https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/1e45c839887efa4cf799c526e038080a.jpg 45f480c638a68369bf48309ce20fe12d https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c779fe626435422d3e3810d7d691c3f3.pdf e84527ad478a633b2d2a5b643b34973d PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1896. márczius 22. 12. szám. XXIV. évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. F.lőn>eléal árt Egéix évre 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Negyed évre 1 frt 25 kr. Eléfizetéai piaiak, reclamitiók és hirdetések a kiadó­ hivatalból intéxendók. Birdetéaek árxxxbiiy »xerint »xjUnlttatnak. — Nagyobb ét többexöri hirdetitek jutányosán eaakbxöitetnek Bélyeg minden egyel beigtaUtanil ktUöa SO kr. ZCcsrea •■i.m Ax»: 1O ktajeaéx. A lap szellemi részére s a Nyilt-térre vonatkozó minden Elofixetni exopán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyaraaton. közlemények a saerkesztohóz küldendők. A községi közlekedési (vicinális) utakról. természetes, hogy minden községnek, — főkép a hegyes-völgyes vidéken fekvőnek, — vannak javítandó düllő utai s ezeken egyes fenlartandó műtárgyai — hidak, átereszek, melyek költsé­ get és munkát igényelnek; de természetes az is, hogy minden községnek fő igyekezete, hogy határából más község felé közieked hessék, fő­ kép -pedig, hogy a kiépített országúira, vagy megyei útra kijuthasson, s a piaczokkal vagy közigazgatási központokkal az összeköttetést létesítse. Ekkép természetesen és kényszerítés nélkül keletkeznek községi közlekedési (vicinális) utak, amennyiben több község ugyanazon irányban igyekszik elérni ezeket a jelentős központokat. Mégis, hogy az ilyen útvonalak megállapítá­ sában és kiépitésében tervszerűség és az érde­ kelt községek között az együtt működés létesitessék : az 1890. évi közmunkatörvény a me­ gyei alispánt fontos teendőkkel ruházza fel. Nevezetesen neki kell az érdekelt községeket az útszakaszokra nézve csoportosítani, a cso­ portbizottságokat szervezni, a bizottságba min­ den egyes község részéről felveendő elöljáró­ sági tagot kijelölni, az ntszakasznk kiépítésé­ ről a megyei mérnökük (utibiztosok) által költségvetési készíttetni, az érdekeltség arányá­ ban — természetesen alkotmányos utón — az egyes községek által Üzctendő költséghányadot megállapítani, s végre ai összes vicinális utak­ ról hálózatot készíttetni. • Csoportosítva lévén az érdekelt községek, meg lévén alapítva a hányad, melylyel egy-egy község « összes ' építési Eoltségekliez járulni köteles és stervezve lévén az illető utcsoport bizottsága: a további teendőket erre és a já­ rás főszolga bírája, mint a csoportbiznttság el­ nökére hárulnak. Ezen bizottság határozhatja el, hogy a lakosság túlságos megterheltetése^ nélkül hány évre osztja fel az illető útvonal kiépítését. Így ha pt az útszakasz költségelő­ irányzata 10,000 frt, s ezen összegből A. köz­ ség hányada 3000 frt, B. községé 3000 frt, C. községé 2000 frt, D. községé 1500 frt, Ľ. köz­ ségé pedig csak 500 frt: akkor ha 10 évre határozzák az ut kiépítését, egy évben az út­ szakaszra 1000 frt fordítandó, s így egyes köz­ ségek is a megállapított hányadnak csak egy tized részét fizetik évenként. A megterhelt köz­ ség pedig az egy évben reá eső útépítési költ­ séget pótlékában veti ki, vagy saját községi útalapjának nélkülözhető részét szolgáltatja be a vicináiieuteegport pénztárába, illetve a szolgabirói hivatalba Lássuk már most, hogy az 1890. I. L-cx-bŐl folyó ezen intézkedések közül mi hajtatott végre és mi van még hátra? L'gy tudjuk, hogy eddig csak az utcsoportok vanak kijelölve, s talán egyes útszakaszok költ­ sége is ki van számitva. Be nincsen az egyes községekre eső költség­ hányad javaslatba hozva, és nincsenek a vic. bizottságok a törvény értelmében szervezve. Tudomásunk szerint azonban vannak a régi nlnpon kinevezett vic. bizottsági elnökök és vannak útfelügyelők, kik a régi csoportosítást és a régi gazdálkodást előnyösnek ismervén, egyes köz­ ségektől a mostani községi útadót bekövetelik, holott ennek természete és rendeltetése egészen más, mint volt a vicinális útadóé, mely hogy megszűnt, sok jámbor lélek dicséri az Istent. Mi tehát a legközelebbi teendő, hogy az át­ menet a törvényszerű állapotba megtörténhessék ? Először felül kellene vizsgálni a volt alispán eddig e tárgyban nagy szorgalommal végzett munkálatát. Ez azonban oly irathalmaz, hogy ha egy gyűlés az egészszel foglalkozni akarna, nem napolnia, de lietelnie kellene. De egyszerűsíteni lehet a dólgot'bgy. hogy a tervezett utcsoportok a viczinális bizottságok megalakítására felhivatnának, s minden utcso­ port illető alispánt munkálat kiadatnék az ér­ dekelt viczinális bizottságnak tárgyalás illetve hozzájárulás végett . mely alkalommal az elnöklő főszolgabíró megállapítván egyes községek ér­ dekeltségeit a tervezett útirányra nézve: a bizottsági tagokkal az egyezséget megkísérelné, vagy nem sikerülés esetén inditványnyal élne az alispánnál az egyes községek hozzájárulási hányadának megállapítására vonatkozólag. * A beszélgetés után Claudius lett előhiva, kivel az uj terv közölve lett, hogy pedig tervük si­ kerüljön, senki által el ne árultassék, Becshez pedig közel laktak, Claudius birta a német nyelvet, Ő lett megbízva, hogy Bécsbe menjen, onnét akár elszegényedett szegény asszonyt akár szerencsétlen várandó leányt hozzon és ha fiú gyermeke lesz, az asszony vagy leány gazda­ gon lesz megajándékozva, a fiú pedig előkelő nevelésben részesülend és övé lesz Köpcsény, nem pedig Listy Jánosé, vagy annak maradékaié. vagy két hét után az gyermeke meglőtt, de ő nem tudta, hova főtte, azonban Lístius feászló mondja ezen latensnek, kit ennek előtte ma­ gához esküdtetett vala, immár nem merem el­ bocsátani, mert ha elmegyen Lístius Jánosnéhoz, ott is minden dolgunk kitudódik, hanem nekem egyáltalán meg kell ölnöm azt a leányt, mert megszabadulván, ha egy kővárat is ad­ nának is neki, elárulna s kimondaná, hogy ő gyermekszülésért itt tartatott Másnap bemenvén az latens, mondja neki Lístius László: no már megöltem az leányt, oda fel vagyon az ház héja alatt, eredj lásd meg, de az latens nem akarván látni. Tudja azt is, hogy más terhes leányt hozatott Bécsből, azt szülése után a várban 14 napig letartóztatta, félvén az pa­ latínus urunktol, hogy akkor a várban fel ne kerestesse azt a személyt, egy nagy kovács pörölylyel agyonütötte egy éjszaka, stb.T) Bár Claudius Bécsből még három ily szerencsétlent hozott és végre Pálffy jobbágyának egyik leányát is, és mégis, mintha csak a sors daczolni akart volna vele, mindhárom személy leány­ gyermeket szült, László által az anyák gyer­ mekeikkel együtt meggyilkoltattak. Nógrádvármegye a megyei utak mellett a vicinális utakról, vagyis az egyes községek köz­ lekedési útvonalairól — törvény nemlétében — szabályrendeletileg intézkedett Az 1883. évben végleg megállapított szabályrendelet centralislikus irányt követett, s a fő intézkedési jogot a megyei közigazgatási bizottságnak tartotta fenn. Ez nevezte ki állandó megbízatással az alcso­ portok élére az elnököket, ez követelte be a számadásokat, ez döntött a csoportosítások kér­ désében. A vicinális közmunka kötelezettsége is a megyei útadó alapján ennek felében lön megállapítva. A két útadó — a megyei és a viczinális — igen súlyosan nehezedett főkép a szegény-gaz­ dálkodó népre, úgy, hogy némi módosítással most is alkalmazható volt Petőfi nemesénék felhívása: „Jól készítsd, paraszt, az utat, Mert hisz a te lorad vontat.“ A vicinális utak ugyanis sok helyütt arra szolgáltak, hogy egyes befolyásos egyének a sa­ ját kapujok előtt utat csináltassanak s azt düllő ólaikra kivezessék, hogy földjeikre a trá­ gyát könnyebben kihordathassák; némely köz­ ségek pedig hiába fizettek ezreket, akár elsülyedhettek a feneketlen sárban. Az 1890. I. t.-cz. meghozatala által e vissza­ élések meg lettek szüntetve Ezen törvényezikk nem ismer külön kivetést a vicinális utakra, hanem csak megyei utakra és községi (düllő) utakra. Nincs is a kettő között az előbbi összefüggés, mert a megyei útadó kivettelik adó alapon is, tehát ahhoz hozzájárulnak a hazának nem gaz­ dálkodó lakosai is. A községi útadó kivetésére pedig a község szabad kezet nyert. Csak a maximum van meg­ határozva. A kivetett összeget vagy kirótt köz­ munkát pedig a község egészen saját utainak kiépítésére vagy fentartására fordíthatja. Igen TÁRCZA. EGY KENYÚR A XVII-IK SZÁZADBAN. Történeti elbeszélés. — Irta: V11 á I i • M ó r. — (Kal 4 : .Standok.), (Folytatás.) A szerencsétlen asszonyt a várba hurczolva először is Listy Lászlóval találkozott, ki a meg­ kötözött asszonyt egész állati dühvei megro­ hanta, arczul verte, össze-vissza rugdalta, de még ez sem vöt elegendő. „Láncra verette, úgy hagyta egy hideg házban, vasba veretvén az lábait, annyira volt miatta, megszült, gyermekét az ebek ették meg?) Az asszony kínjai között meghalt. A szeren­ csétlen asszony megkinoztatása után a vár ura Éva szobájába sietett, elmondotta, hogy tervük elárukatott, most már abban állapodtak meg, hogy nem méreggel fogják őket kipusztitani, hanem más módon fogják Jánosékat kijátszani; és pedig egyszerű módon, miután örökösük nincs, férfi gyermeket csempésznek be a családba. Éva asszony az ura által elmondott tervet e'fogadta“ én a becsempészett fin gyermeket sajátomnak ismerem, kinek mi köze hozzá, én kegyelmednek törvényes felesége vagyok, mint ilyen, anyja is lehetek, hogy pedig az emberek elhigyjék, alakomon mesterséges változást fogok tenni, kikötöm azonban, hogy ezen tervünk elő­ mozdítója és részben végrehajtója csakis Claudius lehet?__ <) Konrid Urllk vallomása. Claudius elutazott, nehány nap múlva László urat éttesité, van már egy szerencsétlen leány ki hajlandó szégyenét elpalástolva, születendő magzatát oda adni, de pénzre van szüksége, küldjön pénzt, a nélkül nem hozhatja el. A pénz el lett küldve, tiz nap múlva ott volt Claudius egy szerencsétlen áldozattal. A megérkezett leánynyal szépen bántak, a szükséges női teendőket Éva asszony végezte, a leány azonban leány-gyermeknek adott éle­ tet, László úr dühös volt, hogy a(jas tervei ki ne tudódjanak, hogy az anya ne legyen árulóvá. Őt gyermekével együtt meggyilkoltatta. Ily gonoszság felett megborzad az ember, nem akarja elhinni, hogy az életben ilyen is történhetett volna és hogy a kedves olvasó ne higyje, hogy ezen bűn csak képzeletünk szüle­ ménye, egy kigondolt mese, ide iktatjuk Ripstein Jánosné, a faleni feleségének eskü leté­ tele utáni vallomását «Tudja azt bizonyosan, hogy a mily terhes leányt Bécsből aláhozatott, Taizenrieder (más­ ként Fersen Claudius) által férfi ruhában, hadta Nyilttnr petit tora: 20 kr. De nemcsak leány elrablással, gyilkossággal, gyújtogatással és ördöggel! czimboráskodással foglalkozott László ur, volt neki egy Bécsből került vésnöke Kugl János nevezetű, kinek ügyességét nagy fizetésért felhasználta, hamis pénz-formákat, úgy más családi czimereket vésetvén vele. (Folyt, köv.) S X'dok. �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 2 Ex utóbbi fontos teendő az, a mit a volt alispán megtenni elmulasztott, s mi nélkül most mozdulni nem lehet. Még ax a kérdés is hátra van: mi történjék az eddigi útfelügyelőkkel, s 'ezek kezei közi netán található pénzekkel? Ha a útfelügyelő hatásköre csak egy köz­ ségre terjedt ki, legcxélsxerübb, ha számadását az illető község képviselő testületének adja be. Ha azonban a számadása mint több község van ér­ dekelve: azoknak megvizsgálására minden ér­ dekelt község küldjön képviselőket a főszolga­ bíró által összehívandó számoltató csoport­ gyűlésre. A netáni közös maradvány hovaforditására nézve a gyűlés határoz. Ax 1888 óta egyes községektől jogtalanul beszedett községi közmunka pénzek pedig ha elköltettek, azon közeg vagy testület által térhessenek vissza, a melynek javára netán fordittaltak. , G. M. A vármegye közig. bizottságának ülése. (Folytatás és vége.) Bélyeg- és jogilletékben kiszabatott: A lefolyt 1895. évben 234.140 frt 75 kr, az ezt megelőző 1894. évben 219.963 frt 1 / kr, mutatkozik emelkedés 23177 frt 58 kr. Illeték egyenértékben kiszabatott: A lefolyt 1895, évben 13449 frt 78 kr, az ezt megelőző 1894, évben 14044 frt 57 kr, mu­ tatkozik visszaesés 594 frt 79 kr. A visszaesést a vagyoncsökkenés idézte elő. A vármegye területén levő állami, valamint a törvényhatósági közutak állapota a múlt év­ ben jónak volt mondható és a közlekedés azo­ kon sehol megszakítást nem szenvedett A törvényhatósági közutak összes hossza 1894. év végén 456875 kim. volt, mely hossz­ ból 363977 kim. kiépített 92898 kim. pedig kiépittetlen th közutakra esik. A lefolyt évben a kiépített th úthálózat, a pencz-csővári és fülek-sági th közutszakaszok kiépítése által 4799 kim. útrészszel gyarapodott A tankötelesek valamennyi községben és a hozzájuk tartozó pusztákon az 1892. évi 53240. sz. a. kelt körredelet pontos megtartása mellett Írattak össze a közig, bizottságnak erre vonat­ kozólag 1895. évi 1261|k. h sz. a. kelt hatá­ rozata alapján. Az alább megnevezett községekben az_ isko­ lák nem felelnek meg a népoktatási törvény 27-§-ában kívánt kellékeknek és pedig nagyobb­ részt tantermeiknek a tankötelesek számáhoxviszonyitott csekély méreteik miatt, u. m. a róm. kath iskolák közül: a baglyasaljai, bár­ mai, csákányházai, fülek-püspökii, galsai, homok- Tavon. Rengő tavon kicsiny sajkám Ringatódzva tévedez, Véle ülök szemtől szembe Szivem szunnyadó szerelme, Érzem — érzem ébredez. Esztendeje is e kis tó Kéjállomba ringatott, Égő keblem hattyú karja Általfogta s eper ajka Forró csókot hullatott. Halkan, forrón, most is érzem Általjogott engem et, Bilvöe kéjben rezgett hangja Óh mily édesen suttogta Én szeretlek tégedet. Mély' homálytól bizton Jedve Rengve kél a csolnakom, Mind lassabban reng a sajka Mig a kedves eper ajka Csókra tapad ajkamon. Zs. O. terennei, karancsaljai, karancs-berényi, mátranováki, nagy-bárkányi, mátra-verebélyi, gácsfalvai, Lustái, ettem, hollókői, lilkei, megyeri, mihály-gergei, nagy-géczi, pőstónyi, ságuj falusi, sóshartyáni, sipeki, szakali,szalmatercsi,szandai, szent-iványi, ipoly-bolyki, mucsinyi, panyi-daróczi, pinczi szinobányai, látkai, bujáki, alsó­ sápi, aísó-szécsénykei, keszegi, legéndi, nagy­ 1896. márczius 22. terem s a mellette jobb- és baloldalt feltárult kisebb termek az érdeklődök tekintélyes részét már nem voltak képesek befogadni, úgy, hogy sokan e miatt el is távoztak. Bevezetésül a Hyauuut s befejezésül a Szózatot zengte el érzés- és preu »Rimal a megerősített polgári dalkör, Kedvessy Lajos vezénylete mellett Azután a oiró: Reményi Károly, magyar ruhában, a következő beszédet monda: orosz», szendehelyi, dejtári, pataki, ebeczki, halápi, nándori, ilioyi, kisujfalui, mohorai és Tisztelt Polgártársuk! surányi; — az ág. ev. iskolák közül: a budaHarmadik évtizede, mióta Balassa-Gvarmalebotai, dobrocsi, felső-tiszovnyild, vámosfalvai, ton, évenként megújulni látjuk tavasz-fakadvereti, sülyei, borosznoki, alsó-tiszovnyiki, tóttával nemzetünk korszakos nagy napjának: kisfalusi, tótkelecsényi, luezini, terényi, csehMárczius 15-ikének ünneplését. brezói, hradistyai. szinobányai. agárdi, legéndi, Ez a következetes hűség szép bizonyitéka lesti, nagy-kürtösi, nagy-sztráczini; továbbá a polgártársaink hálás gondolkozásának, hazafias diós-jenői ev. ref. és a szamotercsi és zlatnói kötelességérzetének. gyáriskolák. A jelen évi hasonló ünneplésünket különösen * A legszükségesebb belső felszerelést nélkülözi is nevezetessé teszi azonban ez a körülmény, 39 iskola hogy az úgynevezett Millennium, a nemzet Uj iskola illetve tanterem állítása szükséges: Európában lett hbnalapitása ezredik évére Alsó-Told, Kis-Kürtös, Puszta-Garáb és Ó-Bást esik, tehát oly nagy horderejű epochára, mely községekben 1—1 tanitóval, uj termek és taní­ hazánk szűk határain túl messze, az egész tói állomások szervezése szükséges, továbbá a müveit világ figyelmét már eleve is felénk, balassa-gyarmati és málnapatakai állami isko­ Magyarország felé fordította. láknál 4—4 tanterem és 4 illetve 3 tanitóval A millenniumi ünnepek május hó elejével az ecsegi és pálfalvai községi iskoláknál 1—1 .az ország szivében Budapesten veszik, mint tanterem és tanitóval; a róm. kath. iskolák­ tudjuk kezdetüket, még pedig szeretett királyunk, nál: a héhalmi és lőrinczi 2—2 tanterem és bálványozott királyasszonyunk, királyi herczetanítóval, a berczeli 1 tanterem és 2 tanitóval, a mátra-verebélyi 2 tanterem és 1 tanítóval, a geink és herczegnőinkkel élén, az ország nagy­ jai a nemzet képviselői és a nép együttes köz­ czeredi. kazári, ó-hutai, endrefalvi, nógrád-lureműködésével. dányi, karancs-keszii, karancssági, kis-gergei, S tartani fognak az ünnepségek hat hónapon lázi, rimóczi, varsányi, becskei, bujáki, csécsei, keresztül, átlépve a központból hármas bérező jobbágyii, palotási, zagyva-szántói, kalondai, hazánk többi részeibe, összes törvényhatóságai tarnóczi, mátra-nováki, diós-jenői, nagyoroszi!, és községeibe is. nézsai, nőtincsi, rádi, romhányi. tereskei, herenMi balassa-gyarmatiak tehát szintén ki fog­ csényi, kékkői nándori, trázsi, zsélyi és az ág. juk abból venni részünket és nem kételkedem, ev. iskoláknál az abelovai, kotman-lehotai, béri, szerényen bár, de méltóan s a vármegyével kálnói, poltári, uhorszkai és turopolyai iskolák egyelértőleg fogunk ünnepelni. 1—1 tanterem és tanítóval Ma azonban kizárólag márczius 15-ike hivott Oly tanító, a ki a magyar nyelvet oktatás képességgel nem bírja, az ipoly-pusztai római és hozott össze bennünket, ezt óhajtom tehát röviden jellemezni, kifejtvén, szerény vélemé­ kath iskolánál van alkalmazva; annak nyug­ nyem szerint, valódi jelentőségét e korszakos díjaztatása ügye azonban már folyamatban van. napnak. A vármegye területén 84 nem tisztán ma­ Ezer év alatt összesen sem volt hatnál több gyar tannyelvű iskola van és pedig: 6 tót 3 ehhez fogható nagy epochája forduló pontja német—magyar és 75’tót—magyar tannyelvű. magyar történetünknek, — számítván ezek Ezek közül 4 róm. kath. és 9 ág. ev. isko­ közé Árpád, a honalapító alatt a pusztaszeri lánál nem felel meg a magyarnyelv tanítása a alkotmány-szerzést; — majd első királyunk, a törvény kívánalmainak. méltán szentté avatott Istvánnak nemzete ja­ Hiány a börtönök általános állapota, az azok­ vával együtt a keresztény hitre való áttérését; ban! élelmezés, egészségi viszonyok és z fegye­ — továbbá az arany-bullát, — mohácsi gyászos lem tekintetében nem észleltetett s általában pusztulásunkat, a pragmatics sanctiót, és vé­ mindenütt kifogástalan rend és tisztaság ta­ gül 1848. márczius 15-ikét; mert a mi ezután pasztal látott. még szintén korszakos alkotás: az 1867-iki ki­ Vármegyénk területére az 1895. évi sorozási egyezés, ez csupán folyományát képezte az eredménynél a hadképességi százalékot tekintve, 1848-iki napoknak, melyeket a nemzet és az ugyan csekély hanyatlás észlelhető, mindazálUralkodó-házra egyaránt vészes félreértések, a tal maga az eredmény kedvezőtlennek nem kaján irigység s az úgynevezett kamarillának mondható. Ugyanis az 1894. évben sorozó bi­ botor elnyomási törekvései oly mélyen zavar­ zottságilag megvizsgált 3659 állitásköteles kö­ tak meg, hogy a már akkor csaknem ezeréves zül, ujonczjutalék és póttartalékba soroztatott összesen 963, mig .az 1895. évben 3532 állítás­ alkotmányunk, szabadságunk védelmeért fegy­ verhez nyúlni látta magát kénytetve a magyar köteles közül 868, vagyis az 1894-ik évben ész­ lelt hadképességi százalék 26-2-ről, az 1895-ik s midőn bámulatos hősi küzdelme daczára is, az orosz beavatkozás folytán leverelett, a haza­ évben 24 százalékra szállott alá, de eme elté­ fiak megfogyva bár, de törve nem, visszavonul­ rés ha az utóállitások eredményét is összehatak ősi tűzhelyeikhez és itt passiv, de egyet­ sonlitjuk, az év végével teljes kiegyenlítést értő maguktartásával, fegyver nélkül is oly nyert. Teljesen ismeretlen volt az 1894. évben ellenállást oly erőt fejtettek ki. hogy a tapasz­ 496, a lefolyt évben 456. talásokon okuló bölcs fejedelem belátván a hatalom részéről is a tévedést, Deák Ferencz higgadt tanácsara, visszaadta nemzetünknek Márczius 15. annyi honfiúi vérrel, annyi nagy áldozattal Balassa-Gyarmaton, a nemzeti ünnep a lapunk­ szerzett szabadságát, alkotmányát, visszaadta ban már közölt sorrend szerint lett mnlt \asárnap önrendelkezési jogát, s az 1867. junius 8-án megűlve. végbement koronázási aktussal és az ezzel Három szempontból is nevezetes volt e nap, egybefüggő közjogi országos intézményekkel, mert jelelte, az 1848-ik évet — 48 év múltán, mintegy misodszor szentesítette az 1848-iki a Millenniumban. törvényeket És örömmel konstatáljuk, hogy minden bántó De nem volna helyén ez alkalommal további incidens nélkül — méltókép ülte meg az ünnepet történeti fejtegetésekbe bocsátkoznunk, csupán városunk polgársága, támogatva az intelligentia, néhány szóval kívánom tehát még megvilágí­ különösen a vármegye központi tisztikara által, tani 1848-dik márczius 15-dikének azon jeligéit, melynek itthon levő minden tagja.élén Pongrácz melyek e szavakban nyertek kifejezést: «Szabad­ György árvaszéki elnök, Nagy Mihály tb. főjegy­ ság, Egyenlőség. Testvériség!» zővel, B a i n t n e r Arnold jár. főszolgabíróval a • Szabadság !> a tömeg által imádott szó, mondott nap d.-u. 4 órakor megjelent a város­ melynek azonban meghatározatlan volta, mint ház tanácstermében, a föünnep színhelyén. Ott valami szép szivárvány, gyönyörködtethet ugyan, láttuk még Bal tik Frigyes ág. evang. püspök de nem melegit és nem is sokat ér. urat is, ki megjelenésével szintén tanúságot tett arról, hogy mint varosunk uj lakója, szívvel, lé­ Azonban egyesek, ép úgy mint nemzetek lekkel együtt érez a város polgárságával, mely hasznát veszik a szabadságnak azon meghatá­ oly nagy számban sietett a városházára, tanúságot' rozásban, hogy alatta főleg a szólás és a sajtó­ teendő íiazallui gondolkozásáról, miszerint a tanács- szabadság, tehát d gyülekezeti jog is értendő. �1896. mArczius 22. Melléklet a Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 12. számához. mert be kei!- ismerni, hogy ha egyátalán va­ lami által, úgy a szólás és a sajtó-szabadság által védelmezheti meg sikeresen az ország minden jogát, tehát igy közvetve még hatá­ rait is. Igen természetes azonban, hogy a szólás és a sajtó-szabadság sem lehet korlátlan, mert ez esetben többet árthat, mint használ, — úgy volnánk vele, mint a túltengő vérbőséggel, mely ha sok a szervezetben, hogy népiesen szóljak, szélhödést idéz elő. Mérsékletét, helyes korlá­ táit képezik az alkotmányos utón hozott tör­ vények. Ily szabadság a müveit népek kezében oly vagvon, mely rendezve lévén, nyugodtan élvez­ hető. mert igaza van az angolnak, Európában az egyetlen nemzetnek, mely még a magyarnál is régibb alkotmánynyal bir, igaza van, midőn mondja, hogy: «Rend a szabadság lelke!» így vagyunk tehát az ország szabadságával, melynek ép úgy, mint az egyesek és a csalá­ dok viszonylagos szabadságának még egy lé­ nyeges biztosítéki alapra: a vagyoni önálló­ ságra is elengedhetlenül szüksége van, mert igazi függetlenséget csak is a jó mód, a vagyon nyújthat; miből ismét az a tanulság, hogy ernyedetlen szorgalom és józan takarékosság ál­ tal kell iparkodnunk vagyoni gyarapodásra. Az ilykép szabad nép, az ily szabad család és egyén nem függ senkitől, s ha tiszteletben tartja mások jogait, mások szabadságát is, s ha megtartja a törvényeket, az Istenen kivül nem félhet senkitől. De áttérek már az Egyenlőség, az 1848. márczius lő-iki nagy elvek e másodikénak rövid megvilágítására Az Egyenlőség szintén felettébb kecsegtető jelige, mely azonban a tömegeknél ép úgy, mint a Szabadság, könnyen fogalom-zavart, tévedéseket szülhet Egyenlőkké lettek bennünket az 1848-iki intézmények a törvény előtt, egyenlők vagyunk a jog élvezetében, valamint a kötelességek tel­ jesítésében. De az az egyenlőség, miről néme­ lyek álmodoznak, a mindent nivelláló egyen­ lőség, a társadalmi életben soha kivihető nem volt és nem lesz; sőt mi több, ily egyenlőség létesítése kívánatosnak sem tűnik fel, mert el­ lenkezik az emberi természettel: ellenkezik a haladási ösztönnel, helyesebben szólva, a ha­ ladás rugóival, tehát átalálan a kultúrával, mi nélkül pedig hova lenne az emberiség, — vissza­ fejlődnék az ős-állapotába. Térjünk ni már most a Testvériség igé­ jének rövid jellemzésére is, mielőtt azonban ezt tennők szükségesnek tartom megjegyezni — mintegy bocsánatot kérve, hogy én itt oly dolgokról besrél^, miket tisztelt polgártársaim csak úgy. ha nein jobban tudnak mint én. Nem is oktatás a czélom, de annak a szükégletnek felismerése, hogy a jelszavak helyes értelmét, s átalán a gyakorlati eszméket igyekezzünk mindannyian tehetségünkhöz képest, terjeszteni, népszerűsíteni azok között is, akiknek például nincs alkalmuk hasonló ünnepeken, mint a mai, résztvehetni; igyekezzünk tehát alkalomszerüleg a Szabadság és az Egyenlőség, valamint a Test­ vériség igéit valódi, értelmünk szerint mégis mertetni hazánk minden lakóival, a tévfogalmakból származható károkon kivül meg azért is, — mert ez az igyekezel egyszersmind köte­ lességünk azon önzetlen nagy hazafiak iránt, kik e század második negyedében, főleg azonban 1848.-ban magukat érettünk a zsarnoki hatalom kíméletlen megtorlásának, minden képzelhető veszedelemnek kitelték s akiknek szavára, — midőn a szabadságot, és egyenlőséget biztositó törvényekért, helyt is kellett állani ezren és százezren, legdrágább kincseiket, életüket is feláldozták, a haza oltárán. Éljen a Testvériség'. mondották elődeink 1848.-ban, a nagy franczia forradalom példá­ jára, mely franczia forradalom ami mozgal­ munkat, szabadság hnrczunkat több mint fél­ századdal előzte meg. Testvériség! Mily szép, mily nemes czébaln jelszó; hogy n népek egymással szemben test­ vérekül tekintsék magukat, s hogy különösen egy ország minden Ha, — faj és felekezeli külömbség nélkül, mint testvérszeresse, támogassa egymást. . . Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. De vájjon úgy van-e hát, — bekövetkezett-e ez a nagyszerű jelszó világgá bocsátása után? Mennyireholadt annak-' hódítása egy század, mennyire félszázad alatt? Bizony, be kell ismernünk, bogy vajmi kevésre! Már mindjárt a jelszó kibocsátásakor, a a franczia nagy forradalom, — mint tudjuk, vérbe fullasztotta nemcsak a szabadság és az egyelőségnek valódi és vélt ellenségeit; de épen a szabadság és az egyenlőség túl hajtásával, szertelenségével vérbe fullasztotta még a saját forradalmi testvéreit is: iszonyú polgárháború, rettenetes testvér-harcz dúlt a szép nagy fran­ czia birodalomban, — és ugyancsak Francziaország provokált évtizedekig tartó véres had­ járatokat egész Európában. Mondják, hogy ez szükséges volt, mert nagy áldozatok nélkül nagy vívmányokat nemérhetnek el sőt megbecsülni sem tudnak a népek. De én az ily okoskodás helyeségét csak részben ismerhetem el." Szerencsére az 1848.-1diki magyar forradalom, magyar szabadság-haréz az egyenlő jeligék daczára is lényegesen különbözött a francziátöl; mert tény az hogy a mi magyar nemzetünk az idegen izgatások folytán keletkezett pártüzésre volt kénytelen fegyvert fogni testvérei, az úgynevezett nemzetiségek ellen, hogy meg­ védelmezze a közös alkotmányt, a közszabad­ ságol, az egyenlőséget-kénytelen volta magyar a tévútra terelt nemzetiségeknek kezéből kiütni a veszélyes fegyvert, nehogy azzal önmagukat sebezzék meg halálosan Tény az is, hogy leveretvén idegen invázió által szabadság-harczunk, a hatalom által közössé tett gyászban a magyar nemzet teljesen kibékült más ajkú testvéreivel, aztán közösen iparkodott az alkotmány az 1848-iki vívmányok békés utonvaló vísszavivásáért; — végül tény, hogy 1860. és 1867-ben együtt örvendett, együtt ün­ nepelt a magyar oz alkotmány helyreállítása felett valamennyi testvérével. S a testvéri indulat azóta is nem a mi részünkről változott; mert mi — ezer év rá a tanúság — a leglüreltáesebb nemzet voltunk és vagyunk, türelmesek egészen azon pontig, hol ez az erény már megszűnik erény lenni, de közös veszedelmét okozhat. Mi szeretjük más ajkú más hilfelekezelfl test­ véreinket, miként azt a szeretet vállasa is parancsolja. Az éremnek felénk forduló mindkét oldala tehát reánk, magyarokra nézve határozottan kedvező. — s ezzel zárom igénytelen szózatomat, kérve a hatalmas Istent, mint már őseink is mondották : a magyarok Istenét, hogy a renddel párosult szabadság, az igazi jogegyenlőség és a szerető testvériség legyen létalapja boldogu­ lásunknak. s igy szilárd alapot adván a nem­ zetélet második ezredének, annak a végén if. fel lehessen majd kiáltani: „Él magyar, áll Buda még!* Reményi Károly. Közben is. végezetül pedig általános helyeslés és éljenzéssel kisérte a hallgatóság város biránk tartalmas s igen szépen előadott beszédét, mely hatás alatt az ősz püspök Baltik Frigyes őmlga székéről felállva, köszönetét nyilvánitá a birónak ép oly hazafias, mint tanulságos és loyális, mint mondó, kitűnő beszédéért s egyben indítványozta, hogy ez es .mék propagálása érdekében, a beszéd kinyomassék. A közönség élénk helyesléssel fejezte ki, hogy osztja a pü«pölf indítványát. Hatásos része volt azonban az ünnepnek Tokay Lajos ur szavallata is. Az ujabh kor egyik kitű­ nő bh költője Jnkah Ödön .Márczins 15. • czimü alkalmi versét választotta tárgyul s a választást tapintatosnak kell elismernünk: mert költői igaz­ ságokkal teljes és magos srárnynlásu e vers, me­ lyet hazafias hévvel adott elő Ťokay ur. úgyhogy a közönség tapsait méltón kiérdemelte. Megje­ gyezzük egyszersmind, bogy Tokay ur azzal is hódolt a Millennáris hazafias szellemnek, hogy tetőtől talpig magyar ruházatban jelent meg az emelvényen, sőt igy jár-kel ö most már. mint mondja, állandóan. Hisszük, hogy rövid idő alatt sok követőre fog találni. Ä mult hagyományaihoz híven, este a Balassaszálló termében együttes lakoma fejezte be az ünnepet, melynek hatását emelte az is, hogy a város középületei és magánházai díszesen fel vol­ tak lobogózva. A lakomát hazafias pohárköszöntők fűszerezték. 3. Honti képek. A Bá4a«i Teraxtyáaarirý•<■**!id éa a őetnéndi rewte. A család ősi fészkét leghívebben a trenoénmegyei Traztye nevű község jelzi, mely szónak jelentése a tótban: nád, s innen bírja a család a „nádasi* előnevet is. Hogy pedig a név eredetileg nem magyar, ez a mi soknyelvű hazánkban a hazafias érzületre nézve italában semmi különbséget nem tesz, mert tudjuk, hogy a Radvánnkyak, Rtkouszkyak, Lehoczkyak, Beniczkyek stb. csak ép oly kifogásta­ lanul jó magyarok, mintha őseiktől a Bulcsu, Bo­ tond, Arpád vagy Döngőre vezetéknevet örökölték volna. A mi a leszánnazá« sorrendjét illeti, ezt rövidkivonatosan Nagy Jván jeles müve és a Somogyi Wekerle-féle Nagy- és kis Lexikon alapján a kö­ vetkezőkben jegyzem ide, u. m.: A csatád, erede­ tét ll-ik András királyig viszi fel s Ĺ Gáspár vo­ nalán ll-ik László egyik fia ll-ik Gáspár, (1604— 1618) Trencsénmegye alispánja s a család leg­ kitűnőbb fia volt; az, a ki 1629-ben kir. személynek lett és meghalt 1630-ban. Gáspár testvérének Ill-ik Lászlónak ágán egyik utóda: Mihály Hontmegyébe települt, s ennek fia (ll-ik) Mihály, megyei számvevő volt, a ki a honim egy ei Nagy falu községben a saját birtokán gazdálkodva, hogy többi birtokos-társainak és a köznépnek is példát adjon, egy második Cineinatasként, nem restéi te az eke szarvát maga is meg­ fogni és igy észszel és munkával készíteni elő a különben sem hálátlan minőségű talajtól várható bő áldást És ennek az erkölcseire nézve egyszerű de mély belátásu férfiúnak, a ki a mellett, hogy szerény gazdaságát oly virágzásba hozta, megyei hivatalát is közmegelégedésre végevé, jó hire-neve eljutván Hontmegye akkori örökös főispánja berczeg Kobáry Ferencihez is, ez őt a csabrág-szitnyai uradalmában gazdatiszt! állással kínálta meg, a mit Tersztyánszky M, természetesen, hálás kö­ szönettel elfogadván, innentől a herczeg, részben kopár és általában erdős birtokainak hasznosítá­ sára oly hévvel és szakértelemmel szentelő ma­ gát, hogy az ennek megfelelő eredmény folytán, a szerény csabrági intéző (vagyis akkori nevezés szerint ispán) a herczeg kegyéből mind magsabb és magsabb lépcsősetekre jutván, végre aránylag nem nagy idő alatt a herezegi összes uradalmak meghatalmazott kormányzójává (régenssévé) ne­ veztetett ki, székhelyivel a szent-antali roppant kastély egyik szárnyában: s igy történt, hogy a saját, valamint családja jövőjéről is gondoskodó nevezetes ember, 2-ik és 3-ik nejétől szár­ mazott fi-utódait nemcsak vagyoni tekintetben látta el rangjukhoz illően, de egyszersmind akkor a megyében már nagy befolyása által, azoknak előkelő állásokra emeltetésében is kívánatos sikerrel fáradott, úgy hogy egyik fia Imre pécsi nagyprépost, phári ctimzetes püspök, s a hétszemélyes tábla bírája: Bertalan (1823—30) Hontmegye főügyésze; Antal 1823. körül ugyanazon megye fószolgabirája, utóbb ud­ vari tanácsos (megh. i860); Sándor 1839-ben a megye első alispánja, majd kir. táblai bird és kir. tánácsos, voltak (megb. 1860-ban) I. László vonalában pedig a múltban Kristóf egyik unokája I. György 1670-ben Trencsénmegye alispánja, s 1678-ban itélömester lett; A történelem a mondott családhoz tartozókon kivül még három Tersztyánszkyt jegyzett fel. mint a tudományok miveíöit, u. m.: Dániel jogtudóst (1730—1800), 8 kinek irodalmi, vala­ mint a közügyek terén szerzett érdemei fejében Mária Terézia királyasszony a pozsonymegyei Récse k zséget adományozta. » kamarai tanácsosi étim­ mel ruházván őt fel, egyszersmind a bányaügyek­ ben a hétszemélyes tábla előadójává nevezte ki; Tersztyánszky J á n o a tudós jezsuita há­ romrendbeli müvet irt és adott ki, ilyen ctimek alatt: „Topografia Hungáriáét, „Cassovia vetus etnova* és az „Immaculata* conceptióról (1706 — 1784), végre Tersztyánszky Ágoston Kassán élő m. kir. honvédtábornok, a * 866-iki porosz háború alkalmából a katonai érdemkereszt tulajdonosa, s német nyelven Írott számos kato­ nai mű jeles Írója. Meg kell itt jegyeznem, hegy habár a Tersztyánszkyak nevét a tót ki­ ejtés szerint némelyek Tmtyánszkynak, a dunán­ túliak pedig épen Tersánczkynak Írják és ejtik ki, ex lényeges különbséget a családhoz tartozóság tekintetében nem tehet S miután ekképen a nádasi Tersztyánszkycsalád ő*i jó hírneve iránt kellő méltánylással va­ lónk. legyen szabad ennek kapcsán egy jóízű ado­ �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 4 mát felfrissítenünk, melyre Tersztyánszky Antal udr. tanácsosnak a Krisztus-renddel lett feldisxittetóse adott alkalmat, s melyet én még akkori -élő tanuk szájából hallottam tréftlkoióhg elme­ sélni; megjegyzem azonban, hogy azért, vájjon •ennek az adomának az alapja valóságon épült-e ▼agy csak mint szellemi csemege colportáltatott, — felelősséget nem vállalok. Történt ugyanis, hogy egy Palkó nevű, athletatermetű a már talán három kapitulácziót is ki­ szolgált ex-huszár, viharos életének kalandjait megelégelvén, elhatározta, hogy ő ezután már a -oentéletre adja magát, s e végből kiszemelvén magának * Tersztyánszky Antal magyaradi laká­ hoz közel eső deméndi erdőben egy asceta-barlangxuk beillő odút, a szerezvén e mellé valami reverenda-fonnáju ócska csuhát s ehez való nagy réz­ keresztet, olvasót és czingulumot, miután szakála úgyis épen az övéig ért le, kalapját pedig bár­ minő időjárás mellett, a hátára akasztva hordóvá; az igy összeállított montourhoz aztán csak egy hatalmas furkós bot volt még szükséges kiegészí­ tésül; s igy láttam én Őt nem egyszer Nyékről Ipolyságra menet az országúton, melyről ő az út­ jába eső községekbe egy kis alamizsna végett be­ beszólt, de soha ellene bánni tekintetben panasz «lő nem fordult Minthogy pedig Palkó mester valaha valami gymnasiumminus körül is járkált, a hol egy kis latin nyelv is, (a németek által úgynevezett huszáren-latein) ragadott rá, — a mint a mlgos ud­ vari tanácsosnak a Krisztus-renddel történt ki­ tüntetéséről értesült, maga is némileg már a szentek czéhébe tartozónak számítván magát, kö­ telességének tartotta: hódoló tiszteletét személye­ sen megvinni és üdvözlő szónoklatát nem a bar­ bár magyar, hanem a classicus diák-nyelven fe­ jezni ki; a minek bevégcztével nagyon elcsodál­ kozott, hogy az ő kenetes gratulátiója felett a mlgos ur nemcsak hogy meg nem illetődik, ha­ nem inkább a többi jelenvolt uraságokkal együtt hangos kaczajra fakadt, a minek pedig igen egy­ szerű oka abban feküdt, hogy a tisztelt szónok az eques-t (lovagot) az equus-sal (lóval) tévesztő össze, ilyeténképen: „Gratulor qnod habeam fortunam reverendi Illustritatem V estram qua ,e q aum‘ Jesu Christi e. h. qua „equitem*; a minek magyar értelme ez: Örülök, hogy van szerencsém Méltóságodat tisztelhetni, mint a Krisztus lovát, e. h: lovagját S ter­ mészetes, hogy ez a csattanó» baklövés aztán mind a mlgos urat, a ki a tréfának különben is nagy barátja volt, mind az ö akkor ott össze­ gyűlve volt vendégeit a legvidámabb derültségre Jwngojá. Pajor István. A Kiállítási faluról. Irta: Dr. Kovács Gyula Széles, hosszú, az Andrássy-ut tengelyébe eső ut vezet a kiállításon keresztül: a kiállítás körútja. Ennek első hajlásúnál sugártomyu templom hirdeti a falut Csak pár lépést kell haladnunk és a falu piaczterén vagyunk. Jobbról az iskola, a háttérben a községháza, aztán a tükoltószerek tára, a magyar utczn nyílása és a debreczeni csárda képezik a templom környezetét Nagy rácsos kapun ke­ resztül jutunk be a templomudvarra, melyet ▼édfal kerít A templom is, a védfal is hazai typus után, alaposan tanulmányozott motívumok követésével épült. A Kalotaszeg Magyar-Valkó Községének református temploma szolgált min­ tául a tervezőnek. A nemes egyszerűségei fehérre meszelt magas falakon góthikus ablakok nyílnak. A templom főhajóját mellékhajó ke­ resztezi, a torony maga oldalt áll A torony­ tető kapualaku süveg, ivezetes fatorony-épitményen nyugszik. A 120 négyzetméter alapte­ rületű építmény néprajzi tárgyak befogadására van szánva. Zichy Jenő gróf állítja itt ki kaukázusi uljából hozott ősmagyar vonatko­ zású tárgyait. A védfal régi időkre emlékeztet; külellenség ellen védekezett ezzel a nép. A vásártartó utókor bódékat toldott a kőfal mellé a ezt az eszmét valósította meg a védfal ter­ vezője is, midőn abba eladási fülkéket mélyesztett Még ha nem volnánk is kiállításban, senki sem fogja kárhoztatni a kivitelt, mely az üzletet ily közel hozza az Isten házához, ha megmon­ dom, hogy e bódék hazafias közérdek szolgá­ latra, a nép- és háziipar terjesztésére hivatvák. Kizárólag magyar csikkeket speczialitásokat és 1896. márezius 22 mindennapi szükségleteket fog itt- az ország minden részéből összeseregiel, eladó-közönség a kiváncsi idegeneknek kínálni A huszonnégy bódén Bács-Bodrogh, Csongrád, Békés, KrassóSzörény, Abuj-Torna, Maros-Torda, Hunyad, Torontál stb. vármegyék érdekeltsége osztoz­ kodik meg. Az egyikben katrinczákat, tarka papucsokat, a másikban varottast, a harma­ dikban bütykösöket és kantákat, taplómunkákat, a negyedikben székely szőtteseket, az ötödikben szgedi paprikát, a hatodikban debreczeni pereczet és pipákat találunk majd árusitva és ki győzné elsorolni mind azt a sok tetszetős holmit, a mit most a kerületi helyi bizottságok egymással versenyre kelve, a bódék árukészlete gyanánt felhalmoznak. A bódék egész kivitele falusias. Igazi diszét ez az egész sor csak akkor kapja meg, ha majd május hó 2-án kinyitja mindannyi a sátrát, kirakja, aggatja az árpló deszkára a tarkábbnál-tarkább holmit, megjelenik a nyílásoknál a vidékről került árus-leány és összegyűlnek egy-egy előtt a jókedvű vevők. Lám a templom és anyakönyvvezetői hivatal szoros tőszomszédságba kerültek. Nem ok nél­ kül A lakodalmaskodm készülő nép nem akar sokat fáradni, mert a csárda boltivei alatt hí­ res czigány muzsikája és jó bor fogja várni a násznépei Nemsokára kifüggesztik amott a községházán a hirdetési táblát s akkor meg­ tudjuk, hogy ormánsági szerb, román, szász, kalotaszegi, csángó, matyó, ruthé'n lakodalmakra van kilátás a faluban. Ezekre azután meg lesz hiva minden-minden látogató és lesz azokon oly virágos jó kedv, a minő csak az igazi fa­ luban fakad. engedélyezése illetve folyósítása iránt pártolóiag terjesztetik fel a kérvény. Végül sajnálatul kell kijelentenünk, hogy a közoktatásügyi minister legújabb rendelkezésénél fogva mind azon iskola fentartó hitközségeken, melyek tanítóik fizetését eddig ki nem egészí­ tették, vagy államsegélyért nem folyamodtak, a tanítók minimális fizetése kiegészítéséhez meg­ kívántaié összeg az illetékes iskola fentartókon évről évre, sőt már nehány hét múlva ez évben is végrehajtás u(ján fog behajtatni Mi hírlap író kötelességünknél fogva, a tanítói fizetések kiegészítését nem egyszer hangoztattuk, sőt a közig, bizottság vonatkozó intézkedéseit is közöltük s mint értesülve vagyunk a kir. tanfelügyelőség részéről is számtalan útbaiga­ zító, kioktató átirat menesztetett az illetékes hatóságokhoz, ha tehát a filoxera s egyéb csa­ pások által sanyargatott nép tértiéit az iskolafentartó hatóságok még inkább jónak látják művelni úgy a következményekért, kit sem okozhatnak mint saját magukat Mi a minister eljárását igen helyeseljük, mert egy tanító képzettségénél, végzett munkájánál fogva nagyon is kiérdemeli diját s ha látja az ifjú nemzedék, hogy a tanítói pályán anyagilag boldogulhat akkor a társadalom csakhamar megszabadul az úgynevezett vadtanitóktól. ♦• „Ziiodelyexik * kaszárnya tetejét. Miad el vitték a legények elejét.“ A templomtól balra nyílik a magyar-utcza. Ennek a végében van a német-szög s a magyarulczával párhuzamosan halad a nemzetiségi sor. A hány ház, annyiféle, kettő sincs köztük egyforma. A hány ház, annyi vidékről való, annyiféle a kapu, a tornácz, a tető formája, a kémény, a kerítés, a kemencze stb. Nézzük például a kémények alakját A jász házé -négy­ szögletű, a tót házé kis malomtetejü, a csongrádié négy bolthajtáson nyugvó, a borsodié lapos tetejü, kereszttel, a veszprémié legömbölyített, két lyukkal, a nyírvidéki ékalaku, a csikmegyei kalotaszegi háznak, meg a toroczkóinak éppen nincsen kéménye, ezt pótolják a csinos aJakitásu füstlyukak. Avagy tekintsük a kapukat! A csongrádi betétes, a jász házé végig rácsos, a kalotaszegié leveles, a zalamegyeíe "osupos, a székelyé gaiambbugos. (Folytatása következik) Tanügy. A népoktatásügy színvonalának emelése, a tanítók fizetésének kiegészítése, a tanítói nyug­ díjügye. a magyar beszéd intensivebb tanítása, a magyar nyelvhatár tágítása, a tankötelesek­ nek törvényszerű iskoláztatása, s ezen felül az iskolák látogatása stb. elintézése közölt, mely kir. tanfelügyelőnk vállaira nehezedik, nem csekély erőt, fáradságot, szakértelmet igényel­ nek a közig, bizottság elé tartozó ügyek előkészitése, feldolgozása és előadása. Kir. tanfelügyelőnk a f. hó li-én tartott közig, bizottsági ülésen is. a fentebb felsorolt teendői s egyéb az állásához fűzött ügyek el­ intézése mellett 40 darabot referált Melyek közül, eltekintve a tanítók járulékai­ nak hanyag kiszolgáltatása meggátlását czélzó javaslatoktól, iskolai építkezések, ovodai ügyek­ től, tbvábbá a tanítói javadalmakról felvett jegyzőkönyvek helyesbítésétől, iskolai számadá­ soktól, közvetlenül a' tanítók anyagi érdekeit mélyen érintő határozatokat sorolunk fel így Beniczky Pál pogonyi rkath. tanító javadalmá­ nak kiegészítésére 180 frt Lagmár Pál erdőtarcsai rk. tanító részére 216 frt Trenkusz István szécsényi rkath. tanító részére 400 frt Pöstényi Endre kis-zellői ág. hiv. ev. tanító részére 142 frt Dubovszky János keresztúri ág. hitv. ev. tanító részére 198 frt évi állam­ segélyt folyósított a losoncz-apátfalvai ág. hitv. ev. iskola tanítója javadalmának kiegészítésére pedig 260 frt évi államsegélyt engedélyezett a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister. A Kisterenei rkath. iskola 2-ik és 3-ik taní­ tója fentartására 400—400. frtnyi államsegély Losonczi hirek. Losonci. 1896. mircxiu» 21 Vidékünkön S.-Tarjánra is rákerült a katonai sorozás. Ott is hangoztatok a dal, hogy: De mig ezen a bajon csak a leánysereg búsoughat addig vármegyénkre teljesen megnyugtató és kellemes meglepő hír, a mely e sorozás al­ kalmából szerte hangoztatható s az ama fogad­ tatás, a melybe ott megyénk alispánja részesült Ugyanis egészen korect alkotmányos érzületei lett üdvözölve. Szilárdy Ödön S.-Taiján e legfőbb ura vendége volt; 180 személyre szóló banker lett tiszteletére rendezve, a mely alkalommal különösen S.-Tarján uj esperes-plébánosa adott az alkotmányos érzületnek kifejezést így ve- ez jól, igy van ez szépen. Küzdhetünk az urnán»', de azontúl legyünk újból testvériesen érző haza­ fiak. Mivel ezt a s.-taijániak oly példaadólag betanusitották, ragyogjon péidájok az ezredév haj­ nalán be a messze jövőbe szeretett édes hsunk üdvére s legyen a s -larjaniak e nemes hazafias magatartása feljegyezve e késő kor számára, hirdetve az ő dicsöségöket. A névnapokról nem igen szoktunk megemlékezni. De a hol oly csoportosan jönnek elő. mint épen városunk tiszti kara élén, említés nélkül tr’án még sem hagyható. Ugyanis most 18-án Sándor, Ede. 19-én pedig József névnap volt Városunk tiszti karában pedig Vágner rendőrkapitányunk a Sándor, Draskóczy békebiránk. Bohunka pénztár­ nokunk Schleicher adótisztünk pedig a József nevet viselik. Legfőképen a Vágner-báz volt va­ lódi ünnepség sziuhelye, a hol részben a jövő polgármester volt a házi urban éltetve. Zeneka­ runk ott élénkítette a különben is derült han­ gulatot A múlt szerdán tartotta képviselő testületünk e havi rendes gyűlését Ennek kimagasló tárgya a Losonci—Poítárig terjedő vasútra felajánlott 25000 frt végleges megszavazása volt. Ezen kívül a tanács jegyzőkönyveinek felolvasása alapján, szóba kerültek a következő nevezetesebb ügyek: A jövő hóban lesz megejtendő a képviselő testület egyik részének és a polgármesternek meg­ választatása. E czélból a szavazók névjegyzékének összeállítás és jóváhagyás iránti felterjesztése határoztatott el. Ex alkalomra igazoló bizottsági tagokul Kujnú Gyula és Serly Antal bízattak meg. A legközelebbi vásár e hó végső- napján lenne tartandó; mintán azonban ex a nagy hét kellő közepére esik, ennek határidejéül a húsvéti ün­ nepekre következő napok vagyis ápr. 6-ára tűze­ tik ki, a szükséges felsőbb engedély kinyerése mellett A tamasi határnál levő 330 holdnyi birtok-test árverés folytán csak 750 írtért lett kiadva; mint­ hogy ily haszonbér potomárnak látszik, egy bizott­ ságra bízatott az abbeli gondoskodás, hogy örök áron a tamásiaknak legalább 30,000 írtért adas­ sák el. �1896. március 22. A pénztárak a • énzügyig&zgatóság által lettek megvizsgálva s teljes rendben találva. Ez alkalom­ ból felmerült, hogy a mig az adópénztár vizsgá­ latára a pénzügyigazgatóság törvényesen hivatott, a többi városi pénztárak azonban nem tartozhat­ nak hatáskörébe. Ez ügyben a megyei és városi szabályrendeletek összehasonlítására egy bizottság neveztetett ki, javaslatának beterjesztése mellett Miután pedig az iparos tanonczok iskolájának neve az ipariskola nevével lön gyakran összeté­ vesztve, erre nézve felsőbb intézkedés szerint az elkülönítő czim végleg tintába hozta a dolgot, a mi nálunk azért fontos, mert iparos tanoncziskolánk van, de ipar-iskolát tartozik az állam szerződéseinek folytán még mindig felállítani. . Hirek és különfélék. Alispánunk kedves nejével tegnap a délutáni 1 órai vonattal érkezett Balassa-Gyarmatra. Az indóháznál az alispánnét szép óváczióban részesítette a vármegyei tisztikar több tagja, s a tisztikar ne­ vében gr. Forgách Antal gyönyörű csokrot adott át Törők Zoltánnénak, aki, mint alispánná, most először van körünkben. Eljegyzés. Sándor Mór, a b.-gyannati Nép­ bank főkönyvelője eljegyezte Deutsch Róza kis­ asszonyt, Deutsch Adolf szécsényi kereskedő és birtokos kedves leányát Áthelyezés. A bpesti kir. Ítélőtábla elnöke Dávid István b.-gyarmati kir. törvényszéki joggya­ kornokot a bpesti kir. törvényszékhez helyezte át. Kondor Vilmos főerdészünk részesült abban a kitüntetésben, hogy az összes hazai főerdészek közül feléje fordult a földmivelési miniszter figyelme 8 ötét húzta be Budapestre az erdészeti kiállítás rendezésére. Kondor márcz. 15-én utazott Bpestre s ott két hónapot fog tölteni a kiállítás területén. Kulturális adomány. A balassa-gyarmati r. katholikus temető-gondnokság nemcsak e tekin­ tetben szerez érdemeket a hitközség irányában, hogy a temetőt a legpéldásabb rendben tartja, de takarékossága által szerény jövedelméből is oly tökével rendelkezik, hogy évenként képes — egyéb segélyezés mellett, különösen a hitfelekezet úgynevezett .Nemzeti iskoláját,* — mely az ily nemeslelkú támogatásra ugyancsak utalva van, segélyezni. így a főt. Hottovinszky Károly esp.plebános ur elnöklete alatt múlt szerdán, márcz. 18- án tartott évi számadás-vizsgáló ülésen 342 frt adományt szavazott meg a nevezett iskolának. Ugyanez ülésen — a teljesen rendben talált pénz­ tári (stb.) kezelés alapján Kommerel Gyula pénz­ tárnok és Stütz Antal temetőgondnoknak érdemeik méltatása mellett, a felmentvényt megadlak.' Tánczmulatság Szlrákon. Mint a L. H.-nak Írják sikerült tánczestélyt rendezett e sziráki fia­ talság márczius 7-én. A jótékonyczélu mulatság védnöke; gr. Dégenfeld Lajosné volt, a kinek szép nagy csokorral kedveskedett a rendezőség. A mulatságon az a fesztelen jó kedv uralkodott, a mely általában jellemzi a sziráki mulatságokat. A jelenvolt hölgyek névsora a következő: Leányok: Ambrus Anna, gr. Dégenfeld Guszti ka, gr. Dé­ genfeld Katicza. Gerö Irénke, Gyura Ida, Hásenfeld Ilona, Hasenfeld Linka, Horváth Jolánka. Húg Ida, Kedvessy Ilonka, Lőrinczy Anna, Maróthy Jolán, Mérhey Hona, Podhorszky Ilona, Podhorszky Jolán, Weisz Malvin, Wallentényi Kiemmi. As­ szonyok: özv. Bozó Pálné, Cservenák Károlyué, gr. Dégenfeld Lajosné, Gerö Istvánná, Hasenfeld Béniné, Horváth Miklósné, Kedvessi Lajosné, Lázár Albertné, Mérhey Jánosné, Andrejovich Lászlóné, Wallentinyi Samuné. Az Időjárás folyton a legrendesebb, legszebb­ nek mondható; nem hirtelen, de fokozatosan melegszik fel a természet, úgy, hogy a múlt hé­ ten már a tavaszi mezei munkák mindenfelé kez­ detüket vették. Márczius 14-én reggel 8 órakor a városban fagyponton állott a hőmérő, másnap 1 fok volt a meleg, 16-án 3, 17-én 4, 18-án 5, 19-én 7, 20. és 21-én pedig már 8 és fél fok volt a meleg. Ez állandóbb fölmelegedés okozta hogy a hegyoldalokban is fölengedtek a havak, fi. az Ipoly újból megáradt Díszpolgárok. Rimaszombat város képviselő­ testülete márczius 11-én közgyülésttartott, melynek tárgysorozatát különösen érdekessé tette az, hogy Török János képviselőtestületi tag indítványa folytán Hámos László' főispánt és Bornemissza László alispánt egyhangú lelkesedéssel Rima­ szombat város díszpolgáraivá választották. R. H. A Nógrád-hontl Ellenzék igen előkelő munka­ társra tett szert; — a legutóbbi számban a vezércikket Br. Kaas Ivor irta. A vezéczik 5 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. crime «Toborzó» bár milyen őszintén gratulá­ lunk is laptársunk ez újabb alquiritiójáhox, a vezércikkben megütött hangot bizonyos tartóz­ kodással kell fogadnunk, mert a sorok közül kirívó s az ellenzék által következetesen sötét­ nek festett helyzetet mi a magunk részéről korántsem találjuk olyan kétségbeejtőnek, a minőnek azt a vezércikk festi. Úgy látszik az ellenzéki sajtó a helyzet kétségbeejtő voltának festésében annyira ment már, hogy az árny­ képek ijesztő voltában önmaga sem hisz. Egyébbként úgy értesülünk, hogy az Ellenzék legköze­ lebbi vezércikkét páter Lépesényi fogja meginti. Balassagyarmat képviselőtestülete tegnap délelőtt tartotta meg ez évi tavaszi rendes köz­ gyűlését, melynek főtárgya volt a község 1895. évi zárszámadásainak megvizsgálása; de ezen kí­ vül még igen sok fontos tárgy nyert elintézést A zárszámadások, kellőleg lévén felszerelve, aránylag gyors és sima elintézést nyert az összes bevételek 143,744 frt 39 kra kiadások 142,949 frt 83 krra rúgtak. Az elfogadott vagyonleltár szerint a cslekvővagyon 201,516 frt 95 kr. ezzel szemben a szenvedővagyon 108,672 frt Tiszta cselekvővagyon tehát 91,854 frt 95 kr. A közgyűlés további folyamána vbiró elnöklete bizottságot küldtek ki, mely a Millenniumnak Balassagyarmat város részéről méltó megölésére javaslatot tegyen. A többi tárgyról lapunk jövő számában fogunk részletesen referálni. Meghívó! Unghvári László faiskola tulajdnos Czeglédröl, e helyen is felhívja a gyümölcsészet barátait, hogy telepét a nyár folyamán felkeresni, illetve becses látogatásukkal kitüntetni szívesked­ jenek. Jó alkalmat nyújt erre az ezredén kiál­ lítás és azon körülmény, hogy Czeglédre — a nyugati, vagyis a volt osztrák állam vasúton — l1/» óra alatt el lehet jutni. Fent említett ezég a kiállításon részt nem vesz, mert a vállalat ter­ mészete, illetve a kiállítást érdemlő növények és tárgyak legnagyobb részt fel nem vihetők és hogy a tulajdonost sem rajz,, sem mintázat, sem adat közlés nem képesíthetik arra, hogy a nagyszabású dolgoknak csak 100-ad részét is feltüntetni bírná mit különben a helyszínén 1—2 óra alatt teljes nagyságában lesz szerencséje bemutatni Millennáris emlékfák. Hagyományos szoká­ saink közé tartozik nagyobb események emlékére fákat, vagy facsoportokat ültetni. A földmivelésügyi minister az állami erdők kezelésével meg­ bízott erdőhatóságokat, a selmeczbányai erdészeti akadémiát, az erdőöri szakiskolákat, a kincstári és lótenyészintézeti birtokok és állami fürdők kezességeit, a magyar óvári gazdasági akadémiát, a gazdasági tanintézeteket, valamint a földmives, kertészeti és vinczellér iskolákat utasította arról való gondoskodásra, hogy a kezelésük alatt álló birtokok minél több pontján — és pedig épüle­ tek, községi közterek vágj- emlék- és határjelek szomszédságában, úgyszintén tanulmányi czélokra szolgáló vagy diszkeretekben és egyéb alkalmas helyeken — lehetőleg nyílt és szabad területen millennáris emlékfák és facsoportok ültettessenek. Utasította továbbá a minister a kir. adófelügye­ lőségeknél és az állami kezelésbe vett községi erdőknél alkalmazott erdőtiszteket, hogy igyekez­ zenek az erdőtulajdonosok, földbirtokosok és a községek körében az emlékfák ültetését előmoz­ dítani és hogy a szükséges csemeték beszerzése körül, nemkülönben az ültetés és gondozásra nézve szaktanácscsal szolgáljanak. Felkérte a földmivelésügyi minister ministertársait is, hogy saját hatáskörükben az emlékfák ültetését szintén fel­ karolni szíveskedjenek. Emlékfákul leginkább a hosszú életű fanemek, hazai tölgyfajaink, a havasi fenyő, a tiszafa és hársfa alkalmasak,.melyek kö­ zül a helyi, talaji és éghajlati viszonyok számba­ vételével kell ültetendő fanemet kiválasztani. B.Gyarmaton a városligetben korcsoportban 25 drb hársfát fognak beültetni. Sertésvész B.-Gyarmaton. Alig, hogy meg­ tisztult városunk a sertésvésztől, mái is újból fellépett a baj, még pedig a Schmidl-féle hizlaló telepen, hol azt e bó 13-ikán állapította üreg az állami állatorvos, mire a j. főszolgabíró rögtön elrendelte a zárlatot, megtiltotta a sertésvásárt és gondoskodott arról, hogy a zárlati intézkedé­ sek községszerte sürgősen publikáltassanak. Ennek daczára a következő harmad napon megtartott országos állatrásárra, több távolabb fekvő község­ ből, a hová az értesítés, az idő rövidsége miatt, úgy látszik, már el nem juthatott, sertésfelhajtás történt, de a felhajtott sertések a város határáról visszautasittattak. Nagyon felháborodott ezért tisz­ telt laptársunk ott az ellenzéken, és neki ront alispánunknak, a ki már egy hete járási sorozáso­ kat vezet és őt okolja, miért nem táviratozott nyomban a községeknek, vagy legalább küldöoczök utján miért nem értesítette azokat. Teljesen igaza van tisztelt collegünkül; maga az alispán, vagy mint utána következő soraiban megjegyzi, az alispáni hivatal (síé), ezt megtenni elmulasz­ totta; de nyugodt lehet tisztelt laptársunk ott az ellenzéken és legyen kegyes fölmenteni alispánun­ kat a táriratozás és kűldöocz-szalasztás nyomasztó terhe alól, legalább akkor, ha ezt a gondviselő felsőbb rendelkezés, egy más hatóságnak teszi kötelességévé, mely hatóság arra a vádra, vájjon fenforog-e kötelesség mulasztás vagy sem? bizo­ nyára megfelelni fog. Egyébként gratulálunk a csütörtökön megjelenő ellenzéki lapszám eme si­ került hibáztatásához és nincs okunk sajnálni, hogy puskája most is, mint rendesen csütörtököt mondott Gyászhir özv. idősb Oszadszky Jánosné szül. Sirekorics Zuzanna asszony f. márczius hó 19-én 73 éves korában Balassa-Gyarmaton elhunyt Ter­ jedt rokonság és nagyszámú közönség vett részt temetésén, hol Baltik Frigyes ág. ev. püspök-lel­ kész ur mondott magyar nyelven kenetteijes gyászbeszédet Nyugodjék békével. *Köhögés reketség és elnyálkásodásnáL a torok- és légzési szervek minden zavarainál me­ legen ajánlok tisztelt olvasóink Begyeimébe Egger kitűnő hatású mellpasxtiláiL Kaphatók 25 és 50 kors eredeti dobozokbáh minden gyógyszertárban és nevezetesebb gyógyfüszerüzlelében. Fő- és szétküldéri raktár: Egger JL és hat Nádor-gyógyszertára Budapesten, Vácri körút 17. Irodalom. Milleriumi történet Az Athenaeum r. tár­ saság kiadásában megjelenő .A magyar nemzet története* erimü tíz kötetes nagy munkának (miileniumi kiadás) 62. 63. füzetével a második kötet, be lön fejezve. A harmadik kötet, az .Anjouk kora* tudva levöleg két hónappal ezelöt megjelent Ezek a füzetek különösen azért érdekesek, mert etekben Marczali Henrik az Árpádkorbeli művelődés tör­ ténetét írja meg rendkívüli elevenséggel és alapos­ sággal. Szól pedig az alkotmány fejlődéséről, a törvényhozásról, a kunok letelepítéséről az egy­ házi viszonyokról, az irodalomról, építészetről, különösen a csúcsíves építési modor eltévedésé­ ről, mely az utolsó Árpádok korszakába esik Nagyon tanulságosak Marczali Henrik fejtegetései az akkori társadalmi viszonyokról. nevezetesen az urak és nemesek állásáról a vármegyei életről és ebben a tekintetben igen sok érdekes adattal világítja meg a megye szerepét és fejlődését A jeles monográfiát a m»ly legteljesebb azok kö­ zött, melyek eddig az Arpádkorszakról megjelen­ tek. lendületes .Végszóval“ fejezi be a tudós szerző, a melyben rámutat arra az óriási hala­ dásra, amelyet a magyar nemzet a honfoghlá«tól számit 400 érig tett az utolsó Árpádházi király kihalásáig, ami 1301. évben következett be. Ezalatt a 400 év alatt valósággal Európa legműveltebb nemzeteinek egyikévé küzdötte fel magát a magyar. A közel 700 lapra terjedő kö­ tethez kimerítő tartalomjegyzék van csatolva. Ennek a két utolsó füzetnek is pompás műmellékietei és sikerült szövegképei vannak. Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 füzet) 3 frt 60 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Az előfizetők minden szombaton* egy-egr füzetet kapnak. Szabados Károly síremléke. Rózsavölgyi és bpesti zenekiadók gyűjtést rendeznek: Adakozásokat részünkről is elfogadunk. A gyűjtőin kővetkező meleghangú felhívással bocsáttatott ki. Szabados Károly, a magyar zeneirodalomnak egyik büszkesége, virága, jeltelen sír alatt aluszsza örök álmát a kerepesi temetőben Földi emléke fonladozóban, a moh belepi sírját és korhadt fej­ fájáról lemossa nevét a zuhogó záporesö. Pedig ki volt nekünk Szabados Károly! a magyar zene erejének és fejlődésének tett halhatatlan szolgá­ dtól, büszkesége, virága volt zeneirodalmuknak, így érezvén őt a magyar zeneszerzők egyik dicső­ ségének: alulírottak elhatároztuk, hogy ezennel fölhívjuk a zenekedvelő közönség figyelmét Sza­ bados Károly jeltelen sírjára. íme, magunkra vesszük dicsőítésének kedves gondját és ezennel megkezdjük a gyűjtést egy. a nevéhez méltó síremlékre. Szent a meggyőződésünk, hogy erre • kegjoletes ctélra tehetségéhez képest, szívesen adakozik minden magyar ember. �6- 1896. márczius 22. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. kiegészítendő s magaftá^ban fentartandó. Állami Bab___________ - ... 6-60 6-30 Lennek_____ ___ ...... ... 5'— 450 szakközegek hathatós közreműködése szolgáltat SiöHőmkelésünk érdekében igen fontos törvény 1 biztosítékot arra, hogy a beültetés szakszerüleg Széna--------------------------------------- 2'— 2-10 javulni fektžiV <Ház asztalán, mely ha törvénynyé Zsupszalma kilója... 0 12 0-12 történjék. válik, remélhető, bogp, szőllőmivelésünk nagyobb A kibocsátanhó címletek adómentességben és lendületet fog venni Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. pupilláiig biztonságban részesülnek, s a törlesztési A törvényjavaslatnak legnevezetesebb pontjait összegek behajtása az adóhivatalok utján tör­ 5404:1896. sz. Nógrádvármegye «’ispánjától. érdemesnek tarjuk a következőkben röviden is­ ténik mertetni. A főldmivelési miniszternek egy millió és . Ezennel közhírré teszem, hogy a vármegye Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) kétszázezer forint fog hat egyenlő évi részletben áitrf fi vámban in Henriktől megvett, a L-gyaxGazdasági magvaknak forgalma egyáltalán gyen­ rendelkezésre állni, mely összegek segítségével mati 1447. számú tjkvbe» Cogbit, a nagjrtrtzgébbnek mondható, mint a múlt év ugyanezen bizonyára sikerülni fog a kellő értelmi erőket tér és a vasúti töltés között fekvő 40 holdnő időszakában. Ennek oka főleg a még mindig inkább fejleszteni, s a szükségelt nagymennyiségű szőllóterület a jelentkezők részéről nyilvánítandó aján­ télies, mint tavaszit* időjárás, mely a birodalom vesszőket és ojtványokat kitűnő minőségben s latokhoz képest egészben, vagy meghatározandó, némely vidék n havazásul is járt. mégis olcsón előállíthatni. de félholdnál nem kisebb részletekben az 1896. Vörös here csekély vételkdev mellett tetmelőknél Gondoskodás történik egyúttal oly hitelről, a évi használatra B.-Gyarmaton a városnak tanét­ és magkereskedőknél még alacsonyabb áron jemely előnyös feltételeinél fogva a legolcsóbb termében folyó 1896. évi márczins hó 25-ik nap­ bankhitelt u fölülmúlja. A kölcsön ugyanis, melyet gyezetík, mint multbéten. jának d.-n. 4 órájakor nyilvános árverés mePett» Luczema. Másodrendű minőség el van hanya­ magánosok öt és egynegyed, hegyközségek és haszonbérbe fog kiadatni. kölcsönszövetkezetek pedig négy és háromnegyed golva, ellenben nagyszemünek jó kelendősége van A haszonbérelni szándékozók az á./erés alkal­ százalék mellet kapnak, busz esztendőben meg­ és aránylag magú áron értékuithető. mával szóval teszik meg ajánlatokat, ilyenek azok­ állapított idő alatt törlesztendő olyképpen, hogy Takarmányrépamag. Az idei rendkívül olcsó ban a hivatalos órák tartama alatt hivatalomnál az első öt évben, a mikor tehát a rekonstruált ár következtében, akad a gazdák közt sok olyan, előzőleg is előterjeszthetők, a hol is az érdeklő­ szőlők termőképességüket még el nem érték, a ki nem csak idei, hanem jövő éri szükségletét is dőknek a közelebbi feltételekről készséggel ada­ kölcsönvevő kamatot nem fizet, sem tőkét nem tik meg a kellő felvilágosítás. most fedezi. törleszt; a visszafizetés csak a következő tizenöt Muharmagra alig jön kérdés, bükköny szintén B.-Gyarmat, 1896. márczius hó 19. év alatt eszközöltetik. Török Zoltán a k., alispán. flzlettelen. S ez a kedvezményű hitel a legkisebb gazda Jegyzések nyersáruért 100 kilónként Budapesten : 167896. az. Árverési hirdetmény. számára is hozzáférhető sz által, hogy abban az Vörös here 3Ö—40 frt. Luczerna 30—ÍO frt. A b.-gyarmati kir. törvényszék, mint csődbí­ esetben, ka legalább öt hitelt igénylő van egy Baltaciim 9—10 frt Bükköny 6—6*/, frt Ta­ róságnak 1168 896. sz. végzésével vagyonbukott község határában, még a legkisebb szőlők bir­ karmányrépamag eredeti oberndorfi 22 frt Ta­ ondor József csődtömegéhez tartozó 495 frt 45 tokosai is egyenlő módozatok mellett megkaphatják karmányrépamag eredeti vörös Mammutb 22 fit kr becsértékü, nevezetesen szobabútorok és eszkö­ a szükséges hitelt, mely az oltványok és karók, Takarmányrépamag eredeti olaj bogy óalaku 22 frt zök, ágy. ruha és frhémemüek, kályhák, ablaka művelési költségek s a h ültetés, esetleg a Takarmányrépamag eredeti eckendorfi 22 frt redők és ajtók és több apró tárgyakra az árve­ forgatási költségek összegére is kiterjed. rést rendelte el. A kölcsönösszeg mértékét vegyes bizottság A kir. járásbíróság 1054 896. számú kiküldő Piaczi árak határozza meg, amely a pénzügyi és a főldmivelési végzése folytán az árverés megtartására határidőül minisztériumnak s a kölcsönt nyújtó pénzintézetek 1896. márezius 16. 1896. év márezius hó 27. napjának délelőtti 610 (az Agrár- és Járadék-Banknak) a kiküldötteiből Búza............................................ 6-20 10 órája B.-Gyarmatra Polacsek Márk Kos5'70 áll. 5'80 Rozs ..................... ... suth-utczal házához tűzetik, mikoron a csőd­ Árpa ............................................ 5‘50 5'30 A kölcsönök-biztosítására egy biztosítási alap leltárban összeirt ingó tárgyak szükség esetében 5-40 szolgál, mely a kölcsönvevők által egy éri tör­ Zab ..................... „7........... 560 a becsáron alul is el fognak adatni. 4’80 lesztési részlet magasságban a kölcsön felvétele Kukoricza.......................... ,___ . 4'40 Kelt B.-Gyarmaton, 1896. év márezius hó 7-én. alkalmával ezen alapba teljesítendő befizetésből 2'80 Burgonya...................... __ 1-90 58 1—1 Tomis J. kir. bir. végreb. 3'80 alakul. Ezen alap szükség esetén az állam által Lencse .....................j. ..í___ 5-40 Gazdászat. Hirdetmény. I Alulírott tömeggondnok ezennel köz­ hírré teszem. hogy a Kondor Jószef-féle csödtö- A magtár utczában megfaer tartozó ingóságok, n. m. gazdasági felsze­ relések, gépek, szekerek, lószenuániok,anyagkéazletek, műtrágya stb. láta. évt április bő ház és béltelek I-éss d. e. II órakor Szanda-Váralján nyil­ örökáron eladó. Értekezhetni: Nagy-Csalomián. vános árverésen el fognak adatni. Dr. DOMAN ZSIGMOND, ügyvéd. 35—36. sz. alatti Méhes Jojsefnével. Szandán fekvő 700 hold kiterjedésű birtokomat aa I9C«. évi 21 6—7 aupisitu- botól BÉRBE ADNI •úadékoson. Fettételek sálam t-Aíjarmaton meg­ tudhatók. frkvta« ■itó. 60. 1—1. VISSZÁRVERÉS HIRDETMÉNYI KIVONATA. Velrzer Lajos váczi kereskedőnek 9150 frt s járulékai iránt, mint csatlakozott végrehajtatónsk vhszárverési kérvénye folytán a magyar földhitelintézet ügyében as 1883. évi október hó 15-ik napján 18000 írtról kiállított és a kérvény I. példánya mellett A) alatt eredetben felmutatott hitelesített kötelezvény és a B.) alatt mellékelt szabályszerű főkönyvi kivonat alapján a Magyar földhitelintézet részére 1885 frtnyi 18—21 félévi járadékot, valamint e járadék összegnek és pedig 400 frt után 1892 ápril 15 töl, 495 frt ntán 1892 október 15-tfli. 495 frt után 1893 ápril 15-tól, 495 frt 1893 októter 15-tól járt €•/, kamata, továbbá a szabályszerüleg kikötött !•’, birság fejében 14 frt 85 kr, nemkülönben 18 frt 60 kr megállapított és a még felmerülendő költség, végi! 15.696 frt 33 kr tőkehátralék, úgyszintén az eredeti kötvény szerint exenti 1 lejáró minden évben április és október hónapok 15. napját esedékes 495 frtos részletek és ezek ntán a nem fizetés esetén Járó 1*. birság a 6*, késedelmi kamat Äatzal as észrevétellel, bory az 1894 évi április hó 15-ik napján és ezentúl dó részletekben as eredetiamortiaationalis tervezet szerint bennfoglalt tőke­ hányad az egész tartozás végleges kiegyenlítése alkalmával alperes javára beszá­ mítandó lesz dr. Rcacnbach Emil alperes tulajdonát képező és a felperesi intézet részére jelzálogflag lekötött vadkerti 939 számú telekjegyzökönyvben Irt 1. 1. 2. sorszámú 2324 és 2323 helyrajzi számú rétekre a csatolt bizonylat szerint 450 frtos kikiáltási árban a 2895-895. szám alatt elrendelt és foganatosított vég­ rehajtási árverés folytán Sznnyog Pál tereekei lakos vevő és késedelmes fizető ellen a végrehajtási törvény 185. S-k szerint a 45 frtos bánatpénz elvesztése mellett a vimárverés elrendeltetik s alább a határnap kifizetik. Egyszersmind a magyar föld­ hitelintézet fenti követelése s járulékai, a váezl takarékpénztár 8500 frtos, a b.-gyarmati népbank 1000 frtos és a b -gyarmati takarékpénztár 6000 frtos követeléseik s Járulékainak kielégítése végett, mint csatlakozott korábbi végrahajtatóknak kívána­ téra, ha a b.-gyarmati népbank a visazáiverést meg nem tartaná, a 3752—894. szám alatti feltételek szerint megtartandó. — A vis«árverési kérvényért Vdser Lajos részér* Szúnyog Pál ellenében W f>4 SO kr. költség megállspittatik és Tomis József kiküldött végrehajtó az iratokkal a viaszárverés foganatosításával mogbizatik. A vissárverés megtartására határidőül lh»a. évi április hó 13-lk nnp{árnak drlclűtti 1O ór^Ja Vadkert mváros házához tűzetik ki A birtok a ki­ tiltás! áron is eladatik. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10*/,-át vagyis 45 frtnyi összeget készpénzben vagy az 1881. 60. t -ez. 42. f-ában jel­ zett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt m. kir. igazságügy miniszteri rendelet 8. £-ában kijelölt ővadékképes értékpapírban a kiküldött kezénez letenni, avagy az 1881. 60. t-ez. 17fk J. értelmélen a bánat­ pénznek a bíróságnál előleget elhelyezőiéről kiállított szahalyszerii elismervényt átszolgáltatnl Ha a vevő a teltételeket, nem teljesítené, bánatpénzét elveszti és bármelyik érdekelt kérelmére a Jelenlegi feltételek mellett a verő kárára és veszélyére njahb árverés fog elrendeltetni. A bánatpénz lefizetésénrk Mlteleieftsége alól a magyar földhitelintézet, ha az árverezők sorába akar lépni, felmentetik. Vételi bizonyítvány, a vevőnek csak a jogerőre emelkedett árverés foganatovitásától számított 15 nap elteltével fog kiadatni A vevő köteles a vételárt a következő módon kiegyenlíteni. Az árverés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt bírói árfelosztást [sorrendi tárgyalást) be nem várva, köteles a vételár */,-dát közvetlenül a magyar földhitelintézetnél Budapesten, bálvány-uteza 7. sr. lefizetni; esetleg ugyanakkor az intézettel kfilcsönének megtartása és átvállalása iránt tnegegyeini. Ily megegyezés esetén a magyar földhitelintézet által kiállítandó számla és nyilatkozattal igazolja a vevő a telekkönyvi hatóságnál hogy az intézeti kölesönnek nemcsak n-sziethátrálékait és járulékaikat kifizette, hanem magát a kölcsöntőke hátrálékát is folyta­ tólagos törlesztésre az intézet szabályai értelmében átvállalta. intését'által ki. állítandó számla és nyilatkozat alapján az abban kitüntetett összeg a vevő javára vételári tartozásának törlesztésére beszámittatik A Magyar földhitelintézet kölcaönének átvállalása esetén tartozik a vevő ax • árverés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap alatt a vételárnak és 6*, kama- tatnak a bánatpénzzel és az intézeti számla összegével ki nem egyenlített hátrálékát _a telekkönyvi hatóságnál az illetékes adóhivatalnál lefizetni. Ha ä vevő a magyar földhitelintézet kölesönét megtartani s folytatólagos ‘törlesztésre átvállalni nem kívánja, avagy arra nézve az intézet szabályai értel­ mében az intézettel ki nem egyezhetett; az árverés jogerőre emelkedésétől szá-mitott hat hónap alatt tartozik a vételár második */>*■’ ugyanazon időtől szimirxc .hat hónap alatt pedig a vételár utolsó 1 ,-át lefizetni és pedig: a Magyar Földhitei’intézet követelése erőéig terjedő összeget közvetlenül az intézet pénztáránál; a 'Vételárnak ezen felüli részét pedig a telekkönyvi hatóságnál. A ve.ő a vételár után az árverés napjától számítandó G*,-os kamatot fizet. _mely az egész vételárra vonatkozólag az utolsó vételén részlet lerovása alkalmával számítandó ki és fizetendő le. A bánatpénz a vételár teljes kiegyenlítése alkalmával számittatik be. A vevő tartosik a vételár telies lefizetéséig a lak és mindennemű gazdasági -épületeket tűzkár ellen, valamely hazai intéseinél saját költségén biztosítani és .annak megtörténtét a végrehajtó bíróságnál igazolni A vétel ntán járó kincstári illetéket a vevő köteles viselni. A mint a vevő az ái vetési feltételeknek minden részében eleget tett, tulaj-donjoga hivatalból fog télekkönyvüeg bekebeleztem. A kir kereskedelmi és ráltótörvénywék 49273—894. szám alatt bemutatott .és 8752—894. tkri szám alatt megállapított árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. bíróság, mint telekkönyvi hatóságnál és Vadkert mváros elöljáróságánál 'tekinthetők meg. A királyi törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Balaua-Gyatmat. 1896. február 29-én, '59. 1—l * H l~i, kir. törvényszéki bíró. �Nógrádi Lapok és Hont! Híradó. 1896. márctiuB 22. HUMMER MIHÁLY Árverési hirdetményi kivonat fűszer, festék, thea, rum, csemege, bor és magkereskedö legjutányosabb árak és pontos kiszolgál** mel­ lett ajánl: MAUTHNERréle _ u . _ ,. _ _,. kerti, virág és gazdasági magvat, kerti mag­ vakat eredeti csomagolásban, gazdasági magrakstamagviza gélé bizottság, által megvizs­ gálva, nagyban és kicsinyben kimérve, juláJ nyes árakon. d ___ UIIQVrTDA • KittDÖ hengermalmi lisztet és darát, olasz rizst, erdélyi diót. "UulL I IlM • boszniai szilvát és xxilvaíxt. Kitűnő kávékat nagy választékban, exukrot. különféle sajtokat, pácaolt és olajban halakat, kitűnő nizzai aixi saláta olajat, déli gyümölcsöt, maron! gesztenyét, nagyszombati sonkát nyersen és főxve, kitűnő francxia és magyar pezsgőket, pecsenye, fehér, asztali vörös és siller borokat, eognacot, különféle likőröket, a nevezetes éa igen gyógyhatású Altvater, indiai és carls hadi keserű likőröket, melyek a gyomor ép fentartására igen kitűnőek. Méregmentea vegyéanetl tojsiareatekekei batnéie aainekben. TAVAQ7RA * Legt Hoffmann ép fiumei rizs és buzakemányitőt, Klaksbrunféle I “ ■ nOfafin > ftnyeeltő éa mosópor, kitűnő és igen száraz szegedi, Flóra, színez, barna mosószappanokat. Szobapadlók beeresztésére Olineum rögtön sxáradó máxt, parquett padlókra fénymáxt, kitűnő borostyánlakkot, hatféle ninekben, mely a padlónak tartós fényt kölcsönös. Továbbá fa- és vastárgyak befestésére kitűnő ipannáxolajos featéket, mely carbolineum tartama miatt a befestett fatárgyakat axonnal impregnálja és igy elenyésxhetlenné válnak, különféle sxinü olajos és porfestékeket, ecseteket, kenexe és egyéb olajakat, kitűnő belgiai kék usxó kocái kenőcsöt s minden a sxakmámba vágó tárgyakat. VIDÉKI MEGRENDELÉSEK GYORSAN ÉS FONTOSÁN ESZKÖZÖLTETNEK. Kelt D-Gyannaton, IBM. márcalaa hó. 46 3—s Tt(jaa tiaxteMtel ____________________ Mtracac»» xikált. Budapest. Eötvös-utc-na M. ax. A sxécaényi kir, jtrá*b Íróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatónak Bóesó Antal végrehajtást aanvedő elleni 159 frt 9 kr. tókekövetelés éa járulékai iránti végrehajtani űgyéboo a b -gyarmati kir. törvényszék, a szécsényi kir. járásbíróság területén lévő Varsány kasoégbn fekvő a varaányi 304. ax. tjkvben A. L L 5. 7. 8, és li ssnaám alatti iagatlanságból végrehajtást szenvedő Bóuó Antalt illető Járulékára ax árverést 451 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb mag­ jelölt ingatlanság ax 1896. évi április hó 15-ik napján délelőtt 9 ónkor Varaáay község hátánál megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverexni szándékozók tartósnak ax ingatlan becaáráaak ax 1881. évi LX L ex. 170 fa érteimében a bánatpéiunek a bíróságnál előlegen elhelyezéséről kiállított sxabáiyaxert elismervényt átexolgálutni. Kelt Sxcésényben, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál 1895. évi deexember hó 7-én. 51 1-1 «sdl*»*y. kir. járásbíró Mohorai uradalomban CHEVALIER ÁRPA tej tiszta nnnöeégbea q.-ktet t ftr* M fcr—1. VÖRÖS LÓHEREMAG nagy szemű B. osssC. arasalutmeeasCe« q.-kint SS írt tál. TAVASZI BÜKKÖNY q.-kint 9 rrttal lanphala A ax osstrák paaxtélpar köapoatja, fái millió frt.árt. raktár. - ». KÜLDEMÉNYEK CSAK ITÁNVtTTEL. ----lMGYELMEZTETÉ8t t'nutkMt ás htaJók. StíAaroMÍy r Védjegy** sl«u hxmb, toktat roMiabb nOnttol sxokUk • vevőket Grálra reietai LubmI tademtaára Moss a t. vvrSkaek, tacv éa UrSle emberakark.wmiaiexia alatt uSvetet nwaáraiitak. KO VÁCS és MEZEY , (czégtulajdonoft i KOVÁCS ISTVÁN) . BUDAPEST, láöspontl Iroda : V. kerület. Fürdő-utca* ■**■». c 51 2—2 Mcsremáeléaek AZ URADALOM JOH. STIKAROFSKY BHinn, Tax. as Muac.3rjka'rKaii»K»&ó kéaapéax- ben. vagy ax 1881. évi IA. L «.x. 4i fában jelxett árfolyammal számított és ax 1881 évi november hó 1-én 3333 u. alatt kelt igaxaágögyminisxteri rendelet 8. fában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy Perwviea és Doakiag a nsgas papaiénak,előírás szerinti szövetek a kin tiartviaalök,ltadaatyaaok. tireltók, ternáírok egyen ruháinak, libériák, bűlart is láték aaitaJokber való nevetek, kecaiáthazatek, ári- éa ntLIedeaek. hölgy petitek, aroeÓuövetek, úti plaidek4-14 írtig, valamint Crohii kolUkok“-m nJj bélléaek, gombok,tűk, ezéniák DáűBlrlCUbl&lstb.—JstáiyoA tiaiteaaégea gyapjú aruk nem pedig olcsó rongyok, melyek a uabó ■uakijárasea» érdemesek, ajánl 29 20—6 48 3—3 REISSENZAHN ANTAL Árverési hirdetményi kivonat S? Szövetek öltönyöknek. - _ Vidéken lakó_ tisztességes, egyének, kik a gazdasági gépszakmában jártas­ sággal bírnak és hason minőségben már működtek, magas jutalék tételek és elő­ nyős feltételek mellett nyernek állandó gazdasági gépgyár vas- és fémöntődében A azécaényi kir. JárásbiróeLr miat telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár vigrehajtatónak B«aó Andrásáé szil. Frueziska Erzsébet vég­ rehajtást szenvedő elleni 206 irt 56», kr. tókskövetelés áa Járulékai iránti vágrrbajtiai űgyrben a bjyaraati kir. törvényszék a sxécséziyi kir. járásbíróság tért­ iét»» lévő Varsány községben fekvő, a varsányi 904 az.fjkvbea AL l. S. éa IX sorszám alatt foglalt lagattaaaágból végrekajtást szenvedő Jutalékára ac ér­ véréit 412 forintban rxenoel megalapít.):: kikiáltási árban elrendelte, éa hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1606. évi Aprilis hé 15-ik napjának délelőtti 11 árakor Varxány köuég házánál megtartandó ayflváno» árverésen a meg­ állapított kikiáltást Áron alól la «Iadatni fog. Árverezni szándékozók tartósnak az ingatlan becaáráaak 5* »-ét kénpénzben, vagy ax 1891. LX. l-cx. 42. t-ábaa jelxett árfoiyammal számított és ax 1881. évi november hó Ián 3333. ex. alatt keit Igaxadgflmaiatotai rendelet 8. Fában kijelölt óvadékképe» értékpapírban a kikéidöu kezéhez letenni, avagy ax 1881. LX t -ex. 170. |-a értelmében a bánatpénznek a Wrőaágnál etölegee elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervúayt Auxoigáltatn: Kelt Sxécaényben a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1885 évi Deczember hó 7-én. 55. 1—1. twil—ay, kir. járáabiró Gyönyört minták auánvevőkMk legyen éa bemeatre. Dús tartalma alatakönyvek, a milyenek eddig még toka sem voltak, araMksak bérmeatetlenűl megküldetnek Ügynökök alkalmazást 7 kasznári hivatalához Mohom (Nógrádm.) intézenddk. llayton & Shuttleworth iMtat Budapest által a legfatáayoeabb árak mellett aJ*ntta*js*k VII. kér., Kerepeal-uf eľciielôtíclÄ«.* AntáH_V.kér., Dorottya-uteza 13. Nagybani előny-arak i Uerewkedők. sendéalo-ők. ■a*llod*»ok é* ft>gy***4**l —övétkenetekmek naayb*nl megreudeldaekueC axm*7- forrelonx i Jó kle«alr*i** I aaKbott oXe-é áxetk »al­ léit I cl ixáar— tatauaáta »elAflabab-v-ell — 3ftfé'toa*»iaA-l*a*myek vatán. ■vétel mellett t Lerxxert Jó ■Osletom'teexxxelc ♦ tafc-vl -v<ltó-lkltel! Cblnal é* oroes tiseák. Finom Congo________ — 1 kiló 3.— Legfinomabb esász. elegy 1 kiló 6.— Finom Sochong — 1 kiló 4.— Légiin, karaván Mandarin 1 kiló 6.— Igen finom orosz csal, tea 1 kiló 5.— Legfin. kávéházi elegy — l kiló 6. — Finom pekingi elegy_____ 1 kiló 5.— Legfin. ka xinói elegy _ 1 kuó I Vendéglői raun! heréíkbu á 50, KX), 200 h 400 Itter i literje 45, 55 ét #4 br.| Htom pUotekb»» U tail tább. ! Bránili*! romai finom tea-rnm, Nagyaroraxágon közkedvelt! t sgáu patook 95 k»-, Hl pshok 50 kr. hordókban á 25, 50, 100 éi žtX) liter! lit-j* 50, 51 * « V. ! Jamale* rum I literje »0 V. frt l.to, UO, L70 4« 2 H MráAbu é< áwgfabra. Magyar eognsr (uradéiul fSzws) • tréu p^sezk L20, fél pahak —.65 Upf, ’fis pslsctk ISO, W pstezk -30 fa.! sgá«r pisák 2.—« fi* pslaab I frt Fruczis Csguc Mstlgm rgfaz psbczk frt 2AO. — Fraczi» Csgw Msrtvű 4 Cx tgé«z p»L frt X— Fstwi é-tírköly («rafalei fórfa) egéss pal. 80 kr., tél paL 45 kr.’tr— Ó-Szibérlw. (»raáilm. firfa) egész pa). 1 frt 20 kr, fél pal. 85 kr. ÍHrstai p*np 1 nagy* pal IdW, 1.6U én 2 frt. DREHER ANTAL ktfb*nyai «8rfúzde * főraktárá é* főeliroeiiel \ naponta eredeti friss töltés egékxés fél palsezkokbxn, legolcsóbb gyári ar»k mellett Egéé* é«l knttecknél. á mrunyfaMhes merte»». Jelentékeny aa árengedmény. Tintek<t»lj«»n m. u—«t -____ _ kővár» litván. Kővár« é. Mrsry rstetel.Jáooo.» LonHI it ftaSaltyfrfazMk emnaa p*-~ rr tut * HA »» - , > *** * mrTjunPiék. Efyftösts ée mtoden egyéb ----- m- e- r- <r—- —« - a—. ItrL? snsfwiih 2te3vni4tt �8 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1896. márczius 22. 450. kb.z 189«. eb&MÍntSn K&D6AZGATÄSI BtZOTTSÁfiÁTÓt. HIRDETMÉNY. 62 A-b A nógrádvérmegyei h. é. vasút részvény-társaság kérelmére a kereskedelemügyi m. kir. minister úr 9291. számú intézvényével a nógrád vármegyei h. A vasút czéljaira szükséges kavics előállitására Nógrád—Ludány község határában igénybe veendő területeknek, Barna Pál és társai nógrád-ludányi telek tulajdono­ sok ellen az 1881. évi XLL L-cz. értelmében elrendelt kisajátítási eljárás keresztül vezetésére kiküldött bizottság tárgyalásának ba­ táridejéül a közigazgatási bizottság által Nógrád-Ludány község házába kijelölt összqjöveteli helylyel folyó 1896. évi április hó 2-ik napjának reggeli 10 óráját tűzvén ki, erről oly figyelmez­ tetéssel értesitlelnek az érdekelt felek, hogy a kisajátítási terv­ rajzot és összeírást a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül Nógrád-Ludány község házánál szabadon megtekinthetik, s hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv felelt akkor is határoz, ha a tárgyalásnál az érdekelt felek közül senki sem jelen meg. Keh B-Gy irmaton, 1Ő36. márcz. 11. DÁ.MEL LÁM« LÓ. fôispán elnök. EDLADÓ VÍZI MALOM. Gomör megye Feled kósségében közvetlenül a saaut-állosnáa mellett négy pár őri*, egy kender egy aor-loherelörA, a Rima folyón beren­ dezve. Ezen malomhoz 400 □ belsőség, ház, odvar, kert. istáJú. ólak, jégverem és 5700 □ telekkönyvexett vixi jog tartozik. Venni szándékozók a feltételes iránt tudakozódhatnak, vagy személyesen megtekinthetik a tulajdonosnál 57 1-1 FELEDEM, PLACE A CYÓRGIAEL Részletfizetésre is! 131 Zacherlin 5 2 -4 0 legbiztosabban hat! Ol,pusztitmintsemmi- Ki olcsón akarja butorszükfégletét fedezni, az forduljon nemű más egyib szar mindennemd rovarokat éseaértvan as egész világon annyira elterjedve és használatba véve. Is merte tő Jele*: I) lepecsételt Üveg és 2) a név: rZach er 1“. XtÁMVaiTÓ MXLTXX: Schönfeld Mikén, helybeli asztalos, kárpitos és esztergályos butorgyjroshoz, ki e szakmába vágót, jó minőségben, a legjutányosabb B.-Gyarmatoa.- Braks Jtatf, Caarrravik Gr«rrr, Ebeafflhrar t ajoa, FaUaabarj Thredar, Hem­ mer Mihklr. KaaiU Odra. Bremmer lUrely, Vilim Gyula. Winter Ármla, Stern Sándor. Ipolyaágoa: Dombo líkroly. Traatvala MaM. Balgó-Tarjáabaa: Bőik IÜU, Friedmann Jimet GroMberftr Miksa. Greeamsao Irata, HoléayGnsxUr, KV»y IMniel. Msjernik Jóuet. Mindéi Gábor, pkolkalayi bajos. SchMctarPdl, SllasBu Jakab. 8omoe-qralabaa; Koka Iraker ha*radaybsa: Davmch Sdndor, Poperie» JSaoa, Enni 1 H 1—10 „B.-GYARMATI RÉSZVÉNY- áron és kedvező feltételek mellett szállit. Részletfizetésre is! KÖNYVNYOMDA tArsasAg” DARVAI ÁRMIN, KÖNYV- ÉS FAraKEKSKEDŐ, 8MAS1LGYAMAT0N. NYOMATOTT A KIADÓTCLAJDONOS B.-GYARMAT1 KÖNYVNYOMDA RŔSZVÉNYTÁRSULAT GYORSSAJTÓIN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_01140.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1896_03_22.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1896-03-22 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 24. évfolyam 12. szám (1896. március 22.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom