https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/75a19a76e7f4cabf1fc3b36a81c5649c.jpg fc1b9524f73e5934e62ebd9d5ece96cd https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7504816ed8bfe5fec8387f7f741676b9.pdf 74f48990db3df8a2ba8e3d8d7cf590d1 PDF Text Text Felelős szerkesztő és kiadó: A MUNKA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Szántay István Laptulajdonos: „A Munka” lapvállalat Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr.. Horváth László. Köntzey Ferenc. Lapsánszkv János. VII. évfolyam. 9 szám. Ára 24 fillér Külkereskedelmi mérlegünk passzivitásának okai. írja: Vákár P. Arthur v. min. biztos, kormányfötanácsos. Kétségtelen valósig az, hogy minden állam pénzgazdálkodásának arra kell törekednie, hogy az állami bevételeket emelje és a kiadásokat csökkentse. Az állami pénzgazdál­ kodás egyik főfaktora a külkereske­ delem, amely akkor működik hasz­ nosan, ha a külkereskedelmi mérle­ gét aktívvá teszik s ennek szolgá­ latában a kivitelt emeli és a beho­ zatalt csökkenti. Külkereskedelmi mérlegünk romló tendenciát mutat s az elmúlt gazdasági évben a ki­ viteli többlet 366 millióra emelke­ dett. Ha tehát a 366 millió koro­ nát kitevő kiviteli differenciát egy naptári évben fel akarnánk gsztani, egy rendes naptári év minden egyes napjára egymillió pengőt meghaladó összeg jutna. Aki a magyar közgazdasági életnek ezen jelenségéből azt a kö­ vetkeztetést vonná le, hogy a ma­ gyar közgazdasági élet és hogy csak a magyar közgazdasági élet beteg, az elfogult Ítéletet mondana ki. El­ lenben, ha kőzépeurópai államok közgazdasági életét vizsgálná és ha­ sonlítaná össze, ugy megállapíthatná azt, hogy ez a jelenség 'nem egy­ magában álló, mert a középeurópai államokban ez a jelenség általános jellegű. Nem célunk azonban az hogy az általános jelensége kb ő 1 levont következtetésbe be­ letörődjünk, de keresnünk kell az örvosszereket, amelyekkel az álla­ potokon javítani tudunk. A külkereskedelmi mérleg fel­ javításának legkézenfekvőbb módja a behozatali szükséglet apasztana s a kivitel emelése, amelybe szer­ vesen belekapcsolódik a termelés és fogyasztás racionalizálása. A há­ ború alatt az ínséges napokban ál­ lította fel egyik hadvezér azt a té­ telt, hogy a takarékosság leghaté­ konyabb szere az, ha mindenki csak akkora darab kenyeret vág le, amekkora felesleg nélkül, az életfentartásához szükséges. Ha ezt az egyszerű életbölcseletet végigvezettűk egész állami és magángazdasági >erendezkedésünkön, máris igen nagy szolgálatot tettünk államház­ tartásunknak. Ha ezt az elvet a kö­ zűiét ép ugy magáévá teszi, mint az ország bármely egyszerű polgára, akkor romlásba rohanó pénzgazdál­ kodási mérlegünket útjában meg tudjuk állítani. Igyekezzünk csak minden vonatkozásban megelégedni azzal, amit magunk termelünk, akár magángazdaság, akár az állam s ha racionalizáltan termelt anyaggal és és áruv.il látjuk el racionalizált fo­ gyasztásunkat, akkor nemcsak meg­ állítjuk romló mérlegünket, de fel­ javítjuk és egyensúlyba hozzuk azt. Gazdaságos termelésre és gazdasá­ gos fogyasztásra kell törekednünk különösen akkor, amikor hatványo­ zottabban önmagunkra vagyunk utalva, mint más normális életviszo­ nyok között. Nem szabad felejtenünk s nem felejtvén hirdetnünk kell, hogy a világgazdaság leromlásának nemcsak helyi okai vannak, sőt azok sok-5 szór alárendelt jelentőségűek, fő ok a megváltozott gazdasági rend. En­ nek a megváltozott gazdasági rend­ nek poklát érezzük mindnyájan s ez a megváltozott gazdasági rend nem a megváltozott rend eredője, nem maga a gazdasági törvénysze­ rűség, hanem küzdelem a normális gazdasági rend visszaállítása érde­ kében. Harc a gazdasági normák és törvények, uralmának visszaállí­ tása érdekében. A vulkán környékén épülő vá­ rosok, nem hisznek a vulkán kitö­ résében, de amikor a viharfelhők A MUNKA TÁRCÁJA Lélekvándorlás. dogál az ölébe és akárhányszor megcsörren a sok pénz között egy-egy ezüst piaszter. így megy ez nap-nap után. Az aggastyán meg van már a törzsközön­ sége, amelyik el nem mulasztana egy napot, hogy a gyönyörű történeteket meghallgassa. Abu Taleb, egy gazdag kereskedő is meg-megáll, akármennyi is a dolga. Inkább elszalaszt egy jónak Ígérkező üzletet Szépséges leányának, Zoraidának, a Hajnalcsillagnak már annyit mesélt az öreg mesemondóról, hogy unszolására ablakot vágott a magas falba, melyen keresztül ő is naponta hallgatta a cso­ dálatos történeteket. Az ablak ugyan gondosan el volt takarva nehéz damasz­ kuszi selyemmel, de kíváncsiságból néha néha kidugta a szép fejét, hogy az öreg mesemondót jobban hallhassa, vagy job­ ban láthassa. Az aggastyán egyszer észrevette a kandikáló fejecskét. Ezentúl állandóan figyelte az elfüggönyözött ablakot, me­ lyen át gyakrabban elmélyedhetett Kelet legbűbájosabb szempárjába. Egyik nap kora délutánján, mielőtt szokásos mesemondását megkezdte volna, halkan megkopogtatta Abu Taleb házá­ nak ajtaját. Tudta, hogy a házigazda nincs otthon, hiszen látta elmenni. Csin­ talan szemű rabnő — Zoraida kedvenc szolgálója — nyitott ajtót. Bevezette a hárembe, ahová eddig atyján kívül más Irta: Szilárd Róbert. Konstantinie kisázsiai külvárosban, Skutariban, az eiubi édesvizek tájékán egy meghitt kis dzsámi mereszti ég felé karcsú mineretjét Erkélyéről minden órában elénekli az áhitatos müeziim az „Allah-illa-Allah'-t. A minaret intő ujjként szőkéi a magasba, mintha égi jel volna, amely a nap minden órájában és minden percében figyelmezteti az igazhitőket arra, hogy csak Allahnak tetsző dolgokat miveljenek. A dzsámi mellett keskeny utca hú­ zódik, tele virágos kertekkel. Minden kerthez egy kis átláthatatlan fallal kö­ rülvett ház tartozik. Aki ebben a ne­ gyedben lakik, az csak gazdag em­ ber lehet. I Egy verőfénves, tavaszi délután a dzsámi mellé letelepedik egy nagy túrbános, fehérszakálu aggastyán. Arcának ékessége hosszú, letűnt múltra mutat, de tekintetének fürgesége fiatalos lélekre vall Arra vetődik néhány gyerek, akik­ nek szép, tanulságos meséket mondogat A hallgatóság egyre nő, már egész em bergyűrü veszi körül. Az öreg szájából nem fogy ki a szó. Mese, mesét követ, egyik szebb, .mint a másik, telve élettapasztalattal és mély Igazságokkal. Sok-sok akcse hull- Salgótarján, 1929. március hó 2 felkerekednek s a föld méhe elkezd dübörögni s a kénköves eső felper­ zsel mindent, akkor a tüzes láva közepén elhiszik a pusztító vesze­ delmet. Nem a háború tizedeli meg ez emberiséget, hanem a béke, amely a gazdasági rend felboritása árán az ernyedés, a romlás, a pusz­ tulás lávafolyamával önti el a nagy mindenséget, A háborút fegyverle­ tétellel meg lehet állítani, békekö­ téssel be lehet szüntetni, de a fel­ forgatott gazdasági rendet, az év­ ezredeken át jóknak bizonyult életnormáliákat csak ugy, egyszerűen parancsszóra megváltoztatni, feje tetejére állítani nem lehet Ezt az igazságot meg kell értenie a magá­ nosnak, meg kell szívlelnie és be kell tartania, a közületnek. Ha nem akarnak az országok egymás szom­ szédságában egymásnak irigyelt kol­ dusai lenni, akkor meg kell markolniok a lejtőre került gazdasági rend szekerének küllőit. Ha a felforgatott világrend koldusai, a bajok kifor­ rásának megjelölésével késlekednek, — mig az utolsó darab kenyér ki­ hull a kezükből, akkora lejtőre került szekér..., a mélységben darabokra törik. A felforgatott gazdasági ren­ det nem a háború, hanem a béke teremtette s a felforgatott gazdasági rend kataklizmáját, vagy egy uj há­ borúval, vagy az évezredes gazda­ sági törvények visszaállításával lehet kikerülni. A titokzatos vörös kéz. A háború utolsó akkordjai közben, egy hermetikusan elzárt, ólomzárral bebiztositott vonat indult el Németország­ ból s mikor az Oroszországba irányított titokzatos vonat zárjai felpattantak, a leplombált vonatból Lenin lépett ki s rá három hónapra összeomlott a cári bi­ rodalom s a minden oroszok fehér cárjá­ nak birodalom romjain felépült a vörös uralom, amelynek koronázatlan cárja Le­ nin lett. Az orosz zsidó vörös vezér nem elégedett meg Oroszország bolsevizálásával, karmait egész Európa felé ki­ nyújtotta, s szerette volna trónját egész Európa fölé felépíteni. Ideig-óráig Német­ férfi nem tehette be a lábát. Az öreg elővette minden ékesszólását, csodála­ tosnál csodálatosabb meséket mesélt a jótékony Périkről, a gonosz dzsinnekről, meg mindenről, ami bámulatba ejt ki­ csit és nagyot A kertben virágzott az illatos da­ tolya, a levegő telve volt varázslattal, virágillattal, csoda-e, hogy Zoraida elká­ bult a soha nem hallott dolgoktól? Egyik látogatásból másik lett és az agg mesemondó gyakori látogatója lett a háremnek. Mindig olyankor, ami­ kéi Abu Taleb nem volt otthon. Abu Taleb egyszer véletlenül épen akkor toppant be leánya szobájába, ami­ kor az öreg mesemondó Zoraida lábánál ült. Először megdöbben az idegen férfi láttán, de látva leánya rajongását a me­ sékért, hallgatólag beleegyezését adta a különben tilos látogatásokhoz. Zoraida hízelegve simogatta atyja arcát. — Nem is hinnéd, mi mindent tud ez az-öreg. Mindere tud mesét modsni. Még soha életemben nem hallottam ily érdekes és bámulatos dolgokat |.., Abu Taleb jóakaratuan bólintott a fejével. — Jól van, éd« lányom, szórakozz és tanulj!.,. Még titokban örült is, hogy egyellen lánykája milyen hasznosan és kelle­ mesen tölti el idejét és nem foglalkozik mindenféle haszontalan dolgokkal,,. ország egy része megizlalte hálából a Le­ nin receptjét, s pár hónapig, Magyarprszág testén is élősködőit a vörös rém. Ami 12 évvel ezelőtt Leninnel történt, ugyanaz megismétlődött most Trockijjal, azzal a külömbséggel, hogy most Orosz­ ország küldötte el Trockijt titokzatos kö­ rülmények között, hogy valahol a konti­ nensen kikötve, Oroszországban elveszí­ tett uralma helyett vaLahoi uj uralmi bá­ zist teremtsen. Trockij szívós és állhatatos figurája körül mondakör kezd szövődni. A szovjetforradalomnak ez a kecakeszakállas. villogószemü, sovány, izgékony, ma­ kacs, nagyeszű embere, aki az orosz for­ radalom lelki igazgatója volt, szembeszállt az uj irányzat embereivel, s miután elve­ szítette a csatát osztályrésze száműzetés lett Egyideig nyoma veszett a bolsevik! vezérnek, de most egyre hitelesebb for­ rás szerint Trockij Németország felé gravitái Trockij tragédiája, mely egyben a bolsevizmus megérdemelt pusztulását is jelenti, abban áll, hogy ugy Trockij, mint a bolsevizmus részére megszűnt a törté­ neti cselekvés lehetősége. A bolsevizmust fokozni nem lehet ellenkezőleg a forra­ dalmasító bolsevizmus helyét a lehiggadás szükségessége foglalja eí Ezért kellett Trockijnak elhagynia működése szinterét' az uj történelmi evolúciók felé tekintő Oroszországot A forradalom elkezdette felfalni hőseit Trockijnak is ez vólt a sorsa, de ő ha el is veszítette a játszmát, fizikai életét megmentette A történelmi igazságszolgáltatás utján el kellett volna véreznie a vérben fogant Trockijnak, de ő még tovább vergődik, mert talán bünhődése nem lett volna teljes, a fizikai ha­ lál beálltával. , A Mirabeauak és Leninek meghal­ nak a forradalom első korszakában, de a Dantonoknak és a Robespiereknek keli pusztulniok, hogy a forradalom által ki­ termelt láva, a halál és pusztulás nyomán lassanként megkeményedjen. Lenin halá­ lával, Trockij száműzetésével az orosz for­ radalom második korszakához érkezett, s most következik az a korszak, amikor a forradalom elhalványodik, s azután likvi­ dál, hogy helyét lassanként a normális rend és természetes fejlődés foglalja el Troc­ kij, nem oroszország ideglenes uj urainak, Stallinéknak áldozata, hanem a történelem kegyetlen kiegyenlítő munkájának, — a materiális osztó igazságnak — áldozata. Ez jelenti a társadalmi erők lehiggadását, s a nagy tévedések beismerését. A téve­ dések között a bolsevizmussal egyenlő rangú volt az erőszakos béke, amely hely télén célkitűzései miatt előbb-utóbb egy közös sírba kerül. Telt, múlt az Idő. Hafiz, a mese­ mondó látogatása olyan megszokott lett, hogy már fel sem tűnt Abu Talebnek. Ha tudta, hogy ott van az öreg és volt rá ideje, bement ő is a hárembe, meg­ hallgatott egy-egy mesét és ment me­ gint a dolgára. Egyszer megint egészen gyanútlanul lépett be Zoraida szobájába. De majd­ nem sóbálvánnyá vált ijedtében, amikor az aggastyán helyett egy fiatal férfit ta­ lált, aki leánya lábánál ült és bizalmas édes titkokat súgott a fülébe. — Ki vagy te vakmerő ? ... — ki­ áltotta felháborodva. Hogyan kerülsz ebbe a szobába, ahova senkinek sem szabad belépnie? ... Zoraida ijedten sikoltott fel és el­ takarta arcát. Az ifjú nyugodt mosollyal a arcán felkelt és apa elépett. — Nem ismersz, Abu Taleb? Ha­ fiz vagyak a mesemondó ... — Hafiz?... Az nem leheti... Hafiz, a mesemondó fehérhajó éa fehér szakulu aggastyán, te pedig a fiam lahetnéll... — Miért haragszol derék Abu Ta­ leb? ... Nem hallottál még a lélekván­ dorlásról. Hsfiz az agg mesemondó teste elporladt, lelke pedig átvándorolt as én Ifjú testembe. Abu Taleb kétkedve nézeti * be­ szélőre. �A MUNKA 2 oldal Hírek és különfélék Uj bányaügy! tanácsosok. A Kormányzó a pénzügyminiszter előter­ jesztésére a h^zai széntermelés fejlesz­ tése körül szerzett érdemeik elismeréséül Wagner Rezsőnek a Salgótarjáni Kő­ szénbánya R.-T. bányaigazgatójának, Bortnyák Istvánnak a Nagybátony-Ujlaki egyesült iparművek R.-T. nagybátonyi bányaigazgatójának a m. kir. bányaügyi tanácsosi címet adományozta. A széles­ körben ismert és ugy a bányászat terén, mint társadalmi téren nagy, szerepet játszó két igazgatónak kitüntetése váro­ sunkban és a környéken nagy örömet szerzett. A Kormányzó ugy a kiváló szaktudást, mint az elsőrangú szervező erőt méltányolta mindkét kitüntetettben, amidőn e rég megérdemelt elismerést adományozta. Wagner Rezső bá­ nyaigazgató annyira közismert, régi la­ kosa Salgótarjánnak és annyira élénk emlékezetben állnak nehéz időkben vég­ zett teljesítményei, hogy mindenki egy­ forma örömmel üdvözli e kitüntetés al­ kalmával. Bortnyák István bányaigazgató nevéhez fűződik a nagybátonyi kőszén­ bánya hatalmas fellendülése, aki a kicsiny bányából országos relációban is számot­ tevő intézményt tudott fejleszteni. Mind­ két igazgatónak további érdeme, hogy bányáiknak villamosítása, villamos centrálék, fejlesztése terén hatalmas lendület­ tel vitték előre vállalataikat. Városunk számtalan intézményében vezető szerepet játszik Wágner Rezső neve, ugy közgaz­ dasági, társadalmi, mint váro>politikj ügyekben. Bortnyák István pedig termé­ szetszerűleg Nagybátony környékének vezető szelleme. Így minden, téren mind­ két uj bányaügyi tanácsos rászolgált a magas kitüntetésre. Fentiekkel kapcso­ latban közöljük azt is, hogy a Salgótar­ jáni Népbank igazgatósága f. hó 26-án tartott igazgatósági ülésén egyhangú lel­ kesedéssel az intézet elnökévé válasz­ totta meg Wágner Rezső bányaigazgató bányaügyi tanácsost. Halálozás. Id. Martiny László m. kir. pénzügyi főtanácsos 26-án Buda­ pesten elhunyt. Elhunytban Martiny Ká­ roly bányatársulati gépészmérnök édes­ atyját gyászolja. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, de különösen a jólelkü vasutas kar­ társaknak, akik szerencsétlenségünk alkal­ mával részvétükkel felkerestek ezúton mondunk hálás köszönetét, özv. Balázsovitz Antalné és gyermekei. — Lélekvándorlás? ... hebegte. — Igen, lélekvándorlás!... Vagy nem tudod, hogy a périknek és a dzsintekaek megadatott Allahtól a hatalom, hogy az emberi leiket az egyik testből a másikba költöztessék? ... Abu Talefa ugyan már hallott er­ ről, de valahogy nem hitt benne. De amikor látta, hogy Hafiz és Zoraida ne­ vetnek rajta, elfojtotta a benne dúló in­ dulatokat. Látszólagos nyugalommal felelt. — Bocsáss meg nekem, bölcs ag­ gastyán! Bocsáss meg, hogy elragadott az indulat, de tévedtem személyedben . .. Ha még kételkednék is egy cseppet, ezt a kis kétkedésemet is eloszlatja a te hallatlan bölcsességed ... Mélyen meghajolt és eltávozott. Egyenesen a kertbe ment. Magához szólUtotta két bizalmas szolgáját, akikkel szorgosan átkutatta az egész kertet. Egy ideig semmit sem láttak, de egyszerre csak közel a kijárathoz, talált valamit * Abu Taleb, amit titokban kaf­ tánja alá rejtett. Még szolgáinak sem mutatta meg, hogy mit. Aztán titkos utasítást adott alárendeltjeinek s ezek a Kerti bokrok közt rejtőztek eL Iskolalátogatás. Magyar Endre iparoktatási főigazgató február 27-én és 28-án meglátogatta a salgótaiján városi iparostanonciskolát. Megnézte a rajzokat, volt közismereti órákon s tapasztalatai alapján ugy a rajzoktatás, mint a köz­ ismereti oktatás felett teljes megelége­ dését fejezte ki. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, kik felejthetetlen jó fiam elhunyta alkalmából részvétükkel fájdalmamat eny­ híteni és bánatos anyai szivemet vigasz­ talni igyekeztek, ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki. özv. Eisele Gusztávné, sz. Bender Margit. Irodalmi pályázat. A Nógrád vármegyei Madách Társaság pályázatot hirde: 1. egy szabadon választott tárgyú novellára és 2. egy szabadon választott tárgyú költeményre. Pályadijak a novella pályázatnál 60 P, a költemény pályázat­ nál 40 P a dijak két legjobb mü között meg is oszthatók. Pályázati határidő: 1929 évi április hó 3 d. e. 12 óra. A szerző nevét rejtő jeligés boritékkal el­ látott pályamunkák dr. Kossaczky Arnold ügyvéd, a Nógrádmegyei Madách társa­ ság főtitkárának cimére Balassagyarmatra küldendők. A Nógrádmegyei Madách tár­ saság rendes tagjai a pályázaton nem vehetnek részt. ^Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak, aftjJf szeretett édes apánk elhunyta alkalrgaval fájdalmunkat részvétükkel eny­ híteni szívesek voltak, ezúton mondunk hálás köszönetét, Rőmer család. Salgótarján 1929. márc. 2 tói Szécsényig. Ezen terveket városunk és a környék hatósági vezetőinek a vál­ lalat megküldötte hozzászólás végett. Mi a magunk részérül csak a menetidő röviditését, a városban több helyen való megállást s a viteldijnak olcsóbbodását szeretnénk elérni. Városunk közönsége várakozással tekint annak a tervnek ki­ vitele elé, amely már annyiszor csak terv maradt. Minden esetre nem sza­ badna megállni ennek az egy viszony­ latnak a megindításánál, mert szerintünk hasonló fontosságúak a Salgótarján—Lapujtő, Karancskeszi—Litkc és a Salgótarjá —Párád, valamint a Salgótarján— Pétervásári, esetleg a messze távolban a Salgótarján—Párád— Gyöngyösi és a Salgótarján—Ózdi viszonylatok is. Nem csinálunk-abból sem titkot, hogy a Szé­ csény—Salgótarjáni , részen szívesebben látnánk rendes nyomtávú vasútnak kiépí­ tését minden egyébtől eltekintve már csak munkaalkalom teremtése szempont­ jából is. De ha az egyelőre kivihetetlen, legalább ez az autóbuszforgalom való­ suljon meg. Utvánzszedés városunkban. Mint lapunk más helyén közzétett hir­ detményből értesülnek olvasóink a m. kir. Kereskedelmi Miniszter a vármegye részére a vármegye területén, igy tehát Salgótarján vasúti állomásra is a vasúton feladandó, illetve érkező szállítmányok után utvámdijak szedését engedélyezte. A vámdijak szedése Március 4-veí kez­ dődik. Az áruk után métermázsánkint 4—6—8 és 12 fillért kell fizetni, aszerint hogy milyen értékes áturól van szó. A közönségre mért ezen újabb terhet az teszi elviselhetővé, hogy az engedély okirat elrendeli, hogy az igy egybe­ gyűlő összegeket kizárólag csakis utak építésére és fenntartására szabad fel­ használni, de az azokat fenntartó várme­ gyének kötelességévé teszi az utaknak kifogástalan karban való hozatalát és fenntartását. Ez azért fontos, mert az igy kiadott összegek talán a tönkrement lovak, összetört szekerek és megrokkant autók kevesebb számban meg fognak térülni. A kövezetvámnak fontos díjsza­ bása a városházán és a vasútállomáson ki van függesztve. A Párisi Magyar Diákegyesü­ let Utazási Osztálya, amely MEFHOSz tanulmanyutjait rendezi, engedve r több Autóbuszjárat Salgótarján és oldalról jövő felszólításnak, f. évi már­ Szécsény között. Örömmel közöljük cius hó 24 napján 21 napos időtartam­ olvasóinkkal, hogy végre az oly régen vajúdó autóbusz közlekedés ügye Salgó­ tarján és Balassagyarmat között a meg­ valósulás stádiumába lépett. Arról érte­ sültünk, hogy az ország legkomolyabb ily irányú vállata a „Mavart" (Magyar Vasutak Autóforgalmi Részvénytársaság) kora tavasszal szándékszik megindítani fenti viszonylatban az autóbusz já­ ratokat. A tervezet szerint egyelőre egy autóbusz járat volna fenntartva, amely reggel fél öt körül indulna Salgótarján főtéri állomásról és Szécsényig körlekedne, ahol csatlakozik a hat órai Ba­ lassagyarmati vonathoz. Vissza .ugyan­ csak Szécsényből indulna, csatlakozva a Balassagyarmatról jövő vonathoz és négy óra körül érkezne Salgótarjánba. Útirány; Zpálfalva, Karancsság. Szécsény. Útköz­ ben minden községben megáll és kötött menetrenddel közlekedik. Viteldija, a ter­ vezet szerint 3 P 70 fillér Salgótarján- Rövid idő múlva kilépett a házból Hafiz. Szapora léptekkel sietett a kijá­ rat felé, miközben nyugtalanul tekintett körül. Az egyik fá mögül elébe lépett Abu Taleb s kaftánja alól elővette az imént elrejtett tárgyakat. Mélyen meg­ hajolt Hafiz előtt és a legnagyobb tisz­ telettel szólt. — Bocsás meg,. bölcs Hafizl... Előbbi alakod, amikor még aggastyán voltál, elvesztettél valamit kertemben ... Becsületes ember vagyok s nem akarok idegen holmikat magamnál tartani... Engedd meg, hogy visszaadjam neked ezt a hosszú szakállt és ezt a hatalmas turbánt__ Emlékül pedig hadd nyújt­ sam ezt a csekélységet,.. Intett két hü szolgájának, akik megragadták az ifjút és olyan huszon­ ötöt vertek rá, hogy beillett volna ötvennek is ... A meghitt dzsámi árnyékában ezen­ túl hiába lesték az agg mesemondót, aki oly csodálatos történeteket tudott mesélni. .. Eltűnt, mint a nyári tg pe­ remén a hulló csillag ... mal tanulmányutat indit Paris-RivieraÉszakolaszországba. Részvételi dij egye­ temi hallgatónak 345 P, — kísérőknek 400 P — Jelentkezési határidő március 6 Ezzel kapcsolatban már most felhív­ juk az utazás iránt érdeklődők figyel­ mét, hogy a nyár folyamán több tanul­ mányutat rendez a legmérsékeltebb árak mellett Európa különböző országaiba, sőt megfelelő számú jelentkező esetén Amerikába is. Az érdeklődőknek kész, séggel szolgál felvilágosítással az Uta­ zási Osztály irodája (Budapest, IX. Fe­ renc körút 38. f. 2. Telefon: Aut. 874 — 48.) akár levélbeli akár szóbeli megke­ resésekre is naponta d. u. 3—5 óra között. 4 üléses Kryesler autó eladó, Rőmer testvéreknél. Uj magyar műszaki könyv. A napokban megjelent a Vállalkozók Lapja kiadásában Őri Róbert oki. gépészmér­ nök: „Központi fűtés, szellőzés, melegvizkészités" cimü könyve. A szerző há­ lás feladat megoldását vállalta és hozzá­ tehetjük hogy sikerrel, mivel e szakmá­ ban magyar nyelven Írott és egyidejűleg a hazai viszonyokat is tekintetbevevő műszaki könyv még nem jelent meg és igy egyrészt a központi fütésberendező iparban működnek, másrészt a tervező és kivitelező építészeknek nyújt támoga­ tást és hasznos felvilágosítást. A könyv anyagának csoportosítása külön említést érdemel, mivel ugy a berendező iparos, mint a tervező építész, sőt a laikus épít­ tető, háztulajdonos, vagy érdeklődő is azonnal megtalálja és áttekintheti a ki­ zárólag őt érdeklődő kérdésekre a fele­ leteket, objektiv kritikai szempontból nézve. Még a magasabb mérnöki isme­ reteket is cdy könnyen érthető és egy­ szerű formában hozza a szerző, hogy a mérnöki tudást nélkülöző iparos is könynyen megérti és előnyösen felhasználhatja. A különböző fűtési rendszerek és beren­ dezési tárgyak ismertetése, a központi fűtések létesítésénél követendő eljárások a meglevő szerelő üzemek szervezése, a gazdaságos tüzelés leírása, az építészek­ nek szóló gyakorlati útmutatás oly sok­ oldalúvá teszik a könyvet, bpgy mint Knuth Károly a könyvhöz irt előszavá­ ban mondja, egyrészt vezetője és tám­ pontja lesz minden körponti fűtéssel foglalkozó mérnöki munkálkodásnak, másrészt a sokoldalúsága folytán a köz­ ponti fűtéssel foglalkozó hivatásos szak­ embereken kivül szélesebb műszaki kö­ rök is érdeklődéssel fogják fogadni. 32 oldalon fényképfelvételeket hoz a könyv meglévő és üzemben lévő központi fütésberendezésektől, melyek egyrészt a fejlett magyar ipar kiválóságától tesznek tanúbizonyságot, másrészt példaképen vehetők az újabb és szolid berendezések létesitésénél is. ilyen külön tanulságos mellékletet nyújtó szakmabeli műszaki könyvvel még a külföldi szakirodalomban sem igen lehet találkozni. A könyv .alakja a komoly műszaki munkához megfelelő, szolid kivitelű. Bolti ára 20 P. s besze­ rezhető a Vállalkozók Lapja könyvosz­ tályában. (Bpest VI. Podmaniczky-u. 27.) Zárt lelkigyakorlat tanítónők és tanárnők részére. Március hó 23-tól 27-ig a Katholikás Tanítónők és Tanár­ nők Országos Egyesülete dr. Ernszt Sán­ dor apostoli protonotárius, egyházi alelnök vezetésével zárt lelkigyakorlatokat rendez a fővárosban. Lakás, ellátás, fűté­ sért 12 pengőt, rendezési költségért 1 pengő fizetendő. Jelentkezni lehet az egyesület főtitkáránál: Budapest IV. kér. Ferenciek-tere 7. Ili, lépcső 11. em. 9. A gyermekért. „A haza minde­ nek előtt" — ma talán fontosabb mint valaha. Ennek az érdekében kell mun­ kálkodnia minden igaz magyarnak. Csak ép testben lakozhat erős lélek és akarat. Megcsonkított szegény magyar hazánk­ nak soha nem volt annyira szüksége egészséges, erős generációra, mint ma. Nagy értékek forognak veszélyben, de különösképen a gyerek. Csak a gyere­ ken keresztül biztosithatjuk a jövőt. A gyenge beteges és erkölcsileg romlott gyermekre nem épithetjük a jövőt, mert amilyen a gyermek, olyan a jövő is. A magyar társadalom munkájának egyetlen igaz célja csak a magyar jövő megala­ pozása lehet, mert ezen munkálatok, tö­ rekvések további folytatói a jövő nem­ zedék. Amilyen nemzedéket nevelünk, olyanná lesz a megkezdett munka foly­ tatása és betetőzése is. Mivel pedig a gyermek a társadalom, az ország, igy a magyar haza alapköve; a gyermekek testi — és lelki egészsége is társadalmi ér­ dek. A nemzetek közötti nagy versengés­ ben, mely a borzalmas világégést is ki­ váltotta, csak azok a nemzetek maradnak meg amelyek az eljövendő nagy esemé­ nyek sodrában megállják helyüket. Már ezen célból is minden nemzetnek, ország­ nak, de különösen megcsonkitott magyar hazánknak életerős nemzedékre van és lesz szüksége. A széket főváros tanácsa már a fentvázolt cél érdekében 1922-ben hozzáfogott a tervszerű munkálatokhoz s igy a többek közt létesítette a gyermek­ nyaraltatási akcióját is, mely hivatva van a pusztuló, csenevészedö és nyomortól elsatnyult gyermekek arcára a rózsapirt, az egészség szinét visszavarázsolni és tes­ tükben, lelkűkben egyaránt megerősíteni. A főváros anyagi áldozatokat nem kí­ mélve az elmúlt év nyarán mintegy 15000 fővárosi gyermeket üdültettetett. Nagy szám, de elenyésző akkor, ha arra gon­ dolunk, hogy a főváros mintegy 83 ezer iskolás tanulója között az iskolaorvosok megállapítása szerint alig 4 — 6 százalék egészséges, a többi pedig mindenféle be­ tegséggel sújtott. Az elmúlt évi 15 000 nyaraló közül 9000 a fővárosban és 6000 a vidéken nyaralt. Ha ismerjük a fővárost, tudjuk, hogy a főváros az ő miazmás és Ítoros levegőjével nem biztosit hatja kel­ őképen a nyaraló gyermekeknek ez egészséges élet virágát, a boldogságot és örömet. Azért szükséges lenne, hogy mind több és több gyermeknek biztosíthatnánk a vidéken az üdülést. Azért a vidék te­ hetősei támogassák a főváros eme, a jövő nemzedék érdekében kifejtendő munkás­ ságát azzal, hogy vagy maguk, vagy töb­ ben összeállva tegyék lehetővé a szegény, testileg leromlott fővárosi gyermekek ré­ szére a csoportos nyaraltatást. Áldozat­ kész támogatásukkal megerősíthetik ezen pusztulásra Ítélt gyermekeket testben és lélekben. Az örömteli lélek nem felejtke­ zik meg soha neki nyújtott jóról és so­ hase feledjük azt} amit a legnagyobb is­ teni Mester mondott: „Aki egyrt is ma­ gához vesz közülük, az engem foga-* szi­ vébe." A főváros tanácsa a vidék áldo­ zatkészségét áldozatkészséggel viszonozza. Már az elmúlt év nyarán több város és község tanulóit látta vendégül • főváros �Salgótarján, 1929. márc. 2 A MUNKA 3 oldal A kisiparosság kérelmei a Társa dalombiztositó önkormányzati szervezeténél. Felterjesztés a népjóléti miniszterhez. A népjóléti minisztériumnak az a terve, hogy a társadalombiztosító Intézet autonómiáját ez év elején visszaállítsa. Az önkormányzati választásokról szóló rendelettervezetet megküldték az érdé kéltségeknek, amelyek tárgyalás alá vet­ ték. Az ip< ' ■ -tőletek vezetői az ország minden ri*«?enöl a fővárosban értekezle­ ten vettek részt és letárgyalták a terve­ zetet. A kialakult álláspontot memoran­ dumban terjesztették a miniszter elé. A tanács* Budapesten, ahol ingyenes ellá­ kisiparosság egyik vezetője erről a kér­ tásban részesítette a fővárosba üdülés és désről munkatársunk előtt a következő­ tanulmány céljából^ feljövő gyermekeket. ket mondotta: Az oly község, mely fővárosi gyermeke­ — Az ipartestületi vezetők orszá­ ket nyaralásra elvállal, ugyanolyan számú gos értekezletén megállapítást nyert, hogy gyermekcsoportot küldhet a fővárosba, a tervétben sérelem érte a kisiparossá­ ahol a gyermekek díjtalan ellátásban ré­ got. A közgyűlési tagok között ugyanis szesülnek s a főváros nevezetességeit fő­ a nagy és középipar 99, a kézműves városi tanerők kalauzolása mellett tekin­ ipari munkaadók 31 taggal lennének kép­ tik meg. Jelentkezők a következő cimre viselve. A választmányba a nagyipar 123 küldjék szives értesítésüket: Budapest a kézműipar pedig 68 tagot választhat. Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaral­ Amint ezt az értekezlet határozata értel­ tatási Akciója, Budapest, IV. kér. Cukor­ mében az Ipartestuletek Országos Szö­ utca 6 sz. vetsége a miniszterhez intézett feliratában A „Magyar Cserkész11 február megállapija, a közgyűlésben a nagyipar 2-ik száma megjelent. Címlapját Márton háromszor annyi helyet kapott, mint a Lajos festőművész kedves, uj téli képe kisipar, holott, utóbbi az általa foglalkoz­ díszíti. Vezércikkét Kálmán bácsi — Vi- tatott segédek számánál fogva sokkal dovszky Kálmán, a lap szerkesztője — több helyre jogosult. irta. — Gáspár Pál a cserkészinduló gramafon lemezre vételéről számol be, Fromm Béla a mesterséges madárodukat ismer­ teti. Megemlékezik a lap a 100-esztendős Brehm-ről, érdekes, sok képpel vonzóvá tett természetismereti cikkeket is közöl. Benne van a IV. országos cserkész siverseny részletes eredménye és P. Delattre francia jezsuitának,a „La Croix** című francia lapban a magyar cserkészetről megjelent magyarbarát cikkénnek kivo­ nata. Gyökössy Endke tábori jelenete, Velössy Elek folytatások regénye, novel­ lák, versek, technikai cikkek, társasjáték pályázatok tarkítják a számot, amelyben az őrsvezetők is megtalálják a maguk ro­ vatát. Évi előfizetés: 6'40 P. fBp. V. Haj­ nal u 6. Cserkészház.) Nagyarányú készülődések a budapesti Nemzetközi Vásárra. Újjáépítik az Iparcsarnokot. Tetemesen kibővítik a kiállítás területét. (Budapest­ ről jelenti tudósitónk); Ebben az évben május 4-től 13-ig tartják meg a Buda­ pesti Nemzetközi Vásárt, amelyre már hónapok óla készülődnek. Az ezidei vá­ sárra annyi eladó, kiállító jelentkezett a világ minden tájáról, hogy azok a he­ lyek, ahol az előző évek vásárait ren­ dezték, most már nem tudják befogadt.i a kiállítók hatalmasra nőtt tömegeit. El­ sősorban tehát ez az oka annak, hogy a vásár rendezősége kénytelen a városli­ geti Iparcsarnokot a vásár céljainak meg­ felelően teljesen újjáépíteni, kénytelen a kiállítás területeit tetemesen megnagyob­ bítani s a megnagyobbított területeken szebbnél-szebb kiállítási csarnokokból egész uj utcasorokat építeni. Ezek a ren­ geteg költséggel járó építkezések már javában folynak s május 4re olyan nem­ zetközi kiállítás fogj* várni a látogató közönséget, amely nem csak méreteiben, de részleteiben is messze felül fogja múlni az eddigi budapesti tavaszi vásá­ rokat. Az ezidei kiállítás a vásár nem­ zetközi jelentőségén felül páratlanul ta­ nulságos is lesz s különösen sok tanul­ ságot fog nyújtani a kiskereskedőknek és kézmüiparosoknak, akik szakmájuknak és iparuknak minden újdonságaival s ezeknek az újdonságoknak készítési módjaival is meg tudnak majd ismer­ kedni. hogy pedig mindenki megtekintbeste ezt * páratlanul nagyszabású kiál­ lítást, az összes vasutak és hajózási vál­ lalatok féláron való utazásra szóló ked­ vezményt engedélyeztek a vásár látoga­ tói részére. ferUsitjük * Salgótarjáni Ta­ karékpénztár részvényeseit, hogy az 1929 február hó 28 án megtartott köz­ gyűlés határozata értelmében,az alaptőké­ én:-lésből eredő részvényekre az elővé­ teli jogot a régi részvények felülbélyeg­ zése alapján 1929. évi március hó Í2-Íg bezárólag a a Salgótarjáni Takarékpénz­ tár helyiségében a hivatalos órák alatt gyakorolhatják. Az igazgatóság. — Miután a választmányi tagságnál átlagban már nem háromszorosról, hanem csak kétszeresről van szó, nyilvánvaló, hogy a tagsági helyek szétosztása nem egységes számítást alapján történt. Az ennek alapját képező statisztikai adatok körül látszik a hiba. A tervezet hivat­ kozik arra, hogy a szétosztásnál a mun­ kavállalók 1920 évi népszámlálásai ada­ taira voltak figyelemmel. Ezzel szemben az a helyzet, hogy a tervezethez mellé­ kelt táblázat 1926-ban a nagyiparnál 388242 munkáslétszámot tüntet fel. hol­ ott a statisztikai hivatal a gyáriparnál 1926-ban mindössze 195998 átlagos évi munkáslétszámot mond, amely épen fele a tervezet statisztikája által jelzett szám­ nak. A gyáripar munkáslétszáma 1920-. bán 177999 volt, tehát jóval kisebb, mint az 1926 os létszám. — A kisiparosságnál az 1926-os csökkentett segédlétszámot, 150.851-ot vesz alapul a tervezet. 1920-ban 188 366 segédet alkalmazott a kisipar és a súlyos helyzet okozta a létszám csökkenését. Igazságtalannak tartják, hogy a kisipar­ nál a lecsökkent létszámot veszik alapul, viszont a nagyiparnál pedig a statiszti­ kai hivatal kimutatásában szereplő lét­ számnak a duplája szerepel. Szerintünk több évnek az átlag statisztikájával^lehet leginkább inegközeliteni az igazságot. Így • gyáripar tévesen jut nagyobbszámu közgyűlési tagsági helyhez. A szerintünk igazságos megoldása alapján a kisiparos­ ságot nem 31, hanem 50 tagsági hely illeti meg a Társadalombiztosító köz­ gyűlésében. — Ha a tervezet szerinti elosztást vinnék keresztül, akkor az volna a hely­ zet, hogy amig 3921 gyárimunkás után jutna egy-egy közgyűlési tagsági hely a nagyiparos, addig a kisipari munkaadók részére csak 5000 segéd után jutna egy közgyűlési tagság. Felterjesztésünkben arra kérjük a népjóléti minisztert, hogy orvosolja a tervezetben mutatkozó sé­ relmet. — Természetes, hogy a kerületi választmányi tagsági helyek szétosztásá­ nál is mutatkoznak ezek a bajok Itt a kisipar háttérbe szorítása akkor válik elszembetűnővé, ha a gyáriparnak és kéz­ műiparnak juttatptt helyet, úgyszintén az alkalmazott munkások számát és te­ herviselését kerületenként hasonlítjuk össze. így például Szegeden a gyáripar kétszer annyi munkást foglalkozott, mint a kisipar. így a gyáripar által fizetett já­ rulék is kétszer annyi, de azért a gyár­ ipar mégis háromszor annyi tagsági he­ lyet kapott, mint a kisipar. Viszont Ma­ kón a kisipar kétszer annyi munkást foglalkoztat, mint a gyáripar, azért mégis egyenlő számú választmányi tagsági he­ lyet a gyáripar és a kisipar. Kétségtelen hogy a kerületi választmányi tagságok megállapításánál vett alapul statisztikai felvételek nem helyesek, kiegészítésre szorulnak és helyesbítendők az átlag statisztika alkalmazásával. A kisiparosság érdekeinek megvédése szempontjából fel­ tétlenül szükségesek ezek a helyesbíté­ sek és mi bizunk is abban, hogy a nép­ jóléti miniszter, aki irántunk annyi jóin­ dulatot tanusit, orvosolni fogja a sé­ relmeket. tőit akarják felelőssé tenni. Azt állítják és a képviselöházban is hangzott el egy interpelláció ebben az irányban, hogy a szövetkezetek vezetői birták rá a gazdá­ kat, hogy ne engedjék át a gabonake­ reskedelem részére már ősszel a készle­ teket. Most azután, amint mondják, en­ nek a következményeit sinylik a gaz­ dák, mert ősszel elmulasztottuk a ki­ vitel megfelelő időpontját, ezér most a belföldi értékesítés is megnehezült. Rege Károly az OMGE titkára most ki­ mutatja, hogy ez a vád alaptalan. A té­ nyek bizonyítják, hogy a gazdák nem tartották vissza készleteiket Az adatok szerint 1928-ban januártól szeptemberig búzából nagyobb volt a kivitelünk, mint a megelőző esztendőnek ugyanezen idő­ szakában. Azelőtt a malmok irányították a magyarországi búzaárakat, most azon­ ban már a gazdák is ügyelnek az árala­ kulásra. Amerikában például már ered­ ményesen sikerült megszervezni a farme­ reket és különösen a kanadai buzapool rendelkezik a megfelelő eszközökkel ah­ hoz, hogy nagy raktárakban őrizze az ér­ dekeltségéhez tartozó gazdák áruját addig, amig az értékesítésnek a legjobb idő­ pontja elérkezik. Nálunk most több, mint egymillió métermázsa búza tárol a nyil­ vános áruraktárakban, de ez nem a gaz­ dák tulajdona, hanem nagyrészt speku­ lációs áru. amelyet a határidős piacon besszre spekulálva olcsón lefedeztek. A gazdáknak nem érdeke, hogy a búza ára hullámzásnak legyen kitéve. A gazda legfeljebb azért viszi a raktárba a búzá­ ját, hogy védekezzék a veszteségek el­ len, és akkor adhassa el a termését, ami­ keztetni lehet, a tavasz igen rövid lesz. kor nem fizet rá. A spekuláció azonban az árak ingadozására törekszik, mert ez­ A gyümölcsfák ültetésére csak kevés idő fog rend :lkezésre állni. Igyekezzék tehát által tehet szert nyereségre. csemegeszükségletét mielőbb megrendelni Kérelem. Ez utón kéretnek fel a a világhírű Ungvári László Faiskola R. T.- turisták, cserkészek, leventék, hogy a nél Cegléd, Budapesten Váci-utca 27. birtokukban levő és általuk nélkülözhető (Piarista palota.) Kérjen árjegyzéket. fényképfelvételeket, melyek Salgótarján Az influenza járvány a városi tiszti főorvos jelentése szerint eddig hat halálesettel járt. Négy esetben tüdőgyulla­ dás, két esetben agyhártyagyulladás kö­ vetkeztében. A járvány még mindig tart, bár nem oly mértében, mint eddig. Az orvosok emberfeletti munkát végeznek, Nem az a fontos, hogy a fa mert a járvány közülük is ágyba dön­ szép-e, hanem, hogy mit terem. Ünghváry József'faiskolája Cegléd. Oktató nagy tött néhányat, akiknek helyét az egész­ árjegyzék ingyen. ségesek, vagy félig egészségesek kell, Jó házi kosztot adok házakhoz, hogy pótolják. 1’30 P- Abonálást elfogadok özv, HegeKővetendő példa. Mikes János düsné Salgótarján, Széna-tér 470. Tischgróf, szombathelyi megyéspüspök, — ki­ féle ház. nek vallásos és hazafias tevékenysége Visszatartották-e a gazdák a országszerte közismert, a 33700 lelket számláló szombathelyi plébániát öt kisebb gabonájukat? Több éven keresztül azt tapasztalta a gazdatársadalom, hogy a plébániára osztotta fel, igy egy plébá­ niára átlagosan 6—7 ezer hivő fog jutni. búza ára aratás után jelentősen csökkent A kiváló főpapot a plébánia felosztásá­ mig tavasszal, mire a gazdák a nagy ban részint, pasztorációs, részint szociális tömegeket eladták, újból feltűnően emel­ szempontok vezetik, melyhez — különö­ kedett. Kirívó példa erre az 1924-es sen, ily pár excellence ipari munkásvidé­ esztendő, amikor aratás után a búza ára ken — megbecsülhetetlenül fontos nem­ 24 pengő volt, mig a következő év feb­ zeti érdek is fűződik. Szombathelyen az ruárjában már 52 pengőig ugrott az ára. uj öt plébánián kivül, a hivek lelkiigé­ Aratásra azután újból lecsökkent az árnyét szolgálja még számos kolostor és nivó. Természetesen ennek a gazdák zárda temploma és szerzetesei. E kis hí­ csak kárát látták, mert, hogy a fenti rűnk — bizonyos tekintetben — nagyobb példánál maradjunk, a termelési költsé­ érdeklődésre tarthat számot és sokak gek az 52 pengős búzaárhoz igazodtak, épülésére adhat alkalmat. Tájékozásul itt tehát magasak voltak, mig az értékesí­ említjük meg, hogy városunk semmiféle tés megint jóval alacsonyabb áron tör­ szerzetesrenddel nem rendelkezik és ténhetett- A gazdák ezen a tapasztala­ egyetlen katolikus plébániájának lélek- ton okulva kezdtek hozzászokni ahhoz, hogy csak részletekben adják cl az árut száma közel húszezer. és nem. válnak meg ősszel a legalacso­ Helyi figynökök, kik vaj, sajt, nyabb árak idején az egész termésüktől. fűszer éa csemege kereskedőknél jól be Ebben a szezonban más volt az áralaku­ vannak vezetve, liptói túró képviseletét lás, mint egyéb esztendőkben. Részben a jó világtermés, részben más okok miatt vállalnák, Írjanak Lázár Emánu l Nagy­ csaknem ősz óta egyre morzsolódnak az maros cimre. árak. A veszteségért, ami igy előáll, a Aa Idén, amint a jelekből követ- gabonakereskedők most a gazdák vese- városra és környékére vonatkoznak, szí­ veskedjenek Horváth városi tanácsnok­ hoz juttatni, aki azokat részben a város idegenforgalmának fokozása érdekében óhajtja célszerően felhasználni, részben pedig a létesítés alatt álló muzeum szá­ mára gyűjti. > Helyesen cselekszik, ha varró­ gép, tü, olaj és fonalszükségletét nálunk fedezi. Singer varrógép alkatrészek a legjobbak. Singer Varrógép fiók üzlet, Salgótarján, a kath. templommal szemben. Salgótarján r. t. város polgármesterétől. 2913/1929. szám. Hirdetmény. A város közönségét tudomásulvétel és alkalmazkodás végett értesítem, hogy a m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter a vármegye részére a vármegye területén levő hajó és vasútállomásain, tehát Sal­ gótarján vasútállomásán is a vasúton és hajón feladandó, illetve érkező szál­ lítmányok után utvámdijak szedését en­ gedélyezte. A vámszedés folyó évi március hó 4-én veszi kezdetét. A vámdij’zabás * város hirdetőtáb­ láján ki van függesztve. Salgótarján, 1929. február hó 27. Dr. Förster Kálmán s. Is., polgármester. �A MUNKA 4 oldal kötelező állatoltás, fogják egymástól a nemzeteket a fogyasz­ évenként legalább kétszer, megszakítás tás idővel teljesen a belföldre fog szűkülni. nélkül 3—4 éven keresztül. A népesség szaporodásával mindin­ Elodázhatatlan munka immár a ta­ kább megszaporodnak a mindennapi ke­ gosítás! Haladéktalan megkezdésen több­ nyér gondjai is. Eljövend — talán 1—2 termelés elvét támogatja, mert a felap­ évszázad múlva — az az idő amikor a rózott több helyütt fekvő birtokrészek kenyér féltett drága kincs lesz. És meg­ egyesitése által tágabb teret nyújt a mo­ indul majd egy újabb népvándorlás. dernebb gazdálkodásnak és a munka kon­ Amely állam a szellem és az élelem fegy­ centrációnak. A tagosítás folyamata alatt vereivel jól felkészülve várja majd az a földek osztályozásánál a tapasztalt szak­ élet-halál harcot, az győzni fog, a többi avatott becslök mellé tagositási kerüle­ teljesen elpusztul, a történelem halálsze­ tenként egy-egy geológus is igénybe ve­ kere pedig mintha mi sem történt volna, endő volna, akik az ország talajviszonyai­ közömbös egykedvűséggel fog gördülni ról, talaj állásáról, talaj összetételeiről tóvabb-továbbj pontos statisztikát készítenének és azok adatai alapján az illetékes szakminiszté­ riumoknak hasznos terveket dolgoznának ki többtermelésünk előmozdítására. A tagositási munkálatok megindí­ tásával egyidejűleg törvényjavaslat volna kidolgozandó az agrár örökösödési jog­ viszonyok, jogszokások szabályozására, reformjára, amely többek között megszün­ tetné a birtokok felaprózását. Az örök­ lött birtok (csak kisbirtokról van szó) le­ hetőleg egy kézre adatnák, miáltal a mo­ dern módszeres gazdálkodás keresztül vi­ hető volna rajta. Sem magán sem köz­ gazdaság szempontjából nem előnyös az ölekre felszabdalt kirtok; önálló gazdál­ kodást nem lehet rajtük űzni, a többter­ melés feltételeinek pedig nem felelnek meg. Többtermelési terveink eredményes végrehajtásához országos érdek földmives osztályunk szellemi nívójának emelése, mely mintegy talaját képezné a modern gazdálkodás irányelveinek, eszméinek. Az országon mezőgazdasági rendelendő volna a kiállítást és vásárt husvét előtt, már* cius hó 21—25. napjain fogják megtar­ tani a budapesti tenyészállatvásártelepen. A kiállítás gerince ez évben és a jövő­ ben is természetesen a tenyészállatcso­ port marad, amely értékesen fog kiegé­ szülni annak következtében, hogy a földmivelésügyi minisztérium az állami tele­ pen lóistálót épített és igy már ez év­ ben a tenyészlovak kiállítása és bemuta­ tása is lehetővé válik. A kiállítás te­ nyészállatcsoportjában mintegy 250 ló, 760 szarvasmarha, 700 juh, 1000 sertés és 1200 baromfi kerül bemutatásra és eladásra a legkülönbözőbb fajtákból és az ország legkiválóbb tenyészeteiből. A különböző személy, teher- és vontató­ autókat csoportos autókiáilitás fogja be­ mutatni. A gép- és autókiállitáson kivül nemesitett és egyéb vetőmagvakból, kü­ lönféle terményekből, tejtermékekből, (vai, stb. stb.) élelmiszekből, háziipari cikkekből, facsemetékből, valamint az erdészet és fásítás, a borászat, a méhé­ szet, a selyemhernyótenyésztés stb- ren­ dezett szakkiállítások fogják még érté­ kesen kiegészíteni a tenyészállatkiállitást: Különösen kérik, hogy a község szá­ mára szükséges apaállatok a lehetőség szerint ezen a nagyszabású országos te­ nyészállatvásáron szereztessenek be. A vásárolni szándékozó községek és váro­ sok a kedvező feltételű állami kölcsön igénybe vehetése érdekében még a vá­ sár előtt, idejében lépjenek összekötte­ tésbe az illetékes m. kir. gazdasági fel­ ügyelővel A mezőgazdasági, kiállításra felutazók részére 50 százalékos vasúti kedvezményt biztosított a rendezőség. A kenvezményes utazásra mindegyik kocsi­ osztályban jogosító igazolvány a Buda­ pestre utazásra 1929. március 16-tól 25-ig, a visszautazásra március 21-től 30-ig használható. Sütésről, főzésről, hasznos ház­ tartási tudnivalókról, gyermeknevelésről, testedzésről értékes és hasznos cikkek vannak a „Katholikus Háziasszonyok Lapja* most megjelent számában. Ennek a lápnak - minden katholikus háziasszony asztalán helyet kell foglalni. Ha nem is­ merné még a lapot, Írjon egy levelező­ lapot ingyenes mutatványszámért a „Ka­ tolikus Háziasszonyok Lapja* kiadóhiva­ talához, Budapest, Mária-utca 7. A két­ hetenként megjelenő tartalmas folyóirat félévre 2'50 pengőbe kerül. Salgótarján, 1929 márc. 2 Hirdessünk: A MUNKA Politikai hetilapban Hiszek Hiszek Hiszek Hiszek Többtermelési programmunk kivi­ teléhez, megvalósitásához az eddig felso­ rolt eszközökkel, módozatokkal egyen­ rangú tényezőnek egy hatalmas mezőgaz­ dasági intézménynek a létesítése volna még nemzeti érdek. Az intézményt gya­ korlati és tudamányos alapokon vezetnék. Élén kiváló, tapasztalt, gyakorlati gazdászok geológusok, chemikusok, teknikusok állanának. Felölelné a szóban forgó in­ tézmény a mezőgazdaság minden jelen­ ségeit, azonkivül különös súlyt helyezne a modern chémiára és a teknikára; vezetőik különös figyelemmel kisérnék nem­ csak belgazdálkodásunkat hanem a kül­ földét is és azok vívmányait, módszereit nálunk is gyorsan hasznosittattnák- Ha­ zánk katasztrális holdanként átlag'100 százalékkal kevesebbet termel minden Hogyan ápoljak a csecsemő­ tngazd. cikkből mint kultur szomszédaink. ket? A jövő nemzedék megújhodásunk Messze kiható tervek, célok, gon­ alapja. Féltő gonddal, nagy szeretettel dolatok forrnak napjainkban a kultur ál­ kell ezért gondoznunk a csecsemőket. lamok katlanjaiban. Minden állam a me­ Az erre vonatkozó tudást sajátíthatják zőgazdasági többtermelésre törekszik. Itt el az anyák az Egészségvédelemből, van például Németország, már most nagy­ amely a Vörös Kereszt Egylet hivatalos számú magyar mezőmunkást verbuvál a lapja. Az anya- és csecsemővédelmi terméketlen területek megjavítására meg­ számban az ország legelső tudósai tanít­ munkálására. Angliának magyar gazdáják meg az anyákat, hogyan ápolják, szok dolgozzák ki a gazdasági terveket, gondozzák csecsemőiket. Modem anya, másutt védőmunkásokkal iparkodnak a szerető szülő nem nélkülözheti az „Egész­ beltermelést általánossá tenni. Legyünk ségvédelmet." Előfizetési ára évi 14 résen mi is magyarok. pengő. Kiadóhivatal Budapest, Vili. JóAz ipar és kereskedelem kiélte ma­ zaef-körut 42. gát egyelőre a leromlott életviszonyok, az igy előállott áru feleslegek, valamint a nemzetközi verseny következtében. A tulproductiónak a nemzetközi piacon nem tudnak helyét adni, belföldön pedig a DE AGRI CULTURA. háborúk miatt nincs fizetőképesség. Az (Folytatás ) életstandard leszállt a fogyasztók széles Legelőink talajának megjavításával rétegei nélkülözni kénytelenek másod- sőt és magvasitásával sem vallanónk kárt, mert elsőrendű szükségleteiket — az iparcik­ azok általában soványak és rosszak. keket is. — A mezőgazd. löbbtermeléa Állatállományunk védelmére a mar­ • fenti állapotokat meg fogja szüntetni. havész leküzdésére és egyéb járványok A nemzetközi verseny korlátozás, a kiküszöbölésére hatóságilag, szigorúan el- •védővámok, lassan-lassan függetleníteni Közgazdaság. - Nyomatott: „A MUNKA” könyvnyomdában Salgótarján,-- Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán, — egy Istenben, egy Hazában, egy isteni őrök igazságban, Magyarország feltámadásában Ámen. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00121.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_03_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1929-03-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 7. évfolyam 9. szám (1929. március 02.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom