https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/209c5e444626a25a53ce9f9c103f8611.jpg 812c7f8083652d045210f5011fe184f9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/3a48c91d4239961c851473d130533f05.pdf 7316266043c36053c47523e42c8b88d7 PDF Text Text DEMOKRATIKUS HETILAP II. évfolyam.| 8. szám. Salgótarján, 1946. évi február hó 16 . Ára; 8000 pengő Mitad nekünk a köztársaság? Megjclenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : Hunyadi-utca 6. sz. gén minden utódja ^számára az egyszer eltaszitott, gyökerevesztett nép. A Habsburgok megje­ lenése a magyar trónon nem idegen, külső erő durva beha­ tolása volt, hanem egy már öt­ száz év óta megindult folyamat' betetőzése, mely már megindu­ lása pillanatában az országtól és néptől el, kifelé mutatott. Esigy a magyar nép csak akkor érhette el szabadságával együtt íügget- lenségét is, amikor a Hunyadiak királyi lázadása, a halvaszületett Szapolyay-féle nemzeti királyság gondolata, a Rákóczi, Kossuth, Károlyi zászlaja alatt kibontako­ zó függetlenségi harcok egyre magasabbra ívelő vonala csúcs­ pontján ma, a Habsburgokkal' együtt végleg ledobta trónjáról a magyar királyt. Tudjuk, hogy mitől sza­ re képesítésünk a legjobban meg­ badított meg bennünket a köz­ felel. Szabadságot barátaink, fe­ társaság ? Megszabadított ben­ leségünk képviselőink, politikai, nünket, a magvar népet, minden­ egyesületi hovatartozásunk meg­ től, ami uralkodóan, átfogóan ide­ választásában és gyakorlásában. V. Gy. gen volt: az idegen királyságtól, És szabadságot vallásos hitünk migától a királyságtól, melynek megtartásában nevelésében, anél­ nyilvánvalóan sohasem voltak kül, hogy ez akár előnyünkre, itthon elég mély gyökerei, az akár hátrányunkra szolgálna. II arisztokratikus osztályoktól, ezek Nagy eredmény és nagy di­ hatalmának hivatalnokszerveze­ adal ez. Ma még talán teljes A Népjóléti Miniszter felhívására az egész ország megmoz­ tétől, melyek együttvéve szőtték egészében felmérni sem tudjuk. dult a gyermekért. Ebből a megmozdulásból Salgótarján város meg a magyar népre borult ide­ A győzelmes nagyvilág jött el gen erdekek hálózatát. Ugyan­ hozzánk vele, törte át ezeréves is ki akarja venni azt a részt, melynek vállalására harcos múltja akkor pedig vissz ,adott önma­ korlátáinkat és tett a nagy nem­ és jelene kötelezi. A teendők megbeszélésére 12-én a Város­ gunknak, annak, ami voltunk zetekkel eggyenlővé abban, ami­ házán értekezlet volt, melynek eredményeképen 17.-e és 24.-e ezer éven át és vagyunk ma is: ben minden ember és minden közötti héten a gyűjtésre vállalkozó asszonyok minden családhoz egy nép, mely idegen támaszté­ I ország egyenlő lehet. De mást, be fognak kopogtatni az adományok átvétele végett. többet, is tett velünk, mint amit kok nélkül akar és tud élni. Városunk polgármestere ezúton is kérő szóval fordul a j tehetett a világ bármelyik más Mit ad nekünk tehát a köz­ lakossághoz: Adakozzon mindenki, minél többet, minél készsé­ felszabadult országa életében. társaság? Megadta ugyanis nekünk magya­ gesebben, pénzt, élelmiszert, ruhaneműt, hogy a demokratikus Mindnyájunk összességének, roknak. azt, ami az életet életre Magyarország jövőjét, a gyermeket az éhségtől, betegségektől, kik egy hiten élünk, a magyar:• méltóvá teszi, amivel máig nem nyomortól megmenthessük. népnek szabadságot. Sza­ rendelkeztünk, a függetlenségün­ badsagot, hogy magunk válasszuk ket. Mert bizonyosan nem igaz meg a politikai életformát, mely­ az, hogy országunk, népünk füg­ ben élni akarunk. Szabadságot, getlensége a mohácsi sikon ve­ hogy magunk határozzuk meg^ szett el és most nyertük vissza gazdasági életpályánkat, mit és azt, ami István királytól a török­ Az M. K. P. rógrád vármegyei latkozás a régi ködöutő hazafiaskndás hogyan termeljünk, mit tartsunk. ig és a Habsburgokig megvolt. 135 szervezetének 162 kiküldöttje vett jelszavával igyekezett gyengíteni de­ • meg magunknak és mit vigyünk1 Nem a Habsburg uralom vette részt a megyei kongresszuson, A poli mokráciánkat. Mi tudjuk, mi az igazi ki a világpiacokra, Szabadságot, el az ország és nép függetlensé­ tikai beszámolót Kádár János nemzet- hazaíiság: a nép szerétére és megvé­ hogy magunk döntsünk társa- gét és emelt gátat a független gyüési képviselő központi kiküldött dése, de nem más nemzetek ellen in• dalmi osztályaink minősége, hely-i fejlődés útjába, hanem a min­ tartotta. Az egyéves múlt tapasztala­ tézétt oktalan támadás. Az ilyen sovi­ zete, történeti szerepe tekinte-; denkori magyar királyság. István tairól beszélt először, az MKP romel- nizmus a békekötés e'őtt végtelen ká­ a demokrácia alapját megte­ rára volna az országnak. A Magyar lében. Szabadságot, hogy a szám­ kirá y pannoniai királysága hazai takaritó, remtő, újjáépítő jól végzett munkájáról. Kommunista Párt derekas munkát vég­ la! n külső és belső földrajzi, talajon keletkezett, de csak az A november 4 iki választási küz­ zett a reakció elleni harcban, ebből történeti, politikai adottságok uralom idegen fogalmai és tör­ delemben a Kisgazda Párt győzött. A az oroszlánrészt vezérünk Rákosi elv­ közül magunk válasszuk ki a ne­ vényei,’ csak a német császár pártban azonban olyan heterogén ele­ tára vette ki. Az ő nagy politikai ta­ künk le ginkább megfelelőket és barátsága, a német lovagok kard­ mek kerültek össze, hogy azok bomlást pasztalata és bölcsesége, fáradságot nem azokat a nekünk tetsző célok ja, id ;< • beköltöztetett földmi- idézhetnek elő, és igy bár a reakció ismerő munkakészsége nélkül ezt az ezzel a győzelemmel tért kapott a tá­ eredményt nem értük volna el. A érdekeben használjuk fel. vesek ekéje erősítette Pannó­ madásra, a demokráciának nincs oka küzdelemben megállás nincs, mert a Mindnyájunknak, külön-külön nia népe fölé. Magyar király és aggodalomra, ha jó munkát végzünk. reakció annyira megerősödött, hogy minden egyes magyar embernek magyar nép kettős sorsa ezzel A támadások megindultak, úgy a föld­ komolyan veszélyezteti a demokratikus reform, mint a köztársasági törvény­ eredményeket, A pártban megtorpa­ szabadságot. A munka szabadsá­ végérvényesen megpecsételtetek javaslat és az ezzel kapcsolatos sze­ násnak nincs helye és bár a megélhe­ gát. a választás, a gyülekezés, a Ahogy István királysága nem mélyek ellen, de a demokrácia tés szörnyű nehézségeivel küzdünk, az sz’rvezkedés, a lelkiismeret sza­ nőhetett ki a magyar népből, mindenütt kivédte a uj feladatokat végre kell hajtani a ne­ badságát. Szabadságot, hogy azt úgy nem lehetett magyarrá min­ támadást, visszautasitotta és ebben a hézségek dacára is. Első legfontosabb és ott tanuljunk, amire képes­ den más utódja alatt sem. És vezető szerep a Kommunista Pártnak feladatunk a közigazgatás megtisztítása A reakció mellé segítségül a a reakciós tisztviselőktől. Számadatok­ ségünk van és ahol módunkban ahogy Istvánnak ki kellett irtani jutott. hercegprímás is odaállt, tiltakozott a kal bizonyltja, hogy a közigazgatási van képességeink kifejlesztésére. a királyság szervezetének bizto­ köztársasági államforma, később az el- apparátus túlméretezett, lassan több Szabadságot, hogy ott és olyan sítása miatt a magyar nép élet- nö< személye ellen. A többségi párt­ lesz az Íróasztal mellett dolgozó, mint munkát vállaljunk, ahol és amely- dús gyökéréit, úgy maradt ide- ben pedig sovinista szellemű mtgnyi- -a testimunkás. B. listára azoknak kall Salgótarján a gyermekekért A megyei konferencia �2. 1946. február 16 kerülnie, akik a régi szellem képviselői és a demokratikus fejlődést akadályoz­ ok. Itt legyenek résen a nemzeti bi­ zottságok és a demokratikus pártok, A munkafegyelem, a többmunka létkérdést jelent számunkra. A bányá­ szok munkája elsősorban fontos. A széncsatát meg kell nyerni, mert ezen keresztül indul meg az ipari vérkerin­ gés. Ha a bányászok jó munkát vé­ geznek ez a Kommunista Párt győzel­ mét is jelenti. Az uj földbirtokosok, a kisparasztok tömegei szintén jó munkát végez tek, ha az ő szei bevetett 3 millió hold főid és a tavasszal, hasonló munkával kiegészített •erméselőkészités aratásra kerül, akkor az ország közélelmezési helyzete meg lesz mentve. Ne felejt­ sük el, hogy elcsüggednünk nem sza­ bad. Kish ilüekkel szemben hirdessük * meggyőző erőt, ami a nép jövőjét illetőleg pártunkban él. Akta níp ere­ jét becsüli valamire, az a jövőt ille'ö lég nem lehet kicsinyhitű. Ha a múltak szenvedéseit kiáltottuk, akkor ma a szabadság korszakában nem lehetünk klshitüek. Tanuljunk nagv vezetőink’öl. Lenin, Sztálin és velük Rákod'elv társ mindig azt mondják, vereség idején ne essél pánikba, dolgozzál keményebben, hogy a pánikot kiküszöböld, győzelem esetén ne bizd el magad. Ha van távlatunk visszafelé és előre, ha ingadozás és elbizakodottság nélkül harcolunk, küzdelmünk nem lesz hiábavaló. A kongresszus viharos lelkese­ désre! ünnepelte 4 kitűnő c’Őadó elv­ társat. Utána Dömötör Ferenc megyei titkár a megyei szervezet munkájáról és feladatairól beszélt. Egy év alatt a vármegye is kivette a részét a kom maoista munkából, Am|g a múlt év júniusában 14 000 volt j a taglétszám, ma már megköze'iti a|28 000 et A földosztásnál, a földek bevetésénél pár­ tunk volt a munka motorja. Az újjá­ építésnél hasonlóképen A párt belső munkáját megszerveztük, felállítottuk és szaporítottuk az egész vármegyében a járási és községi titkárságokat A káderépitésben szemináriumok szerve­ zésével lényeges fejlődést teremtettünk meg. A választást harcokban megfelelő propag-ndával tevékeny, részt vettünk. A központ győzelmi zászlóját a megyei szervezet megnyerte. Az eddig végzett munka ismertetése után szükség van rá, hogy új feladatainkat megismerjük. Ezek között legfontosabb a reakció elleni harc és az újjáépítés. A várme­ gye reakciós fészkeit, különösen a vár­ megye székhelyét meg kell tisztitanunk a reakciótól, a közigazgatás megtisztí­ tásánál ott kelt lennünk és ió munkát kell végeznünk. A munkafegyelem, a több munka az ország érdekében fel­ tétlenül szükséges. A pártszervezetek megerősítése a káder jó kiépilésc, a sajtó jobb terjesztése, a propagandá­ nak egyénibbé tétele, mind megváló silandó feladatok, A reakció elleni harcban különösen fontos, hogy min­ den reakciós megmozdulás! azonnal, Cvirájá^an fojtsunk el és ha keU az egyének pellengérre állításával, tüntető felvonulásokkal tiltakozzunk a demo­ kráciát rombolók munkája ellen. A nagy harcokat meg kell vívni; nincs helye pesszimizmusnak. Vegyünk-példát Rá kosi elvtárstól és a többi jó vezető elvtársaktól. A csatát meg kell nyer­ nünk, hogy a magyar 'köztársaság ál­ lamformájában a demokráciát megerő­ sítsük. Az élénk tetszéssel fogadott be­ számoló után a tárgyhoz 29 elvtárs szólott hozzá. Ez azt bizonyltja, hogy amint Kádár elvtárs megjegyezte a kongresszus tagjai a gyűlésen nemcsak mint ha^gMók vettek részt, hanem ak Február 17—24. Adakozz a gyermekért! tiv munkát kértek a vita kidolgozásá­ nál. A felszóllalók konkrét eseteket hoztak fel a reakció munkájáról, támo­ gatást kértek a megyei bizottságtól az újjáépítésre, a pártmunkára. A felnőlalásokban sok volt a panasz és Kádár elvtára emiatt falhivta a figyelmet arra, hogy a kommunistáknak kritikát kell gyakorolniok, a kommunista kritika legfontosabb részé önmagunk megbirálása. Helyeselte a felszólalásokban, hogy támogatási kérlek az alsóbb szer­ vezetek a felsőbbektől, különösen fon­ tosnak tartotta a nők és az ifjúság munkájának hathatós támogatását. Ezek ben a szervezetekben állandó jó mun­ kára van szükség, mert a nők politikai tapasztalatlansága az újabb időkben reakciós megmozdulásokban jut kife­ jezésre* Kádár elvlárs ismételten kitért a Szovjetunió nehéz munkájára a for­ radalmi átalakulás után. Ott nem pa­ naszkodtak, hanem dolgoztak. A bá nyák államosítása küszöbön van, de a bánya felett már az állem rendelkezik most is. A ió kommunista munka nem csak a jelent, hanem a jövőt is építi A magyar munkásság tuloidonképen még azt sem tudja, mi az en béri élet. Ennek a kiépítése a jövő feladata és erre sor is kerül, ha az újjáépítés két, három esztendején túl leszünk. A nem zeti összefogás a reakció elleni harcot is jelenti. Egyik a másik nélkül nem állhat meg. A munkásegység ápolását,) a két munkáspárt egvüttmüködését kü­ lönösen figyelmébe ajánlja az elvtársik­ nak, A kommunista politika a párt politikája, de ez legyen minden kom­ munistának egyéni politikája is. Min­ denki harcoljon a párt politikájáért, szervezeteink egységes, összeforrott hadsereget jelentsenek Ismerje el min­ denki vezetőjének az ő felső szervét, amint egész pártunk fenntartás nélkül követi Rákosi elvtársunkat Szükség van becsületes szabad kritikára, de nem személyek elleni harcokra. A győzelmi zászló kötelezettséget jelent a további kitartó küzdelemre. Az élre kerüli vármegyére mindenki várakozásnál te­ kint, úgy dolgozzanak és verekedjenek, hogy az méltó legyen a múltban vég­ zett munkához. Dömötör elvtárs válaszában meg­ ígérte a megyebizotlság teljes segilsé gét az alsóbb szervek felé. A közle­ kedési nehézségek dacára igyekezni fognak az alsóbb szervezetekkel érint­ kezni, baiuikc n segíteni. Do'gozzur.k jól, hogy Nó.grád vármegyében egy jól összekovácsolt kommunista párt legyen A kongresszus ezután határozati javaslatot fogadott el, ezt a határozati iavas'atot ?e ics szövegében és az újon­ nan megválasztott va'ssz’mány névso­ rát a kővetkező számunkban hozzuk. Lenin és a zene Borisz Chalip Fontos államügyai mellett Lenin ■ már hallottam egyszer és néhány mo mindig talált időt zene hallgatására. tivurna emlékezetemben maradt. Annak kedvéért, hogy legalább 1903 febrúár -1 í londoni levelé­ egy órán át jó zenét hallgattasson ben írja nemrég először voltam n*ba abbahagyta a munkát. Ezt roko­ ezen a télen jó hangversenyen és nai arra használták fel, hogy legalább nagyon meg voltam elégedve, különö­ némi pihenésre bírják rá. sen Csajkovszkij utolsó szimfóniájával.“ Gyermekkorában Lenin zongo­ Csajkovszkij műveiből legjobban rázni tanult. Sok gyermekdarabot ját­ a „Barcarolla--1 szerelte, rőt ez volt szott, idősebb testvéreivel n*gykezest kedvenc darabja. Amikor Kraszikov a játszott, s ámbár később nem foglal ; „Barcarolla” tiszta és csodaszép hang kozott zenével, megőrizte iránta való iáit vonójával hegedűjéből előcsalta. szeretelét egész életén át. Igen jól ér­ Lenin a játék befejezésével elsőnek tette a zenét. tapsolt hevesen és mindenáron ismét • Dmitrij Uljanov a következőket lést követelt”—írja Lesinszkij. írja fiatalkoráról; A nyugati zeneszerzők műveiből 1888 telén Kazánban az operá­ legjobban Beethoven, Schubert és ban voltam Vladimírral. Helyeink valahol igen magasan a karzaton vol­ Chopin szerzeményeit szerette. I'jicstak. Ez az est igen élénken meg­ nek legjobban Beethoven palétikus maradt emlékezetemben. Emlékszem, szonátája és az .,Apassionala” tetszett' hogy a színházból gyalog mentünk Lenin maga mondta ; „Semmit sem haza és tejet meg kenyeret ettünk ismerek jobban, mini az Apasslonata vacsorára. Valjoda a hallott zene hatá­ t. Kétz vagyok minden nap meghall­ sa alatt állt és mivel mindenki aludt, gatni. - Csodálatosan nememberi zene egész idő alatt halkan énekelte a Mindig büszkeséggel gondolok arra, neki tetsző dallamokat. Testvérem — lehet, hogy Igen naivan — hogy akkor kétségtelenül emelkedett hangu­ milyen csodalatos dolgokat tudnak az latban volt, mert a kis Kokuskino emberek alkotni. faluból, ahol rendőri felügyelet alatt Krupszkaia Leninre való vissza­ állt, az operába jutott. emlékezéseiben elbeszéli, hogy Lenin 1889 és 1890 cs években Vladi a második párizsi emigráció alatt szí­ mir gyakran énekelt nővére zongora vesen járt a munkásnegvedek kávébá kísérete' mellett. Duettben énekelték zaiba és külvárosi színházaiba népszeiű JaHkov „Úszó" (a mostani hallgatóság francia dalokat hallgatni. „Egy francia „Tengerészek- néven ismeri, Kontz- takarítónő járt hozzánk minden nap tantin Bilbo zenéje) és „Barátságtalan néhány órára — Írja Krupszkaia —IItengereink- cimü és más dalokat, jics egyszer énekelni hallotta. Egy el­ A szibériai száműzetés bosszú zászi dal volt. Iljics megkérte a takarí­ fárasztó estéin meghalhatta a kény­ tónői, hogy énekelje el újra és mond­ szermunkára ítélt politikai foglyok ja el a szöveget Iljics azután gyakran orosz népdalait és forradalmi dalait, énekelte ezt a dalt, A vége • kővet­ sőt velük énekelt. Miként ismeretes, kező volt: „Elfoglaltátok Elzászt és kedvenc dala a „Nehéz rabságtól meg­ Lotharingiát, mi mégis franciák mara­ kínozva- című volt dunk. Németté lehettétek földjeinket, de szivünket sohasem fogjátok meg­ Lenin igen szerette a szimfoni­ kus zenét, operákat, szonátákat éa a hódítani." kamara zeaét. A zenét és a művészetet Lenin nemcsak pihenésnek és szórakozásnak 1901 február 9 én Münchtnböl M. A. Uljanovának Moszkvába kül-' tekintette. Nem az a fontos, amit a íTÜvészet a lakosság milliói közül dőtt levelében írja: A napokban az operában voltam néhány száz, vagy esetleg néhány és nagy élvezettel hallgattam a „Zsidó­ ezer embernek ad A mlvészet a nőt". Kb. 13 évvel ezelőtt Kazánban népé. Gyökereivel mélyen bele kell. hatolnia a legszélesebb nép* étegekbe. A tömegnek meg kell értenie és sze­ retnie kell. Egyesítenie kell a tömegek érzéseit, gondolatait és akaratát.” Ilyen is lett a mpuészet s Szovjetunióban. Éljen a magyar demokratikus Köztársaság ! Salgótarján népe ünnepli a köztársaság első szüietésnapját. Az ország lakosiága feb'Uár el­ sején ünnepelte a magyar lörlárr ttB egyik legfontosabb, Jcgkiemeíkt dőj b, legnagyobb horderejű eseménvé*. * köztársaság kikiáltását. Min’ * Főváros és minden más nagyobb LSalgótarján váro»a is délután 2 <-inkor köszöntötte m újonnan született! t t • lének rokatigérő hajna án. A köv.ín­ tőt sokezer főnyi ünneplő kozó: ‘-‘g előtt, a város Főterén B-arár bar r polgármester mondotta el. Btf'zrd»i tr. mindeneke’őlt annak a balária an í ■ < ? nrk adott kifejezést, mt’y mind»r «CMíietes magvar ember lelkét • i i-a febzabadulás, a politikai és nép i... getlenség nagy napján. Néhár.v < .: évsek vért kívánó küzdelme u’án v»s < elérhettük azt, amiért Dózse,. Rak< Kossuth és Károlyi Mihály harc* *í k szenved ek ! a politikai függene? *. az idegen királyi hatalomtól és a mélp függetlensége! a íeudali, bi.u v•« tői. A most kivívott, kiérden cit sagiogok képezzék azt az alapot, « lyen az ország i-gv uitbb ezer felépülni. A köszöntés es a mur. év­ pártok vezetőinek egyszerű, de n « ' f aiér/vtt szavai után a h Ikr-sen ut : közönség az orosz katonai párái.c*: • Xsag elé vonult^ kogy kö .*ctu < r djon a ca^y Szov-vt-rap LG* fiai: «, nagy vezérének SztaUngoncraiisszin u- • nak, k*knek legnagyobb ré«zúk tol! abban, hogy végre örök időre r.*gsznbadulhaltunk az átkos nérr» t el­ nyomástól és megkaphatta a níp »?« kát a jogokat, melyekért ezer év óta kú/u- Ü. Gazdák ! A beszolgálfatát nemzeti kötelesség! A Politikai Akadémia ar elmúlt hét szombatján foly­ tatta előadássorozatátAz előadó Egry Endre, polgári iskolai igazgató volt, aki „Irodalom és demokrácia* cimen tartotta meg előadását, illetőleg felolvasását. Előadáséban végigkbétle az egész magyar irodalomtörténetet és sok példával, gazdag jellemző erővel mutatott rá azokra a kapcsolatokra, melyek a magyar irodalom nagy alakjait a demokrácia gondolalvi'agat a emelték. A hozzászólók az iroda crn és a demokrácia mély 'összefüggéseit és az ezekből következő nagv fontos­ ságú eredményeket vázolták. Örömeid állapítottuk meg, hogy a közönül érdeklődése fokozódott az első, a megnyitó előadáson tanúsított érdek­ lődéshez képest. Remé’jük. hogy ez az érdeklődés a továbbiak során c*ak fokozódni fog és a Politikai Akadémia eléri azt a sikert, melyet a felmerő ő témák, az előadók és a kijelölt hozzá­ szólók megérdemelnek Ma, szombaton, délután 5 órakor Hunyár Ádám, bányai iskolai igazgat^ tart előadást a magyar függetlenvég küzdelmek történetéről. j A gyermek az ország jövője Adakozz a gyermekhéten I �1946. február 16 A magyar élet mostohagyermekea tanító Főtiszt Ur! Irta : Tamás Pál Főtiszt Ur, ezúton válaszolok ön­ nek, résiben azért, mert ha élőszóval válaszolnék, azt Őn úgy sem hallgatná meg, így viszont talán elolvassa szerény Írásomat, részben pedig azért, mert úgy gondolom, hogy még van néhány Főtiszt Ur, aki úgy gondolkozik, mint őn. Talán nincs mindenben igazam; és bocsánatot kérek szerénytelenségemért, amiért én, a tanulatlan ember, önt, a tanultat, a műveltet, az értelmiségit ki merem oktatni. De legyen mentségem az, hogy levelemmel segíteni akarok önnek, hogy a világosságot, az igazsá­ got keresem, Oo igen lesújtó kritikát mondott a mi fiatal demokráciái któl, a feltörekvő munkás-vezetőket csőcseléknek nevezte. Minden rendcllencsvégre, minden hibára gúnyosan jegyzi meg: .Igen ma sza­ badság van“. Nem ataliot’a ön azt nm kijelenteni, (re haragudjon, ha erre gondolok, nevetnem keil, mert ez nár az e'fogultság csimbororszójo, söl, he gy enyhén fejezzem ki magam, tisztára rzamárróg) tehát kiielenlet'e, miszerint tévedés azt hinni, hogy u németek el vesztették a háborút, ó, szó t<m lehet róla, ellenben az oroszok, azok alt-p­ iában véve, tulajdonképpen, ha jól meggondoljuk ... legyünk csak egészen őszinték.,. bizony ők elvesztették. És sokat mondóén hunyorított u hallgatók felé, akik, szegény tarufatlon altisztek és munkások, bámulva néztek önre és magukban megállapították, hogy ön * gy kissé. . reakciós gor.dolkozásu. De arra egyik rtm gondolt,. hegy vájjon miéit az? Talán még ön sem gondolt erre főt’szt ur. Nos ha megengedi, én egy kissé körúljáratom önt az értelem lámpásával, hátba érthetőbbé válik ért­ hetetlen magatartása. Kezdjük a vizsgálatot az ön szár­ mazásánál. Én tudom azt, hogy az ön apja becsületben megöregedett vasúti altiszt volt, aki legalább hat gyermeket nevelt emberré. Tisztességes ruhában járatta, iskoláztatta őket. Hogy micsoda emberfeletti erőfeszítést követel ez meg egy Máv altiszttől, azt őn Is tudja, hiszen saját szemével látta. Látta édes* apját, amint bokázotl a „nagyságos" állomásfőnők ur előtt, amint a tiszt uraknak ide-oda .szaladgált, dolgozott szolgálatban, dolgozott szabadjában, egyszóval rabszolga volt. De ennek a rabszolgának volt életcélja, amiért szí­ vesen robotolt napestig, amiért szívesen cipelte az utasok pogygyászát is, ha kellett, urat akart, a fiaiból nevelni Ennek az úrnak a mintaképe őn előtt is, az édesapja előtt is a Tiszt Ur volt. Ez az Ideál lebegett ön előtt az iskolában is, ahol szorgalmasan, vas­ akarattal tanult, Mert valljuk be őszin* tén, ha tehetsége nem is volt túl nagy, de szorgalma volt. Úgy élt képzeleté­ ben az a másik világ, az „urak" világa, amely felé törekedett, mint valami magaslati ország, amelynek lakói elegáns ruhában járnak, választékos szavakkal beszélgetnek, Íróasztal mellett ülnek és vállveregető lenézéssel bánnak az al­ sóbbrendű emberrel Ehhez az ország hoz a középiskola nyolc fokú létrája vezetett. Az Iskolában ön rendkívül szégyelte szegénységét, szégyelte apját, aki csak Máv altiszt volt, mert tapasz falta, hogy a szegénység szégyen, a szegénység akadály már az Iskolában iá. A gazdag, az úri családból származó fiuk könnyen haladtak előre, bármilyen Elektromos és kézi fúrógépet ostobák fa voltak, az önhöz hasonló valamint fűtés és vfzv. szerscamokit szegény fiúnak azt mondták a tanár­ urak : miért akarsz több lenni, mint az vennék, T1MÁR LÁSZLÓ apád ? De ön, — dicséretére legyen mondva — nem hagyta lebeszélni ma­ nfiss. vkllilat gát. Osszeszoritott foggal tanult, hogy Széna-tér 4. úr lehessen. Súlyos anyagi gondokkal küzd a tanítóság. Csaknem hét esztendővel ezelőtt az ‘egyik határmenti faluban meglátó* gátiam egy tanítót. Reggel mentem és ott tartottak ebédre is, Tízen ültünk le az asztalhoz és tizen ettük végig a sovánvka ebédet. Feltűnt, hogy a tauitó maga szeli a kenyerei valamennyi gyér* műkének és amikor a vékony szeletet IcxSgta, a maradék kenyeret eltette az almáriumba és ráfordította a kulcsot. Észre is vette meglepődésemet és sie­ tett megmagyarázni a helyzetet : Hét gyermekem van, a fizetésem olyan kicsi, hogy súlyos gond a min­ dennapi kenyér előteremtése Csak annyit adhatok nekik, amennyi éppen elegendő. Ha be nem osztom, éhezünk S/égyetilem, de így van. Va'ahányszor tanítóval találkozom, n irdig ez a ítividéki k<p jut az eszembe. A nxenor ott settenkedett mindig a magyar néptanító mögött és akt erre a palvárn lépett, az kczelfcgott a nyo­ morral. Ugvanez ma is a tanítóság hely­ zete. A tanító ma is a magyar élet mostoha gyermeke, súlyos anyagi gon­ dokkal kuzd és lassan lerongyolódik z\ tanítót mindég igény bevették minden téren, soksior erején felül is. Hí a rr.u'ban csépién ellenőr kellett, a ’aríícságot vették ^elő Ha népszám­ la a-J keilttt végezni, a tanítókat fi gták be És ezekért a meilékósen végzett n inkákért alig kap'ak valamit és ha kaptak is, ké»őn kapták A falusi kántorok, tanítók hely­ zete különösen siralmas. Hónapokig elzárva a kultúrától és várostól, távol­ eső kis fa!ukbsn oktatja a gondjaira bi/ott gyermekeket, a falusi tanító, Egy* személyben mindene a falunak, akihez tnirder.fé’e ügyben bármikor mehetnek 8 falusiak, A talusí kántor tanítók még silánvnbb anyagi körülmények között élnek, mint a városban lakó kollegáik. Sokan azt gondolnák, hogy a falu fa* kossága bősen ellátja őket természetbenirkkel. Ellenkezőleg. Még a köte­ lező járandóságot sem fizetik meg nekik (párbér, széna, fa, stb) Pedig most a mai sanyaru<ágos világban ráférne egy kis természetbeni segítség. Az egyedülálló tanítónők sorsa a legkeservnsebb. 20—30 éves szolgálat után ma olt tartanak, hogy az utolsó ruhadarabjaiktól kell megválóink, hogy egy kis élelmet szerezzenek. Sokszor az ország másik felébe helyezik át őket és nirden helyi ismeretség nélkül él­ nek, dolgoznak, küzdenek a szükség­ gel. sokszor majdnem a nyomorral, A tanítóság vállain mérhetetlen fele'ősség van, A jövő letéteményese, az ií;u«ág nevelődik kezük alatt , Türhetetetlen, hogy a legfontosabb hivatást betöltő társadalmi réteg legyen a legmostohábban kezelt osztálya a magyar életnek. lA demokrácia kell, hogy gondoskodjék róluk és reméljük, hamarosan fog is gondoskodni. A taní­ tó-lg és kántorság helyzetén sürgősen javítani kell, mert ha javulás nem kö­ vetkezik be, elnéptelenednek a tanító­ képzők és nevelő nélkül marad a ma­ gyar város és falu. Cbikán Tamás. Nem akarom túl hosszúra nyúj­ tani levelem, ön elérte a célját, úr lett. Nem vette észre, hogy milyen hitvány, kopott uraság ez, nem számított az, hogy nyomorult fizetéséből épp olyan nehezen lehet megélni, mint az ön ál­ tal lenézett altisztek, vagy segédtisztek fizetéséből, Mert ön, Főtiszt Ur, mély­ ségesen lenézte azokat az embereket, akik önnél alacsonyabb rangnak voltak, azt az otzlályt, ahonnan maga is ki­ került. Megtanulta még gyermekkorá­ ban, hogyan kell egy altiszttel bánni, igazán jól megtanulta. De a vérében él az apja alázatossága is mindenkivel szemben, aki msgasabbrangú, mint ön. Vagyis ön afféle biciklista típus, lefelé lapos, felfelé hétrét görnyed. Nem lehet csodálkozni rajta, hogy Ön az elsők között menekült el, nem tartotta köte­ lezőnek tajátmagára : itt élre d-balnod kell. .. Érezte, hogy a régi vi'ág rec’íg ropog eresztékeiben, féltette a nehezen kiharcot poz’c.óját és remélte, úgy is visszajön majd a győztes német bed sereggel néhány hónap múlva, akkor aztán lesz nemű áss nekünk, túszamaradottaknak I Természetesen ön legutoljára jött vissza és nem a gvőzles német had sereggel Minden gvar.ujn valórak bi­ zonyult, a régi térd romjain ui világ van kia>akulébán. de őn úgy érzi, ez a világ rém az ön világa. E einte na­ gyon csrrdes volt, elvesztette a talajt maga alól, nem tudta, mihez fogjon, összetörve látta életének művét, hiába taruil, (gondolta ön) mert altistfakLe) és segédtisztekkel kell együtt robotolnia, leom'ottak a korlátok, atmkanunkásraztályt attól az osztálytól elvéfasztot ták, amelybe ön oly ick fáradság és küzdelem árán jutott el ön szűk látó körű ember, mert nem látja, bogy a most kialakuló világrend önnek is több lehetőséget tartogat, mint amennyit az elmúlt valaha is adhatott. Fgyenlőre még helyben tepog, zsörtölődik, hiány­ zik a megszokott légkör, tincs ki előtt bajlongani és nincs kit durván leszidni, lehetőleg a nyilvánosság előtt. Azt mondja ön : a mi demoktá ciánk beteg, nem életképes. Nézzük meg az angolokat, az igen.;. Ne ha­ ragudjon főtiszt ur, maga úgy tesz, mintha egy orvos azt mondaná : ez a szegény csecsemő beteg, tehát agyon kell verni. Úgysem lesz lobsem olyan szép, egészséges, mint az utca túlsó oldalán az a dúsgazdag férfi. . De mi ezzel szemben az átütjük, bogy ebből a gyengécske csecsemőből erős férfi fog fejlődni (ha nem is olyan cifra és jómédú. mint az angol) Mindazonáltal elismerjük, hogy hibák még bőven van­ nak. Egyik hiba, hogy még nincs min­ den poszton a megfelelő ember. De a legfőbb hiba az, hogy az emberek egy része még nem emelkedett fel arra a szellemi színvonalra, bogy megérdemelje a demokráciát Mert nem az a sza­ badság, amit ön gúnyos fintorral szo­ kott annak nevezni, A szabadságra, a demokráciára nevelni kell az embere­ ket, tehát a lelkeket is újjá kell építeni. A szabadság szellemiekben kifogástalan férfiakat követel. Az a nép, amelyik szellemileg nem emelkedett, amelynek a nevelése nem magas szlnvonaú, az nem tud élni a szabadsággal, az viszszaél vele. Egyfe’öl tehát ön gúnyosan em legeli a szabadságot, másfelől azonban mélységes felháborodoltsággal. Olyan kor, amikor a demokrácia, néha, viszszaüt. Olyankor ön felhördül i Ez a szabadság? Igazán, furcsa fogalmai ▼annak önnek a szabadságról. Ön azé* rint az volna a tökéletea szabadság, ha a demokrácia szép engedelmesen kést adna ellenségei kezébe és tartaná a hátát, döfje le, ha úgy tetszik, hiszen' demokrácia, szabadság van és mindenki azt teszi, amit akar. Vagy a legjobb esetben próbálnánk szépen meggyőzni a demokrácia ellenségeit, hogy ne tegye ezt, vagy azt, mert nem illik. De amíg gazemberek és bolondok szabadon szaladgálnak az emberek között, a le­ beszélés, a meggyőzés semmit sem ér, A demokrácia élni akar, tehát véde­ kezik. Sztiinlem elég gyengén és kimé* kiesen. Lám, Önt is igbzoilák főlúzt ur, ma már azt is elbal gatjuk önnek, ha olyasfajta kijelentéseket lesz, hogy a németek nem vesztették el a háborút, de az orr szók elvesztették, mert tudjuk, hrgy ez önnek a vágyálma volt és mert nár olyan állapotban van, hogy összezavarja a valóságot az ábráiddal. Tudjuk, hogyha őn » gvőztes réme­ tekkel jött volna vissza, r ekünk, vissza- * maradottaki bk a legjobb ese'.ben is a lu.zs/.tuiú bélyegzőt nyr n.ta volna a homlokunkra. De esetleg r.ehány'nkat fel is akasztatott volra. Mr rUerben azt mondjuk ötntk. jöjjön közénk Fő­ tiszt Ur, térjen végre észre,‘van i.t az ön részére is nur.kaht'y. Ne sírja már toválb vissza a régi dőket, re kivánia, hogy bér f»gyv«r lerne az ön és még néhány őrhöz hrsoidó úr ke­ zében, hogy rendel csináljarak (elegy ön kijelentette) mert a ftgyvcrck gyak­ ran visszafele sü'nrk el. Do'gnzzon velünk, a saját érde­ kében is Főtiszt Ur, a magyar demokrá­ ciáért, amelyben a dolgo*, becsületes és érlc'mts magyar emberekre boldog­ ság vár. A társadalom páriája: a pénztári orvos Nip-nap után itt ivott is hí bem, hogy a pénztári orvosok így csinálnák, m«g VÍV csinálnak. Hogy valóban mit csiná’nek, azt egyetlen laikus s*m tud­ ja megállapítani Még ha hatásos gyógy­ szer helyett Ízesített vizet írnárék fel, azt sem tudnák megállapítani, egysze­ rűen mert nem értenek hozzá Szabade hát kritikát gyakorolni azok felelt, akiknek mesterségéhez nem értünk? őszintén csodálkozom, hogy egyes pártérlekez’eteken setki sir.es, aki védelmébe venné az orvost és kellő módon rámutatna annak kritikán felül álló, felelősségteljes murkájárs. Am könnyű kritizálni, de nehéz a sérelmeket orvoro’ni. Mert, kérdem én, van-e tudomásuk a vádolók nsk arról, begy egyes pénztári orvosok reggeltől délig tarjáni, déltől esetleg éjszakéba r.yu’ő időig környéki rerdelökben da|gozrak ? Van e tudomásuk a rí ól, hogy a pénztári orvos keze a gyógyszert ille’öleg meg van kötve ét bogy számtalan gyógyszert rém lehet megtalálni a gyógyszertárakban ? Ha a könnyelmű vádolók mindezt meg­ gondolnák, bizonyára sokkal ritkábban állanának elő vélt, vagy sokszor téves megvilágításba helyezett sérelmekkel A kritizáló pártérlekezletek pedig jobban tennék, ba ilyen és hasonló személyeskedések helyett a marxizmus­ sal, leninizmussa1, a demokrácia mindnyájunkat közösen érdek'ö prob­ lémáival .foglalkoznának és inkább az­ zal törődnének, bogy jellemesebbé, gerincesebbé, a magyar demokrat kus köztársaság értékes, kifogástalan pol­ gáraivá tegyék a tagokat. Nem tudom, mit akarnak elérni a vádolók alaptalan vádjaikkal? Talán valamelyik régi munkásnyuzó kedven­ cüket akarják visszahozni a megvádolt orvos helyére ? Vagy a bangoskodással előnyöket akarnak maguknak szerezni, mint ahogy már nem egy hangoskodó jutott előnyökhöz hangossága által ? H. �4 1946. február 16 Az acélgyári színjátszókról hozzá a dologhoz, mert akkor elmondtam volna ennek a riportnak a tartalmát, már pedig erről Imi kell, ilyen ziccer! nem szabad kihagyni. Irpi kell azért is, hogy ösztönözzük és inspiráljuk minden művészeti irányú tehetségeinket a tanulásra és fejlő­ Salgótarján dolgozói keményen tiltakoztak désre, mert ha egy nemzetet nem ér­ a reakciós mesterkedések ellen z"* tenek meg a nyelvén keresztül, egészen bizonyos, hogy megértik a művésze­ A demokrácia természetes el mennyire aláássák sokat szenvedett tén keresztül, mert a művészet a ki­ fenségei, a suba alatt megbúvó egy­ hazánknak a szebb, a jobb jövőre mondhatatlan tolmácsa. 7, J. házi és világi hatalmasságok, a való kilátásait. főváros demokráciára teljesen éret­ Salgótarján dolgozó népe kény­ ten elemeinek föthecceléséveí tünte­ telen ellensúlyozni ezt a lelkiismeret­ tést rendeztek a fővárosban, amelyen len és országrontó aknamunkát. El­ A Szabad Nép Imrédií. Száíasif és a velük egy határozta. hogy Jogos felháborodásá­ követ fuió Mindszentyt éltették nak úgy ad hangot, hogy a dolgotok február 10 1 száma közli, hogy a Kom­ Ezek az elszartiqdfóan clbuti összes munkahelyein megtartott rűp munista Párt nem indul a görög válasz­ következő határozati tásokon. ‘ Az ÉAM a többek között tolt csoportok nem gondolnak arra, gyűlésen a javaslatot teszi a magáévá, amelyet hogy most, amikor a béke szerzőié követeli a szélső jobboldali terrorszer sek megkötése előtt a legsaiátabb egy nagy munkás küldöttség juttat vezetek (eloszlatását, atb. kidomborítani fel a miniszterelnök es a pirlaminf Hit igy áll az agyondiciért görög érdekünkben ír ellene demokrácia, hogy tuég mindig megtü Magyarország demokratikus voltát. elé Lapzárta után... Ha nagy várakozással eltelve megyünk valamilyen műkedvelő elő­ adásra és ha jó színpadi teljesítményt láttunk, ezt örömmel és azzal a kel­ lemes elégtétellel vesszük tudomásul, hogy: Hat ijen. ide érdemes volt el­ jönni. Obiigát megelégedés. Ez az öröm azonban hatványozva emelkedik akkor, ha valahová abban a tudatban megyünk el, hogy a Mun­ kás Kulturszövetség egyik színjátszó csoportjának gyakorló próbáját néz­ zük meg és helyette frappáns meg­ lepetésként egy . verseket recitáló, klasszikus és modern színdarabokból szemelvényeket játszó, úgyszólván egy kerek egészet kitevő matinét kapunk. Annak ellenére) hogy tisztában voltunk az acélgyári műkedvelő gár­ rik a szélső jobboldali terrorszerveze dának a műkedvelői kereteken messze teket és az EAM-nak, az ellenállási túlmenő nívójával, mégis uiból es mozgi'om résztvevőinek közkegyelem Határozati javaslat újból példaképül kell odaállítanunk ben rtir.eíi’őséért keli folyamodnia? Salgótarján dolgozó népe a legnagyobb felháborodással vette az acélgyári színjátszókat, az egész Mi azt hittük az angol csipátok hetedhét vármegye minden más szín tényleg azért á’lomisoinik görög >r- ( tudomásul, hogy Bidipest utcain a fasiszta brigaatik újból hal­ játszó csoportja elé, mert itt alapos szigbio, hogv a rendit bizloiitsák B>- latni merték nemíetgyilkos szavukat. munkát végeznek. csínat hí tévedtünk amikor azt hittúc. Silgótarján dolgozol íigyelmsztetik azokat, akik emögött az Fiatat és mégis, nagy rátirmeft higy adlig nem leíie*. rend seh>l(n*gi seggel és szellemi te'készültség tel alul angol ki’.onis vannak sem) anig uszítás mögött állanak, legyenek bár a legnagyobb egyházi mél­ tóságok képviselői, vagy kiváltságos nemzetgyűlési képviselők, bíró rendezők nevelik, tanítják a síin - szélső (obbo! 1 síi (orr Hszírvecetek mü játszás fortélyait, kezdve a! iro latom ködietue’c. Itt a látszat az, mintha vagy bárki mások, az elmalt rendszer levitézlett lovagi ti, hogy és műéészetrörféne'd.n alapelemein, izzad icoiai túróik at öró c lúd estek a dolgozó nép ökle le fog sújtani rájuk a demokrácia védelmében. a tn /is művé szer, a rifmikt. a tánc i búkin eme pontiéi a íiüuták tn iSilgótarjin dolgozó népe tiszteletben tartja a lelkiismereti és ének tanításán keresztül a recitálii KÖdiiít é; a reakció eztán álamot; a be;zéd ecinika és a rni.níki müv}-‘. akarná fe hisznámi ugródeszkának E1 I szabadságot, de azt nem tűri, hogy a templomi szószékről intéz­ szeréig. rópi mi önti 5 deo)akráciáji e'len? zenek támidást az ellen a demokrácia ellen, melynek kivívásáért Meglátszik az elijje nem is' Ne akarjon senki ég5 kanicolj a migyar dolgozó nép évezredes könnye és vére hullott. dicsérhető szándék, amely szerint az dobni a lőpirra és actáa előiö iái a Tudjuk, hogy ez a határozati javaslat még nem tesz pontot elsőrendű miikedvelő-anyag tanifái, men'ő szerepében. E*. ne n cnben,! azt a cél! tűzték ki m íjak, elé. h ) tv íáképpci nem jóiéi eoben vnnás , a reakció sorozatos mesterkedései után^ amelyekkel szeretnének ebből az anyagbil egy níndenféfe Vigy leizini’uik mindéin:' ami a Magyarországból egy reakciós szigetet csinálni a demokratikus szino idi müve! egyf tr-n in vissza r ínI mit bo-«almiit felidézte, vagy veuüc Európa közepén, de éppen ezért, mert nínden oldalról demok­ tudó s:intárszó gárdát n ívj!jenek ki. ■ le az á arcot ét ál-iuik ki a világ-eHl! amely a jövőben a megkezdett ufón Er a demokrácia e őieltéiele 11*11 pe , ratikus berendezkedésű országok vesznek körül, nyugodt fö­ továbbialadea. egymás után fojia d.g a jobboldili ele nek kü őmbv.ő lénnyel mosolyogjuk le a reakciónak ezt a csak végtelen íerakn v i -o sun k kulturális fejlőd»sé -I szervekben tömörülésének cinőíése, rövidlátásból és határtalan ostobaságból eredő bűnös kísérlete­ nek mérf Hdköveit. megtörése, vagy támogatása. zését. 4 gondts munka mindenre ki­ Szeretnénk azt hinni, hogy a jó­ tér fed, úgy a humoros, mint a komoly zan ész f> ibe kerekedik az üzleti spe témájú műveknél s a legkisebb hibát, ku'ációnak ős megdönt minden olyan is. amely slilus, helyezkedés, mozgás kísérletet me'y a népek, kiváltképen vagy a hangszin, indulatkifcjezés és pedig.curópa soka! szenvedett békére Értesítem Salgótarján megvei moduláció tekintetében előfordul azon­ vágyp népének jövő békéiét veszé­ 1 város területén levő valamennyi fői­ nal komoly kritikával bírálnak cl és lyezteti. hivatalt, közintézményt. mágiává 3ói­ a törhetetlen akarat abbap látszik —lü— Vasárnap f hó 17-én iodu! az tól, ipartcstületet, úgyszintén valamen­ még, hogy senki nem haragszik meg O'szigos Btjnikság ő« vele együtt nyi érdekelt és érintett személyt, hngv a kedvezőtlen bírálatért. ■ városunk csapit t az SBTC Nemrég a Miniszterelnök ur 101946. M. E -t. Non szabad rossz néven venni ünnepelte az SBTC 25 eves fennállá­ rende ele, valamint Nograd és H nt tőlük, hogy mindezeknek tiidata lát­ sát, de a 25 eutendó alatt még ilyen k • e. vár mc g'y * k főRpánián >k szik is rajtuk, mert az öntudit impo­ nehéz helyzetben nem volt. Nemcsak A kisip irmok lelt ír bejelentése 32 1946 sz. fi. rendelete alapián a nál és cselekvésre, söf utánzásra fárgyábin kiadott 12 370,1915 számú a tabellán cíoght helyezésére gondo­ nyugatról visszatértek igazoláséra hi­ ösztönöz, míg a kisebbrendűségi ér M. E. rendeletre hivatkozva közöljük, lunk, hanem elsősorban egyéb körül­ vatott Salgótarján megyei város II zés gátlást jelent, amely a szebbet, hogy m<nden adóalany köteles az üz­ ményeire is. A vezetőségnek nem áll s ámu Igazo'ó Bizottsági folyó ho 12a jobbat nem elérni, hanem szapulni leti ’Fs üzemi* vagyoniról leltár beje rendelkezőiére sem pénz, sem szállító én megalakult és azonnal megkezdi* igyekszik. lentést készíteni, hí az üzleti ,tll. üzemi eszköz, hogy a csapatnak némileg em­ működését A műsor úgy hatod az emberre, beri körülmények között va'ó utazását értéke a 30. millió pengőt meg­ Felhívom azon nyugatról vissza­ mint valami kedves ajándék, amit in­ leltár biztositani tudná, minden oldalról csak haladja. tért közalkalmazottakat, magánalkal­ gyen kaptunk és aminek emléké! lel ígéretet, de sehonnan semilyen támo ­ Azok a kézmütpirosok, akiknek mazottakat, iparosokat, kereskedőket künk egyik rekeszében hazahozzuk ^z üzleti vagy üzemi leltár értéke nem gatást nem kap és sokáig megőrizzük. Egyiegy rész haladja meg a 30. millió pengőt, kö­ Hősköltemény az a harc, amit és szabad pályán működő értelmixégi Shake.sp -ara , Szentivánéji á om. Ka­ teles ez éy február 28-ig az illetékes a maroknyi vezetőség és játékosok foglalkozásúakat, kik eddig az igazoló tona Józsefi Bánk-bin és Háy Gyula / | állami adóhivatalhoz egy nyilatkozatot folytatnak, hogy egyrészt legyőzzék a nyilatkozataikat még nem adták be, Tiszazug című színpadi műveiből, egy közönség közönyét, másrészt megnyer­ hogy azt 41 órán be ül nyújtsák be a mélyben kijelenti, hogy üzleti egytelvonásos tréfa, versek. Mind csatolni, jék a pártok, üzemi bizottságok és vál­ volt hivatali főnöküknél, munk.iad mái leltárt azért nem készített, mert a lel­ szépen, finoman tálalva és azonnal tár lalatok vezetőségét a támogatásra. — iparjogositvánnyal rendelkezők az Ipar­ értéke nem haladta meg a 30. mil­ tárgyifago san clhjrdipa. Szencskocsi tetején, nyitott teherautón, testületnél, míg a szabadpályán műkö­ dő értelmiségi foglalkozásúak a tör­ Lehet, hogy elfogult Vagyok és lió pengőt. A leltár készítéshez szükséges hidegben, esőben hóban utaznak és vényhatóság eső tisztviselőjénél, xagyfalán nem is a műsor tetszett, csak felértékelésről sokszor bizony éhesen Alinak ki egyszóló végrehajtási utasí­ az acélgyári színjátszó csoport jövő, tás még nem jelent meg, amint ez cgy nehéz mérkőzésre. Vasárnapi pi­ is az alispán urnái. Egyben felkérem Salgótarján tn. jének a képe, amelybe ezen a műso­ napvilágot Ját, úgy azt a székházunk henőjükben rohammunkával szenet ter­ ron keresztül betekintést nyerhettem. hirdető tábláján közhírré tesszük. fekvő valamennyi melnek és lapátolnak ki, hogy ne kell­ város területén Mert a jövő képe szép, cs.ik ezen az közintézményt, maganjen lukas cipőben játszani és legyen közhivatalt, Salgótarján, 1946. febr. 13. úton kell tovább is haladni. annyi labdájuk, amennyivel gyakorol­ vállalatot, hogy a nyugatról visszatért Nem csoda, ha Bozó '■ György, Zvada Ödön s. k. Aczéí Béla s. k. hatnak és mérkőzéseket játszhatnak le. alkalmazottak (tagúk) által a fennálló a Munkás Kulturszövetség elnöke és Most megindul ae SBTC élet­ koAnlnyreódeletek alapján hozzájuk ipt. jegyző. ipt. elnök. a meghívott vendégek közül dr. Vass halál küzdelme a bentmaradasért. A benyújtott igazolási nyilatkozatokat Gyula és Kolfal Imre elismerő sza­ játékosok lelkesedésében és azoknak a haladéktalanul küldjék cl az Igazoló vakkal köszönték meg a meghívást A szerkesztősért ér kiadásért felel : mérkőzésekre való előkészítésében nin­ BitottHg etnökérték : .Miklós Gáspár és ezt az élvezetes két és fél órát, _______ Dr. VASS GYULA. Hunyad utca 2 szám” csen semmi hiba és a csapat felké­ Sa’gőtadán amit a .gyakorló' próbán eltöltőt fék. Nyomatott Végh Kálmán könyvnyomdájában szülten várja az elkövetkezendő nehéz címre. (Lőwi Béla fakereskedő házá­ Én magam azért nem szóltam mérkőzéseket ban I) Salgótarján, Ffi-atca M. tiám SPORT Indul az Orsz. Bajnokság Ipartestületi hírek ÉRTESÍTÉS � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Munkás Szó Language A language of the resource hun Type The nature or genre of the resource Demokratikus hetilap Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Original Format The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Munkas_Szo_1946_00086.jpg https://digitaliskonyvtar.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Munkas_Szo_1946_02_16.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Contributor An entity responsible for making contributions to the resource _ Coverage The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant _ Creator An entity primarily responsible for making the resource _ Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1946-02-16 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context <a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168898" title="A bibBBM00390743 azonosítójú rekord a BBMK katalógusában" target="_blank" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390743</a> Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Vass Gyula Salgótarján Relation A related resource _ Rights Information about rights held in and over the resource <a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" title="CC-BY-NC-SA" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a> Source A related resource from which the described resource is derived _ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Munkásság Title A name given to the resource Munkás Szó 2. évfolyam 8. szám (1946. február 16.) Type The nature or genre of the resource periodika Munkásság periodika Politika Salgótarján Társadalom Vass Gyula