https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3a5485df10d808bcbafe9d2f3fb4d241.jpg 98791e16182700a656552c7f7fab55e2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8ce87ba71602d8fd6d2857ec8d3cc1a9.pdf bbc7d089fd99396bc22ad80ed14a0db0 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1900. julius 8. 28. szám. XXVIII. évfolyam. NÓGRÁDILAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Elófl*eléal ári ■«iu in* 12 kor. Fél évre 6 kor. N«<j*d évre 3 kor. — fill a*3T«a ««tm Inu 40 *114x. EI&AmUÍ cnpáa a kladéhlvatalkaa lakat B.-Gyamatoa B.-Gyarmat, Juliul 7. Mialatt távol, messze keleten a harcz­ nak és a háborúnak véres keze dúl, lövik, gyilkolják egymást az emberek, addig minálunk a béke csöndes és áldásos mun­ kája folyik s az egyesületi élet mozgé­ kony tevékenységével találkozunk lépten nyomon. A múlt hét a tanítók hete volt. A vár­ megye tanítói évi közgyűlésükre jöttek össze Salgó-Tarjánban. Összejöveteleiket, felszólalásaikat, közgyűlésükön hozott ha­ tározataikat élénk figyelemmel s érthető érdeklődéssel kiséri mindenki. Egyleti életüknek íelvirágozása általános közérde­ ket képez, haladása, fejlődése örömöt, visszaesése, hanyatlása komor hangula­ tot kelt. Sokan nem felejtették el még bizonyára a szécsényi szép napokat, melyeken ma egy éve ez az egyleti élet oly magasan s elevenen lüktető tevékenységnek adta tanujelét s a melyeken vármegyénk leg­ első emberei, vezéríérfiai s a távolból oda­ sietett kiváló tanerők fogtak kezet, hogy annak fényét emeljék. Úgy hittük és éreztük, bogy ez az alkotásokra képes eleven élet lüktetésében egyre csak nyer­ het s az évek haladásával karöltve min­ dig izmosabban és megerősödőttebben lép majd a közönség elé. A salgó-tarjáni napok után be kell val­ lanunk, hogy ez a remény nem vált be s nem teljesült, — legalább is nem olyan mértékben, amint azt a múltból követ­ keztetve várnunk lehetett. Mintha csökkenés állott volna be az érdeklődésben. Az érdeklődésnek ezt a megcsappanását azért kell hangsúlyoz­ nunk, mert azt elsősorban magoknál, az egylet tagjainál vettük észre, akik ezúttal a múltnál jóval kisebb számban jelentek meg s a gyűlésről sokan elmaradtak. Ami mindenesetre hiba s majdnem menthetlen lenne, ha oka belső s nem külső körül­ ményben rejtenék. Abban t i. hogy igen sokan hatóságaik és intéző köreik részé­ ről a megfelelő támogatásban nem része­ sülnek. Es e tekintetben bizony első sor­ ban az államilag dotált tanítók panasz­ kodhatnak, a kiknek még az utazási költségeik sem téríttetnek meg. A feleke­ zetek, a községek jóval előzékeny ebben járnak el, s alkalmazott tanítóiknak mó­ dot nyújtanak arra, hogy az egyleti élet­ ben tevékenyen részt vehessenek s a tan­ ügy s ezzel az általános műveltség fejlesz­ tését, előbbrevitelét munkálkodásuk által bittbsitAák. A'támogatásbak hiánya mel­ lett nem csoda, ha többen az összejövetel felkeresése helyett otthon maradnak, — ami minden körülmények között csak veszteségszámba megy. Vészit a közügy s az otthon maradt is elkedvetlenedik, mert Raját ügyének szolgálatában hibáján kívül kötött kezekkel tétlenül kell maradnia. Van azomban még egy hiba, melynek EiHiotéil péuok, racUwitiók ét hirdetéaak a kiadóhivaUlho* iaiéseadék. ■árvetések áratabily szerint axialttauak. — Nagyobb katbbbastr hirdetések jutányosén esskAsBhetaek. Á lap (telten! rétiére a a Byilt-térre Toaatkoió »iadeD költemények a «xerk~itfhüi ktldeadók. NyittUr pátit tora: 40 fii. árnyéka már sötétebb és hosszabb, mint a most emlitetté. S es az ügyszeretetnek s a lelkesedésnek meglohadása, melyet különösen az ifjabb nemzedéknél tapasz­ talhatunk. Lelkesedni ma már csakis az öregek -tudnak, a közügy iránt való hevülés azoknak a sajátja, akik még meg­ őriztek valamit abból az idealismusból, a melyre az embernek a haladás szolgála­ tában feltétlenül szüksége van. Az ifjabb nemzedék nem ismer. ebből úgyszólván semmit, más után fut, kapkod e az öszszejövetelekre, a közgyűlésekre egyszerűen nem megy el. Nem érzi szükségét, hogy eszméket cseréljen s azokat szolgálja. Az öregek szivében élő nemesebb tűznek maholnap örököse alig lesz s ba majd kidőlnek, a lelkesedést, a lángoló ügy­ szeretetei is velők temethetjük majd el. Ez a nemes hevület a nemzedékek rend­ jével visszás arányban áll; a hol ez más­ ként van, avagy nincsen meg, ott a helyzet egészségtelen s a múlt fényessége mellett sötét árnyékba borul a jövő. Az érdeklődés csökkenése külömben megvan a publikunjban is. Valamikor, nem is olyan régen} a községgé* kö­ zönség, ahol s a melynek körében ilyen közgyűlés tartatott, a közgyűlés napját va­ lóságos ünnepnek tekintette. Az utczák lobogódiszt öltöttek s a helyhatóság és egyesek egymással vetélkedtek az előzé­ kenységben. Ma ez a kép már nem oly szép; elmosódott s gyönge. Az utczákon alig látni nehány zászlót s a magi stratus s a képviselet háza még ezt a külső díszt is nélkülözi, — nem tud, avagy nem akar tudni arról, hogy falai között a közmű­ velődés előbbre vitelében dolgoznak s annak s ezzel a magyar nemzeti eszmé­ nek megszilárdításán fáradoznak. A falak között néma csönd van, mintha nem történnék semmi sem. Szülőkhöz, megszivlelésül. Ismét megérkezett aranyos szárnyain a nagy vakáczió, a tanuló ifjúság és a szülők végtelen örömére, az az hogy: «embere válogatja», — mert bizony a nagy vakáczió. csak is a jó ta­ nuló és boldog szüleinek nyiythat igazi örömet, mig a rossz diák piruló arccal, könnyezve tér haza s félve nyújtja rossz bizonyítványát sze­ gény aggódó szüleinek. Pedig a papa — ha módos nagy ur, a jó bizonyítványhoz kötött Ígéretét beváltotta ám és csakugyan vett már előre, szép kerékpárt Elemér számára, aki már nagy diák s titkon czigarettázik is, nagy hegyesen, mintha ő már csakugyan valaki volna. A szegényebb sorsú szülő is rendesen készít Válaini örotnöf cserébe, a reménybe helyezett jó bizonyítványért, fia számára. Kitől mi telik. Ámde, ha a bizonyitvány rossz, nincs bi­ cikli, sem flobert, se semmi. Legalább ez volna az igazság. Hanem Elemér urfi elmés, modern fiú és Gyurka diák sem esett a feje lágyára s fur­ fangos raffinériával, a hiszékeny szülői majom­ szeretet rovására — csakhamar egyensúlyba helyezik a megbillent mérleget. Igazságtalanok a tanárok; X. tanár nékem oknélküli ellenségem; T. Ferinek sem volna jeles bizonyítványa, ha az apja nem «schnúrolt» volna a tanároknak stb. És a mama közvetítésével, szívesen elhiszi a papa e beszédet, aki pedig tudóé, okos em­ ber és nagyságos ur. Annál kevésbbé látja fia turpisságát a poli­ tikus János mester, aki pedig újságot is olvas, és teljes megnyugvással, sőt bizonyos büszke­ séggel hallgatja Gyurka diák virtuskodását, a ki váltig bizonyítja, hogy a kitűnő diákok rit­ kán lesznek nagy emberekké, mert lám Petőfi is azt irta: «secundába pónalt sok szamár profesorom. — és mégis milyen nagy em­ berré lelt. így aztán a rossz diák is, leggyakrabbán háboritlanul élvezi a nagy vakáczió meg nem érdemlett örömeit, mig az idő halad, röpül sebes szárnyakon s csakhamar véget ér a ked­ vé» vakáczió s kezdetét veszi, a kevésbé ked­ ves diligentia. A gyönge, rövidlátó szülők, tisztelet a kivé­ teleknek, mert hála Istennek ilyenek is vannak, aztán más iskolába adják a diákot, oda, ahol szerintök jobban tanítanak, mert jobbak s igaz­ ságosabbak a tanárok. Igaz is, mert a diák nem ám, «csak a tanár lehet hibás, azt hiszi Trunkus Tóbiás.* És egészen jóbiszemüleg ilyen formán cse­ lekszik leggyakrabban a jómódú özvegy nagy­ ságom vagy méltóság©*. úrnő i* elkányeateieit szerelmes magzatával, majdan bekövetkezendő aggkora késő bánatára, a midőn a nagyremé­ nyű «majoresko» — ősi kúriáján a régi fény romjai fölött, az utolsó árva varjú is azt ki­ abálja : kár, kár. Épen azért, sohse feledjük halhatatlan dicső emlékű Eötvösünk eme örökké emlékezetes szavait, hogy : »A születési túlsúly ideje lejárt; az aristocraticus állásnak ma nincs alapja sze­ mélyes érdem nélkül; az aristocratiának is dolgozni^ tanulni keli; mert kiki annyit ér ma, amennyi jót és hasznosat tud s tenni képes.» Megkapóan illustrálja ezt a megdicsőült nagy mester Munkácsi Mihály életéből feljegy­ zett következő humorosan kedves epizód: Hajón utazott a Mester. Vácz s Visegrád között, s a fedélzeten fütyörészve elmerengett a festői tájon, alig véve figyelembe a közelébe álló uracsot, aki minden áron közeledni akar hozzá és bizonyos nagyúri arrogantiával kérdi tőle: — Hát . . izé . . ki maga . . mi ?! — Munkácsi Mihály vagyok. — A hires festőművész ? — Hát aztán, ha az volnék? — Hm . . . akkor sokra vitte. Rövid váltatva, a mester is megkérdi egész szerényen emberét: — És nekem kihez volna szerencsém? — X . . . gróf, Y . . . örökös ura, örökös főrend. Munkácsi erre aztán, egész szelíden oda vágja neki hogy: — Hm — nem sokra vitte, mert már szü­ letésekor is az volt, ami moeL Tehát, hogy Munkácsként gyermeketek díok gaikat ez életben, ha' nem is sokra, legalább valamire vigyék: a beállott nagy vakáczió ideje alatt, gondolkozásunk főtárgyává ezen kérdés megoldását tegyük: Vájj mi a teendőnk gyer­ mekeink jövője érdekéből, hogy L i. majdan valamire vigyék?. Nem sok itt a mondandóm, de ha csak azt is több szülő betartaná, nem szaporodnék többé oly ijesztő módon, a társadalom minden rétegében, ama szerencsétlen proletárok száma. Nem az elméleti paedagogia*. hanem. 26 évi �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. tanítói működésem ideje alatt szerzett bő ta­ pasztalatom adja kezembe a tollat, amidőn a felvetett kérdés megoldását a következőkben megkísérteni bátorkodom: Amint a gyermek eszmélni kezd — játéka közben is, a lelkiismeretes szülő, ügyelje meg hajlamait, mert az már gyakran 6—7 éves ko­ rában észlelhető, s a szerint igyekezzék a ta­ nítónak segédkezet nyújtani a csemete ápolá­ sánál, nyesegetve a ferde s növelve a nemes ágat Ha aztán szerencsések valánk a négy elemi osztályt teljes sikerrel elvégeztetni gyer­ mekünkkel, akkor bátran adhatjuk a gymna­ sium, vagy bármely középiskola első osztályába. De mondom és nagyon hangsúlyozom, hogy az elemi négy osztályt teljes sikerrel végezze el a gyermek, mert külömben biztos alap nélkül lévén, a középiskolában sohasem boldogulhat a legjobb igyekezet mellett sem, sőt ki fog az hatni egész életére. Ezért nagyon fontos az elemi népiskola tananyagának mikénti feldol­ gozása. Ha ezt mindenki tudná, már L i. az iskolaíöntartőság intézői, akkor nem volna annyi osztatlan népiskola hazánkban; mert osztatlan iskolában a törvényszabta tananya­ got feldolgozni «fából vaskarika». De térjünk a dologra. A mint az elemi népiskolát elhagyta a gyer­ mek, akkor mára lelkiismeretesen ügyelő okos szülő tudni fogja, hogy körülbelül mihez van hajlama és képessége a gyermeknek; a középiskola 3-ik és 4-ik osztályában pedig már határozottan meglátszik, hogy mire termett a gyermek. Tehát akkor már minden módon ked­ vet adjunk neki ama pályához, melyre hiva­ tásszerűen rátermett. Nem tudom eléggé hangsúlyozva ismételni, hogy csakis olyan pályára készüljön az ifjú, melyhez képessége, és kedve, tehát hivatása hisz , ma már a nagyszámú s külömböző ipar­ fajokat képviselő iskolák s kivált a kitűnő kö­ zép ipartanoda képesíti a magyar ifjút, hogy ha eddig — a lealázó bánásmód elől kitérve — kerülte is e pályákat, ma örömmel fordul­ hat azok felé s rajtuk inlelligentíája törekvése szerint emelkedhetik. Ismétlem tehát: Gyermekeink megfigyelt hajlamainak szemelőtt tartásával, azok kiképeztelésénél, legyünk ugyan pártolói a szellemi és ideális irányoknak is, de ne idegenkedjünk kicsinylőleg a realismustól, L i. az ipari és kereskedelmi pályá­ tól sem. Takács Lajos A vidéki kisiparos. Rövid idő alatt sok panasz, jajveszékelés hangzott el az országban. Mindenütt a megél­ hetés nehézsége, a tisztességtelen megélhetési konkurenczia, a kétségbeejtő küzdelem meg­ mozgatja a sziveket, lelkeket. Ma a munka­ nélküliek, holnap a kereskedők, tisztviselők, tanárok, ügyvédek slb. gyüléseznek, megvitatják súlyos helyzetüket, a tanácskozás eredményét jegyzőkönyvbe foglalják, orvoslást kívánva határozatilag kimondják, hogy deputáczióva tö­ mörülve a miniszter vagy a képviselőház elé járulnak bajaik orvoslása végett. Ennyi az egész .... És mi a végeredmény? A legtöbb esetben, — mondhatni — minden a régi rossz kerékvágásban marad. Mi lehet ennek az oka? Ugyan miben s hol kereshetjük az okot, hogy ily közérdekű moz­ galmak a leggyakrabban eredmény nélkül vég­ ződnek ? Könnyű erre a felelet. — Ennek leg­ nagyobb oka, a magyar társadalom közönye a közérdek iránt Nem fogékony már a társada­ lom a közérdekek iránt, mint volt egykoron. Hisz tudjuk, a magyart legnagyobbrészt közér­ van. dekek, közügyek iránt való fogékonysága tette Hanem épen az a baj, hogy a legtöbb szülő, azzá, a mi. Vagy talán a munkások, kereske­ tekintet nélkül gyermeke hivatásszerű hajlamára, dők, tisztviselők, ügvédek, iparosok érdeke nem okvetlen tudóst, orvost, prókátort vagy mérnö­ közérdek ? köt akar nevelni belőle. Minek is a magyarnak a közérdek, rögtön Mintha bizony nem léphetne bármely szülő gyermeke a tisztes ipari vagy kereskedelmi előáll moudásával: «Segíts magadon az Isten is megsegít» Pedig nem. igy van az mindig. pályára is. Hisz egy ügyes előkelő iparos úri Hiába munkálsz ott, "hol nincs mit keresned 11 ember, mindig hasznosabb tagja lehet az em­ Van férfias tetterőm, akaratom, munkakedvem, beri közelőhaladásnak, mint egy élhetetlen, de mindhiába, kárba vészen a jóakarat, — ha ügyetlen fiskális, avagy más felprotegált talmi nincs mit mivel doldoznom. Ma ilyen a vidéki nagyság. kisiparos helyzete, melyről szólni akarunk. Hanem hát értsük meg jól! Manapság, a büszke szegénység korszakában, Nem arról van szó, hogy egyáltalán ne ne­ veljünk tudóst vagy művészt gyermekünkből lenézik a kisiparost Pedig az igazi kisiparos ha lebet, mert miként egyik jelesünk monclja: egyike a haza legbecsületesebb, legodaadóbb munkásainak, ki támogatást segítséget érde­ «bármily hasznos és szükséges is a realismus, a szellemi és ideális irányokat nem nélkülöz­ melne úgy a társadalom, mint a kormány részről. Sajnos, — nem igy áll a dolog! Nem­ hetjük, ha süllyedni nem akarunk» — és ez hogy fokozatosan támogatnák a kisiparost, sőt is — ámde miként mondám: ne erőltes­ sük a dolgot és ne idegenkedjünk kicsinylőleg , ellenkezőleg — napról-napra kevesebben kere­ sik fel szükségleteikkel. az ipari és kereskedelmi pályától sem; mert TÁRCZA. A hársak regéje. Ne kérdezd tőlem, kedvesem, Miért nincs kedvem semmi sem t Ha szivem bántja valami, Nem is bírnám elmondani A fájdalom és bú miatti . . Lásd, édes, ez is — hangulat! S ha lelkem néha kedvre kél, Mely még a pokloktól se fél, Akkor se kérdezd tőlem azt, Miért keresek igy vigaszt f Ha borba fojtom gondomat, Lásd, édes, ez csak — hangulat! 8 ha eljön a végóra majd Elűzni minden Jöldi bajt, Fölém is sirhant domborul 8 enyészet szárnya rám borul; Ne busulj, édes, e miatt, Hiszen ez csak — hangulat! Török Sándor. Minden esetre ez a körülmény, fontos ténye­ zőként működik a kisipar hanyatlásánál. De korántse gondoljuk ezzel azt, hogy csupán ez, L L a megrendelés hiánya illlelőleg csekélysége az ok a kisipar pangásának, a kisiparos súlyos helyzetének. Számos, e helyütt felsorolhatatían okai vannak e tény beálltának. Itt csak a fontosabbakról teszünk említést. Egyebek közt ilyen a hitel drágaság. Olyan feszült pénzügyi viszonyok uralkodnak, hogy a kisiparos csak nagy nehezen juthat hitelhez s már nagy ne­ hezen kap hitelt, bizony leszedik róla még az utolsó bőrrészletét is. És hol vannak még többi gondjai: különféle adó, iskoláztatása gyerme­ keiknek stb. ?! Bizony, ha egy kisiparos uzsorás hálójába kerül, nem igen tud abból kilábalni; vagy ha kitud, úgy elkerülhetetlenül évek hosszú során át megfogja sinleni az egykor magára válalt súlyos terhet. Csoda-e, hogy ily körülmények közepette egymásután zárják be műhelyeiket kisiparo­ saink s igy a tönk szélére jutnak: Vegyünk a többek közül még egy okot, mely elősegiti a kisiparos súlyos helyzetét Ilyen az ipari vállalkozók és közvetitők tiszteségtelen konkurencziéja. Nagy garral lépnek a közön­ ség elé, fényes üzleteket rendeznek be, miáltal jobban csalogatják a vevő-közönséget. Persze rossz árut drágábban adnak el^És a közönség szívesebben keresi fel avagy bíz meg ily vál­ lalkozókat, vagy közvetitőket s szívesebben megy el ezek fényes raktárhelyiségeikbe, mint a kisiparos piszkos műhelyébe. Még megengednők ezt, — hisz szabad az ipar és kereske­ delem — ha az ipari vállalkozók és közvetitők szakavatottak volnának, de legnagyobb részük hozzá se konyit. A kisipar hanyatlásának s ezzel kapcsolat­ ban a kisiparos súlyos helyzetének okai közül elég legyen e fentebb kifejtett három tényező; a megrendelés hiánya, a hitel drágasága, az ipari vállalkozók és közvetitők visszaélése, de ezek egymagákban véve is elegendők arra s figyelmeztetnek, hogy a kisiparosok helyzetét csak úgy suttyomban ad acta el nem tehetjük. Ezek után előáll azonban valaki s kérdezi: «.hát miért nem védi magát a kisiparos az ellene irányuló garázdálkodások ellen, hisz van védtörvénye, mely védi jogait, érdekeit?» Bizony nagyon csalóka reményben ringatja magát, a ki ily kérdést tesz fel. Ha van is egy—két száraz paragrafus, az hézagos, hiányos, — mondhatni — egy fabatkát sem ér. A kis iparosnak kellően reformálandó illető­ leg kellően megalkotandó törvényes védelemre van szüksége jogainak, tisztességének, becsü­ letének megóvása czéljából a piszkos konkurreňcziával szemben; és erre vonatkozólag sür­ gős intézkedés válik szükségessé, hogy odáig ne fejlődjön a dolog, hogy a kisiparosok közül ugyanannyi termetes begy emelkedik. Azon másfél holdnyi tér, mely a két hegy között unatkozik, gazdát sohasem ösmert, valóságos terra nullius, mint az öregek ma is nevezni Két megyében ismeretes a kürtösi két öreg hársfa, mert két megye talajából szívta azt az szeretik. életerős nedűt, mely mindkettőjöket annyira De mégis tévedünk; volt gazdája e földnek, megedzette, hogy immáron idestova a hatodik vörös ruhás, komor gazdája: két megye törvé­ nyes hóhéra. Két megye valamennyi jus gladiiemberöltő tagjainak kedveskednek hűsseL Sok viz lefolyt azóta a kürtösi patakon, a mikor val bíró széke itt gyakorlott igazságot a javít­ Kalmár uram — kinek dominiumához tartozott hatatlan betyárokon, szegény legényeken, kik e hely — a török háborúból hazaérkezve le­ nélkül a menekülésre alkalmas hegyes föld so­ hasem szűkölködöftx A terra nullius annyi re­ szúrta az egyik csemetét, messze időkre szóló gének szülője, a hány emberi életnek temetője. emlékéül annak, hogy e helyen várt reá ked­ ves élete párja, a távoliét ideje alatt szépen Ez oka, hogy az emlitett fonóházi regék mind felsurjánkodott magzatokkal. Ugyanakkor ülteté kisérteliesen szomorúak, sötétek. Nem veszem oda felesége a másikat A két csemetét öröm­ toliamra e regék egyikét sem; szeretem bár könnyek öntözték, fogamoztatták meg, szerető nemzetemet erényeiben,- bűneiben, de a betyárpoezis, a rablás és gyilkolás apotheozisa iránt szemek villogó örömsugarai inditák meg az nincs érzékem. első rügyeket, azért olyan tartósak bizonyosan. Pedig az öröm édes könnyei hamarjában meg­ Hanem elmondok egy regét, melyet nem a terra nullius rögeitől, hanem a hársak száradó keseredtek, a szemek örömsugarait meg gyilkos félben lévő ágaitól tanultam, véres ugyan, de szomorúság felbőzte be. Hanem ezt kár emle­ getni, jobb .feledni, jobb feledni,- vagy iartogatai- a -véri nem az -igazság exekirtir kéztf, hanem későbbi időkre, akkorra, ha majd az utolsó a jogtalanság ontá ki. Méltán nevezhetnének Kalmár nem hallja. Két megye falvainak fonó­ szószaporitónak, ha azon kezdeném, hogy a házaiban szőnek olyan regéket melyekben a kürtösi öreg két hárs ezer és ezer embernek két hársnak többnyire szomorú szerep jut Oka adott már pihenőt, széles vidéken ismeretes, hogy e hársak mellett jól gondozott országút van annak, nagy oka, hogy az efajta mesék mind kísértetiesen szomorúak, sötétek, mintha vezet, nem csavarogva szalagként, mint néhol épen Ossiánl és utódait a ködös szigetbardjait a felföld utai, hanem készítve torony irányá­ plágisálnák**--—" ban; mintha ösupa siető Iákódálmás nép'szá­ . Nem messze a két hárstól, szabályos két szö­ mára csapták volna. Hanem jártak legyen bár get képezve, két vármegye határcsucsait jelölő, ezeren ez utón; pihentek legyen már ugyan- Szabó J. Elek hátrahagyott maveiből. Hangulat. 1900. julius 8. �1900. julius 8. sokan munkásaival együtt a társadalom fülébe oda ne dörögjék: «Nem adtatok kenyeret éhezni hagytatok, pedig volt erőm, akaratom dolgozni a nem adtatok munkát». H. L A Nógrádvármegyei Tanitótestület évi rendes közgyülése. A nógrádvármegyei tanitótestület évi rendes közgyűlését f. évi julius hó 3-án és -kén Salgótarjánban tartották meg. Julius hó 2-án d. u. a tanítótestület önsegélyzési szövetkezetének bizottsága, majd ulánna a tantestület választmánya tartott ülést. Az üléseken tevékeny részt vett dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő is. A napot a megjelent tanférfiak, tanítónők és lanügybarátok, továbbá Salgótarján közön­ sége ismerkedési estélyijei fejezte be. Julius 3-án reggel 9 órakor a városházának nagytermében együtt voltak a tanférfiak tanító­ nők és tanügybarátok. Koháry János testületi elnök szép beszéddel nyitotta meg a közgyűlést, a melyben megem­ lékezett dr. Wlassics Gyula miniszter, dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő. Barella város bíró, Papp városi jegyző s Kovács Nándor prépost-esp. pleb. érdeméről is. A kir. tanfel­ ügyelő a tanítóság fáradozását emelte ki vála­ szoló igen szép beszédében s Wagner István tollnok lankadatlan buzgalmának hangsúlyozása mellett annak adott kifejezést, hogy a tanügy érdekében a tanfelügyeiőség mostani csekély személyzete miatt többet nem tehet. Ezután felolvastattak az üdvözlő levelek és sürgönyök, a melyek között kitűnt Zsilinszky Mihály államtitkár sürgönye, a melyben a tanítótestület munkálkodására az Isten áldását kéri. Wagner István kir. tanfelügyelőségi tollnok Dr. Wlassics Gyula miniszter távirati üdvöz­ lését ind it vány ózta, a mi nyomban meg is tör­ tént. Az elnöknek nagy gonddal készült évi jelen­ téséből a következőket emeljük ki: a tanító­ testületnek legöregebb tanítója Varga János sávolyi r. k. iskolai tanító 73 év óta működik a tanitói pályán. A vármegyei törvényhatóság úgymint azelőtt Török Zoltán főispán volt al­ ispán idejében, úgy jelenleg Nagy Mihály alispánsága .alatt is, hathatósan támogatja a tanító­ testületet. a mi által az internatus megvalósí­ tásának ügye is szépen halad előre. A tanító­ testület a miniszternek az egységes tanterv fentartását ajánlja azzal a külömbséggel, hogy az egyes iskolák is a szükséghez képest készít­ hessenek tanterveket, a melyeket azután a kir. tanfelügyelők hagynának jóvá. Az absolut becsű pályamunka jutalmazására az egyesület pénz­ tárából 60 korona dij utalványozható ki. annyian a hársak árnyában, aligha sokan van­ nak, kik észrevették, hogy a két hárs között évről-évre lapuló, lejebb-lejebb súródó dom­ bocska van. Ha szemébe is ötlött volna egyik­ nek másiknak, inkább hiszi, hogy nyavalgó koldus hányta ülőkének, semhogy eszébe jus­ son, hogy biz’ az két szerető szív rideg lakát, örök nyughelyét jelzi. Pedig úgy van. De kerüljünk az ajtóra. Ha madártávlatból végig lehelne tekinteni az isteni remeken — a felföldön — ez bizonyára olyan képet nyujtna, mintha óriási lepedőbe városokat szedett volna valamely hatalmas tündér. De most nem igen lehetett e remeken gyönyörködni, mert szürke, boldatlan téli éj állta útját a szemlélődésnek. Goromba szél ellenséges bószilánkokat do­ bált a szembe, arezba: majd elfordult az em­ bertől s hatalmas hótöltést rögtönzött keresztbe az nton, gátakat az ut oldalain. Szóval a kép­ zelhető legzimankósabb tél volt, milyeneken utasok vesznek el, milyeneken a farkas csorda borzongató vonítással, kél .yersenyr^, a síró, futyulő viharral s a künrekedt csőszök és tanyai kerülők kutyái felelgetnek a szélvésznek s far­ kasoknak. Majd elhallgat a farkascsorda, a di­ dergő csősz valamely ismeretlen lélekért imád­ kozik, melynek porhüvelyét bizonyosan most szedik szét a farkasok, azért hallgattak el, holnap aligha rá nem akad a csizmákban fe­ ledett lábfejekre, azokat legalább eltemeti, a többit megeszik a farkasok hajastól, csontostól vagy betakarja a hó. A törvény földén szeszé- Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Vilim József pénztáros átvizsgált számadása szerint testületi vagyon 5279 kor. a melyben nem foglaltatik a 6000 korona árvaházi alap s a vármegye által felajánlott 10.000 korona milleniumi összeg. A közei negyedszázad óta működő pénztárnoknak a felmentvény köszö­ nettel adatott meg. A körök jelentései kapcsán felhivatnak a körelnökök, hogy a hátralékos tagsági dijakat, ha másként nem lehet, közigazgatási utón hajt­ sák be. Az önsegélyezési szövetkezetnek 45 tagja van, vagyona 346 kor. 36 fillér. Az orsz. árvaházi alapra telt 6000 koronás alapítványi összehalmozódott kamatnak a tes­ tület czéljaira leendő kiszolgáltatása iránt Hábor Sándor indítványa egyhangúlag elfogadtatott Nagy Imre hazafias értekezése 50 korona pályadijjal jutalmaztatott s a Nógrádvármegyei Tanügyben közzélétetik. A tanitótestület 60 korona összeggel tagul lép be a Felvidéki Közművelődési Egyesületbe. A magy. országos tanitói bizottságba képviselőül Porázik György választatott meg. A magy. tanitók házába Honéczy Sándor fia vétetett fel soron kivül. A Nógrádvármegyei Tanügy eddig csak a kir. tanfelügyelőség hivatalos közleményeit tar­ talmazta, dr. Pacséri Károly tanfelügyelő ur ajánlatára azonban ezentúl a tanitótestület közleményeit is fogja hozni, a miért a tanító­ lesi ü lel a kir. tanfelügyelőnek köszönetét sza­ vazott. A kir. tanfelügyelő elnöklete alatt állott szak­ értő bizottság által elkészített - Nógrádvármegye Népoktatásának Története» czimü mű kiadói költségeit, 1000 koronát, a vármegyei törvény­ hatóság viselt Brassay síremlékének felállítása czéljából a körök gyűjtést fognak rendezni. Az internatus ügyének felkarolásáért a tör­ ve nyírni ósági bizottságnak és a kir. tanfelügye­ lőnek köszönet szavaztatott Az ösztöndij-aiap kamatai ez alkalommal néhai Zelenka János Jolán nevű leányának ítél­ tetett oda. Vitatétel: A szemléltető képek alkalmazása a népiskolában, Tbaisz Lajostól, helyesléssel találkozott. Wagner István egyhangúlag elfogadott indít­ ványai: Ö felsége legalkotmányosabban ural­ kodó királyunk 70 éves születése fordulóján a tanitótestület által is üdvözöltessék: dr. Wlas­ sics Gyula vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez az oraz. Unitók háza hathatós tá­ mogatásáért hálairat küldessék; Péterfy Sán­ dorhoz, a tanitók háza eszméjének megtestesí­ tőjéhez hálairat menesztessék. Kálnay Nándor legutóbb 4000 koronás ala­ pítványt tett a tanitók házára s azt nyomban le is fizette. A tanitótestület Kálnayt ezen és lyes játékot űz a szél a fölkapkodott hóval, mintha számtalan alaktalan kisértet űzné egy­ mást fáradhatatlan bőszültséggel, a szél sivitása úgy tűnt föl, akárha ők vijjogtak volna teme­ tői hangokon. — A két hárs összesúg, össze­ búg, mióta itt vannak sem értek ilyen pogány telet. Elbeszélésünk idején meg néhány fölcsepe­ redett bokor |iunyázkodott a hársak belső ol­ dalán. E bokrok tövében a rémes éjen négy ló állott veszteg, hangot nem adva, legkisebbet sem mozdulva; be voltak azok jól tanítva: be­ tyárok idomították saját czé(jaikra. — Szemes legény álljon ott elül, aztán kése hegyén legyen a szeme, hogy a zsidó ne kiált­ hasson! Nem haitik ugyan messze a hang: elnyeli a szél, de szivemet metszi a parancsomra leszúrottak sikoltása; — mindjárt az a hűtlen leány jut eszembe, kit ... . — Aztán csak gyorsan, megfagynak a lovak — osztá ki parancsait a bárom marezona le­ gény komor főnöke, . . .............................. „............... Mintha a szél, meg á hársak megértették volna a rémes parancsot: gmaz kétszeres erő­ vel hányta szemökbe a fagyos havat, emezek megrázták gallyaikat, mintha jéggé vált könynyeket akartak volna sírni. — Amott jön már a nyomorult. Bizonyosan százezer forint van nála, de gyalog utazik ebJ>en az áQtos időben, hogy gyanúba ne jöjjön. —' Szükség ne Tegyen olt rám, mert^egy helyett négyféle vér locsolja meg a szomjas havat. — 3 egyéb érdemeinél fogva a testület tiszteletbeli tagjául választotta. Az uj alapszabályok szerint több tisztviselői állás szervezése is szükségessé válván, a tit­ kári állásra: Magyar Béla főjegyző, a főjegyzői állásra Nagy Imre első aljegyző, az aljegyzői állásokra Földes Henrik és Karvajszky János választatott meg. A közgyűlés után a tanitótestület tagjai az aczélgyárí iskolában rendezett tanszerkiálhtást tekintették meg. A rendszeres összeállítás pedig Porázik György és nejének érdeme. A közebéd az aczélgyári caszinó nyári helyi­ ségében tartatott, a melyen 120-an vetlek részt. A harmadik fogásnál dr. Pacséry Károly kir. tanfelügyelő ő Felségét s az uralkodó házat. Koháry elnök, dr. Wlassics Gyula miniszterre, Porázik Gy. a kir. tanfelügyelőt, Magyar Béla Török Zoltán főispánt. Nagy Mihály alispánt s a vármegye képviselőjét: Plachý József főszolga­ bírót, a kir. tanfelügyelő az aczélgyár és kő­ szénbánya társulat igazgatóságát Wagner I. a jelenlevő papságot a ezek élén Kovács Nándor prépostot. Kovács Nándor a tanítóságot, Tbaisz Lajos a jelenlevő hölgyeket stb. éltették. Este 8 órakor a köszénbánya társulati casxinóban hangversenyt tartott a bányatársulat ki­ tűnő zenekara, a melyet a késő éjbe nyúló táncz követett s a melynek jövedelme szépen fogja gyarapítani a tanitó internátus alapját A hangversenyre Trencsénből megérkezett dr. Göör József a'Néptanitók Lapjának másod­ szerkesztője is, kit a jelenvoltak lelkes ováczióban részesítettek. Másnap a tanitótestület tagjának egy része a Salgó és Somoskő romjaihoz rámiult ki, nehányan pedig Budapestre indultak a Tanítók háza megtekintésére. A tanitótestület a jövő évi közgyűlését B.-Gyarmaton fogja megtartani. Szabályrendelet. (Folytatás.) 5. § Fellépett vész bejelentése esetén az il­ letékes I. fennhatóság a borászati és szőlészeti felügyelőnek azonnal való ^meghívása mellett a jelentés vételtől számitott*5 napon belül a helyszínén szemlét tartani és a védekezés és esetleg irtás elrendelését a gaakértő javoelalainak meghallgatásával haladéktalanul eszközölni, a tett kioktató intézkedésekről az érdekelt szőlőbirtokosokat s a község lakosságot a köz­ ségben szokásos legkiterjedtebb módon annak kijelentésével köteles értesíteni, köteles arról hogy avval szemben, aki az elrendelt intézke­ déseket a megbatározott időben végre nem hajtja, azokat az erre kötelezett községi elöl­ járóság a mulasztó költségre fogja elvégeztetni s ezen felül a mulasztó, az 1894. évi XII. L Azok a varjuk is megunták a jó helyet az akasztófákon, most tudnak iderepülni . . .! Nehány perez múlva egy szivén átszűrt hul­ lával szaporodott az éjjeli társaság. — Nincsen ezekben, uram — jelenté a zse­ beknek gondos kutatója — néhány krajczáruál több, azután meg nem is olyan zsidóé ruhája van. Tépd föl ingét, bizonyosan nyakába füg­ gesztve hordja pénzét a gonosz pogány — hangzott komoran az utasítás. — Meg van, itt van — zajongott a kutató — épen szive fölött viselte, csoda, hogy ké­ semnek útját nem állta. — De nini, ez ugyan nem pénz, telkemre mondom nem az. — Ocsmány káromkodásnak foszlányait kapkodja a szél. — Szárított, illatnélküli rózsa százezer he­ lyett; ez ugyan szép jutalom. Hahaha! . . . . Bizonyosan valamely rajongó szerelmes, magam is sajnálom. — Dobjátok a bokrok közé a hullát s el gyorsan; — lélekfordulást érzek. A zsidót rab­ bijánál. tartá a rémes éj és szerencséje, de még sem kerüli el kezem.' El innen' nyugodni' mindnyájan! — Négy lovas szállt szembe a viharral, a lódo­ bogást elnyelte a vastag hóréteg, csak zökke­ nés hangzott föl olykor, minőt futó ló szokott okozni. A hársak magukra maradtak. Kopasz, dermedt ágaik egyre susogtak, sivalkodtak, mintha a gyilkosság részleteit beszélnék egy­ másnak. A varjú sereg vijjogott: vérszagot érzett . . . (Vége köv.) �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 4 ca. 95. §-a K. pontja alapján kihágásilag 100 koronáig terhedhető pénzbüntetéssel sújtható. 6. §. Ax 5. §. folytán telt hatósági intézke­ dések szigorú végrehajtására a községi elöl­ járóság ügyel fel, ugyan az köteles a telt ren­ delkezésekkel mulasztásba esőket mulasztásaik­ ból eredő az 5. §-ban jelzett kötelezettségekre figyelmezletőleg az elrendelt óvintézkedést knek 48 óra alatt leendő végrehajtására a hatósági­ lag kitűzött határidő lejártát követő napon felhívni s a mennyiben ezen felhívás is siker­ telen maradt, — az elrendelt intézkedéseket a mulasztó költségére elvégeztetni és erről a kihágás! eljásás folyamatba tétele végett az I. fokú hatósághoz 8 napon belől jelentést tenni. 7. §. Az 5—6. 9. §§-okban jelzett hatósági és község elöljáróság! intézkedés ellen a tör­ vényes batáridőn belől az előirt utón felebbezéssei lehel ugyan élni, de csak is birtokon kívül, a felebbezés az intézkedések végrehaj­ tását meg nem akadályozza. 8. §. Az 1-sŐ fokú hatóságokra,* továbbá a községi elöljáróságokra, annak tagjai, a hegy­ községi bírák, a mező és hegyőrökre jelen szabályrendelettel rótt kötelezettségek teljesíté­ sének elhanyagolása s ax esetleges mulasztások ép úgy fegyelmi vétséget képeznek mint bár­ mely más a törvény által fegyelmi vétségül minősített mulasztás; mig a 3^ 4. és 9. §§-okban foglalt rendelkezések nem teljesítése ax 1894. évi XIL L-czikkben megállapított kihágásokra előirt eljáró szabályok szerint az illetékes járási főszolgabíró, (polgármester) I-ső fokú ítélkezésével elbírálandó és 2—50 koronáig terjedő pénz büntetéssel sújtható kihágást képez. 9. Jelen a kórmányhatósági jóváhagyás után azonnal hatályba lépő szabályrendelet egy-egy leltárilag kitüntetendő hivatalos pél­ dányban minden községben a község elöljáró­ ságánál megőrzendő szabályrendelet egész szövegében a községben minden év április hava végéig a szokásos módon közhírré teendő, minek megtörténtét .a község elöljárósága az I-ső fokú hatóságnak a 4. §. szerint junius havában tenni köteles jelentésben tanúsítani tartozik. 1900. julius 8. dig nincs, hát nem is le*x választás. A szécsényiek azonban válasszák meg örley helyett Törleyt, részök. legalább pezsgőben lésxen bőséges • ’♦ A héten volt az országos vásár, tehát ebből következik, hogy eső is esett bőven. Még azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékez­ nek olyan gyarmati vásárra, mikor eső nem lett volna. Két ízben áttették más napra, ak­ kor nem volt eső, hanem mind a két esetben tűz ütött ki Az időjárás igy boszulta meg ma­ gát A vásár eredményeiben szerfölött kedve­ zőtlen volt — a zsebmetszőkre, amennyiben egynéhányat megcsípett közülök a rendőrség, de nem talált nálok egy fillért sem. ♦ • A beszlerczei ipar- és kereskedelmi kamara, meg a b.-gyarmati ipartestület összekülömböztek. A haragra ax szolgáltatott okot, hogy az iparlestület felmerészelt az iparkamara azon eljárása ellen szólalni, melyben a gyarmatia­ kat a párizsi, ösztöndíj kérdésben mellőzték és ignorállák. A kamara erős megtorló intézke­ déshez nyúlt. Kimondotta, hogy megszakit min­ den összeköttetést, kérni fogja a minisztert, hogy a B.-Gyarmatról Beszterczére vezető va­ sút járatot szűntesse be, inkább hajlandó derék honvédeinket léghajón hazaszállítani. Most még csak egyre vagyunk szerfelett kiváncsiak, váj­ jon ha minden összeköttetést meg akar szakí­ tani a kamara, fogja-e a kamarai dijakat kö­ vetelni, vagy azokra sem reflektál ? < • Mimosa. Hirek és különfélék. A hirdetési bélyeg vége. Julius hó 1-től megszűnt a hirdetési már sem az utczai bélyeg, nem kell most hirdetéseket, sem a falra­ gaszokat, sem a reklamczédulákat felbélyegezni. A naptárbélyeg is megszűnik. Az apró hirdeté­ sekben ezután kiki tetszése szerint közzé teheti a czimét, lakását anélkül, hogy ezért külön kellene fizetnie. A hirdetések most már 60 fil­ lérrel olcsóbban közölhetők. Roppant nagy hát­ Karczolatok. A rňlatílätoknil ét mát cgyebekrül. Bölönyi Ödön a műit héten Örleyt magával hozta Sxécsénybe. A politikával foglalkozók beszélték, hogy bemutatni vitte, mint a szécsényi kerület jövendő képviselőjét. Ez a hir szenzácziót kellett. Választások előtt állunk. A kereskedők sürgönyileg rendeltek zászlónak való kelmét nagy mennyiségben, a korcsmárosok pedig vásárolják a spirituszt, a miből bort is szilvoriumot is csinálnak a mélyen tisztelt választó polgárok részére. Én, aki szintén be­ avatott vagyok egy kissé, azt állítom, nem lesz választás. A pártkassza üres, Széli Kálmán tiszta választást akar, tehát nem reszkiroz, a terméskilátások pedig nem valami kitűnők, te­ hát pénz nem lesz a választásra. Pedig még tiszta választást sem lehet pénz nélkül meg­ csinálni, ha ugyan létezik tiszta választás. Az én szerény véleményem szerint akkor lehetne, ha a szolgabirákat kiküldenék a választás tar­ tamára Parisba tanulmányúira, a jegyzőket pe­ dig egyszerűen arra az időre elzárnák. Csak­ hogy ez sok pénzbe kerülne. Komoly megfon­ tolás tárgyát képezi az az eszme, hogy a vá­ lasztó polgárokat kisorsolják. Ugyanis egybarmada ellenzéki jelöltre, kétharmada kormány­ pártira volna köteles szavazni A képviselőház is úgy alakulna meg, egyharmada ellenzéki, kétharmada kormánypárti képviselő. Mert az ellenzék szükséges. Ezt belátja a legmerevebb mameluk is. Ha nem lenne ellenzék, úgy le­ morzsolnák a teendőt két hét alatt Igen, de akkor meg nem lenne ám a 7600 korona fi­ zetés meg. Minden hasonlat sántít ugyan, de az ellenzék épp oly szükséges, mint az állat­ orvosok szaporítása. Ha nem szaporítanák őket arfnyírt, akkor végé' lenné a sertésvésznek. Ez pedig szintén szükséges dolog. Vagy még he­ lyesebb lenne a kinevezési rendszer. A kor­ mány kinevezné a képviselőket, de hogy meg legyen a kellő forma, kötelesek lennének meg is választatni magukat. Természetesen ez egy­ hangúlag történnék meg De pénz ehhez is kell, mert a magyar szavazó polgár száraz torokkal nem képes a jelölt nevét kikiáltani. Pénz pe­ rány volt ez eddig nemcsak a közönségre, ha­ nem a kiadókra is. Ezentúl a hirdetések olcsón eszközölhetők. Figyelmébe hozzuk ezt közönsé­ günknek is és felkérjük, hogy hirdetéseikkel lapunkat ezentúl még inkább szerencséltessék. Lapunk ugyanis azáltal, mert a vármegyei Hi­ vatalos Értesítőt, a közügyek készséges szolgá­ latánál fogva minden nélkül felöleli, nagyobb vármegyei segélyezés terjedtségnek örvend és igy az itt közölt hirdetéseket nagyszámú közönség veszi tudomásul. A hirdetési dijak a hirdetések térméretei szerint szabályozvák s a legjutányosabb áron szabatnak ki. A ki tehát hirdetni kiván valamit, forduljon kiadóhivata­ lunkhoz, hol magát a hirdetményt szerint megfogalmazzák s a kívánt is tetszés alakban közzéteszik. Főispánok eljegyzései. Osztroluczky Géza Trencsénvármegye főispánja Budapesten elje­ gyezte Plachý Sárikát, Plachý Gyula megyebi­ zottsági tagunk leányát — Fábry György Bé­ késvármegye főispánja eljegyezte báró Herényi Madelaint. Eljegyzések. Gábor Áron honvédkezelőtiszt, B.-Gyarmaton e napokban jegyezte el Jónás Adelkát, Jónás Adolf b.-gyarmati lakos bájos leányát — Hasenfeld Arnold sziráki gazdál­ kodó Budapesten eljegyezte Grünfeld Torkát, Grűnfeld Adolf budapesti kereskedő leányát. — Weiszberger József Eszékről eljegyezte Weisz Mariska kisasszonyt Mucsinyból. Esküvő. Galgóczi Antal komjátii (AbaujTorna megye) bérlő jut 3-án kötött házassági frigyet Losonczon Keller Aranka kisasszonnyal,, a losőnczf polg. leányiskola kézi munkatanitónőjével. Canonica visitatio. Folyó évi junius hó 26-án Máskoráról A belő vára ment a püspök és kísérete, mely egyháznak viszonyai szintén igen jól rendezettek. Az istentiszteletre a nagyszámú filiálisok hívei is eljöttek. Bandérium kisérte azután a püspököt Polichnóra. Csöndes, kies falu, egyszerű néppel, a hol a modern kultúra hátrányai még nem ismeretesek. Megmaradt ez a nép nép az ősi szokásoknál és tiszta erköl­ csöknél. 27-én délután valósággal járatlan utakon, magas hegygerinczeken át ment a püspök Buda-Lehotára. Szegény a nép, rozoga a papiak, igen szerény a temploma, pedig ha valahol ott van rá szükség erkölcsi okokból. Eddig még tanítót sem tudnak kapni. Ezt az állapotot! orvosolja majd mielőbb a kerület. Buda-Lehotáról Divénybe ment át a püspök és kisérete, majd onnét Dorocsra, a melynek népe bű az egyházhoz Lónyabányán a visitationális jegyzőkönyv a gyülekezet igen szép képét tárta fel itt. A hitbuzgalom és áldozatkészség erős, a nép szereti egyházát s a lelkész munkálko­ dása is mindinkább intenzivebbé teszi azt Mint mindenütt, itt is nagy ünnepélyességgel fogadták a püspököt. Volt bandérium, fehér­ ruhás leányok, üdvözlő beszédek stb A papiak udvarán várta a püspököt a falu jótékony nő­ egylete. Az iskolai viszonyok igen jók. A tanító lelkes apostola a magyarosodásnak. Másnap d. u. Szinobányára indult a püspök. Szinobányának ke'tős ünnepben volt része: ez al­ kalommal szintén visitatióban és egyúttal helybeli felügyelőjének Beniczky Árpád ország­ gyűlési képviselőnek 25 éves felügyelői jubi­ leumában. Az ünnepélyes istentisztelet után úgy az egyház, mint az esperesség üdvözölték Beniczkyt, ki fáradbatlan munkásságával és egyháza iránti szeretetével rászolgált erre a kitüntetésre. A visitatióval különben meg volt elégedve a püspök. Az újabb időben két nagy gyártelep létesült az egyház területén. Az ezek­ ben dolgozó gyári munkások gyermekeinek vallási oktatására bocsátott ki dr. Baltik püs­ pök néhány intézkedést. Az ünnepély fényéhez különben hozójárult, hogy a vasmű munkásai igazgatóságukkal együtt zászló alatt zenével kivonultak a fogadtatáshoz. Az utolsó állomás Turicska volt, az esperesség legkisebb egyháza. Az alig 300 léleket számláló gyülekezet egy­ házi viszonyai igen szépek. A gyülekezett már több Ízben szép tanujeleit mutatta áldozat­ készségének és hitszeretelének. ősrégi a temp­ loma s benne körülbelül 20 évvel ezelőtt igen szép és értékes freskókat találtak. Turicskárol elindulva a tosonczai leány egyházon keresztül koéJzotl a bizottság. A kis falu közepén szép meglepetés várta a püspököt A tamási öreg 92 éves lelkész jött ide és hivőitől környezve várta a főpásztort, hogy tőle — mint ő mondta — utoljára elbúcsúzhasson. Megható beszédé­ nek végén megáldotta a püspököt és igy eresz­ tette útnak. A püspök Beniczky Árpád esp. felügyelő meghívásának engedve, egy napig még Lázi pusztán Beniczky birtokán időzött s azután székhelyére, Balassa-Gyármatra utazott vissza. Dr. T. G. Huszár Béla és a trónörökösné atyafisága. D’Artagnan (Vay Sarolta) a «Pesti Hír­ lap» munkatársa, a P. H. junius 28-ki számá­ ban igen szellemesen irta meg a Huszár-család történetét, reflektálva a Huszár család őseire, különösen Huszár Károlynak, Nógrádvármegye Deák Ferenczének (mert igy nevezték) kiváló érdemeire, a keszeg: kastélyra, annak mostani birtokosa Huszár Bélára és különösen ennek neje szül. Blaskovich Jolán úrnőre, a magyar gazdasszonyok prototyp és páratlan kedélyű kedves alakjára. Ebből a leírásból tudjuk, ám­ bár a gótai Almanachból is megtudhatjuk, hogy Chotek Zsófiának, Ferencz Ferdinánd nejének ereiben magyar vér is csörgedezik, sőt a baráti Huszár családdal rokonságban áll. Ugyanis Chotek Károly grófnak felesége Berchtold Mária grófnő volt, kinek anyja baráti Huszár József, Hontmegye egykori alispánjának leánya baráti Huszár Mária csillagkeresztes hölgy volt. A Chotekok a baráti Huszár családdal a rokon­ ságot mindig tartották, igy Chotek Bohuszláv, a trónörökös nejének atyja, Huszár István volt orsz. képviselővel, Huszár Béla a vámosmikolai hitbizományi uradalom fejével állandó levele­ zésben volt s köztük igaz atyafiságos viszony állt fönn. Ezek szerint Chotek Zsófia, grófnőnek Huszár Béla harmadizigleni unokatestvére. Ügyészségi megbízott és állandó helyettes kirendelése. Az igazságügymin. dr. Goldstein Jakab sziráki gyakorló ügyvédet a balassa­ gyarmati kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottul, Csonka György losonczi kir. járásbirósági joggyakornokot pedig a losonczi kir. járásbíróság mellett alkalmazott ügyészségi megbízott állandó helyetteséül rendelte ki. �1900. julius 8. Ezer korona. Gr.' Zichy Ferencz fűtárnok­ mester a Zichy uradalom seniorja ez évben is, úgy mint a múlt években 1000 korona juta­ lomdijat oszlott ki 100 koronájával 10 oly néptanító között, a kik a magyarnyelv oktatás­ ban jó sikert mutattak fel. A jutalmak a múlt héten osztattak ki. A jutalmazott néptanítók bizonyára hálás szívvel emlékeznek meg a derék senior grófról, a ki már 12 esztendeje gyakorolja ezt a hazafias jótékonyságot ľj iskola. Máj láth Géza gróf és neje szül. Zichy Marietta grófnő előkelő emléket biztosítottak magoknak az által, hogy minta­ szerűen berendezett gárdonyi pusztájukon isko­ lát emeltek a pusztai lakosság gyermekei részére. Ezen kívül a tanítót is ők fogják fizetni. Az iskola már szeptember 1-én nyílik meg. A közigazgatási bizottság rendes havi ülését jul. hó 13-án tartja meg. Társas estély. A nógrádmegyei gazdasági egyesület b.-gyarmati telepén jul. 13-án társas­ estélyt rendeznek. A zártkörű estély este 6 órakor veszi kezdetét. Honvédetek Besxterczebányán. A beszterczebányai első, a b.-gyarmati második és a jolsvai harmadik zászlóaljak most javában vég­ zik a gyakorlótokat. Mint értesülünk a pozsonyi 7. honvéd gyalogezred bandája a múlt héten rándult 10 napra Beszlerczebányára, hogy fá­ radt honvédeteknek víg napokat szerezzen A b.-gyarmati uj káplán. A herczegprimás ő főmagassága a b.-gyárroati rom. katb. plébániához az innen Egybáz-Gellére áthelye­ zett Boda Miklós utódjául Lórik Béla rimóczí segédlelkészt nevezte ki. Színészet. Monory Sándor jeles színtársu­ lata tegnap, jul. 7-én kezdte meg előadásait B -Gyarmaton a nyári színkörben a SulamittaL Losonczi segédlelkész. A rozsnyói püspök dr. Botovicsény Nándor theologiai h. tanárt és székesegyházi succensort Losonczra segédlel­ késznek nevezte ki. Primitia. Balás Gyula, városunk szülöttje Váczon julius hó 4-én tartotta jelső miséjét a püspöki templomban. Mozgalom az évzáró vizsgák eltörlése mellett A vasvármegyei tanitóegylet számos tantestülettel karöltve megkereste az országos tanitóegyletet, hogy az évzáró vizsgákat töröl­ jék el. Váljon miért? Közigazgatási vizsgálat a városházáit. A vármegyei alispán ur f. hó 6-án váratlan pénztári és ügykezelési vizsgálatot tartott B.-Gyarmaton a városházán. A vizsgálat ered­ ménye általában kielégitő volt és megelégedését ki is fejezte a város főbirájának. Kifogásolta azonban a helyiségek szűk voltát és elhanya­ golt állapotát, melyek sem a jelenlegi közigaz­ gatásnak, sem az ügyforgalomnak és a város nagyságának meg nem felelnek. Azon reményé­ nek adott kifejezést, hogy daczára a nyomott anyagi helyzetnek, a város fog módot találni arra, hogy ezen tarthatatlan anyagi állapotok orvoslást nyerjenek. Örömmel veszi a polgár­ ság is tudomásul az alispán ur által megejtett vizsgálat eredményét, mert tapasztalja, hogy a város által fizetett tisztviselők igyekeznek bizony nem könnyű feladataiknak szorgalommal meg­ felelni, a mit különben igazol a városnak 4—5 év óta folytonosan emelkedő haladása is. Ér­ dekes felemliteni még azon körülményt, hogy évtizedek óta most volt először a városházán alispáni közigazgatási vizsgálat. Furcsa blanquette. Az uj perrendtartás életbeléptetése után az igazságügyministerium nem rég küldte szét a bíróságokhoz azokat a végzésmintákat, melyek szerint a büntető Ítélet alapján a kielégítési végrehajtás elrendeltetik. A minta a végrehajtást szó szerint „a tőrv. pts. Vili, ctime értelmében" rendeli fogana­ tosítani, vagy is az 1868. 64 ez. Vili, czimeértelmében. Úgy tudjuk, hogy a végrehajtásra még 1881-ben a LX. t.-czben uj törvényt kap­ tunk, a mely az 1868. 54. cznek VÍL VIII. feje­ zetét teljesen hatályon kívül helyezte. Odabent, a' hol codifícálnak, ezt — úgy látszik — nem tudják > A b.-gyarmati második ovoda. A máso­ dik ovoda a gr. Zicby-féle bérházban már hol­ nap jul. 9-én nyílik meg. Az uj óvónő Lévay Anna kisasszony a hivatalos esküt a kir. tan­ felügyelő előtt letevén, neki az uj ovoda, az óvodai felügyelő elnökség és a városbiró által összes kész felszereléseivel átadatott. Az uj ovoda a Deák Ferencz-utczában igen egészsé­ Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. ges szép' helyen fekszik,'helyiségei elég kényel­ mesek és tágasok, a pompás kert nagy része és az udvar parkja igen alkalmasak lesznek arra, hogy kisdedeink ott jól-érezzék magukat. ZArvizsgft Szinobánya község e.emi isko­ lájában június hó 23-án tartatott meg a vizs­ gálat Ezen vizsga a község hazafias gondolko­ zása közönségére nézve annyiban bír jelentő­ séggel, a mennyiben a gyárban leginkább cseh, tót, német, lengyel és orosz munkások dolgoz­ nak. A gyár tulsqdonosa Kramer Leó belátván, hogy mily óriási szolgálatot tehet e helyen a magyarság ügyének, saját költségén ezelőtt mintegy 6 évvel egy iskolát alapított Az iskola vezetője Petricz Mihály tanitó e rövid idő alatt oly bámulatos eredményt tudott elérni, hogy a gyártelepen a gyermekektől ma nem lehet más szót hallani, mint a magyart Kramer Leó pe­ dig, hogy a gyermekeket még nagyobb kitar­ tásra és szorgalomra ösztönözze, 2 drb 10—10 koronás jutalmat tűzött ki oly tanulók részére, kik a magyar nyelvben a legjobb előmenetelt lanusitják. Kramer Leó és Petricz Mihály ta­ nitó működése mellett kiváló érdeme van még a siker elérésében Kramer Leónénak is, ki haza­ fias buzgalommal jár utána a gyermekek ok­ szerű nevelésének s a szorgalmasakat szép szóval és ajándékkal még nagyobb kitartásra ösztönzi. Nem is_ lehet a gyártelepen Kramer Leó és bájos neje nevét csak egy-egy áldás kíséretében hallani. A rima-murányi -salgó tarjáni vasmű részvénytársaság nép és iparos tanoncz is kóláinak értesítőjét Porázik György tanitó állította össze a múlt tanévről. A 100 oldalra teijedő és nagy gonddal egybeállitott értesítő szerint, a jelzett vasmütársaság, mely hazai iparunk fellenditésében az elsők között foglal helyet, Nógrád, Borsod, Gömör és Abauj-Torna megyében tart fel a legjobban berendezett iskolákat. Nógrádban, Salgó-Tarjánban 6 tan­ teremmel és 6 tanítóval, Salgóbányán 2 tan­ terem és 2 tanitóval, Borsodban az u. n. ózdi kerületben. 12 tanteremmel és 12 tanítóval, Gömörben az u. n. likéri kerületben 6 tante­ remmel és ő tanitóval, Gömörben az u. n. Zabhegyi kerületben 7 tanteremmel és 7 taní­ tóval. Ezen népiskolákon kívül S.-Tarjánban, Salgóbánya, óidon, Nádasdon, Bánszálláson, Járdánházán és a likéri kohótelepen összesen 7 Ipariskolát tart fenn. Mindössze 32 rendes, 17 hitoktató és 17 női kézimunka tanítónő van alkalmazva, a kik a társulatnál igen jó ellátásnak örvendenek. A múlt évben a min­ dennapi tanulók száma 1962 volt, az ismétlőké 367, az iparos tanouezoké 213, tehát összesen 2533 tanuló részesült oktatásban. Az iskolai kiadások a múlt évben 32,614 frt 06 krt, vagyis 65,228 kor. 12 fillért tettek ki, mely összegből a tanitók, tanítónők és hitoktatók 25,548 frt 03 krban, vagyis 51,096 kor. 06 fillérben része­ sültek. A tanszer számla a 9000 koronát meg­ haladja. Ebből látható, hogy a társulat a nép­ oktatásra mily nagy súlyt fektet. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Jankovicb György központi szolgálattételre berendelt, volt nógrádvármegyei kir. tanfelügyelőt jelenlegi minőségében a VII. fizetési osztály 3 ik fokozatába nevezte ki. Uj anyakönyvvezetö é« helyettesek. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Nógrádvármegyében a job­ bágyi anyakönyvi kerületbe Szőke Pál helyet­ tes körjegyzőt anyakönyvvezelővé, továbbá az endrefalvi anyakönyvi kerületbe Szomor Dezső helyettes köijegyzőt és a kékkői anyakönyvi kerületbe Zatykó János segédjegyzőt anya­ könyvvezető Helyettesekké nevezte ki és vala­ mennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbizta. A dalárda juniáiisa. Junius hó 30-án tar­ totta meg a b.-gyarmati dalárda nyári estéjét a Caszinó kertben. A rendezőség fáradozása azonban a siker érdekében kárba veszett, mert az estén csak' igen kevesen jelenitek meg; Pedig a dalegylet rendeltetésénél és törekvésénél fogva nagyon megérdemelte volna a pártfogást Valamikor, midőn még a dalért lelkesedni is tudtak, a dalegylet mulatságára mindenki eljött s annak felkarolását s támogatását első köte­ lességének tartotta. Ma már nagyot fordult a világ, a dalt nem szeretjük s még dalolni is elfeledünk. Azok azomban, a kik eljöttek, nagxon jól mulattak s a szebbnél szebb dalokat 6 nagy élvezettel hallgatták. A mulatság bizony * deficziltel végződött. Kazáuvizegáló biztos. A kereskedelmi mi­ niszter a Nógrád, Gömör és Zólyomvármegyékre kiterjedt kazánvizsgáló kerület biztosának szék­ helyét B.-Gyarmatról Losonczra helyezte át. Új plébános. A nyugalomba vonultKrigovazky Henrik helyébe rimóczi plébánosnak dr. Frank István fővárosi hittanár neveztetett ki a berczegprimás által. Pótvásár. A keresk. m. kir. miniszter meg­ engedte, hogy Szirák községben a f. évi május hó 14 és 15-ére esett, de elmaradt országos és áliatvásár helyett julius hó 9-én és 10-én pót­ vásár tartassák. A b.-gyarmati ev. iparos férfiak és ifjak szövetkezetének nyári mulatsága f. hó 1-én minden várakozáson felül fényesen sikerült. Oly általános volt a részvét, hogy sokan már helyet sem kaptak a kötőmben nagy terjedelmű gazdasági egyesület telepén. A négyeseket több mint 60 pár lánczolta. Az anyagi oldallal is teljesen meg vau elégedve a szövetkezet, a mennyiben igen jó eredménnyel végződött a pénztári bevétel is, a mi külömben a sok nagy­ lelkű felülfizetésnek köszönhető. Felülfizettek: Bán Zsigmond, Schovcsik Soma 4—4 kor., Hajdú Lajos, Bertán Pálné (Zsély), Veres N. (Zsély), dr. Tirtsch Gergely 2—2 kor., N. N., Hendrik József. iQ Brenner József, Essera Andor, Kregely N., Fábri János, Náton János, Dudás Samu. Simon Dénes, Hulnyik Károly, Lotharidesz János, Hiros Sándor, Petro József, ifj. Ujcsek Pál. Pálya József, id. Brenner József, Pucboven József, Selmeczi Sándor, Turóczi János. Bér Antal, Palovics Antal, Vankay Géza, Markovics Samu. Varga András, Kecskemély Pál, N. N., Olasz J., Palla Pál. Tót István, Stücz Antal, Ruzsin Gyula, Rózsa János, Káposztásy Gábor, Szilárd Lajos. Bázlik Ferencz 1—*1 kor., Krekács Mihály 60 fii., Atlasz Mihály 40 fiL, Jancsovics ignácz 4U fii., Némely Gusztáv 20 fii. összesen 62 korona60 fillér. Asszonyok: Atlasz Mihályné, Brenner Józsefné, Bulyovszki Mihályné, özv. Buday Józsefné, Darvas Istvánná, Drenka János né, Dudás Samuné, Fábri János né, Faschier N.-né, Ficsur Istvánná, Garam Mihály­ né, Hamaridesz Gáborné, Henrik Józsefné, Horvát Jánosné, ivitez * Istvánná, Jancsovics Ignáczné, Jancsik Gyuláné, Kápolnai Károlyné, Kertész Jánosné, Krekács Mihályné, Kiss Gyuláné, Kis Józsefné, Kotulyák Mihályné, Litauszki Pálné, özvegy Libertinyi Pálné, Lottharidesz Jánosné, Markovics Sámuelné, Matulányi Antalné, Micski Aladárné, Molnár Jánosné, Motyovszky Pálné, özv. Molnár Ferenczné, Német Károlyné, Nagy Sándorné, Olasz Jánosné, Paulo vies An­ talné, Pracskó Istvánné, Petro Józsefné, Poldauf Jánosné, Sovcsik Józsefné, Stof Jánosné, Szochor Józsefné, Szűcs Imréné (Szügy), Takács Lajosáé, Tátrai Győzőné. dr. Tirtsch Gergelyné, Tóth Istvánná, özv. Turcsányi Jánosné, Turcsányi Ödönné, Turóczi Jánosné, id. Ujcsek Pálné, ifj. Ujcsek Pálné, Vankay Gézáné, Vas Józsefné, Vanys József, Veres Istvánné (Zsély), Vukellich Pálné, Vigner Venczelné, Vojtko Andrásáé. Leányok: Bányai nővérek (Zsély), Bertán nóvérek (Zsély), Brenner nővérek, Bogyiczki Bella, Bulyovszki nővérek, Darvas Etel, Dávid Mariska, Dudás Mariska, Fontányi Margit, Ginzeri Gizella, Hnyilicza Margit, Horvát An­ na, Jancsovics Margit, Kertész Mariska, Kiss nővérek, Lekár Anna, Litauszki Emilia, Lotharidesz nővérek, Makkai Erzsiké, Marendeák Anna, Német Etel, Olasz Anna, Polcnyi Mar­ git, Pracskó nővérek. Szobor Antónia, Szűcs Zsuzsanna (Szügy), Sovcsik Irma, Stof nővé­ rek, Takáts Mariska, Turóczi nővérek, Ujcsek Teréz, Vanya Juliska, Vilk Paula, Zigó Er­ zsiké. Pályázat A magyar posta, távírda- és táv­ beszélő igazgatóság a következő pályázatot teszi közzé: «A m. kir. posta-lávirda és távbeszélő­ nél betöltendő 136 gyakornokjelölti állásra ezennel pályázatot nyitok. Ezen állásokra az 4883. évŕ L L-czikk 14. §-a alapján mindazok pályázhatnak, akik középiskolát vagy ezzel egyenrangú más tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen végeztek, 18-ik életévüket betöltötték és magyar állampolgárok. Ezen feltételeken kí­ vül a pályázók községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetetlen előéletüket, közhatósági orvosi bizonyitványnyal pedig ép és egészséges, a posta- és távirdaszolgálatra testileg alkalmas voltukat tartoznak igazolni. A pályázat alá bo- �1900. julius 8. csAtott állásokat a kerületi posta- és távirdaigaxgatóságok fogják betölteni, szám szerint minden igazgatóság tizenötöt (15). A sajátkeaflleg irt es születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felszerelt kérvények, a már közszolgálatban állók által felettes hatóságuk — a közszolgálatban nem lévők által pedig ax illető főszolgabíró, vagy potgármcster — utján folyó évi julius hó 31-ig, a szerint, ahol a pá­ lyázók alkalmaztatást óhajtanak nyerni, a bu­ dapesti, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári vagy zágrábi posta és távirdaigaxgatósághox nyújtandók be, s amennyiben ax említett határidőig pályázók kellő számmal nem jelentkeznének, később ér­ kező folyamodványok is elfogadtatnak. Brtspesti Napié. Omáguerte ismeretes. A BadajmsÜ Napló m már nem cask keletkezésének történe­ tében aj és eredeti, de a köiütuég esimpttiáinak gyors ffelköltéaebe* is eddut nem látott példát matat. A Bodapeati Naplónak ftiaa és megbízható irtesOlései. leiken, tempanmentnmoa, komoly, tartalmas, politikai csikkéi, a melyek nyomatékossá tea-ik a politikai súlyra dón tó jeleatóaégfl ojság- véleményét, tárcsarovaténak magsa irodalaú aainvonala, gatdag informativ anyaga, kiutad értesülései, kimerítő, ötletes, változatos, eleven rovatai • mindeanemO közleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról-nsnra ékessaólóan tanúskodnak arról, hogy a Budapesti Napló fényesen megfelelt a legvérmetebb várakozásnak ia. A zzerkesztóseg. a melynek belső tagjai: Vészi József .főszer­ kesztő, Braun Sándor felelős sierkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Hajdú Miklós, Holló Márton, Horváth Elemér, Janovies Pál, Kabos Ede, Kováce Jenő, Lackó Andor, Lyka Károly, Márkus József, Merk! Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán. A külső munkatársak Agai Adolf, Balogh Pál, Beesenyey Ferencs, Feazl Géza, Géczy István, dr. Hagara Viktor, dr. Halász lenács, Kupa Árpád. Lengyel Laura, Munkácsy Kálmán. Szabóné-Nogál Janka, Ssana Tamás, Szántó Kálmán és Tutaek Anna neveit említjük most. A Budapesti Napló karácsonyi ajándék gyanánt, egv külső díszre pazar, tájékoztató, közhasznú tartalomban mindenre kiterjedő éa szépirodalmi részében magas színvonalon álló nap­ tárral kedveskedik kivétel nélkül minden előfizetőjének azoknak is, a kik a lapra havunkinl ÜMlnek elő. * Marcsali Henrik kitűnő tudósunk szerkesz­ tésében megjelenő Nagy Képes Világtörténet ÍV. kötete hagyta most el a sajtót. A kötet a második nagy résznek, a középkornak első kötete s a népvándorlás korával és az iszlám­ mal foglalkozik. A népvándorlás történetét egy jónevü akadémikusunk, az ismert irő, Borovszky Samu dr. irta, széleskörű tanulmányok alapján. Borovszky — mint az Előszóban maga írja — már busz éve foglalkozik a történettudomány­ nyal, és pedig különösen a népvándorlás korá­ val. E nagy müvében eddig szétszórtan meg­ jelent kisebb tanulmányait is összefoglalja s a gazdag anyagot áttekinthető módon csoporto­ sítja. Goldxiher Ignácz, a nagyhírű orientalista, ugyan-e kötetben remek kis essayt nyújt az iszlámról. E czikk alighanem idegen nyelveken is megfog jelenni, mert Goldzíhernek még minden munkáját lefordították angolra és németre. Ebben az essayban pedig széleskörű szakkutatásainak összefoglalását nyújtja. — A kötet ára diszkötésben csak 8 frt. Kapható — részletfizetésre is — Révai Testvérek írod. Int. Részvény társaságnál, (Budapest, Ollői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedésben. A magyar »zó. A parlamentarizmus leg­ fejlettebb földjén, Angliában, mondotta egy nagyhírű államférfin: ha ellenzék nem volna, vásárolni kellene ellenzéket. Az első öt hónap eredményei után igy vélekednek a magyar köz­ vélemény a Magyar Szó felől: Ha nem lenne, meg kellene csinálni az igazi, az őszintén el­ lenzéki újságot A Magyar Szó a magyar szó világosságával, a magyar gondolkozás őszinte­ ségével számol be mindenről a magyar közön­ ségnek. A Magyar Szónak a magyarság az evangéliuma A magyar szónak állami és tár­ sadalmi érdeke szólitóttá harezba. Ezt a har­ ctól vívja gáncs és félelem nélkül, s ha a harezmodor időnkint éles, annak oka ax, hogy ellenfele mindig alattomos. A Magyar Szó po­ litikai napilap előfizetési ára félévre 14 kor., negyedévre 7 kor, havonkint 2 kor. 40 fillér. Kiadóhivatal Budapest. IV. kér. Sarkantyú»-u. 3. szám. Felelős szerkesztő horváth danó. 339-1900. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó ax 1881. évi LX. tórv.-czikk 102. g-s értelmében ezennel közhírré Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. teszi, hogy x budapesti 8—10. ken kir. járás­ bíróság 1899. évi Sp. V. 2828. ezámu végzése következtében dr. Nagy Dezső ügyvéd által kép­ viselt Fairbanks gépgyáios javára Tornyos György ellen 136 kor. a jár. erejéig 1900. évi április 2-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felQlfoglalt és 7840 koronára becsült következő ingósá­ gok u. mint: tehenek, lovak', ökrök, kocsik, stb. nyilvános árverésen eladaUak. Mely árverésnek a szécsényi kin járásbíróság 1900. évi V. 118—2. sz. végzése folytán 136 kon tekekövetelés, ennek 1899. évi decs, hó 4. napjától járó 5 százalékos kamatai, egyharmad százalék váltó díj és eddig Összesen 66 korona 32 fillér­ ben biróilag már megállapított 2 árverés kit 6 korona költségek erejéig Petőn alperes lakásán le­ endő eszközlésére 1900. évi Julius 18. nap­ jának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok ai 1881. év. LX. L-cz. 107. és 108. §-a értelmében kész­ pénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsá­ ron alul is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat má­ sok is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-cz. 102. §. értelmében ezek javára is el­ rendeltetik. 1 ■ Kelt N.-Szécsény, 1900. évi junius bő 19-én. Nagy, kir. bir. végrehajtó. 5982—1900 sz. Árlejtési hirdetmény. Salgótarján nagyközség kép­ viselőtestülete — Nógrádmegye törvényhatósági. bizottságának 2331900 kgy. számú határoza­ tával jóváhagyott — 246,1900 számú határozatával a SalgóTarján nagyközségben létesí­ tendő kir. járásbíróság hivatalos helyiségeinek és fogházának el­ helyezésére szolgáló épületek emelését rendelte el. Az építkezés tárgya következő: 6 nos zárt ajánlati versenytárgya­ lás hirdettetik. A versenyezni óhajtók felhi­ vatnak, hogy az építkezés vég­ rehajtásának elvállalására vo­ natkozó két tanú előtt saját kezűleg aláirt és az ajánlati összeg 10 százalékának megfe­ lelő bánatpénzzel ellátott zárt­ ajánlataikat a kitűzött nap d. e. 10 és fél órájáig Salgótar­ ján nagyközség birájánál vagy főjegyzőjénél beadni annyival is inkább igyekezzenek, mivel a későbben érkezettek figye­ lembe nem fognak vétetni. A vállalkozók tartoznak aján­ lataikat 5 pecséttel lepecsételve beadni és abban teljes nevük és lakhelyükön kívül a bánat­ pénz mennyiségét és mivoltát megadni, a költséget és felaján­ lott egységárakat számokkal és .betűkkel kiírni; továbbá azon kijelentést tenni, hogy úgy az általános, mint a részletes fel­ tételeket, valamint a helyi vi­ szonyokat is ismerik. Az építésre vonatkozó terv és részletes feltételek SalgóTarján nagyközség főjegyzői hivatalában a hivatalos órák­ ban naponként megtekinthetők. Az építési munkálat az ár­ lejtés megtörténte után azon­ nal foganatba veendő és 1900 évi október hó 31. napjáig tel­ jesen befejezendő s a község­ nek átadandó. ' Salgó-Tarján, 1900. julius 3. a) a bírósági hivatali helyi­ ségek elhelyezésére szolgáló épület. b) a bírósági fógházépület e) faanyagból készítendő fa­ Pap János Barella Henrik kamara. főjegyző. közs. bíró.. d) az épület telkét övedző kő és téglaanyagból építendő 17—3. El. 1900. . Árlejtési hirdetmény. körfal, két kapuval. A szécsényi kir. járásbíróság közhírré teszi, e) az építési telek egy ré­ hogy az 1901. évben szükséglendő tűzifa szál* biztosítása végett alulírott kir. járásszének leásása és elegyenlitése Jitásának biró hivatalos helyiségében 1900. augusz­ tus 96 ll-6n détolStt 10 órakor ár­ körül szükséges földmunka. fog tartatni, mire vállalkozni kívánók Az összes építkezéseknél a lejtés oly hozzáadással hivatnak meg, hogy akkoron jelenjenek meg, vagy 1 korona kályhák kivételével, melyek a személyesen bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat 40 korona község által lesznek beszerzen­ bánatpénzzel a fenti határidőig a járásbíróság terjesszék be. dők, — mindennemű egyébb vezetőjéhez Az évi szükséglet a fogház részére szállí­ munka, vállalkozás tárgyát ké­ tandó 22 köbméterrel együtt 61 köbméter, a melynek száraz és jóminőségű hasított cser pezi. ▼agy bokrának kell lennie és 10—11 centimé­ vékonyabb nem lehet - a > munkálatok foganatosítá­ ternél A szállítandó famennyiségnek fele folyó évi sának biztosítása czéljából deczember 20-ig, a másik fele pedig 1901. évi 20-ig beszállítandó. 1900 évi julius hó 11-ik nap­ szeptember Kikiáltási ár köbméterenkint 7 korona. Bá­ 40 korona teendő le. jának délelőtti 10 és fél órája natpénzül Az árlejtés egyéb feltételei alulírott járásbia hivatalos órák alatt megtekinthetők. Salgó-Taiján nagy község ta­ rónál Nagyszécsény, 1900. évi julius 5-én. nácstermében tartandó nyilváSaUasay, kir. járásbiró. �1900. julius 8. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 7 A nógrádvármegyei Hivatalos Értesitő közleményei. Kopár területek. De még az állami kezelésbe vett kopár területek (1. §. g) pont) gazdasági kezelésének szabályozásánál is figyelembe kell ventíi s lehetőleg ki kell elégíteni az állattenyész­ Körrendelet. tés érdekeinek szempontjából támasztható alapos Az 1898. évi XIX. t-czikk 3. g-a értelmében igényeket akkor, ba a kopár területeknek tényleg a törvény 1. §-ának c) és d) pontjai alapján ál­ vannak egyes könnyen hozzáférhető olyan részle­ lami kezelésbe vett erdőkre (a volt úrbéreseknek tei, melyeken a legeltetést nagyobb kár nélkül az úrbéri rendezés alkalmából legelőilletőségül ki­ tényleg lehet még gyakorolni, legalább is addig, hasított, továbbá ajándékozás, vétel, csere utján a mig a szükséges erdőgazdasági intézbedéseknek vagy más jogaimén birtokába jutott közösen ke­ foganatosítása ott sorra nem kerül. Az állami ke­ zelt erdőkre) és az ugyanezen törvényszakasz g) zelésbe vett kopár területek ilyen részletein, a pontja alapján állami kezelésbe veit kopár terü­ mennyiben a birtokosok kívánják és tényleg rá letekre az 1879. évi XXXI. L-cz. 17. g-ának és vannak utalva, — az egyes évszakokban alkalma­ az ezzel kapcsolatos rendelkezéseknek hatálya kizandó megfelelő kímélet és pihentetés kikötése terjesztetvén. ezeket az erdőket és kopárterülete­ mellett és a viszonyok által megkövetelt egyéb ket jövőre rendszeres gazdasági üzemtervek, ille­ óvrendszabályok körlátai között — a legeltetés tőleg erdősítési tervek szerint kell kezelni, amely tilalmazásától egyelőre szintén el lehet tekinteni tervek elkészítése a törvény 11. §-&ban foglalt Erdőgazdasági szempontok előtérbe he­ határovmányokből folyólag a m. kir. állami erdő­ lyezése önként értetik, hogy bizonyos körülmé­ hivatalok feladatát képezi. nyek között viszont az erdészeti szempontokat kell A törvény 3. §-ában foglalt határozmányok előtérbe helyezni és érvényesíteni; így nevezetesen alapján és egyszersmind különös tekintettel az a törvény 1. g-ának d) pontja alapján állami ke­ érdekelt birtok* sok általános gazdasági s kivált zelésbe vett olyan erdőterületekre nézve, melyeket állattenyésztési érdekeire, azokat a főbb irányel­ a birtokosok tulajdonképen vagy főként fatermelés veket, melyeket a m. kir. állami erdőhivataloknak czéljából szereztek, vagy a melyeken a legeltetés a tervek elkészítésénél, a kir. erdőfelügyelőségek­ mellett a fabasználatot is nagyobb mértékben s nek a tervek előzetes megvizsgálásánál és a köz­ tartamosán kívánják gyakorolni. Az ilyen terüle­ igazgatási bizottságoknak a tervek elsőfokú tár­ tek kezelésének »zabályozásánál tehát a szerint, a gyalásánál és jóváhagyás végett hozzám való fel­ mint a birtokosok a legeltetési haszonvételre ál­ terjesztésénél szem előtt kell tartaniok, a kővet­ talános gazdasági viszonyaiknál fogva többé vagy kezőkben jelölöm meg. kevésbbé rá vannak utalva, vagy pedig a faterme­ I. Külalak és beosztás. Az üzemterveket lés előnyei, avagy a talaj termőképességének biz­ (erdősítési terveket) a lehető legegyszerűbb alak­ tosítása a legeltetési érdekeknek háttérbe szorítá­ ban és akként kell szerkeszteni, hogy azok tar­ sával az erdőgazdasági szempontoknak fokozottabb talmát a szakismeretekkel nem biró birtokosok is érvényesítését követelik meg, — az úgynevezett könnyen áttekinthessék és az abban foglalt gaz­ legelő-erdő üzemmódnak (fáslegelő gazdaságnak), dasági intézkedéseket világosan felfoghassák s he­ vagy pedig a szigorú értelemben vett erdészeti lyesen követhessék. Egyébiránt a külalak és be­ kezelésnek elveit kell alapul venni és követni. osztás szempontjából azon utasítások szolgáljanak Ugyanilyen eloánás alá vonhatók a törvény 1. irányadóul, melyek az üzemtervek készítésére §-ának c) pontja alapján állami kezelésbe vett vonatkozólag az 1879. én XXXI. t.-c«. alapján egyes úrbéri legelőilletőségek is, ba azt pl. a te­ eddig kiadattak. rületen nagyobb haszonnal folytatható fa’ermelés, A gazdálkodás szabályozásának alapél-, avagy más fontos ok indokolttá és kívánatossá vei. A gazdálkodás szabályozása szempontjából teszi; — megjegyzem azonban, hogy az imént azonban ezeknek az üzemterveknek (erdősítési jelzett gazdálkodási módok választását és általában terveknek) szerkesztésénél nem a szigorú értelem­ a legeltetésnek mellözhetienül szükséges mérték­ ben vett erdőgazdasági elvekből kell kiindulni. A ben túlmenő korlátozását a volt úrbéresek szá­ törvényhozás ugyanis, a midőn a szóban forgó mára legelőilletöségül kihasított területekre nézve területeket az állam kezelésébe adandó területek a magam részéről csak akkor engedem meg, ha közé sorozta, ez által tulajdonképen azt akarta abba a birtokosok törvényes képviselői belenyubiztosítani, hogy a szóban forgó területek — er gosznak, vagy azt önként kívánják. dészeti kezelés alá vonva — gazdasági rendelte­ Szigorú értelemben vett erdészeti keze­ tésüknek állandóan megfeleljenek. A gazdálkodás lés. Kivételt képeznek általában véve azok a te­ szabályozásúnál tehát fő feladatul azt kell tekin­ rületek, melyek az 1879. évi XXXI. L-czikk 2. teni, bogy a mennyiben a szóban forgó területek g-ában foglalt meghatározás alá esnek. Az ilyen termőképessége az eddigi helytelen és káros gaz­ területeket, az 1898. évi XIX. t-cz. 1. §-ának dálkodás -következtében tőbbé-kevésbbé megrom­ bármelyik pontjr^Tapján vétettek is állami keze­ lott, illetőleg talaja részben vagy teljesen elkolés alá, mint véderfttalaju területeket — minden párosodott, — ezek a bajok az erdészeti kezelés egyéb nemponttól eltekintve — a legszigorúbb által akként orvoeoltassantk, hogy a területek erdészeti kezelésben kell részesíteni megszabott rendeltetésüknek szolgálatára folyton II. Előmunkálatok. Az üzemtervek (erdősítési fokozódó mértékben alkalmasabbakká válván, végül tervek) szerkesztéséhez szükséges előmunkálatok újra teljesen jókarba jussanak és ebben az álla­ teljesítésénél a következők szerint kell eljárni. potban állandóan megtartassanak. a) Határok bejárása. Első teendő az állami A legeltetési érdekek előtérbe helyezése kezelésbe vett területek határának bejárása, meg­ a legelő-illetőségeken. Ebhez mérten az úrbéri állapítása, megjelölése és állandó biztosítása, — rendezés alkalmából legelő-illetőségképen kihasí­ amit az erdőbivatali közegeknek a birtokosok tör­ tott erdőterületeken (1. §. c) pont), a melyeknél vényes képviselőivel együttesen kell teljesíteniük. a törvény 3. §-a szerint főhaszonvételnek a legel­ Határokul lehetőleg mindig természetes vagy tetést kell tekinteni, ez a haszonvétel (az alom­ már is meglevő mesterséges határok (hegygerinszedéssel együtt) csak azokon a részleteken és czek, völgyek, patakok, utak, árkok stb.) válasz­ csak addig korlátozható, a hol és a meddig ezt tandók; ha azonban a határok ily szempontból a talaj veszélyeztetett vagy megrongált termőké­ való kikerekitése czéljából az állami kezelésbe pességének. megóvása és javitasa megköveteli és vett területeket olyan résrletekkel-kellene kiegé­ illetőleg az alkalmazásba vett talajkötési, talajjaszíteni, melyekre az allami kezelés kötelezettsége vitási munkálatoknak vagy más egyéb erdészeti ki nem mondatott, abban az esetben a kiegészítés intézkedéseknek foganatosítása, valamint azok kizárólag csak a birtokosok törvényes képviselői­ eredményének biztosítása meilőzbetlenül és egy­ nek beleegyezésével vagy kívánságára történhetik, szersmind elodázbatlanul szükségessé teszi. még pedig csak olyan kisebb részletek bevonásá­ - A legeltetési igények kieléghése más te­ val, melyeknek külön kezelése és használata el­ rületeken. -^..Vásárolt, s más erdők. Hasonló szigeteltségük miatt akadályozva volna. elvek szerint kell eljárni a gazdálkodás szabályo­ Ugyanezen alkalomkor úgy m • állami -kezelés zásánál a volt úrbéreseknek ajándékozás, vétel, alá vett, valamint a szomszédos területeket újra csere utján vagy más jogcrimen birtokába jutott alaposan meg kell vizsgálni; és a mennyiben az erdőkre nézve is (1. §. d) pont) akkor, ba az első összeíráskor netalán téredések történtek, ne­ ilyen területeket az illető birtokosok tulajdonkévezetesen az állami kezelés alól kihagyandó egyes pen legeltetés «áljából szerezték és első sorban területrészek is bevonattak, illetőleg megfordítva tényleg erre is használják a a mennyiben megfe­ egyes részletek a birtokosok jól felfogott érdekei lelő más legelőnek hiányában vagy szűkében ama­ ellenére kimaradtak volna; továbbá ha az állami zoknak főként legelőül való használatára valóság­ kezelésre kötelezett és az ily kötelezettség alá gal rá vannak utalva. nem tartozó területek között — általános gazda­ Földmivelésügyi m. kir. miniszter. 10791 —1900. ügysz. sági szempontból véve is előnyös — csere lenn* foganatosítható, a mihez a birtokosok törvényes képviselői is hozzájárulnak: ilyenkor a nyilván­ tartási adatok kiigazítása, illetőleg a területhelyesbitések, területcserék stb. ügyében, az ideig­ lenes vagy rendszeres gazdasági üzemtervek beter­ jesztésével kapcsolatban, a közigazgatási bizottság­ hoz intézett előterjesztéssel, az eljárást hintáiból meg kell indítani. Mellözhetienül szükséges azon­ ban, bogy a tényállás minden ilyen esetben a birtokosok törvényes képviselőinek személyen köz­ reműködésével állapíttassák meg. b) Felmérés. A határok bejárását és megálla­ pítását mindenkor nyompn kell kísérnie a határok megjelölésének és biztosításának s egyszersmind a területek fölmérésének. Ha a fölmérés eredménye a nyilvántartási ada­ toktól eltérést mutat, a m. kir. állami erdőhívatalnak az adatok pontos megállapítása s egyszers­ mind a nyilvántartás kiigazítása iránt, az ideig­ lenes vagy rendszeres gazdasági üzemtervek beterjesztésekor, szintén előterjesztést kell intéznie a közigazgatási bizottsághoz. c) Gazdasági teendők meghatározása. Ugyancsak a határok bejárása és a területek meg­ vizsgálása alkalmával a m. kir. állami erdőhiva­ tal eljáró községeinek teljes tájékozódást kell sze­ rezniük egyszersmind az összes gazdasági teendők­ ről, melyeket az illető területeken foganatosítani szükséges és általában mindazokról a körülmé­ nyekről, melyek a gazdálkodás szabályozásánál figyelembe jöhetnek; ehez mérten: megállapítják és a térképen (vázlatrajzou) meg­ jelölik azokat a területrészeket, melyeken a meg­ rongált talaj helyrehozására, vízmosások, szaka­ dékok megkötésére, köfoiyások vagy futóhomok megfogására, a kizsarolt, lemosott vegy bármiké­ pen tönkretett termőréteg visszaszerzésére mellőz­ heti en szükség van; » egyszersmind azt is meg­ határozzák, hogy az erdőgazdasági intézkedéseket milyen sorrendben s milyen eljárás alkalmazásá­ val lesz legczélszerűbb foganatosítani; megállapítják és a térképen (vázlatrajzon) meg­ jelölik azokat a területrészleteket, a melyeket a talaj termőképességének megóvása és javítása czéljából vagy a szomszédos területrészleteken folytatott erdőgazdasági intézkedések eredményé­ nek biztosítása végett, egészben vagy részben, hosszabb vagy rövidebb időre legeltetési tilalom alá kell venni; továbbá azokat a részleteket, a melyeken a legeltetés ezentúl, vagy egyelőre csak szigorúbb óvintézkedések és bizonyos korlátozások (pihentetés, egyes állatfajok kizárása, korlátolt marhalétszám stb.) mellett gyakorolható, egyszer­ smind meghatározzák a sorrendet, melyet az egyes területrészek tilalom alá helyezésénél, ille­ tőleg a legeltetési haszonvétel gyakorlásánál meg­ tartani kell; számba veszik a beerdőfcült területrészeket és feljegyzik azokat az adatokat, melyek a faállomány mennyiségének megbecsüléséhez és illetőleg a fa­ használatok gyakorlásának meghatározásához szük­ ségesek ; és a mennyiben a legeltetési haszonvétel emelése érdekében az erdősült részleteket, vagy egyes facsoportokat, esetéseket tőbbé-kevésbbé meggyériteni kellene, meghatározták ennek mér­ tékét és sorrendjét is; kijelölik továbbá azokat az esetleg előforduló részleteket, melyek a többi területek közé beékelve lévén, külön kezelés alá a többi terület közül ki nem hasitbatók ugyan, de a melyeknek talaj­ minősége és fekvése — a termőképesség állandó biztosítása szempontjából — egyelőre vagy egyál talán nem tesz szükségessé semminemű erdő­ gazdasági intézkedést, vagyis a melyek minden különös megszólítás nélkül állandóan legeltethetek s a mennyiben gyéren fásult vagy egészen tisztás területeket képeinek, beerdösitésük egyelőre tel­ jesen mellőzhető; viszont kijelölik azokat a részleteket, a hol a talajnak megrongált vagy veszélyeztetett termőké­ pességét csak a meglevő fatenyészet gondos ápo­ lása és pótlása mellett« av|gy .a területnek újra beerdősitéee utján lehet csak jókarba hozni és biztosítani, vagy pedig ahol a fenforgó kedvezőt­ len körülmények miatt a legszigorúbb erdészeti kezelést kell életbe léptetni és folytatni; általában veve gondos utánjárással beható tá­ jékozást kötelesek szeretni az állami kezelésbe vett területek gazdasági állapotáról, figyelmet for­ dítván egyszersmind arra is, hogy egyidejűleg az érdekólt birtokosoknak — töt az illető vidéknél �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 8 ia — általános gazdasági viszonyait teliden tneg* ismerjék. HL A tervek kidolgozása. Az ütemtervek (erdősítési tervek) kidolgozásánál a következőket kell stem előtt tartani: a) Gazdasági térkép. A gazdasági térkép elkésutésénél a pontosság mellett kiváló gondot kell fordítani a könnyű és biztos tájékozódásra. E végből a térképet nem szakemberak által is vilá­ gosan megérthető jelekkel é» jelmagyarázatokkal kell ellátni, s e mellett a hegyek, völgyek, dűlők, patakok, utak, csapások, határjelek s egyéb hely­ megjelölések pontosan feljegyzendők; egyszers­ mind megjelölendők azok a részletek is, melye­ ken sz egyes talajkötéú, talajjavitási s más erdé­ szeti munkálatok tervbe vétetnek. Egyebekre nézve a Úri épek elkészítésénél az eddigi rendel­ kezések szolgáljanak irányadóul. b) Általános rész. Az üzem tervek (erdősí tési tervek) leiró (általános) részében, a birtok és jogi viszonyoknak szókásos rövid ismertetése keretében különös gondot kell fordítani azoknak a körülmé­ nyeknek előadására, a melyek a gazdálkodás sza­ bályozásának (^kérdéseire nézve döntő befolyást gyakorol hatnak; s nevezetesen döntő erővel bír­ hatnak abban a legfőbb kérdésben, hogy az illető területen a legeltetési haszonvétel gyakorlására, a lehetőség határain belül, milyen teret kell bizto­ sítani és ebhez mérten milyen gazdálkodási modot kell választani. E tekintetben figyelmet kelt fordítani föképen: 1. az illető területek gazdasági rendeltetésére (legelő illetőség, legeltetés vagy ^termelés ezé Íjá­ ból szerzett erdő, legelőből keletkezett kopár, elkopárosodott-erdőterület stb.): 2. az illető területnek jelenlegi gazdasági álla­ potára és sajátos térmőhelyi tulajdonságaira (a talaj jó vagy rost karban van-e; a sajátos — eredeti — termőhelyi tulajdonságok menynyiben felelnek meg a terület megszabott gazdasági ren­ deltetésének ; a termőképesség csökkenése vagy a talaj elkopárosodása. megrongálódása mi által kö­ vetkezett be; a faállomány milyen állapotban van stb.); s e mellett 3. az illető vidék általános gazdasági viszonyaira és az illető birtokos saját gazdasági helyzetére és érdekeire (erdőgazdasági, mezőgazdasági, állatte­ nyésztési viszonyok; a művelés alatt álló terüle­ tek aránya; saját faszükséglet és a fakeresleti viszonyok, legelő állatok száma stb.) Az erdészeti kezelés által megoldandó felada­ tokat és elérendő czé'okat mindezeknek a körül­ ményeknek egybevetésével kell megállapítani és határozottan megokolni e) Részletes gazdasági intézkedések. Az ütemtervek (erdősítési tervek) tulajdonképíni ren­ delkező rétiében mindenekelőtt meg kell jelölni az alkalmazandó gazdálkodási módot, a szerint, a mint az illető terület első sorban a' legeltetési igények kielégítésére szolgál (erdei legelő-gazda­ ság}; vagy a legeltetés mellett súlyt kell fektetni a fatermelésre is (legelő-erdőgazdaság); s végül ahol — akár a termőhelyi tulajdonságoknál fogva (véderdőtalajü, vagy legszigorúbb értelemben vett feltétlen erdötalaju területek), akár pedig a terü­ let gazdasági rendeltetésénei fogva (fatermelés czéljából szerzett vagy a birtokos által erre szánt erdők) a szigora értelemben vett erdőgazdálkodást kell követni (a tulsjdonképeni eidőgazdasági üzem­ módok). Az az idő, melyre az üzemterv (erdősítési terv.) kiterjed, az erdei legelő-gazdaságnál tiz évben, a többi gazdasági módoknál a körülményekhez mért fordaidőben állapítandó meg. (Használatok szabályozása. — Fohász- nálatek és erdősítések.) A használatok módjá­ nak, mértékének és sorrendjének megállapításánál az 1879. évi XXXL t ezikk 17. §-ának 3. be­ kezdésében említett tartamosság követelménye a fiihasználatokra nézve s ehet mérten egyszersmind a kihasznált (vágás) területek újra beerdősitésére nezve is, teljes szigorúsággal csak azoknál az erdőknél érvényesítendő, melyek a fentebbiek sze­ rint tulajdpnképeni erdőgazdasági kezelés alá vétetoek. Ellenben azokon a területeken, melyeknél nem * Mayagok tenűelsse t AT étéi, báném'a legel­ tetés igényeinek a kielégítése, az erdősfiit rész­ letek, facsoportok, cserjések fakészletének ápolá­ sánál és kihasználásánál a faizási haszonvételek egyenletessége ésftartsmossága, valamint a baixBálatok szabályos sorrendje csak másodsorban jöhet figyelembe. Az első és főszempont ugyanis itt az kell hogy legten, hogy meglevő és a szükséges mértékben ezentúl létesítendő faUnyé&zet által a talaj ter­ mőképessége ott, ahol még kellő erejében meg­ van, fentarUssék, ''ahol pedig már megrongálódott vagy többé-kevésbé megsemmisült, lassankin helyre hozassék; de ennek a feladatnak kielégítésén túl a fatenyésztés érdekei a sióban forgó területeken a birtokosok bejegyezése nélkül már nem he­ lyezhetők elébe az állattenyésztési érdekeknek. Az ilyen területeken tehát azok a. erdősült ré­ szek, a melyeknek faállománya sűrűbb, mint a mennyire a talaj konzerválás vagy jókarba hozása szempontjából szükséges, a legeltetési haszonvétel lehető fokozása czéljából kisebb területeken egy­ szerre, nagyobb területeken pedig fokozatosan kiritkitbató. önként értetődik azonban, bogy a mennyiem ilyen ritkítás utján nagyobb fatömege­ ket kellene kihasználni, vagy a mennyiben egyes területrészeknek teljesen kinőtt és vágásra érett faállományt melynek további fentartása gazdasági vesztességgel járna, teljesen letarolni kellene: a használatok tervezésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogy a- kigerülő faanyag czélszerüen és takarékosan legyen felhasználható, vagy pedig a lekető legelőnyösebben legyen értékesíthető. Az olyan fahasználatoknál különben, melyeket a vágások beerdősi lésének kell nyomon követnie és az erdősítéseknél általiban véve, a sorrend megállapítása tekintetében szintén a legeltetési érdekeket ke I itt első torban szem előtt tartani: gondosan ügyelve arra, hogy az erdősítés alá kerülő területek crélszerüen csoportositaszanak, úgy hogy sem a szomszédos rész­ letek legeltetése akadályozza, sem ax erdősítés ered­ ménye veszélyeztetve ne legyen. Egyébiránt a szóban forgó területekre nézve a fa­ használatok tervezésénél, ax erdősítések elrendelésénél és a talaj termőképességének helyrehozására irányuló egyéb gazdasági intézkedések (talajkötési munkálatok) beosztásánál, valamint az összes teendőknek összhangtó elrendezésénél a már jelzett szempontokon kívül fi­ gyelmet Kell fordítani az illető birtokosok vágyóul viszonyaira is. így a vagyonosabb birtokosoknál a fősúlyt inkább arra koll helyezni, hogy a talaj termőké­ pességének visszaszerzése — a tenforgó közgazdasági érdekeknek is megfelelőleg — minél gyorsabban tör­ ténjék. még ha ez a haszonvételeknek bizonyos mér­ tékű megszorításával ia járna; ellenben a kevésbbé vagyonos vagy szegénysorsu birtokosoknál, akiket a használatoknak Jelentékenyebb megszorítása és e mel­ lett a tömegesebben összehalmozódó talajkötési és egyéb ilyen erdőgazdasági munkálatok költsége é< más terhe netán válságba sodorhatna: ezeknek a terheknek több évre való elosztására is ügyelni keli; a mennyiben pedig megfelelő faállomány áll rendelkezésre, egyelőire — a különben szükségesnél — nagyobb fa­ tömeg kihasználása is tervezhető oly czélból, hogy a míg a birtokosoknak jelentékenyéóStterheket kell viselniök, arra az időre a nagyobb Wtfrtékü tshasználatok jövedelme által támogatást nyerjenek. fL-geiteté».) A legeltetési s ebei htsonló más haszon­ vételeit [alomszedés, fűkaszáik«, makkoltatás) szabá­ lyozása tekintetében a már fentebb részletesen megje­ lölt szempontok és elvek szolgáljalak i ányadóul. Meg­ jegyzem azonban, miszerint a legeltetési rendszabályok­ nak általánosabbnérvényü, főbb rendelkezései [a kihajtó maximális uiarhaJétszám; a legeltetés időszaka és sorrendje: a legeltetés által — erdősítésekben, talaj­ kötési munkálatokban — okozható károk megakadá­ lyozását ezélzó intézkedések, az alomszedés, fiitermelés helyének, idejének módjának és mértékének megjelölése stb], melyeket mindig a birtokosok törvényes képvise­ lőivel együttesen kell meghatározni, az Uzemtervekbe [erdősítési tervekbe] felveendők. Egyéb hazruálatok. A területeken netalán gyakorol­ ható egyéb mellékhaunálatok. [kőfejtés, kavics-, ho­ mokszedés stb.] szabályozásánál az eddig kiadott uta­ sítások szerint kell eljárni d) Gatdavigi beoullt. Brltö határok. A használatok szabályozásával kapcsolatosan végül megjegyzem, hogy a területek gazdasági beosztásánál — a mennyiben a külőnlnges földalaknlati viszonyok egyáltalán lehetet lenné nem teszik — általában véve mindig természetes, vagy már is meglevő mesterséges vonalakat [gerinczek, völgyek, patakok, utak, árkok stb.] kell alapul venni. /F. Jóráhagyám eljárd», áz elkészített rendszeres gazdasági Szemtervek [erdősitési tervek benyújtása, a kir. erdóíelUgyelöség által való előzetes felülviz-gálása és a közigazgatási bizottság részéről való tárgyalása és felterjesztése tekintetében ax eddigi eljárás köve­ tendő. Főként ax ügymenet gyorsítása érdekében kívá­ natosnak tartom azonban, hogy a mikor csak lehetséges * kir. erdőfelUgyelfség és a m. kir. állami erdőhivatal között már előzetesen megállapodás jöjjön létre azokra a főbb irányelvekre és foniosab intézkedésekre nézve, melyek az egyes konkrét esetekben, a helyi körülmé­ nyekhez mérten, a gazdálkodás szabályozásának alapját kell hogy kép szék Id iglene» Urtek. Ha ax Usetntervek [erdősítési tervek] gyors elkészítése bármi okból akadái ozva volna [pl. ha előzetesen terfllethelyesbitések. lertletcserék vagy más ilyen kérdések merülnének fel], a m kir. állami erdöhiratal köteles- as illető taralet idelghMet' gazda­ sági tervének [erdősítési tervének] megállapítása c/óljából mielőbb előterjesztést tenni Az ideiglenes terv megállapítására vonatkozó javallat kidolgozásánál szin­ tén a jelen rendeletemben foglaltakat kell uem előtt tartani. A javaslatokhoz, a mennyiben részletes, pontos térképek nem állanak rendelkezésére, megfelelő vázlatrajzok csatolandók. F. A birtokotok meyhallgaíáta. A megelőző. 1—IV. pontokban foglaltakkal kapcsolatosan megjegyzem, miszerint kiváló súlyt helyezek arra, hogy a gazdál­ 1900. julius 8. kodás szabályozása a szóban forgó összes területekre nézve mindig az illető birtokosok meghallgatásával, illetőleg azok törvényes képviselőivel egyetértésben történjék. E végből rendelem, hogy a m. kir. állami erdőhivatalok kiküldött közegei, a mennyiben lehetséges, már az üzemberendezési előmunkálatok [határbejárás, ada­ tok felvétele] alkalmával, de mindenesetre még a ter­ veknek részletes kidolgozása előtt az illető birtokosok törvényes képviselőit a birtokosok szempontjából fi­ gyelembe veendő körülményekre és azok kívánságaira nézve gondosan kikérdezzék, viszont őket minden tekintetben felvilágosítsák és tájékoztassák, teljesíthető kivánsá ’alkat pedig mindenesetre figyelembe vegyék. Rendelem továbbá, hogy a m. kir. állami erdóhivatalok ax ekként elkészített rendszeres gazdasági üzeniterveket [erdősítési terveket], nemkülönben az ideigle­ nes tervek megállapítására vonatkozó javaslatokat, — mielőtt a közigazgatási bizottsághoz benyújtanák, •— ax illető birtokojok törvényes képviselőinek bemutassák, a tervekben foglalt intézkedések tuezinsgyaráxzák és amennyiben azok ellen semmi kifogás vagy észrevétel nem merül fel, ezt a körülményt a birtokos törvényes képviselője által az ütemtervre, [erdősítési tervre, il­ letőleg igdciglenes terv-javaslatra] záradékképev ráve­ zettessék. Ellenkező esetben, ha t. i. az érdekelt birtokosok törvényes képviselője kifogásokkal él vagy kívánsá­ gokkal áll elő, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, illető­ leg a birtokosok törvényes képviselőjét a kifogások vagy kívánságok Írásba foglalására kell felhívni s azu­ tán a felvett jegyzőkönyvet, illetőleg a birtokosok be­ adványát az — erre való hivatkozással záradékolt — ütemtervhez [erdősítési tervhez, ideiglenes tervjavas­ lathoz] kell csatolni. A m. kir állami erdőhivatal ilyen esetekben a birtokosok kifogásaira vagy kérelmeire nézve köteles véleményét a javaslatát kimerítő megokulássaJ a közigazgatási bizottság-elé terjeszteni. Arra való tekintettel pedig, miszerint az üzemtervek fóiendeltetése tulajdouképen abban áll, hogy a gazdál­ kodás kitűzött czéljainai, elérését — egyrészt a törvé­ nyes követelményeknek, másrészt a birtokosok közvet­ len érdekeinek megfelelőleg — a gazdálkodásnak lehető leghelyesebb alapelvek szerint való irányításával és berendezésével bixtositsák, e korlátok között azonban a szükséges és lényegükben megjelölt gazdasági intéz­ kedéseknek gyakorlati kivitele tekintetében kellő teret kell engedniük a szabad mozgásra is; — ehhez mérten figyelmeztetem a m. kir. állami erdöhi vatalokat, hogy az üzemtervek (erdősítési tervek» szerkesztésénél a fösulyt a jelzett szempontokból szükséges gazdasági in­ tézkedéseknek lényegükben való gondos megállapitására helyezzék és olyan, részietekbe menő, melléket rendelkezéseket egyáltalán ne vegyenek föl, melyek a főintézkedések gyakorlati kivitelét — akár a birtoko­ sokra. akár a kezelő erdötisztekre nézve — esetleg megnehezíthetik, avagy olyan föltételekhez kötik, me­ lyek utólag meg nem tarthatóknak bizonyulhatnak, tényleg azonban csak az ütemterv (erdősítési terv) módosítása utján helyezhetők hatályon kívül. (így pb az erdősítések czéljának, helyének és határidejének határozott megállapításán túl mellőzendőnek tartom ax erdősítés módjának, időszakának vagy a választandó fanemeknek kizárólagos megjelölését, mert ezeknek meghatározása sok tekintetben a változásoknak aláve­ tett helyi viszonyoktól és a birtokosok körülményeitől függ s különben is legczélszerúbben ssetröl-esetre, a kezelő erdótiszt belátása szerint történhetik meg, — főként az olyan, kedvezőtlen termőhelyi viszonyok kö­ zött. a hol áz alkalmas fanemek kiválasztása vagy az erdősítés módjának meghatározása esetleg csak kísér­ letek utján lehetséges.) VI. A gatdatagi tereek alkalmatáta. A mi végül az áltálam jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemterveknek (erdősítési terveknek) és a megállapított ideiglenes terveknek életbeléptetését és alkalmazásai illeti, erre nézve rendelem, hogy a tervek tártaimét a m. kir. ál­ lami erdőhivatalok e végből kiküldeodö közegeik által a birtokosok törvényes képviselőinek általánosságban ismételten megmagyaráztasaák. őket az előirt egyes gaz­ dasági intézkedések gyakorlati kivitelére kellően kiok­ tassák a nekik felvilágosításokkal és tanácsukkal min­ dig támogatásukra legyenek. Amennyiben pedig az elkopárosodásnak indult, vagy a kopár és vízmosásos területek termőképességének visszaszerzése érdekében foganatosítandó mellözhetlen és elodázbatlan gazdasági intézkedések olyan terheket rónának az. érdekelt birtokosokra, amelyeket azok tá­ mogatás nélkül, esak nagy nehézségekkel vagy egyál­ talán nem bírnának elviselni, ilyen esetekben ingyen c emelőknek adományozása s esetleg pénzsegélyek en­ gedélyezése iránt, hozzám a közigazgatási bizottság utján, esetröl-esetre kimerítően megokolt előterjesztő intézendő. Egyáltalán elvárom, hogy a közigazgatási bizottsá­ gok, a kir. erdőfelilgyelőségek és a magy. kir. állami erdőhivatalok Jelen rendeletem végrehajtásánál a leg­ nagyobb kőrtdtekintéssel és gouddal járjanak el; a fennforgó általános gazdasági érdekeket és a birtoko­ sok jól felfogott saját érdekeit kellően mérlegelve ónszeegyeztetni s egyaránt kielégíteni igyekezzenek és kiváló súlyt helyezzenek arra, hogy.as érdekelt birto­ kotok a rendszeres gazdálkodás előnyeit maguk is föl­ ismerjék s annak eredményeit jövőre mindinkább meg­ becsüljék. Budapest, 1900. február hó Iá. 45797—1900. rx. Magy. kir. föl dm. minister. A csástári és királyi kö.öshadügyminister ur közbenjárásomra. megengedte, hogy a jég ellen viharágyukkal való védekezéshez szükséges* rob­ bantó lőport, ax érdekelt gaxdakőxöniég a katonai szertárakból mérsékelt áron, vagyis kilogrammon­ ként 76 (hetvenhat) fillérért szerezhesse be. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1900. julius 8. Folyó évi' május hő 25-én 3560—7. szám a. kelt rendeletével utasította ennélfogva a nevezett minister ur a budapesti, gyulafehérvári, kassai, komáromi és temesvári tüzérségi szertárakat, a nagyszebeni, beszterczebáuyai és pozsonyi tüzér­ ségi fiók szertárakat, továbbá az aradi műszaki tüzérség kezelési osztályát (Verwaltungs Abtei­ lung der technischen Artillerie Arad,) hogy ki­ zárólag ezen czélra a szükséges lóport a gazda­ sági egyesületek, a m. kir. meteorológiai és földmágnességi intézet, a vinczellér iskolák és szőlé­ szeti és borászati kerüleit felügyelők által leendő megrendelésekre, vagy ezek valamelyike által kiállított igazolvány alapján bármely érdekeltnek a szertartásnál 'helyben kilogrammonként 76 (hetvenhat) fillérért szolgáltassák ki. Felkivom *• törvényhatóságot, bogy ezen a gatdakőzőnségre nagy fontosságú intézkedést mi­ nél szélesebb körben s azzal hirdesse ki, bogy a lőpormegrendeléséhez szükséges igazolvány kiállí­ tása iránt az említett egyesületekhez, intézmé­ nyekhez és közegekhez fordulhatni, megjegyezvén, hogy a kedvezményes áru lőpor kizárólag a vihar ágyukkal való védekezéshez használható s minden e tekintetben előforduló visszaélés a kedvezmény megszüntetését fogja maga után vonni. Hogy pedig ezen visszaélések elkerülhetők és a lőpor mikénti felhasználása ellenőrizhető legyen, felhívom, a megrendelésre, illetőleg az igazol­ ványok kiállítására feljogosított egyesületeket, in­ tézeteket és közegeket, hogy minden egyes iga­ zolvány kiállításakor, vagy közvetlenül tett megrendelés alkalmával az igazolvány tulajdonosá­ nak, illetőleg a megrendelőnek nevét, lakhelyét, továbbá az utalványozott lőpor mennyiségét a védekező lakhelyére illetékes járási főszolgabíró­ nál, városokban a rendőrkapitánnyal azonnal kö­ zöljék, az említett hatóságiknak pedig köteles­ ségévé teszem, bogy a lőpor mikénti felhaszná­ lását a rendőri közegek közbejöttével, legszigo­ rúbban ellenőrizzék s minden* ne tálán észlelt visszaélésről a crim utján hozzám jelentést tegyenek. Felhívom a törvényhatóságot, hogy az említett hatóságok megfelelő utasítása és a jelzett ellen­ őrzések szigorú foganatosítása iránt haladéktalanul intézkedjék. Budapest, 1900. május 29. Darányi. 15056—1900. sz. Utasítom a községek elöljáróságát, hogy fenti magas leirat tartalmát a község lakosságának a szokásos legkiterjedtebb módon hozzák tudomására, a nagyobb földmivelőkkel es érdemesebb mező­ gazdasággal foglalkozó birtokosokkal pedig külö­ nösen is közöljék azt; minek megtörténtéről az illetékes járási főszolgabiró urak 8 napon belül jelentést tenni kötelesek. B.-Gyarmat, 1900. jun. 8. Alispán helyett: Fajnor, főjegyző. 64434—1900. sz. M. kir. belügyminister. Az északamerikai egyesült államoknak Bécsben székelő követsége felszólalás tárgyává tette, hogy amerikai útlevelek birtokosai jogaik élvezetében Magyarországon korlátoltatnak. Minthogy a kö­ vetség elvként hangsúlyozza, hogy az Unió kor­ mánya által kiállított útlevél prisna fucie érvé­ nyednek tekintendő, a mig az ellenkezője be nem bizonyittatik s birtokosa az útlevél áítakadott jogok teljének élvezetében áll mindaddig, mig áz útlevél törvényszerűen hatályon kívül nem helyez­ tetik, minthogy továbbá a vezetésemre bízott belügyministerium vizsgálata ulá került amerikai honlevelek is addig alakilag kifogástalanoknak bizonyultak: a mondottakra való tekintettel a honvédelmi minister urra’ egyetértóleg kijelentem, hogy a vezetésemre bízott belügyminisztérium ál­ tal 1898. évi április hó 18-to 28938. sz. aiatt kibocsátott körrendelet harmadik bekezdésében az északamerikái egyesült államokból útlevéllel vagy bonlevéllel az ország területére érkező egyének részére biztosjtott .yédelem azokra is kiteljed. kiknék'ntlevele láttamozva vagy honíevele hitelesítve nincs. az ugyanezen bekezdésben előirt eljárás pedig t. i. kormány hatósági határozatnak a honossági okmányok bemutatása melleit való kikérésére mellőzendő azokban az esetekben, ha az illető az 1889 évi VI. t-cz. 38. §a értelmében védkömlesettségének utólagos teljesíté­ sére többé nem szorítható, illetőleg ellene ugyan azon törvény 67. §-a értelmében a blinrttö eljárás többé meg nem indítható, nem lévén indokdjt az, hogy oly egyének igazoló okmányai is lefoglaltassanak, kik még ha magyar állam polgároknak bizonyulnának is, korok- nál fogra védkölelexetuég. szempontból többé tekin­ tetbe nem jöhetnek. Az említett körrendelet egyebek ben kivált az 1071. évi XL11L u-cz. 11. fejezetében 1. 2. *• 3 pontjaiban -foglalt rendelkezéseket illetőleg érintetlen marad. ^Budapest, 1900 májú* 29. Gulner, államtitkár. 9 Miről a czimet tudomásvétel és a azőliősgazdáknak minél szélesebb körben leendő tájékoztatási végett értesítem. Budapest, 1900. évi junius 12-én. Dániel 41160—1900. sz. 30358 —1900. Si. M. kir. földmivelésllgyi minister. Füíöp Szám Ceburg Gotbai fejedelmi herezeg ó Fensége erduigzzgatózágának k&zvetlenQl hozzám benyujtott kérvényére, a m. kir. belügyminiszter ár­ ral egyetértóleg felhatalmazom, a virmegyei közigazgatási bizottságot, miszeriot engedje meg. hogy a folyamodó erdő igazgatóság kezelése alatt álló ura­ dalmi erdőkben alkalmazott erdóőruk oly alkalmaknál, midőn a kártékony vadak pusztítására kiküldetnek, vagy pedig rendes vadászatok alkalmával is — az 1895. évi 72086 az. a. kiadott szabályrendeletben elő* irt karabély helyett vadászfegyvert használhassanak. Jeles lei rátám a kir. erdófeldgyelóséggel is közlendő. Budapest, 1900 ápr. bő 23. A minister megbízásából: Soltcz. 63281-1900. sz. < M. kir. bel ügy minister. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. évi junius hó 11-én 42839 szám alatt kelt rendeletével a pénzügyi és földmivelésügyi minister urakkal, úgy velem, valamint az osztrák cs. kir. kormánynyal egyetértóleg, tekintettel a Smyrnában elő­ fordult pestis esetekre a nevezett beteg­ ségnek ruhán való behurczolását megaka­ dályozandó, az Egyiptomból származó némely áru s tárgyra nézve f. évi május hó 6-án 33551. szám alatt kelt rendele­ tével elrendelt behozatali és átviteli tilal­ mat Smyrnára és az aidini vilajetre kiter­ jesztette. Midőn erről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végett értesítem, felhívom, hogy a Smyrnából s az aidini vilajetből netalán saját területére érkező utasok tekintetében az innen kiadott 50027 — 900. sz. körrendelet utolsó bekez­ désében foglaltak értelmében járjon el. Budapest, 1900. junius 12-én. A minister helyett: Gulner, államtitkár. M. kir. földmivelésügyi minister. 46511 — 1900. sz. Értesítem a Czimet, hogy közbenjárá­ som folytán a kereskedelemügyi minister ur arról értesített, melyek kizárólag a lisztharmat (oidium) nevű szőlőbetegség ellen való védekezésre vannak rendelve és az országos magyar gazdasági egyesü­ let, a magyar mezőgazdák szövetkezete, vagy valamely a rendeltetési hely szerint illetékes és erre feljogosított vármegyei, illetve vidéki gazdasági egyesület, továbbá törvényhatósági városok polgármesterei, Budapest székesfőváros, illetőleg a kerü­ leti elöljárók, illetve a törvényhatósági közigazgatási bizottságok utján a várme­ gyei alispánok által kiállított igazolványok alapján kerülnek feladásra, a magy. kir. államvasutak vonalain tetszés szerinti mennyiség feladásánál az A. osztály díj­ tétele, vagyis ugyanazon viteldij kedvez­ mény alkalmaztassák, mely a philloxera és peronospora viticola ellen való véde­ kezésre használt szénkéneg, kékgálicz, vasgálicz stb. küldeményekre az említett vo­ nalokon a m. kir. államvasutak érvény­ ben nhelyi-, áyadijsiabáaban «íoglaU XIX. sz. kivételes díjszabás szerint rend­ szeresítve van. A m. kir. államvasutak igazgatóságát egyidejűleg utasította a nevezett Minister ur, hogy a szóban lévő küldemények után, ezennel rendelkezésre bocsátott vi­ teldij kedvezmény életbeléptetése iránt intézkedjék. Pályázati hirdetmények. (erdőőri szakiskolák tanulóinak felvéáele tárgyában.) A királyba) mi vadászerdei, liptó újvári és górgéoyszeutimrei m. kir. erdőőri szakiskolákba, — melyeknek tanfolyam* két érre terjed — a folyó éri október havában kezdődő tanfolyamra részint állami ellátás mellett, részint saját költ­ ségen töbk tanuló fog fjlvétetai. A felvétetni kívánók igazolni tartozóak, hogy 1. tizenhét (17) éves életkorukat betöltötték a illetőleg az intézetbe való belépésük napjáig be­ töltik s harminezöt évesnél nem korosabbak, 2. (ép, erős, egészséges, munkához és az idő­ járás viszontagságaihoz szokott és edzett testal­ katul s különösen, jól látó, halld és beszélő ké­ pességgel bírnak, mely kellékek igazolására kincs­ tári erdészeti orvos, honvédorvos, vagy vármegyei orvos, bizonyítványa szükséges megjegyeztetvén, bogy minden az intézetbe felvett tanuló testi épsége és egészségi állapota az intézet orvon által, a jelentkezés alkalmával szigorúan felűlrizagá1 tátik.s az kinek szervezete hiányos, vagy aki valamely ragályos, avagy az intézeti foglalkozás mellett könnyen nem gyógyítható betegségben szenved az intézetbe be nem fogadtatok. 4. erkölcsi magaviseletük jó ,* 6. katonai kötelezettségben állanak, igenlői esetben kötelesek ebbeli igazoló könyveiket u bemutatói. Bejelenteni tartoznak továbbá, hogy kérvényükre a válasz, mely crim alatt, illetve, mely vármegyé­ ben, vagy mely hivatal utján é* mely pósta ál­ lomásra küldendő. Tájékozásul megjegyeztetik, hogy azon tanulók, kik saját költségükre vétetnek fel az ellátásért és az intézetbeni való tartózkodás idejére adott ruházatért évi 150 (egyszázötven) frtot félévre előleges részletekben fizetni e ehhez képest a lei­ veendő tanulók esetleg azok szülei gyámjai vagy munkaadói kir. közjegyző előtt kiállított okmány­ nyal igazolni tartoznak, hogy az évi 160 frtnyi eltartási költséget a kitűzött időre pontosan be­ fizetik. Az állami eltartás mellett felvett tanulók illetve azok szülei, gyámjai, vagy munkaadói azon eset­ ben, ha a tanuló az erdőőri szakiskolát a tanfo­ lyam teljes bevégezése előtt önként elhagyja, vagy az intézeti szabályzat értelmében elbocsájtatik, a ráfordított költségeket egy évre 160 írttal számítva, az áPamnak megtéríteni kötelesek s ugyanerre nézve, hogy ezt az illető szakiskola igazgatóságának felszólítása után legkésőbb hat hét alatt teljesitik szintén körjegyző előtt kiállí­ tott okmányt tartoznak bemutatni. Minden tanuld tartozik a szakiskolába való belépés alkalmával magával hozni: 6 inget, 6 lábravalót, 6 zsebken­ dőt, 10 pár kaperát vagy harisnyát, egypár erdő­ járásra alkalmas erős bagaria csizmát és pedig valamennyit uj állapotban. A fennálló szakiskolai szabályzat értelmében figyelmeztetnek azok, kik az erdőőri szakiskolába felvétetni óhajtónak, hogy saját kezűleg irt és kellően felszerelt kérvényüket, melyhez az állami ellátás mellett felvétetni óhajtóknak azok szegény­ ségi állapotát igazolás hiteles községi bizonyítvány is melléklendő, azok pedig kik akár magán akár állami erdészeti szolgálatban állanak, mindig elöl­ járó tinijük vagy hatóságuk utjáu legkésőbb f. évi julius hó végéig a földmivelésügyi minisztéri­ umhoz adják be. Budapest, 1900. évi máj. 31-én. Földm. m. kir. miniszter. 146-1900. st. Pályázat V jVtátaakrs. w Az országos erdei alapból — a magasabb hegységek fensikjaínak, tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s közgazdaság) érdekből erdénetileg művelendő oly területeknek beerdősitésére, melyeken hegyomláaok, hó vagy kőgörge­ tegek megakadályozása, szélvészek és vizek rom­ bolásának, valamint a futóhomok tovább terjedé­ sének meggátlá«* végett as 1879. éri XXXL t. cz. 165. §-ában megjelölt erdősítés kőigáida- �1900. julius 8. sági szempontból szüksegss, — a folyó évre hat nagy ju talont és tízeukét elismerő jutái mat tüsök ki és pedig: két eltörendő nagy jutalmat egyenként 1000 koronára, két másodrendű nsgy jutalmat egyenként 800 koronára, két harmadrendű nagy jutalmat egyenként 600 koronán, * három elsőrendű elismerő jutalmat egyenként 500 koronára, három másodrendű elismerő jutalmat egyenként 400 koronán, három harmadrendű elismerő jutalmat egyen­ ként 300 koronán, három negyedrendű elismerő jutalmat egyen­ ként 200 koronára. Versenyre bocsáthatók mindazok az erdősítések, a melyek a folyó érben nem állami költségen foganatosítva lettek, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy két tagban legalább 10 (th) k. holdra teljédnek. Versenyezhetnek erdőbirtokosok birtokos testü­ letek, polgári-, egyházi-, vagy úrbéres községek s illetve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teijesittatett — feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok az újból létesített és jutalmazott erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s az erdősített területet a beerdősités biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták, a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési mun­ kálatokat is évenként foganatosították s a létre­ jövő erdőnek az erdőtörvény 2., illetőleg 4. §-a szerint való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1905. évben fognak oda ítéltetni s a jutalomdij kétharmadrésze az erdősítés költ­ ségeit viselő erdőtulajdonost, egyharmadrésze pedig na erdősítést teljesítő erdőtisztet fogja illetni. A jutalmakat sz országos föerdőmester, vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtísztekből ala­ kított öttagú bizottság ítéli oda az erdősítés si­ kerének beigaxolása után a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint A bíráló bizottság ítéletének alapjául szolgál­ nak az illetékes közig, erdészeti bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyre bocsá­ tott erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi szemlék. Akik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, azok a folyó év tavaszán történő erdősítést leg­ később folyó év julius hó végéig, a folyo év őszén történő erdősítést pedig legkésőbb folyó évi decz. hó 25-ig az erdősítés helyének, telekkönyvi szá­ mának, a terület nagyságának (k. koldakban) az erdősítésre hesznált fanemek, illetve fanemeknek a utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett nálam jelentsék be. A pá­ lyázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Budapest, 1900. évi február hó. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Szemcsés kódkártya lob: S.-Tanán, Dejtár, N.-Kálló, Fülek, Varbó. Fültómirigy lob : S.-Tarján. Kanyaró: Romhány, Tereske, Nógrád, Hereucsény, Szécsény, K.-Kürtös, N.-Kürtös. Járványos állati betegségek. Sertésvész: Marczal, Trázs, Cseszt ve,'Galiba p, B.-Gyarmat, Deíjár, Palvarcz, Ludány, Csalár, Nőtincs, Pencz, Verőcze, Tereske, F.-Bodony, Uhorszka, Jelsőcz, Miksi, Erdőtarcsa, Köké­ nyes. Kozárd, Karancaberény, Mát.*averebély, F.Kelecsény, Sámsonháza, Losonca. bertésorbáncz: Patak, Dejtár, Vadkert, Mohora, F.-Szátok, F.-Sáp, Szenna, Vauyarcz. Erdőkürt, Szirák, Szent-lván, Kökényes, Kövesd, Becske. Lépfene: Tereske. Veszettség: Szécsény, End: 'alva, Csalár, N.*Zellő, Lupocs, Gácsfalu, Lönyabánya, Kö­ kényes. Rühkór: Szécsény, Kovácsi, Lócz. Luczin, Nógrád, Gács-Lehota, Sz.-Brezó, Lönyabánya, Dobrocs, Apátfalva, Nagyfalu. Videfalva, KálnóGaráb, Buják. Pályázati hirdetmény. 405«-1900. u. Lenondi* folytán mertlreiedett ecsegi körorrosi il­ lái vilisxti« utjlni betöltiUnek határidejét 1900 évi Julius hó 17-ének d. e. 9 óráját Ecaeg köz<ég házához midőn kitűzöm, felhívom az ezen állást elnyerni óhaj­ tókat, hory oklevéllel s eddigi működésüket igazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket ez év julius hó 16*ának d. u. 5 órájáig annál inkább adják be hőszám, mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. Az orvosi körhöz Eczeg, Kozárd, Csécse, Jobbágyi, Sz.Gede, Bokor, Alsó- és FelsÖ-Told, Garáb, Szentlván, Kutassó községek tartoznak. A körorvos én fizetése 1200 korona, 5 évenként ICO—100 korona kor­ pótlék és a szabilyrendeletileg megállapított látogatási dijak. Szirák, 1900. évi junius hó 21-én. Plachý, tb. szolgabiró. 34202 B. M. 1900. Hirdetmények. A bosnyák-hercžegovinai országos kormány pénzügyi szolgálatában többrendbeli a X-ik díjosztályba szrozott 2200 korona fizetéssel és 400 korona pótlékkal, összesen tehát 2600 koronával díjazott pénzügyi fogalmazósegédi, továbbá többrendbeli 1600 koronával díjazott pénzügyi fogalmazó-gyakornoki állás kerül betöltésre. A kik ezen állásokra pályázni óhajtanak, kérvényüket, mely a keresztelő (születési) le­ véllel az érettségi bizonyitványnyal továbbá a jogi tanulmányok végzéséről, az államvizs­ gákról és a testi alkalmatosságról szóló bi­ zonyitványnyal szerelendő fel és a melyben a pályázó nyelvismeretei feltüntetendők, a Földm. m. kir. minister. bosnyák-herczegovinai országos kormányhoz Szarajevóban nyújtsák be. A már államszolgálatban levő pályázók Alispáni hirdetmények. 16270 —1900. az. Nógrádmegye alispánjától. kérvényüket az elöljáró hatóság utján ter­ jesszék be; ez esetben a kérvény mellékle­ Luczin, és Kálnó-Garáb községhez tartozó teivel együtt a magyar bélyegilleték alá esik. Alsó-Petri paszta területére nézve a juhok Más pályázók tartoznak kérvényüket és között a rühkór betegség járványos felléptét mellékleteit bosnyák-herczegovinai bélyegek­ határozatilag megállapitottam. kel ellátni és pedig a kérvényre 80 fillér, B.-Gyarmatón, 1900. jun. 18. a mellékletre ivenként 20 fillér bélyeg jár, Nagy, alispán. a megfelelő magyar vagy osztrák bélyeggel j már ellátott okmányok, bizonyítványok és hi­ 17087—1900. sz. vatalos kiadványokra mellékleti bélyeg nem Tereske község területére nézve a lépfene szükséges. betegség szórványos felléptét határozatilag Bosnyák-herczegovinai bélyeg hiányában a megállapítottam. megfejelő Jté,8zpén# Jefce| a kérvényhez nej­ B.-Gyarmatón, 1900. junitw'‘2o-ÓD. lékelni. Nagy, alispán. Sarajevo, 1900 február havában. Járványos emberi betegségek. Roncsoló toroklob: Nemesfalva. Föltár. Vőrheny: Nemti. Csítár, Szécsény, Varsány, Sárák, Pethő, Ovár, Szügy* HOkbamt: Kazár, A.-Esztergály, L oson ez, Inaszó, Tolmács, Kálnó. Hasi hagymáz: Vizslás. A bosnyák herexegovinai országos kormány. 71—1900 érd. sz. Zala vánnegyo közigazgatási albizottságá­ nak 791—1899. kb. e. fi. száma értesítése szerint, Beke György, Sényi Péter, Tóth 10 Péter, Kondor Imre. Halász György, Balog István, Nagy József, Bollák Antal, Panker József, Kis Péter, Szabó János, Szántó János, Poszt András. Domina Mihály, Ivá aovits János, Varga Imn, Márton György, Vlasits Andor, Kondor Imre, Bende István, Száraz Gábor, Güntner Ferencz, Horváth Sebestyén, Takács György,-Horváth József, Fekete Vendel, Hol János, Varga Albert, Szabó György, La kits István, Benczik József, Lőrincz Vendel, Kovács Gyula, Major Ignácz, Lóki János, Gécseg János, Egyesi Isván, Sürlesz Gábor, Vörös Gábor, Novák János, Macsek Flórián, Gamier János. — Brassó vármegye közigazgatási albizottságának 44—1900. közig, bizotts. e. ü. sz. értesítése szerint Kraft András és Balogh György. — Vas vármegye közigaz­ gatási albizottságának 480—1899. k. b. e. ügyi számú értesítése szerint Pelczmann Márton, Novoszal János, Urban Ignácz, Bauer Ferencz. — Veszprém vármegye köz­ igazgatási albizottságának 344 — 1899. k. b. erdőügyi számn értesítése, szerint Patarek Kálmán vármegyei gondnok, eskübizonyitványaik elvesztek. B.-Gyarmat, 1900. jun. 14* Fajn or, főjegyző, elnök. Versenytárgyalási hirdetmény. 635—1900. számhoz. Hontvármegye közig, bizottsága az 1900. évi junius hó 6-án kelt 832. sz. határozatával a korpona—hozók—litvsi törv. közút 14—15 km. szakaszán levő 27 számú Litva pataki hid építését 7857 kor. 81 fii. összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálat foganatosításának bizto­ sítása c.éljából az 1900. évi jul. hó 20-ik napjának délelőtti 11 órájára a Hontvármegyei m. kir. áll. épit. hivatal helyiségében tartandó zárt ajánlati ver­ senytárgyalás birdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fen­ tebbi munkálat végyebajtásának elvállalására vo­ natkozó zart ajánlataikat (az ajánlati költség­ vetéssel együtt) a kitűzött nap délelőtt 11 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekez­ zenek beadni, mivel a későbben érkezettek figye­ lembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki művelet és részletes feltételek a nevezett m. kir. államépitészeti hivatalnál a rendes hivatalt« órák­ ban naponkint megtekinthetők. Ipolyságon, 1900. jun. 21. M. kir. államépitészeti hivatal. 1530—1900. M. sz. 3 Nó^rádvármegye alispánjának 1900. évi jun. hó 15-én kelt 12806. számú határozatával a b.-gyarmati zólyomi törvh. közúton levő 24. 30. és 37. sz. műtárgyak uj építés ét 868 korona 32 fii. összeg erejéig engedélyezte. A fentemlitett munkálat foganatosításának biz­ tosítása czéljából az 1900. évi julius hó 26-ik napjának délelőtti 11 órájára a balassagyarmati m. kir. államépitészeti hivatal helyiségében tar­ tandó zárt ajánlati versenytárgyalás birdettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fen­ tebbi munkálat végrehajtásának elvállalására vo­ natkozó, az engedélyezett költség után számítandó B a részletes feltételekben előirt 5 százaléknyi bá­ natpénzzel ellátott zárt ajánlataikat kitűzött nap délelőtt 11 órájáig a nevezett hivatalhoz annyival inkább igyekezzenek beadni, mivel a későbben ér­ kezettek figyelembe nem fognak vétetni. A szóban forgó munkálatra vonatkozó műszaki javaslat, általános és részlete» feltételek a neve­ zett m. kir. államépitészeti hivatalnál, a rendes hivatalos órákban naponkint megtekinthetők. . 3JtítelkMÓb-.tart9«c*b, tjfetalaikat- 4t-. jucktet lepecsételve beadni és abban nevüket és lakhe­ lyükön kívül a letett bánatpénz mennyiségét és mivoltát megadni, a költségösszeget a felajánlott egységárakat számokkal és betűkkel kiírni, továbbá azon kijelentést tenni, hogy úgy az általános, mint részletes feltételeket, továbbá' a helyi viszo­ nyokat is ismerik. Balassagyarmaton, 1900. évi junius 28. M. k. államépitészeti hivatal �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1900. julius 8.> Árverési hirdetmények. 961—1900. as. Surány község elöljárósága álul, a képviselő tes* ihlet megbízásából közhírré tétetik, hogy a község tulajdonát képező nem telekkönyvesett 464, 80, 91 és 126Q-ÖI tarOletU bei tel ki közterületek nyilvános ár­ verésen f. év julius hó 12-én d. e. 9 órakor körjegyzői irodában elárverezte! fognak. Surány, 19OJ. junius 26-án. " Zimányi, közjegyző. 911-1900. sz. Sámuel Samunak Molnár Mihály és neje elleni 17 kor 43 fillér iránti keresetében, alpereseknél le­ foglalt 5 drb. párna és 1 ládának elárverezésére határ­ napul újból folyó 1900. év! julius hó 11. napjának d. e. 9 órája Djeuó község házához kitüzetik. Diósjenón, 1900. Jun. 26. Szabó, körjegyző. 1532—1900. w. Riba községben f. évi ianius bő 2-án egy 1 éves göndör szőrű sertés bitangságban találtatott. Igazolt tulajdonosa 14 nap alatt Riba község elöljáróságánál a felmerült tartási és hirdetési dijak lefizetése ellenében átveheti, mert ellenkező esetben Ĺ éti julius hó 14. d. e. 10 órájára Riba község bíró házánál megtartandó s ezennel kitűzött árverésen el fog adatni. Szügy, 1900. jun. 16. Balfis, körjegyző. 1043—1900. sz. Alulírott kiküldött által ezennel közhírré tétetik, miszerint a b.-gyarmati kir. járás­ bíróság 1900. V. 401—3. számú végzésé­ vel Scheiber Jónás b.-gyarmati lakos javára 8 kor. 60 fillér s járulékai erejéig Tóth Mihály óvári lakos ellen elrendelt végrehajtás alkalmával lefoglalt 2 drb hámos lónak nyil­ vános árverésen leendő eladására a határidő övár község házához Ĺ év julius hó 4-én d. e. 10 órára kitüzetik, melyre venni szándé­ kozók oly értesítéssel hivatnak meg, hogy fenti ingóság szükség esetén becsáron alul is el fog adatni. Zsély, 1900. év jun. 12. Bafik, körjegyző. 929—1900. szám. Dió»-Jenő községben mező rendőri kihágási birság és kártérítés kielégítésére Vida István, Rafa Márton, Bernolák Gergely, ifi. Hornos Pál, id. Kis András, Hornos Mihály juhos, Márton György, Dobos Jánosné és Mocsári Gábor diós-jenői lakosoktól lefoglalt ágynemüek 1900. év julius 3-án d. e. 9 órakor D.-Jenő község házánál el fognak árvoreztetni. Diós-JenŐ, 1900. junius 20-án. Szabó, köijegyző. K-- — Rácz József, alsó-sztregovai lakostól, en­ gedély nélküli házalás miatt elkobzott 1 láda rövid áru nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett, 1900. 11 évi julius hó 2-án délelőtt 9 brakoz el fog adatni. Gács, 1900. évi junius hó 15-én. Szakai, főszolgabíró. Balassa-Gyarmati Kalauz Qztaaesik Lajos építőmester B.-Gyaroiaton, tervez éa elvállal építéseket. 209—1900. szám. Aluliról árverés alá bocsátom, a vármegye tulajdonát képező, 3 kor. 34 fillérre becsült a losoncz—gács—alsó-sztregovai közúton levő 6*ik sz. úgynevezett ladói hid kijavítása alkalmával nyert 23 drb padlót, mely a híd­ hoz közel eső Furcsik-féle pusztán van el­ helyezve. A faanyagot f. é. jul. hó 4. d. u. 3 órakor fogom a Furcsik-féle pusztán, nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek eladni, ugyancsak árverés alá bocsátom 7 kor 89 fillére becsült 59 db. tölgyfapadlót is, mely a rap—salgótar­ jáni th. közúton levő 7, 17, 23 és 24. sz. műtárgyak javítása alkalmával nyeretett és mely Rappon és Mucsinyban van elhelyezve. Az árverés f. éri julius hó 5-én délután 4 órakor Mucsinyban a község házánál fog megtartatni. Losoncz, 1900. junius 21-én. Bartholomaidesz, th. utbiztos. Haszonbéri hirdetmény. 1051—1900. sz. Bér község vadászati joga, Bér község­ házánál a folyó 1900. évi julius hó 9-én d.-e. 10 órakor tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek 6 azaz hat egymásután következő évekre haszonbérbe adatni fog. Bérleti feltételek a hivatkozott község bírójánál bár mikor megtudhatók, mely az árverés napján, annak megtartása előtt is kibirdettetni fognak. Kelt Béren, ‘ 1900^jiih ľ* 20. Kocsis, köijegyző. ___________ \ Megsemmisítés. 2901 — 1900. sz. Tóth József kisujfalusi lakos nevére KisUjfaluban 180—1900. sz. a. kiállított és Nagyszécsényben 1900. éri junius bő 12-én 462 — 900. az. a. Balázs Miklós rimóczi lakosra átruházott járlat levél f. évi junius hő 12-én Szécsényben az országos vásár al­ kalmával elveszett ezennel megsemmisittetik. Nagyszécsény, 1900. jun. 22. Zabodcs, jszoigabiró. Ölesé kiayvtár. A Gyulai PA! ezerkezztésében, a Franklin-Társulat kiadásában megjelenő eme vállalat szokott válssatdkosságával teasi közzé legújabb füze­ teit. Most kapjuk benne Falod! Ferenci verseit (1163—1165. szám.) Ara 60 fillér. — Ugyancsak az Olcsó könyvtárban jelent meg Riedl Frigyes toliéból Péteri! Jenő (1166—1167. ez.) Jellemrajza. Ár* 40 fillér. Végre Stevenson Hírrel beszéde: A franchardi kincs 1168—1169 xxám ), mely a franczia vidéki életnek humoros rajza. Ára 40 fillér. Az Olcsó könyvtárnak egy-egy száménak Ara essk 20 fillér és minden könyv­ kereskedésben kapható. LMscbar Ignáca méhecske védjegygyei ellátott A valódi karisbédi-féle czipóraktára ».-Gyarmaton. Uímatler Mór áruháza egyedüli főraktár a •<!). *A az. tőrv. védett Liliomváúonból, B.-Gyarmaton fő-uteza. pbenführer Lajos fúszerkereakedő s.-Gyarmaton, valódi Mórt poloskaírtószer kapható. Qtiglic* Károly nagyar koronához ezimzett gyógyszertára B.-Gjarmaton, egyedüli raktár Haebokkenőcs és hölgypor 3 színben. flöbl Araold vaskereskedő b. -Gyarmaton, cséplőgépekhez szíjak, kenőcs, kender stb. kapható. TJimler Ede 1(| szálloda és AA Zöldfához. B.-Gyarmaton kávéháztulajdonos a jQadás Samu férfiöltöny készítő b.-Gyarmaton saját Uirschfeld J. Jeni» vaskereskedő B.-Gy«nuton, Aa minden e szakmába vágó czikkek kaphatók. T övy Dávid fűszer, csemege, bor, hengennalmi A-< liszt és festékáru raktára B.-Gyarmaton Otthon telep. -T" " ——— IZleia József divatáruhéza B.-Gyarmaton. BalassaA*- szálló épület, sajátkészitményu czipőnagyraktár. Meisner József hengennalmi liszt és hüvelyesA’A terménykereskedő, B.-Gyannat, saját háza. pillo Pál férfi szabó, papi és egyenruha készítő A B.-Gyarmaton. 286 — 1900. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. éri LX. t-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. keresk. és v. törvényszék 1900. éri 26571 számú végzése következtében dr. Krímer József ügyvéd által képviselt Schvarcz Lajos Jávára, Müller Kálmán ellen 246 kor. 74 fii. s jár. erejéig 1900. éri márczius bő 14-én foganatosított kielégítési végrehajtás utjáu lefoglalt és 885 koronára becsült kővetkező ingóságok u. m. szövetek, ruhanemüek és egy varrógép nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szécsényi kir. járásbíróság 1900. évi V. 113—2. az. végzése folytán 246 kor. 74 fii. tőkekövetelés, ennek 1899. évi decs, hó 31. napjától járó 6 százalékos kamatai, ‘/s7o *áltó di) és eddig összesen 63 kor. 48 fillérben biróiiag már megallapitott 2 kor. 60 fii. árv. kit költségek erejéig Nagy-Szécsényben alperes lakásán leendő eszközlésére 1900. évi julius hó 12-ik napjának d.-u. 8 órája határidőül kitüzetik és abhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hi­ vatnék meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. éri LX. t-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz­ fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatai. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat má­ sok is le és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1881. éri LX. t-cz. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt N.-Szécsény, 1900. junius hő 16-án. Nagy, kir. bir. végrehajtó HAZAI IPARTERMÉKEK. Építési ipar. Magyar Monier építkezési váfiaíat, A'A nreymann G. és társa Budapest, József-kÖrut 15. TTrdélyi erdöipar réssv. t. Gyulafalva Aj Budapest. Sas-utcx* 24. Deszkák, pallók, zsindelyek, faburkolati kockák. TjTlsô magyar nádszövőgyár Pozsony. Aj Egalizált nyers nád. Nádszövetek, nádtakarók és komlósxáritó nádszövetrámák. flerenday A. és fiai Budapest, Mária- , ÁA Valána-u. 3. és Kerepesi ül 90. ss. Ttgsxekrények, sajtolt könyönyök. Ba*’ ross Testvérek fémárugyára Buda­ pest. Harisbaxár 13—13. köazánbánya a Téglagyár Társulat Pesten. Budapest, Nádor-utca* 16 Szárason sajtolt, sima és profilov tégla, fedéleserepek és keramit lelnetek- A T édeexi Schenk Adolf, Lédecen (TrenAs esén megyei. Iroda: nudapeA De­ ro ttya-utca, Wurm ndvar. TZereutónyfalvi agyagárugyár r. társ. A*- Kereastényfalva (Brassóm.) Qsegedi Keramit és Mű téglagyár résavénytársaság Ssegeden. TPgéss városok és telepek csatornásé ÁJ sáabk átvétele, tervek késsitése stb Wünsch Róbert Besitercxebinya "Wall* Jóssef. nudadest, Rottenbiller’ ’ utca 13. Taraestta áruk, köfedélpép, tfixilló tég ik, szökőkutak. - .................. Mrr Reocsini Csementgyári Unto, Budapest A-> Alkotmány utes 14. ■ppffW-MAoro* munkák. houaBydir' »liimósyete. BÜteer Ánn.e^ fi,' rues, Budapest, O-ntca 6. psepreghy János Budapest örőmvöIgT'■J aiea 88 40. EpUetasxtalosmunkék magyar Kerámiái gyár r. L Buda­ A pest Jtasef-körat 14. r?gyes>!t tégla és cxemutgyár rtssv. Aj társ. Budapest, Alkotmány-u. 16. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 12 fXregeroea <1. és fiat asatalo« é* áctAA W*k Budapest, Lőayai-ntcaa 33. Kemény és puháik padolat gyára. Uaxai üvegipar réaxv. L Budapest AA Sxerccseu-utcza «Cvegudvar.» Különféle táblaüvegek, szolin üvegek. Qcbön Jakab utódai Budapesten. Rom« bach-n. 14. sainór, gombkötő-munka­ lámpa és gyertya-béL Bőripar. Qpitxer Genoa és tánal Budapest, Saa-utcaa 25. Festett- és nyomott kartónok, atlassok, ripuek. T öwy Dávid éa AaL Uipeat Göaftréea. A-4 parkétgyár, furáét la gűriéca gyár. KTenscUoM Károly éa 4a Budapest, A’ Andrássy-ut 19l Puha és kömény­ fából fúrásáéit anyagok. WTouschloM Ödön éa Marcel ParkétA" gyár, ácaüslst éa építési vállalat, Budapest, felső rakpart 10 ók Endre, épőletaaztaloo munkák gyára snaapeet, Cllői-ut 68. Min­ P dennemű épületasztalos munka. Teljes épület éa bútor berendezések. \f eidlagw kAlyhagyár Eri Ich J. és H. *■** Budapest, Lőayay-n 15. TJőfler testvérek és társuk bőrgyára A1 Pécs. Talp-, blank- és fclsŐbőrfélék_______________________________ Xfachlup H. fiai első magyar bór­ ái! gyár r. társ. Budapest Lónyaiutcza 37. Qzalóky Sándor, damaatt máazövőK-’ mester Kaposvár. Damasat-abrossok asztalkendő és törülközők. ■^Tein Károly és Társai Késmárk, aaö’ ’ vőgyár.. Budapest Korona hercaegutcaa 8 Qchmitt Adolf és tsa, Nagy-Bosáány. Bőrök és gépszijak. Derkovics Rezső sclyemszallsggyára. AA Bács-Kulán, nemzeti éa „VictóriaFaille* szál lag. eisx és Túli juhbőrgyárosok. Székesfehérvár. Német- és török­ szattyán. Mindenféle timárgyapju. ichels kenderástató és kötélfonógyár részv. tára O.-Palánka. W T?pexjoni Népbank kálybagyár Eper A-a Jelen Képviselő: Heisler testvérek Badapest, Terés-körut 94.____________ Ureind A. és fiai nyereg- szij- és A bőröndáruk gyára Budapest Koronsherczeg-u. 3. T égzsesa és vízvezetékek, fürdő- éa *-* kloaet berendezések, Kneth Károly Budapest Garay-utca 6—8. sz. Ulső magyar bőrostorgyár GoldschA-< mid J. és társa Budapest, Károlykörut 7. Szijostorok. csapok, varró­ szíjak timsóábőr. 'Tözegpor és tösegalom. szagtalan. önA működő tőzeghintó árayékszákek. Msrr. tőzeg és uiütrágyaipsr r- t-nál aadapcM, Szerocssn -n. 41. 1900. julius 8. "Möbel Károly fiai Budapest VácziAV körút 8. Szíjgyártó-, nyerges-, bőröndös müáruk. Apátiái kosárfonók szövetkezete, az A ,Om kösp. hitelszövetkezet* tagja, koeárámk. kertisxéksk s utazóbőröndök. Dntoresarnok áshitebaövetkeset nudaAA pest. József-körat 13. A budapesti asztalos ipartanaiét tagjai által készí­ tett bútorok. Duehrald Sándor vasbutorgyáros bu" dapeet Andrássy-ut 4, Vas és réxbutorok. kórházi berendezések. "Dapp István éa fia, Rozsnyó (BraasőA megye), posztó-, flaasil- és gyapjt6 s-önyegek. TJrtri János és fis, szürposztó készítők A N.-Disznódon. ■posztószövetck társulats, NsgyszebenA ben sima posztó- és flsnell-szövetek. Dutorgyár részvénytársaság. Tnróci•*-’ Sxeat-Márton. Tömören hajlított fa­ bútorok. gyermeksportkocsik. Ccherer Károly Nagyszeben. Posztók, gyapjudivat-árak, pokróczok. nPhek Endre mübutorgyára, Budapest, * CMi-ét 66. 7»oln*I és gáesl divatgyapju szövetek. Schvarcz Lajos Bndspest Deák Ferencz-utcza, 21. rsm<r Samu bútorgyára, Budapest RottenbiUer-u. 14. 'Raktár.- Gyár­ at ea 19- Qcherg Vilmos és társainak brassói posztógyára „Brassói szőnyegek.* K ’Thonet testvérek hajlított fabutorgyára A raktár, radspest Vicái utcxa 11. Gyár: Nagy-Ugróczon. TVeiUer János gép. vargoagyár r. t v» faipari telepe Borosjenő. Hajlított bútorok, botok, parkéták. Tellinek József F.udapest, Lovag-utcza J 29. Faszobrászati műterem. angseh Nándor Párti*. Felöltöztetett játékszerek fából és egyéb Mésbábuk pépaayagbói. Agyag- és üvegipar. 'Torontáli szőnyeggyár részvény tár». A Nagybeeskerek. Pena módra kézzel csomózott szőnyegek. Dáliát János. Nagy-Enyeden. Pamut és AA lenszövetek. Dloch Svamon lenszövő, Eperjesen. AA Kamuka asztalneműéit. Tkugaresa pamntfonó és siövőgyár- r. AA társ. Dugzresa.Horvátország)Psmutárak, gyapotthnlladék kazánok tisztí­ tására. TPlsó eperjesi leDdamjuxtmUs&Övö EperA-* jes, különféle damasztárak. Hangszerek. Anzág Sándor és fiai Bpest Szondyutca 36. Orgonagyár. Élelmi szerek. jgrzsébet gúxrpalom társaság, Budapest rLizella gőzmalom, Budapest, sorokaáriaA utca 82-84 Ueidrich és Stnuss „Királymalom“ AA Budapest, sorokaári-u. 104. Desti molnárok és sütők gőzmalmi A rószvénytánaaága, Budapest, Sorok­ sári-utca 78. JQeutích Ignácz és fia ezukorgyára iumei cacaó Fiume. F éa csokoládé gyár, TJirschtnann Kristóf Pozsony. Egér■*•■*■ fogó.f ttró, káposzta- és tokgyalu. ILfezógazdasági ipar részvénytánaság, "A Budapest, gyár Mezőhegyes éa Ka­ posvár. TZovalszky Sarolta. Német Elemér. “• Torontáli szőnyegek, függönyök, takarók, párnák és iparművészeti falszönyegek. KTagysurányi ezukorgyár finomító részA* vénytánaaáság. Qelypi ezukorgyár részvénytánaság, ‘'A Selyp. Nógrád vm. < XTasmegyei cankorgyár ’ saság. Sárvár. réazvénytár- erz Ármin fiai Budapest külső soroksári-ut 16-20. Szalámi, margarin, Stearin gyertya, szappan. \ H TTischer Emil poreelláa át majolik*Ľ gyáros Budapest, béesi-utea 8. T őw Vilmos, Segesváron. Első Erdélyi A-1 gősfestészet, tarka pamut stövészet és. Vmi tőgy ára. JJubert L K. pezvgögyáros Pozsony. Phupagne Louis Francois & Co. Promontor. Főraktár; Borhegyi eselőtt Lápossy, F. é» tána, Budapest, Gipeljs•tér Ilaazpalota. rixóf Keglevich István cognacgyára '-A Budafokon. Főraktár; Gombó Ar­ nold Budapest Rndolfrakpart. zerétől \T*Ky*r Mechanikai Vattaipar Reichard A’1 Ármin Pécsei. Valta és jutakőcz. ■parkas Gizella. Bánffy-Hnnyad. Kalot aszegi varottax. S társai. Kefegvára Győrött. Delatini Braun A. pezsgóborgyár AA Budapest, Üllői-tit 60. ITlső magyar üveggyárak részv. L Á-* Budapest Ferenci József-tér 8. Finom üvegkészletek. Tplső magyar államilag segélyezett A-4 szürposztó- lábbeli háziipar Zubokán. Trencsén ni. [agyar ezukoripar résavénytánaság, Avl budapest. Nádor-u. Gyárak: Szérencs és Botfalu. f^oldberger Sám. F. és fiai, Budapest Sas-u 27. sz. Pamutszövetek yar textilipar réaxv. tán. Rózsa- Budapest, Tstvánffi Istvánné Törökbecse. HintA sett térítők és szőnyegek. Tparkazhizl Flseber Vilmos Kolozsvár, poreeüáa és majolika máfestészet. megy. Munkás-öltönyök. tovauer J hangszergyár, 5. /léfbeaud Emii, Budapest, Gizella-tér AA 7. cxukráaxati tárgyak, csokoládé­ különlegességek. pálfy Testvérek paprikagyára SzegeA den Vf agyar pamutipar Budapest, Sas-u. 25. A'1 Nyers és nines fonalak, munkás­ öltönyök. pamutvásznak. QajátkeiUleg készített vonós hangszerek és vonók, kitűnő hangú eziiabalmok, cxiterák. harmonikák, fa-, fnvö-. rézfuvó éa ütő hangszerek. Pilát Pál hangsxerkéaxitőnél, Budapest, V ,Ferenci Józaeftór 3. A véd Katinka és Pspp Mari, MarosVásárhely, függönyök, ruhaszövetek és asztalneműek. TTelmsyer István és fial, SzákesfejérA várott kékfestő, kartongyár. Egyesült magyarhoni -üveggyárak " részv. tára. Budapest. Nagytnezőuteza S. Sajtolt- es kristaíyáruk, Palaczkgyár. Háziipari és háztartási czikkek. Pesti hengermalom részv. t Budapest A V. kér Klodild-n 6. Vfuatár franezia módra. Mocnik L A’1 konzervagj áros Bpest, Alfőldi-u. 10. ýeolsay Vfhnoí Pőee. Majélika, fsyéa" ez« éa porezania gyár. Budapesti raktár Anariasy-ut 47. Tbék Endre Budapest Cllői-ut 66. Első x egyedüli magyar zongoragyár. S Lánczhidu TJéuyi Árpád üveggyár, kosárfonót«Alep é« göxkősr.őrül de Zerestye u. p. üvegek Detnyohnok (KosáSvegekX GActí gyspjuszövet és finom posztó. , Budapest,'V.. Fördő-utexa IQ. Dívattzövetek, 'daróczok, lőpöírócok és szűrposztók. Qcbnnda V. J. hangszergyár, Budapesten, Magyar-utca 26. pjnngána gőzmalom részvénytársaság. Vlsószékely szövőgyár részv. tán SepsiA-’ Szent-György. Asztalneműnk, törülkötők, székely és csángó szövetek. TJAtti Tivadar Budapest, Dorottya-n. IK PoroeDáaftstészeta: Aradi-u. 57. JZöbányai királysörfőzds Budapest-Kőx*- bánya. Qchickedans és társai mehrnikai selyemhimxő gyára, Késmárk. aA Tlukovics Sámuel és fia, VeszprémAA ben. Szürposztókészitők. Kfagyar gyapjúéra-, katona posztó, és “A takarógyár Löw Károly. Budapest, V. Bálvány-utcza 8. pjaggenmacbcr-féle sörfőzde Promon- ITunyady János természetes keserüvia. SanxlehnerAndrás Bpest Andrássyut 3. sz. fplsö magyar szövő- és kötőgyár részv. A-< tára. Vácz Szövött és kötött haris­ nyák, kabátok, nadrágok és kestyök. Tfj. Horenitxky János, Zólyom Rsdvány A 87*pjn kelmék, radványi m«ldunok. ülsó magyar részvénysörfi'zde Kőbánya T?laŐ magyar géphimző gyár Mayer, Hofer éa társai, Podolin, Fehér és azines mechanihai hímzések. Fonó- és szövő-ipar. Q eifert Henrin és fiai Budapest. DobM B. 90. tekeasztalgyár éa jégszekrény gyár. Kávéházi berendezések.________ Vwack J. és tzai Budapest, Soroksáriut 9z. Likőr, rum és cognacgyár. Aff attoni-féle Erzsébet sósfűrdő BudaA’A pgat Kelenföld Dndapesti Zsolnai-féle parcellán fsysnAA oegyár r. t. Budapest. öv-utcza 8. falburkoló lenesek, fürdőkádak, mosdó­ asztalok riyapju pokróczok, angóra ügyelők. Hoffmann Miksa. Jolsva. 'Törley József és társa pessgöborgyáA rosok. Budapest. Eszterházy-u. 22. Visedher Gusztáv utódai, Budapest, A Sxerccsen-utcxa 65. Paszományok. VITollák és Berkovíts Budapest, Vörös’’ marty-uteza 47, B, Zsinórok, paszo­ mány-árak. T ingei Károly Budapest, Kórsa-utcaa A-4 4—& Gőz-hornyolt esztergályoa- éa asztalosára gyár. IPranczia pezsgőgyár PrücUer és társa A Budapest-Kőbánya. M^itát gyártó társaság Nyitra. Magy Rezső bördiszmű-áru készítő, A’ Budapest Koronaherczeg u. 12. Faipar. ■pfan és társa fiumei cognacgyár. Különlegesség. aQuarnero Brandy*. A fagyar vitorlavásaon és kendergyár A’1 Salzmann és T-sa, Budapest, Nádor­ ul ez* 20. V'öxp. fűtések, városi vízművek. VajAa kőptilö. Zelleringyár r. t Budapest Nagydiófa utca 14 ■Desxterczebányai első magyar posztó •A* és gyapiuárugyár részvény társ. Budapest. Andrássy-ut 4. palugyay J. és fiai Pozsony. AsztaliA é* csemegeborok. szilvórium, törköly, seprő­ pálinka és cognac-tôtde, Königstádter Stestvérek Újvidék. T hike L pezsgőbor-gyirtelepe Pécs. eprű, súrolókefe? Klein Samu és Tfj. Kovács József Orosházán. Házi A ipari czikkek készítése és szétkül­ dése, ugyni: czipők, söprűk, szatyo­ rok, szalmaknlapok és bocskorok. Nagyban való árusítás. Aljegyzők ingyen,_____________________________ ILfilkó Salamon és fiai Szabadka. A’A Függönyök, szőnyegek, papucsok és taplóból készült tárgyak. agybánya nőegylet háziipar osz­ tálya. nanibuszbutorok, gyékény­ N fonással. ,/gyékényeket úgy csomagoló, vala'A lamint dupla minőségben szállít Reitzer Lipót és tsa gyékény-, pap­ rika, és zsiradék-üzlete Szeged. Dónay Lajos. Sxóllós-Győrök. méAt hészeti czikkek gyára, tnülépgyár, kereskedelmi méhészet Qzépessy Lajos Kolozsvár, virágoszlopok, diszitmény'ek.'"' Qáiát gyártmányú, TÚitidénnehiilszoba, szalon, szőnyeg és ruhasep­ rők surulókefék, rizsszalmából, ver­ senyképes árak mellett nagyban és kicsinyben Táfler Jakab első oros­ házi olaszczirok seprő és kefe gyár. ’Tátra háziipar vállalat- Felka. FaA ragványok. och és társa, Budapest, VI. Szív. T u. 32. Reklámajándéktárgyak. �Nógrádi Lapok és. Monti Híradó. 1900. julius 8 Bányászat és kohászat. Ďsxakiaagyaronzági egyesített kőszén•Lj bánya r -t Budapest, József-tér 10. Magyar általános köuénbánya részv. 11 társaság Budapest, Eruébet-tér 19. Qrigotarjáni kőszénbánya részt, tára. Budapest, Eruébet-tér 16. Vadászfegyverek, céllőpisztolyok Kir• ner József puakamüves Budapesten, Sservita-Ur 2- gépgyára és vasöntödéje Bpest, Külső váczi at 54 fixál István ruzelőgyára Budapest. X. Paakálmalom. Műszerek. Turisics Márton iuvó és szerszámgyára " Budapest, Gyár-utca 38. flaideroti és Társa Budapest. Váczi'“J utca 1 Látu> rtk fizikai és mérnöki műszerek Magyar acxélárugyár réuv. tára. Bs"*• dapest, Külső ráczi-ut 65. Rugók szcszgyártó gépek, szerszámaczél. /"’•aky László gróf vasgyára, Prakfalu <8zepesmegye) sajtolt ásók, lapátok, acridszarszámok stb. KTagy szerkovácsság érez és harangLv öntöde, Pozdech József utódai (Thury János és fia] Budapest, Lehel-u. 8. JJcrnádvőlgyi magyar vasipar réazv.X1 társaság Krompách. osenmann és Kühncmann, Budapest Külső-váci-ut 79. Téglareuelők. Magy. kir. vasgyári hivatal ZólyomUrézó öotvnyek, zománczolt Ön­ tőit és lemezedények stb. 0’rir. magy. államvasuttársaság migyarurszági bányái, hutái és ura­ dalmainak igazgatósága, Budapest, Teréx-körut 24 a. ptlsómagyarországi bánya és kohómG A rész». társ Budapest. JZancer-féle ólom- és ónárugyár réuv. társ Erdőtelek, Teve-utcaa 1687. R Descborner A M. és fia m. kir. ud•*-* vari mUérczÖntók, Bpest, Külsőváci-ut 119. JZollerich Pál és fia. sodnmyuövetfonat és szitaáru gyára Badaptat, Ferencz Józsei-rakpart 21. "Movotny Antal mesvárott harangöntödéje Te- Qelteahoffer Frigyes fiai Sopron, harangok, sOsoltótelszereiések, láttak. Váczi horgany hengermű, Vác*. Hor­ gany, horganylemezek és ólom. Gépipar. A polio köolajfinomitó gyár részv. tára. "Budapest, Andrássy-ut 12. Császár­ olaj, petróleum, hydrur stb. Dudspesti szivattyú- és gépgyár részvény társaság Budapest, külső váciut 45 Diehn János aszfalt fózötelep, Budapest, Telepy-utcza 11. sz- JAaaubius magyar hajó és gépgyá t-' részvénytársaság Budapest, Külső váci-ut. Dibsr-Szilágyi olajipar részv. társaság " gyár Mezótelekden. Tlazai aszfaltipar r. t Budapest, KerAX téiz-utcxa 43. Elvállal aszfalt bur­ kolási, szárassá tétel! munkálatokat. JZóolajfinomitó gyár részv. társ. Budapest. Zrinyi-utcza 4- Kőolajok, pá­ rái fin, benzin ásvány-kenőolajok. Magyar aszfalt részv. társ. Budapest, 1,1 Andráasy ut 30. Aszfalt, burkolási és szárazzá tétel! munkák. Vas- és fémipar. Árkai Sándor műlakatos, Budapest, " Csengrri-utcza 47. Épület lakatos­ munkák. redőnyök, kályhák, takarék­ tűzhelyek. VI*“ »agyar lakatos-és lemezárugyár . r. t. Eger. Épület és ablakvasalűok, ajtózárak és mindenfajta lemezek. Jungfer Gyula mű- és épületlakatos v Budapest. Berzsenyi-utcza 6. Disimúlakatos munkák épületekre és belső berendezésekhez. Vpület- és műlakatos munkák, töltő-Lj kályhák Svadlo Ferencx, Budapest, Lehel-utcza 8. JVtnjén Ignácz műszaki fém- és pléhczikkek gyára Budapest, Magdolnautcza 14. Jégszekrények, fagylalttartók, fagylalt° gépek, vízhűtők, Gindert István Bu­ dapest, Teréz-kürut 8. A Chaudoir G. és társa-féle rézhenger" müvek, Budapesten, Vixfogó 1460. Vrukomm Bálint fiai gép- és rézárugyára, vas- és fémöntöde. Venecz. Qzontagh Pál rézgyára, Csetneken, Gömörmegyében, termel: vörösréz nyersüstöket, vörösrézbádogot, minden­ nemű vörösréziemezeket Magyar fém- és lámpaáragyár rést-1’1 vénytársaság, Budapest-Kőbányán. Vlső magyar fém- és bronxárugyár, -Lj Szircb Imre Budapest, Oaray-u 40. Qtiráky János késesmester. Sieged. Különlegessége ha! alakú kések. IVatske Nándor, Budapest, Nagymező” utyia ,2!^Kézpiüy.' Arnheim S. J. pénzasekrény- és tre" sorgyára. Gyár Budapest, KülsőSoroksári-ut 92. Vlső magyar pénzesekrénygyár részvény társaság Temesvár. Vegyver és gépgyár réuv -társ. Buda-*■ pest, KÜlső-soroksári-ut 100. 13 Vlső magyar csavargyár részvénytárA-1 társaság Budapest, külső váci-ut. Vlső magyar gazdasági gépgyár részv. -*-< társaság Budapest, külső váci-ut 7 JTlsö magyar varrógép és kerékpárgyár A-* réssv -társ Bpest, tisstvisefő-telep. isele József rés, ércmü és gőskaxán gyára Budapest, külső váci-ut 188. E ekner és Rausch Budapest, Andrássy G utó Tflxiíecakendő ésszivattrugyár anz és társa vasöntö é* gépgyár G részvénytársaság Budapest- — riraepel Hugó gépgyáros, Budapesten külső váci-nt 46 JJirscb és Frank gépgyár és vzzön" tődé Budapest, 8zabolcs-u 34. TJöcker Testvérek gőzkazán és gép•" gyára Budapest, külső vád-ut 53. JZühne E. mezőgazdasági gépgyára -* *■ Mosonban, főraktár Budapest, váczi-körut 57/a. lső msgyar betűöntődé részv. tárt. DaRsafly-ulcM 82. 'm. ***** E Budapest. M orelli Gusztáv Budapest, Eötvös-«. 6. AU Fametszetek. Qchotiela Ernő magy. ált. kötanyag gyár Budapest, Bévay-utca 16- Or­ vosi kötszerek, kórházi berendezések, sebészi műszerek. Qüss Nándor áll. segély mech tanműhelye Budapest, Alkotás-utcza 16. Fizikai és geometriai műszerek Accumulator gyár r. L Budapest, K. " váczi-ut 1454 Tkeckert és Homolka, Budapest Lsa u bells 88. Táviró készülékak, villa­ mos világítási készülékek. itén és Guillaume kábelgyára Buda­ pest, Vizafogó 1458 59 sz. P TITeiavuna Antal Budapest, Kfinfiy u. vr 8. Fényképészeti és cxinkogrofixi sokazorositó máintéset JTlaó magyar iróagyár, Wuzei fis társa, Budapest, Szapári-utcxa 81. Arany-, ezüst-, dísz­ műáruk : Apró áruk. D ubin A. és fial Budapest, Arany- és A A eaüstárugjár és verdeintézet. "IITisinger Mór Bpest. arany- és ezüst *’ ékszerek. Á nagy Kristófot. Jplső magyar kábelgyár. Perei és Schacherer, Budapest, Szigony-utcza 21. JAebreczeni pipa kültalegwségsk Aszódy Márton pipagyároaűál- Debreczen. Jpairbeuks mérleg és gépgyár Budapest, * Andrássy-ut 14. Valk Ármin es Társa, első debrsezeni 1 kefegyára gőzerővel Debreeken. t’chember Cél fiai mérleggyárs, hudapest, Hungária-ut 83. B*W4 ntnir fofydr rtesvéfiy ttn. Sxent-Gotthardon. RemúBtotr-ssobórák aranyból, eaftből és más érezakbf’, Dogdán József kocsigyáros, Budapest, Páva-utcza 10—12. szám, raktárak : Páva utcza 7. Muzeum-körút 10. és 17. JJovaidt és társa Fiume. Gőzösök, tengeri hajťk, aszódockok IZölber testvérek kocsigyár Budapest, " Vili. Salétrom-utca 5. Marschall A. kocsigyár Pozsony. Ko•*-,x esik, uánok, lószerssámok. eitler látván kocsigyáros Vác*. Rak­ R tár Budapest, Népuinház-tér 5. Mayer Károly L első magyar vas•L,x pálya-, épülst- és toronyőragyároa, Budapest, Kaxiucxy-utca 3. Qchving Pál órás Késmárkon. Ajánlja saját készítésű chronometer óráit. Álló és konzol órák. Uxcelent gépUmitó. Adler Arthur Budapest, axiv-utca 66. Magas nyom, tömi tök. firüneberg taetvések Pozsony. Különféle kefék. Ruházati-ipar. Vegyészeti ipar. Dretzchneider Zeigmond és fia, Budapest, Károly-körut 19 Kfllüniéle czlpóiruk. itner Testvérek, Sümeg. -Mis mák.................. - Ványolt E erő Adolf, Budapest. Fürdó-utcza 2. G Különféle férfi és női cxipók. arton Lipót cupőfelsőrészek Buda­ M pest, Király-utcza 21. sz. Tfatonai egyenruha és hadi felaxerelések Tiller Mór és társa cs. és kir. udv. szállítók Budapest, Károlylaktanya. "Vbó délmagyarországi kslapgyár részv. társ. Temesvár. f^arbolíneum kőfedéllemez, faesesusnttetők Heidelberger Tivadar Budapest, külső soroksáraet 52 Jplora első magyar steann-gyertya és x szappangyár Bpe^ Soroksári-ut 7- jpiumei rixskéményitö-gyár Fiamé ‘ JZisbér füzltói egyesült gyári részv. **■ tán. burgonya-keményítő, dextrin, keményi tó-szörp. einer Testvérek enyvgyáros L ten Újpes­ "picót J. BLeesive Pböniz* mosótzerr ryir- T ing L. gépgyára Budapest. Külsővácxi-ut 142 M*<y«r gyapjatompés kalapgyár részv.. tán. Budapesten, Glsella-ut 44. T ancfelder V. gépgyára Budapest, Angyalföld, Figyelő-ulea 14 Qohler István Hajdu-Nánás; szalmakalapok, diszkót arak. picholson gépgyár r. társ. Budapest, Kűlső-váczi-ut ö. góunozgooyok. góxcséplőgépek. fVttenrelter Ferenci, keztyfls és sérvkötési, Budapest, Koronahercxeg-u. 3 sx. az udvarban. Deichel és Heiaxler gép, réx és érct-*-*• műárugyára Budapest, IX. Sorok­ sári-utca 38 —40. sx. Papír-ipar. T)öck István Budapest, Soroksári n. " 24. Gőzgépek, gőzkazánok és olaj­ gyári berendezések. 171*6 magyar papíripar- részv. tán. ■*-* Budapest Mérieg-u 9. Papírgyárimányok, papírzacskó. T ővinger Simon és fia Vág-Ujhely. Fenyő-olaj. Doesaemann és Kühnemann, Koppel Arthur-féle vasutak gyára. Buda­ pest Külső-vácsi nt 79. TJermanecxi papírgyár, Budapest Gyáru’cxa 64. Iro, okmány, levél, csomagoló-papir és papírzacskó. nak központi irodája. ADeák Ferenez-u. 3. Qangerhauseui gépgyár magyarországi gyártelepe Budapest, Külső-váei-ut 1443. sz. D kapocsgyár Budapest, Mészáros-u. 38. ávid Károly és fiai, doboz és fim- M% és kencxcgyár^^chramm Kristóf JAeutscb M.-féle müincéxet Budapest, Bálvány-n 12 Nyomtatványok, sxinnyomatu képek, árjegyzékek Ajánljuk bármely külföldi gyártmány • " b£1 jobbEégerfő«ymásunkat.Te» es vári Első Gytuló, Komi kenőcs és VegyTeehnikal áylr Részvény.án._________ JZunossy Vilmos és fiai Budapest. Teréx-körut 38. Hsng;egymetsxó in­ tézet, zenemű, könyv- és kőnyomda. flyutagyár Neubauer Károly és fia Győr. JDosner Károly Lajos és fia Budapest x Harminczad-u. 6. Csleti könyvek, műmsllékletek. körút 18 Kocsikenőesgyár. Sálapittatott 1877. Gyárt mindenfajta Cehlick féle vasöntöde és gépgyár r. v Budapest, KOWkxáezl-ut 29—87. VashidakT- letőffrcrkeíetek, gőzgépek, kazánok. flép és kazánfelszerelvények. TeudlofT '-x k és Dittrich T. résxv. t Buda­ pest, Markotányos-n. 18. "Vulkán gépgyár r. t Budapest, Váezi’ nt 70 szám Szerszámgépek és ma* lomberendezések. Magyar ruggyantaárugyár részvény* 1,1 társaság, Bpest, külső Kenpesi-ut MflfestŐ és vegytisztító intézet Kováid Péterét fiaFőüslet;8zövétség-u. 37. Dálfi Lipót és vsje gyufagyára. A- gaden. 8xe- TTlsó magyar aiadozott íestőváazon- és olajfestékgyár Deutsh E-, Budapest Nagymexő-u. 12. s olaj ipa rtánaság budapesti fiókjá­ Budapest tein és Rnzentraus Budspeat, Károly- Draasói cellulose gyár résxvéoytánaZenest koódkeaócaöt, gép huxalkőtéi-. fogas­ kerék-. láne«-. bSuyakocsi és kender kötél-kenőcsök . XVeitzer János gép-vaggongyár és vaa»’ öntöde réuv; társ. Arad. Magyar vegiVésxitm-nrO papírgyár Budapest, Kálmán-ntczs IX Fény­ másoló papír és vásznak, fénymásola­ tok, rajt ét mátoló papírok. U Budafok Malom berenduések, malomgépek, vi'x’x see kerekek, könyvnyomdái ée könyvkötőgépok Wörner J. é* Társa* Ácséi irótoll-, tollszár- és papirkötő" gyár ShéUer József, Budapest Dal* nok-utcsa 26. VVeiser J.' C gasdnágb-gépgyáros Nagy-Kanizsa, raktár Budapest. aio magyar általános gyufagyár r. V "Malier testvérek iró- és másaló-tinták, tusok, vegytinta, pecsérviaas Uuogána* műtrágya-. Sánta* é. vegyi ipar réuv. tán Bpest, Kta-u S. �14 1900. julius 8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. Hallatlan olcsó árak! Könyvnyomda Részvénytársaság V▼ an szerencsénk a nagyérdemű közönség b. V . K tudomására hozni, miután 1900 julius hó 1-én a bélyegilleték — úgy a hirdetésekre, mint a falra­ gaszokra és körlevelekre nézve — megszűnt, tehát a Nógrádi Lapok és Honti Híradó részére, mely Nógrád- és Hontvármegyének legelterjedtebb és legterjedelmesebb heti lapja, hirdetéseket mesés olcsó áron elfogadunk, úgyszintén minden a nyom­ dai szakba vágó munkák díszes, ízléses, olcsó és pontos kiszolgálásáért kezeskedünk. Balassagyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság Hallatlan olcsó árak! Díszes- és Ízléses k iá llítá s. Gyors- és pontos kiszolgálás. Balassagyarmati �15 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1900, julius 8 (Olaj-seb tapasz) "Slearoptinum" Bámulatos gyorsan gyógyító olaj-sebtapasz, a mely egyet­ len a maga nemében és egy régi család titka. Budapesten a katonaságnál orvosilag rendelve. biztosan gyógyítja s a fájdalmat rögtön csillapítja bármily sebeknél; vágás, zuzódás, égés, fagyás, mindenféle kelevény, a női emlők gyulladása és gyűlése, a titkos betegségek, kiütések stb. adag ára használati utasítással együtt 1 korona. hatásáért kezességet »állal, a mi, ha elmaradna, — a pénzt visszaszolgáltatja a „Stearoptlnum** laboratóriuma. A pénz beküldésével vagy utánvéttel megrendelhető a „Stoaroptinum“ laboratóriumában: Budapest, VII. kerület, Mexikói-út 88. Nándorban Mező-Hegyesi 8 éves Furiosó ivadék mén eladó újabb beállítása miatt. 4218—1899. tkv. bz. Árverési hirdetményi kivonat A szécsényi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Msjzik Ödönné szül. Hzrmos Borbála végrebajtatónak, Hannos János végrehajtást szenvedő elleni 215 írt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a balassa­ gyarmati kir. törvényszék (a szécsényi kir. jbiróság) területén levő, Varainy község határában fekvő a varsányi 225 sz. tjkvben A f 1- »• felvett ház s belteleknek Hannos János felerészben! jutalé­ kára 350 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1900. évi jul. hó 30. napján d. e. 10 órakor Varsány községházá­ nál megtartandó nyilvános árverésen a megállapí­ tott kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát vagyis 35 irtot kész­ pénzben, vagy az 1881. LX. t-cz. 42. §-ában jel­ zett árfolyammal számított és az 1881. évinov. 1. 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8-ik §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a ki­ küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. Ĺ ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű el­ ismervényt átszolgáltatni. Kelt a szécsényi kir. jbiróság mint tlkvi ható­ ságnál 1899. évi novemb. hó 30-án. Szil assy, kir. jbiró. 15479—1900. szám. Hirdetmény. * A budapesti királyi törvényszék felhívja mindazokat, kik Jeszenszky Dauó volt balassa­ gyarmati, utóbb budapest IV. illetve X. ken kir. közjegyző biztosítékára az 1875. XXXV. t.-cz 173. §-ánál fogva törvényes zálogjog­ gal birnak, hogy követeléseiket három hó alatt jelentsék be, mert különben azok tekin­ tetébe vétele nélkül fog a biztosíték kiadása iránt intézkedni. Budapesten, 1900. május 14-én. A budapesti kir. törvényszék. /A.K. EGYETEK vegytani intézete; SZT LVKACSFVRDOI HECYIFORRÁS IC Eh TISZTA ßlCARBOHAT Lampel, s. k., kir. tezéki biró. P. H. Ásványvíz 3832-1900. P. sz. KAPHATÓ: Hirdetmények. A balassa-gyarmati kir. törvényszék közhírré teszi, hogy az özv. Novák Istvánná szül. Picha Johanna alsó-bodonyi lakos fölött a 6201—98. számú Ítélettel elrendelt gondnokság a 3049—900. számú első bírósági Ítélettel meg lett szüntetve. B.-Gyarmaton, a kir. törvényszéknél, 1900. jun. hó 23. napján. Hensch, kir. ttzéki biró. 3871—1900. p. sz. vemoeglokbeh És/ninoEn vasúti ÉTKt’ZO KOCSIBAN. Balassagyarmaton: Benkö József, Vilim Gyula és özv. Quittner Dávidné jól felszerelt fűszer, csemege és ásványvíz kereskedésében. A b.-gyarmati kir. tszéktől. A balassa-gyarmati kir. törvényszék közhírré teszi, bogy 1877. augusztus 10. született Rappon tartózkodó Gyurács László kiskorúsága a 3067. 1900. polg. számú első bírósági ítélettel 1901. augusztus 10-én túli időre meghosszabbittatott B.-Gyarmaton. a kir. törvén^zéknél, 1900. évi junius 26. napján. Hensch, kir. tszéki biró. 3678—1900. p. sz. FUSZERKERcSKtDESEKBEri A b.-gyarmati kir. tszéktől. A balassa-gyarmati kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Tuza Pál r. kath. 49 évos piactér fülek-püspöki születésű salgótarjáni lakos a 2890—1900. p. sz. első bírósági Ítélettel gond­ nokság alá helyeztetett B.-Gyarmst, 1900. évi junius hó 16. napján. Hensch, kir. tszéki biró. Kényelmes lakóház. ZIVATTYÚK Az Otthon-telepen a kis parknégyszögben, egy négy esetleg öt egymásba nyíló szobás — egészséges és kényelmes üvegfolyosóval ellátott sarok lakás a megkíván tató mellékhelyiségekkel Lé. október hó l-től egy vagy több évre haszonbérbe adandó, értekezni lehet e tárgyban a helyszínén Gellén László megbízottal. Ugyanott egy két szobás — háló, fül­ kés előszobával! lakás, konyha és élés­ kamra, pinczével, szintén kiadandó. M ÉRLEGEK • A Szécsényi-utczában, 367. sz. a. (Weisz Jónás-féle^h^ bekerített udvara utczai része LegaiaM lavttatt naaezerö .tttSMS- és -A se —IáhÁl * ** vuww1 4 szoba, konyha, éléskamra, egy ■ledea aeiM, házi, Buisazsasáfi, építkezési, tst* ksrMksMaá. (yári. Vari, Miögaiáa«ürtb ezétekr* Lejjebb ,«■■! és ke« nagy műhelynek vagy egyébre I K- J ' 8á*i 4» Ual M . der támlBk — tfaÖMféle csfivek használható helyiséggel, pinczéSzivattyú- és gépgyártási betéti társaság vel, térés kertnek szolgáló ud­ I. WeUfaeh!khwar»e«W. GARVENS, BÉCS pw«* Mr- 14. varral és kitűnő ivóvizű kuttal I.feertstraaae •. f. é. október l-től bérbe vehető esetleg kedvező feltételek mellett örökáron megvehető. — Bővebbet Kemény Gá­ bor urnái helyben magtár-utcza. - a ä uó bv Kaphatók gép, wu • egyéb hasonló kereskedésekben, teknikai ét ritvesetéki ötletekben, kútfúró eállalaiohndl eb. Kérjenek hatámtottan Garvens^tieattyukat. illetve Garvens-mérlegeket. Arlrcysek l«sre» *• Vérmeeelre. �1900. julius 8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. A LEGJOBB Védjük szőlőinket minőségű •//«« / a HIMJIe A ásóié »eroaeeperAjáaak a leghatékonyabb elienizere a sir. Aaehenbranrti-féls Kezdése egyszerű, as oldat nehány perc* alatt elkéiiilhető, kitünően tapad, a permetező gépeket el nem daguzolja. Ära: [loco Badspest a ..Magyar Metógrudi^ Sturttkeíetének“ raktárában! 50 kgos ssák á kg. “J® fillér, 5 és 10 kgos zsák A kg. (*> fillér. J „bordói por“ A szóló liaalhar enaláank leghatékonyabb ellenszere a dr. Aeebembs*an«lt-féle A por finomságánál fogva nagy anyagmegtskaritás, a por jobban ta­ pad és nem büdösül annyira a bort, mint a tiszta kénpor. Arai [loco Bndapeit a „Magyar Muiyotdák Stúcetkesetének11 raktárá­ ban] 50 kgoa zsák á kg. 53 fillér, 9 és 10 kgoi zsák á kg. 5« fillér. Minden csomagnak el kell látva lennie ólomzár­ ral és a Bortittati Lapok ellenőrző bélyegével. A porok megrendelhetők: • Azonkívül „rézkénpor“ ! ! Hamisítás kizárva ! ! A MifiV laijcdtt Sxáietieietéaél, Budapest A Bonsuü Lapot UadöMvatalüil, Budapest At at igati csalha­ tatlan ét bittot Mgittig a kárté­ kony rvr<trolgyort elpiuttitátára. Kaphatók Balqtmi-Gyarmaton: Benká Jöttef, Cservényük György Ebenführer Lajot. Fdtenbnrg Tivadar, Hratko Lajot, Hummer Mihály, Stem Sándor, Vilim Gyula, Stiglitt Károly. — Ipolyság: Dambó Károly, Bolner Pál. Kumann Lajot. — Satgó-Tarjdnban: Balátty Járna, RM^Bda, Grvttberger Miksa, Kórey] Dániel, Majeraik Jöttef, Mandl Gábor, Schneller Jöttef. — Stéctény: Engel J. Popovic» Jámoo: — Síitákon: Jettenuky Jdnut. mell- és gyomor-balzsamát (á mnlywt n egéeuágflgyl katénáf megvizsgál!) cnwMMkw. A«m- Merik. Thierry A. centifoliakenöcse ihHÜníu. Dr Z^wUáeX Mtes.Hk, »MÜ. 31. SL Posztószállitás csakis magánosok részére E|y 3.10 m. hosszú, egy férfi öltözetre elégséges szelrény . kerül csapAn 2 80 310 4 80 7 50 870 10 50 1240 13 95 krta < « • « > < « é Iá finom finom legfinomabb nngol kamgarn Egy szelvény fekete-szalon Öltözethez 10 fariét. Felöltőkelmék 3 25 krajczártól méterenként felfelé. Loden pompái színekben egy szelvény 6 frt, 1 szel­ vény 995. Pfr»r»rn»ir és Dotkingt, állami hivatalnok ét bírói talárkelmék; legfinomabb krtmmgarn és che­ viot, nem kUlömben penrügyöri ét ctendőri egijenruhakelmék 8tb. Stb. p-tó*<£ri Kiesel-Amhof Brünnben .Vínlófc ingyen » bérmentve. Mintahü Kiállítóé. Figyel mosteten! A t. vevők különösen is fi­ gyelmeztetnek, hogy a kelméket körzetien tnegrendelét mellett jóval olcsóbban szerezhetik meg, mint köz­ vetett rendeléssel. A Kiesel-Amhof Brüsnbea czég zz összei kelméket valódi gyári áron, — minden rab­ bal hozálltéie nélklll izállitja. fakereskedésemet FWnul. bUque, Pkarmsei. Doproy, U, Boa dm tnnm BoarsMis. Mr«, ■á-«. MmsS. TOM«. V1MM. Kisfok. Qa: A. TWtny, (Nfyaertir k gyű i YiUujyilAoz, B.-Gyarmaton a Szűgyi-utcza végén levő telken, (a honvédlaktanyával szemben) megnyitottam. Üzletem mindennemű faanyaggal el van látva és azon kellemes helyzetben vagyok, hogy vevőim­ nek a legjutányosabb és legjobb árukkal szolgálhatok. Kapható mindenféle épületfa, gerenda, deszfea, zsindely, kövező és falazó tégla, czement és mészáréi. Uj fakereskedésemet a nagyközönség becses pártfogásába ajánlom. Pngnrin. FngstW Hé, n Déli vwat msetta. PronMktun fetgynn én bérmentve. E norok eohnens romlanak meg és jó unkát OMk mmI »*, használatra kénen a hásban tartani. A* őanes mü­ vinyss. SsjseV veit államokban bejegyzett védjegyeimnek ntánntát a törvény ftldöri. WOl BUDAPEST Army Jínos-n. hogy törvényszékileg bejegyzett KÄ.Í4Í '5S‘T rJwsL'nlt-bv PriMM A Ok. váltóBiletJ részvénytársaság Tisztelettel hozom a nagyközönség b. tudomására, Imim. PharmMie (LFridet, Ifoelj. Filmes, Cin., Arwst. (caodakenőesnsk nevezik) <U1 PoUettsiM. ntolárhetetlea árivá orrig én gyógyitóhatásu. OperáiMklll, rinkat a legtöbb emtben fölösJegeené teeri. E kenői» PhartMris F Oerrrik. cnel egy 14 érne, gyógyithautlannak tartott cwirinsnt, tgabboa podig egy 92 évei rikszwjl^biijt^gyóSanjeve. Mttato JL D^llri. BmcWL croprir MiWj gyitottak meg. Antíeseptikun és gy/gýttóhatAsu min­ Tmtíi. denféle seb gyulsdaMnU. érakoífiauk wtágMinlrtál is kertijét ai Mttte- MERCUR UJ fakereskedés! mini, A. Berulaai. ■*1M, SOTTAS, Apót. L«jon«K \Zkfoí*’ Mrifcé Nngaton! tat» ■. M dkstsi faslh érién kfidjtt mg kínálkozik jő beszélöképességgel bíró, tisztességes szemé­ lyeknek, kik állandó lakhelyü­ kön az 1883. évi XXXI. Lei. értelmében sorsjegyeknek, ál­ lampapíroknak részletfizetésre való eladásával foglalkozni kívánnak. vm<gj©g J g J V Rosenzweig Lipót, fakereskedő. rUéék Uj fakereskedés ! Nyomatott a kiadó tulajdonos B.-Gyarmati Könyvnyomda Részvénytársaság gyorssajtóján. Uj fa k e re s k e d é s ! • SrinaiRoti rfcsntáMii an egén világ kndveli én mindenütt keresik. Csak akkor valódi, ha na oldalt látható nőid, a törvénynéknél bejegyzett wapáca“-védöjegygyel van ellátva. FölfilmulhataUan aner minden mell-, tfé4-, naáj-j gymsmrtoetegmág sHs« ntb. kalnftlng 1« kl> tteAem hat ám nnhnt gyógyít. Egy próbafiveg bénnentesen 1 korona 40 fillér. Bzéjjelköldés o«ak előzetes fizetés esetén. BIZTOS KERESET Twin»», Uj fa k e re s k e d é s ! *mmJLZknJK>: ■ nagytőzsdével szemben. jes ellátással felvétetik N y o m d á n k b a n egy jó erköl­ csű fiú ta ­ nulónak tel­ Nem pléh do­ bozokban ! Egyedül valódi az üvegekben ! IfTVTri nlML kaphatók bőrkereakedőnél B.-Gyarmaton czőgnél Balassagyarmat. C lti*-út A5. QM Mtael • Hr» nagy választékban és minden szélességben Felserburg Tivadar fiai Apfelbaum Ignácz .Ukotmóny-utcra 31. via*«. wag» ▼wmgmUo gazdasági gépszijak � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1900_00073.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1900_07_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1900-07-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 28. évfolyam 27. szám (1900. július 08.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom