben fokozták és igy a szükséglet teljes egészében fedezhető. Egyébként rendel­ kezésre állanak a papirkeverésü, úgy­ nevezett textílzsákok is, amelyeknek gyár­ Bob Bicker főszereplésével Kiég. : tását takarékossági' szempontból előírták. DFA és LÜ0E vUighlradók I Illetékes vélemény szerint a malomvállalatoknak joguk van arra, hogy maguk állapítsák meg, milyen zsákban szállítják a lisztet. Az átvevők ezt abban az eset­ A salgótarjáni kir. járásbíróság, mint ben sem kifogásolhatják, ha megfele.ö büntetőbíróságtól. cserezsákot ájánianak fel, mert a malmok B. 1642/1942/3. sz. nem kötelezhetők az atzsákolásra. A Szent Erzsébet Nőegylet IHleteti Garábi Katalin vádlott 18 éven, r. k, vallásu etesi születésű, zagy vapálfal vaj ja­ kot, magyar állampolgár, hajadon, va­ gyonúién, volt hivaUlnoknő foglalkozású bűnös a Bv. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségében. A kir járásbíróság ezért: a vádlot­ tat a Bv. 3 § ének 1 bek alapján a B:k 93 § ának alkalmazásával a II. Bn, 2 5 6 § ának felhívásával 80 azaz nyolcvan pengő pénzbüntetésre ítéli. A pénzbüntetést behaj.hatatlaméí. esetére a II Bo. 8-11. § .f alapjénS pengőnként egy 16 napi fogházbüntetésre kell átváltozUtni. . A pénzbüntetést az Ítélet jogerőét emelkedésétől számított 15 nap ahjitt'kell végrehajtás terhével a 108 807. számú póstaUkarékpfnztári csekszámlára (Igaz­ ságügyminisztérium. Büntetéspénzek be­ vételi számlája Budapest) az 1892. JötVII. te. 3. § ába megbatározott célra meí fi­ zetni. ' • Vádlott a Bp. 480 § a érteimében köteles az eddig felmerült, valamint az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles a vád óit a Bp. 4íJ0.* § a értelmében dr. Holcsek Béla ügyvéd neki mint magánvádló képvise őjének 5 l P 40 fillért képviseltetési költség fejéíietí az az Ítélet jogerőre emelkedésétől siámitott 15 nap alatt végrehajtás terhével megfi­ zetni. . A kir. járásbíróság a Bv. 28 § a és a St. 43 § 2. bek.-e alapján a főmagánvádló kívánatra elrendeli, hogy Gatábi Katalin elitéit a jelen ítéletet indokaiul együtt a „Munka" cimü salgótarjáni heti­ lapban közzététesse. 9062,9082,9085,9110 9171,9185.9186,9210, 9304,9317,9374,9377, 9515,9533,9592.9603, 9685,9720, 9757,9783, A kir. járásbíróság a tárgyaláson az 9898,9909,9915,9953, alábbi tényállást állapította meg : 10000 Girábi Katalin vádlott Salgótarján­ ban 1942 évi április hó 9. napján TorNB II. bajnoki mérkőzés a SSE pályán dai árpád előtt azt a kijelentést Tette, hogy az érmecakét és a kapcsot Nűyotni junius 14-én, vasárnap d. u fél 4 órakór Erzsébet főmagánvádlőnál kereseti, miál­ tal a főmagánvádlóról más előtt oly tényt állított, amely valóság esetén ellene, bűn­ Előtte fél 2 órakor vádi eljárás megindításának oka l>ibet, A vádlott a fenti cselekményben való bűnösségét beismerte és beismerését a tárgyalás egyéb adatai is megerősítették Salgótarján, 1942 május hó 7. napján. ről: vonat indul Pest télé 6 01 személy (Hatvanig). 11’49 gyors (Bpest). 18 16 sze­ mély (Bpest) — Losonc felé: 4 16 sz. 6’14 sz 8 23 vegyes. 17 43 gy. 19 20 ve­ gyes. — MAVaUT a Főtérről indul Ba­ lassagyarmatra: 8 50 és 13 15 kor. Ózdra 16 45 kor indul. — Érkezik : Ózdról 8 40 Bgyarmatról 8*55 és 16'25 kor. nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő „Vitamin Crém” A legmodernebb elvek szerint késtUstt VITAMINDUS arcerím. Az arcbőr ternjészetcir tápanyagait tartalmazza • ezért rugalmassá, üdévé teszi és megóvj* • ráncesodástól. SZŰCS-FÉLE „Bubi Arcszesa” Megszünteti pattanásait és az areb&r zairoaaágát. " • Kapható: *SZŰCS RÓBERT V MAGYAR KORONA * GYÓGYSZERTARÁBAN. > SALGÓTARJÁN. HIRDESSE^' „A MUNKA" poUUkai hetilapba? f Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1940-1943_00351.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1942_06_13.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1942-06-13 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 30. évfolyam 24. szám (1942. junius 13.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom