https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/ca9485f7de11cfff01dfb9728d730a48.jpg 8fce4d2ed12d225865461960462583be https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/7fa12192805c35b58e4740a668bf4d20.pdf 283dcede84d14f468dd00f9fb6c69749 PDF Text Text DEMOKRATIKUS HETILAP II. évfolyam. 13. szám. Salgótarján, 1946. évi március hó 23 Ára: 30.ooo P. Két március A neveknek megvan a ma­ A soha nem volt magyar guk végzeté; tartja a régi köz­ értelmiség találta ekkor meg hir­ mondás. Es valóban: Napóleon telen az életutat, melyen mennie neve elválaszthatatlan a győze­ lehetett és kellett, a magyar föld lemtől és a bukástól, május és verejtékező népe jutott ereden­ újjászületés ugyanazon fogalom dő jogához, a földhöz, a magyar szinonimái, a keresztségben ka­ 'iparos és kereskedő előtt ekkor pott név hányszor kötelezte el csillant meg a szabad boldogu­ viselőjét nagy tettekre. A már­ lás bujdosó fénye és a marok­ ciusnak is megvan a maga vég­ nyi magyar munkásság ekkor zete. A rómaiak a háború iste­ jutott először emberi jogok bir­ nének, Marsnak szentelték ezt aj tokába. 1944 március mindennek az hónapot és nem hiába. Március, hónapja a- hadbaindulás, a há- ellenkezőjét mutatja. Ekkor tel­ borukezdés, uj, nagy események, jesedett be az ötszázéves sors : az idegen hatalom, mely idáig korszaknyitás hónapja lett. Talán nem volt véletlen' jóformán csak fenyegetődzött és hogy nem sokkal időszámításunk | engedélyezte a magyar népnek kezdete előtt ennek a hónapnak a gyarmati barom jólétét, leple­ idusán halt meg minden idők zetlen igényekkel lépett fel és első nagy szervezője néhány ezeket az igényeket gyorsan ér­ szabadsághős tőre alatt, hogy vényesítette. Az országot meg­ vére hullása a modern idők első szállotta és beállította annak a nagy f dvonása előtt vonja félre megsemmisítő harcnak a vona­ a függönyt De bizonyára az sem lába, melyben maga is elbukott volt véletlen, hogy száz eszten­ Most is a fegyverek csillantak dővel ezelőtt márciusi hónapban meg a koratavaszi napfényben, öntötte el először Európát elemi de ezek a fegyverek már nem érővel a szabadság kitörő vágyá­ a szabadság fegyverei voltak. Először elnémult a szabad­ nak ío'rósága és próbálta meg­ döntőm a sok száz éves bálványt, ság hangja, azután gúzsba köt­ a töke vak hatalmát. A mi már­ tetett a szabadság keze, majd cius 15-énk is ennek a szabad­ pedig ebek harmincadjára jutott sághullámnak egy magasra emel­ mindaz, ami pótolhatatlan érték volt az országban, emberek, ál­ kedő pontját mutatja. Ám a végzet sem egyoldalú. latok, gépek százezrei, hit, re­ A végzetnek is kettős arca van, mény és végül nyugat felé hú­ mint Janusnak, a háború és béke zódott ki az élet az országból, istenének. Az egyik oldala az mely nem tudott kaput nyitni a igazság, az emberség éltető láng­ kelet felől felsugárzó fénynek. Két március, kétféle sors, jától fényes, a másik oldala a megszentségtelenitő gyalázat sö­ kettős tanulság. Mert bármeny­ tétségétől szennyes.. Nekünk ma­ nyire más volt 1848 márciusa, gyaroknak két márciusunk .van, mint 1944-é, a tanulságot egy­ Áz egyik dicsőségben,, igazság­ azon iránybah kell levonnunk. ban, becsületben fogant, a mási­ Szabadság függetlenség nélkül kat a szégyen, a gyalázat hozta nemcsak semmit sem ér, hanem a világra. 1848. és 1944. márci­ bármilyen biztatónak látszó kez­ usa e két március. Mindkettőt det után is a kárhozatba visz. kardok csörgése, élet-halál küz­ Az élet csak azé lehet, aki meg delem zaja töltötte be és mégis tudja ragadni, magáévá tenni és milyen más volt a két március. nem hajlandó azt kiengedni a 1848 márciusában a magyar élet kezéből semmiféle erőszak nyo­ egész értelme és lényege lázadt mására sem. Erre tanít bennün­ fel az idegen iga ellen, amely ket 1944 márciusa. ' De a szabadságból kevés majd ezer éven át nyomta el nem elég. A félig megtett lépé­ szabad törekvéseit Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Hunyadi-utca 6 sz. sek ugyanabba a kátyúba visz­ nek, mint a meg nem tett lépé­ sek, A félig kivívott, vagy csak egyesek részére kivívott jogok éppen úgy nem lehetnek egy nemzet szabad életének biztosí­ tékai, mint ahogy nem biztosithatja egy nemzet életét egyetlen idegen hatalom sem. Erre tanit minket 1848 márciusa, mely Petőfi „Talpra magyarjával kezdődött és Görgey fegyverle­ tételével végződött. Egy uj márciusnak mind­ ezekkel .tisztában kell lenni vagy pedig számolnia kell, a bu­ kással, mely már annyi március bimbózó reményeit pusztította el. V. Gy. Pedagógusok világnézeti átképzése. A pedagógusok világnézletí át képzése terén is sürgős tennivalóval All szemben a fiatal demokrAciAnk. Az Átképzés haladéktalan megkezdésének szükségességét az egész magyar társa­ dalom és a demokratikus frontba tö­ mörült pártok sürgetik. A Honvédelmi Minisztérium mér a harmadik hathetes átképző tanfolyamot tartja a honvéd­ ség tagjai részére Ha ott szükséges, akkor az egész magyar köznevelés ér­ dekében százszorosán fontos a peda­ gógusok átképzésének mielőbbi meg­ kezdése, A fővárosi pedagógusok világ­ nézeti átképző tanfolyama ez év már­ cius 12 én megkezdődött a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezeté­ nek rendezésében. A tanfolyam elő­ adói élvonalbeli tudósok és politi­ kusok. A vidéki pedagógusok világné­ zeti átképzésének módozatairól most folynak a tanácskozások a minisztérium, a pedagógus szakszervezet és a pártok között. A vidéki tanfolyamok meg­ szervezése és megindítása sokkal több akadályba ütközik, mint sem azt gondolnánk. Addig is, míg a kérdés megoldó­ dik, a vármegye tanítói és tanárai ré­ szére járásonként egy napos átképző jellegű pedagógiai szemináriumok lesz­ nek a következő sorrendben: Március 27 én Nagymaros, „ 28 én Rétság, M 29 én Balassagyarmat, Április 4 én Szécsény, „ k 5 én Salgótarján (Acél­ gyári iskola tornatermében reggel 9 órai kezdettel és Április 6-án Lőrinci. A szemináriumok mindegyikén résztvesz Iványi János tanügyi taná­ csos a vármegye tanfelügyelője és Moldoványi János tanügyi szakszer­ vezeti titkár, mint a Pedagógus Sza­ bad Szakszervezet központi képvise­ lőié. A szemináriumok tárgysorozata a következő: 1. Elméleti előadás a mindennapi kérdések órájáról. 2. Gyakorlati, bemutató tanítás a mindennapi kérdések egyik egységéből 3. A pedagógus és a mindennap politika. Mindhárom előadás fontos kér­ déseket fog tárgyalni és ép ezért is a szemináriumokon való megjelenés a járások területén működő tanítók és tanárok részére kötelező. A szeminá­ riumokon vendégként résztvesznek a Nemzeti Bizottságok, az összes politi­ kai párt k, a hatóságok és egyházak kiküldött képviselői is Amint a múltban, úgy most is részletes összesítő beszámolót fogunk hozni a szemináriumok lefolyásáról. Addig is jó és eredményes munkát kívánunk vármegyénk pedagógusainak. Március 15.-ének megunneplése Salgóbányán Salgóbánya összes társadalmi egyesületei és a bányatelep hazafias közönsége gazdag műsor keretében ünnepelte meg március idusát. A délelőtti szentmise után a helyi kultúrteremben gyülekezett a közönség, hol a MKP helyi szerve­ zete által gyönyörűen feldíszített színpadon folyt le az ünnepség. A szebbnél szebb alkalmi sza­ valatok és zeneszámok elhangzása után Se h n e 11 Gyula igazgatótanító méltatta a szabadság ünnepét. Ismertette a reformkorszak küz­ delmeit s párhuzamot vont a régi s a mai világszabadság között. Meg­ mutatta a követendő utat, becsületes munkára és erős összetartásra buz­ dítva a hallgatóságot" Maid az egyesületek küldöttsé­ gei megkoszorúzták a Hősök emlék­ művét. Az ünnepi beszéd elhangzása után hazafias színmű előadásában gyönyörködött a közönség. Az összes szereplők, szavalok, s a zenekar tagjai dere kas munkát végeztek, az ünnepély fényét emelték s a közönség elismerését kiérdemelték, A lelkes ünnepség az In témadonálé és a Bányászhimnusz hang­ jai mellett ért véget. Az ünnepély után a helyi nép- �1946. március 23 iskola növendéke! tartották meg énekszámokból és szép szavalatok­ ból álló ünnepélyüket. Az ünnepi be­ szédei Szabó Klára tanítónő mon­ dotta s a tanulóifjúságot a márciusi ifjak példájának követésére buzdí­ totta. Este a Madjsz helyi csoportja gazdag műsoros előadással fejezte be a ealgóbányai ünnepségeket Lenin és a kultúra kérdései Lukács György Lenin emlékbe- a letűnt világkorok kitermeltek* a vi­ szédéből idézzük a következőket: lágodéi ve vés átfogó szélességét a meg­ „Lenin sohasem érte be a sza­ értés és ábrázolás mélységével, a ki­ badság vagy egyenlőség puszta prok- fejlett egyéniséget a társadalmi szoli­ lamálásával. Azt kérdezte mindig: fenn daritással, a munka értelmességét és álf-e a dolgozó nép többsége részére a öncéluságát a sokoldalú kifejlett szel­ valóságos lehetőség, hogy a jogilag meg­ lemiséggel és morális kultúrával. Ezért az uj emberért küzdött adott szabadsággal éljen. Mert ha nem akkor ez a szabadság képmutatás. Lenin. Ennek az uj embernek volt ö Képmutatás a sajtószabadság, ha a> dol­ maga első nagy példánya: reprezentánsa gozók tőkehiányból nem tudnak ma­ az uj élet pátoszának, a patelikusság guknak lapokat alapítani; képmutatás nélküli pátosznak. Pé.’daadó életet élt. a gyülekezési szabadság ha anyagi esz­ A legszigorúbb morális tisztaság benne Egyes régi és uj tisztviselők még közeik nem engedik meg, hogy ösz- aszkétikus eltorzulás nélkül valósult ma is azt hiszik, hogy a hivatal és a szejöveteleik részére megfelelő helyi­ meg/ mélyenjáró szellemisége sohasem közönség őérlük van és nem ők van­ ségek álljanak rendelkezésükre. szakadt le a gyakorlatról, az életről. nak szolgálatban, a közönség és a A szabadság konkrét követelése Hatalmas egyéniség, de nem a régi hivatal szolgálatában. Goromba és mindenekelőtt az emberek teljes fel individualista értelemben! folytatható udvariatlan a közönséggel, kiszolgálás szabaditását jelenti. Ha a szabadság munkát hagyott hátra méltó nagy és udvarias útbaigazítás helyett bünte- nem terjed ki az ember alapvető anyagi utódjának, Sztálinnak. tik a járatlanokat, nem tesznek jó­ léiére, azoknak az előfeltételeknek szolgálatot a hivatalnak, nem valók megteremtésére, amelyeknek segítségé­ demokratikus országban közalkalma* vel igazán élhet szabadságával, akkor zotlnak. Az ilyeneket irgalom nélkül a szabadság üres frázis. ki kell seperni. Az igazi szabadság továbbá az Sok panasz, hangzik el a posta* emberek miodeno’dalu felszabadítását hivatalban alkalmazott egyik fiatal jelenti. Lenin sohasem állt meg a pusz­ férfi ellen, aki az értékcikkek elárusi- ta politikai szabadság kérdéseinél A tásánál volt alkalmazva. A járatlan mindennapi élet minden megnyilvá­ őszinte tisztelettel és mondhat’ öreg nénike udvariasan kérdi: „Kérem nulása részére követelte az emberek nám hálával nézek fel Salgótarján szépen, mennyi bélyeg keli most egy valóságos szabadságát, létüknek szabad munkáiéira, akik igaz magyarokhoz levélre ?** Kellő felvilágosítás helyett és sokoldalú kifejlődését. Mint a de­ méltóan tartották, rőt jóval túl is ha­ kurtán rászól: Tanuljon meg olvasni, mokrácia ilyen elemi előfeltételéért ott a kifüggesztett tábla.** Önkéntele­ harcolt Lenin égé íz életében minden ladták ígéretüket. Nem vagyok egy párt tagja sem nül is megnézem a táblát az ablak nemzet teljes szabadságáért. Ebből a még. csak egyszerű magyar ember, aki fölött, keresem a tanfát, De ott csak- nézőpontból követelte mindig a dol­ mindent abból a szempontból ítél meg, annyi áll : Levél vidékre 32 fillér. A gozó asszonyok valóságos felszabadí­ hogy az tönkretett hazánk javat, vágy­ néni elkedvetlenedve elmegy. Ugyan­ tását ama kettős kizsákmányolás alól, akkor kb. 4000 P volt a bérmentesí­ amelyet számukra eddig egyfelől az kárát célozza. Tudatéban vagyok an­ nak, hogy mit jelent mi a szénhiány. tés. üzemi munka, másfelől a háztartási el­ És őszinte megbecsülésre! látom, hogy Ugyanilyen az érték ki-és befi­ foglaltság jelentett. az egyszerű bányamunkások — akik­ zetésnél az egyik nőz A járatlanok, A kultúra’ marxista elméletében ről sokat hallottam, hogy internacio­ akik távirati utón akarnak pénzt fel­ döntő szerepet játszik a dolgozók sza­ adni, megveszik a két blankettát. Az bad idejének kérdése. E szabad idő nalisták — is mennyire megértették utalványon még be van keretezve a nagysága és valóságos felhasználható­ ezt s mennyi részemről nem várt ál­ feladó által kitöltendő he>y. Nincs sága. A régi társadalomban ez a szabad dozatot tudnak érte hozni. Ezt az áldozatkészséget alig hoz­ azonban a távirati űrlapon. így minden idő csak az uralkodó osztályoknak ta volna meg bárki más, hisz az em­ gyanútlan embet* azt is kitölti. Az al* állott rendelkezésére. Lenin kuliurakalmazott szinte kéieleg abban,' hogy koncepciója abból áll; olyan társadalmi berek sokszor saját közvetlen érdekei­ mindenkivel kétszer veteti tfieg a tá- intézményeket teremteni amelyek ter­ ért nem hajlandók rossz körülmények virati úrlapot. A világért sem monda* mékenyen felhasználhatók, szabad időt közölt igy dolgozni mint ahogy a bányák ná meg, — ami szolgálati kötelessége biztosítanak mindenkinek s mindenki munkásai nem is közvetlen érdekeiért, volna — hogy a távirati űrlapot ne számára létrehozzák a műveltségnek hanem az ország javáért dolgoznak töltse ki a feladó fél, hanem még és az ismereteknek azt a fokát, hogy Ezzel nemcsak n hazaliatlanság vádját neki áll feljebb, jobban esik neki a a ku’turs fejlődésébe, mint alkotó cáfolták meg, de leggyönyörűbb pél a gorombáskodás. vagy mint élvező, termékenyen bele* dáiát mutatták az egyéni célok fölött álló igazi becsületes hazaszeretetnek. Felhívjuk a Főnökség figyelmét, kapcsolódjék. Salgótarján bányamunkásai! Ha hogy a létszámcsökkentés alkalmával Itt az éles ellentét Lenin és a ehő>orban az ilyeneket tartsa nyilván- mai polgári kuliura legtöbb képviselői politikus lennék, akkor most elmennék és ne tűrje a hivata bán a nem odava­ között. Azok, ha a mai kuliura beteg­ hozzátok és lángoló hsngu, hálás be lókat. A nép a mng-i pénzéért jogn 1 ségeiről van szó, a tömegek részvéte­ szédet mondanék. Ha jómódú, akkor san megkövetelheti az udvarias ki-J lében, a tömegeknek szánt kultúrában nektek és minden dolgozónak annyira szolgálást és kikéri magának a gorom látják a bajok okát. (Vermassung). Le­ szükséges szükségleti cikkeket adnék báskodást. Már a múltban is többizben nin sohase idealizálja a mai tömegek nektek. De sajnos nem vagyok egyik figyelmeztette a miniszter a hivatalo­ kulturális érettségének fokát. De mélyen sem. így hát csak köszönetem küldöm kat a kötelező udvariasságra. Ma trár meg van arról győződve, hogy min­ levélben. Biztosan tudom, hogy sok magától is tudhatná ezt a kötelességét denki képes a kultúra befogadására. ezer magyar ember érez irántatok ilyen mindenki, aki a közönség adófillérei­ Ehhez azonban a társadalmi és gaz­ őszinte szerelt tlel és bálával, hogy ily ből, azaz adómillióiból kíván megélni. dasági élet, az egész nevelési rendszer becsülettel, lelkesen igyekeztek tönkre­ stb. gyökeres, az alapoknál kezdődő tett hazánkat talpra állítani. őszinte tisztelettel átalakítás szükséges. A muri kásg inin áztam A lenini kultursztratégia szociá­ Magyar Gábor, Budapest. list* végcélja az osztálytársadalmak első vizsgái társadalmi munkamegosztásának meg­ A közoktatásügyi miniszter szüntetése: fa’u és város, fizikai és CSUBERDA, DEBRECENI táviratilag engedélyezte a mun­ szellemi munka között le kell, hogy és még más tarjáni fiuk omoljanak az elválasztó falak; a szoci kásgimnázium V. oszt, megnyi­ alista termelés pedig megadja a mun­ BORISZOROV-ban. tását, ha a jelentkezők a tan­ kának a maga értelmességét, öncélú Örömmel vettük és tesszük most kerületi főigazgató vagy helyet­ ságát, amelyet a tőkés termelésben közzé néhány Salgótarjáni és kör­ elvesztett. A lenin — sztálini kullurfortese előtt leteszik a különbözeti nyéki ifjú nevét, akik jelenleg Boriszoradalom természetszerűleg még nem vizsgálatokat. A 24 jelentkező valósíthatta meg teljesen ezeket a kö­ rovban (lágerszám: 183 Moszkva) van­ március 18-án Tereh Géza tan­ veteléseket. De hatalmas utat lett tény­ nak orosz fogságban. — Köszönet a ügyi főtanácsos, főigazgató előtt leges m» gvalósilásuk felé. hírhozóknak. Lenin az uj embert kereste egész Debreceni István, Csuberda Ferenc, várakozáson felüli eredménnyel tette le a vizsgálatot. A jelöltek életében. Küzdött az uj ember létra* Váradi Ottó, Huszár László, Bocsi, olyan műveltségről tettek tanú­ jöttének objektív gazdasági, társadalmi Oláh Viü, Erdős István, Szopóczi és ezzel együtt szellemi éa erkölcsi Ferenc, Gyimesi Rezső, Pál József, ságot, hogy a gimnázum felső alapjainak lerakásáért Ez az,UÍ ember Somogyi Ferenc, Bárányt József, tagozata a legjobb reményekkel majdan egyesíti magában azokat a Malomhegyi András, Nagy Pál Baglya*, nagy kulturális energiákat,. Amelyeket Hegyi András éa Bozókl. indul. Kisért a mult Levél a bányamun­ kások salgótarjáni Szakszervezetéhez „Bányába velük!“ „Küldjétek őket * bányába I-, halljuk népgyúléseken, olvassuk az újságokban és csendes megütközéssel nem tehetünk mást, mint csodálkozunk. Jól tudjuk, a magyar társadalmat utg kell tisztítani ellenségeitől, épen xs van itt az ideje annak, hogy mir.deokit az őt megillető helyre, az őt meg­ illető munkakörbe küldjünk, akár büntetésből, akár megbecsülésből. De miért akarjuk a reakciósokat, fasisz­ tákat, a társadalom lébűtőit és csirke­ fogóit épen a bányákba kú dini ? Hát bűntelőbeiy a bánya, kénvuermunka a bányamunka, uelyet tünte­ tésből végeznek az erre Ítéllek ? Két­ ségtelen, hogy a bányamunka • leg­ nehezebb testi munka, jó erő, jó egészség kell a végzéséhez és .jóval kevesebb kereseti lehetőséget nvujt, mint, mondjuk, a feketézés. Azonban nemcsak erő kell húzza. Sok évei tanultság, szakéi lelem, kitartás, a bal­ eseti halállal való bátor szembenézés, az egész bányászsors vállalása ugyan­ annyira nélkülözhetetlen kelléke a bányász mesterségnek, mint a puvzts fizikai erő. Lélek is kel1, n«n.c*ak lest a föld sötét mélyében való műnkához. De ha ez igy van. miért akar­ juk épen a soha nem dolgotokat, a léha siker utjain szaladókat, a társa­ dalom felesleges heréit küldeni rda, ahol a pontosan ellenkező tulajdonsá­ gokra van szükség? Vajjcn az i.yiD szándék, az ilyen tett nem vizet a legnehezebb és a legmcgbecsűlerdőbb munka lebecsüléséhez megkusebbitítébtz. esetleg letöréséhez ? Vájjon r.ea sérelem-e ez az egész bányász^agra, a munkára, a munka erkö’c»ére év min­ denre, ami mélyen és igazán <n.b«:i* De van ezenkívül még egv aggá­ lyunk, melyet rom • év nett akarunk elnyomni: iue*)i.>ivel • rz lobb’év biztosabb a bányák nu sa* ífgve íme a teljesítmény, a banvai munka morálja, ha nem csak ka inatlan emberekkel akarjuk neg-.-kr; a munkahelyeket hanem < gvszcníi rd olyan emberekkel, akiket minden n un­ kahelyről ki kclene zárni. ..kivet éppen azért kell kirekesztem a mun­ kából, . mert maguk a tn*:nka r..gy ellenségei ? Szerelném, ha ezeket a kéré­ seket mindenki, akinek vaiau i köze van chez a témához, egv k c iUt megbányná vetné magabán és a óvó­ ben a kellő meggondo lUggal -■ r.s hozzá. , —a — g. A salgótarjáni Szim revüestje Pálfalván Fo’yó hó 16-án a salgótsnáoi Szim ifjúság Zagyvapáifalván vi.-d.-gszerepelt a bányakaszinó nsgvo-ti ében, a termet zsúfolásig raigtö tő kö­ zönség előtt. Az előadás meg is érden elír ezt az érdeklődést. A listai salgó’ar'ani együttes teljesen átérezte szörp, és igyekezett tudásának legjavát adni — Ügy a rendező, mint a táncokat beta­ nító tánctaLár fáradságot nem ismerve tanították be a táncokat,* míg a kon­ feráló Regényi János egy pár derül percet szerzett jól sikerült bemordásaival a lelkesen tapsoló közönségnek. A salgótarjáni Szim vezetősége ez utón is köszönetét mond a M»di»z pálfalval tagjainak, akik az est Mtna és zökkenésmentes lebonyolítása körül fáradhatatlanul tevékenykedtek. Végezetül nem hagyhatjuk szó nélkül a közönség egy résiének fe­ gyelmezetlen viselkedését. Jövőben ne felejtsék el, hogy nyilvános helyen • „jó modor** Is kötelező. �1946. március 23 3. egeket hasogató komédiához, mert nem látták mi van a dolgok mélyén éa kik Hogy egy ember ennyire ostoba irányítják legfelülről. * lehet 11 Igen. A tömeg, legnagyobb része Azonban nem Magyarország ke­ nem látta, hogy ebben az eleven em­ rült függó helyzetbe, hanem Szálas!, berekkel működő bábszínházban kik Dixi, vannak a zsinórpadláion. O yan embe­ A Szovjetunió külpolitikája a szó se engedünk át senkinek egy ujjnyit rek, akik irgalom nélkül összetörtek legtágabb értelmében vett demokratikus seM. Látnivaló, hogy a szovjet politika minden bábot, aki nem akart úgy mo*. külpolitika, mely a legteljesebb mér­ lényegileg békepoiitika, A háború csak zognl, ahogy ők rárgatták. Az eszmék tékben megfelel az ország beíró szer­ annyiban szerepel elgondoláiai között, mézesmadzagiát harsogó aiónoklafok kezetének. Ehhez képest a szovjet dip amennyiben ezt rákényszerítik a szov­ Magyar Március kíséretében húzták el az emberek lotnácia, >a külpolitika irányítása éa jetek országára. Ezzel az eshetőséggel szája előtt, de azalatt mig szabadság­ Ünnepi hangulatot jelent ez végrehajtása nem valami kiválasztott azonban a reálpolilikának éppúgy szá­ jogokról éa szabadságeszirékről böfög­ minden magyar ember szá­ réteg előjoga, mint régente volt, hanem molnia kel), Dint a tervgazdaságnak. tek, mirdenkit, aki legelemibb politi­ mára. Ezt tz ünnepi hangú­ az egész n'p szívügye, mert a szovjet Rí üzleteiben a Szovjetunió külpolitikai kai jogokat, titkos válaszló jogot, a któl igyekszik a Szikra népet oemoak érdeklik a nemzetközi vonatkozásainak irányvonalát Lílvloov, kiadásában megjelent könyv sajtó, vagy gyülekezési szabadságot kö­ kapcrolatok, hanem ért is ezek meg­ volt külügyi népbiztos következő hiva* vetelte, egyszerűen legázollák. az olvasóban kelteni azzal, ítéléséhez. Az a politika éa közelebb­ la'os állás!ogla'ása fejezi ki: „Sziveién hogy megszólaltatja a nagy idők Egyezőségről Ök'endeztek, ami­ ről külpolitikai nevelés, amelyben fajtó, támogatunk olyan kezdeményezéseket, kor vérlázitóan pökhendi gőgjükben, tanult, mondják el élményei­ rádió, előadások és rendszeres tanfo­ amelyek célja fegyveres összeütközések ket, gondolataikat azokról az magyaros ruhának nevezett jelmezek­ lyamok révén állandóan részesül, egy­ lehetőségének elhárítása és az általános eseményekről, amelyek Ma­ ben, címük, rangjuk fitoglatásával, fajta hozzáértést és bizonyos felelősség­ béke biztosítása, de könyörtelenül le­ gyarországot akkor a szabad­ drága rendjeleikkel felmülyűrkézve érzetet ébresztett a szovjet emberben leplezünk minden oly esetet, amikor és felmonoklizva ágállak éa nyeglesé­ ságmozgalmak élére állították. a külpolitikai események megítélésénél. észrevesszük, begy pacifista frázisok gükben még emberszámba sem vették Alapára P 4.— A kü politikának ez a demokratizálása képmutató álarca alatt oly mohóság és , azokat a do'gozókat, akik az ő szá­ sok uj elemet hozott annak hivatás­ oly érdekek bújnak meg, amelyeknek mukra mindent előtere mlellek és el­ Nagy Imre'. szerű, mesterségbeli részébe is, ez a semmi körük sircs békéhez és a né­ tartották őket. Agrárproblémák. politika hangját, szellemét, stilurát te­ pek valódi érdekeihez. Beérjük a negA feudális éa kapitalista k Izsák Földbirtokpolitikai tanulmá­ kintve teljesen konkrét; nem burkolód­ figyelő szerepével oly esetekben, ami­ imányolók, valamint az ezekrek min­ nyok, valamint bírálatok a zik általános és többértelmü szólamokba, kor a nemzetközi gesztusok céljai nem denkor alányaló, bajlékonydcreku se­ magyar rorskérdést tárgyaló amelyekből mird’g van kibúvó. Nem eléggé világórák e'öltünk a arra szo­ reghajtók <s Lecckáplárok minden írásokról. Alapára P 11.— a sorok között olvasniludó szakember rulnak, hogy pontosabban meghatároz­ erővel ráerőszakolták rendszerüket az Megvásárolhatók: kedvéért űznek itt diplomáciát, mint zák és megvilágilsák őket. Teljességgel egész országra, oíyan rendszert, mely­ Petőfi könyvesboltban * előkelő játékot, hanem a gyárak és idegenül és ellenségeden állunk szem­ ben minél nehezebb, minél piszkosabb, kolhózok dolgozói, meg a szovjet ér­ ben oly nemzetközi ténykedésekkel, Salgótarján. sőt minél több munkát végzett valaki, telmiség külpolitikai érdekeinek egy­ amelyek bármily mértékben is hozzá' annál kisebb volt a kenyere. szerű, közérthető <s mindenki által járulhatnak ahhoz, hogy az egyik nép Testvériségről is nagyon, sokat ellenőrizhető képviselete céljából. Eh­ a másikat leigázza, vagy hogy uj há­ szajkózlak. Elhitették a tömeggel, hogy hez képest a szovjet diplomáciát a borúkat készítsenek elő." a sovinizmus hazafiság- A gyülöletvető lehető legnagyobb vi’ágosság és formái* Az itt részletezett vezérelveknek urak közül a legérlelmesebbek nagyon múlt szombati előadása, rainos, a kö­ nak legteljesebb egyszerűsége jellemzi. megfelelően a Szovjelünió küllő vonat­ jól tudták, milyen veszélyes más népek zönség részvéllensége miatt nem volt Bár a szovjet diplomácia teljes mér­ kozásainak eddigi fejlődésében ké érthető éa igazságos függetlenségi tö­ megtartható. Úgy látszik, Salgótarján tékben tudatában van annak, mivel törléne’mi jelentőségű irányzat érvé­ rekvéseit figyelmen kívül hagyni, de kő;őrségit fokkal jóiban érdekelte a tar'ozrk oly államnak, amely a világ nyesült : 1) a békepoiitika és 2) a sú­ szupremációs hatalmi őrületükben el. két színház előadása, mint a közérde­ egy hatodrészének területére terjed ki lyos kényszer alatt folytatott Honvéd/ vakulva nem törődtek vele, hogy át­ kű témák, melyek a Politikai Akadé­ és amely eurrpai és ázsiai nagyhatalom Háború. koz hatalmaskodó politikájuknak, ennek mia tárgysorában szerepelnek és az is, mégi* a ceremóniákat, szertartásokat az ő számukra is kockázattal járó, de előadók, akik tudásuk anyagából vala­ a lehető 'egkisebb mértékre szoritja és a bazatdőrök számára né külözhetetlen mit másoknak is juttatni rzetelr.ének. tekintettel van a köztársasági egyszerű­ izgalmakat hozó nasi-vasi játéknak, a Nem kötelező az akadémia előadá­ ség követelményeire. magyar nemzet mennyi vérrel fogja sainak hallgatása, mint ahogy nem kötelező a poihkei témákkal való árát adni. A Szovjetunió külpolitikája Egy nép sem érdemli meg a foglalkozás, a po.itilai pártokhoz való békepoiitika szabadságot, ha más nép, vagy más tartozás, az ország ügyeivel való fog­ népek fölött fennhatóságot, szupremá- lalkozás, sőt run kötelező maga a I yen egvszerű ős határozott a Olvasd a ciót gyakorolni, hiszen a mi véreink józan gondolkodás sem. De kérdjük Szovjetunió.kü'politikájának általános sem érzik jó! magukat idegen impéri- vájjon elegendő e az ország ujja épí­ . vezérelve is, meívet Sztálin így for­ SZABAD NÉP-et! téséhez a színházak látogatása, kiala­ um alatt. mulán!: meg: „Egy talpalatnyi idegen Ez a magyar dolgozók lapja! Most talán már mindenki tudja, kulhat-e egy nemzet'»z uj feladatok­ földet se nkHtunir, de a mi földünkből hogy azelőtt a valóban szép és nemes nak megfelelően közügvekkel való sőt gondolat nélkül 7 eszméket felülről olyan urak ünne­ foglalkozás, Számíthatunk-e az ország ujiáépülésépeltették, akik a legdraszlikusabb esz­ közökkel akadályozták meg a szabad­ re a magunk felépülése nélkül? Reméljük, hogy dr. Mesterházy ság-eszmék megvalósítását, *rig most Miklósnénak Petőfi forradalmi költé­ végre eljött az ideje annak, hogy az tartandó ma, szombat 1848 as márciusi ifjak rajongóén hir­ szetéről az emberi test, az emberi lélek még idézzük a régebbi „szabadságM-üone' detett eszméi megvalósuljanak, a sajtó, délutáni előadásával kapcsolatban nett sokkal bonyolultabb. Ha az emberek­ pélyeket, szégyenkezve kell rádöbben­ a szólás, a gyülekezési szabadság, a kell hasonló gondolatokra ragadtat­ kel való érintkezésben Egyelő szem­ nünk arra, hogy az 1848-as szabad­ titkos választói jog, a független önálló nunk magunkat. mel és megértő szándékkal próbálnánk ságharc utáni idők különböző szinü kormány, az egyenlő teherviselés, a meg valamely szabványt, 'agy átlag- reakciós hatalmasságai milyen pimasz tisztességes bérrendszer, a dunamenti typu«t leírni, vagy lerajzo'ni, akkor képmuletó cirkuszt rendeztettek szerte államok békéjének biztosítása stb. látnánk, hogy majdnem lehetetlen do­ az egész országban, március 15-én. Lelki szemeim előtt látom, hogy logra vállalkoztunk A szabadság eszméket alapjában a most csak képtelen rémhíreket ter­ A Magyar Kommunista Párt En erre nem is vállalkozom, hi­ meggyalázó, szemfényvesztő játékokat jesztő, nyugtalanságot és bizalmatlan­ tudományos folyóiratának már­ olyan tömegek előtt, ságot falidézni akaró, a függőleges ciusi száma megjelent. szen ez a psychiaterek és a lélekbú­ rendeztettek várok dolga, akik az emberi lélek- amelynek legnagyobb része jóhiszemű helyzetben kimúlt Szálasi által örök­ Alapára P 2 — dz<ur gél áthatolhatatlan útvesztőiben | rövidlátó és félrevezetett ember volt, ségül rájuk hagyott rögvalóságon és Negyedévi „ P 5.— végük, majdnem reménytelen mun- a kisebbik része pedig nem mond­ talajgyökéren kérődző reakciósok azt 1946. március 15 ig, függetle­ hatta meg lesújtó véleményét és nem mondják: „Micsoda sajtó és szólás­ Irátukat. nül a szorzószám esetleges Tn'án igaza volt Diogenesnek, a világosíthatta fel a tömeget arról, hogy szabadság az, ahol mi nem Írhatunk? emelkedésétől 500 000 pengőt görög filozófusnak, aki egy nap meg­ milyen frivol játékot űznek vele és Persze, ök úgy vélik, hogy csak az a áron fogadunk el e öfizetéseket jelent Athén piacán a fórumon, ahol j ellene. Kik éa hányán látták, hogy sajtószabadság, ahol kizárólag csak a a (április—június) második ne­ a n’gv tömegben, fényes nappal, égő I ezek mögött a szavak mögött, amiket Hungsrlzmurról. a totalitásról, a fajelgyedévre. lámpával járkált. A barátai kérdezték , ma is hallunk, hogy: Szabadság, Test­ máiéiról, a sovinizmusról, a nemzeti Előflxetések felxébatók: tőle: Mit akarsz itt az égő lámpával? vériség, Egyenlőség !M akkor csak üre­ öncéluságról, a diktatúráról és még sok sen kongó, semmi tartalommal nem Minden könyvkereskedésben a Az! fe’elte ; Embert keresek ilyen hasonló dologról szabad Írni és • Társadalmi Szemle 16 597 Ez jutott eszembe, amikor már­ biró piszkos szemfényvesztés volt. beszélni. számú postacsekks’ém'éian cius 15 én a főtéren megtartott szép Sajnos a tömeg nagy része nem Szálas! a népbirósági tárgyaláson ünnepélyen a tömeget néitem. Úgy látta meg, hogy mik és kik vannak a ezt mondotta: „O tudja, hogy ha a szerettem volna, ha ebben a tömegben szavak mögött. Nem látták, vagy nem németek a háborút megnyerték volna, sok, nagyon sok ember látná, érezőé, tudták, hogy a dobogókon éneklő, vagy Magyarország függő helyzetbe került keres a 3 határ vadász xáxxlóalj tudná, hogy mi a különbség a mostani szavaló szereplők csak sajnálatraméltó volna Németországgal szemben, de OK és a régebbi márciusi ünnepségek és a saját sírjukat megásni segítő, jó­ — a nyilasok — megverték volna a pániért vagy cserébe Ajánlatok, kai a Kialaktanyába lehet Je­ között. hiszemű áldozatok, akik vakságukban németeket és Így tették volna Magyar­ lentben!. Ha gondolatban magunk elé talán még büszkén is asszisztáltak az országot függetlenné. A Szovjetunió demokratikus külpolitikája Szikra könyv újdonságok A Politikai Akadémia Igyekezz az adóval! Tyúkszemedre lép az adópengő ! Bármilyen bonyolult is Társadalmi Szemle. Sokszorosító gépet �4 1946. március 23 A NÜRNBERGI PER s mikor azt látja, hogy vagy gyáván „várakozás álláspontjára” helyezkednek, vagy titkon dolgoznak a régi rendszer GÖRING VALLOMÁSA visszaállításán, vagy kilépve a porondra nyíltan szembehelyezkednek azzal a Milliók hóhéra konokul tagad éa hazudik Hirdetmény rendszerrel, amelyik a dolgozók élet ­ 169/1946. ipt. az. A kémkedő Göring A márc 14-í ülésen Göring meg színvonalának emelésére, az igazi de­ Hivatkozással a kisiparosok leltár mokrácia kiépítésére van hívatva, nem e próbálta elhitetni, hogy ő maga soha­ Göring ezután azzal büszkélke­ bejelentése tárgyában a koralánynak jogos a bizalmatlanság és ha a múlt sem volt kapcsolatban az SS-el. Sze­ dett, hogr ismerte a Berlinben tartóz­ 12370/1945 számú rendeletére közöl* bűnéből bárdolatlan, durva, lehet-e rinte a nácik a munkásosztályt nem kodó külföldi diplomaták egész lény, jük, hogy minden adóalany köteles az ezen joggal felháborodni, ha bizalmat semmisítették meg, hanem megszaba­ kedését, mert külön szervet* állított fel üzemi vagyonáról leltár bejelentést ké­ lansága s mondjuk meg őszintén jogos dították a munkanélküliségtől. a külföldiek telefonbeszélgetéseinek szíteni* ha az üzemi értéke . 1946. ja­ felháborodása nem selyempapirba bur­ lehallgatására. Beismerte, hogy Auszt­ „Csak" hetvenhat halott nuár hó bén a 30 milliót meghaladja. koltan kerül szavakba. riában c*ak a fasiszták rokonszenvez­ Az esetben ha az iparos megál­ Göring beszámolt a Roehm-ügy Ne légy elbizakodott, hogy isko­ háttéréről. Göring állítólag megtudta, tek a nácikkal, de ragaszkodik ahhoz, lapította, hogy üzenni tiszta vagyona ' hogy az Anschluss az osztrákok kéré­ 1946. január 1. napján a 30 millió lázottságod révén inlclektuelnek számít­ hogy Roebm összeesküvést sző Hitler sére történt. Vallomásában megpróbálta pengőt nem haladta meg, leltárt ugyan tass I Vizsgáld meg lelkedet,* nem-e ellen Hitler maga ment Bajorországba elhitetni, hogy Németország nem tá­ nem keli készítenie, csupán a követ­ kiegyensúlyozatlanabb, mint a szerszám ahol letartóztatta Roebmet és híveit. madott, csupán védekezni igyekezett a kező szövegű nyilatkozatot köteles ké­ emberé é, nem-e van a hét főbűnök­ Scleichert és feleségét letartóztatásuk Csehszlovákia felől fenyegető veszély megfertőzve, nem-e csak az iskola ­ től szíteni és azt az illetékes állami adó­ pillanatéban agyonlőtték. „A halottak máz van rajtad, ha megkaparjuk ezt a számát — mondotta Göring — erősen ellen. A vallomás során kiderült, hogy hivatalhoz folyó hó 31-ig benyújtani: mázat, egy értéktelen vazra találunk ? túlozták, mert mindössze hetvenkét* Hitler már 1939-ben meg akarta táNYILATKOZAT I madni Franciaországot, de a légköri Büntetőjogi felelősségem tuiatáA letűnt világot visszavárni őrült­ hetvenhat halott lehetett." viszonyok miatt nem tudták bevetni a bin kijelentem, hogy üzemi vagyonom ség I A korral nem haladni Öngyilkos­ légierőt s így a támadás elmaradt. Göring nem vállalja . tiszta értéke az 1946 január hó 1 nap­ áig I Az újvilág épitésétől távolmaradói Göring beismerte, hogy Hitlerrel ján a 30 millió pengőt nem baladta bűn, sőt becstelenség I Ha egy nemzet Vallomása további részében Gö- együtt ő irta alá H'tnler küöólegei meg. (Kelt, hó, nap. aláírás.) valamely lagia nem az erők Összefogá­ i ring a fajvédelmi törvényekről beszélt. megbízását Lengyelország elnémetesitéAnnak megállapítása céljából, hogy sán, ezen keresztül a nemzet jólétének Azt hazudta, hogy a nemzeti szociális- sére vonitkozóan. az általános keresetiadó a*á ' tartozó előmozdításán dolgozik, nem méltó ték nem irtották a zsidókat. Az egész Az alrabo’t műkincsekre vonstalanyok 1946. január 1. napján mutat­ arra, hogy a nép megtűrje maga közölt; felelősségei Góbbelsre to’ja. Azt állt* kozóan kijelentette, hogy meg van sért­ tóttá, hogy a zsidóprogromok Göbbels kozó tiszta vagyona a 30 millió pen­ Ember, aki fsituvalkodva hirde­ müvei voltak és ezért ö nem vállalja a ve, mert ö világéletében műgyűjtő és gőt meghaladja e, vagy sem, azoknál a művészetet szerető ember volt, ezért kisiparosoknál, akik 1945 évben át­ ted a „teremtés koronája vagy” nem-e felelősséget A zsidóellenes törvénye­ tiltákozik az ellen, hogy őt műkincsek lagban legfeljebb egy segédet és egy mélyebbre süllyedtél az erdő fenevad* ket Göbbels beszélte meg Hitlerrel. elrablójának nevezzék, tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb iáinál ? Hiszen önön magsdst pusztítod. Ezekbe a vértelen megszorításokba A kihallgatás még folyik. két tanoncot foglalkoztattak, az ipar Ssjat kezed munkáját változtatod rom­ azután már Göring is belement. halmazzá s kegyetlenebb vagy a leg ­ folytatásához szükséges szerszámokat, felszereléseket és berendezéseket, szá­ vérengzőbb bestiánál... Szállj magadba vetkeztében nagyarányú a gyümölcsö­ mításon kívül kei! hagyni. Ezt a kö s dolgozz azon, hogy ez a földgolyó söknek a vadkártételtől és a kalifor­ rü'ményt az alábbi minta szerint egy az ember otthona legyen, szeresd, be­ példányban elkészítendő nyilatkozat­ csüld embertársaidat, hogy téged is a tudományos szocializmus megterem- niai pajutelűtől származó megbetege­ szeressenek és megbecsüljenek. i tője, a munkásmozgalom és a dolgozók dése. ban bejelenteni tartozik. tű. Siijgőt'intézkedésre van szükség harcának nagy vezetője 1883 március: NYILATKOZAT . ezen a téren, mert ha időben nem 14 én halt meg. Büntetőjogi felelősségem tudatá­ Azért dolgozott, hogy tanításával történik megfelelő intézkedés, a hegy­ ban kije entem, hogy 1945 év folya. a politikai és gazdasági elnyomás ellen községi tö'vény alapján az állam loz mán általábio egy segédet és egy ta­ való harcban a tudás fegyverét adja az ■ kénytelen a fertőző gyümölcsösöket noncot, (segéd nélkül két tanoncot) emberiség kezébe. Műveiben világosan í kiirtani. foglalkoztató kisiparos vagyok és üzemi Nem elég a puszta központi ren­ megmutatta a tőkés társadalom szer­ vagyonom tiszta értéke 1946. január delkezéseknél megállni. A nép neve­ kezetét. Kimutatta, hogy ez a rendszer hó 1 én szerszámaim és berendezésem lésére hivatott tanszemélyzetnek is be a dolgozók kizsákmányolásán keresz­ értékének Számbavétele nélkül a 30 kell kapcsolódnia abba a felvilágosító tül akarata ellenére is kitermeli magá ­ millió pengőt nem haladta meg. (Kelt, A Szovjetunió főiskolái egymil ­ munkába, ami a gyümölcsösök keze­ ból azt a munkásosztályt, amely az hó, mp, aláírás). lión felül képeztek ki főiskolai diplo­ összes dolgozókkal együtt megvalósítja lésével kapcsolatban reájuk is hárul A fenti rende'etre hivatkozással mával rendelkező értelmiségi szakerőt. ——————————————— i ■ figyelmeztetjük ipjros tagjainkat, hogy A forradalom előtti Oroszországban 8 a szabad, politikai és gazdasági elnyo­ a fenti leltár bejelentését, illetve a —10 ezerre rúgott az évi értelmiségi más nélküli társadalmat. Köszönet nyilvánítás nyilatkozat beterjesztését folyó hó 31-ig utánpótlás. A szovjet főiskolák a há­ Feleségem, édesanyám elhunyta kötelesek az illetékes állami adóhiva­ ború e őtti évek folyamán évente 100 j alkalmából kifejezett iMeső részvétért Mentsük meg a gyümöl ­ talhoz benyújtani. ezúton mondunk hálás köszönetét. 110 ezer értelmiségi, utánpótlásból gon­ csöseinket doskodtak. Az sztálini Ötéves terv Szikora Lajos és leány a. megva!ósitásán«k éveiben a főiskolák­ Magyarország gyümölcskultúrája ból 170 ezer értelmiségi szakértő ke­ az elmúlt 14 év alatt rohamosan emel­ rült ki. A második Ötéves terv idején kedett. Mind többen és többen jöttek Korai napraforgó vetést! ’ A napraforgót minél előbb az értelmiségi utánpótlás kétszeresére Az emberi lélek elvetemültsége, növekedett és elérte az évi 368 ezer rá, hogy a magyar föld és"éghajlat mi. vessük el, mert korai vetés esetén a (yen kiválóan alkalmas a gyümölcster­ az önzés határtalansága, csak a mának 900-at. A harmadik ötéves terv első melésre és a külföld is megismerte Íz­ növény a talaj nedvességet jobban élő állati ösztön kell ahhoz, hogy az négy évében 409 ezer érlelmeségi ! hasznositani tudja, erőteljesen fejlő­ ezer sebből vérző ország vajúdna köz­ szakerő hagyta el a főiskolákat, ezek letes gyümölcseinket. Pusztán Szabolcs dik és igy várható, hogy a magter­ vármegyében 10.000 kát. holdra be­ ben az egyén minden etikát félredobva közül 116 ezer 500 mérnök, csülhető a gyümölcsösök területe. 70 més is emelkedik és a szemek tel harácsoljon s magának a legkényelme­ százaléka ennek Jonathán alma. Sok többek lesznek. A gyökérrel is erő­ sebb jólétet biztosítsa akkor, amikor A főiskolai hálózat, amely rend­ ezek közül a gyümölcsösök közül a sebb igy tehát nem kell maid attól elcsigázott, sápadt bányászaink, a kohók, kívül sokat szenvedett a német meg­ félni, hogy a szél a szárakat kidőnöntödék perzse'ő füzétől és nélkülö­ szállástól, ma csaknem elérte a hábo­ földreform során az uj kisbirtokosok ti. A korai vetésű napraforgó ősszel zéstől össze aszalódott testű ipari mun­ rú előtti színvonalat. A főiskolákba kezébe került, akik nagy gonddal és jókor beérik és utána a talajmunka kásaink, az íróasztal mellett didergő, beiratkozott hallgatók száma ebben az szeretettel vették kezükbe nemzeti időben elvégezhető. éhes, kábaagyu szellemi dolgozók, át­ évben elérte az 1940. év magasságát, kincsünknek, gyümölcsfáinknak ápolá­ Természetesen a korai vetés érezve kötelességüket dolgoznak a ro­ sőt néhány területen a fölé is emelke­ sát, Sokaknál azonban még hiányzik előfeltétele, hogy a növényt őszi mok felett újjáépülő haza talpraállitásán. dett így például az ipari és gépipari a kellő Ismeret, szaktudás, a. kénye­ szántásba vethetjük. A napraforgó sebb gyümölcsfajták kezeléséhez. főiskolákra 20 ezerrel több hallgató azonban nem annyira igényes nö­ Sokszor halljuk, a munkás durva Elsősorban a vármegyei hatósá­ iratkozott be, mint a háború előtti vény, hogy kedvéért a cukorrépának, bárdolatlan s mindenkiben ellenséget utolsó évben, gokra bárul annalc a feladata, hogy a a lennek, vagy kendernek fenntarlát, aki „vasalt nadrágban" jár. szükséges útmutatásokat megadják és • főtt, ősszel feszántoft területeket Lehet-e csodálkozni, mikor azt 1947-ben a szovjet főiskoláknak megóvják a szakszerűtlen kezelés kö­ ezektől elvonjuk. A napraforgót tanulta az élet iskolájában, hogy az 120 ezer értelmiségi szakerőt kell elő­ vetkeztében a gyümölcsösök elhanya­ tehát csak akkor . vethetjük őszi golását. „urak" közül alig akad érzőszivfl jó- készíteni a szovjet élet számára. szántásba,, ha annyi ősszel meglelkű ember. A lelkemélyén megtanulta Az elmúlt gazdasági évben Sza­ szántott területünk van, hogy a cu­ gyűlölni azt a rendszert, amely neki bolcs vármegye területéről csak 100- korrépán, lenen és kenderen felül csak nélkülözést, megaláztatást hozott 150 vagon téli alma került értékesí­ még a napraforgónak is fut belőle. s ebben azokat is, akik annak a rend­ tésre, Ha figyelembe vesszük, hogy az szernek jó kiszolgálói voltak. Ma, ami­ 1942—43 as években 200—300 vagon A szerkesztésért é« kiadásért felel: kor azt látja, hogy a régi „vasalt nadrá­ keret a Salgótarjáni 3. kitár­ télialma került piacra, látjuk milyen Dr. VASS GYULA. gotok” közül alig akad, aki levetkőzze vadUi sáulózlj lonvég etkei- fontos, hogy ennek a nagy jelentőségű a mull előítéleteit s lemondani tud déje. Jelentkezni leket a Klt- terménynek a megmentéséért mindent Nyomatott Véfh Kálmán könyvnyomdájában azért, hogy érdemesebbeknek is jusson megtegyünk. A háborús viszonyok kö­ UkUnyíbn. Salgótarján Fö-utca 66. Marx Károly A Szovjetunió főiskolái Gondolatok... Szakácsnőt � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Szó Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00110.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1946_03_23.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1946-03-23 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390743</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás Szó 2. évfolyam 13. szám (1946. március 23.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula