https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f0d7a7a37b90f164341f786b70e158b3.jpg b3546eb26216345d5440163bac035994 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/fdb3d8610febd662bb31bc3ea4aaf008.pdf b47cc72892e7be9a61cc1601024b93a8 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894, julius 29. XXII-ik évfolyam. 31. szám. NÓGRÁDI LAPOKHONTI és HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Előfizetési ár: Elifizstésl pénzek, reclamátlók és hirdetések a kiadóhivatalhoz Intézeudök. Egész övre 6 írt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 60 kr. □Cgjree •■Akxxx darab: X* Mxat'esdbX. A lap szellemi réezére s a Nyílt-térre vonatkozó minden köz­ lemények a szerkesztőhöz küldendők. Előfizetni csupán a kiadóhivatalban lehet B.-Gyarmaton. Adóelengedések. Naponkint vesszük hírét, hogy itt is, ott is elemi csapások látogatják a gazdát. Jégverés, árvíz, a bogarak különféle nemei, rozsda és a jó Isten tudja, mennyi fajtája a pusztulásnak merül föl mindenfelé, hogy tőnkre tegye a legbecsületesebb munka gyümölcseit. Ily körülmények közt nem lesz közönyös olva­ sóink előtt megismerkedni a károk enyhítésének egyik-másik módjával, a melyet igénybe venni tán nem is olyan nehéz; de a ki nem tudja a módját, könnyen elhanyagolja. A károk enyhítésének módja közt nem utolsó helyet foglalja el az adóelengedés, melynek az 1883. évi XLIY. t-cz. 49. g-ához képest helye van a következő esetekben: a) jégeső, árviz és tűz, b) rovarok pusztitása, c) fagy, föld­ árja s tartós szárazság eseteiben. S ezenkívül még a rozsda és a peronospora esetei: Azonban a fagy, a földárja által okozott kár-s-az árviz és a száraz­ ság csak akkor képez erre alapot, ha egész hatá­ rokat lep el; a szárazság és a fagynál is irányadó az, vgjjon a kataszteri átlagos termés megállapítá­ sánál a vidék szárazságra hajló természete, avagy a gyakori fagyok veszélye már figyelembe nem vétetett-e 1 A letakaritott, de még be nem hordott, vagy asztagokban, kazalokban, csűrökben levő termékek megsemmisülése fejében adóelengedésnek akkor sem, ha a földeket azon évben njabb veteményezéssel még jövedelmezővé lehet tenni. Az elemi csapás, az adóelengedési igény kü­ lönbeni elvesztésének terhe alatt, a káreset történ­ tétől számított nyolcz nap alatt, vagy közvetlen a pénzügyigazgatóságnál, vagy a községi elöljáróságnál bejelentendő. Ezen bejelentési határidőt az 18SS. évi 60,074. számú pénzügyminiszteri rendelet oda módosítja, hogy az árvíz-károk a legmagasabb vízállás napjá­ tól számított S nap alatt, a szárazság- és rovarok által okozott károk a termés letakaritását megelőző legalább 15 nap alatt, végül a rovarok vagy pero­ nospora által a szőlőkben okozott károk legkésőbb augusztus 1-ig jelentendők be. A kánól az illetékes községi elöljáróság 3 nap alatt szemle-jegyzőkönyvet vesz föl, azt a kár­ bejelentéssel együtt a pénzügyigazgatósághoz beter­ jeszti, sürgős esetekben pedig táviró utján köteles jelentést tenni. A kárt a helyszínén bizottság álla­ pítja meg, mely az 1882. évi 73,662. sz. p.-ü. miniszteri rendelet 141. g-a szerint alakul és szó­ többséggel határoz. Az adóelengedés csak a folyó egy évre terjedhet és megállapítása a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik. Mely határozat ellen azonban másodfokban a közigazg. bizottság-, leg­ felsőbb fokban pedig a pénzügyi közigazgatási bíró­ sághoz felebbezésnek van helye. Még bővebb felvilágosítással az 18S3. évi XLIV. és az 1S85. évi XXII. t.-czikkek, valamint az utóbbinak végrehajtásáról szóló 1S85. évi 45,055. az 1883. évi 73,665. és az. 1888-ik évi 60,074. sz. pénzügyminiszteri rendeletek szolgálnak. Az adótörvények és rendeletek labirintusából jó mind­ ezeket tudni! E—K. Dr. Pulszky Ágost államtitkár programmja. Dr. 1'uLzky Ágost, vallás- é.t kötoklatáéügyi állam­ titkárnak, július hó 18-án történt hivatalba lépése alkal­ mából a tinztviíelői karhoz tartott beszéde, sok szép eszmét hoz emlékezetünkbe. Nevezetesen, midőn meg­ jegyzi a többi közt, hogy mig a miniszternek az eszmék felszinrehozáeát és meginditilsát tekinti feladatául, addig ő, a politikai felelősségben vele osztozó államtitkár, saját egyéniségének érvénye^itése nélkül fog a szervezet mun­ kájához, melynek egész tehetségét, munkaerejét és idejét egyformán, zajtalanul simán fogja szentelni. És midőn az adminiszlráczió t- rhét magára veszi, fel fogja szaba­ dítani az alól azokat, a kik szellemileg az ifjúsággal közvetlenül érintkeznek, A ki a magyar kultúrát emelni és vezetni akarja', annak első sorban gyakorlatilag ismernie kell a magyar nemzetet, meg kell leuni lelkében a faj szeretete mellett a magyar geniusnak, hogy előre sejthesse a nemzet kivánságait, vágyait és szükségleteit, s hogy a saját szive dobbanásaiból következtetéseket tudjon levonni a nemzet érzésére. Lelke mélyében fogamzott sugalmazástúl vezetve, a vezérnek kel) kitalálni a nemzet eredeti és a kosmopolitikus európai kultúrától elütő egyéniségünknek ősi zamatját. Mert az itteni sajátságos viszonyok és szemé­ lyek teljes ismerete nélkül, a külömbözö oktatási inté­ zetek, azok tanerői és bizonyos paedagogiai szempontok, még nem biztos vezetői a vezérnek, miután a közoktatás Magyarországban politikai őnczél, mely nemzeti egysé­ günknek, s nagy nemzetté alakittatásunknak elsőrendű állampolitikai alapja. Nálunk jó iskola, nemzeti irány nélkül bizonyosan hiányos lenne, mert az nem szolgálná nemzeti érdekein­ ket. Nemzeti irány nélkül magyar nemzeti kultúrpolitikái teremteni nem is lehetne. A magyar nemzet, az a barczkész népfaj. mely egyesegyedül állott, ba rá kerülne a sor, saját íennállh atás a érdekéből is, az egész Magyar-Osztrák birodalom biztossága mellett — És bizonyos, bogy a mely órában a magyar nemzet megszűnne Európában nemzet lenni, akkor a Magyar-Osztrák birodalom független fennállá­ sának is ütni fogna halálos órája. Ezeket szem előtt tartva, vegyük csak futólag is szemügyre helyzetűnket mit tapasztalunk? A magyar faj, a nemzet-alkotó elem ezen ország közepét lakja legnagyobb tömegében és még ott is sűrűén megszakítva német tót és szláv kultúrák áltaL A széle­ ken pedig zárt tömegekben laknak tótok, rutbének, ro­ mánok, szerbek és horvátok — oly tömegekben, hogy gyakran az itt-ott szétszórtan elterülő városokban és falvakban, csak is egy-egy magyar fészek emlékezteti arra e tömegeket hogy egy nagyobb egységhez, egyenlő jogokkal és egyenlő kötelezettségekkel a magyar nem­ zethez, az államalkotó magyarokhoz tartoznak. És hogy nemzetiségi alapon réve, bár az országban többen vannak a magyar ajkúak, mint külön-kűlön bármely nyelvű honi népeink, mégis számra nézve uem képezik a többséget — hanem együtt — az egy és ugyanazon magyar nemzetet Ezt az arányosítást kultúrpolitikai helyes irányítás­ sal lehet csak kiegyenlíteni. Az iskola, a népnevelés, a közoktatás és az egyházak összemüködése, nyújtják ebhez a segédeszközöket — De erre magában véve a törvény nem elegendő. Meg kell tehát a magyar kultúra iránt a sympatbiát nyerni. A sympatbiát pedig csak a lelki fel­ sőség által szerezhetjük meg, lévén az már akként, bogy a ki erkölcsileg magasabb fokon áll, terjeszti a sympatbiát. A magyar kultúra terjesztésére hivatott vallás- és közoktatásügyi minisztériumra tehát Magyarországunkban a legmagasztosabb feladat vár. „Nógrádi (palócz) nyelvtörténeti“ különlegességek.“ Baloghy Dezsőtől. II. Alig tenné fel valaki nemde, hogy a ,rosz* és Jó* szavaink, analog a német „schleeht* és .scblicht*-nek egy azon közös fogalmas töröl szakadjanak ? Pedig — lám — a .ravasz* (régi nyelven «= róka) összevonva .rósz* (átvetéssel ,orr‘ ,or*)-nak ,rav* törzse teljesen megegyez a Juh* „gyáva* (=, jovó) félék Jav* összevontan Jó* tövének. Igazokat ily föltevésünk mel­ lett, többi közt a .rőzan* és .józan", mennyiben t. i. a ,jó*-nak ,ró* elődalakot enged föltenni Különben e tekintetbe csak a közös eredetű viznemű Jo* (= folyó pl.: .Kel jón kuzu* stb.)-re kell mutatnom, melynek csoportjában a .rohad*, .rév", .ré**) ,reves*-nek, a .lev*, ,lé*, .leves* felel meg: mig aztán, arra, hogy a „jó* szavunk ,V-esen is ejtetik többek közt a göcsei .Ivó* alatt tehet tanúbizonyságot Mindez azonban nem sokat igazolna ama föltevé­ sünk mellett, melyszerint az ,in* elsősorban ju, s majd jó jelentést bírt. S itt régibb a jura vonatkozó szóalak­ jainkra, minők pl. a Jonh*, Joh* (állati belső) Jog*, .igaz* (,vö*. Juh*, ,ih*, J*) s legkivált a Jonkább*, .inkább* egyezésre kell hivatkoznunk. Különben az „in* juh értelmére nézve alig hagy kétségben egy 1692. évi szintén nógrádi adat: .lnn kosár*, mely aztán csakugyan nem lehet más, mint a felvidéken dívó ju-kosár (= ke­ rítés). Mig aztán az .Inaszó* helynév nem igen kíván­ hatott egyéb, mint ju-aszó azaz junak való völgyet jelenteni. Ezek folytán, nem vélek csalódni, midőn az .in* szót » ju fogalmából credett — a ragadozó, rósz álla­ toknak (vizeknek is!) ellentes Jó* fogalmaznak tartom; midőn is az ,lnek* — eredetleg tán nem is annyira, szolgák, mintsem ,hívek1: a lelki pásitor(-atya) vagy •) Az Ipoly mellékvízéi képepd inat KOrtOz-paksk' régi nevén mint ,Kéka* jkisré ? patakvsa ?) fordul-cM. ■Írjeiének árszabály szerint számíttatnak. — Nagyobb és többszöri hirdetések Jntányoean eszközöltetnek. Bélyeg minden egyes beigtatáanáJ külön 30 kr. Nylltter petit sora: 20 kr. egyéb .uramok1 .nagyok**) juhai, engedelmes, föhajtó, tehát jó ija-fiai. Ily ezre enged legalább, < bízvást követ­ keztetni a (jurna1) .ima* .ének* .gyovon* (palócz,gyoboa*) azaz Jóhod* (v. ö. .gyógyul*) «tb. stb. mikről sok, mon­ dani valónk lehetne. Az .in* tehát I-ső sorban ju* majd átvitten jó. szelíd, szolga, kicsi, alacsony-személy stb. S ime! — remélve, a nyelvészet csábos tündérei, sellői hogy mégném tévesztettek — mi pedig általánosabb összehasonlítás ellenőrzése hiában könnyen megesik — levonom a következtetést: melyszerint a vilkei palócz tanú „In körtvelly-fa*-ja nem más mint Jó* vagy isótott**) azaz nem vad körtefa vala. A sertésorbánczról. A „Nógrádvármegyei Hivatalos Értesítő.* az ár­ veréseken kívül minden számban hoz egy-egy alispánt rendeletet, bogy X. vagy Y. községben a sertésorbánez járványos föllépte megállipittatik. Elmek következménye természetesen az, hogy az illető község sertésállománya — vesztegzár alá helyeztetik, mindaddig, mig a veszteg­ zár az illetékes állatorvos szakvéleménye alapján az al­ ispán által fel nem oldatik. A többi állatbetegségek mellett a sertésorbánez is meglehetős kalamitás. különösen azokban a községekben, hol a sertéstenyésztés kultiváltatik. Minden betegség ellen azonkn csakis úgy véde­ kezhetünk sikeresen, ha azt teljesen ismerjük, fellépésé­ től fogva egész lefolyása alatt. Egy kitűnő barsi állatorvos erről a rút betegségről a következőket írja le: A sertésorbánez fellépését a beteg állatnál felis­ merjük, ba a ragályozott állatnál észrevesszük, bogy az bágyadtáén mellett, a hazaiján, mell tájékán piros fol­ tokkal tarkázott bőrrel bir. E pirosas foltok biztos jelei az orbáneznak; mentői fehérebb színű a sertés, annál élénkebb ezen szín, mentői sötétebb a sertés bőre, annál halaványabbak ezen foltok. A ragályozott állatot gyógyí­ tani nem lehet, 100 esetben 1 kigyógyul 99 megdöglik, tehát mintsem ezzel vesztegetnénk időnket törekvésűnk inkább oda irányuljon, hogy a többit elszigeteljük a betegtől, nehogy azokat is inficziálja. Az elszigetelés azonban, nehogy úgy történjék, a mint az az életben legtöbbször látható, hogy a beteg állatot visszük el más helyre s az egészségeseket ott hagyjuk, mert így czélt nem érünk, a beteg állatot elvivén, orbáncz baczillus mindig marad vissza, a mely baczillusok rá kerülvén az egészséges állatokra, elő fognak idézni nj orbánczesetet, anélkül, bogy a beteg állattal csak egyszer is érintkez­ nének az egészségesek. Az elszigetelés másik módja, mely egyedül ezélhoz vezető s mégis a nagy közönség körében majdnem tel­ jesen ismeretlen, hogy a beteg állatot hagyjuk a meg­ betegedés színhelyén, az egészségeseket pedig kihajtjuk valamely ugar földünkre, de nem ám olyanra, a melyen eddig legeltek, mert az már infieziálva van a betegtől, hanem olyanra, a melyen a megbetegedést megelőzőleg legalább 3 hétig nem járt sertés. Itt az ugar, vagy tarló földön a sertéseknek rekesztéket készítve tarjuk őket, ha uj megbetegedés nem áll be, az annak a jele, hogy nem inficziáltatott több sertés, azonban megtörténik^ hogy ragályoztatutt már otthon egyik-másik s akkor ezek így is megkapják az Orbánéról, ez esetben a rekesztéket, mihelyt észrevesszük, hogy valamelyik sertésünk beteg, tovább visszük s a beteget ott hagyjak s ha azokon az orbáncz jelei csakugyan fellépnek; akkor a rekeszték helyére szalmát hintünk s felgyújtjuk, a leégés után a talajt lelássuk. A sertéseket vissza az ólba, csakis akkor hajthatjuk, ha 15 nap elmúlt az utolsó megbetegedés, vagy eldöglés után s ekkor is először az állást desinficziálni kell előbb. A desinficziálásra legolcsóbb szer a vasgálicz mészszel összekeverve; még pedig 5" e-os vasgálicz keve­ rék teljesen megfelelő lévén, azzal az ól fala és alja bemcszeltetik. v Oly gazda, a ki az elmondottakat szem előtt tartja, biztosítja magát, hogy az orbáncz tenyészetében csakis szórványosan lordul elő. Az egyes kutriczákban lévő föld 25 cm.-nyirv kiásandó és kihordandó. Czélnnkat azonban, hogy n vármegyében az orbánezot kiirtsuk s ez által lehetővé tegyük az egészséges sertéstenyésztést, még nem értük el, mert elég a szórványos orbáncz is arra, hogy elijess«te a tenyésztőket a jó drága anyag be­ szerzésétől, mert mi h iszna lesz egy birtokosnak, ha csak *1 Részemről az „én* nŕrmáM i* egynek tartom az .11* azaz juh. átvitten thiv szolga, * mint ilyen ktsalacsnny fogal­ maz sióval; midin is a fóllebbvaló, tán a kend télék módjára lefokozódott „maga-, azaz ,nagy*-gyal (v. ö. .magas-) szemben megiuházás v. U. „paraszt- w szelíd) képes szava lehetett. Ma ís „alázatos* H „legalázatosabb szolgák**, „főhető jobbá­ gyok*, „esekélvséRvm* vagyunk lp a siaai „én*-ie.- „ttgv* a u». szolpz. silány ember, tökfej stb ••) Egye* gondos erdWrók, pásztorok ma is ótogatnak vad alanyokba az erdórv S mint gyermek én is ettem ipersze éretlen!) ilyenről. midőn paraszt perek pajtásaim kk-saltak, hogy — úgymond — jó körtét tudnak.* �2 NOGRÁDI LAPOK ES HONTl HIRADO. 4twU • LO— is elpusztul állouzánvának ? A ti 4okaae« is Jr<»- un biztos. ta#rt-a köuégúk azt így nem teáik QHg ■ ka elmulasztják, a tenyésztő ki tan Ura mtoden nap anaak, hogy tenyészete inficxiáltatik a község tertesillotaanya által Van azonban egy elég biztos védelem ez orbáncz ellea, aminek elterjedése meg kell, hogy szüntesse az orbáaczot s m ax orbáncz elleni védő ulti*. Az állam ez ügyben sokat megtett, a vármegye ölelje fel ez eszmét ( akkor meg fognak szítani e mizenák a sertéstenyésztesek kórüL A védőoltás lényege abban áll, bogy az egtazeáges sertésbe beleoltjuk az orbáncz-haczi.lust, a mi nagyon természetesen, az orbáocx tüneteihez hasonló állapotot fog előidézni, de a mi nem halálos s ami ele* jet részi a tényleges orbáncz keletkezésének. Nem elég* séges azonban, hogy egyesek oltsák be állataikat, hanem egyszerre kell, hogy az egész község sertésállományát beoltsak. A védő-oltás oly csekély költséggel jár, hogy annak elmulasztása, a legnagyobb könynyelmQségnek tekinthető, ugyanis kétszeri oltás 1 — 100 ďrb. állatig, kerül állatonkint 5 krba, 100-on felöl lévő állatokért 600-ig, minden állat után 4 kr., 500-on felül lévő állatokért 1000-ig, minden állat után 3 kr.. 1000-en felül lévő minden egyes állatért 2 kr. Az ojtóanrzg minden egyes drb után 9 krba kerül s ha az állatorvos nem helyben lakik, annak fuvar költsége megtérítendő, de u illető többet nem számíthat fel fuvarpénz gyanánt, mint a mennyi törvény­ hatósági állatorvos részére kilométer-pénzként meg van állapítva. Mondják ki az intéző körök, hogy minden egyes községben, a melyben egyetlen egy orbáncz eset fordult elő, a község sertésállománya beoltandó s akkor u Or­ bánéi egy ér alatt kipusztul Az orbáncz elleni oltásokra vonatkozó ministerí rendelet a . Földmi velési értesítő * 1«94. éri 26. számában tüzetesen le van Írva. Az orbáncz kipusztitása által a vármegye egy nagy lépéssel haladna elő az állattenyésztésben, mert igy egy áliataemünk már vo’na, a melyet nagybirtokosaink fel­ mernének karolni, ha pedig ők jó fajtákat tenyésztenek, a vármegye sertéstenyésztésének hire kelvén, a vevő közönség szívesen ellátogatna sertésekért, a mit látva a köznép, iparkodni fog beszerezni, most már olcsóbb teayéczaoyagoL Elveszve igy a mostam silány falusi falka s helyére lépne a jó sertés. Sz állatnemben érhetünk el legtöbb hasznot kevés pénzzel, csupán erős akarattal a a vámegyei rendeletek pontos betartása által. Utasítás a hesseni légy (cecydonia destruktor) ellen alkalmazandó óvrendszabályok tárgyában. A hesseni légy egy szúnyog-formájú kis legyecske. E czélra a már szárba indult őszi vetéseknél az alsó leveleket a tavasziaknál pedig a gyökérleveleket választja ki ée bírnál petéit azoknak felső lapjára helyezi. A parányi petékből, melyek szabad szemmel alig láthatók, a fiatal kukaczok már néhány nap múlva kikelnek és azonnal az illető levél tövéhez vándorolnak; oda érve, megállapodnak a a levélhüveiy védelme alatt töltik álcza-állapotuk egész idejét Ax őszi vetéseknél tehát ilyenkor alulról felfelé az első vagy második bütyök felett találhatók; a tavasziak­ nál ellenben úgy mint az önkor az őszi vetéseknél ta- T Á R C Z A. Nem mondtam még.......... X-m niondlua még >oh* neki. UnfJ mennyin Keretem. Eeer Mórit »e irhrtne Est nekem kifejelnem. Ezer ékes, cseafó szóval b**k hllrinru fevtenem Enévimnek éró liogjit Hé ulreai néljr rejtekés. I> hogyha majd ttynrt érted Tenni ké’ne, unaJna: Sierelmemet akkor irai Xa<y»A<áhsa ■otaton; Mert, bt fyózóh Mtí tettel: At életet nyerem men. H ha veirttek: 4»y haléit, mert T»,ed elveMtettelek. Havas István. A borókaszesz és a boróka. Irta: Wiener István. (Folyt és véas ) Wkóltótttk a reggelit mi közben Sebwarezkopfról kérdezősködtem a nemzetes asnonrnál, de ezt még e világlátott matróna sem ismerte. Majd engedőimet kér­ tem. hogy vendéglátó nrnőm birtokát nézhessem meg. Erre az engedélyt kinyervén, kalauzolásomra a czfmzetes harangozó vállalkozott Igen, a czímzetes harangozó, mert Medvelakának 1849. óta, mikor sz oroszok egyetlen ha­ rangját elvitték, csak ezimzetes barangolója van. A szemle rövid ideig tartott ds minek is tovább, ha Schvramki pf borókaneszét és egy tarisznya boróká­ ját még tovább is őriznem kellett. Alig értem viasza, iszonyú lárma ütötte meg Ih­ leteiét, sőt egy seprű repült felém. pasztalhaljuk, közvetlenül a gyökér felett tannak meg­ telepedve. ~Mig axvuban üszszel a'iuegtámadutt gyönge sxá^ rak, mint emlitve volt, mind kivesznek, tavaszaiul az nem esik meg, mert a kukacoknak rendesen nem sikerül már a megerősödött növényt elölni. A növényszár tovább nő tehát, de a tápnedvét szivó kukaczok állomáshelyein annyira meggyengül, hogy későbben nem birja el kalá­ szát, hanem elöbb-utóbb megtörik. Az ilyen gabouatíld aztán úgy néz ki, mintha valaki készakarva össze-visszagázolta volna; a gyöngén fejlődhetett kalászok is jóformán mind üresek. Junius második felében a kukaczok bábbá alakul­ nak és belőlük julius és augusztusban búvik elő a má­ sodik vagyis a nyári nemzedék. Ennek a nyári nemze­ déknek a nőstényei azután az őszi vetésekre tojják a pe­ téiket s az ezekből fejlődő kukaczok ismét az őszi veté­ seket károsítják. A hesseni légynek e szerint évenkint két nemzedéke van. Az első nemzedék tavaszszal a zöld őszi vetésekben, a második pedig aratás után a tarlókban éri tökéletes kifejlődését A mi az ellenszereket és óvrendszabályokat illeti, azok a kővetkezőkben foglalhatók össze: a) Minthogy a légy második, nyári nemzedéke szeptemberben petéit szokta lerakni, tanácsos az őszi ve­ tést minél későbbre halasztani, hogy mire a vetés kikel, a legyeknek már semmi nyoma se legyen. b) A nagyobb mértékben megrongált és tönkretett védéseket legcrélszerübb kora tavaszszal minél előbb jó mélyen beszántani; ezzel nemcsak azt érhetjük el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem, hogy az illető földterületet, a melyről különben is silány termés lett volna várható, még másképen is ki lehet használni és nevezetesen kapásnövények termelésére fordítani. c) A nyári nemzedék kipusztitására ajánlható a tarló leégetése; a mennyiben pedig a bábok a gabonaszárak alsó bütykén vannak elhelyezkedve, előnyösebb bosszú tarlót hagyni, hogy ekként lehetőleg valamennyi báb eléget­ hető ■ legyen. d) Sokkal czélszerübb ennél a tarlót aratás után azonnal minél mélyebben beszántani, a mely eljárással a legyek további fejlődését megakasztatván, az őszi ve­ tések a légy támadásaitól lehetőleg megóvatnak. Mindezeknek a védekezéseknek azonban csak ak­ kor lesz meg a kellő eredménye, ha azokat nemcsak egyes gazdák követik, hanem a megtámadott vidéknek lehetőleg valamennyi birtokosa alkalmazza. Magyar kir. állami rovartani állomás. B.-Gyarmat, 1894. julius 29. érkezett le. mely a harangozást az evangélikusok halot­ tainak U clreudeli. Ez utasítás a következő: ,3845*2. szám. Tekintetes Sztranyavszky Géza kir. közjegyző urnák, a szügyi ev. egyház felügyelőjének Balassa-Gyanuat. Tekiutetességednek junius hó 1‘2-ről keltezett és hozzám intézett azon felterjesztésére, hogy a marczali róm. kath. plébánia területén lévő evaug. egyház hívei halottainak végtisztességéuél a kath. templom harangjai használtassanak: van szerencsém ezennel értesíteni, hogy miután a kérés indo­ koltságáról meggyőződést szereztem, kivételesen utasí­ tottam n marczali lelkészt tisztdő Kozma Miklós urat, hogy a különös helyi körülmények tekintetbe vétele foly­ tán a kath. templom harangjainak használata körül a jelzett eseteknél az eddig divó feltétel mellett, hogy t. i. az evang. egyház hívei a harangok használásáért kettős illetéket tizeinek, minden ellenkezéstől tartózkodjék. Esztergom, 181)4. julius hó 10-én. Boltizár József, püs­ pök és általános érseki helynök.* A marczali evangélikusok a herczegprimásnak ezt a humánus intézkedését nagy örömmel és hálával fogad­ ják. Nem látnak benne egyebet, mint a berczegprimás ő eminentiájának nemes lényét átható kér. szeretet egyik legszebb megnyilatkozását. Hirek és különfélék. Előfizetőinkhez. Tisztelettel fölkérjük la­ punk negyed- és féléves előfizetőit, hogy előfi­ zetési dijaikat lapunk kiadóhivatalába mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap szét­ küldésében fennakadiís történjék. A kiadóhivatal. Szinte jólesik békéről hallanunk, midőn a feleke­ zetek között még mindig a marakodó türelmetlenség kisért Ez alkalommal azonban nem általános felekezeti békéről van szó, mely az egész országra kiterjeszkedik, hanem békéről, mely épen olyan szűk térre szorul, mint a milyen szűk látókörű szokott lenni maga a békét nem ismerő türelmetlenség. Tudvalérő dolog, hogy a marczali plébános, tdő Kozma Miklós úr nem engedte meg, hogy az ő eklé­ zsiája területén lakó evangélikusok a róm. kath. templom harangjaival temessék el halottaikat. Sztranyavszky Géza kir. közjegyző, mint a szügyi ev. egyház és igy az ahhoz tartozó marczali filiának is felügyelője, folyamodott az esztergomi herczegprimáshoz, a honnan egy utasítás Gróf Zichy Ferencz senior, kir. tárnokmester ur ö nmlga jul. hó 26-án Budapestről senior, birtokai székhe­ lyére Zsélybe érkezett, hogy József föherczeg Ó fensé­ gének ^udvarmesterét báró Vécseit fogadja. Tudjuk ugyanis, hogy a szeptemberi nagy hadgyakorlatokon József föherczeg is, mint a kir. honvédség főparancsnoka, részt fog venni, és kíséretével együtt Esélyben a senior gróf ur kastélyának lesz vendége. A tóudvarmester ur, a látottak után, azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a magas vendég Zsélyben kitünően fogja magát érezni. Másnap úgy a senior gróf ur, mint a főudvarmester ur Balassa-Gyarmaton látogatást tettek az alispán urnái, továbbá megtekintették a restaurálás alatt lévő kath. templomot. A klrálylátogatAa alkalmából kiküldött rendező nagy bizottság alispán úr elnöklete alatt julius 27-én tartott ülésében folytatta mindenre kiterjedő intézkedé­ sét Az összes albizottságok részletes jelentést tettek múlt heti működésükről; igy a közélelmezési, rendfentartó, tüzérségi, díszítő és sajtóügyi, utóbbi albizottság egyeltek közt azon gyakorlati módot átokból, miként láttassanak el a hazai lapok a király fogadás ünnepére vonatkozó hiteles tudósításokkal. Igen beható eszmecserét idézett elő a nyil­ vános mulatóhelyek záróra-kérdése, mert a korán fekrő és korán kelő király nyugalma lévén a fötekintet, min­ den mást ehhez kell alkalmazni. A bizottság számolt azon nagy idegenforgalommal is, mely főleg az első két napon: szept. 17 és 18-án várható. A piacz kérdése szintén a szük­ séglet szerint fog rendeztetni, s miután aznemrsak Balassa­ gyarmatot, d* az egész vidéket érdekli. Az erre vonatkozó hirdetmény vidékszerte közzé fog tétetni. A város diszité- Üda vagyok — gondolám — felfedezték kilétemet, jaj, csak a borókaszesz és a tarisznya boróka volna ke­ zemben, a többi holmim maradhatna emléknek. Oh, ezer bocsánat uram öcsém, no, no, azt az át­ kozott Julist akartam jól elverni s a söprő önnek repült. Kérem bocsásson meg. Jaj, megérdemli az a sehonnai a büntetést, mert oda a legszebb nagy evőkanalam. Hát, hát tegnapelőtt Farkasberken bálban voltunk, Mimiké és Lidiké tánczolt legtöbbet, sőt a föbiró mondotta, hogy ők a legszebbek, igen bálban voltunk s ott veszhetett el családi ereklyém, a valódi selmeczi ezüst kanalam. No, ezért jaj a tolvajnak. Jancsi fogj s ön is relünk jön uram öcsém s ha a rendezők valamelyike lovagiatlanul viselné magát, ön lesz lovagunk. Igen ön uramőcsém, jaj az a Mimiké, no de nem folytatom tovább, hisz lesz arra még elég idő, ha építik a vasutat. Három óra múlva Farkasberken voltunk s velem a borókásáén és az egy tarisznya boróka. Fai kasberken azonnal a főbíróhoz hajtattunk, hol Vermessyné nemzetei asszony, az ügy komoly voltához mért bangnyomattal és bosszúsággal adta elő panaszát. A panasz refrainje pedig az volt, hogy nagybecsű kana­ lát csak a bál rendezőinek valamelyike idegenithette el. Ah, ab, nemzetes asszonyom, majdnem hihetetlen, hanem hát ha valaki más .... mond a föbiró s ezzel Julii szakáimé vallatásához fogott. Kormos Julianna, medvelaki születésű, 30 éves ha­ jadon valja, hogy mn reggel Dora volt a háznál. Az nem áll, föbiró uram, mert szarkánk a Dora, már egy év előtt szenderült jobblétre. Csókolom kezeit, nem a szarka, hanem Dora, a ezigányaxszony, mikor Mimiké és Lidiké nagyságaiknak kártyát vetett. Hazudik, ezerszer hazudik ez a Belzebúb szülötte, öcsém uram, bíró uram, mert Dora becsületes asszony, no meg birodalmamban, akartam mondani ur.ulalunmban, tolvajok egyátalán nincsenek. Nemzetei asszonyom — mond a főbíró — vád emeltetett, nekem tehát a tényállást minden irányban fel kell derítenem, azért nyomban Dóráért küldök s házmo­ tozást tartatok nála — addig pedig méltózta-sók csak türelemmel lenni. Jó, mond a nemzetes asszony s azzal felém nyújtja karját, majd biv: — menjünk a ezukrászdába. El is mentünk s a farkasberki czukrosboltot ki is ettük teljesen. A számlát, melynek összege tix írtra rú­ gott, mint a nemzetes asszonynak egyhangulag megvá­ lasztott lovagja, kötelességszerflen ki is fizettem. Hét óra múlva elhozták Dorkát s vele a lopott holmikkal telt ládát. A föbiró felnyittatja a ládát a kiszedeti a benne levő tárgyakat Ez elseje egy M. Terézia korabeli divat szerint fésült paróka volt. Hol vetted kérdi a föbiró Dó­ rától? Vermessyné nemzetes asszonynál. Mikor? Mikor a sánta ügyvédet akarta behálózni. S mire való volt neked e jószág? Hát kezét, lábát csókolom, csirkefészeknek, mert benne a csirkék igen könnyen kelnek. Oh! te Istentelen, oh, te gyehenára való, oh. Kérem nemzetes asszonyom, csak türelem, mond a föbiró. Hát e tárczát a nemzetes asszony arciképével hol csented? A nagyságos erdőmester űr vesztette cl, mikor a nemzetes asszony erdejét kerülgette. Itt a kanál, a többit hagyja most már öcsém uram, t.'sak folytassuk. Hát e Calderotii-féle váll tűző mint került hozzád? A Lidiké nagyságáé. E fogsor kié? A Mimikéó. Most látom, hogy hazudsz, szól a föbiró — hisz ô nagyságának szép apró fogai vannak, amint láthatod, nem hiányzik abból egy sem. Nem — kérem alázatosan, csak 20, mert azok is — ezzel Mimike szájára mutat — ott hamisak. Elég, elég föbiró uram. Jaj! hamar vizet, mert Mi­ mikének azonnal vége van, hamar vizet, vizet, mert meg­ hal a drága gyermek. A föbiró erre felfüggeszti a tárgyalást, kiküldi Dó­ rát, azután a nemzetei asszony eló áll. Nemzetes asszonyom! én és Mimike rég szeretjük egymást, csak kegyed kifogásolta tarfejem. Foghiány, tarfej, úgy hiszem összeillenek, tehát még egvszer a Mimike nagysám kezét kérem. No llóka Eustnch uram mit siói ehhez. Oh én tel­ jesen ártatlan vagyok u dologban s csak gratulálhatok. 8 ki ön urajn, kérdi a tdbirő. . „, Felekezeti béke. �B.-Gyarmat, 1894. julius 29. vét ét kivilágítását kitüuó uirstcrck keiére bízták. A pol­ gári önég tagjai kóré eddig körei kétsiái úri egyén lépett be; «ok függ et őrség helyet Menete tétól ét tapintatos el­ járásától. A nagy és ai albizottságok működése reánk azon benyomást gyakorolta, hogy minden polgár érzi, miszerint nagy feladat vár reá. mit csakis egyesült erővel adhat meg. Az őszi nagy hadgyakorlatokat az idevonuló hadtestek előleget gyakorlatai fogják megelőzni és pedig első ilyen hadgyakorlat lesz Kassa vidékén. A hatodik had­ test ez idei gyakorlatainak tervezete már teljesen elkészült. A 14-ik hadtest kötelékéhez tartozó tüzérségnek egy része cumforti llosenauer József tüzérezredes ezredparancsnok vezetése mellett augusztus 0-án Tornaiján és Rozsnyón ke­ resztül Síinára vonul az ottani lőtérre, a hol 27-éig éles töltényekkel lőgyakorlatokat fognak tartani. A tulajdonképeni hadgyakorlatok aueuszt. vége felé kezdődnek. Augusz­ tus 22-én vagy 23-án Kassáról Miskolci felé indul az ot­ tani gyalogdandár, mely a 25-ik gyalogezredből, mely ezredese Pacor vezetése alatt a dandárhoz csatlakozik. Katáról két tüzérüteg s igy kiegészítve fog az 53-ik gya­ logdandár Rimaszombat és Cselnek között Sterb tábornok daudárparancsnok vezénylete mellett, mintegy hat napig nagyobb gyakorlatot tartaui. E közben az 54-ik gyalogdan­ dár Theucrhauf tábornok, dandárparancsnok vezénylete alatt Rozsnyó környékén tartja hadgyakorlatait. A részt­ vevö két gyalogezred és a kassai két tüzérüteg együttesen szeptember elején Rozsnyóra ronul s ott találkozik az 53. gyalogdandárral. Az eddig résztvevö négy kassai tüzérüteg együttesen innen Srinára megy a lőtérre s helyükbe jön a lövőgyakorlalok lefejezése után az immár Rozsnyóra érke­ zett 17-ik tüzérezred négy ütege, llosenauer ezredes ve­ zénylete alatt. Így tehát ekkor Kassa vidékén együtt lesz a 57-ik gyalog-hadosztály, vagyis a 25-ik gyalogezred Pa­ cor ezredes, a 3ű-ik Pobl, a34-ik báró Kőnigsbaum és a 67. gyalogezred Czertik ezredes vezénylete alatt, a beosztott tüzérezreddel és buszárcsapatokkal. Az előgyakorlatok be­ fejezése után a hadosztály Balassa-Gyarmat felé vonul, hol a nagy záró hadgyakorlat, melyen a IV-ik kassai hadtest mádi Kovács György altábornagy hadtestparancsnok, a IV. budapesti hadtest pedig Lobkuvitz Rudolf, herczeg-altábornagy hadtestparancsnok vezénylete alatt és nagyszámú honvédség vesz részt, sszept. hó 18-ától kezdve 21-ig tart. Boltlzár József püspök, általános érseki hely­ nőknek jul. 19-én ünnepelték meg 50 éves papi jubi­ leumát Esztergom városában. A kitűnő főpap érde­ met közé tartozik az is, hogy selineczi prépostsági ide­ jében Thun l.eo, akkori hatalmas osztrák vallás- és közoktatási miniszter határozata ellenére megmen­ tette a selnieezi bányászati és erdészeti akadémiát attól, hogy azt Sehneczről Bécsbe helyezzék át. Pe­ dig tudjuk azt, hogy az Akadémiát Mária Therézia a magyarok számára alapította a hétéves háború után 1748-ban — a magyarok dicsó viseletének megjutalmazásuru. Boltizár iránt 50 éves papi jubileuma al­ kalmával a kegyelet nem csak az egyházmegyei pap­ ság, hanem a világi elem részéről is impozáns alak­ ban nyilvánult Vármegyénkből is több plébános vett részt a jubileumon. Református küldöttség’. Királyunk ó Felségét B.-Gyarmaton a dunamelléki és dunántúli ref. kerületek küldötlségileg fogják üdvözölni szeptember 17-én. A kül­ döttség vezetője Szász Károly püspök s koszorús Írónk lesz. Hymen. Kompan Károly p.-daróczi tanító július hó 15-én vezette oltárhoz Lakatos Mariska kisasszonyt. Laka­ tos Lajos terhelődi tanító leányát. — Rosenfeld Sándor b.-gyarmati regalebérlő julius 17-én esküdött egybe Rosen­ feld Berta kisasszonynya), Rosenfeld Simon beszterczehányai regalebérlö leányára). E kérdésre még lélekzetet sem vehettem, már is bemutatott a nemzetes asszony: Róka Eustach, vasúti mérnök, ki kerekfogasu, akarom mondani fogasu kerek vasutat fog építeni Medvclakán s ha tetszik a Lidiké férje a az ön sógora lehet. Kérem, kérem, de ezt is már az ajtókü«zöbről mondottam csak, mert fogva a borókaszeszt s a borókát tartalmazó táskát, a kitelhető sebességgel szaladtam az állomásra, honnét éppen indult a gyorsvonat. Hazaértem — számolom pénzemet: a készpénzveszteség 90 frt, a főbírói hivatalban maradt táskám, két rendleli felsőruhával, hat pár fehérneművel — értéke 120 frt, igy ez ártatlan kiránduláson 210 frtba került s a borókaszesz és egy tarisznya boróka még mindig itt. Üti táskám visszanyerése iránt, néhány napig erős reményt tápláltam, de midón ohastam a ,Budapesti Közlöny1* legújabb számát, melyben a többi között ez is olvasható: Medvelakán Vermewy Tihamérné asszony és családja veszélyben forgott, ugyanis e hó 10-én d.-u. 6 órakor egy magát vasúti mérnöknek valló Róka Eustaeh nevű egyén tolakodott be házi szentélyébe s hogy ko­ molyabb baj nem történt, csak Portó**} Jákó főbíró erélyének köszönhető. A merénylő úti böröudje, tartalmával együtt zár alá vétetett. Ezután következett személyleirásom — reményeim örökre szétoszlottak, mihez még éve­ ken át hallgatnom kellett nénéin panaszait, a medvelaki kirándulás és következményeiért, de a borókaszesz és ta­ risznya boróka még mindig meg volt. Hanem hölgyeim és uraim, mindeu huj előbb utóbb elmúlik a igy nekem is megjött szabaditóm Jankó, a szepesi drótos; ki ismerte Schwarczkopfot a készséggel ajánlkozott elvinni neki a szeszt és borókát Az óvatosság azonban mindig jő, én is tehát csupa óvatosságból ráír­ tam a szeszes üvegre: választóvíz, sőt e veszedelmes fo­ lyadék hatásáról, ki is tanítottam Jankót. Jankó eget, földet Ígért, mondogatván, hogy szegény, de becsületes a he is váltotta szavát, be a legközelebbi árnyas fáig, hol szétszórta a borókát s megitta a választóvíznek keresz­ telt szeszt. Jankó, Jankó be tapasztalt, világlátott ember vagy, a színéről ismerted fel a választóvizet, hogy borovicska. 3. NOGRÁDI LAPOK ES HONTI HIRADO. A skarabeuszok asztal társasága f. r’i auguszt hó 4-ik napján rendezi első táieziuulat-igát. E körülbelül fél év óta létező társaságnak 2'koronára rúgó gyümölc.özőleg kezelt vagyona van s eddig a városi közönség köz­ reműködésével megteremtette a polgári iskolai Kossuth Lajos-alapitvánjrt, adakozott különböző jótékony ctelra, to­ vábbá minden egyes tűzesetnél a legelső hordó vízzel meg­ jelenő gazdinak 2 irtot utalványoz. Ezen ekő mulatságát a Birth-féle kellemes fekvésű fürdókertben rendezi, a tiszta jövedelmet szegény iskolások téli felruházására szánva. Reméljük, bogy B.-Gyarmat város közönsége e mulatságot, hol a jótékonyrag gyakorlása a kellemessel vau egybekötve, támogatni fogja. Iteíépti díj személyenkint l korona. Család­ jegy 2 korona. Felülfizetések — tekintve a jótékony czelt — elfogadtatnak s szokás szerint hirlapilag nyugtáztatnak. Tűzoltó-gyakorlat A b.-gyarmati ónk. tűzoltó­ egylet juliu* 22-én délután 3 órakor nagy gyakorlatot tar­ tott a polgári iskola tág udvarán. A tűzoltók a nagy meleg daczára derekasan megállták helyüket s a parancsnokság állal kiadott feladatokat könnye-L-eggel oldották meg. Gya­ korlat után gr. Forgách Antal, az egylet főparancsnoka lelkes és buzdító beszédet intézett az egylet tagjaihoz. Tribünjegyek. 0 Felségének B.-Gyarmatra bevonu­ lása napján több tribün fog felállittatni a kővári út és utczamentén. A tribünjegyek iránt, melyeknek ára 1-5 írtig van megalapítva, augusztus hó 1-től augusztus hó 12-ig lehet előjegyzéseket tenni Baintner Ottó úrnál. A nógrádi ág. hitv. evang. egyházmegye B.-Gyarmaton fogja rendes uvári közgyűlését megtartani, és pedig aug. hó 1-én d. u. 2 órakor a dekaualis útónná, az özvegyárvaintézeti szék ülései. 2-án reggel 8 órakor a gyámintézeti Istentisztelet, 9 órakor a közgyűlés. Távgyaloglás. A balas-agyarmali önk. tűzoltó­ egylet b. parancsnoka Uábor Sándor barátunk múlt hétfőn reggeli 5 órakor nyakába vette — nem a várost, de a vármegyét s gyalog elsétált Salgó-Tarjánba, hogy meglátogassa ottani tanitó-kartársait. Sokáig azonban aligha mulathatott náluk, mert másnap d.-e. 11 órakor már itthon volt Balassagyarmaton — az óriási forróság daczára gyalog tévén meg vissza is az utat. Alkalmunk volt találkozni szécsényvidéki urakkal, kik kocsin haj­ tattak el a jeles tárgyalogló mellett, fel is ajánlották neki fogataikat, de ő megköszönte, mert sietős volt az útja. Egyébként igen rendesen menetelt: 1 kilométer utat 10 perez alatt, s ami fődolog, hazaérkezés után pár órával már részt vett a királylátogatási egyik al­ bizottság ülésében, s bár látszott rajta némi fáradtság nyoma, de másnap már az is eltűnt. A zsély-sósárl fürdő Anoa-báijára ma igen sokan készüluek; ha tehát nem fog esni, lesz szép mulatság; ha pedig esni fog, annál jobb, mert háromnegyed éve hasztalan várjuk már az ég kényeit, melyek sok szegény ember falatját tennék édessé; mig ha elmarad az eső, annál keserűbb lesz majd az élet. A fürdőbe pedig egy bét múlva is szívesen kirándulunk majd. Milyen lesz az idő az őszi hadgyakorlatok alkalmával? A hadgyakorlatok jó eredmény ét kétségkí­ vül az időjárás nagyban befolyásolja. Falb Rudolf, a hírhedt időjós, szeptember második felére, vagyis épen az itteni hadgyakorlatok alkalmára, verőfényes szép napokat jósol. De épen ez a jóslat aggaszt minket és nagyon szerettük volna, ba Falb bácsi rossz időt jósol vala. mert már akkor bizonyosan szép és verőfényes napoknak néznénk elébe. Sertésorbáncz. Pilis és Nándor községek területére nézve a sertésorbáncz-betegség járványos fellépte, az alis­ pánnak f. éri július hó 9-iki rendeletével megállapittatott. Tornaegyleti nyári mulatság. A b.-gyarmati tor­ naegylet augusztus hó 14-én a fürdőtelepen tánczmulatságot rendez. E derék egylet nemcsak a szükséges testedzésre fordít kellő figyelmet, hauem a közönség szórakoztatá-ára is. Ezt a mulatságot is személyenként fizetendő csekély t korona lielépti dij mellett úgy rendezi, hogy azon nem a hölgy-toilletek kiállítása nyerjen kifejezést, hanem a hami­ sítatlan jó kedv, fesztelenség és a legjobb hangulat. A ren­ dezőség tehát oda fog hatni, hogy a hölgyközönség lehető egyszerű öltözékben jelenjék meg; mert a tornászok tánczolni akarnak, sokat tánrzolni. A tornászok közt petrezse­ lyemárulásról szó sem lehet! A kurueznóták 150-lk előadása, Balassagyar­ maton. Folyó hó 24-én este 11. Rákóezv Ferencz szelleme lebegett felettünk. Kurucz-labancz együtt érzett; egy meghatott túlxir színhelye volt arénánk, hol a messze eltűnt mull, a tárogató, zongora és kellemes női hang által jelenítette meg magát — az egyetértésben: — a régi magyar vitézség átérzésében feledve a pártviszályokat. Káldv Gyula ur a ma­ gyar zene-egyesület alelnöke és a magyar zeneiskola igazgató tanára, Kuliflay Izabella k. a. fóhervzegnői tanárnő és a magy. zeneiskola tanára, Paliai Vilma. Torossy Kende k. a. énekesnők, Várady Sándor m. kir. o|>eraházi I-ső-rendü bariloni-ta és Maier Adolf, a m. kir. opera zenekari tagja és tárogató-művésze, a magyar történelem Thököly és Rákóezv korái mint­ egy kél óra alatt — kitűnő zongorajátékukkal kelle­ mesen csengő, kitünően iskolázott tenor-, alt- és bariton-hangjukkal és a Lehel kürtje után a magyar szivéhez nőtt s művész állal kezelt tárogatóval sok­ kal jobban és maradandóbban értették meg. mint ha e kórról köteteket tanulna át a halandó. Minden ver­ sike egy-egy történelmi epizód visszatükröződése, minden akkord a mélyen érző bánatos magyar hangja, vissza sírva a rég múltból. Thaly Kálmán a fentebb vázolt kor történelmi megörökítésére évidig a legtöb­ bet tett, de hogy történelmünk ezt a szakát, a ma­ gyar hontalanságát, a bujdosó hona iránti mély fáj­ dalmát nt is érezzük, arra Káldyra és művész tár­ saira van szükségünk. A magyar történelem szívbe vésésére, ebből is látható nem kötetek kellenek, ha­ nem a mütörténelmi zene — mert az elsők tudásá­ ból mindennap egy-egy sört feledtet el, .de mi egy­ szer n zene, az ének, dal röpke szárnyain lopódzik a szivbu, azt nem törli ki smutní sem. Nagy alapítvány Az emberbaráti lelkületéről ismeretes U'ohf Herman iosonezi lakos 10 ezer fru«v alapítványt tett, melynek kamatait két keresztény és két izraelita iosonczi tanuló fogja egyenlő részben élvezni -ösztöndíj czimen. Gyilkos savanyuviz. Varga György ki*-ojf*lu*i lakos, bágyadtan, eltikkadva bagtatott ökrei után jul. 23-án a néeséoyi vásáritól. Nagyon megnomjazott. A Koplalónál megállt az ottani savanyúvizfonásnál, s pohár vagy egyéb merítő eszköz hiányában neki feküdt a forrásnak * jót húzott belőle. Mikor föl akart kelni, hirtelen élletielmül rogyott össze. Szélhűdés érte és kiadta lelkét. Erős, nagyon erő* a koplalói savanyuviz, » mint mondják, csakis borral élvezhető. — Varga Györgyöt másnap felbooezolták és kétségkívül sok savaayuviz-baczillast találtak benne. Megrázó eset történt Balassa-Gyann tton július 24-én. Ugyanis Javornyiczki Sámuel. 18 éve* kőműves segéd a vármegyeháza egyik emeleti ablakából vigyázat­ lanság folytán lebukott. A szerencsétlen fiatal ember feje bezúzódott. Az orvosok azonnal kezeié* alá vették. Odaégett cséplőgép. Nagy-Csalomia. hontmegyei községben, a gazdák közös szérűjén az egyik kazal tűzet fogott a csép'őgép szikrájától. Néhány perez alatt láng­ ban álltak a szomszédos kazlak is. ót gazdának egész éri gabonatermése, nyolcznak pedig kicsépelt szalmája hamvadt el. A kár nagy, mert semmi sem volt biztosítva. Ipvly-Balog községben pedig, mint levelezőnk jelenti, hordáskCzbén gyűlt ki Gallorics János kisbirtokos félig rakott kazalja s a szomszédos széna-kazlakkal együtt teljesen elpusztult Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület kirándulá­ sok rendezésével kívánja a szebb természeti szépségeket a' nagy közönséggel megismertetni. E végből úgy szervezte magát, hogy bármely időben az anyaállsmból jövő nagyobb kiránduló csoportokat programmal ellátni, vezetni * kalau­ zolni tudja. Hazafias tisztelettel közzétesszük tehát, hogy hajlandók-e vagyunk az anraállam bármely vidékéről kirán­ dulást rendezni az erdélyi rész bármely pontjára, ha lega­ lább 15-20 kiránduló jelentkezik és a megállapítandó rész­ vételi dij lefizetésére magukat kötelezik A követendő eljá­ rás ez lenne: A kirándulás illető szervezőik —kit maga a kirándulni akaró társaság választ vagy kér fel — össze­ gyűjti a jelentkezőket és a névsornak legalább 10 nappal előbb beküldésével megkeresi egyesületünket, hogy ekkor és ekkor, ide és ide, ennyi és ennyi napra szólólag egy ki­ rándulási programot állítson össze. Erre egyesületünk azzonnal megállapítja a programot kiszámítja a részvételi dijat és közölvén ezt az illető társaságai, a kirándulás érde­ kében elvégzi a szükséges előintézkedéseket. Ez a határo­ zata egyesületünknek igen fontos, mert ennek alapján igen igen köuuyen és olcsón megtekinthetők az erdély­ részi gyönyörű természeti ritkaságok. Felhívjuk a nagy kö­ zönséget, hogy minél nagyobb számban szövetkezzenek ür kirándulások megtérésére. Jvérdezősködések Radnóti Dezső főtitkárhoz Kolozsvárra intézendők. Kolozsvárt, 1894 julius 23-án, Báró Feilitzsch Arthur, társelnök, Radnóti Dezső, főtitkár. Árpavásár Galgóczon. A nyitramegyei gazda­ sági egyesület állal augusztus hó 34-én rendezendő úrpavásárt a kereskedők és termelők egyaránt öröm­ mel fogadják. A vásár ennélfogva nagyon élénknek Ígérkezik s ugv a termelők, mint a kereskedőkre előnyös lesz. A vasúti összeköttetés Galgócz-Lipőlvár állomással nagyon előnyös s igy a kereskedők nagyon kevés időniulasztással látogathatják a vásárt. Más me­ gyeiéi termelők is bemutathatjuk a vásáron árpater­ mékeiket. Bejelentési lapok a nvitramegyei gazdasági egyesület titkáránál kaphatók Nyilván. Horváth Danó. Reményi Károly. FeMfis szerkeszt'": Fömunkatárs: Aláírási felhívás. A salgó-tarjini kölcsönös segélyző egylet igazga­ tósága állal alakítandó II-ik évtársulat betéteire. melynek heti fizetései 1894. szeptember hó 1-én veszik kezdetűket. Betétek bárki által tetszés szerinti számban je­ gyezhetők. Minden betét után hetenk. 50 fii. fizetendő. A hal év eltelte utón az évtársulat feloszlik és a befizetett tőke az Összes haszonnal együtt a betétesek között felosztatik. illetőleg készpénzben fizettetik vissza. Kölcsönt csak tag kaphat Minden egyes l>etét utón 12<.t korona kölcsön saavazlatik meg. A kölcsönt nem kell visszafizetni. A hatodik év végével az adós járulékába tudatik az be. Az uj évtársulal betéteire már most lehel elő­ jegyezni. A szeptember hó 1-je utón belépők kötelesek tu elmulasztott heti befizetéseket késedelmi illetékeikkel együtt egyszerre megfizetni. Felvilágosítás nyerhető és az elöjegyzt^sck eszközölhelok naponta az egylet he­ lyiségében. S.-Tarján, 1894. augusztus l-én. Az �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONT1 HÍRADÓ. A B.-Gyarmat, 1894. juliui 29. Az őszi hadgyakorlatok ideje alatt Alulírottnak van szerene.-«éni magamat a nagyérdemű hölgy közönségnek a legújabb divat és nxabás szerinti: menyasszonyi, vigalmi, gvií*xstb, ruhanemeknek ízléses, gyors és jutányos áron való elkészítésére tisztelettel ajánlani. Vidéki megrendelések gyorsan teljesittetnck. gyásxruhák 34 óra alatt foganatosíttatnak. Ö Felsége a királynak vármegyéukbeu történő legmagasabb látogatása alkalmából ajánlom magamat bármily szabású dísz-magyar, valamint más egyéb alkalmi Öltözékeknek a lehető leitjutányosabb árfeltételek mellett való pontos és gyors elkészítésére. Megrendeléseket már most elfogad GcncIicIí Ármin. Szíves megrendeléseiket tisztelettel kéri: fértiszabó B.-Gvarmaton. Hendrik Józsefné Balassa-Gyarmaton, Zichy-utoza tlO-ik szám. MAYFABTH PH. és Társa ‘ (K ew ihóc) határában fekvő kétkerekű vizilisztörlő malom eladó. Tudakozhatni a tulaj ­ donosnál. A kik venni szándékozó molnárt is ­ mernek kéretnek őt e czélból figyelmeztetni. ex. éi kir. kizárólag szab, zépiyárak, yasöntöde és közhámor BÉCS, II-1. Taborstr. 76. SCHÖNFELD MIKSA, kárp. és ászt bútorraktára B.-Gyarniat. X* i lÖSSUTH-itaibu. -dM D acsó-K eszi Ajánlja dúsan fölszerelt, jutányos árú rak­ tárát szilárd anyagból készített, modem Ízlésű, kúlönf. fa-, vas- és kárpitosbútorokban úgy egyen­ ként, mint szalónok, szobák, vendéglők és egy­ leti helyiségek teljes berendezésére nézve. Dús választók olajnyomatú és üvegre festett, kitűnő kivitelű, tetszetős fali táj- és egyéb ábrázatú képekben, fa- és aranyozott keretű tükrökben. Gyermekkocsik, nemkülönben mindennemű és méretű koporsók nagyválasztékú raktára. VMvkJ mogrvávléaak paateaaa és lebetáleg gyvrw Mjsséttstovk. Eyyjó bázMé valósé Mztatoe taavawel ámené fsMtettk. Alapittatott 1872. 600 munkással. A gyárakban készülnek a legjobb CSÉPLŐGÉPEK Ekék I-, 2-. 3-, 4-vmmI. kél-, járgány- is 7 íöihájtisn Boronák és hengerek axántófbldek é« rétek (tárnára. Szecskavágók, darálók, répavágok, Blunt-féle szab, ziihltaknrmány-sajtók. Szállítható taknrékítntük mint takarmánytolleattfik ét ipar-motó-kéaiOlékek. Sajtók minden czélra, valamint Járgány miiiek bor- és gyilmölcssgjtolásra. Gyümölcs- és szölözúzók. Aszalókészülékek 1—ö vonóállat bcfogáaára. Legújabb gabonarosták, továbbá triőrök, kukoricza-morzsolók, széna- és szalmasajtók gyUmöle. ét vélemény számára ét mindenféle ipari ctélokra. kéihajtáira, állók- *» szállító kéoitltékkol. ttólóveittő- ét nUv.-permet*zók Önműködő szabadalmi. SYPHONIA ENGEL D. díszítő és zászlógyáros BUDAPEST, IV. Gróf Károlyi-utcza 28. Elfogad díszítéseket Előjegyzés szölőoltványokra. Ö Felsége fogadtatásához A Nagyaiéit/ságu földművelésügyi m. kir. ministerium ellenőrzése alatt álló országos azőlőoltvány-telep részvény társaság azon czélból.hogy a szőlőbirtokosságnak nőlőoltrányszükségletét a kívántat/ fajokban és mennyiségben fajtisztán biztositham, az 1895-ik év tavaszán készítendő szőlőoltványokra, már most elő­ kölcsöndij mellett. Készít minden szakbei! tárgyakat. Egyes díszí­ tési czlkkek Is kölcsönbe adatnak. jegyzést nyit Az előjegyzési határidő 1894. augusztus 15. Az előjegyzett oltványok az előjegyzés sorrendje szerint teljes mennyiség­ ben fognak kiszolgáltatni. Az előjegyzés módja és feltételei tárgyában bővebb felvilágosítással készsége­ TenyéNz-koNok. sen szolgál alólirt igazgatóság. Országos sxölöoltvány-telep részv.-társ. ARAD-BARACZKÄN, A selypi uradalom tórzsjuhászatában mintegy 40 db legjobb Prlceot telivér tenyénz-koH eladó. Méaee. a. p. Gyorok. Andmofje. S Kitüntetve több mUt 370 arany-, wíet- át brnaiéremmel minden na­ gyobb kiállításéi. Városi iroda és raktár: Merino- Értekezhetni a selypi uradalomnál SELYPEN. — Posta-, vasút- és távirdaállomü. és gépgyár részv.-lársaság CHLICK-féle vasöntöde BlDiPEMTEV. Gyárén irodák: korban lévő Fiók-raktár: VL kér., külső váczl-út 29 -35. Podmanlczky-utcza 14. Kerepesl-út 77. szám. GÓZ- ÉS JÁRGÁNY-CSEPLÓKÉSZOLETEK, számos I. díjjal kitüntetett Schlick-féle szab. 2 és 3 vasú ekék, mélyítő és egyetemes aczél-ekék, Eladó lovak. A veglilesi uradalmi ménesből folyó évi nugiisztiirt hó l én délelőtt 9 ómkor 3 (lamb 5 éve.s és 1 darab 4 éves — bármikor meg­ tekinthető — sziíinfeletti hátas paripa Véghlcsen n várban szabad kézből cindó. Boxxányi Béla, ménramroter. 0U2 Pénzkölcsön! eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle sgyvaura ekék, tahjmivelo eszközök, Luhy Miltyá-t, h.-yy'nrmati ügyvéd közvetítése fatamint Sehllck-féle szab. „HALADÁS“ sorbavető gépek. Takarmánykétzltó gépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek éá fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. EldayŐe fizetési feltételek. f-egjutányosahb árak. Nyomatott óiv. Kék Láulóaénál IklMtvOyimttoa. mellett 7600 forintos kölcsön 7*/»-t<»lt knmat mellett első helyeni Imtiibláziíssal kieszközölhető. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00571.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_07_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-07-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 30. szám (1894. július 29.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom