https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/05b0e83c49cf99c86d016448e9489f07.jpg 302755085e3ee14766ce1f31610ad7f2 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/87be60d3391c8145176fd651944e2e25.pdf 63766936ee1b074e26e6c2838b5e0d5d PDF Text Text Felelős szerkesztő és kiadó: A MUNKA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Szántay István Laptulajdonos: ^A Munka” lapvállalat Szerkesztő bizottsági Csengődy Lajos dr., Horváth László, Köntzey Ferenc. Lspsánszky János. Salgótarján, 1929. március hó 16 Ára 24 fillér VII. évfolyam. 11 szám. lett tördelték ki Szent István koro­ nájának legszebb drágaköveit, hogy éhes varjak, dögkeselyűk, hiénák martaléka legyen az elesett, letiport Irta: Koster Lajos. magyarság természeti kincseiben leg­ .A nagy Természet megrázkó­ legtöbbször tavasz idején volt- Ta­ gazdagabb kulturvideke. Azután jött a nemzet egyik dott Megérezte a Nap simogató lán a tél nyomasztó, elnyomó letar­ sugarait, amellyel téli álmából akarja giája tavasszal robban ki, hogy an­ iegszomorubb korszaka: a letargia felébreszteni. Mintha egy delejes nál döbbenetesebben s ellenálhatat- időszaka. Magyarország a rettenetes áram, a tavasz életre keltő villanyos lanul követelje a szent szabadság megcsonkítás után aléitan feküdt az ütése szaladt volna végig tagjain, hármas egységének, a szabadság­ utódállamok műtőasztalán s ugy lát­ hogy figyelmeztesse a tavaszi pir- nak, a testvériségnek és az egyen­ szott már, hogy soha többé nem tér magához azokból a sebekből, kadás, a tavaszi kikelet, a zsendü- lőségnek diadalra jutását. lés a rügyfakadás csodás, misztikus S nekünk elárvult szegény ma­ amelyeket a trianoni szégyenpon­ időszakára. S az öreg Föld, a nagy gyaroknak különösen kedves a sza­ tokban kapott. De: aÉI magyar, áll Buda még.** Mindenség ez égi Vándora ébred badság hónapja. Hisz ezelőtt 81 is már hosszú ideig tartó téli álmá­ évvel tavaszi rügyfakadáskor pattant A turáni faj szívóssága győzedel­ ból, dermesztő, fagyos letargiájából. ki a magyar szabadság bimbója, meskedett a magyar nemzet tetsz­ Megrepedezik fagyott földje, har­ hogy abból a magyar alkotmányos­ halála felett s a nemzetcsonkitók sogva szakad szét a folyók, pata­ ság hatalmas, lombos fája sarjad* elrémülve látták, hogy a magyar kok jégpáncélja; a föld ólmos szür­ zon ki. S az uj magyar alkotmá­ nemzet élniakarásának utolsó ener­ kesége lassankint barnás szint kap, nyosság alapilléreit oly államférfiak, giájával kötözi be azokat a tátongó hogy várakozó reménységgel fo­ oly kormányvezető hazafiak rakták sebeket, amelyek ütőereit szakítot­ gadja a Természet legfenségesebb le, akiknek személyében bizton re­ ták szét. S az idő mindent begyógyító évszakát, a tavaszi renaissanszot, mélhettük, hogy a magyar államal­ újjászületést. S itt-ott dugja is ki kotás és államépités munkája mind­ ereje enyhítő irt hintett a nemzeti fejecskéjét a gyenge fűszál, fakad addig fenn fog állni s mindaddig fájdalmak sajgó sebeire, hogy azok a fa rügye, hogy nap éltető csók­ hirdeti a magyar dicsőség géniuszát lassan, de mégis behegedtek. S ma jától majdan lombba zöldeljen, vi­ és a magyar faj hegemóniáját, amig már fájdalmas érzéssel bár,' de egy csak az utolsó magyar ember po­ jobb jövőbe vetett reménységgel rágba boruljon. De mintha az idén késnék a rait szét nem hordja a kóbor szél, ünnepeljük meg a szabadság napját, természet újjászületése. A csalóka s valóra válnak a költő halhatatlan azzal a reménységgel, hogy lesz még magyar ünnep a világon! napsugár is mintha csak enyelegne szavai: „Él őseink hazája.1* De a szabadság ünnepének e De jött a világháborúi Európa velünk, hogy hátráltassa a lombfakadás. virágnyilás csodásán szép testét a háború undok kelevénye magasztos napjan mégis a visszaünnepét. Pedig nemcsak a nagy lepte el, hogy abból a nemzetek, eiplekezesek keserű könnye tóiul Természet fakaaása, a március, ha­ pusztulásának gennyes árja törjön szemeinkbe. Fütyül a szél Késmark nem a lelkek újjászületése is. Az elő. Népek pusztultak el, nemzedé­ felett; zug a Nemere Erdély bérces etqberi lélek is igyekszik lerázni kek töröltettek ki az Élet könyvé­ havasai között; s az Adria szellője a tél zord hangulatát, hogy helyette ből s a vérgőzös fertőző pára fojtó susogva jár Fiume felett. 5 a kó­ a nemes érzések, az akarni vágyás, súllyal nehezedett Európa népeire, bor szél régi dalról, régi magyar a tenni akarás, az alkotni tevés hogy elhintse a kétségbeesés, a szép és tiszta eszméi foglalják el a nyomor s vele együtt az erkölcsi szív rejtekeit s űzzék el a tél nyo­ züllés s a lelki rothadás miazmáit. masztó gondolatvilágát. A tavasz a De talán egy nemzetet sem Annak a nagy küzdelemnek a so­ szabadság időszaka is: A történe­ sújtott le annyira a világháború lem ódon, elsárgult, avatag lapjai véres taglója oly durván s nyersen, rán, melyet a román uralom alá jutott er­ szerint mintha összefüggés lenne a mint éppen szegény Hazánkat. Ezer délyi magyarság kulturális és gazdaság, létének fenntartásáért folytat, nagy jelen­ természet újjászületése és a szabad­ éves alkotmányunk semmisült meg, tőségű terv merült fel. Még a múlt esz­ ságmozgalmak között. A népek bi­ ezer éves országunk törött dara­ tendő októberében az Országos Magyar lincseinek, a milliók szellemi és bokra a pörölycsapások alatt, S a Pártnak Udvarhelyen megtartott gyűlésen gazdasági béklyóinak lerázása a barbár győzők gúnyos röheje mel­ indítvány hangzott el, hogy Erdélyben Március dicsőségről beszél. De zugnak és bömbölnek még magyar véreink el­ nyomatásáról is, akiknek ma már nemcsak magyar nyelvüket, hanem fajisagukat es magyar érzésüket is meg keli tagadniok az idegen elnyo­ matás rideg, könyörtelen törvényei alatt. De az édes magyar anyatej­ jel szívott fajiságot csak ideig, óráig lehet elnyomni, de megölni nem. Még a beomlott, gyepesedet! ma­ gyar sírokból is fel fog törni a ma­ gyar érzés bosszúálló ereje akkor, ha eljön a visszatorlásnak rettenetes napja. S én egy szebb magyar jövőbe vetett bizakodással remailem, hogy ez a március már nines messze. Va­ júdik az idő méhe, recsegnek a trianoni béke eresztékei s a törté­ nelmi igazság súlyos kalapácsütései alatt mindinkább kitűnik a letiport, szétszaggatott Magyarország tartha­ tatlan politikai és közjogi helyzete. Dereng, virrad már a magyar igaz­ ság tündöklő napja s az igazsagcalan, ránk erőszakolt béke dermesztő köde szakadni kezd a magyar ég felett. S ha bízni lehet az idők je­ leiben, akkor a közel jövőben már­ cius idusát már az ezer éves Ma­ gyarország, az integer Magyarország regi hatarai között fogjuk a magyar feltámadás fényévéi megülni, hogy valóra váljék a legnagyobb magyar­ nak, gr. ózechenyi Istvánnak e pró feta szavai, hogy Magyarország na­ gyobb, s hatalmasabb lesz, mint valaha volt. Adja a magyarok Istene, hogy ugy legyen! Magyar pénzintézet Erdélyben. A MUNKA TÁRCÁJA A csodadoktor. Irtat Szilárd Róbert. Tempóra mutantur... A valamikor hatalmas Ozmán birodalom nagyon őszszezsugorodott s az idők változása uj szellemet hozott A nyugati szellők szár­ nyán modem gondolkodás a a nővel szem­ ben emberségesebb bánásmód áradt a ti­ tokzatos Keletre. Amit elmondani akarok még a régi Törökországban történt, ahol a Nőt a Próféta tilalma áthághatatlan fallal vette körül* A kapudán pasa Szulejmán ben Szá­ dok hetek óta gondterhes arccal járt-kelt mindenütt, abol csak megjelent. Bárki kérdezte is, miféle gond bántja, minden­ kinek kitérő választ adott, vagy hallga­ tott. Értesült erről a nágyvezir, Omár pasa is, magához hivatta a kapudán pa­ sát és kikérdezte bánata felöl. Ennek négyszem között elárulta, hogy kedvenc felesége, ,a csodálatos szépségű Halila néhány hete súlyosan beteg s állapota napróí-napra rosszabbodik Szulejmán ben Szádok az imádásig szerette Halilát s hajlandó volt mindenét feláldozni, hogy meggyógyítsa. Tanácsot kért a nagy birodalom valamennyi vala­ mire való hekimjétő), egyik sem tudott segíteni. A stambuli hekimbaai személye­ használt. Hiába próbálta a bajt a legdrá­ gább füstölőszerekkel elűzni, hiába for­ dult a titkos mágiához, hiába vizsgálta a csillagokat, a betegség okát nem tudta megtalálni. Az elkeseredett pasa naponta újra meg újra elmondta más-más hekkinek a betegség látható tüneteit, de egyik or­ vosnak sem engedte meg, hogy a bete­ get megnézze. Ettől nem annyira a pró­ féta tilalma tartotta vissza, — bár bithü muzulmán volt, — mint ezerszer inkább hallatlan féltékenysége. Jaj lett volna an­ nak, aki háremhölgyei közűi bármelyiket is, csellel, vagy véletlenül megpillantotta volna. Omár pasa, a nágyvezir aggoda­ lommal látta, hogy a kapudán pasa mennyit szenved lelkileg s már attól tartott, hogy eszét fogja veszteni — Szulejmán ben Szadokl — szólt hozzá egy napon. — Engem is mélyen elszomorít, hogy házadat ily súlyos csa­ pás érte. Lesújtó, hogy a hatalmas Osz­ mán birodalomban egyetlen hekim sem akad, aki háremed büszkeségét, a szép­ séges és nemes Halilát betegségétől megszabadítsa -.. Adok egy tanácsot... Egy idő óta él Stambulban egy franck hekim, aki nagy orvos hírében áll. Azt mondják, hogy tudományban hozzá ha­ sonlító hekim az egész keleten nem ta­ lálható ... Menj hozzá az én nevemben kérd meg, hogy keressen fel otthonod­ A kapudén pasa tiszteletteljes sza­ vakkal köszönte meg a nágyvezir taná­ csát és ugy tett — igaz, hogy nem szí­ vesen — ahogy Omar pasa mondotta. egy nagy és kifejezetten magyar pénzin­ tézetet létesítsenek, mely hivatva lenn e az évek óta húzódó súlyos gazdasági vál­ ságban a lakosságot olcsó hitellel ellátni es magyarcéiu gazdasági kulturális és jó­ tékony akciókat hathatósan támogatni. A nagy gyűlés lelkesen magáévá is .ette ezt a tervet, de a közbejött moz- vosságot rendelt, amit a betegnek pon tos időközökben be kellett vennie.. Fi­ gyelmeztette a pasát, hogy a betegnek a legteljesebb nyugalomra van szükségé és legjobb, ha senki sem zavarja. — Estére újból eljövök, — mon­ dotta — mert a beteg állapota a lógna « gyobb mértékben csodálatos és rend­ Az idegen orvos méltóságteljes ko­ molysággal, hírnevének tejes tudatában jelent meg Szulejmán ben Sza ok házá­ nál. A kapudén pasa mindent elmondott, a betegről és a beteg tüneteiről, ami kívüli. Szulejmán ben Szádok pasa szívé­ csak elmondható volt. Az orvos figye­ lemmel hallgatta, azután azt kérte, hogy lyesen megrázta az orvos kezét s kérte, látogassa meg a beteget annyiszor, ahány­ vezessék a beteghez. Szulejmán ben Szádok szemében szor csak szÚKségesnek látja. felgyűlt a féltékenység lángja. — Ha segíteni akarsz és segíteni tudsz — szóit sötéten és fenyegetően, — gyógyítsd meg ugy, hogy nem nezed megl... A hitetlen frank alig észrevehetően nevetett. — Vagy megmutatod a beteget és meggyógyítom, — jelentette ki — vagy megyek az utamra f.. A kapudán pasa sokáig, némán el­ gondolkodott. — Várj 1.. — szólt azután s lassú léptekkel távozott Csaknem fél óra telt el, míg visszatért. Megfogta az orvos ke­ zét s bevezette a hárembe. A beteg sű­ rűn elfátyolozva feküdt a süppedő sző­ nyegekkel borított nyoszolyán. A frank hekim lelkiismeretesen sen is felkereste a mélyen lesulytott pa­ ban s próbálja ki a művészetét szegény megvizsgálta, megtapogatta a pulzusát, Megnézte a nyelvét s végűi valami or­ sát, irt is néhány caommxert, •fyUt Mm betegeden.,, * Amikor a frank hekim estére kelve megint eljött, minden ellenvetés nélkül vezettek a beteghez, aki némán és lát­ szólag öntudatlanul feküdt a puha ny'oszolyan. Ugyanúgy mint reggel. Állapota semmivel sem lett jobb, a beszedett or­ vosság ellenére sem. Más orvosságot irt, másnap forró fürdőket rendelt, harmad­ nap ismét más szerrel próbálkozott, de a beteg állapota — érthetetlen módon — állandóan változatlan maradt. Ugyan­ akkor azonban özulejmán ben Szádok pasa minden egyes alkalommal barátsá­ gosabban fogadta s utóbb már valóságos csodálattal tekintett az orvosra. A hekim három hétig járt a kapu­ dén pasa házához. Kipróbálta összes sze­ reit és megkísérelte egész tudományát. Megdöbbentette, hogy a beteg állapota a hosszú kezelés alatt semmit sem válto­ zott s a harmadik hét végén ugyanúgy feküdt nemen és öntudatlanul, mint lé* �2 oldal galntas eaemények — mint a Bratinau kor­ mány bukása, az uj parlamenti váláaztások és a kölcsöntárgyalások által teremtett atmoszféra — miatt e nagyszabású terv eddig megvalósítható nem vólt Most, hogy a Maniu kormány utalómra jutásával bizonyos stabilitás teremtődött Románia belső helyzetiben, a Magyar Párt ez év márczius 6-án Bukarestben megtartott ér­ tekezletén újólag visszatért a pénzintézet tervére. Már annyira jutottak, hogy az elv tekintetében vélemény eltérések nin­ csenek, a most csak arról folynak a tár­ gyalások, hogy vájjon egésxeu uj pénz­ intézetet szervezzenek-e, vagy egy már meglévő pénzintézet kereteit bővítsék ki. Szükségtelen külön rámutatni, hogy ennek a pénzintézetnek a lébe jötte mily óriási fontossággal bírna az erdélyi ma­ gyarság szempontjából. Emlékeztetnünk kell a még régi Nagymagyarországon működő, Erdélyben letelepült Albina nevű román pénzintézetre, amely a románok ravaszsága és. a mi nagylelkű nemzetiségi politikánk találkozása folytán iassan-lassan nagy magyar területeket juttatott oláh birtokosok kezére. A békeszerződések ál­ tal kiszolgáltatott magyarság Erdélyben az erőszakosan keresztülhájtott földreform folytán csaknem koldusbotra jutott. Ter­ mészetesen kulturális céljainak elérése érdekében a a román államtól támogatást nem várhat s nemzeti létének megvédésére szükséges eszközöket mind a saját erejé­ ből kell előteremteni. Erre a megalapí­ tandó bankra tehát óriási Jeladat vár. Tá­ mogatnia kell a pénzben szűkölködő erdélyi magyar birtokosságot és támogatnia kell a magyar kulturtőrekvéseket. Bizo­ nyosra vehető, hogy mindazok, akik anyagi eszközökkel rendelkeznek, belátva a pénz­ intézetre váró nagy feladatok fontosságát, minden erővel támogatni fogják ennek létrejöttét Erdély kulturális élete a rend­ kívüli nehézségek ellenére is erős virág­ zásban van, mint erről az irodalom és ál­ talában a művészetek nagy arányú fel­ lendülése tanúskodik. Ha ezt az erkölcsi erőt ezt a tehetség-tőkét a pénz materi­ ális erejével is alátámasztják, ugy remél­ hetjük, hogy az erdélyi magyarság még inkább ellensúlyozni fogja azokat az erő­ szakos elrománositó törekvéseket, ame­ lyeknek célja annak a magasabb kulturnivónak a lefaragása, amely Erdély ma­ gyarságát a Regát többi néprétegétől el­ választ]*. togatása első napján. Amint egy napon megint felkereste a beteget, az egész ház, élén a pasával, valóságos örömmámorban fogadta. Szulejmán ben Szádok sugárzó arccal sietett az orvos elé. — Allah áldása szálljon rád és utó­ daidra! .. Köszönöm neked és tudomá­ nyodnak, hogy megmentetted nekem és az életnek Halilát, aki ma kelt fel elő­ ször ágyából, egészségesen, boldogan és jókedvvel... Kívánj bármit, megkapod ... Az orvos először meghökkent a hir hallatára* de végül is elfojtotta cso­ dálkozását. Titokban isteni csodára gon­ dolt, de hangosan nem merte bevallani, hogy ennél az esetnél megáll a tudo­ mánya. Fáradtságához mért jutalmat kért, de a pasa, — aki mint már mondottam, nagyon szerette a feleségét, — a két­ szeresét adta neki A csodálatos esetnek hamar hire ment s eljutott a nagyvezir fülébe is. Omár pasa különösen örült a jó ered­ ménynek, hiszen ő adta a kapudén pa­ sának a jő tanácsot. — Nos? ... Igazam volt?... kér­ dezte. — Ez a frank nem a legjobb mű­ vésze az egészség és gyógyítás tudo­ mányának ?... — Igazad voltl — felelte Szulejmán ben Szádok. — Annál inkább nagyra tartom tudományát, mert Halila rejtélyes betegségének okát kikutatta és a gyó­ gyító szereket megtalálta anélkül, hogy Halilát csak egyszer is látta volna. A nagyvezir értelmetlenül bámult a beszélőre* A kapudán pasa hamiskás mosollyal folytatta: — ... Három héten keresztül vizs­ gálhatta^szegénynek egyik egészséges Omár pasa a hallottakra elmerengve meresztette szemét az ég csodálatos kékjébe s áhítattal mormogta: — Allah nagy és Mohamed az ő prófétája* A MUNKA Hírek és különfélék Hávaaaág. öiv. Dr. Martényi Árpádné, curiai buó neje szül, nemesvarbóki Plachy Panna örömmel tudatja, hogy Nórika leánya és Horváth Géza 1929. évi március hó 5-én Tatán, a róm. kath. egyház szertartásai szerint házasságot kö­ töttek. — Qrömmel közöljük ezt a há­ zassági hirt abban a reményben, hogy a Hirsch-gyárba újra beköltözik a régi kulturélct a az uj gyárvezetöné épp ugy, mint a régi nemcsak családjának lesz jó szelleme, de a gyár munkásságának is charitativ pártfogója s a jóléti intézmé­ nyek lelkes vezetője, mert az elmúlt-há­ rom hónap alatt az ür nagyon érez­ hető volt. Halálozás. Novotni Ferenci a bá­ nyatársulati fürdő kezelője 48 éves korébán meghalt Háboius szív és tüdőtágu­ lásához most még influenza is járult s a beteg szervezet ezzel már nem tudott megbirkózni. Halálozás. Polacsek J5r*»f 75 szá­ zalékos hadirokkant, aki háborús sérülé­ sei miatt ugy testileg, mint szellemileg sokáig beteg volt, 34 éves korában meg­ halt. Felesége és két gyermeke maradt. Temetésén a HONSz. helyi tagjai közül sokan vettek részt Iskola látogatás. F. hó 5-én vá­ rosunka érkezett Dr. Visnovszky Rezső Nógrádvármegye kir. tanfelügyelője. Foly­ tatólagosan 6, 7., 8. és 9-én megláto­ gatta az összes áll. elemi népiskolákat, továbbá a községi fiú- és leány iparosta­ nonciskolát. Látogatásai során, a legtel­ jesebb megelégedését fejezte ki, a ta­ pasztaltak felett. Halálozás Károly Irén premontrei kanonok, a kolozsvári egyetem tudós ta­ nára. világhírű magyar fizikus, a drótnél­ küli táviró tulajdonképeni feltalálójá, fo­ lyó hó 13-án Nagyváradon elhunyt. A megboldogultban Károly- Géza máv intéző nagybátyját gyászolja. Fayl Frigyes képklállitása. Fayl Frigyesnek az utóbbi években csak külömböző jótékony vásárokon volt alkal­ munk néhány képét látni Már ezeken a képeken is feltűnik a művész örvendetes fejlődése. Most egy reprezentatív kiállí­ tás keretében szándékszik Salgótarján kö­ zönségének két évi munkájának java ter­ mését bemutatni, melyet a városházán rendez. A művész fejlődésének uj állomá­ sát jelentik ezek a képek. Fayl Frigyes a bpdapesti Műcsarnok tavaszi tárlatán is kiállított egy igen finom, hangulatos ké­ pet, és a közel jövőben a Fáklya budapesti „magyar* tárgyú kiállításán is több ké­ pével fog résztvenni. Salgótarjáni kiállí­ tása körülbelül 50 olajfestményből és pasztellképből fog állani. A kiállítás ün­ nepélyes megnyitása 1929. mire. 24.-én délelőtt lesz és a húsvéti ünnepek után zárul. Részletesebb ismertetést a legkö­ zelebbi számban fogunk adni. Htuvétf szertartások. A katholikus Egyház husvét hetében megható szertartások mellett ad külső kifejezést is az Isten-ember tragédiájának. A nagy­ csütörtöki oltár fosztás, a sziklábs vájt szent sir, nagypénteken d. e passió és csonka mise, d. u. Jeremiás siralmai, nagyszombaton a feltámadási ünnepség stb. Városunkban ezen a huSvéten elő­ ször fogja — erre az alkalomra összeállított vegyes kar a nagypénteki délelőtti és délutáni szertartások alatt — előadni a gyönyörű latin énekeket; Popule meus..., Vexilla regis..., Ecce quomodo moritur iustus (Íme hogy hal meg az Igaz)... A lelkes dalosok nagy szorgalommal járnak a próbákra s a fáradságnak saját lelki hasznuk mellett, bizonyára meglesz a ju­ talma.* másokban is az imádságos lélek­ nek műélvezetet nyújtani. A próbákat nagy hozzáértéssel és buzgósággal Upponyi József hittanár vezeti. Salgótarján 1929. mírc. 16 kara a Hiszekegy precíz előadásával megkezdte az ünnepélyt, mely után, le. vente, caerkészifju és 2 elemi iskolai nö­ vendék lelkesen és hatásosan szavalt. Ünnepi beszédet tartott Barthó Dániel tanító, melyből megtanulta a közönség a határtalan hazaszeretetet és azt, mit kell cselekednie, hogy Magyarország határait újból helyreállítsa. Az ünnepélyt az iskola énekkara Hymnussal zárta be. Aznap este 9 órakor nagyszámú érdeklődő kö­ zönség jelenlétében az acélgyári tiszti kaszinó és munkásolvasó tartott hazafias ünnepélyt, melyen a Hiszekegyet és Hymnust az Olvasóegylet dalárdája éne­ kelte Ursutz karnagy vezetésével. 4 ha­ tásos szavalat és Brezina Gyula, kaszinó tagtárs mély gondolatok és hazafiassá­ gától lángoló felolvasása után végétért az ünnepély. — Hasonlóan ünnepeit Salgóbányatelep is. Az iskola ünnepélyen a beszédet szónoki hévvel Bedő Albert ta­ nító mondotta, még 5 gyermek lelkese­ déssel szavalt, az énekszámokat az iskola énekkara adta le. Az olvasóegylet nagy­ termében, az olvasóegyleti zenekar ját­ szotta az énekszámokat, több szavalat után levente és cserkész énekkar szere­ pelt. Az olvasóegylet elnöke Botár Gyula mondott mélyen álérzett, nagyhatású ün­ nepi beszédet. A nagyszámú hallgatóság mindkét helyen azon érzéssel távozott, hogy a trianoni határ megdöltévcl Ma­ gyarország ismét nagy és hatalmas lesz. Taristák! A. M. K. E. Salgótar­ jáni-oszlása f. hó 21-én este 6. órakor a városháza tanácstermében tartja rendes évi közgyűlését, melynek keretében meg­ ejti a tisztujitást. A közgyűlés után be­ mutatásra került vetített képekben a Magastátra. T. tagjait elvárja s vendégeket szívesen lát az elnökség. Értesítés. Szt Erzsébet kát nő­ ügyiét ápr. 6 án (szombaton) 8 órai kez­ dettel sorsolással egybekötött műsoros teaestet rendez a kát. olvasó körben. Sorsolásra kerülnek szép párnák, kézimun­ kák, nippek stb. Egy sorsjegy ára 20fillér, előre váltható A Munka szerkeztőségében, valamint Ratkovszky Pálné dohánytözsdéjében. A Salgótarjáni Járás által tervbe vett mezeilutó csapat verseny időpontját, tekintettel a kedvezőtlen időjárási viszo­ nyokra, a vezetőség elhalasztotta 1929. május 5,-ére. Hely Zagyvápálfalva. A L évi jazz. 29 és 30-án* tartandó nagy levente ünnepéllyel kapcsola­ todon nagyszabású meghívás! atlétikai verseny is lesz, amely a levente eyyesületek tagjai és társadalmi egyesületi atléták között fog lezajlani. Ezen verseny egy igen értékes tisztelettárgyért fog lefolyni és minden remény megvan hozzá, hogy fényes keretek között igazi ünnepe lesz a nagy fejlődésben levő vidéki atlétikának. Egyben közöljük, hogy a versenyek nap­ ján nagy népünnepély és tűzijáték is lesz az egész járás községeinek részvételével. A két napos nagy levente ünnepélynek és versenynek részletes programját a kö­ zel jövőben közöljük. r Az Országos Levont* mezei futó csapatbajnokságok 1929. április 28.-án lesznek megtartva Debreczenben. Salgótarjáni járás a mátranováki senior csapatot, Salgótarján városa az acélgyári junior és senior csapatot küldi a győze­ iéin reményében ki. Somoskőújfaluban nagy : lelkese­ déssel alakult meg a Polgári Lövész Egyesület, amely már a közeli versenylö­ vészeten be is fog mutatkozni. Műkedvelői előadás Hirschgyári műkedvelők husvét vasárnapján adják elő a „Nótás kapitány t,* Farkas Imre ope­ rettjét Az előadásra szívesen látnak. minden érdeklődőt Miniszteri elismerés ás kö­ szönet a salgótarjáni acélgyári Gyermeksegélyző Nőegyletnek, A m. kir. Vall, és közokt. Miniszter 860— 05 szám alatt az alábbi elismerő és köszönő Acélgyári Gyermeksegélyző Nőcgylet Einöknője mélt. özv. Liptay B. Jnnőnéhez: „Nógrád és Hont közig, egyelőre, egye­ sített! vármegyék kir. tanfelügyelőjének jelentéséből értesültem, hogy a Méltósá­ god elnöklete alatti Salgótarjáni Acél­ gyári Gyermeksegélyző Nőegylet az 1928 év karácsonyán a salgótarjáni és a salgóbányai acélgyári és társulati elemi is­ kolák szegénysorán tankötelesei között 5.809'22 Pengő értékű ruhaneműt osz­ tott szét és hogy naponta 30 árva tan­ kötelest lát el jó meleg és tápláló ebéd­ Köszönet nyilvánítás. Mindazok, iratot intézte a Salgótarjáni kik forrón szeretett féri. m elhunyta al­ kalmából részvétükkel fájdalmunkat eny­ híteni szívesek voltak, fogadják hálás köszönetünket. özv. Novotny Ferenczné és családja. Március 15 az Acélgyárban és Salgóbányán. A „Szabadság ünnepét* a két telep hazafias közönsége és ifjúsága tekintettél a mély gyászra, egyszerű ke­ retek között, de izzó hazaszeretettől lelkesedve tartotta meg. Az acélgyári Ol­ vasó dísztermében d. e. 11 órakor az acélgyári Iskolai növendékek, cserkészek, godnak és az elnöklete alatt álló Nő­ egyletnek a népoktatás érdekében tanu­ lóit ezen nagylelkű hazafias áldozatkész­ ségéért őszinte elismerésemet és köszö­ netéinél nyilváníthatom. Budapest, 1929 febr. 23. Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­ miniszter. Meghívó. A baglyasaljai Altiszti Olvasókör és a baglyasaljai Iparosok Ol­ vasóköre március idusának méltó megün­ nepléséül folyó évi március hó 17-én (va­ sárnap) este 8 órai kérdettél, a baglyas­ aljai kaszinó nagytermében nemzeti ünne­ pélyt tart, melyre minden igaz magyart szeretettel meghív a Rendezőség. Beléptidij nincsen, az estély költségeinek fede­ zetére szép kivitelű, hazafias alkalmi jelvények lesznek árusítva, darabonként 50 fillérért. Az esetleg fennmaradó jövede­ lemfölösleg az ünnepélyt rendező két ol­ vasókör könyvtárának gyarapítására lesz forditva, miért is felülfizetéseket a két intézmény hálás köszönettel elfogad. Mű­ sor után az iparoskor vonós zenekara fogja a közönséget szórakoztatni. József napi köszöntő. A két telepi Doktor Józsefnek ajánlva. Kemény zord tél után enyhe tavaszi szél, Szivet indítván József napról beszél Fehér hó lepi be fejét két Józsefnek De szivük nem podvás; érzelmek remegnek, Íüzek gyuladoznak, erővel dobognak; letmegértéssel lemondón legyintnek, Fel feltolakodó busuiásnak intnek, És haladnak tovább kijelölt útjukon. Életmézét már csak egy kicsike lyukon Nézegetik csendben, nem ámulnak hévvel. Előttük a nagy ut a megtérő révvel. Odairányitják csolnakját Cháronnak Helye lesz ott Jóbnak, Átpádnak, Áronnak. Addig bölcs nyugvással figyelik a létet Mely sok gyönyörűt rejt, de biz sok sötétet. De minden nyavalyán, fátumon keresztül Zsinagógán, templomon, melyen kereszt ül Lesik a világot és „Nii admirari* Jelszavuk mert hajh a’ többi „lári-fári*. Időnként belégzés, nátha vatta és aci, [tophosan, Nem enged a magyar, egyet ráüt fokosán, És szerte repül a nátha bacillusa, Józselnapja ragyog: március idusa Uj fénykevél csóvál: É'jen a József nap, S örömében a két József szivéhez kap, És odakiáltja a hitvány világnak: „Et si fractus illabatur orbis‘1... Elmúlt csendben ez a szörnyű kór is; Megusztuk és nem hunyt ki a tüzes szikra Érdeklődünk tovább, ha van szép lábikra. Bámuljuk Ilonát, Margitot és Rózsit, Az Isten éltessen! Jó szerencsét!! Prosilü! Kaptak az alábbi levelek A Maiika Tekintetes Szerkesz­ tőségének.* A Munka legutóbbi szá­ mában megjelent „Sztreik* című közié* ményben — amely igen helyesen nem a legrokonszenvesebben foglalkozik a leg­ utóbbi sztreik kisérlettei. A felsorolt üzemek között a Székvölgyi -Lajostárna is felvan sorolva, mint olyan, amelyik szintén beszüntette a munkát. Hat ez egyszerűen valótlanság. Ennek a mcgallapitákával tartozunk magunknak, akik a sztrájkot, mint a munkásság jogos köve­ telés, in* k kivívására szolgáló utolsó esz­ közt sokkal többre tartjuk, sem hogy azzal unos-untalan élve, lejárassuk, lobbié becsüljük, mert kétélű fegyver és mint ilyenhez, csak végső esetben látjuk cél­ szerűnek nyúlni, amikor azt látjuk, hogy már úgysincs veszíteni valónk. Jelen eset­ ben azonban igazán nem láttuk br, miért keljen nekünk a munkánkat és az üzem zavartalan menetét gátolni, amikor egy mindenütt a világon, ahol szénbányászat van és amióta van természetes és igy megszokott jelenségről van szó, hogy t. i. az ősszel felvett idénymunkásokat tavaszai elbocsájlják, mert a nyári cse­ kély szükségletet a törzsmunkásság is bő­ ven kiludja termelni, sőt még maga is szünnapok tartasara van kárhoztatva. Te­ kintetes Szerkesztő ur I Nem hiszünk mi abban, hogy azok a bagtyasi szóvivők annyira önzetlenek tennenek, hogy szíve­ sen rövidítenék meg magukat is, csak­ hogy az elbocsájtott és máskor „buta falusi parasztinak csúfolt és lenézett idény munkásoknak tavábbra is biztosít­ sák a munkában maradást. Inkább ugy gondoljuk, hogy a többek között azért választották ezt a jelszót, mert másokkal már nem igen tudják bomladozó sorai­ kat fódozgatni, gondolták ha sikerül, ak­ kor 500 kezes bárányt kapnak, hogy ál­ taluk lenézett „buta falusiak* azok, ez ebből a szempontból külön kecsegtető fa levonták felvonultak. Az Iskola ének­ del, CkÖMÖMré szolgál, hogy Méltósá­ kMlmónyok látmtt, Nsm Mért ml �A MUNKA Salgótarján, 1919. mára. 16 3 oldal Dr. Förster Kálmán polgármester jelentése az 1925—1926—1927—1928. évek közállapotairól. Tekintete* Képviselőtestületi Salgótarján 1922. január 7-én ala­ kult át rendezett tanácsú városé. Első ízben 1925 február 4.-én ter­ jesztettem be három évi polgármesteri működésemről és a város közállapotairól szóló jelentésemet s az 1925., 1926., 1927. és 1928 évekről szóló jelen polgármes­ teri jelentésemben Így a korábbi három évnek sem statisztikai adatait, sem jelen­ tős eseményeit általában véve nem is­ métlem, csak néhány esetben óhajtok ki­ térni az első 3 év adataira, ott ahol az az összehasonlítás folytán szükségesnek fog mutatkozni. Salgótarján városának az 1925. év január hó 1-től elmúlt időre szóló és a város közigazgatási és általános közálla­ potát, valamint ezen 4 évnek nevezete­ sebb eseményeit feltüntető jelentésemet a következőkben van szerencsém a tisz­ telt Közgyűlés bírálata alá bocsátani. A képviselőtestület: A város képviselőtestületének 76 választott, 76 legtöbb adót fizető és hi­ vatalánál fogva 13 tisztviselő s igy össze­ sen 165 szavazattal bitó tagja van. A törvényhozási tárgyalás alatt álló közigazgatási reform törvenytervezet a város képviselőtestületének taglétszámát előreláthatólag 40-ben fogja megállapí­ tani s igy 112képviselőtestületi tag — va­ lószínűleg ez év őszén — elveszti man­ dátumát Erre való tekintettel nem tar­ tom érdektelennek ezen jelentésemben felsorolni a L évben tagsággal biró kép­ viselőtestületi tagok névsorát: Válás flott tagok: Andraskó Ede, Barthó Lajos. Öle­ men József, Csömör Mátyás; Fischer Jó­ zsef, Földi József, Friedrich Gyula, Gaál Vilmos, Grusz Ferenc, Horváth István, Hricsovszky András, Kádár Péter, Katona László, Kovács Andor, Krajcsovics Gyula, Králik István, Langer József, Miklós An­ tal, Oczel János, Papp Sándor, Percze István, Pettauer Imre, Ponyi Antal, Popovics Gyula, Radetzky István dr., Ratkovszky Pál, Révay Sándor, Richter Ödön, Rosenberg Sándor, Ruzsik Mihály, Szirottyák Imre, Tamás József, Telek József, Tóth Gyula, Tóth Pál sajgói, Zsidai István, Baár Álltai, Balga Kis Ká­ roly, Barabás Ferenc, Barta Miklós, Borsovitz György, Fájd Pál, dr. Gádor Fe­ renc, Hegedűs Gyula, Holcsek Antal, Jacsmenik István, Janikovszky Dániel, Kaíner Mór, Kivovics Jenő, Kohn Osz­ kár, Kovács Géza, Kusz János, Medvei Vilmos, Mihályi Ágoston, Miklós József, Morics György, Omilyák Flóris, Papesch János, Pap Gyula nógrádi, Piletics Jó­ zsef, Singer Gyula, Skolnik Dániel, Szántay István, Szente László, Szlovik Gusz­ táv, Sztanka András, Telmányíj István, dr. Tibor Sándor, Tóth István Sándor, Vilezsál Antal. Legtöbb adót fizetők: Salgótarjáni Kőszénbánya r. t képv. Róth Flóris, Rimamurány Salgótarjáni Vasmű r. t képv. . * . , Salgó­ tarjáni Palackgyár r. t képv. Szente László, Róth Flóris, dr. Winter Simon, Balhauser István, Wagner Rezső, Pántyik Árpád, Bérczy Sándor, Szauer Andor, Szilárdy István, Horváth Lajos, dr. Bellák Gyula, Budapest-Salgótarjáni Gépgyár r. t képv. Horváth Géza, Kovács Nándor, Deutsch Henrik, Hankus Lajos, dr. Deutsch Manó, Rameshoffer Béla, Moticska Nándor, dr. Takács Adolf. Biheller Jakab, Friedmann József, Hoffmann Emil, Wehovszky István, Kilczer Béla, Schreiner Jenő, Laufer Lőrinc, dr. Tobola Nándor, dr. Soltész József, Salgó­ tarjáni Takarékpénztár r. L képv. Dorosnyák Géza, Ruttkay Sándor képv, dr. Csengődy Lajos, Breiner Károly, Spielberger József, Bógenglück Dávid, Bógenglück Jakab, özv. Horovitz Bernátné képv. dr. Friedmann Ármin, Klein L Márkus, Horváth, Károly, Goldner Ká­ roly, Feuerstein Adolf, Kiss Gyula, Sal­ gótarjáni Hangya Fogyasztási Szövetke­ zet képv. Grusz Ferenc, Schweitzer Ig­ nác, Kovács Béla, Kovács Dezső, Kluka Pál, dr. Nesztor Kamill, Glattstein Ignác, Rokosz Gabriella képy. Rokosz József, Sonnenschein Dávid, r riedler Samu, Kohn Zeizler Artúr, Rauchverger Mór, Jankovics József, Quitt Gyula, Krautz Jenő, Grasz Miksa, Blau Márkusz, dr. Pollatsek Annin, Friedmann Rezső, Hangya term. és értékesítő szövetkezet képv. Né­ meth Imre, özv. Rákos Gyuláné képv. dr. Pollatsek Ármin, Gál János, Schlattner Károly, dr. Dörílinger János, Danko Antal, Karattur Antal, Czirbesz István, Veres Zoltán, Pollatsek Bloch Róza képv. Glück Simon, dr. Erdődy Kálmán, Gerő János, dr. Szalvendy Ödön, Virág Sándor. A város tisztviselőkor*: A városnál jelenleg a következő tisztviselők vannak alkalmazva: dr. Förster Kálmán polgármester, Horváth László jogügyi tanácsnok, Bodó János közigaz­ gatási tanácsnok, Olay Gyula adóügyi tanácsnok, Köntzey Ferenc műszaki ta­ nácsnok, Koós Mihály főjegyző, dr. Varga Kálmán főügyész, dr. Figus Béla főszám­ vevő, dr. Ciementis Kálmán ügyv. orvos, Nékám István L oszt aljegyző, Lapsánszky János pénztárnok, dr. Istók Bar­ nabás L oszt közigazgatási fogalmazó (egyúttal közgyám), Reguly Lajos városi állatorvos (vágóhídi igazgató), Vanzsura, Lajos pénztári ellenőr, Majemik Teréz iktató, Nagy János számtiszt, Torday La­ jos, Tilger Károly, dr. Tóth Mátyás adó­ tisztek, Jaeger Mária, Kovács Aladár, Papesch Nándor segédnyilvántartók, Gaál József, Fodor Samu végrehajtók, Koós Mihályné, Omilyák Flórisné, Pártényiné Gazdy Ilona óvónők, Sztolár Ede szakdijnok, Péter Ilona, Lukács Olga. Gyarmathy Margit, Barthó Rezső dijnokok, Holics János forg. adó hiv. vezető, Kozakovits Ede, Buday Plichta József, Géczy Antal forg. adóellenőrök, Lukács Károly segéd munkaerő. Közgyűlések: A város képviselőtestülete közgyű­ lést tartott: 1925. évben 15-ször, 1926ban 16-szor, 1927-ben 6-szor, 1928. év­ ben 8-szor. Az ezen közgyűléseken le­ tárgyalt ügyek száma: 1925-ben 294, 1926- ban 312, 1927-ben 378, 1928ban 291. Tanácsülések: A városi tanács gyűléseinek száma: 1925-ben 52, 1926-ban 52, 1927-ben 34, 1928-ban 40. A tanácsüléseken elintézett ügyek száma: 1925. évben 994, t926-ban 1322, 1927-ben 1335 és 1928-ban 1361. A közgyűlések és tanácsülések száma tehát általában kevesbedést, az ügyfor­ galom emelkedést tüntet fel. Iktató: A város közigazgatási iktatójában 1925. évben 10508, 1926-ban 13009, 1927- ben 13483 és 1928-ban 16233 ügy­ darab került iktatásra. Az ügyforgalom tehát 4 év alatt körülbelül 60 százalék­ kal nagyobb lett Az anyakönyvi iktatóban iktatott ügydarabok száma: 1925-ben 382, 1926ban 432, 1927-ben 373, 1928-ban 359. A közigazgatási kézbesítési iktatóban ik­ tatva lett 1925-ben 1189, 1926-ban 1045, 1927-ben 1241 és 1928-barí 1361 darab. A birósági kézbesítési iktatóban pedig 1925-ben 4299, 1926-ban 3323, 1927-ben 3278 és 1928-ban 3640 darab. Árvaszék, kihágás, kisebb polgári ügyek: A városi árvaszék ügyforgalma volt 1925-ben 1173, 1926-ban 1225, 1927-ben 1215 és 1928-ban 1229. A ki­ hágás! iktatóban iktatva lett 1925-ben 353, 1926-ban 352, 1927-ben 373, 1928ban 312 ügydarab. A kisebb polgári pe­ rek száma volt 1925-ben 392, 1926-ban 749, 1927-ben 798 és 1928-ban 1155, tehát ezen ügyosztályban is lényegesen emelkedett az ügyforgalom. Forgalmi adó. A körzeti forgalmi adóhivatalban iktatásra került 1925-ben 1256, 1926-ban 2252, 1927-ben 3505 és 1928-ban 2697. Itt az ügyforgalom erősen hullámzik. Nápforgalom: A város lakosságának száma az 1926. évben megejtett népszámlálás sze­ rint 14845. Vallás szerint a lakosság kö­ vetkezőleg oszlik meg: róm. kath. 11148, ág. ev. 1598, ev, rét 897, ízr. 1196, egyéb 6. Született 1925-ben 432, 1926ban 396, 1927-ben 421, 1928-ban 433, Lipót, Salgótarjáni Népbank r. t képv. meghalt 1925-ben 259, 1926-ban 229, 1927-ben 276, és 1928-ban 213 lélek; született tehát 4 év alatt összesen 1682, meghalt 977, a természetes szaporodás tehát az utolsó négy évben 705 lélek. Házasságot kötött 1925-ben 135, 1926- ban 135, 1927-ben 131 és 1928-ban 169 pár. Közegészségügy: összesen 218, 1927-ben 137 fiú, 119 leány, összesen 256 és 1928-ban 149 fiú, 116 leány, összesen 275 tanuló. A központi városi óvodába beirat­ kozott 1925-ben 58 fiú, 72 leány, össze­ sen 130, 1926-ban 65 fiú, 76 leány, öszszesen 141, 1927-ben 62 fiú, 82 leány, összesen: 144 és 1928-ban 49 fiú, 71 leány, összesen 120 tanuló. Az u. n. acélgyári városi óvodába beiratkozott 1925-ben 66 fiú, 63 leány, összesen 129, 1926-ban 63 fiú, 50 leány, összesen 113, 1927-ben 48 fiú, 58 leány, összesen 106 és 1928-ban 42 fiú és 51 leány, összesen 93 tanuló. Az összes felsorolt iskolák növen­ dékeinek száma 1928. évben 1926 fiú, 1333 leány, összesen 3259 tanuló. A városban jelenleg 15 orvos és 1 orvosnő, 6 oki. gyógyszerész és 9 szü­ lésznő látja el a közegészségügyi szol­ gálatot. A gyógyszertárak száma válto­ zatlanul 3. A városi mcnházban gondozás alatt állott 1925-ben 13, 1926-ban 14, 1927ben 20, 1928-ban 26 egyén. A járvány­ kórházban ápolás alatt állott: 1925-ben 40, 1926-ban 22, 1927-ben 14, 1928-ban Leventék, cserkészek: 69 beteg. A fertőző betegek száma: 1925-ben 705, 1926-ban 278, 1927-ben A leventék létszáma 1928-ban’ a 2281, az 1928. évben 712. — 1927-ben következő: az influenza, 1925-ben és 1928-ban pe­ Az acélgyári leventeegyesületnél dig a kanyaró járvány volt oka a nagy­ 295, a salgói egyesületnél 79, a bánya­ számú fertőző megbetegedésnek. társulati levente egyesületnél 246, Hirchgyári levente egyesületnél 115 és a vá­ Közoktatás: A salgótarjáni reálgimnáziumba be- rosi levente egyesületnél 418, összesen irotkozott 1925-ben 66 fiú, 21 leány, tehát 1153 levente. Az acélgyári cserkész csapat 1928összesen 87, 1926-ban 83 fiú, 22 leány, összesen 105, 1927-ben 91 fiú, 21 leány, ban 85, a bányatársulaté 89, a főgimná­ összesen: 112 és 1928. évben 117 fiú, ziumé 36, a salgóbányai csapaté (28-f-15) 24 leány, összesen 141 tanuló. Az inté­ 43 főből áll, az összes cserkészek száma tehát 253. zet létszáma örvendetesen emelkedik. Az állami polgári fiú és leányis­ kolában beiratkozott 1925. évben 325 fiú, 225 leány, összesen 550, 1926-ban 297 fiú, 198 leány, összesen 495, 1927ben 279 fiú, 170 leány, összesen 449 és 1928. évben 234 fiú, 142 leény, összesen 376 tanuló; A létszám csökken. A városi fiú iparostanonciskolába beiratkozott: 1925-ben 296, 1926-ban 251,1927-ben 294 és 1928-ban 310 tanonc A 2 évvel ezelőtt létesített s a vá­ rosra nézve súlyos terhet jelentő női iparostanonciskolába 1927-ben 61, 1928ban pedig 57 női tanonc iratkozott be. Az acélgyári tanonciskolába bei­ ratkozott: 1925-ben 171, 1926-ban 135, 1927- ben 123 és 1928-ban 105 tanonc. Az ez év folyamán megnyitott női kereskedelmi szaktanfolyamot 31 leány látogatja. Az acélgyári központi elemi iskola látogatási adatai: 1925-ben 188 fiú, 174 leány összesen 362, 1926-ban 187 fiú, 180 leány, összesen 367, 1927-ben 204 fiú, 186 leány, összesen 390 és 1928-ban 200 fiú, 152 leány, összesen 352 tanuló. A Salgó-telepi elemi iskolába be­ iratkozott 1925-ben 53 fiú, 60 leány, összesen 113, 1926-ban 59 fiú, 61 leány, összesen 120, 1927-ben 65 fiú, 54 leány összesen 119 és 1928-ban 71 fiú, 58 leány, összesen 129 tanuló. A bányatársulati központi elemi is­ kolába beiratkozott 1925-ben 155 fiú, 149 leány, összesen 304, 1926-ban 161 fiú, 153 leány, összesen 314, 1927-ben 173 fiú, '157 leány, összesen 330, 1928ban 179 fiú, 165 leány, összesen 344 tanuló. A bányatársulati Forgács-telepi iskolába beiratkozott 1925-ben 114 fiú, 98 leány, összesen 212, 1926-ban 105 fiú, 91 leány, összesen 196, 1927-ben 91 fiú, 83 leány, összesen: 174, és 1928ban 90 fiú, 85 leány, összesen 175 tanuló. A bányatársulati Somlyó-telepi elemi iskolába beiratkozott 1925-ben 44 fiú, 39 leány, összesen 83, 1926-ban 42 fiú, 39 leány, összesen 81, 1927-ben 34 fiú, 44 leány, összesen 78, 1923-ban 36 fiú, 43 leány, összesen 79 tanuló. Az I. körzeti állami elemi iskolába beiratkozott 1925-ben 34 fiú, 42 leány, összesen 76, 1926-ban 43 fiú, 42 leány, összesen: 85, 1927-ben 67 fiú, 60 leány, összesen: 127 és 1928-ban 73 fiú, 73 leány, összesen 146 tanuló. A II. körzeti fiú iskolába beiratko­ zott 1925-ben 180, 1926-ban 214, 1927ben 249 és 1928-ban 271 fiú. A U. körzeti leányiskolába beirat­ kozott 1925-ben 188, 1926-ban 185, 1927-ben 251 és 1928-ban 265 leány. A III. körzeti elemi iskolába be­ iratkozott 1925-ben 105 (iu, 107 leány, összesen 212, 1926-ban 110 fiú, 108 leány Iparigazolvány: Iparengedélyt és iparigazolványt ki­ állított a tanács 1925-ben 159, 1926-ban 149, 1927-ben 112 és 1928-ban 116, öszszesen tehát 4 év alatt 536 esetben. Ezzel szemben az 1925. évben 39, 1926-ban 34, 1927-ben 42 és 1928-ban 54, összesen 4 év alatt tehát 169 ipar­ igazolvány lett beszüntetve, vagyis vég­ eredményben az engedélyek száma 4 év alatt 367-el emelkedett Vágóhídi forgalom. A közvágóhídon és előbb részben a helybeli husiparosoknál levágásra került: 1925- ben 941 szarvasmarha, 1132 borjú, 2094 juh és kecske, 1342 sertés és 71 ló, 1926- ban 995 szarvasmarha, 1124 borjú, 1326 juh, 1777 sertés és 46 ló, 1927-ben 898 szarvasmarha, 928 borjú, 945 juh, 1897 sertés és 45 ló és 1928-ban 837 szarvasmarha, 1067 borjú, 836 juh, 1892 sertés és 101 ló került levágásra. Egybe­ vetve a négy év és még inkább azelőtti évek eredményét megállapítható, hogy a szarvasmarha húsfogyasztás erősen csök­ kent míg a sertés és lóhus fogyasztás lé­ nyegesen emelkedett. Pénztári forgalom. Az 1928. évi háztartási pénztári for­ galom a következő volt: bevétel 779.644 pengő, kiadás pedig 715.281 pengő. Az 1929. évi költség vetés szerint az előirányzott bevétel 629.260 pengő, a kiadás pedig 791.361 P., a pótadóval fe­ dezett hiány 112.101 pengő. A különbö­ zeiként mutatkozó 50.000 P. függő köl­ csönnel lesz fedezendő, ha az óvatosan összeállított költségvetéssel szemben meg­ takarítás vagy, tulbevétel nem mutatkoz­ nék Remélem, hogy a fedezet ily mó­ don elérhető s ezen kölcsön felvétele mellőzhető lesz. Beruházások. A város az 1922—1928. években az alabb felsorolt beruházásokat eszközölte. 1922 évbem Járdakövek beszerzése és jár­ dák létesítése Városháza átalakítása Hintószin építése Állami kislakások építése Hankus-féle ház vétele Kerítések létesítése összesen: 1.500 P 3.800 „ 400 „ 11.100 n 11.700 „ 1.600 „ 30.200 P 1923. évbem Járdák létesítése Cserép és tégla beszerzés Utcaburkoló Kövek beszerzése összesen: 3.500 P 4.500 „ 21.600 „ 29.100 P 1924. évbem Istálló építése 23'700 P Utcaburxolás és kőbeszerzés 28.900 „ Kis utca rendezése 7.000 „ Járdák létesítése ________ 4.200 „ Átvitel: 63.800 P �A MUNKA 4 oldal 63.800 P 1.800 „ 37.600 „ 6.500 „ 4.800 „ Átbozat: Tstócserép beszerzése Piactér rendezése Kutház építés Vízvezetéki próbafúrások 114.500 P összesen: 1923* Gazdasági épület építése 37*700 P Járdakövek beszerzése 3.900 „ Vízvezetéki próbafúrások foly­ tatása 7.100 „ Polgármesteri ház átalakítása 27.200 „ . kert „ 1.300 „ Városszabályozási munkálatok és tervpályázatok 9.800 „ Uszoda építése 58.400 „ Belsőségek felmérése 2.700 „ Lakásépítésekre kölcsön fo­ lyósítás 108.200 . Orvosi ház vétele 28.300 „ Külsőségek felmérése 15.800 „ összesen: 300.400 P 1926. évbazu Inségmunkák végzése, neve­ zetesen a Tarjánpatak uj med­ rének kiásása, patakmedrek tisztítása, utak tisztítása stb. 80.000 P Tarjánpatak szabályozása 247.800 „ Kocsis lakások építése 18.400 „ Korcsoly apálya létesítése 15.400 „ Járványkórházi derítő felszere­ lés létesítése 1.800 „ Uszodaőr lakás (sportvendéglö) építése és környékének ren- ' dezése 26.000 „ Ujvárosrész részbeni csator­ názása 1.100 „ Városszabályozási munkálatok folytatása 11.500 „ Vízvezetéki próbafúrások foly­ tatására 43.200 „ Nyilvános illemhely létesítése 2.100 „ Menház utca torkolatának ren­ dezése, csatornázás és burkoló kő beszerzés 11.200 „ Lakásépítésekre kölcsön .fo­ lyósítás 160.000 „ Összesen: , 618.500 P 1927. évben: Lakásépítésekre kölcsön fo­ lyósítás 47.000 P Árvíz okozta károk helyre­ állítása 4.400 „ Közvágóhíd építése 245.100 „ Ujvárosrész további csatornázása 28.200 „ Utak rendezése, O.F.B. telkek­ hez uj utak létesítése 37.000 „ Iskolák tatarozása 11.000 „ Vásártér rendezése • 4.700 „ Inségmunkák, nevezetesen uj­ városrész feltöltése stb. föld­ munkák 45.500 „ összesen: 422.900 P 1928. évbezu Köztemető bekerítése és ren­ dezése 13.100 P Tüzoltófelszerelések beszerzése 18.600 „ Iskolák tatarozásának folytatása 8.000 „ Ujvárosrész csatornázásának folytatása 19.200 „ Utak rendezése 4.400 „ Sétatér létesítése 3.400 „ Uszoda csőhálózatának ki* cserélése 10.300 „ Városszabályozási munkálatok és tervek 4.500 „ Díszpolgárok arcképeinek meg­ festése 2.100 „ 'Cédulaház építése, vásártéri vizsgálószin, korlátok, feltöltés stb. 38.800 „ Gazdasági istállóban hidlás építése 7.400 „ összesen: 129.800 P Az 1928. évi beruházásoknál mu­ tatkozó nagymérvű csökkenést az okozza, hogy 1928. évben 84.800 Pengőt kitevő Ínség kölcsönt ez évben fizettük vissza. A felsorolt beruházásokon kívül minden évben 8—10.000 pengőt fordí­ tottunk kocsik, lovak, stb. beszerzésére. A város fejlesztésére 1922—1928. években fordított beruházási összegek s beruházási célokra felvett kölcsönök és eladott vagyontárgyak összehasonlítása a kővetkező Képet adja: Beraháxáaolu 1922. évben 1923. „ 1924. „ 1925. „ 1926. „ 1927. „ 1928. 30.200 29.100 114.500 300.400 618,500 422.900 129.800 Összesen: P „ „ „ „ „ „ Salgótarján 1929. márc. 16 közötti látszólagos ellentmondás magya­ Halvák Zoltán, Salgótarjáni Izraelita Nő­ rázata az, hogy azon ingatlan és ingó egylet Elnök: Ligeti Ferencné, Salgótar­ vagyontárgyak értékelése között, melyek jáni Acélgyári Tiszti Kaszinó. Elnök: be­ ugy az 1921. évben, mint az 1928. év­ töltetlen, Chevra Kadisa salgótarjáni izr. „ ben a leltárban szerepelnek, nagy elté­ betegápoló és temetk. egylet, Elnök: Larések vannak. Az Ingatlanok értéke ufer Lőrinc, Rimamurány Starjáni Vasmű „ 1921. évben 388.100 pengőben, míg r. t felügyelő és munkás személyzetének „ Károly, ugyanazon ingatlanok értéke (a képvi­ Olvasóköre. Elnök: Horváth altiszti nők selőtestület határozata alapján) 1928. év­ Salgótarjáni Bányakolónia ,. ben csak 247.000 pengőben vannak fel­ temetkezési egylete. Elnök: Bitterer véve. Az így mutatkozó 141.100 P és a Mártonná, Salgótarjáni Sport Egyesü­ „ fentemlitett 108.400 P együtt 249.100 P-t let Elnök: betöltetlen. Hirsch és 1.028.500 P tesz ki. A beruházásoknál feltüntetett Frank r.-t alkalmazottai Olvasóköre. Marad tehát 7 év alatt vagyon261.400 P leltári vagyon növekedés és a Elnök: Gyarmathy Károly, Salgótarjáni szaporulat 616.900 P vagyonleltárak összehasonlításából szár­ Bányatelepi Torna Club. Elnök: Deszmelyből leltári vagyon 261.400 „ mazó 149.100 P tiszta vagyon növeke­ berg Hermann, Salgóbányatelepi Football Leltári vagyont nem képező dés között még mutatkozó 12.300 P kü­ Club. Elnök: Laun Ferenc, Salgóbánya­ beruházás (pld. patakszabályo­ lönbözet, az ingóságok értékelésénél levő telepi Olvasókör. Elnök: Ramcshoffer Béla, Salgótarjáni Temetkezési Egylet zás, piactér rendezése, csator­ eltérésekben találja magyarázatát. Elnök: Traum Péter, Keresztényszocialista názás, járdák létesítése) stb. 355.500 „ Karácsonyi akció. Nem közömbös annak ismertetése A városunkban észlelhető nyomor Vas- és Fémmunkások acélgyári cso­ sem, hogy az 1922—1928. években a enyhítése az erkölcsös és vallásos érzü­ portja. Elnök: Tamás József, Hadirok­ város saját háztartásának jövedelme ter­ let kimélyitése és a város adminisztrá­ kantak, hadiözvegyek és hadiárvák nem­ hére mily összeget fordított beruházá­ ciója szociális érzékének kifejezésre jut­ zeti szövetsége. Diszelnők: Szente László, sokra. tatása céljából már 1922. év óta rende­ elnök: Lapsánszky János, Egyesült Ke­ Ennek megvilágítására a következő zünk a karácsonyi ünnepek során, ugy; resztény Nemzeti Liga salgótarjáni osz­ adatok szolgálnak: nevezett karácsonyi nyomorenyhitő akciót tálya. Elnök: Balhauser István, Országos Beruházások összesen: 1.645.400 P A város társadalma ezen célra for­ Magyar Bányászati és Kohászati egyesü­ Beruházások kölcsönből 911 dított 1925. évben készpénzben 2512 P let salgótarjáni osztálya. Elnök: Róth Fló­ ezer P., mely összegből levo­ 24 fillért, anyagokban 1244 P, összesen ris, Salgótarján és Vidéke Méhész Egye­ nandó ár folyamveszteség, költ­ 3756 P-t, 1926-ban készpénzben 3010 P, sület Elnök: dr. Hercz Adolf, Magyar­ ség stb. címen visszatartott anyagokban 3257 P, összesen 6267 P-t, országi Kárpát Egyesület Elnök: dr. Förs­ 107.000 P marad 804.000 P. 1927-ben készpénzben 2872 P, anyagok­ ter Kálmán, Salgótarjáni Kaszinó. Elnök: levonandó azon eladott va­ ban 2712 P, összesen 5584 P-t és 1928- Róth Flóris, Máv. Altiszti Kör. Elnök: gyontárgyak értéke, melyek ban készpénzben 2642 P, anyagokban Nagy Gyula, Magyarországi Munkások vételára a város pénztárába C 2900 P, összesen 5542 P-t Az utolsó 4 Rokkantsegéiyző nyugdijegylet 64. sz. fi­ befolyt 14.500 P. évben tehát készpénzben 11046 P, ókja. Elnök: Braun János. Magyarországi levonandó összesen: 818.500 „ anyagokban 10613 P, összesen 21.159 Munkások rokkant és nyugdijegylet 77. sz. fiókja. Elnök: Springer Géza, Magyar­ A város saját háztartásának pengőt Ezen összegből adott a város 1925. országi munkások rokkant és nyugdíj­ jövedelme terhére beruházott 1922—28. évben 826.900 „ évben 3365 P-t, az állam semmit, a vár- egylet 193. sz. fiókja. Elnök: Zaharidesz A város 1925, 1926 és 1927 évek­ megye 400 P-t, 1926-ban a város 4367 Ágoston, Művezetők Orsz. Szövetség XV. ben 135.000 Dollár és 264.000 Pengő, P-t, az állam 1500 P t, a vármegye 400 sz. fiókja. Elnök: betöltetlen, Művezetők (pengőben összesen 1.050.000) kölcsönt P-t, 1927-ben a város 4184 P-t, az ál­ Orsz. Szövetség XVIII. sz. fiókja. Elnök: vett fel lam 1000 P-t, a vármegye 400 P-t, 1928- Gemser János, Starjáni Kőszénbánya r. ban a város 4142 P-t, az állam 1000 P-t, t bányatelepi altiszti köre. Elnök: Bérczy Magánosok építkezése. Sándor, Move Salgótarjáni Polgári Lö­ Ezen összegből magánosoknak a a vármegye 400 P-t, összesen tehát a vá­ vészegylet. Elnök: Dr. Förster Kálmán, ros 16.059 P-t, az állam 3500 P-t, a vár­ nagyfokú lakásínség enyhítése céljából Országos Magyar, Kereskedelmi Egyesü­ megye 1600 P-t lakásépítési célokra kölcsön adott 407.000 A részletezésekre nézve az anya­ let salgótarjáni kerülete. Elnök Herczog pengőt és pedig: Kovács Józsefnek 8000 goknak értékelését becslés utján vettem Ede, Starjáni Chevra Sasz és TalmudtP., Telek Józsefnek 2.400 P., Deák Sán­ fel és tüntettem ki pengő értékben oly- tiora egylet Elnök: Rosemberg Ignác, dornak 12.800 P., Bezzeg Zoltánnak Salgótarjáni Ipartestület Elnök: Takács 5.400 P, Rosenberg Sándornak 26.740 P, képen azonban, hogy az értékelésnél Ferenc, Salgótarjáni Helyőrségi Tiszti Ka­ Mikula Jánosnak 5.400 P, Melihercsik nem vettem figyelembe azon fuvarbéregyenértéket, mely a Légrády Béla és szinó. Elnök: Hausenblass Károly, Ma­ Istvánnak 4.300 P, Szalai Pálnak 6.920 gyarországi Épitőmunkások Orsz. Szö­ P, Ádám Endrének 18.300 P, Nagy neje által adományozott tüzelőfának befuvarozását képviselt Itt egyébként meg­ vetség salgótarjáni helyi csoportja. Elnök: László és fiainak 12.030 P, Hotváth jegyzem, hogy Légrády Béla m. kir. gazd. Benkő Imre, Orsz. Stefánia Szövetség Lászlónak 15.040 P, Gyetvay Gézának főtanácsos, karancsberényi földbirtokos anya és csecsemők védelmére salgótarjáni 8.800 P, Takács Ferencnek 9.200 P, Kués neje oly számos esetben adták a sal­ t>4. és b'i. sz. fiókjai. Elnök: dr. Förster csera Jánosnak 3.700 P., Vanzsura La­ gótarjáni szegények iránt érzett jóindu­ Kálmán, Magyar Vöröskeresztegylet Sal­ josnak 1-2.900 P., Gaál Jánosnak 22.730 gótarján. liókja. Elnök: betöltetlen, Star­ P., Ratzka Gyulának 3.200 P., Ponyi latuknak tanujelét, hogy nemes áldozat­ készségüket követendő példaként e je­ jáni Gépgyári levente egyesület Elnök: Antalnak 6.400 P., Rónai Ferencnek Urbán Ferenc, Starjáni Bányatelepi le­ lentésemben is fel kell említenem. 3.800 P., Lapsánszky Jánosnak 13.600 P., vente egyesület. Elnök Bolner Pál, Ma­ Szabályrendeletek. Tilger Károlynak 6.200 P., dr. Varga A város eddig a következő szabály­ gyar ciganyzenészek orsz. egyesületének Kálmánnak 14.240 P., Olay Gyulának salgótarjáni helyi csoportja. Elnök: Han19.400 P., Reguly Lajosnak 14.560 P., rendeleteket alkotta. Jóváhagyattak: szer­ gonyi Rudi, Magyarországi Bánya és Ko­ Bodó Jánosnak 13.900 P., Fodor Samu­ vezési szabályrendelet, nyugdíj szabály­ hómunkások gazdasági szövetsége. Elnök: nak 9.200’ P., Róm. Kath. Kör 32.000 rendelet, vigalmi adóról szóló szabály­ fájd Pál, Ébredő Magyarok Egyesülete. P., Hocnhauser Károlynak 16.000 P., rendelet, városi bélyegilletékről szóló Elnök: Szantay István, Mansz. Elnök: dr. szabályrendelet, az elhagyott gyermekek Vágó Péternek 8.900 P., Ligeti Ferenc­ Förster Kálmánná, Salgótarjáni Palacknek 6.400 P., Szalvay Andrásnak 2.800 P., segélyalapjáról szóló szabályrendelet, in­ szabályrendelet, az gyar r. t olvasókör. Elnök: Szvoboda Szkladány Gusztávnak 2.800 P., Benkő gatlan átruházási Karoly, Magyarországi Bánya és Kohó­ Imrének 2.800 P., Peresi Józsefnek 2.800 Apolló mozgófényképszinház üzemi sza­ munkások Orsz. Szövetség salgótarjáni P., Alb Ferencnek 2.800 P., Nékám Ist­ bályzata, hirdetési ügy egységes kezelé­ helyi csoportja. Elnök: Pnncz Ferenc, vánnak 7.200 P., Bartha Rezsőnek 2.240 séről szóló szabályrendelet, a gyámpénz­ Magyarországi Uvegmunkások Orsz. Szö­ P., Lőrincze Istvánnak 5.500 P., Szende tári pénzkezelésről szóló szabályrendelet, vetségének salgótarjáni helyi csoportja. Ferencnek 6.300 P., Váradi Andrásnak a városi alkalmazottak családi pótlékairól Elnök: Müller Jakab, Salgótarjáni Kő­ 7.800 P„ Kádár Péternek 4.400 P., Ko­ szóló szabályrendelet, főiskolai segélylé- szénbánya r. t munkásai temetkezési se­ tesitésről szóló szabályrendelet, kémény­ vács Aladárnak 12.600 P. járdaépítésről gély egyesülete. Elnök: Róth Flóris, Sal­ A város kölcsön tartozása 1928. seprési szabályrendelet, gótarjáni Acélgyári Levente egyesület. év végén 911.000 P., amely összegből szóló szabályrendelet, közterületek bur­ Elnök: Karattur Antal, Salgótarjáni vá­ 306.000 pengő terheli a fent felsorolt kolásáról szóló szabályrendelet Jóváhagyásra fel vannak terjesztve: rosi Levente egyesület Elnök: Horváth magánosokat prostitúcióról szóló szabályrnndelet, köz­ László. Mérleg. Halottalnlu vágóhídi és husvizsgálati szabályrendelet, A város vagyonmérlege 1928, év A város tisztviselői sorából a vá­ köztisztasági szabályrendelet, tűzrendé­ végén a kővetkezőképen alakul: szet! szabályrendelet, vásári helypénzdij- rossá történt átalakulása óta .meghaltak: Vagyon: szabályzat, építkezési szabályrendelet, 1923. január 28-án Zatroch Gusztáv szám­ Ingókban 163.000 P vásárrendtartási szabályrendelet, a háza­ tiszt, 1924. december 15-én Topperczer Ingatlanokban 806.200 „ lókereskedésnek Salgótarján város terü­ Vilmos napidijas, 1927. február 23-án dr. Értékpapírokban, letén való eltiltásáról szóló szabály­ Lőwinger Rezső községi orvos, 1928. takarékbetétekben 74.500 „ szeptember 8-án Pethő Erzsébet iktató­ rendelet. Készpénzben 2.000 „ Előkészítés alatt állanak: a csator­ kiadó, 1928. év november 2-án Beke Követelésekben 190.200 M názási szabályrendelet, a lakbérleti sza­ Antal íorg. adóellenőr. Jogok, javadalmak 360.000 n Képviselőtestületi tagjaink sorából bályrendelet, a ravatalozásról és temet­ összesen: 1595.900 P kezésről szóló szabályrendelet elhalálozásuk idején e minőségükben meghaltak: 1925. január 20-án id. dr. EgyeafileUk. Teher: A városban a következő egyesü­ Chorin Ferenc városunk első díszpolgára, Kölcsönök 911.000 P letek működnek: Salgótarjáni önkéntes 1923 március 20-án Szikszay János, 1923. Tartozások a záró­ tűzoltó egylet Diszelnők: Róth Flóris, április 14-én Jeszenszky Károly, 1923. számadás szerint 133.400 „ összesen: 1044.400 P elnök: dr. Förster Kálmán, Róm. kath. október 19-én Kohn Lipót szesznagyke­ Szent Erzsébet Nőegylet Elnök: Rames- reskedő, 1924. február 18-án Fükö Ist­ Tiszta vagyon: 551.500 P hoffer Béláné, Mária Kongregáció. Preses: ván, 1924. május 9-én Kohut József, Az 1921. év december 31-iki tiszta Upponvi József, Salgótarjáni Róm. Kath. 1924. julius 28-án Czirbesz Sámuel, 1925. vagyon 443.100 P volt Tehát a tiszta Olvasókör. Elnök: Demeter Bertalan, február 7-én Rákos Gyula, 1925. julius vagyon szaporodás 1922-től 1928-ig Starjáni Evangélikus Nőegylet Elnök: 8-áp Weinberger Soma, 1925. augusztus 108.400 P. Pánty k Árpádné, Evangélium Leányai. 15-én Luby István, 1926. január 24-én A beruházásoknál feltüntetett lel­ Elnök: Zefenka Pannika, Salgótarjáni Kretsch Lajos, 1926. február 2-án Pethő Levonandó tételek: Kölcsön teher 911.000 Eladott és elajándé­ kozott telkek értéke 23.500 Állami kislakások eladása 24.000 Járásbíróság eladása 28.300 Elajándékozott régi vágóhíd értéke 28.900 Lebontott régi istálló, régi cédulaház értéke 12.800 összesen: P 1.645.400 P tári vagyon szaporodás ás a fenti adatok Luther Szövetség. Ügyvezető elnök: dr. László, 1926. október 4-án Sajbán Rezső, �Salgótarján, 1929. márc. 16 A MUNKA 1927. február 26-án Deubchcr Károly, gőt szavazott meg részükre karácsonyi 1927. junius 30-án Baumann Adolf, 1928. ajándék címen. február 28-án Ferenc József, 1928. Járáahlróaág. február 29-én Hercxegh József, 1928. 1925. év február hó 27-én hatá­ április 1-éu Liptay B. Jenó, 1929. feb­ rozta el a város azt, hogy a helybeli ruár 20-án Eisele Gusztáv. járásbirósági székház részére telket ado­ Szeretnék mindezen hafottaink em­ mányoz. A székház azóta felépült és léke előtt rövidebb hosszabb ideig meg­ rendeltetésének átadatott állni és érdemeiket méltatni. De sajnos oly sokan vannak ők. hogy szinte elszorul a szivünk. És meny­ nyi fiatal van köztük! Mennyi hasznos munkát végezhettek volna el ők még szegény hazánk és városunk érdekében. Talán még sohasem volt olyan szükség önzetlen, pénzt és energiát áldozni kész, szóval egész emberekre, mint mosf'és amilyeneket nagy számban találunk azok sorában, kiknek névsorát most ismertet­ tem. Szolgáljon az, amit hafottaink éle­ tükben a köz érdekében tettek, példa­ képül és buzdításul mindnyájunk szá­ mára és őrizzük meg emléküket őszinte kegyelettel Az elmúlt 4 évben hozott fonto­ sabb közgyűlési határozatokat és a vá­ ros életében történt fontosabb esemé­ nyeket a kövelkezőkban van szerencsém ismertetni Kovát* Jóxsef nyugdíjaxáaa. 1925. január 1-én nyugdíjba vonult Kováts József v. tanácsnok, ki 30 éven keresztül szolgálta Salgótarjánt nagyköz­ ségi szervezetében és aki szorgalmas és igen értékes munkát fejtett ki azon 3 év adatt is, amikor a nagyközségnek várossá történt átalakulásakor a kezdet nehézsé­ geivel kellett megküzdenünk. Városát szerető, hűséges, fegyelme­ zett tisztviselő volt és én ez alkalommal is őszinte barátsággal hajtom meg Ko­ váts József előtt a jól megérdemelt elis­ merés zászlóját. Jókai Mór. 1925. évi február hó 18-án tartott közgyűlésében a város megemlékezett nagynevű regényírónk születésének 100 éves évfordulójáról. Idb. Chorin Ferenc. Megemlékezett továbbá a város első díszpolgárának idb. Chorin Ferenc­ nek 1925. január 20-án történt elhalálo­ zásáról s emlékét jegyzőkönyvben örö­ kítette meg. Caernoch János. Ugyanezen a közgyűlésen üdvö­ zölte a város néhai dr. Csernoch János bíbornok hercegprímást aranymiséje al­ kalmából Mozgófénykópszinhás 1925. év tavaszán súlyos vitákra adott alkalmat az u. n. moziügy, mely­ nek során a képviselőtestület a mozgófényképszinház felépítményét néhai Haás D. Ármintól megváltotta ugy, hogy ez jelenleg a város kizárólagos tulajdonát képezi Vásártér. Ugyanezen év februárjában elren­ delte a város a Szilárdy-féle területnek vásártér céljaira való kisajátítását A vá­ sártér használatba vétetett, rajta az ál­ lam 20.000 pengős segélyével cédulaház építtetett a bekerítésről is gondoskodás történt, most pedig a vásártér feltöltése van folyamatban, mely célból a helybeli üveggyár erre a térre hordja ki iparvá­ gányon a gyár salakját A kisajátítási bí­ róság a terület kártalanítása ügyében ed­ dig határozatot még nem hozott Itt meg­ jegyzem, hogy az u. n. cédulaház termét a városi leventeegyesületnek otthon cél­ jaira rendelkezésére bocsátottam. Kataszteri felmérés Február 18-án határozta el a kép­ viselőtestület a város külsőségének rész­ letes kataszteri felmérését is, mely mun­ kálat teljesen Lefejeztetett Unod*. Ugyanakkor elrendelte a város képviselőtestülete az uszoda helyreállítá­ sát, mely munkálatok ez év júniusában elkészülvén, az uszoda rendeltetésének átadatott Hadirokkantuk. 5 oldal szére és részemre, valamint utódaim ré­ mely 2 középületnek szánt telek kivéte­ szére is kedves szép otthont teremtett. lével, most már teljesen be van építve s mely városrésznek közmüvekkel való el­ Gazdasági udvar. látása a közeljövőben fog a városra nézve Ugyanezen a közgyűlésen határozta el a város a gazdasági udvarban egy in­ súlyos anyagi terhet róni Bárczy Sándor. tézői lakás, iroda, kocsiszín, később pe­ dig egy kocsislakás céljaira igénybeve­ 1925. évi október 23-án tartott gyű­ hető épület épitését s ezzel e téren is lésében a képviselőtestület megemlékezett rendel igyekezett teremteni. Bérczy Sándor h. bányaigazgatónak m. bnsalíta hősi halottak. kir. bányaügyi tanácsossá történt kineve­ 1925. év március 29-én az izraelita Illemhely. zéséről. hitközség leleplezte 19 hősi halált halt Ugyanakkor rendelte el a képvi­ Járási saélsház. tagjának a templomban elhelyezett em­ selőtestület a piacon egy nyilvános il­ léktábláját melyen a város képviseleté­ lemhely épitését is. November 10-én pedig a főszolgaben a tanács több tagja részt vett rió hivatal elhelyezésére szánt járási szék­ Iparostanonciskola. ház kérdésével foglalkozott A város ál­ Orvosi lakás. Ezen a közgyűlésen foglalkozott a 1925. március 24-én határozta el a város az iparostanonciskola tanszemély­ tal adományozott telken a székház azóta képviselőtestület a Nemessányi-féle ház zete díjazásának kérdésével is, amely már felépült Dlspensalre. megvételét A szükséges javítások foga­ kérdés során a város kifejezést adott a natosítása óta a t orvos ebben a házban Ugyanezen közgyűlésen foglalkozott tanoncoktatás fontossága iránt érzett lakik. megértésének Itt megemlítem, hogy kb. a képviselőtestület elsőizben a tüdőbe­ Népiskolák dologi kiadásai. egy éve már női iparostanonciskola is teggondozó intézet létesítésének kérdé­ Ugyanakkor indult meg a tárgyalás létesült városunkban, sőt megkezdte sével. Azóta hosszas tárgyalások folytak a vallás és közoktatásügyi minisztérium­ működését egy női kereskedelmi szak­ a város és a Tuberkolózis elleni orszá­ gos bizottság között, melyek eredménye­ mal a helybeli állami népiskolák dologi tanfolyam is. ként a központ 3.000 P. évi segélyt sza­ szükségleteinek a város által való vise­ Sport-telep. vazott meg, — rendelkezésünkre bocsá­ lése tárgyában. Az azóta folyamatba 1925. évi junius hó 5-én tartott totta belső felszerelést, sőt kilátásba he­ tett tárgyalások csak az elmúlt évben nyertek befejezést és pedig aránylag gyűlésében elhatározta a város egy nyári lyezte, hogy az intézetet államköltségén kedvező eredménnyel, amennyiben a vá­ vendéglő épitését is, később pedig az a városháza mögötti telken 1929. év fo­ ros viseli ugyan az összes dologi kiadá­ uszoda mellett egy combinativ korcso­ lyamán fel fogja építeni Az intézet múlt sokat, de a természetbeni lakások lak- lya és tenniszpályát létesített, amellé egy év december 1. óta dr. Clementis városi bérellenértéke a városi pénztárt illeti Az pavilont épített s igy a sporfejlesztésé- tiszti orvos vezetésével, egyelőre a város­ ből is jelentékenyen vette ki a maga háza melletti kis épületben megkezdte iskolai épületeket a város nagy költséggel működését helyreállította és hiányos felszerelését részét Szabályozási terv. pótolta. Széchenyi István. A már régen húzódó szabályozási 1925. év december hó 11-én aképBejelentő hivatal. 1925. április 22-én a város felha­ terv előkészítésének ügyében is ezen a zjselőtesület kifejezést adott Széchenyi talmazást adott nekem a tervbe vett bé- gyűlésen hozott a képviselőtestület ér­ István születésének századik évfordulója jelentőhivatal létesítésével kapcsolatosan demleges határozatot Kezdetben házilag alkalmával a város kegyeletes megemlé­ szükséges dologi kiadások kiutalására. A óhajtotta a város a szabályozási tervet kezésének bejelentő hivatal működését már 2 évvel elkészíteni, később azonban ugy hatá­ Vlrágpavfllom rozott, hogy a terv elkészítésére orszá­ ezelőtt megkezdte. 1926. junius 21-én a város enge­ gos pályázatot hirdetett Az 50 millió délyt adott Schundtner Olgának egy viStefánia. papirkoronában megállapított első dijat Ugyanakkor vette tudomásul a kép­ Vargha László, európai viszonylatban is rágelárusitó pavillon építésére és elren­ viselőtestület azt a jóváhagyó határozatot, elsőrendű szakértőnek minősíthető fővá­ delte a Nemzeti Liga bódéjának átépí­ hogy a város a helybeli Stefánia Szö­ rosi mérnök nyerte el s a város azonkí­ tését is. Adóhivatal. vetséget személyi és dologi kiadásai nagy­ vül még további 50 millió papirkoronával Ugyanakkor a város az Adóhivatal részének átvállalásával támogatja. jutalmazta a többi pályaművet A szabá­ lyozási tervet hosszas bizottsági tárgya­ létesítésének céljaira ingyen telket ado­ Kislakások eladása. lások után a város műszaki tanácsnoka mányozott a kincstárnak Az adóhivatal Ezen a közgyűlésen határozta el a azóta elkészült város az u. n. állami kislakásoknak el­ a helyi viszonyok figyelembevételével Közvágóhíd. adását is, mely később foganatosíttatván, átalakította, ezt a mai gyűlés alkalmával Március 12-én hozott a képviselő­ négy városi tisztviselő és alkalmazottnak a képviselőtestületnek módjában lesz részletesen letárgyalni és ezzel a város testület határozatot a külföldi kölcsön jutott tulajdonába. jövőbeli fejlesztési törekvésének helyes terhére egy modern közvágóhíd létesítése Pénzügyőrség. utat szabni tárgyában. A közvágóhíd és a müjéggyár Ugyanakkor adományozta a város a pénzügyőrség elhelyezése céljából a A Kormányzó Ur elleni támadás. azóta elkészült és rendeltetésének meg­ felel. — 1925. évi junius hó 18-án a város vámőrséggel szemben fekvő telket, me­ Református templom. lyen a pénzügyőrség 3 háza azóta már rendkívüli közgyűlése felháborodásának adott kifejezést azon támadások fölött, fel is' épült. A régi közvágóhíd telkét és anya­ amelyek a Kormányzó Ur magas szemé­ gát a város később a helybeli reformá­ Munkanélküliség. lyét érték, a város közönsége pedig im­ tus egyháznak adományozta templom 1925-ben már erősen mutatkozott pozáns lampiónos felvonulásban adott az építés céljaira. A református templom a városunkban a mindinkább nagyobb ará­ első magyar ember iránti mély tisztele­ iolyó évben el fog készülni nyokban eszlelhető munkanélküliség. En­ tének kifejezést Hirdetési jog. nek leküzdése súlyos gondokat okozott Temető. a kir. kormánynak és a város közigaz­ Ugyanezen a közgyűlésen adta 1925. julius 7-én határozta el a gatásának is. Számtalan felterjesztésem­ bérbe a város a hirdetési jogot és igy város a temető bekerítését, mely mun­ nek, küldöttségjárásnak és személyes el­ e címen is némi jövedelemhez jutott kálat most is folyamatban van s befeje­ járásnak eredményeképen, különösen a Sétaút a Piplsen. Népjóléti Miniszter urnák segítő ke­ zéshez közeledik. 1926. április 28-án tudomásul vette Csendőrbarakk. zével sikerült a munkanélküliségnek gá­ a közgyűlés Veres Zoltánné őnagyságáJulius 23-án jelentettem be, hogy tat vetni és ha itt csak a Tarján patak nak azon értesítését hogy a Meszesaljai épitését, az u. n. Újtelepen létesült ház­ a kir. kincstár, az u. n. csendőrbarakk hegy oldalában sétaút létesítését megen­ építési akciót és a ceredi ut épitését anyagának ellenértékét elengedte s a gedni szives volt A sétautak nagyobb említem, ez azért történik, mert azon város tulajdonjogát elismerte. részt elkészültek. tevékenységek felsorolása tulhosszura Vízvezeték. nyújtaná jelentésemet és mert egyik­ Szeptember 4-én határozott a vá­ Ezen a közgyűlésen indult meg a másik létesítményről ezen jelentésem ros a helybeli magángimnázium segélye­ során úgyis meg fogok még emlékezni zése tárgyában és azóta 9.600 P. évi se­ tárgyalás a vízvezetéki kutatásokra nézve is. Ezen kutatások teljesen kielégítő Patakszabályoxáa. géllyel támogatja ezt az intézetet eredményre vezettek. A vízvezeték léte­ A Tarján patak áthelyezése és be­ sítésének ügyével jelentésem végén a Tarján patak. tontámfalak közé szorítása lehetővé tette programra során fogok részletesebben Folyó hó 18-án döntött a képvi­ a némi nagyképűséggel uj városrésznek foglalkozni. nevezhető területnek tervszerű kiépíté­ selőtestület a Tarján patak szabályozási Róm. Kath. Olvasókör. sét Itt mindjárt meg akarnám említeni munkálatainak ajánlatai fölött A munká­ Ugyanakkor határozott a város a azt hogy a tervszerűségét nem az épü­ latokat a helybeli építőiparosok kapták letek elhelyezésére, hanem az utcák ve­ meg, akik a mánkálatokat Haluskay Sán­ Róm. Kat Olvasókör melletti utcarende­ zetésére vonatkoztatom. Mert bizony az dor és Szmolka oki. mérnökök vezetésé­ zés és később a kör építésének segé­ lyezése tárgyában. E célra a közgyűlés épületek elhelyezése tekintetében több vel kifogástalanul végezték el elsőizben 500 P. másodszor pedig 2000 Főrster alap. hiba történt, de szolgáljon ennek magya­ rázatául az, hogy az építési kedv foko­ Ugyanezen alkalommal fogadta el a P. segélyt szavazott meg. zására ezekben a kritikus időkben olyan közgyűlés a nevemről elnevezett alapról Harangok. magánházak építésére is adtunk enge­ szóló alapítólevelet A kath. harangok beszerzésére a délyt, melyet az építkezők normális idő­ város 20 millió, később pedig az ev. ha­ Építkezés. ben nem kaptak volna meg, a középü­ rangok beszerzésére 10 millió papirkoEz év őszén indult meg az építke­ letek terveit pedig nem ismertük s igy zés az uj városrészben és tartott mind­ ronát adományozott történheted meg pld, hogy a kir. adó­ Díszpolgárok. addig, amig a város az építeni szándé­ hivatal székháza elsőrendű, az állam­ kozóknak telket rendelkezésre bocsátani 1928. évi május hó 30-án válasz­ rendőrségi épület pedig csak másodrendű tudott A város tisztviselőinek kérelmét totta meg a város díszközgyűlése dr. elhelyezést nyert a közgyűlés kiváló jóakarattal intézte el Vass József népjóléti és munkaügyi m. De folytatom a kronologikus sor­ ugy, hogy a városi tisztviselők legtöbbje kir. miniszter urat és dr. Sztranyavszky rendet ma saját házában lakik. A Népjóléti mi­ Sándor akkori főispán urat, egyhangú Polgármesteri lakás. niszter ur által építkezés céljaira rendel­ lelkesedéssel a város díszpolgáraivá. A 1925. április 22-én határozta el a kezésünkre bocsátott hitelből azonban két díszpolgár a megválasztásról szóló képviselőtestület a polgármesteri lakás számos más magános is építkezést foga­ oklevelet 1926. év október 3-án vette Szép tanujelét adta a város a ha­ dirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nehéz sorsa iránti megértésének, amikor elhatározta, hogy a mozgófényképszinház jövedelmének 10%-át segélyképen a Hadröának kiutalja. Ezt a segélyt a vá­ ros 1926-ban havi 100 P.-ben állandó­ sította és azt a Hadrőa tagjai ma is él­ vezik, sőt az elmúlt 1928. karácsonyán a képviselőtestület még külön 1800 pen­ átalakítását, miáltal a város feleségem ré­ natosított s igy jött létre az uj városrész, át a város piacterén, ragyogó napsütés* �A MUNKA 6 oldal ben tartott és emlékesetes díszközgyű­ lésen ünnepélyes keretekben, míg a vá­ ros három díszpolgáráról Miklóssy Ödön festőművész által elkészített olajfest­ mény leleplezéste^vár.^ domban volna egy külön hosszú jelen­ tést írni azon számtalan közbenjárásról és vívmányról, melyet országgyűlési kép­ viselőnk városunk számára kihareolt és ha ezt részletesen nem teszem, annak indoka az, hogy képviselőnknek a köz irányában kifejtett tevékenysége, mely úgyszólván szemünk láttára folyt le, annyira közismert, hogy azt fejtegetni nem szükséges, a magánügyekben tör­ tént közbenjárása pedig nem tartozik ezen jelentésem keretébe. 1926. május 25-én egy óriási fel­ hőszakadás folytán a Salgó, de különö­ sen a Tarján-patak annyira megáradt, hogy ez a míg nem szabályozott me­ derből kilépett és ugy a városnak, mint magánosoknak tetemes kárt okozott A Nagyszerű középületek, közmüvek népjóléti miniszter ur az árvízkárosul­ taknak 24.000 Pengő kamatmentes köl­ és utak hirdetik, hogy ennek a kerület­ nek az államtitkár nemcsak képviselője, csönt engedélyezett hanem valósággal édes apja s a városunk Vásár. 1926. junius 16-án tartott közgyű­ lakosságának legnagyobb rétegét képvi­ selő munkásságnak is éreznie kell ennek lésében elhatározta a város, hogy újabb országos vásárokat fog kérni Az ezirá- a nemes szívnek minden szép és szociális nyu akció bizonyos mértékig sikerrel gondolat iránti megértő dobbanását Száz választó kerület is akadt járt amennyiben a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 2 uj országos vásárt volna e csonka országban, mely öröm­ repesve fogadta volna képviselőjévé a mi engedélyezett képviselőnket, de ő férfias jelleméhez Vasúti átjáró. 1926. julius 21-én foglalkozott a méitóan beváltotta még főispán korában nyilvánosan tett ama kijelentését, hogy képviselőtestület a Menház utcai vasúti átjáró ügyével A Máv. üzletvezetősé­ sajnálja és szereti Salgótarjánt és minden génél a város kérelme meghallgatásra lehetőt megtesz e város és a szénme­ talált a vasúti útátjáró elkészült és elő­ dence munkásai érdekében. nyösen bonyolítja le az uj városrész gya­ Nagyfontosságu országos hivatása logos és kocsi forgalmát mellett ő mindig talál időt arra, hogy ennek a kerületnek és választóinak Vöröakereaxt akció. A magyar vöröskereszt egylet’ 1926. ügyével foglalkozzék, hivatalos szobájá­ év nyarán 38590 kg. lisztet, azonfelül nak és nemes szivének ajtaja mindenkor szalonnát gyermekruhát adományozott a nyitva áll a salgótarjániak számára. És szegény családok számára és ezzel tete­ ezért mi nemcsak hálásak vagyunk iránta, mesen enyhítette a munkanélküliség ál­ mi nemcsak bámulattal adózunk az ö tal okozott nyomort -> acélos jellemének, mi nemcsak becsül­ jük és tiszteljük öt, hanem mi szeretjük Rendőrség'. 1926. aug. 27-én a város a m. kir. is őt őszinte, becsületes szívvel. rendőrség céljaira telket adományozott A választási küzdelem során váro­ mely telken aztán a rendőrségi palotát sunkban járt és nyilvános népgyülésüna Kilczer és Wehovszky cég meg is épí­ kön résztvett kormányunk feje gróf tetté, Ennek az épületnek zárókövét és Bethlen István miniszterelnök ur és a m. kir. csendőrségi iskola épületének nagyszámú előkelő kísérete is, a man­ alapkövét azután dr.* Scitovszky Béla dátumot pedig oly impozáns és szere­ belügyminiszter ur és dr. Sztrhnyavszky tetteljes formában adta át képviselőjé­ Sándor államtitkár ur 1927. október nek ennek a kerületnek választópol­ 22-én, egy szép ünnepély keretén belül gársága, hogy ez az átadás nemcsak a el is helyezte. salgótarjániak, de képviselőnk szivében Caandőraég. is — tudom — soha el nem múló em­ Ugy a rendőrség, mint a Haluskay léket hagyott Sándor cég által azóta megépített csend­ Prohászka Ottokár. őrség díszes épülete bizonyságot tesz a 1927. év május hó 12-én kegyelet­ belügyi kormányzat szépérzékéről és -vá­ tel adózott képviselőtestületünk néhai rosunkkal szemben tanúsított áldozat­ Prohászka Ottokár székesfehérvári püs­ készségéről. pök emlékének. Meder biztosítás. Ugyanezen a közgyűlésen határozta él a város, hogy a Karancsaljai híd alatti pafakszakaszt rendezi. Ezen patak alsó része a helybeli bányavállalat által rriár korábban lett partfalakkal biztosítva és uj híddal ellátva. Utca-elnevezés. Ugyanezen közgyűlés határozott elsőizben a város utcáinak elnevezése kérdésében és pedig azon elvi szempon­ tok figyelemben tartásával, hogy ezen utca elnevezésekről is kifejezésre juttatta az elszakított országrészek elvesztése fö­ Csatornázás. Ugyanakkor határozott a képviselő lötti fájdalmát Gimnázium. testület az uj városrész csatornázásával 1927. év julius hó 15-én jelentet­ való ellátása tárgyában. A csatornázás az Újtelepen több részletben lett tovább tem be a képviselőtestületnek, hogy a építve s az elmúlt év folyamán az utolsó Vallás- és közoktatásügyi miniszter ur é rész is elkészüld helybeli reálgimnáziumnak nyilvánossági Scitovszky, Sztranyavszky, Pályi jogot adott Posta-utca. 1926. október hó 18-án jelentettem a képviselőtestületnek, hogy a Kor­ Ugyanekkor rendelte el a város a mányzó Ur öfőméltósága dr. Scitovszky Posta-utca kövezését és csatornázását Bélát, a nemzetgyűlés elnökét m. kir. Ennek során kísérletet tett a város a belügyminiszterré és dr. Sztranyavszky cementmakadam burkolattal. Ez a kísér­ Sándort, vármegyénk volt főispánját bel­ let azonban — sajnos — ném sikerült. ügyi államtitkárrá, később pedig, hogy Tűzoltóság. Pályi Pál volt vármegyei főjegyzőt az Ugyanezen közgyűlés foglalkozott egyesitett vármegyék főispánjává kine­ az önkéntes tüzoltótestület ujiászervezévezni méltóztatott Ez a hir városunk közönségéből őszinte, igaz örömet vál­ sének kérdésével. A város két motor­ fecskendőt szerzett be, azonkívül is több tott ki. • felszerelési tárggyal szaporította a tüzolDr. Sztranyavszky Sándor. tószertár felszerelését, ruhát készíttetett 1926. december hóban zajlott le az a tűzoltóknak, mely elismerésre méltó, általános országgyűlési képviselőválasztás. buzgó működést fejt ki Czirbesz István Ennek eredményeként a salgótarjáni vá­ parancsnoksága alatt Ha figyelembe lasztókerület dr. Sztranyavszky Sándor vesszük azt, hogy a tűzoltóság parancs­ m. kir. belügyi államtitkár urat válasz­ nokai és tagjai minden ellenszolgáltatás totta meg egyhangúlag országgyűlési kép­ nélkül végzik működésüket önzetlenül, viselőjévé. akkor nyilvánvaló, hogy a város közön­ Ennek a választásnak országos je­ ségének hálás köszönetére tarhatnak mél­ lentőséget adott az a körülmény, hogy tán igényt akadt egy férfiú, ki izzó nemzeti érzését Öntöző kocáik. bele tudta suggerálni egy olyan választó Itt megjegyzem azt is, hogy a vá­ közönség leikébe, mely sociáldemokrata locsolókocsijainak száma négyre gondolkodásának adott sok ízben és az ros előző képviselőválasztás alkalmával is emelkedett s a lehetőséghez képest el­ követünk mindent a tekintetben, hogy kézzelfogható kifejezést. a'város utcáin ne legyen olyan nagy Hogy mit jelentett és mit jelent dr. por, mint volt Ugyancsak szaporitottulc Sztranyavszky Sándornak a kerület kép­ a szemetes kocsik számát is. viselőjévé történt megválasztása és ne­ Serédi Justlnián. vezetesen mit jelent ez Salgótarján vá­ rosára nézve, annak szavakban való ki­ 1927. évi december 20-án üdvö­ fejezésére csak nehezen tudnék vállal­ zölte a város az uj bíboros hercegprí­ kozni Ezt éreznie kell mindenkinek és mást dr. Serédi Jusztinián őeminen­ érzi te a város minden egyse polgára. Mó­ ciáját Salgótarján, márc. 16 vármegyei ünnepi közgyűlésen és dísz­ Kossuth saobor. Ugyanakkor bejelentettem, hogy ebéden és küldöttségileg is kifejeztük a Kossuth Lajos Budapesten emelt szobrá­ város közönségének őszinte jókivánatait Sztrájk. nak leleplezése alkalmával a vármegye Meg akarok emlékezni még az küldöttségének tagjaként a város képvi­ 1928. év novemberében lefolyt bányaseletében én is megjelentem. sztrajkról is, mely egyébként akármint Munkásbiztoeitó kirendeltség. Bejelentettem azt is, hogy a kerü­ végződik is, mindig erős visszahatást leti 'munkásbiztositó pénztár városunk­ gyakorol a salgótarjáni kisiparra és ke­ reskedelemre. A munkások a bányatár­ ban kirendeltséget létesített sulat által nyújtott némi csekély javítások Porázik György. Ugyanezen közgyűlés méltatta Po­ engedélyezése után megint felvették a munkát és egy jobb jövő reményében rázik György igazgatónak azon érdemeit, tovább küzdenek szegényes megélheté­ hogy évtizedeken keresztül élén állott a sükért A széntermelés fokozása a külhelybeli ovodák és iparostanonciskolák .öldi szénbehozatal korlátozása ügyében felügyelő bizottságának, országgyűlési képviselőnk utján sok fel­ KaI&uz* terjesztés intéztetett a kormányhoz s ha Ezen a közgyűlésen mondotta ki e részben az eddiginél még jelentéke­ a város azt is, hogy Dr. Dornyay Béla nyebb eredmény éretnék el, ugy a bá­ tanár „Salgótarján és vidéke" címén nyavállalat is abba a helyzetbe kerülne, kiadni készülő kalauzának ügyét anya­ hogy a munkásság méltányos igényeit gilag támogatja. A kalauz folyó év tava­ jobban honorálhassa. A sztrájk előtt és szán fog előreláthatólag megjelenni ■alatt történt tárgyalásokban való részvé­ Helypénz. tel sok nehéz, hálátlan és bizony majd­ Ugyanezen közgyűlés adta bérbe a nem eredménytelen munkát jelentett szá­ város a helypénzszedési jogot évi 30.500 momra is. pengőért Holub József helybeli polgárnak Személyi ügyek. jóval előnyösebben, mint azelőtt Meg kell vallanom, hogy a város 4 Cserkészek, leventék. 1928. év junius hó 21-én elhatá­ rozta a város, hogy a helybeli négy cserkészcsapatot évi 100—100 pengős táborozási segélyben részesíti Itt meg­ említem, hogy a város a levente intéz­ mény fejlesztésére évenként súlyos anyagi áldozatot hoz. Acélgyári dalárda. Az acélgyári dalárdát dalosverse­ nyeken való szereplése alkalmával több ízben segélyben részesítette. Régi járásbíróság. Ugyanezen a közgyűlésen határozta el a város a régi járásbíróság épületének eladását Az épületet a Kilczer és We­ hovszky építési cég vette meg 28.300 pengőért Nevezett cég engedélyt kért az épület lebontására és egy uj emelet fel­ építésével 4 három szobás, 12 két szo­ bás és 9 egyszobás lakással óhajtja sza­ porítani a salgótarjáni lakások számát Az 1928. november 8-án. tartott, közgyűlésen a képviselőtestület hálás köszönetét mondott Sztranyavszky ál­ lamtitkár urnák azon közbenjárásáért is, melynek során Pesthy Pál igazságügymi­ niszter ur lemondott a régi járásbíróság épülete eladási árának ’/« részéről s igy e címen a város javára 7000 P megta­ karítás állott elő. évi történetének ismertetése/során nem tértem ki olyan események tárgyalására, amelyek az egyes, magukról megfeledke­ zett tisztviselők által elkövetett bűn­ cselekmények és szabálytalanságok elkö­ vetéséről számolnak be. Ezen események felsorolását azért mellőzöm, mert a vá­ rosnak okozott kár nagyrészben megté­ rült, mert a szabálytalanságot elkövető tisztviselők elnyerték és elszenvedték méltó büntetésüket és mert az ilyen ese­ tek ismertetése nem kellemes sem a képviselőtestületnek, sem nekem. Ugy érzem és remélem, hogy személyi és tárgyi garanciáink vannak arra nézve, hogy ilyen esetek ismétlődni nem fognak. Eredménytelen utánjárások. Szeretnék még rámutatni arra is, hogy polgármesteri jelentésem során csak azon eseményekre tértem ki, melyek bi­ zonyos eredményt, positivumot jelente­ nek Hogy hány és milyen esetekben volt meddő az utánjárásom, hány eset­ ben ért súlyos csalódás és volt hiába­ való minden igyekezetem, annak ismer­ tetését szives engedelmükkel mellőzöm és csak annah a kijelentésére szorítko­ zom, hogy ezek a csalódások engem nem kedvetlenítettek el és én — mig pozíciómat bírom — készséggel fogok a jövőben is megtenni mindent, amit vá­ rosunk érdekében megtenni jónak és Rendőrségi hoznájárnlás. 1928. aug. 31-én bejelentettem, szükségesnek tartok hogy a város arra köteleztetetl hogy az Társulatok stb. működés*. államrendőrségi költségekhez ezentúl évi Beszámolóm kereteit túlhaladná an­ 12.500 P-vel járuljon hozzá. A kivetés nak a sokoldalú munkásságnak ismerte­ összege ennél sokkal nagyobb volt, de tése, amelyet a helybeli társhatóságok, ez a tárgybani előterjesztésünket a kor­ érdekképviseletek, társadalmi egyesüle­ mány jóakarattal intézte el tek, iparvállalatok az utolsó négy év Csekkrendszer. Ugyanezen a közgyűlésen határozta el a város, hogy a városi pénzkezelést csekkrendszer igénybevételével fogja le­ bonyolítani. A kifizetéseknél minden bi­ zonnyal, de remélem a befizetéseknél is a közönség kényelmét fogja szolgálni ezen f. év január 1-től életbeléptetett uj rend­ szer, melyet a magyarországi városok között elsőnek Salgótarján vezetett be. Fő-utca burkolás. 1928. évi november hó 8-án nagy küldöttséget vezetett dr. Sztranyavszky Sándor Öméltósága Hermann Miksa ke­ reskedelmi m. kir. min. ur Önagyméltósága elé, mely küldöttséghez vármegyénk főispánja Pályi Pál Öméltósága is csat­ lakozott. Kérelmünk tárgya a városon keresztülvezető ut államosítása volt Eb­ ben a városra nézve döntő fontosságú kérdésben országgyűlési képviselőnk oly ékesszólással, oly szivhezszólóan adta elő, a város kérelmét, hogy a kereske­ delemügyi miniszter ur rögtön adott vá­ laszában megígérte az átvonulási szakasz kővel való kibürkolását A nem régen kézhez vett vonatkozó miniszteri leiratot közérdekű voltánál fogva a jelentésem végén kifejtett program során teljes ter­ jedelmében közlöm. Soha sem múlhat el a város kö­ zönségének hálája, melyet ezen ut ki­ burkolásával Hermann Önagyméltósága és dr. Sztranyavszky Öméltósága méltán kiérdemelt Alispánt jubileum. 1928. évi november hó 22-én ün­ nepelte a vármegye szeretett alispánjá­ nak dr. Baross Józsefnek 25 évi szolgá­ lati jubileumát Az ünneplésből városunk te kivette részét Sokan jelentünk meg a során kifejtettek Csak általában akarom megemlíteni azt, hogy Salgótarjánt nem hiába hívják a munka városának itt lüktető élet folyik, mondhatnám minden téren s ez igazolja legjobban városunk élet- és fejlődésképességét Hivatalvizsgálat. Jelentem, hogy a főispán ur, az alispán ur és szakközegeik ismételten — és legutóbb 1928. év végén is — hi­ vatalvizsgálatokat tartottak a városnál, mely vizsgálatok során a város közigaz­ gatásának vezetését rendbenlevőnek mi­ nősítették Magam is megvizsgáltam részlete­ sen az egyes előadók ügymenetét és számtalan esetben tartottam pénztárvizs­ gálatot és kisebb rendellenességeken kí­ vül súlyosabb mulasztást nem tapasz­ taltam. Nem is tudom mcgállani, hogy e helyen kifejezést ne adjak azon elisme­ résemnek, amelyet majdnem kivétel nél­ kül érzek a tanács tagjai és tisztviselő­ társaim iránt, kik derekasan és szeretet­ tel osztják meg velem azt a munkát, mely nem régen alakult és elhanyagolt városunkat a fejlődés útjára terelni igyekszik. Hivatalból való távollétemkor az egész elmúlt idő alatt Koós Mihály vá­ rosi főjegyző helyettesitett Tisztelt Képviselőtestületi Városunk elmúlt 4 évi történetéről szóló beszámolómat ezzel befejeztem. Most pedig rátérek annak ismertetésére, hegy a közel és belátható jövőben a vá­ ros fejlesztése körül mi — szerintem — a város vezetőségének tenniválója, vagyis programot adok. �A MUNKA Salgótarján, 1929. márc, 16 Ipomlrtetéel xxaktatagyoUUl lá­ togatás. Magyar Endre ipariskolai fő­ néra sztrájkolunk. Költünk is van sok falusi, de már azoknak is kinyílott a sze­ műk. Mi, amig átgondolt és indokolt ok nem merül fel, dolgozunk és nem za­ varjuk az üzemet, amelynek vezetőségé­ vel különben is békés megértésben mun­ kálkodunk együtt. De nem is keli ám nekünk a munkánk végzése helyett nem­ hogy * bányakapitányságra, de még a kastélyba sem lőfrálni. — Bár a kere­ setből mi is elviselnénk nagyobbat is, mégis a körülményekhez képest e miatt nem elégedetlenkedünk különösképpen. Ha pedig bár ritkán — bekopogtatunk az üzemvezető ur irodájába igen-igen csak segít rajtunk. A bányában, mintha csak haza mennénk olyan rend, biztosság és gondoskodás fogadja a munkásemberi! Ilyen körülmények közt igazán nem lát­ juk érdekeinkben levőnek, hogy ezt a ritka jó helyzetünket minden mondva csi­ nált haszontalan és hiába való okvetetlenkedéssel elrontsuk. Ha azoknak a baglyasiaknak van magukhoz való szivük, nekünk is van magunkhoz való eszünk, még pedig ugy látszik több, mert mi nem sztreikoltunk- Sőt nem is gondoltünk rá. Tisztelettel; • lajostárnai bá­ nyászok. igazgató, február hó 27-én és 28 án meg­ vizsgálta a községi iparos-tanonciskolát, amelyről ax alábbi hivatalos átiratot küldte: A községi iparoatanonciskola tek. igazgatóságának. Salgótarján. A vezetése allatt álló salgótarjáni községi fiú- és le­ ányiskolái tanonciskolát f. év február hó 27-én és 28-án megvizsgálván, mindenek­ előtt jelzem, hogy az iskolában rendet, fegyelmet, jó tanulói magatartást talál­ tam. A tanitár i eredmény isió és folyto­ nos haladás képét mutatja. Ennek meg­ felelő fokozására a helyszínen tett ész­ revételeim összefoglalása és kiegészíté­ sére a következőket közlöm a tek. Igaz­ gatósággal: 1. A közismeretekben az eredmény jó és gyakorlatias; a természet­ tan, vegytan, technológia tanításánál azonban lépten nyomon érezhető az is­ kola ilyszerü szertárának fogyatékos volta, mert a vonatkozó demonstrációk emiatt be nem mutathatók. Pedig ezen tárgyak tanításánál általában, de különösen ipa­ rostanonciskolákban igen nagy gyakor­ lati jelentősége van. Gondoskodjék Igaz­ gató Ur és járjon el abban a tekintetben, hogy ezen szertár fokozatos fejlesztésére a község hozzon bizonyos áldozatot. 2. rajzokban a haladás és eredmény dicsé­ retes. amiben annak is része van, hogy a rajzi felszerelés örvendetesen gyarapo­ dott, bár további modelek beszerzése még kívánatos. Figyelni kell a rajzok külalakján arra, hogy minden rajzon fel­ írás, sorszám, kelet és tanuló neve, osz­ tálya és ipari szakmája rövidesen feltün­ tessék. Egyébként a külalak tetszetős. A rajzok tantervszerüek és elég számuak eddig. Az összevont II.-I1I. leánvosztálybán figyelni kell arra, hogy a III. évesek, kiknek száma úgysem sok, a II. évesek­ kel szemben haladólag foglalkozzanak. Remélem, hogy ezek teljesítése az iskolát a már is elért szép eredményen felül a to­ vábbi fejlődés útjára vezeti. Budapest, 1927, március 3-án. Magyar Endre ny. iparoktatási kir főigazgató. Nincsen rózsa tövis nélkül de kert sincsen rózsa nélkül. Húsz bokorró­ zsa 16 P. a legszebb 10 fajtában, csoma­ Téli pumiaaágt tanfolyam Mát* golva. Unghváry József faiskolája Cegléd. raxxőllősón. Csonka hazánkban 12 he­ Oktató nagy árjegyzék ingyen. lyen, s megyénkben egyedül Mátraszöllösön volt gazdasági téli tanfolyam, mit a Bosxámoló jelentés. A salgótar­ Földmivelésügyi Minisztérium megbízásá­ jáni acélgyári és salgóbányai társ, iskolák ból három hónapon át Gróf Aurél járási tanitótestületének 1928—29. isk. év I fe­ gazdasági felügyelő tartott. Hetenkint há­ léről iskolai ünnepély és iskolánkivüli nép romszor taposta a havat, sarat, állta az művelési tevékenykedéséről. 1. Mindkét eső vagy hóvihart, de kötelességét pon­ iskola megfelelő műsorral 1—1 tanítói tosan teljesítette. És nem hiába. Több emlékbeszéddel okt. 6-án az iskola ud­ hallgatója, tanulója, volt de mindvégig varán gyászünnepélyt, az iskolában pedig csak 30-an tartottak ki. Február 23.-án .Horthy Miklós kormányzó ur névünne­ volt a vizsga dr. Jósa Béla min. titkár, pét*, .A iimanovai csata emléknapját*, min. kiküldött jelenlétében. Hát ilyen ér­ .Takarékossági* és .Alkoholellenes* na­ dekes vizsga kevés van. A tanulók élet­ pot kezdett. 2. Havonkint résztvesz a M kora 16—62-ig. Volt ott apa kettő fiával, H. Részv. 1 — 1 oktató film előadásán. Elő­ kettő vejével és unokájával S ezek egy­ adásra került: János vitéz. Az ember más feleleteit hallgatták. Szinte' lehetett kedvenc állatai. A magyar tenger és látni, - hogy mennyire érdekelve voltak. környéke. A cukor. A mi mindennapi Ha az egyik -felelt, a másiknak is mozgott kenyerünk. Kis mesterségek. Octánjáro a szája, mintha súgni szeretett volna, pe­ oktató filmek. Előadók voltak: Barthó, dig nem kellett a súgás, mert mindegyik Billeter, Nagy, Paksy tanitók. 3. A mun­ megfelelt a feltett kérdésekre, természe­ kásolvasó nagy termeiben 4—4 .Mese­ tesen a saját szavaival és felfogása sze­ délutánt* rendeztek változatos műsorral, rint. Hát Gróf Aurél, bár nem pedagó­ hol a gyermekek éa felnőttek is szóra­ gus, de határozottan szépen levizsgázott. koztak és ismereteiket gyarapították. Ez A tanítványok sem hoztak szégyent szor­ alkalommal versenyosztály dalok tanulsá­ galmas és praktikus mesterükre. Ezt elis­ gos vetített képekkel kisért történeti merte a miniszteri kiküldött is. Vizsga események és mesék, kacagtató meaefilUtán volt az ünnepélyt fényképfelvétel mek voltak műsoron. Említésre méltó és a bankett A tanítványok megvendé- Árpád bejövetele. Rege a csodaszarvas­ £élték az elüijároikal. Ebéd alatt Spanyár ról. Kevebáza. Vérszerződés. Az arany­ tván plébános meleg szavakkal megkö­ szőrű bárányka. Aranyeső, szurokeső. A szönte a Miniszter áldozatos jóságát Mát- farkas és a gida. Rippvan Winkle. Tündér­ rsszöllösel szemben, s tényekkel igazolta, mesék. Világteremtése. A pátriárkák. hogy Mayer János Öaagyméitósága nem­ Utazási képek, atb. Előadók voltak: csak barátja a magyar jaepnek, hanem jó­ Barthó, Billeter, Nagy, Bauer, Rőder, ságos atyja is. Dr. Jósa Béla a Miniszter Schnell, Bedő és Danis tanítónő éa tánitók. nevében megköszönte a figyelmet, a köz­ 4 A család és iskola közös oktató ne­ ségi elöljáróság részéről a támogatást és velő munkájának egyöntetű eredményessé a tanulók részéről a szorgalmat, minek tétele szempontjából 4—4 szülői értekez­ ők veszik a legnagyobb hasznát Majd letet tartott a tantestület 100—120 szülő Bognár Kálmán községi biró, a hallgatók jelenlétében, mely alkalommal neveléstan! egyike, a tanulók nevében őszinte sza­ egészségtani, földrajzi ismeretterjesztő vakkal megköszönte a tanfolyamvezetö szabad előadásokat vetített, képes kísé­ Gróf Aurél, gazdasági felügyelő akadályt rettel. Tartotta: Oláh Miklós, Billeter, nem ismerő és türelmes kitartó fárado­ Bauer, Sebőnk, Rőder, Barthó, Sehnel, zását Mire Gróf Aurél kijelentette, hogy Bedő és Danis, Előadásra került.* Aktuális akkor lesz igazán boldog, s az lesz fárad­ nevelési problémák. A Szülői ház neve­ ságának legszebb jutalma, ha látni fogja lési ferdeségei. Nőnevelés. Természetes a mátraszötiősi határban, hogy tanítványai győgytényezők. Tűdővész. A lopásra követik Útmutatását és gazdasági jólétük­ hajló gyermek. Alkoholizmus. A kárpátok ben nagyott haladtak előre. Tehát még szépségei. Budapest nevezetességei. A a gyakorlati vizsga hátra yan. íme Mát- vetített képeket bemutatták Rőder és raszöiös halad, itt tanulnak a kicsik és Nagy tanitók. A szülők tömegesen vet­ nagyok. A kulturháznak is van érteimé, tek részt ax értekezletekén, hogy gyér* • a Hangya-szöVetkemt társaaebédat is meltellt helye* irányú növeléséről barát­ ") Oremmal közöltük a lenti levelet. tud adni, ságos mcgbesaálást folytassanak ■ untéi fermekeik sxebbjövőjét minél biztosabb apra fektessék. 5. Ax acélgyári iparos­ tanulók ismereteinek gyarapítására vetí­ tett képekkel kísért előadásokat tartottak tanítóink. A tüdővész. Alkohol káros ha­ tása. A járványos betegségekről. 6. A salgótarjáni acélgyári és salgói leventék és cserkészek az acélgyári ifjúság műked­ velői előadást rendeztek, táborozási alapjok s a szegény és árva iskolásgyerme­ kek felruházására, Nagy hatással és ér­ deklődés mellett adták elő: „A kis musz­ kák" iredenta színdarabot. .Pántlika* víg­ játékot. .Levente rózsája* iredenta és .Leánycsel* 3 felvonásos népszínművét. .A vadcserkészek*. Az esti napi parancs .A cserkész ahol tud segít*. 1—1 felvonásos színdarabot. A fenti előadásokat minden esetben a munkás zenekarok és dalárdák közreműködése kisérte s tánc­ mulatság fejezte be. 7. Mindkét helyen az acélgyári és róm. kath. Nőegylet kar­ öltve igen sikerült karácsonyfa ünnepélyt rendezett a tanítótestület, melyen kará­ csonyi irredeta színjátékok, élőképek, párbeszédek, osztályérdekek, szavalatok gyönyörködtették a szépszámú hallgató­ ságot. Ünnepi imát és alkalmi beszédet mondott: Dr. Csengődy Lajos, Traum Péter éa Oláh Miklós, mely után 180 árva és szegény iskolás gyermek felru­ házása és egy csomag édességgel való megajándékozása és 10 szegény özvegy felsegélyezése következett Az adományok összegyűjtés*,* özv. Liptay Jenőné, Rameshofer Béláné elnöknő és Oláh Miklós főtitkár fáradozásainak az eredménye. 8. Az acélgyári cserkészcsapat 28-an salgói cserkészcsapat 10 tagja 8 hetes őrsve­ zetői tanfolyamot hallgatott s az acél­ gyári cserkész ifjakból az elemi és ipar­ iskolai tanulókból egy 30-as számból álló msgyar ifjúsági vöröskereszt cso­ portot alakított, melynek felügyeletére Rőder Alfréd kéretett feL Ezenkívül mindkét helyen a cserkész és levente foglalkoztatást és dalárdát vezették s a különféle társadalmi egyesületeknél vé­ geztek tevékeny munkát 9. 32- árva és szegény iskolás gyermeknek a téli hóna­ pokban tápláló ebéddel való ellátását a .Gyermeksegélyző Nőegylet* felkésésére Oláh Miklós és Nagy Béla sikeresen ol­ dották meg s erre felügyeletet gyako­ roltak. 7 oldal S mástól függ. Fontosabb dolog tekintetbe venni ezenkívül, hogy milyen ruhát visel az ember és milyen testi munkát végez. Az ember sokkal kényelmesebben érzi magát még az alacsonyabb mérsékletnél is, ha a szobában elegendő nedvesség van- Ha ezt az ember figyelembe veszi, sokkal kevesebb fűtőanyagra van szük­ ség. Az átlagcsalád tekintélyes summát spórolhat meg ennek figyelembe vételé­ vel és tekintettel a szén mai árára. A meleg levegőfütés elegendő friss fűtött levegővel látja el a szobát és az ajtó, ablak stb. nyitásokon elegendő friss le­ vegő jön be, feltéve, hogy nem sok em­ ber tartózkodik a szobában, akik ugyanis a friss levegőanyagot hamarabb felemész­ tik. Helyes dolog ily módon fűtött szo­ bákban az ablak felső felét kissé kinyitni A gőzzel, vagy melegvízzel fütött szo­ bákban akkor nyerünk megfelelő temperaturát, ha az ablak alsó részét nyitjuk ki a rádiátor mellett A meleg levegő hamarosan cirkulációba fog kerülni a hideg külső friss levegővel és kellemes levegővel látja el az egész szobát A legtöbb lakást télen tulfütik. Ez nemcsak drága dolog, de az ember ellenállását is csökkenti és hamarabb hűl meg, vagy kap más betegséget. Megállapították, hogy a kellőkép öltözött embernek 18 fokos melegség épen elegendő, feltéve, hogy a levegő nem túl száraz. Ha több fűtésre van szükség, az azt jelenti, hogy a levegőben nincs elég nedvesség. Ilyen­ kor tegyünk egy edény vizet a radiátorra vagy tartsunk a szobában cserepes virá­ gokat, amelyek aránylag elégséges ned­ vességet árasztanak. Ebédakció ax acélgyárban* A szokatlanul hideg tél alkalmából a múlt évekhez hiven az .Acélgyári Gyermekse­ gélyező Nöegylet* az acélgyári tiszti és altiszti munkás társadalom áldozatkész hozzájárulásával és támogatásával a xoszszul táplált salgótarjáni acélgyári árva és szegénysorsu issolásgyermekek felsegélye­ zésére ez évben is ebédeltetés! akciót szervezeti." február 1-töl március 31-ig s A salgótarjáni kir járásbíróság mint 32 Ínséget szenvedő gyermeket lát el Íz­ letes meleg ebéddel. Még pedig 28 árva telekkönyvi hatóság. 2249/1929. tkv. szám. gyermeket Bodnár Mátyás élelmezési ke­ zelőnél, 4-et pedig jószivü csalá­ dok látnak el tápláló ebéddel. Az akció intézése és felügyeletéért: Oláh Miklós Földvári Gusztávné végrehajtatónak és Nagy Bélát kérélk fel. Ez újabb ne­ Mojzes Jánosné sz. Látni Julianna végre­ mes jótékonyságért az árvák és szegény­ hajtást szenvedő ellen indított végrehaj­ gyermekek gondviselőjének bőséges ál­ tási ügyében a telekkönyvi hatóság végdását kérjük az acélgyári társadalom r.-hajtasi árverést 26 P. 56 f tőkekővetetagjaira. tes es járulékai behajtása végett a salgó­ Fűtés és szellőztetés. A testi | tarjáni kirí járásbíróság területén levő, kényelem, többek között a nedvesség, Salgótarján rt. városban fekvő a a salgó­ mennyiségétől és a nedvesség a légnyo­ tarjáni 295 sz. tjkvben A11. sor 748/687 hrsz, a foglalt szántó és ház ingatlan végrehajtást szenvedett nevén B. 15 sze­ rint vezetett részére 1200 P.' kikiáltási álban elrendelte. Az árverést 1929 év március hó 19 napján délelőtt 10 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyisé­ gében fogják megtartani. Árverési hirdetmény-kivonat; Az árverés alá kerülő ingatlan a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adható el. _ Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10%*át kész­ pénzben, vagy az 188l:LX. t.-c. 42. §ban meghatáro-ott árfolyammal számí­ tott óvadékképes értékpapirosban a ki­ küldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek elöleges bírói letétbe helyezéséről kiál­ lított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni* (1881:LX. t.-c. 147., 150., 170, gg; 1908: LX. t.-c. 21. §.). Az aki ax ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerit megállapí­ tott bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan­ annyi százalékáig kiég. 1908: XLL 25 §.). Salgótarján, 1929. évi február hő 20 Zelenka Oltó s. k. kir. jb. elnök. A kiadmány hiteléül: Csömör tkvtA �A MUNKA 8 oldal Meghívó. A Salgótarjáni Ipartestü­ let 1929. évi március hó 17-én délután 3 órakor tartandó évi rendes közgyűlés tekintet nélkül a megjelentek számára határozatképesen fog megtartatni. Tárgy­ sorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. jegyzőkönyvhitelesitök kijelölése. 3. A testület 1928. évi zárszámadása és vagyonkimu­ tatása. 4. Az 1929. évre szóló költségvetés beterjesztése. 5. A számvizsgáló bi­ zottság jelentése és a pénztárnok részére a felmentvény megadása. 6. Az ifjúsági egylet megalapításának letárgyalása. 7. A járási ipartestület megalakításának letár­ gyalása. 8. Indítványok, amelyek az alap­ szabályok értelmében csak azon esetben vétetnek a közgyűlésen tanácskozás alá, ha legalább 5 nappal a közgyűlés előtt 5 tag aláírásával az elöljáróságnak be­ adattak. 4 ízlései „Ford“ személyautó el­ adó Scholcz Lajosnál a i Füleki utca 28. sz. alatt Értesítési Van szerencsém Salgó­ tarján n. é. közönségének b. tudomására hozni, hogy régi jó hírnevű bevezetett rraoHőr iskoláznál*1 f. hó 17-én, (hét­ főtől) kezdődőleg megnyitom. Úrvezetők és hölgyek részére külön előadást tartok. Salgótarján és vidékén is ismert iskolám­ ban elsőrendű szakoktatás mellett ga­ ranciát vállalok) — Jelentkezni lehet bár­ mikor a Salgótarjáni Agyágipar R. T.-nél Barabás Ignác. Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek egy Istenben, egy Hazában, egy isteni örök igazságban, Magyarország feltámadásában Ámen. Hentes és tnésxáros tanulónak fiút felveszek. Lesték János Karancsaljai utca 5. a nyerési esélyek sokkal jobbak, mint eddig. Ezentúl 42.000 készpénznyere­ ményt sorsolnak ki, közei 8 millió pengő összegben. A fele a sorsjegyeknek ok­ vetlen nyeri Dembinsky B. föelárusitó, Budapest II. Zsigmond ucca 8. a mai la­ punkhoz mellékelt egy karton lapot, melyről ajánljuk a rendelölapot levágni és kitöltve még ma postára adni. A sze­ rencse forgandó, tehát próba szerencse! Mindenegyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye. Hátha az itt ajánlott sors­ jegyek lesznek|fortuna kedveltjeil Véletlen­ től függ az ön szerencséje is, tehát n« mulassza el most az alkalmatl Salgótarján, 1929 tói megvett ingatlanra vonatkozó adás­ vételi szerződés jóváhagyása. Fj. 18) Mikulisz Mihálynak átengedett területre vo­ natkozó határozathozatal. Fj. 19) Haluskay Sándor oki. mérnök kérvénye épí­ tési telekről való lemondása tárgyában. 20) Nagy Lászlóné és társai, valamint Krajasovics Gyula és neje között létre­ jött adásvételi szerződés jóváhagyása. Fj. 21) A Füleki, Fő-utcák és a Kassai-sor csatornázása. Kön. 22) Közpénzek gyü­ mölcsöző elhelyezése az 1929 évben. Fszv. 23) Polgármester előterjesztése 2000 P O.HH, üzletrész jegyzése tárgyában. Fszv. 24) Gyermekjátszótér létesitése. B. 25) Mentőegyesület támogatása. B. 26) Kiadó egy lakás, mely áll 2 ut­ Szilárd Emii közmunka törlése. O. 27) cai, 1 udvari szobából, konyha és speiz- A földbirtokreform ügyében egy 3 tagú bői. Újtelep. Tátra utca 51. bizottság kiküldése. O. 28) A városi sza­ bályozási térv jóváhagyása és ezzel kap­ Meghívó. „A Salgótarjáni Sporl csolatosan az építési mód és az ut és Egyesület (SSE) f. hó 24-én vasárnap d járdaszélességek megállapítása. Kön. 29) u. fél 5 órakor az acélgyári Olvasó Egy­ letben aiapszabálymódositó közgyűlési A Somlyó-utca és a kath. templom mö­ götti Ö.F.B. lakótelep vízzel való ellá­ tart, melyre a tagok mennél nagyobb számban való megjelenését kérjük. Alap- tása. 30) Bohurát István kérvénye do­ szabályszerinti határozatképtelenség ese­ hányárudé céljaira terület átengedése tén az uj aiapszabálymódositó .közgyű­ iránt. Kön. 31) Ravatalozó ház létesi* lést április hó 3-án este 7 órakor tart­ tése. Kön. 32) A ravatalozásról szóló szabályrendelet tárgyalása. Fj. 33) A vá­ juk meg. Elnökség. rosi ingatlan átruházási illetékről alkotott szabályrendelet módosítása. Fj. 34) 1928 évi zárószámadás tárgyalása. Fszv. 35) 1928 évi gyámpénztári számadás előter­ Karancskeszl „Hangya** Szö­ jesztése. Fszv. 36) Kovács István Tátrá­ vetkezet .Igazgatósága pályázótól kért bejárati dij elengedése iránti ké­ hirdet Karancskesziben felépítendő üzlet­ relme. 37) Beruházási alap létesitése. helyiségeinek és népházának kőműves, 38) Paptagi földek bérbeadása. G. 39) ács éa asztalos munkálataira. Felkéri ai Honosítási és illetőségi ügyek tárgya­ igazgatóság a pályázni óhajtókat, hogy lása. N. — Az állandó választmány t. pályázataikat legkésőbb április 14g az tagjait f. évi március hó 18-án (hétfőn) igazgatóságnál adják be, d. u. 3 órakor a városháza tanácstermé­ Pályázati feltételek és tervek ai ben tartandó ülésére tisztelettel meghí­ igazgatóságnál megtekinthetők. Kiköti vom. Tárgy: A közgyűlés, tárgysorozata. azonban az igazgatóság, hogy a pályái Dr. Förster Kálmán s. k. polgármester. zók közül szabadon választ és a költ­ ségvetési munkálatokért a pályázók sem­ mifél. díjazásban nem részesülnek. Hirdetmény. Meghívó. Salgótarján r.-t. város A Békéscsabai Sertéahixlalda képviselőtestületének t tagjait, f. évi r.t. telepén 200 kgr-on felüli prima zsír­ március hó 20-án (szerdán) d. u. 3 óra­ sertések napi áron minden mennyiségben kor a városháza tanácstermében tartandó állandóan kaphatók. — Vasútirakodó te­ rendes közgyűlésére van szerencsém tisz­ lepen. — telettel meghívni. Salgótarján, 1929. már­ Nyoznorenyhftéa. Az idei rend­ cius 11. Dr. Förster Kálmán s. k. polgár­ kívül hideg, hosszú tél az életküzdelmet, mester. Tárgysorozat: 1. Bejelentések. a nyomort megSzázszorozta. A kath. Nő- Fj. 2) Határozathozatal a vízvezeték lé­ egylet és Mária-kongregáció tagjai a jó­ tesítése ügyében. Kön. 3) Polgármester ság forrásának csöppjeit osztogatták, mi­ jelentése a város utolsó négy évi köz­ dőn anyagi erejükhöz mérten egy hóna­ igazgatási és közállapotairól és a váior pon át 22—26 szegénynek minden nap fejlesztési programújának előterjesztése. meleg levest és kenyeret juttattak. Kü­ 4) Egyes bizottságokban megüresedett lönösen figyelemre, megbecsülésre tart­ helyek betöltése. Fj. 5) Dr. Förster Kál­ hat számot a társadalom részéről a kath. mán polgármester szabadsága. vFj. 6) asszonyok éa leányok ezen akciója. Csend­ Schwarcz Antal II. oszt, altiszt végelbá­ ben, feltűnés nélkül csinálták, tisztán a nás alá vonása. Fi. 7) Kovács Sándor 1. tagok áldozatkészsége biztosította az oszt, altiszt végelbánás alá vonása. Fj. anyagi eszközöket. A főzést és kiosztást 8) Reguly Lajos városi állatorvos beteg­ személyesen vállalták az asszonyok és lá­ sége. Fj. 9) özv, Beke Antainé kérvényok. Külön kell megemlékezni ezen vénye férje után temetkezési segély meg­ a helyen Szeness Arnoldné és Si­ állapítása itánt Fj. 10) Reguly Lajos vá­ mon Alajosné urhölgyekről. Szeness Ar­ rosi állatorvos kérvénye az állami lakás­ noldné konyháját engedte át a főzés le­ építési kölcsön törlesztési részlet fizeté­ bonyolítására, az ő kezében futottak össze sének egy fél évre való felfüggesztése az akció szálai és sokszor helyettesítette iránt. Fj- 11) Lakbérleti szabályrendelet nővérével együtt az influenza miatt elma­ tárgyalása. Fj. 12) Csatornázási szabály­ radt hölgyeket A kath. Nőegylet éa Má- rendelet tárgyalása. Fj. 13) A városi hjtria-kongregátió igyekszik híven teljesíteni lyegilletékről alkotott szabályrendelet az irgalmasság cselekedeteit módosítása. Fj. 14) A városi alkalmazot­ Aid mer, aa nyeri Régi közmon­ tak aggkori biztosításáról szóló szabálydás éa igaz is, hogy csak az nyerhet aki rendelet tárgyalása. Fj. 15) Gaál János .rendel sorsjegyet a most április 12-én és neje kérvényének tárgyalása az épí­ kezdődő m. kir. osztálysorsiátékra. Óri­ tési kölcsönnel kapcsolatban. Fj. 16) Szálási a kereslet az uj sorsjegyek Iránt, vay Mihály salgótarjáni lakos kérvénye mert a Pénzügyminisztérium lényegesen zálogjog kérvénye iránt Fj. 17) Tóth aiaala»AV*e4, Inkán*. ■ megjavította az uj játéktervet, ugy hogy laasádMÓ Nyomatott- „A M U N KA” könyvnyomdában salgótarján,- Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán - márc. 16 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00130.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_03_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-03-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 7. évfolyam 11. szám (1929. március 16.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom