-
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/dc5804a987ac93e330db9eb318668700.jpg
db5da35f96bbaa5c5806e34700e4a725
https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/58eecd667e2037d062c9a2af35ed95a4.pdf
3d582c595db63ec1ed8f9186ee0afba7
PDF Text
Text
A MUNKA
Felelős szerkesztői
Szántay István
IV. évfolyam. 21. szám
TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI HETILAP
Ara 3000 K
Megjelenik: SzoabateiNegyedévre 25.000 K
Poetaeaekkt 28.744 sa
Apróhirdetések: sxavankinf
1000 K., a lefkisebb hirde
tés 10.OUO K.
Laptulajdonos : „A Munka" lapvállalat
Salgótarján, 1926. május hó 22
Jiadsereg fenntartása, csupán jog ellenforradalmi szellemet. Hogy tör tól körülvéve Wabrosch Béla főmérnök
címeket keresnek arra, hogy a vi ténhessék meg az osztályok közötti a búcsúzó elnök lépegetett. A cserkészek,
a leventék, az egyes zászlós csoportok
lág szemébe port hintve leplezzék ellentét kiegyenlítése s hogyan in katonás léptei alatt kopogóit az utca s
Hozzá vagyunk szokva ahhoz, a saját hadikészenlétüket. Ilyen jog duljon meg a kiengesztelődés, ha a vígan, diadalmasan harsogtak a kürtök.
hogy a szociáldemokraták a legszebb cím az a hamis vád. mintha Ma* szociáldemokraták állandóan vörös A római katholikus templomban tartott.
nemzeti érzést és akarást is meg gyarország titokban fegyvert szoron posztót lobogtatnak a nemzeti ér ünnepi istentiszteleten a város egész ve
tépázzák, de hogy ezt a gyöngé- gatna a kezében. Ha akad magyar zésű társadalom előtt. Ezt az érzel zető keresztény társadalma részt vett. A
szentbeszédet Herczeg József esperes
debb női kezükkel végezzék el is politikai párt, amelyiknek szónoka met sértegetni s közben a nyílt ha plébános tartotta. A szent misét Horváth
mételten, az már felháborító. Régi az országházában megerősíti ezt a zaárulás útjára lépni olyan cseleke László a Kath. Kör elnöke mondotta,,
módszerük, hogy a parlament egyet rosszindulatú külföldi gyanúsítást, det, amit nem tűrhet meg ez a nem amelyen a Kath. Kör vezetőségének négy
len nőképviselője szájába adják azo az nyílt hazaárulást követ el. A szo zet még akkor sem, ha a sértést tagja ministrált. Mise alatt a Mária kong
kat a hazafiatlan kirohanásaikat* ciáldemokraták ezt a denunciás sze* egy szoknyába bujtatott szociálde regáció leánykara énekelt, gyönyörű, meg
Mária énekeket. Féltizenkét órakor
amelyek, ha férfi ajkát hagynák el, repet tervszerűen vezetik s minden mokrata követi is cl. Szerintünk ez ható
kezdetét vette az acélgyári Olvasókör
a nemzeti érzésű képviselők meg alkalmat megragadnak, hogy csúnya a szereposztás még súlyosbítja bű díszközgyűlése, amelyet maga az ünnepelt
találnák a módját annak, hogy tor hazaárulásukat elkövessék. Súlyosan nöket, mert gyávaságot látunk ab nyitott meg, felolvasva egyben a múlt évi
kára forrasszák a szót, de a lova visszautasítjuk az ilyen hallatlan tá* ban, hogy nő szájába adják azokat jelentését is. A régi tisztikar lemondása
giasság mindig bizonyos feszélyezett- madásokat s tesszük ezt azért is, a súlyos kijelentéseket, amelyek, ha után Porázik György ny. igazgató tanitó
séget támaszt Legutóbb a kultusz mert az ilyen szóbeli merényletek férfi részéről hangzanaak el, meg foglalta el az elnöki széket és gyönyörű
szavak kíséretében lepleztette le a távozó
tárca költségvetésének tárgyalásakor okozói annak, hogy a társadalmunk találnánk a módját a sértett nemzeti elnök arcképét. A kedves fölemelő be
a levente-intézmény ellen rohant ki egyes rétegeiben ébrentartják és becsület megvédésének.
szédből kiragadjuk a következőket: (A
beszéd alatt lehullott a nemzetiszin lepel
Kéthly Anna olyan vádakat emel azokból egyenesen kiprovokálják az
a Bátki József festőművész által festett
vén, amelyek egyenlők a Hazaárulás
gyönyörű arcképről.)
sal. Tagadjuk, hogy joga volna a
.Ünnepelni jöttünk ma e helyre. Ün
szociáldemokrata pártnak arra, hogy
nepelni a munka, szorgalom s a híven
szoknyába öltözködve a denunciálás
és becsületesen teljesített kötelesség eré
szerepére vállalkozhasson. Arról van
Régi rossz tulajdonságunk, hogy a szegény munkásnép fölsegitésének prog- nyeit. Emberben e három kiváló tulajdon
ság soha nem volt talán oly harmoniku
ugyanis szó, hogy Kéthly Anna nem akkor szoktuk a szemünk előtt nagyra rammját.
Amit más helyeken álomként vetí san egyesülve mint nagyságos Wabrosch
kisebb vádat emelt a levente-intéz tartott salgótarjániakat e helyen méltatni,
Béla urban, — ama férfiúban, — kinek
mény ellen, minthogy azokban nem ha eltávoznak, ha már tőlük semmi jót tenek a keresztény magyarság szemei tiszteletére ma itt egybegyültünk, hogy
elé, Wabrosch Béla itt mind megszervezte,
nem
várhatunk.
így
vagyunk
Wabrosch
sportra, hanem háborúra nevelik az
Bélával is, akinek búcsúztatása kényszeríti megalkotta, felemelte, újra szervezte, fel körünkből való távozása és a jól kiérde
ifjúságot. Az ilyen haszontalan ki toliunkra a dicséret és hála szavát.
virágoztatta és nagyá tette. Minden amit melt nyugdijbavonulása alkalmából tőle
búcsút vegyünk.
jelentéseknek idehaza gyenge viszBúcsúztatónak van szánva e pár sor lelkünk vágyai szines ábrándokban szok
Nekem jutott a kiváló szerencse,
hangjuk van, egyedül a nemzeti ér is, amellyel tartozunk Wabrosch Bélának tak megszülni, az ő kezében komoly szürke
zést tapossák meg, de annál súlyo Salgótarján sok sok egyesülete, közönsége munkával létező igazsággá váltak. Az Acél hogy tolmácsa legyek az olvasóköri ta
gyár munkás és kaszinó egyletei, a Ta gok érzelmeinek. S midőn egyrészt öröm
sabb következményekkel járnak re s e szerény lap nevében.
karékpénztár, a Hangya, a Róm. kath. mel felelek meg ezen megbízásnak, más
ánk nézve a külföld előtt, ahol az
Hogy ki volt Wabrosch Béla, el olvasókör és annyi sok köre és egylete részt gyöngeségem tudatában küzdők az
mondja
ő
maga
alábbi
levelében,
amelyet
ilyen defetista blöffőknek bizonyos
e városnak vitatja, hogy az övé volt, elfogultsággal, midőn oly férfival állok
korok előszeretettel adnak hitelt. közvetlen humorával, igénytelen gom kizárólag az övé volt a nyugalombavo- szemben, aki sok jeles tulajdonsága által
dolkodásával mint jellemző Wabrosch
Ezeken a területeken amúgy is sok Írást teljes egészében közlünk. Azonban nuló szivember, mert ő érte tett legtöb ragyogó példaként áll előttünk, akinek
kal több gyanút táplálnak Magyar ez az elmondás csak a szürke hétköznap bet. Csak most látjuk, hogy mindenkié egyedüli elve a munka, a munkában egye
volt e férfi, talán leginkább azoké, akik düli módszere a szorgalom és a vezetés
ország hadikészülődései felől sem történéseit festi, azt az élettörténetet egy egyesületben sem voltak, mert oly ben egyedüli törvénykönyve a szere
azonban,
amelyet
nli
ünnepelünk
elmondja
szegények voltak, hogy tagsági dijat nem tet vala.
mint, azoknak egy szemernyi alap
a régi Salgótarján minden utcája, volt
Mélyen tisztelt ünnepeltünk, kedves
juk is volna. A minket környező, képviselőtestületének minden tagja, jóté tudtak fizetni. Fajáé, szegény keresztény
régi
barátom!
Amidőn most a legnagyobb
testvéreié
volt
legigazabban
és
legodaújonnan alakult államok azzal az in konysági egyesületeinek sok sok naplója
adóbban, úgy mint talán az ő idejében tisztelettel hajtom meg előtted ősz feje
dokolással tartanak fegyverben óri a meleg emberbarát számtalan följegyzett senki más Salgótarjánban.
met, olvasókörünK összes tagjai nevében
ási hadseregeket, hogy Magyaror és följegyzettlen szegénysegitése.
Az ünneplése igazi diadalmenet azt kívánom: Tartson meg téged a ma
szág szerintük állandóan háborúra
Nem volt a régi Salgótarján életé volt, bucsuzása a lelkek harmóniájának gyarok nagy és hatalmas istene testi és
készülődik. Mi lépten-nyomon hir nek oly mementuma, de különösen nem gyönyörű példája, az emléke pedig Salgó lelki erőidnek .épségében a legvirulóbb
egészségben i/en-igen sokáig kedves csa
detjük és tanúbizonyságát adjuk tet volt a szeretet s jóság diktálta oly törté tarján szivének féltve őrzött álma.
Kora délelőtt az ünnepség első szaka ládod boldogitására, számtalan tisztelőid
nése, amelyben évtizedeken át ne szere
teinkben és szándékainkban, hogy pelt volna Wabrosch Béla. Az acélgyár a Acélgyári Olvasóegylet elöl felvonuló, és barátaid, valamint mindnyájunk osz
ez a beállítás nem igaz, de azok egyszerű mérnöke a község legtávolabbi rendes sorú, zászlós menet volt, amely tatlan örömére. Egyben arra kérünk tartsd
az államok, amelyeknek érdekükben zugából, az acélgyárból sugározta ki nek élén az acélgyári zenekar haladt, meg olvásókörünket továbbra is nagyraáll a horribilis költséggel felállított anny'^éven át lelkének nemes intencióit, központjában pedig tisztviselő kartársai- becsült jóindulatodban; mi pedig Ígérjük
Hazaárulás.
Wabrosch Béla.
Salgótarján és vidéke őskorához.
Irta: Dr. DORNYAY BÉLA
négy vármegyei muzeum v. őre.
(Folytatás)
Nógrád-megye őskorából tudjuk,
hogy az őskori település és forgalom itt
bizonyára délről, vagyis a sik vidékről
északra, tehát a hegyek felé, első sorban
az Ipoly völgyében haladt; továbbá a közeli,
de már jórészt pestmegyeri Galga-völgyében is számos kőkori telep volt. De ős
idők óta — és pedig eddigi ismereteink
szerint a neolit óta — fontos települési
hely volt a Zagyvavölgye és a vele észak
felé összefüggő Tarjánpatak völgye is.
Innét épen a mai Salgótarján környéké
ről nyilik az Ipoly völgye felé a Dobroda
széles völgye, az alacsony hágójánál Baglyaskő, majd
odább Karancsalja és
Lapujtő őstelepeivel; míg a Tarján völ
gyétől észak felé, bizonyára a legkényel
mesebb átkelőhely az ősidőkben is a
mai somoskőujfalusi hágó lehetett, mint
azt itt még a vasútépítés előtt meglevő
kettős sáncgyűrüvel biró Pogány vár is
igazolni látszik.
Salgótarján területéről, de közelebb
ről meg nem tfiatározott helyről, már rég
óta ismerünk őskori leleteket és pedig 3
drb bronzkori tárgyat; nevezetesen 2 ko
rongos bronztekercset és egy kalaposfejű
gombostűt, mely bronz tárgyak előttünk
ismeretlen körülmények között jutottak
Kubinyi Ferenc gyűjteményébe. A két
tekercs — mely egy pár spirális kézfej
védő volt — négyélü bronzsodronyból
készült, korongalaku; a sodrony gyűrű
ben végződik. A korongos fejű bronztü
(bizonyára hajtü) korongja alatt kis fület
visel (akárcsak az 1926-ban talált zagyvapálfalvai tűk) és vastagabb végének
rövid sima lefutása után, csakhamar hoszszan elnyúlt
csavarmenetszerü részbe
megy át, mely fokozatosan vékonyodik
el a tű hegyébe. Rajzát és rövid leírását
közli Hampel Józsefi A bronzkor emlékei
Magyarhonban. I. rész.. Képes atlasz.
Bpest. 1886 a tekercseket a XXXVII.
tábla 1. és 2. ábráján, a tűt pedig az
Lll. tábla 1 a és 1 b ábráján. Ugyanitt
említve van annak a három francianyelvü
műnek cime is, melyekben Hampel először
leírta őket. Márton dr. is említi őket: id.
mű, p. 333. Szerinte még egy más, jelen
téktelen tárgyon kívül Pintér Sándor
gyűjteményében, hajlott pengéjű kés is
van Salgótarján lelőhelyről, melynek erős
foka a nyelet helyettesítő köpübe megy át.
Az irodalom mindössze ennyi régé
szeti leletet ismer Salgótarjánból. Ha
még ehhez hozzávesszük a rómaiakkal
való érintkezés eddig egyetlen itteni. em
lékét, a Salgótarjánban talált Traianus
féle rézérmet, evvel ki is merítettük Sal
gótarján régészeti leleteit. Mig_ ugyanis
kelta-pénzeket Salgótarján
környékén
(Piliny, Lapujtő, Karancshegy, Somoskő
ozajkóvölgy, Somoskőújfalu- Pogányvár
alja) elég sokat találtak, magából Salgó
tarjánból ilyeneket még nem ismerünk.
Ugyancsak nincs eddig leletünk a La
Téne vaskor, a népvándorlás és a hon
foglalás korából sem. (Avar emlékeket is
— távolabbi környékünkön — eddig
csak Szécsény, Balassagyarmat, Szirák és
Pásztó szolgáltatott.)
Annál értékesebbnek mondhatók te
hát tudományos szempontból Salgótarján
nak legújabban felszínre vetődött neolit
telepei Baglyaskő és Pécskő mellől.
I. Salgótarjánban is — akárcsak az
Ipoly völgyében — a legrégibb telepek
az újabb kőkorból (neolit) valók és szin
tén a folyóvölgyet kisérő magaslatokon
foglalnak helyett Nevezetesen Salgótar
ján nyugati tőszomszédságában, a Károlyakna mellett — nem messze a Dobroda
völgyébe átvezető s 318 m. magasan fekvő
hágótól — emelkedik a középkorban vár
ral is biró Baglyaskő (30! m.) kis bazalt
kúpja, melynek északi lábainál érdekes
neolit-leleteket, főleg jellegzetesen díszí
tett, nagy tömegű cserépedény-töredé
keket, emberi és állati csontokat, foga
kat stb. találtam 1925-ben. További rész
letes feltárása és feldolgozása még sok
érdekességet igén
II. A Pécskő 544 m. bazaltcsúcsa
alatt, közvetlenül annak keleti tövében,
1926. márciusában, a kőfejtő munkások
egy hatalmas bazalt-sziklatömb lefejtése
kor, őskori telepre bukkantak, mely rend
szertelenül elszórt, igen sok diszitett és
diszitetlen
cserépedény töredékből, a
legkülönfélébb állatok csontjaiból s fogai
ból, egy gyermek alsó állkapcsából, csont
és kőszerszámokból, orsógombokból stb'
állottak. A leletek megmentése és a bánya*
igazgatóság gyűjteményébe való juttatása
Puskás Jenő mérnök érdeme. Legneveze
tesebb darabjai ezek:
1. ) Gyermek alsó állkapcsának töre
déke, 3 zápfoggal. Nevezetessége ez áll
kapocsnak, hogy rajta állcsucsot egyál
talában nem tudunk megkülönböztetni,
bár e tája teljes épségben maradt meg.
— Bővebbet csak Dr. Bartucz Lajos egyet,
m tanár, anthropológus, behatóbb vizs
gálatai után Írhatunk róla.
2. ) Kőbalta-töredék, finoman csi
szolt bazaltból. Csak az éle felé eső ré
sze maradt meg, a többi letörött. Leg
nagyobb hossza: 5 cm., szélessége: 4'5
cm. Ez a töredékes, de igen jellemző da
rab is mutatja, hogy telepünk a neolit
korból való.
3. ) Szarvasagancsból készült kapa,
40 cm. hosszú nyéllel. Felső végén, a
17 cm. hosszú ág, vagy bog töve feletti
részén le van törve és itt a lefelé álló
bog képezte a kalapács testét. Hogy e
kapát élég hosszú ideig használták mu
tatja az, hogy a bog hegye kissé letöre
dezett és felső részén, a használat foly
tán, lesurolódott. A kapának markolatául
szolgáló része lapos és itt 6 ctn.-re bő
vül ki. Bár az agancs anyaga elég jó
karban van, mégis meglátszik rajta, hogy
évezredeken át lehetett a földben.
(Folyt, kÖv )
�2. oldal
és ünnepélyesen fogadjuk, hogy az álta
lad kijelölt utón és elvek szerint továbbra
is haladni fogunk/*
Az ősz kartárs szavai meghatott
csendben hangzottak el s minden szem
a lepel nélküli arcképet kereste fel a fa
lon. Liptay Jenő gyárigazgató megkapó
szivdiktálta búcsúszavai után a rokon
egyesületek kiküldöttei mondottak né
hány lélekkel telitett mondatot, majd az
egyesület alelnöke nyújtott át egy em
lékplakettet a bucsuzás emlékére.
Az ünnepelt, távozni készülő elnök
felállott, hogy választ adjon az üdvözlé
sekre, de a köszönet szaván kivül elfo
gódottságában mást nem tudott mondani
és a nagy csöndben csak egy-egy ki
csordult férfikönny, mutatta az űrt, amit
huszonhat év együttélésének megszaka
dása támasztott. A nagy csöndben úgy
szólt az elnök szava mint a nyugalmas
szemlélő megállapított
igazsága. Úgy
érezte, hogy a szive kitárult és minden
szót magába tud ma fogadni, mert meg
érte azt, amit ember megérhet: megér
tették öt. ’
Az annyi ünnepélyt látott falak pe
dig magukba csukták, örök mementónak
feljegyezték legnagyobb elnökük bucsuzását.
♦
•
*
A diszközgyülés után az acélgyári
tornakertben bankett volt a búcsúzó el
nök tiszteletére, amelyen az első felkö
szöntőt dr. Förster Kálmán, a város pol
gármestere mondotta a közszeretet és
közbizalom emberére. Dl;. Orbán Lajos
titkár a Rimaközpont nevében, Dávid
Ferenc titkár pedig a Hangya nevében
köszöntötte az ünnepeltet- Horváth László
slelkész szellemes mondatai után Wabrosch Béla válaszolt tréfásan minden kö
szöntőnek. Tamás József a kér. szoc szak
szervezet elnöke a keresztényszocialisták
nevében, Janikovszky Dániel pedig a ma
gyar munkások nevében ünnepelte a tá
vozót. mig Szántay István A Munka f.
szerkesztője a salgótarjáni szegénység
nevében Wabrosch Bélánét köszöntötte.
Megható volt Liptay Jenő gyárigazgató
nak gyönyörű köszöntője, amelyben a
jelenvolt két legrégibb acélgyári embert
Fehér Lajost mint a gyár épitőjét, s Po
rázik Györgyöt, mint a lelkek építőjét
ünnepelte. A bankett közönsége késő
délutánig együtt maradt.
Este hangverseny volt az Acélgyári
Olvasókörben.
Sz. I.
«
*
♦
Tisztelt Szerkesztő Uram 1
Kedves Barátom 1
Felkértél, hogy életem és működé
sem méltatására adjam át Tenéked az
erre 'vonatkozó adatokat, hogy azokból,
az ellenem contemplált — tollal meg
írandó, merényletet elkövethessed.
v
Elhiszem, hogy e tárgyban nélkü
lem nem tudsz boldogulni. Meglepődve
fogod látni, hogy adataim oly szerény
szerepkört, oly életet világítanak be,
amelybe eddig ugyan senki sem tartotta
érdemesnek bepillantani, illetve a nyilvá
nosság előtt fellebbenteni.
Az én egyéniségem működésem,
soha igényt nem támasztott a feltűnésre,
„zártkörű" maradt mindeddig, sohse gon
doltam arra, hogy életem folyásáról va
lakinek egykor eszébe jut majd az újságba
Írnia, sőt még kevésbé gondoltam arra,
hogy akadnának olyanok, akik a rólam
irt cikket még elolvasásra is méltassák.
Szereplési viszketeg sohsem gyötrött, hivatalos teendőimen kivül, az egy
letek falain belül dolgozgattam, ott ke
restem fel barátaim kőrét, hogy azokkal
közös szent ügyeinket önzetlen csendes
munkával, tőlem telhetőleg’előmozditsam.
És most működésem vége felé mé
gis mi történik?
Csendes munkálkodásom elletni első
merényletet a SalgótarjániTakarékpénztár-i
barátaim intézték, ők nem régen igazga
tósági tagságom 25 és elnökségem 10
éves fordulójára lefestettek, lelepleztek,
banketteztek és mindezek oly meglepetésszerüleg zúdultak reám, hogy ki nem
térhettem előlük.
És azóta mindazon egyletek, ame
lyek sorsát jól, rosszul intézgettem, mint
egy feljogosítva, érzik magukat, hogy im
már ők is feszegessék az érdemeimet és
azokat a „Munka" tisztelt olvasóinak szá
zai, vagy ezrei előtt feltárják.
Kedves barátom, a kért adatok he
lyett engedd meg, hogy magam írjam le
bolyongásaidat és eltévelyedéseimet ez
árnyék világban, igy talán hivebben, ér
demekben pedig nem lesz oly túltengőén
feltálalva sáfárkodásom,
A MUNKA
— Tehát Budapesten születtem, —
Midőn annakidején néhai Podmanitczky
Frigyes bárót a Budapest-belvárosi vá
lasztók az országgyűlési mandátum elvál
lalására felkérték, megköszönve a meg
tiszteltetést, különös örömet okozott a
küldöttség tagjainak, amidőn azt feleié,
hogy hát hisz ő tulajdonképen úgy is
idevaló, mert a belvárosban a „Szép"
uccában született.
Nos, én nem vagyok oly híres em
ber, nem voltam a Nemzeti színház és az
Opera intendánsa, nem voltam a közmun
katanács elnöke, de még oly kockás ru
hában sem jártam soha, mint a híres
bíró, de azt az egyet mégis elmondhatom,
hogy a „Szép" uccában születtem.
Azaz hát a Hatvani ucca, jelenleg
Kossuth Lajos ucca 3-ik szám alatti sa
rokházban, mely messze a Szép uccában
benyulik.
Ebben a régi házban volt a hires
Landerer és Heckenast nyomdája itt
nyomtatták a 48-as forradalmi 12 pontot.
Arra a kérdésre, hogy mikor szü
lettem, azt válaszolhatom, hogy sajnos
elég régen 1858. dec. 13-án, Luca nap
ján, egy pénteki napon este.
Akaratos gyerek voltam, dajkálóim em
lékszem, nem egyszer mondogatták, hogy
te salabakter nem hiába születtél 13-án
pénteken és még hozzá Luca napján, de
meg is látszik rajtad.
Nem vagyok babonás, de ennek a
Lucá-nak mégis valami nexussá lehet a
boszorkányokkal, hogy mi, azt ők tudják.
Hat éves koromban, világosan em
lékszem, édes anyám elvitt az elemi isko
lába, az Úri uccában (most Koronahercegucca) lévő Boér-féle magánintézetbe és
amig egyszer jól cl nem páholt, addig
nem szívesen mentem oda, annyi bizonyos.
1869. évben beírattak a belvárosi
községi reáliskolába, az első és második
osztályt itt végeztem.
Édes apám ez időben a Terézváros
ban házat épitetett és 1871-ben a belvá
rosból oda költöztünk és igy a 3-ik osz
tályt a józsefvárosi közelebb eső, reális
kolában a 4, 5 és 6-ik évet pedig a
Gyáruccai (később Markó uccai) reálban
végeztem.
>
1875-ben a budapesti Műegyetembe
iratkoztam be, de ekkor családunkat nagy
csapás érte, atyám jó módú kereskedő
léven, tünkre jutott és mi csak a legna
gyobb küzdelmek között tarthattuk fenn
magunkat.
A bécsi világkiállítás alatt 1873-ban
ugyanis kiütött Becsben az emlékezetes
nagy gazdasági válság amint nevezték a
nagy .Krach" és ennek még évek múltán
is, a mi gazdasági életünkre szintén rop
pant nagy kihatása volt.
Leckék adására, rajzolgatásra voltam
reáutalva, hogy végighallgathassam a mű
egyetemen az egyetemes osztály 2 évét,
és a gépészeti szakosztály 3 évfolyamát.
1880 évben a műegyetemet elvé
geztem és akkor a Kereskedelmi Minisz
tériumtól nyert ösztöndijjal 2 évig kül
földre, Angliába mentem.
Előnyömre szolgált, hogy Budapes
ten a Robey V. C° cég főnökénél lecké
ket adtam és igy ő a lincolni gyárukba
beajánlott.
A lincolni gyárak
gőzgépeket, de
főleg mezőgazdasági gépeket gyártottak
és azon időben psak úgy ontották ide
Magyarországba gyártmányaikat,
gőz
cséplőgépeiket.
E gyárban P/a évig dolgoztam,
azontúl bejártam Anglia vasgyárait, Nottingham, Sheffield, Manchester, Liverpool
Wolverhampton és Birmingham-ot. Hoszszabb időt töltöttem Londonban, onnét
Párisba jutottam.
Ez utóbbi helyen 5—6 hetet töltve
alig, hogy egy gépgyárban alkalmazást
nyertem, máris 1883. év őszén hazahívtak
haza kellett jönnöm, mert családi viszo
nyaim a további távollétem meg nem
engedték.
Budapesten a Schlick-féle gyárban
nyertem alkalmazást, apám e gyárnak
tönkrejutása előtt nagy részvényese volt,
igy hát sikerült állásba jutnom.
A Schlick gyárban is változatos
feladat várt reám, gőzgépeket, mezőgaz
dasági gépeket ekék és vetőgépeket, ál
talános gépészeti és színpadi berendezé
seket gyártottunk.
' Több szabadalmat nyertem.
Hét évi működés után 1889-ben
ismét tovább vitt a sors és az újpesti
Fairbanks féle gyárban nyertem alkalma
zást, mely gyár bárcsak 130—140 mun
kást foglalkoztatott, de önállóbb tevé
kenységet fejthettem ki.
Itt az amerikai gyártmányú model
lek szerint, főleg nagyobb és kissebb
mérlegeket alakítottunk át és gyártottunk
a hazai viszonyoknak megfelelően. Egy
szép kis vasöntödénk is volt.
1892 március 1-én jutottam Salgó
tarjánba Borbély Lajos vezérigazgató
meghívására.
Ez év különben is kritikus volt reám
mert ez évben nősültem meg. Azóta végigküzdöttük feleségemmel együtt a 30
éves háborút, megvolt a westfáliai béke,
sőt nemsokára befejezzük a 7 éves hábo
rút is, Isten segedelmével.
A salgótarjáni vasgyárban akkor a
gépberendezések fölött külföldi szakfér
fiak állottak és a magyar gépészmérnö
kök alkalmaztatása iránt egy bizonyos
elfogultság uralkodott, amit csak Borbély
hazafiassága tört meg a társulatnál.
Tarjánban akkor mégcsak nemrég
létesült a Tomas Converter üzem, mely
nek kezdetén, de különösen a kazántelep
körül nagy nehézségek voltak.
Ezen üzem évi 2000 Wagon nyers
acélingot termelésére volt tervezve, de
a reá következő években a Converterek,
kupolók számának szaporítása nélkül csu
pán a gőzgépek, segédgépek és berende
zések
tökcletesbitésével ezen üzemet
annyira fejlesztettük, hogy 1903. évben,
amidőn a kohászati üzemek mind Ozdra
concentráltattak, már a tarjáni gyár 7000
wagon nyers acélingotott, illetve 6000
wagon kihengerelt acélárut termelt.
Ez volt a tarjáni acélgyár kulminációja.
Ezen időtől, 1903. évtől fogva azon
ban a tárjáni acélgyárnak igen nehéz
szerep jutott. Kivéve a tengelygyárat és
drótgyárat, — különösen ez utóbbit —
érintetlenül hagyták, sőt nagy mérvben
lehetővé tették, hogy fejlődhessenek.
A nyersacél nigottermelés, a vas
gerenda, profilvasak és a dróthengerlés
lassan, lassan Ózdra tétettek át, ki volt
adva a jelszó, -hogy Ózdon lesz közpon
tosítva minden.
Tarján nagyon mostoha sorsra ju
tott, közel állottunk ahhoz, hogy a gyár
kapui becsukódnak és igazán csak a
mérnöki kar szívóssága, leleményessége
és kitartásának köszönhető, hogy az in
téző körök figyelme ismét felénk fordult
és a sok apró üzem bevezetésével; a mai
tarjáni gyár még a mostani válságos gaz
dasági viszonyok között is megállja helyét.
1903. évben a gépészeti berendezé
sek és a műhely vezetőségétől felmentve
az újonnan létesült (és a gyár üzembeli
veszteségeit pótló) sokkal hálátlanabb
úgynevezett kis üzemekhez, az acél és
vasöntöde, az eke, lapát és villagyár, to
vábbá a tengely és szerárugyári üzemek
vezetésére lettem utalva.
Később 1910/11-ben az öntödék
külön üzemvezetőség alá kerültek, még
nekem az öt utóbbi üzem, — a gazda
sági osztály, — maradt működésem teréül
Borbély vezérigazgató ur rendelke
zésére 6—7-szer utaztam külföldre, tanul
mányútra, Németország, Ruhr, Rajnavidék
Westfália Délnémetországba,
Belgium,
Hollandia, Franciaország és Ausztriába.
A társulatnál töltött szolgálatom alatti
1896. január 1-én főmérnökké nevez
tettem ki. mig 1921. január 1-én az igaz
gató helyettesi címet nyertem el.
1925. jul. Lén saját kérelmemre
1 évi szabadságot kaptam és 1926. julius
l-én 45 évi munkásságom után nyuga
lomba vonulok.
A tarjáni társadalmi működésem
egy részét az épen most nyomtatásban
megjelent Salgótarjáni Acélgyári Tiszti
Casinó és a Salgótarjáni Acélgyári Olva
sóegylet történetében Írtam meg.
Azonkívül 26- évig a Takarékpénz
tárban igazgatósági tagként működtem
és a kath. kör mozgalmaiban is résztvettem, 20 év óta pedig a helybeli Hangya
szövetkezet ügyeit irányítom.
Régebben résztvettem a község kép
viselő testületében és a Salgótarjáni vil
lamos r. t. igazgatóságában is.
Végül ismét visszatérek családi ügye
imre, amelyekről fentebb megemlítettem,
hogy 1883-ban Párizsból haza kellett
jönnöm, hogy szülőim támasza legyek és
e cimen mint családfenntartó a katonai
szolgálat alól fellettem mentve, de azért
a katonai 12 évet papiron leszolgáltam
és az „Obsitom" megvan.
A minap találkoztam egy régi is
kolatársam, jó barátommal, aki most
nyugalmazott tüzértábornok, excellenciás
ur, megemlitettem neki, hogy dupla collegák lettünk, mert én is tüzér közlegény
Salgótarján, 1926. május 22
vagyok, illetve az voltam, aminek látszólag
megörült.
Az 1908/9,-i évek végzetesek vol
tak családunkra ekkor haltak meg szü
leim, apám anyám, mindakét sógorom és
a nagynéném.
Ekkor dőlt el, hogyha nyugdíjba
vonulásom megérem, Leányfaluba me
gyek.
Már kora fiatalságom óta sokszor
látogattam el ide a vakációk alatt és az
a szerény kis ház és kert, a melyet anvnyira megkedveltem, nagynéném halála
után reám és testvéreimre maradt.
Ezt tőlük megváltottam, életbizto
sításom is 1911. évben lejárt, szülőim se
gélyezésétől is el estem már, fölös gara
saimat tehát e kis fészek megteremtésére
fordíthattam.
Nagyon hozzájárult, hogy feleségem
egy felvidéki erdész családból való és
különös előszeretettel viseltetik a kis fa
lusi gazdálkodás iránt.
Ne vegye tehát tőlem senki rósz
néven, hogy Tarjánban nem maradtam,
bár sok, sok kedves emlék és baráti kö
telék vonz oda is. I
Volt ez idő alatt szomorúságunk is
három kedves felnőtt leány gyermekűnket
temettük el és ez nagyon leverte a későbbi
korunk boldogságába vetett reményünket.
Egy kedves jóakaróm és barátom
e napokban egy hozzám irt levelében szel
lemesen és szinte ideális fellendüléssel
irta le nekem uj otthonomat, a kies vidé
ket, a csendes magány, a nyugalomba
vonulás boldogságát.
Szivemből köszönöm a szép és meg
ható idézeteket, de a valóság mégis csak
az, hogy megöregedve visszavonultan itt
kuruttyolok és az ujjúimon számlálgatom,
meddig tarhat még.
Leányfalu 1926. ápr. 20.
Wabrosch Béla.
Hírek és különfélék.
PUnkősdre. „Jöjj el SzentlélekÍ8tenu harsan fel a földkerekség keresz
tény templomainak ivei alatt millió hi- •
vek ajakán az imádságos himnusz, Isten
szent lelke először a teremtés hajnalán
jött le a khaotikus anyagi világra. „Spiritus Domini ferebalur super aquas1*
Az ur lelke lebegett a mélységek (vizek)
felett olvassuk a Szentirás első lapján,
S ez a lélek teremtő rendező erejével
széppé, harmonikussá tette a rendetlen
világot Jöjj el „Szenllélekistenu s az
első Pünkösdkor szintén leszállóit az Ur
lelke a szellemi világ nagy khaoszára 8 az
erő, mely parancsolt az apokaliptikus ör
vények mélységeiben kavargó elemeknek
hogy a khaoszból „kozmosz, legyen, ha
talmas volt arra hogy e világon meg
alakuljon Krisztus országa, mely nem
e világból váló, Jöjj el Szentlélek isten
a mi lelkünk felfordult világában is.
Alakítsd ki itt is az Isten országát, mely
az igazság és béke országa. Pünkösd
ünnepe tan S ez az ünnep arra való,
hogy mi is fogadjuk be az Isten szent
Lelkét. „Jöjj el Szentlélekisten" mert a
mi lelkünk a lemondás és gyávaság lelke
a mi lelkünk szeretetlen, fásullj anya
gias és önző, földhözragadt koldus „Jöjj
el Szentlélekisten* s töltsd be a te jó
lelkeddel a mienket is és erősíts, taníts,
hogy nemesen és fegyelmezetten, türelme
sen és jól rendezetten, vidám és . derűs
lélekkel éljük át az életet Jöjj el Szent
lélekisten s add nekünk a te szent lelke
det, hogy ne legyen anyaggá ami ben
nünk lélek s ami anyag bennünk le
gyen az is lélektől lelkes. Ámen — pp —
Főispán! látogatás. F. hó 15-én
délben városunkba érkezett Dr. Sztranyavszky Sándor főispán, Pünkösdy Jenő
kir. müsz. tan., az államépitési hiv. ve
zetőjének kíséretében. A főispán megviszgálta a munkásközvetitő irodának műkö
dését és az inségakció menetét. Majd
fontos kihallgatásokat végzett, melyek
után még aznap este visszatért szék
helyére.
Halálozás. Lapzártakor kaptuk a
szomorú hírt, hogy Káposztássy Imre c.
prépost, pápai kamarás, karancskeszi es
peres plébános 1926 május hó 21.-én dél
után 5 órakor hirtelen meghalt. Egy hét
tel ezelőtt ax acélgyári kórháxban nagyobb
műtéten esett át, melyet Dr. Dörflinger
főorvos végzett sikeresen ax öreg úron.
Temetéséről jövő számunkban részletesen
megemlékezünk.
Díszhangverseny az acélgyári
olvasóegyletben. Vasárnap este, Wab
rosch Béla főmérnök ünneplésével kap*
�A MUNKA
Salgótarján, 1926- május 22
3 oldal
Munkáslevél.
A MILITARIZMUS.
Bizonyára nem kerülte el Szerkesztő
Uram figyelmét, hogy mi lett vizsgáló*
dásaim és levelezéseim eredménye. Mivel
mást Írtam <nit amint a Népszava irni
szokott, a véleményszabadságot tisztelő
derék munkáslapunk a maga szalonmodo*
rával márc. 17-i számában butának neve
zett engem. Pedig nincs nagyon igaza,
amennyiben a pártprogramot nem foga
dom én el teljes egészében, hanem sok
alapvető pontot • élesen visszautasitok.
Sőt hovatovább annyi képtelen dolgot
fedezek fel kutatásaim és töprengéseim
közepette benne, hogy nemsokára meg
kell kérdeznem magamtól: hát van-e egy
általán jó is ebben a programban? Hát
ha azok közé a munkások közé tartozom,
akiket nem lehet pórázon vezetni, mert
gondolkozni is szoktak, akkor miért ka*
pok én kitüntetésül butasági érdemren
det a saját pártadómból fentartott köz*
pontunktól?
Vagy talán azért vagyok buta, mert
nem akarok belenyugodni abba, hogy mi
szocialisták mindig mást cselekszünk, mint
amit hirdetünk? Helyes dolog-e pl az,
hogy hadsereg ellenes propagandát foly
tatunk, kiáltozzuk, hogy .le a militarizmussal" s mihelyt kezünkbe kerül a ha
talom, mi is azonnal hadsereget szerve
zünk, még pedig vöröset? Éppen erről
a szörnyű ellenmondásról és kanyargós
észjárásról szeretnék irni.
sággal gondolkoztam. Hiszen az ország
határait mégis csak meg kellett volna
védelmezni. A gyölöletes militarizmus na
gyobb dicsőségére megalakult a vörös
proletár katonaság, amelynél fegyelme
zetlenebb és gyávább nyulsereget nem
látott még öreg Európa. A .hadtestpa
rancsnokokat" persze Pogány (Schvarz)
Napóleonnak, Bőhm Vilmosnak, vagy
Landler elvtársnak hívták. De még talán
ez a szaladásra kitünően berendezett
gyülevészhad is meg tudta volna védeni
a sunyi rabló szomszédság ellen ezt a
szerencsétlen országot (és akkor nem
kellene gyalog indulni a kormányhoz ala
mizsnád és munkaalkalomért), hogyha
háromszinü zászlót tűztek volna eléje. De
nem! Vesszen az ország, fő az „eszme"!
Egyszóval eszmei kísérletezés folyt,
aminek egy egész nemzet adta meg az
árát. Oka a marxi program rettenetes
belső ellenmondása: le az átkos millitarizmussal de csak azért, hogy millitarizmust csináljunk helyette és pedig egy
olyan szánk ize szerint való vörös millitarizmust, amelybe (ki tudja hány sa
nyarú esztendőre) belepusztult a szorgal
mas magyar nép jóléte.
Ilyen ellenmondások miatt vész el
okosabb ember előtt tanaink becsülete
ó csak mi kritikátlan munkások tartunk
ki még mellette. Becsületes észjárásom
szerint ez volna a helyes, férfias és egye
nes álláspont: vagy gyűlöljük a militarizAttól eltekintve, hogy a lemintá
rnust és akkor ne tartsunk vörös hadse
zandó proletárállam, a bolsevik! orosz
reget sem vagy pedig szervezzünk pro
szovjet hatalma is szuronyon, ágyun és letár milíciát, de akkor ne vonjuk meg a
titkosrendőrségen épül fel („le a millitatisztességes magyar nemzettől sem az ön
rizmussall"), visszaszállok szép emlékeim
legtündéribb korszakába, az őszirózsás védelem és hadseregtartás jogát.
Azt tártja egy zamatos nepmondáforradalom idejére, amikor minden jó
szociáldemokratának a mámoros győzelem sunk, hogy már anyjában szürke a sza
már. Ha tehát igaztalan és képtelen dol
diadalfényében ussott az arca.
gok jönnek ki egy rendszertől, akkor
íme? hát:
megjött a szabadság,
okvetlen hamis az alap, amelyen felépül
egyenlőség, testvériség, a jólét boldog
Eszem áll meg a csodálkozástól és piru
sága és az örök béke. Azonban csakha
lok szégyenemben, mint egy vörös rák
mar csúfosan lezuhantam ebből a hete> dik menyországból; Hiszen sírva láthat ha arra gondolok hogy miként értelmezi
tuk, hogy a szabadságból kommunista a militarizmus elleni harcot a szociálde
mokrata eszmék beteljesülése: a terror és
terror, az egyenlőségből kézigránátos
rémuralom eszközeire épített orosz bol
diktatúra, a testvériségből Korvin Klein
gajdesze, a jólétből gersli és tök lett. sevik! szovjet. Ebből látom, hogy üres
Legrutabbat azonban az örök béke járt. handabanda csak mindaz, amit vezéreink
a militarizmusról hirdetnek.
Ugyan miért?
Az antimilitarista szovjet állig fegy
Ajuldoztam az örömtől, amikor el
verben áll s az úgynevezett népuralom
hangzott e nagy jelszó: ne lássak többé és szabadság a rendőrségen, terrorlegé
katonát! Láttam megelevenedni a frázist: nyeken és a hatalmas vörös hadsereg
ekevasat kovácsolnak a puskából, múze szuronyain emelkedik. Oroszország fegy
umba kerül az ágyú. Heteken át titkos veres haderejének középpontja, vagyis a
örömmel szemlélem, hogy milyen bravú vörös hadsereg jelenleg 700 ezer kato
ros sikerrel mételyezi hátulról már jóelőre nából áll és költségvetése 407 millió arany
a radikális sajtó a front hősiesen küzdő rubelt tesz ki. A szovjet valamennyi is
katonáit. Láztól piros arccal élveztem, kolája egyúttal katonai kiképző intézet
hogy csufololja ki az utcák felséges cső is, mert az ifjúság militarista nevelésére
cseléke a nehéz küzdelmek viharából legalább heti öt órát kell fordítani: A
megtért hősöket, mint neveti ki fájdal leányokat egészségügyi szolgálatra készí
mas sebeiket, mint tépi le bátor mellük tik elő s jelenleg (a hadseregen kívül)
ről az ezerszer megérdemelt dekorációkat, másfélmillió fiatalember részesül katonai
mint tapossa sárba a becsületes tiszti oktatásban.
.
uniformist.
Itthon pedig holmi Kétli Anna durva
Szerkesztő url Azt a világverő ma módon támadja a szegény magyar had
gyar hadsereget, amelyet legyőzni sehol sereget (mert talán nem elég kicsiny neki
senki sem tudott mi 24 óra alatt semmivé az ország és sok 35.000-es létszáma, a
szaggattuk. Egyik munkástársam (akkor Rottenstein Propper front pedig nekim .gy
még titkos, ma nyilt keresztényszocialista) a Levente egyesületnek, de a szovjet ka
azt kérdezte tőlem, mi lesz az ország ha tonai neveléséről nagyképűen hallgat.
táraival? Fölényes gesztussal intettem le: Hát hol itt a szocialista igazság és mél
az ország mellékes, fő az „eszme". Kü tányosság? Ami szabad az egyiknek, az
lönben is ne félj barátom — szólék a legyen szabad a másiknak is.
gúny és fenség érzetével — úgynevezett
Fellázit engem az emberi jóérzéssel elhazáddal senki sem fog törődni, mert lenkző ilyen egyoldalú bánásmód s én a
nem magyarok vannak most az élen. És
nemzetközi, aki nem vagyok hajlandó
. teljesen igazam volt.
Trianonért lelkesedni, éhezni és a pesti
Ne sértődjék meg Szerkesztő Ur, kormányhoz gyalogolni munkáért, tehe
ha kijelentem, hogy én akkor 100 per tetlen mérgemben (nem bánom, ha dü
centes
bornirtsággal
és
vak- höng is érte Klárik elvtárs) csak azért
csolatban, befejezésképen magas nivón
álló hangverseny volt. Az acélgyári da
lárda „Hiszekegye", és Ursutz József jeli
géje után a válogatott magyar és klasszi
kus darabok változatos énekszámaiban
gyönyörködtünk. A zenekar nyitánya után
Laurisin Lajos operaénekes kecses alakja
•jelent meg a színen, Dankó Aladár zon
goraművész fiatal barátjával, akiknek
együttes, majd kűlön-külön való szerep
lése nagy ünnepi eseménye volt ezen est
nek. A válogatott, dal és zeneszámok,
mellyel úgy a két1 művész; mint az acél
gyári zenekar és dalárda, oly élvezetessé
és felejthetetlenné tették ezen magasztos
és megható jelenetekben oly gazdag ün
nepet, a határtalan lelkesedés tapsorkánját provokálták a disztingvált közönség
részéről. Laurisin Lajos énekművészt vá
rosunk közönsége már abból az időből
ismeri, amikor 1923-ban Salgóvárában
Dr. Förster Kálmán polgármester felhívá
sára és rendezésében megtartott Petőfi
emléktábla leleplezés volt, amikor ugya
nis mint a regős csoport egyik tagja, a
vitézi szék mcgbizásából égő házasság
tól átérzett lelkesítő dalokkal a vár kö
rül ezrével táborozó népet egy szebb jö
vőben való,. törhetetlen remény boldog
illúziójába ringatta. A művész szereplését
elfelejteni soha sem lehet. Dankó Aladár
pedig városunk fia, akinek képességeit
évekóta figyelemmel kisértük s aki mai
esti művészi játékával csak a nagy hala
dás mellett tett tanúbizonyságot. Meg
kell még emlékeznünk Ursutz József kar*
is kiáltom: éljen a magyar militarizmus
és éljen a magyar katonai
De azért csak vörös, demokrata
maradok, mert minden főnök ellenére is
felépül talán egyszer a mintaszerű proletárálllam. Milyen is lesz az? Találóan
mondja az ékestollu Sienkievicz: „Meg
szorít ja a személyiséget s az egyes "'em
bert annyira csak egy kis kerékké, egy
kis csavarrá fogja nyomorítani az összgépezetben, hogy ahhoz képest még a cári
orosz állam is valósággal a szabadság
temploma."
De vájjon boldog lesz-e, jó lesz-e
ez igy, Szerkesztő Ur?l Ez irányban még
kutatni fogok. A régi tisztelettel vagyok
hive:
Tarjáni András
felvilágosult fémmunkás.
Végül élőkép keretében a Himnusz fen
séges dallama csendült újra fel. Az ün
nepély íjtán a jelenlevő ünneplők százai
gratuláltak az ünnepeknek, aki könnyes
szemekkel, de boldogsággal ragyogó arc
cal köszönte meg a gratulálóknak a sze
retet ily puritán megnyilatkozását. Utána
a kaszinó fehérasztalainál foglalt helyet az
ünneplő közönség, majd a fiatalság táncra
perdülve ropta hajnalig a táncot. Nem
mulaszthatjuk el külön megemlíteni a ta
nítótestületek fáradságos és körültekintő
szép rendezését, továbbá Nagy Antal ta
nító működését megemlíteni, aki a legne
hezebb szerepet, a gyermekkar betanítá
sát végezte szép eredménnyel. Az önkén
tes adakozás 2000000 koronát eredmé
nyezett, amelyből a jubiláns nevét viselő
tanulmányi alapítvány fog létesülni.
nagyról is, mint a sok dicsőséget aratott
Jobb szakácsnő, aki baromfihoz
dalárda vezetőjéről, aki a búcsúzó elnök ért kerestetik Vizslás pusztára. Cim a
nek ünnepén oly^n műsorral lepte meg kiadóban.
Salgótarján közönségét, mely a főváros
művészi levegőjét varázsolta közénk s
amely műsornak a számai — mint érte
sülünk — a távozó Wabrosch Béla elnök
nek és nejének legkedvesebb darabjai
voltak. Az utolsó szám előtt Grusz Fe
renc művezető, a legrégibb dalárdista
búcsúzott igen szép beszédben a szere
tett diszelnöktől, nejétől, akinek az acél
gyári lányok gyönyörű csokrot adtak át
és fiától iíj. Wabrosch Béla ózdi mérnök
től. A jóságos arcú elnököt egész estén
példátlan szeretettel és bensöséggel ün
nepelte a közönség, amely 26 esztendő
alatt sokszor érezte az acélgyári nagy,
kulturális vezetés fontosságát és áldását.
Holcaek Antalné 40 éves ta
nítói jubileumának megünneplése.
Meleg és bensőséges szeretettel ün
nepelte meg Salgótarján társadalma Holcsek Antalné 40 éves tanítói jubileumát
f. hó 19-én a városi kaszinó nagytermé
ben. A szépen feldíszített és virágokkal
ékesített nagyteremben Salgótarján tár
sadalma gyűlt össze a volt tanítványok
nagy seregével. A vallás és közoktatás
ügyi Minisztert Dr. Visnovszky Rezső,
Nógrád és Hont kir. tanfelügyelője kép
viselte. Az ünneplés 8 órakor kezdődött
a háromszólamu gyermekkar Hiszekegyé
vel. Utána a Báliruha kis szinmü volt,
melyet kedvesen adtak elő a kis lelkes
szereplők. Majd ismét a háromszólamu
gyermekkar énekelt Jalegyveleget ősz
hangzó, szép precizitással. Azután a. hi
vatalos üdvözlések következtek. A vallás
és Közoktatásügyi miniszter üdvözlő le
velét Dr. Visnovszky Rezső kir. tanfel
ügyelő adta át szép és mély gondolatok
kal bővelkedő beszéd kíséretében. A
gondnokság nevében Hercegh József es
peresplébános üdvözölte az ünnepeltet.
Koós Mihály városi főjegyző a város,
Barthó Dániel a járási tanító 'testület.
Sztankovics János a Salgótarjáni állami
tanítótestületek nevében, Hocholczer Ernőné a Mansz nevében, a volt tanítvá
nyok nevében pedig Szenes Arnoldné
üdvözölte az ünnepeltet. Az iskolás le
ányok nevében Sztanek Ilona köszöntötte
fel a jubillánst. A hivatalos üdvözlések
után a gyermekkar üdvözlődala csendült
fel. Majd a „Láda* cimü kedves kis da
rabot adták elő a kedves kis szereplők,
Bnlatonföldvár
GYÓGYFÜRDŐ.
Igazgatóság: Budapest, IV. Váci-utca’56—58
Telefon: József 101—26.
Lylhiutnos gyógyforrás 70 holdas gyönyörű
fenyvespark. R*mek kiránduló helyek. Villany
világítás, vízvezeték, csatornázás. Uj nagyszál
lód,: 90 modern és kondoros szobával, fürdő
szobák. Lakosztályok. Hall, olvasó és táncterem,
bár, ötórai lek, este tánc, táncoktatás. Továbbá
komfortos szállodáink még 100 szobával Strand
fürdő. vizisportok. Lawn-tennis. Golf. Konzertek. Kabarée'őadások, Elősaison: junius 15-ig,
Fősaison: Junius 15-től szeptember 1-ig, utósaison szept. október ró. Napi pensió elősaisonban 7U.000 K.-tól felfelé, Társaskirándulások
Balatonföldvárra déli vasúton mérsékelt menet
térti jegyekkel. Villatelkek kedvező fizetési fel
tételek mellett kadhatók.
— F«1 világosítóira! szolgál az Igazgatóság! —
Michelin Pneu
gyári lerakat
motor és kerékpár
autófelszcrelések legversenyképe
sebben
Nagy József, Budapest,
VI. Andrássy-ut 35.
Telefon: 21—97.
EmlékUnnepély. A salgótarjáni
főgimn. tanuló ifjúsága f. hó 14-én taná
raik vezetésével elzarándokolt Szabó Ist
ván magyar iró kazári sírjához ■ ott lel
kes ünnepély keretében áldozott emléké
nek. Az ünnepély m-güléséic az adott
�A MUNKA
4. oldal
aktualitást, hogy Szabó István most 100
esztendeje, nemzeti életünk legfontosabb
korszak ába.n
lépett
első
iro
dalmi kísérleteivel, a görög anthológia
némely epigrammáinak remek fordításá
val a nyilvánosság elé, magára vonva
ezzel a hellenisztikáért lelkesedő Kazinczy
Ferenc és más irodalmi előkelőségek fi
gyelmét. Az ünnepély a kazári templom
ban gyászistentisztelettel kezdődött, me
lyen a tanuló ifjúság egyházi énekeket
énekelt. A templomból, a hívek százaitól
kisérve a temetőbe vonult a menet, hol
Liberát mondott Szerémy plébános, majd
ennek befejezte után Szabó Lajos gimn.
igazgató tartalmas 'emlékbeszédet mon
dott a hellenista magyar iró sírjánál. Ün
nepelte benne á példás papot, a tudo
mány és költészet bajnokát, ki önzetlenül
sohasem lankadó buzgalommal művelte a
klasszikus irodalmat, ünnepelte a szerény
nemes egyszerűségben és szegényes kör
nyezetben élő tudóst és anyagiak után
nem törtető idealistát, a lánglelkü ma
gyar hazafit és a bölcs embert, aki ön
magában kereste a boldogságot és be
széde végén elhelyezte az intézet koszo
rúját a siron. Utána *a kazári elemi iskola
tanulói Mojzes tanitó vezetésével egy
gyászéneket énekeltek, majd Fekete Alf
réd Vili. o| t. lépett a sirhoz s elszavalta
saját költeményét, a Szabó Istvánhoz irt
ódáját. Az ünnepély befejezte után Dzsida
József bányagondnok köszönetét mon
dott a tanári karnak és az" ifjúságnak,
hogy a sirhoz kizarándokoltak és az ün
nepély fényét emelték s ezzel a bensősé
ges ünnepély véget ért.
Meghívó. A Nógrádmegyei Taní
tóegyesület „Salgótarjáni köre*4 1926. év
május 27-én délelőtt fél 9 órától kezdödőleg tartja rendes köri gyűlését a mátranováki bányatársulati tiszti kaszinó nagy
termében, melyre a tagokat és a tanügy
barátokat tisztelettel meghívjuk. Indulás
Salgótarjánból 5 órakor. A közebéd ára
30 ezer korona. Akik az ebéden résztvenni
óhajtanak azok május 22-ig.Theisz Aladár
mátranováki igazgató tanitónál jelentkez
zenek. Jelentkezés kötelező.
Két európai jelentőségű esemény
színhelye lesz e nyáron a magyar fővá
ros. E két esemény az embervédelmi ki
állítás és a Nemzeti Cserkész Nagytábor.
Az első bámulatra méltó anyagot tár a
szemlélő elé mindabból, ami az ember vé
delmére szolgál, a másik a cserkészmoz
galmat fogja képviselni, mint
nemzet
védelmi tényezőt. Erről az országos ver
senyekkel egybekötött nemzeti cserkész
táborozásról a rendező bizottság prospek
tust bocsátott ki most a nagyközönség
számára, fél millió példányszámban. Az
ingyenes forgalomba került tájékoztató
fél millió magyar család asztalára jut el
a cserkészek révén, hogy az ország legkissebb városában is érdeklődést keltsen
a nemzeti cserkészversenyek iránt. A ná
lunk szokatlanul hatalmas példányszámban
megjelent csinos kiállítású, színes címlap
pal bontott füzet a cserkészet általános
ismertetésén kivül tartalmazza - a három
hétig tartó táborozás programját és érté
kes tájékoztató adatokat nyújt különösen
a yidéki látogatókőzönség számára a fő
városba való utazást illetően. A Cserkész
Szövetség ugyanis 50 százalékos utazási
kedvezményt biztosított a táborlátogatók
számára az .összes vasút és hajóutvonalakon. E kedvezmények táborlátogató
igazolvánnyal kombinálva az összes vi
déki menetjegyirodákban beszerezhetők
lesznek. >
Országos látogatási akció a
Nemzetközi Embervédelmi Kiál
lítással kapcsolatban. Nemcsak a
magyar hivatalos és társadalmi élet min
den tényezője, de a külföld széles réte
gei is messzemenő érdeklődéssel tekinte
nek a Székesfővárosban f. év májusában
megnyíló Nemzetközi Embervédelmi Kiál
lítás elé. Elmondható, hogy a milleniumi
kiállítás óta nem volt esemény, amely
annyira egyöntetűen keltette volna fel az
érdeklődést a magyarság kulturális sze
repe iránt, mint ez a kiállítás. Az Ember
védelmi Kiállítás szerves csoportosításban
fogja bemutatni mindazt, ami emberi lé
tünkkel összefüggésben van. Az életnek
,a fogantatásától kezdve a halálig történő
összes megnyilvánulásait népszerű formá
ban sorakoztatja fel a kiállítás úgy, hogy
abból nemcsak a laikus tanulhat, hanem
még a tudós is kiegészítheti ismeretkö
rét Nincs akár az egészségügynek, vagy
a normál- és gyógypedagógiának és a
szociális munkának egyetlen olyan mo
mentuma sem, amelyet a kiállítás hihetet
lenül bő anyaga fel nem ölelne és magában ne foglalna. Külön említést érdeyel
a Népegészségügyi Muzeum óriási anyaga,
amely a modern kutatás újabb eredmé
nyeivel kiegészítve kerül a kiállításra.
Köztudomású és általános érdeklődés előzi
meg a drezdai „Dér Mensch** Muzeum
részvételét. Általános óhajnak engedett a
kiállítás elnöksége, amikor elhatározta,
hogy a kiállítás megtekintését a széles
néprétegek számára is lehetővé teszi és
ebből a célból országos mozgalmat in
dított. Ennek a mozgalomnak az a célja,
hogy mindenkinek alkalma nyíljék a ki
állítás tényével kapcsolatban egyúttal a
Székesfőváros alapos megtekintésére. A
mozgalom tökéletes szervezését jelenti,
hogy a kiállítás elnöksége a Székesfővá
ros minden jelentősebb szállodájával és
éttermével megállapodott az elhelyezésre
,és ellátásra vonatkozóan, így biztosítva
van, hogy a mozgalom keretében felránduló látogató-csoportok, amelyek három
három napot töltenek „látogató füzeteik**
révén a Székesfővárosban rendkívül ked
vezményes szállásban, ellátásban részesül
Salgótarján, 1926. május 22
nek, továbbá a kiállítás többszöri és alaEos megtekintésén kivül filharmónikus
angversenyt élveznek, autó körséta ré
vén a nevezetességeket megtekintik, ki
rándulnak a Margitszigetre, kedélyes es
tét töltenek a Székváros legszebb szóra
kozóparkjában, megnézik az újraalakított
Állatkertet stb. A kedvezményes látogató
füzeteket az egyes községekben a jegyzőségek bocsájtjákaz érdeklődök rendel
kezésére, míg a városunkban A Munká
nál kaphatók. Tekintettel arra, hogy ilyen
háromnapos utazás mindössze 550.000
koronába kerül, bizonyos, hogy minde
nütt és mindenkinél őszinte tetszésre ta
lál a kiállítás vezetőségének ez újszerű
és időszerű akciója, annál is inkább, mert
mai szomorú viszonyaink között valóban
az ország egyetemes és mindenkinek ál
talános érdeke, hogy helyzetünk javulá
sát úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben
előmozdító, nemzetünk
megbecsülését
helyreállító kiállításunk ügye minden vo
nalon sikerüljön.
Értesítem
Salgótarján és vidéke n. é. közönsé, gét, hogy
Kárpitos és fényező
műhelyemet f. év junius 1-től jelen
legi Fő-ucca 305. (Hohhauser féle
ház) alól, Uj telep 15 sz. (Zagyvái
rakodóval szemben) saját házamba
helyezem át.
Készítek
mindennemű kárpitos és fé
nyezőmunkát, úgy mint díványokat
és sezlonokat. ágymatracokat, ágy
betéteket, ablakfüggönyöket, búto
rok, székek, fotelek kárpitozását, mindenfajta bőr munkát, teljes uriszoba
berendezéseket, hintó, hajtókocsi és
egyéb fényező munkákat, valamint
mindenféle javításokat és átalakítá
sokat. Kívánságra házhoz is megyek.
kiváló tisztelettel:
Gyetvai Géza
kárpitos és díszítő.
Vegye meg az Agrária patkány*
irtó húskonzervét a patikában vagy dro
gériában.
Zongora
p
hangolás,
börözés, hurozás, régi zongo
ráknak elvágását rővidre, vasszerkezetűvé tétele,
szóval teljes átujitása
szakszerűen esz
közöltetik. Cim
a kiadóban,
ényképezögépek
otofelszerelési cikkek
Fizetési könnyítésekkel, olcsó áron
FRIED és NÁDOR-nál
Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 3.
Telefon: 115—50.
Kérje ingyen a 26. számú
KÉPESÁRJEGYZÉKET
Felhívás
A Bethlen Gábor Szövetség által
házikezelésben kibocsátott 10000 koronás
BethlenGábor
Nagyrabecsült Hölgyeim és Uraim
további
ÁRZUHANÁS
HÁZ SORSJEGYEIVEL
Négyszázmilliót
NYERHETHúzás kir. közjegyző és hatósági kikül
döttek
csak az udvarban, cim Olcsó Mararadékvásár
Budapest, Király ucca 32.
Május 29.-én
Alapítva 1895 év.
A jövedelem a szegény és árva
tanulóifjúság részére még ei éven
felállítandó OTTHON javára fordittatik.
Budapesten, vidéken kapható minden
Schifon, voile, divatgrenadin, színes crepp, sima delén, nyers mollinó
métere 8.900 kor. (J.m. festő, vagy karton 12.000 kor., délén, vagy
mosott vászon 11.000 kor., angin, vagy kanavász 3.000 kon, oxford,
vagy zephir 15 800 kor., selyemfényű cloth 22.000 kor., sima liberty
18 800 kor., női schottis, vagy pepita szövet 25.000 kon, duplaszéles
női szövet minden szinben 29.000 kor., sötétszürke öltönyanyag 5.0 00
kon, 140 cm. férfiszövet 66.000 kon, duplaszéles gyapjúvoile női szö
vet 49.000 kor., duplaszéles gyapjú scheviott szövet 69.000 kon, crepp
maroquin 6.900 kon, eponge 19.000 kor„ crepe de chine 69.000 kor.
szalmazsák 56000 kon, virágos vattapaplan 184.000 kon, egy garnitúra
2 ágy egy asztalterítő összesen 250.000 kon, pohártörlő. vagy delénkendő 9.800 kon, törülköző 11.800 kor., 2 m. hosszú fehérített lepedő,
vagy fehér étkezőabrosz darabja 59 000 kon, kész paplanlepedő
98.000 kon, zsebkendő 3.500 kon, hímzett női ing, vagy nadrág 8.900
kor., duplagaliéros színes férfiing darabja 59.000 kon, rövid alsónad
rág 23.000 futószőnyeg 28.000 kor., további női, vagy férfi gyapjuszövetmaradékok minden elfogadható árban,
Postai rendeléseket lelkiismeretesen teljesítink.
Ny°matott
közbenjöttével
Munka44 könyvnyomdában Salgótarján. — Tulaj eb
Végh Kálmán.
Dohánytőzsdében.
Hirdessünk: A
MUNKA
politikai
hetilapban!!
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy Hazában,
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Ámen
�Melléklet A MUNKA 21-ik számához
Aí átlód! reálfőgimnázlum emelt etnlékszobor leleplezési ünnepélyét
diákjainak kirándulása. F. hó, 19-én méltóságom dr. sztranyavai Sztranyavszky
a reggeli vonattal utaztak át városunkon
az aszódi felső osztályos diákok Somos
kőújfalura, ahonnan Somoskő várába men
tek. A diákok kíséretében voltak Dr.
Oravecz Ödön, Dr. Varga Ferenc és
Kárádi János tanárok. A Salgótarjáni ál
lomáson városunkból csatlakoztak a kirán
dulókhoz Dr. Dornyay Béla, Dr. Csengődy Lajos és Lapsánszky János, akik
egyébként a kirándulás programját is
összeállították. A somoskői vár történe
téről, a gyönyörű bazaltkitörés geológiai
eredetéről a salgótarjáni főgimnázium ígazgatóságának szívességéből Dr. Dornyay
éla tanár, kiváló geológus tartott nagy
érdeklődés mellett előadást, mely után a
Himnuszt énekelte el az ifjúság. Innen a
kirándulók átrándultak Salgó várába, ahol
a Petőfi emléktáblát, a várromot és a he
gyes vidék vadregényes tájait szemlélték
nagy elragadtatással. Ezután megtekinted
tek egy uj bányát, mely után a salgói
kaszinóban ebéd volt. Utána a gyárigaz
gatóság és bányagondnokság jóakaratá
ból fogaskerekű vonaton ereszkedtek le
a salgótarjáni acélgyárba, melynek min
den üzemét nagy érdeklődéssel nézte az
ifjúság, különösen a szöggyártás, mely fül
siketítőén zajos és az eke, kapa, villagyár
tás tüzes légkörű munkája tetszett. Ezután
az acélgyári footbalteret tekintették meg
s az este 6 órai vonattal fáradtan, de
sok emlékkel gazdagon tértek visza
Aszódra, hogy az iskolai év legkomolyabb
hónapjára a júniusra készüljenek.
Rákóczi Est. A hirsch-gyári Le
vente Egyesület f. hó 29-én Rákóczi es
tet rendez, melyre már most felhívjuk az
érdeklődők figyelmét. A hangyaszorga
lommal működő egyesület mindent meg
mozgat, hogy Rákóczi nevéhez méltó ke
retbe foglalhassa előadását, melynek mű
sora az alábbi lesz. 1.) Hymnus: játsza
a hirschgyári zenekar. 2.) Lesz még ta
vasz: 1 felv. hazafias színmű. 3.) Ünnepi
beszéd: tartja Horváth G. gyárvezető. 4.)
Rákóczi népe.* szavalja Horváth Lóránd.
5.) Kuruc dalok: tárogatón előadja Pendl
Imre. 6.) Munkács felé: 1 felv. történeti
színjáték. 7.) Szózat: játsza a hirschgyári
zenekar.
A bányatelep! iskola előadásáról
referádánkat a jövő számunkban hozzuk.
Nagygyűlés az elviselhetetlen adó
terhek miatt. . A 20-án nagyérdeklődés
mellett lefolyt nagygyűlésről részletesen,
lapzárta miatt jövőszámunkban emléke
zünk meg.
Ez utóit is értesítjük a rádió tulaj
donosokat, hogy folyó hó 25-én kedden
este 8 órakor a Pannóniában megtartandó
megbeszélésre föltétlenül megjelenni szí
veskedjenek. Többek.
Meghívó. A Kath. *Olvasókör f.
hó 24-én Pünkösd hétfőjén délután 3 órai
kezdettel rendkívüli közgyűlést tart, melyre
a tagokat ezennel tisztelettel meghívja az
elnökség. A közgyűlés tárgya a az épít
kezés, Közli, továbbá a kör vezetősége,
hogy a tervezett mulatság Pünkösd he
lyett 30-án vasárnap lesz megtartva.
Mátraszelo község közönsége
a világháborúban elesett hősök emlékére
Sándor Nógrád és Hont közigazgatásilag
egyelőre egyesített vármegyék főispánjá
nak személyes részvételével 1926 junius
hó 6-án délelőtt fél 12 órakor tartja meg,
mely hazafias ünnepélyre a község elöl
járósága teljes t. meghívja az érdeklődőket.
Az ünnepély befejezése után közebéd lesz.
Egy teríték ára: 5o.ooö korona. Felkér
jük mindazokat, akik a közebéden részt*
venni kívánnak, hogy ebbeli szándékukat
junis 1-ig a kazán jegyzői hivatalnak be
jelenteni szíveskedjenek. Megjegyezzük,
hogy a Salgótarjánból érkező vendégek
kiszállithatása céljából a salgótarjáni kő
szénbánya r. t. a zagyvái rakodóról junius
hó 6-ikán délelőtt 9 órakor vonatot fog
indítani a Székvölgy bányatelepre, hon
nan a mátraszdei bányavállalat iparvasutja szállítja be a vendégeket Mátraszele
községbe. Ugyanezen nap délután fél 4
órákor a bányavasutakon vissza lehet
utazni Salgótarjánba. A Kisterenye felől
érkező vendégek részére a kisterenyei
állomáson reggel 6 és délelőtt 9 órakor
8 — 10 fogat fog renelkezésre állani, me
lyek a visszautazásnál is igénybevehetők
lesznek.
Meghívó. Salgótarjáni Kér. Szoc.
Vasas Dalkör Műkedvelő Gárdája f. hó
23-án Pünkösd vasárnap este 8 órai kez
dettel, az Omilyák-féle vendéglő összes
helyiségében táncestéivel
egybekötött
zártkörű műkedvelői előadást tart.
Kuglizó megnyitás. A Salgó
tarjáni Acélgyári Olvasóegylet folyó hó
23-án Pünkösd vasárnapján nyitja meg
nyári kuglizó helyiségét dijtekézéssel és
tánccal egybekötve. Beléptidij: egyleti ta
goknak
és idegeneneknek személyen
ként 5000 Tcor. kezdete d.u. 3 órakor.
A Salgótarjáni Villamossági Rt.
Igazgatósága a f év ápr. 31-én tartott ülé
sén hozott határozatával a salgótarjáni
járás Levente Egyesülete céljaira 500.000
koronát adományozott. A levente mozga
lom nevében a nemes adományt hálásan
köszönjük.
A fényes sikerrel lezajlott Magyar
Est bevételéből a Rendezőség 1,000.000
(egy millió) koronát juttatott a helybeli
Levente Egyesületek zászlóalapja javára.
A nagylelkű adományt hálásan köszönjük.
A folyó évi május hó 17.-én meg
tartott országos állatvásár forgalma a kö
vetkező volt: Felhajtatott.* szarvasmarha
(borjú) 559 drb., eladatott 309 drb.; fel
hajtatott: ló (csikó) 257 drb., eladatott:
53 drb.; felhajtatott:.juh (kecske) 444
drb., eladatott: 419 drb.; felhajtatott ser
tés 425 drb., eladatott 416 drb. Felhaj
tatott összesen: 1685 drb'., eladatott össze
sen: 1197 drb. Salgótarján, 1926 május
19, Nékám jegyző.
A salgótarjáni Járás 4 km.
mezei futóversenye Mátranovákon f év
junius 6-án délután 4 órakor fest. Dél
előtt 9 órakor leVértte zászlószentelés.
A salgótarjáni Levente Egyesü
letek és SBTC. atlétái f. hó 30 án 8
km.-es kegyeleti stafétát futnak a trianoni
határtól, a főtéren levő Hősök szobráigStart 10 órakor Somoskőújfalunál a ha.
Nteőtlr
�Érdeklődésünkre a járási test
nevelési Vezetőség a következőket mon
dotta el a junius 3.-i levente-ünnepélyről.
Hatvanan érkeznek városunkba — vala
mennyien a Budapesti Torna Club tagjai,
hogy művészies tornagyakorlataikban gyö
nyörködjünk. 2.-án este érkeznek, amikor
ünnepélyesen fogadjuk őket a kisállomáson. 3.-án délelőtt előkészületeiket teszik
meg a pestiek. Délután 3 órakor kezdő*
dik a torna a bányatelepi sporttelepen.
Zenés szabad és szergyakorlatokat fog
nak bemutati a B. T. C. hölgyei és tor
nászai. Utána a B. T. C. football csapata
játszik a városi négy levente egyesüle
tének válogatottjával. (A válogatott csa
pat névsorát a következő számunkban
közöljük.) A S. B. T. C. pályáról az acél
gyári Olvasó Egylet nyári helyiségébe
vonul a közönség, ahol szórakoztatásuk
ról bőven fog gondoskodni a rendezőség.
Ezek közül kiemeljük a B. T. C* boxmérkőzését, a tombolát, szépségverseny stb.
Este 8 órakor az Acélgyári Levente Egye
sület a „Trianon" c. felvonásost adja elő.
mely után reggelig táncolhat a fiatalság,
A belépődíjakra vonatkozólag a követke
zőket sikerült megtudnunk: A rendezőség
úgy iparkodott a bélépődijakat megálla
pítani, hogy a legszerényebb keresetű
ember is részt vehessen az ünnepélyen
vagy az előadáson, vagy mind a kettőn.
Háromféle jegy lesz kibocsátva: 1) A dél
utáni Sport ünnepélyre (d. u. 3—6 óráig)
ülőhely 20, állóhely 10, családjegy (3sz.)
30 ezer K. 2) Az acélgyári előadás, stb-re
(d. u. 6-tól) ülőhely 10, állóhely 5, csa
ládjegy (4 sz.) 20 ezer K. 3) Úgy a dél
után,-mint az estére érvényes jegy ára:
ülőhely 25, állóhely 15, családjegy 40 ezer
korona} Levente jegy egésznapra (álló)
5 ezer korona. A részletekről még tájé
koztatni fogjuk közönségünket.
A salgótarjáni kir. járásbíróság mint
telekkönyvi hatóság.
678/1926 tkv. szám.
pénzben, vágy az 1881: LX. t.-c. 42 §-ában
meghatározott árfolyammal számított óva
dékképes értékpapirosban a kiküldöttnél
letenni, hogy a bánatpéznek előlegés bírói
letétbe helyezéséről kikiáltott letéti elis
mervényt a kiküldöttnek átadni és az
árverési feltételeket aláírni (1881: LX. t.
c. 147., 150., 170 §§.; 1908 XL. t.c. 21, §.).
Az aki az ingatlanért a kikiáltási ,
árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
ígérni senki sem akar, köteles nyomban
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
pított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyan
annyi százalékáig kiegészíteni (1907: YLI.
25- §)■
Salgótarján 1926 évi április hó ^25
napján.
Zelenka Ottó sk. kir. jbsági elnök.
A kiadvány hiteléül
Csömör Mátyás
telekkönyvvezető.
A starjáni kir. járásbíróság mint
könyvi hatóság.
3046/1915 szám.
telek
Árverési hirdetmény-kivonat.
Szklenár
Istvánná végrehajtónak
Kaskó Gyuláné sz: Boda Erzsébet végre
hajtást szenvedő ellen indított végrehaj
tási ügyében a telekkönyvi hatóság a
végrehajtási árverést 400000
kor.
tőkekövetelés és járulékai behajtása vé
gett a starjáni kir. járásbíróság területén
levő Salgótarján rt. városban fekvő, sa
starjáni 139 szu. tjkvben A I. 1 sor.
1443/163 lyisz. 20QÖ1 területű beltelek
ingatlanból Kaskó Gyuláné sz: Boda Er
zsébet B. 30 a. fele részben megillető
jutalékára 777600 koronában ezennel
megállapított kikiáltási árban, elrendelte.
Az árverést 1926 évi junius hó 8.
napján d. e. 10 órakor telekkönyvi ható
ság hivatalos helyiségében fogják meg
tartani.
Az árverés alá kerülő ingatlan a
Starján és Vidéke hitelszövetkezet kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron
végrehajtónak Vireczky Józsefné sz. Kö nem adható el.
kény Margit végrehajtást szenvedő ellen
Az árverezni szándékozók kötelesek
indított végrehajtási ügyében a telek bánatpénzül a kikiáltási ár lO°/o-át kész
könyvi hatóság a végrehajtási árverést pénzben, vagy az 1881:LX. t.-c. 42. §6 millió kor. tőkekövetelés és járulékai bán meghatározott árfolyammal számított
behajtása végett a starjáni kir. járásbíró óvadékképes értékpapirosban a kiküldött
ság területén levő, Salgótarján község nél letenni, hogy a bánatpénznek előleben fekvő, s a starjáni 946 szu-tjkvben ges birói letétbe helyezéséről kiállított
a-}"2 sor 865/161. hrsz. (ház 580 sz. a. letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni
és udvar) ingatlanból vhajtást szenvedők és az árverési felttteleket aláírni (188|:
B. 5. 6. sz. illetőségére 33,060.000 k-ban LX. t.-c. 147., 150., 170. §§.; 1908:LX.t.-c
ezennel megállapított kikiáltási árban; 21. §)
azonban a c. 14. a özv. Kökény Antalné
Az aki az ingatlanért a kikiáltási
sz: László Verona, javára bekebelezett
özvegyi haszonélvezeti jog fenntartásával árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet
Ígérni senki sem akar, köteles nyomban
elrendelte.
a kikiáltási ár százaléka szerint megálla
Az árverést 1926 évi julius hó 8 pított bánatpénzt az általa Ígért ár
napján dél e. 10 órakor Starján telek ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1808:
könyvi hatóság hivatalos helyiségében XLI. 25. §)
fogják megtartani.
Salgótarján, 1926. évi március 5,
Az árverés alá kerülő ingatlan a
Zelenka ottó sk, kir, jbsági elnök.
kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem
A kiadvány hiteléül
adható el.
Csömör Mátyás
Az árverelni szándékozók kötések
bánatpénzül a kikiáltási ár 10%*át kész
lelekkönywezető.
Árverési hirdetmény-kivonat.
�
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
Társadalmi és politikai hetilap
Szöveg
Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text.
Original Format
The type of object, such as painting, sculpture, paper, photo, and additional data
mikrofilm
Dublin Core
The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/.
Title
A name given to the resource
A Munka 4. évfolyam 21. szám 1926. május 22.
Társadalmi és politikai hetilap
Subject
The topic of the resource
Társadalom
Politika
Sport
Description
An account of the resource
M93
A munka [Mikrofilm] : társadalmi és politikai hetilap / fel. szerk. Korom György. - Budapest : OSZK, 1978. - 9 mikrofilm tekercs (4798 kocka) : pozitív, perforálatlan ORWO ; 33 mm
Mikrofilm másolat. - Salgótarján társadalmi, politikai hetilapja, általános politikai kérdésekről, helyi eseményekről. - Eredeti kiad.: Salgótarján : "A Munka" Lapvállalat, 1923-1944.
Mikrofilm
Időszaki kiadvány
Hetilap
Helytörténet
Társadalom
Politika
Sport
1923-1944
*Salgótarján
07(439Salgótarján) A munka(0.035.22)
3+32(439Salgótarján)(05:0.035.22)
Korom György. - "A Munka" Lapvállalat (Salgótarján)
Creator
An entity primarily responsible for making the resource
Szántay István
Végh Kálmán
A Munka Lapkiadóvállalat
Publisher
An entity responsible for making the resource available
Balassi Bálint Megyei Könyvtár
Date
A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource
1926-05-22
Rights
Information about rights held in and over the resource
<a href="https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/" target="_blank" title="CCBySA" rel="noreferrer noopener">Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább!</a>
Format
The file format, physical medium, or dimensions of the resource
application/pdf
Mikrofilm (35mm)
Language
A language of the resource
hun
Type
The nature or genre of the resource
hetilap
periodika
Identifier
An unambiguous reference to the resource within a given context
<a href="http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=168896" target="_blank" title="Rekord a BBMK katalógusában" rel="noreferrer noopener">bibBBM00390741</a>
Coverage
The spatial or temporal topic of the resource, the spatial applicability of the resource, or the jurisdiction under which the resource is relevant
Salgótarján
A Munka
Hetilap
Politika
Salgótarján
Sport
Társadalom