<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<item xmlns="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5" itemId="2712" public="1" featured="0" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5 http://omeka.org/schemas/omeka-xml/v5/omeka-xml-5-0.xsd" uri="https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/items/show/2712?output=omeka-xml" accessDate="2026-05-17T02:59:46+02:00">
  <fileContainer>
    <file fileId="1057">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6f9241de2e4ea42f36182ee52cf87adf.jpg</src>
      <authentication>1dcba94339370ebb927426c309a22941</authentication>
    </file>
    <file fileId="1058">
      <src>https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0e778b2cfc1428167034ed7193fc041d.pdf</src>
      <authentication>440cf01dcdeab8cd49e87c830aa72e8b</authentication>
      <elementSetContainer>
        <elementSet elementSetId="4">
          <name>PDF Text</name>
          <description/>
          <elementContainer>
            <element elementId="92">
              <name>Text</name>
              <description/>
              <elementTextContainer>
                <elementText elementTextId="114870">
                  <text>:

Falak

A MUNKA

Szántay István
Sszerkesztő: bizottság:

VII. évfolyam. 8 szám.

Pittsburg.
Ez az idegen hangzású város­
név. egy amerikai város neve, ahol
az Amerikába vándorolt magyarok
tízezrei hajlékot találtak. Ez az ide­
gen hangzású városnév nem egészen
idegen a magyar ember fülének
mert a világháború alatt és után
ebben a városban szervezkedett a
cseh-tót irredenta, s ebben az ame­
rikai városban mondották ki a tótok,
a felvidék autonómiájának követelé­
sét, s szükségszerint, az ezerves Ma­
gyarország testétől való elszakadást.
A pittsburgi egyezmény létrejött, a
tótok elszakadtak Magyarországtól
és Csehországhoz csatlakoztak, ama
10 esztendő után a kijózanodott tótság lelke egész ereiével egy uj pitts­
burgi egyezményt szeretne megvaló­
sítani, amelyben most már Csehor­
szágtól való elszakadását deklarálnák
s az elárult autonómiát követelnék. A
történelem elfutott a tótság feje fö­
lött, s ha a pittsburg szemüvegén át
nézzük a tót nép mai állapotát, azt
mondhatjuk, hogy senki egy évtized
alatt annyi kiábránduláson nem ment
keresztül, mint a hiszékeny tót nép.
Pittsburg neve tehát örökre ak­
tuális marad a magyar történelem­
ben, de aktuális lett napjainkban is,
mert Pittsburg első emberét, a vá­
ros polgármesterét, a magyar nem­
zet, hálájának elismeréséül polgári
érdemrenddel tüntette ki. Pittsburg
polgármestere nemcsak a városában
élő magyarságnak lelkes barátja, de
barátja Magyarországnak is. amely­
nek megpróbáltatásait ismeri, s amely
nek ezeréves történelme tisztelettel
tölti el lelkét. Pittsburg polgármes­
tere az Amerikában járt magyar za­
rándokokat kitüntető szívélyességgel*
fogadta, s bár a kisantant Amerika
bán élő diplomatái és ágensei min
dent elkövettek, hogy a polgármes­
tert elhatározása megváltoztatására
bírják, ő megmaradt elhatározása

A MUNKA TÁRCÁJA

Gondolatok a
bányatársulati iskolákról.
Irta:

Buchtícska Antal
(Folytatás)

A VL körzeti iskola a kisterenyei
63 mindennapi és 15 ismétlő tanulóval
A VII -hez.- Máranovák telepi a)
elemi iskola, 138 mindennapi és 35 is­
métlő- b) ovoda 45 tanulóval.
A Vili.-hoz tartoznak: Baglyasalja,
Albert-, Gusztáv- és Rauaknai iskolák,
174, 70, 58, 52 mindennapi és 34, 13,
21, 18 ismétlő tankötelesekkel. És végűi
a IX -hez tartoznak: Mizserfa-, Jánosakna és Horthy telepi iskolák 57,
119, 119 mindennapi és 12, 28, 26 is­
métlő tanulóval.
Minden egyes körzet élén egy igaz­
gató áll, aki függetlenül irányítja a kör­
zetéhez tartozó iskolák, illetőleg tanerők
munkáját. A tantestületek az oktatás
eredményessége érdekében minden hó­
napban — körzetekként — ülést tarta­
nak, ahol részletesen megbeszélik a mód­
szeres oktatást és ugy az iskola, mint a
tanulókat és ezzel kapcsolatban a tanu­
lók szüleit érintő pedagógiai kérdéseket.

TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP

Laptulajdonos : .A Munka" lapvállalat

Csengödy Lajos dr., Horváth László, Köntcey Ferenc. Lapsánszky János.

Ára 24 fülér
mellet, a Pittsburgba érkező 500 ma­
gyart csillagos zászló és magyar tri­
kolor üdvözölte, a „sötétség városá­
ban.** Sötétség városának, a füst bi­
rodalmának nevezik Pittsburgot azért
mert a gyárak, kohók, bányák szá­
zai és ezrei ontják a szénport és a
füstöt, amely még a fénylő napot is
elhomályositja. A sötétség városa,
fénylő ünnepet rendezett az elárvult
magyar nemzet Amerikába zarándo­
kolt fiai részére, s ezzel, élő demons­
trációban fejezte ki szeretetét a meg­
próbáltatás napjait élő magyar nem­
zettel szemben, Pittsburg város hi­
vatalos köreinek demonstrációja erős
lecke volt a kisantant ágenseinek,
akik a magyar hazatiság ünnepét el
akarták gáncsolni.
Amilyen jól esett, a nekünk ide­
gen polgármester és városi hatóság

Salgótarján, 1929. február hó 23

meleg rokonszenve, éppen olyan jól
most a magyar nemzet minden egyes
tagjának, hogy együtt ünnepelhet
Pittsburg városával. Nem egyszerű
házi ünnepség volt pittsburg ünnepe,
mint ahogy a pittsburgi polgármester
kitüntetése sem egyszerű ünnep. Kül­
politikai értéke volt Pittsburg város
elhatározásának és demonstrációjá­
nak, s most is külpolitikai jelentő­
sége van annak, hogy a magyar nem­
zet szeretettel öleli keblére Ameri­
kába szakadt véreinek barátját, az
ezeréves magyar nemzet küzdelmei­
nek megértő osztályosát, s jövendő
harcainknak egyik nemes támogató­
ját. Pittsbirg nevét ellenségeink fe­
kete betűkkel Írták be történelmünk
lapjaira, most Pittsburg neve, törté­
nelmünk fénylő lapjaira kerül.

Kedves Barátom!*
Engedd meg nekem mint legőszin­
tébb tisztelődnek, ki ismerem magyar szi­
vedtől vezérelt lelkes munkálkodásodat
— itt szükebb hazádban, — hogy a
.Munka** legutóbbi számában megjelent
.Azt a tükrös piros szivet.-" cimü cik­
kedbe, én a vidéki szemlélő, néhány
megjegyzést fűzhessek.
Bocsáss meg kedves Barátom, hogy
merész vagyok ezt megcselekedni.. Mert
régen lesz tán, hogy én épen olyan ma­
gyar szívvel és olyan szent aggodalom­
mal nézem a magyar élet minden lükte­
tését, minden mozdélatát, mint Te. Míg
Te remény teljes képet festesz, addig én
megfáztam a hideg idegenségtől amit az
összegyűlt publikum — már az estély után
— kiárasztott magából.
Én egy barátommal vidékről men­
tem be, hogy halljuk Murgács dalait,
Gyula diák verseit. , hogy teleszivjuk a
tüdőnket a magyar réten termett virág
illatával. Mi magyarságunkban megerő­
södni, bitet meríteni akartunk az estén,
mint hitében ujulni az ki a Szent-kuthoz
vagy Rómába megy zarándokolni.
M -gbüvölten hallgattuk az igét amit
a művészek hirdettek s ugy látszott, hogy
*)Sokak okulására tesszük közzé a hozzánk
irt levelet.
(Szerk.)

rének nivós színvonalon tartása, sőt an­
nak emelése céljából és főképpen azért,
hogy az összes iskolák külső és belső
életének főbb irányelveit és követelmé­
nyeit teljesen egyöntetűen és egységesen
állapítsák meg, a körzetek együtt is két
havonként össztantestületi ülést tartanak.
Ezen üléseken nemcsak az egyes tanítási
módszerek kerülnek megbeszélésre, ha­
nem azoknak a gyakorlatban való be­
mutatásával kapcsolatban ugy a tanul­
mányi, mint az iskolával összefüggő
minden olyan kérdés, amely az iskolát
és az oktatást érinti, tehát az iskolának
és szülői háznak mindazon kérdései is,
amelyek hivatva vannak a tanító és
szülő kölcsönös, egymást kiegészitő és
minden zavartól mentes munkáját előse­
gíteni.

Az egymást megértő és támogató
munka érdekében az iskolák, ha annak
szüksége forog fenn, szülői értekezlete­
ket tartanak, ahol meghallgatják a szü­
lők kívánságait és tájékoztatják őket
mindazon kérdésekről, amelyek összekö­
tik az iskolákat a családdal. De ettől
eltekintve a tantestületek tagjai egyen­
ként is figyelemmel kisérik növendéke­
iknek az iskolán kívüli életét és ha szük­
ségét látják, vagy ha a tanuló előmene­
telében,
magaviseletében
mutatkozó
rendellenességek ugy kívánják, a szülő­
Bár amint említettem, az iskolai ket szabad órákban az iskolákba kéretik
körzetek egymástól igazgatásiig függet­ és együttesen beszélik meg azokat a

lenek, a bányatelep népoktatási rendőr módokat

élmény lett mindenkinek a lelkében a dal
és a szó. .Ugylátszott—** és „kezdtem is
hinni, hogy nyomot hagyott a közönség
lelkében az estély azutánra isi - És leg­
jobb ^lett volna ezzel a hittel távozni
gyorsan el... és ne tudni mi történik .Az­
után**! — — Mert .azután** az történt,
hogy a páciensek egyszerre .felébredtek
a hipnotikus álomból** melybe a két mű­
vész csittitgatta őket... Bizony ezek nem
hagyták magukat rászedni..., kitörűlték
szemükből a .magyar álmokat*, elővet­
ték .öntudatokat" és elkezdtek a mű­
szók truccára — .csak azért is" — valami
elrontott magyar dallamra ,biue"-t meg
.fox"-ot csoszorogni, tántorogni. Nekik
ugyan szavalhat a jó Gyula diák... ök
bizony csak jazz-zenére tudnak .igazán"
mulatni. Nyávogott, nyekergett a zene
és a férfi nép nagy elszánással, konoksággal csúsztatta, rángatta hölgyét a tér­
den felül .dckoltáll* szoknyácskában kér­
lelhetetlenül megmutatván egy .negédes
mozdulattal" a terden felüli rózsaszín fod­
rok, gummiszerkezelü rejtelmességeit a
petrezselymes ifjak nyálcsorgató örömére,
az idősebb nénik forma szerinti enyhe
megbotránkozására.
— Oh szép magyarság vezető intelligenciájal most mulatnak bősz fiaidl
— sóhajtottam fel.

Oh szegény két művész (Murgács
és Gyula diák) kár volt idejönnötök, itt
semmit sem tudtatok változtatni, itt min­
den változatlanul idegen maradúl Látjá­
tok az imént még nektek tapsoló, nektek
lelkesülő közönség má&lt; idegen dalra, ide­
gen mozdulatokkal megtagad titeket! itt
a fényes terembe a háromszinü zászlók
szeme láttára, a reményzöld faldiszck nagy
szomorúságára... A termet magyarra de­
koráló amerek szerettek volna lehullani
szégyenükben, mert végzetesen cserbehagytáx őket zen az estén..., mert be­
bizonyították. hogy ők fa iájó magyar cí­
merek) .csak" dekorációk, csak teremdiszek, csak lényegtelen .külsőségek", mert
belül a lelkek legfenekén más van!

Oh Te fox-trottos, jazz-band.es ma­
gyar középosztály, hogy leszel Te a ma­
gyarság vezére? Oh hogy bírjátok ki
ezt a kétlelküséget; mig egyik lelketekkel szürcsölitek magatokba a .magyar
exotikus furcsaságokat" (— mi volna
más?) addig másik lelketekkel ha előbujtok; nem ismerni rátok. Olyan élethűen,
annyira őszintén .táncoljátok a .bluc'-t,
meg a .fox"-ot, olyan valódian ténfergitek a .csersztont* (?), hogy az már egy'
vérbeli négernek is dicséretére válna.
Mert igy megy ez minden bálon ahol a
középosztály .múltat". Így megesett ez a
pesti vigadóban elszenvedett bálokon,
(saját szememmel láttam) a Gellért szál­
lóban stb., végig mindenhol, ahol a kul­
iura fészket raaott keskeny-e hazában —
és ahol a középosztály mulat És ezen el
kell .szomorodni mert ez a jelenség —
még ha divat is — a magyar lélek hiá­
nyának jele.
Hiánya annak, a magyar (léleknek
mely minden idők sodrában áll mint •
szikla. — Melynek áliani kell sziklaként
a szláv-germán tengerben!

Most mondhatná valaki: merészen
következtet kend öcsém! Mi köze a
táncnak a lélekhez?
— Az — hogy minden emberfia,
mulatva (vagy részegen) teríti ki lelke,
iegőszintébb, legsajatabb színeit belse­
jét Nem az fáj nekem, hogy a tánc
.erkölcstelen" (bár az is baj) hanem az,
nogy intelligenciánk ezen a magyar lé­
lektől idegen, egészen más idegekre,
más temperamentumra szabott tánc és
zene szavain, konvencióin át fejezi lel­
két, Az a fájdalmas, hogy nincs benne
semmi visszaundorodás minden olyantól,
ami idegen, hanem a .divat" varázs sza­
vára lenyel minden békát, megemészt •
rosszuliet minden külső jele nélkül min­
dent, ami magyar hagyománytiprást je-

gyermek érdekeben foganatosítani szük­ senyen és ott kitűnő sikerrel szerepeitek.
ségesnek tartanak.
A környék legjobb zeneértői, akik a
Az itt elmondottak mind beszédes zsűrit alkották, meleg elismeréssel adóz­
bizonyitékai annak a szellemnek, amely tak a tanulók énektudásának.

a bányatársulat iskoláiban uralkodik és
Résztveltünk 1924-ben az Országos
amelynek célja a tanulókat vallásos, ha­ Falu- és Stefánia Szövetség által Salgó­
zafias és tekintélyt tisztelő, de önérze­ tarjánban, majd Balassagyarmaton, to­
tes magyar állampolgárokká nevelni.
vábbá 1927-ben gróf Kleoelsberg Kunó
Az iskoláknak ezen célkitűzéseit vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
minden téren bizonyítható siker koro­ ter védnöksége alatt Budapesten rende­
názta. A növendékek előmenetele és zett pedagógiai kiállításon, ahol a be­
magaviseleté minden vonalon kifogásta­ mutatott értékes női- és slöjdmunkákért,
lan és a várakozásokat kielégítő. A bu­ valamint írásbeli dolgozatok és rajzokért
kottak %-a a szigorú osztályzások da­ dicsérő oklevelet, ezüst érmet nyertünk.

cára is olyan kicsiny, hogy szóra sem
érdemes. Ezzel szemben az iskoláink 6-ik
osztályát végzett tanulók közül igen so­
kan a különböző magánvállalatoknál tör­
ténő rövid alkalmaztatásuk után altisz­
tekké léptek elő. Ez fényes bizonyítéka
annak, hogy az elemi iskoláinkban szer­
zett általános tudás éa műveltség oly
alapos és mély, hogy arra már az önmű­
velés és élettapasztalat könnyen tudja a
megkívántakat felépíteni, ismereteiket ál­
landóan tovább bővíteni.
A gyermeki léleknek a nemes és
szép iránti fogékonyságának felkeltésére
a művészeti tantárgyakat is fontosságuk­
nak megfelelően állítottuk be tanren­
dünkbe. Női- és férfi kézimunka, rajz és
énektanításra iskoláink legnagyobb gon­
dot forditanak. Az összes iskolák növen­
dékei részt vettek az 1922—23. tanév­

Az iskolák évente többször nyilvá­
nos iskolai ünnepélyeket tartanak. így
október 6-án, az aradi vértanuk emlék­
ünnepén; november 2-án, a takarékos­
sági napon; március 15-én, a magyar
szabadság diadalünnepén; május 30-án,
a hősök napján stb. ahol méltatva a
napnak jelentőségét, növendékeink a
nagy nyilvánosság előtt matatják be elő­
adói képességüket.
Ép testben ép lélek, mondja a köz­

mondás. Ezért növendékeink egészségére
is messzemenő gondot fordítunk. A vá­
rosi tiszti-, kör- és a bányaorvosok ha­
vonként látogatják meg az iskolákat,
megvizsgálják a tánulókat és azonnal in­
tézkednek, ha annak szükségessége fenforog. A levente és tornagyakorlatok,
játékórák, valamint a kirándulások a
gyermeki test egészséges és szabályon
és lehetőségeket, amelyeket a ben Zagyvapálfalván rendeseit hangvor- fejlődését szolgálják.

�2 oldal

A MUNKA

Inat. Soha nass nézi azt. hogy mit árt, érteni, hogy külön utakon nem járhat­
maaayit rombol magyarság án, vagy meny- nak, külön kultúrát nem ápolhatnak itt,
nyit hátinál magyarságának ax ,uj* di­ a magyar ég alatt, nem akarják fentarvat cikk (a borotvált fsjtől ax eton fri­ táa nélkül magukra ölteni a magyar faj
zurán, rövid szoknyán kézfogási stíluson képét. Ugy gondolja a mi intelligenciánk
át a színházi kultúráig .irányeaxmény*), zöme, hogy jó az SO’/o-oa magyar kul­
kanom .csak* és kizárólag azt, hogy túra is, mert az is a .nemzetfentartás.*
.divat'-a és hogy .ma már a müveit Ennek a .nemzelfentartó* idegen gyö­
kerű kultúrának a hatása alatt pusziul el
nyugat is igy csináija'-a.
Da mégis arra a középosztályra a magyar dal, a népviselet, a népi er­
kölcs,
hagyomány, mert minden, amit a
történelmi szerep vár! Hiszen A nemzeti
kultúra zászlóvivője, ő aki .Froxtrot* várostól kapunk 7O7o-ában idegen.
táncol, 5 a pubány, ki minden szélnek
És mindez miért van? Azért mert
meghajlik, ö a jövö oszlopa ... 1 Minő Murgács, meg Gyula diák, meg sok lel­
oszlop lesz belőle ...
kes magyar művész nem tudja .rákaTöbbször tanúja voltam, hogy fa­ patai* intelligenciánkat a valódi magyar­
lusi levente népmulatságokon majdnem ságra. Nagyobb ereje van Páriának, a
verekedés lett azért mert valaki .jött divat áramának; mint minden ezeréves
ment városi* (vanszteppel) parancsolt a hagyományunknak, kultúránknak ösázecigánynak, mig a duhaj legények, lá­ véve a mi középosztályunk zömét. Ta­
nyok csak cajrdást, vagy hallgatót akar­ gadom
Kedves Barátom,
hogy
a
tak huzatai. És bizony a legnagyobb rí- Murgács-Gyula diák estélynek mélyebb
mánkodással se lehetett őket rávenni, hatása lett volna... Ez estén is, Én
hogy öt percnél tovább tűrjék az idegen csak a nagy szakadékot látom, ami a
taktust, mely egészen leverte őket, el­ magyar milliók és a középosztály (falusi
oszlatta a kedvüket..,
Írnoktól fel a miniszterig, mert hiszen
Én állítom, hogy itt tátongó szaka­ általános műveltségi képe mindnek egy)
dék; igen nagy — talán soha be nem között tátong és sehogysem értem, hogy
tölthető űr ásit a milliós magyarság és lesz majd egyszer, hogy ölelkezik össze,
a viszonylag kis számú intelligencia kö­ hogy fogódzik egymásba a vanszteppező,
zött. Ezek mindketten más
lelkűek. foxozó ur és a csürdöngölöző, csárdáMintha nem egy forrásból bugyogtak sozó pór? — .Hova lettek a hős daliák
volna ki. Örökre idegen egymásnak a a vezérek, mily sors várja a szegény nép
falu meg a város. Soha nem értik meg sok ezerjót.*
egymást, mert más a város kultúrája mint
Igy láttam az olvasóköri estélyt
a falué, mert nem a faluból, nem a fa­
faluról bemenve és ezek a gondolataim
lura mint magyar bázisra épitette kultú­
támadtak, melyeket Neked most leirtam.
ráját, hanem idegen tartályból meritgeVálaszolj lapodban, igazam van-e? Elfo­
tett és nevelődött nagyra. Ugy festenek
gadod-e, amit e cikkben Írok?
a mai városaink a magyar ég alatt, mint
Bocsáss meg, hogy
zavartalak!
kaktusz, vagy leander a virágos rétre ki­
Legalázatosabb
tisztelő hived:
téve. Nagyon lassan kezd elmagyaro-

Aláírás.

sodni, a benne lakók nem akarják meg­

Hirek és különfélék
Haládoaáa

özv. Bogyó Lajosné
szül hangai Szabó Julianna ev. ref. lelkész
özvegye életének 77., özvegységének 42
évében] 1929. év
február 16. napján
reggel fél 7 órakot rövid betegség után
meghalt Budapesten.

Halálozás. Balázsovits Antal máv.
főintéző, aki menekülése óta a helybeli
állomáson volt beosztva, f. hó 19-én éj.
jel Budapesten meghalt. A megboldo­
gult egyike volt a salgótarjáni intelli­
gencia csendben, de mégis eredménye­
sen működő tagjának. Érdeklődő alakja
sok keresztény intézménynél tűnt fel,
még karácsony előtt hosszes betegsége
ágyla nem kényszeritette. Nején, nővé-1
iskolái oktatás T
'mányi elő­
menetel ellenőrzését a vármegyei kir.
tanfelügyelőn dr. Visnovszky Rezsőn kí­
vül elsősorban Róth Flóris m. kir. bá­
nyaügyi főtanácsos, bányaigazgató, az ö
kivételes ritka pedagógiai adottságával,
valamint Kárpáthy Ödön tanügyi referens,
bányatársulati tisztviselő és Rákos István
kir. tanácsos székesfővárosi szakfelügyelő
igazgató látják el nagy szeretette), meg­
értéssel és odaadással.
A tantestületek tagjai az iskolán
kívüli népoktatás munkájában is tevékeny
részt vesznek. A téli hónapokban isme­
retterjesztő előadásokat tartanak stb. S
teszik ezt minden hatásos külsőség mel­
lőzésével, a legnagyobb csendben, mert
szemük előtt csak az a cél lebeg, hogy
az ifjúságban elvetett ismereteket ezáltal
is mélyítsék, kibővítsék és tökéletesítsék.

A felsorolt célok és eszközök ter­
mészetesen nagy anyagi áldozatokat kö­
vetelnek a bányatársulattól és itt büsz­
kén mutathatunk reá, hogy iskoláinkban
nincs könyv és felszerelés nélkül járó ta­
nuló, mert a társulat az összes iskolai
könyveket, Íróeszközöket, slöjd és női
kézimunka tanításához szükséges eszkö­
zöket minden évben egyszerre szerzi be
s azokat a szegény tanulóknak díjtalanul,
a többieknek beszerzési áron bocsájtja
rendelkezésre. Gondoskodik a bányatár­
sulat arról is, hogy a teljesen szegény
és arra érdemes gyermekek felruháztassanak, nehogy a ruhahiány akadályozza
őket iskolába járásukban. A múlt tanév­
ben 515 tanuló részesült 8230'40 pengő
értékű tanszer és 952298 pengő értékű
téliruha segélyben.

rén kivűl leánya, két
rokonság gyászolja.

Fia, és kiterjedt

Halálozás. Guttyán János a bá­
nyatársulat 50 éves parádés kocsisa f.
hó 16-án este, amikor szolgálatából ha­
zatért, hirtelen rosszul lett s mikor a kö­
zeli társulati kórházból Dr. Takács igaz­
gató-főorvos nehány perc múlva megje­
s a mostani álláson kívül tüntessék föl a lent a betegnél, már csak a beállott ba­
katonaságnál viselt rendfokozatukat ip.
lált állapíthatta meg. Az orvos szerint erős
influenzáját azon a héten hordozta látszólag
azonban kigyógyult. Néhány héttel előbb
pedig oly szerencsétlenül esett le a ko­
csiról, hogy válpereceit törte el. A sze­
Irta: Dr. Tóth Mátyás
rencsétlen ember halálát az orvosi meg­
(Tátra-Matlárháza.) állapítás szerint szivszélhüdés
okozta.
Megjelent a halottnál Róth Flóris bá­
Beszél a csend, a téli csend
nyaügyi
főtanácsos,
bányaigazgató
is. aki­
fehéren cseng minden szava
nek hosszú éveken át volt kocsisa. Te­
s mint orgona, szivemre hull
metése hétfőn d. u. volt, melyen az igaz­
szűzi hava szivemre hull.
gatóság és tisztviselők közül is többen
vettek részt. A János néven ismert fő­
Fehér lánykép kedves és szép,
kocsis résztvett a világháborúban s éve­
rám mosolyog a múltamból
ket töltött a lövészárokban. 4 gyermeke
s ártatlanul csókot int a
maradt.
kis kapuból váratlanul.
háború alatt a 6. honvédgyalogezred vagy
a 6 népfölkelő ezred kötelékében teljesí­
tettek katonai szolgálatot, sziveskedjenek
pontos címüket levelezőlapon körölni Hadzsity György ny. századossal. (Budapest,
l. Vár. Színház-utca 7.) A pontos cimen

Öröm illan!

Szép ifjúság, száz bohóság
vége vége, csak mese szól
a leányról s ki szerette
a fiúról csak mese szól.

A népjóléti miniszter egy inter­
pellációra adott válaszában kijelentette,
hogy a 75% hadirokkantak illetményét
Beszél a csend, a téli csend
tovább emelni nem lehet; az 50o/o-os ha­
s ha múltamban meg is villan
dirokkantak illetményének rendezését füg­
egy-két szépség, hiába már
Öröm illan s elszáll a Nyár.
gőben tartja s ha az állam teherbiró ké­
pessége megbirja, emelni fogja. A 25°/oos hadirokkantakat pedig végkielégitik,
Zárt lelkigyakorlat tanítónők
mert a havi 1 pengős illetmények az óriáai adminisztrációt nem engedhetik meg. és tsuzárnők részére. Március hó
23-tól
27-ig a Katbolikus Tanitónők és
(Továbbá a havi 1 pengő nem jelent ho­
norálást és segítséget egy harctéren mrg- Tanárnők Országos Egyesülete dr. Ernszt
Sándon apostoli protonotárius, egyházi
rokkant egyénnek. Szerk.)
alelnök vezetésével zárt lelkigyakorlato­
A volt hatos honvédekhez! A kat rendez a fővárosban. Lakás, ellátás,
volt m. kir. szabadkai 6. honvédgyalog­
fűtésért 12 pengőt, rendezési költségért
ezred Bajtársi Szövetsége felkéri mindazo­
1 pengő fizetendő. Jelentkezni lehet az
kat a volt tiszteket, altiszteket és legény­
egyesület főtitkáránál: Budapest IV. kér.
ségi állományú egyéneket, akik a világ­
Ferenciek-tere 7. 1(1. lépcső II. em. 9.
kék és szavalatok előadásával; az iskola
igazgatók és hitoktatók pedig beszédek­
kel emelik a szeretet ünnepének fényét
és varázsolnak meleget és boldogságot
az árvák és magára hagyottak szivében.

Természetes, hogy bármily nagy
mértékben is van meg a hajlandóság és
tettekben nyilvánuló készség a bánya­
társulatban, hogy iskoláinak érdekében
mind nagyobb és nagyobb áldozatokat
hozzon, mégis határt szab ezen készsé­
gének a külföldi szén behozatalával kap­
csolatos teherviselő képessége, amelyet
a mai viszonyok mellett szintén nem sza­
bad figyelmen kivűl hagyni. Ezért igazán
kívánatos volna, hogy a társulat anyagi
helyzete, erőforrással annyira erősödje­
nek meg, hogy az iskolák tovább fejlesz­
tése s még magasabb nívóra való eme­
lése fennakadást ne szenvedjen.
Igy szükségesnek mutatkozik az is­
kolákban tornacsarnokok,
külön rajz,
slöjd és kézimunka termek, gyakorló kert­
gazdaságok létesitése és a rövidesen életrekelő 8-ik osztályú népiskolával kapcso­
latban tanerők és tantermek szaporítása,
hogy a két magasabb osztályban növen­
dékeink már speciális bánya-szakirányú
és gazdasági képzést nyerjenek.

Csak vázlatos képe az itt elmon­
dottak annak a nagyszabású népnevelő
munkának, amelyet a társulati iskolák a
bányatársulat áldozatkészségének birto­
kában végeznek és aki ezt a munkát
látta, annak mü helyében, vagy ismeri,
avagy hallott róla, csak egy kívánság
merülhet fel lelkében, hogy vajha javulna
a bányatársulat helyzete oly mértékben,
hogy a fentemlitett célkitűzéseket a leg­
rövidebb időn belül megvalósítani képes

A ruha kiosztások karácsonyfa-ünnepélyek keretében történnek, ahol a legyen.
tamlók sdadarabok, több mólama éa»-

Salgótarján 1929. febr. 23

A Máv. Segédtiszti Kör 1929.
február hó 2-án rendezett táncestély al­
kalmával felűlfizetők névsorai Szántay
István, 8 P, Dr. Csengődy Lajos, Mol­
nár Ferdinand 5—5 P, Leblinger Dezső,
Molnár Béla, Donászy Viktor 3-3 P,
Dr. Förster Kálmán. Huszágh Gy. 2—2
P. Virányi J., Balogh Béla, Pentka Jó­
zsef, Csongrádi Béla 1—1 pengő, N. N.,
5(5 fillér, Melyért a rendezőség hálás
köszönetét tolmácsolja.

A mesőgaxdasÁgi immkanáU
kaiiséc leküzdésére Maver János földmivelésugyi miniszter rendeletét sdott ki
s ebben, utasítja a hatóságokat, hogy
akadályozzák meg külföldi munkásoknak
engedély nélkül való alkalmazását. Fi­
gyelmezteti a gazdasági
munkásokat,
hogy szerződésüket
mindig
foglalják
Írásba. Ugyancsak a munkások köréből
bárki kérheti a fizetendő legkisebb nap­
számbér hivatalos megállapítását, amely­
nél olcsóbban nem szabad dolgoztatni.
Végül kimondja a miniszter, hogy az is­
koláztatási kötelezettség alatt álló gyer­
mekek csak akkor használhatók fel me­
zőgazdasági munkára, ha az iskola láto­
gatásának elegett tettek éa munkájuk
tanulmányaikban nem hátráltatja őket.

Statisztika készfii a msagyar
atak állapotáróL A kereskedelemügyi
minisztérium alaposan fel akar készülni a
a miniszter által programba vett 3000
kilométernyi magyar közutnak megjaví­
tására és átépítésére. Ezt a célt szolgálja
az az intézkedése is, amellyel elrendelte
a magyar utak helyzetének statisztikai
felvételét, össze fogják tehát Írni, hogy
az ország közutat útszakaszonként hogyan
vannak burkolva, milyen az állapotuk,
milyen forgalom bonyolódik le rajták stb.

Megkezdte működését a Me­
zőgazdasági Kiviteli Intézet. A me­

zőgazdasági termény — és terményfor- ■
galmi intézet a napokban megkezdte mű­
ködését Budapesten, az újonnan alakult
intézménynek egyelőre három osztálya
van, amelyekhez legközelebb a lisztosz­
tály fog járuln*. Utóbbinak az lesz a fel-adata, hogy a magyar liszt külföldi pia­
cait segítsen visszaszerezni és előmozdí­
tani, hogy az amerikai versennyel siker­
rel megálljuk a helyünket. A kiviteli in­
tézet teljesen ingyen áll az &lt; xportőrök
rendelkezésére és a kis exportőröket is
bekapcsolja
működési körébe. Tehát
mindenki, aki külföldre szállít valamilyen
mezőgazdasági terményeket, bizalommal
fordulhat az uj intézményhez. Az intézet
különösen két módon fogja szolgálni a
mezőgazdasági
termékek
kivitelének
ügyét. Először a szállítás gyorsasága te­
kintetében működik közre és az illetékes
helyeken közbelép, hogy az á&gt;u mindig
kellő időben elérhesse a külföldi piacot.
Ezenkívül állandó hirszolgálatot tart fenn
a külföldi piacokon, hogy a hazai eladók
minden időben tudhassák, milyen termé­
kek iránt mutatkozik érdeklődés a kül­
földön és azoknak mikép módosul az ára.
Az intézetnek szerepe lesz továbbá az
exporthitel elosztásánál és a közel jövő­
ben várható márkázási törvény végre-'
hajtásánál.

Emelik a köztisztviselők csa­
ládi pótlékát. (?) Az országos meg­
mozdulásnak — ugylátszik — lesz némi
eredménye. Mint félhivatalosan értesü­
lünk, Wekerle pénzügyminiszter f. é. jú­
lius hó 1-töl kezdve 50—60% al emeli a
családi pótlékokat. A fizetések rendezé­
séről hallgatnak a hivatalos körök. Most
beharangozzák a nesze semmi fogd meg
jól „segitséget*. erre s drágaság miként
eddig is, még magasabbra hág, ugy hogy
az alamizsna nem jelent egyke elleni
gyógyszert, nem jelent a nősüléshez ked­
vet, szóval a tisztviselőlársadalom, a pol­
gári középosztály az, amely a legtöbb
áldozatot hozta a háborúban ugy anyagilag, mint erkölcsileg, de birka türelmé­
vel a mélységes hazaszeretetével még
mindig visszaél a kormányzat, ahelyett
hogy magához csatolná, hálára kénysze­
rítené igazságos fizetésrendezéasel, illetve
az árucikkek drágaságának drákói letö­
résével. Az uj pénzügyminiszter személye
iránt nagy bizalommal viseltetik a tisztviselőtársadalom, bizonyára meg is vannak
ennek az oka.
Singer gépselyesn minden féle
színben kapható Singer Varrógépfiók
üzlet, Salgótarján, a kath. templommal
szemben.
Nem fázik, ha a Rőmer-testvérsk legújabb csukott, fűthető, 70

Ez a statisztikai felvétel igen értékes ut- lovM^Cryslor autójában utazik. T»l«-

(V^

matató len a jövőre nézve.

�A MUNKA

Salggótarján, 1929. febr. 23

3 oldal

Eisele Gusztáv.
Mintha csak tegnap lett volna, hogy az acélgyárból elindult egy szomorú menet és sirba tettek egy nagy
reményű életet. A feltámadás hetének Golgotája előtt, mintha csak tegnap

az ég felé család, gyár, város: Uram, óh miért, miért?
És ime nem kellett nyolc hónap, hogy a böjti szelek újra

létéi között, csak néhány

hónap és újra

árván áll az

acélgyár

meredt volna 'kérdéssé merevült arccal

sirámmal járjanak a salgótarjáni acélgyár épű&gt;

igazgatói

széke, a hatalmas szervezet agya, lelke

újból meghalt.
Az acélgyár ifjú, nagy képzettségű, bámulatos munkabírású igazgatója, néhány perc alatt szerdán este ki­

szenvedett. Ahogy a szép, holdvilágos, hidegszelü estén átborzongott a hir a telepen s a városon, az első szó a hihetet­

lenség, a lehetetlenség szava volt, amelyet a bizonyosság tudatában a

zokogása nyomott el. Senki

feltörő fájdalom

sem hitte el, hogy a társulat reménysége, a férfi ifjúságát élő Eisele Gusztáv nincs és nincs.
A törhetetlen akarás, a magát nem kímélő, kitartás korán juttatta öt kiváló elméleti képzettség és meg­

felelő gyakorlat birtokába s a fiatal műhelyfőnökben mihamar felismerte vállalata azt a férfiút, aki a

Borbélyok, Jó-

náschok, Liptayak örökébe léphet, aki ennek a szerteágazó nagy műszaki szervezetnek kormánykerekét megragadhatja.

A régi családi kapcsolatokat mélyítette ki, amidőn az acélgyártelep társadalmi életébe mint vezető jelent­

kezeti, a régi közvetlenséget, kedélyt, familiáris összetartást hangoztatta

és

mutatta

példában is, amidőn hivatalán

kívül mindenkinek a kedves Gusztija maradt.

Munkásai imádták, mérnök és tisztviselő társai szerették, becsülték

s ő

ezeknek a sociális érzéseknek

mindenre kiterjedő reformterveit megvalósítsa

magjaival lelkében, nagy képzettséggel agyában fogott neki, hogy sok

és ahogy a telep társadalmi életét rövid idő alatt intimebbé, kedvesebbé tette, a gyár műszaki részét is saját elgon­
dolása szerint átalakítsa.
&lt;■
És akkor amidőn élete delén a nagy

lépcső első fokára

emelte

lábát, pontot tett a tervek elé a nagy

rém: a halál..

Fátuma-e ez az Acélgyárnak, hogy ime egy év alatt második

gyönyörűen Ívelő pályája törik

ketté? Mi az a szörnyűség, ami ime

igazgatója,

nagy nevű, nagy látókörű férfi

rövid idő alatt avatja a jajok telepévé a Rima­

gyárát, ahonnan ide felénk a város felé most másodszor hajt bánatborulatokat és

jajfoszlányokat a keservesen siró

böjti szél? Felénk hajtja, akik ugyan kívül állunk a gyártelep lakóházain is, de lélekben mindig ott vagyunk, ahonnan

idejárt közénk Eisele Gusztáv, a városi ügyek jó ismerője, a város

képviselőtestületének, számtalan bizottságának, a

vármegye törvényhatósági bizottságának stb. tagja, szakértő munkása I Méltán elődjéhez mindenütt ott volt, ahol ko­

moly, nehéz munkával e városban embertársai életének

könnyebbséget lehet szerezni! De ott volt, .ahol a tiszta ba­

rátság kedves órái teremnek e városban s megszerettette magát mindenütt, hogy annál borzasztóbb, annál rettenete­
sebb legyen a válás érzése most, mikor a kedves jó barát már csak volt!
És ennek a rettenetes tragédiának szemléleténél a fájdalom

fátyolén át előfeketélő, iszonyú csapásnál el­

törpül a vállalat, a .város, a jó barátok, alárendeltek, munkások és tisztelők seregének vesztesége egy gyászruha előtt,
melynek viselőjéhez alig egy évben már másodszor toppan be a halál, a váratlan, a lesújtó halál. Hősök hőse az anya,

aki im két ily csapást, ily kegyetlen szivén ütést kap a sorstól, hogy nagy, szép, beérkezett fiai percek alatt szűnnek meg
élni, őt e világon szeretni!
A gyászdrapériákat majd leszedik, a fekete lobogókat bevonják s minden szervés barát megpróbálja majd
az űrt betölteni hivatalban és lelkében; a hulló kemény göröngyök is betemetik a ráfagyott könnyektől fényes kopor­
sót, de itt marad vérző pirosságával a tragédia után Eisele Gusztáv édesanyjának anyaszive, aki mint mi az embert,

ő a fiát nem tudja elfeledni, s visszazokogja

Százszor őt, kinek,

csak emlékét fogja örökké szépíteni, kedvesiteni az

az összetört anyasziv...
Salgótarján temetőjében, uj név kerül majd egy kőoszlopra, de a lélek az itt marad sok megkeserült ba­
ráti szív örök kisértőjéül, hogy minden nehéz percben megrázza

szellemszélszavával a

barátok szivablakát: Ember

dolgozz és szeress! Mert ahol e városban emberek ülnek Össze, hogy jót tegyenek, mindig ott lesz a Rima legkedve­
sebb igazgatója Eisele Gusztáv is.

Sz. I.

�A MUNKA

4 oldal

Kettétört élet.
„Még egy éve sem mult..“ sóhajt­
juk é* Salgótarján északi részére ismét a
mét*} gyász sötét felhője ereszkedett alá:
EJmÍU Gusztáv gyárigazgató L hó 20-án
est* 10 órakor rövid szenvedés után
Egy ritka tudásu agy, egy igazán
OMhteen érző szív, egy dolgos munkái­

ké* éa megértő nemes lélek költözött el
Maiakból,

magával

déitaé, nagy akarást

vitte a sok j ószánaranyos kedélyt,

izzó hazafiságot, rajongó fajszeretetet éa
többnél szebb vágyat és tervet, melynek
megvalósítására oly lelkesen készült és
mit kettétört pár perc alatt romokba
döntött a fennkölt agy egy kis. vérének
eipattanása után bekövetlssáett szomorúan
gyot* végzet Elment... Akinek pályája
meaészen fényes ívelését csodálva bámul­
tuk kit szeretettel övezve annyira tisz­
teltünk és akitől oly sokat vártunk és re­
méltünk: nincs többé... Örökre elment
A Gondviselés utjai kiszámíthatatlanok...
És e tragikus nehéz napokban az
égte társadalmunk figyelme őszinte mély
résoéttel, könnyezve fordul a jóságos
íésdaknas édes Anyához, ki most, — majd
egy év alatt — két nagyreményű fiatal
fi* hirtelen elvesztését siratja, kinek lesujtő- gyászában és leverő bánatában ki­
vétel nélkül osztozik városunk és vidé­
künk közönsége.

lya létaaitéee az ő eszméje volt A Bá­
nyászati és Kohászati Egyesület és a többi
szakegylet egy kiváló értékű taggal sze­
gényebb lett. Az elhunytban a lielybeli
evangélikus egyház felügyelőjét, az O.K.H.
igazgatósági tagját, a Hangya agilis elnö­
két a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű
R. T. egyik legjobb tisztviselőjét, a tiszt­
viselők, az altisztek és munkások mag­
értő barátjukat és hathatós támogatóju­
kat vesztették el Benne.
A nagy csapástól összetört szegény
jó édes anyán kívül: az Eisele, Bender,
Botár, Rőder, Hanuszik és Lencso csa­
ládok és barátainak
tisztelőinek szá­
zai gyászolják és kedves emlékét kegye­
lettel őrzik.
Ráfael.

Utolsó út

Sz bériai csikorgó hidegben a zuzmarás fagyos légben sem tudott ezrek
szeretetének meleg tüze kihűlni Eisele
Gusztáv iránt, kinek jóságos szivéből
mindig csak az örök tavasz mosolya su­
gárzott, ki egész életén át mindig a tiszta
derűt szerette és kinek dolgos keze a
teremtő munkától égett
Ez a forró szeretet lángolt fel f. hó
22-én, midőn már a kora délelőtti órák­
ban is valóságos zarándoklás indult meg
a tragikusan elhunyt ravatalához, mely a
fekete drapériával bevont hall közepén
pálmafák alatt volt felállítva. Kandalláberek bágyadt fényében, a mély szeretetet
szimbolizáló virágtengerből emelkedett ki
a sötét katafalk, melynek lábainál cser­
készek és leventék álltak sorfalat: itt ta­
lálkozott és búcsúzott el örökre a sok
jó barát, igaz tisztelő és barátságos isme­
rős a legmesszebb útra iduló nemes szív­
től és itt fejezték ki részvétük őszinte
érzelmeit a gyászoló családnak és az
összetört szegény édes anyának. A fel­
törő kínos sóhajok súlyától megtelt az
elárvult otthon és a zokogó édes jó anya
könnyeinek drága párája egybeolvadt a
virágok illatával, mely lágyan beharmatozta: a legjobb gyermeket őrző, nehéz
érckoporsót

Eisele Gusztáv 1889 május hó 8-án
született a gömörmegyei Szirk-Vashegyen,
bel édes atyja bányagondnok volt
Középiskolai tanulmányait a rozsnyúi és rimaszombati főgimnáziumban vé­
tőt* és az utóbbi helyen, 1907-ben érett­
ség. vizsgát tett
önkéntességi éveit a haditengeré­
szetnél szolgálta és a budapesti műegye­
tem gépészmérnöki fakultását hallgatva,
ott' 1911-ben mérnöki oklevelet nyert
Több évet töltött külföldön, a jóhirü Siemens-Halske-Schuckert művek
béoi és berlini központjánál volt mint
mtenök alkalmazva és e minőségében
Délután három óra előtt, már meg­
hamar kivált műszaki érzékével és ala­
pár szakképzettségével. A háború elején, telt a halottasház udvara és környéke
feketébe
öltözött gyászoló sereggel, mely­
a..Nyírvidéki.Kisvasutak.R. T. meghívá­
sán, a nyíregyházai elektromos központ­ nek soraiban résztvett városunk és vi­
dékünk társadalmának minden rétege,
jának műszaki igazgatója lett.
1921. junius 22-én került a Rirna- nagy számmal képviseltették magukat
nwaány-Salgótarjáni Vasmű R. T. salgó­ kulturális, közgazdasági és jótékonysági
tarjáni acélgyárához, hol mint mühelyfö- egyesületeink és intézményeink, a test­
nöic tevékeny részt vett a gyár reorgani­ vérvállalatok, a Rimamurány-Salgótarjáni
zálást munkálataiban és e téren nagyér-, Vasmű R, T, központja, az ózdi kohó,
demeket szerzett Szakképzettségét, ráter­ gyár és bányaigazgatóságok. a nádasdi
mettségét és szorgalmas munkáját hono­ gyárigazgatóság, a felvidéki vasbányák
rálta a vállalat vezérigazgatósága akkor, igazgatósága és a salgói bányagondnokság,
A ravatal mellett helyet foglalt a
midőn Liptay B. Jenő elhunytéval őt ne­
vezte ki az acélgyár igazgatójának. Pár legtöbbet vesztett édesanya özv, Eisele
Gusztávné,
fiával Eisele Lajossal és a
hónapi igazgatói működése alatt méltó
utódjának bizonyult nagynevű -elődjé­ Bender, Botár, Rőder, Hanuszik és Lencsó
nek. és nagyszabású terveivel, ideális gon­ családok tagjaival
dolataival és szerető bánásmódjával meg­
A megjelentek közt ott láttuk, a
hódította nemcsak szükebb környezetét, Rimamurány-Ralgótarjáni vasmű R. T.
hanem az egész társadalmi életünket is, vezetősége képviseletében Budapestről:
melyeknek egyik közkedvelt tagja és az zorkóczi Zorkóczy Samu kormányfőtaná­
utóbbi években már vezető egyéni­ csos műszaki vezérigazgatót, Dr. zorkóczisége volt
Zorkóczy Dénes cégvezetőt, Dr. Perczel
Az Acélgyári Tiszti Kaszinó a kö­ Géza központi titkárt, Benyo Géza szám­
osztályfőnököt,
Haselbök József igazgatót
zelmúltban tartott jubiláris közgyűlésén
választotta meg elnökének és még élén­ gi Marsalko Béla épitész-főmérnököt.
ken emlékszünk az akkori beszámoló be­ zdról: Liba Bertalan bányaigazgatót,
szédjére, melyben kegyelettel parentálta Koreny Gyula iparvasúti - főmérnököt és
el egy év előtt elhunyt elődjét és ünnepi Dr. Svehla Gyula kohólaboratóriumi fő­
beszédének eszmegazdagsága mindenkit nököt Nádasdról; Quirin József gyárigaz­
meglepett Ma az elnöki szék ismét el­ gatót Rozsnyóról: Bender Ernő h. bá­
árvult és vele együtt a sok intézmény, nyaigazgatót és Salgóról: Rameshofer Béla
egyesület és meghitt baráti kör, melyek­ bányagondnokot, vitéz Jónásch Ödön
nek az elhunyt oly nagyrabecsült és ve­ bányamérnököt és Botár Gyula számve­
zető kiválósága volt Kellemes modorát, zetőt A gyári tiszti és altiszti kart Balbarátságos mosolyát szellemes humorát hauser István főmérnök, h. igazgató ve­
felvidító kedélyét és csengő kacagását zetésével, továbbá a gyári és salgói mun­
nélkülözni fogják a társasági élet vala­ kásság impozáns nagy számát
mint közgazdasági, kulturális és szociális
Előkelőségeink közül ott volt: Róth
intézményeink is megsinylik e nagytu- Flóris bányaügy) főtanácsos, a Salgótar­
dásu és melegszívű fiatal lélek fájó jáni Kőszénbánya R. T, igazgatója és
Hányát
tisztikara, Dr. Holics Endre bányakapi­
Vezetőtagja volt a közéletnek, vá­ tány és tisztikara, Dr. Förster Kálmán a
rosatyái kötelezettségét örömmel teljesí­ város tisztikarával és képviselőtestületé­
tette és szavának súly* volt * vármegye vel, Hausenblass Kárply alezredes és tisz­
termeiben is. Hazafias
népgyülésein- tikara, Dr- Pitta Lipöt rendőrfőtanácsos
ken gyakran elnökölt, irredenta érzelmei ée tisztikara, Dr. pelenka Ottó járásbí­
túr* mélyéből fakadtak és * fajvédelem róság) elnök éf tisztikara. Sjrántay Jstvgn
easméje nála nem volt csupán üres frázis, állomásfőnök és tisetjka, Dr. Ifalyák Zol­
hanem valóságos életelv. Kulturszeretetét tán és tisztikara, a városi elemi iskolák
kliln nem kell megemlítenünk, a cser­ tanítókara, a polgári iskolák tantestülete
ietek és leventék vezetői, valamint a Prohászka La)ot&gt; igazgató vezetésével. Qr,
taaáestűlet tagjai ismerik nagy érdemeit Veres Zoltán főszolgabíró éjén á Ma­
A„SSE" virágzás* az ő nevéhez füző- igazgatási tisztikar, a Gimnázium tanári­
^*,a^yfri gyönyörű modem spórák kat*, Dr. Dontyay Béta vswatónéval, *

Salgótarján, 1929 febr. 23

helybeli pénzintézetek tisztikara, Szántai tott ülésé* Köntxey Ferenc alelnők buLászló kormánytanácsos, gyárigazgató,, csuztatta el kegyelete* szavakkal* hüséDemeter Bertalan és Szabó Dezső lel­- ges és agilis igazgatósági tagot, akinek
készek, Bortnyák István bányaigazgató,, rövid, de értéke* munkálkodását és emTarr Lajos vámfőnök. Horváth László• lékét jegyzőkönyvben örökíti meg * Tak.
plébános, Dr. Holcsek Béla, Dr. Polatsek; és Hit Szövetkezet Elhatározta az igazÁrmin, Dr. Tibor Sándor, Dr. Vargai gatóság, hogy a családnál és a temetésen
Kálmán ügyvédek, Dr. Biely Béla vám-- testületileg jelenik meg, a ravatalra pedig
őneézados és tisztikara stb. stb.
koszorút helyez.
Egyesületek részéről: Az Acélgyárii
Péntek délig a következő koszorúk
Tiszti Kaszinó, az Acélgyári Olvasó Egy­ érkeztek * ravatalhoz, (sajnos a későb­
let, a Salgótarjáni Kaszinó, a Salgói Ol­ ben érkezett számos koszorú feliratát, már
vasó Egylet, a Katholikus Kör, a Kato­ feljegyezni nem tudtuk).
likus Nőegylet, az Evangélikus Nőegylet,
Koszorúk: Részvéte jeléül: Az
Luther Szövetség, az Evangélium Leányai, ózdi kohók tiszti kara. Kegyelete* meg­
az Omke., a Salgótarjáni Sport Egyesület, emlékezésül: Az ózdi vasgyári tisztviselők,
a Mansz., Keresztény Szocialisták, az őszinte kegyelettel; A borsodnádasdi le­
Ébredő Magyarok Egyesülete, az Ipar­
mezgyár tiszti kara, Felejthetetlen igaz­
testület, Bányászati és Kohászati Egye­ gató urunknak: A vasöntők, Szeretettel:
sület, a Művezetők Egyesülete,.stb.
Försterék, Nagyrabecsült igazgatósági tag­
Három óra után néhány perccel jának: Salgótarjánvidéki ■ takarék és hi­
vonult Dr. Csengődy Lajos a helybeli telszövetkezet, Kegyelete jeléül: A rimaevangélikus egyház lelkésze a környék­ murány salgótarjáni r. t bányatisztikara,
beli evangélikus papság asszisztenciájával Kegyelete jeléül: A rimámurány salgó­
a ravatal elé, hol a salgótarjáni ág. ev. tarjáni r. L
igazgatósága és központi
egyház énekkarának gyászzsoltára elhang­ tisztikara, Utolsó jó szerencsét: Bányá­
zása befejeztével, a szentirás egyik tek- szati és kohászati egyesület salgótarjáni
szusát olvasta fel.‘Ebből kiindulva hatal­ osztálya, Felejthetetlen jó barátunknak:
mas szónoki hévvel, megrázóaji és ékes Marcsa és Berci, Eisele Gusztáv igazgató
szavakkal méltatta azt a határtalan nagy urnák: A salgótarjáni bányaigazgatóság
vesztességet, mely oly váratlanul érte a tisztviselői kara. Szeretett igazgató urunk­
a szerető jó édes anyát, a kiterjedt csa­ nak: Tengely és szerárugyár munkássága,
ládot, a neves Vasmű vállalatot, Salgó­ Mélységes bánattal: Nagy Béláék, Szere­
tarján városát, az-evangélikus egyházat, tett felügyelőbizottsági tagjának: A sal­
a magyar hazát és az egész társadalmun­ gótarjáni Reálgymnásium, Szeretett elnö­
kat Meggyőzően rámutatott, hogy egye­ künknek és jótevőnknek: 153. Mátra
dül csak az Istenbe vetett hit ad erőt e cserkész csapat, Kegyelete jeléül: A salnagy csapás türelmes elviselésére. Hozzá góbányai üzem, Kegyelete jeléül: A salfohászkodjunk és bizzunk. Mélyen átér- góbányai Olv. Egyl., M. Kir. 7. honvéd
zett és költői lendülettel szárnyaló imá­ kerékpáros zászlóalj: Tisztikara, Felejt­
val végezte be — a beteg ágyából a na­ hetetlen jó fiamnak: Vigasztalhatatlan
pokban kikerült és még mindig gyengél­ Anyád, Eisele család: Selmeczről, Felejt­
kedő lelkész — a rövid, de nagyhatású hetetlen jó bátyánknak: Lajcsiék, Utolsó
gyászbeszédét Az Acélgyári Olvasó Egy­ üdvözlettel: Chínely-ék, Nyugodj békével:
let, a Katolikus Kör és a Keresztény Lander Emil és neje, Szeretett igazga­
Szocialista dalárdák művészi éneke után, tónknak: Az acélgyári Olvasó Egylet,
megszólalt a gyár szirénájának bucsu- Szeretett elnökének: Salgótarjáni Acél­
hangja, hat tisztviselő a koporsót az ut­ gyári Tisztikaszinó, Szeretett unoka bá­
cán várakozó gyászkocsira emelte, hol tyánknak: Botár öyula és családja, Ba­
már ezrek várták a gyászszertartás vé­ ráti kegyelettel: Puschmann-ék,
Sze­
gét s kisérték el utolsó útjára Eisele retett igazgatójának: Acélgyári tisztikar,
Gusztávot
Szeretettel és kegyelettel: Karatturék,
Az Acélgyári zenekar nyitotta meg Nyugodj békében: Árpád, őszinte szere­
a gyászmenetet, utána következtek a kü­ tettel: vitéz Jónásch Ödön és neje. Sze­
lönböző egyesületek és küldöttségek cso­ retett jó szomszédunknak: Takács család,
portja és a papság, mely után két ros- Utolsó üdvözlettel: Horváth család. Sze­
kadásig megrakott koszorús kocsi haladt, retett diszelnökének: Művezetők XV. kér.
míg az elhunytat négylovas fekete hin- egyesülete. Szeretett barátunknak: Pán­
tyik család, Kegyelete jeléül: Gyári le­
tón vitték a temetőbe.
Az egész utón végig égtek a fekete venték, Felejthetetlen barátunknak: Balgyászfátyollal bevont villanylámpák és a hauserék, Igaz barátsággal: Ottó, Felejt­
dermesztő hideg ellenére is a járdákon hetetlen Gusztikánknak: Ernő bácsiék,
százak nézték végig a hosszú menetet, Utolsó üdvözlettel: Rozsnyói bányatiszti­
kik kalaplevéve búcsúztak Salgótarján kar, Felejthetetlen barátjuknak: Rames^
hofferék, Mélységes részvéttel: TópJ és
aagy halottjától,
A sírná) a vállalat, a tisztikar és Ilonka, Szeretett elnökünknek: Salgótar­
íz Acélgyári Tiszti Kaszinó nevében jáni Sport Egyesület, Szeretett igazgató
Pántyik Árpád főmérnök, az altisztikar urunknak: Műhely és üzemfenntartó sze­
ít a Sport Egyesület részéről; Grusz Fe­ mélyiét, Reformátui egyház, Szeretett
renc művezető, a többi egyesületek meg­ igazgató urunknak: Eke, lapát, és villa­
bízásából: Malomhegyi Gyula művezető, gyári munkások. M. kir. Vámőr szakasz
i gyári összmunkásság képviseletében; tisztikara, Igaz kegyelettel: A rudabányai
vasércbányák tisztikara. Kegyelete jeléül:
Katona László előmunxás és a város és
cözönsége nevében; Dr. Förster Kálmán Villamos központ személyzete, Szeretet­
tel
Gusztikánknak: Lajos bátyádék, Sokbolgármester mondtak megindító és meg- '
rahivatott buzgó tagjának kegyelettel:
lató beszédeket
Salgótarján r. t. város képviselőtestülete,
A három dalárda szép bucsudala I
Tisztelete jeléül: Prokitsch építész. Sze­
itán, még KircHner Rezső evangélikus
retettel Gusztikánknak: Oly Frédi és csa­
büspöki titkár imádkozott az elhunyt lel- :
ládjuk, Baráti szeretettel: Róth Flóris,
düdvéért, azután leeresztették a kopor- :
barátsággal: Liptayné és gyermekei,
ót a sírba. Az élet kapuja némán be­ Igaz
Utolsó üdvözlet jeléül Guszti bácsinak:
árult ...
(
Gézuka é* Rinczi, Isten veled: Viesinger
Beesteledett Egy tündöklő rövid (család, őszinte részvéttel: Salgótarjáni
lapnak ismét végei A nap rövid volt, jPalackgyár r.t és tisztikara, Utolsó tisz­
&gt;h de fénye, oly sugárzó, hogy ennyi jtelettel érdemdús elnökének: Hangya, ‘
ényre kevés egy alkonyati
Ráfael.
Szeretettel Gusztikánknak: Jean é* Ilky,
Barthó család, Tantestület, Köntzey Fe­
renc és neje koszoruváltás címén 40 P
az épülő reform, templomra.

A részvét.

A megboldogult Eisele Gusztáv acél­
gyári igazgató édes anyához, a család tag­
úhoz és az acélgyári ; igazgatósághoz, a
[yászeset - első napjúban is már La rész’éttáviratok és részvétlevelek egész özöne
rkezett, de természetesen legtöbben szenélypsen fejezték ki őszinte részvétüket
Az elhunyt családié" kivül gyászjeentést adott ki a ftirpapjurány-SpIgótazíni Vasmű R. T. salgótariánf acélgyára,
z Acélgyári Tlsztj Kaszinó az QKH, a
laógya és á Magyar Mérnökök és ppjészek hfgfpzetj
Szövetsége £s. jiülftn
yáazülésf fajtpft; vagy Ipg taHábd »legöbb BgyMÜlpf
jnféjet választmánya,

*
úügyvtabtartsáfs pagttrtfMw wta tjffr I

�5 oldal

A MUNKA

Salgótarján, 1929. febr. 23

criHitm ■uHitm’-iiwfm «nw iiuthu nnnrwBiwirarsf

Elajándékozunk
bevezetés és reklám céljából
assasssessssassssssessseassssssassssas

10.000 „Geka“ Rádió készüléket
príma kivitelben és minőségben

a

awállitásf

költségek megtérítése ;

készülék használatra készen szAllittatiJc. Semmi
melléket kiadás. Fényét referenciák. Érdeklődők küldjék be elmüket.

ellenében. A

-

!

Szétküldés! Intézet Dehnlck Berlín-BritzIVosztály
bbhtwi 1 ivwi

rnrarnrriwi ■ i wvuyrirru u twivnr

vn m i ii ra-erraim

KÖZGAZDASÁG
DE AGRI CULTURA.
Irta:

Zeke Elek

Ez a címe annak az értéket műnek
is, amit az ó*korban Karthágó elpusztíttatója a .Ceterum censeo" biret politi­
kai vezérszónoka Marcut Porcius C. Centoriul (C. Major) vagy röviden Cato a
földmivelétröl irt. A vén Catot e nyakas
prókátort nem csupán megingathatatlan
politikai meggyőződése, nagy államférfim
képessége, szigorú morális érzülete, jel­
lemtisztasága, becsületessége (a Rómában
dühöngő corrupciónak halálos ellensége
volt) avatta világtörténelmi személyiséggé,
hanem békés de annál becsületesebb literaturája, amit „De agri cultura** cimen
az utókorra testált. — Cato kiváló érde­
meit csak azok tudják igazán méltányolni,
akik a római birodalomban s Rómában
akkor uralkodó köz* illetve korszellemet
ismerik. Rabszolga gazdálkodás, a rab­
szolgák munkaerejének könyörtelen kizsa­
rolása a meghódított provinciákból men­
nél nagyobb ingó vagyonok összehará­
csolása, oerrupció, dőzsölés, durva erkölcs­
telen, tobzódó életmód, élvhajhászás
jellemzik e kort.
Cato az államférfi és a gazda sze­
meivel látja a római birodalom bomlasztó
jelenségeit és a római mezőgazdálkodást.
Lángelméje már akkor látta, hogy hazája
hatalma, jövője csak a tiszta erkölcsökkel
és a földmiveléssel tartható fenn. Ha Cato
szigorú intelmeit honfitársai megszívlel­
ték volna és agri culturájának felbecsül­
hetetlen értékét méltóképen megbecsül­
ték volna a római birodalom ma már ta­
lán, a földkerekséget foglalná magába, a
római tudományok és művészetek pedig
a fellegeket járnák.

Salgótarján hatalmas ipari és keres­
kedelmi életének látszólag jelentéktelen,
szürke probléma a mezőgazdálkodás, de
ha mélyebben elgondolkozunk iparunk,
kereskedelmünk általános pangásán, élet­
standardunknak létminimumig való lerom­
lásán, megdöbbentő arányokban .bonta­
kozik ki előttünk a mezőgazdaság élet­
bevágó fontossága.
Mert hazánk és minden állam anyagi
és szellemi jóléte, iparának, kereskedel­
mének virágzása, fejlődési lehetősége az
intenzív mezőgazdálkodáson, azaz annak
többtermelésén alapszik.
Az egyes foglalkozási ágak szerves
összefüggését nem nehéz kimutatni és
megérteni
Mennél magasabb nivón áll hazánk
mezőgazdasága vagyis mennél többet ter­
mei annál nagyobb polgárainak fizető­
képessége.

A
polgárok
fizetőképességének
emelkedésével természetszerűleg emelke­
dik azok életstandardja is, mivel a meg­
növekedett igények kielégitésére rendel­
kezésre állhatnak a megfelelő javak. Az
életstandard emelkedése pedig miben
nyilvánul meg? Az elsőrendű szükségle­
tek kielégítésén kívül az ipar és keres­
kedelem tárgyait képező javakban. Az
ipar és kereskedelem viszont az intenzív
mezőgazdálkodás folyományaként olcsó
nyersanyagot (csak ipari és keresk. nö­
vények értendők) és olcsó élelmi cikke­
ket kap, amik különösen a mostani idők­
ben igen fontosak, mivel a belföldi gyárt­
mányok forgalmi árai az inportáit nyers­
anyagok és félgyártmányok drágasága
miatt meglehetős magasak.
Ménnél olcsóbbak a tisztviselők, az
ipar és kereskedelmi munkások megélhe­
tési viszonyai, annál olcsóbb munkabérek
mellett termelhet a gyáros, a vállakozó,
Alacsonytermelésl bérek mellett —• szolid
belkereskedelemben — az iparcikkek

árai is olcsóbbak • ijy • fogyasztó kö­

zönség szélesebb rétegei is hozzá, jut­
hatnak.
Ipari és kereskedelmi szempontok­
ból országos jelentőségű esemény volna
földmives osztályunk teljes bevonása az
ipari cikkek fogyasztó közönsége közé.
Földmives osztályunk igényei napjainkban
még annyira jelentéktelenek, hogy ipari fo­
gyasztás tekintetében alig jöhetnek szá­
mításba.- a fő fogyasztók a városi lako­
sok. A mezőgazd. többtermelés megoldá­
sával gyári üzemeink, vállalataink jelen­
legi termelését cca 100% kai lehetne
még fokozni. Nagy numerus a 100% ter­
mésfokozás most.
Hazánk ipara és kereskedelme te­
hát kizárólag csak a mezőgazdasági több­
termeléssel tartható fenn, illetve fej­
leszthető.
Nagy nemzetgazdasági jelentőségén
kivül a munkanélküliség, a kivándorlás
és a szaporodás országos gondjai is el­
vethetek a többtermelés által.
Minthogy hazánk geográfiái és ta­
lajviszonyai Európában úgyszólván a leg­
kedvezőbbek, a mezőgazdasági többter­
melésnek hatalmas lehetőségei szunnyad­
nak bennük.Jntenziv gazdálkodás mellett
földjeink hozadékát 100o/o-al a terméket­
len területek bevonásával pedig cca 20
o/o-al, összesen 120o/o-al lehetne növelni'.

Többtermelésünk egyik
eminens
megoldandó problémája a Hortobágy
az Alföld és egyéb érdemesebb földte­
rületek productiv megmiveltetése. Ez a
fontos, országos ügy soká nem vajúdhat
sem tervekben, sem kezdő stádiumban.
A Hortobágy és az egyéb odatar­
tozó alföldi talajrészek élettani és talaj­
viszonyait ismerjük; csatornázás, trágya,
műtrágya, technikai eszközök az orvos­
ságai. Az elemek által exponáltabb he­
lyek pásztáz fásitásávai az Alföld (Hor­
tobágy is) talajfelszíne állandósítható.
Az Edafon tenyészetnek a Horto­
bágyon hatalmas területet lehetne átadni,
ami feltétlenül positiv eredménnyel járna.
A csatornázások által nemcsak a kert­
szerű művelésre térhetnők át, hanem
egyben a halastavakat is szaporithatnók
s mivelhogy hazánk folyói amúgy is ele­
gendő hallal látnak el bennünket a ha­
lastavak a szaporább halfajok tenyész­
tése által néhány évig az Edafon tenyé­
szetnek egyik speciális ágát képezhetnék.
A másik országos fontosságú kér­
désre a mezőgazd. termelés általános
fokozására most térünk.
Legelső feltétel: olcsó, hosszú lejá­
ratú hitel a magángazdaságok rendbe
hozatalára u- m. talajjavításra, gazd. esz­
közökre, munkaáilatok beszerzésére, ál­
latállomány szaporitásra, fajmagvak vá­
sárlására.
További tennivalók: műtrágya gyár
felállítása, amely országos fontossága
miatt szigorú állami ellenőrzés alatt készitné termékeit, nehogy használhatatlan
legyen és üzérkedés tárgyát képezze. A
különféle műtrágyák ax eleven talaj kí­
vánságainak megfelelően ' használtassanak
fel, mert ellenkező esetben a föld meddő
marad.
Kitűnő eredménnyel hasznosithatók
a műtrágyák nem csupán 'a gabonanemüéknél, hanem a kapásoknál, a kereske­
delmi növényeknél és a konyhakerteknél,
(szaporábbak, vagy nagyobb halmazáilapotuak.)
Az emberi emésztetlen anyagok ár­
talmatlan szerekkel fertőtlenitendők és
Edafon tenyészetre felhasználandók vol­
nának. Trágyának is alkalmas és ha már
gabonatermesztésnél nem, legalább ke­

reskedelmi növényeknél, fásításnál fényes
eredményeket lehetne vele elérni.
Az öntözési eljárásokkal a terme­
lésben szintén hatványozott eredménye­
ket tudnánk elérni. Ott ahol folyók, ta­
vak vannak, egyenesen a többtermelés
céljaira vannak a természettől rendelve,
mert az öntözés, a kertazerü művelés íüggetleniti a gazdálkodást az időjárás sze­
szélyeitől. Elszomorító felfogas gazda­
közönségünkben az, hogy csakis a ter­
mészetes öntözés az első értékes és ha
a mesterséges öntözésről beszélnek ne­
kik annak óriási előnyeit nemhogy meg
nem értik, hanem egyenesen nevetséges­
nek tartják.
Hogy gazdasági mérlegünket javíthassuk fontos tennivalók vannkk még a
lásitás, legelöjavitás, mag és állatfajnemesités, állategészégügyi óvintézkedések
terein. PL Salgótarján környékén is na­
gyobb kiterjedésű hegyek, halmok van­
nak, melyek tátlanok, legelőnekjredig ko­
párak, soványak.
Bányaépitkezési és butqr faanyagok­
ból sokat importálunk. A leginkább szük­
séges fa fajokkal érdemes volna kopár
területeinket benépesíteni, valamint magvasitani, hogy idővel kitűnő takarmányt
is szolgáltassanak.
(Folyt, köv.)

Influenza (Ásvány.

A kemény

hidegben — a tiszti főorvos szerint —•'
fokozódott a járvány. Szövődményes eset
eddig nem fordult elő. Némely esetben
négy, öt napig is eltart a megbetegedés,
sokszor 40 tok körüli lázzal. Haláleset
influenzás betegnél eddig nem fordult elő.

190/1929. végrh. szám.

Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó az
1881. évi LX t.-c. 102. § a értelmében
ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti
közp. kir. törvényszéknek
1928. évi
138363/számu végzése következtében dr.
Grósz Lipót ügyvéd által képviselt Bibermüvek Kátrány ipari r.-L javára 612
P s jár. erejéig 1929. évi január hó 14
n. foganatositott kielégítési végrehajtás
utján lefoglalt és 1600 pengőre becsült
következő ingóságok u. m.: faragott és
fűrészelt fa nyilvános árverésen eladatnak.
Mely árverésnek a salgótarjáni kir.
járásbíróság 1928-ik évi Pk. 8114/2
számú végzése folytán 612 P tőkeköve­
telés, ennek 1928. évi április 3 napjától
járó 5% kamatai és eddig összesen 122
P 50 fillérben biróilag már megállapított
költségek erejéig, Salgótarjánban leendő
megtartására 1929. évi március hó 5-ik
napjának délelőtti 10 órája határidőül
kitúzetik és ahhoz a venni szándékozók
ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg,
hogy az érintett ingóságok az 1881. évi
LX. t.-c. 108. és 108. §ai értelmében
készpénzfizetés mellett a jegtőbbet Ígé­
rőnek, szükség esetén becsáron alul is
el fognak adatnL
Amennyiben az elárverezendő ingó­
ságokat mások is le- és felülfoglaltatták
és azokra kielégítési jogot nyertek volna
ezen árverés az 1881. évi LX. t.-c. 120
§. értelmében ezek javára is elrendeltetik.
Salgótarján, 1929. február 4-én.
Török
kir. jbirósági végrehajtó.

A Salgótarjáni Ipartestület f.
hó 10-én megtartott műsoros estéiyéu
felülfizetni szivesek voltak: Vehovazky
István 25'50 P, Dr. Varga Kálmán 20
P, Kilczer Béla 18'50 P, Kraicsovics
Gyula, Szitár Dániel 15—15 P, Pál De­
zső, Nagy József, Kohn Oszkár, Eisele
Gusztáv, Obrincsák Ernő, 10—10 P,
Patay Lajos, Dr. Tobola Nándor, Patay
István, Hettiet Péter 6'50—6'50 P, Tóth
János, Omilyák Flóris, Kuster Lajos, Dr.
Figus Béla, Szántay István, Földi János,
Takács Ferenc, Szabó Dezső, Molnár
József, Czirbesx István, Dr. Pollatsek,
Dr, Holcsek, Duda Lajos, Rőmer Jenő,
Zsebe Antal, Székely Jakab, Ponyi An­
tal, Trethauser Károly, Schuyer József,
5—5 P, Nagy Antal, Hlebda János, 4—4
P, Róth Péter, Hoffmann Nándor, Szauer
Andor, Szmolka N., lij. Timaiócxky
Sándor, Klubec Pál, Spielberger László,
3 50—3 50 P,
Schreiner N., Bicskei
Miksa," Szentpétery István, Tisch Gyula.
Kemmer Lajos, Telek József, Potk Fe­
renc 3—3 P, MN., Sotér Ignác, Őrlik
Gyula, Kádár Péter, id. Timaroczky
Sándor, Mayer Vilmos 2'50— 2 50 P,
Páia N., Papp Sándor, Simon Aladár,
Kovács Károly, Vaskó József, Cserbe
István, Szalay Imre, Singer Gyula, Nenhold Antal, Bartoa Tamás, Kovács M,

�A MUNKA

6 oldal

Salgótarján, 1929 febr. 23

FRIEDMANN
REZSŐ
RuházatiTelelőm
áruháza
Salgótarján,
(Főtéri Állomással szemben)
68.
rendkívül olcaó tavasd ruha újdonságaimra.
X J~CArj"»i'l' J* - ‘j“ ■ ■ ■• *** laaaeaia aaaaaa aaesn aaa ... i^e. ■ ■
Női felöltő osztály;
sással és legújabb szabásban zakkő sport és
Gyapjú női tavaazi felöltő végig bélelve 36 — P
estélyi öltönyök átmeneti donblé kabátok
Gyapjú cowercoats női felöltő — — 43'— .
és felöltők készíttetnek szerződéses

Tisztelettel felhívom a t. vásárló közönség figyelmét

Férfi készáru outAlp
Reklám férfi öltöny — — — —
Fekete és kék gyapjú férfi öltöny —
Fekete és kék kamgárn férfiöltöny —
Fekete és kék 1. a kamgárn férfi
öltöny serge béléssel
— — —
Színes L a. kamgárn férfi öltöny
—
Divat sport öltöny golf nadrággal —
Gyapjú sport öltöny I. a. serge béléssel

23’— P
29 50 .*
44’— .

62*— .
48*—tói
28 — P
62*— .
Gyapjú cowercoats férfi felöltő
— 51*— .
Ezenfelül mindennemű fiú és gyermek ruhák

rendkívül leszállított árban.

Schonnenschein Antal, Fodor N , Zeiler
Arthur, 2—2 P, Spielberger József, Makray István, Schonnenchein Árpád, Holles
Mihály, Drengács Viktor, Sztanek Rezső
Jakubove József, Tóth István, Kosa Joachim, Rusznák J., Feuerzeig, Telmányi 1.,
Bulyovszky Lajos, Vágó Péter, Kovács
Gyula, Fekete Lajos, Nagy János, Steiner Géza, Malinovics lliésné. Friedler
Samu, Ratzka Gyula, Maczkó János, Ti­
hanyi Sándor, Szilárd Béla, Nagy István,
Végh Kálmán, Hegyi József, Ender Ist­
ván, Kivovics Jenő. Prohászka Lajos,
Deák, Lapsánszky János, Kromek Lajos,
Dr. Fridmann Sopiska Mihály, Nagy
Deme, Krecs Sándor, Percze Béla, Várady András, Salgótarjáni Áruforgalmi,
Donászy Viktor, Friedman Rezső, Guttmann Mátyás, Videler Lajos, Kiss Gyula,
Kiss Sándor. Lővy Béla, Már Alajos,
Frindrsó István, Cserháti L, 1*50—1*50
Pn Varga'Sándor, Tóth József, Rosenberg S., Bozó György, Bartha Rezső,
N. N., N. N,*1-1P, Tóth László,
Hóbl Antal, Gál N., Beymann N , N. N.,
Kriffer József, N. N., N. Nn Dr. Molnár
Gyuláné, Sztrókai Dániel, Fekete Gyula,
N. N., N. N„ N. N , Breiner N., Párditka Lajos, Krausz Jenő, Gescheit Jenő,
Bogenglück A , Vinternitz Vilmos, Sonnenschein Dávid, Rőmer Zoltán 50—50
fillér, Rőmer Árpád, 12 m. fehér selyem
karszallag. A Salgótarjáni Ipartestület
elnöksége és elöljárósága igaz magyar
szívből fakadt köszönetét fejezi ki mind­
azoknak, akik az estélyen részt vettek,
továbbá mindazoknak, akik felüifizetéseikkei az estély anyagi sikerét előmozdí­
tani szívesek voltak.

Meghívó, a

„Hadrőa* Nemzeti
Szövetség Salgótarjáni Csoportja folyó
évi március hó 3-án, d. u. 3 órakor a
Salgótarjáni Városháza tanácstermében
rendes évi közgyűlést tart, melyre min­
den hadirokkant bajtársat, hadiözvegyet
stb. tisztelettel meghiv az Elnökség. Tárgy:
1. Elnöki megnyitó. 2. 1928. évi jelenti.

Legfinomabb tiszta gyapjú női angol
felöltő különlegességek
— — 60*— P-töl

Fekete ée sötétkék L a. női felöltők óriási
választékban. — . Dos női szövet raktár,
melyekből mérték szériát! rendelésre a
legelegánsabb kivitelben készíttetnek női
felöltők.

Uridivat osztály;
a legfinomabb bel- éa külíöldi szövetkülösuegességeinkből elsőrendű kidolgo
ahol

szabónkkal.
Fekete és sötétkék kamgarn férfi­
öltöny, mérték szerint — — — 124 P-től
Gyapjú sport öltöny mérték szerint
110 .
Gyapjú cowercoats felöltő minden szín­
ben, seidénia béléssel
— — — 125 P-től

Cipő, fehérnemű, Gyukits kalap, nyakkendő és
mindennemű uridivat cikk elsőrangú minőségben
kapható.

Eladó egy majdnrm uj ébenfa fu­
vola ezüst billentyűvel. Cím a kiadóhiva­
talban.
159/1929 végrh. szám.

Árverési hirdetmény.
Alulírott bírósági végrehajtó 1881,
évi LX. Ic. 102 § értelmében ezennel
közhírré teszi, hogy a salgótarjáni kit.
járásbíróságnak 1929 évi 95 és 229/2
számú végzése következtében dr. Laufer
Samu ügyvéd által képviselt Krausz Jenő
javára 354 P 87 f és 469 P 77 f. s jár
erejéig 1929 évi január hó 17-én foga­
natosított kielégitési végrehajtás utján leés felülfoglalt és 3117 pengőre becsült
következő ingóságok u. m: á.-uk, ló,
kocsi sertés, lószerszám stb. a Grósz
Sándor 1200 P és jár. iránti követelése
erejéig nyilvános átverésen eladatnak.
Mely árverésnek a starjáni kir. járásbisóság 1929-ik évi Pk. 453 számú
végzése folytán 454 P 87 fill. tőke ennek
1929 január hó 2-től járó 8% kamatai
és 469 P 77 f, ennek 1929 évi január
hó 10 napjától járó 8% kamatai és ed­
dig összesen 223 P 89 fillérben biróilag
már megállapított költségek erejéig Nemtiben, a vhtást szenvedett üzletében 1929
évi febr. 27-ik napjának d. e. fél 10 órája
határidőül kitüzetik és ahhoz a venni
szándékozók ezennel oly megjegyzéssel
hivatnak meg, hogy az érintett ingósá­
gok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108.
§-ai értelmében készpénzfizetés mellett
a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén
becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő in­
góságokat mások is le- és felülfoglaltat­
ták és azokra kielégitési jogot nyertek
volna, ezen árverés az 1881. évi LX.
te. 120 §. értelmében ezek javára is el­
rendeltetik.
Salgótarján 1929. évi febr. 2-án

Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek

egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni őrök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen.

Hirdessünk:

A MUNKA
Politikai hetilapban

Lakások május 1-re kiadók
lesznek. Esetleg előbb is, több 1 szo­
bás több 2 rzobás és több 3 szobás
lakás lesz kiadó A iakásigénylők jelent­
kezzenek Omilyák Károly vendéglőjében
február 14-ig,

Két drb. 16-os lankaster vadász­
fegyver teljesen jó állapotban. Hét kötet
könyv *A nagy háború, címmel olcsón
eladók. Továbbá egy 13x19 es fényké­
pezőgép ugyanott teljes felszereléssel.
Cim M. kir Rendőrkapitányság vezetőjénél.

Fűszer üzletbe tanulót azonnal
fölveszek.—Schlésinger Sámuel. Karancsaljai ut.

.
Török
kir. jbirósági végrehajtó.
3. 1928. évi zárszámadás. 4. 1929. évre
költségelőirányzat. 5. Uj szövetségi alap­
Salgótarján ,r. t. város Testnevelési
szabály felolvasása és uj cim felvétele.
6. Hiányzó tisztviselők és Választmány Bizottsága.
14177/1928. szám.
kiegészitése. 7. Központi közgyűlésre ki­
küldöttek megválasztása. 8. Indítványok.
Elnökség

Pályázati hirdetmény.

Megbízható fát idejében ül­
tetni, ez a sikeres gyümölcstermesztés
titka. Unghváry József faiskolája Cegléd.
Oktató nagy árjegyzék ingyen.

Lakást keresek három szobásat
mellékhelyisédekkel ápr. 1-re Újtelepen
esetleg, Uri-uccában vagy Fő-uccán. Cim.*
a kiadóhivatalban.
Ne akadályozza a zord idő, hogy
már most biztositsa gyümölcsfacsemete
él magszükségletét az Unghváry László
ceglédi faiskola r. t.-nál. Budapesti iroda:
IV. Váci utca 27-33. Kérjen árjegyzéket.

Meghívó.
A Salgótarján! Keresztény Ipa­

rosok Fogyasztási és Értékesítő
Szövetkezete határozatképtelenség mi­
att f. hó 24-én, vasárnap d. e. 11 órakor
az Ipartestület Székházéban tartja

Évi rendes közgyűlését
melyre a szövetkezet tagjait tisztelettel
meghívja
aua Igazgatóság
A tárgysorozat, mérleg és eredmény
számlák, valamint az igazgatóság jelentése
a közgyűlés előtti 8 napon át az üzlet he­
lyiségben a t. tagjaink által megtekint­
hető.

Salgótarján város Levente Egyesü­
leténél betöltendő: két levente oktató és
öt levente oktatóhelyettes állásra ezen­
nel pályázatot hirdetünk.
Levente oktató lehet közép iskolát
végzett, erkölcsileg megbizható, minden
olyan egyén, aki katonai kiképzésben ré­
szesült. Tart, tisztek, tisztjelöltek előny­
ben részesülnek.
J.evente oktatóhelyettes lehet fedhetlen előéletű, erkölcsileg megbizható
minden olyan egyén, aki katonai kikép­
zésben részesült. Volt katonai altisztek
előnyben részesülnek.
Az állásokat í. évi április hó else­
jével keli elfoglalni. Az állás javadalma.'
az oktatók negyedévi 48, az oktatóhe­
lyettesek negyedévi 24 pengő.
Felhívjuk a pályázni óhajtókat, hogy
iskolai képzettségüket, katonai szolgála­
tukat, előéletüket úgyszintén a forrada­
lom és kommün alatt tanúsított viselke­
désűket igazoló okmányokkal felszerelt
kérvényüket 1929 évi méretű hő
7-én dőli 12 érőig városunk polgár­
mesteri hivatalához adják be.
Salgótarján, 1929. január 30.

Koós Mihály
polgármester h.

- Nyomatott: i „A MUNKA” könyvnyomdában Salgótarján,— Nyomdatulajonos:| Végh Kálmán. —

�</text>
                </elementText>
              </elementTextContainer>
            </element>
          </elementContainer>
        </elementSet>
      </elementSetContainer>
    </file>
  </fileContainer>
  <collection collectionId="1">
    <elementSetContainer>
      <elementSet elementSetId="1">
        <name>Dublin Core</name>
        <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
        <elementContainer>
          <element elementId="50">
            <name>Title</name>
            <description>A name given to the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="1">
                <text>A Munka</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="44">
            <name>Language</name>
            <description>A language of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="2">
                <text>hun</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
          <element elementId="51">
            <name>Type</name>
            <description>The nature or genre of the resource</description>
            <elementTextContainer>
              <elementText elementTextId="3">
                <text>Társadalmi és politikai hetilap</text>
              </elementText>
            </elementTextContainer>
          </element>
        </elementContainer>
      </elementSet>
    </elementSetContainer>
  </collection>
  <itemType itemTypeId="1">
    <name>Szöveg</name>
    <description>Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.</description>
    <elementContainer>
      <element elementId="7">
        <name>Original Format</name>
        <description>The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data</description>
        <elementTextContainer>
          <elementText elementTextId="52936">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00113.jpg</text>
          </elementText>
          <elementText elementTextId="52937">
            <text>https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1929_02_23.pdf</text>
          </elementText>
        </elementTextContainer>
      </element>
    </elementContainer>
  </itemType>
  <elementSetContainer>
    <elementSet elementSetId="1">
      <name>Dublin Core</name>
      <description>The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.</description>
      <elementContainer>
        <element elementId="37">
          <name>Contributor</name>
          <description>An entity responsible for making contributions to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52915">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="38">
          <name>Coverage</name>
          <description>The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52916">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="39">
          <name>Creator</name>
          <description>An entity primarily responsible for making the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52917">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="40">
          <name>Date</name>
          <description>A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52918">
              <text>1929-02-23</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="41">
          <name>Description</name>
          <description>An account of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52919">
              <text>hetilap</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="52920">
              <text>Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében.</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="42">
          <name>Format</name>
          <description>The file format, physical medium, or dimensions of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52921">
              <text>image/tiff</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="52922">
              <text>mikrofilm (35 mm)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="43">
          <name>Identifier</name>
          <description>An unambiguous reference to the resource within a given context</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52923">
              <text>&lt;a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;amp;showtype=longlong&amp;amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;bibBBM00390741&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="52924">
              <text>Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="44">
          <name>Language</name>
          <description>A language of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52925">
              <text>hun</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="45">
          <name>Publisher</name>
          <description>An entity responsible for making the resource available</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52926">
              <text>A Munka Lapkiadóvállalat</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="52927">
              <text>Salgótarján</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="46">
          <name>Relation</name>
          <description>A related resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52928">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="47">
          <name>Rights</name>
          <description>Information about rights held in and over the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52929">
              <text>&lt;a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener"&gt;Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!&lt;/a&gt;</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="48">
          <name>Source</name>
          <description>A related resource from which the described resource is derived</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52930">
              <text>_</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="49">
          <name>Subject</name>
          <description>The topic of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52931">
              <text>Társadalom</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="52932">
              <text>Politika</text>
            </elementText>
            <elementText elementTextId="52933">
              <text>Sport</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="50">
          <name>Title</name>
          <description>A name given to the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52934">
              <text>A Munka 7. évfolyam 8. szám (1929. február 23.)</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
        <element elementId="51">
          <name>Type</name>
          <description>The nature or genre of the resource</description>
          <elementTextContainer>
            <elementText elementTextId="52935">
              <text>periodika</text>
            </elementText>
          </elementTextContainer>
        </element>
      </elementContainer>
    </elementSet>
  </elementSetContainer>
  <tagContainer>
    <tag tagId="19">
      <name>A Munka Lapkiadóvállalat</name>
    </tag>
    <tag tagId="15">
      <name>periodika</name>
    </tag>
    <tag tagId="3">
      <name>Politika</name>
    </tag>
    <tag tagId="6">
      <name>Salgótarján</name>
    </tag>
    <tag tagId="4">
      <name>Sport</name>
    </tag>
    <tag tagId="2">
      <name>Társadalom</name>
    </tag>
  </tagContainer>
</item>
