https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0edb200707d2c2a5028ef32fabc6eeab.jpg 9e8e5b7fcebbea9b36eeb6e6a6d99240 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/aa9656cad99fa5f36005930c2006de48.pdf 3062f8240835474aa8bc56d17fc04920 PDF Text Text Felelős szerkesztő kiadó: A MUNKA Megjelenik : Szombaton Negyedévre 2 Pengő Postacsekk: 28.744 sz Apróhirdetések: szavankint 8 fil ér, a legkisebb hirdetés 80 fil ér. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Szántay István Laptulajdonos: „A Munka“ lapvállalat Szerkesztő bizottság: Csengődy Lajos dr., Horváth László, Kőntzey Ferenc. Lapsánszky János. VI. évfolyam. 52 szám. Pax vobis! A nagy természet téli álmát alussza. A Nap bágyadt sugarai ferdén i rövid ideig sütnek a földre, mintegy fáradtan siklanakel felette, hogy az éjjeli sötétség vehesse át uralmát A nedves, ködös* nyirkos levegő dideregve járja át valónkat, s iparkodunk a kandalló melege mellé, hogy Jennek barátságot terjesztő fé­ nye feledtesse el velünk a tél ke­ serves* küzdő nincstelenségét. sivár vigasztalanságát. A tél nehéz, nyomasztó tudata üli meg lelkünket A legsötétebb éjjelek évszaka rányomja jellemző bélyegét, emberre* állatra s a nagy természetre egyaránt. Mintha annak a négy évezrednek súlyos terhe ne­ hezednék rajtunk, amely egykor a Messiást várók lelkét nyomta, ami­ dőn görnyedten, de a Megváltóban való bizakodásban remélte az em­ beriség lelki és szellemi újjászületé­ sét A természet is, mintha nagy titkoktól lenne terhes, remegő re­ ménykedéssel várja a vak éjszakák mielőbbi megszűnését, hogy újra az éltető nap édes, rügyfakasztó, bimbónyilasztó időszaka vehesse át bol­ dog uralkodását De a vak, sötét éjszakában Kelet felől egy fényes sugár hasítja át a téli reménytelenség zordon, ri­ deg éjszakáját Vakító fénysugár, amely Betlehem felől jön s négy ezer éves lelki sötétséget világit meg. S a bűnös emberi szivekbe belopja magát a próféták jövendö­ léseinek édes vigasztaló tudata, amely egy boldogabb lelki jöven­ dőről* Isten országáról zeng ihlett jóslatot. S mint a mohó föld, ahogy elissza a termékeny, májusi esőt, hogy azután a fold mélyében csírá­ zásnak indítsa az elvetett magot, ugy itta magába az eljövendő idők eljöttét váró emberiség is a pró­ fétai szavakat* hogy lelkűk megtel- A MUNKA TÁRCÁJA Első szilveszteri bolond estén. Irta: Dr. Tóth Mátyás. Hogy báliasan felöltözve végignéz­ tem magam a tükörben, csodálatos, ma csak két dolgot szerettem volna kicse­ rélni rajtami a fejemet és a pénztárcá­ mat. A kölcsönkért frakk, cipő, ing, nyak* kendő ugyanis olyan nagyszerűen állt, hogy még a legelvetemültebb rágalma­ zóm sem foghatta volna rám* hogy nem az enyém. Ez pedig a legnagyobb dicsé­ ret, amit egy kölcsönkért ruháról el le­ het mondani. Csak a fejem. Mit csinál­ jak a fejemmel? Más fejét — sajnos — nem lehet kölcsönkérni semmiféle ünne­ pélyes alkalomra. Így bele kellett nyu­ godnom* hogy a saját fejemmel megyek a bálba. Nem borzasztó ez? De a fejem még csak hagyján. Ha­ nem az orrom. Ezzel az orral csak oda lehet menni, ahol mindenbe beleülheti az ember orrát De a bálba? Orraesnek benne az emberek. Hopp megvan! Elmehetek az or­ rommal Is, Hisz álarcos bál lesz* vagy mi az ördög. Egy Cirano álarcba még bele tudom gyömöszölni tnég az én or­ rom h. S Így legalább azt hiszik* hogy müorrom egy klaszíkus píazeorrot takar. Így hát megoldottam az orrkérdést Is. Ára 24 fillér Salgótarján, 1928. december hó 24 hulló könnyeket, a a nyomor bor­ zalmas orgiája szedi bús* szenvedő áldozait. Ne, ne csak a lélek szár­ nyéin járjuk be a bús emberron­ csok, az élet hajótöröttéinek haj­ lékait, hanem a szeretet melegével, a könyörület irgalmával töröljük le keserű könnyeiket, hogy legalább ezen az estén, a szeretet szent es­ téjén enyhüljön szivük keserve, lel­ kűk fájdalma. { S ha a szent estén megcsen­ dül ajkunkon a karácsonyi ének magasztos dallama* szálljunk fel lé­ lekben a magasabb régiók felé, ahová csak a tiszta szív imája, éneke tud f e I h a t o 1 n i, A sze­ retet dallamán énekeljünk Hozsan­ nát az élet örök Alkotójának, hogy e bűnös földre küldte az emberi szív legdrágább kincsét, az örök élet zálogát és reménységét* a szeretetet Kuster Lajos jéka z idők teljességének édes* mámoritó, boldog öntudatával. S az idők teljessége bekövet­ kezett.. A téli éjszakában megszü­ letett az örökkévaló legszebb aján­ déka, az örök Szeretet, hogy be­ költözködjék a gyarló emberek szi­ vébe, hogy betopja magát a bűnö­ sök leikébe, hogy onnét soha többé ki ne szálljon* ki ne repüljön- Meg­ született az Ég legnagyobb adomá­ nya az örök szeretet, hogy utolsó reménysége, támasza legyen az öz­ vegyeknek, árváknak, a lelki eleset­ teknek, akiknek már nincs sokat remélniük s akiknek sorsát már csak az égi szeretet meleg sugara változtathatja meg, teheti elvisel­ hetővé. És a betlehemi jászoly uj ha tárállomása lett az emberiségnek. A béke és a szeretet határköve, uj mesgyéje a sokat szenvedett ember­ nek, amely a kisded Jézus születé­ sével rázta le magáról a bűn nyo­ masztó, lelket bilincsekbe verő zsar­ nokságát. A bűn démoni hatalma megdőlt, a sátán undok szobra őszszetőrt s a rombadőlt pogány világ felett felragyogott a megváltás jele a kereszt, A ligetek, erdők szatarjai* faumjai eltűntek, hogy helyüket a kereszténység hatalmas, nemes érzete a szeretet foglalja el. S ez az érzés* a szeretet min­ dent megmozgató, éltető melegg immár két évezrede éppen olyan lángoló fénnyel ég, oly lángoló fénnyel lobog, mint születése pilla­ natában. Nemzetek pusztultak el, népek törlődtek le a történelem hatalmas országújáról s a két ha­ talmas pásztor az Idő és a Halál az élet nyájának már milliárdjait hajtotta maga előtt, de a szeretet még sem halt ki az emberiség szi­ véből. Sőt mintha ma sokkal fé­ nyesebben ragyogna, intenzivebben égve az emberek lelkében. Az em­ beri kőnyörületesség csodákat mü­ vei, amidőn a jótékonyság letörli az özvegyek és árvák keserű köny- nyeit s vigasztalást, reménységet csepegtet a keserőség-dulta, lelki fájdalmaktól, testi szenvedésektől meglépett emberi szivekbe. S e nap az örök szeretet szü­ letésnapján a mi lelkünk is teljen meg a betlehemi jászoly sugárzó szeretetével. A földre szállt égi tűz hevítse sziveinket, hogy lelki bé­ kességben, könyörületes érzéssel várhassuk mi is a szent titkok éj­ jelének csodás eljövetelét. S ami­ dőn a szent estén a gyertyák fé­ nye lobbanó tűzzel világítják meg a szeretet fáját, gondoljunk azokra is, akik az élet küzdelmeiben, tű-' lekedéseiben csak a szenvedés, csak a lemondás bús* epesztő sívártalanságát ismerik. S szálljunk el a gondolat szárnyain a kuny­ hók, a külvárosok tömeglakásainak sivár ridegtelenségébe is, ahol a nincstelenség, fagyasztja meg a Mindent, amit az ember bizonyos mértékig megismer és megszokik, azt meg is szereti, ha az nem olyan dolog, amit egyáltalában nem lehet megszeretni Az idő homokórájának pergésében ugy eltelt három esztendő, hogy alig lehet észrevenni egy emberöltőben s ha an­ nak nyomait mégis észrevesszük, az tör­ ténik vagy azért, mert az évek múlása nem megy el nyomtalanul, vagy azért, mert valami uj jön elibénk, ami mellett, nem tudunk elhaladni anélkül, hogy bár egy pillanatra is ne gondolkoznánk. Minden karácsonynak ünnepe annak a szeretetnek az ünnepe kellene legyen amely azokat is összekapcsolná, akik ta­ lán azt sem tudják, hogy egymásra miért haragudnak és miért acsarkodnak. Mi annyiszor halljuk azt nagy be­ szédek keretében, hogy szeressük egy­ mást és szűnjön meg a széthúzás, tart­ sunk össze, mert az összetartásban van az erő, stb. hangzatos szavakat, azonban ez mintha arra szolgálna, hogy még azok az emberek is széthúzzanak, akik eddig összetartottak. Talán nem is tudja, hogy mi a széthúzás, de teszi és rabja annak, mert uj s mert felhívták a figyelmet arra, hogy lehet ezt is egy szabad honpolgár­ nak tenni. Ma nagyon nehéz ebben a felfor­ dult gondolkozásu világban meggyőzni egy embert álláspontjának helyességéről, avagy helytelenségéről, aki evvel foglalko­ zik nagyrészt energiát hiába fogyaszt, s a csököny annál nagyobb lesz. ? . kellene keríteni. Nehéz dolog. Ki is jö­ het számításba ilyenkor éjjel? Csak az én jó nénikém. Ott nincs sok reményem de mégis ö az utolsó. Megmondom neki hogy 10 percre kell csak. Csak adja a kezembe megnézni. Hisz olyan régen nem láttam már pénzt a markomban. Ha ez sem használ, magesküszöm, hogy ez az utolsó eset. Többet nem kérek kölcsön. Sőt ezután én adok majd. Meg kell próbálni... S ahogy voltam, ugy jelmezesen betoppantam a nénihez. Nem várt sze­ rencse ért Az én nénim az ijedtségtől kiáltani sem birt Álarcos rablónak né­ zett De azért nem ijedt meg annyira, hogy a pénztárcáját na tudta volna átnyújtani. Elérkezett tehát a nagy pillanat. Kivettem belőle egy ötvenest. Több nem volt benne, máshol tartotta a betyár. És átadtam a tárcát Ezzel a nemes gesztussal lelepleztem magam. Az­ zal kezdte a néni, hogy én milyen enni­ való vagyok Egyen meg hát a fene. Hogy Ö már holnap kiteszi a szűrömet Ezt aztán igazán nem hittem el neki. Mart mikor volt nekem szűröm? Kérlelni kezdtem. — Tessék csak elképzelni, hogy egy Igazi álarcos rabló tör ide be. Mi lett volna? Elvisz mindent* csak a nénit hagyja itt — A néni nyöazörgött. Mi lett volna? — kérdeztem újra. Tessék csak elképzelni —. tettem hozzá diadalmasat* éa »ér fotattaaa b a katolikus Éjfél elmúlt, hogy odaértem. És van-e olyan túlbuzgó jegyszedő, aki ilyenkor már jegyet mer kérni? Ugye nincs? Tévedni méltóztatik, mert itt volt Az ő baja. Egy kérést megspórolhatott volna. S méghozzá megbotránkozó te­ kintetem alatt hatvan évet öregedett Ugy meggörnyedt. Kellett ez neki ? Hogy .beléptem a táncterembe, zene, kábulat mámor részegség épp a tető­ pontra hágott Egyszerre azt vettem észre, hogy én is clkábultam, mámoros lettem, megrészegültem. Mint aki evett, ivott és fizetett. Hogy miért? Hát csak azért mert megláttam, hogy egy bájos barna lány is lát engem. Gyönyörű volt. Magas, mint egy vendégfogadó. Fensé­ ges, mint egy műkedvelő színésznő her­ cegasszony szerepében. De volt egy szépséghibája: egy álarcos férfi már állt mellette. — Megdühödtem. Odamentem az ismeretlen úrhoz. — Uram, jól érzi ön magát egy olyan hölgy társaságában, aki mindig en­ gem néz? Hogy érti ezt? Nézzen a kisasszonyra, nem engem néz-e most is? Szemtelen —• ordított a férfi. Ha nem volna igaza — mondtam szelíden most mindjárt botrányt csi­ nálnék. De így 10 perc múlva elvárom a jobb sarokban. Én nagyon vérengző kedvemben voltam a hogy lehűljek • balsarokban te­ lepedtem le- De az idegen ur itt is rám talált. ”---------------- Még csak néhiag . ppoföa bankót Wrbal Szeretet ünnepe a levente gondolatban. A levente eszme az a gondoskapOcs amely hivatva volna azt az ifságot öntu­ datra, . nemzeti öntudatra ébreszteni és nevelni, amelyiket eddig felelőtlen egyé­ nek gyapjas állat módjára vezettek, azonban mentesen minden nemzeti ide­ áloktól, csupán anyagi és egyéb haszon­ talan célok felé. Aki ma a mozgalomban olyan fan­ tasztikus dolgokat vél látni, ami sok esetben kerül szőnyegre ellenségeink előtt, azok sajnos bekötött szemmel jár­ nak. És ne feledjük el azt, hogy az el­ lenség mindig arról szeret (azaz nem sze­ ret) beszélni, amitől komolyan fél. Igaz, hogy a levente; mozgalommal kapcsolatos törvényszerű követelések többé kevésbbé érintik a szülők, de fő­ képen a dolgoitatók érdemeit Csakhogy az a szülő, aki kelletlen látja fiát a le­ vente mozgalomnál való oktatásnál jelen lenni s az a mu ikaadé, aki egész héten sőt még az egyetlen vasárnapon is, ami — Itt vagyok. Végezzünk gyorsan. Kard vagy pisztoly? — Meggondolás! időt kérek. — Ah, ön méltatlan jelmezéhez — ordított és megfogta az orrom. Erre már én is dühbe jöttem. Hogyisne! Hiszen még a kutya is mér ges ha az orrát bántják. •— Ezért meghal — sírtam el ma­ gam. És levettem behorpasxtott orrom. Az én emberem meg csak kitárj* karjait. — Hát te vagy az, drága Pityukátn? De ki is gondolta volna, lakkba, frakkba? Miért nem is szóltál mindjárt? Ekkor már én is megismertem. — Szervusz, szervusz — ráztam meg a kezét boldogan. De nekünk még elintézni valónk van — tettem hozzá hidegebben. — Igen a lány, mondta szomorúan. Neked hagyom légy vele boldog. Barátom nagylelkűsége gyanakvóvá tett. — Nem akarok ilyen könnyén jutni a dicsőséghez — szóltam. Húzzunk sorsot. De már is megbántam, hogy a vé­ letlenre bixtam a döntést. Olyan elbűvölőn pillantott rám az édes. Csoda hát, hogy mind a két cédulára az én nevem Írtam fel? — Húzz — mondtam elbixakodva. — A te neved jött ki te hóhér.— Nyugodj balé pajtás — szólottám tanná �2 oldal A MUNKA pedig az Isten pihenésre rendelt, — ép­ pen ugy dolgoztatja a tanulót, hogy ne­ hogy az a tanuló el tudjon menni a sza­ bad levevőre, vagy pajtásai közé, hogy egy kicsit testileg és szellemileg is felfrissüljön, pedig egy kellemesen eltöltött vasárnap után jobb és frisebb munka­ kedvvel fog a munkának. S ha axt szellőztetné ax ember, hogy ezeket a tanulókat a munkáltatók mi mindenre használják fel éppen vasár­ nap, akkor világos lenne teljesen annak a sok mulasztásnak oka, amiért a tör­ vény cikkelyeit sokszor súlyosan kell al­ kalmazni* ugy a leventekötcles iijuval, mint a munkaadóval szemben. Hát ax egész heti munka után nem juthat valami ax egészségnek is? Ugyebár, mindenből csak a magánérdekek vannak előtérben és a nagy nemzedékjavitó cél, ax mellékest Hiszen talán sok munkaadó arra nem is gondol, hegy ezekből a ta­ nulókból egyszer apák lennének és kér­ dem, hogy egy szellemileg és testileg elsanyargatott férfi milyen apa lesz? Hát ex nem fontos, hogy a jövő gyermekeit teljesen egészséges lelkű és testű gyer­ mekek legyenek? Csak az a fontos, hogy a munkaadó gyermekei legyenek egészsé­ gesek? S itt csak axt látom, hogy azok, akik így, ridegen gondolkoznak, azok nem szoktak szivükben más iránt szeretetet érezni, csak csúf magukért.* A levente eszme egy fenséges, egy végtelen nemes gondolatot ölel magához, amelynek vezérgondolata a magyar test* véti szeretet Ami nemcsak azt jelenti, hogy csak azt szeresse, amit magáénak mondhat, hanem tud áldozatot hozni a közért, a hazáért is. Ne felejtsük el olyan hamar azokat az őszi napokat, amikor egy hatalmas ország, mindnégy sarkából ki lett for­ gatva. Kik forgatták ki? Csak azok, akik­ nek a maguk önző célja volt a fontos és a Haza fogalma semmivé vált a nem­ zetközi gondolat fátyola alatt. Mivé lett az ország? Hova juttatta az a hires gonlat, hogy minden osztassák fel. De az okos proletár a' magáét mással meg nem osztotta. Nos kérdezem, nem volt elég izlelitőnek az éhség korszaka? Hát nem minden olyan becsületes embernek köte­ lessége Hazája érdekeit is szolgálni, aki nemcsak veri a mellét, hogy ilyen, meg olyan nagy magyar vagyok, hanem tud áldozatot hozni, tud lemondani a Haza érdekeiért S a levente mozgalom mit akar? Egészséges munkára és a Haza vé­ delmére erős karú, ép ésszel gondolkozó férfiakat, apákat nevelni, hogy azok a sokat emlegetett régi határok, ha a jó Isten visaxasegili hozzánk, tetőtől talpig nemzeti gondolkozásban nevelt, erős kaiu férfiakkal és gyermekekkel teljék meg és akkor nem jöhet semmi ármány, mely erőt venne a nemzeten. Kedves olvasó, ki e sorokat olva­ sod. gondolkozz el most a szeretetnek ünnepén és tedd szivedre kezedet, vizs­ gáld meg lelkiísmcrctcdet, hogy a nagy nemzeti gondolatnak milyen szolgálatokat tettél? De ne kiáltsad ki a nagy világba azt, hanem őrizd mint drága kincset, ami csak neked van, mert állítom, hogy ez a kincs csak igen kevésnek van igazán. Ax összetartást nem szóval kell hangsúlyozni, hanem olyan tettekkel, amelyek összekapcsolják a magyart, lé­ lekben, mégha egymásnak gyűlölt ellen­ ségei is, egy gondolatban, hogy ha azt akarjuk, hogy ez az ország még egyszer hatalmas és oly boldog is legyen mint volt a régmúltban, akkor engedelmes­ kedjenek annak a szentesített törvény­ nek, amely azt célozza, amiért együtt kell érezni minden magyarnak. Ha elgondolom, hogy ennek a ta­ lán legszebb törvénynek milyen nemes, szép és messzemenő céljai vannak, na­ gyon meglepődöm, hogy ezt sokan nem értik meg. Ma a lűdővész, vérbajok, egyéb nyavalyák olyan hatalmas pusztí­ tásokat visznek végbe sorainkban, ami­ nőt egy háború sem. S miért? ... Ez a törvény az egészséget, a fe­ gyelmet célozza, mert ennek az ország­ nak egészséges és fegyelmezett férfiakra van szüksége. S ez bármilyen furcsán is hangzik, igy van. Törvénycikkel kell kényszeríteni a szülőt, hogy fiát testgyakorlásra el­ engedje. Miért? ... Mindkettőre az önzés vezeti a szü­ lőt, éppen ugy, mint más esetben a mun­ kaadót. Nehogy elvesszen egy óra, vagy egy nap a szántásból, mert akkor hogy is mehetne vasárnap a minden boldogsá­ got meghozó kocsmába az apa? Vagy hogyan is lehetne azokat a marhákat, vagy juhokat egy, esetleg két órára bezárni, mig a bojtár elmegy egy kicsit pajtásai közé? Hát ez az önzés, ami mindig összeütközik a törvény nem­ zeti értelmezésével. Miért kell ilyen gondolkozásra a felelős egyéneket a törvény szigorával reánevelni. Hát nem ideálisabb és nem gyümölcsözőbb volna ez a gondolat, ha ennek teljesitése is a szeretetből, a meg­ értésből fakadna? A mostani szent ünnepek a szeretet jegyében folynak s mindenki örül annak, amit a sors különös kegye juttatott ka­ rácsonyfája alá. Vájjon ama egykor hatalmas ma­ gyar nemzetnek mi van a karácsonyfája leereszkedőn — és tudod mit? Szervusz. S már rohantam is Szerelmemhez. Istennő — bókoltam — imádom Magát — Az istennőt mindenki imádja. Az nem kunszt. De enni senki sem ad neki. Nehezen, de megértettem, hogy az istennő enni akar — De Nektárral és Ambróziával nem szolgálhatok — próbál­ tam kibújni. — Jó lesz nekem egy pár tormás virsli is — énekelt a fülembe — s rá egy-két korsó sör. — Az nekem is jó lenne — gondoltam magamban s kezd­ tem nem jót kívánni kedves barátomnak. De mire egy kacskaringós kívánság vé­ gére értem, már előtte párolgott a tor* más. A kegyetlen még meg is kinált. ó én nem eszem — csurgóit a nyálam — megcsömörlöttem. Már néhány napja egy­ általán nem is eszem. Csak fogyassza el jóétvággyal drágám. — A kis szemfény­ vesztő rövidesen el is tüntetett mindent. Ugy enni még Géczy Antinak is dicső­ ségére vált volna. Hány óra — fordult hozzám — miután kezecskéiével letörölte a száját. Jó zsíros lett. Csak egy kézcsó­ kot istennő és megmondom, hány óra. Nagy kegyesen nyújtotta felém. — ó köszönöm. Reggeli 3 óra van — szóltam miközben a kis virsli darabkákat leettem a kezéről — Már? O akkor mennem kell. Ugy-e elkísér — mosolygott sokatigérően. El, el — mosolyogtam én is, pedig inkább sírni szerettem volna. Mint vates, előre megéreztem sorsomat, Csak­ ugyan, hogy kiértünk a tarjáni korzóra, olyan záporeső fogadott, mintha nyár lett volna. — Jaj, nem mehetek gyalog, elázik a ruhám — sirdogált. keservesen —' fogadjuk meg a Rőmer autóját. Csak­ ugyan kár lett volna gyalog menni, mi* kor a taksa kilométerenként csak 10 fill Nem is ellenkeztem hát Nem is lakhat — gondoltam hisz maga Tarján se nagy. Juj de csalódtam! Messze, mesze a nagybátonyi országúton megszólal az én szerelmem. — Bocsásson meg, de ne kisérjen tovább, innen már magam is ha­ zatalálok, — Egy villát láttam kibonta­ kozni a reggeli ködben. — Ohó gon­ doltam, — engem nem csapsz be. Va­ lami báró kisasszony vagy inkognitóban s nem akarod, hogy megtudjam. Nade majd holnap utánajárok a dolognak. — Ahogy parancsolja — szóltam hangosan. — s a szivem a romantikus gondolatra nagyot dobbant. — Csókolom a kezeit. — Isten vele — muzsikált a hangja. Amilyen drágán és parasztosan evett az éjjel, csak grófkisasszony lehetett. De­ hogy sajnáltam a Doxa órám, amit zá­ logban a Rőmernél hagytam. Másnap reggel beállítottam a villa házmesteréhez. — Ki volt az a gyönyörű urilány, — kérdeztem hetykén, miközben rossz gombokat zörgettem a zsebemben — aki ma 4 óra tájban jött ide be? — Milyen szándékkal kérdi az ur? — A legkomolyabbal. Nohát akkor borulj a keblemre édes vő uram —' lelkendezett az öreg — s jól megropogtatta a csont­ jaimat. Juci, Juci — kiáltott boldogan. Gyere be édes lányom, megkérték a ke­ zedet. —- És bejött Juci. Bejött és rám­ nézett. O énrám már sokan néztek, de igy, ilyen olvadóan és olvasztóén még soha! Csoda hát, hogy nem tiltakoztam ellene, hogy hitvesi csókját ajkamba ta­ passza? De csoda-e, az is, hogy barátaim engem tartanak még ma is a Bolond es­ tély legnagyobb bolondjának? alatt. Vájjon az a sok fohász, az a sok könyörgés mikor hozza meg a várvavárt álmokat, amelyeket igenis most az. az if­ júság álmodik, vagy kellene álmodnia, akiket leventéknek hívnak. Ha a szeretet beköltözik egyszer a telkekbe és minden ifjúnak hazafias szivébe, akkor első lesz a nagy összetar­ tás. a magyar között és a második pe­ dig az, hogy valahonnan keletről, észak­ ról, vagy délről és nyugatról kigyullad­ nak a Kárpátokon az örömtüzek és el­ tűnnek azok a határok, amelyeknek visz* szaszerzését célzó beszédeket már ifjaink oly sokat hallottak. A szeretet, az egye­ tértés kell, hogy meghozza azt a hatal­ mas . erőt, amely a magyar nemzetben ősidőktől fogva megvolt és amely — hiszem, most is megvan — nem be­ szédekkel, hanem tettekkel kell visszasze­ rezni azt, amit elvesztettünk. Álljatok meg emberek és tegyétek szivetekre kezeteket, elmélkedjetek afö­ lött magatokba szállva, hogy mi az a hatalom, az az erő, amely az országot s vele az országnak, minden fiát újra boldoggá teheti. A szeretet... Egymás megbecsülése fegyelmezettség, kevés beszéd, komoly magyar gondolkozás, akarás és megértés. Az Isten csak az igazakat segiti meg munkájukban; a bujkálók, az ál ha­ zafiak el fognak tűnni a föld színéről, el fogja tüntetni az önszégyene, ha tu­ datára ébred annak, hogy körülötte meg­ változik a levegő, az emberek, a gon­ dolkozások és minden minden, ami nem az ő tulajdona. Az ifjúságét nevelni kell, nevelni egy cél felé. S ez a cél nem az, hogy gyilkos fegyverrel szálljon harcba, hanem az, hogy Hazája iránti kötelessége tuda­ tában áldozatokra legyen képes, amelyre esetleg hivatva lesz. Kiemelni az ifjú lelkét a sokféle szervezett mételyekből és ha öntudatra ébred egyszer valahára, áldani fogja az Urat, ki kivezette őt a poklok országá­ ból. Megtisztult lélekkel, megtisztult gon­ dolkozással, erős hittel, állani fogja midazokat a kötelességeket, amit hazája parancsolni fog. A szeretet és bit fogja kezébe adni a legnagyobb fegyert, mely diadalt arat minden gyehennák tüzén. Ne feledjük el, hogy mindnyájan annak, a Nagy Urnák végtelen kegyéből élünk és létezünk, akié az „Ország, Hatalom és Dicsőség" Levente. Hirek éskülönfélék Salgótarján, 1928 dec. 24 rk. templomban: Karácsony előestéjén éjféli mise 12 órakor. Karácsony napján reggel 6 órakor pásztorok miséje, to­ vábbá a szokásos ünnepi szentmisét fél 9. 10 (sz. beszéddel) és fél 12 órakor. Dec 31-én óév esti ájtatosság sz. beszéd­ del este 6 órakor. R. kát. plébánia. A karácsonyi evangélikus is­ tentiszteletek rendje. Hétfőn kará­ csony előestélyén délután 5 órakor a templomplomban karácsonyfaünnepély a karácsonyi megajándékozások megtartá­ sával. 25-én d. e. 10 órakor istentiszte­ let az Igét hirdeti dr. Csengődy Lajos. 11 órakor az urszentasztalának megtérí­ tése. Délután 5 órakor Istentisztelet. Az igét hirdeti Sztrókay Dániel. 26-án Isten­ tisztelet, urvacsoraosztás és közgyűlés Bocsárlapujtőn. D. u. 5 órakor Istentisz­ telet, végzi Sztrókay Dániel. Az ó- és újévi istentiszteletek rendje az evangélikus templomban. 31-én Szilveszter estéjén d. u. 5 órakor isten­ tisztelet, az evangéliumot megszólaltatja dr. Csengődy Lajos. Újév napján d. e. 10 órakor istentisztelet, az igét hirdeti dr. Csengődy Lajos. Úrvacsorát oszt: Sztrókay Dániel. D. u. 5 órakor istentisz­ telet, Végzi Sztrókay Dániel. Református istentiszteletek sorrendje: Hétfőn d. e. 9 órakor ka­ tonaság. csrndőrség és rendőrség ré­ szére Istentisztelet Úrvacsora osztással. Onnep első napján Kisterenyén az Ev. templomban d. e. 9 órakor U< vacsora osztás. Onnep másod napján szerdán d. e. 10 órakor helyben az Evang templomban Istentisztelet, Úrvacsora osztással kap­ csolatban. Köszönetnyilvánítás. Mindazok­ nak kik felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmából nagy fájdalmamban részvétük­ kel fölkerestek, ezúton mondok köszönetét. Az Acélgyári zenekarnak és dalárdának, valamint a kér. szocialistáknak szives fá­ radozásukért is hálás köszönetemet feje­ zem ki. özv. Újlaki Ignácné. A „Szent Erzsébet,, kath. Nő­ egylet és Mária-Kongregáeíó ka­ rácsonyfa ünnepélye. Dec. 20-án, csütörtökön d. u. 4 órakor osztott^ ki bensőséges keretek közt, a „szt. Erzsé­ bet** Nőegylet és Mária korjgregáció a szeretetadományokat, annak va 180 sze­ génynek, akiket ez alkalommal össze­ gyűjtöttek. Az ünnepélyt Upponyi József hittanár, a Mária kongregáció prasese nyitotta meg; keresetlen szavakkal szó­ lott az egybegyűltekhez, a szegények Krisztusa nevében. Majd három alkalmi szavalat után Hunyár Ádámné rendezé­ sében, karácsonyi színdarabot adtak elő a bájos apróságok. Mindenek könny szö­ kött a szemébe, olyan megindító, közvet­ len volt a kis Jézuska s az apró angyal­ kák serege s mikor vékony, csilingelő gyermekhangokon fölzendüll.' „Glória in txcelsis Dcol* — a fejek lehajoltak s fölragyogott egy pillanatra mindnyájunk előtt a múlt fénye, mikor még a Jézuska érkezését mi is szivdobogva vártuk. Va­ lami édes, szent meleg ömlött el a szi­ veken. A kiosztás csendben gyorsan zaj­ lott le s nem tudni ki volt boldogabb: az-e aki kapott, vagy a Nőegylet és Kongregáció hölgyei akik fáraoságot nem ismerve, lelkesedéssel hozták össze az ajándékokat. T. előfizetőinkbe*. A polgári év befejeztével uj előfizetési negyed kez­ dődik lapunknál is. A nehéz magyar vi-’ szonyok közeledő jobbrafordulásában bizva, további hűséges szolidaritásra és munkatársi viszonyra kérjük mindazon t. előfizetőinket, akik méltányolják e kis lap törekvéseit, megértik e határváros nagy fontosságát. — Sokan vannak, akik a csekély negyedévi 2 Pengő előfiztést évek óta elmulasztják! Amikor a kará­ csony és újév alkalmából meleg szeretet­ tel kívánunk boldog ünnepeket, felkérjük magyar testvéreinket további kitartó munkára és támogatására. Szerk. Gyanútlan ifjak tanuljatok az én Személyi bír. Eisele Gusztáv Értesítjük a tisztelt olvasóin­ szomorú esetemből és ne menjetek a Rő­ acélgyári igazgató 4 heti szabadságáról kat, karácsonyi és újévi óra és ékszer mer autóján haza kettesben. Inkább men­ január 2-án tér vissza. ajándékainak bevásárlásánál sok pénzt jetek gyalog, de egyedül,Melyhez hasonló Izteatiszteletek eorrendje a takarít meg, ha kesxlernél vásárol Fő­ boldog újévet kivágok, Karácsonyi ünnepek folyamán a helybeli úttá 35 Fötéraarok, �3 oldal A MUNKA Salgótarján, 1928. dec. 24 KARÁCSONYI MELLÉKLET Karácsony este szociális gondolatai. Irta: Urbanics Kálmán orszgy. képviselő, az Országos Mentőegyesület Igazgatója. Karácsony éji Szent éj! ame­ lyet az O közeledtétől öröm és bi­ zalom jár át •.. w Fény gyullad ki az éjben, hogy e tüztol lángoljon fel az igazi tűz a világra, — tűz, a karácsonyfák apró színes kis gyertyáira, — tűz az oltárok áldozati lángjaira. Ez a tűz ragyog kicsinyeink arcán ma este és ettől pirul ki a mi arcunk, ettől lángol fel az emberek, — a karácsonyt szeretetben ünneplő em­ berek szeme! Ez a fény vezette a bölcseket és ez gyullad fel a kon­ tyos kínaiak ágas bogas házaiban a Jancekiang partjaiban ép ugy, mint Birmában vagy Kalkuttában és ez a fény ficánkol a Nagymagyaralföld ezernyi kis éjféli misére kísérő mécsecske siető, imbolygó lángjaiban...! Karácsony a szeretet csodás tríumphnsa! A győzelmi himnusz ott kez­ dődik annak az ajkán, aki „elsőnek lehelte szerető csókját az Ö hom­ lokára és kicsap a szűk falak közül és megszólal a betlehemi puszták felett; Glória et pax — dicsőség és béke! és egyre erősödik és húsz évszázad nagyszerű orchesteréből egymást versengve váltja fel a gló­ ria: dicsőség és a pax; a béke. A katakombák sordinos áhí­ tata, az arénák homokja, a francia Lajosok imádkozó és küzdő serege, a római Szent . Péter _és Jqndoni Szent Pál katedrálisok égbeszőkő imádságom áhítata, a Danték 1’ In femoja, a Michel Angelok és Tiziánok kővé és színné vált álmodásai; az Istvánok, Imrék, Lászlók, Margitok életté vált példái és min­ den-minden, amiből a ma emberére szépség és őröm háramlik, ami az élet örök ifjúságának titka, minden csak egy csekélyke hangocska, amelyből megszületett az Ó nagy szimfóniája. A Munka karácsonyi tárcája. Költemények. Irta: Dr. Vlanovaxky Rezső. A keresztvivő magyar. Uram! Én most lel eszem a keresztet. Hun-bűnökkel és erényekkel vittem. A cirénei Simon sem vitte igy És én Tebenned, Uram, mindig hittem. És ax ember, aki ezt érti: mű­ vész. Művész, mert megalkotja ma­ gában és maga körül ennek a mu­ zsikának vezérlő motívumát, a bé­ két*. a boldogságot. Az ember, az ilyen ember lá­ tása kifinomult és meglátja azt a könnyet az embertárs szemében, amelynek patakja csak befelé öm­ lik és hallása éles lesz és fel fogja a ki nem mondott fájdalom panasz szavát. Az. aki megérzi az elesett a szenvedő, a bajban sínylődő ember­ társ baját, már megindul, már ki­ nyújtja a kezét segít. Minden irgalomból lemetszett szelet kenyér, meleg kis ruhácska és a karácsony boldogságot varázsló fényű, vagy országos vonatkozású intézményes szociális feladat diadalra segítse egy-egy akkord a karácsony muzsikáján. Kétezer éve minden karácsony­ kor felgyulladnak a szent kis gyertyácskák, két ezer éve karácsonykor megtelnek a szivek áldozatkész sze­ retettel. Szeretettel, amely kicsordul és jót tesz: letörli a könnyet, fel­ emeli a lesújtottál, befödi a ruhát­ lant, kenyeret ad az éhezőnek, fe­ delet a hajléktalannak, beköti a vérző sebeit: az irgalom cseleke­ deteit műveli. Két ezer éve ez a karácsony munkája egyetemben és a társada­ lomban. A kép ugyanaz, csak a keret változik. Más keretek közt nyilvá­ nul meg ez az activ szeretet, az apostoli kor agapéin, másként a középkor lovagi rendjeinek lovagi cselekedeteiben és másként ma: amikor a szociális munka az állam elsődleges feladatai közé sorozódik. Ezt a munkát, a szeretet mun­ Mért lakik az igazság csak Párisban És mért nem lakik az egész világon? káját azonban maradék nélkül csak pének szeretete ég, beálljon ebbe két tényező birtokában fogja az ál­ a nagy munkába, amely feladatául lam, — bármelyik állam megoldani. a könnyek letörlését, a fájdalom Az első qua non, hogy az a enyhítését tűzte. Nem szabad, hogy férfiú, akinek kezében az állam ka­ csak egy is legyen közöttünk, ma­ ritatív szociális feladatainak irányí­ gyarok között, aki nem érti meg tását letette, olyan ember legyen, azt, hogy a mai állam, bármennyire akinek szivét a karácsony miszté­ is hivatása segíteni polgárain, fel­ adatát maradék nélkül megoldani riuma megihlette. Mi elesett, nyomorgó hazánk­ nem tudja, csak akkor, ha munká­ ból kiűzött, éhező, csonka, össze­ jában érző szivek, szerető kezek: roppant és vérző magyarok remegve áldozatkész emberek segítik. Gyulladjanak ki ezekkel a kis kerestük és vártuk az embert, aki mécsekkel a szerető szivek is — a segít, A gondviselés szomorú szük­ főváros csillogó palotában, csak ségében pazar kézzel mért, mert ugy, mint az Alföld kis tanyáin olyan férfiú állott a magyar népjó vagy a Mátra domboldalain függő léti kormányzás élére, aki nagy ta­ falvacskákban és egyesüljenek egy lentumán és kivételes szellemi fel­ nagy, mindent legyőző szeretetben , készültségén kívül csodálatos érzék­ Szociális téren rengeteg alkalom kel bir a szociális szükségből fa­ kínálkozik a munkára, hogy csak kadó bajok felismerésére és mig egyet említsünk, most épül ki a egyik kezét a beteg és senyvedő népjóléti minisztérium égisze alatt és az Országos Mentőegyesület ke­ magyar nemzet pulzusán tartja, másik kezével heorikus küzdelmet belén belül a mentőintézmény or­ szágszerte. Fél év alatt 28 város­ vív e nemzet minden egyes polgá­ ban állíttatott és szereltetett fel rának életéért, megelégedéséért. mentőállomást és a XX. század uj Ki tudja azt mondani, hogy a köntösbe öltözött szamaritánusa 28 Gondviselés különös munkája-e, jókora darab területet szakított ki vagy az ő szerencsés választásának a csonkaország földjéből, hogy azo­ lehet-e javul Írni, hogy herculesi kon megkezdje olajat és bort önfeladataihoz kiváló munkatársakat tőgető, fajdalmát enyhítő munkáját tudott maga mellé és minisztériuma Mig a béke és nyugalom áhiélére állítani. tatos hangulatában karácsony es­ Kell-e említeni a Vass törvé­ téjét ünnepeljük, jusson egy pilla­ nyek és rendeletek légióit, melyek­ natra eszünkbe, hogy talán épen kel az általános munkás és rokkant most a Nagyalföld valamelyik el­ biztosítás terén, a tuberkulózis el­ dugott sötét kis tanyáján felvillan­ len való küzdelem, a mentés ügyé­ nak a szemaforok, hogy enyhülést nek országos kiépítése, az anyaés egészséget hozzanak, vagy ölük­ és csecsemővédelem, a korházak ben egy élettel rohanjanak a biz­ létesítése és fejlesztése terén oly tos pusztulásból a tiszta kórházi rövid idő alatt annyit alkotott, ágy, a gondos ápolás és a meg­ kell-e mondani, hogy ennyit csak mentett élet felé. az alkothat, aki előtt ideálként • ott E szent estén, mig minket a áll az, aki ma azért jön, hogy béke és áhitat hangulata hat át, „mindenkinek mindene legyen* szenteljünk egy rövidke pillanatot A másik, ami ép oly fontos, ennek és minden más, ez országban az állam szociális feladatainak meg­ karitatív munkát végző intézmények oldás terén az, hogy a társadalom estéjén zárjuk azokat szeretetünkbe. minden tagja, akiben fajának, né­ L E V É L. Megmozdul a kereszt s a váltamra dől; Roskadozom a szörnyű teher alatt, S amint megindulok a vérző meggyén Felém hangzik az égi paracsolat.* Akinek én ezt a levelet Írom, Az némán hordja be nem kötött sebét, Aki e levelet olvasni fogja, Annak a szem bánattól lesz setét. Koldus dalod ne dúdold magyar regős! Gyűljetek össze pásztortűzet fújva S régi hun ima után a keresztet Dobjátok át az Ipolyou túlra. Ha majd megérkezik ez a bús levél, Mely az Élet partjáról indul feléd, Gondold azt, hogy borús kedvemben [voltam És ne hidd el, ne hidd el csak a felét, a Én nem járok többé virághidakon, Nem etetek csillogó aranyhalat, Én süppedt sírokon járok céltalan És ugy gondolok rád a hársfa alatt. Most leteszem terhem egy pillanatra És megállók az ugaron elszántan, Mert én Uram, nagyon-nagyon szenvedek. 1928. november. 18. Pedig bűnömet megbántam, megszántam. Mint oltáron égve feledt gyertya, Oly sápadt fénnyel ég ma a szemed; Megállók a tépett magyar ugaron, Borús sejtelem ül a telkeden ... A keresztet a vérző földre teszem, Ét... hideg van... tégy a tűzre szenet... Föltekintek a csillagos égboltra Lásd, én is megrázkódtam... didergek... És alázatos szívvel ezt kérdezem: És ne félj, ma Vjjel itt nem hagylak, Hiszen olyan ez a zordon kórház, Kufárok, világok hitvány vásárján Meddig lesz hazám hétkrajcáros préda? Mint száz és száz véreaszemű ablak ... Mig az alkonyi szent imát mondjuk, Meddig fog a bús megbánások sírján Véres csikót vág az orvos kése ... Dalt sikoltanl a magyar poéta? Ó, Isten, csak most ki ne aludjon Magyar hegyek miért nem ontják kincsüket. E drága gyermeknek élet-mécse... Mikor oly kis pénzű, szegények vágyónk? A kórteremben árnyak ingnak ... Mozgás... furcsa ágy gördül... már jönnek^. Régi hegyeinken miért nincs szüret, A gyermek kábult álomban fekszik Hogy szomjan pusztulni senkit se [hagyjunk? És a szeműnkből hullnak a könnyek. Csendes éj... a fájdalom zenél még, Fáj, mert ízivünk közepébe talált. Vetéseink, amelyek miénk voltak Mért dőlnek keresztbe idegen honban? De a vérzőn kelő nap azt mondja: Ma éjjel mi legyőztük a halált... Mért nem mehetek én is oda egyszer. Ahol nem is régen még otthon voltam? Harangsző halkul a kórház falán. Felébredt kis kéz mozdul az ágyon Mért nem fakad rügy a mi tölgyeinken S egy apáca ugy surran be hozzánk. 3 aárt van kora fagy a magyar virágon? Mint egy boldog* tinta, fehér álom,,. KÓRHÁZBAN. Ahol minden varázslat és ígéret, S ott, a Végtelen örök szeretetben Nem folytatódik ez a földi élet. Ne kérdezd tőlem, mit kell ott leélni? Ha tudnád, hogy mi van az égbolt felett, Percek ködszárnyain rohanva mennél S elhaló zengés kisérné a lelked. Maradi még itt, az egyre forgó földön, Hagyd el az égbenyuló aranyhágcsót, Tartsd meg öledben a boldog holnapot És parázs-halmokon éltessen a csók. Majd megálmodod egyszer az ég álmát És sejtett sugárözön felé menve Boldogan kérded, merre van az a táj, Ahol nincs már és nem is lesz naplemente. Én nálam már hajnalkor is est van. Én nem is élek már, a Végtelen él, Bennem a Mindenség fájdalma zokog 8 a végtelen álomjátéka zenél. És az ormon meg fogsz találni engem, Ha ott nem a Végtelennek rejtekén, Ott megfogódzunk, mint két örök gyermek S a végtelenbe olvadunk te meg én. Néha egymagám járom a lét ormát, Honnan minden álom a mélybe omlott, Egyszer az ormon dermedt szobor leszek, Olyan márvány-hideg már ez a homlok. Ez lesz az utolsó boldog látomány. Mert utána zengő lelkűnk égbe száll És idelenn az egyre forgó földön Egyszer kinyilunk mint csodás virágszál» Tudom, hogy nagy, drága csoda az élet, S határát rejtelmes törvények szabják, Lüktető lázban bogoztam titkait S tudom, hogy élesek a halálszablyák. Nekem nincs márt „Miért". Nem kér[dek semmit, Én mindent tudok, nekem mindenem volt, Az utam lélektől-lélekik tartott, Nekem nem titok a csillagos égbolt. S ha majd egyszer megborzonganak a fák. Et a virágsxál mosolyogva néz fel ránk, Mert zsendülő tavaszban leszakítja S kedvesének adja a mi unokánk. Évezredek bánata at ágig vlttf Akinek én ezt a levelet küldöm Talán bekötözte már régi sebét S levelem végén tán a szeme sem less Olyan fájdalmasan szomorú, setét.,. �A MUNKA 4 oldal Kivitelünk nehézségei. Irta: Temesvár? Imre dr. országgyűlési képviselő. Gazdasági életünk szempontjából zirozzák. Ahol az állam természettől adott egyik legfontosabb kérdés a kivitel he* jellege önmagától szabja meg a gazda­ Íves megszervezése. A szabad kereske­ sági termelés irányát, ahol hiányzanak delem feltétlen biztosítása sok tekintet­ minden más gazdasági termelésre való ben összeütközésre vezet a való élettel, áttérésnek előfeltételei. ami pedig a . gazdasági fejlődést vagy Ilyen helyzetbe sodorta nemzetün­ megnehezíti, vagy legalább is egyolda­ ket a trianoni békediktátum, amely meg­ lúvá teszi. Egy-egy állam évszázados fej­ fosztott bennünket mindazon anyagokból, lődése minndenesetre önmagától megte­ amelyek iparunk életképes fejlődéséhez remtette azokat az irányelveket, amelyek múlhatatlanul szükségesek és igy a nem­ jól beváltak a kereskedelem és a terme­ zet létfentartása túlnyomó részben a meg­ lés terén, de egy nagyobb, nem várt ki­ csonkított határokon belül megmaradt robbanás, nemzetközi bonyodalom meg­ termőterület mezőgazdaságára nehezedik. semmisítheti mindazt, ami ezen a téren A boldog békeidőkben mezőgazda­ századokon át kialakult, ságunk már az osztrák-magyar monarchia Ilyen események következtében területén megtalálta termésfeleslegeinek nemcsak indokolt, de szükséges is az biztos elhelyezését és a vámkülföld eset­ állam bizonyos mértékű beavatkozása, leges beviteli korlátozásai ránknézve nemcsak a kereskedelem, de sok esetben számba sem jöhető jelenségek voltak, a termelés irányításánál is, hogy a válto­ mig ellenben a mostani megváltozott zott viszonyok mellett átsegítse a gazda­ helyzet, amely a régi magyar területeket sági élet faktorait az átmenet nehézsé­ is vámkülföldnek minősítette, szinte legein az uj utakra és irányokra, melyek küzdhetetlea akadályokat állított ter­ a jól bevált régiektől esetleg teljesen el­ ményfeleslegeink értékesítése elé. térők lehetnek. Ma már nemcsak a velünk szemben Különösen fontos az ilyen beavat­ felállított súlyos feltételű kereskedelmi kozás akkor, amikor kegyetlen védővá­ szerződések és a tengerentúli államok mos rendszerrel elvágják egy-egy állam hatalmas mezőgazdasági versenye, hanem szabad mozgását és megnehezítik keres­ a kimondottan ipari államok önellátási kedelme részére a 1 hosszú idők alatt ki­ törekvése — és pedig sikeres törekvése alakult összeköttetések fentartását. Még — is veszedelmet jelent mezőgazdasá­ súlyosabbra válik a helyzet akkor, ha — gunk jövendőjére nézve. Különösen ta­ mint a mostani időkben is tapasztaljuk pasztalnunk kell ezt akkor, ha látjuk pél­ — olyan államok, amelyek bizonyos áruk­ dául Németország, vagy Ausztria mező­ ban azelőtt túlnyomó részben importra gazdaságának rohamos fellődését, ahol a szorultak, mesterséges utón igyekeznek legmodernebb módszerekkel igyekeznek az önállósítás rendszerére áttéri és olyan a termőföld hiányait és az időjárás termelési ágak felé orientálódnak, ame­ okozta bajokat kiparirozni. lyek talán természeti okok miatt ezideig Indokolt tehát ilyen komoly és ag­ nem látszottak rájuk nézve kedvezőknek, gasztó jelenségek mellett az állam bizo­ de *a háború elzárkózást tapasztalatai nyos fokú beavatkozása, egyrészt a ke­ azok felkarolására, fejlesztésére késztetik, reskedelem, másrészt a racionálisabb me­ még a legnagyobb áldozatok árán is. zőgazdasági termelés terén is az export­ Ez a szinte természetellenesnek lehetőségek fejlesztése érdekében* A megváltozott viszonyok és külö­ mondható törekvés súlyosan érinti azokat az államokat, ahol a létfentartást túl­ nösen a tengerentúli államok fokozottabb nyomó részben egy gazdasági ágra ba- termelése következtében egyre erősbödő Szelim basa karácsonya. Irta: Szilárd Róbert. Szelim basa, a pécsi szandsákbég, már a nyolcadik telet töltötte a Mtcsek aljai kis városban. Ez alatt az idő alatt egyformán szerették őt, a hivő és a hi­ tetlenek. Nem volt fanatikus izlám-hivő, nem üldözte a keresztényeket, sőt itt-ott ahol lehetett, kedvezett nekik. Azt mond­ ják, hogy ebben nagy része volt egyet­ len feleségének, akiről az a hir járta, hogy valamelyik keleti keresztény kisfejedelem elrabolt leánya. A suttogó fámának volt valami alapja. A basa felesége tényleg keresz­ tény nő volt, még pedig ió magyar aszszony. akit Szelim — akkor még csak alajbég volt a Szultán testőrezredében — egyik hadjárat alatt egy dunapartl ne­ mesi kastély megüsikösödött romjai mel­ lett élettelenül talált. A bégnek megtet­ szett a szép, szomorú arcú lányka, aki alig lehetett több 14—15 évesnél. A le­ ány az átélt izgalmaktól sokáig beteg volt Amikor meggyógyult, családi kö­ rülményeiről semmit sem tudott elmon­ dani. Szelim aga titokban anyjához vitte a lábbadozó Gülberkit — ezt a nevet adta neki rózsás arcbőre miatt — s né­ hány év múlva, mialatt Saliha, Szelim aga anyja, mindenre megtanította, amit csak jó feleségnek tudnia kell, felesé­ gül vette. Szelim agát néhány héttel később kinevezte a pecsivi-i Sandsák pasájává, hadi erényei jutalmául. A legszebb jövő állott előtte s mindenki arról beszélt, )>ogy az öreg Abdi basa halála után ő lesz a budai béglerbég. A sors azonban másként határozott. Híre ment, hogy csak egy feleséget tart, az is keresztény. Szinán basa a nagyvezér, fanatikus mu­ zulmán volt, rossznéven vette Szelim el­ tévelyedését és ott felejtette Pecseviben. Még szerencse, hogy a Szultán madza­ gát el nem küldte neki. Gülberki jó és hűséges élettársnak bizonyult. Gyermekéveire és régi nevére nem emlékezett, vagy ha /emlékezett is, emlékeit hét pecsét alatt őrizte. Soha sem beszélt róluk. Ha Szelim pasa, a boldog együttlét perceiben kérdezte, hogy hivták azelőtt, kik voltak a szülei, Gül­ berki szemei elrévedeztek a messzeségbe eltűnődött, válasza egyszerű fejrázás volt. — Nem tudom! Nem emlékszem semmire 1... suttogta néha. Volt arra is eset, hogy ilyenkor egy-egy könny pergett le bájos arcán, amiből azt következtette Szelim, hogy egyet-mást mégis tud, de nem akar be­ szélni. Ilyenkor a pasa gyengéden megcirogatta az asszony barna haját, de tisz­ telte emlékeit és nem. akart erőszakkal beléjük hatolni. Amit nem felejtett el, magyar anyanyelve és keresztény hite volt csak. Attól a pillánattól, hogy Sa­ liha házába került, az ízlam szigorú tör­ vényei szerint nevelték, de titokban a keresztény vallás szerint élt. Imádkozni mindig magyarul imádkozott. Házasságukból két gyermek szüle­ tett, ’Omár és Güzela. Omár hat, Güzela négy éves volt már. Mindkettő gyönyörű gyerek. A fiúban a magyar puszták síiiajsága. a lánykában a keleti szelídség és titokzatosság fejlődik erősen* Gülberki verseny feltétlen sxOségessé teszi mező­ gazdasági termelésűnk olcsóbbátételét, minőségi javítását, a keresettebb fajták kiválasztását. Vagyjs mindazt meg kell tenni, amivel kereskedelmünk elveszített elhelyezési területeit, piacait ismét viszszaszerezhetjük. lt kapcsolódbatik bele az állam a szabadkereskedelem korlátozása nélkül is az »xport fejlesztésébe olyan intézkedé­ sekkel, amelyek csak arra irányulnak, hogy a kereskedelem részére a nemzet­ közi információt megszervezi, igyekszik hatalmi eszközeivel az export színvona­ lát emelni és az exportcikkek megbízha­ tóságát ellenőrizni. Különösen fontos az exporthitel esetleg az exporthitelbiztositás megteremtése is, amelyek a mai tő­ keszegénységünkben hatalmas segítőié* nyezői a kereskedelem fellendítésének. A nemzetközi információs szolgá­ lat és exporpropaganda, — ha kellő mozgékonysággal bír — ugy a hazai ex* port iránt mindenütt felkeltheti az ér­ deklődést. megismertetheti a hazai piacot a külfölddel és pontos információt ad­ hat a külföldi cégek hitelképességéről. Az exportszinvonal emelése és az exf>ortáliandó cikkek megbízhatósága, el* enőrzése képezi talán egyik legfonto­ sabb feladatát az állam beavatkozásának, amely akár márkázás, akár származási bi­ zonyítvány bevezetésével a magyar piac presztízse érdekében feltétlenül előnyös, Végül az exporthitel könnyíti meg az exportkereskedelem mozgékonyságát Salgótarján 1928. dec. 24 és az exporthitelbiztositás pedig lehe­ tővé teszi az exportkereskedelem megin­ dulását olyan államok felé is, amelyek­ kel a kapcsolat még bizonyos mértékig rezikót jelent. Ezek az elvek irányíthatják az ál­ lami beavatkozást az export fejlesztése érdekében és ha a felállítandó szerv elég mozgékony lesz, ugy kivitelünk mai nehézségei megszűnhetnek. A gyermek neveléséről. Nagyon helyesen mutatott rá özv. Zemplényi Lászlóné e lap december hó 1- én megjelent számában, hogy az egyke ellen nem frázisokkal kell küzdeni, ha­ nem olyan szociális politikával, amely lehetővé teszi a már világrajött gyerme­ kek felnevelését. Mert mi sem természe­ tesebb, minthogy 6—8 tagú család nem élhet ugyanolyan jövedelemből, mint a 2— 3 tagú. Ezen több tagú családok nagymérvű támogatására volna szükség. Nincs ennél égetőbb, fontosabb nemzet­ gazdasági kérdés. A fajföntartás legele­ mibb követelménye ezl Mint tanitó, nem egy esetben ta­ lálkoztam oly szülővel* ki gyermekét szűkös anyagi viszonyai miatt valóság­ ban nyűgnek tartotta és akit igy jobban érdekelt minden más, mint saját gyer­ mekének testi és szellemi fejlődés. Ho­ lott alig lehet fontosabb feladata a szü­ lőknek, mint gyermekeik gondozása, mint az, hogyan neveljék testileg és szel­ lemileg gyermekeiket, hogy majdan a haza és társadalom életképes tagjaivá váljanak. Ennek sikerességén vagy siker­ telenségén múlik a jövő nemzedék meny, nyiségbeni és minőségbeli ereje, értéke, Szelim tucjta nélkül, megtanította őket magyarul is beléjük csepegtette a ke­ reszténység eszméjét. Ebben az évben egybeestek a Bajrám ünnepek a karácsonnyal. Abdi pasa, a budai béglerbég, különös fénnyel akarta a Bajrámot megünnepelni és Budin vá­ rába rendelte az összes szandsák-bégeket. Szelimnek is el kellett mennie, bármeny­ nyire is szeretett volna otthon maradni. Gülberki felhasználta az alkalmat és elhatározta, hogy á karácsonyt ke­ resztény hagyományok szerint fogja meg­ ünnepelni, amit eddig urára való tekin­ tettel nem tehetett meg. Két nappal karácsonyéit előtt, né­ hány fenyőfát vágatott ki a,Mecsek er­ deiből, ezeket levitette a várba. A leg­ szebbet kiválasztotta és felvitette a bé­ rembe. A cselédség nem tudta mire vélni a dolgot s furcsán csóválgatta a fejét. De még jobban megütköztek azon, hogy másnap különféle mesterembereket hozatott a városból. Nem tudták elgondolni, mit akar Gülberki a gyertyamártogatók nemes céhmesterétől, miért akar a mézeskalácsosokkal és asztalosokkal tárgyalni, ugyanakkor azonban a sánta Zülfikárt is felrendelte, aki tudvalevőleg finom déli­ gyümölcsöket árul, diót, narancsot, dato­ lyát meg hasonlókat. Nem értette senki, hogy ezek az emberek, akik mind csak rövid ideig be­ széltek a sxelamlük ablakán keresztül a vár elfátyolozott úrnőjével, miért dörzsö­ lik oly elégedetten a kezűket, amikor eb távoztak. C«*k annyit láttak, hogy mind’ n<k ragyog az arca m örömtől, szóval az egész állam létfentartása. És talán sohasem volt ez égetőbb, fonto­ sabb, mint ma, amikor a pusztító hosszú háború és forradalmaktól megfogyva, megtépázva kerültünk ki. Mondhatjuk, hogy talán a tizenkettedik órában be­ szélünk erről, mert ha nem sikerül or­ szágunkat gazdaságilag normális viszo­ nyokba térítenünk, ugy nemcsak az el­ szakított részeket, nem tudjuk visszasze­ rezni, de még a meglevőt is elveszítjük és biztos romlás, pusztulás vár reánk. Sajnos, ez nem sötét színekkel való fes­ tést, hanem a szomorú valóságot jelenti, mert a szaporodás csökkenése, a gyer­ mek halandóság növekedése könnyen kataszlrófálissá vál^atik és azért mentsük azt ami még menthető és addig, mig nem késő. „Rend a lelke mindennek* mondja a közmondás. Ezt kell megvalósítanunk a gyermek nevelésében. Mert ha igaz az, hogy megszokás második természetté válik*, ugy na a gyermeket már kis. ko­ rától mindenben rendre szoktatjuk, ren­ des, rendszerető ember válik belőle. Késő este már nincs fenn keresni valója a gyermeknek, legfőképen azért, Karácsony előestéjének napján va­ lóságos népvándorlás özönlött a vár felé. Elsőnek Züifikár sántikáit fel, mindkét kezében gondosan letakart, nehéz kosár­ sál. A csausz alig akarta felengedni, csak akkor lágyult meg, amikor titokban meg­ súgta neki, hogy a vár úrnője rendelt mindenféle dolgot, azt hozza. De még egyszer vissza fogok jönni, — mondotta — mert mindent egyszerre nem tudtam elhozni... Jött az asztalos, a mézeskalácsos, • gyertyamártogató és más mindenféle mesterember, mindegyik csomagokat, ko­ sarakat hozott. Minden, amit hoztak gon­ dosan le volt takarva, semmit sem lehe­ tett látni. A csausz nem egynél erőszak­ kal fel akarta fedni a titkok fátyolét, de a basa nejére való hivatkozás visszatar­ totta a tilalomszegéstől. Minden kosár és csomag bevándo­ rolt a hárem legbelső szobájába, oda pedig a basán és nőcselédeken kívül senki sem léphetett be. Ezalatt Budán nagy dolgok történténtek. a janicsárok Sztambulban meg­ gyilkolták a gyűlölt Színám pasát és utóda Ali pasa, akit az egész birodalom bál­ ványozott, — sietve cserélte ki Színám embereit. Abdi pasa épen a Bajrám kez­ detén, néhány nappal a keresztény karéuony előtt, kapta meg a selyemzsinórt. A fényes Ünnepségnek egyszerre vége szakadt. Mindenki iparkodott a kegyvesz­ tett ÍÖur közeléből eltávolodni* Szelim pasa sietett Pécsre, hogy minél előbb családja körében legyen és ép karácsony gélért ÓTt �Salgótarján, 1928. dec. 24 hogy jól kialudj* magát. A ki nam aludt gyermek egész nap nyűgös é* ha ex gyakori, testben asm fejlődik. Ax alvás pihenés éi erre különösen a növekedő­ ben levő gyermeknek van szüksége. Ex vaxetta a mi nemesen gondolkodó bányaigaxgatóságunkat is ama rendelet ki­ adására* hogy iskoláink alsóbb osxtályaibán reggel 9 órakor vegye kexdetét * tanítás. Ügyeljünk ina, hogy az egésxen kis gyermek naponta 16, a négy éves legalább 12 órát aludjék. Ne fektessük le a gyermeket tele gyomorral és gon­ doskodjunk arról, hogy álmát semmi sem zavarja. Ax alvás ugy üdítő, ha na­ gyobb, tágasabb szobában és lehetőleg külön alszik a gyermek. A felnőttel való alvás egészségtelen. Vigyázzunk arra is. hogy a gyermek alvás közben meg ne fázzék. Legfontosabb és sajnos ma legnexebben megoldható probléma a gyer­ mek táplálás*. Ebben az a főszempont vezessen, hogy a táplálkozás kielégítő le­ gyen. Olyan ételeket nyújtsunk* amelyek a szükséges tápértékeket tartalmazzák. Főképen fontosakt a tej, tojás* vaj és az ezekkel készített különféle ételek. Azután a hüvelyesek: bab, borsó, lencse stb. A főtt és sült tészták, utóbbiak mindig ki­ hűlt állapotban, Kevésbbé fontos szere­ pet játszik a hús, de. jó, ha jól készült, puha és könnyen emészthető, £s külö­ nösen fontos az emésztés zavartalan fo­ lyamatára, hogy a gyermek az ételeket jól megrágja. Azért lehetőleg minél ki­ sebb falatokban nyújtsunk nekik. Szoktas­ suk már egész kicsi korában a gyerme­ ket arra, hogy csak bizonyos időközök­ ben étkezzék, mert a rendetlen evés az emésztőszervek folytonos zaklatásával mi hamarább satnyuláshoz vezet és a gyermek mindenféle karokozó bacilusok befogadására hajlamossá válik, melyek a szervezet csekély ellenálló képessége ré­ vén ott könnyen elhatalmasodnak s or­ vosi beavatkozással is a gyermek már rendesen alig menthető. A mint a ki nem aludt, ugy a roszszul táplált, vérszegény gyermek is szel­ lemi fejlődésben elmarad, mert az agy­ működés a vérkeringés tökéletlen közve­ títő munkája miatt gyöngébb, nehézke­ sebb lesz. Tanulása az agy erőltetése miatt fejfájást okoz. A tultáplált gyer­ meknél ptdig bizonyos fokú lustaság, tunyaság teszi nehezebbé a gyermek szellemi haladását. ’ A gyermek egészségének megóvá­ sánál jelentékeny figyelmet kell fordítani a -ruházkodásra is. itt ne a divatot és a sokszor ostoba szokásokat, hanem min­ dig az időjárást tekintsük és ahhoz al­ kalmazkodjunk. Ne csak télen és nyáron, hanem mindig. Télen is vannak kevésbbé hideg napok, amikor nem szükséges a gyermeket túl melegen öltöztetni, mert mit adunk rá akkor, ha azután csaku­ gyan beköszönt a nagy hideg. Ugyanez áll a nyárra is, amikor néha hirtelen le­ hűl a levegő és könnyen öltöztetett gyermek hamar áthül, megfázik, Különö­ sen legyünk óvatosak őszkor és tavasszal midőn as időjárás leginkább szeszélyes szokott lenni. Szeles időben ne igen hagyjuk künn huzamosabb ideig a gyer­ meket, mert a hideg szél ellen alig tud­ juk kellő melegen felöltöztetni Ex azonban csak általában szól. Al kalmazkodni kell mindig a gyermek testi fejlettségéhez, vérmérsékletéhez. Erősebb izmosabb, jól táplált gyermek könnyebb, kevesebb ruházattal sem olyan fogékony a meghűlésre, mint a vérszegény, vézna vagy beteges gyermek, akinek szervezet­ beli ellenálló képessége kisebb és ezért ezek felöltöztetésénél a ruházatra na­ gyobb gondot keli fordítani. A ruhane­ műiknél fontos, hogy könnyűek és me­ legek legyenek. Főszabály, hogy a lábat melegen, a nyakat, fejet hidegen, azaz ne a mellet, nyakat pójáljuk, bugyolálI'uk be jól, hanem a lábat, mert onnan lül át legtöbbször a gyermek. A ruhá­ zat legyen minél egyszerűbb. A divattal ne törődjünk. Fő a tisztaság. Az anyag legyen könnyen mosható. Ha foltos is, nem. baj, csak tiszta legyen. Selyemre, bársonyra nincs szükség. Amint a selyem és bársony ugy a cifra ruha sem való a gyermeknek. Ne törekedjünk arra, hogy gyermekünkből felöltöztetett bábut csináljunk, akit min­ denki megbámul. Különösen a jobb képű gyermekekből sokszor egész majmot ne­ velnek, aki elkényeztetett kedvence min­ denkinek. Követelő, finyáskodő elége­ detlen ember lesz ebből akit később senki sem szivei, senki sem szeret. Gyö­ nyörködhetünk gyermekeink jó tulajdon­ ságaiban anélkül, hogy elbizakodóvá teszszük őt és a szükséges szigorúságot min­ dig tartsuk szem előtt, amely sokkal in­ kább előnyére válik, mint a becézgető majomsxcretet* melyben soszor cyyik szülő túl akar tenni a másikon, mindig a gyermek kárára. Tanítsuk meg a gyermeket helyes és jó játékokra, de akkor is figyeljük meg, ha tanul. Ami nehezére esik, azt magyarázzuk meg és legyünk segítségére mert ezzel is elősegítjük szellemi fejlődé­ sét. Nagy gondot fordítsunk gyerme­ keink erkölcsös nevelésére, hogy azok istenfélők, józan életűek legyenek. Szo­ morú helyzetünkből kifolyólag* még el­ lenségeink említésekor sem vegyük aj­ kunkra] a szitkozódó gyűlölet szavait, mellyel megalacsonyitjuk emberi mivol­ tunkat. Van ezernyi más útja az igazta­ lan bánásmód következtében felgyülemlő haxafiui keserűségnek, jobban mondva, izzó hazaszeretetnek felélesztésére, éb­ rentartására és fejlesztésére. Használjuk fel kisebb munkára se­ gítségül otthon a gyermeket, mert ez ál­ tal megszokja az önállóságot, megtanul mozogni az életben egyedül is és erre lesz legnagyobb szüksége csak ugy fog boldogulni. Megerőltető munkát ne vé­ geztessünk vele, mert a fejlődésben levő szervezetnek az nagy hátrányára van és sokszor alig javítható bajoknak válik okozójává. Ha igy járunk el gyermekeink gon­ dozásában, nyugodtan mondhatjuk, hogy megtettük kötelességünket. De megteszi ezt az állam is ? Sajnos nem, mert még ma sem méltatja kellő figyelemre a több gyermekes családokat. Buchticska Antal. Szent Karácsony éjszakáján. kis család sorra megcsókoltuk egymást. Csak most tudom, amidőn minden kará­ csonykor visazavágyom a csendes alföldi falucskába, hogy ebben a sírásban az örök egyűvétartozás ölelkezett össze. Egyszer meg valami komoly bajjal kórházban talált a szent este. Az orvo­ sok és sz ápolók nemes emberbaráti aján­ dékaiból nagy, kedves karácsonyfát állí­ tottak lek Ott merengtünk mindnyájan lázas sápadtan. És egyszerre a nagy csendben valaki közülünk nagyon emrerin, nagyon könyörgőn elsírta magát. Lassan-laasan átragadt a fuldokló zoko­ gás mindenkire. Kimondhatatlan kitörés volt ez. Az örömnek és a fájdalomnak, a hitnek és lemondásnak, a reménynek és a megnyugvásnak csodálatos szimfó­ niája. Még most is annyiszor fülembe cseng e különös sirás, ha megbántottnak és elhagyottnak érzem magamat iés meg­ könnyebbülök. ’ Egy szent estén, mint tisztviselő a budapesti toloncházban jelentem meg sok szerencsétlen bűnöző között, Az óriás karácsonyfa körűi már akkor csendes bé­ késen, megférve, lehajtott fejjel bűnbá­ nóan álltak a foglyok. A máskor oly gyilkos tekintetű szemekben most szelíd alázatos fény ragyogott És szólt a fő­ kapitányból a szív: Nem mint biráitok, hanem mint embertársaitok jöttünk ma közétek ... Mintha valami isteni kezet láttam volna a bűnösök háza felett, megbocsátőan lenyúlni, mintha égi szózatot is hallottam volna; az isteni szeretet ne­ vében szivemre ölellek benneteket sze­ gény szerencsétlen emberek... És zo­ kogás volt itt is, bűnbánó, jóvátevő* ki­ engesztelő fogadaiomsirás. Elfelejthetetlen. A szent este a bűnösök háromne­ gyed részét újra derék, igaz embe­ rekké tette. Ez a három sirás cseng most vissza fülembe a múlt idők ködéből Kísér lép­ ten, nyomon. De ki ne tapasztalta volna a saját életéből, hogy a szent karácsony milyen csodálatos hatással van az emberi telkekre. Magyar testvéreim, öleljünk szivünkre a szent estén minden testvé­ rünket, megbocsájtón, felemelőa. Dob­ banjon össze minden magyar szív szegé­ nyé, gazdagé, munkásé és mágnásé s mintegy óriási ünnepi harangzúgás zo­ kogjon fel alázatosan, esdeklőn az isteni Gyermekhez: Segítsd, segítsd meg Ha­ zánkat kis Jézusunk, Messiásunk! Gondolatban én is letérdelek a bet­ lehemi, szegényes jászol előtt és imádom az Istent, aki lejött közénk, hogy meg­ váltson bűneinktől és egy csodálatosan szép éjszakára a Szeretetet, a Megértést lehozza magával Szomorú magyar test­ véreim, égjen sziveinkben mindig, nem­ csak ezen az estén, a szent Karácsony mindent megbocsájtó szeretető, városun­ kat, édes Hazánkat ez teszi naggyá. Irta: Dr. Tóth Mátyás. Amerre csak emberek élnek, az óri­ szelíd csendje árad mindenütt; a termé­ ási föld legparányibb falucskájában is, ma szetben és szivekben egyaránt Csodála­ éjjel ünnepi imára kondulnak a harangok tos este. s ércnyelveik csengése összeölelkezik, Hogy itt ülök isteni békével szi­ harmóniába olvad a csiilagokragyogta vemben az íróasztal mellett, három képre magasban. Ma éjjel kigyulnak a gyertyák veti rá szelíd fényét lelkemben a vissza­ a ragyogó, minden jóval megrakott ka­ emlékezés. Gyermek voltam még, kis rácsonyfákon, hogy hirdessék kicsinyek­ gimnazista. A vidéki városkából szüleim, nek és nagyoknak, szegényeknek és gaz- testvéreim körébe hazahozott a karácsony. dagoknak egyaránt, hogy ma megszüle­ Este volt, kint millió csillagos, holdas fe­ tett a Szeretet, megtestesült az Ige. hér éjjel. Ott ültünk az egyszerű deszka­ Csodálatos ünnepi Ilyen egész vilá­ asztal mellett, mely erre az alkalomra got átfogó, bensőséges, megható napja frissen mosott, édesanyámszőtte vászonnincs több az emberiségnek. Ilyen közel teritővel volt letakarva* apám a kemény, nem érezzük magunkhoz az Istent, ilyen mosolytalan magyar, anyám a könnyező megbocsátó szeretet nem üli meg soha szelidség s mi négyen szepegő gyerekek. sziveinket, mint a szent estén ott a kará­ Valahonnan az erdőből letört fenyőgalycsonyfa alatt szeretteink, barátaink kö­ lyacska edényben beföldelve szerényke­ rében. Még a koldusnak is, akinek sem dett az asztalon. 18—20 szem szaloncu­ otthona, sem hozzátartozója nincs, min­ korka mosolygott róla le. néhány hazai, den fájdalma mellett is valami kifürkész­ otthontermett dióval, almával és friss fe­ hetetlen melegség önti el szivét. Ma éj­ hér kaláccsal vegyesen. Olyan csodála­ szaka megbocsájt mindent a keményszívű, tosan szép és megható volt nekem ez a alamizsnát megtagadó embereknek. Nem kicsike fenyőgally* hogy amikor apám Nem lázik* ha a Rőmer-ieahróis csod>, hiszen erre az éjszakára fegy­ elérzékenyűlt, mélyről Jeltörő hangon rek legújabb csukott, fűthető* 70 verszünetet köt a Harag, az Irigység a csak ennyit mondott — karácsony van, lovas Crysler autójában utazik. Tele­ Bosszú. Kezet fognak a Jósággal, A Béke sírva fakadtunk mindnyájan és az egész fon 101. — Nem tudom. Ahányan jöttek, annyi csomagot hoztak és mind bevitték a hárembe. — Csomagokat? — Ugy van... és kosarakat is. Az emberek titokzatosan jöttek, mentek de semmit sem bestéitek,.. Szelim meg sem várta, mig Ahmed mondókája végére ér, hanem nagyokat lépve, sietett a hárem felé. A süppedő szőnyegek felfogták lépteinek zaját és észrevétlenül ért a hárem ajtajához. Ott így beszélgetve értek a várhoz* ahol bent vidám gyermekkacai csendült A a kísérete elvált tőle. A szelámluk ajta­ pasa megkönnyebülten sóhajtott fel. Ahol jában a csausz meglepetten fogadta urát* kacagnak ott nincs baj. akinek jöveteléről senkinek sejtelme sem A bejáratot eltakaró függönynél volt Dadogva hangzott el a „Szallam", megállóit Amit még sokasem tett, most amikor köszöntötte. Szelim csodálkozva életében először megleste nejét és gyer­ nézte szolgáját. mekeit Óvatosan széthúzta a nehéz da­ maszkuszi függönyöket, tenyérnyi széles­ — Mi a bajod, AhmeJ? — Semmi* fényességei pasa ... — ségben, annyira, hogy az egész szobát felelte zavartan a csausz. — Nagyon áttekinthette. meglepett érkezésed* mert még nem vár­ A szoba közepén hatalmas fenyőfa állt, rajta ezer csillogó holmi. Aranyos tunk haza.,. — De miért vavy ugy megzavarodva? dió. alma, narancs, mindenféle alakú mé­ Ahmed nem felelt. Szelim gyana­ zeskalács, a fa ágai összekötve aranyos kodva kérdezte: és ezüstös fonalakkal, az ágakon sok-sok égő gyertyával* ami varázslatos fényt — Csak nem történt valami baj? vetett a szobára. — Nem uram... de... - Noa? A pasa elbüvölten állt és nézett —- Egészen meg vagyok zavarodva.M Ilyet még nem látott. Percekig bámulta az apró* , villogó lángocskákat. Szeme Tegnap és.ma annyi ember járt itt... mind lejebb, lejebb tekintett, meglátta — Miféle ember? Ómért és Gflxelát* amint boldogan. Öröm­ — Mindenféle mesterember... — Mit sűrűk? től kacagva kapkodják hl a fi alatt el* Tiszta, holdvilágos este volt, a ke­ ményre fagyott hó ezüst fényben csillo­ gott. Szelim pasa, kevésszámú kíséreté­ vel poroszkált a vár felé. A budai és sztambuli események képezték beszélge­ tésük főtárgyát és találgatták, mit hoz a jövő. A basa erősen reménykedett, hogv Ali pasa az uj nagyvezir kiszabadítja ed­ digi elszigeteltségéből és megnyitja előtte az előhaladás útját Bízva bizott benne, hogy most már nem sokáig marad egylófarku pasa. 5 oldal A MUNKA terített mindenféle játékszert Fából pus­ kát* lovat* kocsit mutatott Omár Güzelának, ez pedig babát Omárnak. Messzebb tőlük* a kereveten ült Gülberki, könnytől csillogó szemekkel figyelte az apróságok örömét, összekul* csőit kézzel* átszelemült arcával olyan benyomást tett Szelimre, mintha egy huri szállt volna le az égből A pasa szivét furcsa meleg járta át Meg-megindult. hogy bemegy a szo­ bába, de valami visszatartotta. Ugy érezte, ha most belép, elrontja nejének és gyer­ mekeinek ártatlan örömét s ő nem akar Qnneprontó lenni. Amint ott állt és nézett, a vár alatt betlehemes gyerekek mentek. Egyszerre halkan, de tisztán hallhatóan felcsendült: .Mennyből az angyal LejÖttt hozzátok .. .* Gülberki meghallotta az éneket, összekulcsolt kezét szivére szorította, térdreborult és hangosan zokogott. A Ígyermekek ijedten futottak hozzá és szóongatták. Szelim pasa is megrettent, be­ lépett gyors léptekkel odament nejéhez * gyengéden megsimogatta fejét: — Mi bajod Gülberki?... Miért sírsz ?... Az asszony lassan felemelte könynyes szemét és csak annyit tudott mondani: — Én jó uram!... — Mit szelíden. jelentsen ez? — kérdezte Gülberki egy kis ideig hallgatott* aztán halkan mesélni kezdett — Sok-sok évvel ezelőtt, ezen a napon, messze keleten feltűnt egy fé­ nyes csillag. A csillag megindult az égen utat mutatva az embereknek, majd meg­ állt Betlehem városa felett. Itt született Iza ben Mirjam, akit a keresztények Is­ tenüknek hisznek, az Izlam pedig prófé­ tának tart... Eljött, hogy megváltsa a világot a szenvedésektől... Szelim és a gyermekek csillogó szemmel hallgatták Gülberki szavait, aki alig gyözöttt felelni a sok kérdésre. Pi­ henésre sokáig senki sem gondolt* A két gyerek lassan-lassan elálmásodott* de aludni egyik sem akart menni. A hold már régen letűnt, a csillagok is halvá­ nyodni kezdtek, de Gülberki még min­ dig meséit Izáról, Mirjamról, Jutsufről, a betlehemi istállóról a három királyról Omár anyja ölében, Güxela Szelim kar­ jai között elaludt és mindkettő boldogan szorongatta játékát. Mikor végre keleten feltűnt az első fénysugár, Szelim szeretettel csókolta meg nejét. — Sokat* nagyon sokat kell még mesélned, mert ugy énem, uj fény gyűlt ki lelkemben. Ezt a napot ezentúl min­ den évben megöljük... a szeretet A pasa rámutatott • karácsonyfára. ünnepét..* �A MUNKA 6 oldal Az adózás és a labdarúgás Hatak óta tele vannak a lapok a K-ofessxionísta egyesületek panassxaival. •m hiába üzlet a labdarúgás, a vezetők nagyszerűen csinálják a propagandát. Ér­ demes erről az ügyről kissé elgondolkozni, mert a felületes szemlélő első pillanatban valóban axt hiheti, hogy a magyarországi hivatalos labdarugók nyomorognak, hol­ ott a valóságban nem annyira vigaszta­ lan a helyzet, sőt még akad olyan club is, amely elég tisztességesen el tudja látni embereit Nálunk a professzionizmus megho­ nosítása előtt azt hitték, hogy paradi­ csomi állapotok köszöntének be hozzánk, mihelyt hivatalosan is elismerik a játékos és egyesülete között fennálló fizetéses viszonyt. Ezek a jámbor lelkek abban reménykedtek, hogy a sok tizezres néző­ közönség filléreiből ugy lehet élni, aho­ gyan gondatlan emberek szoktat. Mindig a „boldog" Anglia lebegett a szemük előtt, ahol a professzionista labdarugóknak nincs más gondjuk, mint a labda. Akkor még nem akarták elhinni, hogy a legjobb játékosoknak is csak mellékfoglalkozás a labda és az angol közönség egyszerűen megköveteli, hogy kedvencei a polgári életben is mutassák, mit tudnak. Nálunk ugy rendelkeztek be az első évben, mintha aranybánya szájába ütötték volna fel a sátorfájukat. Keservei csalódás lett a következmény. Nem találta meg a számi. tásít seaí a játékos, sem az egyesület, sőt elmondhatjuk bátran: még a közön­ ség sem. A játékos sokat remélt, keve­ set kapót Az egyesűletvezetö sokat remélt és még többet kapott. A közön­ ség pedig azt vette észre, hogy bevételi forrása nem futja a kiadásokra. Lemon­ dott a sportról, pontosabban: a mérkőzé­ sek látogatásáról. A közönség megfogyat­ kozott, a játékost arra kényszerítették, hogy csökkentse* igényeit, vagyis eléged­ jék meg kisebb fizetéssel, csak a vezető­ ség maradt a régi, így következett el a mai félszeg helyzet, amikor néha alig van annyi néző a tribünön, mint a játékos a pályán. A professzionizmus elhódította az amatőr versenyek közönségét, de el is riasztotta magától, mert a belépő dijak meghaladják a békebelit és olyan embe­ rekre vannak szabva, akiknek nem számit hogy két vagy bárom pengőbe kerül-e a tízóraink. Ez a legmegfelelőbb hason­ lat, mert már ott tartunk, hogy valóban csak jó sorban levő ember mehet ki rend­ szeresen a nagyobb mérkőzésekre. A tő­ városban a közönségnek ezer más alkalma is van a szórakozásra, a kiránduló helye­ ken majdnem, semmibe sem kerül a kel­ lemes időtöltés. Azokban a vidéki váro­ sokban viszont, ahol vannak hivatalos csapatok, sokszor hónapokig nincs olyan mérkőzés, amely jobban érdekelné a hely- beli sportrajongókat, mert a vidéki egye­ sület vezetője — jobb üzlet reményében — eladja egyesülete pályaválasztási jogát és a fővárosba viszi még vidéki ellenfe­ lét is. Ennek a természetes következmé­ nye axután ax, hogy a vidéki városok el­ vesztették támogatóik legnagyobb részét, mig a fővárosban a körönbösség miatt nem tudnak zöldágra vergődni. Az általános gazdasági helyzet sok mindent megmagyaráz, de nem okol meg teljesen. A kedvezőtlen kereseti lehető­ ség szükségszerűen érezteti hatását a sportban is, de ügyesebb beosztással, az előbb vázolt hibák kihagyásával ismét meg lehetne közeliteni a rendes üzleti számítást. Szinte felesleges is mondanunk, hogy a tőkének mekkora szerepe van ebben a kérdésben. A nagy egyesület, amelynek nemcsak sportbeli, hanem anyagi javak is vannak a háta mögött, könynyebben kiállja a mai szomorú időket, mint az a kis alakulat, amely máról hó­ napra keresi meg a kenyerét és egy esős délután félévre felborítja a számításait. Az Országos Testnevelési Tanács is foglalkozott a professzionista egyesü­ letek anyagi kérdésével és a testnevelési törvényben megállapított kulcs szerint befizetett testnevelési adóból annyi se­ gélyt fizet vissza a labdarugó szövetség­ nek, amellyel orvosolhatja a legégetőbb sebeket. Mindenki természetesnek tartja, hogy a sportból szerzett adót sportcé­ lokra is fordítsák, csak a nagy egyesü­ letek vezetőinek más a véleménye. Ezek sajnálják a kicsinyektől a segítő filléreket és azt akarják, hogy segitségképen ők is kapják vissza azt az összeget, amit adóban leróttak. Ha pedig nem teljesitik kérésüket, nem támogatják a jövőben a kisebbek érdekeit. Ez a tiszta kép a labdarugó-ügy­ ről. Azok kérnek segítséget akik nincse­ nek rászorulva* Csak azért hangoskod­ nak, mert nem akarják, hogy az ő mér­ kőzésükön behajtott adóból a vetélytárs részesedjék, erősödjék, ha ugyan erősö­ dést jelenthet az a néhány pengő. Hiába magyarázzák nekik, hogy igazságtalan lenne kinek-kinek csak a saját adóját viszaadni, mert ebben az esetben az a kis egyesület* amely ráfizetett a mérkőzéseire, tehát igen kevés adót róhatott le, most is olyan jelentéktelenül csekély összeget kapna vissza, aminek semmi hasznát sem venné- A professzionista egyesületek nagy mentési lármájába tehát ne tévesszen meg bennünket az a sok nyilatkozat, amit alig győzünk már olvasni, hanem bízzuk ezt az egész ügyet az Országos Testnevelési Tanácsra, mely bizonyára ott ad, ahol szükség van rá és lesz elég ereje és te­ kintélye ahhoz is, hogy az esetleg ellen­ szegülőket rendre kényszerítse. Eleikor és az életerő A hosszú élet titka. Az életerő itt távolról sem jelenti azt a különleges erőt, mely egyidőben ugy szerepelt, mint az élet oka és ma­ gyarázata. Ha ma használja az orvos és a terméazCtkutató ezt a szót, nem akar vele egyebet jelezni, mint az élő szerve­ zet életfolyamatainak Összességét. A külső környezet behatásaihoz való viszonylatá­ ban ugy is mondhatjuk, hogy az ellen­ álló képességét jelenti. Hogy ez az életkorok szerint válto­ zik, azt körülbelül általános véleménynek mondhatjuk. Mindenki másként vélekedik valamely betegség várható lefolyásáról, aszerint, hogy a beteg milyen korú. Mert hiszen más a szervezet ellenállóképessége M csecsemőkorban, más a gyermekkor­ ban, Ismét mása kamaszkorban, majd az ifjúkorban s végül megint más a felnőtt­ korban és hasonlóképen más az öreg­ korban. A köztudat szerint körülbelül a felnőttkoru szervezet ellenállóképessége a legnagyobb. Ezt a nézetet vallotta mind­ máig az élettudomáqy is, mert eddig nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel pon­ tos vizsgálatok alapián. Ma már tudjuk, hogy a köztudat ebben a tekintetben témert a szervezetnek nem a méglett, Salgótarján 1928. dec. 24 ben megnyilvánuló ellenállóképességét és axután a ragályos betegséggel szemben mutatkozó szervezeti ellenállást. Minthogy ax eredmények minden esetben elég jól megegyeztek azokkal az eredményekkel, melyekre hashártyagyulladásból eredő halálozások vezettek, valószínűnek látszott, hogy az a diag­ ramm, amelyet a hashártyagyulladás ha­ lálozási statisztikáját szemlélteti az élet­ korok szerint, nem elszigetelt jelenséget rejteget, hanem általános érvényű bioló­ giai törvény. Ez az általános halálozási statisztika alapján készült diagramm min­ den esetben igazolta és igy bebizonyult, hogy az eltérő, más szóval a szervezet ellenállása, a környezet kártékony hatá­ saival szemben, legnagyobb a 10—15-ik életévben, erre a magaslatra a csecse­ mőkortól kezdve folyton növekedve jut el, viszont a későbbi életkorban állan­ dóan csökken. Bebizonyosodván az életerő válto­ zásainak törvénye az életkorokkal az emberre nézve, kézenfekvő a gondolat, hogy hasonló törvényszerűségnek . kell lennie a állat- és növényvilágban is, va­ gyis, hogy az életerő változásainak tör­ vénye nemcsak az emberre, hanem min­ den élő lényre is vonatkozik. Azonban amennyire valószínű is ez, éppen olyan nehéz a pontos bizonyítása, sőt egyelőre egészen lehetetlen, mert teljességgel hiá­ nyoznak a megfelelő statisztikai adatok ugy az állatokra, mint méginkább a nö­ Világos fej! Időt, munkát, tüzelőt takarít, ha Dr. OETKER készítményeit vényekre vonatkozólag. használja! Az emberi szervezet ellenállóképes­ ségének csökkenése az öregkorban olyan Dr. OETKER-féle sütőpor, Dr. OETKER-féle vanillincukor, Dr. OETKER-féle puddingpor, Dr. szabályszerű jelenség, hogy egyáltalában OETKER-féle krémpor, Dr. OETKtR-féie kuglóf-. nem tekinthető valószínűnek sem az, anyag, Dr. OETKtR-féle befőzőpor; Dr. OET KER mintha régi időkben más lett volna az féle kuglófanyag uj csomagolása miod-nütt kap­ emberi életkor határa, sem pedig az, ható.! A 127 receptet tartalmazó, „Hogyan készül a jó sütemény?' című könyvecskét kívánatra to­ mintha egyesek olyan rendkívül magas vábbra is ingyen és bérmentve küldöm. életkort érhettek volna, amilyenek régi hagyományokban maradtak ránk, de nem- már jő paraszt* Fessel nagyszerű tanár,kevésbbé a jelenben is fei-felbukkannak Turek Berta temperamentumos Panna, a teljesen ellenőrizhetetlen hirek között. mig Juhász jó Ferko voltak. Az előadá^ A hagyomány szerint Ádám 900 után táncra perdült a fiatalság s a mulat­ évig, Mathuzsáleg 960 évig élt, de még ságnak a reggeli órák vetettek véget. A a bibliai pátriárkák kora is nagyon te­ mulatságon felülfizettek a következők: kintélyes. Így Ábrahám 175 és Mózes Prokich J. 15 P, Prokich V. N. N., Nagy B. 120 éves korában halt meg. Mondanunk 5—5 P, Dr. Förster Kálmán 4 o.’ is felesleges, hogy ez épen ugy csak le­ Donászy Viktor 3 60 P, Keresztényi N., genda, mint az egész „régi szép világ". Végh Kálmán 3—3 P, Rudinszky István Pütter bonni fiziologus a halálozási sta­ 2 80 P, Csernoch Gyula, Máhic Alajos tisztika alapján megszerkesztette azt a 2'60—2 60 P, Horváth Károly, 2 20 P, számtani formulát, melynek segítségével Földi Pál 2 P, Rőder Alfréd Spilberger meg lehet állapítani a különböző életko­ N., Rudié Károly, Nocik Ferenc, Strambach Rezső, Miika Ferenc, Somoskői rok elérésének valószínűségét. A századik éven felül az életben Ágoston 1-1 P, N. N, 90 f, N. N., mardás valószínűsége rendkivül csekély, N. N., 80-80 f, N. N., N. N., N. N., így például a 104-ik évet csak minden N. N, 60-60 f, N. N.. 30 fillér. 6'7 milliomodik ember éri el, a 105-ik évet már csak minden 44 milliomodik ember, a 106-ik évet csak a 476 millio­ modik s ahhoz, hogy valaki 107 évet élhessen, 11 milliárd ember közül kell egynek lennie. Általában azt mondhatjuk, hogy a Földön állandónak tekinthető évente egy-egy 105 éves ember, de már 106 éves csak minden 10 évben található egyszer, 107 évet már csak minden 225 övben érhet meg egy-egy embér. 108 éves enbert peJig csak 2300 évenként ajándékozza a természet az emberiségnek. Műkedvelő előadás az Acél­ gyárban. Szombaton 15 én tartotta az | felnőtt korban a legnagyobb az életereje Acélgyári Olvasó Egylet minden évben szokásos özvegyek és árvák karácsony­ vagyis az ellenállóképessége. fája javára műkedvelői előadással egybe­ Az ellenállóképesség kérdésével fog­ kötött zártkörű táncmulatságát. Az est lalkozik Kirschner, a königsbergi egye­ erkölcsileg és anyagilag is sikerűit. Elő­ tem orvosi karának sebész-tanára. Figyel­ adásra került Földes Imre „Pántlika" c mét erre a kérdésre az hivta fel, hogy a vigjátéka, melvet a kitűnő fiatal műked­ hashártyagyulladásban elhaltak arány­ velői gárda fényesen adott elő. Minden száma az életkor szerint nagy mérték­ elismerés ezért a rendezőnek Szabó Ist­ ben változik. Legnagyobb a halálozási vánnak, ki hozzáértő kézzel válogatta ki szám a csecsemő és az öregkorban, leg­ a szereplőket s főként pedig azért, hogy kisebb a kamaszkorban, a tizennegyedik utolsó pillanatban beugorva Dr. Kovács éves kortól a tizenötödik korig. Kirsch- alakításával szinte előre dobta a darabot ner a halálozási számokból grafikont Tudása legjavát nyújtotta a mindig jobb szerkesztett, melybő világosan látható, Paskó Olgus kin meglátszik, hogy kezd hogy a szervezet ellenállóképessége a otthon lenni a színpadon méltó part­ csecsemőkorban a legkisebb, onnan nerével Kraicsi Jánossal együtt, ki felül­ kezdve rohamosan emelkedik a kamasz­ múlta önmagát, oly nagyszerűen alakított korig, azután lassan, fokozatosan • ha­ De jók, sőt nagyon jók voltak az ikrek nyatlik egészen ax öregkorig, illetőleg a Fülöp Pál < és Papp Ervin kik igazán ki­ halálig. futották legjobb formájukat nem szabad Természetesen a hashártyagyulla- azonban megfeledkeznünk a bájos Tóth dással szemben mutatkozó ellenállás még Eszterről, Gracza Elyzről ki szintén be­ nem lehet mértéke az egész életerőnek. futott Szartorisz Valival együtt az előbbit Kirschner azonban az ismertetett példa a kellem. mig az utóbbit a pajzán humor Öán tovább folytatta a szervezet el- jellemzik. Az afektáló gróf kisasszonyt lóképességére vonatkozó vizsgálatait finoman alakította Dublnyi Irénke. Na­ Élőbb a szervezetnek a gyomorbetegsé­ gyon szépen és meleg tónusokban szólgekkel szemben tanúsított ellenállását lőtt a barát. Fülöp Laci ügyesen győzve vizsgálta, majd a tüdőgyulladásul sxam- le est a szép, de nehéz szerepet* Szak- Az észszerűen dolgozó keres­ kedőnek ma már nelkülözhetetlen a . vidéki lapokban való hirdetés. A vidék a fogyasztás legértékesebb piaca, ezért terjeszkedik a kínálat egyre nagyobb mérvben a vidékre és ezért nem hagyhatja figyelmen kívül a céltudatos hir­ dető a vidéki lapokat. Aki a vidéki foIgyasztóközönség minden rétegéhez hozzá akar férkőzni, annak igénybe kell vennie 1 a vidéki sajtó óriási nyilvánosságát, ez a J propaganda uj és értékes összeköttetéseI két hoz létre és a hirdetésbe fektetett tőke sokszorosan megtérül. Erdős József a reklámszakma legalaposabb ismerője, országszerte előnyösen isméit hirdetési iroda tulajdonos, rendkívül érdekes. 144 oldalas könyvecskében matatja be a vi* déki reklámlehetőségeket, felsorolja az összes vidéki lapokat, azok hirdetési árszabását, stb. Az ipar és kereskedelem terén működőknek ezen nélkülözhe Ven és értékes könyvet lapunkra való hivatkozással ingyen és bérmentve küldi meg bárkinek Erdős József hirdetési irodájába, Budapest, II. Vitéz-ucca 2. . ’ • f ’ ’ ' * ' . , * . Budapestre utazók figyelmébe. . Mindent, de főként csak olyan cégnél vásároljunk, aki teljes bizalmunkat bírja. Ezért nyugodt lelkiismerettel ajánljuk ol­ vasóinknak a világhirü Semler céget, (Budapest, Bécsi-utca 7), melynek üzleti múltja garancia. Különösen a most folyamatban lévő nagy karácsonyi vásár mó­ dot nyújt az elismerten legjobb Semler minőség alkalmi áron való megismeré■éré. Ez eladás keretében a cég kiáru­ sítja az egész ev folyamán felhalmozó­ dott legkitűnőbb minőségű angol szővet maradókat. * • * .. > �Maghhró. A „Salgótarjáni Caslnó* 1928 évi december hó 29-én d. u. 6 óra­ kor saját helyiségében tartandó rendes évi közgyűlésére. Salgótarján, 1928. évi december hó 21. napján Róib *. k. elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó és je­ len gyűlés jegyzőkönyvének hitelesíté­ sére két tag kijelölése. 2. A m. kir Bel­ ügyminiszter 17000/1928 B. M. sxímu rendeletének megfelelöleg ax alapsxabá lyok módosítása. 3. Indítványok. Az alap­ szabályok 11 §ínak 7-ik bekezdése ér­ telmében indítványok a kö gyűlést meg­ előzőleg 3 nappal ax igazgatóhoz Írásban adandók be. Karácsonyi vásár. Ax Evangelikus Nőegylet és ax Evangéliumi Leány­ egylet szép sikerrel tartotta meg a múlt vasárnap karácsonyi vásárját. Pántyik Árpádné vezetésével a hölgyek, Medxihradxky Márta vezetésével a leányok iga­ zán mindent megtettek, ami a vásár si­ kerének a biztosítéka volt Megható volt látni a szombat délután az elrendezéssel foglalkozó hölgyek nagy sürgés-forgását, akik szokatlanul szép számmal jöttek össze, hogy a nagy munkával készen le­ gyenek. Moticzka Nándorné, Okolicsányi Elemérné, Laczko Sándorné, aki az elő­ készítés során a gyűjtésben az összes hölgyek között a rekordot érte el, Köntxey Ferencié, Szántay Istvánná, Dr. Förstér Kálmánná, Jesse Gyuláné, dr. Kovács Józsefné, Pallay Gusztáváé, Mikula Aládárné, Suhár Rezsőné. aztán a mindig fáradhatatlan Marko Emma, a minden szépért lelkesülő Zelenka Pánny, Jesse és Tuba nővérek, Zorkócty Erzsiké és még kivűlök igen számosán mindnyájan 'szakítottak maguknak időt arra, hogy ugy az előkészítés, mint a vásár lebo­ nyolítása terén a maguk szive diktálta kötelességüket megtegyék. Meg is volt munkájuknak a látszatai A vasárnapdéli megnyitásra összegyűlekezett nagyszámú közönség elé olyan m -ghitten szép lát­ vány képét nyújtotta a kicsinynek bizo­ nyult terem és kiállítás képe, hogy már az első benyomásra valami meleg jóérzés lett úrrá minden látogatón, dr, Csengődy Lajos lelkész az egyház presbitériumával együtt jelent meg a kiállítás megnyitásán és a megnyitó szavak után kezdetét vette a vásár. Vasárnap egész délután nagy ér­ deklődés középpontjában állott a kedves leányegyleti formaruhákkal ékesített ba­ basereg, annyira, hogy mikor este 7 óra­ kor a műsor megkezdésére került a sor szó sem lehetett már arról, hogy a meg­ jelent vendégsereget illő módon lehessen elhelyezni. Miért is egymás közelébe hú­ zódva, állva hallgatták végig Tuba Ilonka megrázó erejű s^avallatát, nagy tapssal jutalmazták a Háztüznéző szebbnél-szebb virágot megjelenítő helyes sze­ replőit kivétel nélkül. Végül nagy derült­ séggel és hálás tapssal adóztak Dianiska Mariska pompásan előadott és kakassal fűszerezett monológjának. A műsor után jó hangulatban még soká együttmaradt az est közönsége. Másnap a forgalom már nem volt élénk, azonban az esti Kálin* Márton és Kovács Aladár szépen sikerült szavalataiból Gracza Margit, Szatmár Rudi által .kisért kedves ének­ számból és Turek Valika sikerült mono­ lógjából álló műsort mégis szép közön­ ség hallgatta végig. A harmadik napon pedig a már eladott kiállítási tárgyak bucsuzkodtak egymás után a kedves ke­ zektől, amik annyi sok szeretettel és gonddal tették őket széppé és a vásár érdekességeivé. Már-már az egész terem kiürült és megmaradt tárgyak legnagyobb része is becsomagolásra került, amikor eseménykép hatott a vásáron Róth Flóris bányafőtanácsos megjelenése, aki nem mulasztotta el ezúttal sem, hogy meleg szivének áldozatos támogatásával meg­ tisztelje ezt a karácsonyi vásárt is. Nem kis örömnek alapjául szolgált aztán, ami­ kor a végső elszámolás elkészült és ki­ tűnt, hogy kétezerszáz pengő bruttóbe­ vételt könyvelhetett el a két kiállító egyesület a vásár folyamán, amiből te­ kintélyes rész fog tiszta haszonként a jótékony célokra megmaradni, amiből el­ sősorban az özvegyeket és árvákat, aztán felekezeti különbség nélkül a lelkészt* hi­ vatalban nyilvántartott szegényeket fog­ ják egyéb célok mellett megajándékozni karácsonyra. A befolyt adományokról és a közreműködő hölgyekről legközelebb bővebben számolunk be. 7 oldal A MUNKA Salgótarján, 1928. dac. 24 Csekey Sándor kazár! vezető jegyző adta át a kitüntetettnek december hó 8 in délelőtt 10 órakor a mátraszelei ál­ lami elemi népiskolába!, tartott ünnepség keretében. Az ünnepélyen a *a|góta>jáni kősxénbánya r. t. részéről Duíek Pál er­ dőfőmérnök jelent meg, mig a mátrasze­ lei kősxénbánya vállalatot Fényi Géra bányugondnok képviselte. Ott voltak ezenkívül a mátraszelei kősxénbánya vál­ lalat többi tisztviselői is — mivel a ki­ tüntetett a mátraszelei kőszénbánya vál falatnál dolgozik. A kitüntetetthez első­ sorban Csekey Sándor vezető jegyző in­ tézett igen ügyes és hatásos beszédet, majd az érdem érmet ax ünnepelt mel­ lére tűzte. Eiután Fényi Géza bánya­ gondnok üdvözölte az ünnepeltet az igazgatóság megbízásából s a gyújtó ha­ tású beszéd után átadta az igazgatóság 100 pengős ajándékát. Az ünnepelt meghatottan mondott hálás köszönetét egy­ részt a közigazgatási hatóságoknak, másrészt * bánya igazgatóságnak s a bánya helyi vezetőségének, hogy öt ilyen kitün tetésben és ünneplésben. részesítették Kazinci József egy másik társával dolgo­ zott egy munkahelyen, miközben egy 150 cm. hoszu és 80 cm. széles kődarab melynek súlya mintegy két mázsa mun­ kás társára szakadt. Amint Kazinci a szerencsétlenséget látta, egy pillanatra sem habozott, hanem odaugrott, a nagy kődarab alá bujt és saját életének ve­ szélyeztetésével hálával tartotta fel a súlyos kődarabot, m'g segítség érkezett Ezért kapta a kitüntetést. Egy egyszerű embernek milyen nagyszerű cselekedete e?l Kétségtelenül méltó a kitüntetésre. nyi A piactéri Óvodások karácso­ gyermekelőadása. Mint minden évben, ugy az idén is megtartották a piactéri Óvodások karácsonyi gyermek­ előadásukat a Róm. Kath. Kör olvasóter­ mében f. hó 16-án. A zsúfolásig meg­ telt nagyteremben, amelyben Salgótarján közönségének előkelőségeit is ott láttuk, oly gyermekelőadásban volt alkalmunk gyönyörködni, am. lynek színvonala sok­ szorosan felülhaladta az apró emberkék értelmi képességeit. A gyermekeket könynyű betanítani, de annál nehezebb az emberpalántákat, akikben jóformán zsengedezik, nyiladozik az isteni szikra, az értelem megnyilatkozása. Az első szám a Magyar Hiszekegy volt, mintegy je­ lezve a tónust, amely végig fog vonulni a műsoron. Utána egy apróság üdvözölte versben az összegyűlt közönséget, kérve őket, hogy fogadják szeretettel a kicsi­ nyek játékát. A második szám Tériké az erdőben cimü egyfelvonásos mesejá­ ték volt. Tériké téiviz idején megy el virágot szedni az erdőbe, de mindenhol csak havat talál. A tavasz tündére megkőnyőrül rajta a álmot bocsájt rá. A kicsiny tündérek rózsát, szekfüt, ibolyát, pipacsot, tuipánt búzavirágot tesznek melléje. S amikor Tériké felébred a der­ mesztő tél helyett pompás tavaszban ta­ lálja magát A főszerepet Parlényi Er­ zsiké játszotta kedves alakitó tehetség­ gel. A harmadik szám irred.nta versek voltak, amelyben az apróságok kicsiny szivecskéjük hazafias érzéseit mutatták be. Majd egy táncjáték következett a fehér cipő, piros cipő, amelyben nyolc fiúcska és nyolc leányka énekre mutatták be kedves és bájos táncukat. Az ötödik számban újra irredenta versikéket szaval­ tak az apróságok kedves lelkesedéssel. A kis árva karácsonyi álmában, menyor­ szágban jár az árva, ahol boldogságban és örömben - örül a karácsonyi szent es­ tének. Végül a befejező beszéd követ­ kezett, amelyben az egyik kis óvódás kedvesen kérte a közönséget, hogy ne legyen a kritikájuk szigorú. Általános volt a vélemény, hogy a piactéri ovodások az idén belopakodtak a közönség szi­ vébe. Kedves játékukkal elragadtatták a szülőket s az érdeklődőket, akik szere­ tettel kisérik az apróságok nyilvános szereplését, A legnagyobb elismerés il­ leti ómilyák Flórisné óvónőt, aki nehéz hónapok fáradságos munkájával érte el a kedve* eredményt. Érdemét az i* nö­ veli, hogy a verse* üdvözlő beszédet, az irredenta verseket * a Ki* árvá karácso­ nyi álma verse* mesejátékot ő irta. A betanításban és a rendezésben hü segítő­ társa volt Pár fényi Béláoé óvónő. A Murilló angyalféjü színpadi bálteret Marinka Gábor salgótarjáni szobafestő Életmentő bÁnyáss. Kazinci Jó­ festette teljesen ingyen a tőle megszo­ zsef mátraszelei kőszénbányász életmen­ kott művészi készséggel. tésért a bronz érdem érmet kapta Kor­ MiklÓe ast A Városi Levente mányzó ö Főméltóságától. Ezt a kitün­ Egyesület f, hó 8-án jól sikerűit Miklóstetést a jérári főszolgabíró megbízáséból eStat rsndoxett * Róm. Kath. Olvasókör­ ben. A műsor ax ünnepélyhez méltó volt. Első száma a „Levente induló* melyet a csinos egyenruhás leventék énekeltek tá­ bortűz mellett nagy hatással. Ezután Adamecx István szavalta el „Könyörgés a vezérhez* cimü verset, mellyel bizony­ ságot tett szavaló tehetségéről. Nagy taps honorálta felkészültségét. Az ünnepi beszédet Nagy János főoktató mondotta cl; közvetlen szavakkal röviden ismertette a Kormányzó élettörténetét, Isten áldását kérve honmentö munkájára * az ö neve- napján szeretettel fordul városunk kö­ zömbös közönségéhez, hogy végre ve­ gyék észre a levente intézmény áldásos és fontos munkálkodását, mert csak igy remélhetünk szebb jövőt. „Mit tettél Trianon*: szavalta Csikány István, mely után Kovács Aladár oktató helyettes Gyula diák Magyar Miatyánkját szavalta cl Révay Ica xongorakisérete mellet Sze­ replők ügyességét azok a könnycseppek bizonyítják, melyeket csillogni láttunk meglett fé.fi szemekben De a könnyeket hamarosan letörölte az ifjú dalárda mely Révfy: Hol vagy Horthy Miklós... cimü dalát énekelte 2 szólamra* A 32 fiú már jó utón van. Megértették a Haza hivó szavát, már tudják, hogy a dal nemesíti a lelket és közelebb hozza magyart a magyarhoz. Fiuk! daloljatok, daloljátok bele szüléitek, munkaadóitok, ismerősei* tek, minden magyar ember fülébe, hogy szeressék ti rajtatok keresztül azt a so­ kat szenvedett ezer éves Hazát Hozzá­ tok el dalaitokkal a megértést és szeret­ tessétek meg levente voltotokat minden magyarral oly mértékben, mily nagyon szeret benneteket Fekete Gyula vezető­ főoktató — karnagyotok, kik veletek együtt feláldozza estéit csak azért, hogy a dalon keresztül furakodjon a közöm­ bös telkekbe. FiukI kitartás! közeleg a szebb jövő s a dicsőség a tiétekben. Még zug a taps, mikor Adamecz Béla levente „Magyar Sóhaj* c. verset sza­ valja el igen jól. Majd Benkő Mihály „Levente* c. verse keit tetszést. Ezután Varnusz: Ne csüggedj magyar! 1 felv. hazafias színmüvét alakítja: Schmieder Sárika és Kovács Béla levente, melynek keretében gyönyörű élőképet varázsolt a kitűnő rendező szemeink elé. Nagy tet­ széssel fogadták Gáspár Gy., Sajbán R. Szepessi L, Csikány 1., és Váradi András hazalias verses jelenetét, mely után a szereplőkből alakított élőkép körül cso­ portosult levente dalosok elénekelték a magyar Imát at „Hymnust" A rendezés és betanítás fáradságos munkáját az ok­ tatói kar élén Fekete Gyula vfőoktató és Nagy János föoktató végezték. Elismerés illeti őket nagy fáradságukért és dicséret azért, hogy a már másodízben tapasztalt közömbösség dacára újabb előadásra ké­ szülnek, melyre talán már a szülők és munkaadók (iparosok kereskedők) is el­ látogatnak. Az előadáson szép számmal képviseltette magát a katonaság, Sirály eset készek, Hirsch-gyáii L. E Részt vett városunk polgármestere, kinek megértő szive tette lehetővé, hogy a dalárdát egyenruhában láthattuk v. Pál Imre, ne­ velési vezető a testn. bizottság élén hall­ gatta végig a nivós előadást s elismeré­ sét fejezte ki. Előre fiuk! Vezetőitek jó utón haladnak, kövessétek őket szeretet­ tel s ne hallgassatok kicsiny lelkű embe­ rek üres beszédére mert a Ti kezetek­ ben látjuk azt a lobogót, mely meghozza nekünk a Szebb jövötl bizonyította, hogy a színmű csupa dialóg monotonját barátságos • mindvégig érdekfeszitő előadássá hozták ki növendé­ kei, kik valamennyien nagyszerűen állták meg helyüket, de ki kell emelnünk kö­ zülük Horváth Gitát, Bérezi Erzsit Ko­ vács Annust és Kosa Nusit, mint a ne* héz szerepek kiváló megoldóit A máso­ dik szám a fiuk négyszólamú vegyeska­ rának „Nem, nem, soha* és az „Élőre* cimü hazafias dalok előadása volt. Az a tökéletes, a legérzékenyebb füleknek is kifogástalan összhang, a remekül megol­ dott dinamika meglepte a hallgatóságot ez több volt, mint amennyit vártak. Ez­ zel a karral Schmeltzer Miklós tanár bát­ ran kiállhat a nagy nyilvánosság elé bár­ melyik dalos versenyen, mert az ő kara jóval felülmúlja azt a budapesti egyik polg, iskolai fiukart, mely a Dalosszövetvetségnek a fővárosi vigadóban legutóbb rendezett díszhangversenyén szerepelt Szűnni nem akaró taps jutalmazta a ki­ váló karmestert és énekkarát, kik az el­ ismerést az egyik dal megismétlésével köszönték meg. Utána Bogenglück Ili és Mateidesz Lujza négykezes zongorajtéka következett, kik Brahurs: „Magyar tán­ cok* cimü zenemüvével főleg technikai előrehaladottságukról tettek tanúságot * a közönség lelkesen megtapsolt* őket. •Negyedik számként „Biró előtt* cimü 1 telvonásos éneke* vígjátékot adott elő 5 fiú növendék, kik közül ki kell emelnünk Fesse! Nándort, * Peti cigány nagysze­ rűen mulattató interpretálóját, kinek já­ tékát a közönség többszöri tapssal sza­ kította meg, mivel egyben jutalmazta * darab betanitóját: Egri Endre tanárt, ax ifjúsági önképzőkör elnökét. Ezt követte a leányok énekkar* által kedvesen elő­ adott két népdal, melynek sikere Gruy Mária tanárnő munkálkodását dicséri. Utána Kincs István „Bacillusok* cimü 1 felvonásos vígjátékét adta elő * kétéves női-kereskedelmi szaktanfolyam hét nö­ vendéke. Valódi rátermetséggel és kész­ séggel dolgozták ki szerepeiket s játé­ kuk az ifjúsági előadás sablonját túlszár­ nyalta. Gaviasz Hermin Apollónia vén­ kisasszonya könnyekig megnevettette a közönséget, Horváth Margit a boldogabb idők hűséges, bizalmas, igazmondó szo­ balány szerepében' teljes élethüséget vál­ tott ki s a kis Hargitta Ilike bátor, lámpa­ lázmentes mozgása * ennivaióan kedves játéka magával ragadta a hallgatóságot A kiváló siker Krompaszky Júlia tanárnő lelke* fáradozásának érdeme. A műsor befejező száma a „Palotás* tánc volt. Nyolc csikósnak öltözött leány növendék (ejtette lebilincselő hatással. Öröm volt nézni azt a szép és finom magyar táncot a mai vad erkölcstelen ránga. tódzó gimnasztikái táncok megszokott**, gában. Ha eláruljuk, hogy e táncnak mestere Schmeltzerné Turcsányi Magda tanárnő volt, akkor fölösleges többet ír­ nunk róla, mert aki nem látta, az is tudja, hogy az csakis remekszép lehetett. A változatos műsora, kiválóan szép elő­ adás sikeréhez őszintén gratulálunk áz intézet igazgatójának: Prohászka Lajos­ nak, lelkes tanárgárdájának és a szerep­ lőknek. Ugy értesültünk, hogy az elő­ adást az Ünnepek után megismétlik. Itt közöljük egyben, hogy az előadás után a gyakorlatimul megoldott ruhatárra vo­ natkozólag az igazgatóság máris eltö­ kélte, hogy a jövőben négy öt helyen nyittat ruhatárt, hogy ax előadás után a ruhák kiosztása a leggyorsabban meg­ IfjustAgi előadÁa. A helybeli ál­ lami polgári iskola tanári kara ismét tanujelét adta hivatása magaslatának, mi­ dőn a tanév első harmadában már egy közel három órás előadással bemutatta a szülőknek és a tanügy barátainak, hogy nemcsak a szorosan vett tananyag lelkiismeretes betanításával törődik, ha­ nem azon is fáradozik, hogy növendékei szórakozva elsajátítsák azokat a követeiményékét, melyekre a társadalomban az in­ telligens embernek feltétlenül szüksége, van s egyben gondoskodik arról, hogy a befolyó jövedelemből kiegészítse az is­ kola hiányos felszerelését, mellyel a tanu­ lás és ismeretbővítés előmozdítását szol* gálja. Az iskola tornaterme 9 én vasár­ nap délután, jóval a négy órai kezdet előtt már zsúfolásig megtelt a növendé­ kek hozzátartozóival s azokkal az érdek* lődőkkel, kik az iskola szivet-leiket ne­ mesitő előadásait már a múlt sikereiből ismerik. A műsor első száma: Baán Gézáné, „Pártoskodás* cimü egyfelvonásos színmüve volt, melyet Früstök Ilona ta­ nárnő, a ieánynövendékek önképzőköré­ nek elnöke tanított be • hogy nagyon sokat kellett fáradozni, axt legjobban axt történhessen® �8 oldal Salgótarján, 1928. dec. 24 A MUNKA APOLLO MOZGÓ HETI MŰSORA: Salgótarjánban egyedülálló keresztény divatáruház! ikaracsonyi megiepetes: Tekintettel az előrehaladott idényre, az alanti árukat mélyen leszállított árban hozom forgalomba- Pályázati felhívás a magyar rádióelőfizetőkhöz! Megállapítandó, hogy1 valamely tet­ szés szerint választott rádiókészülékben milyen Tungsram báriumcsövekből alakított csőkészlet szolgáltatja a legjobb eredményt és megokolandó, hogy miért éppen a pályázó által megadott csőkész­ let a legalkalmasabb a vizsgált készü­ lékben. A pályaműben megnevezendő a ké­ szülék típusa és a készülék kapcsolása. Kapcsolási rajz melléklése nem szükséges feltétek A pályázatban részt vehet minden magyar rádióelőfizető. A pályaművek legkésőbb 1929. ja­ nuár 31-ig az „Elektrotechnika* kiadóhi­ vatalába, Budapest, Erzsébet-körut 49. küldendők be jeligés levéllel. A jeligés levélnek tartalmaznia kell: a pályázó ne­ vét és lakcímét. A pályamunkákat egy őt tagból álló zsűri bírálja felül és az eredmény 1929. február havában az Elektrotechni­ kában, a Magyar Rádió Újságban, a Rá­ dió Amatőrben, a Rádió Szaklapban és a napilapokban fog kőzzététetni. A zsűri által legjobbnak talált meg* okolások között a következő pályadijak fognak szétosztatni. Ezen csekkszámlákra 1929. évi ja­ nuár hó 1-től kezdődően teljesíthető be­ fizetés. Figyelmeztetem a város közönségét, hogy a saját anyagi érdekeik megóvása, az esetleges íévarok elkerülése végett csak a várostól nyert, kitöltött befizetési lapok felhasználásával teljesítsenek befi­ zetéseket. y * Minden, az uj rendszerrel kapcsola­ tos kérdésben a város számvevősége a hivatalos órák alatt felvilágosítást ad. Salgótarján, 1928. november 28. Dr. Förster Kálmán s.k. polgármester. Müselyem szép mintákban méterje Divat pamut delaine színtartó la Selyem batiszt színtartó Divat cord bársony la minden színben Vegyes karion és zefir maradékok Szines és kék mosókarton Tennis flanel szines Egyszínű flanel la Puplin szövet 100 cm. széles minden színben la Puplin szövet maradékok Szines kockás mosó szövet Szines kazán la minden szinben Divat kockás szövet Fehér siffon Fehérnemű siffon jó minőség volt „ „ „ „ „ „ „ 3 40P. 160 „ 2 50 „ 4*20 „ 1'60 „ 1*36 „ 1*20 „ 160 „ „ 4 80 , 4 80 „ 2 80 „ 5 80 „ 5 60 „ 1*20 w 140 „ „ » „ „ „ „ most 280 P. „ 1*20 „ „ 180 „ „ 4— „ „ 0.80 „ „ T— , „ . 1*— „ „ . 0 96 „ „ , * „ „ „ „ 4*20 3 90 2*— 4j96 4 60 0 90 1*20 „ „ „ „ „ „ • Célszerű karácsonyi ajándék! 1 vég 10 méteres Donászy vászon különlegesség 16 pengő. Téli kötött árukban, sapkákban, harisnyákban, keztyükben, női- és férfi fehérneműben, kötött kabátokban, utazó bőröndök és futó szőnyegek nagy választékban. A legjobb minőségű gyermek cipők, sárcipők és hócipők, úgyszintén női és férfi esőeruyők, saját készitményü fehér vattás paplanok, kész ágy neműek, késmárki damast áruk, 6 és 12 személyes abroszok, szalvetták és törülközők dús választékban. Maradok hazafias tisztelettel: DONÁSZY VIKTOR Magyar áruháza. — Sálgótarján- L díj 800.— pengő DL „ 500.— „ HL „ 300.— „ IV. „ 200. ,, 2 vígaszdij á 100.— „______ _ 14.464/928. Tárgy: A város vagyonkezelésének csekkrendszerrel való lebonyolitása. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a város kép­ viselőtestületének 198/928. számú hatá­ rozata értelmében 1929. évi január hó 1-től kezdődően az összes várost ér­ deklő be- és kifizetések postatakarék­ pénztár! befizetési lapokkal a postatakarékpéntároál nyitott csekkszámlákon fog eszközöltetni. Minden befizetés előtt a fizető fél a város által kitöltött befizetési lapot fog kapni, mellyel a helybeli postatakarék­ pénztárnál kell a fizetést eszközölni. A város által nyitott csekkszámlák száma és neve; 55747. Salgótarján r. t. város pénztára. 31626. Salgótarján r. t. város adó­ ügyosztálya. ' 55857. Salgötariáai körzeti forgalmi adóhivatal. 1689/1928. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó 1881, évi LX. te. 102 § értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti közp, kir. járásbíróságnak 1928. évi 3706/2 számú végzése következtébenMt. Prozsidimmer Béla ügyvéd által képviselt Ma­ gyar Leszámítold és Pénzváltó Bank ja­ vára 200 P, s, jár erejéig 1928 évi julius hó 31 foganatosított kielégítési végre­ hajtás utján felülfoglalt és 1587. pengőre becsült következő ingóságok u. m. szö­ vetek, gramophon, virágállvány Íróasztal stb. a Gerő és Győri, Krammer Lajos, Braun Áron és fia, Vélsz és Tescher, Magyar Könyvterjesztő Vállalat, Hausz* mann és Horváth, Bállá Nándor és tsa, Erdődy Kálmán, Vajda Árpád, Kürti Emil Posztó Kereskedelmi Vállalat, Berger Testvérek, Ungár Zsígmond, Rosenberg Ignác, Magyar Konfektió müvek, Bermann Ferenc és Pegazus könyv kiadó vállalat javára is nyilvános árverésen eladatnak Mely árverésnek a salgótarjáni kir. járásbíróság 1928-ik évi Pk. 4961 számú végzése folytán 200 P. tőkekövetelés, ennek 1928 évi május hó 31 napjától játó 10 százalék kamatai és eddig öszszeseh 51 P 12 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Salgótar­ jánban a fő-utcán leendő megtartására 1928. dec, 27-ik napjának <L e. 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingósá­ gok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtobet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is él fognak adatni. Amennyiben ax elárverezendő in­ góságokat mások is le- és felülfoglaltat­ ták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.c. 120 §. értelmében ezek javára is el­ rendeltetik. Salgótarján 1928. évi nov. 16-án. , - Nyomatott: „A MUNKA“ könyvnyomdában Salgótarján — Nyomdatulajdonos: Végh Kálmán, — Török Hr. jblrósági vófrh. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource A Munka Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Társadalmi és politikai hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/A_Munka_1928-1930_00071.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/A_Munka_1928_12_24.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1928-12-24 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=longlong&amp;recnum=168896" title="A bibBBM00390741 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available A Munka Lapkiadóvállalat Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Sport Title A name given to the resource A Munka 6. évfolyam 52. szám (1928. december 24.) Type The nature or genre of the resource periodika A Munka Lapkiadóvállalat periodika Politika Salgótarján Sport Társadalom