https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8af830854d76b5f2032b2ab869cc351f.jpg d5952cd6bb6e180bc318bdd57c658822 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/5a23dca47070354162dfe766ac42f05d.pdf 5b407c759840845f7f778b9a0032f975 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. április 29. XXII-ik évfolyam 18. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Ellflzetáal ár: Elílzetiel péerek, reelaaátiók ée hirdetések a kUdAhivaulboi intéaendök. Egész érre 6 frt. Fél évre 3 frt. Negyed évre 1 írt bt) kr. •aim daxc XS kxa*oaás. A lap szellemi réséért s * Nyilt-té/rs voaatkosd míades k&slemé nyék a sserksssUkás kkidsadík. Előfisctnl osopio a kladéklvatalkaa lehet B.-Oyarmaton. Ezredéves kiállítás. Az 189G-iki ezredéves kiállitás szervezési előmunkálatait lényegükben befejezték és most már a tulajdonképeni kiállítási munkák időszaka kezdő­ dik. Az országos bizottság és a csopurtbizotUágok megállapították a kiállitás mindegyik osztályának programmját és kereteit; sok merész ujitó eszmét fogadtak el, nagyratőrő czélokat tűztek ki. A kiál­ litás ügyeit intéző 'kormányférfiak nem riadtak vissza semmi kéltségtől, hogy úgy az egész kiállí­ tási terület, mint az egyes kiállítási épületek méltó színhelyei legyenek az országos évezredi versenynek, a megvalósítandó nagy eszméknek. A tavaszi idő beálltával száz meg száz munkáskéz jön mozgásba, hogy a városligetet átalakítsák az ezredéves kiál­ litás szinhelyévé, a hol azután föl lehet építeni a csarnokokat, a melyek a nemzeti munka remekeit befogadják majd. Végül a kiállítási igazgatóság szétküldte már a bejelentési ivek tiz ezreit és minden városban, minden megyében műkődnek már a közegek, a kik az egyes kiállítóknak megadják a szükséges útbaigazításokat. Most a nemzet munká­ sain a sor, hogy a kijelölt, kitűzött kereteket be­ töltsék tehetségük és szorgalmuk eredményeivel, hogy bejelentsék az ész és a kéz remekeit, melyek bemutatásával tanúsítani fogják, hogy ezer év múl­ tával a műveltség milyen magas fokára emelkedett a nemzet, az ős termelés az ipar, a kulturális haladás minő alkotásai és vívmányai biztosítják a magyar államnak a második évezredet. A legutóbbi hetek eseményei elterelték az ország figyelmét az lS96-iki ezredéves kiállítástól. De ez az idő nem veszett kárba. A nemzeti lelkesedés hatalmas meg­ nyilvánulása fölkeltette az egész művelt világ ér­ deklődését és a nemzet minden fia most még inkább meg fogja ragadni az alkalmat, mely 1896-bin kínálkozni fog arra, hogy a világgal megismertessük a most megnyilatkozott erkölcsi erőnek szelleme és anyagi hatalmi 'eszközeit' íc Az időpont most a legkedvezőbb. Most, mikor az egész magyar nemzet annyira egynek érezte magát, most gondoljon mindegyikünk arra, hogy a millenium ünnepén mi­ vel fog a maga részéről hozzájárulni ahhoz, misze­ rint a nemzeti próbatétel a nagyszabású kerethez, a kitűzött czélhoz, az évezredenkint csak egyszer ismétlődő alkalomhoz méltó legyen. ’És már most szükséges, hogy mindegyik kiállító jelentkezzék; mert igy egyrészt a kiállítóknak kellő idejük marad, hogy a kerületi bizottságoktól útbaigazítást kérje­ nek és a bejelentett tárgyak kivitelére megfelelő gondot fordítsanak, másrészt pedig a rendezéssel megbízott közegek gondoskodhatnak arról, hogy az ideje korán bejelentett kiállítási tárgyak kellőleg érvényesüljenek és a nemzeti munka millió és millió remeke harmonikusan rendezett, minden részletében gondosan egybeillesztett egészet képezzen. Itt-ott rebesgetnek kósza híreket a kiállitás esetleges elodázásáról. A leghatározottabban állíthatjuk, hogy ezeknek a mende-mondáknak semmi alapjuk sincs. Kiállitás technikai szempontból semmi ok sincs az elodázásra, mert az egyes egyedül csak a kiadások növelését eredményezné. Egyesek bizonyos nagysza­ bású közmunkák befejeztétől akarnák függővé tenni a kiállitás megtartásának idejét. Ez képtelen kíván­ ság; mert a hatalmasan haladó Magyarországban most már mindig fognak nagy közmunkák folyni, de a magyar állam megalkotásának ezredik évfor­ dulója úgy a mint a közludalom azt megállapította • olyan mozzanat, a melyhez képest még a legnagyobb szabású közmunka is elenyészik. Tehát itt az ideje, hogy a nemzeti munka összes képviselői az alkal­ mat, a hol a hazafias felbuzdulást évezredre szóló alkotásban megtestesíthetik,, siessenek megragadni és az 1896-iki milleniumi kiállításon bemutatandó remekeiket, az illetékes közegeknél bejelenteni tovább ne késsenek. A kitüntetett tíz néptanító. Lapunk múlt számában röviden említettük már. hogy gróf Zichy Ferencz senior kir. tárnokmester úr legutóbbi itt időzését emlékezetessé testi azon hazafias cselekedete, mely szerint megyénk tiz oly köz-égében, hol a senioritus birtokos, a matyar nyelr tauitúa és a nemzeti szellem terjesztésében sikerrel fáradozó néptaní­ tóknak egyenként 50 frt jutalomdijat adományozott. A kitüntetett tanítók a következők: Bodroghy Mihály balassa-gyarmati, Angusz Elek tsélyi, Argar János kisujfalusi, Mónár Antal dirényi, Kf teles István szklabonyai, Szokoly István busái, Szirapo: János alsó-esztergályi. Mocznar Mihály erdőmegi. Síin nides Pál szentpéteri és Figuly János nagylibercsei tanít . Az egyik kitüntetett tat "értiunál alkalmunk volt olvasni a gróf úr kísérőlevelét, mely Ível állományát az illetőknek megküldött^, közöljek azt alább egész telj*delmében buzdításul. annál is ilkább, mert ő nagy mél­ tósága kijelentette, hogy az ily jutalmazásokat folytatni kívánja, még pedig progressive, -úgy hogy 1895-ik érben már tizenöt, 1896-bau pedig húsz tanítót fog hasonló jiitalomdijban részesíteni. ■ Az érdekes levél igy szól: • , Tisztelt uram! A zsönge ifjúságnak értelmi és valláserkölcsi nevelése, valamint a fiatal ,rermekszivekbe plántált hazaszeretet lévén az a két alapkő, melyekre építve úgy az egyesek Ixddogulása, mint pedig étles hazánk anyagi és szellemi felvirágzása remélhető; az én csa­ ládom minden időben szent k telességének ismerte fi­ gyelmét az ifjúság nevelésére és oktatására fordítani, s a gondviselés Utal neki os»t£!yrészül jutott hatás­ körében mindenkor iparkodott az értelmi és vallás­ erkölcsi mireltségct előmozdítani. Szem előtt tartván a hazaszeretet szent ügyét s tekintve édes hazá ik kü­ lönleges viszonyait s meg lévén arról az igazságról is győződre, hogy nyelvében él. a nemzet, az. én elődeim a magyar nyelv terjesztésére kiváló gondot fordítottak. Šeniorátusbani elődeim nyomdokaiban óhajtván járni, elhatároztam, bogy valláskülömbség nélkül tiz iskolamestert vagy tanítót fogok 50 — 50 frttal meg­ jutalmazni. kikről értesülök, hogy hivatásukban a fenjelzett két irányion buzgóan és eredménynyel mű­ ködnek. Hivatalbeli felsőbbsége Utal értesülvén, hogy kegyed nemcsak a tanításban, hanem az ifjnságnak valláserkölcsi nevelésében is buzgón működik s édes magyar nyelvünk terjesztésében nép sikerrel fáradozik, az öli frtot ezennel átnyújtom jutalmul a multion ta­ núsított buzgalmáért s egyúttal serkentőül, hegy az a jövőre is bívditásul szolgáljon. Kell Zvélyben, 1894. április hó 22-én. Gróf Zichy Ferenci s. k. senior. Tanügy. (A kir. tani, ért jelentése a íebr. U ikl közig, biziutságboz) 'FUyUtí* > A közigazgatási bizottság ebbeli intézkedése sem maradt meddő, a mennyiben az iskolába járók száma mull évekhez képest 1223-mal kedvezőbb eredményt mutatott fel. Ezek szerint tehát Nógrádvánuegyo területén 8366 összeírt tanköteles még mindig az iskoláztatást nél­ külözi. Metre oktatásban nem részesül. Eme fogyatékosság indokairól lesz alkalmam az alábbiakban megemlékezni. A népneveiéi egyik sarkalatos tényezőinek kiegé­ szítő résrét képezi még ama elvitáibatatlau téuy, hogy a tanköteles gyermekek a szükséges tankönyvekkel, melyek’ ől i z elemi ismereteket merítik, felszerelve legyenek; mert bármily Ügyes és szakképzett népnevelő Özv. KÉK LÁSZLÓNÉ újonnan, a legdivatosabb és tetszetős betúnemekkel gazdagon fölszerelt ■irdelések árszabály szerint saáaüuauiak. — Nagyobb és többszöri hirdetések jutányosán eníöiSltetatí. Bélyeg áladén egyes beigtaUaslJ ksióo 30 Jer. HytltUr petit sora: 20 kr. ü álljon az iskola élén, nem képes az eléje szabott tör­ vényes kötelességeknek teljes mértékben megfelelni addig, míg az iskolába járók a szükséges tankönyvekkel ellátva nincsenek, bogy ekként az iskolában hallottakkal a szülői bazban is foglalkozva, elméjüket élesítsék. S hogy az iskolából kilépett 12 éves tanuló közül a folyó tanévben 598-nal többen megtanultak írni és olvasni, azon örven­ detes körülménynek is tulajdonitha-o. hogy a szükséges tankönyvvel 1892 3. tanévben 2202 tanulónál több ren­ delkezett, mint a múlt tanévben; e szerint tehát népok­ tatásunk e téren is kedvező előhaladást mutatott fel. Minden magyar honpolgárnak, ki a haza jövőjét szivén hordja, aggodalommal tölti el lelkét azon ijesztő üalandőság. mely leginkább a tankötelesek kötött ttjait erővel fellépni szokott s halomra szedi a nemzet legdrá­ gább kincset — De hiszen ezt máskép képűim sem lehet, mert valamint a bal víz nélkül, ép agy az ember egészséges levegő nélkül nem exufálbat S miu­ tán iskoláink nagyobb része feltűnő túlzsúfoltsággal küzd » ily helyeken az egészséges levegő leggyorsabban fei^ emésxtetik, a romlott levegő pedig a járványoknak szin­ tén gyors terjesztője s tova vezetője, nem csoda, ha számos iskoláinkban az egészséges levegő hiányában ragályos betegségek ütik fel tanyáikat s ott nagy pusztításokat visznek réghez. Illastralásként álljanak példának a kővetkező tények: Vármegyénk 397 tantermére utalva van, 40.232 tanköteles, átlag véve esik tehát egy tanteremre 127 gyermek s minthogv a törvény értelmében egy tante­ rembe, melynek különben is 60 C-méternyi térfogattal kellene bírnia, csak 60—80 gyermeket fogadhat be, világos tehát, hogy megyénk tanügyi állapota e téren zok, igen sok kívánni valót hagy bátra, a mennyiben a fenebbi két számot egymással összehasonlítva, kitűnik, miszerint tankerületünk iskoláinak tantermei és a tanítók létszáma tetemesen szaporítandó. A tanügyet szirén viselő közigazgatási bizottság Mátra ezen nyomasztó s a népoktatásügyi és egfaaégűgyi törvény kívánalmaival egyáltalán össze nem egyez­ tethető állapotokat, 1892. évi julins bó 4-én 1884. és 1893. éri junior bó 2-án kelt 1167. számú határozatá­ val bölcsen intézkedett, midőn az 1868. évi 38. t-na. 58. J-ában foglalt rendelkezéshez képest a járási küzigazgatási hatóságok utján sz iskolafentartó hitközségük felhivattak, miszerint a szűk térfogattal bíró iskolák, a tanulók számarányához képest leendő kibővítéséről gon­ doskodjanak; ott. a hol kell, újak állíttassanak^ szükség esetén czéls'erü bérhelyiségekbe helyeztessenek s a taní­ tói létszám szaporítását a szükséghez képest szinten eszközöljék. Az iskolafentartó hitközségek, felfogva a bizottság e nagy horderővel bíró s me-ne kiható törrénynahta intézkedését, serényen hozzálátták iskolabelrfeégeiknek rendezéséhez s bizonyára öröm mii veszi tudomásai a tekintetes vármegyei közigazgatási bizottság népoktatá­ sunk terén, az ez irányban is észlelt megnrugtató elv­ haladást. Az 1891,2. tanév ben az iskolafentartő hitközségek 24.307 frt 24 kr. összegen 8 uj iskolát építtettek a 53 iskolahelyiséget rrndbe hozattak * azonkívül 8 aj taní­ tói állomást rendszeresittettek. Az 1892 3 tanévben ugyancsak a hitközségek 5 aj iskolát emeltek, 9 iskolát kibővittettek s belrreillittattak. mely ctélra 34.832 frt 21 krt bernteiétek- a tanítói létszámot pedig 4-gyel szaporították. A lefolyt két ér alatt tehát 12 rendszeresített tanítói állomáson kivül 13 uj iskola állíttatott fel, 62 pedig a törvény kívánalmainak megfelelően helyre állít­ tatott, melr ctelra össacscn 59.139 frt 45 kr befektettetett. S ezen nagy áldozatkészség, ba tekintetbe vesszük a fentebbiekbe ecsetelt hiányokat, melyekkel még megküzdenünk kell, úgy elenyészik a nvgy tömegben, mint csepp a tengerben.' (Fájt, köv.l A nógradvármegyei levéltárban gyűjtött nyelvtörténeti adatok. l-yüjWite: Baletky Derte. Oljban tartom az őrdogh „Teremptettet* ax luterant az kálvinistát meg ölni mint az ebet! 1694. Eonlogh .teremptette" 1869. . . jére eördög .teremntette, dúcban 1675. az Ebetski biro házánál meg a'.kut Piri Jobbammal könyvnyomdájában Balassa-Gyarmaton, Deák Ferencz-utcza, �NOGRADI LAPOK ÉS HONTI HIRADO. 2 tatottu m4í otvea pi»i ara .Szert* égi ítte** Palinkat teltet* a tagi adta ui-g Jobbagiomirak fejwit, (t i. uertMmüM v. 4. Ctts* p.>Ur) hi7ti. ,o**taiy auau» i67>. . . hogy .falcul* k'.meajeoek aa hat árzuut ugatásra. 1472. ,p*rt.>a 414* (ueller) 1471. v. Ml: .Nemes , . egcra .helyen* lakó (ti. Mritalyo) . . tatod .muU* é» .indulattal* Javaivat 1072. A aui ingé a tagszlaa 'agyon. . . járata* raartta ekobo .hidasi* (hajtani?) 1072. ügy tudom hogy liadvltig álé való .oczlá** é* Ma után tató földek voltak. 1072. . . u»eg egy .eftweskéje* is veit Apámnak negye­ dik farkai terem felett, kit oa száutottam , u torára * (tehát óta vetés) 1072. .. továbbá , Itóytet tetay* oda ne mennyének. 167X Pribék .Geczat- mellr aa KA Felsége írató* hajJaja. 1673. Mely tanra .tadonunt tett* Piri Ultin, és enWten .Maúwltá* őket S rutai tadta őket (v. ft. ükkon pohár, Úri uam) 1673. . . meg küldeni »e .neheztelje* 1673. . . .•xatógattak* egymást 1674. éri . . mely coerfiig • szoktak a .atomot* járni (ntomárt') 1674. éri . . semmi .által* (úttal, módon) meg nem engedik 1674. éri . . aa méh hars fának gyökéréből rak fiatal ky* . . 1674. éri . . bizanak raid kftpüt ragot 1674. éri . . megi* ftoettrk Lehlek. a együtt .ittak meg boron 1674. éri N. X. .laz rrttyeé* ragyon 1674. éri. Mondotta tiedet Fereuexnck .rom marctona* mit sárgára mert ha emberségemet nem tekinteném, aa Urammal majd feltapotutnálak. 1675. .Babia sorté** (korza) 1675. Nagy fik .gyerési* kötettek 168*J. .torkon térte* (talán tarkón?) 1676. . . kik ellen min*l országunk Törvényét .kiáltanak* (». ö. .Égbekiáltó rétek*) 1677. • • kogy aa reteket ditidalja ,nyl* szerint. . . e» ed bána nyulakat kinek mi jutott. 1677. mi Járója* vagyon itt 1677. Grf. Baltira Simon Kakócsy György partján tolt Balassa Ferenea Beszterne várát felvertén, mindeaébAl Balam Simonnak .Zsákmányt hányt* é* felpredalta volna. 1669. .égetbornarét* latta aa kalodaban. (pálinkafőző nejét) 1680. . . bekeaaégnek okáért engedett. Gyurko Jánosnak egy jé közt aa oltványba!, mellyet el i> .megyeitek* T Á R C Z A. A két trombitás. — A. flooriiae. — haha* ruták újában A karral kart rivalg .... A aebetóltet az alkorenbe helyezték bajtáraai a elébe hozván a zöld vzűvetü redőnyöket, az Öreg bátíjpadához fordultak, ki gépimen tartá ujjal közt kialudt — így ki! Nem eok baja lett Önnek • szegény farral; sem tokáig kutas; hanem derék fiezkó volt; jobb iám neki itt halni meg, mint künn a fagyot gőrőngyökön. Az öreg leborgantá fejét — Nem szolgált önnek fia a régi zászlók alatt? — Nem. Ée magam voltam ott trombitáé a 3-i* otáv ezrednél. — 6 is épen aa volt s tarkóknál. Ma fojts az utolsó rohamot! — És mint fúrta! Már felbnkott de a trombitát még mindig fajta erősen és dühösen, míg a többiek ... — Derék fin volt, — ismétlő csendesen a volt trombitás; legyenek nyugodtan felőle; ba meghal, mint hős kai meg, ba pedig magához tér, lesz, aki kitánságtt tafjeriUe. — Köszönet bajtársi . . . 8 elmentek viasza a csatatérre, átvonulva a falun, Mitsknt, sebesülteket hagyva tannak utczáín végig . . . • • • Az öreg egyedül maradt, mozdulatlanul, a kandalló melletti szAgtetbén álmadotva. Miről álmodozott? Ifjúkoráról, midőn ezredével a Kabyl hegyeket mászts m»g, vagy mikor trombitája szarát Konstrutíne falai vtahangozták. frit! Ama szép napokról álmád ozott, midón a frzneria díeriség mámorát zengő trom bi tab ingok előtt arab, orosz, osztrák, ebinai futottak! Most tehetetlen ée f>reg, futni látta e vörös nadrigotokat s poroszok sötét tömege előtt Szomorú volt egyedül volt. 8 elvonultak emlékezetében a haj-tat vidám trom­ bita hangjai s aztán egy másik, rabmi gyenge, habozó aeeord, metrót egy barna iskolás gyermek teljes erejé­ ből fújva adott ki apja trombitáján • Lorraine Ferencz midőn Afrikáitól hazajött, térdó- Iparosaink jövő nemzedéke. A legutóbbi évtizodek nagyon megérlelték gondol­ kodásunkat arra, hogy megnüqjüuk hazánkat boldog Kldoradónak, kizárólag termelő országnak tekiuteui. Ma már nem kell Európára szóló j-oliltkai bölcsesség azt belátni, hogy pusztán a users termények értékesítése ipari productumok tiagjon is megrendithetné fiiiáueziális állapotainkat Ebből a természetes, józan belátásból következett, hogy végre nálunk is megmozdult a levegő az ipar fellendítése, az ipari viszonyuk reudezése érdekében. Néhány évtizeddel ezelőtt magyar iparról, általá­ nos értelemben szólni nem is lehetett mert kevés kivé­ tellel, majdnem minden iparágat külföldről lieköltőzött iparosok müveitek, a kik nagyon derék emberek voltak, de a kikben csak évek múltán, a miker már jól ment dolguk, érett meg a magyar hazafiság. A magyar emberek, bizonyos iparágak iránt ellen­ szenvvel viseltettek, az meg épenséggel nagy ritkaság volt, hogy müveit intelligens családjk gyermekei az ipari pályára léptek volna, legföllebb ijesztésül használ­ ták a rósz tanulóknál, a miitói azután az következett hogy tisztességes iparos helyett tanulatlan léhütök vál­ tak belőlük a szaporították a proletarismust A viszonyok hatalmas változása folytán ez a korlá­ tolt felfogás nagyon szűk térre szorult Ma már tisztá­ ban vagyunk anal, hogy hazánkban a nemzetfentartó elemnek a földműves- és iparososztályból kell kifejlődnie, s Így ezt a társadalmi réteget kell a nemzet zömében erőssé, életképessé érlelni, még pedig helyes utón járó kultúra által. Ezúttal czélunk arra fog mutatni, hogy az iparos­ osztály jövő nemzedékének megérleléeére minő tényezők szükségesek és legalkalmasabbak? Sokszor hangoztatott nézet az, miszerint ipari fejlődésünket csak a kultúra magasabb fokon álló iparos­ osztály lesz képes előmozdítani, i a jóval haladottabb külföld produktumaival versenyképessé tenni. Ezen kivánalom elérhetésére megtétettek a szük­ séges intézkedések, a mennyiben a baza majdnem minden nagyobb városában állíttattak fel polgári, valamint később ipariskolák, a melyeknek czélja az iparos-osztály jövő nemzedékét a nagy világversenyben életképessé tenni. Azt ma már csak a szűkkeblű elfogultság mond­ hatja, miszerint nálunk biánvozuak a szükséges tényezők az iparos-osztály kulturális haladásának előmozdítására. Most már ennek fejlesztése, érvényesithetése, egyedül m-guktól az iparosoktól és a társadalmi felfogástól függFájdalom: a magyar iparos-osztályban, mely pedig az utóbbi évtizedben uagy haladást mutathat fúl, még mindig akadnak olv korlátolt gondolkozásu egyének, kik sehogy sem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy az iparos-tanulók azokba, u .uraknak való* tudo­ mányokba bevezettessenek. Az ily mesterek azután nem ben egy golyóval, mellén hadi éremmel, egy két éves lurkót is hozott magával haza. Az afrikai táborozás alatt ugyanis megnősült, elvett egy barna mór nőt, ki azonban még a szülőföldén meghalt, a nélkül, hogy Francii so razágot látta volna. Rendszereid lévén, mint minden katona, Lorraine atyja ée anyja akart lenni egy személyben a kis Péter­ nek, akit imádott s aki iránt daczára kemény és szigorú külsejének, valódi atyai gyöngédséggel viseltetett A gyermek nőtt, vonásait az atyjától, bronzszinü bőrét és göndör baját anyjától örökölte. Bátor, nemes, jó gyerek volt — Derék ficzkó, derék katona lesz belőle, szokta büszkén mondogatni apja, ez egykori trombitás. Szerencsétlenségre a .mór gyerek* — mint a faluban nevezték — rabló őseinek a ragadozásra való hajlamát is örökölte, a mi a szigorú becsületességü Lorraine gondolkozásávsl sehogy sem fért össze. Sokszor intette s minden képen igyekezett meg­ javítani a suhanezot de mégis akárhányszor rajtakapta a esempénkedéoen. Egyszer aztán erek ugyan lopott Az öreg most nem szólott semmit hanem hadi érmét levette melléről s szegre akasztotta, aztán daczára a fiú megbánásról tanúskodó könyörgésének, a tolrzjság töredelmes bevallásának, és minden kérelemnek, kijelen­ tette, bogy tolvajnak apja nem lesz s elűzte a háztól. A Hu elment a többé nem is adott életjelt magá­ ról. Él-e rsgy meghalt senki sem tudta. De a vén katonától fia nevét nem hallotta senki s most midőn minden atya a fiáért remegett, — tőle a sors megta­ gadta ezt a szomorú örömet • * * Az ágy függönyei megmozdultak, és a sebesült gyönge nyöszörgése hallatszott onnan ki. Az öreg egy gyertyával közeledett a fekhelyhez. — Kíván valamit vitézem? Én . . Nem végezhette be ... . A haldokló mintegy villamos erő által lökve, könyökére emelkedett a a roncsolt fő vénő vonásaiban aa atyja fiára ismert. — Péter! Péter! hebegé megkövülve. A gyertya égő rseppjei végig folytak az öreg ujjain anélkül, hogy észrevenné az okát; ott állott mozdulatla­ nul . . . téveteg nemekkel nézve a fiúra, kit titokban annyiszor megsiratott .... A sebesült is fölismerte. — Bocsánat! Atyám bocsánat! Nyögő kezeit Asezetéve. Az öreg fájdalmában szóhoz sem hirt jutni. — Bocsánat, stváin boeiáas meg! hmétlé a szerenraétlen — rósz voltam életemben, de becnülrtesen halok meg. B.-Gyarmat 1894. április 29. valami uagy lelkesítő tanouezaiknak, de mi több ellen­ ségeik a képzettebb tanonezuknak. Ha tehát az iparos-iskolának nehézségekkel kell küzdeni, » ba kellő eredményt neiu mutathat fel s ha polgári iskoláink nagyobb részt csak proletárokat nevelnek, annak oka egyedül a korlátolt gondolkozásu iparosokban keresendő. Még ennél is hatalmasabb akadály, a társadalmi felfogás. A társadalom, mely ha valahol a világon, úgy nálunk mindig aristokratieue alapokon nyugodott, nem barátkozik meg azon democratikus felfogással, hogy a kenyeret biztositó. tisztes munka az, mely az emberek­ nek* a társadalomban egyenlő jogokat biztosit, s hogy ennél fogva a kellően képzett, szorgalmas, becsületes iparos, éppen olyan ur mint egy miniszter. — A társa­ dalom még mindig szeret abban a meggyőződésben ringatódzni, hogy az ipar-osztaly tehetség és műveltség tekintetében igen alant áll. Így azután már a gyerme­ kekben megölik a valamely iparág iránti hajlamot, még ba abban különben tehetséget tapasztalnak is. Ha valamely gyermek rosszul tanul, akkor valami­ képen rászánják magukat az iparos pályára, de olykép­ pen, hogy még Írni és olvasni is alig tanítják meg. Ilyen egyénekből azután nagyon bajos dolog az iparosok jövő nemzedékét oly szinronalra emelni, minőt nemcsak az iparos-osztály, hanem a nemret és a haza magasabb érdeke is megkíván. Tapasztalati tény, hogy akárhány családban van­ nak tehetséges gyermekek, kiknek nagy hajlamuk van valamely iparág iránt. Ezekben ezt a hajlamot nem sza­ bad kiölni s nevetség tárgyává tenni, hanem inkább, helyes irányban fejleszteni, s megértetni a gyermekekkel, hogy mai napság már az iparos pályán is csak tanult képzett egyén boldogulhat, igy azután a gyermek ambilióval és kedvvel lép az iparos pályára Tehát az iparos-osztály jővő nemzedékének fejlesz­ téséhez hozzá kell járulnia legfőképen az iparosoknak és pedig a benne rejlő s kiburjánzó balfelfogás s elfo­ gult gondolkozás teljes legyőzésével. Tót lapszemle. A turócz-szentmártoni Národnie Noviny (75. sz., 1V./19 ismerteti Jekelfalussy Józsefnek a magyar intelligeneziáról tartott akadémiai előadását és egyes statisztikai adatait a következő megjegyzésekkel kiséri. A magyarok nagyra vannak vele, bogy 116.462 intelligens személy közül 81.628 a magyar. Örülnek, hogy intelligencziájuk száma nagyobb mint a minőt a magyarság számából arányosan várni lehetne s ebben találják a magyar nemzet asszimiláló erejének bizonyítékát. Igaz, hogy p. o. tót intelligens ember alig van 5000 számadatai szerint s ez szomorúságra han­ golhatna bennünket, de tekintetbe kell ám venni, hogy minő csoportokból vétettek a magyarországi intelligencziára vonatkozó ezen adatok. Hát vétettek 1. a tör- Az öreg még mindig hallgatott. A sebesült feje a párnára hanyatlott, de hirtelen forró cseppeket érzett arczára hullani. A? apa sirt. Kőnyei lemossák a fiú sáros homlokát mintha második koresatség szeut.csepjei hullanának arra. Majd leakasztván a szegről a katonai érmet, mely annyi éven át függött a falon a kereszt alatt; a fiú mellére függesztő. A haldokló halvány arczán az idvezülés sugarai vonaglottak végig s reszkető kezeivel ajkához emelve az érmet auttogá: — Köszönöm atyám! És kilehelte lelkét. .... • • — Káplár! Olvassa a névsort! A fölkelő nap vörös sugarai végig ömlenek a véres, megtizedelt csapaton! — Aubert! — Jelen! — Mohamed, Ali Lorrain! Jelen! Szólt egy gyönge hang. Minden szem a trombitás felé fordult Az öreg Lo-rain állott ott álmos száraz nemek­ kel fia ruhájába öltözve. —- Nevem Lorrain, a 3-ik zuáv ezred egykori trombitása! Fiamat megölte az ellenség, én. fogom helyettesíteni. A kapitány szó nélkül tisztelgett a veterán előtt s a névsort tovább olvassák. • — Előre! Az ellenség nagy erővel azoritolta össze a kis csapatot - Előre! A trombita rohamra szólt. A katona lelkén valami rémitö, romboló borzadály fut végig. A borzasztó, a kétségbeesett, a vémomjas düh kiáltása ez! A turkók radtil, a boszutól részegen, ellenállha­ tatlanul rohannak előre. Az öreg Lorrain is velők. Mintha nem is lábai vinnék, rohan előre, ajkain a trombitával fújja n roha­ mot szünet nélkül. Száján kihugvgyan a vér, szemei kidülledőinek halántéka lügtet. ... Rohan, mindig őrültebben fújva a rohamot Jobb karját elhordja a golyó, balkezébe fogja a trombitát; másik golyó ezombján fúródik át tovább hatol, — végre egy szivén találja s elesik ott, épen azon a helyen, hol néhány órával előbb fia elhullott (Franczlából fordított*. > V. J. �B.-Gyarmat, 1894. aprilis 29. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADO. vénjhozásból (enork tagjait itmrrjük); 2. a kúiigatga- ó eicj* a király születő napján kivánja a maga részéről Ubí, 3. az igauigQgyi. 4. köugiGuégügyi szolgálatból, ünnepélyesen installáló). 6, a tanügyi és 6. egyházi szolgálatokból, 7. it 8. a Br. Roszner Ervint, Hontvárwegya valamint tudományos, irodalmi it művésii körókból. Hát micsoda Srltuecz it Bélabánya városok közszeretetben álló kitűnő főispánját, Ó felsé’e Bécsben április 18-án kelt legma­ dicsőség az, milyen mértékben bizonyítja az a magtár­ áig asnximiláló erejét, ha a jelenlegi rendszer mellett gasabb kéziratával, Mármaros vármegye főispánjává 80,OM) intelligens embere van a magyarságnak, midén nevezte ki. Mig egy részt sajnálattal vesszük hogy a a közigazgatásban, a bíróságoknál nem magyar .miért jeles férfiú, akinek bölcsője vármegyénkben ringott, oly nem is alkalmaznak. És különben is ismerjük azt a meme távozik tólünk; másrészt az őröm érzete fogja el Keleti- és Jekelfalussy-féle statisztikát. Jekelfalussy ada­ keblünket, hogy felismertetvén br. Hosznernek bölcses­ tai olyan eztázisba hozták a magyarságot, hogy ez most séggel és tudományossággal párosult ritka administratiogúnyolja p. o. a románokat azt tetve szemükre, hogy n.ilis képe-sé^e. ót a királyi kegy és a kormány oly miért nincs viszonylagosan annyi írójuk, orvosuk és ügy­ helyekre jyjôb ki, ahol nagyobb tér é* alkalom nyílik védjük mint a magyaroknak, hiszen ezen hivatások füg­ nagy tehetségeinek érvényesítésére. Eltávozását kúlónöseu getlenek. Impertinent beszéd az! Komán író már p. ó. a honfiak méltán sajnálhatják, mert hiszen «'• állította azért se lehet anDyi, a mennyit viszonlagosan várni helyre a nyágaliuat Hontvármegye klassikuz földjén, lehetne, mert a román szó épen úgy mint a tót az hol a politikai pórtélét még a családi tárhelyeket ieszközök mindenikével üldöztetik, sőt ezen Írók olvasói szétdúlta. Roszner a legszebb emlékekkel távozik tőlünk; is üldöztetnek. Az utolsó időben pedig maguknak a tmi csak arra kérjük, hogy ezeket a szép emlékeket: román Íróknak személyi szabadsága is megszűnt. 1849-től tartsa fenn -okú nemcsak Hont, hanem szülőiáruiegytje: 1867-ig, mialatt a magyarság Ausztria ellen küzdött, Nógrád iránt i-. — Mint értesülünk br. Ilo-zner Ervin nem ült annyi magyar író úllamfogbáxlian mint a i beiktatása május hó 17-én fog végbe menni Máramaromennyit a magyarság az utóbbi 8 — 10 hónap alatt ‘ szigeten. börtönre vetett a román Írók közül. Ha jól meggondol­ Egyházi ügyek. A b.-gyarmati er. egyház április juk a dolgot, nincs okunk sopánkodni azon, hogy kiesi 22-én tartá rendes évi közgyűlését, mely alkalommal a tót intelligenczia száma Jekelfalussy statisztikájában. Kôry Tivadar elhalt felügyelőnk emléke jegyzőkönyvi­ Ha a sovinizmus által elvaklloll magyarok tudnának leg megörökittetett > özvegyéhez részvitirat küldése el­ gondolkozni, ki tudja, nem-e ijednének meg a valóság­ határoztatott, A számadások szerint 1893. éri bevétele tól, hogy minden intelligencziájuk közszolgálatban áll. volt az egyháznak 1762 frt 77 kr, kiadás* 1655 frt 94 A mostani viszonyok közölt nincs érdekében a tót nem­ kr. Pénzmaradvány l'*> frt 83 kr. Az évi szükséglet zetiségnek, bogy nagy legyen fekete kabátosainak és 1762 frtban irányoztaUtt elő Az egyház alapítványi s diplomás tagjainak száma. Maradjon a tót inkább az {■énzbeli vagyona IU175 frt 69 kr. terhe DM5 frt 19 kr. ekéjénél, mintsem hogy fekete kabátjában s diplomájá­ A Banóczy-féle alapítvány 5<»kl frt kőtvény i és pénzbeli val a zsebében elárulja az anyját. Nekünk most egye­ összeglwl áll, melynek számadásai szintén rendiem ta­ düli törekvésünk: Konzerváljuk magunkat! Hiszen ilyen láltattak. Selmeezy Sándor egyházi |>énztárnoknak és Petrovia Mátyás alapítványi gondnoknak a közgyűlés felfordult világ nem tarthat sokáig. köszönetét szavazott s ukolsszéki elnökül Sztranyavszky Gézát választotta meg. A világi felügyelő választására rendkívüli közgyűlés fog egy behívatni. Hirek és különfélék. A skarabeuszok f. hó 21-iki összejövetelükben Simkó Fiigyes esperes urnák a hely (teli polgári iskola Fényes családi ünnepélynek volt színhelye (esetleg főgymnásium) javára leteendő „Kossuth Lajos folyó hó 23-án baráti Huszár Béla keszeg! kastélya. — alapítvány“ létesítőjének jegyzőkönyvi köszönetét szavaz­ A ház urának névnapját ünnepelték, mely alkalomra a tak s az adománylevél megszerkesztésére bárom tagú kedves család tisztelői s jó barátai közül, Hont. Nógrád bizottságot küldtek ki. és Pest vármegyékből töblien jelentek meg, hogy jó Névváltoztatás. Kóhn József, b.-gyarmati • ille­ kivánataikat kifejezzék. — A vendégek legnagyobb része tőségű bpesti lakos vezetéknevét ,Kun*-ra változtatta már a délelőtti órákban érkezett s tanúja volt ama át belügymini-ztcri engedélyivel. igazán kedves ■ lélekemelő jelenetnek, midőn a család Pályázat. A füleki kir. jbirósághoz irnoki állásra nagyreményű sarjai: Tibor, Elemér, Aladár s a mama pályázat vau hirdetve. A pályázati kérvények Kray István kedvencre a kis Toto, bátor csengő hangon köszöntötték In-gyarmati törvényszéki elnökhöz adandók be. fel édes atyjukat, kin a meghatottság látszott erőt venni. Az itt tervezett nagy hadgyakorlatok érde­ — Ezután nemsokára hallatszott az eWd idejét jelző kelten a múlt vasárnap Becsből * cs. és kir. közőshad­ csengetés, s kitárulván az ebédlő szárnyas ajtaja, hozzá sereg egyik törzskari tisztje járt B.-Gyarmaton az elszál­ ültünk a gazdagon megtérített asztalhoz, mely mellett lásolások előleges tanulmányozása végett. Mint értesü­ a kitűnő ételek s finom italok hatása alatt mindvégig lünk O felsége a vármegyeházában, Albrecht föherczeg a legjobb hangulat uralkodott — Az ebéd végeztével,' pedig a honvéd-laktanyában fognak elszállásoltatok a társaság fiatalabb tagjainak indítványára, mindnyájan a Gyászhír. . Vettük a következő .gyászjelentést a parkban lévő „Lawn-Tenis“-t kerestük fel, hol egy Nemes varbóki őzv. Plachý Tárnámé, szül, nedeczei és pár órai kedélyes játék után, megszólalt a ház úrnőjének rutkai Ruttkay Mária, mint leány; özv. Makovinyi Ernőné, kedves hangja, hogy menjünk már tbeázni, mert a sz. nagyváradi Fekete Mária, úgy nemes varbóki Placby hölgyeknek toiiettet kell csinálni a vacsora után kezdődő Gyula, mink unokák; és nemes varbóki Placby Sári, tánczestélyhez. Ez villamos erő gyanánt hatott s nem­ mint másodunkká — mélv fájdalommal jelentik özv. sokára a theázás után egy időre kiürült a „férfi-sálon“ uedeczci éo rutkai Ruttkay- Lászlóné szül. Stopra Tercsi* ■ ki-ki a toillettirozáshoz látott minek megtörténte asszonynak, a szerető gondos anya-, nagyanya- és illetve után a hölgyek elegáns estély-öltözékben, a férfiak szépanyának élete 90. évében Szalma-Teresen 1894. pedig frakkban jelentek ismét meg s türelmetlenül évi ápril hó 26-án végelgyengülésben történt csendes várták a szárnyas ajtó újbóli kitárultát, hogy a vacsora kimultát. A megboldogultnak hűlt tetemei f. évi április után hozzá láthassanak a táncához. De rém is kellett 29-én, délután 3 órakor fognak Szalma-Teresen az ág. sokáig várni. Csömör Jóska jóhirű zenekara rázendí­ evang. egyház szertartása szerint a családi sírboltba tette a „Rákóczy“-t > mi ennek a hangjai mellett örök nyugalomra vlhelyeztetoi. Béke lebegjen áldott újból olt találtuk magunkat A fény és pompában porai felett! tündöklő asztalnál, hol a bájos háziasszony aranyos A külföld érdeklődése lóvásáraink iránt legjob­ kedélye még magasabb fokra emelte az amúgy is ban nyilatkozik azon közleményekben, melyek a német, csapongó jó kedvet. A jóízű magyar dalok s a pezsgés franczia, oláh, román és szerb lapokban az érsekujvári palaczkok szakadatlan durrogása közepett sem feletkezett nemzetközi lóvásárokra vonatkozólag megjelennek. Ezen meg az ünneplő közönség az Onnepeltről, hogy régi különféle nyelvű lajxik mind figyelmeztetik a lótenyésztőket magyar szokáshoz hiven öt fel ne köszöntéé; ezt kívánta és lókereskedöket a f. évi május hó 6—7-én Érsekújvárt tehát teljesíteni Sántha Béla Hontvánuegye tbeli főjegy­ megtartandó nemzetközi nagy lórásárr*. zője, ki szépen átgondolt toasztjában a házi ur egész­ Nyári menedékházak. A nm. vallás- és közok­ ségére ürítette poharát, — utánna Beke Béla járási tatásügyi miniszter Zólyom vármegyének 6G0 frtot srolgabiró emelt szót, rövid, de lelkes szárakban a bázi utalványozott nyári gyermek menedékházakra. A vár­ urat a bájos feleségét s nagyreményű gyermekeit éltette. megye közig, bizottsága 20 községien állít ily menedék­ A házi ur viszont a vendégei egészségére, végül Balás házat. — Nógrádvánnegyében még erről sz 5 sincs. Barna megyei aljegyző a még jelen levő két Béla egész­ Magyar énekes könyvek. A tót ajkú ev. egy­ ségére ivott Ezzel a vacsora nemsokára végett énén, a házakban nagy akadályát képezi • magyar istentiszteletek tüzes fiatalság csakhamar rákezdte a csárdást s mi nb-gliono<itá«inak az a körülmény, hogy a szegényebb kiknek ez alkalommal nem jutott tánezosné, a házi hívek nincsenek ellátva magyar énekes könyvekkel. asszony aranyos csárdás tánczában gyönyörködtünk. Folyt Hazafias kötelességei teljesített Deutsch Bertalan kálnói azután a táncz különféle változatokban szakadatlanul s gyártulajdonos, aki a kálnói ev. egyházhiveknek 60 drb meg nem szűnő jókedv mellett kirilágos kivirraddig s magyar énekes könyvet ajándékozott. mindnyájan azon sajnos tudatra ébredtünk, hogy vége Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi var eme minden tekintetben páratlan mulatságnak, miniszter f. hó 15-én kelt rendeletével Baratta-Drago no honnan mindenki egy kedélyesen eltöltött éj maradandó Alajos bárónak és Török Zoltánnak, Ixisoncz varos emlékével távozott. Ott voltak: l’rónay Istvánná, Margit polgármesterének, a magyar kir. államvasutak Losonci és Mariska leányaival, Scitovszky Jánosué, Lolli leá­ állomásától Kálnó, Benencze, Zelene, Föltár és Fazeka*nyává), Őzv. Gosztonyi N.-né, Ella és Klára leányaival, Zsaluzs.iny irányában Rimaszombatig, Bemenőiétől el­ továnbá férfiak: Balás Barna, Beke Béla, ifj. Fáv Albert, ágazással egyfelől Szinóbányúig, illetve a vashlmorig. Gosztonyi Miklós, Gosztonvi Tibor, Hanzély Gyula, másfelől llivzlricska és Málnapatak, valamint Hámor Osztroluczky Miklós, Prónay László, Sántha Béla. üveggyártelep irányában Farkasvölgy üceggyártelepig veze­ Gróf Zichy Ferencz senior kir. tárnokmester úr tendő helyi érdekű vasútvonalakra Íhratta-Dragono Alajov hétfőn április 23-án távozott Balassagyarmaton át a bárónak megadott és legutóbb múlt évi július hó 12-én. vasúttal Budapestre. 0 ezcellentiája figyelembe véve kelt rendeletével meghossiabbitott előmunkálati engedélyt azon eshetőséget, hogy az őszi nagy hadgyakorlatok e a lejárattól siáiuitando további egy évre megadta. vidéken fognak megtartatni és Esélyt szintén működési A ki kettőt szeret ezim alatt a .Kegeny-Szalon’• körbe vonják, a kastélyban többrendbeli előkészületre nak ép most megjelent, kilenczedik némában. Spielhagvn már mo9t intézkedett; így a nagyterem, melynek korhű Frigyesnek, ux ujabbkori német prózai-ták legkiválóhl*festését csak imént fejezték be, egyszersmiud uj díszes jának,' legújabb regénye kezdődik, melynek közlésével Zenipl* «i P. Gyula e kiváló folyóirata tulajdotiképen a parkettet fog nyerni. — A honvéd létért illetőleg, mely n senior gróf úr által kegyesen átengedett területen németeket is megelőzte, miután a regény mint égést, lön fölépítve és berendezve, s mely mint halljuk kedden, még meg -s-iiz jelent. A nagynevű író ez uj alkotása május 1-én a zászlóalj által már használatba vetetik, méltán sorakozik azokhoz, melyek hiruevét uzár rég 3. megállapították é. a magyar 4t**óközta*4g. ki-.áUfcép a művelt magyar hölgyek igaz élvezetet találtak majd, a mikor a bájos, üde é» mindvégig érdekes szerehai törfifnrtet olvassák. — A .Regény Szalon* tényleg a világirodalom legjelesebb közleményeit egyesíti hasábjain és megerő-iti ez állításunkat az a körülmény L. hogy már a legközelebbi számlán megint uj regény kezdődik, Jln. Aleumlernek ,Az l> elleiuege* rzimú munkfija. így aztán beteljesül a programúi is. mert az érfoiyaxa 'egéig az >sidigi rendszer meílctt, melynek bú megtar­ tását észleljük, irgaláb), tizenkét teljes és nagy regtsr jelenik meg a gyönyörű kiállirá-u folyóirat hasábjain, melyben több mint húsz novella és ven, -rmdarab és apróság látott napvilágot — A pwmat ezúttal Holm Mia-nak , Viszpntlátás* és Scherrulo'rgnck ,Az ezeratfo* czimű költeményei képviselik. L’-m-k-zép dolgok, jó forrásból valók. — Schottler t.'.-ork ,Az ostor* rinrfi novellája okvetlenül felkelti rnind-n leány szernek igaz érdeklődését. — A .Regény Sr-Jon* havonkint kétezer jelenik meg 80 sűrű lu-álom és a pazar fényű füzetek elólizeté-i ára negyedóemkint csak 2 írt. — Az újonnan lielépő előfizetők az isidig iDrgjrimt számokat minri megkaphatják a kiadlhivatal < Budapesten. Vili, Nép-zinház-utrza 2>i) kész.éggel küld liárborá é» ingyen mutatványszámokat. Az elM perBctena időszaka Laiaöbra Bra> gyröoSk •a,,l<'<aziUinkax elécjr sUrgüsen kgycimestetai. hogy a permerest, oeljet különben a magú siuatcnam már ‘■ "lltöing is elrendeli. keOö élőben foganatontaai el ne mntaunxkh, mert caak ekként veiictik elejét a senxrsleinies tMíingiiy. a perouospora terjedésének A ;*enurtea„k beszerzése <tnlgábaa Jó lesz óvatosnak lenni, mert sok n„«z pretsstrzöv kínainak m<«lanában mimlentri,- Ménesiig cmlUink lel. b»iry a jó perme­ tezők közt a legjobbnak találtak a Masthner bndapenti atagkereskeslö .rnicnm- ueitl ;«-rmetró'. <•«. mely igen könaren jár, kitümien prruH-tek, s-ha el nem rranltk en a mellett a L<. olcsóbb is. a mennyiben az egész ;tcrnMfrzőaek ára u frt 73 kr. Köszónetnjrilvánítás. Min izzók, kik Istenben bol­ dogult forrón szeretett Zfr!/.z fiunknak f. éri ápolta hó 21-én végbement temetésén részt vettek, nemkülönben azok, kik ezen végti-ztes-égbez anyagilag is járultok r fogadják ez utón is hálás köszönetfink nyilvánítását. B.-Gyarmat, 1894. április bó 25. Thunicxy János és neje. Felelőt szerkesziő: ■ Fumunkatdn: Horváth Danó. Reményi Károly. 748-S94. Iksz. Árverési hirdetményi kivonat. A b.-gyarmati kir. törvényszék, mint telekkri hatóság közhírré teszi, hogy Popper Hugó vég»hajtatónak és Weisz Karolina, úgy Weisz Ármin csatlakozott korábbi végrebajtatóknak Molnár Fe­ rencz végrehajtást szén redő elleni 130 frt o. ért. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyé­ tien a b.-gyannati kir. törvényszék területén levő, I»ejtáron fekvő köretknő ingatlanokra az árverést elrendelte, ugyanis: a dejtári 425-ik tjkvben L 1—8. sorsz. alatt irt ingatlanokra s legelőillet­ ményre mint jelenleg Molnár Ferencz jogutóda Molnár Ferenczné szül. Fábián Teréz tulajdonára a csatolt adóbizonyitvány szerint 670 frtnyi ki­ kiáltási árban azzal, hogy a 665—891. sz. alatt Molnár szül. lengyel Mária javára bekebelezett lak­ hatási szolgalmi és haszonélvezeti jogot megelőző követelések s jár. fedezetére a végrehajtási törvény 163. g. értelmében 200 frtnyi összeg megállapittatik és kimondatik, hogy ha az ingatlan a szol­ galmi jog fen tartásával olyan árban adatnék el, mely a fenti összeget meg nem üti, az árverés hatálytalanná válik és az ingatlan a szolgalmi jog fentartása nélkül a kitűzött határnapon újabban elárvereztetik. Ha Popper Hugó az árverést meg ne® tar­ taná, az a csatlakozott végrehajtatok bármelyikének kiránatára és pedig Weisz Karolina 60 frtos és 70 frtos ügy Weisz Herman 67 frt és 30 frt 80 kros követeléseik s járulékainak kielégítése végett megtartandó, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1594. május 16-án délelőtti 10 órakor lajtár községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 ’ .-át vagyis 67 frtot o. é. kész­ pénzben, vagy az 1851. ‘ 1JC. t.-cx. 42. fl-ában jelzett árfolyammal számított és ax 1881. november hó 1-én 3333. sx. alatt kelt igaxságügyministeri rendelet S. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapír­ ban a kiküldött kezéhex letenni, avagy az 1881. liX. L-cx. 170, értelmében a bánatpénxnek & bíróságnál elöhges elhelyezéséről kiállított szabály­ szerű elismervényt átszoigáltatni. A kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság B.-Gjurmat. 1894. február 26-án. Okollcsányi János, kir. tmteki bíró. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS MONTI UIRADO. ÚJ ÜZLETMEGNYITÁS. Meglepően Van szerencsém a t. ez. közönség tudomására adni, hogy helybon, Aniuger testvér urak épületében a városházzal szemben fényesen berendezett, a mai kor igényének megfelelő nól étt féríi-fliiHtárii-üzlelet, Jutányos árú. dtazaa és a lagujabb divat­ nak megfelelő Habig I. C. és Pichler József gráczi kalapgyárából kalap- és czipőraktárt nyitottam, a melyben mindennemű férfi- és női divatáru- és utaz czikkek, gyermekjátékszerek, diszmúárúk stb. dús választékban kaphatók. tiirni, inn, iti á otraá-niüt Különös kedvezmények és előkelő czégekkeli összeköttetéseim folytáu azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a legpontosabb és legelőnyösebb kiszolgálás mellett a t. ez. közönség igényeinek a legjobban megfelelhetek. Ajánlom magamat a n. é. közönség szives pártfogásába és jóakarata támogatásába 8 vagyok kiváló tisztelettel B.-GYARMATON, H&poraaág tekintetében az elkényextett igényeket is kielégíti. A« Excelsior-káwé saját mód szerint pörkölve, a legkiválóbb fajták tereréka és sokkal jobb, mint a többi, forgalombM előforduló minőségek, melyekhez 25*/. meg­ takarítást nyújt és hónapokon át megtartja erejét és zamatját Minden takarékos háziasszony tegyen az Excelsior-kávéval egy próbát te győződjön meg saját tapasztalataiból annak ki­ tűnő tulajdonságairól. Xhfhaló egyedül: Hummer Mihály fűszer- és ner mindennemű rovar 40,000 vegyes fajn szőlővessző, ezrenként 3 írtjával vásá­ SOMSi & onflhífed ♦ VEZÉRÜGYNÖKE. BUDAPEST. V.. KÜLSŐ VÄCZ1-ÚT 46. Árjegyzékek kívánatra bérmentve. MYOMATOTr ÚZV. KÉK LÁSZbÓNÍlXáL, B.-OYAUMATOX 94.167. gép-és ROSTALEMEZ-GYÄR. MALOMÉPITÉSZET nyiretü birka törzsnyáj gazdasági rend­ szer változás folytán eladó. Értekezhetni Š a fá r ik I g n á c :, ispán ­ nál, Dacsó-Keszi, Hontmegye, u. p. Csáb. Graepel Hugó darab anya-, ISO darab bárány- B.-Gyarmaton a Templom-utczában lévő 8 0 . népsorszámu úri lakház, mely á ll: 4 szoba-, 1 konyha-, 2 éléskamraés istálóból, terjedelmes kerttel és ud­ varral, bármely órában bérbeadó, avagy őrök áron eladó. Bővebb értesítés K o v á c s i J ó zseJ evang. kántortanitő urnái nyerhető. rolható Majthényi Ottmár csesztvei gazdaságában. Egy smi. Mi szólhatna világosabban utólérhetetlen ereje és jósága mellett, mint óriási elterjedtségének sikere, melynél fogva nem létezik más' oly szer, melynek forgalmát a „Zacherlin* legalább tizenkétszer fölül nem múlja. De kérjen mindenkor lepecsételt palaezkot és csak olyat, mely a „Zscheri* névvel van ellátva; Minden egyéb értéktelen utánzás. A palaczkok árai: lő, 30, 50 kr, 1 írt, 2 frt Zacberlin-megtakaritó 30 kr. Kiárusító helyek: Balassa-Gyarmaton: Cservenyák György, Kanitz Ödön, Felsenburg Ti­ vadar, Vilim Gyula, Uenkö József, Szommer Károly, Hummer Mihály, Ebenfflhrer Lajos, Winter Ármin, Ipolyságon: Dombó Károly, Salgó-Tarjánban: Holéczy Gusztáv, Majsmik József, Mandi Gábor, Okolicsányi Lajos, Grossberger Miksa, Körey Dániel, Both, Csábon: Józsa Dezső uraknál. vásáron a vásártéren lesz a kocsi megtekinthető és ölö kiirtására. ELSŐ IASTAB GŐXKÁVÉ-PŰRKOLDE BUDAPESTEK: Wertheimer és Franki. „ZACHERLINT“ mert ez a leggyorsabban és legbiztosabban megvehető. O-ás számú 2 frt 20 kr. kilónként. 200 köxépfinom Kérjen fin csak jutányos áron eladó. Az ápr. 30-adiki b.-gyarmati kilós, törvényesen védett to védjegygyei ellátott csomagokban. A finomabb OO-ás számú minőségűek ára 2 frt 40 kr., és 4 0 0 darab ürü- és jerkéből álló két- éh pedig: 1, 7, és jókarban lévő fedett üveges hintó igen csemege-kereskedőnél B.-Gyarmaton Hirdetmény. 7 ■; uradalmában u. p. Koncra. A rankam entes-L óherem ag EXCELSIOR-KÁVÉ A legjobb pörkölt szemes kávé, erő, zamat és 94.136. Frischer Ignácz. M.143. * ,,a><r«r k»re»«b«i'~ cziwtt |yét>uertir ■•llrtt. d r a ssó i aői a* gyermek divatárú-üzletében Kapható : 6AMSEL SA.VDOR g rór T e le k i A rvéd i nagy nem ű 100 kilója 78 frt 6, 10, 25, 5 0 kilói zsákokban, mindksttő államilag ólomzárolva. Répam ag ugyanolyan árban Alvinczen feladva utánvéttel. **£7 vilautétlMa Il.-Gyznuat, 1804. áprilit 29, � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00520.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_04_29.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-04-29 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 17. szám (1894. április 29.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom