https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/cfa384d8b9416bc8b24e201bc1a67f1b.jpg 3d99561f6932c260bcbcd388e62fa4f1 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3526a67344397b61e713a8334582e7bb.pdf 60080d1bbf22dbb34a37a7ebcfa2a154 PDF Text Text Felelelős szerkesztő és kiadó: AKözigazgatási MUNKA bizottsági ülés Szántay István TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Laptulajdonos: „A Muka” lapvállalat A vármegye villamosítás*. Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. Lapsánszky János. VII. évfolyam. 12 szám. Ára. 24 fillér Szabadságünnep és tüntetés. Salgótarján, 1929. március hó 23 alkalmat megragad, még a kegye­ letei ünnpiégeket is abból a célból hogy magának önzőén és elvakul­ tan, kizárólagosan pártérdekü ágitációt csináljon. A szociáldemokrata párt ilyen lépések után magára vessen s a nemzeti közvélemény irányában averzióval viseltetik s nem tekinti ezt a pártot a nemzet jövő* jének hivatott interpretálójául. A szoliáldemokrata párt Petőfi egyszerű pártagitációs eszközzé.' A Sándor szobra előtt vasárnap pa­ szociáldemokrata párt ezzel a tün­ rázs tüntetést rendezett. Évek hosz- tetéssel és az ünnepségen elhangzó bizonyságot szu sora óta a szociáldemokraták­ szónoklataival ismét nak nem jó ünnepnap a nemzet szolgáltatott arról, hogy nem akar nagy egyeteme jdtal ünnepelt már­ a nemzeti egység nagy kereteibe cius 15-ike, ők mindig szándékosan helyezkedni, ellenkezőleg minden kiszakítják magukat az ünneplő hangulatból s külön pártnappá akarják deklarálni a Petőfi-szobor előtt lezajló összejöveteleiket. t. Ezek az összejövetelek nem annyira * Avármegye villamosítsa. a múlt emlékeivel ölelkeznek, ha­ nem inkabbb egyszerűen az agitá­ Pályi Pál vármegyénk főispánjának ■első évében körülbelül Ó0—70 pengő ció* nap nívójára sülyednek s a elnöklete alatt f. hó 14-én közig, biz. megfizetéséről fog kelleni a vármegyének ülés volt, amelynek városunkat is erősen gondoskodni, amely a jelenlegi adóala­ szamdság nagy apostolának szobor érdeklő, a vármegye villamosítására vo­ pot tekintve körülbelül 2'/,% pótadónak talapzatát izgatásra és tüntetésre natkozó alispáni jelentését alábbiakban telel meg. használják fel, gondolván azt, hogy adjuk. Az áramfogyasztás évről-évre le­ így hatásosabban lehet az elégedet­ A Nógrád és Hont vármegye villa­ endő emelkedésével természetesen évrőllenséget szítani. Vasárnap is az tör­ mosítási r.-t. a két vármegyének a villa­ évre csökkenni tog á vármegye által fi­ tént a régi recept szerint. A már­ mosítása iránt újabb ajánlatot tett, amely zetendő összeg és a valószínűség számí­ tás szerint körülbelül 15. 16-ik évben ciusi nagy vívmányokkal a szónokok lényeges pontjaiban a következő: Kötelezi magát a r. társaság a két fog eléretni az az állapot, hogy a vár­ csak addig a pontig foglalkoztak, vármegye 102 községének állandó nap­ megye már nem fizet, sőt évről-évre amig azt a szociáldemokrata párt­ pali és éjjeli világitási és ipari árammal eme íkedő Összeghez jut. programmal össze tudták kapcsolni leendő ellátása céljából a szükséges be­ Ez a megoldási tervezet sok meg­ i le tudták szállítani a napi poli­ rendezéseknek saját költségén 5 év alatt beszélés, tanakodás és tárgyalás eredmé­ nye. És én ugy látom a helyzetet, hogy tika aktuális kérdéseihez. Kitűnt, leendő megépítésére. A coocessio 35 évre szól A primftr talán lehet még kedvezményeket elérni, hogy a szociáldemokrata párt való­ ságos tüntető különítményeket vo­ hálózat a r. társaság, a secconder hálózat de lényegesen jobb megoldást a jelen­ a vármegye, illetve a községek tulajdo­ legi pénzügyi viszonyok közt elérni nem nultatott fel, olyan különítményeket, nát képezi. A concessió lejárata után a lehet. A 102 község villamosításához melyek minden politikai gyűlésen vármegye a primőr hálózatot becsérté­ 4 500.000 pengő körüli tőkére van szük­ ség, ily nagy mobil tőke az országban megjelennek zavarkeltés céljából. kében megválthatja. Természetes, hogy a gyűlést ugy A r. társaság a világitási áramot kevés van, amiért is nincsen verseny a V5ke. között és a tőke csak akkor jön, rendezték meg. annak mozgatói, hektovattór&nként 10 fillérért, a közvilá­ ha biztos és piagas jövedelemre talál. hogy a tömeg összeütközésbe ke­ gítási áramot 8 fillérért, az ipari áramot Felvetődhet a kérdés, hogy ném legfeljebb 4 8 fillérért adja. rüljön a rendőrhatóságokkal. Az volna-e helyesebb várni, amig a gazda­ A r Uis.ság a világitási és közvi­ sági és pénzügyi helyzet javul, amikor utcai tüntetésbe beieheccelt tömeg lágítási ár.m 20°/e-át, az ipari áramnak nem riad vissza attól sem, hogy a 6°/o-át, amennyiben áramár hektovatton- olcsóbb lesz a pénz, amikor a viilamo nyugalom és rend őreit kővel do­ ként 3 fillérrel magasabb, 3% át, atneny- silás is olcsóbban megoldható lesz. De be fog-e következni és mikor balja meg csak azért, mert az hiva­ nyiben az áramár 3 fillérrel alacsonyabb fog bekövetkezni? Véleményem szerint tását teljesítve nem volt hajlandó de 2 fillérrel magasabb és l-5°/o t, ameny- ily bizonytalan javulásért, ily nagy fontos­ semmi tamultuózus rendzavarást nyiben az áramár 2 (illírrel alacsonyabb, ságú kulturális és közgazdasági akciót a vármegyének visszatéríti. szüntetni nem szabed. megengedni, Becsmérlő kiáltások Ennek ellenében a vármegye Amiért is azt tovább folytatom és hangzottak a rendőrség felé s él­ kötelezi magát évi 150.000 pengő fize­ remélem, hogy most már rövid időn be­ tették az országnak olyan sokat ártó tésére ugy, hogy az első 3 évben nem lül abban a helyzetben leszek, hogy az megszökött emigránsokat is. Az igy tartozik fizetni és az ezen időre eső ősz­ egész anyagot a törv. bizottság ele ter­ megrendezett utcai tüntetés köze­ szeget a concessió utolsó évében kamat­ jeszthetem. Bejelentem, hogy a kereskedelem­ pette felhangzottak az Internacio- mentesen fizetheti. Valószínűség számítások szerint a ügyi m. kir. minisztérium az utvámszenálé hangjai A szociáldemokrata villamosítás 4 ik esztendejében körülbe­ dési jogot engedélyezett, illetve a vár­ munkásság most sem tudta megta­ lül 80—90 ezer pengő lesz az az összeg, megyék erre vonatkozó határozatát vál­ gadni önmagát a pártvezetőség amely viszzatérités címén a vármegyének tozatlanul jóváhagyta. Baross József s. kjóvoltából. Szónokaik közül az egyik jut ugy, hogy a fizetési kötelezettség alispán. azt mondotta, hogy milyen jó, hogy ;______________________________________________________ _____ _____ Petőfi ma nem él, mert rá is alkal­ maznák az uj sajtónovellát. Imi aligha tudna Petőfi ma, mert hon­ nan szedné azt a sok tízezer pengő Közli: Prohászka Lajos igazgató. kauciót, ami szükséges itt, hogy valaki Írni tudjon. A demagógiának A vallás- és közoktatásügyi minisz­ val a nyelvekből a szóbeli vizsgálat előtt a kátéjába kellene iktatni ezt a ter 640 —05/106—1929. VI. szám alatt a írásbeli dolgozol is kell készíteni. A tanuló, akinek két Írásbeli dol­ polgáriskolai különbözeti és magánvizs­ szociáldemokrata frázist, mely az gálatokra vonatkozóan uj rendeletet adott gozata elégtelen, a különbözeti vizsgá­ irás kritériumául a pénzt jelöli meg ki. Ez az uj rendelet sósban eltér az latnak fél év múlva való megismétlésére pedig kétségtelen, hogy az íráshoz, eddig érvényben volt rendelkezésektől utasítandó ' s magánvizsgálatra nem bo­ a közvélemény tájékoztatásához a és ezért szükségesnek tartom, hogy an­ csátható. Természetesen különbözeti vizs­ legelemibb feltétel az igazságnak a nak legfőbb pontjait ismertessem a kö­ gálatot csak annak a magántanulónak kell tenni, aki a polg. iskolában reálgim­ keresése. Ez pedig a szociáldemok­ vetkezőkben. náziumi, reáliskolai, vagy gimnáziumi bi­ Rendes korban lévő tanulóknak rata sajtóból minaezideig hiányzik. zonyítvány alapján jelentkezik vizsgálatra Tudtuk, hogy a szociáldemokrata (vagyis azoknak, akik a törvényszabta A msgánzsgálatot tevő akár rendes pártsajtó az igazságnak megfelelően minimális életkornál legfeljebb két évvel korú, akár e kort meghaladott tanulók idősebbek), csak abban az esetben ad­ sohasem tudott Írni s nem is igen ható magánvizsgálat! engedély, he ál­ elbírásánál a rendes tanulókkal szemben erőltette magát azzal, hogy esemé­ landó lakhelyükön nincs polgári iskola. használt mértéket kell alkalmazni, ami nyeket, vagy politikai helyzetet a Ha állandó lakhelyükön nemüknek meg­ egyébként eddig is szabály volt. A nyelvekből a rendes tanulókkal valóságnak megfelelően állítson be. felelő polgári iskola van, engedély ma­ elvégzett olvasmányok anyaga a magán­ M indenekfelett, aki a közélet terré­ gánvizsgálatra csak abban az esetben tanulóktól is megkövetendő. A magán­ adható, ha azt különleges méltánylást tanuló az Írásbeli vizsgálat megkezdése numain mozog annak az igazságos­ érdemlő körülmények (például: hatósági nak kell írni s azok ellen, akik ezt orvosi ’ bizonyítvánnyal — 3—4 havi — előtt Írásban bemutatni tartozik olvasa fundamentálist nem tartják be, betegség, vagy nyilvános iskolába járás mányainak és a könyvnélkül tanult köl­ teményeknek és prózai részleteknek jegy­ igenis rendszabályokra .van szükség, akadályozó testi állapot, stb.) meg­ zékét Ha a bemutatott felsorolás nem hogy a közvélemény tájékoztatására okolná teszikielégíthető, a tanuló magánvizsgálatra hivatott sajtó ne acformálódhasaék A különbözeti vizsgálatok alkalmá­ nem bocsátható. Közigazgatási bizottsági ülés Polgariskolai magántanulók figyelmébe. A magánvizsgálat Írásbeli részére két délelőtt állapítandó meg. Az Írás­ beli vizsgálaton kidolgozandó feladatok tárgya és tanulóvizsgálatot tesz. Az írásbeli vizsgálatokat négy-öt nappal a szóbeli vizsgálat előtt kall megtartani. Az a magántanuló, akinek kettőnél több Írásbeli dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgálat nélkül osztályismétlésre uta­ sítandó. Az augusztus hó végén és kará­ csony táján tartott magánvizsgálatra en­ gedélyt nyert tanulók e tankerület nagy­ ságához és közlekedési viszonyaihoz ké­ pest legföljebb öt iskolához összpontositandók. A tanulók ilynemű benyomásá­ nál irányadó szempont az lesz, hogy az iskolák közlekedésileg könnyen megkö­ zelíthetők legyenek s a tanulókat az oda és visszautazás költségei ne nagyon terheljék. A magánvizsgálati engedély iránt legalább hat héttel előbb tehát julúu 15-ig, október 15-ig és május 1-ig kell folyamodni s a kérvények kizárólag a folyamodó lakása szerint illetékes iskola igazgatóságához nyújtandók be. A ké­ sőbb beérkező kérések orvosi bizonyít­ vánnyal igazolt betegség esetét kivéve, vagy a közvetlenül a tanfelügyelőhöz benyújtott kérvények tárgyalás nélkül visszaadandók a folyamodónak. Magánvizsgálati engedélyek ügyé­ ben folyamodványok a vallás- és köz­ oktatásügyi minisztériumhoz be nem nyújthatók s amennyiben mégis benyujlatnának, tárgyalás nélkül visszaküldetnek. A magánvizsgálatok engedélyezése ügyében a vármegyei kir. tanfelügyelő* ség az utolsó hatóság és az ily ügyek­ ben tett intézkedései ellen felebbezés sem adható be. A magántanulók javitóvizsgálatot csak a legközelebbi magánvizsgálatok határidejében tehetnek. Tehát november havában, vagy husvét táján ezentúl javilovusgaiat nem tehő. Ez a rendelet a folyó tanévre is mar életbe lépett. Hazafias ünnepségek, A Salgótarjáni Városi Leront* Egyoaiiiet az 1848. március 15-iki ese­ mények emlékére f. hó 17-én délután 5 órai kezdettel jól sikerült műsoros, haza­ fias ünnepséget rendezett a Róm. Kat Olvasókörben az alábbi műsorral, A Himnusz eléneklése után Csikány István szavalta el a „Talpra magyart*, melyet az ünnepi beszéd követett. Horváth Lászió városi tanácsnok, egyesületi elnök szép gondolatokkal foglalta össze az el­ múlt 81 év történetét, közben rámutatva arra a nagy feladatra, mely a mai ifjú nemzedékre, a leventékre vár. Hatásos beszéde kiváltotta hoszantartó taps után Adamecz Béla szaval el Ábrányi: „Már­ cius 15-én** c. versét, mely után „Hor­ váth Gábor „A tolvaj* cimü 1 felvonásos hazafias színmüve követkett. E kis színműben láttuk a levente apró örömei mellett azt a mély érzést, melyet az Amerikába távozó levente a hazai szent rög iránt érez. A szereplőknek (Duda L-, mint oktató, Sajbán R., Várady B., Kálmán 1., Gyetvay B., és Csikány 1„ mint leventék, köszönjük, hogy könnyeket csaltak szemeinkben, köszönjük, hogy a Haza imádatát szivünkben uj lángra gyújtották. A következő „Mária asszony panaszkodott** c. vers Gyula diáktól, melyet Gurazky Olguska szavalt el nagy hatással, majd Kovács Ali okt. helyettes a tőle már megszokott precíz művészet­ tel szavalta el Kis Menyhért „Magyar Miatyánkját.** Ábrányi Emii „Erős hit** c. versét Tőtös Miklós szavalta. A műsor legkiemelkedőbb száma következett most. Dr. Tóth Mátyás városi adótiszt „Fel­ támad Magyarország** c. irredenta drá­ máját kreálta ifi Patay István, Schmieder Sárika, Graca Rezső, Kovács Béla, Pa­ tay Gyula, Nemes Gábor, Gurazky Ob guska, több diák 4a oláh katona, Az ab �A MUNKA 3 oldal szorult tűvak ax arcokra kiült fájdalom • könnyező nemek, a nedvet zsebken­ dők, ax itt-ott felhangzó hangot xokaaó voltak ax igazi kifejezői annak, hogy a sxerzö mély gondolatokban gatdag drá­ máját a szereplők — kik először szere­ peitek drámai műben — nagyszerűen ol­ dották meg. Ax Erdélyben élő magyar ifjak lángoló hazaszeretete haláltmegvetö bátorsága domborodott ki a darabban, példaképül állítva a csonkahaza ifjainak. Majd megjelentek ax eszményi Hungária, kinek parancsára eltűnnek ax oláhok, ax ifjúságot pádig további kitartásra buz­ dítja. A közönség tapsorkánnal üdvö­ zölte a szerzőt és fejezte ki elismerő háláját a szereplőknek. Még mindenki a nedves zsebkendőt szorongatta, mikor Csikány József — kit e látvány megza­ vart — Gyula diák: .Repülj fehérga­ lamb** c. versét szavalta el, mely után Sajbán Rezső előadásában Csedli János „Magyarország sorsa** c. verse követke­ zett. Msjd tábortüzet varázsoltak a szín­ padra, mely mellett levente nótákat éne­ keltek a fiuk. ,Egy kis magyar fiúhoz** c. verset Gyula diáktól Kovács Béla szavalta el szépen, ezután élőkép követ­ kezett, melynek gondolata ax volt, hogy Hungária védelme alatt dolgozó leventék elpusztítják a trianoni határokat, (a tér­ képen lévő trianoni szégyenvonal men­ tén tűz égett végig) a Hiszekegy hangjai mellett. A számban és tartalomban gaz­ dag és változatos műsor összeállítása és az egyes számok betanításának és rendezésének oroszlán részét Fekete Gyula vezetőfőoktató végezte, kinek fá­ radságot nem ismerő hazafias munkálko­ dását, jó ízlését, szorgalmát és tenniakarását feljebbvalói is élénk figyelemmel kísérik. Minden idejének feláldozásával azon iparkodik oktató kartársaival egye­ temben, hogy a reájuk bízott ifjú lelke­ ket a hazaszeretet útjára vezesse. Ezen nemes törekvésében való szép haladást a megjelent notabilitások elismerték, de megáÜapitottuk azt is, h'ogy az a rétege városunkban, akiknek közvetlenül is haszna van a jólelkü leventéből ismét távolmaradásukkal hódoltak, a levente eszmének. Városi leventék, ne csügged­ jetek ezért, csak előre, tovább a kije­ lölt uton.1 A márchzsi nagy napok Exn- léka. Nyolcvanegyéves távlat után is épp oly frissen, eleven erővel ünepelték és fogják ünnepelni időtlen időkig. Szép koszorút alkotnak az ünnepélyek. Ezek­ ből egy-egy rózsát mégis ki-ki szakítunk a hírlap nélküli szécsényi járásból, amely­ nek vasútja és távirója stb. is csak itt ott van, márciusi ünnepélyek voltak Éle­ sen, Amáliaaknán nagyszerű színdarabbal Albert és Rauaknán, ahol a gyermekek részére is, valamint a felnőtteknek is külön-külön rendeztek hazafias üunepélyeket, gazdag műsorral áldoztak a nagy időknek Szintén az ibolya és hóvirág szépségével hatott a kishartyáni róm. kath. népiskolának szindarabbal egybe­ kötött márciusi szabadságünnepe. A helységek tanítói a hazaszetet magvetői mindenütt. Március 15-o Baglyaasdján. A traditiókhoz hiven a régi lénnyel ünne­ pelte meg a baglyasaljai Altiszti Olvasó­ kör és az Iparosok Olvasóköre március idusát f. hő 17-én a bányatiszti kaszinó dísztermében. A termet szorongásig meg­ töltötte a közönség, melynek soraiban ott látták a bányat^ep vezetőségét és sokakat a vidékről; Ajpnnepély a Him­ nusz eléneklésével kezdődött, melyet igen szép felkészültséggel az iparosok dalárdája adott elő Bender Károly ig. tanító vezetésével. Majd Réfi László főgimnázium! tanár lépett a közönség elé s mindvégig lebilincselő, mély gon­ dolatokban gazdag nagyon szép ünnepi beszédben méltatta n nap jelentőségét. Dobos Gyula Petőfi .Nemzeti d*lál“ szavalta el mély érzéssel. Az iparosda­ lárda a .Honfi dalt** adta elő precíz szép betanulásban. A három Zsigmond testvér nagyon kedves együttesben szebbnél-szebb magyar dalokat énekelt a kö­ zönség folyton megújuló tapsai közepette. Tussay- bácsi nagy lelkesedéssel igen szépen felépitett záróbeszéddel emelte az ünnep fényét, utána pedig a bánya­ munkás xanekar Kossuth-nótákat adott elő. Majd Gyula diák .Panaszkodnak a magyar szelek** c. egyfelvonásos színmü­ vét adták elő óriási hatást váltva a lel­ kes közönségből, akik szűnni nemakaró tapssal jutalmazták a kitűnő szereplőket, •kik közűi külön is fel kell említeni pohos Gyulát lógust Kosaik Anxclma szavalta el a nála megszokott bájjal és kitűnő techni­ kával s a gyönyörű szavaltot bájosan kísérte Bender Karoly müvésű zongora játéka. A közönség percekig tapsolta a művészi szép előadást, mely után a Hí axekegyet énekelte még cl az iparos da­ lárda. A rendezés nehéz és hálátlan mun­ káját fáradságot nem ismerve Kosaik Ist­ ván a kör alelnöke vállalta és oldotta meg a régi tradíciókhoz hiven s a lelkes közönség még sokáig együtt maradt a körben illetve a kaszinóban az elő­ adás után. (Jövő számunkban folytatjuk.) Képviselőtestületi közgyűlés. F. hó 20-án nagy számban jöttek össze a városháza tanácstermében a vá­ rosatyák, akiket nem riasztott el a 39 pontból álló tárgysorozat A polgármester d. u. 3 órakor a Hi­ szekegy szavaival nyitja meg a közgyű­ lést. Koós Mihály főjegyző olvassa fel ezután a polgármesteri jelentéseket, mely­ nek kezdetén a hirtelen elhalt Eisele Gusztáv gyárigazgatóról emlékezik meg, mint városunk kimagasló, nagy tudásu egyéniségéről. Majd Wágner Rezső bányaigazgató­ nak a kormányzó által bányaügyi taná­ csossá történt kinevezését jelenti be a közgyűlésnek, mely meleg ünneplésben részesítette a közgyűlésen jelen volt ta­ nácsost. Több közérdekű bejelentés után a polgármester olvasta fel beszámolóját a város utolsó négy évi közigazgatási és közállapotairól és városfejlesztési programmjáról. Az a nagy koncepciójú munka domborodott ki ezen mindvégig érdekes jelentésből, melyet a városi tanáccsal élén a polgármester fejt ki ezen elhanya­ golt, de nagy jelentőségű város fejlesz­ tése érdekében. A képviselőtestület részé­ ről Szentbe László kormánytanácsos, pa­ lackgyári igazgató a nagy tapssal foga­ dott beszámoló után a következő elis­ merő szavakat intézte a közgyűléshez: Tisztelt Képviselőtestületi Közgyűlési Városuk életének utolsó 4 évében előfordult eseményeket a város fokozatos fejlődését, képviselőtestületi tagsági mi­ nőségűnkből folyó kötelességből állandó élénk figyelemmel kisértük. Az elért fej­ lődést célzó és eredményező polgármes­ teri intézkedések a mi hozzájárulásunkkal váltak valóra a Így az elmúlt 4 év ese­ ményei ’ egyes részletekben ismeretesek voltak előttünk. A polgármester ur által A Munká­ ban közreadott tömör össefoglalás lehe­ tővé tette nekünk, hogy a 4 év esemé­ nyeit összefüggő egységes láncolatban vonultassuk el lelki szemeink előtt és én meg vagyok győződve arról, hogy ebből az összefoglalásból a tekintetes képvise­ lőtestületi közgyűlés tagjai egyforma megelégedéssel konstatálhatták azt, hogy a polgármester vezetése alatt az ő és az őt támogató és vele együtt dolgozó ta­ nács munkájának eredményeképpen, is­ mét egy tekintélyes elválasztó távolságot sikerűit beiktatni városunk mai állapota és a polgármesteri jelentésben is említett valamikori keserves fairünk a .piszkos fészek** fogalma közé. A polgármester által most felolva­ sott hat esztendőre szóló programmot, érdeklődéssel és reménységgel hallgattuk. A város képviselőtestületének alkalma lesz az egyes évekre szóló költségvetési előirányzatok letárgyalásánál a fejlesztési programra egyes részleteivel érdemben foglalkozni, igy a most előterjesztett program határozat tárgyát nem képez­ heti. A nagyszabású, fontos célkitűzések­ ben gazdag programot azonban oly ér­ deklődésekkel hallgattuk mindnyájan, hogy azt hiszem a tisztelt Közgyűlés egy­ forma érzelmeinek adott kifejezést akkor, amikor a magam részéről azt indítványo­ zom, hogy a beszámolóhoz hasonlóan, a most felolvasott programot is jelentesse meg a polgármester A Munkában, hogy azt újra átolvasva, végiggodolhassufa vá­ rosunknak nagy vonalakban, szeretettel, de gondos, józan mérlegeléssel is megter­ vezett legközelebbi jövőjét. Azt mondtam — reménykedve hall­ gattuk a polgármester által nyújtott prog­ rammot. Iganl bizakodva, reménykedve hallgattuk. Reménykedésünket három horgonyhoz kötjük- Első horgonyunk a a jó Isteni Az isteni Gondviseléstől re­ reméljük, hogy • programra megvalósí­ és Filó Andrást. Ax epi­ tása érdekében la m elkövetkező 6 tttr teudobben a város polgárainak és a va­ rosban dolgozó vállalatoknak sorsát a jövedelmi lehetőségeit olyanra szabja, hogy a fejlesztési programmot szivünk érzésének megfelelőleg támogathassák. Második horgonyunk a kormány tá­ mogatása. Reméljük és bízva bízunk benne, hogy ezt a támogatást Képviselő urunk lelkes segítségével a jövőben is, az eddig élvezett és hálásan fogadott mértékben fogjuk tapasztalni. Harmadik horgonyunk ax a polgár­ mesteri programúiban is érintett köteles gondosság és gondos óvatosság, mellyel a polgármester és a vezetése alatt álló tanács a programra egyes pontjait vá­ rosunk javára és a mindenkori gazdasági viszonyokkal bölcsen számolva, fokrólfokia teljesedésbe fogja vinni. Adja a jóságos Isten, hogy mind a három horgony erősen álljon és az utó­ daink érdekében hozzájuk kötött leményék valóra is válhassanak. Indítványozom, hogy az elmúlt 4 év eredményeiért fejezze ki a Város Képvi­ selőtestülete a Polgármester és az öt munkájában támogató Tanács iránt jegy­ zőkönyvi elismerését, az előterjesztett nagyszabású programra megvalósításához pedig helyezze kilátásba legteljesebb tá­ mogatását. Kérem inditvánnysim elfogadásátl Egyhangú helyeslés után a tárgyso­ rozat többi pontjainak tárgyalására tért át a közgyűlés. Múlt számunkban részletesen közöl­ tük az egyes pontokat, melyek közül élénkebb vitát provokált a csatornázási ügy, illetve a város hozzájárulási százalé­ kának megállapítása. A háztulajdonosok 25 százalékban viselik a költségeket. Gaál János a Menház utcai átjárónál levő eme­ letes házára újabb befejezési terminust kapott .— Lakbérleti és csatornázási sza­ bályrendelet, melynek fontosabb pontjait lapunkban közölni fogjuk. — A kötelező ravatalozás és a megfelelő helyiség épí­ tése. — Gyermekjátszótér létesítése a tenniszpálya mellett — Több tanácstag bejelentése, számadások előterjesztése stb. után a közgyűlés este 6 órakor ért véget Hírek és különfélék Ax istentiszteletek rendje a kathoiikus templomban a xuzgykét folyamául. Nagypéntek kivételével min­ dennapos gyóntatás reggel 6 órától. Hét­ tön, kedden, szerdán az. misék reggel 7 órakor. Zöldcsütörtökön és nagypénteken a sz. misék reggel 9 órakor kezdődnek. Nagyszombaton reggel 7 órakor tüzszentéléi, utána vizszentelés este 6 órakor pedig feltámadási körmenet lesz. A hús­ véti ünnepek folyamán ax istentisztele­ tek a szokott utódon s időben lesznekmegtartva. ünnepi istentiszteletek ax evangélikus templomban. Nagypén­ teken reggel 8 órakor az urszentvacsorájának tót nyelven való kiszolgáltatása. 10. órakor istentisztelet. 11 órakor az ur szentasztalának megtérítése és magyar nyelven való kiszolgáltatása. Délután 5 órakor Jézus szenvedéseinek felolvasása (passió ) Husvét ünnepén: 1. nap. D. e. 10. órakor istentisztelet. 11. urvacsoraosxtás* D. u 5. órakor istentisztelet Ugyané napon Zagyvapáitalván d. e. 8. órakor úrvacsora. 9. o. istentisztelet. Husvét II. ünnepén d. e. 10. órakor istentisztelet Karancsságon és úrvacsora osztás. D. u. 5. Salgótarjánban istentisztelet. Húsvéti istentisztelet * ref. templomban. Viragvasarnap d. u. 3 óra­ Salgótarján 1929. márc. 23 R. T. Igazgatóságának, amikor is dr. Förster Kálmán polgármester a kormány, il­ letve a főispán képviseletében átnyújtotta Wágner Rezső bányaigazgatónak a m. kir bányaügyi tanácsosi kitüntetés dekrétu­ mát. Pontban 11 órakor érkezett a PólSármester dr. Varga Kálmán és dr. Istók srna kíséretében, akiket a márj egybe­ gyűlt tisztikar élén Roth Flóris bányaügyi főtanácsos fogadott. Majd a tanácste­ rembe vonultak, ahol néhány perc múlva Bérczy Sándor bányaügyi tanácsos és Schlattner Károly jószágigazgató kíséreté­ ben harsány éljenzés közepette megjelent az ünnepelt. A „Hiszekegy** elmondása u'.án dr. FÖrster Kálmán szívhez szóló kedves szavakban üdvözölte Wágner ta­ nácsost kitüntetése alkalmából és átnyúj­ totta a kinevezési okmányt, majd Róth Flóris bányaigazgató mint hivatalfőnök tolmácsolta a kollégák legmelegebb sze­ rencse kivánatait, kiemelve a magas kitün­ tetés fontosságát, mely ezúttal egy érde­ mekben gazdag férfiút ért. A nagy tet­ széssel fogadott beszédek után mélyen meghatódva mondott köszönetét az ün­ nepelt, aki kiemelte beszédében, hogy mindig jó barát és jó kolléga akar és fog maradni. Az üdvözlések után az egy­ begyűltek átvonultak a bányatiszti kaszi­ nóba, ahol a díszteremben a tiszti asszo­ nyok üdvözölték, élükön Moticska Nándornéval az uj tanácsost s egy gyönyörű, tu­ lipánokkal díszített kosarat nyújtottak át neki. Majd valamennyien egy kedves és kedélyes tízóraira ültek össze, mely bizony a késői ebéd időbe belenyúlt s melyen ősi bányász szokások szerint egymás után csendültek fel a szebb­ nél szebb bányász dalok. Kinevezőn. Ritka és lélekemelő ünnepség színhelye volt csütörtökön a nagybátonyi szénbánya tiszti 'kaszinója. Mint ismeretes, a Kónnányzó Bortnyák István bányaigazgatót, m. kir, bányata­ nácsosi címmel tüntette ki, mely okiratot Hevesvármegye közélete e jelentős egyéniségének kezeihez dr. Hedry Lőrinc, Hevesvármegye főispánja, Okolicsányi Imre alispán, dr. Holics Endre salgótar­ jáni bányakapitány, dr. Kékessy Dezső Miklóssy Aladár, dr. Gyürky Imre főszol­ gabírók és Magnin Elek dr. főispáni tit* kár, valamint a községi hatóságok a bá­ nya tisztikara, az altisztek és munkások küldöttségének jelenlétében ragyogó szó­ noki beszéd kíséretében, személyesen nyújtotta át az ünnepeltnek. A főispán beszédében különösen hangsúlyozta, hogy ezen aktusnak a megszokottnál is dísze­ sebb keretekben történését az ünnepelt kiváló egyénisége, hatalmas elméje, pá­ ratlan akaratereje involválja, aki amellett, hogy rövid pár év alatt egy jelentektelen kis szürke községben orszagosoevü, im­ pozáns ipartelepet varázsolt elő és mind­ ezen gigászi munkája mellett, amellyel mindenki bámulatának spontán kifejezé­ sét vívta ki, még a vármegye közügyei részére is tud, mégpedig hathatós, nagyértékű ténykedésre is időt szentelni. A főispán lendületes beszéde után Kecsey Mihály a község vezető jegyzője, mint a község nagy fejlesztőjét üdvözölte az ün­ nepeltet, aki szerénységében impozáns válaszában odautalt, hogy hazánkat csak a fáradhatatlan munka tudja újra naggyá tenni. Ezután ünnepi ebed következett, mely alkalommal az elhangzott pohárkö­ szöntők közül ki kell emelnünk dr. Hoiics Endre bányakapilány irodalmi értékű, klasszikus veretű szónoklatát, amely e na* pót bosszú időkre emlékezetessé tette a résztvevőknek, majd a tisztviselők és mun­ kások emlékeztek meg meleg szeretettel és hálával rajongott főnökükről. HsdálozAs. Vezér János helybeli áll, rendőrségi detektív 40 éves korában Budapesten elhunyt. Holttetemét felesége hazahozatta s 20-án temették el nagy részvét mellett. 5 apró gyermeke maradt, akiknek látása a temetésen megjelent gyászoló közönséget mélyen meghatotta s elhatározták, hogy valami módon segít­ ségére siet a társadalom a szegény öz­ vegynek. Vezér János hosszú időt töltött a háborúban. Temetésén az államrendörBensőséges sneleg ünnepe volt ség csaknem teljes számban jélent meg kor. Nagy pénteken d. u. 3 órakor. Hus­ vét első napján d. e, 9 orakor Kisterenyén Úrvacsora osztással. Husvét másod­ napján, hétfőn helyben az evangélikus templomban d. e. 10 órakor Úrvacsora osztással egybekötve. Eljegyzés. Mrász Jucikét, Mrász József társulati igazgató tanító bájos leáányát f. hó 17-én eljegyezte Vitessél Fe­ renc műszaki tisztviselő. csütörtökön • Salgótarjáni Kőasénbánya Dr* Pitta Llpőt randörfőtanáósoesal élléu. �3 oldal A MUNKA Salgótarján, 1929. márc. 23 A polgármesteri jelentés folytatása. Programm: Mielőtt a program részleteire Áttér­ nék, legyen szabad rámutatnom arra a körülményre, mely legnagyobb akadá­ lya a beruházási programm szokásos és helyes megoldásának és ez a mi szegény országunk és általában a világpiac szo­ morú gazdasági és pénzügyi helyzete. Akármilyen nagyobb létesítményről, mondjuk vízvezetékről, csatornázásról, utcaburkolásról stb. is van szó, minden ilyen közmű létesítésénél, melynek élet tartama több mint 2q—30 év, méltányos és helyes, hogy a beruházások terhét ne viselje a város adófizető polgársága 1—2 esetleg 5—6 év alatt, hanem, hogy eze­ ket a terheket 1—2 generáció vállalja azon egyszerű oknál fogva, mert generá­ ciók élvezik a közmüvek létesítéséből származó előnyöket A várossá történt átalakulás óta sok olyan intézmény létesítése vált volna máris lehetségessé, ha a város ezen nor­ mális utón tudta volna a szükséges be­ ruházásokat finanszírozni Csakhogy — mint mindnyájan tudjuk — ez most nem lehetséges azért, mert a pénz drága. Poprádi polgármesterkedésem idején a város nagyobb kölcsönt vett fel, — ugy emlékszem, — 96-os árfolyammal 4’2 “/o-os annuitás mellett 50 évre a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál Ma még egyszer oly súlyos feltételek mellett sem vehető fel a kölcsön s igy maga a kor­ mány is ugy irányítja a városokat és egyéb önkormányzat1 szerveket, hogy belföldi hosszúlejáratú kölcsönök felvéte­ lét mellőzzék.. Valami csekély lehetőség kínálkozott külföldi kölcsön felvételére, de egyrészt ez is túlságos drága volt, másrészt állampolitikai szempontból nem tartja kívánatosnak a pénzügyi kormány túl sok külföldi pénznek az országba való beözönlését i Szóval hosszúlejáratú kölcsön fel­ vételére a beruházási programmot végre­ hajtani nem lehet Égy, hogy ugy mondjam, szeré­ nyebb módja a pénzkölcsön igénybevé­ telének az, hogy a város egy munkála­ tot elkészített és azt 5 évi részletben fi­ zeti ki Ilyen Ajánlatunk nekünk is van, ilyen módon több város emelt a közel­ múltban közmüveket és ezen a nyomo'n indult meg a mi városunk tanácsa is, mikor beruházási programmomat néhány hónappal ezelőtt tárgyalás alapjává tettem. Gondos számítások azonban itt is azt eredményezték, hogy a kamat túlsá­ gosan nagy tételt jelentett volna. Ha L i. a legközelebbi évnek feladatait a f. év­ ben hajtaná végre a város és azok tő­ keösszege csak egy millió pengőt tenne ki, akkor a város ugyan már azonnal élvezné a létesítményekkel járó előnyö­ ket, miután azonban a vállalkozók a fo­ ganatosított munkák értéke után 10u/o kamatot számítanak fel, a városnak 5 év alatt kamat címén kb. 200.000 pengőt kellene fizetnie és akkor önként felvető­ dik a gondolat, nem célszerübb-e a terv­ bevett munkálatokat fokozatosan 5 év alatt végrehajtani, a várost a kamattéte­ lektől megkímélni, helyesebben a ka­ matra szánt összeget is valami munká­ latba befektetni, természetesen azonban megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a fejlődés lassúbb lesz és sok súlyos mizéria még néhány évig megmarad. így jutottunk el ahhoz a módhoz, melynek alapján a legközebbi 6 évi prog­ rammot előterjeszteni óhajtom. Ennek a módnak a fenti kamatmegtakarításon kí­ vül még két előnye is van. Az egyik az, hogy a munkálatok lassabban kerülnek kivitelre és igy azok administrációja gondosabb lehet, a másik pedig az, Rogy a várost egyik másik jövedelmi for­ rásának váratlan kiapadása esetén nem érhetik meglepetések a fedezet tekin­ tetében. A lentebb részletezendő 6 évi be­ ruházási programmra vonatkozólag min­ denekelőtt elő kell adnom, hogy ez tá­ volról sem foglalja magában, — a Salgó­ tarjánban megoldást igénylő összes fel­ adatokat. Hiszen el sem képzelhető, hogy ilyen óriási elhanyagoltság mellett, mely városunkat —• modhatnám megbélyegzi 6 év alatt, kölcsön igénybevétele nélkül Fel fogom ugyan sorolni azon ten­ nivalókat is, melyek megítélésem szerint a város feladatát képezik, de ezekkel csak vázlatosan fogok foglalkozni azért, mert a lekötött legközelebbi 6 év után könnyen változás is állhat be, az egyes megoldásra váró feladatok mikéntjében és sorrendjében és igy ezen munkálatok részletezését időelőttinck tartom, más­ részt pedig polgártársaim érdeklődését inkább a közeljövőben megvalósítandó programpontok részletei számára szeret­ ném lekötni Egy kérdésre azonban kénytelen vagyok részletesebben kitérni, annak da­ cára, hogy ezt a 6 évi programba nem vettem fel, mert ez fontosságánál és az e tekintetben foganatosított előmunkála­ toknál fogva feltétlenül tárgyalást és döntést igényel és ez a vízvezeték kérdése. Vixvezetálc. Évek óta folytak a tárgyalások és megbeszélések a tekintetben, van-e mód arra, hogy Salgótarján városa egészséges ivóvízzel elláttassék. Bár sokan voltak, kik azt mondották, hogy ezzel az üggyel foglalkozni nem érdemes, én mégis több előterjesztést tettem a képviselőtestület­ nek, arra nézve, hogy — ha mást nem is teszünk, — annyit mindenesetre álla­ pítsunk meg és pedig szakszerű kutatá­ sok nyomán és pozitív alapon, lehet-e Salgótarjánban, vagy környékén elegendő mennyiségű jó vizet termelni. Következő kérdés legyen és lett immár az, hogy ezen előfeltételek létezése esetén a víz­ vezeték építése jelenleg sürgősen és elodázhatatlanul szükséges-e és bir-e a vá­ ros, birnak-e a háztulajdonosok és lakók olyan anyagi erővel, hogy a vízvezeték létesítésével járó terheket elbírják. Amint tudni méltóztatnak, a város a népjóléti m. kir. minisztérium műszaki osztályának szakszerű vezetésével hoszszas és költséges kutatásokat végzett ez irányban először Vadaskert mellett, az­ után pedig Somoskőújfalu határában Gedőcz puszta mellett Az átfúrt földréteg minőségének szakszerű megállapítása, próbakutak építése, heteken át tartó próbaszivattyuzás és az adatok összehason­ lítása után a népjóléti minisztérium el­ készült szakvéleményével, mely 1928. évi. julius 25-én érkezett a városhoz és 8876. sz alatt iktatva a város irattárá­ ban rendelkezésre álL Itt meg kell jegyeznem azt, hogy Vass őexcellenciája a vizkutatásnak nemcsak szellemi vezetését vállalta mű­ szaki osztálya utján, de az elmúlt évben vízkutatási költségek megtérítése címén 48.000 pengőt is kiutalt a város részére és ezzel mélységes hálára kötelezte a város közönségét Az említett miniszteri szakvélemény szerint tehát megállapítást nyert, hogy a salgótarjáni vízvezeték létesítésére napi 1200 köbméter ivóvíz rendelkezésére áll, vagyis a vízzel ellátott acélgyári lakos­ ság igényeinek leszámításával, 12.000 lé­ lek részére személyenként és naponként 100 liter egészséges víz termelhető, — ha a város, vagy annak lakossága a vízveze­ ték létesítésével és üzemben tartásával járó kiadásokat fedezni képes. Az e tárgyban tartott több előértekezleten az a határozott vélemény ala­ kult “ki, hogy a város mint illyen a mint­ egy 1,200.000 pengőt jelentő kiadás vi­ selésére egyéb égetően sürgős feladatok megoldása miatt képtelen, a vízmű léte­ sítésére államsegély, vagy kamatmentes kölcsön kieszközlése, — országgyűlési képviselőnk szives közvetítésével beszer­ zett információim szerint, — teljesen le­ hetetlen, a háztulajdonosok és lakók az egyéb súlyos közterhek mellett a magas vizdíjak fizetésére, — anyagi tönkretéte­ lük mellett — nem kötelezhetők, előnyös hosszú lejáratú kölcsön felvételére a kö­ zeljövőben kilátás nincsen s igy — bár elhiheti nekem a tisztelt kénviselőtestület, hogy nagyon nehezen — kénytelen vol­ tam a közgyűlésnek olyan előterjesztést tenni, hogy a vízvezeték létesítése egye­ lőre meliőztessék, annyival is inkább, mert a víz minősége városunkban még nem olyan rossz, Rogy közegészségi te­ kintetek parancsolólag követelnék a víz­ vezeték azonnali megépítését Annyit az államilag hathatósan se­ modern külsőt tudótok neki kfertM gélyezett előmunkálatokkal azonban min­ denesetre sikerült megállapítanunk, hogy vizünk van s igy sok költséget és tanul­ mányt fog e kérdésben a város megtaka­ ríthatni akkor, ha a viszonyok ugy ala­ kulnak, hogy a vízvezeték létesítésére anyagi fedezetünk lesz. Én pedig merem remélni, hogy 6—8, legfeljebb 10 év múlva, mikor a város a többi sürgős beruházásokkal elkészül, mód lesz arra, hogy a vízvezeték megépitessék. Ezek után legyen szabad áttérnem arra a városi beruházási programmra, me­ lyet 1929—1934 év végéig kivihetőnek tartok 6 évi programúm 1929. évben: Csatorna a Fűleki és Fő u. és vásártéren 140.000 P Víztelenítés a Kassai soron 10.000 „ Kassai sor kövezése az Ipartes­ tület és uszoda között 90.000 „ Újtelep útjainak makadamirozása a Székely és Vaskapu utcák kövezése ' 140.000 „ Temető rendezés és ravata­ lozó ház 30.000 „ Közkutak a Somlyó u. és Szilárdy telepen 10.000 „ összesen: 420.000 P 1930. évben: Maradvány 1929-ről 70.000 P Aszfaltjárda a Fő-utcán a Zagy­ varakodó és polgári iskola közöttt 100.000 „ Fűleki utca és Fő utca egyéb járdáinak átalakítása 20.000 „ Aszfaltjárda a Kassai soron 30.000 „ Aszfaltjárda az Újtelepen 70.000 „ Salakjárdák az Újtelepen 10.000 „ összesen: 1931. évben: 300.000 P ket a köteles óvatosság vezetett, de ter­ mészetesen nem adtuk magunkat oda azon pesszimisztikus lehetőségek gondolatának sem, hogy el iog hagyni minket a jó Is­ ten, a kormány és minden más támoga­ tónk. Hogy pedig az első évben 350.000 pengőt, a második évben pedig 250.000 pengőt vettünk fedezetként számításba, annak magyarázata az, hogy az elmúlt évekről 7U.000 pengő megtakarított tőke áll rendelkezésünkre s hogy a folyó éa jövő év bevételei reálisabbal vehetők számításunk alapjául, mint ai azután el­ jövendő évek bevételei. E kérdésnél csak azt akarom mkt megjegyezni, hogy a háztulajdonosok által fizetendő járda, csátornázási és bur­ kolási járulék címén várható tetemes be­ vételt beruházási fedezetül nem állítottuk be, ezek az összegek kívánatos Útifűd­ ként szerepelnek a könnyen előforduló kiadások szükségessé válható ellensúlyo­ zásánál. Most pedig szives engedelmükkel főbb vonatkozásokban részletezni szeret­ ném a fentebb közölt és 6 következő évre terjedő beruházási programmot A vízvezeték létesítésén kívül a két legfőbb kérdés, mely sürgős megol­ dásra vár: a Fő-utca rendezése és az uj városrész rendezése. Mindkettőnek je­ lenlegi állapota tarthatatlan. Az isteni Gondviselés kegyéből és szeretett képviselőnk fáradságot nem is­ merő utánjárása folytán reményünk van arra, hogy a laktanyától a nagyállomá­ sig terjedő útszakasz kockakővel fog Idburkoltatni és pedig az állam költségén. Az e tárgyban legutóbb érkezett miniszteri leiratot bátor vagyok teljes szövegé­ ben az alábbiakban ismertetni. Fő-utca burkolása. „M. kir. kereskedelemügyi minisz­ Maradvány 1930-ról 50.000 P Városháza bővítése 70.000 „ ter. 125.086/1928. K-M.II.sz. Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egye­ Pécskő patak rendezése a Fő utcán és Kath, kör között 100.000 „ sített vármegyék közönségének, Balassagyarmat Salgótarján r.-t v. polgármestere összesen: 220.000 P múlt évi november hó 13-án 13.728/sz. alatt kelt felterjesztésében azzal a kérés­ 1932. évben: Maradvány 1931-ről 20.000 P sel fordult hozzám, kogy a Mátraverebély—Fülek—sidi thgi közutnak, ZagyvaAz 1932, 1933 és 1934 évek­ ben építendő utak csatornázása 60.000 „ pálfalvától a trianoni határig vezető Karancs utca víztelenítése 12.000 „ 13.625 km. hosszú szakaszát 1929—30 évben venném állami kezelésbe és a Erzsébet utca és Mérleg utca kövezése 41.000 „ városi átkelésnek 3.750 km. hosszú sza­ Tűzoltó szertár 22.000 „ kaszát ugyanakkor kockakővel burkolVillanyvilágítás javítása 45.000 „ tatnám ki. Teljes mértékben méltányolva az idézett felterjesztésben hozott indo­ összesen: 200.000 P kokat hajlandó vagyok a város átkelési szakaszának kiburkolását már a követ­ 1933. éa 1934. évben: kező költségvetési évben megkezdeni s Salgó u. kövezése az óvodáig 50.000 P oly mérvben végrehajtani, amily mérv­ Pécskő patak mellett utak és ben azt a szűkre szabott útépítési hitel járdák 60.000 „ meg fogja engedni. Tervbe vettem to­ Menház utca elejének köve­ vábbá a fent jelzett útvonal állami keze­ zése és járdája 30.000 „ lésbe vételét is, ezt azonban egyelőre Régi pósta utca kövezése * 35.000 „ nincs módomban végrehajtani. Ki kell Kővár utca makadamirozása azonban ezúttal már eleve jelentenem, és salakjárda 30.000 „ hogy a felterjesztésben a legszüksége­ Szilárdy telep útjainak maka­ sebb munkák között felsorolt vízveze­ damirozása és salakjárda 130.000 „ téki és csatornázási munkálatoknak az Kretsch telép útjainak maka­ átkalési szakasz kiburkolási munkáit meg damirozása és salakjárda 25.000 „ kell előzniök. Fentiekhez képest utasí­ Fürdő utca egy részének ma­ tottam egyidejűleg a balassagyarmati m. kadamirozása 5.000 „ kir. államépitészeti hivatalt, hogy az át­ Bazalt járda az Üveggyár és kelési szakasz burkolására vonatkozólag Forgács közt 13.000 „ a helyszíni bejárás céljaira alkalmas mű­ Árok burkolás a vasút mentén veletet és pedig figyelemmel a vízvezeték Révay háza és Piactér között 22.000 „ és csatornázás tervbevett berendezésé­ összesen: 400.000 P re, a gyalogjárókra s ezekre vonatkozó­ lag netán már elkészített tervekre is, — 1935-151 kezdve vízvezeték. készítse el és hozzám oly időben terjeszFedezet. sze lel, hogy a bejárás mielőbb megtart­ Ezen programm összeállításánál ab­ ható legyen. Felhívom a közönséget, ból indultam ki, hogy a városnak beru­ hogy fentiekről a nevezett várost érte­ házási célokra az első évben 350.000, a sítse. Budapest, 1929 évi január hó 7-én. második évben 250.000, a többi négy év­ A miniszter helyett Forster s. k. h. ál­ ben pedig évi 200.000 P fog rendelke­ lamtitkár. zésére állani, feltéve, hogy valamelyes Fő-utca etb. csatornázása. törvényhozási intézkedés, kormányrende­ let, vagy a gazdasági viszonyoknak az ed­ Sokszori tárgyalásaim során, melyet diginél is nagyobb mértékben való rosz- ezen útburkolási ügyben folytatni el nem szabbodása nem húzza át ezen számítá­ mulasztottam és elmulasztani nem fogok, sunkat, melynek alapjául háztartási vi­ már rámutattam arra, hogy a város a szonyainknak az utolsó években történt vízvezeték létesitéséről ezidőszerint le­ kialakulását vettem. Amint a felsorolt mondott, a burkolt úttest víztelenítését számokból látni méltóztatnak, a bevéte­ szolgáló és az ezen főút melletti telkek lek némi csökkenésének lehetőségével is csapadék vizének levezetése céljából számolunk, azzal is számolnunk kell, hogy szükséges csatorna létesítése azonban szükségessé fognak válni ezen 6 év alatt feltétlenül szükséges és sürgős, sürgős oly beruházások is, melyeket előre látni pedig az úttest kiburkolási munkálatai­ és elodázni nem lehet, a beruházási prog­ nak megkezdése előtt azért, nehogy ramm alapjául szolgáló ezen fedezetek szükségessé váljék az úttest Mszakitása, összegszerű megállapításánál pedig min­ valamint azért, hogy a csatorna építésé- �4 oldal A MUNKA vet megbolygatott földnek időt adjunk a süppedésre. Erre való figyelemmel ax útépítés kiírásánál Id fogjuk kötni azt, hogy ax esetleg mégis előforduló süppe­ désért a vállalkozó garanciát vállal Így a L 1929. évi beruházás első tétekként a Fülek!-utca, a Fő-utca és a Vasút-utca csatornájának építése szere­ pel Kisebb jelentőségű tennivaló az uj vásártér vasút felőli oldalán a csatorna létesítése. Ez azért sürgős, mert a vásár­ tér. (eltöltési munkálatai most vannak fo­ lyamatban és mert ez a csatorna már az uj szabályozási terv figyelembevételével épül végleges helyére. Itt mindjárt meg­ említem, hogy az uj vásártérnek a házak felöli oldalán szükséges csatorna létesí­ tésének legnagyobb akadálya az, hogy ez a csatorna nem kerülne a szabályo­ zási terv szerint végleges helyére s ezért a csatorna építését egyelőre mel­ lőzni kell. A» szjtalep utjai. Az idei beruházási programra 2. pontja a Kassai-sor víztelenítése. Ez azért szükséges, mert az Uj-telepet fel­ tétlenül hozzáférhetővé kell tenni gyalo­ gosok és kocsik számára. Az a térdig érő sár, melyért joggal panaszkodik a lakosság, tovább nem tűrhető és ha a járdaépítés részben költség hiánya miatt, részben célszerűségből, a 1 évben nem is valósítható meg, az idei programra 3. és 4. pontjában felsorolt munkálatokat, vagyis az összes kocsiutak kiépítését az Uj-telepen feltétlenül foganatosítanunk keU, ugy hogy a gyalogosok legalább a kocsiuton tudják házaikat száraz lábbal megközelíteni Egyébként műszaki szempontból is kívánatos, hogy előbb a kocsiút építtessék és csak azután a járda. A Kassai-soron tehál vagyis az ipartes­ tülettől az uszodáig a patak partján ve­ zető ut építését megelőzően meg kell építenünk a csapadékvezető csatornát Az újtelep többi utcájában a csatorna készen van s ott a kocsiút létesítésének e szempontból akadálya nincsen. A kocsiút burkolatának megválasz­ tása, az e tárgyban legutóbb tartott ér­ tekezleten igen élénk vitát provokált Magában a városi tanácsban is eltérők a vélemények a tekintetben, hogy a kocsi­ utak kőburkolattal, avagy makadamraal épittessenek-e meg. Makadam alatt min­ dig asfalt felületi kezeléssel épített ma­ kadam utat értek, mert egyszerű maka­ dam útnak a város belterületén való lé­ tesítése egészségtelen és nem gazdasá­ gos, tehát feltétlenül mellőzendő. Az emlí­ tett értekezlet, bár igen behatóan tár­ gyalta a kérdési egységes álláspontra jutni nem tudott Éppen kapóra jött számunkra a Magyar Mérnök és Épitészegylet által f. év január hó 31-én hirdetett előadásra szóló meghívás, mely előadásnak tárgyaez volt „Modern útburkolatok építése, különös tekintettel a vidéki városokra." Ezen az előadáson a műszaki ta­ nácsnokkal együtt megjelentem és nagy érdeklődéssel hallgattuk Niessner Aladár szombathelyi városi műszaki tanácsnok­ nak fejtegetéseit és az azokhoz történt szakszerű felszólalásokat Csakhogy tiszta kép itt sem alakult ki, mert megállapí­ tást nyert, hogy ezt a kérdést még elvi szempontból sem lehet fixirozni, amenynyiben annak megállapításánál, hogy az egyes utcák milyen útburkolattal látan­ dók el, minden városnak sajátos viszo­ nyai az irányadók Irányadó szempontok pedig: a for­ galom nagysága, a közegészség védelme, az utfentartás költsége, a terepviszonyok, az építés gazdaságossága *tb.‘ Nem akarok e helyen hosszadalmasan kitérni arra, hogy a „makadámpárt" és a „makadámellenes” párt hívei mivel támasztják alá érveléseiket azért, mert a képviselőtestületnek módjában lesz e kérdéssel a közel jövőben behatóan fog­ lalkozni akkor, amikor az Újtelepen épí­ tendő utak burkoló anyagának megvá­ lasztása kérdésében döntenünk kell. Nem csinálok titkot belőle, hogy az e tárgyban eddig elhangzott érvelések alapján — ugy látszik — azok táborába fogok állani, akik a kőburkolás és pedig a kis forgalomra való tekinttel nem a fej­ kővel, hanem az annál sokkal olcsóbb talouddal foganatosítandó kőburkolás mel­ lett foglalnak állási mert ezt a módot, mindent egybevetve, gazdaságosabbnak és egészségesebbnek gondolom, mint a ma­ kadamirozást Twasti, ravatsdmáa. Az idei pontja a temető rendezés és a kötelező ravatalozás elrendelése folytán egy rava­ talozóház építése. Hogy a temető kérdés rendezést igényel, ez bővebb magyará­ zatra nem szorul A temető is egyik szégyenfoltja Salgótarjánnak és csak ter­ mészetes, hogy ez az állapot tovább nem tűrhető. A temetőt bekerittettük, nagy­ részt kocsival is járható utakkal, ezeket pedig fasorokkal látjuk el, parcellákra, a parcellákat díszsírhelyekre, továbbá I. U. ül és IV. oszt sírhelyekre osztjuk fel, erről katastert fektetünk fel és álta­ lában rendet teremtünk a temetőben és annak kezelésében. A mqst elmondottak­ ban érvényesülő kegyeleti szempont mel­ lett a temetőügy rendezésénél még köz­ egészségügyi tekintetek is figyelembe jönnek s ezért tartottam szükségesnek előterjesztést tenni a kőtelező ravatalo­ zás elrendelése iránt A mai közgyűlé­ sen terjesztjük be a ravatMozóház építé­ sére vonatkozó tervet és költségvetést, melyet az építési bizottság a helybeli lelkészek és temetési vállalkozók közrevonásával már letárgyalt és mely terv — remélem — a folyó évben kivitelre is fog kerülni A ravatalozóház helyéül, közel a be­ járathoz, azt a helyet szemeltük ki, mely a régi kavicsbányával szemben fekszik. Előtte egy terméskőfallal biztosított teret létesítünk. A falba, vagy az elé az exhu­ mált hősi halottak gyüjtősirja fölé pedig a temetőnkben eltemetett hősi halottak emlékművét állítjuk fel A ravatalozóház 3 teremből, egy irodahelyiségből és egy boncolószobából fog állani A ravatalozóház építésének kérdé­ sénél csak azt akarom még megjegyezni, hogy képzeljük el azt az állapotot, hogy egy túlzsúfolt egyszobás lakásban 2 na­ pig fekszik a hulla az élő hátramaradot­ tak között és azt hiszem nem akad senki, és különösen itt Salgótarjánban nem, aki a kötelező ravatalozás bevezetése ellen szót akarna emelni. Koxkutak. A városi tanács előterjesztést tesz a mai közgyűlésen Kis Tarján és az u. n. Szilárdy-telep lakóinak vízzel való ellá­ tása iráni Ezen hegyen lakó polgártár­ saink részére azért kell vizet biztosíta­ nunk, mert ők a 30—40 méteres kutak építésének költségeit a város támogatása nélkül fedezni képtelenek. Az előterjesz­ tés szerint Kis Tarján részére a vizet egy, a városházán elhelyezett önműködő elektromos motor fogja a városháza kutjából szolgáltatni Ugyanezen kút és mo­ tor fogja a két év múlva átalakítandó és vízvezetékkel ellátandó városháza víz­ szükségletét is biztosítani. A város ezen két telep ivóvizének biztosításával nem óhajt rést ütni azon az elven, hogy a vízszükségletéről min­ den háztulajdonos maga tartozik gondos­ kodni és e kérdést ugy oldja meg, hogy azoktól, akik ezt a vizet használják, vizdijat fog szedni, illetőleg az u. n. Szi­ lárdy-telep-lakosait kútépítési törekvésé­ ben csak kölcsönnyújtással subvencionálja. Ezzel a folyó évben contemplált beruházások kérdésével végeztem volna. A beruházásokra szánt összeg 420.000 pengőben van előirányozva. Érre fede­ lem, hogy ez a hiány átvihető lesz a ségeasé, hogy * forgalmiadóhivatal elhe­ következő 1931. évre * Így a függököl- lyezésére kénytelenek voltunk * szem­ csön felvétele itt is mellőzhető lesz. ben fekvő Deutsch-iéle házban két he- . A járda létesítés tekintetében állás­ lyiséget bérelni, melynek bére évi 1440 pontunk az, hogy ahol csak lehet feltét­ P. Okvetlen szükséges továbbá az irat­ lenül asfaltjárda létesíttessék, mert ez tárnak megfelelő helyiségben való elhe­ olcsóbb, szebb és jobb, mint a bazalt lyezése. Szükség van továbbá vízöblíté­ kocka. A felszedett bazaltkocka mennyi­ se* klozettek létesítésére ugy az emeleten, ség felhasználható lesz utborkolás cél­ mint a földszinten. Ezen szükségletek figyelembevéte­ jaira, lejtős utakon, vagy külső helyeken járda építésére, ut-átjárókra stb. szóval lével olyan térvázlatot készítettem, mely kárba nem vész. (Az ily módon elérhető a városházát a Tóth-féle telek felé egy emeletes épülettel kibővíti, megtakarítások egyébként előirányozva traktusos nincsenek és szintén bizonyos tartalékul mely épületnek földszintjére 3 üzlethe­ szolgálnak.) Az 1930. évi programra ke­ lyiség ép.ttetnék, az emeleten pedig a retében a Fő-utcának csak azt a részét fenti hivatalos szobák nyernének elhe­ gondoljuk asialt-járdával ellátni mely a lyezést A terv szerint később a front­ Zagyvái rakodótól a polgári iskoláig épület hátsó tractusa, valamint oldalszár­ nya is kiépíthető volna, ha annak szük­ terjed. A Fő-utca többi részének járdával sége fel fog merülni A vizet a város­ való ellátása csak a rendelkezésre álló házi kút és az a motorszivattyu szolgál­ kőanyag és pénzfedezethez képest lesz tatná, melyet Kistarján lakosainak víz­ foganatosítható. A Kassai soron a járda ellátása céljából szándékozunk építeni csak az uszodától az ipartestületig épül, éí amely szivattyú teljesítőképességének a Kassai sornak az ipartestülettől a Ka- megállapításánál e körülményre figye­ rancs-utcáig terjedő része, vagyis azelőtti lemmel leszünk. A jelenleg kamrák céljaira használt nevén az Urí-utca, egyelőre megmarad a mai állapotában, mivel a szabályozási középső épület lebontandó és természe­ terv ezen a részen a pataknak betonfal­ tesen lebontandó annak az épületnek lal való ellátásával kapcsolatban 1 mé­ megfelelő része is, mely jelenleg tüdő­ ternyi útszélesítést és 40 cm.-nyi uteme- beteggondozó intézet részére van igény­ lést tesz szükségessé, ez az utóbbi ut- be véve. szinemelés pedig lehetetlenné teszi az Az uj tüzoltószertár is' a városház* asfaltjárdának végleges szintben való el­ udvarán nyer elhelyezést s e célból a helyezését De egyébként is az Urí-utca városháza uj épületében egy nagy kapu néhány évvel ezelőtt történt makadami- lesz létesítendő. xozása szükségtelenné teszi ezen UtrészA forgalmi adó helyiségek után fi­ letnek azonnal való rendezését zetett bér megtakarítása és a három üz­ bérjövedelme számításaink Az Újtelepen ott, ahol azt a cse­ lethelyiség kély forgalom és a lejtési viszonyok in­ szerint a városháza bővítése költségeinek dokolttá teszik, salakjárdát tervezünk. kb. 6°/o-át biztosítaná még akkor is, ha Ezek az utcák: a Késmárki utca, a Liget az egész épületei — mint azt tervezzük, utca, a Losonci utca vége és a sportven­ — központi fűtéssel látnánk el, ami szén­ déglő kertje mellett, az Aradi utca egyik fogyasztás szempontjából idővel szintén és pedig uszoda felőli oldala és a Vas­ tetemes megtakarítást jelentene. kapu utcának déli oldala szemben a já­ A városháza bővítésének kérdésé­ rásbíróság és rendőrség épületével Az nél szépészeti szempontokat is figyelembe Újtelep többi utcája, illetőleg a Losonci vesszünk, amennyiben az uj és régi épü­ Aradi és Vaskapu utca másik oldala as- letnek külső frontja egységes volna egyfaltjárdával lesz ellátva. részt, másrészt pedig eltűnne a város­ Az 1931 évben megint az 1930 évi háza melletti kis épület, mely — őszin­ esetleges tulkiadásként mutatkozó 50.000 tén szólva — ma szégyenfoltja a Fö-utpengőnek, lehetőleg köicsönvétel nélkül cának. Biztosra veszem, hogy ezen bő­ való kiegyenlítése után, két városi prob­ vítés keresztülvitele után a szomszéd lémát tartok megoldandónak. Az egyik ház tulajdonosa, Tóth Gyula ur is megtola városháza bővítése, a másik a Pécskő daná házát a városháza épületéig s igy patak ügyének rendezése. a Fő-utca foghiassága e részen meg lenne szüntetve. Városháza bővítés*. E kérdésben eredetileg az volt az A városháza déli oldala, mely szin­ álláspontom, hogy az uj városháza a többi tén toldást igényelne, érintetlen marad, középületek közé az Újtelepre kerüljön. mert e helyen a szabályozási terv szerint Az e tárgyban tartott értekezleteken azon­ keresztutca létesül. ban arról volt alkalmam meggyőződni, Pécskő patak. hogy a város közvéleménye ezt a tervet Egyik legkényesebb kérdése Salgó­ ellenzi, mert nem tartja helyesnek az tarjánnak * Pécskő patak rendezése. összes hivataloknak egy helyre való cent­ Tudják, hogy annak idején terv készült ralizálását Én e felfogásnak deferálok és a Pécskő patak befedésére, melynek ha telek hiányában — a többi épület megvalósítását azonban közismert körül­ már egy körzetben épült is, a városházát mények akadályozták meg. A nehéz — ha szabad ugy mondanom, a város gazdasági viszonyok és a megoldásra szivéL más helyre áthelyezni most már váró városi feladatok sokfélesége azon­ kívánatosnak nem tartom. ban most lehetetlenné teszi az eredeti A járásbíróság és rendőrséggel szem­ tervnek ketesztülvitelét s azért oly meg­ ben fekvő két teleknek más célra való oldást kellett keresnünk, amely ezt a ré­ igénybevételének tehát ebből a szempon­ gen húzódó kérdést aránylag legolcsób­ tból most már akadálya nincsen. ban megoldani alkalmas. Sokan kérték már ezt a telket ki­ Ezen kérdés elbírálásánál az egyik sebb építkezések céljaira. Itt azonban a legfontosabb szempont az, hogy a Pécskő leghatározottabban az a felfogásom, hogy patak mentén épült házak tulajdonosai erre a két telekre csakis olyan építke­ nagyrészt szegények, kik nagyobb anyagi zést szabad a városnak foganatosítani, áldozatot hozni képtelenek és akiknek * vagy pedig csak oly épület céljaira sza­ patak mellett fekvő ingatlanai összesen bad a telket átengedni, mely épület leg­ nem képviselnek olyan értéket, mint alább olyan méretű, mint a szemben álló amilyent az eredeti terv szerinti megol­ két szép középület dással járó költség jeleni zetül szolgál, — mint említettem 350.000 P és így egy 70.000 Pengős függő köl­ csön felvétele válik szükségessé. Ezen összegnek kölcsőnvétele azonban legalább nagy részében előreláthatólag mellőzhető lesz, azért mert a 420.000 pengőt kitevő munkálatoknak biztosítéka meg fogja kö­ zelíteni a fenti deficitet s lehetséges az is, hogy a vállalkozókkal olyan megálla­ podás lesz létesíthető, hogy a vállalati Ideális volna például ennek a két összegek egy kis része csak a jövő 1930 teleknek egy monumentális gimnázium év elején lesz kifizetendő. céljaira való igénybevétele és pedig, — Scitovszky őnagyméltósága véleménye Járd*. szerint is — olyan formában, hogy ■ Az 1930-ban kivitelre kerülő beru­ Tátra utcának a Meszesaljai utcába való házási munkák a járdaépítésben merül­ torkolása egy bolthajtásos nyitott nagy nek ki. Az ez' évi beruházásra szánt uteakapuval volna biztosítható, mely a 250.000 pengőt elsősorban az a 70.000 mindkét telekre építendő középületet a P terheli, mely a folyó évi beruházás földszinten kettévágná ugyan, az emele­ költségeinek fedezetlen voltából szárma­ ten, vagy az emeleteken azonban összezik, Miután kívánatos, hogy a közel jö­ épittetnék s igy a két telekre épített ház vőre tervbevett járdaépítési munkálatok egy egységes nagy épület képét nyújtaná. egyszerre foganatosíttassanak, mert ily Ilyen építkezési mód alkalmazását régi módon a vállalkozók olcsóbb ajánlatot felvidéki városainkban, például Beszterce­ tudnak tenni* ezért tervbevettük a Fő­ bányán is láthatjuk. utca egy részének járdával való ellátá­ Ha már most amellett döntöttünk, sán kívül az összes újtelepi utcák járdá­ jának elkészítését is annak dacára, hogy hogy a városház* maradjon meg a jelen­ legi helyén, vizsgáljuk meg azt a kér­ itt is egy 50.000 pengős túllépés mutat­ kozik, vagyis az ezen évre igénybevendő dési hogy mikép volna az a jelenlegi között legcélszerűbben 300,000 pengőből tulkiadásként 50.000 körülmények pengő függőkÖlcsőnnel lesz fizetendő, bár átalakítandó. beruházási programra 5 az előbb előadottak alapján itt la remé­ Salgótarján, 1929 márc. 23 A fedett patakbefödés folyóméte­ renként L i. 800 pengőbe kerül, ami azt jelenti, hogy az Erzsébetiéi! hid és a Katholikus Körrel szemben lévő hid kö­ zötti patakszakasz befödése a szükséges ház kisajátításokkal együtt 180.000 pengő költséget tenne ki Ki viselje ezen költségeket? Igaz­ ságos dolog volna az, hogy a háztulaj­ donosok minden ellenszolgáltatás nélkül olyan utat kapnának házaik elé, mely azok értékét igen jelentékenyen emel­ nék? Képesek a háztulajdonosok na­ gyobb áldozatot hozni? Egyáltalában arányban áll-e ez az óriási költség* pa­ tak mellett fekvő ingatlanok értékével? Nincsen-e * városnak a rendelkezésre álló pénzére más sürgős és fontos beru­ házások létesítésénél szüksége? Ezek azok a kérdések, melyre enEarra indítottak, hogy az érdekelt ulajdouosoknak egy értekezleten való A városháza bővítését ax teszt szük- meghallgatásával más megoldást keressek. �amelyet — azt hiszem. — sikerült alábbiakban megtalálni az és fenntartási terhet a megyétől átvállalja, kodik többek között a motorikus áram­ itt egészséges és veszélytelen tartózkodási A betoníallal és korláttal ellátott nyitott patakmeder rendezésre gondolok olyan tonnában, mint amilyen módon ezt a kérdést a Tarján-pataknál oldot­ tuk meg. Ennek a módnak az igénybe­ vételével az építési költség felére redu­ kálódik, a nyitott patak a szabályozási terv szerinti utca közepére kerül, a pa­ takot jobbról-balról fasor, kővel burkolt úttest és aszfaltjárda kíséri és előttünk áll a Pécskő-utca egyszerű, de csinos és kedves jövendőbeli képe. Igaz, hogy a zsidó hitközségnek, Brix Adolfnak és Miklós Antalnak házát ki kell sajátíta­ nunk, vagy meg kell vennünk, de ez a költség akkor is szükségessé válik, ha a patakot teljesen beboltozzuk és külön­ ben is remélem és pedig az érdekelt háztulajdonosokkal, illetve képviselőikkel lefolytatott megbeszélés alapján, hogy ezen régi, lebontandó házak jutányosán fognak a város kezébe kerülni. Az utca keresztszelvénye — végleges állapotá­ ban — ugy néz ki: a ház mellett 2 m. járda, azután 5 m. úttest, 1 m. fasorra szánt földsáv, 4 méter széles nyitott pa­ tak s természetesen ugyanúgy néz ki a patak másik oldala is. Miután azonban az összesen 20 m. széles utca létesítése az északi oldalon több ház lebontása nélkül egyelőre nem oldható meg, ennélfogva az auto­ matikus építkezések foganatosításáig csak a déli oldalon lesz két kocsi közlekedé­ sére méretezett kocsiút s csak ez az ol­ dal lesz végleges, míg a déli oldalon az úttest számára csak egy kocsiszélesség marad. A kocsiközlekedés természetesen eh­ hez képest lesz szabályozandó. Az 1931. évi beruházási programmba azonban csak az előbb említett Rákos­ féle ház és Katholikus Kör közötti sza­ kasz elkészítésének -és a szükséges ház kisajátításoknak költségeit vettük fel. Mig a mai Erzsébet térnek és a Pécskő patak felső részének az előbbi szakaszon fedett, az utóbbi szakaszán nyitott for­ mában való megoldását a távolabbi jövő feladatai közé kell sorolnunk. Az 1932. évi beruházásoknál a fent leirt módon elsősorban az 1931. évről fedezetlenül maradt 20.000 P fedezetéről kell gondoskodnunk. Csatornázás. A második tétel azon utcák csator­ názásának költségeit tünteti fel, mely ut­ cák ebben és a következő 2 évben ki fognak burkoltatni, illetőleg makadammal lesznek ellátva. Ennek a víztelenítésnek szükségességére már korábbi fejtegeté­ seim során voltam bátor rámutatni. Jó ut, bármilyen anyagból készüljön is, csak akkor képzelhető, ha gondoskodás történik ugy magának az útnak, mint a mellette sokszor lejtős domboldal alján fekvő telkek víztelenítéséről. Ebben az évben az Erzsébet és Mérleg utca lesz kiburkolva, vagyis a piactérhez vezető és azon átvonuló utak, azért mert a piacra járó közönség ily irányú igényeinek kielégítéséről a város­ nak gondoskodni kell. Karance vtca. 5 oldal A MUNKA Salgótarján, 1929. márc. 23 ennélfogva bizva-bizunk abban, hogy a vármegye is megértéssel fogja fogadni és honorálni a város ama kérelmét, hogy a ma ugyancsak a törvényhatóság útháló­ zatába tartozó és az Erzsébet tértől ki­ induló u. n. rapp-salgótarjáni törvényha­ tósági útnak a városon átvonuló szaka­ szát a vármegye burkoltassa ki kővel sa­ ját költségén. Ezzel a maga részéről is elősegíti a város azon törekvéseit, hogy a fejlő­ dés utján haladva itt lakó, többnyire sze=génysorsu munkásból álló lakossága szá­ mára egészséges tartózkodási helyet te­ remtsen. A városnak annyi tennivalója van még, különösen közegészségügyi és szociális téren, hogy igazán nem fog za­ varba jönni arra nézve, önképen hasz­ nálja fel az ilyen módon felszabadult összeget Lehet hogy a m. kir. kereskedelem­ ügyi miniszter ur — amint azt a jelen­ tésem során közölt leiratában kilátásba is helyezte, — átveszi az állam kezelé­ sébe a Zagyvapálfalva túlsó végétől So­ moskőújfaluig terjedő egész útszakaszt és akkor a tehernjentesités még nagyobb volna s a nemes vármegye talán még in­ kább jutna abba a kedvező helyzetbe, hogy a városnak fenti kérelmét teljesítse. Salgótarján város közönsége nevé­ ben tehát e helyen is mély tisztelettel kérem a vármegye két vezetőjét, vala­ mint törvényhatósági bizottságát, hogy Nógrád és Hont egyelőre egyesitett vár­ megyék e legnagyobb községét szeretetébe és pártfogásába és a Karancs utcát kővel kiburkoltatni szives legyen. Tfizoltószertár. A tüzoltószertár és mászótoronynak tervbevett megépítésével a város eleget akar tenni derék tüzoltótestületünk ez irányban már több Ízben előterjesztett jogos kérelmének A vonatkozó tervek még nem készültek el, de ezt á kérdést — ha szerényen is — de szakszerűen kell megoldanunk s ezért bevált mintát fogunk kérni más hazai városoktól is. A tüzoltószertárt és mászótornyot centrális fekvésénél fogva a városháza udvarán ajánlom felépíteni. Világítás. nak a világítási áramnál lényegesen ol­ csóbb árban való megállapításához, ra­ gaszkodik továbbá ahhoz, hogy az áram­ szolgáltatás a kőszénbánya részéről biz­ tosíttassák ahhoz, hogy a háramlás kér­ dése rendeztessék és minden igyekezeté­ vel azon lesz, hogy a világítási áram ára is jóval leszállittassék. A város többi utcáinak burkolása. 1933. és 1934. évben, vagyis ezen beruházási programúi 5-ik és 6-ik évé­ ben sor kerül a város többi utcájának kövezésére, asfaltmakadamirozására és járdáinak létesítésére. Tervbe van véve a Salgó-utcának az óvodáig, a Menház utca elejének a régi Posta-utcának, to­ vábbá a Pécskő-utca azon részének kő­ vel való kiburkolása, melyen a patak fentemlitett módon szabályoztatni fog. Ez évben szerepel a programmban rész­ letesen felsorolt többi utcának makadaxmirozása és járdával való ellátása, vala­ mint a Révay-féle ház és a Piactér kö­ zött a vasút mentén tervbevett árokbur­ kolás is. Az utóbbi azon célból, hogy a Zagyvai-rakodó és a piactér közötti gya­ logforgalmat levezesse és a Fő-utca vo­ natkozó szakaszát tehermentesítse. 1935-től kezdve az általános vízve­ zeték létesítését vélem programmul kitűzni Hogy ennek költségei kölcsön felvétele nélkül hány évre volnának előirányzandók, az részben ezen már távolabbi idő gazdasági helyzetétől, a város anyagi kö­ rülményeitől és attól függ, hogy a város a ministeri szakvéleményben leirt egész vízvezetéket, vagy annak a mai közgyű­ lés elé terjesztett vonatkozó határozat­ ban ismertetett kisebb lehetőségét óhajtja e megvalósítani Hangsúlyozni akarom, hogy a most ismertetett 6 évi beruházási programon részben talán elnézésből, de különösen az élet által produkált szükségességből, előreláthatólag változtatásokat kell majd eszközölni és igy azt hiszem, hogy meg­ közelítem a reális valóságot, ha azt mon­ dom, hogy ez a 6 évi beruházási prog­ ram csak keret, melyben az egyes évek beruházásáról festett képeket esetleg másokkal kell kicserélni. Ezt különben csak óvatosságból mondom, mert kije­ lentem, hogy ha nekem szerencsém lesz; a következő 6 évben is városunk köz­ igazgatásának élén állani, akkor azon leszek, hogy az előterjesztett programra lehetőleg egészében végrehajtassák. A 6 évi beruházási programra is­ mertetése után rátérek azon feladatokra, amelyek a fenti programmban nem sze­ repelnek, de melyek a legközelebbi hat év alatt előreláthatólag mégis megvaló­ síthatók. Ezek a feladatok részben olya­ nok, melyeknek keresztülviteléhez a fe­ dezetet módunkban lesz az évi költség­ vetésben biztosítani, részben olyanok, hogy minden kiadás nélkül megvalósít­ hatók, de vannak olyanok is, amelyek megvalósítását az államtól és vármegyé­ től reméljük. Jelentésem végén pedig ismertetni szeretném még azon feladato­ kat is, amelyek keresztülvitelére a 6 évi programmban foglalt terveink és a víz­ vezeték megvalósítása után kerül rá a sor. Az 1932. évi beruházások utolsó tételeként a villanyvilágítás javítása sze­ repel. A város közvilágítása rossz. Fa­ oszlopokon vezetett hálózata, de legalább is az oszlopok vas, vagy beton oszlopokra való kicserélésre várnak, de ami ezen ki­ vált esztétikai szempontnál is fontosabb, az eddiginél több világítótest szükséges ahhoz, hogy a világítás a mainál kielégí­ tőbb legyen. Uj utcák létesítésével ezek­ nek és az abban lakóknak világítási szük­ ségletéről is gondoskodnunk kell és — ahol ez csak lehetséges — át kell tér­ nünk az utcaközép világításának módjára. Az e címen felvett összeg csekély­ ségénél fogva nem elég az e tekintetben felmerülő összes kívánságok kielégítésére, de itt is megértést remélek a várossal szerződéses viszonyban levő villamossági részvénytársaságtól, mely ezen megértő szándékának — nyíltan kimondom — ed­ dig nagyon kevés tanujelét adta. ‘ Vásártér. Meg kell itt jegwsznem, hogy évek óta folynak tárgyalások a villanytársaság Már a folyó évi költségvetésben és a város között a fennálló világítási és történt gondoskodás a kisajátítás utján áramszolgáltatási szerződés revíziója tár­ megszerzett uj állatvásártér kártalanítási gyában. , árának fedezéséről. Meggyőződésem sze­ Ez a szerződés nem korszerű. A rint az e célra felvett összeg teljes mér­ villanytársaság a város hozzájárulása nél­ tékben kielégítheti a földtulajdonost ab­ kül üzemen kívül helyezte a régi áram­ ban az esetben is, ha a bíróság az igény­ fejlesztő központot, az áramot a Salgó­ bevett területet belteleknek minősiti, de tarjáni Bányatársulattól veszi, erre nézve akkor is ha az mezőgazdasági területnek a várossal még nem egyezett meg hiva­ minősük A kir. törvényszéknél rámutat­ talosan s csak tűrt állapot áll fent a két tunk arra, hogy a terület csak abban az szerződő fél között, miért is a szerződés esetben használható beltelekként építke­ zési célokra, ha fel lesz töltve és remél­ feltétlenül módosításra szorul. jük, hogy a törvényszék egyéb felsora­ Elismerem, hogy közgazdaságilag koztatott érveinket is el fogja fogadni. elvben helyesebb és gazdaságosabb, ha a Ha e feltevésünkben csalódnánk, akkor kisebb áramfejlesztők megszűnnek, vagyis a város előreláthatólag csak fűggőkölhelyes elvileg, az, hogy Salgótarján a víz­ csön igénybevételével fog az Ítélet ren­ választói centrálétól kapja az áramot, delkezéseinek eleget tehetni. csakhogy mi a sok kedvezőtlen körül­ A vásártér feltöltése ilyen tempó­ mény között talán egyedül azt a kedvező helyzetet, hogy városunk egy szénvidék ban, amilyenben most folyamatban van, központjában fekszik, jobban szeretnénk 3—4 év alatt befejezést nyer. A beton­ az áramszolgáltatás kérdésében haszno­ korlátokat, amelyeket ideiglenesen áajnos sítani és azért azt reméljük, hogy a hosz- ki kellett szednünk, visszahelyezzük s szabb megszakítások dacára állandóan fo­ akkor a vásártéri berendezésünk tökéle­ lyamatban lévő tárgyalások során a vá­ tesnek lesz mondható. Külön pontként szerepel a volt Karancsaljai, most Karancs utca víztele­ nítése. A Karancs-utcának kövezése sem ebben, sem a kővetkező években nem szerepel. Miért nem? Hét évi itteni polgármesteri műkö­ désem során igen sokszor volt alkalmam a kormányhatóságoknál és néhányszor a vármegyénél is rámutatni arra a külön­ leges helyzetre, melyet városunk csonka országunkban gazdasági és politikai szem­ pontból elfoglal Kezdetben nehezen, később mindig gyakrabban találkoztam megértéssel ez ügyben az emlitett ható­ ságok képviselőinél. Mindinkább ritkáb­ ban hallottam érveléseim feleletéül azt a választ „Salgótarján egy piszkos fészek, erre nem érdemes költeni egy krajcárt sem.** és most már azt mondhatjuk, hogy igen sok kérdésben nem hiába kopog­ tattunk az illetékesek ajtaján. A katonai laktanyától a nagyállo­ másig terjedő közel 4 kilométer hosszú és 9—10 méter széles utat az állam fogja kiépiteni és reméljük saját kezelésébe is átvenni Gyermekjátszótér. ros óhajtásai az eddigieknél nagyobb mér­ Miután ezen törvényhatósági útsza­ tékben fognak figyelembe vétetni. A f. évi költségvetésben szerepel a kasz fenntartásáról eddig a vármegye csendőrbarak helyén létesítendő gyer­ A részletekre most nem akarok ki­ gondoskodott, ez a fentartási költség pe­ mekjátszótér kérdése is, mely egyébként dig a jövőben elmarad, miután így Sal­ térni, mert ez egy külön hosszú tanul­ mány volna, csak annyit óhajtok meg­ a mai közgyűlésünk tárgysorozatában is helyet biztositani s egyúttal a gyermekek testi fejlesztésére is alkalmat adni. Torna­ szerek, hinták, mászópóznák lesznek ezen a téren elhelyezve, az egész lus gyerme­ kek homokban játszhatnak s a tér fásítá­ sát is programmba vettük. Ezzel talán megvalósítható lesz az a nehány városban már igen jól bevált rendszer, hogy a nöegyletek által felajánlott hivatásos hölgyek szakszerű felügyelete mellett rendszeres irányításban fognak részesülhetni azok a gyermekek, kiknek anyjuk a nappali órákban munkát vállal. Napközi otthon. Ugyanezt a célt szolgálnál: hidegebb időben a napközi otthonok, mélyek meg­ valósítására leghelyesebbnek az óvodák és az óvónők számának négyre való eme­ lésével — az óvónők igénybevételét gon­ dolom. A társadalom által megindítandó in­ gyentej és gyermekebédeltetési akció kér­ dése is ezen napközi otthonokban volna megoldható. Fásítás. Különös súlyt kell helyeznünk a fá­ sításra. Minél több a fa, annál kevesebb a por. Szépészeti és egészségi szempont­ ból egyaránt kívánatos az, hogy minél több — lehetőleg mézelő és virágos —iát ültessünk a város utcáira és tereire. E célból már a szabályozási tervet kísérő határozati javaslatban is — ahol ez csak lehetséges volt — földsávokat terveztünk a kocsiút és a járda közé. Uszoda. A f. évi költségvetésben fedezetet vettünk fel a városi uszodában kabinok és egy zuhany építésére s ezzel a közön­ ségnek ily irányú óhaját honoráltuk. Ne­ hezebb kérdés az uszodába folyó viz iszapmentesitése, de remélem ezt a kér­ dést is sikerülni fog valamiképen — ha csak kezdetlegesen is — megoldanunk. Előbb utóbb pedig szükséges lesz az uszoda kibővítése. Lövölde. A képviselőtestület elhatározta, hogy a helybeli Polgári Lövészegyletet támogatni fogja abban a törekvésében, hogy a Sport­ vendéglő fölött egy kisgolyós' fegyverrel való célbalövésre alkalma* lövöldét épiL E célra a szükséges területet és a régi csendőrbarak építési anyagát ingyen en­ gedte át az egyesületnek, mely a lövöldét még a folyó évben óhajtja megépíteni ál­ lami és — reméljük — helyi támogatássaL Mozgófényképszinliáz. A sürgős megoldásra váró feladatok közé tartozik a mozgófényképszinház ügyének rendezése. Különösen külsőleg nyújt-a moziépület siralmas képet. A külső tatarozás elrendelésével azért vár­ tunk oly soká, mert sokszor megismét­ lődő tárgyalásokat folytattam ez ügyben ugy Révay Sándor üzletvezetővel, mint másokkal is, kik bizonyos feltételek mel­ lett hajlandók volnának uj mozit épiteni. Ezek a tárgyalások, bár megakadtak, még befejezve nincsenek. Ezek részleteit célszerűségi okokból ismertetni itt nem óhajtom, csak azt . jegyzem meg, hogy reményem van arra, hogy üzleti vállalko­ zással megépül a modern, uj mozgószinház anélkül, hogy a városnak anyagi ál­ dozatot kell hozni, mert a mozi váro­ sunkban fejleszthető és jól hasznosítható vállalkozási lehetőséget nyújt. Ha a tárgyalások meghiúsulnak, vagy megakadnak, az épület legszüksé­ gesebb külső javítása ez évben elkerül­ hető már nem lesz. Kálvária. Igen érdekes és kedves gondolatot vetett fel Tóth Gyula képviselőtestületi tag. Egy kálváriát óhajtanak ő és társai a Meszes hegyen építeni. A földtulajdo­ nos nagylelkűen átengedte a szükséges területet, a kálvária tervét hivatott mű­ vészek. elkészítették, szorgos kezek má­ ris megkezdték a területegyengetéseket és utak létesítését és miután a kálvária a várost díszíteni és a polgárság lelkét nemesíteni hivatott, bátor voltam a vá­ ros erkölcsi és anyagi támogatását e célra kilátásba helyezni. Mossubl Kissé merésznek tetszik ugyan, de szó van egy városi múzeumnak létesíté­ séről is. A minden bizonnyal csak hosszú idő múlva megvalósítható muzeum alapjait Horváth László tanácsnok és dr. Domyay Béla tanár már lerakták és ez lassan, de fokozatosan megindulhat a fej­ lődés útjára. A városháza bővítésénél gótarján városának igen erős része van szerepel. Kis gyermekek részére akarunk egy kis helyiséget e célra is szánunk. abban, hogy az állam ezt az utléteeltésl egyezni, hogy a váróé feltétlent ragasz­ �A MUNKA 6 oldal UkolAsddvttH m«1U Az iskolán kívüli népneveléssel is kezdenek az illetékesek behatóan fog­ lalkozni. A‘var megye egy ilyen alapot létesített, a város lakosonként 8 fillér hozzájárulást Űzet e célra évenként, több tanfolyam megnyílt már itt Salgótarján­ ban is, s az ezirányu mozgalom hivatott kezekben fejlődésképes. MuriőAUomáa. gyón helyesen — az alsóbb réteghez tar­ tozó nőket is háziiparra óhajtja nevelni Ez irányban is küldöttség járt országgyű­ lési képviselőnknél, ki a Mansz ezen ügyét melegen karolta ugyan fel, de eljárása ed­ dig még eredményt felmutatni nem tud, mivel ez ügyben is az a megállapodásunk, hogy Sztranyavszky államtitkár ur a Mansz küldöttséget akkor fogja önagyméltósága elé vezetni, amikor városunkat díszpol­ gári érképéinek leleplezése alkalmával meg fogja látogatni. A város ez ügyben azért van érdekelve, mert hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Mansz otthon, — melynek létesítése egyébként nyilvánva­ lóan közérdekű — a városi óvoda épü­ letére történő emelet ráépítésével nyer­ jen megoldást. Salgótarján 1999. mír*. 23 Kórház. főjegyző önként lemondott. Ha ez a terv megvalósul, akkor az uj épület talán A kórház ügye beteg. Helyesebben megindítja a Fő-utcával párhuzamosan nincsen kilátásunk arra, hogy Salgótartervezzett utcában is a további építkezési Ki rövidesen állami közkórházat kapjon, dig több Ízben történt előterjeszté­ Koldulás. Nagy érdeklődéssel olvastam azon semre már két helyszíni szemlét is tar­ közléseket, melyek a szegényügynek és tottak a népjóléti miniszter ur kiküldöt­ különösen a koldulás kérdésének meg­ tei és az uj közkórház helyéül azt a ré­ oldását tárgyalták Szeged, Eger és Nyír­ tet jelölték ki, amely a Somoskőújfalu egyháza városaiban. Ezen városok polgár­ felé vezető ut mellett, a vadaskerti útel­ mestereit megkerestem az iránt, hogy en­ ágazással szemben fekszik. gem az ottani szervezetről tájékoztatni Enyhíti, de részben komplikálja is szívesek legyenek és ennek a kérésemnek a helyzetet az a körülmény, hogy a bá­ Szeged városa már eleget is tett E kérdés­ nyavállalatnak és az acélgyárnak kitünően sel is foglalkozni kívánok és ha városunk berendezett és vezetett kórháza van. társadalma részéről csak valamennyire is Mert ez a két kórház a sürgős beavat­ meg fog nyilvánulni az a munka és ál­ kozást igénylő esetben felveszi a bete­ dozatkészség, mely a fenti városokban geket, vagyis a közkórház hiány^ nem megnyilvánult, akkor remélem, hogy ez olyan eminens, mintha e két kórház sem az ügy közmegelégedésre fog megoldást volna meg, másrészt pedig attól fél a nyerni még akkor is, ha a város e tekin­ népjóléti kormány, hogy az uj közkór­ tetben kénytelen lesz bizonyos anyagi ál­ ház a másik kettő concurrenciája miatt dozatokat is hozni nem lesz elég életképes. Ezidőszerint a kórház ügye ugy áll, Piactéri bódék. A piactéri bódék ügye is feltétlenül hogy a minisztériumban módot keresnek rendezésre szorul. Nemcsak a mi szemün­ arra, hogy az uj közkórház a két válla­ ket, de különösen az idegenekét sérti az lati kórház egyikével egyesittessék. az összevisszaság, az a mindenféle deszka, A kórház ügyét pedig elejtenünk tepsi rongy és kátránypapir, amelyet a semmi körülmények között nem szabad jelenlegi piactéri bódékon láthatunk. és azon többször említett alkalommal, Kezdetben azt reméltem, hogy ez az mikor Vass őexcellenciája városunkban ügy radikálisan egy vásárcsarnok építésé­ lesz és mikor alkalmunk lesz neki be­ vel ugy lesz megoldható, hogy ezzel a mutatni hogy a pénz, melyet kölcsön kérdés végleges nyugvópontra jusson. adott, hasznosan lett befektetve, újból Csakhogy ezen tárgyalások meghiúsultak. küldöttséget fog eléje vezetni országgyű­ ' Az a tervezet, amelyet ez ügyben lési képviselőnk, kinek támogatására eb­ egy helybeli konzorcium a városnál be­ ben az ügyben is épugy számíthatunk, mutatott, igen nagy anyagi áldozatokat mint minden más közédekü kérdésünkben. követelt volna a várostól és ezért sok A járványkórház ügye szorosan minden más sürgősebb feladatunkra való ősszefügő az állami közkórház ügyével s tekintettel egy ideiglenes módot fogok ezért ennek fejtegetését mellőzöm. legközelebb javaslatba hozni, anélkül ter­ Szemétfuvarozás. mészetesen, hogy a vásárcsarnok felépí­ tésének ideáját végleg elejteném. Ha a-város úthálózata kőburkolás­ A javaslat, amit az ügyben előter­ sal vagy astfaltmakadammal rendbe jön, jeszteni óhajtok, az lesz, hogy a jelenlegi megnyílik lehetősége egy szemetesautó piactéri bódék gondos kiválasztással há­ beszerzésének is. Ezt combinálni gond­ rom csoportba soroltassanak. Első cso­ lom, az u. n. tonnarendszer bevezetésé­ portba tartoznának azok, amelyek mos­ vel. Ez abban áll, hogy a lakók egységes tani állapotukban megmaradhatnak, mert tipusu zárt pléhedényben gyűjtik a há­ a szépészeti és egészségügyi követelmé­ ziszemetet, minden lakónak két ilyen nyeknek megfelelnek. Ilyen nagyon kevés tonnája van, melyet a szemétautó kocsisa lesz. A második csoportba azok tartozná­ egyszerűen kicserél s ily módon a kö­ nak, amelyek némi pénzáldozattal megfe­ zönség nem kénytelen azt a port szívni, lelően átalakithatók és ezen átalakításra amelynek előidézése a mostani szemét­ az illető piaci árusok, mondjuk 4 havi kezelés mellett elkerülhetetlen. időhaladékot nyernének. A harmadik Gyepmestari telep. csoport azokat foglalná magában, akik­ A közegészség ügyét lesz hivatott nek bódéi semmiképen sem alakíthatók szolgálni az az átalakítás is, amely a át és ezek a piaci bódéban való árusí­ gyepmesteri telepen szükséges. A város­ tásra engedélyt csak akkor fognak nyerni, nak gondoskodnia kell majd egy állatha a város által megállapított méretű és hullaszállitó kocsi beszerzéséről, esetleg kinézésű bódét építenének. hullaégető kemence építéséről, a telep Tudom, hogy ez nem tökéletes bekerítéséről, boncolóhelyiség létesítésé­ megoldás, de a városra semmiféle terhet ről és a kutyamegfigyelő ketrecek renonem jelent és nem fog útjában állani a váltatásáról. vásárcsarnok megépítésének akkor, ami­ Erzsébet-tér. kor ez a kérdés éretté válik. Az Erzsébet-tér a szabályozási terv Egyéb terveké szerint megszűnik. Az annak helyébe Ha Salgótarjánnak jövő sorsa fö­ kerülő széles utcában a Pécskő-patak lött gondolkodom, mire hivatásomnál nem folyhat nyitott betonmederben, ha­ fogva bőséges alkalmam van, természe­ nem azt be kell fedni mert a város e tesen olyan eszmék is támadnak bennem, részében a jövőben is igen nagy forga­ amelyek peszimisztikus ember szemében lom lesz. A patak befedésével megszű­ talán nevetségesek és miután súlyt he­ lyezek arra, hogy fiién programomat reá-: nik a téren jelenleg levő két hid s itt recompensatióképen szintén méltányos fisnak minősítse a város közönsége, én volna, ha a vármegye annak idején szi­ nem is akarok kitérni azokra a gondo­ ves volna segítségünkre lenni latokra, amelyek bennem erre nézve Óvoda. megszülettek, vagy amelyek megvalósítá­ sának lehetőségét azok hozták szóba, Már most is szükséges volna a har­ kikkel városfejlesztési ügyekről hébe korba madik kisdedóvó intézet, de kénytelenek beszélgethetni szeremcsém van. leszünk annak létesítését a vízvezeték Vannak azonban olyan tervek, me­ megépítése utáni időre halasztani, ha lyek — igaz esetleg sok utánjárás, kilin­ csak nem sikerül kijárnunk azt, hogy a cselés, deputációzás árán — valószínűbben közoktatásügyi kormány itt Salgótarján­ megvalósíthatók és melyek megvalósítása ban — már politikai okokból is — ál­ érdekében a város vezetőségének min­ lami kisdedóvót létesít és a meglévő óvo­ dákat államosítja. den lehetőt el kell követnie. Ilyenek például egy Máv. beren­ A harmadik ovoda helyéül külön­ dező és gépjavító műhely építése, egy ben a palackgyár környékét tartanám fémipari szakiskola felállítása, egy várme­ legalkalmasabbnak. gyei szeretetház, egy népfürdő, egy fer­ SufáruL tőtlenítő intézet létesítése és a szécsényi Kívánatos volna, ha a régi Posta­ vasút ügye. utcából a vásártér felé vezető gyalogút, Az hiszem nem kell ismertetnem az ott levő néhány ház, vagy azok egy azon indokokat, melyek e létesítmények részének kisajátításával minél előbb ki­ szükségességét és lehetőségét alátámasztszélesíthető volna kocsiuttá, mert ezzel ák és csak azt jelentem még e helyen, megnyitnánk azt a sugárutat, melyet a rogy a szécsényi vasútnak a közel jövő­ szabályozási terv szerint a vásártér érin­ ben való felépítésére — sajnos — min­ tésével a vasút mentén majdnem a nagy­ den reményünk hiányzik. állomásig létesíteni tervezünk. Most még áttérek azon feladatok Vágóhíd. rövid ismertetésére, melyek megvalósítá­ sára, — szerintem — altkor kerül a sor, Az uj közvágóhíd végleges rende­ amikor a részletesen közölt 6 évi mun­ zéséhez szükséges, hogy a kucsiutak kikaprogramra és vízvezeték létesítése be­ köveztessenek és egy állatorvosi lakás Tervbevettük egy mentőállomás lé­ tesítését is. Egyelőre szerényen csak egy kereken gördülő hordággyal és nehány más kisebb értékű szer beszerzésével ugyan, mert a f. évi költségvetés e célra nagyobb fedezetet nem nyújt, de később ez az intézmény is fejleszthető lesz. Itt megjegyzem, hogy a Városok és Közsé­ Ms^iusb lakbérosxtály. gek mentöegyesületénck balassagyarmati A helybeli állami és egyéb köztiszt­ kirendeltségét városunk is támogatásban részesíti s hogy a balassagyarmati men­ viselők mozgalmat indítottak arra nézve, tőautó betegszállítás céljából városunk hogy Salgótarján városa az V. lakbérosz­ tályból kiemeltessék és a III. lakbérosz­ közönségének is rendelkezésére áll. tályba soroztassék. Ezt a törekvést is ma­ Járda a Főtéri állomáshoz. gamévá tettem és számos ízben jártam el a Szükség volna a volt Vadász szál­ pénzügyminisztérium illetékes osztályfő­ loda és a lőtéri állomás között a vasút nökénél és támogatását kértem ez ügy­ mentén egy gyalogjárda építésére. E rész­ ben az államtitkár urnák is. ben tárgyalást óhajtok lolytatni a Máv. Az ügy jó mederben van és a ké­ üzletigazgatóságával és remélem, hogy a relemnek kedvező elintézését már a kö­ területhasználat engedélyezése akadá­ zel jövőben várhatjuk A város ugyan, lyokba ütközni nem fog. mint ilyen, a magasabb lakbérosztályba Iparos otthon. való sorozás esetén bizonyos áldozatot A helybeli ipartestület azon szán­ fog hozni, mert tisztviselőinek lakbérét dékát, hogy jelenlegi házát kibövitse és emelni lesz kénytelen, de végeredmény­ egy iparosotthont létesítsen, kezdettől ben igen kedvező hatást fog kiváltani a fogva a ledmelegebben pártoltam. A vá­ kedvező döntés azon tisztviselőkre, akik ros az ipartestületet hozzásegitette egy 10 kis családiházat óhajtanak építeni és csak méter széles területsávhoz, mellyel a je­ azt várják, hogy ez a régen táplált óha­ lenlegi telek kibővült és alkalmassá vált juk kielégittessék arra, hogy ott egy uj szárny épitessék. Gímná-ríttmAz erre vonatkozó terveket az ipartes­ A gimnázium államosításának, ille­ tület elkészítette és magam is részt vet­ tőleg államsegélyének ügye jelenleg rosztem abban a küldöttségben, mely a ke­ szul áll, amennyiben a vallás és közok­ reskedelemügyi m. kir. miniszternél oly tatásügyi miniszter ur arról értesítette a célból járt, hogy az építkezés céljaira se­ közelmúltban országgyűlési képviselőnket, gélyt eszközöljön ki hogy a gimnázium ielügyelőbizottságának A kereskedelemügyi miniszter 10000 e két kérelme közül egyik sem teljesíthető. pengő segélyt szavazott meg, a népjóléti Ezt a harcot azonban könnyen fel­ miniszternél pedig elintézésre vár az Ipar­ adni nem fogjuk. Salgótarjánban annyi az testület azon kérelme, melyben e helyről intelligens szülő, oly messzire van itt más is anyagi támogatást kér. E kérvény sor­ állami gimnázium és oly magas ennek a sának eldöntése még nem ismeretes, de magániskolának tandíja, hogy ezek és jó kezekben van, mert országgyűlési kép­ sok más körülmény feltétlenül indokolttá viselőnk ez ügyben több ízben tárgyalt és méltányossá teszi a város ezirányu ké­ Vass Őexcellenciájával. relmének teljesítését Ez év júniusában lesz előrelátható­ Csak ismételni akarom itt Sztra­ lag díszpolgáraink arcképének a leleple­ zése; mely alkalommal a népjóléti minisz­ nyavszky álltmtitkár urnák azon kijelen­ tését, hogy a kultuszkormányt addig fog­ ter urnák itt a helyszínen is ismételten előterjesztjük az ipartestület kérelmét juk kérni, amíg kérelmünk végre meg­ Részt vettem abban a nagyszámú kül­ hallgatást nem fog találni Az ez irányú döttségben is, amely a helybeli vállala­ ostromot legközelebb folyó év őszén, az tok vezetőinek áldozatkészségét kérte. állami költségvetés összeállítása előtt fog­ Ez ügyben a vállalatok eddig még nem juk Klebelsberg közoktatásügyi miniszter őexcellenciája ellen vezetni. döntöttek. Autóbusz-Járat. Az Ipartestület ebbeli törekvését, azért tettem oly melegen magamévá, Nem régen kaptam meg a keres­ mert egyrészt kötelességemnek tartom kedelemügyi miniszter ur azon határozatát, azt, hogy a hazafiasán gondolkodó ipar­ hogy a Magyar Vasutak Autóközleke­ testületet minden nemes törekvésében dési Vállalata engedélyt nyert arra, hogy támogassa a város, de magamévá tettem egyrészt Salgótarján és Szécsény, más­ azért is, mert az ipartestület felépíteni részt Salgótarján és Littke között rend­ szándékolt nagytermének igénybevételére szeres autóbusz járatot létesítsen és ezen nézve megállapodást gondolok kötni az a vonalon ugy személy, mint teheráru ipartestület vezetősége és a város között forgalmat lebonyolítson. A menetrendet A megállapodást ugy gondolom, is megküldték már észrevételezés céljából hogy a város egy hosszabb évekre szóló A városi tanács korainak tartotta indu­ évi subvenciót állapitana meg az ipartes- lási időként a reggeli 4 óra 40 perces tűlet részére, mely ennek az összegnek időpontot és arra kérte a kereskedelem­ (elhasználásával jobban tudná törleszteni ügyi minisztert, hogy a menetrendet olyaz építkezéssel kapcsolatban felveendő képen változtassa meg, hogy az autóbusz tőke amortizációs részleteit és ezzel szem­ reggel 1 órával későbben járjon, valamint ben a város kikötné azt, hogy az ipar­ azt is kértük, hogy az élelmiszerpiacunk testelet nagytermét, melynek befogadó megfelelő ellátása céljából ellenjáratok is képessége meghaladná a jelenlegi acél­ létesittessenek Szécsény és Salgótarján gyári nagyteremét, ünnepélyek, népgyü- között. Itt meg akarom jegyezni, hogy lések és egyéb nagyobb összejövete­ több Ízben tettem már észrevételt a ma­ lekre a városnak rendelkezésére bocsá­ gyar államvasutak üzletigazgatóságánál a tani köteles. vasúti menetrend megváltoztatása és Sal­ A nagy költséggel és a köri tagok gótarjánnak az u. n. hétvégi forgalomba áldozatkészségével megépített római ka- való bevonása iránt. Legtöbb ily irányú tholikus kör nagyterme t l sokszor kérésem az illetékes köröknél méltány­ nem képes a közönséget befogadni és lásra talált igy az ipartestület uj terme volna hiva­ Diapenasdre. tott ezt a régen érzett hiányt pótolni. Amint azt az elmúlt évekről szóló Sok terv merült fel már itt Salgó­ jelentések során megemlíteni bátor voltam, tarjánban egy vigadó épület építéséről, reményünk van arra, hogy a Tuberku­ de ugy látom, hogy ez a terv még hoszlózis Elleni Országos Bizottság a folyó szu időn kérésztől nem lesz megvaló­ évben egy külön épületet fog építeni a sítható. tüdőbeteggondozóintézet elhelyezése cél­ A vonatkozó igényeket kielégíteni jából. Ez az épület a rendelőn és rönt­ alkalmas szálloda építésére, pedig figye­ genintézeten kívül még két kis kórtermet lemmel a városnak egyéb feladataira és egy fekvőcsarnokot is magában fog­ — nézetem szerint — nem a város, ha­ lalna és e célból nagyon alkalmasnak lát­ nem a magántőke hivatott szik az a hely, amelyet a város képvise­ Msuiez. otthon. lőtestülete az elmúlt ősz folyamán a vá­ A helybeli Mansz lelkes nőtagjai egy rosháza mögött.a főjegyzői kertben fel­ otthont akarnak létesíteni, melyben na* ajánlott és melynek használatáról Koóa fejezőn nyert építtessék. �A MUNKA Salgótarján, 1929. márc. 23 Kisajátítások. Előbb-utóbb szükségessé fog válni néhány ingatlan kisajátítása. 15 év múlva a jelenlegi temető fölötti akácerdőt kell majd a váróénak megszereznie. Az épí­ tési kedv megnyilvánulásra — remélem — lökésszerű hatással ^lesz a kormány által tervezett s a vidéki városokra is ki­ terjeszteni kért, — hosszú adómentesség s Így szükséges lesz nehány magántulaj­ don kisajátítása, mint például a Liki Ko­ vács háza, a Forgács utca melletti szán­ tóföldek egy része stb. esperes plébánossal lett betöltve. Ax in­ stalláció 1928. évi szeptember hó 9-én folyt le fényes keretek között s az uj plébánosnak a város közönsége annyi szeretetet előlegezett, mint amennyit lo­ sonci plébános korában tanúsított haza­ fias magatartása megérdemelt. Igen hosszúra nyújtaná jelentésemet az, ha számot adnék a jelentésem során azon haladásról is, mely a helybeli ipar­ vállalatok üzemében az utolsó években tapasztalható volt, csak egyet akarok megemlíteni, hogy a helybeli palackgyár igen lényegesen megnagyobbította üze­ UJ népiskola. Idővel — nézetem szerint — át kell mét, ugy hogy ma 1030 munkásnak nyújt helyeznünk az u. n. volt evangélikus kenyeret népiskola épületét, melyet a szabályozási Főlapén éa altepén támogatása. terv amúgy is halálra Ítélt. Az iskola Meg kell emlékeznem azon sok­ céljaira — esetleg kisajátítás utján — az szorosan megnyilvánult támogatásról, Uj-telep szélén kell helyet keresnünk A melyben Pályi Pál főispán és dr. Baross mostani iskola helyén fásitott teret conJózsef alispán városunkat az elmúlt esz­ templál szabályozási tervünk. tendőkben részesítették. Nem volt olyan Ezzel jelentésem végére értem. közérdekű ügyünk, mely a vármegye e Tni tun Péter. két vezérét ne állította volna sorompóba Mielőtt azt befejezném megemlítem, városunk érdekében. Nem intéztem hoz­ hogy jelentésemnek első nyomtatásban zájuk kérelmet, amelyet nem honoráltak megjelent közleményeiből kimaradt egy volna és sok kényes kérdésben igen ne­ esemény megemlítése, mely mulasztáso­ héz lett volna a helyzetem, ha nem érez­ mat itt akarom pótolni. Néhai Hercegh tem volna, hogy részese vagyok a fel­ József kanonok elhalálozása után a meg­ sőbb hatóságok vezetői bizalmának is. üresedett plebánosi állás Traum Péter Ugy a város tisztviselői, mint a város Miniszteri köszönet. Az acél­ gyári és salgóbányai szegénysorsu tanú* lóinak az 1928—29.-ik tanévben ingyen­ könyv és tanszerekkel ellátása és kará­ csonyi felruházása alkalmából pénzbeli adományért a Nógrád és Hont közigaz­ gatásilag egyelőre egyesitett megyék kir. Tanfelügyelőjétől 521/29 szám március 13-ról keltezett alábbi levél érkezett Oláh Miklós acélgyári eh iskolai igazga­ tóhoz. .Értesítem, hogy a vallás- és közokt. miniszter ur a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság vezér­ igazgatósának a azegénysorsu tankötele­ sek tan és Írószerekkel való ellátásáért továbbá Biró Pál kormányfőtanácsos or­ szággyűlési képviselőnek, az acélgyári olvasóegyletnek. Tengelygyári munkások­ nak és Hlinka Géza pénzbeli adományá­ ért köszönetét fejezte ki. Felkérem Igaz­ gató urat, hogy ezen köszönetnyilvánítást az érdekelteknek hozza tudomására s in­ tézkedjék, hogy a vall, és közokt. mi­ niszter ezen intézkedése „A Munkában* is megjelenjék. Balassagyarmat, 1929. március 13, Dr. Visnovszky Rezső vezető kir. tanfelügyelő. Köszönetnyilvánítás Mindazok-1 nak, kik drága jó férjem elhunyta alkal­ mával a temetésen megjelenésükkel nagy fájdalmamban felkerestek, ezúton mondok köszönetét. Külön fejezem ki hálás köszönetemet a m. kir. államrendőrkapitány ság vezetőjének, tiszti karának és legény­ ségének özv. Vezér Jánosné. Turista közgyűlést tartott a ma­ gyar Kárpát Egyesület Salgótarjáni osz­ tálya f. ho 21-én, a városháza tanácster­ mében. Dr. Förater Kálmán polgármester az egyesület elnöke, turista bajtársi meleg szeretettet üdvözölte a szép számmal meg­ jelent tagokat s bejelentette, hogy a Karancs hegyi kilátó is rövid idő múltán megépül s a közel jövőben dr. Dornyay Béla szakavatott tollából megjelenik a Salgótarjáni turista kalauz is. A közgyű­ lés egyhangú lelkesedéssel választotta meg továbbra is az eddigi kipróbált tisz­ tikart s az évi turaprogramm megállapí­ tása után, az egyesületnek közkedvelt titkárja: Rokfalussy Lajos tartotta meg vetített képekkel élénkített szemléltető felolvasását a Magas Tátráról. A lelkes turista gárda elmerülve a kies bércek Nóta est. A R. K. Olvasókör da­ gyönyörű emlékeiben a szebb magyar jövőbe vetett bizakodással távozott a lárdája f. hó 31-én (husvét vasárnapján) este hangversenyt rendez. Az estélyen közgyűlésről. Fayl Frigyes képktellitásának szerepelni fog Kubányiné Bodán Margit énekmüvésznő is akinek nevét a rádióból megnyitása. Fayl Frigyes festőművész ismeri nemcsak hazánk, hanem más nem­ kepaiailitasanak ünnepélyes megnyitása zetek népe is. A művésznő énekét erre márc. 24 én, vasárnap délelőtt 11 órakor az alkalomra összeállított cigányzenekar lesz a városháza nagytermében. Salgótar­ fogja kisérni. A műsoron szerepel az Ol­ ján vezető körei a festőművésznek kilá­ vasókör dalárdája is, mely résztvesz a jú­ tásba helyezték az ünnepélyes megnyitá­ niusi országos dalversenyen. Ezen előadás son való megjelenésüket. A kiállítás már­ tiszta jövedelme is, ezen kulturális célra cius 24 tői április 2-ig lesz nyitva déle­ fordittatik teljes egészében. A magas ní­ lőtt 10—1 óráig és délután 2—5 óráig. vójú est iránt nagy érdeklődés nyilvánul Állandó belépőjegy 40 fillér. meg, Éjfél után tánc lesz. Nagypénteken az Anyaszentegyház az Ur Jézus halálát utólérhetetlenül szemlélteti liturgiájában. A szertartást végző papság arcraborulása a főoltár előtt, a passió előadása, a kereszt leleplezése, az ,Ecce lignum crucis* éneklése mellett, a megfeszített Krisztus sirbahelyezése szívbe msrkoló érzelmek zuhatagjaiként hatnak lelkünkre. A megrendült lelkek érzelmei­ nek konszonáns hangot csak egy Palestrina (f 1594), a azinfonikus egyházi zene halhatatlanja, volt képea megadni az ő örökszép szenténekeiben. Popule meus. Ecce quomodo mórit ur justus, Vrxilla regis prodeunt. Oh mi Jesu vulnerate. A nagypénteki csonka miséhez tartozó énekeket vegyes kar adja elő a következő szereplőkkel; Szoprán.* Nékám Istvánná, Éltes fcamilné, Beleznay Béláné, Mihályi Antalné, Nagy Béláné, Kasiper Kálmánná, Simon Alajosné, Schundtnev Irén éa Olga, Schiller Ida és Ilona, Szá­ raz Ilona, Kilvády Jolán, Gavlasz Hermin. Alt: Galgó Józsefné, Sülé Mária, Holles Emma, Rusznyák Malvin, Schmider Sári, Gurszky Olga, Loser Mária, Malomhegyi Olga, Vrana Erzébet. Tenor: Hunyár Ádám, Pál János, Kasper Kálmán, Sülé Ferenc. Bassus: Mojzes Béla, Lapsánszkv Íános, Schmeltzer Miklós, dr. Holcsek léla, Csics László, Csics Gyula. Nagy­ pénteken d. u. 3 órákon Jeremiás pró­ féta lamentációinak eléneklésekor ugyan- A Salgótarjáni Ipartestűlet rendes évi közgyűlése. F. ho 17-én tartotta a Salgótarjáni Ipartestület ren­ des évi közgyűlését az ipartestület szék­ házában. A tárgysorozat első pontja el­ nöki megnyitó volt, amelyben Takács Ferenc ipartestületi elnöklő elnök mély gondolatu beszédben pillantott vissza az elmúlt ipari eseményekben gazdag 1928. évre. Ezután a testület 1928. évi zár­ számadása, vagyonkimutatása és az 1929. évi költségvetés beterjesztése követke­ zett A zárszámadásnál kitűnt, hogy az 1928. év 1.700 pengő felesleggel zárult, amely az ipartestületi elnökség és elöl­ járóság agilis, ügybuzgó vezetését dicséri A közgyűlés az iparos ifjúsági egylet megalakítását is elhatározta, hogy ezáltal körébe vonja az iparos ifjakat, akiknek irányításával a vezetésével akarja az iparteatűlat azt a hazafias a társadalmi szellemet megalapozni az iparos ifjúság között, amely hivatva lesz, Ogybuzgó, kö­ telességtudó, hazafis érzésű magyar iparosmmzedéket nevelni a jövő iparos tár­ sadalmának. A közgyűlés egyben a járási iparteatűlat megalakítását is határozatba hozta, hogy ezáltal intenzivebben foglalkozhassék a vidéki iparosság kulturális a gazdasági helyzetével is. Az indítvá­ nyok során a cseh cipőnek újabb invá­ ziója, amellyel a magyar piacot akarják cseháruval elárasztani, keltett élénkebb vitát, amelynek ábrán a közgyűlés ama ■essa énekkar megismétli a fenti énekeket kívánságának adott kifejezést, közérdekű ügyei iránt mindenkor tanúsí­ tott kegyes jóakaratáért ugy a főispán urnák, mint az alispán urnák legyen sza­ bad itt őszinte szívből fakadó köszönetemnek kifejezést adni. A vállalatok támogatása. 7 oldal minket, a város hivatásos vezetőit mun­ kánkban szegény hazáink és szegény vá­ rosunk iránt érzett szeretetünk vezetett. Külön köszönet éa elismerés Illeti a képviselőtestület minden egyes tagját azért is, hogy a tanácskozás méltóságát minden esetben megóvni és azzal is Te­ hetővé tenni méltóztattak azt, hogy a tár­ gyalások céljaira rendelkezésre álló időn­ ket nem indulatok levezetésére, hanem a város komoly ügyeinek, fejlődési, ha­ ladási lehetőségének biztosítására for­ díthattuk. De köszönetét mondok a helybeli iparvállalatok tisztelt vezetőinek is azon megértésért, amelyet a város irányában majdnem kivétel nélkül minden esetben kifejezésre juttatni szívesek voltak. Néha bizony ellentét keletkezett a társulatok és a város érdekei között, de lojálisán kell megállapítanom azt, hogy a társula­ Egyénileg is hálás szívvel gondolok tok vezetői alá tudták rendelni speciális arra, hogy előterjesztéseimet jóakarattal kívánságukat a város helyesen felismert meghallgatni, azokat komoly tárgyalás tár­ egyetemes közérdekének. gyává tenni, engem becsületes törekvé­ mindenkor támogatni és bizalmuk­ Köszönet a képviselőtestületnek. semben kal megajándékozni szívesek voltak. És Leginkább illeti meg azonban a kö­ amikor Önöket, tisztelt Uraim, ezen őszin­ szönet és elismerés a város polgárságát tén átérzett köszönetamről és Önökhöz és képviselőitestületét azért a szeretetért, való ragaszkodásomról biztosítom, kijelen­ megértésért és bizalomért, mellyel a vá­ tem, hogy én volnék a legboldogabb, ha ros vezetőségét mindenkor megajándé-, igaz szívből fakadó érzelmeimet csak rész­ kozni és ezért az önzetlen áldozatkész­ ben is viszonozná az a város, mely enségért, amellyel a város fejlődését, meg- gemet, ki szükebb hazámat elveszítettem, I izmosodás, erkölcsiekben és anyagiakban közigazgatásának élére állított és amely való gyarapodását elősegíteni szívesek város szeretett, kedves otthonommá vált. voltak. Lehet, hogy szerénytelen és el­ Salgótarján, 1929. március 20-án. fogult vagyok, de én ugy érzem, hogy a Dr. Förster Kálmán képviselőtestület tagjai, majdnem kivétel polgármester. nélkül, tudatában vannak annak, hogy hatóságok ez alkalommal energikus kéz­ zel fognak ebbe cseh-akcióba belenyúlni, amely a végpusztuiás szélére akarja jut­ tatni az amúgy is nehéz gazdasági váltsággal küzködő magyar cipész ipart. Eljegyzés. Dr. Holics Endre bányahatosagi főtanácsos eljegyezte Szathmáry Irén urleányt Hódmezővásárhelyről. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, kik felejthetetlen jo térjem, drága jó apánk elhunyta alkalmávál fájdalmunkat bármily módón kifejezett részvétükké! eny­ híteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét, özv. Nickei Andrásné és gyer­ mekei. Közkívánatra. F. évi április 1-én Husvét hétfőjén a Salgótarjáni Városi Le­ vente Egyesület előadja Nyári Andor aLevente* cimü színmüvét a róm. kath. Olvasókör dísztermében, mely előadásra szeretettel vár mindenkit a Rendezőség. Előadás után tánc. Értesítés. Szt. Erzsébét kát nő­ egylet es Maria Kongregáció ápr. 6-án (szombaton) 8 órai kezdettel sorsolással egybekötött műsoros teaestet rendez a kát. olvasókörben. Sorsolásra kerülnek szép párnák, kézimunkák, nippek stb. Egy sorsjegy ára 20 fillér, előre váltható „A Munka* szerkesztőségében, valamint Ratkovszky Pálné dohánytőzsdéjében. Az Országos Stefiül* Szövet­ et Salgótarjánt fiókjainak közgyűlése dr. Förater Kálmán polgármester egye­ sületi elnök vezetése mellett folyó évi március hó 21-án folyt le a városháza tanácstermében. A Stefániának 1928. évi áldásos működéséről Horváth László v. tanácsnok mint a szövetség ügyvezető társelnöke adott számot. Kiragadunk itt néhány adatot, mely szerint a Stefániá­ nak az 1928. évben 2341 védence volt és a védőnői, közel tizennégyezer eset­ ben teijesitettek látogatást. A rendelő intézetekben 2871 alkalommal nyertek orvosi ingyen tanácsot a reá szoruló anyák és gyermekek- A szövetség azon­ ban anyagilag is erősen támogatja véden­ ceit, mert ellátja őket kölcsön babakelen­ gyével, szükiti vándorkodását és kosárral ingyenes tejsegéllyel kötszerekkel, orvos­ ságokkal s annyira közismertté vált már a Salgótarjáni Stefánia, hogy a körn,ék­ beli falvak lakói is mind sűrűbben kérik támogatásukat. Ez az intézmény, amely­ nek vezetői mélyreható szociális érzé­ sükről tettek tanúbizonyságot, szinte nélkülözhetetlen a városba hol a bánya és gyáripari munkásságnak nagyobb tö­ megei laknak. Kívánatos volnn ha Stefá­ niának immár 10 évet meghaladó munká­ ját nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is intenzivebben támogatnák az arra hiva­ tottak- s a Szövetséget egy méltó székház­ ban helyeznék el, mert amint értesültünk néhány számottevő áldozatkészségtől el­ tekintve, még mindig kevés kilátás van arra, hogy az intézmény, a saját erejéből keressen magának otthont. Örömmel ra­ gadjuk meg ax alkalmat, hogy a Stefánia tisztviselői karát a az intézmény támoga­ tóit melegen üdvözölheasük és sok jó szerencsét kívánjunk további áldásos éa hogy a nemzetmentő, szociális működésükhöz. Meghívó. A Hirschgyári Olvasó­ kör műkedvelőinek előadásában színre kerül husvét vasárnapján a Nótás kapi­ tány Farkas Imre operettje, melyre min­ den érdeklődőt ezúton is meghiv és szí­ vesén lát a rendezőség. Uj Hatvanban eladó a legolcsóbb áron elköltözés miatt egy uj ház, mely áll 2 szoba, 2 konyha, 1 előszoba és egy erős betonirozott pincéből. Cím: Bognár István kőműves. Ujhatvan. Hevesmegye Herédi ut. Hentes és mészáros tanulónak fiút felveszek. Lesték János Karancsaljal utca 5. Kiadó egy tekén mely áll 2 ut­ cai, 1 udvari szobából, konyha és speizből. Újtele, Tátra utca 51. �A MUNKA 8 oldal Meghívó. A „Hangya" Termelő, Érteke­ átlő és Fogyasztási Szövetkezet a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja kötelékébe tartozó Salgótar­ jáni fogyasztási szövetkezet 1929. évi árpilis hó 7-én, délelőtt 11 órakor az acélgyári felvigyázó és munkás olvasó­ egylet dísztermében évi rendes közgyűlést tart, melyre a tagok az alapszabályok 24. ft-a értelmében megbivatnak. Ha a közgyűlés a megjelenő tagok csekély száma miatt határozatlan lenne, ugy a közgyűlés 1929 áv április hó 14-én fog megtartatni, mely — tekintet nélkül a tagok számára — határozatképes lesz. Napirendi 1. Múlt évi üzlet eredményről szóló jelen­ tések tárgyalása.' 2. Zárszámadások megvizsgálása és fel­ mentvény megadásai. 3. Mérleg megállapítása. ó. Tiszta jövedelemről való rendelkezés, 5. Az igazgatóság kiegészítése. 6. Felügyelő bizottság választása. 8. Netaláni indítványok. A felügyelő bizottság által meg­ vizsgált évi mérleg a bolt helyiségében kifüggesztetett és mindenki által meg­ tekinthető. Az Igazgatóság. Egy mindonos felvétetik azon­ nal. Gombó-féle sütődében. 203/1929 végrh. szám. Árverési hirdetmény. kű, de legalább 100 — egyszáz pegőt ki­ tevő bánatpénznek a balassagyarmati tn. kir. adóhivatalnál történt beffizetéséMtea A LEGJOBBAK ! ' ről szóló letéti nyugta csatolandó. Kész­ pénz vagy értékpapír csatolása nincsen Hiszek egy Istenben, megengedve. Ajánlattevők ajánlataikkal Hiszek egy Hazában, a végleges döntésig kötelezetségben ma­ Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában radnak. Fentartja a vármegyék alispánja ma­ Ámen. gának a jogot, kogy a beérkezett ajánla­ tok közül szabadon választhasson, eset­ Nógrád és Hont közigazgatásilag egye­ leg az összes beérkezett ajánlatokat mel­ lőre egyesitet vármegyék alispánjától. lőzve egy újabb versenytárgyalást hirdet­ 5510/1929. szám hessen, vagy más célirányos intézkedést tehessen. Balassagyarmat, 1929. március 17. Nógrád és Hont k. e. e. várme­ Baross gyék alispánja Balassagyarmat r. t vá­ rosban a vármegyék tulajdonát képező alispán. ingatlanon levő régi u. n. kismegyeház fenmaradó épületeinek lebontására zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet Ajánlat csakis a hivatalos ajánlati A Salgótarjáni Torai nyomd* űrlapon és ajánlati költségvetési űrlapon r. t. t. részvényeseit van szerencsénk az tehető. Az ajánlati űrlap és az ajánlati 1929. április hó 3-án d. u. ’/< 6 órakor a költségvetési űrlap a balassagyarmati Salgótarjáni Népbank r. t. helyiségében m. kir. állam építészeti hivatalban a hi­ tartandó vatalos órák alatt összesen 2.— kettő pengőért megszerezhető. A hivatalos űrlapok felhasználásával tisztelettel meghívni. szabályszerűen kiállított és lepecsételt sér­ A közgyűlés* tárgyai tetlen és .Ajánlat Balassagyarmaton levő vármegyei épületek bontási munkáira* 1. Igazgatósági jelentés előterjesztése. felirattal ellátott borítékba elhelyezett 2. Felügyelöbizoltsági jelentés előter­ ajánlatok az alispáni hivatalnál közvetle­ jesztése. nül; vagy posta utján nyújtandók be az 3. Zárószámadások előterjesztése. 1929 évi április hó 4 napján déli 12 órá­ 4. Az évi nyereség felosztása. jáig, ahol azok ugyanakkor bizottságilag 5. A igazgatóság és felügyelőbizottság fognak felbontatni. részére a felmentvény megadása. A felbontásnál ajánlattevők vagy 6. Alapszabályszerüleg benyújtott indít­ igazolt képviselőik jelen lehetnek. ványok tárgyalása. Elkésve érkezett ajánlatok figye­ aSINGER varrógépek Versenytárgyalási hirdetmény. Meghívó. IV. évi rendes közgyűlésére Alulírott bírósági végrehajtó 1881, évi LX. te. 102 § értelmében ezennel lembe nem vétetnek. Az ajánlathoz a vál­ közhírré teszi, hogy a salgótarjáni kir. lalati összeg 2 százalékával egyenlő érté­ járásbíróságnak 1927. évi 8060/3, 1499/2 és 1983/3 1928. számú végzése követ­ keztében dr. Szalvendy Ödön ügyvéd által képviselt Kohn Rezső, Kovács Ist­ ván és dr. Lauíer Samu ügyvéd által képviselt, Bogenglück Ignác javára 146 P. 20 f., 107 P 68 I, és 204 P 89 f, a jár. erejéig 1928. évi aug. hó 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás ut­ ján lefoglalt és 1380 pengőre becsült következő ingóságok: vetőgép, répavágó lekszerkezet, sin, széna, fa, nyilvános ár­ verésen eladatnak. Mely árverésnek a salgótarjáni kir. járásbiróúg 1928. évi Pk. 5402 sz. vég­ zése folytán 146 P 20 f tőke ennek 1926. november 26-tól 10%, — 104 P 68 f tőke, ennek 1927. január 1-től járó 10*/, és 204 P 80 f. tőke, ennek 1928. január 1-től járó 8% kamatai és eddig 70 P 05 f, 50 P, és 118 P 75 fillérben biróilag már megállapított költségek ere­ jéig Karancsberényben leendő megtar­ tására 1929. évi márcfaa hó 27-ik ■apjának Salgótarján 1929. márc. 23 Salgótarján, 1929. március hó 21. Az Igazgatóság. déhztenl fél 3 órája Motorkerékpár teljesen uj ál­ lapotban (2000 knométeri futott) elköl­ tözés miatt eladó. Cim a kiadóhivatalban. Meghívó. A Salgótarjáni ÁraforgalzBÍ Részvénytársaság t, részvényeseit van szerencsénk az 1929. évi április hó 3-án, d. u. fél 6 órakor a Salgótarjáni Nép­ bank r. t. helyiségében tartandó IV. évi rendes közgyűlésre határidőül kitüzetik éa ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingósáÍok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becaáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő in­ góságokat mások is le- és felülfoglaltat­ ták és azokra Jcielégitésl jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. te- 120 fi. érteimében ezek javára is el­ rendeltetik. Salgótarján 1929. évi márt. 7-én. tisztelettel meghívni. A közgyűlés tárgyár 1. Igazgatósági jelentés előterjesztése. 2. Felügyelőbizottsági jelentés előter­ jesztése. 3. Zárószámadások előterjesztése. 4. Az évi nyereség felosztása. 5. Ax igazgatóság és felügyelöbizottság részére a felmentvény megadása. 6- Alapszabályszerüleg benyújtott indít­ ványok tárgyalása. Salgótarján, 1929. március hó 21. Török kir. {bírósági végrehajtó. Aa Igazgatóság. Nyomatott Végh Kálmán könyvnyomdájában, — Salgótarján. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00138.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_03_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-03-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 7. évfolyam 12. szám (1929. március 23.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom