https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8f035c585e62cf3f2024769805f2e423.jpg f7f15e35a8104728c585e52246845b02 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f11b446f9c8f3f54d931ff1e3aabaa42.pdf 930b688998363c626c36aa357c13c375 PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1894. február 4. 6. szám. XXII-ik évfolyam. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATi HETILAP. Eliflittéil ár: Egész övre 6 írt. Fél évre 3 frt. Kegyed évre 1 írt 50 kr. Ilim éxz: LS Eöüzetnl ctopAn a kladáblvatalbas lehet B.-Gyarmaton. Balassa-Gyarmat hajdan és most. Nem ciélom ez alkalommal fóllebbenteni a fátyolt régmúlt időkről, nem a régi Balassik vitézei­ nek védelme alatt virágzó Ipoly-, Nagy- és' végre Balassa-Gyarmatról regélni. Hanem felvetni a kérdést: mi volt városunk a nem rég múlt időkig! A török feldúlta elannyira, hogy lett belőle egy Juruz8álem pusztulása kisebb kiadásban. Van nyoma, hogy Rákőczy hadai csak nagy nehezen juthattak valamihez az egykori végvár dombjain épült kis faluban. A múlt század első felében még csak az Óváros b az üj-utcza volt meg; e század első nap­ ján pedig mintegy GOO ház felé öntötte sugárit a nap. De mily házak ezek! kürtő uélkúli kunyhók. Sok évtized váltotta fel egymást, mig a mű­ velődés talaja elő lett itt is készítve; sok tavaszt sok nyár követett, mig utczáink annyira szilárd talajt nyertek, hogy a vármegye háza előtt többé nem négy ökörerő vontatja a nagy sárból a megyei gyűlésekre érkezetteket. A mindinkább tért hóditó művelődés, a napról-napra szaporodó hivatalok csak növelik az értel­ mes elemet 8 a mily arányokban növekszik ez, fejlődik, szépül városunk is. Csakhogy ez mind nem történhetik magá ól; ide, vagyis a város élére oly férfiú kell, ki tudo­ mányos képzettségével kijelölni tudja az utat, a melyen haladjunk. A régi Gyarmat bírái — nyugodjanak békével, — eleget nyögték a földes urak tiszteinek hatal­ mát Volt idő, midőn a bírák gyámoltalansága sok előnytől fosztotta meg a várost A fődolog volt hogy valaki bíró, vagy tanácsnok legyen, s hogy a városi tanácsban iparos, földműves üljön.. Balassa-Gyarmat, ma egy nagy vidék keres­ kedelmi góczpontja, s hogy ipara csak fejlődőben van, az részben a fogyasztó közönség hibája, hogy gyáraink nincsenek. Tegyék kezüket szivükre tőke­ pénzeseink s mondják: .mea culpa.* De hát ki indítsa meg a mozgalmat ki adjon irányt, ha nem a város első embere: a biró. S mostani biránk, ennek tejesen megfelel; büszke lehet reá városunk. Képzett ember, jogász, ki határvonalat tud vonni a való s nem való között Mint szorgos méh: gyűjti adatait más városok fejlődési viszonyaiból, hogy alkalom adtán itt m érvényesítse azokat; éles elméjével átlátja, mit kíván a müveit társadalom; mi még bennünk.az ósdi. Bírósága egy uj korszak kezdete, de műre még befejezve nincs. Neki tehát, városunk jól felfogott érdekében maradni kell helyén, nehogy azt mondják utódaink: pogányok ültek uram öröködbe! Ne legyen ő csak tavasz, ki virágot fakaszt hanem nyár is, mely megérleli azt Érdemeit felsorolni nem e sorok feladata, ha­ nem igenis reá mutatni arra, mi volt városunk csak a közel múltban is, s mi ma. Hogy szemlátomást haladunk, hogy azon hiva­ tás magaslatára törekszünk, melyet e városnak, mint földrajzilag is vezérszeropre hivatott helynek, elérnie kell, idézem egy épen nem a barátaink közül való nevesebb férfiúnak e napokban elmondott szavait: .Balassa-Gyarmatot csak csúfolják nagy­ községnek, mert valójában város az.* S ebben sok érdeme van Reményi Károlynak. A város fölé rég sötét leplet vont az est s a városháza egyik sarok-szobájában ilyenkor is Eléír étéi I piatak. reclsBátlók éi hirdetések a kladőblvaialbaz tatézendök. A lap sulisai rézzíre s a Kjrilt-tétrs vonatkozó áladra közlesények a izerkeaztökOl klldendök nem egyszer íróasztala mellett dolgozik a város birája, hogy előmozdítsa azok javát, kik őt ebbe a szűk helyiségbe, a város élére hívták. Midőn pedig a keleti láthatár pirkad, » az éji nyugalom után száz és száz kar uj munkára edzve kel ki ágyából, a biró kezében magánlaká­ sában is mindig ott a toll, mert így kívánja a közérdek, a város- s vidékének érdeke. Éljen Reményi Károly, városunk érdemdús főbírája! VeriUuh Mennyibe kerül egy malátagyár. (Folytatás * búottt. emlékiratból) A mi magának a tervezett gyárnak építését és berendezését illeti, úgy az aránylag nagyon egyszerű. A kezeink között leró terv szerint egy körülbelül 85 m. bosszú és 18 m. széles főépület és egy körül­ belül 30 m. bosszú és lé m. széles melléképület szük­ séges, mely két épület egy magas folyosó által van egymással összekötve. Az épületek, melyek pincze, földszint és emeleti helyiségekből állanak, a talajtól számítva, mintegy 18 m. magasságúak. Ezen építkezések dispositói akkép vannak elrendezve, hogy BOO waggon évi gyártás képességre való kibővítés esetében csupán a földszinti raktárhelyi­ ségek kibővítése és két malátaszáritó hozzáépítse válna szükségessé, tehát az egé-z ipartelep akkép van propo­ nálva, bogy annak idején a 300 waggon évi gyártás könnyen és aránylag csekély kiadással lesz keresztül vihető. Az egész belső berendezés ez esetben változatlan maradna, amennyiben az a fokozott munka képességre már is eleve kielégítő. A kettős főépület következő helyiségekből áll: alsó és felső boltivezetea malátapinczékből, maláta- és árpapadlásokből. árpaátrételi 'helyiség, irodahelyiség, rakodó, szénraktár, árpaszilosokból, különböző összekötő folyosók, kazánház, gépterem és kéményből. A kazánbáz két kazánra van tervezve, ezekből azonban eleinte csak egy fog elhelyeztetni, mig a másik a későbbi esetleges kibővítés alkalmával fog csak szük­ ségessé válni. A gépházban egy 25 lóerejü gőzgép, egy vízszivattyú és egy dynamogép lesz elhelyezve. A legújabb szerkezetű gőzgép 25 lóerőre van proponálva, mely nagyságban a későbbi nagyobb munka­ üzemhez és egyszersmind a villamos világítás szolgálta­ tására is teljesen kielégítő. A gyár egész dispositiója az üzem könnyű áttekin­ tését, a lehető legkisebb költségek mellett engedi meg. Terület- és építkezési költségmegtakarítás szem­ pontjából a csíráztató helyiségek két egymás fölötti etageban vannak tervezve, úgy hogv az alsó helyiség 3 méternyire van a talaj alatt E két egymás fölötti helyiség összesen 2200 C méter területtel bír, azon feltételből kiindulva, hogy az alsóban 8 és a felsőben 7 hónapon keresztül folyik a malátázás. A maláta elkészítésére két egyenként 7 X 7 méter méretekkel biró szárító van tervezve, melyek a le. újabb tapasztalatok nyomán az úgynevezett rekeszrrndszer (Hordensystem) szerint elkülönített légkevert kamarával vannak kilátásba véve. Ezen szárítók kitünőeknek bizo­ nyultak és többek között a piheni sörfőrMe is állított fel ilyeneket Ezen szárítók a legtökéletesebb rendszert képviselik, melyet jelenleg e szakban nyújtani lehet és a fütő anyag lényeges redukálása mellett finom világos és sötét ezportmaláta gyártását a legmagasabb szárító hőfokok igény­ bevételével teszik lebetőré. Említést kell tennünk e helyen legújabban beszéd tárgyát képező úgynevezett Galland-réle dobrendszerrt), melyről a szakértő körök dicsérten nyilatkoznak. Tekintve azonban, hogy ezen uj rendszere eredményei ma még alig ismeretesek, annak érvényesítését a magunk részéről javaslatba nem hozhatjuk, mivel nem tartjuk tanácsos­ nak mint kezdők egy eddig még czólszerünek be nem bizonyult rendszerrel megpróbálkozni, s inkább azt taná­ csoljuk, miszerint tekintettel szón körülményre, hogy a tervezett malátagyár fökép kivitelre fog dolgozni, maradjunk meg a megszokott és eddig zii'ár előnyösnek bizonyult régebbi systems mellett, mely a legmagasabb kiaknázás mellett is az áru lehető legkönnyebb elhelyezését ígéri. Özv. KÉK LÁSZLÓNÉ újonnan, a legdivatosabb és tetszetős betúnemekkel gazdagon fölszerelt ■irdrlétrk aruataly saeriat wteiiltvaik — Natfyobb ta UbbazSei hirdeUaek jaUayoaan eazkúzólteuak. Bélyeg siódén tgyt* beifUUaal! kOös 30 kr. Nyílttér petit sori: 90 kr. Egy ilyen alapon tervezett malátagyár léterítéaéhez tehát: Épületekre körülbelül 80,000 frt. Gépek, fehzerelések és berendezésre körülbelül 35,000 frt, összesen 115,000 frt, mondjuk k* re ken 120,000 frt befektetés szükséges. A forgalom tőkenagysága első sorban ax árpa­ bevásárlás módjától és mérvétől függ, azonban s külö­ nösen mint ez esetben, ha a gyár tekintélyes pénzintézetekre támaszkodhatik, lényegesen redukálható A tényleges pénzazükségiet, illetve az alaptőke végleges megállapítása azonban csakis megtartott szak­ értői belyszinszemle s alapos számítások után lesz eszkö­ zölhető, melynek megtörténtéig az előzőleg nevezett összegek csupán mint hozzávetőleges számok szerepel­ hetnek. mivel az építkezések költségei első sorban a még kijelölendő gyártelep helyének fekvésétől és talaj­ viszonyaitól függnek. Kiérni lendő. miszerint okvetlen szükségesnek tartjuk, mielőtt még az építés létesítésére s a gépek és beren­ dezési tárgyak szállítására nézve a pályázat kihirdettetnék. sőt mielőtt még a tervezett gyár • helye végleg meghatároztalnék, a társaság megalakulása -után műszaki tanácsadóul egy oly egyéniség kijelölése iránt megálla­ podni, aki a pályázatok egységes alapon való kiírása czéljából a szükséges teendőket a legelső pillanattól fogva személyesen végezné, hogy eleve azon biztosíték nyujtatnék, miszerint a pályázat által a pályázóknak egy modern é» a technika vívmányainak mai színvonalán álló malátagyár létesítésére adatik alkalom. E mellett kijánato-, hogy ezen epéniség ellenőrizze az őaszes munkálatokat, úgy ax építkezés, mint a berendezés ideje alatt s ejtse meg később az összes létesítmények felülvizsgálatát s a végleszámolások lebonyolítását A gyártási processzus a tisztelt” értekezlet minden egyes tagja előtt bizonyára eléggé ismeretes, különben annak rövid leírását kiegészitésképen mellékeljük. A maláta két minőségben állittatik elő és pedig a szerint a milyen a belőle készítendő sör, világos és bírna szinben. A maláta minta alapján készpénzfizetés ellen adatik el. Mellékterményt képez a malátacsira, mely tejgazdaságoknál kedvelt takarmány, s az árpa rostálja, mely mint olcsó erő takarmány, könnyen értéke­ síthető. Miután az építkezés körülbelül évet vesz igénybe, s ezenkívül tárgyalásokra, előmunkálatokra s ax érdekelt körök hoziávonására is fél év számítható, úgy önmagá­ tól következik, hogy arra az esetre nézve, ha a tervezett gyár 1895. évben üzembe hozatni kivántatnék, az építést még 1894. év első felében kellene megindítani, s így ax idő rövidsége miatt komoly megfontolással párosult lehető gyors elhatározás szükséges, szóval a társaság megalakulása mihamarább mközlendö volna, hogy ax előmunkálatok egész komolysággal megkezdhetők legyenek. Összefoglalva az elsoroltakat, bebizonyitottnak véljük a malátagyár életképességének jogosultságát s ismételjük, hogy — előre nem látott fordulatokat és conjuncture! változásokat, melyekért garantiát vállalni természetesen nem v.-gyunk képesek. — kivéve a tervezett maláta­ gyárnak a mai körülmények és viszonyok alapján legbénsőbb meggyőződésünkből a legszebb virágzást prognosticálhstjuk. Nem akarva fejtegetéseinkkel hosszadalmassá válni, s tárgyunktól száraz adatok felsorolása által ismételten eltérni, jelen fejtegetésünk kiegészítő részeként ezen adatokat mellékletek alakjában foglaltuk össze. A midőn tehát megbízatásunk folytán tett elő­ tanulmányainak eredményét itt ismertetni bátorkodtunk, egyszersmind kifejezést óhajtottunk adni azon alap- és vezérelveknek, melyek alapján a megkezdett fonál tovább fejlesztendő volna. . Fogadják egyszersmind belénk helvezett becses bizalmukért köszönetünket, melylyel maradunk B. Gyarmaton, 1894. január 11-én, kitűnő tisztelettel a kiküldött bixottxág. A b.-gyarmati Népbank közgyűlése. A b.-gyarmati Népbank, mely vidéki pénxintéteteink között egyike a legnépuerübbeknek és legkereset* tebbeknek, múlt va-áraap, január 26-án tart* XXU-ik üzletéri közgyűlését nagy érdeklődés mellett A közgyü- könyvnyomdájában Bal assa-Gyarmaton, Deák Ferencz-utcza. �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ. 2 tód JAtnx* aietovk vsrrtte, ki jutattál jelente, hon Nkajwer Juase? boUgynumszlrn Un*r»»» ár, a No*to*k tisztáit cluike. *k*JahaiUU»a tuull a közgyúíaare ő a«a jöhetett. A halároutAepe**^ tauUiaUx uUu a közgyülto targyai aMtyto aa igazgatósig által cuiadenkt m«-g»yto­ rtokra k-Muttert* li eU, - **kh*®»r taraenttettak * ta­ réra a Vasaaj lg»*ea h.-gyarmata takuekpcnrtán igaz­ gató w Utal szakjáéra -Mmwwt. mely a felett keletkautt, hogy a mértegwauvl* .tartsitik' rotattbaa aa trtókpapvrok aévcrteliteg letettek f«4. essek ellenében aaoabaa a .követel" rotatton árok díMgtoja UateUetelt U atag rott qpeh fotoHaM*. A merlegmmláDak ily zlekAvi raid J*»trUhta** ujiUsk kepei ugyan. <lo a raakertf-k többsége «t aa ujiUst helyesnek i>tn-n el. Aa igazgatósig *«i j^leattoe, mely híven torolja fol a siali to eretaeaynt, továbbá a 4.292 182 frt 64 krt elítaatotó forgalmi. * a 855 283 M « krt előlöutetó vágyás mérleg-kimutala- — tu4«auá»ul vétetlek a aa otogtoósl^ jzraslztai elfogadtattak B«tó*jthaUxa to kétes követelések Mines leírt at iateart 1341 frt <2 krt. * Mo.zt 12 460 írt 54 kr túrta ajemcgrt. mely bál a tartalékalapnak 623 frt 02 kr. jótetakj Mokra 124 frt ÖO kr. igazgatóság, felagyriJ to üzararasgálé büettaágok jutalékára 2.741 frt 36 kr, részi enreaekuek 8.971 frt 46 kr jut. A részvé­ nyesek kart aróabaa rzy-«xy rtorréay után 6 írtjává). m*iy fekrair W 15-ca Mvebrtó. eáata* 7.200 frt osataták fel. a felnuraóö 1 771 frt 4<i krból 800 irtot rasnti ab* alkottatok. 535 frt W kr i tartalékabpmsk 14 ezer fiira teeMö kiegtoaattocre, 253 írt 70 kr értékpapír­ tartalékra to 200 frt a turtrwalík r<-nutaerataójára forüttaiák. Mrgjegywndővwk találják, hogy a Népbank réaaatoyet u mtézet <t*k»terú -aoW to reáli* rerettoe folytai * ptonptaczoo MT&tékea felül (terepeinek * ífw keresettek A* mtizet jótékonysága is Figyelemre mé»tó, a mennyiben az évközben kiosztott teteme* adományokon taréi, a N. V. Museutnaak 3 irtot, * gazdasági egyletnek 25 irtot. a helybeli ónk. tűzoltó-egyletnek 25 Irtot, * helybeli állami elesni tskol* •egelyatapjiaak 15 irtot, a helybeli ipariskolának 20 forintot. a helybeli polgári áfcnla «egecy tanul in k könyveire Ifi forint 3H kraj­ cárt oart ki. A pénmtótrt 4rre. reiatoayesei u iparvállalatok iránt nagy érdektó-less-4 iseiteti-n. a B.-Gyarmaton tervétért malátagyárra u alapszabályok kereten belül 10 ezer frt fog rt-Sjegy értetni ♦ aa rdólege* költségekre 400 frt utalvány oztatni, felbatalmutairán ax igazgatóság, hegy amennyiben a Majaalt öezeget tetemeim kellene, u alapoabályok módosítása a e*etl»g még nagyobb hozzájárnia* megMsrazána (égéit rea-itarftli közgyűlést tarjon egjbe. A b.-gramati Népbank a magyar kultúrának ií meghozta áldozatai, a mennyiben a F. M. K. E. 100 foto* alapító tagjai közé lépett. Hogy ar mteret igxigatesmga to ti aUkara mennyire megfelel tarstáaánsk. az leginkább abból i* kfiretkeitettató, bogy Vassay Ignáca b.-gyarmati takarékpénztári igazgató « pénzintézeteink Jeg&bb el Imire to szakértői -apadása. — a legnagyobb éli*mertort fejette ki a WMlf etabontomok felett. Az elnökség ne rezelóteg 3 toí mtadatuma lejár­ ván. a választások következő eredmény nyel folytak le. ESnökfii egyhangúlag to nagy lelkesedéssel ojból megrálaKrtatoti rajnai to kóróvlsdányi Slesser József, Mfigyanninteri tanácsos. ki a rálaaztásról táviratilag azonsai tecnttrtrtt, a mint értesABlBk, Öméltósága. tBggktotABTe a bizalmat, M ein<'k>get elfogadta. Alelndkil segvxlanutott njból StaM Jánosi ügyvéd to varból nagybirtokot, aki a mostani ktogybltot tapintattal rezett*. Igwgatód nmét Baintin-r <rttó. B-Gyarmat rámának egyik legtevéáeayebb férfi*, bel vette* igazgatoul: Rlfer Kde igazgatósági tagokul: #áy Árpád, G^ncbtit Ármin, dr. Hnkn Horváth band, lúuiita Útion, Kotiinivri'll Gyula, Kutxlur Jda>a't, Kuhn Henrik to Simko h'rijiyM. Felügyelökal: Abpiver Mihály. Hábur Sándor, Kemény Gábor. Klein Lipót to Ticsrusaky Jfasef. A közgyeié* már 11 órakor — at obiigát kószónetek ea elismerések kifejezése után — véget ért. Közgyttles után Haintuer Oltó igazgató vendégelte uieg az elnökséget to az igazgatóságot, a menny ibeu úti házában fényez ebedet adott az ujonan megválasztott igazgatósig üszteUterv. Este pedig fényes estély toll Szilágyi Mór intézeti ügyész unial. aki az intézet igaz­ gatóságát s több városi jele* férfiút hívott meg vendégszereld házába. Szóval a múlt vasárnapot a b.-gyarmati Népbank dominálta B.-Gyarmaton. A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület & kormányhoz a nemzetiségi megakadályozása sajtó tárgyában - a izgatásának következő fel­ iratot Intézte: Nagyméltóságú m. tar. Mintatereinek Űr! kegyel­ me* Urunk! Mai napon tartott rendre közmulósúukben beható tárgyalta alá vettúk l’ongrácz György tagtársnak ezen indítványát, melyszerint á magyar or*zági>yQlé» képríielóháxa felkérendő r>4na. hogy a sa|tótórvény oly módo­ sítását kezdeményezze, hogy a nemretiségí lapokra nézve a sajtónabadság mrgszüntettessék. Igazgató választni. javaslatához képest nem fogadtak ugyan el ezen indítványt, egyhangúlag határoztuk azonban el, hogy feliratilag keljük ki a maga* kóiwány kúlöuös fi­ gyelmét azon folytonos, következetes izgatásra, mely a nemzetiségi lapok legnagyobb részében évtizedek óta megtórlatluul folyik a magyar állam, a magyar ueiuzet ellen. Nekünk különösen a tót lapokat és azoknak kötnépünkre való hatását van alkalmunk állandó figyelem­ mel kísérni to szomorúan kell konstatálnunk, hogy a páuszlárismusnak ai állató egységének megbontás r.i irányuló törekieteknek a Felvidéken való rohamos terje­ dését ha nem okozta is, de királólag mozdítja elő ei a kis eszközökkel, de jobb ügyhöz méltó, szívós kitartással, czéliat mindig szem előtt tart* következetességgel mű­ ködő tót sajtó. Es e köretkezetességben rejlik a pánszláv-lapok veszedelmes hatásának legfőbb oka. Csak igen ritkán tér­ nek ki fékevesztett szenvedély ességgel, vagy kivételesen látitanak nyíltan, hanem nincs sem a nagyobbakti tk. >sm a kisebbeknek egyetlen olyan számuk, m-lyben ha nem a vezérczikk-roratban. úgy a tárcrábau. vagy a hírek vagy éppen a szerkesztői üzenetek között ne foglaltató :k egy egy közlemény vagy legalább megjegyzés, mely bizalmat­ lanságot, majl ellenszenvet, végül gyűlöletet kelt más irányú lapokat nem olrató, kis műveltségű közönségük­ ben a haza to a magyarig ellen. Es bár kétségtelen, hogy a nemzetiségi sajtó e ki­ ró* hatását alig lehet a sajtó utján orvosolni, hogy te­ hát a sajtó korlátozatlan szabadsága mellett szóló érvek leguyomósábbika itt igen sokat vészit súlyából, mégsem tartjuk a bajok helyes onosszerének a sajtószabadság korÚtozásáL Nem tartjuk annak, mert a sajtószabadság a leg­ pontosabb politikai jogok egyike, melytől, midőn az az­ zal visszaélőket így büutetnók, igazságtalanul fosztanék meg azokat is, akik ezen jogokat nem használták fel a haza ellen. Nem tartjuk annak, mert állami-águnk minden in­ tézménye a szabadság elvén épült, egy évezreden át az ezen elvhez való ragaszkodás tartotta f-nn a magyar ál­ lamot, ez biztosította részére a külföld tiszteletét, ez fej­ lesztette nagygyá polgárainak hon-zerelinét, ez volt ere­ jének kiapadhatatlan forrása; ez elvtől való eltérés, egy B.-Gyarmat, 1894. február 4. fontos szabadságjog kurUtozása szakítást julvuteue egv tíz siáxailon át kipróbált irányúval és könnyen válhatnék a kőrszabadság mta oiélzatú korlátozására irányuló tö­ rekvések kiiudulő pontjává. pedig a milyen szilárd meggyőződésünk, hogy a magyar államnak egységesnek kell lennie, oly megingat­ hatatlan hűséggel ragaszkodnak a szabadság szelleméhez, mely ezen luzát és minden intézményét mindenkor át­ hatotta és mely szellem uralmának fentarttaa, fejlesztése es terjesztése képezik a magyarság világtörténelmi hiva­ tását a uyugat é* kelet liatáráu. De nem tartjuk helyesnek a sajtószabadságnak in­ dítványozott korlátozását azért sem, mert ez a nem ma­ gyar ajkú állampolgárok közjogait csökkentve, megbon­ taná az állami jog egységét, az anyanyelv különbözősé­ géhez jogi következményeket fűzne és ez által -okkal ko­ molyabban veszélyeztetné az állam egységét, mint az egész nemzetiségi sajtó általunk egyébként éppen nem kicsiny lett veszély ű izgatása. 1H67 óta követett nemzetiségi politikánk egyetlen komoly eredményét is koi-zkáztatnók ezzel, azt t. i., hogy a nemzetiségeket nem ismertük el közjogi alanyokul, h»gy állauijogunk tud ugyan különböző anyanyelvű pol­ gárokról, de nem tud a polgároknak ily. alapon való szervez-teiról. nem tud nemzetiségekről. SRr pedig mi­ helyt a polgárok egy kategóriáját bizonyos jogok élvezeté­ ből kirekesztjük, jogi léteit adtunk a természetes, tényle­ ges állapotnak, öntudatlanul magunk tettük meg az első lépést a nemzetiségeknek éppen áltatok oly forrón óhaj­ tott jogi szervezéséhez. Éten szempontok vezérlnek, midőn az 1848. XVIII.' t.-oz. teljes terjedelmében való fentarttaát kívánjuk, de ezen -aeuipoulok késztetnek azon kívánságunk kijelenté­ sére is, hogy u jogegyenlőség és 4 sajtószabadság által szabott határokon belül az ullamh italom teljes erélylyel járjon el a okkal szemben, akik a magyar állam törvé­ nyei által biztosított sajtószabadsággal vis-zaélve létolaiapjátun támadják meg 4 magyar államot, hogy a bün­ tető törvény teljes szigorral hajtassék végre a nemzeti­ ségi sajtóbeli itgatókkal szembeu is. ]'ánszlávj.iink nem birnak hajlandósággal a m>rtirságru 111 meglátják, hogy nem elég a szavakban válo­ gatva látszólag ártalmatlan mezbe öltöztetni hazaárnló gondolataikat; ha- meglátják, hogy az igazság megtorló karja lesújt reájuk mindannyiszor, a hányszor ellene vé­ tettek: akkor a viszonyokat ismerve, állitbajiik. hogy rö­ vid idő alatt meg fognak szűnni a nemzetiségi lapok piszkolódásai; nem fogú ik merészkedni ezen állam egysége ellen eddig űzött izgatásaikat folytatni. őrömmel tapasztaltuk, hogy a Nagyméltóságml b0*ca vezetése alatt álló magi* kormány már is nagyobb szi­ gorral jár el a nemzeti izgatással szetubeu, iniut az előbb történt. Ez bizalmat gerjeszt sziveinkben, hogy N igyméltóságod és a bölcs vezetése alatt álló kormány meg fogja hallgatni azon tiszteletteljes kérelmünket, hogy a nem­ zetiségi izgatást, melynek korlátozására a társadalom ereje magában teljesen elégtelen, az államhatalom mi 1<len rendelkezésére álló eszközével akadályozni ií rnegtoroltatni kegyeskedjék, bi4o<itián‘N így méltóságodat, hogy a Felvidék haiatias Lirsadihni. mely egyesületünkben csoporto-ul, mély hálával fogja támogatni a magas kor­ mány minden intézkedését, mely a nemzeti eszme és az állam irául való tisztelet megszilárdítását, tűrhetetlen állapotaink orroslá-at fogja czálozni. Fogadja nagyméltóslgú ministerelnök úr mély tisz­ teletünk kifejezését és hazafiul üdvözletünket. Kelt a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesü­ letnek Túróczsientmártonban, 1893. szeptember 12-én tartott rendes közgyűléséből. Az egyesület nevében: Cr.tus latrán a. k., üí]x>r’} aklfo-A. Dr. Kostensxky Géza a. k. Iztkir. — Öcsém! te írástudó ember vagy, aztán a mint Hát tudod, a hét leányom farsang utolsó napján el akar hallom, .njságot is csinálsz' (a mire mellesleg legyen menni a maskara-bálba; aztán annak a felsorolt hét mondva; nem adok semmit!), azért hát úgy gondoltam, pogánynak a volt földi bn-okját akarják magukra ölteni. bogy talán adhatsz nekem felvilágosítást! . . . I’fűb! i!e Igen ám, de nem tudják, hogy milyen volt a módi abban melegem van! .... az egész várost befutkostam, de az időben? érted már? hát kiküldtek engem, hogy tuda­ Álarczos bálban. sehol «em tudtak bizonyosat mondani. koljam meg akárhol s akárkitől az akkori divatot, kűlőiné* Ksrésart Htstoy -~ — Igazán, nem is sejtem, hoj^ miben lehetnék ben haza se jöjjek. Voltain már a patyikusnál. a polgári nolgálatára ? ..... ,Fhw» ror-nrt »pn»', - » mi magyarul kos/inóban, két kávéházban, hét füszerkereskedőnél, a — No. mindjárt megtudod! De tégy mag'd elé loirbélyomuál, de in ég az „okoa nsaxony^-nlA is, — annyit jelent, bogy .vegén ottan sz ostor.* egy árkus papirost, aztán irl le wéprn ktodtoeiitin* a Ez u otofoó hete * forxngnak. <n * legdáriddtabb. mindeddig azonban csak három névre kaptam magya­ feleleteket . . . Elő’iör is írjad -zépen egymás alá. hogy Ha mindjárt háláló* btttegrn f-kň-lt volna is Karnevál rázatot. Még pedig: a patyiku.s azt mondta, hogy Diana ki volt Diana, Hőbe, (’Mór, l’ollux. Filemen, Baucis berezeg sz elmúlt 4 h-t mt*. >» ntol«6 ötödikben bizo­ nőstény- s Cdator liimkutya; — a borbélyom felvilágo­ sított. hogy Juno egy bizonyos «zépitöszer; az „okos nyosan írjóogő malateeávtvM krtovi dddl^nát! to Juno? — Mi a gutának lest a’? Htod keressem bit to f», t ’ ,n kigyógyulok * pénz­ assxony pedig azt mondta, hogy Jtinorríl ugyan nem hiány- hurutból, — ha ogtan ^«l<t »o bel uem ini-H/tn (?)! — Ne kérdezd! Elég, ha én tudom; ... no, meg tud semmit, de az 6 tót mindenesét danának hívják; Mielőtt tzóaban njegir*»ro t< lns u utoM farrangi van már? m-tn az lesz-e, a kit keresek ? No, hát ezzel még semmire rsezeptet. ezámot tetettem todigi fié».Bg !'.-ómmal tarra Meg. se megyek, mert sem a nőstény, sem a himkutyák, do a asjnrw k.ontatrttorz jutottanr. h»«gy to o-í figelé tulajdon­ — No. Most meg firkantsd oda mindegyik pogánymég a szépítő szerek »em vizelnek nadrágot, avagy szok­ név mellé, bogi mi volt? miben járt ez árnyékvilágban? képen wm /< m<ilnttapi mert :g»n -ok kellemetfrnnyát! . . . már pedig az én leányaim határozottan ilyen­ ségst, galibát okojtam ntaz««>nik. a cumt talán mélt. í. hogy mit viselt a fején? milyen frizurája volt? ,,. feléről várják otthon a referádámat. így jöttem el végre eripőt csizmát, strimflit, vagy bocskort húzott-e a lábára? teztstruk m rá emlékéini' — l min-ten »«k ti-ztáu hozzád ! Most pedig ird l« szaporán mindazt a cxdcxot, tunikáé, turniro», pnfTos, perkál. selyem, bársony, kanavá»z, fartnfrfijgrm voít «z <»« a mit azokról a pogány okról tud«», mert én teremtucscso Ebből nmét >g*fi tsítoen ‘evtofam azou tznolirtgot. patyolat, vánon, — vagy mí'at isten haragja! — ruhá­ nem mozdulok addig innen, inig a liszta nem lesz a hogy a ma! lÁfÁim jó ■ » n»én*k lenni; — hogy ban járt? • kezemben I — Már imrrialó .-t a tréfa > ktodént félig sár»M isi a rtiiem'ti sz * -fol# »l» e*»k frázis, Megsajnáltam az öreget s teljesitóm kívánságát. tódee, mely helyett tokkal jogo«nltsbb -mez; .mád matasson — No, éde« öcséin, köszönöm a síivességcdet s — H»j! hiszen, ha csak trrfa tolna? tört l>í a az area, mint » mit * M*6 éret’ I viszontszolgálat fejében óva intelek, hogy soha se tégy keserűség az öregből! , . . Hanem hát az az öreg hiba, i szert ebben a keserves életben hét leányra, ha mindjárt Hát hunén e«>k tolnán# to >• imigy megteimí zzt’f , De mikor 'rfyan imp»r*in*n< etífferblsttom »»■. hogy a . hogy nagj'tn i» való! ... ' .1 .gónezöl szekéré*-nek hát csillagját is képeznék — Engedje meg, d- én nem rrtek az egészből legeatoélyebb bazngvágnl »» 'eolrasbatja .óla tfietént még azok! Szervusz!! í egy kukkot »*w» • Itotojfiiryfibl’ -ml-er i«‘ (Folytatás 1 é» vrge lohctkeiik ) Két tíJó napig gmidolkotUm fejta, hogy miféle — Hit tó m írsz magyarázat nélkül ? • Néni én, egy pontot sem mstataág roloa <z. a melyben nem mnrzajna örrinttoek — 36, hát legyen m»g ’ Dó aztán ki ne neve**1 ennem, milön Kalzpáeay báesí rohant be etobimba. T Á R C Z A. �B.-Gyarmat, 1894. január 28. NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ. 3 Közép-l**)ojta, jau, 26. város bírája között fennáll, feszélyezve lévén oly ezikk günk kitűnő tisztikara, mely az ottJévő k«dr«s 'úrbőlközlésében, mely a bíró érdemeit, bármily szerény alak­ gyek é» bájos kisasszonyok mulatUtáw* mindent elkö­ ban is tárgyazia, visszatartottuk a közleményt -Munka­ vetett. De nem i* csoda, mert a jelenlévők, úgymint: Becse* lapja 4-ik számúban Alsó-Palojtlra vonat- ' társunk ismételt sürgetése folytan azonban közöljük azt Oervenyák Györgyné, Haaeiblasz Károlyné, Kleyn Já­ kozó tudósiUara, mivel a t. czikkiró ur itt ótmeretleo, — | most, mivel a küszöbön álló városi túzttijitás elvégre nosáé, Marsó Lörinczzzé, Melicber Ferenczné, Polóori az igazság kedvéért kérem az alábbi megjegyzéssiuuek is időszerűvé teszi, a a közvélemény orgánuma az idő­ Jánosáé, Radakovica Károly né és Tapolázzszkyné úrhői rövid helyt eugedni. szerűség követelményei elől nem zárkózbatik el. A tisxigyek, a iUintner Ilonka, Melicber Mariska, Marsó Margit Al*ó-ľa!ojtára vezető útnak arou szakasza, hol .a ujitás napját járási főszolgabíró ur legközelebb már ki ­ és Györgyike. « Dapsy Klemmi év Ida kisasszonyok leülepedett teriuózkő kivigyorog s majd a kocsiból ki­ tűzi; a a kőrh vngulatból következtetve, úgy hú«zOk, hogy bámulatra méltó szép rózsái és bimbói voltak a kedve* hullásig, majd a tengely túrósig juttatta* — Nógrádmee tüztujitáa telje* nyugodtsággal fog lefolyni, mert a hölgy koszorúnak. Máskor menjünk többen a czigáoy bálba! gvében leve Ebecik község határúban teksnk', melynek választ' j-olgárság meg van elégedve elöljáróival, egyedül A szives fi lülfizetök névsorát lapunk jövő számában fog­ kijavításáért még múlt év előtt a palojtaiak lolyamoduk a beltanársosok sorában kíván némi üdvös változtatást ; juk közölni. ax illetékes megye hatóságából, de eredménytelenül; — mi végből e napokban mint értesülünk, tágatb körű a palojtai határbau levő riczínalis útvonal kifogástalan, választói értekezletet is fognak tartani az általános mivel anuak oly rossz kaiban való létele sem a megye iparteslület helyiségében. hatósága, sem a községek által meg nem töretnék. íddÍM szerkesztő Jelszó előre! Állandó tudósitónk értesít, hogy Hogy podig A.-l'aJojUu akadnának olyanok, kik a Szécsény város képviselőtestülete az előre jelszót minden­ magyarosodás ellenségei lennének, art a palojtai becsü­ ben érvényesíti. Legutóbbi ülésében alapos indokokkal letes s kifogástalan magyar luzafitágú tótjaim iránti Árverési hirdetmény. •llátott kérvényt nyújtott be a vármegye alispán: hivatalá­ igazságnál fogva — tisztelettel viasza kell utasitanom, hoz az iránt, hogy a vármegyében mutatkozott ragadós 3410- h*x>. zkii u. mivel itt kíilömbség nélkül még az öregek is a magyar tüdőlob miatt zár alá helyezett vármegye területének nyelv után vágyódnak, minek bizonysága az, hogy több ZámU* Mslti. és társai eteti Ukmak résrebajUtókaak zár alóli felmentése tárgyában intézkedjék, illetve annak tijrurk-. Ján<» eteti lakás ré<rekajlást Meavrdrll ellesi vésvepalojtai apa figyermekét vidéki magyar községekbe hajtási a<yrl»en az árverés fin írt lökeknsetele< és ennek láM. a felmentéséi a Minister: umnál eszközölje ki Az .ördög­ küldi a magyar nyelv kelló eltanulása végett. évi .zeutetaber hó 12-ík tupjat><l járó 6 százalék kissatai 37 árok“ ügye évtizedekre visszamenőleg elintézetlenül ma­ Frecska Samu, írt 75 kr már n>nriUapilott. taltmini jelenlegi 3 írt és n stég radt s tengeri kígyó néven ismerete* volt — ma már frlmerOlemló kült.e/, knek kiele/uéw réyett az 1881. LX t-ez. Uqzftaf ez is megoldatott, amennyiben a január 3O-iki tárgya­ 144 f alapján és a 148. j rrtelmeben a h.-gyarmali kir Wrvénjtzék. a szécsényi kir. járá»hirósá|> tcráletén levő Etet láson a mintegy 4000 frtnyi költségvetésből az érdekelt község 7. sz. tjkvben fafialt I 2—15. saru a. fél telekhói alháztulajdonosok a költség */• részét, a város mint erköl­ perr.t 1 negyed részben illető jutalékára 328 forintban ezen­ csi testület szintén */. részét vállalta el. a hátra levő nel megállapított kikiáltási árban elrendeltetik. Hirek és különfélék. összeg fele részét pedig a vármegye, illetve az országos Az árterét megtartására határidóAI Ie94. évi február hó 15-ik napjának d.-e. to órája Elet kórtér házához Űzetik ki. alapból leendő fedezését kérelmezi ndi. Minden kétséget Mély érte * |^ro£ZichyEdmun^| Zichy-családot a január Arierrsm szándékozók tartoznak az inzstLsn beesáranak kizár azon körülmény, hogy ezen szépészeti, közegAz-égi, lo* ,-át készpénzben, vary •< 1881. évi LX. L<z. 41 f-ában közgazdasági és gyakorlatilag hasznos művelet létesítése 27-én liec->ben elhunyt gr. Zichy Edmund személyében. Az jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi oovember bő 1-én minden irányban kellő támogatásban részesül. Rövid pár elhunyt férfiú, seniorunk gr. Zichy Ferencz mellett 8333. sz a. kelt írsz.árdrymini.téri rendelet 8. 4-áhan kijelölt hónapja annak, hogy dr. Pulszky Ágost úrtól a szécsényi otadekképrs értékpapírban a kikQldótt kezéhez letenni, avar? legtekintélyesebb tagja volt a gról Zichy-családnak, s sz 1881. évi LX. t-cz. I7t». J-a értelmében a bánatpénznek a vásárjogot ltuszinkó Antal, a város bírája Szécsény város ámbár önmaga a politikában 1848 óta nem vett részt, birósámál eb'defes elhelyezéséről kiállítót: szabályszrrú elis­ részére húszezer forintért megvásárolta Ezen vásárlás gvermekei: gróf Zichy Jenő és Ödön, és gr. Zichy mert en: t átsanlgáltalaL Lívia férjezett Zichy Nándorné mind honfiak, illetve szerencsés szerzeménynek mutatkozott; de bogy az azon­ Vevó köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedic u elsőt az árverés jo/erőssére emelkedése napjától számítandó nal minden levonás nélkül évenként kétezer forintot mint honleány ma is az elsők között szerepelnek a 3o nap alatt, a másodikat nzyanazoo'naptól számítandó Uo nap jövedelmezzen: azt sejteni sem lehetett — csak midőn hazában. Lapunk szűk tere nem eugedi meg, hogy az alatt, a harmadikat pediz oxyanann naptól számítandó 90 nap január 28-iki képviselőtestületi ülésben Huszinkó Antal elhunyt gróf élettörténetét ismertessük, csak röriden alatt minden esyes vételin részlet után az árteret napjától városbiró ur a közjegy.őileg megszerkeszti bérszerzödétt mondtuk el tehát, hogy a megboldogult gróf 1811-ben sZaraitando « százalékos kamatokkal együtt u téqyi. dvi dees, hó teán 39415—1 M. sz. a. kelt rendeletben előirt mttdon a erre vonatkozólag jóváhagyás végett bemutatta, elképszületett s alig volt pár hónnapa] fiatalabb seniorunknál b.-syarmati kir. adóhivatalnál, mint btr>u letéti pénztárnál lezelhetlen azon meglepetés és megelégedés nyilvánulása, és igy családi rangban az első prosenior. Mint művészetek Űzetni A bánatpénz az utolsó részletbe for beszámoltatni. a melylyel városunk birájának ezen hasznos műveletéért nagy barátja Bécsben elnöke vagy, fttényezöje volt a Az ezen srvén-.i hirdetmény kibocsátásával eryidejtllrr legtöbb idevágó intézetnek; palotája valóságos muzeum. jegyzőkönyvileg köszönet nyilváníttatott. merállapitott árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen A közigazgatási bizottság havi ülése február kir. bin'»át. mint tkvi hálósáénál év Éles község eldljárMácáAz ötvenes évek végén hazafiasságáról tanúskodik az a nál tekinthetők mez. körülmény, hogy a döblinyi Jupiternek: Széchenyi István hó 12-én fog megtartatni. Az eirrndelt árverés a fentirt tjkvben feljagvertetnii A b.-gyarmatl takarék pénztár rendes évi köz­ grófnak ő volt a legbensőbb barátja. Kiváló szakértel­ nrn árverési hirdetmény evy példánya a bíróság hirdetményi gyűlését e hó 11-én tartja meg. A közgyűlés iránt mileg ménél fogva pedig gr. Audráasy Gyula ministerelnök táblájára kifOzveszulni. tntšbbš kifüggesztés véreit u árvSresfeltételek pedig megtekinthetés végett egy-CfiV példányban Elra érdeklődés nyilvánul, mert, mint értesülünk, azon a kérése foly tán 1867-ben a koronázási diszmenetet 6 község cluljártoázának. namkülönben ezre árverési hirdet­ tervezte és hajtotta is végre. Érdeméül kell még be­ részvényesek színe-java fog megjelenni. Az igazg ilósági mény eg-egy yéldaaya Karancsaág. Karanrsalja és Kís-Hartyás tudnunk, hogy az .Árvái uradalmat, mely Árvamegye jelentés é* a zárszámadások szakszerűen vannak egybesiom-zédos községekben a helybeli szokás szerint azonziali kö­ állitva, s azok hű képét nyújtják e nagy vidéki pénz­ túlnyomó részére kiterjed s az egykor oly hatalmas rűért végett a neiezell községek elöljáróságaihoz megkUldelai és tekintve, hagy a kikiáltási ár3<>0 irtot meghalad, ezen árve­ intézet folytonos anyagi ó* erkölcsi gyarapodásán ik. nádor Thurzó György 7 leánya roppantul elágazó rési hirdetménynek tört énytzerf kivonata a Nógrádi Lapokban Eljegyzés Králik Andor, oki. jegyző, ipolysági la­ leszármazóinak kir. jóváhagyás mellett osztatlan birto­ egtszrri közzététel végett végrehajtató Ogyvédjének kiadatni kos eljegyezte Gál Ilonkát, Gál Ferencz földbirtokodnak kát képezi s mely uradalomnak évtizedek óta egész rendeltetik » ntasittatik. hogy a közzétételt igazoló táp-pél­ halála napjáig kórmányzója volt, a gróf úgy szólván bájos leányát, Hont-Viskon. dán, t az árverés fogauatositására kiküldöttnek adja át. A N. V. Museum javára Frőlich Frigye* p.-galibai tönk széléről a virágzás magas fokára emelte. Hogy Kelt Szécsényben, a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál 1«U évi október hó 29-én. mily népszerűséggel Lirt Bécs legmagasabb köreiben is, birtokos 200 drb régi ezüst és rézpénzt adományozott. Ezt a szép adományt a m men mi tisztikar lesz hiutva. kitűnt temetése alkalmával, mely január 29-én a sz. István templomából történt. A király képviselőjén kellőleg méltatni. A roncsoló toroklob N.-Kürtösön ugyancsak szedi llohenlobe herczeg föudvarmesteren kívül, három főgyermekáldozatait. A múlt héten Galo István volt bíró­ herczeg, Károly Lajos, Vilmos és K.ijner fhgek, továbbá köt- és viltóag-yvéd nak egymásutánt 3 gyermeke, Kuzma törvénybirónak kettő, Württemberg hg, a magyar és osztrák arisztokráczia egy béresnek szintén két gyermeke néhány napi időköz nagy számban, a király személye körüli ni. kir. tninisügyvétli irodújút Budapesten Váczi körút 80. sz. a. terium pedig testületileg jelent meg a ravatal körül, alatt clbaláloztak. 1—1 megnyitotta. 94.102 Štatistika. B-Gyarmaton 1893-ban 51 izraelita az elhunyt gyermekei és rokonsáea mellett A sok ezerre menő gyászoló közönséget azonban a művészek köre gyermek született, eaketés volt 16, halálozás 44. Zártkörű tánczestély Füleken. A nógridmegyei képezte, betöltvén az óriási dóm minden zugát Beszentelés után az államvasutak pályaházába vitték a holttestet, ifjúság 1894. év február hó 17-én Füleken, a vasúti in­ hogy Zicbyfalvára Fehérmegyébe szállítsák, a hol is dulóhoz éttermeiben az országos vörös kereszt-egyesület Dr. Gerti Mór lakását ugyanazon utczában a január hó 31-én fényes szertartás mellett helyeztek el javára jótékonyezélú zártkörű tánczestélyt rendez, mely­ postával szemben levő boldogult atyjának házába családi sírboltjába a főurat megkönyezve a nagy család nek kezdete este 8 órakor lesz. A belépő dij személyen­ tette át. 94.100 s a hozzá tartozó rokonok igen nagy számú tagjai által. ként 4 koroua. A rendezőség a meghívókon arról értesíti a vendégeket, hogy lakásokról a városban és fogatokról S mert Balassa-Gyannat mindenkor részt szokott venni a gr. Zicbyek örömeiben, ép úgy mint fájdalmában, gondoskodra van, végül tudatja, felül fizetések u jótékony őszintén részt veszünk abban ezúttal is, és kívánjuk: ezél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyug­ táztatnak. A rendező bizottság tagjai: Almásy István, nyugodjék békével az elhunyt kitűnő férfin. Alispánunk jubileumának leírása hézagos lenne, Balázs Barna, báró ButUer László, Fáy Albert, gróf radios fej- 4a fotcszaggatások. Utéai én öczaatodáai, valamin! ha pótlólag nem jegyeznék még ide emlékezet okáért, ’Forgáeh Antal, Hanzély Gyula. Horkovics Gyula, Janssen fagvdsganatok ellen meglepő gyorsan és biztosan hat a hogy a rátái püspökség nógrádi esperesi egy házkerúleti Ernő, Kovács Ernő, Kovács Zoltán, Martonfalvay Zoltán. papsága meleghangú üdvözlő levelet intézett alispánunkhoz, Plachý István, Plachý Kálmán, Pongrácz Abrahám, aevu gyögysaer. melmek Üvege 5H kr vagy egy írtért minden Pongrácz Géza, Prónay Albert, Stephani Ervin, ifj .Szakait gyógyszertárban k.aiikató A lleparatorra! a Róku-kőrháaban melyre jublians alispánunk méltó szép választ menesztett. 1 W esetben tétetett kísérletet, mslyeknél 7 esetben javnláa, 119 Esküvő. Pongrácz György, vármegyénk árvaszéki Ferencz, Szeőke Bálint, Ujfalussy Ferencz, Vecsey Ferencz. esetben .teljes gyógmláa éretett el elnökének esküvője, özv. Bacsó 1‘álnó szül. Nrdeczky Hangverseny és tánczmulatság. Selypen, a Jolán úrhölgygyel, mint lapunk mull számában is jelez­ vendéglő termeiben február i>-án, tornyai Scbosbergcr RezSöné úrnő védnöksége alatt alapi Salamon Gizella tük, január hő 29-én ment végbe Dacsó-Keszin egész továbbá gyenge gyermekek erő ötösére kltUnő hatása és pom­ csendben. Az esketést Stúr Károly alsó-fehérkúti ev. k. a. budapesti népszínházt tag szívós közreműködésével pás hu szer a Tokaji CMaa vázkor, mdy az urszágua egészség lolkész végezte. Násznagyok ás illetve tanukkópen szere­ a lőrinczi-i önk. tűzoltó-egylet alapja javára tánezmulatÜgyi tanárt javaaivtára beldgytnin. engtdélytyvl látalott ek Sok peltek: gr. Degenfebl Lajos' főispán, Scitov<zky János aággal egybekötött hangverseny rendeztetik, melynek rósz utánzat létezik, miért is kérem vétetnél névaláírásomat alispán. Laszkáry Gyula, Liszkáry Pál, Atiinger László műsora s kővetkező: 1. .Egyveleg* czimbalraon előadja k-it telni Kis Üveg I Irt <S» kr. nagy 3 frt és gr. Forgáeh Antal urak. Az esketést rövid di<*n*r Tóth Kálmán. 2. .Tetemre hívás* Arany Jánostól, zonkövette. A boldog házaspár még az nap B.-Gyarmatra gorakiséret mellett szavalja Zárda Mariska k. a. 3. kedves illata, kellemes habzáu év reakivUii tartósságánál fogva érkezett. -*■ .Szerelőm a nőket* monolog, előadja Schmidt Gyula. lett Hind Idin krdveltté 1 drb. 50, 3 drb egy dobozban 1 Gr. Gyürky Abrahám. Losonczkerületi ország­ l. .Italok* zongora kiséret mellett énekli Salamon Irt 40 kr.’ gyűlési képviselőnek a szabadelvű pártból való kilépé­ Gizella k. a. fi. .Kis vihar* vígjáték 1 folv. Előadják: sét, mint előre jeleztük, Losoncion nem szívesen fogad­ Salamon Gizella k. a. és Forral Miklós. ták. Kovácz Ferencz, a szabadelvű párt végrehajtó CzigAnybál. A régi jó világ elevenedett fel a rövid pár heti alkalmazásnál pompát üde. gyermekded areabör bizottságának elnöke a múlt vasárnapra (jan. 2.8 .) érte­ Dombi Rudi zeneprimásunk által január hó 28-án ren­ nyerhető Az arczMr mindennemű éktelen végét biztosan eltá • votitja. l Uveg árai írt ____ kezletre hívta össze a párt végr. biz. tagjait, * az érte­ dezett ezigánybil alkxlmtral. A czigánybálok valaha itt kezleten nemcsak ezek, de » függetlenségi pártiak i« is híresek voltak, s azokon társadalmunk szine-jara vett nagy számmal jelentek meg. Az értekezlet vordlct-Jn részt, nemcsak azért, mert minden valamirevaló városnak igen szigorú, nemcsak sajnálatát fejezi ki Gyürky grófnak a czigánybandájál anyagilag pártolni kell, hanem azért a szabadelvű pártból való kilépése felett, de itt megüt­ is, mert a czigánybálok igen fesztelenek és kedélyesek az arrtblr táplálására üdén tartására szolgál Hôkelô körűk ben Igen knlvelt KgV köevAg ára S Irt közéssel fogadva, követeli, hogy gr. Gvftrky mondjon le a Valinak. A január 28 iki czigánybál megfelelt a régi képviselőségről. Gr. Gyürky most finnesben van s bizonyára tradiliókuak, ez is fesztelen és kedélyes volt, csak az Esak gnVgyssertáram kiválóbb specialitásai, melyek Ki­ város óz országszerte a legjobb hírnévnek örvendenek a ywoián csodálkozni fog.hogyalosonetiak egy szerre mindent felednak. kir, hogy kevesen vettek abban részt, de akik ott vol­ la kllldelnek Balassa Gyarmat hajdan és mást. A< e czim tak, kedélyesebben már rég mulattak; a tánezolók pedig alatt lapunk élén olvislitló ciikk«t eg>ik régibb renDs soha oly jóízűen nem tánczoltak; mert hisz ilyenkor a czigáňybanda lelkesen s nmúgv raagyarmiskásan húzza munkatársunk, míg a mait hiten káldötto b> hinták; tyd(ystrrtára a „Magyar ksrsaáhat“ Bsdapstl kahrls-tér. áraié a viszonynál fogra, mily a szorkisztJi^ és a a nótákat Dicséretre méltóan viselte magát honvédsé­ 94 -Sd Tck. Sierkesttő ur! Horváth Danó, Dr. Gráber Gyula. Lakásváltoztatás Csúz és köszvény R E 1‘ A R A T 0 R Vérszegénységés sáp 5? Acatia-szappan Acatia arcz-créme A „cršnis de Marguerite“ KRIEGNER GYÖRGY �NÓGRÁDI LAPOK ÉS HONTI HIRADÓ. 4 Hirdetmény Meghívó A salgd-tarjiai rttn. k»Üi. eg) hál t«J*j<lűuát képei,! Haton lak, mely 9Ô -M ugyaacuk mm hitkta*eg UrfilMn fekvő twöletou fekmk, tulíjdnMHn >»vd a balassa-gyarmnti takarók pénztár rószrény társulat 1S94. éri február hó U-én d. e. 9 órakor BalassaGyarmaton, az intézet helyiségében tartandó továbbá 145 C-ől tikok aab»dk**iMI etedandá, minélfogva ajánlatok figyelmen kitftl fognak hagyatni. Salgé-Twjte. 1894. jam 31. Henrik, nM« Ml-wM. MaM. Meghívó a návtéavi takarekpeartár récxvéaytánulat 1894-ik éri február kié 11-ik napján, délelőtt 9 órakor Szécsényben, a ntoxet helyiaégeben tartandó XXII-ik éti rendes közgyűlésére. 4. Az 1893-ik évi lámáinadáa, mérleg ée leltár felkktxagxláaa é» a ftlmrntréar megadása. 5. Az 1893-ik éri tiszta nyeremény fölötti intéz­ tedé* ét as Mztalék megbatároiáaa. 6. A úatrweiők fizetésnek megállapítása. 7. A kamatláb megbatárotása fölötti intézkedés. A Napituttau di|sk meghatároiáaa. 9. A táradat tulajdonát képező báz építési terve­ zete ée az erre rouztkozá költségveté* bemutatása, annak elfogadási é* sz epitesre az engedély megadása. 10. Az alaposba! v- k 23 §-a szerint beadott indít­ ványok tárgyalása. A* Igaagaiótág. A* eredeti mérleg u luUsot bdyieégében, a kOtgJüléa aspjais, tancp- é* vuan.jp kivetdévd <télel5tt 9—12 óráig aegtrkintbwö '.HOT Haszonbérbe adatik a főliszlelendő rozsnyói káp­ talannak Ipolyságon, Puszta-01 váron és Tesmagon fekvő, u kataszter szerint 2467 kát. hold kiterjedésű Összefüggő jószágtestei képező és minden szükséges épületekkel, ezek közt egy 9 szobából álló kényelmes úri lakházzal ellátott birtoka, 1894. október 1-én kez­ Tárgyak: detét veendő 10. esetleg 12 ér tartamára 1. Az igazgatósági jelentés előterjesztése. 2. A felügyelő bizottság jelentésének előter­ jesztése és az 1893. éri számadás és mérleg felül­ vizsgálása, az osztalék meghatározása. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság intéz­ kedéseinek s indítványainak tárgyalása. 4. Az alapszabályok 28. 45. 49. 56. 79. 80. és 97. fainak módosítása. 5. Az elnök, másodelnök, igazgatóság és fel­ ügyelő bizottság választása. Kelt B.-Gyannaton, 1894. évi január hő 16-án. A haszonbéri feltételek nálam bármikor megte­ kinthetők és kívánatra másolatban kivehetők. Haszonbérbe venni kívánók Írásbeli ajánlatukat, bérösszegnek egylized része melyhez az ajánlandó készpénzben vagy értékpapírokban bánatpénzül legyen mellékelve, márczius 1-éig kell, hogy benyújtsák nálam. Az évi haszonbérre nézve megjegyeztetik, hogy az 11000 forintnál kevesebb nem lehel. Ipolyság, 1894. január 20. Hedert'áry Antal, UpUlu ».*UuUuxjU • A b.-gyarmati takaríkpénztdr igazgatósága. 94.94 A közgyeién tárgyal: L Kózgyúléci elnök rálaaztása. 2. Igxagatőaági é» felfigyelő bizottsági jelenté* s iMk alapján tett wtézkedéeek tárgyalása. 3. Igazgató, helyette* igazgató és felügyelő bizott­ ság eiaókének. továbbá 10 tgazgaUUgi ét 4 felügyelő böottnági tag váltattál*. Ssécnánr. 1894 janii >r 15. reNdes közgyűlésére XXVII. ÉVI felhirataak a tanai sUadékoiok, b«gi Űrt íjáalateiHt a rten. kaik. ptebáai* hivatalához. u 1894 éti február hó 3O-á*f nagyival u inkább adják be, mert ai arootnl jövő Banlla B.-Gyarmat, 1894. február 4. 95431—1. 93. k. m. sz.-hoz. Ai eredeti néricg M iatáxct úját helrUé<ében a kStgyülte napjáig drlriiitt 3—11 óráig megtekinthető. A íoixytuewn ráeavéajreeek é< misük helyett ceak iráebeU meghataliaaiáMal ellátva uavathalnak. Segédjegyző kerestetik! Alulírottat! egy a jegyiéi teendökbeu járta* segédjegyiö azonnal alkalmaUst nyerhit. Fizetés havi 10 frt «ágynémún kivitt telje* ellátá*. Zsély, 1894. jannár 30. Boák BeMŐ, Bérbeadás. Balassa-Gyarmaton a kaszinó-féle épület föld­ szinti czukrászda-helyiségei. melyek a város legszebb és legforgalmasabb helvén vannak, 1894. évi máján hó 1-jétöl bérbe adandók. A föltételek iránt bővebb felvilágosítást B.-Gyarmaton Srarez Mórnál nyerhetők. Hirdetmény. A kereskedelemügyi ministerinm az állami közútak törzskönyvei elkészítésének biztosítása czéljából 1894. évi február 10-!k napjának d. e. 10 órájára zárt Ajánlati versenytárgyalást hirdet Ezen versenytárgyalások, kivéve Bács-Bödrog, Békés, Győr, Jász-N.-Kún-Szolnok, Szabolcs és Turócz vármegyéket, hol állami közút ninrsen, — továbbá a Ilonát-Szlavón országi államépitészeti hivatalokat — valamennyi többi államépitészeti hivatal helyiségeiben fognak megtartatni. Az adatok az illető államépitészeti hivatalok­ nál a rendes hivatalos órákban naponta megte­ kinthetők. A kereskedelemügyi magyar kir. mlnlsterium. 94.98 A b.-gyarmati Takarékpénztár mérleg- és vagyonkimutatása az 1893. évről, Píuisueg Tartozik frt 1 JetzálogszAmla a) Anrarntézet .... b) Szirtit fióküzlet . . c) Vámosmikolai fióküzlet .... rfj Tereskeí fiókflzlrt .... 824498*42 159304*— 6305*— 645‘— 2 ValtószimU *— * ------* . . . aj Anriuntéze: ..... ó) Sxirskt fióküzlet .... eí Vámosmikólái fióküzlet ... 990752 42 ............. 489543O2 253701’— 8476!"22 ď/ Tereskei fióküzlet .... 1174O-— JílzíJogilaz bizt/»sitott váltók számlája: a) Anraíntezet...................................................... 113292’— bi Swrtki fiókőzlet................................................. 14885-12 3 Előleg * kézizAlogszJunla .... 4 Rvrtorszámla: a) Anraíntézet ..... bj '■’z.irúki fióküzlet ..... r Vamo»míkólái fióküzlet .... «f Tereskei fióküzlet .... 2706-97 419’49 818'88 19968 5 Hánatjénzek számlája. ....... fi Ingatlanok -zamlája l> Anraíntézet ..... 6174267 a Sziráki fióküzlet................................................. 9496.94 Jőtekornr-agi számla ..... 4 Fizetés* előletek számlája *) Anyawilézet ..... A* Sziríki fióküzlet ..... 385'49 25ír— 9 fjrvészi előlegek számlája a, Anraíntezet . . 158435 At Sziráki fióküzlet............................................................... 12-45 ...... 40 PerksHteégek számlája ...... n Lakbérét számlája ...... 12 Ertekjíapiv ’zámla ....... 13 Értékpapír kamat*zámte . . . . . 14 Osztrák-Magyar Bank jpró-Mzámin . . . . 15 Osrtrafc-Magyar Bánk rnellekhelr számla PolTó*zámlai . ....... W . , 11197’36 17 Pénzmaradvány a Anyai,.tezvt Aj Szirak . , 8760-17 c- Vamusmifcota . 2471-73 <h Tereske .... 942-3Ö 967922 3fl 19218 4145 02 137 71239 61 24Ő 640 411 1596 80 279 462 247317 3659 595 1381 244620 PÍI2l<U*f Követel frt ki 27 50 60 88 1 2 3 4 5 Alaptőke számla ...... Tartaléktőke számla . . ... ■ Nyugdíjtőke számla ............................................................. Külön tartaléktőke számla . . . . Vasúti tartalék számla . . • 23376 62 W 229086 76 1533 26 6 Jótékonysági rendelkezési alap számla . ’ . .* . 7 Betétszámla: a) Anyaintézel .... 1,760861-26 A) Szirtk................................................. 279305’09 c) Vámosmikola .... 10844’33 a) Tereske ..... 3875-97 2,054886 66 37456’77 5929-70 161’35 2269 43569 91 3746’68 592.97 16*13 2"J1 4356 99 Folyó kamatokért: a) Anyaintézel b) Szirtk . c) Vámosmikola d) Tereske . . . . . . 8 104/. kamatadó a) Anyainlézet .... Ai Szirtk ..... c) Vámosmikola . . d) Tereske .... 9 Folyószámlák (Hitelbank) ..... Vámosmikola .... 122427’60 994*07 128421 2480 36 879 19 3093 29649’37 1041*62 426*32 146784 Összesen . 43 80987 28 38 14 Váltó viszlnszárnitolási számla ...... 15 Hátrtlékos állami adó (Szirákl . . . . _ . 16 Átmeneti kamategyenleg: a) Anyaintézet . . 1417*96 A) Szirtk . . 2791*40 c) Vámosmikola . . 1162*70 «) Tereske . 171*59 28081’48 6567-89 67 40 10 Osztalék számla ........ 11 Kétes köretelések a) anyainlézet . . 2246 35 /*) Szirtk .... 234 — 12 Előleg s kézizálog árverési felesleg ..... 13 Letétek: a) Anyaintézet ..... 2986*58 b) Szirtk..................................................... 85*86 C) Vámosmikola ..... 21*— 17 Nyereség: Anynintézet . . 85 . Szirtk .... TI Veszteség: Vámosmikola . . . Tereske .... íteszesen . 2,677589 60000-— 59305-70 35771’33 63502-47 10500’25 kr 6543 2H181 53 2,577689 66 ftafessa-firarmston, IH03. éri deezember hó 31-én. Melna GHo t. k., pHr-tr*.* Vannay lynAet i, k., Ctrffalvay Gé»a t. k., Ira.ul* Uijr.U Jeten vagyonkimutatást leltározó* után a kereskedelmi törvény és nlnp-znbályok szerint helyesnek találtuk. HaJ«sM-4ryarmaton, IBM. éri január hó 15-én. Tom'-eJko XAndor ». k., M. Ä* Mt . /TT<* 94.104 Dr. fleró Mór ». k., M. W«. Ma MYOMATOTT ÖZV. KÉK UHZLÓMÉ NYOMDÁJÁBAN B.-GYARMATON. Fölkel Károly t. k., hl Mi. H»ak. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00473.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1894_02_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1894-02-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 22. évfolyam 5. szám (1894. február 04.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom