https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/0258194dd168d6e78acd7ec066a2ec70.jpg a0ae993fcd086b24ea52cfd13d0dc0c9 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/f209911084a78d83d8f6562b9d6c932b.pdf 386fd3b07873cc3ad2d6ae122fd60cfa PDF Text Text Balassa-Gyarmat, 1893. deczember 17. XXI-ik évfolyam. 51. szám. NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ *• POLITIKAI, TÁRSADALMI S KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Elő fizetési Elilrsttel péuak, redaoiátiók é» hirdetéseks kiadóhivatalból ár: EfAit évro 6 írt. Fél évre 3 írt. Negyed évre 1 írt M) kr. x«7-m xb mjcvii. ElOfiietbetni csapén a klaééklvatalkaa lehet B.Xiyarmaton, I intéaendflk. A lap iielleaii rétiért • a oyúuérre voaatkoxó minden köilsménjrek a aisrkMatöhöa kkldend&k. Pár szó e lapok érdekében.*) A kereskedelmi miniszter Nógrádban. Előre kell bocsátanunk, bőgj- e sorok írója teljesen tárol áll a lap kiadási üzletótól, sőt füg­ getlen a szerkesztőségtől is; ha mégis tollat fog, történik ez csupán abból a' jó szándékból, mely mindenkit vezérelhet, midőn közérdek megóvásáról van szó. Ily közérdeket képez manapság Magyarországim mindenütt a vidéki magyar sajtá. Huszonegy éve annak, mióta a , Nógrádi Lapok s a Hanti Iliradá* Nógrád- és a szom­ szédos llontmegye érdekeit híven szolgálja, s ha talán nem volt is szerencsés miuden közleményével minden olvasója tetszését megnyerni (vájjon van-e széles e világon olyan lap ?!), de hogy buzgósággal teljesítő feladatát, ezt. úgy hisszük, még ellenfelei sem tagadhatják meg. S mit tapasztalunk mégis? Halljuk, hogy a lap, ha a közönség buzgóbban nem karolja fel, kénytelen lesz beszüntetni hosszú pályafutását. Mi azonban ezt a közügy érdekében nagy veszteségnek tartanók. s ép azért: nehogy az bekö­ vetkezzék. pár alkalmi megjegyzést kívánunk tenni. E lapok kiadója. Istenben boldogult Kék i^íszló úr patriarchális jósága idézte elő azt az állapotot, hogy ámbár értesülésünk szerint. 5— 000 példány­ ban küldetik szét a lap, s ennyi példány után az előfizetés elégséges is volna legalább orra, hogy a kiadási költségeket fedezze, — a kiadás mégis tényleg ráfizetés mellett, áldozattal jár: mert az öt—hatszáznak alig harmada fizeti meg a lap árát, a többi pedig szívesen látja ugyan és szívesen olvassa, hisz különben visszaküldené a lapot, de a fizetésre nem gondol. A megboldogult kiadó patri­ archális nyugalommal hagyta igy a dolgot évről évre, s ezrekre menő követelései kielégítését nem szorgalmazá soha. örökösei azonban, úgy látszik, s ebben telje­ sen igazuk van, nem hajlandók folytatni ezt az eljárást, mely egyoldalúlag csak a kiadó és a szer­ kesztő áldozatkészségét vette igénybe. Vájjon meggondolta-e megyei közönségünk, hogy ha egyszer elmaradna az étidig hetenként be­ köszöntött hu barátja, a Nógrádi lapok. — mily hiány támadna házi körében? Kétségkívül ekkor érezné csak igazán, hogy mi az a helyi, megyei hírlap, mily nélkülözhetlen szellemi szükséglet! Úgyhogy a nélkül bizonyára nem hogy hónapokig, de sőt hetekig sem tudnánk ellenni. Ne engedjük tehát, hogy bekövetkezzék ez az állapot, mely egyszersmind szegénységi bizonyítványul szolgálna az érdekelt intelligens körökre nézve. Sőt az sem elégséges, hogy például valamely vároR vagy nagyobb községben csupán a Casinók, az olvasó körök tartsák a lapot; de illő, hogy a magánosok is támogassák azt és támogassák ne csak előfizetéssel, de alkalomadtán irányczikkek és tudósítások Írásával is. A kereskedő- és iparosvilág pedig önmaga ellen vét, midón a lap szorgalmas olvasásának mulasztása által mulasztja önképzését s anyagi érdekeit. Nagy érdekükben állhat nekik a hirdetési rovat kellő kihasználása is: ezt pedig ngy érhetik el legjobban, ha nemcsak próbakép. de kitartással hirdetnek. Példa rá a főváros. Gondolkozzunk e kétségtelen igazságok Jelrtt, adjuk meg a sajtónak is, ami öt megilleti, adjuk meg azt a saját jól jeljogott érdekünkben, s igy cselekedve, bizonyára új élet fog támadni a „Nógrádi Iaipok és a Honti Híradó*, közéletünk e régi bajnokánál is; ezzel pedig fellendülnek mind­ azon közművelődési, humánus és közgazdasági érde­ keink. melyek mai állapotának létesítésében elvitázhatlanul nagv érdeme van e lapnak. Tettünk már röviden említést arról az újabb vállalat­ ról, melylyel az „Egyesült Magyarhoni üveggyárak Rész­ vénytársasága* Salgó-Tarjánban üveggyár, helyesebben szólva palaczkgyár alapítása által emelte vármegyénk nagyiparát Hogy e vállalat elsősorban Salgó-Tarjánt gyara­ pítja, azt mi igen természetesnek találjuk; mivelhogy a gyárak nerrus rérum-ja, a tüzelő anyag S.-Tarján szeren­ cséjére : még folyvást itt található legolcsóbb, legnagyobb mérvben, és örvendünk is megyénk e nagyközsége emelke­ désén, mivelhogy az ottani jólét és haladás kihat közvetve nemcsak Tarján vidékére, de egész Nógrádvármegyére is. Az említett palaczkgyárat ma egy hete deczember 10-én adta át üzembe nagy Ünnepségek között az alapító­ társaság. és tekintettel am, hogy a vállalat gyors létesithetése körül a kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Lukács Bálu ur ő nm dóságának specziális érdemei vannak, a hutát nevéről elnevezve, öt egyszersmind a megnyitó ünnepségre az ízgazgatóság meghívta. A miniszter úr pedig, kit joggal nevezhetünk köz­ gazdaságunk első munkásának, szívesen engedett a meg­ hívásnak s a mondott napon reggel 8 órakor — kisérve az Államvasutak elnök- igazgatója, torábbá több miniszteri hivatalnok, országgyűlési képviselő és újságíró által, külön vonaton indult S.-Tarjánba. Útközben azonban kiszállott Vállalván, hogy ott. az épülő Schwartz A. és fiai tulajdonában levő üveg­ gyárat megtekintse. Az állomáson gróf Zicygeo/e/r/Lajos főispán és Scitovszky János alispán fogadta a minisz­ tert, ki ezután az üveghutát tekintette meg. A miniszter nagy elismeréssel nyilatkozott a gyártelepről, mely egy uj üvegnemet, a szolinüveg gyártását fogja meghonosí­ tani hazánkban. Ez különben az első kádkemencze-rendszer szerint épült üveggyár. Délelőtt tizenegy óra volt, amikor a különvonat Salgó-Tarjánba ért. A nyirkos, esős idő daczára nagy közönség várta a különvonatot mely taraczklövések közt robogott be a pályaudvarra. Az Egyesült Magyarhoni üveg­ gyárak Részvénytársasága részéről a miniszter üdvözlésére megjelentek dr Cchonn Ferencz országgyűlési képviselő, mint a társaság elnöke, Földiák Gyula alelnök. Földiák Vilmos, Dupsy Viktor, Gnray Károly, dr Dezső Simon igazgatósági tagok, valamint a gyár egész személyzete. Földiák Gyula alelnök üdvözölte hosszabb beszéd­ ben a minisztert, aki lehetővé tette, hogy az uj iparág meghonosuljon hazánkban. Megköszönte a miniszternek bogy jelenlétével az ünnepség fényét emeli s jelen van annak a hutának a megynyitásán, melynek létesítésére ö tette meg az első lépéseket s hogy megvalósult, az 0 érdeme. Beszédét e szavakkal végezte: „Itt állanak a nagyméltóságodnak nevét viselő Lukács Béla huta falai, a gyár kéménye már füstölög s a munkások csak nagyméltóságod intését várják, hogy kivegyék a kemenczéből az izzó masszát s ezzel egy uj iparág gyártását kezdjük meg Magyarországon.“ Végül ismét köszönetét fejezte ki a miniszternek támogatásáért s a gyár megtekintésére kérte fel. Lukács Béla miniszter hosszabb beszéddel válaszolt: Örömmel üdvözli a vállalatot s annak megteremtőit, akik ezzel ismét egy uj iparágat honosítottak meg hazánk­ ban s ezzel példát szolgáltattak a többi társaságnak. Szívesen támogatja az uj vállalatot annál inkább, mert itt egy uj iparig támogatásáról van szó. Ezzel az ipar­ ággal eddig senki sem törődött és milliók vándoroltak ki a külföldre, hogy honi palaczk-szükaégleteinket fedezzük. Pedig ezeket a milliókat megtarthatjuk magunknak, szétoszthatjuk polgártársaink közt, mert a palaczkgyártáshoz szükséges kellékeket itthon is mind megtaláljuk. Nem akarunk mi ezzel hadat izenni a külföldi üvegipar­ nak, azt teszszük, a mihez jogunk van: egyszerűen levonjuk a koniekvenciát a körülményekből s itthon állítjuk elő azt, amiért eddig a külföldhöz kellett fordulnunk. Remélem, hogy * gyár, ha nem is az egész, de legalább egy ré­ szét fedezni fogja Migyarország palaczkazükaégleteinek, ő maga is örvend, bogy résztvehet ezen az ünnepségen, mely ismét bizonyítéka annak, hogy mily hamar és mily gyorsan fejlődik a hazai ipar, úgy hogy a külföld előtt egyáltalán nem kell szégyenkeznünk. Isten áldása legyen ezen a művön. (Viharos éljenzés.) Ezután az egész társaság Földiák alelnök vezetése mellett az üveghuta belső berendezését tekintette megA munkások kék zubbonyukban álltak a nagy kemence mellett, a melynek nyílásain át látni lehetett az izzó anyagot. Harapófogó segélyével vettek ki egy-egy- inó darabot, az aczélcsö végére rakták, felfújták, formába tet­ ték, forgatták s alig néhány pillanat múlva kész volt a palaczk, melyet izzó állapotban szállítottak a hütökemencébe. Száz és száz ember forgolódik a kemenczék körül, az egyik berakja a homokot, a másik tüzel, vagy hatvan ember fújja, formálja az üveget, fiuk, leányok pedig hűteni viszik a palsczkokat, A munkások kivétel nélkül németek, mert nálunk még nincs olyan munkás, ajti a palaczkgyártáshoz értene. — A munkások háromszoros „Hoch'-al üdvözölték a minisztert, mikor a helyiségbe B. Ä •) Kteiséggcl tessrUk Idilli lapunk qnik barát iának v méltányos felfogásról t.niúíkmlA ctlkkét, níliílc is, inig aflfcŕr déshei » kiailAnlvntsIlal együtt a iierkeiitiUig Is tírgyiierfien hozzá fog nóliní Betek. Hlróetteek írja: három hasábos petiuor 6 kr. — Kagyobb tóbbeidri hirdetések Jutányosán eeikéiöltetMit. Bélyeg minden beigtatásnál 30 kr. lépett. A miniszter ezután a gyártelep többi helyiségeit tekintette meg. A gyárat ez év április elején kezdték építeni, júniusban már a belső berendezésén dolgoztak, ma pedig már az egész telep üzemben van. A paiactkgyártáshoz szükséges homok bőviben van Salgó-Tarján közelében, úgy- hogy a gyár jövője több évtizedre bizto­ sítva van A gyárban hártiC.-isz munkás van alkalmazva. Érdekes, hogy az izzó üveg hőfoka 1600 fok Oelaius szerint A kádmedranébe tizennégy kocsi olvasztott Üveg fér. kocsinkint 10,000 kilogrammot számítva. A gyárban mindenféle színű és formájú palaczkokat gvártanak. Be­ rendezés tekintetében is kiállja bármely külföldi palaczkgyárral a versenyt A gyárat Baurohorn budapesti mflépitész terve szerint Svoboda salgó-tarjáni építész épí­ tette. A társaságnak eddig hat üveghutája van. A ma üzembe helyezett hetedik üreghuta méltó tárn a többiniJL Az üveghuta megtekintése után a társaság a kŐszénbányatelepet nézte meg. de az aknába nem ment le. A kirándulást banket fejezte be, melyen az első felköszön­ tőt Oborin Ferencz mondotta. Lukács miuiszert éltetvén Utána gróf Degeufeld Lsyos főispánunk szólott nagy hatással, éltetvén a miniszter urat és kíséretét, mint a a megyei igaz magyar szívességgel látott vendégeit. Lukács miniszter az uj vállalatot buzgalomra Intette a poharát a magyar ipar felvirágoztatásán ürítette, Mqjd az alispán úr emelt poharat, a Ö is üdvözölvén a minisz­ ter urat, S.-Taiján már korábbról meggyökeresedett nagy iparvállalatainak jelenlévő képiedéit élteié, a óhaját te reményét fejezte ki. hogy az qj iparvállalat régibb tár­ sainak nyomdokain haladva, hasonló felvirágzásnak ör­ vendjen. E közben a bányászok fiiklyásmeuete érkezett a ka­ szinó ablakai alá a az egyik bányász néhány szóval üdvö­ zölte a minisztert, mint pártfogójukat, A miniszter erre a kővetkező nagyérdekü beszéddel felelt: Köszönöm a szívélyes szavakat, melyeket szóno­ kuk hozzám intézett az imént Biztosíthatom önöket, hogy a törvényhozás minden tekintetben arra törekszik, hogy nekünk egy boldog, megelégedett munkásosztá­ lyunk legyen. A kormány e tekintetheti teljesen •tód­ ért a törvényhozással, mely a munkások jogos köve­ teléseinek mindig eleget fog tenni. Viszont azonban elvárjuk a magyarországi munkásoktól, hogy az állam törvényeit mindenkor a legnagyobb tiszteletben tart­ sák. Tegyenek mindenkor eleget kötelességüknek, mert a jólét, az ipar felvirágzása, melynek önök munkál­ kodásukat szentelik, szoros kapcsolatban áll saját érdekeikkel, mert az a vállalat, amelynek szolgálatába léptek, az önök jólétét is előmozdítja. Én hiszem és remé­ lem, hogy a magyarországi munkások mindenkor engedel­ meskedni fognak a fennálló törvényeknek s Önök maguk is fognak ama institúciók megerősítésén fáradozni, mely nemcsak a magyar ipar felvirágoztatását, hanem munkásaink anyagi helyzetének jarítását is célul tűzte ki Meg vagyok arról győződve, hogy a mi munkásaink ezt az egészséges, hazafias éneimet épp úgy, mint a a múltban, a jövőben is követni, táplálni fogják. Kívánom — a azt hiszem a jelenlévő urak is — hop iparunk felvirigozzék, hogy ez által munkásaink helyzete is javuljon. Isten tartsa meg ezt az ipar­ vállalatot, hogy ez képes legyen egy boldog munkás­ osztályt teremteni, mely hazafias módon tesz eleget a haza iránt való kötelességének. A miniszter beszédét nemcsak a jelenvoltak, hanem a bányászok is nagy tetszéssel fogadták a a beszéd köz­ ben többször szakították meg a szónokot a hatalmas <§enzések. A társaság ezután a bányász-zenekar hangjai mel­ lett a különvonatra ült, mely öt óra után indult el ta­ racklövések közt Alispánunk a megye nevében azzal búcsúzott el a miniszter úrtól, hogy valamint mostani érkezésekor a legniresebb .Isten hozott!* üdvözlő 6 nmlgát akképen vajha mielőbb ugyané szavakat intézhessük hozzá a többi iparvállalataink megszemlélése alkalmából. A miniszter úr igenlöleg hajtá meg magát, a a különvonat tova robogott Nógrád ai Árpád-házból származó királyok korában. Irta: Fiatér Sándor. (Folyt, te vágó.) • b. IV. Béla király 1254-ben Konkai Lőrinci fiának Egrednek adományozza azon „Koachy*-nevü földet mely egykoron a királyi ko rácsosé volt melylyel azonban a király kovácsai felhagytak s megbízza Ramoni kled püs­ pököt, hogy meqjen a helyszínére s ha Kovácsit a ki­ rályi kovácsok csakugyan elhagyták volna, akkor adja azt át illetve iktassa be azt Konkai Urines fiának Egrednek, békéé birtoka úgy. hogy azt Egyed hiv em­ bere s utódai békességben bírhassák. Ügy látszik, hogy a kovácsi királyi kovácsokat a tatárok űzték el onnan, vagy azok elöl elszéledtok. Na- �NÓGRÁDI jy®° MTWMtet MB ezra reánk zsaradt Árpádkori okmány, •martra pedig azért, mert megtudjuk belőK hogy a ••Car királynak külön kovácsai toltak, még p*J»g ege*» kőszegei képeztek * ezek készítettek a ayilhegy*krt, dárdákat, pajzsokat. kragyahraakat * ágyék a hadakmáraál szükragra vaarazközÁket — de mte uempontbál a Mvaetes km ara iráa, még pedig abból a nempontból, hoc óstórtraeti leihelyet világosit meg. ugyanis: kovácsztál nyogaUuk ura partot magaslaton, hol a pár­ ták a Sírásány bői B.-Gysrmatra vezető mecei at metszi • aranynak partnak nevettetik, szántás alkalmával tömegraan lehet tűzkő «a obeidiia-mltekokai találni — ma­ ga* is saedtea már ott sokat is-te. A régész tájékozni tadja már magit ax ily telephelyeken t a lelt szilánkok taasaágot tesznek arról, hogy ott hajdan „Kovácsok* „kőv-ácnok* tanyáztak. A föld kebelében a hajdan kor­ ból reánk maradt különböző anyagú tárgyak arról u tannskodnak, hoc * művelődés, fejlődét folytonosságban haladt előre a azok, kik kezdetben kőből gyártották u eszkösökst, kóeőbb mivelödvte, mát népektől tanulván, átmentek a bronztárgyak készítésére t erről a vat kénitéeére. E leihely meg nem csúfolható bizonyságot ten arról, hoc “o® helyen kezdetben az őzlakó kőből, ké­ sőbb bronzból készítette a szükséges eszközt ét art az Ipolyválgyán a Dunavölgyétől fal az érabányákig rezető közitkedéei útvonalon, melyet az .itineráriá* szerint már a rómaiak fai jelentős közlekedési útvonalnak tartottak, nmek úját használatra, hanem mint kereskedelmi csikket it gyártották. Az általam nevezett helyen kösxernámmal együtt találtam a legkezdetlegesebb bronz-esxkött tt; akkor csak sejtettem, de mert már világos előt­ tem, hoc ott ftzletazarűleg dolgozó kör-ácsok tanyáztak, kik később a bronzöntést is eltanulták, töt még később vaekovtetokká fejlődtek. Ugylátnik, hoc k kovácsok már a nagy00 régen múlt időkben bizonyos kiváltságét osz­ tályt képeztek t ezen kiváltságos helyzetben a honfog­ laló magyarok it megtartották őket, tőt egyenesen királyi fenhktóság alá vétettek. Kovácsi nemcsak sz Árpádházi királyaink alatt volt kovácsmesterek lakóhelye, hanem már akkor is, mikor még kőből dolgoztak. Vannak pirulni nem tudó magyar nyelvének it, kik art mondják, hoc • .kovács* tót eredetű szó, szóCnetjék magukat a sem írni, sem olvasni nem tudó magyar földmives előtt is, mert a tudja és mondja, hoc ,keő, beö, ácsaót, ajtaó, feöfitt* és „vasbaó ácsaótattam a koráeaaónkvaó, keet péngeő karikát* tehát ezen egysserú ember természetei nyelvi értéke megtanít arra, a kovács két szóból van összetörő és pedig .kő rác kör* főnév ét .ácsolni* igéből. A palóes legkönnyebben, de egyszersmind a legnrrasebbea tanulja a korácsmesterséget, mint egyik leg­ ősibb ipsrfogialkozárt. Ha valaki jelen toraim olvasói közöl ismerős a fa­ lni rinouyokkal át esetleg oly kedvező helyzetben van, hoc fiújában ec parasztból lett kovács dolgozó szer­ számjait gondos megfic*1^* veheti — svac ha ezt asm tehetvén, módjában van ec régi parasztcsaládnál áNMMU|^rta háznál még mindig becsben tartott ec rágrWI^BNtát, szekeresét, arac egy kocsi, szekér­ út* a Ueraqk, nrhéezrasat, azonnal észre reendi, hoc ttokon a múzeumokban őrzött bronztárgyakon levő spi­ rális, esikk-czakkM ékítmények, díszítmények vannak — de nemcsak est. hanem ennél többet u úgynevezett „tnüpantos* tintán magyazjeDegü ezükázatot fogja felta­ lálni t meg fog arról u cötA<lni‘ hoc * magyar ko­ vács ezen diszitéee, ezifrázáaa őejellegű, még pedig olyan, a milyent semmiféle más emberfaj nem használt Euró­ pában. A patkó hdsrntintának kezdetéről is sokat vitat­ koztak már a tudótok s a XII. száradnál feljebb nem akarják vinni; nohát a tőlük nagyon természetes, hiszen sz oly emberek art sem tudják jóformán, hoc * patkót a lónak patájára-e, vac • foktövére szokás felverni. Tették csak figyelni ec olyan parasztemberre, skirt art szoktuk mondani, hoc .bárgyú* az ily ember, ha országúton wgj kocáin s az éles törésű makadamból lovának a patkója közé noru! ec ily kődarab és elkezd a lova várttitáni, ha kérdezzük lova sántitásának okát, >C Kot ott válaszolni .hát bijon tán keő patkója akadt*, akkor aztán leszáll az ülésből, megnézi a lova lábát s ha csakugyan patkója közé szorult a kő, kiveri onnan. A lovat hajdan már kővel is tudta a magyar kovács patkóim, azért nevezi ma is a ló patája alá vert vasit .patkó* vagyis .patakő*-Mk és nem .pata-vasnak.* Talán kistó túl is terjeszkedtem sz Árpádházi ki­ rályoktól származó okmányokon------- én art hiszem, hoc nem, hiszen IV. Béla király zzon adományozó levelében, meiysserint 1254-ben Koácbyt, mint a királyi kovácsok­ tól elhagyott földet Konkai Lörincz fia Egyed hír és ked­ vet emberének adományozza, abban brane van a kovács is. a kő is, meg a patkó is, csak ki kell belőle olvasni tudni. Nincs t vtrmecébra ecetlen falu, város sem, a melyről régebbi, vagy későbbi írott okmány ne beszélne nekünk a régen múltról. Ha nem voltam jelen soraimmal e lapok tisztelt olvasóinak terhére s talán a szerkesztő or is érdemesnek tartja a ayotnda festékére, máskor más falukról és más váratokról is írni fogok még. Szécsény, 1893. nov. 24-ik éjjelén. Pintér. Nógrádvármegye beosztási tervezete. ■ Folytatása te vége .) A mi pedig Ó nagyméltósága a bolöcminíezter ur­ nák fent hivatkozott kegyes intézvéoye 1—4. pontja a. Mbotott abbeli kívánalmait illeti, hoc * K**"'* * iooenezíval egyesíttetaék, továbbá, hoc 11 oU említett ás ra alább is megnevezett némely községek közigazga­ tásilag far sson járáshoz caatoHeaaanak, a melyhez járát- LAPOK hiróságilag tartoznak, végül, hogy a füleki és nógrádi járásokban a főszolgabírói és járásbiróságí székhelyre nézve áthelyezés utján összhang létesittesaék: mindenekelőtt utalnom kell a jelen előterjesztésem bevezető részében foglaltakra, melyek szerint épen a jó közigazgatás érde­ kei követelik meg azt, hoc vármegyénk mostani 7 fő­ szolgabírói járása továbbra is fentartassék nemcsak, sőt számok míg egycel szaporittassék is. Már pedig sz eset­ ben. ha a vármecénk területén levő 0 járásbíróság meg­ felelő módon nem szaporittatik, még inkább gyarapodni fog azon községeink száma, melyek törvénykezésileg más járáshoz tartoznak. De ezen visszás állapoton közigazga­ tási hátrányok előidézése nélkül többé alig segíthetünk; itt az összhang létesítését az igazságügyi kormányzattól kell várnunk. Azon körülmények, melyek következtében a gácsi járás szerveztetett, a idő szerint még inkább előtérbe lépnek, sőt teljesen kizárttá teszik azon tervezetet is, mely ezen járást a losoncziba beolvasztani czélozná. Igaz, hogy a két járás főszolgabírói székhelye szomszédos, de ha a két járás helyébe 3 szerveztetik, Losonca, Lónyabánya és Szenna nékhelylyel, akkor a járási beosztás ellen felhozott ezen külömben is nem lényeges kifogás önmagától elenyészik. Áttérve a gácsi járásban fekvő a járásbiróságilag Szécsénybez tartozó 8 község, névszerint Alsó- és FelsöSztregova, Borosznok, Kis-Libercse, Ráros-Mulyad, Szenna, Tót-Kelecsény és Tót-Kisfalunak közigazgatásilag is a szécsényi járáshoz való csatolására, megjecezni tartozom, hoc 1 nevezett községek a tervezett uj szennai járáshoz tartozandrán, mintán a kis-kürtös—sztregovai törvényha­ tósági közút kiépítése által ezen járás községei a vármec> székhelyével közvetlen s biztos összeköttetést nyerendnek, hol a vasút megnyílta folytán kereskedelmi köz­ pontjuk is leend, szükséges, hoc a járás összes községei a b.-gyarmati kir. járásbíróság területébe osztassanak be már azért is, hoc ekként a központtali sűrűbb érintke­ zésre lecenek kényszerítve, a mi politikai szempontból fölöttébb kívánatos. A füleki járásban fekvő és járásbiróságilag Szé­ csénybez tartozó Kié- és Nac-Bárkány, Mátra-Szöllös, Sámsonháza és Tót-Marokháza községeknek a Mécsén i szolgabirói járáshoz csatolását szintén nem tarthatom ■ kívánatosnak, mert külömben a füleki járás több közsé­ gének köijegyzöségekbe való újbóli csoportosítása válnék szükségessé, másrészről pedig az átcsatolás által az illető községek érdeke mit sem nyerne; de sz esetben, ba a füleki kir. járásbíróság az alábbi javaslatomhoz képest Salgó-Tarjánba helyeztetnék át, nacon is kielégítené ér­ dekeiket, ha járásbiróságilag is a ÍÜleki járáshoz csatoltatoának. ücbockIe • községi érdekek kielégítése tekinteté­ ből kívánatosnak tartom, hoc Cfaitár, Hucag. Hliny, Pető, Szécsény-Kovácsi és Zobor községek a b.-carmati, Garáb község a sziráki, végül Kis-Zellö község a szécsé­ nyi kir. járásbíróság területébe osztassák be, mi által a szolgabirói és járásbiróságí beosztásuk teljesen megecezö lesz. Kiváló fontos kérdésnek kell tartanom a ÍÜleki kir. járásbíróság székhelyáthelyezésénk kérdését is. A füleki járás közigazgatási székhelye ogyinii SalgóTarján. a járásbiróságí pedig Fülek, Salgó-Tarján föld­ rajzi fekvésénél, igen kedvező közlekedési viszonyainál, lakosainak számánál, hatalmasan fejlődő c^r’Par*n^ fogva joggal követelte és nyerte meg a járás közigazgatásának székhelyét Míg Fülek nem mutathat fel sem­ miféle oly előnyt mely a székhely megválasztásánál ficel' met érdemelne s mellette még a járás határszélén is fekszik s igy megkőzelithetése a járás legtöbb községé­ ből nehezebb. A járás községei érdekeinél fogva tehát igen kívánatosnak tartom, hoc » járásbiróságí székhely Fülekről mielőbb Salgó-Tarjánba helyeztessék. Hasonlóan kívánatos lenne, ha a rétsági kir. járás­ bíróság, mely megfelelő helyiségek hiányában még min­ dig Temekén székel, mihamarább Réteágra, mint a nóg­ rádi járásnak fekvési és közlekedési szempontokkal is indokolt közigazgatási székhelyére helyeztetnék át; s ha ennek megvalósítását Iiétság község lakás-viszonyai még mindig akadályozzák is az igazságügyi kormányzat támo­ gatása mellett maga a járás áldozatok utján is kész, megfelelő, építkezések által az áthelyezés kérdését mi­ előbb megoldásra juttatni, mint szt a törvényhatóság ál­ tal 260/1892. ke- számú határozatával felterjesztett s valószínűleg az érdekelt minisztériumok kebelében tárC>láa alatt levő kérvénye is igazolja. Mindezek után tisztelettel kérem a tekintetes Tör­ vényhatósági bizottságot hoc javaslatának előteljesíté­ sénél, az általam fentiekben előadottakat ficelemre mél­ tatni szíveskedjék, mert annak elfogadása eseten úc > közigazgatás, mint az igazságszolgáltatás érdekei kielégí­ tést nyernek, a mennyiben a járásbíróságok területe és székhelyei 6 járásban azonosak tesznek s a két legkisebb járás az uj szennai egén területével a b.-gyarmati, a íónyabányai járás pedig a losonczi kir. járásbíróság terü­ letéhez lenne beosztható. Végül még csak azt kell megemlitenem, hoc * Hontvármecéből átesatlakozni óhajtó 5 község u. m. Szelestyén, Erdömeg (Zahora) és a három Palojtának ösnlakossága 2687 lelket számlálván, átceatoltatás eseten a b.-gyarmati járás közigazgatási ellátása tekintetéből az esetre, ha a kért nemélynaporitás megadatik, lényeges változást nem idézvén elő, ellene kifogás ezúttal sem emelhető. B.-Gyarmat, 1893. nov. 21.Scttovszky. •turiu A Jókal-jubíleum és a magyar középosztály. Fél éré csak*, hogy az ország készülődik és alig ec hónapja, hoc » Jókai megünneplésére alakúit ren­ dező bizottság felhívásait' zzétkűldte, de az. akció, a mely a immár az eg?*z nemzetet áthatotta és a mely a legszebb eredménynyel kecsegtet, általános és biztató lett Mint tudva van, a Nagy bizottság úc kontemplálta a Jókaiünnepet. bogy külsőségekre minél kevesebb súlyt fektet, ellenben maradandó erkölcsi becsűvé akarta tenni azt a napot a melyen egy egész ország a hódolat és a tisztelet érzetével legnagyobb élő költője előtt meghajol. Jókai összes műveiből nemzeti diszkiadást fog közrebocsátani és a beérkező előfizetésekből százezer forint honoráriumot a nemzet tiszteletdijképpen átnyújt a jubilánsnak. Természetesen, a mikor ilyen tekintélyes összegről van szó és a jubiláris mü olyan kiadásáról* -a mely igazán díszére válik úc a költőnek, mint az őt megünneplő nemzetnek a gyűjtőiteket kibocsájtva a bizottság első sorban Magyarország tehetősebb osztályára volt tekintettel; azokra, a kik áldozatot hozhatnak, mert áldozniok kötelesség, azokra, a kik sokszor hangoztatott lelkesedésüket tettekben is beváltani képesek. De az ünnep nem volna oly lélekemelő, sőt talán maga Jókai sem látná abban a hódolatban, a roelylyel kiváltságosak járulnak eléje a nemzet hódolatát, ba nem találná azok nevei között a kik a jubiláris kiadásra előfizettek egész Magyarországét: minden osztályából, minden társadalmi rétegéből, minden árnyalatából. Azért is a bizottság, mely most némileg tájékozva, van a mozgalomról és a jubiláris ünnep résztvevőiről, módot akar nyújtani arra, hoc 3 jubileumnak ezt a kérdését megoldva, a mozga­ lomba belevonhassa az egész művelt társadalmat A nemzeti diszkiadásra beérkezett előfizetők nevei között ott találjuk az előkelő világot a vagyont a rangot de nem találjuk ott a magyar középosztályt vagyis azokat, a kik szivük minden rajongásával csüggnek Jókain és most mintha ki lennének zárva a részvétel lehetőségétől, mintha szerényen vissza kellene húzódniok, a mikor a tiszta lelkesedés és az önzetlen rajongás nem elegendő. Nehány nappal ezelőtt a végrehajtó-bizottság újabb felhívásokat küldött szerte az országban. Bizonyára olva­ sóink között is vannak sokan, a kik e felszólítást meg­ kapták és igy nem lesz előttük ismeretlen az a prepo­ zíció, a melylyel a bizottság szerencsésen megoldottnak véli « kérdést A nemzeti kiadás előfizetési ára tudva­ levőleg 200 forint; most azonban, hogy a kiadás és a nemzeti tiszteletdij megteremtésére szükséges 200.000 forintot fele részben az intézők biztosítottnak tudják, lehetővé teszik, hogy éri 60 forintos részletekben a magyar középosztály a díszkiadást megszerezhesse. Mél­ tányolni tudjuk ezt a megkönnyítést a melylyel a végrehsjtó bizottság csak impozánsabbá fogja tenni a jubileu­ mot Meg vagyunk győződve arról, hogy a macar tár­ sadalom át van hatva a költő megünneplésének eszmé­ jétől és most hoc a financiális része is megközelithetöbb, nagyobb számban fogjuk az előfizetők névsorában középosztályunkat képviselve látni. 60 forint ec évben nem oly nagy összeg, hogy az könnyen megtakarítható ne volna. Hány és hány alkalom kínálkozik arra, hoc jövedelmünkből félre tehessünk nehány esztendőn keresz­ tül 50 forintot ha tudjuk, hoc ezzel nac nemzeti ücet szolgálunk és egy oly korszak-alkotó mü birtokába jutunk, a mely páratlanul áll az egész világirodalomban és a melynek benső értéke megfizethetetlen. Szemére vetik a magyar társadalomnak, boc az irodalmat nem pártolja, ezt a szemrehányást sok tekintetben meg is érdemeljük; de jóvá kell tennünk hibánkat és most bőgj vegyszer igazán alkalom kínálkozik az irodalom pár­ tolását nemzeti cselekedettel összekapcsolni, sietve álljunk az elsők közé és bizonyítsuk be, hoc a macar közép­ osztály, a mikor egy érdemes munkáról van szó, nem marad a puszta lelkesedésnél és legnagyobb költőjéért áldozni is képes. Hisszük, hoc siker fogja koronázni a Jókai jubi­ leumát rendező bizottság vállalkozásait hisszük, hogy nem biába fordul a macar középosztályhoz uj felhívá­ saival és boc raost már kötelességének fogja ismerni minden magyar ember, ha csak anyagi viszonyai meg­ engedik. vagy csak lehetővé is teszik — a jubileumban a munka előfizetésével résztvenni. A fényes eredmény dicsősége lesz az egész országnak, a minthogy a siker­ telen vállalkozás örökös széc'enfolt maradna a nemzet becsületén. Rég elsimult az a küzdelem, mely évek hosszú során át folyt ebben az országban is a tehetősebbek és a középosztály között Az ec>k győzte a tőkére!, a má­ sik a cselekedetekké be nem váltható lelkesedésével. Ma már úcnőlván a középosztály diadalával végződött ez a harcz, mert nem et az első alkalom, hoc • közép­ osztály versenyre szállt az előkelő világgal és e verseny­ ben a c01*’*’ ö volt. Most is módjában van kiragadni a diadal zászlaját azoktól, a kik némi büszkeséggel lobogtatják és áldozatkészségüket fényesen bebizonyítot­ ták. Mindössze négy hét választ el a jubileum napjától és ez alatt a néc hét alatt a középosztálynak szinte feladatává van téve, hoc épp oly összeggel járuljon a költő tiszteletdíjához és a nemzeti díszkiadás létrejötté­ hez, mint az aristokracia és a tehetősebb társadalmi osztály együttvéve. Ezer előfizetőre van szükség és ebből ötszáz már beérkezett, a hátralevő ötszázat a bizottság az uj felhívás eredményétől várja. Reményében azt hiszszük, nem fog csalatkozni. Múlhatatlanul szükség van arra, boc ez az 500 is beérkezzék, mert nélküle telje­ sen sikertelen rolna a jubileum, de a mikor a müveit magyar középosztályon múlik, hogy az ünnep létrejöhes­ sen, nem hangzanak el ezek a szavak a pusztába és akad Magyarországon 600 ember, a ki a költő összes műveit: egész könyvtárát a képzelet és a gondolkozás legszebb remekeinek megszerzi. Felhívjuk tehát mi is olvasóink figyelmét újra erT« a nemzeti Ocre- a melyet biztositottoák tudunk* már ákkor is, ha keresztülviteléhez csak az akarat van meg. Sorakozzék a müveit magyar társadalom önérzete­ sen és nem minden büszkeség nélkül azok mellé, kik már eddig is bsbizonyitották, hoc a költőt áldozatok �NÓGRÁDI Muzeumunk ügyében. tűnek a hiúsággal, i'lvhajhászattal, önzéssel vádolt századvégnek is megvannak a maga szép tüneményei azokban a szerény, de nemesen gondolkodó, érző és cse­ lekvő lelkekben, kik buzdítás nélkül, szivük nemes ösz­ tönéből oda lépnek a Közjónak szentelt oltárához és nesztelenül teszik le áldozatuk diját a közérdek gyűjtő tányérára akkor, midőn mások — nemes felbuzdulás vagy esetleg talán hiú feszengés hevében kötelezve le magu­ kat: halogatják kötelezettségük lerovását Olyan magasztos tüneményről tehet tanúságot in­ tézetünk pénztárnoka, kinek kezéhez a múlt héten egy száz forintos alapítványi összeg érkezett Szent-Iványi Sándor úr nemes szivúségéből, csendben ée nesztelenül léprén azzal a nemes lelkű Ür alapitóink sorába épen akkor, midőn az alapítványi összegekre terheink kiegyen­ lítése végett legsürgősebb szükségünk van. A tiszteit ha­ zafinak belépésével már most a Szent-Irányi fényes nevű család két tagja (Sándor és Ferencz) díszítik és eme­ lik alapitóink névsorát. Követésre méltó hazafias szép példa ez. melyért midőn az intézet nevében hálás köszönetünket jelentjük, azt egyszersmind nem csak megyénk tehetősb hazafias érzelmű Urainknak, de bátrálékban lévő tagjainknak is megszivlelésül egész nyomatékka] ajánljuk. Nagy Irán. A N. V. Muzeum gyarapodása. Kégiségtárunk egy barock-stylü XVII. század elejé­ ről való órczből vert egyházi öröklámpával gyarapodott Madách Aladár urnák nemesszivü ajándékából. Ugyan ô Budapestnek egy 1832. évi térképével. Török Zoltán losonczi polgármester úr pedig a vidé­ kiek közt talán legelsőbben, 1846-ban alapitott losonczi takarékpénztárnak 291. számú gr. Forgách Sándor igaz­ gató, Laszly I’ál választmányi tag és Molnár Sámuel mint pénztámok által aláirt, néhai Oroszy József nevére szóló eredeti részvény nyel sz-iporiták könyvtárunk, illető­ leg kézirat-tárunkat, mely hazafias adományok a Társulat nevében ezennel köszönettel nyugtáztatnak a titkári hi in tál által. Hirek és különfélék. Azon kérelemmel Járulunk a vármegye nagy­ érdemű közönségéhez, hogy lapunkat, melyet csak áldozatok árán tartunk fenn, anyagilag támoga­ tásban részesíteni szíveskedjék, annál Inkább, mivel kü'önben immár 21 éves vállalatunkat be­ szüntetni kénytelenek leszünk. Különösen felkérjük előfizetőinket, hogy hátrálékalkat küldjék be s ez év végéig levelezési lapon nyilatkozni szívesked­ jenek, vajon lapunkat továbbra Is kívánják meg­ rendelni, vagy nem. Szováthy-ügy. A Szováthy-ügyben még nincs vége a hercze-hurczának. Legközelebb bizonyos Sziklás Adolf volt növendék magasztaló röpiratban emlékezett meg Szováthy érdemeiről, — nemsokára erre megjelent egy másik röpirat is, melyet egy ipolysági izr. tanító irt s ugyancsak megpiszkolja volt igazgatóját Egy keresztény tanító, mint volt növendék (nevét és az iskolát melyben tanít, elhallgatjuk), szintén küldött be egy fulmináns czikket Szováthy ellen; megbánva azonban denunciáns lépését a czikket, melyet különben sem közöltünk volna, — visszakérte. Szóval furcsán csoportosulnak a jellemek Szováthy mellett és ellen. Inkább az ügy tanulmánya és a közönség tájékoztatása végett, álláspontot mint a „L. és V.“-ke, nem foglalva, közöltük a pro- és contraczikkeket s hisszük, hogy ezzel az ügy lapunkban úgy ki van merítve, miszerint a Szováthy-ügyben a kellő kritikát mindenki megalapíthatta magának. Néhány nap előtt Peres Sándor úrtól Hódmezö-Vásárhelyröl egy ebből folyó kötelességeket Mm umerem, s szók tel­ jesítésére elégtelen m volnék. Fogadja Üdvözletemet Margitsziget 1882 szept. 20. Arany János. Arany még aznap (wept 20-án) nagy beteg lett s •zepL 22-én meghalt. Hogy ez volt Arany utolsó levele, azt nemraak a levél kelte é* a halálozási nap közti rövid időköz hanem a nagy költő fia: Arany László is igazolja, aki Zimányiboz a következő levelet intézte még abban az érben, decz. 29-én. Arany László levele «; Legyen szives megküldeni nekem azon levél másolatát amit boldogult atyám Önhöz irt. óhajtom megszerezni, ez volt utolsó levele az életben, üdvözli Ont! Budapest V.. Akademia-bériiáz. 1882. decz. 29. Arany László. Az eredeti levelet, egy 1848. éri márczins 3l-én kelt Ferdinand császár és király által kibocsátott rendelettel — a N.-V. Museumnak adtuk át A tanítótestületek mozgalma. A nyitramegyei tanítóegyesület emlékiratot intézett a nm. vallás- és közoktatási miniszterhez, az ország összes megyéire kiter­ jedő oly intézkedés megtétele iránt hogy a tanító ellen elrendelt fegyelmi eljárás alkalmára! úgy az Ügy megvizsgálódnál. mint a fegyelmi választmány ülésein a megyei tanítóság által választott két tanitó jelen legyen és informáló, tanácskozó és szárszó jogot gyakorolhssson. Vadászat Gr. Forgách Antal, tbeli főszolgabíró decz. hó 15-én nagy baj tót adástatot rendezett a szklabonyai határban, melyen 15 radász és 70 hajtó vett részt Da<-zára az elsőrendű vadászoknak, az eredmény ked­ vező nem volt minek oka főleg az, hogy a szklabonyai vadászterület mindenféle koczavadász háborgatásának van kitéve. Összesen csak 12 nyal maradt a placzczoc. — A szives gróf a nagy vadásztársaságot bő 'akomaban része­ sítette a fárasztó « a nap alkonyáig tartó vadászat után. öngyilkos fegyenex. A b.-gyarmati kerületi bör­ tönben Vlacsil Lajos nerú, losonczi illetőségű fegyenex decz. 15-én d.-e. féllizkor alsó ruhájából csinált kötéllel saját rárkájában, melyben fegyelmi vétség miatt bilincs­ re volt verve, felakasztotta magát A vágatási díjak felemelése. A törvényhatóság november hó 30-án megtartott közgyűlésén jóváhagyta Balassa-Gyarmat képviselőtestületének, a helybeli mészá­ rosok által felebbezéssel megtámadott abbeli határozatát hogy az eddigi vágatási dijak és pedig: nagy marha után 1 írtról 2 írtra, borjú után 20 krról 40 km, juh vagy bárány után pedig 10 krról 20 km emeltessenek. E határozat indokolva lévén azzal, hogy a díjfelemelés szükséges, mert a közvágóhíd épülete a köregészségi igényeknek megfelelvleg úgy a legközelebbi u-nlthan, mint a jövőben is tetemes átalakítási költségeket igény el. ennélfogva a törvénvhatóság utasítja a városi, miszerint sz eddigi bérjövedeímet fölülmúló bevételi összeget tőké­ síteni s az átalakítási, illetőleg javítási kö'tségem for­ dítani tartozik. Az uj díjszabály, mint halljuk, 1894. jen. 1-én lép érvénybe. Lapunk mai számának fele mennyiségéhez mellé­ keire van a Pesti Hírlap előfizetési felhívása ée ezzel egvben a Légrády Testvérek fővárosi könyvkiadó-elég­ nél megjelent sajtótermékek illustrllt prospectusa. Horváth D a n ó, feleiül szerkeutó bizalmi nyilatkozatot vettünk, melyben Szováthy úrnak bizalmat szavaznak a következő tanítók, mint volt nö­ vendékek, névszerinti Groszman Mór, Laczo Lajos, Dohy Mihály, Peres Sándor, Ligárt Mihály, Mntós István, Holczman ignácz, Koleszár Pál, ltusznyák Márton, Pod- Karácsonyi és újévi ajándékok! Van szerencsém a nagyérdemű közön­ hradszky Vladimir, Bodiczki Dániel, Sziklás Adolf, Frecska József, Eötvös Mihály, Ferencz József, Ember János, Oberie János, Bökényi Dániel, Hitter Ferencz, Kabápzy Mihály, Baudreiler István, Szabó Lajos, Heks Ignácz, Nagy Árpád, Nagy Lajos, Soltész Kálmán. Ösz- szesen: 26. A bizalmi nyilatkozatban megdöbbenésöket adják elő, melyszerint Szováthy kitünően betöltött állá­ sáról sztlkebb működési körre szorittatott; másodszor felsorolják nagy érdemeit és harmadszor törhetlen ragasz­ kodásuknak adnak kifejezést a volt tanítványok. Arany János utolsó levele. Ki gondolta volna, hogy Arany János halhatatlan Írónk utolsó levelét éppen B.-Gyarmatra intézi, intézi pedig egy VT. oszt polgári iskolai növendékhez, Zimányi Józsefhez, aki Arany Jánost bérmaapául kérte fel. -k Arany János utolsó levele a következő: Külczim: Zimányi Józsefnek, polg. isk. VI. oszt tan. úrnak . Halassá Gy armaton. .Kedves Örsem! Vettem lőréiét köszönöm bizalmát s ifjúi hevűléaét kiválóbb irodalmi nevek iránt becsülöm; de mint nem katholikus, talán el som fogadhatnám. Ha azon­ ban ez egyházi szokásaikkal nem ellenkezik, a ha kegyed egy már mindentől visszavonult beteges öreg ember nevét óhajtja beíratni, ám tegye; csakhogy én a netalán ségnek a bekövetkező ünnepek alkalmából arany- és ékszerüzletemet szives figyelmébe ajánlani. Nagy raktár mindennemű arany- és ezüst-nemitekben, gyűrűk, lánrzok, függők, karkötök, ertst evőeszközök, dísztárgyak, stb. stb. Különös figyelembe gjánlom a legújab­ ban berendezett és közkedveltségnek ör­ vendő, legjobb gyártmányú china-ezüst-tárgyaimal Szakmámba vágó mindennemű uj mun­ kák és javítások jutányosán, rövid idő alatt elkészíttetnek^ Vidéki megrendelések pon­ tosan eszközöltetnek. Teljes tisztelettel: GROSZ MÓR, •ntnitnóm é* ékuertea ( V n»£T takirékpíoMárral «*rtnbeti.l Javítások és uj munkák készítése!! Chlna-ezCist-dlsztArgyak I ! Hymen. Lanstyák Lajos legéndi ág. hitv. ev. lelkész decz. hó 11-én jegyezte el özv. Sramko Mihályné sz Stúr Mariska urhölgyet. Stúr Károly alsó-fehérkúti (ezelőtt A.-Pribe), Hontvm.) ev. lelkész úr kedves leányát. Mély gyász érte id. Farkas Ferencz b.-gyarmati ügyvédet s vármegyénk tiszteletbeli főügyészét; ugyanis hőn szeretett neje. szül. Reményi Francziska hosszas és kinos szenvedés után decz. hó 15-én d.-u. 1 órakor 53 éves korában megszűnt élni. A megboldogult úrnő tár­ sadalmi életünknek egyik igen kedvelt és tisztelt alakja volt, elhunytét tehát, habár az váratlan nem volt, min­ denki a legnagyobb részvéttel fogadta. — Reményi Károly vároibiránk és Reményi Ede világhírű zeneművész — szeretett bogukat gyászolják a megboldogultban. — Far­ kas Ferenczné temetése ma d.-u. fél négykor fog vég­ bemenni. A megsromorodott család a következő gyász­ jelentést adta ki: ,Id. Farkas Ferencz ügyvéd és gyer­ mekei: Lilla, férje Fáy Sándor, gyermekük: Eleonora; Ferencz és neje Buriny Mária, gyermekeik: Ilonka. Judith és Sarolta, — és Aladár, — rokonaik nevében is mély fájóalommal tudatják a legjobb nő- és önfelál­ dozó anya-, illetve nagyanya: id. Farkas Ferenczné, szül. Reményi Francziska asszonynak életé 53-ikj boldog há­ zassága 33-ik évében, hosszú szenvedés és a haldoklók szentségének fölvétele után f. évi deczemberbó 15-én, déli l*/4 órakor történt csöndes kimúlását. Az Urban elszenderültnek földi maradványai f. évi decz. 17-én: vai.áraap d.-u. 3’/, ómkor fognak a róro. kath. egyház szertartása szerint a helybeli sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. miseáldozat pedig deczemberbó 18-án, reggeli 9 órakor fog az Urnák bemutattatok Balassa-Gyarmaton, 1893 deczember 15-én. Béke lebeg­ jen sírja fölött 1“ Hálái ozás. Grünbaum Jakab b.-gyarmati örvös néhány heti rzenwdéa után mellhártyagvulladásban. deci.* hó ll-/n rcggéti r-'óralior (18 éves korában joiiblótrc szenderült A megboldogult 44 évet töltött az orvosi pályán, melyet a szenvedő emberiség érdekében hivatással szolgált; jó és megnyerő modora s gyakorlott orvosi kezelése nem-sak bizalmat, hanem köztiszteletet és sze­ retetet is szeneit neki. Grünbaum a b.-gyarmati takarék­ pénztárnak is, annak megalakulása óta, folytonosan igaz­ gatósági tagja veit. Öt gyermeket nevelt fel, kiknek egyike dr Gerő Mór. a derék fiatal orvos, aki jeles tehetségeinél fogva máris jó nevet vivott ki magának. Az elhalt népszerű orvos temetése decz. 12-én d.-u. fél háromkor nagy részvét mellett ment végbe. A holt tete­ tne) a zsinagóga előtt letették s ott Deutsch József, b.gyarmati főrabbi emelkedett ael'emű és igen szivreható gyászbeszédet tartott a jó orvos felett, kinek halála nem­ csak Merített jó családját, hanem számos rokonait is mély gyászba ejtette. Az elhunytról a család tagjain kí­ vül' a b.-gyarmati takarékpénztár igazgatósága is adott ki gyászjelentést. Örök béke neki! — Özv. Balázs Jánosná. e munkásságban megöszült polgárasszony, f. hó 10-én hunyt el 74 éves korában Balassa-Gyarmaton; 12-én hajnalra pedig özv. Magasházy FQlőpné múlt ki 72 éves korában, hirtelen halállal. Requiem aetenum dona eis Domine! Az újévi üdvözletek megváltása óimén eddigelé adakoztak: Scitovszky János 10 frt Kray István és gr. Forgách Antal 5-5 frt; Pongrácz György. Vida Géza, Bálán Barna, Streisinger Lipót 2—2 frt; Nagy Mihály. Bologby Dezső, dr Hermann Károly, Baintoer Ottó, Új­ helyi Boldizsár. Kacskovics Jenő, Petróczy Zoltán, Kleyn János, dr Melicher Ferencz, dr Megyery István. Zeke Kálmán. Kecskeméthy Géza. Okolicsányi János. Baintoer Arnold, dr Kacskovics Gyula, Borbély Kálmán, Csellágh Gyula, Feiglstock Gyula, Selmeczy Sándor, Streisinger Mór. Darvai Ármin. Hottovinszki Károly. Himmler Bertalan. Elfér Izsák. Deutsch József, Pollatsek Márk 1—1 frtot Opicz Károly rt. ívéi. (Folytatjuk.) A F. M. K. E. nógrádi fiőkegylete igen szép len­ dületbe jött Kétségkívül ebben igen nagy érdeme van az elnök gr. Degenfeld Lajos főispánon kívül Vannav Ignácz urnák, az egylet alelnökinek, aki hazafias mű­ ködést fejt ki az alapitó örökös és rendes tagok gyűjtése körül. Ily buzgalom mellett legvalószínűbb, bogy a szövet­ kezet 11 felvidéki vármegye közül, vármegyénk fogja a legtöbb eredményeket felmutathatni. A lapunkban eddig közlötteken kivűí örömmel jelezhetjük a b.-gyarmati bá­ rom pénzintézet hazafias felbuzdulását ugyanis a b.gyarmati Takarékpénztár, a rohamos fejlődésben lévő Népbank, és a Takarék és Hitelintézet 100-100 frtos alapitói letted a F. M. K. E.-nek. Alapitó tagul lépett be Straizinger Albert is, örökös tagakul pedig 30 frt lefizetésével: Áninger László. Kanicz Ödön és Szilágyi _M. urak.- íme, igy lelkesülnek a nógrádiak a közügyért. Kékkő község közönsége üdvözlő felirattal tisz­ teli meg Scitovszky János szeretett alispánunkat 10 éves alispáni jubileuma alkalmából, hogy iránta táplált meg­ becsülését szeretetét és ragaszkodását méltóan kifejezésre juttassa. Az üdvözlő feliratot küldöttség fogja átnyújtani. Arany- és ezQ st-ékszerek ! Arin •< tisztelik éz jelentkeuenek minél többen a ré»ivételt .■. ■M.g csak nt kérjük » bizottság nevében, bogy a kiboc. jlott gyüjtőivvket azok,a kiknek kezéhez érkezett minél gyorsabban származtassák v issza, hogy a jubileum fényétől, a gyűjtés eredményéről képet alkothassanak maguknak a mozgalom megindítói és intézői. Rövid az idő, sietnünk kel), mert országos nemzeti ünnepről van sző. LAPOK. « �NÓGRÁDI LAPOK. HIRDETMÉNY. Ax ELFER MÓR .Esztergvm-Nánx* állomásunkon f. szállítási és bizományi üzlete B.-GYARMATON. - Szállítási Hküzletc: évi szeptember hó 18-án életbe léptetett BUDAPESTEN: YIL. Nagy dlfa-utcza 32. uon intézkedés, mely szerint u említett állomáson kiadáshoz kerülő kocsirakomá- Ajánlom a n.-é. közönségnek iy‘ patent butorszállitó kocsimat, mely alkalmas nyu gabonanemüek után a fekbérmentes idő 2 napra leszállittatott, a fekbérilleték vasúton, tengelyen vagy hiyón való szállításra csomagolás nélkül. Továbbá bútorszállitó kocsimat kölcsönképpen is igen olcsón bocsátom rendelke­ pedig a dyszámitássxerú tétel háromszoro­ A vasútról bármily tárgynak elszállítását a városba és vidékre vágj viszont — sán felemeltetett, f. é. deczember hő 16- zésre. tól kezdte visszavonatTán. ezen naptól is­ pontosan kezesség mellett jutányosán eszközlöm. mét a dijszabásszerú fekbérmentes idő fog alkalmaztatni és a rendes fekbér besze­ Píirncv V/U-zPiiof aköTetkezó árakon irusitok: 100 kgr* *alak nélkflli v/oZa HUoZivliVL porosz kőszén 1 frt 50. 100 kgr. lógszesz-koaksz detni. Budapesten, 1893. deczember 13. 1 frt SO kr. Kapható állandóan bármily mennyiségben házhoz szállítva. Szénmogrendelések nálam, valamint Welss Ármin urnái és a regale-bérleti - A m. k. államvasutak Budapest- irodában eszközölhetők. balparti üzletvezetósége. Van szerencsénk a n.-é. közönséget értesíteni, miszerint sikerült a közkedveltségnek örvendő „Tricoche“-féle (franczia) ,.cognac“-gyártmányra nézve a kizárólagos elárusitási jogosultságot megnyernünk, mi által azon kellemes helyzetben vagyunk a n.-é. közönséget őzen kitűnő minőségű cognac-kal legolcsóbb árak mellett kiszolgálni. Bátrak vagyunk egyszersmind hazai gr. Keglevich István-fóle cognacot, valódi jamaikai és brazíliai rumot, pezsgőt (Törley talismán) és egyéb kitűnő fajú hazai csemege- és asztali borokat legjutányosabb árak mellett ajánlani. Rooeufeld József ón Nándor. italmérési nagybérlők. T8bb avar elismeri ayllatkaiat I Tiszta benlestillatim! Ha. J4S7. ' léwľ A* orn- “ k|r- ehetni*! Intését ég kBs- pvnti v egy kísérleti állomás rénéról hlvstalossn igasolutik. hogy a Cs^ssc-lpar résrvé>ytáraaaá| | rogntrfCjtn a modern tecbnikal H az egén•egfifyl követelményeknek megfelelCleg van berendesre ■ az ott gyirtntt késsIetbCI folyó hó 21. napján hivatalason vett (Ötféle) engniemlitiák mindegylka kifogástalan jó minőségűnek találtatott. Hudspevt, október hó 2H-án Az igazgató helyett: Tóth s. k. Kapható B.-Gyarmaton. Htom mer Károly. Ipolyságon: Uombó Károly fUsietkereskrdönél BUDAPESTEN. özv. KÉK LÁSZLÓNÉ NYOMDÁJÁBAN B.-GYARMATON. Országos n. leír, k hennái köip., és vegyit iaérl éti állomás. (Tóldndvelési n. Mr. ministeriam). Teljenen lefizetett rŕiutv^nytókr G<O.(XM> korona. Az osztrák-magyar birodalom egyik leg­ nagyobb eogiiac-gyára. Gyártmányunk. mvlv minden felbs.snált kiállítás alkslmáral * legnagyobb dijakkal (divrnklevél. aranvérem) lett kitantelve. Mik nagyhirA orvosi és más staktekinléív által a fraacr'a cMsaceal e.yenrangnaak <>> haaoaértékíaek mondatott ki es ajanltatott Ircmrlegehlwn. • • Az általunk elért nagy eredmények folytán, áronban gyárt­ mány unkát immár hamisítják i>. minél fogva óva Intjük t. tú­ léli feleinket, valamint a n.-é. kňiólivéget, hogy az Esterházy-cognac vásárlásánál arra figyeljenek, vájjon érintetlen-e a palaerkrár év megvan-e a gyári jegy a dugóba égetett név: Qróá S«*«rla4ay Gléna. Az Evterházy-rognae minden jobb evemege- éa fAaserárnüaletlH-n kapható. Kossuth Lnjos nagy hazánkfia sajátkezű, elis­ merő levélben nyilatkozik cognacunk minősé­ gének jóságáról, mely főleg a mostani járványos időben van hivatva fontos egészségügyi szolgá­ latokra ! Kapható B.-Gyarroaton: FELSENBURG Tivadar- és SZOJ1MER Károlynál, valamint minden nagyobb üz­ letben. Eladó egy 19 hónapos ritka szép és kifogás­ talan . fajtajelleggel biró telivér simmenthali bika, méltóságos gróf Chorinszky Igó úr felső-szemerédi gazdaságának telivér simmenthali tenyésztéséből; ára 250 frt. lixtekezhetni a tulajdonos felső-szeme- rédl gazdatiszti hivatalnál. NYOMATOTT ÖZV. KÉK LÁSZLÓNÉ . Cognacgy ár - részvény - társaság ren d ek elegán* • egyeeeríl k ivitelb en M eg ren d elh ető k : gyárára é» gyártmányaira vonatkozólag a következő igazolványt adta ki az igen a lk a lm a * n évjeg yek e g y n e ríl é* di*ae* — a legifjabb d iv a t ••é r in ti — a la k o k b a n , v a la m in t la k o d a lm i é* b á li m eg h ívó k , tánc*- . Karácsonyi és újévi ajándékokul (ír. Esterházy (íézn-fóle NYuMIjÁJÁBAN B-GYARMATUN. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1892-1896_00436.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1893_12_17.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1893-12-17 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 21. évfolyam 51. szám (1893. december 17.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom