https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0cd1da32c355d4a3c790c286bb9bb952.jpg 9aa4d4d6fe0f2189bfbd5f615579e69a https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0225e567b4cfb784ce103bc98f1e3a6d.pdf 52148e199e62ca02106d8459e0723be0 PDF Text Text XXn-lk évfolyam 15. szám. Balassa-Gyarmat, 1894. április 8. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Elirizstáal 4r: Xfyw ...m ax»: 1C k:.:c..r ElMistási pétiek, redamátlók é» hirdetitek > kltdAbirtttlboi istéiendSk. A lap tMllcmi rétiére e a Nyílttéri * voaatkosó minden k&i-1 Höfiictnl cxapin * klaééklvitalbaa leket B .-Gyarmaton. lemények a exerkcaatikda klldaadCk. Egésx övre 6 írt. Fél évre 3 írt. Negyed érre 1 írt 50 kr. KOSSUTH LAJOS Núgrádváriiiegyé is lerótta a nemzet nagy halottja iránt tartozó kegyelet-adóját. Százan és százan siettek megyénk városai- és községeiből Budapestre, hogy személyes jelenlétükkel — bár­ csak porszemként emeljék a világraszóló gyászünnep fényét. S valóban aki a székesfővárosban múlt péntek, szombat és vasárnap megjelent, s tartozott légyen bármily előkelő küldöttséghez, itt félretett minden feltűnni vágyást s csak néma bánatával vegyült az imposáns nagy tömegbe, mely ép azért hatott orbi et urbi, mivel a szabadság jelképe alatt, az egyen­ lőség és testvériség eszméit is valósággal a világ elé tárta. Így találkoztak az alispán ur budapesti lakó­ helyén, igy vonultak fel, illetve olvadtak be, a temetés reggelén, a Muzeum elôtť's a Kalvintéren néma-csendben helyt álló és százezerekre tehető emberáradatba Nógrád vármegye küldöttjei. A végtisztességet megadták a század legrendkivülebb férfiénak, Kossuth tajosnak, s kebleikben sóhaj röpült az Egek urához: hogy legyen áldás és béke az ő hantjai felett, s áldja meg Isten a magyart! De nemcsak az ország szivében, hanem saját házi tűzhelyén is gyászünnepet ült ápril hó 1-én Nógrádvármegye; sót a kegyelet manifestatiója tart nálunk még ma is s tartani fog mindenkor és mindaddig, inig létezni fog e haza s abban hálás szív dobogtatja meg a polgárok, kebleit a nemzeti lét nagy harczosa iránt, ki az államalkotás ezer évéből csaknem egy teljes tizedet töltött be dicső­ ségesen. Balasaa-Gyarmaton a gyász Istentisztelet, mint már jeleltük, nn délelőtt 1U órakor fog Kossuth Lajos emlékére és lelki üdvéért sz ág. erang. templomban megtartatni. A rendező bizottság egyszerű felhívással értesítette e gyász istentiszteletről a Balazsa-Gyarmaton székelő testületeket, meg lérén győződve, hogy elégséges csak annyit tudatni: mikor és hol lesz a rekviem a nemzet nagy fiáért, s mindenki oda siet, hogy egyesíthesse imáját ez egyház főpapjáéval s meghallgassa az ő beszédjét, melyet a polgári dalkör művétzi gyászkara kétségkívül méltókép fog kiegészíteni. Ezzel ér véget városunkban á három bét óta tartó mély gyász. Vajha a magyarok Istene nemzetünk gyászát hosszan tartó örömteljes korszakkal váltaná fel, igaz lévén a költő szava: „Uegbllnhödte már e nép A tuultxt • jövendöl!“ zat -ot énekelte el a gyászinduló hangjai mellett vonult * az izraelita imaházba, hol a rabbi magyar gyászbeszédet mondott Kossuth Lajos fölött. Az országos gyászban tehát méltó részt vett Nóg­ rád lt Hontvármegye egyaránt és ez megnyugtatóiig hat minden magyar emberre; mert ilykép a nagy vesz­ teség mellett is gazdagabb lön szivünk és a baza alko­ tásában termékenyebb a gondolatunk. A sámsonházi ev. egyház, melynek Kossuth Lajos főfelügyelője volt, különös kegyeletet tanúsít Kossuth emléke iránt Annak ügybuzgó mostani felügye­ lője Okolicsányi Gyula, vármegyénk jeles fia, Kiss István sámsonházi lelkészszel a templom falába illesztendő kő­ táblán akarják megörökíteni Kossuth emlékét E végből aláírási iveket bocsátottak ki. Ily aláírási iv kezelésével szerkesztőségünket is megtisztelték a részünkről kész­ séggel teljesítjük a közvetítést l’gyancsak a nevezett egyház Kossuth fiaihoz következő részvétiratot intézett: .A nógrádvármegyei sámsonbázai ágostai hitvallású evangélikus egyház édes magyar hazánk legnagyobb fiát ennek volt kormányzóját 1871. évi február hó 17-én tartott egyházi közgyűlésén, egyhangú lelkesedéssel főfelügyelőjévé választotta meg. Hazánk örök büszkesége, Kossuth Lajos az egyház ezen választását fenkölt szellemű levelében; — melyet mint drága ereklyét templomunk falán arany keretben helyeztünk el, — nemcsak elfogadta, hanem egyházunkat minden lényegbe vágó kérdésben bölcs tanácsaival foly­ tonosan támogatta is. A nemzetünket mély gyászba boritó esemény a sámsonházai ágostai hitvallású evangélikus egyházat kétszeres fájdalommal döbbentette meg, veszteségünket betűvel, avagy szóval visszaadni nem vagyunk képesek. Vérző sebeinket idővel némileg enyhítheti csapán csak az a tudat, hogy szelleme köztünk marad, alkotásai, jótékonyon fognak hatni egyházunk nemes törekvéseire is. A midőn Nagyságotok nagy fájdalmában nemzetünk egész "részvételével osztozik, engedjék meg Önök, mint a megdicsöültnek méltó fiai, hogy a sámsonházai ágostai hitvallású evangélikus egyház nerébon Nagyságotok előtt egyházunk legmélyebben érereti fájdalmát, legbensőbb részvétét tolmácsolhassuk. Enyhítse úgy az Önök, mint egyházunk sebeit a mindent meggyógyít^ idő; tettre hevítsen minden ma­ gyart' az elköltözött lánglelkű apostolnak pé.dája és élete. Legyenek Önök meggyőződve, hogy a megdicsöült szellemi óriást, nemesen érző vallásos férfiút a haza, annak hú fiai, s ami igénytelen, de hálateljes egyházunk soba sem fogja elfelejteni, sőt arra törekszik, hogy egy­ házának valamennyi tagja híven megőrizze a megdicsőültnek áldásos emlékezetét Kelt Sámsonházán, az egyháznak 1894. évi márczius 23-án tartott közgyűlésében. Fogadják Nagyságotok legmélyebb tiszteletünk ki­ fejezését s hazafiúi őszinte üdvözletünket, melylyel vagyunk alázatos szolgái: Okolicsányi Gyula, Kiss István, rr egyhAvi MttgytTj •*. Wleez A szügyi ev. egyházban a múlt vasárnap tar­ tották meg a reqniemet, mely alkalommal Wladár Viktor hazafias szellemű beszéddel emelte ki Kossuth Lajos elévülhetetlen érdemeit A szép magyar beszédet a tót­ ajkú hivek nagy áhítattal fogadták. Az alsó-esztergályi ev. templom tornyára szintén Hontvármegye küldöttsége is ott volt április 1-én saját jelvénye és népszerű alispánja Lestyánsxky Sán­ dor vezetése alatt Budapesten, hogy lerója kegyeleti adóját Kossuth Lajos iránt. Mig azonban a küldöttség a székesfővárosban járt, azalatt a vármegye székhelyén is gyászünnepet rendeztek a temetés napján. Ipolyság nagy piaczán folyt le ez ünnep; a házak, melyek e szép tért köritik, gyászlobogók kitűzésével járultak hozzá a szomorú ünnep emeléséhez; a tér kö­ zepén pedig megfelelő emelvényt készítettek. A társadalom minden osztályát felölelő, több ezeret számoló helybeli és a vidéki népies közönség előtt elő­ ször is Hofácty Lajos, udvarnoki erang. lelkész mondott megható imát és gyászbeszédet; utána pedig dr. Rác * Géza ügyvéd mélta'tá a haza atyjának elévülhetlen érde­ meit és korszakalkotó jelentőségét. A beszédek végeztével az egész közönség a .Szó­ kitűzték a gyászzászlót s a múlt vasárnap gyász isten­ tiszteletet tartottak. A tótajkú hitek szivét >d. Kubányi Lajos lelkész űr szép beszéde egészen meghatotta, a nép közül többen sírva fakadtak. Gr. Széchenyi István. Ma van évfordulója azon gyásznapnak, melyen gr. Széchenyi István, a leprgyobb magyar, bevégezte a magyar' nemzet boldogitására irányzott áldásos életéi Igen, ápril nyolezadika a magyar nemzet kegyeletet ün­ nepe! Nagy nap ez, mely méltó arra, hogy az egész nemzet honfiúi kegyelettel, legnagyobb Elismerésével az igazi érdemnek, ünnepelje ut meg. Ünnepeltünk mi is, ünnepeltek rajtunk kivül sokan e hazában. Kérdjük azonban, hogy ez az ünneplés álta­ lános, az egész nemzetre kiterjedő volt-e? Sajnos, hogy Özv. KÉK LÁSZLÓNÉ ujonnan. a legdivatosabb és tetszetős betúnemekkel gazdagon fölszerelt II esetéseit ártubaJy szerint ««ámittalnilt. — Nagyobb és túbbMűri hirdetések Jatányosan eszk Őriztetnek. Bélyeg minden egye. beigtiUeaii ki.'ue 30 kr. NyiltUr petit tora: XO kr. e kérdésre minden hahóvá, nélkül kimondhatjuk, nogy igenis ünnepeltünk, de nem oly mérvben, mint amiként azt a Széchenyi István örökké nevezetes, elévülhetlen, nagy tettei megérdemelték volna! Ki volt Széchenyi? Mit tett Széchényi? O egyike volt azon lelkes hazafiaknak, a kik életük feladatául a magyar nemzet boldogitását tűztek ki! Az ő erős elha­ tározása, nemes törekvése, lankadatlanul kitartó buzgalma oly sokat mutatnak fel a nemzeti haladás utján, méh megérdemli, hogy nemcsak a nemzet jobbjai, hanem az egész magyar nemzet a legbiláaabb kegyelettel ünnepelje meg halálának évfordulóját. A nemzet önmagái tiszteli meg. ha egy ily halhatatlan nagy ember emlékét tisz­ teletben tudja tartani! A Széchenyi István alkotásai előttünk állanak, hirdetik az ő alkotó erejének munkajogát Az ő tettei nem vesztek a múltba, a jővóé azok és mienk, melyeket a jövő van hivatva egész -nagyságában, eredményének hasznaiban feltüntetni. Széchenyi lerakta a nemzeti fej­ lődés alapját, melyen bizton nyugszik nemzetünk szel­ lemi és anyagi haladásának munkálása. Nemzetünk múltjából sok olyan jelesünk kimagasló alakja bontakozik ki, ha visszagondolunk zivataros, de hősi teltekben gazdag múltúnkra, bogy azoknak emlékét tiszteletben nem tartani, a legnagyobb bűne, mulasztása volna nemzetünknek. Nem mondhatjuk, hogy nagyjaink emlékére időn­ ként ünnepet nem szentelünk, de azt sajnálattal jelez­ hetjük, bogy az ilyen ünneplés nem olyan lelkes, nem olyan általános, mint aminőnek lennie kellene. Ha kö­ telességből ünnepelünk, egészen más az eredmény, mintha az érdemnek lelkesülten szentelünk emlékezetnek, bálás kegyeletnek ünnepet Ilyen alkalmakkor, felujulnak előt­ tünk a múlt nagy eseményei, a -írókból beszélnek hoz­ zánk elhunyt jeleseink néma ajkai. Az idővel megváltoznak az emberek is. A ma: emberek alig volnának képesek csak távolról is oly cselekményeket elkövetni, mint a hajdaniak. A mai em­ berek maguknak élnek, nem lelkesülnek a hajdani nagy tettek emléke iránt Mindenki a saját gondjáral van elfoglalva. Zsibbadtság észlelhető a közéletben. Bizonyos kedvtelenség mutatkozik a legtöbb embernél, mely érték­ telenné teszi a legnagyobb események emléke iránt is. Nem tudjuk, hogy ezt az általános közönyt annak tulajdonitrak-e, bogy csak kevés embert lelkesít ma már dicső eleink példája, vagy annak, hogy a terhes megélhetési viszonyok, a társadalomban mindig jobban 1 ábrakapó feszesség, bénitólag hatnak a közügyek, ■ hajdani nagy tettek iránt való lelkesültségn. "Inkább ezeket szeretjük elhinni, mint azt. hogy az annyi jelessel dicsekedhető magyar nép ma már nem képes elisme­ réssel, hálára! lenni azok emléke iránt, a kik e nemzet dicsőségéért, jólétéért áldozták fel életüket és javaikat A legszebb, mondhatjuk, ä legszentebb nemzeti erény a dicsöemlékű ősök emlékét megörökíteni, azt tiszteletben tartani. A magyar nemzetet nem illetheti azon vád, hogy ezt tenni elmulasztja, mert a ma tapasz­ talható közöny nem a nép, hanem az értelmiséget kép­ viselő, a múlt eseményeit ismerő, azt értékelni tudó értelmiség hibája, melynek pedig szent kötelessége a nagy közönségben a hazaszeretetek a nagyok iránt való tiszteletet éleszteni, fokozni. T a n ü g y.' ÜL Hr. tanf. évi jelentése a íebr. Iá-ki kSzúr ■FeizUlSe.' bizottságból j IV. Az iskolákról. Az iskolák száma volt: 1891-2. tanévben 309, 1892 -3. tanévben 313. Állami 1891-2. tanévben 3. 1892-3. tanévben 4, községi 1891—2. tanévben 24, 1892—3. tanév­ ben 27, róm. kath. 1891—2. tanévben 170. 1892 —3. tan­ évben 170, heir. hitv. 1891—2. tanévben 4. 189S—3. tanév­ ben 4, ág. erang. 1881—2. tanévben 102, 1892—3, tan­ évben 103. izr. 1891—2. tanévben &, 1892—3. tanévben 5. magán 1891—2. tanévben 1, 1892—3. tanévben 0. V. Az iskola tanítási nyelvéről. Magyar tannvelvö iskola volt: 1891—2. tanévben 246, 1892-3. tanévben 30 * könyvnyomdájában Balassa-Gyarmaton, Deák Ferencz-utcza, �NOGRÁDI LAPOK ES HONTI HIRADO. 2 Magyar bmM Mm UaitUUtt: 18»L—S. UMib« Ö.Í, 1892-3. tanéi bra 5. VL A Umtóktol. á taattok ömzm alma roll: 1891-2. toMvben 389, 1892-1 Uaéitxa 393. aBuú 1891—2. taaárbM 7, 1892-3. Unévbea 7, községi 1891 — 2. taMvben 53. 1892 -3. Unéttel 56^ rám. kaik 1891-2. taMjbeiz 204. 1892 -3. Unrtbeo 204, Mt. hitvallású 1891—3. laaétbeo 4, 1892 -3. tsaévtei \ ág. hitv. «raag. 1891-2. tanévben 106. 1892-3. tanévben 108, izraelita 1891— 2. taMtbea 15, 1892-X tan­ marta 1891-1 tanév bea 1. 1892-3. Uaé.ben 0. tieX kóiőU Tolt 2 kéwmtott 1891—2. tanévben 304. 1892-X tanerUa 321. ■am képesített -1891—2. tanárben 85. 1892-3. ** read 1891-2. tanárban 360. 1892-3. tan- segéd 1891-2. tanévben 29. 1892 -3. tanéi ben 29. 1891-2. tanárban 389.1892-3. tanárban 393. Hogy rtraaegyénk tantigye tinta képében fel* ttateibate legyen, egybe kellett vetnem a lefolyt tanár adatait u előző tanár adataival. Erén tanügyi náns adatokból a legszigorúbb bíráló U tton megryáaMáare jut, miszerint vármegyei népnevelésttgyünk ha tárni bár. de biztos nyomon elére tör • iparkodik ama Mtaaágekat leküzdeni. melyeket tan ügyünk foko­ mba feyleniárát t emeléeát eddigelé gátolták. Vmftnk csak egy kis pillantást a tankötelezettség végrehajtásira. A vármegyei közigazgatási bizottság. bár a múltban ♦rdiyenen íntétkedett, a tankötelesek pontot ÖMieiratáaa irtat, az illeti) közigazgatási közegek e fontos tanügyi mozzanat körül nem fejtették ki a megkirántatd erélyt, minek következtében azon eset állott be. hogy Nógráidrármegye területén 189‘ r Unerben 6977 tankötelessel kereseob matettatott ki, mint tényleg volt. — Nehogy tanigyi viszonyaink e téren ezentúl is ily fogyatékosságnak tegyenek kitéve, a közigazgatási bizottság elóterjesztéaamra a népnerelésQgy előbbre vitele czéljából kiváló feladatának ismerte a tankötelezettséget, mely a Unügy •gyík legfontosabb mozzanatát képezi, legszigorúbb módon végrehajtani, minélfogva 1613 892. számú határozatul kimondotta, hogy mindazon öaneiriwk, melyekhez a legcsekélyebb kétség férhetne, elvettetni, s az adatok újbóli összeállítása végett, u illető hanyag községi elöljárók költségeire más megbízhatóbb közegek fognak kiküldetni. Hogy eme intézkedésnek meg is lett a maga foganatja, kitűnik leginkább abból, hogy addig, míg a múlt 189 / * r tanévben 6977 tanköteles népoktatásnak rtrtsára összeírva nem lett, már a folyó 189’',. tanétben 1661 tanköteles maradt ki az összeírásból. így tehát a tankötelesek száma a múlt érihez képért 5316-tal emelkedett. Nem mulasztotta el a közigazgatási bizottság előtarjanztéseim folytán éber nemmel kísérni a tankötelesek pontos iskoláztatását *etn. — Mert végtére bármily ieiküsmeretMeti hajtanék is végre a tankötelesek összeiratása. vajmi csekély lendűlelrt gyakorol ez népoktatá­ snak etaelénére és felvirágzására, b» a pontos iskolába való járatás elhanyagoltalik. — 8 ép azért bőimen intézkedett a körigargatási bizottság, midón a községi elöljáróknak, mint a törvény e tekintetbeni végrehajtói­ nak meghagyta, miszerint az iskoiakertlö tankötelesek ömmmb: T Á R C Z A. A költő neje. *Kiélésért <UIUa a holló • nejét. B«ay «ily sorral! jó. begy mfoó rsodssr^p *toráén éaUbse srrsúsak róssált. Hsryosó Meneti. uMét sseapilláit. Ajaké bíborát, csókjainak móréi, Drávának <t»at»a»i. kedves oirserzését. Patyotal-v álfáit, pibefé bó-Mbfat, ríótaMlyO knrjaM. melyek Ót Mellék. * Artayea jó vajvét. mely AOsénrel vrevel. A koftit dirdrte ttffJMi S egy Mvaséjár 6fJ Mlelkavílette. Hogy »t tlwitiui a sót a avegvMktette. A szép asszony. Irta Mevas István, — Ott • K . . , i hegy tövében ran az ősi kasté­ lynak. Mogorván bámul maga elé; mintha sz simult idők térte * súlyovin nehezednék reá. mintha megunta volna egrisztenezíiját. Az ablakok hosezb sora fakó «alukötetekkel lezárva, csak ritkán felnyílva. mintha sötét, mély titkokat, nagy bűnöket rejtenének oda bent Ma­ rts’ sem nevetek e komor falak közé menni; egy ér * ben legföljebb kétszer tartózkodom itt, akkor í« esik *gy-fcét hétig, A termek molyette bátorai, nagy tökrei régi fényre emlékeztetnek, amiker örökös táblsbirák és főispánok, titkos tanáesosok és kamarások stb. laktak itt, gyakran három vármegyére szóló mulatságokat s la * | hanyag szülőivel szemben a törvény egész szigorát alkal­ mazzák. különben a vármegyei közigazgatási bizottságuk számára kiadott utasítás 2-ik J-a értelmében a járási föuolgabirák útján rövid úton büntetendők lesznek. . (Folytatása kOvsikesik' A ..Národní * ** Noviny mult havi egyik száma .Festett hazugság * cam alatt a következő borzalmakat Írja: . E napokban Pesten a museum termében Munkácsynak .Honfoglalás * cziuiű képét mutogatják. Az országgyűlési terem részér * megrendelt s az ország pénzével mácenási módon megfizetett kép ez. A tízesek ezreit ad­ tuk ki zsebeinkből, hogy a Duna fölötti uj onuá^ház tanácsterme nagy, monumentális képpel legyen felékesitve. S ez még nem volna a legrosszabb valami, jól­ lehet nem állunk úgy, hogy csak egy képre annyi pénzt dobhassunk ki. A helyén nem való munificentiónál roszszabb az, hogy a kép festett mellbe való rúgással az amúgy is megsanyargatott, joguktól megfosztott s gáncsolt nem magyar s főleg a tőt nemzetiségeknek sottissa. A mérhetetlen dölyfnek, határtalan gőgnek produktuma ez, a mely kigondolt biztonságban bátran mer mindent, még a legTakmerőbbet is. ha sz hiúságát csiklandozza s a msi sovmista-fanUzia-renduert támogatja, a mely minden valódiságtői s a Szent-lstván koronája alatt lakó nem­ zetek reális állapotától elfordul. A kép a magyar föld soha meg nem történt át­ adását ábrázolja valami győttes Árpádnak, tehát, a mint nyilvánuló, gyermekes, dajkamesét, a mely már rég el van vetve a komoly históriai tudomány által. Árpád, a mesés hős, lovon ül, a tót fejedelem alázattal nyújtja neki a szénát s földet vagy valami ilyesfélét, a jövevény magyarok uraimánik meghódolása jeléül. Árpád­ nak büszke alakja ellentétben áll a tót fejedelem alá­ zatos hódolatával. A mint mondva van, az egész dolog hazugság, • hazugság annak festése is. hazugság az, a festöecset első vonásától egész utolsó vonásáig. Politikasteri kép ez, s művészeti szempontból már e miatt is helytelen. A kép értelme ellenkezik a hazai törvényekkel, a melyek nem ismernek urakat s rabszolgákat, ellenkezik 3 történeti igazsággal, a mely Pannonia vidékeinek semmiféle erő­ szakos meghódításáról nem tud, ellenkezik a tisztességes patriotismussal, a mely nem tűri meg egy népfajnak a másik rovására való ócsárlását. A kép az aljasságnak ocsmány sérelmét sepri azoknak a nemzetiségeknek az arczába, a melyek a legnagyobb terheket viselik, az álla­ mot századok óta fentartják, a kép fanatizálja az amúgy is szerfölött dédelgetett s tűlbizlalt népfajt a kiéhezett a ellökdösött népfaj ellen, a kép politikailag, ethikailag • művészeti szempontból vakmerő abszurdum! A kép politikailag azt mondja kirívó színeivel: mi magyarok vagyunk az urak, a kik erővel foglaltuk el Magyarországot, ti a megölt s megalázott atyák gyermekei vagytok; mi itt teljes jogsinkban vagyunk, ti csak megtürettek, mi vagyunk az uralkodók, ti a szolgák. így kell azt felfog­ nunk, mert a kép nem -a museum számára van festre, mint valami, több-kevésbé igaz régiség, művészeti fan­ tázia, hanem az aktuális folyó élet számára, valamennyi nemzetiség közös országgyűlésének legfontosabb, leg­ törékenyebb terme számár . * A satyra, szerencsére, azzal van enybitve, hogy a kép művészeti szempontból is hazugság. A német Lieb Mihály (úgynevezett Munkácsy) kitűnő műfestö, az ö működési köre számára hazánk nagyon is szűk volt. Lieb teremtett egy néhány örökmüre, igy .Krisztus Pilátus előtt * * .Milton stb. cimü fenséges képet. A műfestóknek még idegen, igen válogatós egyesülete is teljes tisztelettel adózik Lieb-Munkácsynak s génijének. De igy van az, a ki eltér az igazságtól s a müvé- kadalmakat csapva. 9 az egyszerű falusi nép, mely kör­ nyékén lakik, regéket, rémes mondákat fűz hozzá: ke­ gyetlen urairól, dölyfos asszonyairól s ártatlan áldozataik­ ról. a kiket mind éjjel, hold világa mellett látni lehet, amint ujongnsk, mulatnak s komoran dalolnak a nagy kertben vagy a termekben. .Mogorva ez az épület nekem a ábrándos szemeim­ mel mindig ilyennek láttam. A nagyterem falait telyaggatták az ősök képeivel. Egymás mellett következnek: daliás, büszke.férfiak, bo­ rotvált képű, vékony dongájú legények, elhízott papok s franrziássn fésült, zord katonák. Az egyik oldalon három, négy női arczkép is lát­ ható. Az első bárom mindig elkerülte a figyelmemet; a negyediket nagyon sokszor vizsgáltam-bámultam. Gyö­ nyört, karcsú női alak, a milyent ritkán lehet látni nz életben. Nagy, sötét szemei, szénfrkete haja, hófehér melle, götnbrdvfi, rózsás arrza: már soknak a flgvelmét lekötötték. Ez a gyönyörű asszony a szép-anyám volt. Szépvégéről sokat hallottam beszélni » tán a festőt is elbá­ jolta. hogy igy tudta lefesteni Gyakran látom magam előtt, megt<ste edik * a kép, szinte kitörölhetetlen az emlékezetemből! — Miért nem volt ennek a szép asszonynak az élete i< ilyen szép!... • A szép-apám nem volt szép ember. Szakállát. ba­ juszát borotválta s a feje korán kezdett kopaszodni. A magyar nyelvet raak törve beszélte, németül azonban kitűnően dískurált. A «zép-anyám ennek teljesen ellen­ kezője volt. A szép-apám nem szerrtott otthon tartóz­ kodni, mindig eljárt — Hérvben lakott s a szép felesé­ gét otthon hsgyta agyedűl. Szép-anyám meg szívesen tartózkodott odahaza; hiszen ki nem állhatta Bécset. Kgyszer levelet irt IJécslw a férjének. Azt irta le­ velében, hogy a kedves férj * jöhetne már egyszer haza it; megúnhatta volna a sok bécsi mulatozást, pajtásokat év a szentimentáli * német asszonyokat: olyan nagy időn B.-Gyarmat, 1894. április 8. vwti erkölcaiaégtől. Ennél a képnél elhagyta Liebet minden: a géni, a szerencse, a művészet a az alkotás. Nem szólva arról, hogy az úgynevezett magyarok öltönyei komédiáa-taposta csecsebecsék a tót > keleti népek motí­ vumaiból, az uj magyar XVI. századból, nem szólva arról, hogy a magyar vezérek alakjain nincs élet * elevenség, sem igazság, a typusok ineg hogy modernek és pedig párizsiak, hogy Árpád lova s valuienyi többi ló fa-sxöruyszülött inas-kéz festette éllettelen állat; leg­ többet vesztett a festő a mellett, a mi a képet képpé teszi, bogy neki uincs egysége, é'tetö lelke, sem vilá­ gossága, a egyáltalán semmije sem. Mint tejjel megeresztett zsemlyék, olyanok a fel­ hők a pléh-égen. az árnyékok nehezek, átlátszatlanok, mint a szurok, a plasztika a a perspektiva szerfölött nyo­ morúságos . . . mindenütt csak bliktra. csecsebecse, mindenütt csak pifT-pzff, értelem « ész, poesis s művészi ihlettség nélkül. A történeti anacbronismusokról (liákóczy korából raló kabátkák és kardokról) nem is beszélünk, ezt a festőnek örömest engedjük el, mert az egén mű anachronizmus; de nincsenek megengedie a typusok anachronismuMi, úgy hogy az egész semmi egyéb, mint minden alap nélkül való fantastiku * gyerekjáték. Soha sem láttunk oly méretben (16 méter bosnú) rosszabb és drágább pénzért való képet! Jaj a művészeknek, mint jól megérdemelt hengerre rátekeruők ezen rAszonnörnyet s az uj magyarzérában kevesebb volna egy nagy blamázszsa). A festéswt Musája hálás lenne s a mi a politikái illeti: legalábD nem volna muszáj később szükségből begöngyöliteni (e drága 10 méteres vásznat; mert a mint hisszük, a nemzetiségeknek e hazában leendő jobb, testvériesebb viszonyai között lehetetlen, hogy ily hazugság és satyra függjön a magyar parlament elnöki széke fölött. S ha a dolgot a legártatlanabb oldalról tekintjük, mégis tüske s a nem magyar uemzetiségek mélységes megsértése marad ez * nincs oly aljas tót ember, a ki • képben az ország dicsőségét a hazaszeretetre serkentő valamit, vagy ehhez hasonlót láthatna .s bit Isten, kö­ tél van már na idő, u melyben sttlksi(g lest min­ denkinek nagy, semmivel meg nem Mleinlltett, áldotni kést lelkesültségéreJaj a gűnyolódóknak, mondja maga az Isten! Ha már ez sem lázitás, hét akkor mi a lázitás'? Kővy Tivadar. | Még sajognak kebleink az országos gyász miatt, midőn ime érzékeny veszteség ért bennünket itthon is: városunk egyik oszlopos férfia dőlt ki, Kövy Tivadar nincs többé; hosszasan tartott szenve­ dése és igy nem egészen váratlanul s annak daczára meg­ döbbenéssel vettük április 4-én, késő esti órákban a gyászhirt, hogy ugyanakkor 8 és 9 óra között Kövy megszűnt élni; — csak nehezen betölthető űrt hagyva maga után vármegyénk- és városunkban, hol ő négy évtizeden át a közügyek ernyedetlen bajnokaként működött 8 különö­ sen városunk közügyéinek sok jő és hasznos szolgálatot tett. Fiatal korábin a szabadságharezot, mint bonrédtiazt végig küzdötte. Az ö nemes ambiczióval párosult önzetlen tevékenysége sokoldalúiig volt igénybe véve. Egy Ízben tagja volt a vármegyei közigazgatási bizott­ ságnak, ■ városi képviselőtestületnek ő volt egyik leg­ buzgóbb tényezője, a községi iskolaszéknek pedig tevé­ keny elnöke; ö alkotta meg 1876-ban a b.-gyarmati ön­ kéntes tűzoltó-egyletet mely hála és elismerés fejében szerképét is lefesteté 1880-ban, vagyis 10 évi fennállá­ sának jubileum * alkalmával. A nógrádi és honti ügyvé­ dekre kiterjedő ügyvédi kamarának ő volt az elnöke, — a b.-gy rmati * ág. bitv. er. egyháznak 14 éven át világi felügyelője, a b.-gyarmati takarékpénztárnak és a dlvényi senionlis uradalomnak Ügyésze. keresztül. A levél végén még ez a kis mondat is ékes­ kedett: .megöl az unalom, meglássa!“ Szép apám egy hét múlva kapta meg a levelet, s reá egy hét múlva u felesége is kapott egy másikat tőle, ki az öreg kuszáit betűkből kisütötte a következőket: Két hét múltán hazajövök. Akkorra olyan lakomával ké­ szülj. a melyen három vármegyéből lesznek jelen vendé­ gek. Engem ne félts, Ale« feleség, mert én úgy se kel­ jek senkinek: de meg éli se féltelek téged. Szervusz! összehajtotta a levelet és eltette. Valamit mondott. Azt mondta: csak egy rakás németet ne hozna! Ki nem állhatta a németeket az a «zép asszony. A szép-apám meg nem volt ezen a gondolkozáson, s két hét múlva olyan csomó -supasz arczú osztrákkal állított be rezi­ denciájára, hogy a sfép-anyám mosolygás nélkül meg nem állhatta. Nem is har.ik’udott már, csak azon csodál­ kozott. hogy lehet ezekbe az urakba — beleszeretni. Pedig a férje sem volt különb!., . A mulatozás qem is tudom hány napig tartott; de. hogy sokáig tartott és nagy lakoma volt: azt sokszor hajlottam emlegetni! olvanféle lehetett, mely föfött ma elcsodálkozunk, ha csali ieirá'át is olvassuk. Hátha még végig ennők éz innék is, mint akkortájt ők. Egyszerűen kidőlnénk az első napon ! Szép-apám — habár elnéinetrsedeltis — a magyar a magyar dalt, a magyar zenét nagyon szerette. Nem is hagyta békén Söjtóv Balázst, a fiatalok legsiobliikét. mindaddig, inig egvnehánr pompás magyar nótát el nem dalolt neki. Híjh. Söjtőy Balázs híres gyerek volt akkor az egész vidéken! <) volt • legszebb, a legdaliásabb legények egyike, akibe kevés leány nem volt szerelmes. A fiatal menyecskék is titkosan, sóvárogva pillantottak utána. De még a legjobb tfnezol is volt, aki verseket csinált * úgy el­ tudta dalolni csengő, olvadó hangjával, hogy inrgtaíálták az utat a — aiiríg. Poéta volt, de * oha egyetlen versét sem irta le. Ő riak rldalolni tudta őket! * (FolyUtU követkalh) �NOGRÁDI LAPOK ES HONTI HIRADO. B.-Gyarmat 1894. április 8. A derék férfiú temetése nemcsak részvétteljesen, hanem ionosán * módon ment végbe április 6-án. A ra­ vatal, mely mellett az ónk. tűzoltó egylet tagjai reggel 9 órától a temetés órájáig diszőnéget , állottak, számos szép koszorú diszité. Itt láttuk az ügyvédi kamara, a b.-gyarmali ev. egyház, a város, az iskolaszék, a taka­ rékpénztár, tűzoltó egylet koszorúit, ezeken kirQl az öz­ vegyen maradt s a megboldogultat egész a sírig hűn ápoló bitvestárs. született llaintner Irma koszorúját, to­ vábbá llaintner Ilonkáét, szeretett uevelóleányáét, llaintner Imre, llaintner Ottó, a landau- és Jeszenazky-családok koszorúit. A háznál Simko Frigyes ev. esperes-lelkész rövid imát mondott, melyre a b.-gyarmati dalkör meg­ hatóan énekelte el Vörösmarty örökké szép gyászdalát. E rövid szertartás után megindult a gyászmenet, mely­ nek élén gr. Forgách Antal főparancsnok vezetése mellett a tűzoltó egylet ment elöl, saját zászlaja alatt. Ezt kö­ rette a dalkör, szintén saját zászlaja alatt A megboldo­ gultnak, mint egyházi felügyelőnek tetemeit a b.-gyar­ mati takarékpénztár, ügyvédi kamara és iskolaszék tag­ jai az ev. templomba vitték, hol Simko Frigyes gyász­ beszédet tartott az elhunyt lelett. Innen aztán a közön­ ig beláthatatlan bosszú sorai között a tűzoltó egylet tagjai vitték ki az örök nyugalom helyére, hol a rövid egyházi szertartás után Balás József ügyvéd a követ­ kező szép beszédet mondta el. T. gyásroló gyülekezet! Kövy Tivadar niura többé! Eagedteasék.iDeg uckeiu. falut az Ügyvédi kar turgbizottpaak a a b.-<yarmati ügyvédi kamara Ügyészének, bogy végső Isteabozsúdot mondjak az elhunyt pályatársnak. Előttünk a bezárult földi pálya és elöltünk a nyitott sir. Onkénytelrnul is azon nagy probléma tódul elénk mi az élet ? Scboppeuhauer a nagy boícaéaz szerint az élet Jiem egyéb a siralom völgyénél, a melyben az áuzenvedett bajok, fájdalmak és az élet terheivel s az emberek gonoszságaival való megküz­ dés semmi arányban sínen azon végtelen csekély örömök és élvezetekkel, a melyek osztályrészünkül Jutnak « ezen triló­ gia szerint az élet nem egyéb oly vállalkozásnál, a mely re vál­ lalkozni egyáltaláu nem volt érdemes. • !>» ezen bölcsésznek uem volt igaza, mert ö elfeledte a nemes ideálokat és elfeledte azt, hogy az életnek nemes hiva­ tásai vannak és ba az egyén férfiasán betölti azon kötelessé­ geket, a melyeket a haza, a társadalom és az emberiség köz­ java eléje szab, akkora * illető nem élt hiába, tevékenységé­ nek eredményeiben tovább él és részesévé, ténvezujéié lesz a tökélcteabulés és elöhaladáe örökéletének. Az elhunyt férfiú hiven teljesítette azon kötelességeket, a melyeket a basa és a társadalom közjava eléje szabtak Már mint gyenge ilju karddal cserélte fel tanuló könyveit a haza szent szabadságának kivívása és megolulmzzása végett a meg­ telepedve városunkban kultúrintézményeink fiitényezője s előmozdító ja lett A helybeli önkéntes tűzoltó egyletnek o volt a kezdeményezője s megteremtője, a vármegyénél, mint a töryéuyhatósági bizottság tagja szolgálta a közügyét, a felaóvidéki kultnrcgylet nógrádi fiókjának fáradhillan elnöke, az evangélika egyház gooduoka. a községi polgári iskolaszék el­ nöke, s a ml hurrám legközelebb áll, a nógrád- és honttnegyékre kiterjedő ügyvédi kamarának Ifi éven át szeretett el­ nöke volt. És valamennyi irányban elmondhatta magáról: én tettem, halottam • alkottam és betöltöttem azon kötelessége­ ket, a melyeket embertársaim bizalma reám ruházott. Kend, szi­ gor, fegyelem s kötelességénél vezette működésében a ez tette üt méltóvá a többoldalú bizalmi állásokra. Jutalmát a saját önérzetében, a kotclességteljesilés nemes öntudatában kereste a a végzet is megjutalmazta öt, mert élettársául adta a párat­ lan Jóságú s öt utolsó leheletéig szerető hitvest, ki örömét, bánatát vele mindvégig megosztotta s midőn a nehéz napok, a betegség és szenvedések hosszú napjai elérkeztek, öt önfetáldozólag áttolta-és sreretetével még a túlvilágra bt elkíséri. Fáradt vándor, elköltözött pályatárs! Te nem éltél ltj­ ába. te teljesítetted a haza, a társadalom s a nemzeti knltnrai elóhaladás Iránti köteles-égeidet. te a kölelességteljesitésnek s azon legnemesebb ideálokuak éltél, melyek el nem múlnak s amelyek az emberiség örök javait képezik. Legyen könnyű a föld poraid tölöU! Isten veled! Is ten veled: A megható beszéd után a dalt zengett el, a e gyászdal göröngyei örökre elválasztották Tivadart. A Kövy elhunytárai a kívül a b.-gyarmati ev. egyház, oltó egylet külön gyászjelentést dalkör még egy gyász­ szomorú hanginál a sir tőlünk — a jó Kövy gyászba borult családon az iskolaszék és a tűz­ adtak ki. Ipolyság, Búi. április O-án. Jankovics Béla tésai kastélyában f. hó 3-án fényes díszebéd volt báró Roszner Ervin főispánunk és a hontvármegyei tisztikarnak tiszteletére. Jelen voltak a házi­ gazda szeretetreméltó családján kívül: br. Roszner Ervin, Kalmár Lajos, Loslyáuzzky Sándor, Ivánka Uszkár, Somogyi László, Ivánka László, Kudora János, Bolgár Endre, Cribulya László, Marek Károly, Barényi Jenő, Sántha IDD, dr. PodhaBzkyi László, llalmay László. Borbély Pál, liedross Peter, Prónay Mihály és Náudory Pál. Az ebéd, mely a culinárii élvezeteknek még a leginyenczebb igényeket is kielégítették, a következő menüből állolt: MENT. Potage. Monaco. — Petite eröustade tiouillev salpicon. — Sandro ú la Richelieu. — Filet de luruf jardiniere au Madeira. — CliamKroid de poutaixls. — Falsait * selle de ehevreiiil groseilles saladé. — Glace. Ananas fraistM peches. — Dessert . * Természetes, hogy a jó hangulat, mely az egész ebéd alatt állandóan uralkodott, szellemes pohárköszöntökben is kifejezést nyert. Az első leköszöntél Kudora János viski plébános a következőkben mondotta: .Fő­ jegyző uram! Szólok az úrhoz! A megye szeretete s köz­ bizalma oly időben adta kezeidbe a tollat, midőn fenkölt szellemedhez méltó események várnak arra, hogy azokat megörökítsd. Fenkölt gondolkozásmódödhoz képest kétségkívül észrevetted, hogy a történelem nagy esemé­ nyei, ha nem is minden vonásban de néha ismétlődnek. Így hogy első sorban rólad szóljak, emlékezel, hogy a régmúlt időben egy választott nép nem fegyerrel, hanem bizonyos hangokkal kívánta Jerikót megostomolni; e bizonyos hangok akarták a te szentélyedet is bevenni, azzal a külömbségge), hogy Jerikó falai ledőltek, de a te falaid fenmaraatak. Volt a történelemben egy férfiú, ki idegen ómig hódítására indulván, rövid idő múlva ezt irta a római Senatumak: veni, vidi, vici! Ámde rövid idő tnulva uralma rombadólt, s tőrrel leszúratva. dicstelenül fejezte be hódítását. Megyénkbe is rövid néhány év előtt egy férfiú vonult be, ki igazán elmond­ hatja magáról; jöttem, láttam, győztem! És az képezi örök dicsőségét, bogy bódítását csorbitatlanul fentartotta; miként a nap, mely zenitjére emelkedik, folyton nyer erő-, fény- és ragyogásban; Így e férfiú is. úgy hogy ma elmondhatjuk, hogy távozása mélyebb bánattal tölt el, mint a minő nagy volt örömünk megérkezésekor. Az ö megtartásáért a megye számára, ragy legalább is szelle­ mének lentartásaért a megyei tisztikar részéről oly demonstrate tétetett, mely példátlan a mai öntő és nagyravágyó időkben. A megye tisztikarának dísze lemondott állásáról, kenyeréről, hogy megőrizze a megye békéjét, boldogsá­ gát Én igen szerencsésnek érzem magamat, hogy oly úri család asztalánál emelhetem fel csekély szavamat, mely fenkölt gondolkozása, s finom tapintatával tudja mérle­ gelni, méltányolni az önzetlenséget s az erényt; nemcsak szóval dicsőiti, de tettel ünnepli azon férfiakat, kik a közjóért ily végtelen áldozatot hoztak. Poharamat ürítem br. Itoszner Ervin főispán úrért, kívánom, hogy ót az Isten sokáig él lease! Ezután Kalmár Lajos emelt szót a háziasszony dicsőí­ tésére, majd Ivánka Uszkár köszöntötte fel a tisztikart, azt panaszolta fel, bogy a tisztikar kicsavarta a fegyvert az ellenzék kezéből. Báró Itoszner Ervin szellemes pohárköszöntújének mottóját a vendégszerető családnak — poharakba réseit, szájában olajágat tartó galamb — czimere képezte, és ebből folyólag azon reménynek adott kifejezést, hogy llontvárniegyében a békés összetartás meg lesz őrizhető. Lestyánszky Sándor a tisztikar nevében megköszönte a nyilvánított elismerést és feiköszőntötte a szives ven­ déglátó házigazdát Végűi Bolgár Endre szólott röviden, de talpraesetten, midőn kijelenté, hogy nem kiránt szólani, de Kudora plébános úr szónoklatában reá mint főjegyzőre utalás történvén, azt kívánta kinyilatkoztatni, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvébe oly szellemben, és azt fogja fel jegyezni, a mit a közönség határoz. Nézete egyébként az. hogy a közérdek tiltja a személyes jellegű politikai harcukat, tehát gyűlölködni a köxügyck intézésénél nem szabad. Ha valaki engesztelhetlen érzelmeket táplál, azért magán életében felelősséggel nem tartozik, de mihelyt a közélet terére lép, azon érzelmeket teljesen mellőzze, s ba ezt erkölcsi lehetetlenségnek tartja, a közdolgok intézésétől inkább maradjon távol. A- társaság e fejedelmi ebéd után * késő délutáni órákig maradt együtt szakadatlan jó hangulatban. Hirek és különfélék. Személyi hírek. Főispánunk gr. Degenfeld Lajos úr Öméltósága ápril 6-án jött be a székvárosba, hol tegnap a körigazgatási bizottságot tartá meg. A főispán körünkből ma távozik. A bizottság tagjai közfii B.-Gyarmaton voltak: Balás Antal, gr. Berchtold Arthur. Mocsáry Ödöo, Szakait Barna és Szontagh Pál urak. (Szontagh Pál úr ónagvméitósága és a gróf Zichy-féle seniorális uradalom tisztikara ápril 6-án condoleált özv. Kövy Tirádámé ^nagyságánál és részt vett Kövy Tivadar vég­ tisztességén is. A honil főispánná? ügyében mint értesülünk, újabb fordulat állott be. Ugyanis * honfiak nagyon ra­ gaszkodnak a mármarosi főispánná kinevezett br. Roszner Ervinhez, mint aki a pártok fölé helyezkedve nagy szol­ gálatot tett llontvármegyének azáltal, hogy a vármegye feldúlt nyugalmát helyreállította. A honfiak most már odsirányitják minden törekvésűket, hogy br. Roszner mármarosi főispán neveztessék ki egyszersmind honti főispánnak is. Kossuth Lajos eredeti arczkép-festménye. Az * .Egyetértés folyó éri április 2-iki (92.) számában egy hírlapi czikk jelent meg: .Mikor Kossuth modellt ült * czimmel. Ezen czim alatt olvasható ez: Kossuth egyetlen természet után festett képe. Nem lesz talán érdektelen, ba köztudomá<ra bocsátók néhány adatot egy másik létező Kossiith-képröl, melyről azok, kik ismerik, azon meggyőződésben vannak, hogy az eredeti példány. A kép Kossuthot sötét magyar ruhában, fején fekete kalpaggal ábrázolja és mellkép. A vászonra festett képen a festő ecsetével irtán olvasható: .Grimm 1848. * a hátlapon pedig ez áll: .Kossuth fajos, festette: Grimm Rudolf * 1848-ban. E kép jelenleg gróf Degenfeld Lajos tulaj­ donában van s niráki kastélyában látható. A szabadságharrz emlékeicek kiállításán annak idején ki is volt állítva. Közvetlen legmegbízhatóbb forrásból értesülve, elmond­ hatom azt it, hogy mily különös diódon került ezen kép a jelenlegi tulajdonos: Degenfeld Lajos gróf birtokába: Grimm Rudolf a kép festője rossz anyagi viszonyok közé kerülvén, az 6O-es években szabószámlájának kiegyenlitéseűl Milner Ferdinand budapesti szabómesternek adta, ettől szerezte meg a képet később Siposs Antal zongora­ művész, ki a Degenfeld-családdal jó barátságban lévén, különös tisztelete jeléül ezen képet gróf Degenfeld La­ josnak ajándékozta. Tudtommal Leitner Ferúinánd még él Rudapesten és úgy ö, mint Siposs Antal is kivel nem rég volt szerencsém találkozni, e tekintetben bővebb értesítést nyújthatnak. Ez tehát Kossuth Lajosnak 1848ban festett eredeti olájfestésú képe. Szitákon, 1891. évi április hó 6. ÁnUtl. A balaasa-gyarmntl járás katonai fősorozása, mely az elmúlt hét öt első napját egészen igénybe vette, relative kedvező ervdménynyel végződött, amennyiben a sorozásra állított 685 hadköteles közül 152 lett beso­ rozva, és pedig az lő * korosztályú 270 emnerből 56. a második koroizl. 317-ból 40, a harmadik körösit. 196 3 egyénből 54, — a magasabb korosztályból 2, vagyis összesen 152. — Sorozástól távol maradt 68 egyén. Hogy ez eredmény viszonyítva mondható csak kielégíte­ nek, az 1873-dik évben dúlt kolera járvány körülmé­ ny éten leli magyarázatát, mert sz anyák tetemes része eíbaülozván, a gyermekek fejlődésé és ápolása nagy hátrányt szenvedett. — A sorolási bizottság elnöke volt a törvényhatóság részéről Scitovszky Jinwt alispán, tagjai: Tihanyi Ferencz «m. főjegyző, Fáy Árpid és Szabó János tb. biz. tagok, Baiutner Arnold jár. fő•zolgaliiró, Kákóczy Istvan jár. rzolgzbiró, gr. Forgách Antal t. föaznlgahmó, dr. Kaeskovirb Gyula tiszti &orvon. Katonai részről: Perách Emii rt. és kir. őrnagy, Faszák János cs. és kir. főhadnagy, dr. Millner Imre ezredonm; — Síhneider József m. kir. honvédszázadoe, Nagy Gyula m. kir. bocvédbadzugy, dr. Weitzenfeld Á. ezredorvw. A sorozás dicséretes renddel ■ nagy precisitással ment véghez, miért is a felsőbb hatóság el­ ismerését fejezte ki a járási szolgabiró uraknak, ezek a jegyzők és községi bíráknak. Az idő rendkívül nép volt, s igy a hadkötelesek, főleg ha figyelembe vesszük a városház kényelmes helyiségeit, könnyen vették fel az eljárás inkonvenientiáíL A nógrád vármegyei tanítótestület b.-gyarmati kőre április hó 18-án, d.-e. 9 órakor Szécsényben az izr. iskolában rendes ülést fog tartani. Az ülés tárgy­ sorozata: 1. Gyakorlati tanítás a számtanból az izr. is­ kola 1. osztályában; előadó: Paulinyi Dániel. 2. Elnöki megnyitó. 3. Tagfelvétel, esetleg kilépés. 4. Elnöki je­ lentés. 5. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 6. Népiskolai könyvek bírálása. 7. A közgyűlési jegyzőkönyv megfelelő részeinek felolvasása. 8. Számadások l893,V4-re. 9. Költségvetés 1894 95-re. 10. Folyó ügyek. 11. Vita­ tétel: A reálismereteket a többnyire osztatlan magyar népiskolában bogy megfelelőbb előadni: a reál-olvasókőuyvek segélyével-, vagy pedig külön e czélra szerkesz­ tett real tankönyvekkel? előadó: Drugs József. 12. Az ülés előtt, elnöknél Írásban beadott indítványok tárgyalása. 13. Körelnök lemondása, aj elnök választása. Honvédségünk köréből. U felsége a király Vianer Mihály beszterczebányai 16-ik gyalogezredbeli őr­ nagyot. s a b.-gyarmati 2-ik bonvédzászlóalj közked­ veltségnek örvendő parancsnokát helyi szolgálatra való előjegyzés mellett nt ugdíj-állományba helyezte s pécsujfalusi Pechy Gyula székrsfebérvári 17. honvéd gyalog­ ezredbeli százados törzstisztjelöltet hasoaminöségben a beszterczebányai 16. honvéd gyalogezredhez áthelyezte. A b.-gyarmatl tomaegylet választmánya a torna­ egyesületi ez éti rendes közgyűlés határnapját április hó 15-ének d.-e. 11 órájára tűzte ki a városháza tanácster­ mében. A közgyűlési tárgyak lesznek: 1. Évi jeletztéeek. 2. Az 1893. évi számadások felülvizsgálása s a felment­ vény megadása. 3. Az 1894. éri költségvetés megálla­ pítása. 4. Vagyon, mérleg megállapítása. 5. A művezető tmteletdíjának a megálhpitása. 6. Indítványok. 7. Egyleti elnök, alelnök. orvos, művezető, pénztámok és jegyző, valamint 10 választmányi tag választás. A losoncit róm. katb. elemi iskola építési alapja javára tegnap, a vigadó dísztermében műkedvelői elő­ adást rendeztek igen változatos műsorral. A felekezetnélküli temetkezési egylet évi'rendes közgyűlését f. éri április hó 15-én d.-e. 11 órakor a nemzeti iskola 3-ik oszt tantermében, az egylet alap­ szabályai értelmében tekintet nélkül a tagok számára,— fogja megtartani. A szlriki nagy hangverseny, mely márczÍM hó 26-ára volt tervezve, május bó 6-án fog megtartatni. Scitovszky alispánunk 5 irtot küldött be a jótékonyczélú hangversenyre. Birtokeladás. A hontvármegyei I.-Nyéken lévő, ezelőtt az esztergomi fökáptalan tulajdonát képezett bir­ tok. melyet két évvel ezelőtt Berzeviczy Béla vett meg 104,000 írtért, újra birtokost cserélt Á birtokot Ehrstein Mór vette meg 153,000 frtért. Kossuth és a tót nép. A romlatlan tót nép na­ gyon szerette Kossuthot A hol pedig hazafias papok műkődnek a tót egyházakban, ott a nép rajong Kossuthért. Ilyen a málnapatakai tót nép is. A minap egy múlnapatakai tót atyánkfia fordult meg itt B.-Gyannaton; az atyafi sírra beszélt a baza nagy veszteségéről, mely azt Kossuth halálával érte. ,Bizonyára — úgymond — ö felsége is sajnálhatja a nagy hazafit, s talál ott volt a temetésén is! * Sajnálattal fogadta a tagadó választ. Némely tót községben azonban sok alávaló hir van el­ terjesztve Kossuthrúl, többek körött az, bogy Kosuth sok pénzzel távozott el az országból, azért oly kevés most a pénz. A tömlőszári tó hatalmas árbocz. mely a város­ ház udvarán a lüzoltóegylet czéljaira szolgált, s messzire kitűnt, 15 éri használat után elkorhadt, nehogy tehát ledülésérel katasztrófát idézzen elé, a város uj gazdija Fábrr János albiró úr, mintán u ácsok nem mertek hozzá fogni, nehány tűzoltó és rendőr segítségével maga és minden veszély nélkül ledönté azt. meg pedig ugyan­ azon estén, a mely este az 0. T. egylet első parancsnoka is kidőlt az élők sorából. Mennyi ünnepnapja van minden nemzetnek? A legtöbb ünnepnapja Oroszországnak van. bol 98 napon át pihennek az emberek; Magyarországnak a vasárnapok­ kal együtt 65 ünnepe van, a munkanap tehát 300. KanaaáMn 270, Skóciában 276, Angol országban 278, Portugáliában 283, Lengy elországban 288 Spanyolország­ ban 29Q, Ausztriában 295, Olaszországban 298, Bajor­ országban, Belgiában és Francziaországban 302, Würt­ temberg-, Sv|je-, Dánia- és Norvégiában 303, Svédország­ ban 304, Poroszországban és Irhonban 305, az EgyMÜltAllamokban 306, Hollandiában 308 fekete napja vip a kalendáriumnak. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS DÖNTI HÍRADÓ. 4. A |>aa ara rágj araaaaM bnnttaaae. awiyta az .'» • *** ^agyriteaa UysI mAjm ueauak «a kshfiMí kUlilfo (o< iteu veaaá a * umly jaleaukesy atkemi kraaegtrt. Magyarocaaác hhatafoeas teg rósz * vesai Lakóca IWU ktnskedrirm agyi «s kjr ausizwr u — aaiet lapaskaak BnUapvrifol írtak — a savasat * bijtflvtaa magyar oeauüjrót úgy reaJnteti. hogy a magyar mart « róMvótatte beadna * • a * * earu'y anyagi ón rnkäcai aAari * butvauas Az oazMUy restested' *! a attaulcr * dr Kevacn Gyriat. a Magyar Kanekadelmt Muacaa ahgazgaMJót buta Mg. aki autz * piuUpgwpaU riaö bolgár-kialUia * magyar aaaulyte centest *. A w.creu k.aliitaa folyó Ari * Jsads bó m *£óa aytlsk mag. te tart október hó rimiélg. A ailatr, «r agy lattekateu. bogy * magjar uaitAljb * * vaj biálhtóa tárgyak kK»u>a *p>bU4Mk. rvadeaeaóaak. ÜMtiat art basa * k 4a fatSgyciwéaak. tűt abba * ataoar kumitaUatukat 'matyvi ayahaa OUatcaea iMatvtesó batali|aaaak Oaa *«a' käilaó(Sl * kUUiUat aíap tedau, bu<y * kiállítók siekrrnyeket rwy alok *ta** Zíjasaauaea ra^y ijea tarraókeít kákaöadij taa&tt kaakaaaauk. bv<y » targjik *A iAUu4 rí t Biblapeatfol a MvaMtt Valjttaai bttfo * kw rttua r< a aií; ar kubhutk breakmi a kiaütowa auiua hathifoaaa krpaiacij *. A magyar oaaUlybaa Uawlkaiók t Mra.faa4a»aci fVpek ra aukóiiik. H. Ir rt * taaakartyvk. mmtlcaaemb meioruk. Mersaatauk, gyéróa taSkeirbaraadaaóm tkrrjrak III Taacaakóaók. UiaaavóaaetL arvaaá. aahdaiatt ■ertiaaikii maaacrak *a eaakíUók. Miadegytk ltiCGM ka * va'tmaiytk UUüstatóaz. MmnUavaiei, illatai érme *, araay-. rátát. bnmaórmrt, riiameró .ikret riM t agy euéékrrmru Vlanaiak da tsdóaaak ipuoaai. akik ezt a kedvező alkalmat fii aka^ak baazatlai. bogy keaztimeayrtkrt * leagyei phaartm havaaaaaek. ntadákakal f éri darili * bd l-Vig bjjaiearteok a Magyar Kmreakedelmi Mateam EgazgatóaAgAaól tBmUpeat Vónaägat, IparatazMkk a legjobb pörkölt szemes kávé, erő, zamat és szaporaság tekintetében az elkényeztet igényeket is kielégíti. ságon: lloiubó Károly uraknál. saját mód szerint pörkölve, a legkiválóbb fajták keveréke és sokkal jobb, mint a többi, forgalom­ ban előforduló minőségek, melyekhez 2’>*/. meg­ takarítást nyújt és hónapokon át megtartja erejét és zamatját. Minden takarékos háziasszony tegyen az Excelslor-kávéval egy próbát és győződjön meg saját tapasztalataiból annak ki­ tűnő tulajdonságairól. Kapható: Hummer Mihály fűszer- és csemege­ kereskedőnél B.-Gyarmaton kilós, törvényesen védett és védjegygyei ellátott csomagokban. A Köszönetny il vánitás. A férjem eihunytávil reám nehezedett nagy csapás salja alatt képtelen lévén a hozzám küldött igen számos rtavétnyílalkozatra mint óhajtanául, külön-kídön válaszolni; fogadják úgy az igen tisztelt testületek, mint egjsa jé barátink és a temetéseu megjelent m. L közönség ez utón hálás köszönetem njihránitáíáL B.-Gjármát, 1894. April 7-én. 94.igj finomabb OO-ás számú minőségűek ára 2 frt 40 kr., középflnom O-ás számú 2 frt 20 kr. kilónként. ELSŐ IAGTAR GÖZKÁVÉ-PŰRKÖLDE BUDAPESTEM: Wertheimer és Franki. Ozv. Kövy Tivadamé. *1 <411 94.101. 94.93 ELADÓ. Egy egészen uj szil- és tölgyfából készült egy ióerejü és uj szerkezetű szárazmalom teljes felszere­ léssel és uj szíjakkal, járgánynyal együtt családi ügyek miatt azonnal eladandó és pedig a vételárnak a feleért és lehetőleg még azon alól is. A venni szándékozó tudakozódjék a tulajdonosnál Molnár Jánosnál Nagy-Oroszlbail. A malomnak őrlési képessége óránként egy pozsonyi mérő. 94.157 Eladó ház. Balassa-Gyarmaton, a fö-utczában levő volt Stiller JÓnás-féle ház kedvező föltételek mellett szabad kézből eladó. Közelebbi tudósítást nyújt tulajdonosa Schletinger József Pásztóu, Heves­ megyében. . 94.154. ÚJ ÜZLETMEGNYITÁS. felelótSzvrk. Van szerencsém a t. ez. közönség tudomására adui, hogy helyben, Aninger testvér urak épületében a városházzal szemben fényesen berendezett, a mai kor igényének megfelelő Fddot oerkutza: Horváth Danó. női és férfi-divatáru-üzletet, J^ntutíaidrt: Reményi Károly. Habig I. C. és Pichler József gráezi kalapgyárából kalap- és czipőraktárt nyitottam, a melyben mindennemű férfi- és női divatáru- és utaz ez ikkek, gyermekjátékszerek, diszmüárúk stb. dús választékban kaphatók. Lóheremag Különös kedvezmények és előkelő czégekkeli összeköttetéseim folytán azon kellemes helyzetben vagjok, hogy a legpontosabb és legelőnyösebb kiszolgálás mellett a t. ex. közönség igényeinek a legjobban megfelelhetek. Ajánlom magamat a n. é. közönség szives pártfogásába és jóakarata támogatásába s vagyok kiváló tisztelettel 5. 10, 25, 50 kilós zsákokban. * Komócsin fűmag 40 kilós uákokbaa, mindkettő államilag ólom tárolva. Répamag 5, 10, <E>, 50 kilós zsákokban, Vetóburgonya bárminő uji Parfumerie Equitable, bécsi elégtől, nagyszerű kellemes szaga miatt a legelőkelőbb termek iilatvzere lett. 75 kroa é* 1 frtot üvegekben kapható: B.-Gyarmaton: Kanitz Ödön gyógyszerésznél és Ipoly­ Az ExcelNlor-kávé és pedig: 1, •/. és rzn rutaiban káxlotukrrt a * Tropikus-illat uj! EXCELSIOR-KÁVÉ Nyílt tér. *) •) A * tófrt * B.-Oyannat, 1804. április 8. Frischer Ignácz. 94.10. mennyiségű. Kapható: gróf Teleki Arvéd dramtói uradalmában a. p. Kooeza. 94.135. Déli Jé<- éfí 1 iMzontbiztoNltó ítírNiu<áv« Irada: Badapezt, Yáwl etera 9, u Adriai Urtaritá-tárMtat kárába *. Reggeli harmat Szt. Remo Parftuaerie Equitable, bécsi rzégtöl, kellemes és lágy, fritaitő, élénkíts te az elegáni világ legkedveltebb tsebkrndS-illttazere. Teljaata MAzataW * U»<aka . ......................................................................... V,400.000 kóré . ** TUlA«k r * ............................................................................................................. M4.1S0 „ Lite ■ ez. klr. uab. Adriai Mrinltá Uraalat *vM« 4| k alatt a^alakalt táreaüi blttaill kSIfifM * ttrateyekal jí|kár Hlea a leekedvetábS faltétatrt m a laijattayaaakk dijak aetlatt. Blrtaattial ajáalaiakat alfafadaak 4a falvil4| *»IU»okat kátrtáttwa adtak az Adriai blztaaltó társalat laazaa vezér-, fi­ ba ! erilril 8fy» 4t«i. *k 75 kros és 1 irtot öregekben kapható: BXJyarmaÍM: Kanitz Ödön győgynertezaél te Ipoly- aágoa: Dombé Károly araknál. N« Uj, szabadalmazott önműködő sMlóvesazö- és növény permetező „SYPHONIA“ fíHölmti) minden eddig i«mert permetezőt, mivel önműkö­ dően [>erTnetez. Több ezer ily f*rmetez.ő van mAr alkalrnaz4«fian éa ugyanannyi elismerő bizo­ nyítvány tano-kodik arról, b"gv a ^yphonta- vzerlezete minden mit«ha*on-ez/-fn •z*>rkr/etet főliilwil 04 151 Vfayfaríh Pli. é'r Tűrwa gazdasági gáp-gyár. kűMnlegeeaéfyí gyár boraajtók te gyümölcs- értékeníténl gépek számára Bécs, ILI, Tab'irvtrzaae 76. sr. Árjegyzékek Ingyen. - Képviselők felvétetnek. A „Béli Jég- éa vlaaonVklatMiló tárassá * Báré PODIANICZKY FRIGYES, jrttaZ. 91 im s mu7«rorv«úl oazlályn~. FR10YES8I ■., tllW. LICHTENBERGER J„ T.Urülkír. B.-Gyarmati föügynöknég: FELEDI IGNACZ. CHLICK -féle vasöntöde és gépgyár részv.-lársaság BUDAPESTEN. Gyár én Irodák: Városi iroda és raktár: Fiók-raktár: VI. kér., külső váczl-út 29-85. Podmanlczky-utcza 14. Kerepesl-út 77. szám. gőz- És járgány-cséplökészOletek, számos I. díjjal kitüntetett Schlick-féle szab. 2 és 3 vasn ekék, mélyítő és egyetemes aczél-ekék, eredeti SCHLICK- és VIDATS-féle egyvasu ekék, Uiajmivelö eszközök, valamint Schlick-féle szab* „HALADÁS** sorbavető gépek. Takarmány készítő gépek, darálók, őrlőmalmok és mindennemű gazdasági gépek. Eredeti amerikai kévektötő és marokrakó aratógépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. Előnyön fizetéul feltételek. Legjnf Anyonahb Arak. MYOMAWrr m MYOMIjÁjÁBAJf, IM4YAHMAT0N. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00508.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_04_08.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-04-08 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 14. szám (1894. április 08.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom