https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dcacd1025f3a658278a1f558c4a56e40.jpg 64a3fc7b1aff0520e890d976a89b6386 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/859f18b382fac6ee57bf704dbc590ecf.pdf 9dda55e51e48bfe9a41cd53263338aa0 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1895. november 17. XXIII. évfolyam. 46. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP Klóíikctéai ári Zgyu •»é.xxi éuzat XO 1ez* J hirdetések a kiadábiratdboz Intézeteink. Előfizeted pénzek, rechunitiók é * Egriz írre 6 írt Fél évre 2 frt 60 kr. Negyed érre 1 frt 25 kr. c* 4 lx. Előfizetni cenpin a kiadóhivatalba# lehet B.-Gy»nnaton. B.-Gyarmat, 1895. november 16. Álig nehány napunk van még s az uj bizottsági tagok választása meg fog ejtetni a vármegyében. Mi teljes bizodalommal nézünk ez időpont elő, mert meg vagyunk győződve, bogy e nap küzdelméből a szabadelvűség fog kikerülni győztesen. A szabadelvűségnek a meggyőző igazság erejével ható elvei mellett, a választók poli­ tikai érettsége oly kőt tényező, mely a győzel­ met van hivatva biztosítani. Do van itt még egy harmadik tényező is, mely jelentőségével ama kettőhöz hason rangban társul s ez a vármegyének múltja s régen ismert s mindig vallott szabadelvűsége. A vármegye mindenkor nyíltan ős büszkén mutathat múltjára, mert minden oly ügyben, mely a haladás elveiből fakadt, minden oly mozgalomban, mely a reform-eszmékkel állott kapcsolatban, ott találjuk a mi vármegyénket is az elsők között, a kik a haladó iránynak hódolva, a zászlót nemcsak felemelték, hanem azt kezeikből ki­ csikarni nem engedték s a győzelemre vitték. Az a vármegye, mely ilyen múlttal dicsekszik, ahhoz ez úttal sem lehet hútelen, hanem minden erejével oda fog hatni, hogy az a többség, mely a választás napján az urnából kikerül, a szabadelvű irányzatot vallja magáé­ nak s annak igazságaira esküdjék. Ezen igazságok fogják megszerezni a diadalt annak a pártnak, mely azokhoz sohasem volt hűtelen s azoknak érvényre emelésével soha­ sem élt vissza. A győzelmi mámor olykor TÁRCZA. Kérdés. Köd borul a tájra, Már hervadis járja . . . DeezélgetUnk ketten. Néxd lánykám, egy rózza, Szebb idők emléke Kicsiny kertetekben I Nézd lánykám! egy rózsa. Mély álmodozóba' Nem adnád-e nékem ? Szép találkozásunk Mai idejéből Ez leizen emlékem . . . — A kezedbe vetted, Szirmait leszedted, Littad kisxenvednl. Inkább össxetépted. Én nekem nem adtad, Megbirtad-o tenni?!-, , . Te vagy minden álmom, Szivem a világon Nem xzeret, csak téged ; Megteazed-e, mondd, hogy Álmom, mint e rdxaát Egykor összetóped ? .. . JT. Dalma. A belvárosi plébánia pazarul van díszítve; a templomszolga nem győzi az esküvő idejét a kiváncsi népnek tudtára adni. Uirdlrtéaek árazabdr azerint azimitutuk. — Nagyobb ía többször hirdetések JnUnyosaa eszközöltetnek. A lap xzellemi részére » a Nyilt-térre vonatkozó minden közlemények a azerkezztohúz kaldendók. Bélyeg minden egyes beigutianAl kfilön SO kr. veszedelmes láz, mely helytelen irányba » túlkapásokba is terel. A szabadelvű párt, ha győzelmének örült is, mindenkor bírt azzal a politikai érettséggel, hogy a nemzeti érdekek szolgálatában kifejtett tevékenységét meg­ őrizze. a győzelem után is, s annak előnyei­ vel vissza ne éljen; — mert tisztán áll előtte az, hogy ez előnyök csakis a nemzeti érde­ kekkel kapcsolatosan tarthatók meg. A szabadelvű párt bátran utasíthat vissza minden olyan támadást, mely annak ellenkező érdekeket imputálni kíván, — a mit annyira s oly sokszor hangoztatnak az ellenkező tábor­ ban. A mi egyedüli fegyverünk a küzdelem­ ben a tiszta meggyőződés, mely az elért siker után sem ölt más alakot, s híveket szerezni, má­ sokat meggyőzni csupán e fegyverrel igyekszik. És itt e pontnál nem mellőzhetjük, hogy azokhoz, a kik a szabadelvű párt irányzatá­ val a legkevésbbé vannak kibékülve, nehány őszinte szót ne intézzünk. A catbolikus klérust értjük. Elismerjük, hinni akarjuk, hogy azt a harezot, melyet a befejezett tényekkel s az ország akaratával szénákén folytat, meg­ győződésből folytatja; de az is kétségtelen, hogy az az irányzat, melyre meggyőződése javát pazarolja, a lehető legtévesebb s úgy az országra, mint magára a klérusra a leg­ veszedelmesebb. A lángra gyűlt küzdelem makacs fo'ytatása annyival inkább meglepőbb, mert az ama főpásztori levél tenorjával és tartalmával, mélyet a püspöki kar kibocsátott, egyenes ellentétben áll, s az ott hangoztatott törvénytisztelettel sehogysem fér össze. A püspöki kar s az alsóbb papság magatartása között mutatkozó eltérést egészségesnek senki sem mondhatja józanul, de sőt olyannak, mely a canonilag szentesített kötelék veszedelmes meglazulását jelenti s a saját érdeke ellen munkál. Az alsóbb papságnak vannak érdekei, melyek őt közelről érintik. Hogy többet ne említsünk, ott van a congrua, de ott van az autonómia is. E nagyfontosságú kérdések egye­ dül a nemzet hozzájárulásával és akaratával oldhatók meg. Már pedig az az álláspont, mely a nemzet akaratával ellentétbe helyezi magát az egész vonalon, nem e függő kérdések megoldásának elközeledtét, hanem elodázását jelenti s jelentheti. Gondolják meg tehát, hogy mit és miként cserkesznek. Tizenegyet ül a sekrestye sokatmondó órája. A főbejárat előtt nyüzsög-rnozog a tömeg: a padok megtelnek a legelőkelőbb közönséggel: mindenki megfeszített figyelemmel várja az el«o kocsi megérkeztét. Nem annyira X gróf a vőlegény, mint inkább a menyasszony, Darvas Gabor elvált neje, kelti fel a közönség érdeklődései. Végre oszladozik a kint ácsorgó kiváncsiak tömege; utat nyitnak a többnyire mágnásokból álló nászmenetnek. A kocsik lassankint kiürülve: szemkápráztató fény tál .11 a bámulok elé. Meg az idegenek a sok értéket képviselő toilletteket vizsgálják, csodálják, addig az érdekellek, mind­ ezt kevés figyelőmbe véve, a mátkapár meg­ érkeztét lesik. A menyasszony, ki daczára huszonnyolca évé­ nek, a viruló ifjúság színét'viseli, lenge léptekkel halad a már-már deresedni látszó vőlegéuv melleit. A vőlegény ugyancsak igyekszik több mint öl kereszttel terhelt vállait minél fiatalabb mezbe öltöztetni, hogy igy méltó párja legyen a tizennyolc/ évesnek is beillő bajős inenvaszszonvnak. Mig a jegyesek arezukon a boldogság hajnalpirját visszatükrözni J- látszó derültséggel lassan közelednek az oltárhoz, addig az ismerő­ sök különféle csípős megjegyzéseket koczkáztatnak: — Tíz év előtt ugyanazt hazudta, mit ma csak ismétolni fog —jegyzi meg suttogva özvegy M.-né. — Úgy kell aiinak a vén rókának, minek várt, mig megkopaszodott; harapott volna előbb valami savanyu almába — folytatja a szom­ szédja — Csak a szegény Darvast sajnálom, ki imádta a nejét, mégis el kellett tőle válnia, csak azért, mert azt a nagyravágyás a csillogó grófi korona felé vonzotta. Szerette —nem szerette — ! Hál a grófot talán jobban szerelte? Kék rért érez ereiben; mágnásné akar lenni: ez az egész. Nagyravágyó a lelkem! Ilyen és sok meg olyanabb megjegyzés kísérte az csketési szertartást mely nem sokára véget is ért. A násznép, most mar a málkapárral élén, egyenesen az < Angol királynőbe * hajta­ tott, hogy itt rövid villás reggeli után búcsút véve, a pályaudvarba, onnan pedig meg sem állva, Velenczéig. nászúira kelthessen. Most röpüljük at a mézes heteket, jobban mondva a mézes évet melyet X grófék. mind­ ketten elérve czéljukut, meglehetős boldogság­ ban élveztek. A gróf igenis boldog volt, mert elérte másod virágzásában a legnagyobb fokot: imádta nejét Az ifjú grófné, kivel a kilencztlgíi koreňa teljesen elfelejtette kedves férje őszülő hajfürtjeit — mint gyermek édes atyja körében. — szintén átengedte magát a boldog­ ság tündérének, s gyermekes örömmel élvezte a grófi czimerre! járó gyönyöröket A felvidék egyik kies fekvést! fürdőjében az idei saisun a társadalom legelőkelőbb osztályá­ ból látta összeseregleni vendégeit, kik csopor­ tokra oszolva, különféle módon igyekszenek a természet adta kincseket minél mélyebben ki- Nyíl tier petit sora; 20 kr. Végül székvárosunk választó polgáraihoz is lenne nehány szavunk. — s kérnünk kell őket, hogy a szabadelvű iránytól magukat elterelni ne engedjék. Éz az elterelés kiszámithatlan veszélylyel járna s pótolbatian vesz­ teségeknek válnék szülő anyjává, különösen a székvárosra, mely a visszavetés hosszú napjai után épen most áll 'azon a ponton, hogy az ipar, a kereskedelem, a culture, a gazdaság terén a múltnak hibáit helyre pótolhassa. Minden irányban megindult a mozgalom, régen óhajtott intézmények megvalósítása előtt állunk; e megvalósítás azonban tényleg csak úgy következhetik be, ha az érdekűkben megindult mozgalom egészséges mederbeu halad tovább s a haladó s szabadelvű irányzattól el nem idegenül. Az, a ki az ellenkezőről akarja meg­ győzni 3 város polgárait, nemcsak rossz pró- �2 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. november 17. *De legyen szabad ezek kapcsán egyszers­ mind egy helyi érdekű kérdéssel foglalkozni, (Halljuk I Halijuk I) és pedig azért és azon szem­ pontból, mivel Apponyi igen L képviselő úr a Xpi napon, midőn erre vonatkozó interjzióját indokolta, ezen indokolásban ki­ fejtette, hogy Ő helyi érdekű kérdésekkel nem szeret foglalkozni, kivéve, ha azokat szimpto­ matikusoknak tartja és ennek következtében azok általános érdeküekké válnak. Endrey Gyula: Most Nógrádvármegyekövet­ kezik. (Mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbfelőL) Pulszky Ágost: Igenis, Nógrádvármegye kö­ vetkezik s azt gondolom, hogy Nógrádvárme­ gye éppen úgy megérdemli az ország ügyeimét s a törvényhozás tekintetbe vételét, (Igaz! ügy van! a jobboldalon), mint azon különféle megyék és különféle községek, a melyek a t. ellenzék részéről gyakran figyelemre szoktak méltatni. Én is azért vagyok bátor ez alka­ lommal, természetesen nem az interpellácziót, hanem annak indokolását érinteni, mivel ez indokolást szimptomatikusnak találom, szimpto­ matikusnak találom az ellenzék érvelésére, szimptomatikusnak találom az igen L nemzeti­ párt vezérének, gróf Apponyi Albertnek érvelé­ sére és felfogására vonatkozólag. Igenis, t. ház, Nőgrádvármegyében kétségtelenül van egy nagy mozgalom, a melynek éle az ottani alispán ellen irányul; kétségtelen az is — ezt megengedem a t képviselő uraknak — hogy politikai indo- kok is beleve gyűlnek e mozgalomba, sőt azt tartom, hogy ez teljesen jogosult; mert aki az ellenzéki ténykedést a vármegyében az utolsó tíz esztendőben fi^elemmel kísérte, — nem akarok rövidebb időről szólani, nehogy úgy lássák, mintha csak a legújabb megyei restauráezióra reflektálnék —azt tudja, hogy az ellen­ zék részéről — ha lehet — mindég jogosult­ nak tartott politikai szempontból a restauráczionális mozgalmakban állást foglalni. (Helyes­ lés a jobboldalon.) Én tehát, ha politikai szem­ pontoknak ezen érvényesülését elismerem, úgy az igazságnak megfeleíőleg kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy Nógrádvármegye igen számos körének a legnagyobb és — meggyő­ ződésem szerint — a legalaposabb kifogásai vannak a közigazgatás menete ellen. Nem aka­ rom, hogy szavaim úgy értelmezlessenek — mert ilyen értelmezés is adatott már azoknak — mintha az alispán egyéni jelleme, vagy tisz­ tessége ellen bárminemű kifogást akarnék emelni, annál kevésbbé, mert a politikai és közigaz­ gatási téren való küzdelmektől távol mindig és a jelenben is személyes jó viszonyban voltam az illető alispánnal. Endrey Gyula: Látszik! Pulszky Ágost: Bocsánatot kérek a t. kép­ viselő úrtól, de oly dolgokat, melyeket a L képviselő ur nem tudhat közvetlen tapasztalás­ ból, azokat méltóztassék elhinni akár nekem, akár másoknak, akik őt felvilágosítják. (Helyes­ lés a jobboldalon.) Én nem akarok ismét félre­ értésekre alkalmat adni, de másrészt újból ki kell jelentenem, hogy Nógrádvármegye igen nagy részének — meggyőződésem szerint — teljes joggal kifogása van az adminisztráczió menete, rendje és kifogástalansága ellen. Nem akarom a t. házat azon kérdésekkel untatni, a melyek tárgyalása nem ide, hanem a megye­ házára tartozik és a melyekről bárki a lapok közleményeiből mindig tudomást szerezhet; csak konstatálni kívánom azt, hogy az egyik álláspont elhagyásával az ellenzék t. pártvezére egész más színben tünteti fel a küzdelmet, mint feltüntethetik azok, a kik nyugodtan és higgadtan mérlegelik a dolgot És most vegyük azon vádakat, a melyeket a t képviselő ur a tegnapi napon felhozott. Azt mondja, hogy nem törvénysértés, hanem a helyes adminisztráczió megsértése volt a a kormánypárt részéről az, hogy a megye tér­ inél kikérte és felhasználta e tekintetben. Engedelmet kérek, aki a megyeház termét a szabadelvüpártnak konferencziájára oda adta, az a megye főjegyzője volt a ki az alispán távollétében, szabadságolása idején egyedül volt illetékes eljárni és eljárt ezen férfiú nem egyesek kérelme szerint, vagy preczedens nélkül, hanem azon preczedensek szerint, melyek a múltban is, tavaly is meg voltak, a midőn szintén nem közgyűlés czéljábói, nem közügyi, hanem egyéni szempontból engedte­ tett át terem, t. i. Scitovszky jubileuma alkal­ mával ennek megünneplésére, a terem szintén fel lett használva. (Derültség a jobbfelőL Moz­ gás a baloldalon. Zaj! Elnök csenget!) Én ezt nem kifogásoltam akkor, de megvártam volna, hogy mikor más, kétségtelenül közügygyei kap­ csolatos ténykérdésről van szó és egyáltalán nem kizárólag egy párt részére engedtetik át a vármegye közgyűlési terme, ebben inkorrektsé­ get, vagy részrehajlást más fel ne fedezzen. (Igaz! ügy van! jobbfelőL) Endrey Gyula: Perczel mit válaszol majd ha mind elmondja?! (Derültség a szélsőbalon. Mozgás, Halljuk! Halljuk! jobbfelőL) Elnök: Endrey képviselő urat most már rendre utasítom. (Derültség.) Pulszky Ágoston : A másik vád pedig, a melylyel e tekintetben találkoztunk, ismét az volt, hogy ezen időpont most választatott ki arra, hogy egy hivatalnokra vonatkozólag, a ki me­ gyei pénztárnok s egyszersmind egy ottani takarékpénztárnak az igazgatója, az inkompa­ tibilitás kimondassék, erre nézve vagy rosszul értesült a képviselő úr, vagy talán értesülései­ nek nem fogta fel teljesen értelmét (Mozgás a bal oldalon) vagy azok alapja tulajdonképen téves. (Zaj balfelőL Halljuk! Halljuk!) Ismét azért válaszolok különösen erre, mert ebben az én személyes ténykedésemről van szó. Igenis, mikor az állandó választmány ülé­ sén a megyei pénzek elhelyezésének kérdése felmerült és nem a pénzek elhelyezése czél­ jából, mert kimondtam akkor mindjárt, hogy azok tekintetében nem akarok ezúttal intézke­ dést, nem is a jelen pillanat szempontjából, hanem épp a jövő restauráczióra való tekin­ tettel hoztam fel azt, hogy a megyei főpénztárnok egyszersmind egy oly intézetnek igaz­ gatója — nem igazgató tanácsosa — hanem tényleges működő igazgatója, a melyben igenis nagytömegű vármegyei pénzek vannak elhe­ lyezve, és hogy én, ismét az illető személyes megbízhatóságára való minden tekintet nélkül nem most, nem a hátra levő két hónapra, ha­ nem a jövőre kívánom indítványozni azt, hogy az ilyen állások imcompatibilisnek tekintesse­ nek, és pedig azt hiszem, senki ebben rend­ kívül pressziót, oly preszsziót, a mely az illető meggyőződésének megváltoztatására törekednék, egyáltalában föl nem fedezhet De igy lett ez tegnap felhozva és engedel­ met kérek a t képviselő úrtól, ha azt kérde­ * zem. miért nem lett ez előbb felvetve? A fe­ lelet egyszerű. Azért, mert most a restauráczió következvén, lehetséges a dolgot elvi helyes alapon elintézni, a nélkül, hogy ebből bármi­ nemű egyéni sérelem, vagy imputaczió szár­ mazhatnék. * ■knAzni. A fürdővendégeknek legkellemesebb szórakozást a szálloda előtti térzene nyqjt. Itt jönnek össze az ismerősök, itt állapítják meg a következő nap programiját. Most sem kerülheti el figyelmünket egy sző­ kébb körű élénk társaság, melynek központját egy feltűnő szép asszony X grófné képezi. Félje, kit egy gyönyörű dallamú magyar nóta és feleségének szívhez szóló csacsogása már-már a mennyekbe varázsolt, szó nélkül engedte magát ez érzelem szárnyain tovább-tovább ragadni. Teljesen átengedte a tért nejének, ki figyelembe sem véve férjét, mindenkit elbájolt szellemdus csevegéseivel. A társaság idejét egy már régen tervezett kirándulás eszméje vette igénybe. A terv a grófné szöszke fejecskéjében szülemlett s igy mindenáron érvényre is akatja juttatni — .Legalkalmasabbnak tartom a z-i erdőt a kirándulásra; itt kipihenve az út fáradalmait; különféle játékok rendezéséhez foghatunk. Ezt sokkal jobbnak látom, mint fáradságos hegy­ mászást; nemde báró úr? — fordul végre Béla báróhoz (mindenki keresztnevén szólitá őt), kit leginkább látszottak Bzavai érdekelni. — Mindenesetre kedvenezünk óhaját teljesít­ jük, — hőkölt az öreg báró. Sok vitatkozás után végre megegyeztek, az említett erdőcskét választván a holnapi össze­ jövetel helyéül. — Mielőtt jó éjt kívánnék, — szólalt fel ismét a szép Dalma, — legyen szabad megjegyeznem, hogy minél nagyobb lesz a társaság, annál érdekesebb lesz a holnapi séta. Béla báró azt mondom magának: szedje össze emlékező tehet­ ségét, egy ismerősét se hagyja ki a listából. — Azt a szép földbirtokost..., kiről oly sok érdekes dolgot beszélt, szintén hozza el magával. Béla báró, ki akár sárkány-fogakat nyelt volna a szép asszonyok kedvéért, mindent megígért; mire a kedélyes társaság jónak látta a korai lefekvést, hogy másnap minél előbb élvezhesse a Mindenható bölcs intézkedése folytán oly sok gyönyört nyújtó nyári regg örömeit... Még alig ébred a fenséges természet, már is hangos kaczagás rezegteti meg a néma csen­ det; a tegnapi ismerősök, felhasználva a hajnalpir és a virágok harmatjának frissítő hatását, a z-i erdő felé irányilják útjokat. Rövid ötnegyed óra alatt elérték az erdőcskét, mely egy közép­ magasságú domb lejtőin terül el s igy megkapó látványt nyújt a szemlélőnek. A társaság annyira elmerült a gyönyörű táj szemlélésében, hogy észre sem vette a kirándulás főrendezőjének, az öreg Béla bárónak távoliétól, ki kedélyes élczeivel csakhamar kedvencze lett a fürdő­ vendégeknek. A szép grófné, ki leghamarább látszott észrevenni hódolója hiányát, azzal vigasz­ talódott, hogy hizonvnyai barátai körében késik, de nemsokára fel fogja keresni őket. Jól is sejtette, mert alig telt el egy rövid órácska, mely elegendő volt a fáradalmak kipihenésére, ismerős férfihangok kelték fel a mulatók figyelmét — Jön már Béla báró — szólalt fel az egyik hölgy, ki legelőször ismerte fel az uj vendégeket • még pedig másodmagával. Ah! tehát mégsem felejtkezett meg igéretérőL’ — sietett megje­ gyezni a szép Dalma grófné, mialatt szép arcza különféle színeket váltott Feje szédült, szive lázasan dobogott mert a gyorsan közeledő fér­ fiak egyikében első férjét, Darvas Gábort is­ merte fel. A felhevülés első pillanatában hazatérésre gondolt: nem akarván azonban feltűnővé tenni a dolgot, nyugodtságot színlelt, mi, habár a legnagyobb erőmegfeszitésébe került is, sikerült neki. Szerencséje, hogy mindezt senki sem vette észre. A társaság a legnagyobb örömmel fogadta az érkezőket. Béla báró, ki látván, hogy barátja még ismeretlen, mindenkinek bemutatni igye­ kezett őt. Darvas, kit mindenkor fajdalommal érinte azon gondolat, hogy szeretett nejétől elválva kell élnie, viszontlátás első pereseiben majd­ nem elárulta szive heves érzelmeit tántorogva közeledett volt nejéhez, kit most még szebbnek képzelt, mint valaha és legyőzve a lelkében dúló harczol, hideg udvariassággal fogadta a grófné feléje nyújtott kacsójáL Dalma. kinek egész testét remegés fogta eL akaratlanul is tovább nyugtatá kezeit Darvaséi­ ban, mint azt egy idegennel szemben cselekedte volna. Észrevette, hogy az, kinek először hűsé­ get esküdött még mindég szereli őt; szégyen­ nel vallotta be önmagának, hogy rosszul csele­ kedett, mikor a csillogó külsőségtől annyira elhagyta magát kapatni, hogy e derék férfiú meg nem érdemlett szeretetét oly könnyen váltá féta, hanem egyenesen a város érdeke ellen annak kárán cselekszik, melyért a felelősség egyenesen az ö villáira nehezedik. Ám e felelősség elvállalásából nem sok haszna lesz a székvárosnak, melynek jövője egyedül a szabadelvű irány megőrzésétől függ s abban fekszik. Dr. Pulszky Ágost parlamenti beszéde. Dr. Pulszky Ágost nov. 14-én az országos költségvetés alkalmából magasan kiemelkedő beszédet mondott, — bevonva a nógrádi ese­ ményeket is. A tóvárosi lapok általában elis­ merik, hogy sok okos beszédet hallott már a képviselőház Pulszkytól, de olyat alig egyet is, melynek szónoki arkitektúrája arányban állott volna tartalmi becsével. Mint a P. N * írja, — a* politikai szónok bonezoló és csoportosító ügyessége, az argumentumok gazdagsága és szerencsés elhelyezése s a meggyőződés ereje egyesült Pulszky beszédében. A beszédnek vár­ megyénkre vonatkozó érdekes része a követ­ kező: �1895. november 17. Tehát ott is incrimináltatik eljárásunk és szán­ dékunkat ott is presszió alakjában tüntetik föl, a hol egyáltalában személyes felelősség és tu­ lajdonképen a közéletben illő és helyes köl­ csönös megbecsülés képezte azon eljárásnak valódi alapját. A többi kérdésekre, a melyekre a Ľ képvi­ selő ur kiterjeszkedett, azért nem kívánok fe­ lelni, mert erre természetesen a feleleteket csakis az illetékes belügyminiszter ur hivatalosan fogja megadni. (Egy hang a szélső baloldalon: Hát a gyarmati bíróról nem beszél?) Az előbbiek az én személyes ténykedésemre vonatkozók és azt hiszem, hogy csak a ház tanácskozási rendjének előnyére szolgál, hogy nem külön személyes kérdésben szólalok fel e tekintetben, hanem az arra vonatkozó fejtegetéseket, mint­ hogy lehetett, minthogy szimptomatikus jelen­ ségekre vonatkoznak, beleszőttem ennek az általános beszédemnek a keretébe.' (Helyeslés * jobbfelől.) Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. gyen szolgáltak, úgymond. Ami persze, nem igaz, de a mely tévedés önnek, az ön arasznyi múltja mellett, megbocsátható. Ilyen alapos ama többi argumentum is, a melyekkel ön a .hatalom * (kormány és ennek szabadelvű hívei) ellen a saját Camera obscurájából vett chablonszerú, illetlenül sértő kifejezésekkel maga körül csapkod, a a melyekkel mint minden érték nélkül való dolgok­ kal csak perczekig is foglalkozni merő idővesztés lenre. Pajor István. On szives volt nekem. és bizonyára több más törvh. bizottsági tagnak is e napokban egy alá­ írásával ellátott, a folyamatban lévő megyei vá­ lasztási mozgalmakra vonatkozólag saját nézeteit tartalmazó nyomtatványt küldeni, melyben föltét­ lenül az olvasóra bizza elhatározni: vájjon ama nézeteket egy „varázs-polarizáczió által vetített árnyképnek" vagy egy „előrelátásában meg­ bénult agy szüleményének * kivánja-e tekin­ teni? No már tisztelt fiatal barátom, ha ön megen­ gedi, és világosan lehetőnek mondja, hogy az, amit ön ama nyomtatott fél ivén összeirt, esetleg nem egyéb mint egy beteg agy szüleménye, akkor ön maga fosztja meg magát attól a jogtól, hogy említett elmemüve, habár csak ön iránti kíméletből is, komoly bírálat tárgyává tétethessék. Én azonban mégsem akarom ebből egyelőre azt az önként kínálkozó szomorú consequents levonni, hanem tekintem ama nyílt levelet úgy, mint egy nem sikerült stylgyakorlatot, a melyre nézve enyhítő körülményül veszem annak az egész vona­ lon való érthetetlenségét; mert hiszen abból sem az, hogy ön kit akar, sem az, hogy mit akar, teljességgel ki nem vehető, annál kevésbbé, mert mig ön egyrészt a tiszta választások szükségét hangsúlyozza, másrészt ugyanakkor állítja, hogy ilyen választás nem existál, miután minden magyar ember (tehát önönmaga is), született kortes, aki kézzel-lábbal capacitál; bevallja továbbá, hogy az előtt ,a múltban" ezek a született kortesek még nagyobb agitáltát fejtettek ki, mint a mostaniak, csakhogy persze akkor 48 előtt a megválasztottak csupa becsületből és egészen in­ A <Losoncz és Vidéke> egy «FöIvilágositás» czimü vezércikket hozott nov. 10-iki számá­ ban, mely most már nyíltan leplezi le az 1890. évben dúlt székhely-harcz subjectiv és objectiv indokait. Ezt a czikket, nehogy a székhely­ kérdésben valamikor annyi ténta folyjon el, mint 1890-ben, a jövőre való tekintetből lapunk­ ban is megörökiteni kötelességünknek ismerjük s egész terjedelmében következőkben közöljük: .Fölvilágosítás. A folyó hó 5-én lezajlott megyei közgyűlés alkalmával a Scitovnky-párt egyik vezérszónoka azt hangoztatta, hogy főispá­ nunk B.-Gyarmat városbirája előtt a székhely­ kérdés felmelegítésével fenyegetőzött, ha a kleri­ kális néppárt alispánjelöltje győzedelmeskednék. No, ez a legeklatánsabb bizonyítéka ellen­ feleink gyengeségének, szorultságának és annak, hogy ők már fűhöz, fához, minden szalmaszál­ hoz kapkodnak. Először is merőben képzelhjtetlen az, hogy egy ól? párját ritkító, világos elméjű, hiva­ tásának magaslatán álló s viszonyainkat már is annyira ismerő főispán, mint a milyen Budnay Béla, ily nyilatkozatot tehetett volna. De máskülönben mi ezennel határozottan ki­ jelentjük, hogy senkinek eszeágában sinc.< az eltemetett székház-kérdést valaha, különösen az ország mostani helyzetében még csak fel is vetni. Állításunk megerősítésére ide igtatjuk lapunk folyó éri augusztus hó 4-én megjelent számá­ ból, tehát abból az időből, mikor még Pongrácz György volt a liberális-párt alispánjelöltje. Tö­ rök Zoltán vezérczikkének következő félramagyarázhatatlan nyilatkozatát: .Nekünk nincsenek mellékes szándékaink, egyetértöleg óhajtunk eljárni a vármegye többi vidékeivel, nekünk nincsenek titkos ezélzataink, nincsenek ki nem vallott vágyaink. Tudom, hogy sokan a régen elhangzott székház kérdését vetik fel. Minden félreértést kikerülendő, a magam ~ részéről ezennel kijelentem a múlt tapasztala­ tain okulva, hogy általában véve nagy hiba lenne, ily czélnélküli és elkeserítő harezba vinni bele a vármegye közönségét és amint én barátaim nézetét ismerem, merem állítani, hogy midőn a küzdelmet beszüntettük, azt teljes őszinte­ fel a grófi koronával. De most már késő! Mit tegyen? Érezte, hogy ő is szereti Darvast, ki most már nem az övé, s e tudat fájdalommal tölté el megtört lelkét. Bárcsak megváltoztat­ hatta volna a sorsnak e különös játékát! Mig a grófnőt e kínos gondolatok gyötörték, a társalgás meglehetős vontatottan folyt Hisz' ő maga, ki máskor egész társaságot tudott gyermekes bohóságaival mulattatni, most szót­ lanul, mozdulatlanul ült a gyönyörű pázsiton; szép arczán a legnagyobb izgalmak nyomai látszottak. Barátnői, kik meg voltak szokva Dalma vig csevegéséhez, kérdezősködtek a le­ vertség oka felől, de ő kitérő választ adva, csupán fejfájásról panaszkodott Férje atyai hangon kezdé vigasztalni, szeretettel simítva meg neje égő homlokát. Dalma hidegen ntasitá el férje rcmdgő kezét, mialatt szemeit Darvas gyönyörű alakján legeltető. Önkénytolenül is összehasonlitá őt az öreg gróffal, kiben ő inkább atyját, mint férjél vélte felismerni. Durvák ezalatt nem vette le szemeit a szép fiatal asszonyról, kit most ismét a magáénak gondolt. Saját magát is vádolta: ha akkor kissé erélyesebben bánt volna a még gyermek-asszonynyal, úgy az nem engedett volna oly könnyen a nagyravágyás daemon-jának. Atkozta azt a pillanatot, melyben megismerte az öreg grófot, ki elég ravasz volt nejét szépszerével csillogó hálójába keríteni. Mint gyermek az édesség után, úgy vágyódott a szegény Dalma a pompa, fény és ragyogó jólét után. Mittévő legyen most ?... Provocájja az öreg grófot; megölje őt? Exzol csak nehezíti a borzasztó jelent! Azon férfiak közé tartozott, kik a komoly higgadtságot többre becsülték a hirtelen elhatározásnál Tettetett nyugodtsággal vegyült uj ismerősei közé, kiket a mulatság e váratlan fordulata nagyon lehan­ golt, kisebb csoportokra oszolva, a grófné hir­ telen rosszullétéről suttogtak. Dalma nem tar­ tozott azon elkényeztetett nők közé, kikel egy kis migraine visszariasztott a mulatók vig zajától, komoly bajának kellett lennie. Legjobban megijedt az öreg gróf, ki látva neje szokatlanul sápadt arczát, hazatérést aján­ lott neki. Dalma, kire Darvas látása egyre fáj­ dalmasabb benyomást gyakorolt, elfogadta férje jó akaratú ajánlatát és búcsúzni kezdett. Darvas, ki alig várta, hogy közelébe juthasson, búcsúzás közben nem állhatván ellent szive hangos zak­ latásának, e szavakat rebegte:«Imádott Dalmám miért lettél másé?...» Dalma, szerencse, hogy e szavakat már kocsi­ iában fogadja, alig hallható sikolylyal hátrahanyatlott. Férje, ki nem látszott észrevenni e búcsúzás hatását, gyorsan haza hajtatott, hol szeretett neje több hétig fekvő beteggé lett Kél évvel később, egy szép májusi délután utam a Kálvin-téri református templom előtt vezetett el. A főbejárást határozatlan mennyi­ ségű s vegyes publicum zárta el, mert fényes esküvő volt készülőben. Nem vagyok ugyan kiváncsi, de azért mégis szerettem volna tudni, kik esküsznek örök hű­ séget egymásnak, azért a sekrestyén keresztül a templomba igyekeztem jutni. Nyilt válasz Pongrácz Ábrahám urnák Lóczban. S séggel és azon elhatározással tettük, hogy a la­ tett zászlót mi újra kibontani, ílisáátag * vár­ megye közönségét ilyen izgalomig fcfuui mk fogjuk. Ezzel egyidejűleg a jövő fejlődés programa0ifc az együttes működést, egymás kölcsönös tntabgátasát tűztük ki. Ért meg is tartottak, meg u fogjuk tartani, mert jobban lehet egymást támogatva, mint egymás ellen küzdve mindén városinak, minden vidéknek emelkedni." Elérkezett már az ideje nyíltan megmonda­ nunk, hogy mi volt a székhely-vitának sobjectiv természetű és viszont object! v keletkezési oka s alapja. Egyik amaz elkeseredés, mely annak idején az alispán személyes teslóraégének a losonciak irányában többszörösen tanúsított ki­ csinylő s fitymáló magaviseletéből eredt A nyomatékosabb, a valóságos ok pádig a felvi­ dék életbevágó érdekeinek rendszerinti hátrahelyesésében és mellőzésében rejlett. Bevalljuk most még azt is, hogy midőn leg­ hevesebben dúlt is a székhely-harcz, legtöbbe: már akkor sem bíztunk a sikerben; mert tuda­ tára jutottunk annak, hogy oly anyagi áldoza­ tokkal járna az végtére is, a mit e megye sú­ lyos következmények nélkül el nem viselhetne s igy a sanktiót ahhoz az állam kormányától soha kieszközölni nem lehetne. Ne féljen tehát többé senki a székhelykér­ déstől. Nem fog az egy emberöltő alatt, sőt azután sem sírjából újra föltámadni. Eszerint nemű az .áldatlan * hares reminiscentiája bírta rá Losonciét és vidékét, hogy oly nagy egyhangúsággal formál frontot a jelen­ legi alispán ellen; de sőt az sem, hogy az ő hivatalos múködése alatt Losonci és a felvidék törekvése kellő támogatásban nem részesült, még oly specziális kérdésekben sem, melyek a megye alsó vidékeinek érdekeivel ellentétben W" is állottak s azoknak egy árva fillérébe sem kerültek volna. Azt a keserű érzést is szívesen elfojtanék mi magunkban — mert hozzá vagyunk szoktatva a tűréshez és lemondáehoz, — hogy a monumentális ez egyik büszke­ ségünk felavatásánál általánosan érzett örömünk közepeit, vendégszerető meghívásunk viszantasiItatott. Ezek mind inkább csak alárendelt mellékes körülmények az igazi ok mellett Minket mindnyá­ junkat megyei és országos magasabb elvi szem­ pontok vezérelnek pártállásunkban. Azt a kér­ dést intéztük ugyanis magunkhoz, hogy lehetae-e továbbra megyénkben béke, megelégedés, nyu­ galom és üdvös működés oly első tisztviselő vezetése alatt, akivel ellentétben állanak bmágos képviselőink, ide számítva Pnlszky Ágos­ tont is (az egyetlen báró Andreánszky kivételével), továbbá oly kitűnő hazafiak, a megyei elitte intelligentiának oly kipróbált férfiai, nm^t Szontagb Pál, gróf Degenfeld Lajos, IuszÜry Ez zsúfolásig meg lévén telve, a násznépből senkit sem láthatók; az ismerősök megjegyzé­ seiből igyekeztem megtudni a jegyesek kilétét — Az igaz szeretetet még a kilencx-ágú ko­ rona sem tudta regyőzni Csakhamar e szavak ütötték meg füleimeL Érdekelni kezdett a dolog. Vájjon kik a boldog jegyesek? kérdem egy nyájasabb úri hölgytől. — Darvas Gábor földbirtokos és X gróf el­ vált neje, a szép Kárpáthy Dalma, Lásxlófiüvi ( Eördögh Angyalka. Ipolymelléki dal. Megreadttl az esti Bzéltőt a )«rrétl, Srerelemtó! minden udrnek Hrra kél. Csókba megy át a sxiv édes vágya. Megtört a salt, ha már nincs ily lángja. Nyári Bán es es éjben halkan saól a kis madár, éjben a sok leány csókra vár. csóktól elosxlik a bánat, csóktól Orőmhajnal támad. 11a kibontja titkos áj a fátvolát, HA szivemmel a róasámhos mwyek át A keblemre borul majd a lányka, 8 megvalósul lelkem legszebb álma, bsty JHrvty. �Nógrádi Lapok ég Honti Hiradó. 4 Gyula, Szakai! Ferenci ztb. stb. és á megyé­ sek csaknem öuxea tisztikara, önként és m:nden rábeszélés nélkül, mi nem ia képzelhető, esek jellemét vére tekintetbe. Végre megenSedhetó volna-e az, hogy a túlnyomólag liberís szellemű Nógrád vármegyében a klerikális néppárt alispánjelöltje győzedelmeskedjék s eset­ leg továbbra is az által kormányoztassék, aki az egyházpolitikai törvényeket is csak azért hajlandó az életbe átvinni — amint az elaö polgári házasság megkötésekor mondott szavai * ból lehet kimagyarázni — mert azok előtt ,az egyházi főhatóságok is- kivétel nélkül bölcs mérséklettel meghajoltak. A régi liberális * Losonczi hirek. Losonca, 1636. nov. 17. Napok óta két nevezetes egyén érk. hire tartja folytonos élénkségben varosunk közönségét. Az egyik Hubay Jenő hegedűművész megérkezése éa'Bjudoay Béla, vármegyénk főispánjának kö­ rünkbe jövetele. Hogy Hubaynak mai nap esté­ jén tartandó hangversenye mily nagy közön­ ség dőlt menend véghez, arra következtetni bágy azon mohó kapkodás, hogy a belépti je­ gyek az árusítás első napján mind-elkeltek A főispán fogadtatása pedig mily impozáns lehe­ tett, mindenki elképzeli, aki városunk lelkesedő polgárságát 4BOj^i, s aki tekintetbe veszi azon körülményt is^ hogy e czélból a szerdai köz­ gyűlésen. erre nézve a legmessze lerjedőbb ren­ delkezés megtörtént Ez intézkedés folytán tör­ tént az, hogy polgármesterünk Kriván-Gyetva állomásig ment a magas vendég elé, hogy csütörtök délután 1 és fél órakor Ruttka felől érkező vonatnál megszámlálhatlan sokaság üd­ vözlő riadnia várt, hogy míg a főispánt vidé­ künk legszebb fogata szállította a városi új szálló­ ba, az alatt a fogatok egész sora kísérte. A meg­ szállás után azonnal az üdvözlő küldöttségek tisztelgése vette kezdeté L .* Az üdvözletek sorát a város képviselő testülajte, nyitotta meg, a melynek élén polgármesterüuk. szojrclt találékonyságával beszélt, kie­ melve, hogy városunk ismerve nemzeti hivatá­ sát jgyeksxik nemcsak vidékre szóló feladatát tőle.telhetőleg teljesíteni; de kivin a megye részéről iránta táplált igényeknek megfe­ lelni; midőn ajánlja magas figyelmébe, fell^Ýja, hogy érezze magát körünkben jól, mert tositha(ja, hogy habár megyénkben mind|Abtt szívesen lesz látva, de a mi szivejwégünk nem lehet túlszárnyalva.' Ez fldvözlelre a főispán ő méltósága azt válaszolta, hogy híréből már ismeri Losonczot, annak múltját, kiváló fontosságát, épen azért sietett elhő sorbán ide, hogy tapasztalatilag is láthassa mág|t a várost s annak polgárságát S megköstÖhV'4 a szives fogadtatást, Ígérte annak viszonzását minden jogos Igény leendő teljesítése által. A városi képviselők után a r. k. egyház tisz­ telgése következett, a melynek dr. Valichora plébános adott kifejezést Ennek a jelen hely­ zetből merített tanácscsal válaszolt, őszintén el­ mondja, hogy a r. k. egyház papsága ez idő szerint lub^gba hajtjp a kormányt, az ország ellenei agiláczióit 0 úgy mond -— szintén katfiolikns, az .egyháznak igaz híve,amint ilyen tanácsolja, hogy óvakodjanak elveszíteni ez egy­ ház intelligentiájának eddigi támogatását; mert különben olyan helyzetbe jöhetnek, hogy elventik akt a befolyást, amely őket számaránylag és vagyonilag méltán megillette. Ez után a református egyház részéről Illyefalvi Vitéz Lajos lelkész, az ev. egyház részé­ ről Margócsy József lelkész, az izraelita hitközség részéről dr,.Spira Salamon rabbi üd­ vözölte; a kik mindenikének a főispán igen válaszolt * szépen .A testületek közül kiemelen­ dőnek tartom a losonczi szolgabirói járás tisz­ telgő küldöttségének adott válaszát. A Csonka főszolgabíró élén annak tisztikara, a jegyzők a valamennyi községi bíró volt jelen. A tiszt­ viselőknek elmondta, mint viseljék a nép ja­ vára hivatalaikat szeretettel, hűséggel, teljes jóindulattal s a nép pedig mikép viszonozza a nehéz tisztüket hfln teljesítő1 hivatalnokok fáradfiágos munkáját Az egész közönséget igen meghatotta a főispán azon életbevágó, tanul­ ságteljes beszéde. Igen jó volt a gymnasiumi taná­ rokhoz intézett, nem annyira válasz, mint in­ kább rendre oktató beszéd; mely inkább az igazgatónak szólt, aki egyszerűen csak azt mond­ ta : van szerencsém bemutatni a tanári kart. Hát bizony ezeket ki tanította, mit várt volna és mit vár a haza nevében tőlük; mi irányban nevel­ jék az ifjúságot stb. A tisztelgések 3 órakor értek véget, a mikor azután az ebéd következett, mely 5 óráig tar­ tott, fűszerezve szebbnél szebb loasztokkal. Esti 5 órától egyes helybeli családokat tisz­ telt meg ő mlga magas látogatásával. Esti 7 órától zeneestély tartatott tiszteletére a katonai tisztikar tábori zenéje mellett Ez alkalommal a tisztikarral Is váltott szivélves szavakat. Pénteki nap délelőtt a vidéken tett látoga­ tásokat Gácson gróf Wenckheim- és P.-Szalatnán gr. Cebrián-családoknál. Két órakor szin­ tén közebéd volt adva, a mely után P.-Láziba ment Beniczky Arpád orsz. képv. látogatására. Esti 6 és fél órakor S.-Tarján felé vette út­ ját, mely várost szintén megismerni óhajtotta. Ez ünnepélyek alkalmával vidékünk számos no­ tabilitása volt jelen. Itt voltak a többek között Kuhinkáék, kiket más alkalommal Ígért meg­ látogatni. Voltunk szerencsések tisztelhetni volt főispánunk gr. Degenfeld Lajos 6 méltóságát is, a ki Tarjánba is elkísérte. Tanügy. A népnevelés ellenőrzése. Wlassics Gyula kultusxminister, a népnevelés, de különösen a magyar nyelv tanítása érdekében a tanfelügyelő­ séghez fontos rendeletet intézett. A minister arra hívja fel ebben a rendeletben a tanfelügyelőket bogy szigorúan ellenőrizzék a tankötelezettség tel­ jesítését. E végből szabályzati tervezeteiéi ellen­ őrzési mintát küld a tanfelügyelőknek és arra utasítja őket hogy tapasztalataik alapján javas­ latot terjeszszenek a közigazgatási bizottsághoz, a melynek határozatát aztán mutassák be a ministeriumnak. A tanfelügyelők elsőrendű feladata — úgy mondja a rendelet — hogy a gondozásukra bízott iskolákban a jó tanítást, példaadás, lelki­ ismeretes utánnézés által biztosítsák. Az állam nyelvének, a magyar nyelvnek tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t-cz. rendelkezései sincsenek kellő mértékben érvényesítve. Az 1893—4. év­ ben a 7200 nem magyar tannyelvű népiskola kö­ zül 2199-ben a magyar nyelv siker nélkül, vagy éppet nem taníttatott A tanfelügyelőknek nem­ csak hivatalos, de hazafias kötelességük, hogy e valóban tűrhetetlen állapoton segítsenek. Ha a tanítóban van a hiba, amennyiben nem bírja ok­ tató képességgel a magyar nyelvet, az 1893. évi XXVI. és 1891. évi XLIII. L-cz. módot nyújta­ nak kedvezőbb viszonyok előállítására: — ha egyéb körülményekben keresendő a baj forrása, a tanfelügyelőség ne mulaszsza el azt a miniszter tudomására hozni. Ügyeljen arra a tanfelűgyelőség, hogy az iskolafentartók kiegeszítették-e a há­ romszáz forint törvényes minimumra a tanítók fizetését. A minister'különös figyelmébe ajánlja a tanfelügyelőknek a kisdedóvásról szóló 1891. éri törvény végrehajtását Végül az iskolalátogatás nagy fontosságára utal, 8 felszólítja a tanfelügye­ lőket, hogy óvenként legalább egyszer látogassák meg a rájok bízott iskolákat. Jól tudja, hogy ez a mai viszonyaink között a legtöbb tankerületben szinte lehetetlen; rajta lesz, hogy a mennyire az állam pénzügyi helyzete megengedi, a tanfelügye­ lői személyzet szaporítása s az útiköltségek eme­ lése által e törvényes kötelesség teljesítését min­ denütt lehetővé tegye. De már most elengedhetlenül megköveteli a tanfelügyelőtől, hogy vagy önmaga, vagy helyettese látogasson meg évenkint annyi iskolát, a mennyi a rendelkezésükre álló úti átalányból kitelik. Párhuzamos osztály. A bgyarmati polgári iskola első fiu-osztályában annyira megszaporodott a tanulók száma, hogy a nm. vallás- és közokta­ tásügyi ministerium 57657. számú s nov.'6-án kelt rendeletével párhuzamos osztályt állíttatott fel, mely a mostani tanerők által lősz ellátandó. A méh és világa. Irtai Mik KHais. 1 taatfuttMaatyl tiruht rwfa <4 u Hűi l*|j». Amateur tudós nagybecsű müvének első kö­ tete fekszik előttünk. Hatalmas, alapvető munka. Évtizedek tanulmányait, megfigyeléseit, tapasz­ talatait fűzte szerves egészszó tudós szerzője. 1896. november 17. A mit a méhek világában górcső melleit, a napról-napra való, úgyszólván együttélés utján megláttat a hivatott szem, azt mind benne találjuk. Nagy ügyszeretet, hosszú évek fárad­ ságos munkája volt szükséges hozzá, hogy Sőtér Kálmán -ez első, kimerítő méhészeti szak­ munkát megírja. 9 nagy vállalkozás volt az erdélyrészi méhész-egyesülettől e háromkötetes díszesen kiállított, számos illusztracziójú mun­ kának könyvpiaczra bocsátása; az előttünk fekvő kötet az elméleti részt foglalja magában. Megtaláljuk benne mindazt, a mit Berlepsch, Dzierzon, Vogel s a méhészirodalom megannyi kiváló munkása e tárgyban szóvá tett. S mindez kritikai megjegyzésekkel, levont következteté­ sekkel tetézve, úgy. hogy nemcsak a méhész­ irodalom legkiválóbb munkája e nagy mü, hanem a gyakorlati méhészek számára is megbecsülhetlen anyag. A magyar méhészirodalom szegény és avultas. S igv, a ki nem sajátitoti el idegen nyelveket, annak e gyönyörű tudományág hozzáférhetet­ len. A méhészirodalom megnyílt Sötér mun­ kájával minden érdeklődő számára. Mi öröm­ mel üdvözöljük Sötér müvét, mert a magyar tudományos irodalom a mai viszonyok közt csak úgy erősödhetik meg, ha az amatőr-tu­ dósok, kik lelkűk hevével, ambicziójuk, mun­ kásságuk egészével csüngnek a tárgyon s adat-morzsát morzsához hordva, hosszú idők munkásságát alapos inüben bocsátják a köz gyümölcsöző tőkéjeként világgá. ) * Hirek és különfélék. Forinyák Gyula lovassági tábornok, József kir. főherczeg honvéd főparancsnok adlátusa, nov. 11-én városunkban időzött; a helybeli honv. zászlóalj póttartalékosait és ujonezait megszemlélte, kikép­ zés tekintetében a helyzet .színvonalán állóknak találván, 12-én szemléjét folytatandó, Beszterczebányára utazott Baintner Ottó, vármegyei pénztárnok régle­ gesen lemondott b.-gyarmati népbanki igazgatói állásáról. Hymen. Horváth Erzsi k.-a. Horváth László megyei számvevő és neje az. Fajnor Lajza úrhölgy kedves leányával tegnap kötött örök frigyet ifj. Richter Ferencz, m. kir. földmivelésügyi minisz­ teri számtiszt. A polgári házasságkötés d.-e. 10 órakor ment végbe a Balassagyarmat-kerűleti anvakönyrvezetője Reményi Károly előtt; tanuk voltak Fajnor Sándor árvaszéki ülnök és Beniczky Arpád országgyűlési képviselő. A polgári egybe­ kötöd nyomban követte a helybeli ág. hitv. evan­ gélikus egyházban a püspök-lelkész áldása. Ré­ szünkről is zavartalan, tartós boldogságot kívánunk az uj párnak. Áthelyezés. Medreczky József b.-gyarmati^ Mihalik János ipolysági kir. törvényszéki írnokok a bpesti kir. törvényszékhez. Lastly Pál járásbirósági joggyakornok a losonczi járásbírósághoz helyeztettek át. Névváltoztatás. Rosenfeld Sándor Mucsiny községében állomásozó m. kir. pénzügyőr vezeték­ nevét belügyminiszteri engedélyivel .Honrát’-ra változtatta át Lapunk múlt számában közölt hírünk, hogy Fáy Aliiért szolgabiró Rétságra, Rákóczy István szolgabiró Salgó-Taxjánba és Plichta Koráéi szol­ gabiró Balassa-Gyarmatra lennének kölcsönösen * áthelyezve, a valósággal ellenkezik és tudósítónk azt a közszáj on forgó beszédből merítette. Matinéé. A budapesti V. kér. áll. főreál­ iskola «Irodalmi Iskolája * igen ügyesen össze•) űrömmel vettük át e könyvismertetést egyik fő­ városi lapból, megjegyezheti ak' axoabaa, hogy ’ Soídr Kálmánnak: „A méh és világa4 cximfi monumentális művéről e lapokban, még megjelenése előtt, már ismé­ telten tettünk említést, mintán alkalmuk volt bete­ kinteni a múbe; és mert a ssenó, ki olykor-olykor la­ punkat is felkereste jeles cxikkeivel,' előttünk nem idegen, de tudományánál fogva nagyrabecsólIt férfid. Meg kell továbbá JegyexnSnk, bogy a fenti ismertetés­ ben tévesnek tarunk azt a kitételt, mintha Sötér Kál­ mán amateur-tudós volna; olv értelemben igenis, bogy nem cxíhbeli, nem ex professo-tudós; elfogadjuk az eplthetont, ép úgy. miként Madách Imre, az „Ember Tragédiája'-nak halhatatlan költője is amateur volt ét mégis, /nidón napvilágot látott korszakos miire, azon­ nal és készséggel meghajolt előtte az egész író-világ; így bizton hisszük, hegy mihelyt Sötér Kálmán müvé­ nek második kötete is megjelen, tagjai soriba méltatandja öt a Magyar Tudományos Akadémia is; mert a méheknek ily világra szóló monográfiáját s ily szé­ pen, Sötér Kálmán előtt még nem irta mer semmiféle nemzet fia. Äe/ereiw. �1895. november 17. Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. állított műsorból álló Matinéét rendez ma d.-e. nyunk. Százötvenhat ily iskola ugyanis már 10 órakor az intézet Markó-ulczai dísztermé­ ez év folyamán tényleg meg lett nyitva, a ben. Az <Irodalmi Iskolának * ifj. elnöke Grä­ kétszáznegyvennégy pedig a jövő iskolai évre ber József István VlII-ik oszt, tanuló; ki a állittatik fel és kezdi meg majd áldásos műkö­ Matinéén «Lángok között * czimü, egy arany­ dését. Mint értesülünk, a mi Nógrádvármegyénknyal pályádijazott novelláját olvassa fel és ben ily állami uj iskolát nyer Málnapataka, Pálazonkivül egy költeményt is szaval. Örömünkre falva, *) és Szirák; jó helyen lesz itt mindenütt; szolgál, hogy éppen városunk ifjú szülöttjét de elkelne még egynéhány veszélyeztetett pon­ érte a kitüntetés, hogy oly tömegesen látoga­ ton, és mi bizalommal kérjük ügybuzgó kir. tott főiskolában őt választották meg elnöknek. tanfelügyelőnket, hogy amennyiben lehetséges, Érdekesnek tartjuk felemliteni, hogy ugyancsak még néhány iskolát szerezzen nekünk abból a Gräber József Istvántól közólt nemrég a < Pesti liátralévő kétszáznegyvennégyből' * Hírlap hosszú részletet Ibsen -Kis Eyolf * czimü Végzeten baleset. Szivrázó eset törtéül színmű fordításából, melynek sikerülte mellett november 8-án Balassagyarmaton Juhász András éppen az bizonyít, hogy a «Pesti Hírlap * kö­ földműves gazda házában; u szorgos anya eszölte. Csak előre fiatal barátunk! Per aspera tende bevitte az eléggé nem világított szobába ad astra! . a forró levest, s a földön ülő ugyancsak Andris Első polgári házasság Szirákon. Október nevű négy éves fiacskájába megbotolva a leves­ 31-én köttetett Szirákon az első polgári házasság. fazék egész tartalma a fiúcskára ömlött, mi­ A vőlegény volt Laukó János, a menyasszony által az oly égési sebeket szenvedett, hogy pedig Farók Mária, mindketten jómódú sziráki rögtön alkalmazott orvosi segély daczára 21 gazdák gyermekei. A polgári szertartás az állami óra alatt kimúlt, a szülők örökös szívfájdalmára. anyakónyvvezetó hivatalos helyiségében a kelle­ Az időjárás e héten is felettébb enyhe volt metlen, esős idő daczára uagvszámú és válogatott és verőfényes, szerdán ugyan estefelé délnyu­ közönség jelenlétében folyt le. A többiek között gati szél permetező esőt hozott; de a hét további ott volt gróf Degenfeld Lajos úr is, az egyház­ napjai beillettek volna szeptember liavának is. politikai törvények kiváló elöharezosa. Kuzmányi Fizetésképtelenség. A b.-gyarmati királyi György, m. kir. anyakönyvvezető igen szép, haza­ törvényszék Kondor József b.-gyarmati lakos ellen fias szellemtől áthatott beszédje s azon figyel­ elrendelte a csődöt Kínos hatást gyakorolt ez az meztető szavai után, hogy most még vallásos eset város- és vidékszerte, annyival inkább, mert kötelezettségüknek is eleget tegyenek, az ifjú pár Kondornak szép családi összeköttetései vannak az egész násznéppel egyházi áldás végett a hely­ B.-Gyarmaton. A bankok nem igen fognak káro­ beli evangélikus templomba vonult. sodni, egyeseket azonban súlyosan érint a vagvonA kan-félegyházi fogymnasiuinnak épí­ bukás, ami könnyelmű spekulácziókból keletkezett. tését már a jövő tavaszszal kezdik meg. Örömmel ,A passszivák 130 ezer frtra, az aktívák 70 ezer értesülünk, hogy a fógymnasium építője Kobelly írtra tehetők. Csődbiztos: Köröm László; tömegAladár városunk egyik jó törekvésű fia lett, aki gonduok: dr. Domau Zsigmond b.-gyarmati ügy­ az építést 106,500 írtért vállalta el. véd. Kondor József mint értesülünk családjával Uj házak adómentessége. Többször emlí­ eltávozott B.-Gyannatról s Bécsbe tette át laká­ tettük már, hogy országszerte élénk viszhangra sát, hol hivatali állást szerzett magának. talált vármegyénknek Balássagyarmat képviselő­ Automatikus postatakarékpénztár! bé­ testülete kezdeményezésére felkarolt abbeli motiója, lyeg. A kisebb összegek megtakarítására al­ hogy a törvényhatósági székhelyeken s nagyobb kotott bélyegjegyek és bélyegkártyák, a posta­ vidéki városok-- és községekben épülő uj házak takarékpénztári forgalomban igen nehézkes adómentessége 10 évről 15 évre emeltessék fel. takarékossági eszköznek bizonyultak. A kártyák Nógrádvármegyének a kormány és az országgyű­ eladására alig akarnak a tőzsdetulajdonosok léshez ez iráuyban intézett felterjesztését mintegy vállalkozni, mivel a haszon minimális, a vele 20 más törvényhatóság szintén magáévá tette való bajlódás pedig mégis nagy, az ellenőrzés jeléül annak, hogy e kivánalom közszükségletet sokszor alig vihető keresztül és a bélyegjegyek fejez ki. Az országgyűlés képviselőházának kérvéegyszeri használat után tönkremennek, mivel a nyi bizottsága f. november hó 8-án tartott ülésé­ kártyákról, amelyekre felrugaszlattak. nehézen ben foglalkozott ez ügygyei, s maga br. Bánfiy távolíthatók el. Egy steglitzi takarékpénztár miniszterelnök a bizottsági tagok általános helyes­ azonban igen ügyes módját * eszel te ki annak, lése mellett kijelentette, hogy a kormány át van hogy miként lehetne mindeme hátrányokat egy hatva annak tudatától, mennyire fontos, állami előnyösebb rendszerrel megszüntetni. A szaba­ szempontból is, a vidéki városok fejlődésének dalmazott terv a következő: A kártya két össze­ felkarolása, 8 hogy a feliratokban foglalt kéréssel ragasztott lapból áll, amelyek közé a bélyeget már foglalkozott is a kormány; hozzájárult tehát egyszerűen becsusztatjuk, de fel nem ragaszt­ a bizottság abbeli határozatához, hogy a törvény­ juk. A kártya és a bélyeg folyószámozva van, hatósági felteijesztések pártolólag adassanak ki a úgy hogy az ellenőrzés önmagától végeztetik. pénzügyminiszternek. Remélhető tehát, hogy a A postatakarékpénztárnál egyszerűen kiveszik novelláris törvényjavaslat erre nézve a pénzügy­ a bélyeget és az illető betevő javára iiják, a miniszter által rövid idő alatt be fog adatni, a kártyát pedig ismét visszaadják. A betevő tehát t Ház pedig, valamint a főrendek is vita nélkül egy kártyát számtalanszor használhat, a posta pe­ elfogadják eme igazán országos szükségleten se- dig az átvett bélyegeket ismét akadály nélkül ad­ gitenb-hivatott javaslatot Mindazáltal ezúttal is hatja tovább. Ez eljárással nyer a betevő és nyer kérjük vármegyénk tisztelt képviselőit, valamint az intézményi kezelő állam is. A feltalálók most mindazokat a t képviselő urakat, kik vármegyénk­ tárgyalnak a német kormánynyal, amely a ter­ kel együtt éreznek; ne sajnálják a fáradságot a vezetet, minden valószínűség szerint, magáévá kérvények tárgyalásakor kifejezést adni annak, teszi. hogy ha valamely ügyre, úgy erre illik igazán a • KöhOgés, rekedtség és elnyálkásodásnál, a közmondás : „bis dat qui cito dat! * igazi állami torok- és légzési szervek minden zavarainál, me­ érdek, hogy már e tél folyamán törvénynyé váljék legen ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Egger a várvavárt javaslat hogy ilykép a millennáris kitűnő hatása mellpasztilláit. Kaphatók 25 és 50 évben a vidéki városokban is nagyobb lendületet kros eredeti dobozokban minden gyógyszertárban nyerjen az építkezési kedv; s legyen minél több és nevesebb gvógyfüszerüzletben. Fő- és szétkülmunkája, keresete az iparosnak és a napszámos dési raktár: Egger A. és fiat Nádor-gyógyszer­ népnek; minek k'vetkezése lesz, hogy nem fogják tára Budapesten, Váczi körút 17. 268 3—30. Budapestet elárasztani szükségtelenül proletár tö­ Fogorvosi rendelés B.-Gyarmaton. Med. megek, _■— nem fognak itt okozni socialis bajokat; dr. Stein Armin orvos-sebész-tűdör a Kossuthde otthon, vagy otthonuk vidékén fognak dolgozni, utczában lévő lakásán ezentúl fogbetegek családjaikat fenntartani s mint fogyasztók (stb.) részére is rendel. Foghúzás kívánatra előze­ a kincstárnak közvetve és közvetlenül is jóval tes érzéstelenítés mellett. Fogtöinés (cement-, többet adózni, mint eddig. (Éppen megírtuk e amalgam-, arany plomba) a foggyógyászat je­ sorokat, midőn olvassuk a lapokban, hogy a kér­ lenlegi tudományos nivióján, a modem fog­ déses törvényjavaslat nemsokára a képviselőház technika eszközeivel. Mindennemű fogbetétek. asztalén lesz!) A millennáris iskolák. Ama számos al­ kotás között, melylyel oz ország ezredéves Gyászrovat. fennállását emlékezetessé kívánja tenni, aligha Dr. Récx Imre ipolysági ügyvéd, kinek az lesz maradandóbb, nomzoti szempontból hatá­ sosabb alkotás, mint az a négyszáz állami elemi elméje még az év elején elborult, az angyalföldi iskola, melyet az országgyűlés által már meg­ •) Itt a hutáknál a világ minden lkjáról cgybcgynlemlctt szavazva, részben már ez évben, de teljes szá­ idegen elemek, családok gyermekei huanas nevelői­ mig 1896-ban felállít közoktatásügyi kormá­ ben fog, mint hisszük, Jó szolgálatot tenni. 5 tébolydában dot. hó 8-án elhalálozott Hűit tete­ meit Ipolyságra hozták, a ott • hó 10-én ntgy részvét mellett temették el a családi sírboltba. Halálát nején Hederváry Gizella arhölgyön kívül 3 gyermeke és Hederváry Antal apósa gyászolja. Örök világosság fényeskedjék neki! Ezer év !•) Rövid kor az idő soha meg nem pihenő folyamában és mégis mily óriási időszak egy nemzet fejlődéstörténetében! Ezer év viharzotl el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván ős hazáját, Arpád a honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bérezés, napsugaras or­ szág határait s millió szivek qjjonganak moci a roppant jelentőségű évforduló felé. Mert ima, nemzetek és népek születtek és haltak el ez ezer esztendő alatt A múlt idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve ; forradal­ mak és testvérháboruk dúltak az egyes népek között s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, a melyen állott A korszakok romjain uj korszakok támadtak, a népek sírján uj népek keletkeztek, de Ma­ gyarország erősen állott e barezok és viharok közepette. Életfájának gyökerei mélyek és erő­ sek valának. mint a nemzet lelke. Igaz, hogy a mióta Arpád e szép hazát elfoglalta, mindig külső barezok és belső villongások tépték a nemzet szivét; török-tatár pusztította, testvérharezok rázkódtatták meg az országot, de a magyar nép szent törekvéssel óvta meg nem­ zeti jellegét, a honszeretet- és nagyjainak kul­ tuszát, ősi tradiczióit és nagygyá lett külső és belső ellenségei daczára. E folytonos harezok sok ideig akadályozták meg a kultúra fejlődését. Hosszú századokon át ugaron hevert a nemzet sok nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, művészete és irodalma messze elmaradt a többi európai kulturálismok mögött De mindezt pótolta az utolsó év­ tizedekben. A nemzeti újjászületés nagy kor­ szaka óta óriási leplekkel haladt a kultúra eszménye felé s ma már dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király idqje alatt büszkén, mérkőzhetek a többi nemzettel ügy szólván egy ugrással érte el azt a mit más nemzet csak százados fejlődéssel érhet eL És minen évtized újabb diadalt jelent a nemzet életében. E diszmű kiadója tíz esztendeig volt távol Magyarországtól; ezalatt bejárta az ó és qj vüág minden nevezetes országait és városait,' látta a modern nagy kulturnemzetek roppant fejlődéséi és íme, mire visszatért tíz esztendő után, mily örömteljes meglepetés vári rá. Ott látta a nemzetet azon a magaslaton, a melyen a többi nagy nemzet állt; látta, hogy a nemzetet saját benső ereje, nemzeti egyénisége és temperamentuma emelték és tették képessé arra, hogy lépőit tartson a többi kulturnemzettel. Kereskedelme, ipar, irodalma, művészete mind egyenrangú a többivel. A főváros pompás föl­ virágzása, építkezése és mindaz, a mi egy or­ szágot nagygyá, boldoggá és gazdaggá tesz, föl­ található ez országban. Ez bírta rá e sorok Íróját, hogy e diszalbumot kiadja a milleniumi kiállítás alkalmára, a mi­ kor itt a nemzet ki fogja tárni mindazt, a mit produkálni tudott. Kiadta e diszművet a magyar kormány, a magyar kir. államvasutak és a ki­ állítás igazgatóságának támogatásával és közre­ működésével, hogy miután a nyelv szegény s a fejlődés e nagyságát leírni, képekben mutassa meg a külföldnek, hogy mire képes egy nemzet rövid évtizedek alatt. Hadd jöjjön ide a franczia. az angol, az olasz, a német és valamennyi, a ki saját nemzetének a nagyságára büszke, és bámulja meg a kiállítás csodáit s a nemzet nagy életrevalóságát Lanreacic Ggula. A nemzeti színház pályázathirdetése. ; A nemzeti txinház igazgatósára a kővetkező pályázat hirdetést tette köuó: „Fonsolt Káhnáa. * ^Fövároni Lapok“ felelő * szerkesztője a nemzeti színházigazratóságának-egyezer koronát ajánlott föl azon czélból, hogy ex összeget a jelenkori magyar társadalmi éleiből vett színműre drámai pályázatni táxze ki. A pályásat Bi­ tételei a következők: L Ax 1000 korona jntaloxn caaJk annak a m&nok Ítélhető oda fa adható ki, a melyet a *) Ax .Ezeréves Magyarország és a millennlnmi V- *állitás czimü diszmü előszava. ként 19 ÍUxetben á 40 kr Megjelenik . kétheten­ » �Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 6 bizottság többsége érdeneenek vil arra, bory a ne®aatí Binbíabaa elôedaaaék 4z a mely txinpadi tikért ígér. Ba eléedávra érdemes má Mm uWutnŕk, a pályadlj im adatik U, hanata.cjabb pályásat fog MrMtittuL t. Pályázhat minden oljran közípfaiu egész estét betöltő ezimnfi, melynek tárgya a Jelenkon uragyar társadalmi életből van merítve. 3. A bokáidét batár­ ideje f. ért november hó 80-dika. Ax eredményt a bízottéig legkésőbben 1896. évi február hó 1-én fogja kihirdetni. 4. A pálranrertet mó — niare hozatván — a nemzeti színház utal as eredeti darabok szerzőinek fizetni szokott rendet Író százalékokban it rétiéiül A Egyébként a pályaayertet mO a szerzó tulajdona marad, de a nemzeti atinbái megelőzőleg sehol másutt színre nem hozható. A darab kinyomatáti Joga a .Fő­ városi Lapoku-at, illetve as Athenaeum nyomdai és éa Irodalmi réasvény-tánaaágot illeti. 6. A pályaművek idegen késsel, tisztán és olvashatóan Írva, laptaárnosva éa bekötve a némtet! színház igaxgatótágihoi külden­ dők ; a szerző nevét; polgári állását ét lakhelyét rejtő pecsétes levélen ugyanis a jelige álljon, mint a pályamfi homlokán. Álnév alatt pályáidnak a jutalom nem adatik kL A pecsétes levélben netalán fbljegrtett ki­ kötések, föltételek nem vétetnek figyelembe. Kéziratok nem adatnak vissza. * A nemzeti ssinhás igazgatósága. Barátságii éa meleg tárhely mellett nagyon esélsserd éa kedves szórakozás egy jó könyvvel vagy ««y tartal­ mas lap olvasásával foglalkozni és azért minden nő és férfinak, ifjú ás öreg egyénnek ajánljuk, hogy rendelje meg a ,Képes Családi Lapok' czimli szépirodalmi és izmeretteijesxtő képes heti lapot E lap nagy elterje­ dését úgy Magyarországon, mint külföldön is a jó és szórakoztató regények, elbeszélések, humoreszkek, raj­ zok éa költemények segítették elő. Alig van város vagy falu, hol a .Képes Családi Lapok * szívesen látott, sőt várvavárt vendég nem volna. A -Képes Családi Lapok * előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 irt, negyedévre 1 frt 50 kr. Az előfizetések a hónap bármelyik napjától eszközölhetek. Mutatványszámokkal szívesen szolgál a kiadóhivatal V. kér. Budapest, Vadász-ntcza 14. szám II. emelet. 8ajlt házában. Gazdászat (Szolok egy-kőzségj k bor- éa gyümölcstermelés fokozottabb elő­ mozdítása végett az 1894. évi XII. L-cz. 62. g-áaak b) pontja elrendeli, hogy minden város­ ban vagy községben a szőlőbirtokosok .Szőlőhegy­ * község nevezet alatt hivatalos testületté alakul­ janak azon őzéiből, hogy a szőlő- éa gyümölcs­ termelőé emelésére irányuló törekvés felülről nyert rendelet, vagy az egylet kebelében hozott határo­ zat közös erővel, együttesen, egyöntetű módon hajtassék végre. • Köztudomású dolog, hogy a szőlő- és gyümölcs­ termelés terén eszközölt munkák oly természetűek, melyek a tejjé# siker érdekében az összes birtoko­ sok együttes munkáját igénylik, még pedig ugyanegy időben. Például a peronospora (szőlő-penész) elleni fecskendezés az egymással mesgyés szőlő­ telepeken csak úgy jár sikerrel, ha minden gazda ugyanegy időben permetez, mivel egy-egy nem permetezett tábla képes az egész szomszédságot megfertőztetni. Hasonló eljárást követel például a fillokszera-irtás, a szüret, a borkezelés, a hernyó­ zás stb. A szőlőhegy-község minden tagja nemcsak az ily nagyobb szabásó munkákat, de a legkisebbe­ ket is Köteles az előre megállapított módon és időben végezni és aki a közös megállapodások ellen vét, az szigora büntetésben részesül. A szőlőhegy-község közösen állapítja meg azt, hogy miiven fiýu szőlőket műveljen az egyes birtokos, nonnét szerezze be a vesszőket, mennyit és milyen időközökben. Miféle gyümölcsöt ter­ meljen, honnét szerezze be a fákat, hogyan kezelje a szőlőt, a bort, a gyümölcsöt stb. A szőlőhegy­ község nyilvántartja kinek mennyi eladásra kerülő bora vagy gyümölcse van, azoknak vevőt vagy piaczot szerez, mit annál könnyebben tehet, mi­ vel az eladásra kerülő termények tulajdonságait ismerve, azokért egyetemleges szavatosságot vál­ lalhat Látjuk ezekből, hogy különösen szőlő- és gyü­ mölcstermelő vidékeken a szőlőhegy-községek ala­ kítása valóságos áldás lesz, mivel az egyes ter­ melőt nemcsak ellátja a szükséges rzakszerű uta­ sításokkal, de egyszersmind ellenőrzi azt, hogy ezen utasítások a legszigorúbban végre is legyenek hajtva. A törvény azonban nemcsak ott tervezi a sző­ lőhegy-községek megalakítását, hol a bér- és pümölcstermelés fökereseti ágat képez, de ott is, hol a lakosság ez ideig a szőlő- és gyümölcster­ meléssel csak másod- vagy harmadsorban foglal­ kozott, remélvén, hogy tömörülés által ezen köz­ gazdasági hasznos és nagy jövőjű foglalkozásnak újabb lendületet és felvirágzást ad. A szőlőhegy-községek vármegyénkben tudtunkkal még mindeiideg nem léteznek, pedig szőlő­ vidékeink okvetlen követelménye az, hogy ez az intézmény vármegyénkbe behozassák és teijesztessék. Más vármegyékben az a gyakorlat, bogy a ÍŐldmivelésügyi ministerhez folyamodnak kikül­ döttért, aki aztán a szőlőhegy-községeket meg­ alakítja. Felhívjuk erre a nógrádvánnegyei gazdasági egyesület figyelmét, a reméljük, hogy eddigi letargiájából felocsúdva, valamint ebben az ügy­ ben is lendíteni szives leend. / _ Felhívás a hazai gyümölcstermelő gazdatársakhoz. Az utóbbi években, midőn a külföld figyelme gyümölcsterményrink felé mind fokozottabb ménben irányult, tapasztaltuk, hogy az élénk kereslet da­ czára az értékesítés körül nehézségek merültek fel. Nem voltak ugyanis tájékozva a venni akarók, bogy bizonyos gyümölcsöt, mely vidéken és kitől szerezhetnek be. Ez irányban az országos magyar gazdasági egyesület egy hézagpótló munka kiadá­ sát vette tervbe, mely munka egyfelől ismer­ tetni fogja, bogy bizonyos gyümölcsnemek (alma, körte, baraczk sto.) egyes fajtái mely vidéken termeltetnek főképpen, másfelől a hazai gyümölcs­ termelők név- és lakjegyzékét s a telepüket is­ mertető adatokat tartalmazza. Hogy ez a munka minél teljesebb legyen, fel­ kéri az országos magyar gazdasági egyesület a gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdatársakat, miszerint az alábbi adatokat saját érdekükben is tudomására hozni szíveskedjenek. 1. Hány kát Lold a gyümölcstelepe, vagy hány drb fája van ? 2. Évenként mennyi a gyümölcstermelése átlag. 3. Milyen fajtákat termel az egyes gyümölcs­ nemekből. Ez adatok az országos magyar gazdasági egye­ sület titkári hivatalához (Budapest, Köztelek) küldendők. Nyílt tér. ) * A Nógrádi Lapok és Honti Hirftió folyó év és hó 10. napján megjelent számában foglalt vejérczikk kritika tárgyává teszi a szabadelvű párt azon híveit, akik Scitovszky János alispán újból való megválasztása mellett sorakoztak. Azokra, a miket a vezérczikk reánk vonatkoztat, reflectálni azért nem akarunk; mert azt, hogy helyesen fogjuk-e fel mi politikai pártállásunkkal összekötött feladatunkat a N. L. és H. H. vezérczikkirójának bírálására nem bízzuk. De mert a mi elbírálásunk promissájaként olyan forrásra mutat, a mely jelöltünket Scitovszky Jánost, nem akarjuk mondani, hogy htfmis, de mindenesetre felette téves megrilágositásában nép­ pártinak tünteti fel, fölkérjük a tek. szerkesztőséget arra, -hogy Scitovszky Jánosnak pártunk végre­ hajtó bizottságához intézett és itt következő nyi­ latkozatát, a tiszta igazság érdekében közzétenni szíveskedjék. .Igen tisztelt végrehajtó Bizottság. .Küzdjünk tisztességes fegyverekkel,” mondá az ellenpárt alispánjelöltje, s íme mit olvasunk és tapasztalunk! Egyrészről érvényesíttetik ellenünkben a hata­ lom minden eszköze, minden válogatás nélkül s másrészről úgy én, mint a csekély személyem köré csoportosult független elem, párt- és vaíliskülömbség nélkül, úgy a fővárosi, mint a megye­ beli sajtóban, a rágalom és gyanúsítás legalja­ sabb fegyverével támadtatunk csak azért, mert a vármegyei közélet termébe s terére nem akartuk a pártos érdekek érvényesülését bevinni Tudom igen jól, hogy pártom igen tisztelt tagjai nem szorultak arra, mikép őket s vallott meggyőződésüket s annak tisztaságát én vegyem védelmembe, de mert független gondolkozásuk s önérzetes fellépésük reputátióját nevemhez kötöt­ ték; indíttatva érzem magamat annak ismételt kijelentésére, hogy politikai pártállásomra nézve ma is úgy, mint mindezideig, a nemzeti párthoz tartozom; a néppártnak soha tagja nem voltam, annak politikai hitvallását hazámra s társadalmi egyensúlyunkra nézve káros- és veszélyesnek tartom. Nem fogom én ezen nyílt és minden kétér­ telműséget kizáró nyilatkozattal ellenfeleim kezé­ ből a rágalomnak legaljasabb fegyverét kiragad­ hatni, mert a ki egyszer a gyanúsítás eszközét választá czéljai biztosítására, az már letévedt az igazság útjáról s eddigi utján fog haladni, mig a *) Az c rovatban közlőitekért a felelősség a bekül­ dött illeti. Szerk. 1895. november 17. rágalom sarában el nem sülyedt. Mi, kik az igazság utján kívánunk járni, az ő utaikon nem találkozhatunk. • , Fogadja az igen' tisztelt végrehajtó bizottság jelen soraimat azon kérelmem kapcsán, mikép szíveskednék a maga részéről is kifejezést adni méltó felháborodásának azon qualifikálhatlan el­ járás felett, melynek a kormánypárti sajtó fellé­ pésében tanúi voltunk; egyben jogot adván az igen tisztelt végrehajtó bizottságnak, hogy az ellenpárt leleplezése czéljából tett kijelentésemet a nyilvánosság utján is közzé tehene. Fogadja a végrehajt bizottság őszinte tiszte­ letem s nagyrabecsülésem kifejezését. B.-Gyarmaton, 1895. november 10. Scitovszky János, a. k.” Teljes tisztelettel: B.-Gyarmaton, 1895. november 14. Id. Pdv Albert a. k., Nagy Iván ». lu Fdp Arpád *. k., Balázs József s. t, FTodťír Viktor a. k, Szírany wszky Gózat. " k. ) * Nyilatkozat. A <Honti Lapok * 42-ik számában Garaboncziás aláírással egy levél jelent meg & szer­ kesztőhöz. E levélben Írója azt írja, hogy az «Ipolyvölgyi Hírlap. 37-ik számában megjelent tár­ ozónak hőse nem édes apám, hanem a hős az 50-es években szerepelt; a helyi viszonyok­ kal ismerős ember ezt a kibúvót épp oly nevet­ ségesnek, mint gyávának fogja tartani, miután félreérthetlenül fel lehetett ismerni a hőst és írója mégis fél a felelősségtől, a mi a vissza­ vonulást illeti. Minden gentleman tadja, mit tesz az, ha az ember neve alá oda írja a lakczimét is. Ez az ár azonban nem tudja. Én teliát olyan jellemű emberrel, a ki sa­ ját vonatkozásait gyáván megtagadja és a névtelenség leple alá búj, tollal a kezemben, szóba nem; máskülönben azonban rendelkezé­ sére állok. Székes-Fehérvárott, 1895. október 25-én. Engelhardt Dezső, Kossuth-ntcza 1. MENETREND Érvényes 1895. évi október bő 4-t»!. f---X ►É *•’ = -É ►1 > J. .JĹ1 ► el Állomások 950 710 1 ind. Budapestről 5?5 900)400 . Párk.-NAna érk. 602 917(417 , Kőhid-Gvarmat . 617 932!4SÍ . Kéménd . . , ’ 629 9«4« . Bénv . . . 641 95C;456 érk.) n ♦ ind. 653 1009:502 ind.) t8ata • (érk. 57** ’1022 515 „ Zalaba . . . • 725) 1042:531 „ Ipolv-Pásitó . B 734'1032:5^ , Bél ... . 75111109’536 , Siakálos . . . 8O5J124I611 , Visk ... . 84011151637 . Ipolyság . . . ,903 12121636 „ Drégely-Palánk . *915 1224I7ÖS , Ipoly-Vecze . . ►c 800 1212 748 744 1155 7^ 731 1142 719 * 11B1 708 720 “07 1118 655 652 1106 640 1055 633 624 1038 6K 612 1022 603 602 1011 552 543 952 ŐSI, 522 931 ÖlO1 456 905 4445 4« ‘934.1243,727 » Dejtár . . . 834 417 958 109 751 érk. B.-Gyarmat ind. 400 810 350 . Budapestre . . . 9Ji Felelős szerkesztő: Vannay Ignácz. 2366 —95. kbszám. Hirdetmény. Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága köz­ hírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ vénytársaság kérelmére, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 70919. számú intéiyényével, Antal Pál Mihály és Antal János csucskos bugyagi birtokosok ellen, a nógrád vármegyei h. é. vasút kiépítéséhez szükségelt földterületeikre nézve az 1881. éri XLl. L-cz. értelmében elrendelt kisa­ játítási eljáráshoz kiküldött bizottság tárgyalásá­ nak határidejéül, Hugyag község házába kijelölt összejöveteli helyivel f. évi november hó 26-ik napjának reggeli 10 óráját tűzte ki, egyúttal érte•) Annak megjegyzésért), hogy e nyilatkozat a nov. 3-iki iiámWl véletlenségtol kimaradt,' — kiielentitk, hogy e rovatban közlőitekért felelöseégtt n«m vfilla- Saerk. �1 Nógrádi Lapok és Honti Hiradó. 1895. november 17. siti az érdekelt feleket ayról is, hogy a kisajátí­ 2363—95. kbsz. tási tervrajzot és összeírást, a tárgyalást megelőző Hirdetmény. 15 napon keresztül Hugyag község házánál köz­ szemlére kitenni rendelte, s hogy a kiküldött bi­ Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága köz­ zottság a kisajátítási terv felett akkor is határoz, hírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ ha a tárgyaláshoz az érdekelt felek közül senki i vénytársaság kérelmére, a kereskedelemügyi m sem jelen meg. J kir. miniszter ur 71723. számú intézvényével Szabó B.-Gyarmaton, 1895. november 6. József becskei birtokos elleu a becskei határban Rudnay Béla, fekvő s a nógrádvármegyei h. é. vasút kiépítésé­ 276 1—2 főispán, elnök. hez szükségelt föld területére nézve az 1881. éri XLI. t.-cz. értelmében elrendelt kisajátítási eljá­ 2365-95. kbsz. ráshoz kiküldött bizottság tárgyalásának határide­ Hirdetmény. jéül Becske község házába kijelölt összejöveteli Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága köz­ helylyel f. évi november hó 26-ik napjának hírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ délelőtt 10 óráját tűzte - ki, egyúttal értesíti az vénytársaság kérelmére, a kereskedelemügyi iu. érdekelt feleket arról is, hogy a kisajátítási terv­ kir. miniszter ur 70946. számú intézvényével Ha­ rajzot és összeírást, a tárgyalást megelőző 15 napon jós László petői birtokos ellen, a nógrádmegyei keresztül Becske község házánál közszemlére ki­ h. é. vasút kiépítéséhez szükségelt földterületeikre tenni rendelte, s hogy a kiküldött bizottság a ki­ nézve az 1881. évi XL. t-cz. értelmében elren­ sajátítási terv felett akkor is határoz, ha a tár­ delt kisajátítási eljáráshoz kiküldött bizottság tár­ gyaláshoz az érdekelt felek közül senki sem jelen gyalásának batáridejéül Pető község házába kije­ meg. lölt összejöveteli helylyel f. év november hó Kelt B.-Gyarmaton, 1895. november hó 6-án. 27-ik napjának reggeli 10 óráját tűzte ki, egy­ úttal értesíti ax érdekelt feleket arról is, hogy a kisajátítási tervrajzot és összeírást a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül Pető község házá­ nál köxszemlér kitenni rendelte s hogy a kikül­ dött bizottság a kisajátítási terv felett akkor is határoz, ha a tárgyaláshoz az érdekelt felek kö­ zül senki sem jelen meg. B.-Gyarmat, 1895. évi november 6-án. Rudnay Béla, 277 1—2 főispán, elnök. kir. miniszter nr 70947. számn intézvényével Nagy Sándor pőstyéni birtokos ellen a nógrádvármegye) helyi érdekű vasút kiépítéséhez azttáégelt földte­ rületeikre nézve az 1881. évi XLL t-cz. értel­ mében elrendelt kisajátítási eljáráshoz kiküldött bizottság tárgyalásának határidejéül Pöttyén köz­ ség házában kijelölt összejöveteli helylyel f. évi november hó 28-ik napjának reggeli 10 órá­ ját tűzte ki, egyúttal értesíti az éraekeit feleket arról iá, hogy a kisajátítási tervrajtot éc össze­ írást a tárgyalást megelőző 15 napon keresztül Pőstyén község házánál közszemlére kitenni ren­ delte s hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv felett akkor is határoz, ha a tárgyaláshoz az érdekelt felek közül senki sem jelen meg. B.-Gyarmat 1895. november 6-án. Rudnay Béla 279 1—2 főispán, elnök. önnyű JöTedelM«M KERESET Rudnay Béla, főispán, elnök. 278 1—2 mtupi fa-tata ňdMki triwZnt. ki l*rT-»yw« «anJ Mfteltazai akar. Apa­ iatok 2364. kbsz. r v c■■ a. TiHohAiUkM Hirdetmény. IhtózMat, KecskeaMti-a. L iaUseaóA. Alaetttatett C8S6. Nógrádvármegye közigazgatási bizottsága köz­ hírré teszi, hogy a budapesti bankegyesület rész­ vénytársaság kérelmére a kereskedelemügyi m. ALT ADOLF 4741—95. sz. Nógrádmegve b.-gyarmati j. föszolgabirájától. vaskereskedésében B.-Gyarmaton (Kossuth-utcza), mindenkor kaphatók: Nógiád vármegyei alsó-esztergáiyi köijegyzőségben egy segédjegyzői állás rendszeresittetvéo, ezen évi 300 frt fizetés és 50 frt lakbérrel javadalmazott állásra pályázatot nyitok. Eelhivom a pályázni kívánókat, hogy az 1886. évi XXII. t-cz. 74. §. illetve az 1883. L t-cz. 6. g-ában körülirt to­ vábbá gyakorlati és erkölcsi minősítésüket igazoló okmányok­ kal felszerelt pályázati kérvényeiket hivatalomhoz bezárólag f. évi deczember hó 20-áig benyújtsák.---------A tót nyelv ismerete megkivántatík. Balassa-Gyarmaton, 1895. évi november hó 7-én. Pályázati hirdetmény. sos, az egyes csapágyon könnyen elhelyezhető kenő készülékek (Schmir- wasen) darabonként 4. sz. 2 írt .20 kr., 5. sz. 2 frt 80 krért, nemkülönben kátrányfedőlemczpapirok tekercsenként (15. méter) 3. számú 1 forint 60 damaszt asztalterítők s ágynemílek gyári áron kaphatók. Ugyanott legnagyobb választék: érczkoporsók- és temetkezési kellékekben 170. 26—10. C se r k é r e g -e la d á s ! Gansel József és testvére czégnél ezentúl szepes-iglói, havasi és gyepvászon, slffon, úgyszintén valódi szepességi ezérna- . . Hazai ipar Balassa-Gyarmaton. 177 7—26 Baintner Arnold, 275 1—3 Alulírott erdőhivatal Hontvármegyében F e lső -N y é k határá­ ban fekve 4- 111. kát. hold nagyságú átlagban 2 0 é v e s Cscterna nevű tö lg y fa e r d e je cserkérgét ajánlattétel mollett 1 úr köbméter utáni ár felajánlás mellett eladásra bocsátja, fentartván magának — tekintet nélkül az árra — vevőül azt elfogadni, kiben legtöbb biz ­ tosítékot lát, vagy az ár meg nem felelősége esetében az összes aján­ latokat is visszautasíthatja. Az erdő fele 1800-ban, másik fele 1807-ben használandó ki. Az egyik félre tett ajánlathoz 500, mindkét félre teendő ajánlathoz 1000 frt biztosíték csatolandó. A z a já n la to k az erd ö h ira ta i n ev ére b érm en tv e P -C sá b r á g h r a utolsó posta: C sA brágh-V arbók le g k é ső b b 1805. é v i n o v em b er 3 0 -á ig nyújtandók be. A többi feltételek ugyanott tndhatók meg. krajezár, 4. számú 1 frt 80 krajczárjával. C sábrághl erd őh lvatal. 48 kr., H. o. 35 kr., III. o. 26 kr., továbbá ezen kenőcshöz czélszerilen, takarékossági szempontból is alkalmazható legújabb találmányú légnyomá- főszolgabíró. Hirdetmény. A «B.-gyarmati takarék- és hitelintézet részvény­ * társulat igazgatósága 897/95. szám alatt hozott határozatából kifolyólag közhírré teszik miszerint, az intézetünknél zálogba tett és 1895. évi október hó 1-én túl meg nem hosszabbított, sem ki nem váltott értékpapírok, arany-, ezüst- és egyéb érték­ tárgyak, részint az intézet hivatalos helyiségében, 1895. november hó 27-én délutón 2’/t órakor tartandó nyilvános árverésen, részint ez időn túl, tőzsdeszerüleg fognak eiadatni. Megjegyeztetik, hogy az árverésig rendezendő és elárverezett kölcsönök után, árverési költség czimén, a kölcsönösszeg 2%-a fog szedetni Ai elidiHdó értéitírgyikról kiállított xálogMrcxi sxánqü: * Arany- és exOst-nemQekről: 171, 193, 195, 213, 230, 237, 255, 257, 287, 289, 293, 295, 300, 306, 309, 312 és 313. Értékpapírokról: 267. 2 — 3 gőzcséplőgépekhez való consistent elsőrendű Tovot-féle kenőcs, klgr. I. o. 63, 124, 130, 156, 159, 163, 164, 169,181,182 és 192-ik számú, bárczákra elzálogosított értékpapírok. Balassa-Gyarmaton, 1895. október hó 28-án. 266. 3 -3. A „B.-Ajiriniti tikirík és Uttlíitéut rtsnénytirsnlii“ iWies^L Jó kályha a házban fődolog! Alulírott Balassa-Gyarmaton letelepedvén, itt a régi a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelő posta-utezában, Radványi házánál CSERÉP-KÁLYHA-MŰHELYT _ rendeztem be; minélfogva képes vagyok bármily ízlésű kályhákat és kandallókat a legkiválóbb színek­ éi alakokban, avagy bármi más e szakba vágó czikket pontosan, gyorsan és jutányosán elkészíteni. Takaréktüzhely-burkolatok fehér, szürke és kék színben a legolcsóbb áron kaphatók. Avult kályhák átrakását és javítását szintén jutányosán elvállalom. Vidéki megrendelések gyor­ san és pontosan teljesittetnek. ’ B.-Gyarmat, régi posta-uteza 26. sz. Pence Ferencz, kályhásmester. ooo 5-n Egy jó házból való fiú tanonczul felvétetik. �NYOMATOTT A cm KIADÓTULAJDONOS ^-GYARMATI KÖNYVNYOMDA. RÉSZVENYTÁÄSULAT QYO&&AJTÓ1N. : LOTTOHEINTZE BUDAPEST. S zerv ita -tér 3. szám . B u d a p est, in 52—25 Hogy a tisztelt kflzönnégnrk klllAnbötő izánnt több aor»jc<y birlokábnn nagyobb nyernmónvkilátáaol In­ gyenek. M vagy enníl fő b b eornjopy Iwvánárlűánál egym ástél, teljesen éttéré szá m ú sorsjegyeket Ülünk önaa* tetaréa aaerlott egéee, M t tized én linazad norejrgynkWJJ — * fenti eredeti árakon, 271) 2 —3 S ü tg ö n y -c z iin főelárusitó, va yy utánvéttel Biztonság okáért kérem ■ aorajegyek kUldéaét ajánlott levél­ ben kérni. Az ajánlott levél portija felében IS kr., nyertminy jegyzekért 10 kr., daazeaen 25 kr, fizetendő. NzMküld pontitufőirány ellenében 1 tized 4 frt huszad 2 „ Nógrádi Lapok és Honti Híradó. Heintze Károly, A jánl 1 Szommer Károly úrnál. fd Közvetlen behoxai&lu valódi dunai én orosz karaván-teák. Jamaica-, Brazíliai és Cnba-mmok, franexia cognacok, likőrök a legfinomabb, minőségben, eredeti csomagok és palaczkokban, eredeti árak mellett. Árjegyzék ingyen és bérmentve. 1 3-10 Vételsorsjegyek i Balassa-Gyarmaton: 4 0 frt 20 „ X., Kőbánya, Füzór-utcza 9. szám. egész sarkin a .Japán nôbôL“ 1 KIV1TEU PINCZÉK : 20000 21499 * kir. opera itellenében. frt a Városháztér mellett. 1 VL, Andrássy-út 23. „Hong-Cong városához44 2 frt IV. Váczi-utcza 6. szám „a Mandarinhoz*4 20 frt Központi iroda: IV.. Váczi-utoza 4. szám. 1 ' 200 1150 Vuttx-falig Budaprat. Megújítási sorsjegyek árai: eg ész I tized 1 huszad „ „ 400000 n 200000 , 200000 „ „ „ 100000 , 100000 . , „ 50000 „ 50000 „ , 20000 „ 40000 ,• , „ 15000 r 30000 „ „ , 10000 , 40000 „ . „ 8000 „ 80000 , . „ 6000 . ... 162000 „ „ „ 2000 „ 200000 , , „ 1000 „ 200000 , . „ 200 , 230000 „ „ „ 100 , 2000000 , n y erem én y 4.332000 kor. n esőst. és kir. fensége udvari ssállilúja. fí kir. fensége ssáUitôja. 10 27 100 2 2 4 1 1 1 k o r . 600000 kór. Filip axáaz Cobnrg-Gothai be rezeg N A G Y N Y E R E M É N Y H U Z Á S A 1895. d eczem b er 0 — I4 lg ejtotik meg. melynek M agyar osztály-sorsjátékon, J ó v á h a g y o tt jutalom h 600000 nyer. „ 100000 Bízom, raktár: a z á lla m ila g 1 IY., Egyetem-tér, EAyetem-ntcu 1 RAKTÁRAK: korona nyerhető a legszerencsésebb esetben Síinrönycaim 1 ,0 0 0 .0 0 0 Jézaef flhercztg <7 E G YM ILLIÓ NYEREM ÉNYEK M agyar osztálysorsjáték igazgatósága. mi hozzánk) fordulni. • Budapest. 1895. november 1-én. A;, első osztályban ki nem hozott o sztáty so rajeg y ek n ek ezen hozáshoz szükséges meg­ újítása, minden további jogok elvesztésénék terhe mellett november 26-áig eszközlendő és pedig kizárólag a sorsjegyeken jelzett elárusítónál. Teljes sorsjegyek, melyek az első osztályban nem nyertek, a második húzásban részt vesznek a nélkül, hogy ezek megújításának szüksége fennforogna. Vételsorsjegyek — a míg a készlet tart — és pedig : egy egész sonyegy 80 koronáért, egy tized sorsjegy 8 koronáért és egy haszad sorsjegy 4 koronáért az ismert elárusítóknál kapha ­ tók, kik egyszersmind mindennemű felvilágosítással szolgálnak. Megrendelésekkel kérjük ezekhez (nem 14-éig tart A magyar osztálysorsjáték második osztályának hozása deczember 6-án kezdődik és decs. HIRDETMÉNY. 8 1895. november 17 Bevásárlás részletfizetésre is! Bevásárlás részletfizetésre is eszközölhető! Telrfon -7 —*«. tea, rum^s cognacnagykereHkedő BUDAPEST. tám. ászt, és eszterjilyös Momttára B.-Gyarmai, a KOSSrTH-utczában. SCHÖNFELD MIKSA Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem ízlésű, különféle fa- és kárpitos bútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egyleti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús válasz­ ték olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitele, tetszetős fali, táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. Vidéki met) rendel esek pontosan és lehetőleg gyár sas teiíesittetaek. Egy Jé hűhói való fin asztalos taaoncziil azonnal felvétetik. 131. Bevásárlás részletfizetésre is! Hirdetések és nyílttéri közlemények a legjutányosabban közöltéinek a Nógrádi Lapok és Honti . Híradó. hasábjain. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_01005.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1895_11_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1895-11-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 23. évfolyam 46. szám (1895. november 17.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom