<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="2717" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/2717?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-17T02:07:40+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="1067">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c0079e5ff0b6e9aa7924a5cff5b8088e.jpg</src>
      <authentication>b3f16da80db198c4b4ab8241b789db39</authentication>
    </file>
    <file fileId="1068">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/33d52c4a0f220c6b20830ced8b0cda6e.pdf</src>
      <authentication>859024500b889f3babae4e173588c8ea</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="114875">
                  <text>Felelős szerkesztő és kiadó :

A MUNKA

Szántay István

Szerkesztő bizottság:

VII. évfolyam. 13 szám.

TÁRSADALMI

A jövő nemzedék.
Husvét táján mindenki a fel*
támadás szent ihletségének hatása
alatt áll. A hivő lélek mélységes
áhítattal néz a feltámadt Mesterre
a kétkedő szegény embertestvér
pedig elszimbolizálja, de valóban
keresi a feltámadás gondolatát.
Bennünk szent hit a krisztusi
feltámadás. Ráris, amelyre életűn­
ket építjük. Horgony, amelyre éle­
tünk hajóját feszítjük. Nem szimbolízálás. A krisztusi feltámadás
hitéből táplálkozó szent meglátás.
Annak a meglátása, hogy az em­
beri élet végnélkülisége, feltáma­
dása mellett az emberi értékek
külön is érvényt keresnek és nyer­
nek. Diadalmas optimizmus, amely
az Istenember testvérünk világ és
halál felett nyert győzelméből sarjadozik. A győzelmes Krisztus, az
Istenember testvérünk nagy husvétja ébresztheti bennünk azt a
hitet, hogy ami érték, ami szellemi,
ami szent, azt nem temetheti a
föld, por, törmelék. Azért kapcsoládik optimista* lelkünk a jövő
nemzedék felé, mert az élő ifjú­
ságban a lélekbohtakozás lehető­
ségét, nagy és szent értékek össze­
fogását szemléljük. A jó diadalába
vetett ingathatatlan hittel hirdet­
jük, hogy azért az értékek is ér­
vényt, diadalt, eget követelnek.
A jövő nemzedék erőtől duz­
zadó jobb életet ígérő képének
vigasztaló megrajzolása pedig azért
fontos a mostani napokban, mert
újabban igen sok károgó és vésztjósló hang vinyogott bele a ma­
gyar közéletbe.
A magyar ifjúságot, különö­
sen a növekedő ifjúságot, a jövő
intelligenciát gyakran éri az a vád,
hogy nem látható benne a nagy
és szebb jövő érdekében megin­

duló erőkife'tés. Egyes oldalakról
a szellemi túltermelésről beszélnek,
a másik oldalon a gazdasági élet­
től való irtózást vetik a szemére,
a harmadik részről pedig a kevés
szellemi erőkifejtéssel és izgágasággal vádaskodnak ... Ha vadó­
ban ilyen volna a magyar ifjúság,
akkor nem ok nélkül hangzanék
a melancholikus feljajdulás.
A magyar ifjúság életének
ütőerét tapintók azonban mást
éreznek. A belső lelki megmozdu­
lásokat értékelő és észlelő ifjúság­
vezetők bizakodóbb színben látják
a jövőt. A mostani ifjúság lelkében
oly erők dolgoznak, amelyek a
szebb jövő hajnalhasadásának elő­
hírnökei.
Hogy sokan vannak, akik a
szellemi életpályák felé tódulnak,
az tagadhatatlan. De ezt nemcsak
abból az egyoldalú szempontból
lehet nézni, hogy mit fog csinálni
a sok diplomás ember?... A kul­
tuszügyek mostani nagy koncep­
ciójú vezetője, Klebelsberg Kunó
gróf, egyik megbeszélésen azt mon­
dotta: „Hát mi jobb? Tudás nél­
kül indítani útnak az élet- nehéz­
ségei között a magyar if,ut, vagy
diplomát adni a kezébe. Én igen
gyakran hallom, hogy menjenek
ipari, kereskedői pályára ... Igen
ám, de kiszámitották-e már, hogy
mekkora ezen a területen a befo­
gadóképesség ... Az én vélemé­
nyem szerint könnyebb lesz a ma­
gyar ifjúnak az elhelyezkedése és
nagyobb az érvényesülési lehető­
sége, ha diploma van a kezében,
mintha csak a kézimunkára szorí­
tom őket." Szerintünk igaza van
a kultuszminiszternek.
Okos és bölcs meglátással ne­
velni a nemzet szellemi, értékeit

„A MUNKA TÁRCÁJA.'1

nisz partik, francia társalgó délutánok és
a bálok lassanként elmaradtak. London
nem szállított már uj labdákat, a tenniszpályát felverte a gyom, a kertészt elvit­
ték katonának s a jókedvű fiupajtások
kitudja valahol Champiégne-nél vereked­
nek. A bálokat temetések némitották el,
mindennap kettő, három.
És ha akadt volna is magafajta
lánynak való szórakozás, attól is elment
lassankint a kedve. Ha társaság jött öszsze, nem folyt egyébről szó, mint a há­
borúról. Hogy Euvergenél visszaszorítot­
tuk a németeket, hogy X kapitány, vagy
Y hadnagy — micsoda golipartner volt
és a legjobb fiú a világon — Monpelliérenél, vagy az Argonneokban elesett
Hogy ettől, vagy attól már öt hete nem
jött egy levél.

Irta: Gőcsi Máté.
A délafríkái angol gyarmaton, Johannisburg városában élt tizennégyéwel
ezelőtt bizonyos George Smith bányatu­
lajdonos és vállalkozó. Ez a Smith nem­
csak vagyonáról volt híres, hanem egyet­
len leányáról is a gyönyörű Miss Clara
Smitről, -aki minden bizonnyal a legszebb
és legkedvesebb gyémánt volt az öreg
bányamílliomos gyűjteményében.

POLITIKAI HETILAP

Ára 24 fillér

Irta: Dr. Marcell Mihály egyet m. tanár a pesti Szent I. kollégium igazgatója'.

Csipkerózsa.

ÉS

Laptulajdonos : „A Munka” lapvállalat

Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. Lspsánszky János.

Nohát Miss Clara még csak tizen­
hat éves volt, mikor kitört a nagy há­
ború, mely gyorsan, mint a pestis hara­
pódzott el az egész világon. Természete­
sen Natalban is fegyver alá került a leg­
Miss Clara próbálta magát beleélni
távolabbi vidékeken lakó farmer is s a a megváltozott viszonyokba, elment és
német-angol gyarmathatáron megindult a vállalta az ápolónői tisztet a johannisnagy európai vérfolyó egyik patakja.
burgi szürke kórházban. Tartotta a sebe­
A nagy kikötővárosok forgalma las­ sültek elvékoíiyodott lábát, inig az orvos
sanként megszűnt, hajó, ha indult, kato­ gipszbe tette, oeadta a kanál orvosságot
nát vitt s ha érkezett katonát hozott a maláriáinak, pontosan mikor a tizen­
Akik elmentek azok épen, egészségesen kettesre érkezett a nagymutató, felolva­
mentek el, akik jöttek azok jöttek cson­ sott az üdűlőknak, tiszta huzatot tett a
kán, betegen. Egyre többen mentek s bevérezett ágyra. Ez a foglalkozás azon­
egyre kevesebben jöttek vissza. A né­ ban igen rövid idő alatt túlságosan ke­
met buvárhajók résen álltak s megtör­ vés lett Ahhoz, hogy életcélnak tekintse
tént hogy a Durbanból elindult csapat­ és túlságosan sok ahhoz, hogy az időt
töltse vele egy fiatal leány.
testek meg se látták soha Angliát
Már unottan és kötelességszerüen
Miss Clara Smith fiatal életébe
ttafy változást hozott a háború. A taa- végezte dolgait, mikor egyszeresek be-

Salgótarján, 1929. március hó 30

és nem ok nélkül bizakodik az ifjúság. De vívja harcát a tudás
érvényesülés lehetőségében.' Mi,. területén is.
akik gyakorlatilag látjuk az ifjúság
Az egyetemi profeszorok delhelyezkedését, örömmel szögez-'j ismerése kíséri a mostam ifjúságot
zük le, hogy most már erőre kap Nemcsak a kultuszminiszter bölcs
az a gondolkodás, hogy diplomá­ rendelete szorítja őket komoly
val a kézben, szellemi tartalommal munkára. A diákság oly tömege­
a lélekben egyéni, ipari, kereske­ sen lepi el az egyetemi előadóter­
delmi vállalkozásokat kezd a ma­ meket, hogy alig jut hely a hall­
gyar ifjúság. Nem szabad azt hinni, gatni, tanulni akaróknak. Végül
hogy ma már kizárólagosan a hi­ — last nőt least — egyenesen
vatalnoki pályára tódulnak. Hogy felemelő az a nagy erőfeszítés,
még sok van ilyen, azt a múlt amelyet az erkölcsi téren a bűnök,
maradványának érzem. Bizalom­ a szennyes áradatok, a szédítő
mal nézem és örömmel látom, „közfelfogás** ellen kifejt. Régen
hogy ép a szellemi erőkkel felru­ könnyen került az egyetemi pol­
házott, diplomákkal ellátott ifjúság gár a szabadság cégére mellett
fordul olyan pályák felé, amelyek tündöklő erkölcsi szabadság mellé.
a gazdasági és ipari élet területén Ma még szélsőségekre is ragadtatja
mozognak. A iövőt szebb elgon­ magát, ha hazafias, erkölcsi éle­
dolásban
látó kultuszminiszter tünket érintő merényletről értésük
programmja tehát életigazsággá
Egyéni életünkben is oly mély­
lesz és igy a magyar jövő életre­
séges az átalakulás, hogy például
valóságát igazolják.
40 év előtt Mihályffy Ákos dr.
Nem félek a sok intelligens tudós, egyetemi profeszor első lel­
embertől. A lélek fénye, a tudás kigyakorlatain 12 (tizenkettő) egye­
világossága, a szebb jövő hajnal­ temi hallgató jelent meg, most
hasadása. A magyar pálya kulturpedig 3500-ra tehető ezeknek
fölénye az elszakadt részek remé­ száma. Jól tudom azt, hogy ezek
nyének pislákoló mécslobbanása... csak számok, de elvítázhatatlan,
Azt is tagadom, hogy ez az hogy szebb jövőt mutató és ígérő
ifjúság kikapcsolódik a nemzet numerusok.
egyeteméből, fájdalomból, szomo­
Ezeket a jeleket látom a mai
rúságból és teljesen az átfutó örö- ifjúságnak viruló, de sokszor szen­
íkök, tobzódások izgágaságokban vedő arculatján. És ezek a jegyek
keresi kielégülését. Nem emelek a lélek mélyén élő szent erők ki­
vádat a múlt ellen. Azt azonban fejezései. Mivel pedig lelki erők
nyíltan hirdetem, hogy sohasem jelei és én a lelki erők diadalában
fejtett ki akkora erőfeszítést a
optimisztikus lélekkel hiszek, azért
magyar ifjúság, mint a mostani
tekintek bizalommal a jövő nem­
nehéz időkben.
zedék elé ...
Megvívja titáni harcát a nyo­
A hivő magyar embernek ez
mor ellen ... Sokszór szeretném
a hit is vigasztaló tudat. A jó és
megcsókolni azt a fagyos kezet,
szép titkos lelki erői színében át­
amely gémberedve tartja a köny­
alakítják a magyar jövendőt.
vet, vagy juttatja utolsó fillérét
az öregszüléknek. Mert ilyen har­
Ezt a hitet pedig táplálja
cosok is vannak. Nem reménykép bennem az igazi evangéliumi szent
nem Gorgij-féle helyzetkép. Való­ feltámadási
ság. És ebben a harcban a győze­
delmes a mindenekkel viaskodó
következett az, aminek természetszerűen
be kellett következnie.
A kórház kerti délutánt rendezett
a háborúban elesettek özvegyeinek és
árváinak felsegélyezésére és Miss Clara,
éppúgy mint a többi önkéntesek, egyik
barában árulta a cherryt és a szendvi­
cset Egy barátnője jött arra egy fiatal
tiszt társaságában, aki erősen támaszko­
dott a botjára és meg-megpihent járás
közbeh.
— Nini Clara, épen kapóra jön,
hogy találkozunk. Hadd mutassam be
neked Mórád kapitányt, aki holnaptól
kezdve ásmegy a te osztályodra üdülő­
nek. Kapitány ur, ezennel átadom hiva­
talosan önt utódomnak
Miss Clara
Shmithnek, az én legkedvesebb barát­
nőmnek. Viselje magát jobban az ő keze
alatt és ne hazudozzék neki is állandó
lázmentességet. Clara, ezennel hivatalo­
san átadom neked Morand kapitányt, az
én legkiállhatatlanabb betegemet. Viseld
gondját neki, nehogy mialatt a lába meg­
gyógyul, a szivének támadjon valami
baja. Ugy. Tehát ezzel átvetted. A nyug­
tát majd kiállítjuk róla. Én a továbbia­
kért semthi felelősséget nem vállalok, de
mégegyszer megengedem önnek, hogy
kezet csókoljon, azért a végtelen türe­
lemért, amivel orvosság, doktor és pihe­
nés elleni lázadozásait végigszenvedtem.
Most pedig itt is hagyom önt uj parancs­
nokánál, mert ♦ngem kétezer levelező­
lap és tízezer cigaretta vár egy hasonló
bazárban.

A mindig jókedvű miss Violett ez­
zel tovalibbent s még visszakiáltott —
Szendvicset amennyit akar, de cherryt
nem szabad neki adni.
Nos, telt az idő és miss Violett fi­
gyelmeztetése ugylátszik nem esett hiába.
Miss Clara nem váltotta be a hozzá,
mint ügybuzgó ápolónőköz fűzött remé­
nyeket Morand kapitány lába gyógyult,
gyógyult, de mintha most a szivével
gyűlt volna meg a baja. Már nem „ha­
zudott" lázmentességet, sőt maga is szí­
vesen elismerte volna már azt a láxt
— ha egyáltalán jelentkezett volna. De
hiszen épen azt volt a baj, hogy a láz
visszahozhatatlonul kimaradt, ami pedig
a beteg lábat illeti, hát az orvos már
egy-egy tenniszpartit is engedélyezett
minden második nap.

Ha ez igy megy tovább — Morand
kapitány nem volt gyáva ember, de meg
kellett állap'tania, — egy szép napon
mégis csak be fog hajózni Anglia felé.
Ami magában véve még nem lenne baj,
ha — nem kellene itthagyni ezeket a
tenniszpartikat és ...
Egyik délután ilyenfajta töprengé­
sek között veregette vissza Morand a
Miss Clara labdáit, de sem a töprengé­
seknek a tennísz, sem a játéknak a töp­
rengések nem váltak hasznára. Bizony
ez a cet elveszett.
— Meg van verve — kiáltotta dia­
dalmasan a lány.
— Tökéletesen — vallotta be őerin-

�A MUNKA

2 oldal

Salgótarján 1929. márc. 30

Futam a jövő hangszerén.
Irta: dr. Maday Gyula orsz. gyűl, képviseld.
Eszmevilágok, trónok összeomolhat­
nak, de egy örök: a nép. Formát válthat
az állam szerkezete, de áll az öslöld, az
örök fundamentum.
Nekünk most gyászunk van. Sírunk.
De a föld kacag, mert a föld a ráhulla­
tott kpnytől és a belé temetett holtak po­
rától is erősebb és termékenyebb.
Csonka-Magyarország képén me­
rengő szemek dermedt kétségbeeséssel
merednek a jövő fátyolos arcába: Mi lesz?
Mi lesz velünk most, hogy elorozták a
bányáinkat, erdeinket és gyógyító forrá­
saink vizét? Ágrólszakadt, koldus, köszvényes ország lesz a kemény magyarok
országa. Én is kétségbe voltam esve, amig
a földdel nem beszéltem. Engem is lesulytott népem gondolatszegénysége, a meg­
kövült közfájdalom tanácstalansága.. De
mikor fásultan reárogytam a rögekre,
miket már nemzetem sirdombjának néz­
tem, az én szivemnek csodás, melengető,
teremtő igéket sugallóit a föld. Megkér­
deztem a-Hajdúság homokját, a nagy-kun$ági rónát, meg a somogyi humusz lankás tájait s egy választ kaptam valamenynyitőL Hatalmas, komor hangú választ,
mely dörgött rendelkező eréllyel, mint
földalatti harangok sora: Lépj szövetségre
velem!,Mert ne feledd, te csudálatos, testvértelen faj, hogy nincs a kerek világon
•frigyesed más, csak én, én a független
föld. Én a kicsiny de szabad Magyaror­
szág földje, melynek buzavetésébe többé
nem gázol bele a császári láb.
Hajolj csak le és tedd füledet a ba­
rázdákra, magyar! Hallasz ott távoli buz­
dító zenét, Tudod, mik ezek a hangok? Az
a tömör csengés lenn: a barázdák alatt
folydogáló aranypénzpataknak csörgése.
Igen, ott arany folyik: a pénz, a jólét,
az erő aranya, Mind a tied, ha mélyeb­
ben s okosabban szántasz, mint eddig,
ha talajkarcolgató, öreg- instrumentumok
helyett Bippart rögtörö s omlasztó vasá­
val nyitja meg a bőségnek forrását talajmivelő tudásod, A te kalászod akor nem
harminc zsugorodott szemet ád, mint ed­
dig, de ád hatvankét kövéret mint a svéd
paraszt kalásza.
Aztán hallod a föld mélyén azt a
zagyva és durva morajt? Ugy rémlik, el­
ásott állatsereglet bömbölése. Igen ott
háziállatok sereglete tombol, amely a te
közönyöd folytán még meg sem szület­
hetett Vasléptü bikák serege, tejontó te­
henek légiója, ringóhátu sertések, bundás
zömök bikák milliói követelik tőlünk az
életet, követelik a dús föld emlőit idefönn a napfényes, füves, magyar hanto­
kon. Békebeli állatlétszámunk háromszo­
rosát el bírja tartani e föld.
De figyeljünk még jobban. Ez a fakó
néma rög másról is álmodik, mint kalászsutogásról, pacsirtaszólásról. Ezt a föl­
det duzzasztja, túrja máris egy uj, csirába
szökkent akarat Ez a föld azt akarja,
hogy a rónák lomha csöndjét ezután za­

tén Morand s még a fejét is megbillen­
tette nagyobb igazság kedvéért
— Nono, azért- nem kell elkese­
redni, verték önt meg nálam gyöngéb­
bek is már Champiégnenél.
— Vertek, de hiszen épen ez a
baj, hogy ilyen gyönge még ilyen nagyon
soha sem vert meg.
A hangsúlyban lehetett valami, ami­
től miss Clara elnémult és észrevette,
hogy egy ostoba bogár hanyatt esve
vergődik a földön. Fölemelte a zöldhátu
repülőt s a nyitott tenyerébe tette, mire
az néhány sikertelen start után egyene­
sen a kapitány mellének vágódott s jól
megfogódszkodott az érdemkereszt sza­
lagjában.
— Csacsi — mondotta gyöngéden
a lány és megsimogatta a bogarat ott,
ahol volt
A zöldhátu nem opponálhatott egyik
jelző ellen sem, mert két marok szorí­
totta s bizony ez a szorítás alighanem
végkép belefojtott volna minden oppoziciót, ha nem történt volna, hogy elébb
hirtelen az egyik, majd lassan és zsib­
badtan a másik kéz szét nem nyílik...
A zöldhátu leheppent a földre s
kezdhette megint elölről a talpraállás fa­
tális mesterségét, bizony nem törődött
már vele sennki, még jó, hogy agyon
nem gázolták. Dehogy is gázolták. A
négy émberlább ugy állt ott sokáig, so­
káig mozdulatlanul.
— No rám sincs már itt szükség —
állapított* meg, azzal nekilendült Elszállt.,

katoló gépek dörgése verje fel Akarja,
hogy gyárak övezzék a magyar mezővá­
rosokat Gyárak, miknek tüzes torkába
örök bányánk, a róna sík tárnái: a baráz­
dák tömik az ipar nyers anyagát igen,
a róna maga egy óriási bányatelep. S
tudjátok meg, hogy az állati és növényi
termékek anyagvilága az ipar számára
kiapadhatallanabb fői rás. mint a hegyek
mélységeinek vékony érhálózata. Nem
vas kerül itt gyártó gépeink ala, de bőr.
Nem fa, de tej. Nem kőolaj, de hús.
Gyapjú, zsiradék. S a tékozló fiú, ki ed­
dig két kézzel szórta nyers kincsét a ki­
zsákmányoló cseh és osztrák udvarára,
most majd kész gyártmányok ládagarma­
dáival megrakott vonatokat fog a határ­
sorompók felé utbainditani! S ha igy sza­
lámi, utibörönd, piskóta, gyümölcskonzerv,
szalmakalap-exportja után -munkájának
száz százalékos hasznát látja a termelő
és feldolgozó nemzet, ám gyártson tüt,
zsebórát, ceruzát, autót, a német számlá­
ját mosolyogva, arannyal szaldirozom.
A dédelgetett, fölhizlalt föld csodás
felépitménynek lehet igy fundamentumává.
A paraszt, aki a föld iparosává érlelődött,
kulturemberré emelkedik. És én hallani
Folyó hó 23-án, vasárnap délelőtt
vélem máris annak a százezer zongorá­ 11 órakor csendes szerénységgel, min­
nak szavát, amely ott van még termőe­ den hivalkodó nagyhangú reklamirozás
rőnek s lehetőségnek alakjában a baráz­ mellőzésével nyílt meg Fayl Frigyes fes­
dák alatt Hallom a mélyből fölrezegni a tőművész, a helybeli reálfőgimnázium ta­
szimfóniát, mely egykor idefönt százezer nárának és nővérének, Höchingerné, Fayl
magyar parasztház csöndjét fölveri Mo-_ Irénnek képtárlata a városháza tanács­
zárt ütemével S hallom a mélység távo­ termében. Müvészlelkek legfrissebb pro­
lából szerencsésebb költők ajkáról feldü­ duktumaiból gondosan összeválogatott öt­
börögni az Igét, mely testvérebbé, jobbá ven képpel állottak ki Salgótarján és vi­
bölcsebbé teszi az itt munkára szövetke­ déke müértő közönsége elé, alkalmat
zett embersereget!
nyújtva arra, hogy szemet és lelket egy­
És hallok már előre nagyszerű trom­ aránt gyönyörködtető müveikkel az esz­
bitaszót Valami szörnyű erejű, uj magyar tétikai érzék felfrissitését szolgálják s
tüdő fújja. Olyan magyarnak tüdeje, aki hozzájuttassák a müpártoló közönséget
évi átlagban nem harminc, de hatvan ki- jutányos áron valódi müértékekhez.
logram hússal táplálkozott Ez, ez, az uj,
Fayl-Frigyest, mint művészt fölös­
jóllakott és okosabb magyar, ha ez meg­ leges bemutatnunk olvasóinknak. — Két
harsanja kürtjét és riadót dobbant láttá­ évvel ezelőtt, a bányatelepi iskolában
val... De hagyjuk. Nem fejezem -be j a rendezett tárlaton láttuk már művésze­
mondatot. Fejezze be a • történetírás H- tének egy mindenképen kedvező kibon­
fene.
takozását, mely azóta korunkat jellemző
Hiszen ti, hét szűk esztendő élvá- rohanással fejlődött ki egy kitisztult stí­
nyolt nemzedéke, úgyis azt mondjátok lussá, melyben művész meglátása minden
mindezekre: álom. Teher nek­ tartózkodás nélkül adja át magát a ter­
tek még a reménység is. Didergő kike­ mészetben való gyönyörködésnek, az egy­
lek álmodni se tud már. És én mégis ál­ szerű, nyugodt, vihartalan titkok nélküli,
mokra ingerellek; álmokra, miknek utjai hamvas szüzességü ábrázolásnak. Hibá­
a Hit kapuján át a bizonyosság várába jául csak az róható fel, hogy képei na­
torkoljanak. Fölidézem Menénius Agrippa gyobb részének témáját egy szükebb
meséjét, melyet most Trianon urai akar­ tájról meríti, melyből sok nógrádi jellegnak kipróbálni rajtunk. Fülek, szemek, zetessséget hoz ki s bár minden termé­
lábak, kezek leszakadtak rólunk. Magára kében külön-külön más meglátást dom­
maradt a gyomor: Csonka-Magyarország. borít ki, egy másik mellett, egyszerre
Ki bírja továba a dacot? A végtagok látva képeit, azok a nézőben bizonyos
talán, miket megfosztottak az életerők egyhangúságot keltenek. A természet
gus központi kohójától?...... Menénius őszinte és mély szeretete, a lélek elme­
Agripa meséje minket bátorít. Lázadó test­ rengésének és álmodozásának impreszrészek és a telt gyomor harcában csak sziója hatja át minden alkotását, olajfest­
ményei egy elfinomult naturalizmus szinez az utóbbi lehet diadalmas.

Névestély. Mrász József igazgató­
tanítót a baglyasi bányakerület népisko­
láinak a vezetőjét nevenapja alkalmából
számtalan tisztelője kereste fel. Este lampiónos felvonulás mellett a baglyasi mun­
kások dalárdája éltette harangzengésű
szép dalaival, amelyeket Bender Károly
zagyvapálfalvai tanító irányított. Az es­
télyen Kraft Aladár bányatitkár üdvö­
zölte gyönyörű rímes toaszttal. (Kár,
hogy terjedelme miatt nem közölhetjük,)
majd a környék tanítóságának nevében
az albertaknai bányatanitó mondott üd­
vözlő beszédet, éltetve nemcsak főnökét,
de családját is, melynek kebelében el­
jegyzés is volt.

mint az ördög kötele s a hetek és havak
repültek mégis. Pedig sokszor megtörtént
hogy hír se jött... 0 nem mintha Mo­
rand kapitány nem lett volna a legpon­
tosabb levélíró, hanem az a helység, az
a front, az az árok, ahol ő fekszik most,
ahol ő van most elásva nyakig sárban,
füstben és vérben, az van messze, messze.
Három hét óta nem jött már levél.
Ez sok, ez több annál a hosszú időköz­
nél, ami néha két levél közé feküdt és
több annál, amit egy aggódó lánynak
nyugodtan el lehet viselni. Bezzeg nem
volt most már üres miss Clara számára
a nap. Tele volt szorongással,'várakozás­
sal. Bezzeg nem volt már üres fecsegés
amit a délutáni teákon a reménykedő
szülők, sóhajtó asszonyok összehordtak.
Hogy mikor jött levél X kapitánytól,
hogy mi hir Y hadnagyról?
A hir jött hamarább. A hir, mely
hivatalos pontossággal és visszavonhatat­
lan ridegséggel hozta miss Clara tudo­
mására, hogy Mórád kapitány, az angol
királyi hadsereg kilencedik lovasosztályá­
nak felderítő tisztje a francia mezőkön
1917. március 3. a Coeur des Dames-i
ellentámadás előkészítésének előharcaiban
gránátlövést kapott és elvérzett, mellén
a becsületrend és félméter mész.
Miss Clara térdei remegni kezdtek
s forogni kezdett körülötte a kórházte­
rem. Aztán szép csendesen végigesett a
földön,
Agyra fektették és magához tért.
Azaz hogy mégsem, Ewmélstr* tárt az

orvosi tudomány parancsára, de alig
hogy felpislogott, be is csukódott rögtön
a szeme. Ez már az álom, mely gyógyít'
és feledtet, mondták az orvosok, hagyni
kell, hogy pihenjen.
Miss Clara pihent. Immár harmad­
napja. Az osztályvezető öreg doktor bá­
csi fogta * lány pulzusát, felgyűrte a
szemhéjjait, aztán leeresztette és megcsó­
válta a fejét Másnap áthivatta egyik
kollegáját a másik osztályból és ketten
csóválták a fejüket. Harmadnap konzílium
volt, negyednap pedig már előadást tar­
tottak a profeszorok az ágya körül.
Mr. Smith pedig, mint maga is
csendes halott ült, ült az ágy fejénei.
Haza akarta vitetni a lányát, de erről
lebeszélték a doktorok. Szükséges a
folytonos szakszerű felügyelet, a folyto­
nos megfigyelés.
Hetek múltak igy. Miss Clara fe­
küdt az ágyon, lélekzcte egyenletesen
szűnt és emelkedett, aludt Ki tudta mi­
től lehet igy aludni? Ki tudja meddig
fog még igy aludni?
\
Hónapok múltak. Már a háború is
véget ért, már mr. Smith is visszaadta
céljavesztett életét az Urnák, a csoda
meg egyre tartott, miss Clara, az élő
holttest aludt Élt és mégsem élt. Szó­
lították, nem felelt. Tüt szúrtak az ujja
hegyébe, nem reagált. Messze főidről
jött orvosok, nagy hirü hipnotizőrök
röntgeneztek, villanyoztak, bűvöltek, bájoltak és odább mentek — a lány szemrebbenés nélkül aludt továb, Aludt fa

Elszállt az a rövid pár hét is s egy
szép napon csak befütve állt a hajó,
amely Morand kapitányt — most már
Miss Clara vőlegényét volt Angliába
elszállítandó.
Az indulásra nagy tömeg verődött
össze a durbain kikötőben.
Sok ismerős jött hogy búcsút ve­
gyen a tisztektől, akik idők folytán már
része lettek a helyi társaságoknak.
— Nono gyerekek, most már ne
pityeregjetek — babusgatta barátnőjét
miss Violett — Hamarább kellett volna
meggondolni a dolgot, mikor eljegyesedtetek. Mondtam ugye, hogy vigyázzatok
egymásra, dehát én voltam a hibás, mi­
nek bíztam a kecskére a káposztát Most
már késő, most már kesereghettek, mert
már az egész élet csak bucsuzásból fog
állni a számotokra.
A „kecske" nem szólt egy szót
sem. Háta mögött már a csapatok sora­
koztak, még egy utolsó csók az ő „ká­
posztájának" elbiggyedt ajkaira, aztán
elébe lépett a sornak.
Gyorsan, gyorsan. A királyhimnusz
felzengett, dobok peregtek, zászlók len­
dültek s a tengervíz felforrt a hatalmas
hajócsavar habverőjétől. Gyorsan, gyor­
san. Még egy kendőlobogtatás, egy felzugó moraj,- aztán mind kisebbek lesznek
a parti emberek s mind végtelenebb a
tenger.
Gyorsan, gyorsan repültek a hetek.
Egy nap, mikor hír m jött, hosszú volt

beli finomságait tükrözik vissza, míg
pasztell képeinek hamvasan elmosódó,
párosán fátyolos, de a színes kréták tel­
jes technikai kihasználásával ád formát.
Höchingerné, Fayl Irén képei egy
finom női lélek kinyilatkozásai. Abszolút
biztossággal kezele az ecsetet és az olaj­
festék összes lehetőségeit igyekszik ki­
használni Témái megoldásában a tömöttséget, túlzsúfoltságot látjuk, mely egyik,
másik képe művészi elgondolásának ro­
vására vár.
Mindkét művész ezen gyönyörű
perspektiváju kifejlődéséhez
melegen
gratulálunk s meg vagyunk győződve,
hogy a müértő közönség a húsvéti ün­
nepek alatt hasonló meleg szeretettel fog
gratulációnkhoz csatlakozni.
Kossik István

Hirek és különfélék

�Salgótarján, 1929 márc. 30
Fl| ágyáé* Caelényi Sxüárda urle­
ányt eljegyezte Wobáaer Géza Kisterenyén.
HadteoUuuitalz felülvizsgálata ás
újabb jelentkezésekre volt alkalom a múlt
év november havában. A napokban ér­
keztek meg a népjóléti minisztériumból
az egyénenxénü elbírálások, melyek nagy
elkeseredést szültek a hadirokkantak és
özvegyek között A népjóléti miniszter
ugyanis ax uj jelentkezéseket 98 száza*
Iákban elutasította. A felemelt rokkant­
sági százalékot legtöbb ecetben törölte.
A több méltánylást és több szeretetet
kívánó rokkant kérdés csaknem teljesen
rendezetlen. Kenyérkereső nélkül maradt
feleségek 5, 10 pengő havi alamizsnát
kapnak, gyermekeik után pedig 30, 75
fillért Dacára a mostoha hadi nyugdijak­
nak, az igényjogosultságot csak igen ritka
esetben ismerik el a minisztériumban,
ahol bizonyára nem kísérlik meg a meg­
szállott területeken fekvő kórházak és
volt vöröskereszt kórházaktól a jelentke­
zők által bemondott adatok beszerzését,
illetve ellenőrzését Rövid utón elutasí­
tanak csaknem mindenkit s a HONSz.
helyi csoportjának vezetősége nem győzi
a sok elkeseredett panaszok kivizsgálását,
illetve annak orvoslása iránt a lépéseket
megtenni (csaknem
minden
remény
nélkül).

FAKSs. (Falusi kislakás építő szöv.)
A L évi őszi építkezésekre • nem fogad
el jelentkezést Mint értesülünk a jövő
tavaszra folyósítandó építkezési segélyek
iránt ez ősz folyamán lehet kérelmet
beadni

Hadtörténelmi levéltár. A volt
közös hadsereg sok katonaviselt tagja
fordult különféle katonai ügyekben fenti
hivatalhoz. Sok panasz merült fel ezzel
kapcsolatban, mert sokáig, vagy egyál­
talán nem kaptak választ kéréseikre.
Mint értesülünk a Hadtörténelmi levél­
tárban nagyon felszaporonott a munka,
mert a volt bécsi császári levéltárhoz
kell sok esetben fordulni, onnan pedig
nagyon sokára kapnak 'választ, ezért L
évi május haváig semmiféle kérdésre,
nem ad felvilágosítást fenti, levéltár.
Meghívó. A Salgótarjáni Róm.
Kath. Olvasókör dalárdájának verseny
alapja javára 1929 évi március hó 31-én,
(Husvét vasárnapján)*este fél 9 órai kez­
dettel hangversenyt rendez, melyre min­
den hazafit tisztelettel meghívja a Ren­
dezőség. Az estélyen közreműködik: K.
Bodán Margit a Magyar Stúdió közked­
velt művésznője. — K. Bodán Margit
dalait Hangonyi Rudas Rudi és cigány­
zenekara kíséri. Helyárak: 1—3 sor 3 P,
4—6 sor 2 P, 7—9 sor 1'60 P, 10—15
sor 1'20 P és állóhely 80 fillér. Felülfizetéseket a dalverseny költségeinek alapja
javára köszönettel fogadunk. Műsor: 1.
Hiszekegy. Énekli a dalárda. 2. Előadás
a magyar dalról Tartja Ráfi László gim­
náziumi tanár. 3. Régi kuruc nóták.
Énekli K. Bodán Margit 4. Rab asszony.
Melodráma. Szavalja Nékám Lidke, zon­
gorán kiséri Nékám Istvánná. 5. Me­
nyecske Nóták. Énekli: K. Bodán Margit
6. Legenda, v. H. Wienyarvsky-tól Játsza
hegedűn Vilezsál Richárd, zongorán kí­

A MUNKA
séri Révay Ilonka. 7. Magyar egyveleg.
Énekli a dalárda. 8, Nótái Rozi Énekli
K. Bodán Margit Műsor után tánc.
Legényfuriausg. Csitt Kálmán ta­
nítónak e gyönyörű népszínművét fogják
játszani Husvét vasárnapján Kishartyén­
ben Chikán Melithon rendezésében a
róm. kath. népiskolában.
Magyar axivelx a Karaiaca tö­
vében. „Az iskolánkivüli népművelés"
minden faluban lázas erővel lüktet Leg­
utóbb Rauaknán az .Ifjúsági Vöröske­
reszt Egylet" tartott propagandaszerű
egészségügyi szinirlöadást
Albertalzaá* a f. tanévben már
a 21-ik ünnepi délutánt avatja feledhe­
tetlen élménnyé a bányaiskola. Minden­
egyes alkalommal a környék intelligen­
ciájából más-más tartott előadást válto­
zatos témákról, amit szavalatok és éne­
kek gazdagítottak és tarkítottak.
lakoláakhrtUi népművelés. Min­
den szinelőadás, minden ünnepély, szü­
lői értekezlet, mesedélután. De neme­
sebb és tömörebb értelemben .Iskolán­
kivüli népművelés" mégis csak akkor
folyik intenzivebben és szakadatlanul, ha
kitűzött célok, tervek, egységek, concepciók szerint folyik. Vármegyénkben ezt
központilag irányítják Minden község
egy-egy egyed, ahol és amely miliőben
a tanító lelke és szive dominál Etes po­
litikai község Albert és Rau-akna tele­
pein most fejeződött be az iskolánkivüli
munka, amely a bányaiskolákban zajlott
le Vasárnap délutánonként Előadói vol­
tak a telep tanítóin kívül Krupár Géza
bányafőmérnök, Kiss Pál bányamérnök
és Chikán János róm. kath. s. lekész.
A népművelési munka záróünnepélye a
napokban volt Remek szavalatok, zenekisérettel előadott énekszámok, prózai
előadások s a beszámolójelentés tették
változatossá a bucsuünnepélyt

A Salgótarjáni Tenisz Egylet
ez utón közű az érdekeltekkel, hogy a
félévi rendes közgyűlését 1919 április 20án tartja a városháza nagy tanácstermé­
ben este 6 órai kezdettel
A Népszövetség és aszd tani*
tóink. Vármegyénk népnevelőinek a haj­
dani Nagymagyarországhoz tartozó Lo­
sonca városában volt egy saját székházuk
és internátusuk, ahol gyermekeiket ne­
veltethették. A megye jegyzői karával
együtt varázsoltak a telekkönyvbe s kö­
zős erővel hozták létre a Rákóczy diák­
tanyát, ahol kitűnő felügyelet mellett,
nagyszerű tanuló, ebédlő, háló és fürdő
szobák állottak rendelkezésükre a Losonc
iskoláit látogató tanító és jegyző fiuknak.
Ez a gyönyörű kultúrintézmény Trianon
következtében elveszett s ugy látszik, hogy
talán örökre. Megyénk tanítói és jegyzői
kártérítést igényeltek az eltulajdonított
közös vagyonőrt s panaszaikkal a Nép­
szövetséghez fordultak, kérve, hogy uta­
sítsa az igazság szellemében az utódálla­
mot, az épületnek s berendezésének meg­
váltására. Kártéritő igényléseiket azonban
a Népszövetség egyik ülésén letárgyalta
s a Nógrádvánnegyei Tanítóegyesületek
és Jegyzői kait keresetével elutasította
Indokolásában kimondja, hogy nem tű­
nik ki az ügyben teljes bizonyossággal,

hogy az államé-e avagy magánfeleké-e
az internétus, hogy azok épitették-e akik
ma is követelők avagy-sem, végül, hogy
Losoncz volt-e székhelye a megyének,
avagy a tanítók és jegyzők egyesületének.
Ily szőrszálhasogatás után, a Népszövet­
ség igazságérzete valóban kellemetlen combinátíokra sarkalja az enbert? Ugy hiszszük, hogy ezt, visszaszerezni csak szu­
ronyokkal lehet

A Salgótarjáni Tenisz Egylet­
ben néhány kilépés következtében pár
hely megüresedett Felhívjuk az érdeklő­
dőket hogy korlátolt számban való fel­
vétel végett szabályszerűen jelentkezni
lehet Évi tagsági dij 36 pengő, mely ha­
vonként is fizethető és hozzá 5 pengő
beiratási dij. Jelentkezéseket csak 1929
április 10-ig fogadunk el mikor is a be­
érkezés sorrendiét is tekintetbe véve dön­
tünk a felvétel fölött Jelentkezni lehet
Sztolár Ede műszaki tisztviselő egyesületi
titkárnál Salgótarján városháza. Elnökség.
Egy Hat*! fűszerkererkedő segéd
felvétetik: Singnr Henrik fűszerkereske ­
dőnél.
Meghívó. A Salgótarjáni Városi
Levente Egyesület 1929. évi április 1-én,
este fél 9 órai kezdettel a róm. kath. Ol­
vasókör dísztermében táncmulatsággal
egybekötött műkedvelő előadást rendez,
melyre szeretettel várják a Leventék.
Színre kerül közkívánatra másodszor „A
Levente" című 2 felvonásos színmű, 5
képben. Belépő-díj: I. hely 1'60 P., IL
hely 1'20 P., Állókéi 80 fillér., Levente
és cserkészjegy 40 fillér. Előadás után
tánc reggelig.
A palócfőid nagylelkű tanítói
Nógrádvármegye élettel küzdő kultuhadserege a tanítóság, öt év alatt önmaga
erejéből 20000 Pengő vagyont gyűjtött
arra a célra, hogy gyermekei részére internátust építhessen Balassagyarmaton. A
város ingyen telek adományozással sie­
tett a megye népnevelőinek a segítségére
csupán annyit kötött ki, hogy öt év alatt
valóban építsenek is. Szakadatlanul gyűj­
töttek tehát a tanítók Azonban egy intemátus felépitéséhez és berendezéséhez
15-ször ily összegre van szükség. Ha
minden áldozatkészségüket a végtelensé­
gig kihasználják, akkor sem lesznek ké­
pesek a Nógrádi Tanítók oly hazát léte­
síteni, amelyben gyermekeik élelmet, la­
kást, fűtést és világítást stb. élvezhetné­
nek Választmányuk elhatározta, hogy a
gyűjtést tovább folytatják -Az eszmét
nem adják fel, addig is a tőke kamatai­
ból össztödijakat létesítenek 3—4 stb. s
azt a jó magaviseletü főiskolát látogató
nógrádi tanítók gyermekeinek és árvái­
nak utalják majd lei egyszerre, egy öszszegben, ha folyamodásukból érdemessé­
gük megállapítható lesz. íme a kultúra

3 oldal

kuldusjövedeiemmei megáldott tanító*,
mint a társadalomnak szeretetet, istápolást hintő krőzusal

A mezőgazdaság és a vasár*
napi munkasxünet. A hideg, hosszú
tél a mezőgazdasági munkák rendjében
nagy késedelmet okozott és március vé­
gén sok helyen valószínűleg rendkívüli
munkatorlódás áll elő. Az Országos Me­
zőgazdasági Kamara ezért awalla kérés­
sel fordult a földművelésügyi miniszter­
hez, hogy egyelőre április végéig, amig
a torlódást előreláthatóan meg lehet szün­
tetni, a vasárnapi munkaszünetet a me­
zőgazdasági munkákra függessze fel.
Ax Iparosság és a társadalom*
biztosító önkormányzat. A Társada­
lombiztosító Intézet önkormányzati szer­
veinek megválasztását májusra tervezik.
A legutóbb elkészült a Társadalombizto­
sító alapszabálytervezete, amelyet megkűldöttek az érdekeltségeknek. Az ipari
érdekképviseleti szervek foglalkoztak az
alapszabálytervezettel és felterjesztésben
szögezték le az iparosság kívánságait
Ezek között az ipartestületek szövetsége
enyhítést kér a hátralékos munkaadók
végrehajtásánál Panaszolják, hogy ugyan­
azon hátralék fejében havonta újabb fog­
lalások történnek és ezek a költségeket
szaporítják. Kérik, hogy az alapszabályok­
ban ezeket a sérelmeket küszöböljék ki.
A kormány részéről elhangzott nyilatko­
zat megígérte a járulékok behajtásánál a
méltányossági szempontok érvényesítését
Ezzel szemben a tervezet, szerint a vég­
rehajtási eljárást, az esedékes dijak be­
fizetésének elmulasztása esetén haladék­
talanul meg kell indítani Az iparosság
kéri, hogy a méltányosság elve az alap­
szabályokban is jusson kifejezésre. Régi
kérése az iparosságnak a késedelmi pót­
lék évi 24 százalékának leszállítása. Ez a
kívánság most erőteljesen tör elő, amikor
a pénzügyminiszter rendelkezése szerint
köztartozások után havi l°/o nál nagyobb
késedelmi kamat nem számítható fel Arra
kéri az iparosság a minisztert, hogy tőr- .
vénes utón intézkedjék a késedelmi pót­
lék mérsékléséről A tervezet szerint azo­
kat az iparosokat, akiknek biztosítási kö­
telezettsége megszűnik, törölni kell a köz­
gyűlési tagok sorából Miután az iparo­
soknál gyakori eset, hogy rövidebb időre
segéd nélkül maradnak, méltánytalannak
tartják, hogy azonnal töröljék őket a köz­
gyűlési tagok sorából Azt kérik, hogy
ezt az intézkedést azokkal szemben vi­
gyék keresztül, akiknek több mint félévre
terjed biztosítási kötelezettségük megszű­
nése. A tervezet a választmányban a kis­
iparosságnak négy helyet kíván juttatni
Énnek a számnak ötre való felemelését
kérik A tervezet kimondotta, hogy a
Társadalombiztosító elnökségébe csak bü­

hogy behozza azt, amit tiz év alatt azl évvel még csak fantasztikus regények*
élet iskolájában tanulni elmulasztott I ben lehetett olvadni s a jövő bcláthatat*
Mennyi idő telt el, amig miss Clara el-| lan perspektívájáról A nagyhírű pro­
kezdett emlékezni és megtalálta helyét fesszor megragadóan, élénk színekkel
emlékezetében önmagának. Hány ezer ecsetelte mondókéit s a megkapó beszéd
fonalat kellett összebogoznia, amit tiz eÍY u) gondolatsort keltett fel a lány­
éves álom az életében szétszakított Hány ban, a legutolsót, amely öt a való élet­
órát töltött egy-egy technikai találmány től még elválasztotta:
együgyű részletkérdésének megoldásában,
A háború, az angolok győzelme,
menayi dátumot és epizódott összezavart
királyhimnusz és lengő lobogók... a
Hogy vigyáztak rá az orvosok. Az „Panter" indulása a burbani kikötőből...
Az orvosok csodálatosnak tartották, első hetekben valósággal dadát adtak egy név, egy néé ... Morand... ó édes
melléje, egy gyarmati néger asszonyt, Istenem ...
hogy a lány életre tért, miss Clara pe­ akinek
szóldncse és fogalomköre olyan
— Doktor — és megragadta az
Körülnézett Hiszen ismerte ő a dig csodálatosnak tartotta, ezt az egész szűk legyen, hogy az életre térő szelle­
újból
feltalált
életet
Amint
naponta
las
­
orvos karját — Önök olyan hatalmasak.
johannisburgi kórházat jól kis egyeme­
mének
meg ne ártson. Aztán egy elemi
letes épület volt mikor még ő ápolta san, lassan tért vissza szervezetébe aí iskolai tanító vette kezébe miss Clara Nekem... 1917 március harmadikén ...
igen, a Goeur des Dames-i ellentámadás
benne a rokkantakat Ha az ember az életerő, ahogy kezdtek kitelni ruganyo­ nevelését és Így tovább.
előkészítésében ... nekem, ott... a ki­
ablakon kinézett látta a park utjain sé­ sodra az elsorvadt, meggémberedett ta­
Idővel mind jobban ment a dolog, lencedik lovasosztály kapitánya, Morand...
táló betegeket *z üveggyár kéményeit gok, ugy kezdett lassan, lassan ismét fo­
az Erzsébet szobrot a György téren... rogni agyában a berozsdásodott kerekek a lány értelmi képessége mindinkább elesett a vőlegényem.. Nem tudják őt...
És most most mindebből semmit se lát rendszere. Újra kellett beszélni és járni gyarapodott s félév múlva már napról- nem tudnák feltámasztani... 7
— Istenem, mikor ő itt járt kelt még tanulni Beh lassú és szomorú munka napra konstatálható rohamossággal köze­
A professzor rezignált mosollyal
gázzal világítottak köröskörül barna vas­ volt ez. Beh kínos volt mikor egyszer ledett a normálisáén határához. Már tu­ csóválta meg a fejét:
ágyak kőpadló, alacsony ablakok... szomjas volt és nem tudta magát meg­ dós pszichológusok oktatgatták, nem is
— Miss Clara, annyira még nem
Hová lett mindez? Egy csodálatos terem­ értetni Beh szomorú volt mikor először annyira oktatgatták, mint inkább vezet­ haladtunk.
ben van, amelyben minden ragyogó fe­ pillantott tükörbe. Hogyne, hiszen húsz gették.
Az őszhaj u Csipkerózsika szeméből
hér, a falak csupa layence, a nagy szár­ éves volt akkor és moet.t. majdnem
Egy napon a professzor a nagy
nyasajtók villogó lakkal behozva, a tetőn teljesen őtr, az arca ráncos, az ajka háborúról beszélt neki Az elhullott mil­ kihullt a rettentő csalódás gyermek­
könnye:
fáradt
üveggömbökben valami egyenletes tompa
liókról, az angolok nagy győzelméről,
megfagyott világosság
Hetek ás hónapok múltak. A lányt a föld átszabott térképéről. Áz uj talál— Akkor,.. semmit eem halad­
Idegennek ás értbetatleaiwlt ttatek ugy tanitgatták, ntat a roost diákot, máaycsodákról, amelyekről ezelőtt tiz tak, doktor.

tetszhalott létén túlélte ápolóit és or­
vosait
És évek múltak el Végkép lemond­
tak róla, csak tartogatták mint egy mú­
miát mutogatni a tiszteletreméltó láto­
gatóknak
Ér tiz évvel a halálos álombalépés
után, ismét csoda történt Egy hajnalban
megindult a föld Johannisburg alatt s
mialatt veszett pánikban menekült a vá­
ros lakossága, mialatt betegek kiugráltak
ágyaikból, miss Cián felnyitotta derült
pilláit

féi előtte mindezen dolgok Ugy kellett
neki sorra megmagyarázni őket, mintha
kisgyermeket tanítanának az óvodában.
A széles aszfaltos utcák Az úttesteken
az autók négyes kolonja, mind, mind uj
csodálatosság. A telefon, rádió — Miss
Clara még soha életében nem volt Lon­
donban s most hallotta fülén a kagyló­
val: mikép vált őrséget a gárda a West­
minster előtt Kinézett az ablakon és
látta keringeni az égen a gépmadarakat

�4 oldal

A MUNKA
Tied lehet a nibelungok kincse,
szemed a titkok titkát áttekintse,
tehetsz te Ember, tehetsz Isten,
futhatsz a délibáb nyomán,
de ha a Sorstól visszarettensz,
a léted bizony egy pipadohány.

daposti és nyolc pestkörnyéki város ipa­
rosai vtlaszthatók. Az ország ipái-ossága
ezt mellőzésnek tekintené és ezért kéri,
hogy az elnökség tagjai soriba az ország
bármelyik részén lakó iparost beválaszthftss&amp;iMdke
Lorvoaták smssuI fwióvwraaarya.
A f. év május 5.-én Zagyvapáifalván tar­
tandó
ókm moxeifutó csapatverseny a
már beérkezett nevezések után ítélve igen
nagy versenyt fog hozni. A favorit és a
járás vándordíjának immár kétszeri győz­
tese a mátranováki levente egyesület ti­
zes csapata, a f. évben hatalmas ellenfe­
leket fog kapni nemcsak az acélgyári
csapatban, hanem más kisebb községek
levente egyeeületeinek csapatában te.
A junioa 29. és 30^-áss tartassdó nagy levente versenyen szereplő
vegyes staféta kiírása elkészült
az pár nap mu.lva ismeretes lesz.
Az izgalmas staféta mint egy 34 embert
követel egyesületenkint vagy körzetenkint és azoknak egyes ágazatai olyan
teljesítmények lesznek, amelyek a levente
mozgalom testnevelési előrehaladottságát
teljes mértékben igazolni fogják. Ezen
nagy versenyekkel kapcsolatosan tervbe
lett véve egy levente kiállításnak a meg­
rendezése amelyen a járás és város le­
ventéinek kézi munkája és egyéb művé­
szi munkák lesznek kiállítva.
A aalgjótaxjázxi járás testneve­
lési vesetősége f. év május 15 —tői
Innius 15—ig ifjúsági oktatók és oktatóleiyettesek részére 4. hetes tanfolyamét
rendez. Ezen idő tartam alatti élelme­
zésre pályázatott Írok ki. És pedig kérek
ajánlatokat 1929 május 1-ig. Részletezve:
reggeli (egy sütemény és kávé) ebéd (le­
ves hús, vagy főzelék hússal és tészta.)
vacsora hús étel körítéssel A résztvevők
száma mintegy 50 fő lesz. Étkező felsze­
relésről és kiszolgálásról az étkezést adó
vállalkozó köteles gondoskodni. Testne­
velési vezetőség.

VERSEK
Irta: Fekete Alfréd.

Jégtulipán.
Nesztelen árnyu, asszonyos alkony,
nézna pihékből hólepedő...
Jégtulipánok nyitnak a balkon
ablaküvegjén... Szűz temető—

Száz kicsi szirmuk összefonódva,
vézna halottként néz befelé,
jaj de szeretném tarka csomókba
összekarolni szive fölé...

Apja a szélvész, anyja az alkony,
jéghideg álmuk álma csupán,
csókviharokban csillaganyagból
ugy született a jégtulipán...

Vádol a fénye, mintha csak élne,
régi nyarakból holt muzsika,
lágy zizegéssel Zúgva, zenélve
bús mosolyok közt könnyes imái.
"Ó, mikor ének kél a szivedben,
s nyári verőfény éri a szád,
mennyi szirom hull szét a kezedben,
mennyi virágot tép le a vágy...
Ám a virágnak lelke van, érző,
s hogy ne feledd sok áldozatod,
csöpp pici szirmok lelke a vérző
jégtulipánban ölt alakot
S ezt ha letépné tarka szenvedélyed,
vagy tulipánod lenne a kőd,
vagy a szivedből fagyna az élet,
a tüzes ének: szent örömöd.

Lásd, te virág vagy és ha az élet
rossz sihederként tép le talán,
szirmod: a lelked már nem is éghet —
Sorsod üvegjén néma kisértet
Majd leszel egykor — jégtulipán...

Ha a Nincs rádveti szemét,
kitűnik a kincs ki a szeméi
Örökzöld vagy te, vagy száraz karó,

Salgótarján, 1929. márc. 30

mit «ifuj egy kis kósza szél,
súlyos pöröly az életükön,
vagy hitvány, korhadt kapanyél.

Nézz a szemébe nyűt szemekkel,
beszélj az örök Végtelennel
i kacagj ott, ahol más zokog:
bölcs leszel akkor, bohóc, félbolond,
s az élet akkor teli serleg

Bányászszivek kertészei.
Irta: Vadkerti Béla albertaknai bányatanitó.
Csöndesen és zajtalanul búcsúzott
a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvény­
társulat össztanitósága f. hó 25-én, hét­
főn két nyugalomba vonult veterán kar­
tájaitól, akik negyven-negyven esztendőn
át szolgálták a magyar kultúrát a népis­
kola katedrája mellett.
Csöndesen és zajtalanul, minden
ünnepélyes momentumnak a kikapcsolá­
sával, szinte észrevétlenül, sordinó alatt,
de nem azért mintha a valetáló senior
magisterek nem érdemelték volna meg,
hogy a nyilvánosság számottevő faktorai
fel ne vonuljanak előttük mégegyszer
hálát mondani népnevelő és nemzet­
nevelő munkájokért, ók nemi

Hanem csak azért, mert a bányász­
szivek öreg kertészei, a bányászlelkek
formálóinak nagy mesterei, a nyugalomba
vonult „Tanítói Pszichék" hangulatának,
életfelfogásának, életfilozófiájának, életbölcseségének és szerény visszavonultságának ez sokkal inkább mégfelel, mintha
tükörfényes parkettes díszteremben, ha­
rangkonditással, hirdetéssel és meghívók­
kal összetoborzott közönség előtt, dörge­
delmes diszhünnuszoknak prózai előadá­
sával, magasztaló toasztokkal tömjénezett estély után kellett volna elrebegni
a fájó szót, Isten veled, Isten veletek s
kellett volna kezet szorítani, ugy lehet
utoljára.
Azonban bármily titokban, bármily
leplezetten, bármily egyszerűen, őszinte­
séget vibráló, de pompázatos, rikító cikornyás cirádák nélkül zajlott le a búcsú
mégis csak ide kívánkozott a helyi lapba ,melynek kötelessége Árgusként ügyelni
arra, hogy hasábjain visszatükröződjék
mindaz, ami az életben felemelő érzést
kölcsönöz.

„A Munka" programmja, hogy be­
tűivel Glóriát fonjon azok fölé itt a he­
lyi relációkban, alak a munka életmeze­
jén, a kötelességteljesités terén, Salgó­
tarján és vidéke zónájának példánykéei, mert ' becsülettel állták meg heiyüt s meglelték azt, amit hivatásuk reá­
juk bízott még áldozatok, könyvek árán is.
Egyébként is lapunk múltja bizo­
nyítja, hogy a Bányászszivek kertészei a
Bányászlelkek Magvetői előtt mindig
nyitva állott kapunk.
Bebocsátottuk nemcsak az öregek
arcképeit, de szívesen rajzoltuk te a fia­
talok portraitjeit is ha az élet horizont­
jába határozott vonalakkal vetítettek fényt,
meleget, szeretetet, tudást és erkölcsöt
stb. az emberpalántákon keresztül

Szüksége van erre az embernek,
különösen azoknak, akik közös kenyé­
ren, közös táborban, közös ideálokért
lelkesülten rójják az élet mesgyéit, mert
eszménykép gyanánt tündökölnek egy­
részről, másrészről pedig á nyomdokai­
kon való továbbhaladáshoz buzdítanak.
E sorok azonban éppen ugy, mint
azok a szavak, amelyeket igy ily alkal­
makkal szoktak elrebegni, nem lehetnek
méltó kifejezői annak a nagyszabású mű­
ködésiek, amelyet a két távozó bányász­
tanító irt bele a nógrádi, illetve a ma­
gyar pedagógiába ' az emberszobrászok
nagy és csodálatos tanulságokat rejtő
munkakönyvébe, mert hiszen egy egész
életet, négy évtizedes munkát, ernyedetlenül teljesített missziót bonyolították le.

A Salgótarjáni Kőszénbánya Rész­
vénytársulat népiskoláinak a történeté­
ben, ha egyszer ezt a nevet leírják, hogy
Keszthelyi József akkor a pontos te lel­
kiismeretes tanítónak a mintaképe fog
megelevenedni.
BOHÉM-REGŐ.
Égése nemzedékek kerültek ki a
keze alól
Pazar ruhában járni nem nehéz
Akár a kezdő ambiciózus fiatal tar
a lakkcipőhöz sem kell éles ész,
de vidám kedvvel, könnyű szívvel
nitót tekintjük, akár a tapasztalatokban
koplalni: bizony tudomány,
férfiul nézzük, munkásáhéélwa
naan volt, egy perc, amelyben pályavár
s fiam, ha egyszer megtanultad,
bőlcsebb vagy, mint egy vápbndunán. lazítását helyteJeadtatte, avagyaa egész

embert
kívánó
gondteljes hivatalát
unta volna.
Volt tanító, vezetőtanitó, igazgató­
tanító, a bányatársulati központi iskolá­
nak, valamint általában a bányatanügynek az irányítója is, azonban szerénysé­
gében és érzékeny lelkűidében mindig
csak* tanító volt Á címek és a megtisztelések nem idéztek elő nála nagyobb
örömöket
Kempis Tamásból rezgeti a szivé­
ben egy gondolat „Qvoties inter homines fűi semper minor homo reddii."
Osztatlan iskoláknál, Székvölgyön,
Somlóhegyen és Kotyházán egyedül a
természet által körülbástyázottan, családi
körben, szinte lebeletszerüen múltakéi a
munka lázas napjai, amelyekhez vigaszt a
gyümölcsös és méhes nyújtott
Valóban a nagy természet ismerete
és szeretete átalakítja érzelmi és erkölcsi
világunkat és megnemesiti gondolkodás
módunkat anélkül, hogy ez a nagy átvál­
tozás fáradságunkba lelki küzdelmünkbe
került volna...“
Különösen a méhek vonzották...
Öröme ott fokozódott, ott fakadt ott ke­
letkezett ha az iskola fárasztó légköré­
ből közéjük menekült
„Ezek az apró bogarak megszűrték
számtalanszor, de ez nem fájt annyira,
mint amikor az emberek csípték még a
nyelvükkel. “

előfizetője volt...
De nemcsak előfizetője, hanem dol­
gozó munkatársa is.
írói tevékenységének zenitjét, Er­
dély bércei között, Petrozsényben; „A
Petrozsény és Vidéke", A „Zsilvölgyi
Tudósító" „Erdélyi Tanügy", A Zsilvölgyi Tudósító Almanachja" (Naptára
1921-ben)
„Hunyadvármegyei Tanítók
közlönye" c. lapok, folyóiratok stb. mu­
tatják és ragyogtatják. De dolgozott a
helyi újságokba is. Tanügytársadalmi, szociálpedagogiai, egészségtani
etikai és
etnographiai cikkei, tanulmányai te könyvbirálatai jelentek meg.
Lantpengetöje, versirója, a tárcaro­
vat állandó munkatársa leim a Retyezát
tövében, épp ugy mint itt a Mátra alatt
s világított mint a fáklya, nemcsak a szuette poros iskolákban, de künn az élet­
ben is az Olvasókörökben, a Casinókban,
a Dalárdákban.
A vallás-erkölcsi és hazafias eszmék
amelyeket hazulról hozott (Tarnaőrsi), a
törökverő Dobó városában, Egerben ahol
tanulmányait végezte, lettek grámtkemények, amelyek azután az oláh bocskorosok inváziója alkalmával földönfutóvá,
hajléktalanná és hazátlanná tették.

Ez az intenció, ez a tudat késztette
a bányatanitókat arra, hogy Blanár Sán­
dor elnökükkel felkeressék a valetáló
visszavonult bajtársat akinek emlékét
nemcsak rideg anyaggal, de szivük őszinte
Idejött közénk...
megnyilatkozásaiból is iparkodtak kölcsö­
A tekintély rideg fagyos köpenye­
nösen feledhetetehiné tenni.
gébe sohsem burkolódzott A közvetlen­
S alá annyi ezer lélekben keltette ség melegségével emelt magához kicsi­
fel és fokozta a Mindenhatónak csodála­ nyeket, nagyokat A leereszkedés, kedé­
tos alkotásai iránt a szeretet már hosszas lyének melegsége, irói vénájából eredő
működésében is érezte a jó Isten kezé­ vágyakozó behatolása más lelki világába,
nek az áldását (a magam nevében külön adja meg a kulcsot ahhoz az esemény­
h hangsúlyozottan) kívánom, hogy kisérje hez is, amely életében szövődött s amely
a jövőben is még sokáig, hogy a min- drámai voltával, csaknem megsemmisí­
denség szeretetének a harmóniáját zavar­ tette volna életének minden értékét és
talanul szemlélhesse Rákóczy városában, minden szépségét, ha portréjából, múlt­
az ódon históriai atmoszféráju Szé- jából az oláhok alatti szenvedéseiből min­
den kétséget kizárólag ki nem tűnik,
csényben...
hogy szellemileg müveit, gazdaságilag vi­
Isten óvja, védje és vezérelje utóit rágzó, önálló nagy Magyarország volt
mi sóhajos ajakkal dudoljuk, hogy fáj a lelkének mindenkor az ideálja
szívünk Utánad.
Sok évvel ezelőtt Albertaknán, Bog­
lyason, majd Petrozsényben, Vulkánban
De épp ugy elhalkul a szavunk, te ismét ezen a vidéken Zagyvapálfalván
merengővé és múltba nézővé fesz a Tel­ tanitnttkünk amikor a másik búcsúzó kartársra
Egált életét a legnemesebb hivatás­
gondolunk v neki állítjuk fel a mementot
nak, az ifjúság tanításának szentelte. Meg­
amelybe sűrítjük az arcképét, az életét
érdemli, hogy nevét a mi népünk emlék­
és a tanítót egyéniségét...
könyvébe beleírjuk.
Néki is, meghatódottan nyújtunk
Hétfőn „Gyümölcsoltó Boldogaszkezet, amikor mégegyszer ideírjuk a
szony" napján kartársai s a Bányataninevét Bakó Lajos Érten veted... Isten
tók Egyesületének a bizottsága keresték
áldjon meg.
fel Az ünnepi szónok Blanár Sándor,
Kedves, szeretette méltó tára, jó aki a bagtyssaljai bányakerüfet népisko­
barát volt, aki értette a nemes élcet, a láinak az igazgató-tanítója volt, ifjúkori
jó tréfát s aki szives készséggel állott kollégájával szeretetteljesen üdvözölte.
rendelkezésére tehetsége szerint mind­
azoknak, kik hozzá fordultak segítségérti
Meghívó. A salgótarjáni Máv. se­
Azokból a fajta jellemekből való
volt amilyenekből sohaáenrjjulna sok a gédtisztek köre 1929 évi március 31-én,
Husvét vasárnapján esté 8 órai kezdet­
magyar hazának: nyílt, efl’enea, szóki­
tel a kör 30 éves fennállásának emlékére
mondó, férfias, a durvaságig azonban so­
arcképleleplezéssel és a kör műkedvelői
hasem ható mindhalálig őszinte.'
által előadandó színdarabbal egybekötött
Történelmi tanulmányaiból leszűrő­ műsoros estélyt rendez a kör összes he­
dött meggyőződése szabta meg politikai lyiségeiben. Színre kerül: A Harang című
és táraaaálmi felfogásának az irányát.
3' felvonásos színmű.
S miután tanítani tanulás nélkül le­
hetetlen, az önképzés nemes munkája
foglalta. Te szabad perceit
A pedagógiának, » népmSvdéo tegr
gyönyörűbb ágának a zenének, a. dal. és
éneklésnek egyre fejlődő, saélesbedő
színvonalán sohasem akart alul maradni.
... Sokat olvasott...
Tebetoégébsa. mérten, pértelfa a mar
ggar irodalmat, történtem^ Mdrafeá a

�A MUNKA

Salgótarján, 1929. márc. 30
A Magyar. Kir. Állami Rendőrség
Salgótarjáni Kapitánysága.
326/929 kig.

•

Felhívás.
Felhívom Salgótarján r. L város
azon lakóit, kik nem a salgótarjáni, ha­
nem más rendőrhatóságtól kapták a fegy­
vertartási és viselési engedélyüket, hogy
egy hónap alatt bármily napon délelőtt
8—1 óráig a rendőrkapitányság 37. számú
szobájában ezen ügyek előadójánál je­
lenjenek
fegyverükneknagy
nyilván
Egy meg,
nagya üzlethelyiség
rak­
tartásba
végettüzlethelyiség kiadó.
tárral és vétele
egy kisebb
Cím: Hangsúlyozom,
Krausz Jenő. hogy ezen intézke­
désem a fegyverek engedélyének jogha­
tályát
nem érinti. VARRÓGÉPEK
a SINGER
Salgótarján,
1929. március 18.! Méan
A LEGJOBBAK
Rendőrkapitányság.
Csak háziasszonyokat érdeklő
közlemények találhatók a Katholikus Há­
ziasszonyok Lapjában. Ez az elevenen
szerkesztett asszonyujság nemcsak a sü­
tés-főzés és hasznos tudnivalók tárháza,
hanem érdekes' háztartási közleményei
és mindenre kiterjedő, divat kézimunka,
stb.' rovatai révén a legkiválóbb női fo­
lyóirat. Kéthetenkint jelenik meg ez a
pompás újság és előfizetési jfa félévre
csak 2.50 pengő. Háziasszonyoknak nél­
külözhetetlen, egyetlen háziasszony asz­
taláról sem hiányozhat Levelezőlapom
kérésre ingyen küld mutatványszámot a
Katholikus Háziasszonyok Lapja Kiadóhi­
vatala, Budapest, Mária-ucca 7. sz.
Bútor elköltésé* végett olcsón
eladó 1 háló szoba kompiért, l ebédlő
konplett és rgv konyhiberendezés. Cim:
Henc Ferenc Mitranovák.
Az elmúlt evek statisztikái
alapján jelentős emelkedés várható
az ország, motorkerékpár állomá­
nyában. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy
az utóbbi évek folyamán, különösen az
utolsó két év alatt megkétszereződött az
elmúlt évek motorkerékpár állománya.
Ma már Magyarországon mintegy 8000
motorkerékpár van forgalomban, ami ha­
talmas növekedést mutat az 1927. évi
statisztikával szemben, melynek majdnem
mégegyszerese. A motorkerékpárt meg­
szokták. majd megszerették, ma pedig
egy *ácn fontos közlekedési és sport cikk,
melyet mindenki megszerezhet magának.
Az utolsó évek statisztikáinak ugrásszerű
emelkedése jogosan arra enged követ­
keztetni, hogy az idén a jelenlegi állo­
mány körülbelül 40—50 százalékkal fog
emelkedni, ami 3—4000 drb. motorke­
rékpárt jelent Az 1928-as statisztikát
szemlélve, megfigyelhetjük, hogy melyek
azok a gépek, melyeket a közönség leg­
szívesebben vásárol. Legtöbb lett eladva
a Puch gépekből, 536 drb. Utána a kö­
vetkező márkák sorakoznak számszerint
Méray 330, A.J.S. 231, Sarolea 129, In­
dián 125, Gilet és F.N. 119, Ariéi 118,
Rudge 113, Harley Davidson 104. A többi
gépekből 100 nál kevesebb lett eladva.
Legszebb eredményt a grazi Puch-gyár
fiókja érte el, honnan a forgalomba ke­
rült összes gépek ’/s-od része kerül ki,
pedig nem kevesebb, mint 104 féle gép
szerepel a statisztikában. A Puch-gyár
Európának egyik legrégibb s egyben, leg­
nagyobb szériákban dolgozó motorkerék­
pár gyára. Gyártmányaik nem csak Ausz­
triában és Magyarországon uralkodnak
minden gyártmányt felülmúlva, hanem
Francia, Olasz és Németországban is köz­
szereteteinek örvendenek, A Puch-gyár
tökéletesen megoldotta a strapaképes,
elpusztíthatatlan, gyors, kevés üzemfogyasztásu, leghosszabb túrákra is alkal­
mas és emellet olcsó motorkerékpár prob­
lémáját Ára a lehető legalacsonyabb,
melyet a nagy szériában való gyártással
tudtak elérni, magyar szempontból pedig
az a fontos, hogy nálunk ugyanannyiért
lehet megkapni a Puch gépet, mint gyár­
tási helyén Grazban. A gyár a közvetítő
kereskedelmet kikapcsolta és Magyaror­
szágon gyári áron, gyári fiókja révén
hozza forgalomba a gépeit Ezek azok az
okok, melyek a Puch-gyártmányokat olyan
népszerűvé tették a múltban és amelyek
fent fogják tartani a Puch hegemóniát a
jövőben is, mert a Puch-gyár tényleg
megoldotta a „Mindenki motorkerékpárja"
Problémáját

Hazafias ünnepségek.
(Folytatás.)
MANSz. f. hó 14-én este 6 órakor
a Kat Körben tartott nívós ünnepséget.
Horváth Károlyné költői szépségű beszé­
déből, férfias elszántság, ünnepi imádság
csendült ki. Nékám Licike kitűnő orgá­
numa, közismert szavaló művészete nagy
hatást ért el Nékám Istvánná magyaros
zamatu, kiváló zongorajátéka felvilla­
nyozta a hallgatóságot A kitűnő gyermek
szereplők közül Hunyár baba elragadóan
kedves volt A rendezésben Sztankovits
Jánosné, Hunyár Ádámné és dr. Tóth
Mátyás fáradoztak, nem hiába. Dr. Förster Kálmánnét (elnök) betegsége miatt
sajnálattal nélkülözte a közönség.
A városi kaszinó évi közgyűlése
után vacsora keretében ülte meg a nem­
zeti ünnepet. Prohászka Lajos polg. isk.
igazgató kiváló beszédben mutatott rá az
eszközökre, melyek nélkül a mának em­
bere nem állhatja meg helyét a dolgozó
munkálkodó társadalomban. A múltak
nagy eseményeiből a jelenre nagy fon­
tossággal biró tanulságokat dolgozta fel
igazi pedagógusi érzékkel és tudással. A
nagyhatású beszédet lelkes éljenzéssel
honorálták a nagy számban jelenlevő
tagok. — Majd Dr. Csengődy Lajos kö­
szöntötte Róth Flórist, a kaszinó elnökét
mire az elnök válaszolva jelölte meg az
irányt, melyen a kaszinónak haladnia keik
A Birsek gyárban 16-án a le­
venték nívós ünnepséget tartottak, mely­
nek kimagasló száma Horváth Géza gyárigazgató beszéde volt. A sok kiváló sza­
való közül különösen Horváth Lóránd
tűnt ki, közismert tehetségével. Militz,
Johann, Krajcsik szép hegcdüjátéka, Ré­
pás István, Vass Gábor, Markovics lev.
okt szavalata, a gyári vonószenekar és
dalárda irredenta számai az ünnepség
nívóját nagyban emelték.
Március 15-0 a vasúton. A hely­
beli vasutas társadalom L hó 16-án este
ünnepelte a március 15-iki ünnepet a máv
segédtiszti körben. A zsúfolásig telt te­
remben az egész vasutasság és a városi
vendégek előtt a segédtiszti kör műked­
velő gárdája adott elő hazafias számokat
Az ünnepi beszédet Körmöczi György
tanító mondotta szivbemarkoló szavakkal
ecsetelve a múlt tündöklő szépségét s a
jelen tennivalóit A műsorból kiemeljük
a vasutas dalárda nagyszerű szereplését,
akik több alkalmi darabon kívül a Kos­
suth indulót énekelték Vilezsál Antal kar­
nagy vezetésével. A többi számok is jók
és meghatók voltak: Ima a hazáért. Sza­
valta: Nyerges Árpád. Amerre a fecskék
járnak. Énekelte: Noszka Gizella. Talpra
magyar, Szavalta: Zachar Gyula. Magyar
lányok. Szavalta: Nagy Manci. Erdély
ország. Énekelte: Ulrick Borbála. Már
cius 15. Szavídta: Kakuszy Ilonka, Él az
Isten. Szavalta: Kelemen Irénke. Márciusi
ifjak. Szavalta: Borsody János. A kedves
ünnepség megrendezése jórészt Nagy
Géza elnököt dicséri.
Március 15-iki ünnepély a
helybeli polgári iskolában. Váro­
sunk polgári iskolája március 15-én jól
sikerűit hazafias ünnepélyt réndezett a
következő műsorral: 1. Magyar Hiszek­
egy, énekelte a tanulóifjúság. 2. Uj ta­
vaszt várunk, irta: Móra László, szavalta
Cserni Ilona IV. oszt, tanuló. 3. Haza­
fias ének, előadta a fiuisk. énekkar. 4.
Alkalmi beszéd, tartotta Krompaszky Jú­
lia tanárnő, 5. Szózat, énekelte az ifjúság.
6. Március 15-én. irta: Lampérth Géza,
szavalta Fessel Nándor IV. oszt tanuló.
7. Hazafias ének, előadta a leányiskola!
énekkar. 8. Ébresztő, irta Remrey György,
szavalta Galbács Ilona keresk. szaktan­
folyami növendék. 9. Himnusz, énekelte
az ifjúság.
Márc. 15. az SKB. társ. Vízvá­
lasztó telepén. Impozáns keretek közt
folyt le a márc. 15 i ünneplés a vízvá­
lasztói villamostelep elemi iskolájában
nagyszámú ünneplő közönség előtt. Az
ünnepély d. u. 5-kor kezdődött a Him­
nusz énnekkel. Schmidt Adám tanító igen
szemléletesen vázolta e napnak 81 év
előtti eseményét. S a jövőbe helyezett
reményével és buzdításával, ' valamint a
Trianon elleni és a Revízió zászlaja alatti
küzdelembe szinte beleragadta a hallgató
közönséget, mely a lendületes és tartal­
mas beszédet szűnni nem akaró tapssal
honorálta. Ezt követte az ifjúság „Szó­
zat" éneke. Majd a növendékek szava­
latai egy-egy kuruc és irredenta dallal
váltakozva következett Ezután a növen­
dékek Schmidt Adám tanító rendezésé­

ben Pásztor J. .1848. márc. 15." c. ifj.
színdarabot adták elő. eigen ötlete* szín­
padi rendezésben. A sxcbbnél-szcbb je­
lenetek, szavalatok és énekszámok, nem
egy szülőnek a szemébe csalták az in­
teger Magyarország reményének az öröm­
könnyét. A mélyen meghatott közönség a
.Nemzeti hiszekegy* utolsó akordjainak
elcsengése után egy szebb jövő reményé­
ben távozott.
A salgótarjáni községi ipsurostssnonciskola és a 11. körzeti áll. elemi
fiú- és leányiskola március 15-iki haza­
fias űnnpélye. A múlt hagyományaihoz
híven az idén is hazafias lelkesedéssel
ülte meg a Róm. Kath. Olvasókörben
a salgótarjáni községi iparos tanonciskola
és a II. körzeti áll. elemi iskola március
15-öt. A zsúfolásig megtelt nagyteremben
ott láttuk Salgótarján illusztris vézetőségét, az iparos és kereskedőit osztályt és
polgárságát. A hazafias ünnepély a 3
szólamu gyermekkar .Magyar Hiszek­
egyével* kezdődött, amelyet Fekete
Gyula
iparostanonciskolai tanító, áll.
elemi iskolai tanító vezetett. Utána Bartha
József 111. oszt, iparos tanonc szavalta el
nagy sikerrel Hangay Sándor .Üzenünk
nektek* cimü hazafias versét Paszternák
Ilonka, Arany János .Hazám leányai*
cimü költeményét szavalta el sikeresen.
Az ünnepi beszédet Nagy Antal iparis­
kolai szaktanító, áll. elemi iskolai tanító
mondta. Ünnepi beszéde a márciusi ese­
mények klasszikus felépítése volt, amely
mély érzést váltott ki a hallgatóságból.
Gáspár Ilona, Szegedi István .Kard lesz
a keresztfánk* cimü versét szavalta el
lendületes érzéssel. Utána Schunyál Fe­
renc IV. el. isk. tanuló szavalta el Vég­
vári .Búcsúzó vitézek* hazafias versét
Az ünnepély egyik legsikerültebb száma
Gáspár István U. o. ipariskolai tánonc
szavalata volt, aki Gyula diák .Magyar
Miatyánk* melodrámáját szavalta ei sziv­
bemarkoló drámai
erővel.
Zongorán
Schmeltzer Miklós ipariskolai tanitó ki­
sérte művészi készséggel. Utána Fekete
Gyula vezetésével a 3 szólamu gyermek­
kar énekelte .Kikel még a földből* ha­
zafias énekszámot. Majd Fazekas Rózsi
IV. el. isk. tanuló szavalta el Móra László
.Bem apó* cimü költeményét Utána
Molnár István V. el. o. -tan. Gyula-diák
.Az én tüzem* hazafias versét szavalta
el. A 3 szólamu gyermekkar Fekete Gyula
vezetésével irredenta énekeket dalolt
meglepő sikerrel. Azután Forgó Mária,
iparostanonc, Szegedi István .Napkelet*
cimü versét szavalta el mély érzéssel.
Majd Petőfi Sándor, ,R*b oroszlánját*
szavalta ei Molnár József 1L o. iparisko­
lai tanonc. Végül Pásztor József .A
tölgyfa* cimü egy felvonásos hazafias
színmüvét játszottak el az ipariskola nö­
vendékei. A hazafias ünnepély a Hymnus
dallamaival ért véget. Általános volt a
jelen levő, előkelő közönség véleménye,
hogy a községi iparostanonciskola és a
II. körzeti elemi fiú- és leányiskola ha­
zafias ünnepélye komoly, szép tartalmá­
val és készültségével egyike volt a leg­
sikerültebb hazafias ünnepélyeknek, ame­
lyeket Salgótarjánban az iskolák rendeztek.

Málnási Mária
természetes alkalikus sós savanyuviz
LEGJOBB GYÓGYSZER
köhögés és rekedtség eseteiben.'
Gyomorégést azonnal megszünteti!
Mindenütt kapható.

A salgótarjáni kir. járásbíróság mint
telekkönyvi hatóság.
2750/928. tk. szám.

Árverési-hirdetmény kivonat.
Godó Györgyné sz. Gyugyela Má­
ria végrehajtó, végrehajtást szenvedő el­
len indított végrehajtási ügyében a te­
lekkönyvi hatóság végrehajtási árverést
40 P tőkekövetelés és járulékai behaj­
tása végett a salgótarjáni kir járásbíró­
ság területén levő, Salgótarján városban
fekvő s a salgótarjáni 942 sz. tjkvben a
+ 3 sor 1173/59 (b) 1 b. a foglalt ház
és udvarból álló ingatlan végrehajtást
szenvedett nevén B. 5 alatt vezetett ré­
szére 1320 P 32 f kikiáltási árban, el­
rendelte.
Az árverést 1929 év április hó
25 napján délelőtt 10 órakor salgótarjáni
telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségé­
ben Vaskapu-utca 107 sz. 3 ajtó fogják
megtartani.
Az árverés alá kerülő ingatlan a

5 oldal

A salgótarjáni kir. járásbíróság, mint
telekkönyvi hatóságtól
1361/1929. tkvi szám.

Árverési póíhirdeíméfly.
A tkvi hatóság közhírré teszi, hogy
kikiáltási
ár felénél
áron­
Földes
Győző
mag- ésalacsonyabb
terménykereske
nem adható
delmi
r. t és ehcsatlakoztatott társai végrchajtatóknak
Salgótarjánvidéki
Az árverelni
szándékozók Kőszén
kötele­
bánya
r. t. végrehajtást
szenvedő
sek bánatpénzül
a kikiáltási
ár 10ellen
”/»-át
300
P, tőke ésvagy
jár. az
erejéig
vég
­
készpénzben,
1881. indított
LX. t-c.
42
rehajtási
az 1929. február
hó 20. napján
§-ában meghatározott
árfolyammal
számí­
527/1929.
tksz. alattértékpapirosban
kibocsátott árverési
tott óvadékképes
a ki­
hirdetménynek
a karancsberényi
288. sz.
küldöttnél letenni,
hogy a bánatpénznek
tjkvben
I. 1—
18. sorsz.
alatt foglalt
előleges Abírói
letétbe
helyezéséről
kiál­
végrehajtást
vezetett
lított letéti szenvedetett
elismervényt nevén
a kiküldöttnek
ház
és
ingatlanokra
68.609
P
kikiáltási
átadni és az árverési feltételeket aláírni
árban
tkvit-c.
hatóság
hivatalos
helyisé
(1881. aLX.
147, 150,
170. §§;
1908.­
gében
Vaskapu-utca
járásbirósági épület
LX. t-c.
21 §.)
földszint
évi április
hó 11.
Az 3.
akiajtó,
az 1929.
ingatlanért
a kikiáltási
napjára
d. e. 10. ígéretet
órájára tett
kitűzött
árve­
árnál magasabb
ha többet
rést
az senki
1881:LX.
c. 167.
§-a értelmé
ígérni
semt akar,
kötelesek
nyom­­
ben
Földhitelintézet
ban a aMagyar
kikiáltási
ár százalékavégrehaj
szerint­
tató
25.120 P. bánatpénzt
és 6000 USA
­
megállapított
az arany
általa dol
Ígért
lár
és járulékaiból
álló követelésé
­
ár tőke
ugyanannyi
százalékáig
kiegészíteni
nek
behajtása
is meg fogják
(1908.
XLI. 25. érdekében
§.)
tartant
Salgótarján, 1929. évi jan. 26.
Salgótarján, 1929. március 12-én.
Zelenka Ottó s. k. kir. jb. elnök.
Zelenka Ottó s. k. kir. jb. elnök.
A kiadmány hiteléül:
ACsömör
kiadmány
hiteléül.:
Mátyás
Csömör *. k.
telekkönyvvezető.
telekkönyvvezető.

�6 oldal

A MUNKA

napján d. e. 10 órakor a salgótarjáni tkvi és az árverési feltételeket aláírni (1881:LXhatóság hivatalos helyiségében Vaskapu­ t-c. 147., 150., 170., §-ok, 1908:LX t-o
utca járásbirósági épület fszt 3. sz. ajtó 21. §.)
fogják megtartani
Az aki az ingatlanért a kikiáltási
Az árverés alá kerülő ingatlan a árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
ígérni
senki sem akar, köteles nyomban
amelynek eddig Salgótarjánban és kikiáltási ár 2/3-ánál alacsonyabb áron
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla­
környékén föügynöksége nincs, keres nem adható eL
pított bánatpénzt az általa ígért ár ugyan­
megfelelő céget vagy urat, ki
Az árverelni szándékozók kötelesek annyi százalékáig kiegészíteni. (1908:XLL
Képviseletét elvállalná. _ bánatpénzül a kikiáltási ár 10“,.-át kész­ t-c. 25. g.)
pénzben, vagy az 1881:LX. L-c. 42. §-ban
Salgótarján, 1929. febr. 20. napján.
írásbeli ajánlatok: Budapest, főposta
meghatározott árfolyammal számított óva­
218. póstafiók alá küldendők.
Zelenka Ottó s. k. kir. jb. elnök.
dék képes értékpapirosokban a kiküldött­
A kiadmány hiteléül:
nél letenni, vagy a bánatpénznek előleCsömör s. k.
ges bírói letétbe helyezéséről kiállított
telekkönyvvezető.
letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni

Előkelő régi
biztosító intézet

Meghívó.

A

„Hangya“ Termelő, Értéke­
sítő és Fogyasztási Szövetkezet a
Magyar
Gazdaszövetség Szövetkezeti
Központja kötelekébe tartozó Salgótar­
jáni fogyasztási szövetkezet 1929. évi
árpilis hó 7*én, délelőtt 11 órakor az
acélgyári felvigyázó és munkás olvasó­
egylet dísztermében

évi rendes közgyűlést
tart, melyre a tagok ^z alapszabályok
24. §-a értelmében meghivatnak. Ha a
közgyűlés a megjelenő tagok csekély
száma miatt hatazozallan lenne, ugy a
közgyűlés 1929 áv április hó 14-én tog
megtartatni, mely — tekintet nélkül a
tagok számára — határozatképes lesz.
Napirend:
í. Múlt évi üzletcredmenyröl szóló jelen­
tések tárgyalása.
2. Zárszámadások megvizsgálása és fel­
mentvény megadása.
3. Mérleg megaliapitása. •
4. tiszta jövedelemről való rendelkezés.
5. Az igazgatóság kiegészítése.
5, Felügyelő bizottság választása.
8. Netaláni indítványok.
A felügyelő bizottság által meg­
vizsgált évi mérleg • bolt helyiségében
kifüggesztetett és mindenki által meg­
tekinthető.
Az Igaxgatóaág.
A salgótarjáni kir. járásbíróság, mint
telekkönyvi hatóságtól.
527/1929. sz.

Árverési hirdetmény-kivonat.
Földes Győző mag- és terményke­
reskedelmi r. t. végrehajtatónak Salgótarjánvidéki Kőszénbánya r. t. végrehajtást
szenvedő ellen indított végrehajtási ügyé­
ben a tkvi hatóság az újabb végrehajtási
ügyében a tkvi hatóság' az újabb végre­
hajtási árverést 300 P tőkekövetelés és
jár. behajtása végett a salgótarjáni kir.
járásbíróság területén levő Karancsberény
községben fekvő és a karancsberényi
288. sz. tjkvben A I. 1—17. sor. 763,
764, 765/b, 766/b, 767, 768, 769/e, 769/f,
770, 854, 857, 859, 867/e, 868/b, 870/e,
871, 872/c hrszámok alatt foglalt végre­
hajtást szenvedett nevén vezetett ház és
szántókból álló ingatlanokra a Magyar
Földhitelintézet jelzálogos hitelező által
az 1879:XXX. t-c. szerint ezen intézetre
kiterjesztett és az 1924:V. te. 3; §-ával
hatályában fentartott 1887:XXVL t-c.-ben
meghatározott kiváltságos ioga alapján
68609 P, azaz Hatvannyoícezerhatszázkilenc pengőben megállapított kikiáltási
árban mindazonáltal az ingatlanokra B.
1. alatt az 1920:XXXVI. t-c. 41. g-a
alapján feljegyzett megváltási eljárásnak
a 46. g-ában, illetve a 47800/1928. I. M.
n, rendelet 9. g-ában biztosított hatálya
fentartása mellett, elrendelte.
Az árverést 1929. évi április hó 11

Nyomatott Végh Kálmán könyvnyomdájában. — Salgótarján.

Salgótarján, 1929 márc. 30

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="1">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="1">
                <text>A Munka</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2">
                <text>hun</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3">
                <text>Társadalmi és politikai hetilap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="53056">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00146.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="53057">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_03_30.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53035">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53036">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53037">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53038">
              <text>1929-03-30</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53039">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="53040">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53041">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="53042">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53043">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390741&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="53044">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53045">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53046">
              <text>A Munka Lapkiadóvállalat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="53047">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53048">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53049">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53050">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53051">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="53052">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="53053">
              <text>Sport</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53054">
              <text>A Munka 7. évfolyam 13. szám (1929. március 30.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="53055">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="19">
      <name>A Munka Lapkiadóvállalat</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
    <tag tagId="4">
      <name>Sport</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
