https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/372c3e4cb3e99c1c54590f806696f099.jpg 556a2f845d1432a811265c093acc11f3 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/80a7938e4968575da576cfcb4e89bea7.pdf f73994865b9623047363ecafcd43ad2a PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1896. junius 7. 23. szám. XXIV. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP Kióllsctévi árt ■íntetések Eldflxetíil pószsk, raelzmáUók éz hlrdetózzk • kiadóárszabály szerint számíttatnak. — Nagyobb éatöbbször Egész érre 5 frt. Fél érre 2 frt 60 kr. N«gyed évi» I frt 25 krhivaUlhoz ioKzendök. hirdetések jutányosán eszközöltetnek X<y». aadizzz. izz: XO krsJcsM. A lap «leliemi rétiére a a Nyílt-térre vonatkozó mindzo BUyeg aiuden ejryea beiktatásnál külön 80 kr. T^ffhizetnl csapin a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton közlemények a nerkeazuhta kaidendók. Nyilttsr petit som: 20 kr. A magyar szent korona. Ezredéves ünnepélyeink betetőzését éljük. A magyar szent korona ott disxlik Mátyás templomában s ott marad három napig ki* téve, hogy az ország hódolatát fogadja. E három -nap alatt ezer és ezer ember lordul meg a szentélyben s halad el a szentsége» jelkép előtt, mely nemcsak a magyar király­ ságnak, hanem a magyar államiságnak is a jelképe, a köz- és magánjogoknak megszen­ telt forrása. Egyetlen egy hódolat sem jogosultabb en­ nél Szent István koronája a fejedelmi méltó­ ságnak nem puszta jelvénye; nem üres diadem melyet a fejedelem hatalmi állása szerint visel; — Több, fenségesebb, magasztosabb, mint egy jelkép. Forrása a magyar államhatalom­ nak, letéteményese a királyi felségnek és a nemzeti akaratnak. Sőt még ennél is több, mért ama két tényező közjogi jelentőségű, már pedig a magyar szent koronában ott lakozik a magánjogi vonatkozású, királyi jog is, a jus regi um, a szent koronának azon hatósága,— iuris dictio Sacrae Regni Coronae — mely a magyar állam területén levő összes földbirtok képviseletében áll. Az ezeresztendőnek viharos századai alatt rohamosan váltakozva látott fényt és borút Történetünk fénye s ragyogása ô benne ta­ lálta forrását s a nemzetet ért nagy csapá­ sok szomorú napjaiban ő viselte a gyászt. A királyi hatalomnak s a nemzett akaratnak szerencsés találkozása meliete az alkotmány szilárd biztosítékai között ma a fényben és a ragyogásban vau részünk. A Mátyás templom szentélyének emelvényéről szerte sugárzó fény elhat a magyar állam minden zugába s hó­ TÁRCZA. EGY KÉNYUR A XVII-IK SZAZADBAN. Történeti elbeszélés. — Irta: Vitális Mór. — (Kal* t .Századok*). (Folytatás.) Mogyorossynét mint mondánk a kocsiba tették, ki ott azonnal félig ájulatba, félig álomba merült oly öntudatlan állapotba esett, hogy a melléje helyezkedett Claudius minden utógondolat nélkül a kendőt szájából ki vehette, az asszony nem sikoltott, nem jajgatott. A kedves teherrel már elég gyorsan Köpcsény felé indultak. V. 1659. szeptember 14-én este 8 és 9 óra között Pozsonyban a dunaparton hat csatlóstól követve 2 lovag jelent meg: Abban ax időben Pozsonyban még nem volt állandó hid, a túloldalra való közlekedés ladik, vagy tutajok által tartatott lenn, — az is megesett, ha a tutaj és ladik a túloldalon volt, az átmenőknek sokszor órákig kellett várniok. A Dunán kérésitől kellett kiabálni, hogy a tutajosok jöjjenek at. így történt most is, ax egyik lovag igen nyughatatlau volt, a tutajosok, kik a túloldalon voltak, a jövevények bármennyire is lármáztak a parton nem jelentkeztek. A lovag mindkét markát szájához illesztve erős hangon kiáltó a ,hollá“-t de mind hiába, környezetéhez dolatra lelkesíti e honnak minden fiát. E hódolatban a magyar nemzet saját fensége előtt hajol meg, de egyúttal a királyi felség és annak fölként viselője előtt, a kinek böl­ csessége és alkotmányos érzülete nélkül ez­ redéves ünnepünk nem lenne fényes, nem lenne ragyogó. Közvetlenné, meleggé, őszintévé a hódo­ latnak ezen részét azon szeretet teszi, melylyel e nemzet koronás királya iránt viselte­ tik. Szent István koronájában a legszebb s a legdrágább gyöngy épen á szeretet, mely sohasem volt oiy benső, sohasem jelentkezett meg oly közvetlenül, mint épen most, midőn a legalkotmányosabb fejedelem homlokát, disziti a mi szent koronánk. Zarándokoljunk el őszinte hódolattal szent jelvényünkhöz, menjünk oda tömegesen, vi­ gyük el oda gyermekeinket, véssük be fogé* kony elméjükbe a hódoló pillanat felemelő emlékét, hogy késő, öregkorukban se felejt­ kezzenek meg arról. Ott, a Mátyás templom boltozatos ivei alatt tündöklő korona előtt tegyük tanúivá őket a király és a nemzet egyöntetűségének, hogy a koronás király és a nemzet iránt való szeretet soha Id ne alud­ jék szivükből. Nyújtunk módot annak közvet­ len szemléletére, hogy ez a sokat hányatott nemzet ma erős és boldog, mert az őt ért számtalan csapás és balszerencse között min­ denkor hú maradt állami életének szent jelvé­ nyéhez — a magyar koronához. Venite, adoremus! Alaptalan vádak a kiállítás ellen. Az ezredéves országos kiállításról mester­ ségesen terjesztik bizonyos oldalról a rossz fordult: .attól tartok, hogy 8 gazemberek végett elfogunk késni, túl a Dunán látszik a kunyhó, mintán már setétes van, meglehet, hogy a tu­ taj os ok ott meghúzódva alusznak, azért kikiáltá­ somat nem is hallhatták, — midőn a lovag igy nyugtalankodott, hozzá lépett egy fiatal lovas .Uram, tudod, hogy egy akaraton vagyunk, engedd meg, hogy átússzam a Dunát, Duna mellett növekedtem, nem egyszer úsztam át, hiszem, hogy megsegít az Isten., s a lovag fele­ letét be sem várva, a fiatal ember lovat ruháival együtt pajtására bízta, ő pedig a part szélén mintegy 200 lépésnynire felfelé futott, vízbe dobá magát, ügyes úszását a lovagok nézték s ha néha a habok között el-el bukott, félelem szálta meg a nézőket, de mint jó úszó a felszínre újra felbukkant, egy jó negyed óra múlva már a túl­ oldalon volt, épen a tutajosok konyhájánál szált ki ebből is látszik, hogy ismerte a viz sodró erejét, helyesen számított, tudta, mily pontból kell kiindulnia, hogy a tutaj kikötő helyénél érje el a partot. A kunyhóban részeg állapotban he­ vertek a tutiyosok, őket — nem igen szelíden — felkölté, kik morogva fel kapaszkodtak s neki áltak az evezésnek, és mire átmentek a pozsonyi oldalra 10 óra volt. Derék ffu vagy Dirik, szívességedet sohasem fogom elfeledni mindig hálás leszek érte. .Egy őzéiért küzdünk uram, én az elveszettért, kegyelmed pedig az élőért mindkettőnknek a megboszszulás ad erőt és bátorságot. Sietve sxáltak be a tutajba, Ulrik az átevezés alatt njból felöltözködött » midőn a túlpartra híreket hogy elriasszák vele a közönséget Kivált nehány (bécsi) lap. melyek a kiállí­ tók hirdetéseibe vetett birodalomban csalat­ koztak, de olyanok is, melyek tendenciával hirdetik, hogy minden ami magyar az rossz, mindenféle tücsköt-bog>rat összeírtak a kiállí­ tási drágaságról. Eleinte mosolyogva néztük a merész ri­ gaiakat, de azután szomorúan tapasztaltuk, hogy mások is felülnek e tendencziós hirleléseknek, sőt magyar újságíró is akadt, aki vállalkozott arra a herosztra teszi munkára, hogy mert a fél adag pájslit nem kapta oly olcsón a killitás területén, mint rendes városi tabujában, gyilkos csikkekkel ront neki a kiállításnak és minden ezzel összefüggő sikernek. Ez szomorú de így van. A rövidlátók és tapasztalatlanokkal hiába áll pörbe az ember. A kik még sohase láttak kiállítást, azok panaszkodnak legjobban a drágaság ellen. Pedig sem a 85-íki, sem semmiféle külföldi,-vagy csak vidéki kiállítás sem volt, melyeken az árak aránylag mérsé­ keltebbek lettek volna, mint a mostani kiállításon. Igaz, van egy drágább étlappal bíró franczia vendéglő is, de est ezélzatosan létesítette ax igazgatóság, mert számolnia kellett azzal a közönséggel, mely a városban is a legdrágáb vendéglőket látogatja s melyet nem lehet a közönséges korcsmákba kényszerítem. E miatt legkevésbé van jussa azoknak panaszkodni, akik olcsónakarnak étkezni, mert ezek számára van elég hely és választék a kiállítás terü­ letén. Igazán érdekes dolog, hogy ebben a tekintetben a szegény emberek kelnek védel­ mére a gazdagoknak, értek, ő is felöltöxötteu pattant fel lovára s vala­ mennyien sebesen vágtattak Engesau felé. Sxép este volt, a hold fényét el^el fedte a feltolakodó felhő, de azért mégis voltak meg­ világított pillanatok, mely alkalommal a messze távolba lehetett látni. .óh 1 Csák el ne késnénk* szólt az öregebb lovag, kit már nevén szólíthatunk, Mogyorossy István volt Sohasem búsulj sógor, azt hiszem, épen kapóra fogunk jönni, egy nőt nem nappal, de késő éjjel szoktak elrabolni Egy kis hajlott dombra értek most, onnét már megláthatták a falut, István a többi házak­ tól kiemelkedett saját házát is kiismerő. .Azt hiszem uram, szólalt meg Ulrik. jó lenne egy kis kerületei tennünk s a kis erdőt megkerülni mert azon vezet keresztül az ut Köpcsény és Eugesau * felé, ha elérjük a keresztbe vágó utat, Kegyelmed Engesau felé, én pedig Köpcsény felé fogok mfenni, mert ha most rabolják a nagyasszonyt, akkor elég idejük lesz őket a háznál meglepni, ha azonban elkéstünk, bizom a jó Istenben, hogy Kőpcsényig el fogom érni és megszabadítom ke­ gyelmed felóségét. .Igazad van Ulrik, helyesen gondolkozol, és egyet kerülve sebes vágtatással megkerülték ax erdőt, hol István sógorával s két csatlóssal az erdei utón Engesau felé vette útját Az erdőn át­ mentek, mint tudjuk, az erdőtől nem messzire feküdt a falu, — Mogyorossy háta a falu leg­ szélső háza volt. (Folytatása következik.) �3 (Zárjel között érdemes felemlíteni, hogy a bécsi színházi kiállításon volt a Noéi* és Patard'féle franczia vendéglő, melynek árai négyszer akkurák voltak, mint a mi franczia vendéglőnké. Es igen sok szegény ember, aki Budapestről Becsbe utazott, hazajövet dicse­ kedve említette, hogy ő is evett a Noéi- és Patard konyhájában! Sőt a legtöbben szé­ gyennek tartották volna, ha ezzel a nagy cselekedettel nem dicsekedhettek volna.) De nyilatkozatokkal a dolgot tisztázni nem lehet Lássuk a tényeket. Először is azzal vádolják a kiállítás igaz­ gatóságát, hogy lehetetlenné tette, vagy legalább megnehezítette a kiállítási vendéglők helyzetét a magas fogyasztási adók és az u. n. székbér által. Erre nézve a következőket közölhetjük; A kiállítási igazgatóság a vendéglősökkel, akik semmiféle bért nem űzetnek, de ven­ déglőjüket maguk, illetőleg az általuk kép­ viselt sörgyárak tartoznak felépíteni, a jog engedélyezése előtt értekezletet tartott, melyen melyen megállapította a szerződési feltétele­ ket, melyek a székbérből és az italok után a fogyasztási adóból állanak. Ez értekezleten részt vettek a vendéglősör ipartársulatának bizalmi férfiai is, vagyis olyanok, akiknek a kiállítás területén nincs üzletük. Ezek féltétien hozzájárulásával állapította meg az igazgatóság a székbért s az italok fogyasztási adóját s igy ezeket az összes pályázó vendéglősök el­ tagadták s ez alapon köttetet meg a szerződés. Az igazgatóság azért mellőzte a vendéglők bérbeadásánál a nyilvános árlejtést, mert kiváló súlyt selyezett arra, hogy megbízható ismert s önként vállalkozó emberekkel legyen dolga, akik jó eleve minden önként elválla­ landó kötelezettségük felől tájékozva legyenek s netáni kifogások vágj- nehézmények esetén idejekorán visszaléphessenek De, hogy nem volt a fogyasztási illetők ellen sem érdem­ leges kifogás, az kitűnik a következő, akkor előterjesztett számításból is. Példán!: egy hektoliter sor előállítása 12 írt; egyenes adók 0 frt 60 krt, szállítási s egyébb költségek 40 krt, kiállítási fogyasz­ tási illeték 4 frtot tesz, egy hektoliter sör tehát a vendéglősnek 29 frtba kerül. Ellen­ ben egy hektoliter sör ad minimális számítás szerint 320 pohár sört, melynek jövedelme 13 krjával 41 írt 60 krt tesz. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy már a mostani kiállítási idény alatt is volt nap, melyen egy vendéglős 40—50 hordó sört kimérhetett a kiállítási fogyasztási illeték távolról sem tekinthető terhesnek. . így vagyunk a többi illetékekkel is. Minden vendéglős minden szék után fizet na­ ponkint gy krajezárt. A legnagyobb vendég­ lőterület 1000, a legkisebb 200 székkel van felvéve; ez az adó tehátia kiállítás egész tartama alatt kitesz: a kis vendéglőknél 360 frtot, a legnagyobbnál 1800 frtot (teljes hat hónapra). A legutóbbi prágai orsz. ki­ állításon a vendéglősük ötször ekkora pausális béröszszegeket fizettek. Az italok után kivetett fogyasztási illeté­ kek a következők : Asztali bor hoktoliterenkint 5 frt; palaczkbor után literenkint 10 kr; decziliterenként ^ehát a fogyasztási illeték az asztali bornál fél, a jobb bornál egy kraj­ ezárt tesz ki. A nagy üveg pezsgő után ax adó 20 kr., tehát poharanként 4 kr, likőr, cognac stb. után az adó literenkint 50 kr., tehát poharankint 1 és fél kr. A szódavíz után üvegenként 2 krajezár, ásványvíz után fél literenkint 3 kr. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. A külföldi borok és italok természetesen sokkal jobban meg vannak adóztatva (bor 60 kr., pezsgő 1 írt stb.) Végre a sör mint már említve volt, hektoliterenkínt 4 frtot fizet (a nürnbergi kiállításon 12 márka volt ez az adó hektoliterenként). Mindezek az adók különben sokkal mér­ sékeltebbek, mint az qjabbkori nagyobb ki­ állítások alkalmával kivetett fogyasztási s legtávolabbról sem képezhetik és nem is ké­ pezik elégedetlenség tárgyát és ezért az igazgatóság e szerződésileg megállapított kö­ telezettségeken tágítani nem akar és nem is fog. Az 1885-íki kiállításon is — nagyon csekély eltéréssel — a mostani fogyasztási adók voltak érvényben. íme ez a nagy drágaság, melylyel közön­ ségünket elriogatják a kiállítástól. Pedig aki érti a dolgot és a kiállításun­ kat látta, az a legtárgyilagusabb Ítélettel kénytelen elismerni, hogy ily nagyszabású, szép, minden tekintetben sikerült és tökéletes országos kiállítás még nem volt a kontinensen. Ne is legyen inteligens ember az ország­ ban, aki ezt az ezredéves kiállítást ne nézné meg. Már is országos mozgalom indult meg, hogy a magyar társadalom minden rétegébe behatoljon az a tudat, hogy ez a kiállítás méltatása ezéréves történetünk dicsőséges eseményeinek és biztatás, buzdítás a remény­ teljes jövőre nézve. Amit a magyar ember itt együtt láthat hazánk kulturális és gazdasági életének jel­ lemzésére, az felemelőleg fiat mindenkire. A kiállítás hatása tehát ép úgy, mint az ezeróv többi ünnepeinek hatása nem egy pillanatra vannak számítva, át koll öveznünk ■oil a buzdítást és lelkesedést snemzedékrőlnemzedékre erőt merftnünka jövő munkásságra abból, amit átszemlélni és tapasztalni fogunk. Gelléri Mór. A N. V. Muzeum Társulat. A Társulat Igazgató választmánya L é. május hó 29-én tartott ülést, melynek uezezetesebb tár­ gyai a kővetkezők voltak: 1. A tál salat anyagi ereje emelésének ügye, melyre nézve minthogy ax illetékes helyről a je­ lentés be nem érkezett, következő ülésekre halaszt tatott. 2-szor. A hátralékos alapítványok behajtására a társulati ügyész ulasittatott. 3-sxor. Bemutattatott úgy a Ghyczy-féle, vala­ mint a Szontagh Pál-féle könyvgyűjteménynek le­ másolt könyvlajstroma, mely mind a két gyűjte­ ményről két példányban készült, úgy hogy egyegy példány az illető adományozóknak, a másik egy-egy példány pedig bekötve-a könyvtár részére szolgáljon. Az illető példányok az illető helyekre el is küldettek. 4-oer. A legutóbbi nagy gyűlés jegyzőkönyve tudomásul vétetett 5- ször. Bemutattattak az uj megerősített alap­ szabályok, melyeknek kellő példányban kinyomatása elhatároztatott 6-azor. A mnzeum főépülete bejáratának kiiga­ zításával, valamint a bérháxnak bérbe adásával tefies meghatalmazással Aninger László ur bíza­ tott meg. 7-szer. Felbontván, hogy miután az Alapsza­ bályok IV. fej. 13. és 14. g§-ai értelmében ez idétt ax Elnökségnek egyik tagja sem lakik hely­ ben, hogy a társulati ügyek haladék nélkül intéztethessenek, az alapszabályok sérelme nélkül a jövő nagy gyűlésig az igazgató választmányi elnök­ ség intézkedési köre a jelenlegi titkárra raháxtassék. Végül, miután az alapszabályok alapján ez év folytában a Társnlat szervezetének uj berende­ zése válik szükségessé, a titkári Zés pénztár­ noki hivatal a tagok törzskönyvének alapos megvizsgálására és annak idején jelentés tételre utasittatott. , 1896. junius 7. Millenniumi egyházi beszéd. Tartotta. Segg István aaokalja* rahxmaUu WUb MM mája* M SS-öa • b^gyarmati flgiri iskola rnjstorsaéb««.' Taztw ■ Eoaifa CS-ik rw J-4k var». •Ax arnak karrilaioaiíoia« oaUkocaa fa álcáéra* az Crat mtadaaokért, aattr«ko< m:v»lanJi mkakofatt ax ar asC inaimasaira anriat aa < kacyatmam«<■«iok aakaarifa aaanat. Kedvet kereeztyén testvéreim.! A nap melynek megünneplésére ma öszxegyáltünk nagy jcleutőaégú- Ex ax laten lelkének ax apostolokra lett kiöntetésének emlékünnepe, de emlékünnepen egyszer­ smind a keresztyén anyaaxcntegyháx megalakulásának ia. Mir laten Unitéi palyályát folytatta, legmagaaxtosabb eszmél sem Valinak képesek halgatóibói a földi jók, világi hatalom fa dicsőség kivánztolt kiirtani, sót a tanítványok marok, kik pedig a folytonos társalgás által tudománya szellemébe inkább be voltak avatva, nem egyszer nyilvánítják azon méltóság utáni vágyukat, melylyel birandnak a felállítandó földi királyságban ülvén Istennek jobb és bal keze felól. S ha szintén egyos kifejezésekre találunk is melyek ben az idvczitö tudomány iránti lelkesül tség selszántság mutatkozik • de a veszély pillanatában ismételt megta­ gadást követ, a lelkesedés legmagasabb fokán állott Péter keresztje alól pedig Jánoson kívül minden tanít­ ványai elfutottak' De eljött a pünköat és a megígért isteni lélek alá szállott a taniványokra, — felébresztette bennük hiva­ tásuk fontosságának ^magasztos érzetét, lelkésü’.uéget entött beléjük az igazság s erény szent ügye iránt; és e perez óta nem féltek semmi veszélytől, ném rettentek vissza semmi akadálytól; az elszántság s önfeláldozás nemes resignátiójával mentek ki a széles világra, hir­ detni minden népelmek az evangéliumot. És ez isteni lélek üdvös munkásságának mi is oszttivosai vagyunk, — ennek köszönhetjük azon boldogító hitet; melynél fogva a csillagokon telül egy menyei atyát tisztelünk, ki minden teremtéseivel jót teszen ugyan, de ki mégis az embert méltatta arra, hogy képé­ nek hordozója a szent fiának vére által ax idvességre megváltott legyen. Ennek köszönte fjük az egész világot beölelő azon határtalan szeretetet, melyet akadály meg nem tör, há­ látlanság el nem hüt, — sót azon lankadatlan törekvést költi fel bennünk, mely a kötelesség lelkiismeretes telje­ sítése által isteni hasonlatosságra emel. Ennek köszön­ jük azon édes reményt, hogy földi vándorpályánk vé­ geztével nem enyészet hanem dicső örökélet vár reánk. Ezen isteni lélek vezérlete mellett növekedik erőssé a gyenge gyermek, ez szenteli meg az ifjú törekvéseit a férfi munkáit; ez deríti föl az élet fáradalmai közben elhomályosult élet esteijét a tántorgó öregnek. A veszély pillanztában bátorságot a szerencsétlenségben vigaszt bűnös voltunk keserű érzetéhez megnyugtatást általa nyerünk; szóval Istennek szent lelke az, mely minket megáld, megszentel és megtart; éltünk minden változása, sorsúnk minden fordulatai közt. A tanítványokban ia a szentelek működött midőn oly rettenthetlen bátorsággal prédikálták a megfeszített de feltámadott Krisztust. Keresztyének! Legyetek ti is tanítványok, szeressétek az Istent,* a vallást, mely karjain hordoz, ápol a löldi életben a annak végén ringatva átviszi lelkünket az örök bolgogságrx Mint élő szentséget szeressétek hazá­ tokat is, mert nem lehet vallásos lélek, nem szeretheti az a jó latent ki hazáját hol egykor bölcsője ringott nem szereti. Lehetetlen e pontnál meg nem állapodnom most, midőn az egész nemzet ünnepel, ünnepli fennállásának 1000 éves fordulóját . . Mi a magyar nemzet! ? Egy nemzet, kinek örömkiáltása betölti Európát a népek basáját, aki ünneplésre kény­ szeríti a természetet, felköltögeti a holtak árnyait, ki­ tárja karjait a nemzetek felé, hogy mindenek ő vele ör­ vendezzenek, mert ex ax az idő amit a látnok költő jósolt: .Lesz még ünnep a világon* ! Nagy időforduló, áldott ünnep ez ! Betelt, mit a ezen t királyok óhajtottak, miről próféták jövendöltek, most teljesedett be, amit szólott az nr Jóslatok áhai: élnek és uralkodnak a Krisztussal ezer esztendeig. Ezer esz­ tendő! Mily tengere ax időnek, mennyi alkalom az el­ múlásnak I Szinte rengeni képzeljük a földet, elgondolva mint forgat fel a nagy századok érczkeze mindent. Hol vannak kelet büszke császárjai ? Hol van a Nagy Kázmérok birtoka? Mivé lett vert hadaink csonthalma­ zain győzelmet ülő törökök hatalma ? És annyi romlások között, év oly idők vészzivatarjai után, mi élünk, ünnepelhetünk. Ezer esztendő! Ennyi idővel ennekelötte nyertük e hazát, hivattattnnk el nagy dolgok véghesvivésére attól, aki a népeknek szerepeket oszt Ezer éven keresztül igyekeztünk jő s balszerencse közt a nekünk osztott szerepet betölteni, kerestük az utat, módot, a formát, hogy mikép járjunk el, hogy megfelelhessünk 1st» cxéljalnak; és íme ézer év után itt állunk. — ősrégi s mégis ifjú nép pillánkon reugedezö könnyel, szivünk­ ben rebegő hilxérzetekkel vizsgálva a múltot - kik vagyunk? mik lettünk? méltók lettünk-e ezen földhöz Európához ? érdemesek-e Isten kegyelmére ? megtudtnnk-e felelni annak a miért Isten minket e hrlrre állított? . . . 8 a múltakban merengő lelkünk a jövőhöz is fordul egy kérdéssel: mit várhatunk ? mi van beírva a jövendő könyvébe Magyarország felől? fény- vagy homály. — élek vagy halál? Igyékezxünk e kérdésekre feleletet nyerni. Kelet felől egy kisded csoport köxelget. Távol isme­ retlentől, a népek születése helyéből egy igénytelen kis népet sodor előbbre és előbbre Isten keze Ez a nép, melvet a homályból hoz elő ax ur erős készei és felemelt Itarrai: e tföp egv születő nemzet: a magyar. Ax ur lelke által az Ural tövében megragadmtik t »Kelj fel! egyél! erők felett való utad vagyon Viteték �1896. május 31. 3. Nógrádi Lapok és Honti Híradó liléktől a jiutitiba Lcbúdiába. Etel kőiben Árpid fölöttük fóti tétetik. erői é* bitoriUd meg magad, mert te mégy be * néppel * fűidre melyért megeikődt u nr, hogy nekik adni*. A keletről lukadt harcion nép gunvad * tárulnak képében exentlélektől teletve, »xetnbcxxilra mott vadonnal, majd a Donnal, »lembe széllel födve éjjel, sőa puztikon átnyargalva, itat törve: Árpiddal élén mint nemxet áll ax igénetett föld kapni előtt. .Ext a földet neked adom 1 “ De ennek a földnek gazdája van. A danámul a Frank u nr. a komor éjszakot a rettenetes Szvatoplok igixxa, a keletre a nagyhirodalmn bolgár tett kezet ■ c két birodalom metgyéje között, mint örixctlen feledt nyiláaon a magyar már 862-ben behatolt kikémlélni a földet Látták, hogy a Dunánál nincs jobb folyó, sem jobb föld a világon környékénél; és az a gyönyörű hely, a tejjel mézxcl folyó Kánaán; igen megtetszett nekik. Árpád a Duna vizével megtöltve kUrtjét s népe előtt magasra tartva : kérte az Isten kegyelmét hogy az nr adja nekik örökre. 1«merik hát, tudják benne a járást, mikora hadrontó vitézek felülnek, hogy hazát foglaljanak: a mielőtt a 896-ik év végére ért, Magyarország meg van alapítva. Mi a magyar honfoglalás mint világtörténelmi ténv ? Kút bontakozó nagy birodalom szétmorzsolása a omladé­ káik felett egy nj hatalom kiemelkedése. Annyi véres harezok szintere annyi gomolygó nép közt azétdarabolt föld, mely csupán Atilla alatt képezett »egészet, egy nemzetnek vilit birtokává ismét. Isten úgy akarta. Ez a történelem ténye és c tényben miféle felsőbb isteni ezél rejlett? ■ * . Mert annyira immár vagyunk, hogy a népek életében is magasabb isteni terveket lássunk. Miért hozott ki, állított ide minket Isten erős kézzel, jegyekkel és csudákkal? • . .-. Ezzel nagy czéljai voltak. Keressük a honfoglalásban az isteni világkórmányzás ciéljait* • E főidnek, melyben hazát leltünk, önmagában rejlő veszedelmei voltak mindég. Ezen a földön hosszú életű birodalom nem volt soha. A Krisztust megelőző évezred képe nyugalmas, de a mozdulat­ lanság csak látszólagos s onnan van, mivel sötét lepel borul reá. Csak Dárius, Nagy Sándor, e világbóditók kardja emelinti meg a lepel szélét A Krisztus utánni ezredről a történelmi tudomány már elháritótta a leplet; tisztán tát; látjuk a borzalmas tolongások színhelyét Sokféle nép; a géták, dákok, kelták és rómaiak, góthok éshunnok, szlávok és bolgárok, lökik, öldösik egymást és irtják e földön. Véröket issza, siijokat ássa ez a föld; a ki nem siet elhagyni, az itt hal meg. Ez a föld, mint büszke paripa nem tűrte hátán a népeket. Atilla világbirodalma összeomlott, Baján avar­ jait nem tudták megvédeni e föld rakouczátlansága e.len avargyűrűik, Decebál összetörte a germánokat, kidobta nyergéből. Még a nagy Róma, aki leigázta Galliát Albiont a félvilágot, aki oly nagy mester volt a földek leigázásában, még ő sem tudta 140 esztendőnél továb meg­ tartani. Nagy Károly frankjait sem szenvedte ez a föld. Hogy ami itt végbe ment az nem volt a béke a szeretet müve, Istennek nem lehetett kedvére és ekkor mondá: „támasszatok egy népet, egy népet kinek karja erős legyen, szive helyt álljon a bajban, s kihozom azt, odaállítom a veszedel­ mes földre, hogy tegye azt az én országommá, előttem kedvessé, hogy neveztessék az az én nevemről az Ur városkának, Isten erősségének, Izraélnek! * És a választott nép tűznek lángjaiban vette a parancsot: „Elküldtelek oda! “.............. „Kérlek Uram ne küldj engemet oda". De azúr szólt: . . „Ne félj és ne rettegj, én veled leszek; én tet­ telek vas oszloppá és érezbástyává a föld népe ellen; akik viaskodnak te ellened, meg nem győz­ nek téged, mer veled vagyok én, hogy megszaba­ dítsalak 1 * Es e földje, melynek veszedelme ezer — ki a síkra — ide állította a magyart. De hát honnan van az, hogy e földnek vesze­ delmeit nem hordozhatta el egy nemzet sem. Éhség tanyázott határaiban öldöklő volt a levegője, dögletes az ivóvize? talán átok alatt állott? valami gonosz szellem uralkodott r jta? Keressük a megoldást és abban megtaláljuk a feleletet arra is, mi módon kellett a magyarnak megmaradását biztosítani, hogy ne alakuljon az ö sorsa is annyi elődének végzet« szerint. • Ez a föld kelet és nyugat összehullámzásának vonala volt mindig. Ellenkező áramlatok egybetalálkozásánál veszélyes forgatagok támadnak s nz emberiség megosztásában nincs nagyobb ellentét, mint a milyent kelet és nyugat szelleme terem­ tett. Ezen a földön a vészek tengerei áramai által képződő forgatagok vannak; ez a föld telve van ilyenekkel. Ősidők óta a népek országulja, — népvándorlások ártere. A ki ezen a földön — kelet kapujában — lakni akart, abban félig a kelet, félig a nyugat lelkének kellett laknia. A bnnnoknak e szó volt a végzete: „ez a fold nem kelet!* A germánoknak ez volt halál ítélete: „ez a föld nem nyugat! * A mint az ember sok tettét a föld szabja meg melyen lakik, úgy szabta meg a föld a magyarnak is a formát, melyben rajta élhet. Összekötni nyugatot a kelettel, e két lelket egybeolvasztani, ez volt a varázskulcs, a melylyel e föld birtoklásának zárja nyitható. Nyugat és kelet! E két ellentétes világot egyneolvasztani van-e mód ? van-e hatalom ? lehetséges-e ez? megmaradni kelet népének, magyarnak és egyúttal befogadni nyugat szellemét és a legszebb harmóniát létesíteni! Hogy ez mennyire sikerül néki, ahhoz volt a nemzet boldogulása kötve. 3 valahányszor a megoldási módot, e varázskulcsot elveszti, állása mindannyiszor meging. Sámsonnak is bajába volt ereje titka, mikor elveszti fürtjeit robotmunkára vetik a malomba. így volt a nem­ zet; a hányszor kizavarják helyzete igaz megis­ meréséből vagy maga ismeri félre ereje e titkát, élte mindannyiszor robot, homály. Titkos emésztő férgek ölik gyökerét. Ami nem e jel alatt ment végbe, annak a nemzetre nézve soba haszna nem volt. Hiába e miatt mennyi szív onta vért s keservben mennyi bú kebel szakadt meg a bonért! Mennyi erő, szent akarat sorvadt hiába ez átoksuly alatt! Nézzük a történelem tanúságát: A vezérek rettentő hatalmi barbár államot állapitottak. Az ország egy darab Ázsia volt. István elméje termi meg a mentő eszmét, akkor midőn nyugati köntösbe öltözteti a puszták gyer­ mekét, keresztvíz alá kényszeríti a pogány magyart. E munkát folytatja Szent László a lovagok virága; Kálmán a bölcs törvényhozó. Nagy Lajos és Mátyás kora nem egyébb, mint a nyugat testvéri ölelke­ zése e föld és e nép szellemével. Ók értették meg igazán a nagyság titkát; kezükben volt a kulcs, tündérvilágba vihették a magyart. Magyar’ország legyen magyar és művelt! A nép szabad­ ságszerető, mint a puszták fia, de fogtiszteié, mint, egy római; lelke csupa költészet, mint egy tündérmese, de feje legyen józan mint a szám, karja erős, de szive nemes. Oh dicső kor! Mily igézet száll meg, midőn tekintetem fényed, nagyságod, tündöklő szépséged szemléletében elmerült Mátyás szellemének örököse Bethlen. Akkor Magyarország addig terjedt a meddig Bethlen kardja ért, s mikor az utolsó nagy Rákóczi ke­ zéből is kihullott a kard, idegen széliem ólom­ szárnya nehezült e földre, s mi lenne: mint a holtak. Hajh.! Szemem hol révedez ? egy század robog tova s nincs csillaga; „lement a nap s csillagok nem jöttének*. Nézzétek a vak Sámsont, ott őröl a fogolynak házában; ügyes hajnyirók, simogató puha kezek elmetszik fürtjeit, letépik a nemzeti ekét. De mily fény özönlik hazánkon? Sugár villan meg a sötét éjben a 48-as idők fénye ez! A* nemzet ismét megtalálja az elveszett talizmánt. Ez az idők nagysága .nemcsak a függetlenségi harezban áll, hanem ép oly mértékben a nyugati eszmék megtestesítésében is. Ez ország fiai megértették, hogy két világ mesgyéjén mit kell tenniük s mig megérteni ezt képesek lesznek, addig fejők felett' nem megy le a nap. Fenlartás nélkül csatlakozni a nyugathoz nemzeli létűnk halála; kiirtani az idegen befolyást a haladás utalnak bevágása volna. Kelet a meg­ állás a visszasülyedés, Törökország halott holdja elfogyatkozott Ďe mi átértve helyzetünk nagy titkát, ünnepet ülünk, uj ezredbe kezdünk. Isten így szól nekünk: „a te uapod nem megyen alá és a te holdad nem fogyatkozik el*. Nem mert Isten e föld birtoklásának kulcsát kezünkbe adta, elválasztva és képesítve ez által minket világfontosságu nagy szerep megoldására, a melytől a népek üdve, az emberiség haladása függött ♦ kötni e földön az életet: az országúiból országot — ez árterületből müveit földet alkotni. — a magyar oldja meg. Vasoszb-ppá és védbástyává lett a népek torlódó hullámzásában; parancsolt a vizeknek: eddig szabad: E nagy feladat megoldása által vált lehetővé az Istennek tetsző munka: a műveltség fejlesztése e földön. Addig vadak tanyája rókák barlangja volt e hely, midőn pedig a magyar uralmát meg­ alapítja, nipgfogamzanak benne a műveltség csi­ rái. Kőzazabadság és jog, — hit és lovagerény honszerelem és a munka. Sunt jelszóvá lesz: Isten. Király, Hmm. És ezzel kapcsolatban tel­ jesíti három nagy tisztét az egész keresztyén mű­ veltség védelmét. Mint sötét vészteljes felhő, — borította el, ismeretlen népek sokasága a müveit világba tárát észak és kelet felől. Innen törtek elő a pusztító elsöprő viharok Gőg és Magőg népe,- Besenyők Kun és mongol, török és tatár. . . Ez oldalról Európát nem védte a tenger nem volt védfala. Védfallá lett a magyar ; Karjai oltalmazzák a mű­ veltséget, a keresztyényaég szent tanait Száza­ dokon keresztül véres homlokával a műveltség kapui előtt áll maga a magyar. • ünnepi közönség! megálljunk itt egy perezre, vesszünk számot dolgaink felett: Felmutattam a honalapitást, minta gondviselés müvét a czélokat miket Isten általunk megvaló­ sítani szándékozott; feladatok megoldási módját; az eredményeket De nem tűnik fel nektek, hogy valami még nincs tisztába hozva ? ez keresztyén híveim a megoldáshoz a mindenekhez szükséges erő. , Nagy tetteket látunk mindenfelé sokat A rop­ pant hatást a fényes szerepet nagy küldetésünk betöltését magát az ezredéves múltat ’s keressük az erőt mi e nagy hivatáshoz e nagy tényékhez az ezredéves uralomhoz kellett Talán a magyar külömb volt mint Isten többi népe? erősebb volt a karja élesebb volt a fegy­ vere? vagy számának turuljával küzdi le a ne­ hézségeket? Nem szükség gondolkozóba esnünk. Lelki, testi képességeink hasonlók más nemzetekéhez; szá­ munk aránytalanul kissebb. Maroknyi nép voltunk. Elhagyott testrértelen, nép a legelhagyatottabb minden népek között a föld kerekén. Erőtlen el­ lenszegülő. pártoskodó, önmagunkat is marcan­ goló nép. Véreztünk ezer sebből, betegségekbe estünk sokszor, haldokoltunk. Mi tartotta hát meg bennünk az életet? Keresem, keresem me­ rengő szemmel. Oh ünneplő közönség! a nemzet élete csudák­ kal tele. Elkeli fogadnunk ezeréves történetünk csodás színezetét egy láthatlan lélek felsőbb, kés munkáját lássuk meg életünkön. Mikor elestünk Isten keze nyúlt utánunk, ha vérzett homlokunk Ó törölte le, mikor gyilkoltak fojtogattak, ö szólt „büntesd de meg ne öld!*, — mikor ott feküd­ tünk holtan ravatalon, kiterítve. De még temetetlen Isten leheli lelket belénk. Nem önmagunk­ tól, hanem nagy csudás jelek által tartattunk meg, — Istennek a mi erőtlenségünkben megdicsőitett erejével. Mikor ő erős kézzel kiemelt az ismeretlenség­ ből. felhozott e szent béreztetökre mi balul fog­ tuk fel azt s hadvész után nyerítő paripákon száguldottak végig Európái. . . Már fenték a népek a fegyverüket hogy végezzenek velünk akkor Ô apostol királyt bocsájtot közénk a ki becsü­ letes jobbot nyújtott «fenségeinknek ’s mi megmaradhatánk. Mikor szétszakadtunk, pártoskodtunk. öntes­ tünkbe vágtuk körmeinket s a világ leste, hogy a kétfejű oroszlán hogy emészti meg önmagát mikor nekünk is fájt, mi a költőnek fájt, hogy „egy nemzetnek két országa van s e két orszá­ gos nemzet a magyar* — akkor ö szóit Egy néppé teszem őket azon a földön ée egy király. leszen mindnyájoknak, nem lesznek többé két néppé és nem oszlanak többé két országra ezután. Romlásnak indultunk, kiköltözött belülünk a lélek. Az ország egy nagy koporsó volt Ezékiel Lássuk hát az Istentől oly nagy czélokra ki­ szelleme barangolt e koporsó fölött, de a nemzet választott és képesített nemzet mikben tölti be a feltámadott. Felhangzott a nagy szózat „Magyar­ reáruháxott tisztet: tekintsük az eredményeket ország nem volt, hanem lessz*. S arra, mint Láttuk, hogy e öld nem volt Isten előtt ked­ földrenditö éji vész, zengett a másik ajkon, ves nem foganthattak meg benne az ő szent lelke Magyarország független és szabad! Az ur tanította müvei; nem volt békesség e földön; nem látszott kezeinket a hadakozásra, újainkat a viadalra, meg az Isten képe rajta, olyan volt, mint a futó megáldotta fegyvereinket s zászlóinkat gyözelemhomok a mi nemes gyümölcsöt nem terem. ről-győzelemre vitte. Isten kegyelmi müve ez, Isten szeretet« Széchényi Amit egy nemzet sem tudott megoldani meg- �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 4 leik« áltel szólott, prőfécziát mondott és e földön nemzetet teremtett Kossuth lángszellem e által harciok viharában államot alkotott, Deák bölcses­ sége által a nemzetnek és államnak béke művé­ ben királyt koronázott E nagyjaink az ezredév legnagyobbjai dicsősé­ gében osztozkodnak, munkáiban osztályrészesek, mert Isten volt velők. íme ezer esztendőn át velőnk igy cselekedett az Dr, történetünkben mindenütt megtalálni ve­ zérnyomdokát Midőn minket annyi ellenséges század ostromolt vak dübvel ő védelmezze. Isten szeret Isten oltalmaz minket! .hazánkat átölelve tartja atyai keze* félre kislelkúség! félre innen! .... akik mostan is még Kételkedni tudtak a jövő felett Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség őrzi gondosan a magyar nemzetet. * Az iseni gondviselés keze, az isteni lélek ereje mindenkor látható, észrevehető. Az isteni gondvi­ selésnek köszönhetjük a keresztyén anyaszentegyhiz megalakulását de nemzeti életük meggyőkeresedését is. Hasson hát mindnyájunkat át oly nemes ér­ zelem, mely erősítsen, az anyaszentegyház és haza iránti ragaszkodásban. Legyünk hívek mind halálig egyházunkhoz, hazánkhoz és megadatik nekünk az élet koronája. Amen. Levél a Pokolból. Feladó: Myosotis. Az első vasárnap 8OOO ember to’ongott a korképnél. Egymást élték az elegán* fogatok, melyek százával állottak a kOrkép monumentális palotája előtt Főkép este lepte el a városligeti fasor környé­ két az emheráradat, mikor a Pokol hatal­ mas fogadja villamos fényben ragyogott. A nagy ivlámpáktó) s az izzó gömböktől vörös volt az egész horizont s a kiállítás látogatóival együtt gyönyörködött a szép látványban. Tizenkét órára járt már az idő is, még egyre hömpölygőit a nép a Pokolba. És ezen az első vasárnapon dőlt cl a körkép sorsa. A nép szava, Isten szava! — Mindenki a ki megtette körútját a Pokolban, az igaz lelkesedés hangján nyilatkozott arról és el nem feledi a látottakat egyhamar, így esett, hogy most Budapesten minden­ felé a Pokolról és annak koloszális cso­ dáiról beszélgetnek. • • Csodálatos mennyire guttirozzák az asszonyok. A látogatók nagy százalékát hölgyek teszik, akik sehogy sem tudnak betelni a rémesen szép pa nőni mával. Nincs az az operai vagy nemzeti színházi pre­ miére, mely szebb, kedvesebb és elegán­ sabb hölgykoHzoruval dicsekedhetnék. A sziklák közötti mysztikus vihígitásu Utakon a nehéz selyem ruhák suhogása párosul a hegyekről szakadó vérfolyamok erős zuhogásával és ha az ember például Caronnak az Acheronon átkelő csónakját bámulva véletlenül szomszéd nőjére tekint, egyben vigaszt nyer azért az eshetőségért, hogy valaha az ördögök országába kerül. A hölgyeknek nagy érdeklődése a Pokol iránt egyébként már flővárosszerte ösmeroses.Innen van, hogy a tavaszi kocsikorzó, mely másszor csak a Stefánia útnak volt speczialitása, most egész a városligeti fasor és Aréna-ut sarká’g ter­ jed ; mindönki látni akarja a rózsás ar- ezokat, a mint elegáns toilet^ük uszályát megemelve, szinte hízás sietséggel igyekez­ nek a Pokol felé* Es a hölgyek e lelkesedésének köszön­ hető, hogy* a Pokol nézőtere némelyest veszít komoly hangulatál mjI. Mint madár­ csicsergés hangzik fel mindenfelől cgy-egy aranyos km-zaj, és viszhangzik minden­ felől. Es én ott a szép hölgyek között, a bóditó illattal teli levegőben járva, néha elgondolkodom, a túlvilág felett. Én édes Istenem, ha a sok szép asszony* közül csak egynéhány kerül a Pokolba, egész nyugodtan bocsájtom majd telkemet egykor útjára. És velem együtt gondolkodik mindenki, aki körüljárja ezt a fantasztikus körképet. * Molnár Árpádnak. Trill Károlynak és festőtársainak és Márkus Géza műépítész­ nek köszönheti a főváros ezt aszenzáczióját. Mindannyian merész századvégi em­ berek, a kik nehéz feladatukon éveken át dolgoztak, anélkül, hogy* az eléjük gördülő akadályok csak egy perezre is lankasztották volna erős akaratukat. Az övék az érdem a Pokol megvalósí­ tásáért, s a közönségé, a miért működésü­ kéi ily minden várakozáson felill méltá­ nyolja. Hirek és különfélék. Daniel László vármegyénk főispánja e hó 1 én távozott el körünkből. Szontagh Pál val. b. L tanácsos, a kit nagy örömünkre a legutóbb megtartott közgyűlésen fr:s egészségben láttunk megjelenni, mint őszinte rész­ véttel értesülünk kissé gyengélkedik. Hisszük azonban és reményijük, hogy a baj csakhamar elmúlik s ő kegyeim ességét ismét a legjobb egész­ ségben üdvözölheti számos tisztelője. Kitüntetés. A király dr. Jeszenszky Sándor városunk szülöttjét és minister! osztálytanácsost ministeri tanácsosi czim és jelleggel ruházta fel. Hy’nien. Dr. Baintner Ferencz (Baintner Ottó vármegyei pénztárnok fia) s a magyar-óvári gaz­ dasági akadémia derék tanár segédje, május 25-én jegyezte el a Bécs melletti Bádenben Kronraff Leopoldin kisasszonyt, Kronraff F»rencz -vasúti főfelügyelő leányát Párbaj. a múlt héten megtartott közgyűlés­ ből kifolyóan Laszkári Gyula és Simonyi Dénes biz. tagok közt pisztoly párbaj volt. Laszkáry Gyula biz. tagnak Pongácz György és dr Pulszky Ágoston, — Simonyi Dénesnek br. Jeszenszky Sándor és br. Von "der Becke urak segédkeztek Sérülés nem történt Ez ügyre a jövő számban visszatérünk. crnapi körmenet. Hagyományos áhítat és kegyelettel ülte meg a r. kath. anya szentegybázi az űrnapját A misén és az azt követő kórmene­ ten részt vett Török Zoltán alispán, a honvéd tisztikar élén Csath Lajos örnagygyal Dr. Jankovich kir tanfelügyelő slb. A négy evangéliumi társak Fazekas Deszö, Hummer .Mihály, Ébenfürer Lajos és Cservényük György házai előtt igen ízletesen voltak felállítva. Az egyházi ün­ nepen a tanuló ifjúság, is részt vett tanítóik vezetése alatt. Igen kedvesek voltak a zárda kis növendékei, kik az oltári szentséget virő es­ peres plébános elébe virágot szórtak. Millennáris bandérium: A vármegye részé­ ről megjelenő bandériumban vármegyénk fiai körül a következők vesznek részt: Battik Lajos, Beke Béla. Gelten Dezső. Gellén Kálmán, gróf Forgách Antal, Kraszuay Ferencz Posz.óczky Iván, és Szakai! Ferencz. A disz öltözet, fekete nadrág és mellény, — piros dolmány, fekete mente és halálfejes kalpag; — s ebhez járul szebbnél szebb lófelszerelés, mely maga is nagy értéket képvisel. Papi conferéntia. Alsó Nógrád ev. papsága e hó 8-án értekezletre gyűlt össze székvárosunk­ ban. Az értekezleten, melyen Baltik Frigyes püs­ pök mint lelkész szintén részt vett, Vladár Miksa alesperes elnökölt. Maga az értekezlet több fontos határozatot hozott. 1896. junius 7. Jótékonyság Bérezel Lipót polgártársunk, ki már annyiszor szárította fel a szegények könnyeit a város h. bírája kezében 100 irtot adott át oly kérelemmel, hogy az junius hó 11-én édes atyja Berczeller Mór halálának évfordulója napján a szegényeknek közt-vallás külőmbség nélkül osztassék szét Követendő példa! Az elöljáróság ez­ úton mond köszönetét a szegények jótevőjének. Közgyűlés. A b.-gyarmati könyvnyomda részvérytársaság Nagy Iván elnöklete alatt a polgári iskola tanácstermében e hő 3-án d.-u. 3 ónkor közgyűlést tartott. A részvénytársaság alapszabá­ lyai immár elkészülvén, határozatba ment, hogy azok a kir. törvényszéknek bemutattanak s a tár­ saság ezége bejegyeztessék. Ennek megtörténtével a kereskedelmi törvény követelményeinek is meg­ felelvén’ módjában álland a társaságnak, hogy az igazgatóság s felügyelőbizottság jelentése s egyéb tárgyak fölött érdemlegesen határozhasson. Xálasztók névjegyzékének kiigazí­ tása. Az 1897. évre érvényes országgyűlési kép­ viselő választók névjegyzékének kiigazítása Balassa-Gyarmaton f. május hó 27-én vette kezde­ tét és befejeztetett 30-án. A küldöttség mely Pongrácz György elnöklete alatt Beode Gyula és Szilágyi Mór tagokból állott a városi jegyző köz­ reműködése mellett működött A szoktalán nagy számban jelentkező választók kivétel nélkül di­ csérték az elnök előzékenységét Összehasonlítva az 1896. évi választók névjegyzéket az 1897. évre egybeállitott névjegyzékkel kitűnik, hogy migaz 1896. évre érvényes névjegyzék alapján régi jogon 11, földbirtoka után 81, házbirtoka után 56. jö­ vedelem alapján 368 értelmisége folytán 63 őszszesen 679-en gyakorolhatták választói jogukat addig az 1897 éri névjegyzékbe régi jogon 12, földbirtoka után 79, házbirtoka után 53, jövede­ lem alapján 391 és értelmisége folytán 65, vagyis összesen 600-an vétettek fel a választók névjegyzékébe; vagyis 21-el többen mint a múlt évben. A Madách euilékügyi bizottság, junius 2-án Török Zoltán alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vettek Pajor István, Horváth Danó, Sztraňyavszky Géza, és Ba!ás Barna urak. Pajor István kir. tanácsos bírálata alapján a b.-gyarmati polgári iskola tanulóitól beérkezzen müvek közül az első 40 koronás dijat Szabó Győzőnek, a második 25 koronás dijat Pethő Károlynak a harmadik 14 koronás dijat Koszto­ lányi Gábornak Ítélték oda. A polgári iskola tan­ testületéhez a bizottság megkeresést intéz hogy, az ifjúságot több pályamű beadására serkentse mert most is csupán 3 érkezett be. Megkeresést intéz, továbbá a losonczi főgymnasium és a lo­ sonci! állami tanitóképezde tantestületéhez, hogv miután ezen intézetektől immár 5 éve nem ér­ keztek bs ifjúsági pályaművek, — intézkedjenek aziránt, hogy jövőre a pályakérvényeket ott is tűznék ki s a dolgozatokat minden év május hó elsejéig terjesszék fel. Majális. Az Ipolysági izr. elemi iskola növen­ dékei részére a tanítók f. hó 31-én a szurdoki erdőben majálist rendeznek. Nógrádvármegye alispán! hivatala 9854—1896. u. ailatt pályázatot hirdet Nó rrádvánnegye által B.-Gyar­ maton mintegy «zAzharminczhiromezer ötszáz forint költségtől építendő pavilion rendszerű közkórház öaxszes építő munkáinak elkészitézáre. A pályázatban részt vehet minden magyar honpolgár ki építőmesteri képesí­ téssel bir — az 60 kros bélyeggel ellátott lepecsételt s „Ajánlat a Mária Valéria vármetyei közkdrház összes építő munkáira“ vagy .ajánlat a Mária Valéria közkórház vízvezetéki és csatornázási munkálataira“ cximiéasel megjelölt ajánlatok folyó évi július hó 8-ik napjának déli 11 óráig a vármegyei Ispánt hivatalnál nyújtandók be. A beérkezett ajánlatok a vármegyeház kistermében ugyanaznap d.-u. 3 órakar fognak felbontatni, A pá­ lyázat pontoz.itai megtekinthetők úgy a b -gyarmati m. kir. államépitésxeti hivatal mint vármeevei alisnini hivatalnál. Az ifjúsági tornaverseny. Junius 2-án kez­ dődött az ezredév bekövetkezte alkalmából rende­ zett ifjúsági országos tomaverseny. A verseny fé­ nyét a legelső magyar ember, a király" megjele­ nése emelte érvényre. A fiatalokat büszke önérzet töltötte el annak tudatában, hogy ügyességeket, edzett voltukat a szeretett király előtt fogják b*mutaiui. A daliás fiatal gárda bemutatkozása a legnagyobb sikerrel járt s a 4800 magyar fiú felvonulása, gyakorlata felej th etlen képet nyújtott. A király a festői kép láttára nagy dicsérettel és elismeréssel nyilatkozott s meleg szavakban fe­ jezte ki legmagasabb elismeréséi a rendezőknek. A subád gyakorlat, a szertornázás, a szabadon választott szabad gyakorlatok s a katonai rend­ gyakorlatok a legnagyobb pontossággal folytak le. Örömünkre szolgál, hogy a győztesek között a �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1896. május 31. mi fiaink neveit is ott találjuk. A losonczi tanító­ képzőből Galáth Gusztáv, a b.-gyannati polgári iskolából Sárkány Sándor, a losonczi fógvmnisiumból Oppenheimer Zsigmond részesültek kitün­ tetésben. A helybeli állami elemi fiú és leányiskolán az 1895|6 évzáró vizsgálatok következő sorrendben lesznek megtartva: f. évi junius 16-én d.-e. 8 órakor a külön felekezetek hittani vizsgálatai jun. 16-án d.-e. 8 órakor az Ilii leányosztály 10 óra­ kor a III|IV leányosztályok vizsgái; d.-u. 4 órakor ezeknek ének-és tomavizsgái jun. 17-én d.-e. 8 órakor az Hl fiúoszt 10 órakor a ILIjl V fiúoszt vizsgái d.-u. 4 órakor ének-és tornavizsgái jun. 18-án és 19-én magántanulók vizsgálata. Jun 21-én d.-e. 9 órakor évzáró ünnepély. Az állami isk. gondnokság május 30-án hozott* vég­ zéséből. Állattenyésztőink, az országos kiállításon meglehetős mennyiségű és szép állat-állományt mutattak be. A millenniumi nagy érmet Ruszinkó Antal nyerte el. Kiállítás érmekkel br, Buttler Ervin és Vancsó Béla lettek kitüntetve. Szinelöadások Pöstyén fürdőben. A pőstyéni fürdő bizottság utolsó ülésen azon határo­ zatot hozta, mikép a nyár folyamán egy hónapra magyar szintársulatot fog szerződtetni, s azt 300 írttal subventionálja. Ha ezen subventió daczára nem akadna magyar társulat a fürdőre, a mi tekintettel arra, hogy a vendégek legnagyobb része külföldiekből csoportosul, megtörténhetik , úgy a fürdő bizottság a szinésregyesület nyugdíjalapja javára 200 frttal fog hozzájárulni. Jelenkor. A Palágyi Menyhért szerkesztésében megjelenő heti szemle legújabb száma ismét gaz­ dag eszmei tartalmával köti le figyelmüket aAz Árpádok tragédiája* czikk Kállay Béni történeti tanulmányával foglalkozva kimutatja, hogy a szerző a centralisation irányuló politikai czélzattal miként ferdíti el az Árpád-kori történelem szel­ lemét Kincs István és Hevesi Sándor elbeszélései kellemes változatot nyújtanak a sok magvas ol­ vasmány közepeit, mely utóbbiak közül kiemeljük Salgó Ernő „Leczke a kiállításból* czimü dol­ gozatát valamint a Vígszínházról irt bírálatot Gazdag irodalmi és színházi rovatok egészítik ki a magas színvonalon álló heti szemle tartalmát A .Jelenkor“ előfizetési ára egész évre 8 irt Szerkesztőség: Budapest József-utcza 81. Egy aranyat egy magyar szóért. A Pa­ lágyi Menyhért szerkesztésében megjelenő „Jelen­ kor“ heti szemle újból pályázatot hirdetett harmincz idegen szónak egyenértékű magyar kifeje­ zéssel való pótlására. Ezek a szók a következők: markáns, illuzorius, naiv, fantasztikus, imponálni, jargon, bürökrota, dilemma, szalon, kupié, paradoksz, bizarr, groteszk, burleszk, triviális, verv, konvenczionális, apokrif, lojális, verzió, továbbá póz, šablón, tabló, panoráma, bazár, katasztrófa, szuggerálni, politika, diplomata, trenírozni. Az uj pályázat határideje már junius 16-én jár le. A pályamunkák a «Jelenkor“ szerkesztőségéhez, Bu­ dapestre, József-utcza 81. czimezve küldendők. Színházi műsor. Ma, vasárnap, Méltóságos 6 csizmadia (igen mulattató bokózat, 'mely a fővá­ szakavatott karmester vezetése alatt álló 9 tagú rosi színkörben adatott) Hétfőn (junius 8-án) szín­ jeles színházi zenekar: azon szembetűnő előnyei házunk is megünnepli a nagy országos napot egy ezen társulatnak, melyei nem minden vidéki szín­ népies díszelőadással. Színre kerül a „Szigetvári társulat dicsekedhetik. Ha még hozza ti esi ük, vértanuk* Jókai költői darabja. Ez alkalommal hogy úgy a rendezésben, miat az egyes szerep­ mutatja be Rakodczay fényes ruhatárát és rende­ lők felfogásában a jó Ízlés iránti érzék nyilatko­ zői talentumát, mint a .Zrínyi kirohanása* czimü zik meg, mely megóvja a vidéki színészet egyik tableauban érvényesít Kedden, jun. 9-én ,Cigány­ legbosszantóbb és egyszersmint leggyakoribb hibá­ báró*. Szerdán, jun. 10-én .A kaméliás hölgy*. jától: a túlzástól, a mely a színjáték niveanját Csütörtökön, jun. U-én először .A kis hörcsög alásülyeszti: úgy azt hiszem, mind ez elég ok (franczia énekes bohózat). Pénteken .Vasgyáros* arra, bogy a közönség ezen színtársulatot nem­ (félhelyárakkal). Szombaton, junius 13-án .Bá­ csak hazafias kötelességből, hanem külön is, önkénynyamester.* Ez az operett« a .Madarász* szerző­ teeen pártolja, mert arra erdemes, mert igazi él­ jétől való és vetekedik annak szépségében, a czim- vezetet nyújt és mert tőlünk telhetőleg meg kell szerepet Földváry énekli, kinek hatalmas bariton ragadnunk minden alkalmat, hogy az ilyen neme­ hangját a bemutató estén élvezhettük. A bérlet sebb szórakozással frissítsük fel lelkeinket, mely f. hó 14-én kezdődik. a létérti komoly küzdelmek ■ a mindennapi gondok következtében ellankad, elfásul. Barthel eredeti carbolineumát, mely mint mázoló és fzkonzerváló szer körülbelül 15 év óta mindenütt Az első hét műsora a következő volt: 1. .A gyakorlatilag kipróbálva lett, egy veneny-ezíg törekvé­ cziterás.* mely gördülékenyen és dévaj jókedvvel sei daciára, mely a carbolineammal való káreakedéct mintegy egyedárnzág tikján kívánja érvtayeaiteni, to­ volt megjátszva; az egyes szereplők kitettek vábbra is a legkitűnőbb minóeégben állítják elő. magukért és egy localis izü koupletjukkal nagy Ezen egyedártuiUa ellen a magaz cv kir. kereskedelmi hatást értek el a titkos rendőrök (Ferenczy és ministerinmnál óvást emeltünk él orvosikat kértünk. Az eredeti carboiinenmot nemcsak természete« barna * Faragó). 2. .Holtomiglan* énekes életkép irta Ruttkay György; ezen szindarab is sikerrel lett színben állítjuk elé, hanem még más 12 különféle szín­ ben állítjuk elő, Mintakártyázkal és prospektusokkal előadva, nagyobb szereppel bírtak Tornyos Katieza. szívesen szolgálunk. Morvay, továbbá Ferenczy, mindannyian dereka­ Barthel Miltály és tana Bécz, X. Keplergaase san megálltak helyüket Megemlítendő még Békés, 20|p. a. a ki mint Gelbgieszer hordár ezen tipikus alak kidom• Köhögés rekedtség és elnyálkásodásnúl, a boritásán fáradozott szívesen vettük vólná azon­ torok- és légzési szervek minden zavarainál me­ ban ha az általa használt rikító színezést mellőzte legen ajánljuk tisztelt olvasóink Begyeimébe volna. 3. Leszállított helyárak mellett, de felemelt Egger kitűnő hatású mellpasztiláiL Kaphatók hangulatban és ambiczióval hozatott színre .Az 25 és 50 kors eredeti dobozokban minden arany ember.* A tér szűke nem engedi meg, hogy gyógyszertárban és nevezetesebb~gyögyfüszeraz egyes előadásokat bővebb méltatásban részesít­ űzletében. Fő- és szétküldés! raktár: Egger A. sük és azért ezúttal is csak általánosságban em­ és ßai Nádor-gyógyszertára Budapesten, Váczi líthetjük meg, hogy a társulat a komolyabb drá­ körút 17. mában is képes kielégíteni a közönséget A férfiak közül különösen Morvay Tímárját és Rajz Krisz­ tiánját kell kiemelnünk, mindkettő jeles alakítás Szinészet volt; a hölgyek közűi megemlítjük Anday Blan­ Thalia temploma ismét megnyílt. . . . kát (Noemi), ki hiven adta viasza Jókainak ezen Az Ipoly partján, csendes, árnyas magányban gyönyörű poetikus alakját, továbbá Bera Pauláig a álló bqléka a szinmüvéftetnek immár megint ki mint Athalia megdöbbentő realizmussal szemé­ hangos, fényes, eleven. Beröppent a művészet lel­ lyesítette a féktelen szenvedélyű és bosszút lihe­ ke, mely betölti minden zugát és jelenlétté által gő féltékeny nőt, végre Tuboly Klamentinát (Tí­ becsessé, előkelővé feszi e különben szerény faal­ mea), a ki ezen szerepében tudásával meglepte és kotmányt értelmes játékával magárai ragadta a közönséget, Légy* üdvözölve te derék csapat mely az alföld ügy. hogy nyílt színen kitapsolták. 4. A hét utolsó .hiröe* városából, a magyarság szivéből kerültél napján került színre Ofenbach regi, de soha meg közénk... Thalia papnői és papjai Isten hozott!.. * nem vénülő .Szép Helénája.* D—a. A kecskeméti színtársulat Rakodczay Pál igaz­ FUaőS SZDKE3ZTŐ; HORVÁTH D«\O. gatósága alatt bevonult városunkba és junius 3-án FÓMVMCATÁSSi BIZ. KOMUVXkl AlLWUUh. megkezdette előadásait Konti csinos zenéjfi ope­ rettje : ,A cziterás* volt az első előadás, melyben a társulat magát bemutatta; és jól esik constaItalmérési helyiség tálnunk, hogy ezen bemutatás a társulatot hatá­ rozottan előnyös világításban tüntette fel, a mi egybekötve tisztviselői casinóval a bánya­ annál örvendétesebb körülmény a közönségre néz­ telepen Salgótarjánban f. é. augusztus 1-én ve, mert feledtetni alkalmas az e téren más idők­ megürül és italmérési megbízott nyer abban ben szerzett kellemetlen tapasztalatokat alkalmazást. 11A i—a. Intelligens, fiatal erők, nehány praktikus régibb Ajánlatok f. é. junius 20-ig a bánya­ színész mellett; általában buzgó törekvés, szép összjáték, megfelelő díszletek és jelmezek és egy igazgatósághoz Salgó-Tarjánba intézendők. FEHÉR MIKLÓS gépgyáros árusítja a magy. kir. államvasutak gépgyára uj gázgépeit. A vételárba elfogadok. becserélek régi gépeket la, a vételár többi rkie pedi * fizethető több évre terjedő résaletekben iz. Kap­ hatók nálam COMPOľADáÁZCl'.PEIÍ is, s mindennemű (JÉPAUKATStF.MKF.li és az ömes kisebb gazdasági gépek, melyek közűi * JULl-HULL1* ez idő szerint a legújabb rendszert és legjobb «orvetögép. — Gyáramban elfogadok javításra mindennemű gépet, azokat be Is cserélem, vagy megveszem a kaphatók nálam teljesen kijavított régibb gépek ia olcsó «ross. — A TRIFlSt-ök (konkolyoxók>ból igen nagy készletem lévén, azokat feláron adom. — Raktá­ ramban állandó gazdag kiállítás van mindennemű egyéb gépekből is. Szíveskedjenek raktáromat és gyáramat minél többen meglátogatni. — Idei képes nagy árjegy­ zékemet kívánatra megküldöm bárkinek ingyen és bernaentve. FEHÉR MIKLÓS Iroda, gyár és raktár: Budapest, IX., Vlloi-űt 23. Aranyérmekkel kitüntetve. Sürgönyczim: Fehér, Köztelek, Budapest. Első cs. és kir. kizár, szabadulni. uls-s. Aranyérmekkel kitüntetve. HOMLOKZAT-FESTÉK-GYÁR ____ KRONSTEINER KÁROLY WIEN, III. Hauptstrasse 120. szám, saját házában. Főherczegi és herczegi uradalmak, cs. kir. katonai raktárak, vasat*, ipar-, bánya és hámor-tórsnlatok, építkezési munká­ latok, VÁLLALKOZÓK és ÉPÍTŐMESTEREK, valamint gyártulajdonosok szállítója. — Ezen homlokzatfestékek, melyek mész- ben oldhatók, száraz porított állapotban, 40 különféle színmintában, kilónként 16 krtól feljebb szállíttatnak és a festékszinek tisxta- 69 10-20 ságit illetőleg teljesen hasonló az olajmázoláshoz. Mintalapok és használati utasítások ingyen és bérmentve küldetnek. �1896. juuias 7. 6 Baromfi Zrmyéuatikmelí. Költésre alkalmas tojások! Valódi Ilrachma tynk dbja 15 kr. Hollandiai fekete vagy fehér bóbitával, dbja 25 kr. Valódi ateier tyúkok­ tól dbja 10 kr. Ezüst pádnál dbja 30 kr. Langshnns dbja 30 kr- pulyka dbja 30 kr. Ezüst Wyandotte# dbja 80 kr. (Jia>r dbja 30 kr. Törpe baromfi dbja 80 kr. Cochin chinai dbja25 kr- Erdélyi csnpasznyaku dbja 20 kr. Dorkings dbja 25 kr. York hanta dbja 50 kr. Entdeni óriás Ind dbja 1 frt. Pecking rucza dbja 20 kr. Nagy Steter rucxa dbja 20 kr Csakis tiszt* lej állatoktól való költő tojásokat expediátok, melyek többszörösen kitüntetésekkel jutalmaztattak és a tiszta valódi fajért jótállást vállalok. MAX PAULY, KöHacb (Steiermart.'- 44 4—6 HASZONBÉRBE ADOM Ipoly-KlsUrteo fekvő 170 hold (12000; kiterjedésű BIRTOKOMAT. Jobbágyin Apcz. Értekezhetni velem 112. 2—3. n. p. REICH FÜLÖP. GySnySri minták magsavevóksek lágyén ás bermeaive. Dús tartalmú miataköayvek, a milyenek eddig meg soha sem voltak, szabóknak béna esteden (11 megküldetnek. Szövetek öltönyöknek. Peniviea és Dozkisg a maga* papságnak, előírás szerinti szövetek a kir. tisztviselők. hadsstyanok. itatták, torai szók egyenruháinak. libériák, biliard és játékasztalokhoz való szövetek, kocsiathszatok. ári- és aái-lodeaek. hölgy posztok, mosászővetek. «ti plaidská-14 fiiig, valamint nem pedig olcsó rongyok, melyek a szabó munkájára sem ertemesek. ajánl 29 20-17 JOH. STIKAROFSKY Brünn, az osztrák posztáipar központja, fél millió frt. ért. raktár. -»4 KÍLDEZÉSYKK CSAK CTáSVtTTEU -<---pIGYELMEXTETÉS! t rpiäkU M házalók. ..Stikarefsky A védjrgy alsU karnis «okkal rtawukb «ävrtlrl azokták a revZkst Imiin ««zatni. Ejsno.1 mdaouzán. adom a L ’i’5“’, hoff to ilywk mbmkwk, wtusi Min alatt «zttvvtet cam SrwUok. Nógrádvármegye közigazgatási bizottságától. 978—1996. k bazám. Hirdetmény. i°7. s—8. Illllllllllllllllllll A Nógrádvármegyei h. é. varat részvény-társaság kérelmére a kereskedeiemfigyi m. kir. minister ur 27893. számú intéxvényéve) a Balaasa-Gyannat határában nyitandó kavicsbányához tervezett kavicsbánya-vágány kiépítéséhez szükséges tarflicteknek Schvarcz Lipót és társai b.-gyannati telektulajdonosok ellen az 1881- éri XL1. t.-cz. értelmében elrendelt kisajátitási eljárás keresztül vezetésére kiküldött bizottság tárgyalásának határidejéül a közigazgatási bizottság által Balassa-Gyarmat község házában kijelölt összejövetcli helylyel folyó 1896. évi juntos I24k napiknak reggeli 10 órája tűzetvén ki, erről oly figyelmeztetéssel értesittetnek az érdekelt felek, hogy a kisajátitási tervrajzot és összeírást a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül B.-Gyarmat község házánál szabadon megtekinthetik, a hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv felett akkor is határoz, ha a tárgyalásnál az érdekelt felek közül senki sem jelenne meg. B-Gyarmat, 1896. május hu 18-án. Török, alispán! h. elnök. ■laoevMÉsi*. Szemben azon híresztelésekkel, hogy az ezredéves országos kiállításban ételért és italért mesés árakat szabnak, ezennel közhírré tesszük etet- ts ital árjegyzékünket hogy a n. é. közönség megyőződést szerhessen arról, hogy ezen híresztelések a való­ ságnak meg nem felelnek. Étel- •• Ital-Arjcgyuélz. kUIUUzi v.náetia, tUl«tUnkb«n. Beneli-étlap. na. 1-1. Savanyít tüdő czitrommal, pirított botjumáj, polgári gulyás, borjú pörkölt, székely gulyás, bécsi kolbász adagonként »O kr.. — tányér hús torma vagy ezéklával »ő kr., — rostélyos, vesepecsenye-szelet tojással, borjuszeletke tojással 40 kr., — rántotta 35 kr.. — egy darab híg vagy keménytojás IO kr. Déli- és esti étlap. Leves 1O kr., — marhahús mártással 40 kr. főzelék bússal 30 kr, — vese­ pecsenye á la crime nagy adag SO kr., kis adag 50 kr., — botjnszegy «• és 40 kr_ — lébensült maccaronival 50 és 40 krn — botja frieandeau SO és 40 kr., — rántott bárány 90 és 40 kr., — fiatal sertés karbonadl OO és 40 kr., — idei liba SO és 90 kr. 1 pohár */i« liier Szent István vagy Barátaör 13 kr. 1 korsó •/,, » » „ . n IS kr. Előzetes tömeges rendelésnél még külön árengedményt nyújtónk. Számos látogatást kérnek, kiváló tisztelettel »TIRU C T fi A ém JÓZSEF vendéjtüsük. A Kőbányai y.oJgáel-Serfízö pa«iUeaJábaa (a Canon. a mi-odik. «kapun b^ön kiavrtl»» bahn). MEGHÍVÓ MEGHIVÓ. a balassa-gyarmsti takarékpénztár részvénytársulat 1896. évi jnnlns hó 14-én délelőtt 9 órakor Balaasa-Gyarmaton az intézet helyiségéből tartandó A b.-gyarmati könyvnyomda részvény-társulat részvényeseinek B.-Gyarmaton, a Balassa-vendéglö emeleti termében 1896. évi juntas b'ó 10-ik napján d. n. 2 órakor a felügyelő bizottság kívánságára tartandó rendkivüli közgyűlésére. Tárgyak i 1. As intézetnek a létesítendő balassa-gyarmatl gymnasium javára 10.000 korona alapítvány »Aomfeyortta. 2. Szirák önállósítása és a sziráki. üzlet alapszabályainak megállapítása. “ 3. Ax anyaintézet alapszabályainak módosítása. 4. Az igazgató fizetésének megállapítása 5. Jeuenzzky Imre Ticsénsxky Dezső fizetésének megállapítása. 6. Cvesédéiben levő igazgatósági tag megválasztása. 7. A vámos-mikolal és rétsági fióküzletek szervezete megválasztása, -díjjal és útiköltségei megállapítása. Kelt Balazsa-Oyarmaton, 1896. évi május hő 14-én. A balassa-gyarmatl takarépenxtár 109. 3—3. igazgatóság*. rendkívüli közgyűlésre. TÁBCiY 1 1. Darvai Ármin ügyvivő igazgatónak a társulatnál viselt összes állásai­ tól való elmozdítása és helyébe új ügyvivő igazgató választása. 2. A lemondott 4 igazgatósági tag helyének uj választás utján! betöltése 3. Ax 5 tagból álló felügyelő bizottságnak 2 évre való megválasztása. 4. A felügyelő bizottság és. a közgyűlés által kiküldött számvizsgáló bizottság kiküldetéséről szóló jelentés megtétele. Kelt B.-Gyarmaton, 1896. juntas hó 4-én. pasitft-podtairónyi gazdaságából. 116. 1—3. saját kéöxitményű éfl Dzlpő-felsőréswkből. b ő r ö k, czipész-kellékek k erep esi-ú t 49. Nagy raktár mindennemű BUDAPEST, Nagy Iván, elnök. Nagy képe» Á rjegyzékem most jelent meg, melyet kívánatra bérmentve köldök, egyszersmind mindazon, a kiállítás alkalmával feljövendő etipész és csizmadiamester uraknak ajánlom bőrraktáromat megtekintésre. M egrendellek postán es vasúton csakis utánvét m ellett azonnal eszközöltetnek. STREISINGER ALBERT, VIII., házhoz hordva kapható: n a g y b a n és k ic s in y b e n literenként 6 krért naponta 73 10—10 Legjobb minőségű FEHÉR A. ADOLF bőr és czipő-felsőrészek gyári ra k tá ra A ks«ZT*>ém enk röaiviavtnsk. te szék jocueriaU képvtesHl, valamint mkaok htljvt' ctupAn iHUbeli mefhalAlnxAmal tUátt* n>Y>ihaJBAk. M«th«!t ré*rréero««kért » navasaU jog 9rOhte^k«t ilktl. 1,71-1 Barthel eredeti Carbolineuma kék, barna, sárga, «öld, saürke, vörös színben. A legjobb és legolcsóbb famax. Mintakártyák ée árjegyzék ingyen. MICH. BARTHEL ÉS COMP. X. Kcplergassep. a. 20. Bécs. NYOMATOTT A KIADÓTULAJDONOS B.-GYARMATI KÖNYVNYOMDA RESZVÉNYTÁR8ULAT GYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_01226.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1896_06_07.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1896-06-07 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 24. évfolyam 23. szám (1896. június 07.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom