https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/c496d224295c6f1743e61e4d0faf3d7f.jpg 780b04938f01de00887de52e75067e46 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/6d9600b0e0a341d27db55825da082093.pdf 20d947cf62e677575f0488fa8c684163 PDF Text Text B.-Gyarmat — Tizedik évfolyam. 14-ik szám. Vasárnap, 1882. április 2, NÓGRÁDI LAPOK ésHONTI HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap. Elöfii'titi t'ltit'llki X4U1 4rr« • ŕrt. fU Iff I írt Éra.fy.dr* 1 Crt *0 kr. Kffu Ara 2a krajcaár. KIAImUI csapás • klaóAUvaUlsU leket B.-Oysnsatoa. Előfizetési felhívás a „Nógrádi Lapok“ 1882-ik évfolyamára. Előfizetési feltételek:. Egén évre . ... W1 évre...................... 3 Évnegyedre .... Egy hónapra. . . . ® írt írt 1 , SO kr. — w 40 kr. Ai előfizetési péntek egyedül a kiadóból cxlmezve, — legczélszerűbben póetautal vénynyal — u nyomatandó példányok • pontot szétküldés tekin­ tetéből, mielőbb beküldendők. Kék Ldnló, Horváth Darui, kiadó a laptaUJdaaoa. feL stark. Népünk szaporodása s a gyermekhalandóság. (tót kóalaaóay.) I. Sor oly vélemény jár kézről kézre a köz­ forgalomban, a melynek hamisságát a tudó; mány próbaköve az első komoly kísérletnél azönnal bibizonyitja. Különösen a statisztika, a tudományok az egyik legifjabbika, az ada­ toknak hosszú időn keresztül és sok ezer ese­ tekről gyűjtött sorozatából von le oly tapasz­ talati tételeket, melyeknek igazságával bajos volna pusztán a hagyományos hiten alapuló, vagy az a priori okoskodásból merített meg­ győződést szembe állítani. Hogy a sok közül mindjárt fölhozok egy példát: közönséges nézet, a melyet régi iratok, s maga a biblia is támogat, hogy a hajdan korban hosszabb ideig éltek az emberek, mint ma. A štatistika ellenben, noha nem a régi hajdan korra vonatkozólag, melyből számada­ tokkal nem rendelkezik; de legalább az elmúlt A „NÓGRÁDI LAPOK“ TÁRCZÁJA. Aki a legdrágább kincset nem ismeré. Irta: Kapoaey István. (FoljUUs). — Elfogadom msgyarázatodat, csak sít szeret­ ném mér tudni: nézeted szerint melyik osztályba Urtoai k Adél? — Nem nehéz kitalálni. kivált ba e nőt jól ismered. — Véleményedet szeretném hallani; mert előbb tett megjegyzéseid est bitonyitják, hogy elfogultság nélkol nem ítélhetek felőle. — No ha csak es tart visssa, megmondom én, hogy as első jellemzés annyira találó Adélra, mintha csak as ô egyéniségétől lestem volna el axon tulaj­ donságokat, melyeket elmondék. — Látod barátom, én is érettem ext minden suvadnál, ép étért beszéded alatt Öröm és fájdalom dúló förgetegként Űzték egymást szivemben, örülök annak elgondolásánál, mily ritka kincset találtam e nőben; de Orflmem csak pillanatnyi, mert már Is kísér­ teiként áll mOgölte a veszthetés fájdalma. — Ok nélkol emészted magadat. Hidd el nekem: Adél többre becaOl téged Rődei minden gazdagságánál. — ó barátom, szólt mélyen meghatva, volt idő, mikor én is igy gondolkozóm; sót ha Adéllal együtt vagyunk, oly biztatóan emeli rám szép kék szemeit, hogy rajta kívül mindent felejtek s nincs a világon semmi, melynek bírása csak exredrésznyi boldogsággal Is tölthetné cl szivemet; de ba anyját látom, ki nem épen Orömtelen, de sok nélkülözés költ átélt életének vége felé közéig: elszorul szivem a gondolatnál, re­ mélhet e oldalam mellett jobb sorsot leánya számára? Hír dalit ak díj öt kniboe peUUor l kr. Bily.c adadea UlkUUaail >0 kr. Nyllttér gsraead ura M kr. —Magyokb te WbkaaM kiHaUsak jaUayMaa Msktatltetaek. á Up aaaUaaű Határé » a ayüttdm easrtkeed aeiadss káalam Kayak a MMkaaBlákta kUdasdAi. KUAaaUai páaaak, nrifttlflfr. áa MHaéáMt a Uadékas UUstsádk. egy pár századot véve alapul, kimutatja, hogy az ember átlagos élettartama a műveltség és az azzal együtt járó anyagi jólét fokozódásá­ val együtt folyvást nagyobbodik; ma nagyobb, mint egykét század előtt volt, s ebből és sok egyéb körülményből következtetve, még többel nagyobb, mint a milyen volt egy-két ezer évvel ezelőtt. Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a régi korban egyes feltű­ nőleg magas korú emberek ne élhettek volna (noha hiteles bizonyítékunk egy ily esetről sincs, és csak a mondák szólónak majdnem minden népnél ilyenekről); hanem csak azt jelenti — és ez a dolog lényege, — hogy ma kevesebb ember hal el fiatalabb korban, és több ember jut öregségre vagy épen késő vénségre, mint azelőtt, mint régebben, mint hajdan. A történelem is azt bizonyítja, hogy a régibb századok emberei átlag rövidebb élet­ koriak voltak, mint mi. A ki históriai dol­ gokkal gyakrabban foglalkozik: annak alig kerülheti ki figyelmét az a tény, hogy régibb kor szereplő egyénei, királyok, hadvezérek, tudósok, államférfiak, művészek, írók stb. kö­ zül ritka az, a ki csak a 70-ik életévet is el­ érte, annál inkább az olyan, a ki késő vén­ ségre jutott volna; holott ma a főbb társadalmi osztályok emberei közt épen nem ritkán talál­ hatók magsa kort elért aggastyánok, kik mint fejedelmek, ministerek, hadvezérek gyakran országok és népek sorsát intéző tevékenységet, képességet képesek kifejteni. Azt pedig csak­ ugyan minden józan ok tiltja föltennünk, hogy hajdan nem a' magasabb, hanem az alsóbb rendű embereknél voltak kedvezőbbek a vi­ talitás viszonyai; ellenkezőleg biztosra vehet­ jük, hogy az utóbbiaknál még rosszabb viszo­ nyok uralkodtak. Visszatérve most már a magyar faj és nép szaporaságának kérdésére: a statisatika est tanítja, hogy hazánkban a gyermekszületések lírán yszáma nagyobb, s így a szaporodásnak ez egyik legfőbb és természetes tényezője ked­ vezőbb, mint a legtöbb európai államban Ugyanis mig Európában átlag 80 lélekre — s némely országban sokkal többre — esik évenkint egy születés, addig nálunk már 22-3-ra esik egy. Még pedig, hogy e kedvező arány épen a magyar fajra áll fönn, s nem oly mérvben a hazánkat lakó más nemzetiségű népekre: az a következő adatokból tűnik ki. A magyar faj vallásilag legnagyobb részben a katholikusok és a protestáns felekezetekhez tartozik; és épen a katholikusok dicsekedhet­ nek a legnagyobb szaporasággal, mert nálunk évenkint 20—21 lélekre esik egy születés; de a protestánsok sem állanak sokkal hátrább, mert náluk évenként 24—25 lélekre számittatik egy születési eset Ellenben legutól álla­ nak a zsidók, a kiknél évenként csak 34 — 35 lélekre esik ‘egy születés. Ebből tehát épen ellenkezője következik annak, a mit oly álta­ lánosan hisznek; következik ugyanis az, hogy a magyar nép gazdag propagativ erővel bir. És ez természetes következménye is azon té­ nyeknek, hogy a magyar még fiatal faj, nem enervált, sőt erőteljes törzs; a megélhetésre és terjeszkedésre tág tért talál'országában. Mindez igen természetes; és mégis bizo­ nyára sok olvasó fog találkozni, ki ez adatok olvasásakor kételkedve rázza fejét, és czáfolatul rámutat a szeme előtt álló, helyi jellegű tényekre. Látja pL, hogy a zsidóság városban, falun mindegyre szaporodik; mig ellenben a más vallású helybeli népség vagy pusztul, vagy egy helyben áll, vagy legalább szemmel láthatólag nem igen növekszik. Erre azonban Ee ez a sunde teremtés, ki ártatlan leikével még nem is sejti, mennyire megkeseríti a családi boldogság gyönyöreit annak tudata, hogy a kit imádunk, azzal ouk szegénységünket oszthatjuk meg:- feltalálná e karjaim között az álmodott boldogságot? Ennek meg­ gondolása az, mely először juttató eszembe szegény­ ségemet. Évekig ettem a kegyelem kenyerét; jártam mások elviselt rabéiban; tanultam barátaim könyveiből, * te tudod, hogy sorsom ellen nem ingolddtam; sőt mióta nevelői állásom lehetővé teszi, hogy mások könyoraletére nem súrolok: némi büszkeséget helyeztem abban, hogy czélomat úját lábaimon járva érem el. Ee most, midőn néhány hó múlva tanuló éveimet be­ végeztem: aggódva nézek a jövő elé, hol fogok minden pártfogó nélkül oly állomást találhatni, hova e kedvű teremtést nélkülözésektől való félelem nélkül vezethetném? Ez az oka, hogy'érzelmeimről Adélnak minded­ dig nem szóltam. Féltem a gondolattól, hogy ba egész valójában leleplezem előtte szegénységemet: csak Rődei ur czélját mozdítom elő. Már pedig akár álom volt akár való, de nem tudtam, nem akartam megválni azon eszmétől, hogy e kedvű teremtés előtt nem vagyok egészen érdektelen. Itt elhallgatott; arczát tenyerébe rqjté, s talán azért, hogy ne lássam könyeit, melyek akarata ellenére pilláira tolultak. Egy darabig némán néztünk egymásra, után a csendet e szavakkal törtem meg: — A mit itt elmondtál, azzal nem hogy megczáfoltad volna, ellenkezőleg megerősítetted ÍOnnebbi állításomat. — Igazad lehet, folytató, nem is Adéltól, de anyjától tartok én, ki a vagyonú udvariét feltűnően megkülönbözteti. — No ba cuk ettől félsz, majd felnyitom én szemeit Első találkozásunk alkalmával értésére adom, mily szándékkal közeledik Rődei ur leányához. Külön­ ben azt hiszem, nem is less rá szükség; műt véleményem szerint Adél semmi esetre nem fogja anyja előtt elhallgatni azon párbeszédet, melynek tagnap este észrevétlenül tanúja valék. — Hiszen ha egy lenne! mondá Szőke, akku mindent nyertünk; s e szavaknál jelent meg árosán az első Orömsugár. — Est holnap estére megtudhatjuk. Ígérd meg nekem, hogy a szokottnál többet foglalkozó! Adéllal, s ha alkalom kínálkozik, nyilatkozni fogul — ígérem, mondó gondolkozás nőikül, sas Ígéret megerősítésére kasét szorítottunk. ▼. Rődei ur az éjét szintén nyugtalanul töltötte. Álmaiban meg megjelent Adél szép alakja, sértett ön­ érzetéből keletkezett harag pírja borító urasát; sum szokatlan tűzben égtek, s virezatiltó, megsnmmmitfl pillantásokat töveitek Bődéire, kinek úgy tetszett, hogy e felindulás Adélt nem cuk zsebbé, de fenségessé varázsolta. Már karját akarta nyújtani ölelésére, midőn az álomkép hirtelen eltűnt, s a távolból, Szőke kebe­ lére simulva, gúnyosan kaesagett Hődéire Erre fel­ ébredt s többé nem jött nemeire álom. Ô, ki Ujnságának nagyréssét mindenkor szerencsés szereim! kalandok közt élteát, föl nem foghatta: mi oka annak, hogy a mnlt este történt visszautasítás után nehreteléc helyett tartózkodó félelmet és tiszteletei áru Adél iránt. Minél tovább foglalkozott ez eszmével, annál jobban meggyőződött róla, bogy Adél nem közönségre nő, kit ép ezért sem szép szavakkal sem Ígéretekkel meg­ ingatni nem lehet És mégis enyimnek kell lennie! kiált fel végre indulatosan. Nem gondoltam eddig erre, de ha máskép nem sikerül: nőül veszem, ügy van, nőül reuses! �NÓGRÁDI LAPOK. amondó vagyok, először is, hogy a zsidóságnak a mult két évtized alatt csakugyan nagy elszaporodása hazánkban^ inkább a tömege* be­ költözéseknek tulajdonítandó, mint a helybeli természetes utón való növekedésnek: másodékor, hogy könnyebb is észre venni ast, ha Öt-hat zsidó család egy községben húsz év óta föl­ szaporodott 30 csalidra, mintha tessem föl 2000 keresztyén csalid szaporodott pl. százzal. De ast mondom harmadszor, hogy a zsidóság­ nak a természetes népesedési úton való gya­ rapodása is csakugyan sokkal kedvezőbb, mint hasink többi lakosságié, mondjuk tehit: mint a magyar fajé. De hit hogyan érthető ez ama föntebbi adatok útin, mely szerint a magyar népnél minden 22 — 23 lélekre esik évenként egy szQletés, a hazai zsidó lakosságnál pedig csak 34—35 lélekre esik egy? Azért van ez igy, mert a mérleg egyik tilosijiba vetett kedvező eredményt a magyar népnél ellen­ súlyozza a másik tilcsira nehezendő nagyon kedvezőtlen adat; mert a magyar nép, a mit a vámon bevess, majdnem egészen kiadja a réven; mert a magyar népnél a halálozási, különösen pedig a gyermekhalálozási viszo­ nyok aránya nagyon kedvezőtlen, mig ugyanaz a zsidóságnál nagyon kedvező. B. K. A marczius 15-ke jelentőségéről. E napot az idén Losoncion ünnepeltem meg. ElsatMBorodva értesültem, bogy B. Gyarmaton mi sem történi, A loeonczi ünnepély sem felelt mag várakozá­ somnak; mart azon kívül, bogy a nemzeti zászló a városházán ki volt tásva, hatóságilag mi sem történt A aörbázi lakomán úgy a keton® tinti kar, valamint a váróéi hatóság főbbjei távollétük által törnek föl. Úgy látszott, mintha nem akarták volna magukat compromittálni .A mártius ló-ke nagy jelentőségéről vajmi keve­ sen gondolkoznak; pedig basánkra nézve nagyobb fontosságú ez a nap, mint a honfoglalás ezer éves ünnepe leend; mert ez jelképezi az 1848-ki vívmá­ nyokat Az 1848 ki törvények új korszakot képeznek hazánk történetében; mert azok nyilvánították a sze­ gény adófizető népet, a politikai nemzetet kizárólag képező nemességgel egyanjogúvA A U tudja a törté­ netet, és végig gondol a nép millióinak 1848 előtti gyászos állapotán, midőn az állam minden tarbét ki­ zárólag 6 viselte, de semmi jogokban nőm részesölt; és leszámítva az 1848 at közvetlen megelőző egypár emberieeebb évtizedet, az előtt minden emberi méltó­ ságából kfretköstelett rabszolgája volt saját urának: az fölfogja, áiérzi és tiszteletben tartja e nagy nap jelent Itefgét Polgártársaim I bármely politikai zászló alá tar­ A mártius lő ke örömünnepo a népnek, melynek milliói bár egyenként porszemek, a jogegyenlőség által tozzunk is, ezentúl az 1848. mártius 16 ke évfordulóján sziklákká tömöröltek, és a basa védelmében a volt kegyelettel emlékezzünk meg hazánk igaz jóltevóiról, kiváltságos osztályoknak erős Gálánsát képezik, miként Mindenütt a helyhatóság első tisztviselője vegye kezébe azt 1848—1849 ben a megpróbáltatás napjaiban ta­ a zászlót Zengjen a dal a Kárpátoktól In az Adriáig, pasztaltuk. De örömönnepe e nap a nemességnek te, a moly a jövő mártius 16én immár végleges törvény melynek örök dicsősége marad, bogy ezen törvényeket által lesz magyar hazánkhoz kapcsolva. Az ünnepélyek minden kényszer nélköl bölcs előrelátással megalkotá; befejeztével azután tartsunk nagy áldomást, és hirdes­ mert eszel örökre megmentette a magyar nemzetet a sük országvilágnak, hogy Arpád mtgnrrnlt, Hun! nélköl. bogy az ő szabadsága ez által csorbát szenve­ létrán pádig a Hrrenténg ralim elfogadóra s az óéi aldett volna; mert a szabadság olyan mint az égő gyertya, . Aaftndnj mrgaiapiiaea, Koerutá az tSéü-M lórvéngeJt, a melynél millió gyertyát mag lehet gyújtani a nélköl, Dváú regre a »w«w«tiuk as uralAodá Sázzali MMtieo hogy az ő lángja megfogyatkozzék; sőt ellenkezőleg, állal meglartollák a drága haial, a miért áldott legyen nagy fényt támaszt maga köröl. Nincs többé oly ha­ az ő emlékezetűk mindörökké. Bodnár Irtván. talom, mely a népet a volt kiváltságos osstálylyal ellenségként szembeállíthassa. Ezt a nagy müvet akarta a szintúgy kiváltságosokból alakult lengyel országgyűlés Gazdászat. bölcsebb része végrehajtani, hogy a nemzetet Orosz­ Rusrinkú Antal felolvasása a Jtukoricziról és annak ország polypkarjaitól megmentse: do Katalin czárnő termeléséről.“ végzetes politikája ezen törekvést meghiúsította, ennek (FotytzUs.) elmulasztásával pedig Lengyelország elvérzett A tolevénydus, homokos és meszes, ás rácyrésük­ Az 1848-ki törvények nélkül ez lett volna a mi sorsunk te, s azért mondom mély meggyőződéssel, hogy ben gazdag fekete föld, kellő szorgalmas mivelés és kedvező időjárás mellett, változatos rendben mindég az fS4«. atarriat ií-Jtf kMi ünnrjx a it a nmeitignrá rggaránt. Csodálkoznunk kell, hogy mind jó termést eredményez. A fenti földtulajdonságoktól eltérő földnsmekben ez ideig nem akadt képviselő, a ki e napnak nemzeti ünneppé emelését indítványozta volna; valamint azon csak erős trágyázás által érhetjük el a jobb termés­ elfásultságon is, hogy ezen emlékezetes napon nyilvá­ eredményt, mig végre a kötött hideg agyagos földben nos felolvasások s beszédek nem tartatnak a néphez, a terméseredmény mindig bizonytalan marad. Mint minden terménynél, úgy a kukoricáénál is melyekből megismerhetné a szomorú múltat, és hálára buzdittatnék az 1848-ki törvényhozók, különösen pedig a mag tökélyétől igen sok függ; válasszuk meg tehát azon gondviseléaszerú, a dicsők közt egy emberfővel az ültetni való kukoricáét akként, hogy kikeressük a kimagasló férfin iránt, a kit az ő legnagyobb politikai a legtökéletesebben kifejlett, hasonló szinú éa terje­ clientele Deák Ferencz, megemlékezve az 1848-ki tör­ delmű nemekkel megtermett olyan csévézőt, melyek­ nek a hegyei is annyira be vannak nőve, bogy azokra vényekről, 1861-ben, amaz örökre emlékezetee ország gyűlési beszédében azzal dicsői tett meg, hogy — úgy már többé egy nem se férhetne; — az ily benőtkégmond — Koirulh mirineJt n n rettt rtni fog, mig a gel biró csöveket a gazda saját szemei előtt megválasztatváu, jelöniében a csövek mindkét végéről egy ldr lentiem iL És valóban, Kossuth Lajos nagy hazánkfia, — aki bfivelnyi távolságra a nemeket lemoresolutja — ezt az 184*-ki pozsonyi országgyűlésen a nép igaz messiása­ más czélra használván, — ültetésre csupán r cső kö ként megjelenve, az : 825 ke óta vájudó kornak oly léptéjéről lemorzsolt szemeket forditandja, s ezt is irányt adott, hogy minden véráldozat nélköl megszülte kézzel morzsoltatván, nehogy a géppel moruolás által a dicsőített töivényeket, — örök bálára kötelezte nem az ültetésre szánt mag megrongáltaasék. Oltetéa előtt a magot némely gazdák 8—12 csak hazánkat, de az összes európai emberiséget is; mert Magyarország példája villanyszerfileg hatott egén óráig beáztatják; egyik folyó vízbe, másik konyhasó Európára; és a nép lánczai immár mindenütt khnltak, oldatba, a harmadik trágyalé oldatba, sőt némelyek csak Oroszország maradt meg ijesztő p-ldának, mig csodaeós vízbe, — egy kilo csőd-sót i0 liter vízbe feloldván; — az elvetendő magot 6—8 órai ázás után maholnap az is széttöri Unciáit, és a szabad nemzetek kiazedik, oltatlan ménporral behintik, szorgalmasan közé sorakozva, megszűnik a panslaviimusaal hábor gatni Európa nyugalmát; mert a panalavismus csalétek, megkevertetvén, az igy kezelt magot két zsákot egy­ melylyel az orosz nralkodók és bűnrészeseik azért másba téve felsúdetik, kocsira tétetik, takarók által a nap s a levegő befolyásától szigorúan megőrzik, ámítják és fanatizálják az orosz népet, bogy szabad ságot ne követeljen éa láncúit tovább is hurczoljá. ngy, bogy a zsákból való kiszedés és a földbe jutási Az alkotmányos Oroszország megszűnik a többi nem­ időköz igen rövid legyen, nehogy a mag az ültetés zetek veszedelme lenni, és bódítás helyett saját belélete előtt megszáradjon, mert ez a kelésre Igen hátrányos. Az ilynemű áztatásokra nézve véleményem az, fejlesztésére forditandja összes erejét, ép úgy mint hogy ha a mag áztatás körüli szigora eljárás betérte­ Francziaonzág, mely a caesarismu béklyóiból meg­ szabadulván, a puszta dicsőségért nem ontja többé tik, ha az igy kezelt mag az ugyanakkor kiszántott vérét, de a helyett óriás fokra emelte iparát, ez által s kellő nedvességgel biró földbe azonnal beűltettetik, pedig jólétét. az áztatást igen előnyösnek tartom, nem csupán azért. Hisz már ia oly laküzdhetlen szerelmet érzek iránta, Bődéi ur még egy darabig közönyös dolgokról á minőt eddig senki iránt sem éreztem. szólt, s aztán áttért üzletére, ée mikor azt minden De — folytaié szünet múlva — hát ba igy is oldalról eldicsérte: ünnepélyéé állásba helyezte magát visszautasít? Hátha a. könnyelműen kezdett játék ée saját módja szerint szörnyű ékes szavakban előadta, folytatásának vagy cselnek venné fellépésemet: mit bogy nem kevesebbet akar, mint Adél szép kezét csinálnék akkor? Egy eszközt szerezhetnék ugyan, megnyerni. A jó anya eddig merésznek tetszett álmait látta mely alkalmas lenne makacsságát megtörni . . . Biz­ tosításul meg is szerzem; de csak a végső esetben teljesedésbe menni. Mélyen meg volt hatva, s könnyes alkalmazom. Anyja különben is mellettem van. s aztán szemekkel adta tudtára Bődéi urnák, mennyire meg­ neki is csak lesz annyi belátása, hogy komoly aján­ tisztelve érzi szegény házát e nem remél: kitüntetés által, s hogy neki semmi ellenvetése sincs; de a vá­ latomat egy sehonnaiért vissza nem utasítja lgy_folytatta Upelődéeeit Bódéi ur, e a virradat laszt e részben teljesen leányára bízza. Ködei ur e válaszszal épen nem volt megelégedve. közeledésével oly mérvben nőtt szerelme, hogy alig várta az órát, melyben Adél kezét megkérheti Azon­ Hiúságában azt várta, hogy a szegény asszony nyakába ban üzleti teendői annyira elfoglalták, hogy délelőtt borai s biztosiba, hogy leányát mindenáron nekiadja; sehogy sem tudott a terveit látogatásra időt szakítani. de minthogy ez elmaradt: kedvetlenül távozott. Néhány perez múlva hazajött AdéL Anyja eléje Magsunkntt foglalkozását csak gépiesen teljesítő; elméje sietett, hosszan, forrón szoritá kebelére s aztán hom­ folyton aszal foglalkozott: mily szavakban adja tud­ tára Adélnak, hogy most már komoly szándéka öt lokon csókolta és újra kebeléhez szorította, s közben háromszor is ismételte: szerencsés, százszor szerencsés nőül venni. Végre nagy kínosan elérkezett a délutánéi láto­ vagy kedves leányom. Adél mindebből semmit sem értett. Máskor is gatásuk órája Bődéi ur gyorsan átöltözött, s a könynyelmúen elpazarolt életerő hiányában is dobogó szívvel szerette Őt anyja, de ennyi kedvességgel nem szokta elhalmoznl Azért kérdőleg nézett anyjára, mintha indáit Adéléihoz. ' De mily nagy volt meglepetése, midőn belépvén, mondaná: világosítsa fel, mi okozta e szokatlan örö­ Adél anyját egyedül találta Rögtön azon gondolata met, minőt atyja halála óta soha sem látott arezán. támadt: hátha Adél sejtette eljövetelét s azért távozott Mikor aztán anyja eléggé kiürülte éa kisírta magát, hazulról. Izgatottsága csak akkor csillapult, midőn akkor ast mondá: szerencsés vagy leányom, Bődéi ur Eczertaé tudtára adta, hogy Adél még ebéd után egyik megkérte kezedet Adél e szókra szivéhez kapott s úgy érezte, hogy barátnőjét ment látogatni, honáét nemsokára visszatér egyszerre minden vére odafutott. De végre könnyebben Most msg oson törte fejét Bódéi ur: illike egy lélegzett s erőltetett nyugalommal kérné: leányt megkérni a nélkül, hogy maga is jelen legyen? — És te odaígérted, nemde anyám? Azon határozatra jutott, bogy nem. Ekkor aztán fel­ — Nem, leányom; a választ teljesen rád bízom, kérte Ecseriné asszonyságot; hivassa haza Adélt, mert halaszthat! an, fontos közlendői lesznek mindkettőjükkel. ‘ bár szeretem hinni, hogy akaratommal . . . — Köszönöm, anyám, vágó t szavába Adél, mi­ A jó saszoey sejtette a fontos közlendőket, azért gyorsan küldött Pürgádiékbez, bonnét a Cseléd azon közben heveeen csókolta meg anyja kezét — Édes leányom, szólt az anya kérőleg, gyaní­ válasznál tért vissza, hogy Adél és Margit egy közös berátnójokat mentek látogatni, s igy nem tudják: tom, hogy neked más tetszik. Nem kerülte ki figyel­ árikor jönnek hasa. memet 8zőke nr közeledése, s megvallom: nekem is tetszeti, mert igen derék s törekvő fiatal ember. De látod, szegény és még tanuló. Az isten tudja, mikor kap oly alkalmazást hogy nősülhessen. Bődéi ur pedig oly helyzetben van, hogy soha sem remélteit jólétet biztosit számodra azonnal Hát csak jól gondold meg leányom! Ily szerencsét nem szabad! könnyelműen elszalasztani. — Meggondoltam, anyám, s légy megnyugodva, oly választ adok Bődéinek, mely téged is kielégít. 8 mikorra Ígérted azt neki? — Azt mondtam: hqlnap jöjjön. Előbb ngy sem beszélhetnél vele, mert a táncziskolába ma nem me­ gyünk. — De elmegyünk anyám, mondá határozott han­ gon Adél. S minthogy ő is ott lesz: a választ neked előre megmondom, moly röviden ennyiből áll, hogy én pirulás nélkül Bődéi ur neje nem lehetnék, e ép azért nem is leszek soha. — Már ugyan ki előtt kellene ezért pirulnod? kérdő meglepetve az anya. — Magam előtt anyám, mely mindennél lealásóbb. És ekkor elbeszélte Adél, hogyan üldözte szerel­ mével már hónapok óta Bődéi; csak miután sztálhatatoaan visszautasította: akkor jött a gondolatra, hogy kezét kérje. Ez az oka anyám, hogy őt szeretni nem tndnám soha; sőt fellépését is csak ^jabb ürügynek tekintem. A jó anya felháborodással hallgatta leánya sza­ vait, a midőn beszédét végezte, feddőleg kérdező: — És miért nem szóltál nekem ezekről kedves leányom ? — Azért anyám, mert elég erőt éreztem magam ban a csábításnak ellentállnl. , A meglepetett anya e válaszra újra átölelte s homlokon csókolta leányát, s azután ezt mondá: — Kedves leányom, szivem virága, te Ifjú korod daczára erősebb vagy anyádnál. Engem a nagy vagyon elkábitott Most már egészen tetszésedre bízóin,, hogy annak a . . . nem akarom méltó néven nevézni, szived szerint válaszolj. (Folyt Wv.) �NÓGRÁDI LAPOK. mert az így kezelt mag gyorsabban csírázik s a te­ nyészet első szakában bujábban növekszik, ami a no­ viny toriból életére is hasznosan kihat, hanem azért la, mart as Így mezgesitelt mag a férgektől ia mentán hagyatik. Itt nem lőcs talán érdektelen megemlíteni as általam tett áztatási kísérletet ia, mely abból áll: 10 liter risben fél kilo porrá tört a átad tilt kékkő, 16 gramm konyhasó, 3 gramm mirony féloldalién, ebben M elvetendő mag 6 óráig hagyatik, kiszedés után ol­ tatlan mézesei meghintetvén, azonnal nitettetik. Ai Így elkészített voWmag beültetése előtt áttérek a vetőmag befogadására szánt földnek mikénti meg­ munkálására. (Folyt*ti** kOvotkMik.) Urhatnámság. (Tánadalai caikk.) A hány osztályba sorozzák magukat az emberek, annyiféle ariatokraüával bir társadalmunk. Bár magunk édes mindnyájan azokat az úgynevezett .kékvérű“ aristokratákat tartjuk azoknak, — de ha végig nézünk egész társadalmi életünkön, megtaláljuk abban azt, hogy épen azok, kik oly fennen hangoztatják a legdemocratiouiabb elveket s legjobban' szidják az aristokratákat, épen azok a legnagyobb -arlttokflňák. H* az az úgynevezett mágnás Aristokrata büszke az ő vérrel ée diosöeéggel szerzett ősi nevére — az evvel kartellre járó vagyonáráé* műveltségére, megrójjuk és lecsSljnk őket. Hát a ml apáink nem hat csőitek a hazáért, nem haltak-e meg annak védelmé­ ben, _ így kiáltunk föl, — miért hát ők ée miért nem mi is? — — Nem az a mi bajunk, hogy miért bírnak ők e ranggal és vagyonnal, — dehogy--------az fáj nekünk, bbgy miért nem bírunk mi is avval a va­ gyonnal ée ranggal, mellyel ők. — Pedig bizony Isten nem lenne jó,- —■ mert ha minket ültetnének bele abba a ozimeres vSggonba, bizony mondom alig lehetne ve­ lünk gyalog beszélni. Van rá példa elég. Nézzük .meg azt az ügyvédet, ki ifjú korától szegénységgel küzdve, eaját szorgalma által érte el azt az állást, a hol az embernek azt mondják, hogy url Nézzük meg, előttünk áll, beszéljünk vele. — ô érzi magában azt, hogy szorgalma őt a többieken felül helyezte s avval az öntelt büszkeséggel gondolja, pusz­ tán nép vagytok mind, —. én kit ŕ nagy természet mintegy kiválasztott közületek s fölétek emelt, hogy rajtatok uralkodjam, — urnák tz Olettem, s csakis a természet játéka volt, hogy szegény ágyban láttam napvilágot.-------- Kisérd figyelemmel ez embert, midőn nálánál vagyonilsg szegényebbel beszél; meglá tód azt a fennhéjázó modort, azt az urhatnamzágot, moly az ily embert legtöbbször jellemzi. — Nézd meg ez embert akkor, — midőn egy született aristokratával beszél s ki őt vagyonban s szellemben fölülmúlja — s meglátod azt a nyájas s alázatos mosolyt, mely ajkán látszik, moly mintegy keresztül tör az alázatosságon, mintha mondaná; kettőnk közt semmi különbeég sincs, oeak a születés. — Nézd azt a hivatalnokot, azt a bírót, ki a törvény hatalmával Ítél egyformán minden rangu ée randi embereken, kinek tehát van alkalma elégszer látni azt, hogy mindnyájan egyformák s egyenlő tör­ vény alatt vagyunk, nézd mint beszél alantas közegé­ vel, nézd azt a gőgös arezot; — hátát fordítja annak, ki hozzá kérdést vagy kérést intés s háttal felel neki, talán azt gondolja, hogy annak a szegényebbnek már csak látása is olvesz az ö méltóságából valamit — Né«d meg, midőn az utcáén megy s egy pór alázattal emeli meg előtte kalapját, nézd nézd hogy fordul el, mintha mondaná, te féreg nem vagy érdemes reá, hogy szememet reád vessem. Nézd meg azt a másikat, — menj hozzá ée felejts el előtte kalaplevéve megállani te jámbor mesterember, vagy földműves s ne add meg neki azt a nagyságos czlmet — mit más ember mint illetéktelent gúnynak venne a valóban az is, — meg­ látod milyen len a felelet alázatos kérelmedre. Nézzé­ tek a papot, orvost, hivatalfönököt, — mindenhol meg­ találjuk azokat az úgynevezett aristokratákat. Gyerünk lejjebb, — nézzük a mesterembert, földmivelöt, a napszámost, még ott is sokszor ráakadunk erre a társa­ dalom fekélyére, erre a nagyzás hóbortjára,pnelyet a nálánál kisebbekkel szemben arrogál. — Nézd meg azt a szellemileg közönséges embert, kit a véletlen sze­ rencse gazdaggá, mint mondják, úrrá tett apa vagy nagyapja által, akkor létez még csak Igazi ariitokratát, — a ml értelmünkben — mint hányja veti magát, mint pöffeszkedik s akarja Játszani azt a született aristokratát. De menjünk még tovább, — hová? kérded nyájas olvasó, bízz már a napszámosig elvezettelek, — keressük fel azokat, — kik balfelünket képviselik, — nézzük meg a szépnemet. — Nézd ezt a nőt, — ügy­ véd felesége; persze a nagysága czim illeti meg a dá­ csára ennek, fennen hirdeti a nagyzás hóbortját; más, nálánál tán kiesebb rangé hivatalnokocskák nejeinél, kik magukat tekintetéé asasooyosiatják s erősen állíts, hogy az a czim csakis diplomáé férjekkel bíró nőket íUM mffl. Nézd meg ezt az egyszerű hivatalnok leányát a hallgasd 'meg, midőn a férjhez menésről beszél, hogy ő bizony se ehhez se ahhoz nem menne, ennek az apja molnár mooter volt — bár a Ha már hivatalnok; — amannak meg valamelyik nagyapja volt suszter stb. Egyszóval mindenütt megtaláljuk azokat az aris­ tokrata .eszméket, melyeket bár édes mindnyájáé kő­ vel dobálunk, do magunk mégis kövesük. „A ki kö­ zülünk Jobb, az dobjon reá legelső követ“ mondta a nagy Istenember. Boánk nagyon illik ez az arany mondás. Láttunk mi nagy férfiakat, született aristokratikat a szó legteljesebb értőimében, s épen ezek voltak azok, kik leszóltak azokhoz, kik hozzájuk megalázás nélkül felmagaslani nem tudtak. Ez az igazi áriátokrátának fő jellemvonása. Az a szegényebb egy maga­ sabb rangúval szemben magát megalázni már jobban úgy sem tudja. Érezzük mindnyájan azt a születés-, vagyon- és műveltségi előnyt, mellyel fölöttünk állanak, nem nekünk kell tehát magunkat még jobban meg­ aláznunk, nekik kell hozzánk leezállani a ha ezt kö­ vetnék, mindenha fennállhatna a születés- ée észaristokratia a akkor ttom gúnnyal emlegetnék a mi artotokratáinkat — Azokat pedig, kik csapa nagysásból játszák, vagyis akarják Játszani a született aristokra­ tát, — sújtsál- megvetésünkkel, mart másra agy som érdemesek. T. K. Hirek. A megyei közigazgatási bizottság Isgközalebbi ülését aprít bő 13-án csütörtökön fogja megtartani. Kemény Gábort, a helybeli állami népiskola igaz­ gatóját, mint különben te városuok egyik közkedveltcégű egyénét, névnapja alkalmából nemcsak a tantes­ tület, hanem tisztelőinek egész sora üdvözölte, mely alkalommal Wagner István, mint az állami iskola szolgálaii idejére legidősebb tanítója ekkép szólott: .Mé­ lyen tisztelt kartára I Nem a kötelesség, nem a szoMte, hanem igenis a tisztelet és szeretet vezérelt bennünket a tanügy e csarnokába, hogy neked ünnepelt férfin névünneped alkalmából nyújtsak a babért, melynek egyes bervadbatlan levelein a kivivőit tisztelet, sze­ retet és elismerés aranyszavai tündöklőnek; viseld szeretve tisztelt férfin e babért körünkben számtalan éven át, s életed felhőtlen egén a megelégedés napjai ragyogjanak szüntelen! Éljeni Erre a tanuló Ifjúság énekkel és feiköezöntővel üdvözölte még a szeretve tisztelt férfiút. latra octavam. Baldenvégh József helybeli derék polgártársnak nevenapjának nyolezadján vagyis marcz. hó 26 án igen szép társaság gyűlt egybe Baldenvégh űr szőlejében. Az ízletes ételek, melyek kitűnő házi­ asszonyra vallanak, s a jobbnál jobb borok víg han­ gulatba hozták a társaságot, melynek minden tagja nagyra becsüli Baldenvégh űr szorgalmas, iparkodó és takarékos családját A mulatságot meglehetősen csat­ tanón toasztok fűszerezték. Megyénk Iparosait a fiaméi iparos kirándulásban Karlik János, a b.-gyarmati ált. ipartársulat elnöke kép­ viselte. — Karlik Fiaméból marcz. hó 31-én érkezett haza, s érdekes útjáról lapunkban fog írni Losonczon az öreg dalárda nagyszabású múltjá­ hoz híven, nagyszabású versenyre készül. Érdekkel nézünk e verseny elébe, mert két fontos kérdés fog ezen verseny sikerétől eldőlni. Az egyik az, képes-e Losonca város régi dalegylete Kovarcz Emil befolyása nélkül nagy dolgokra? A másik az, cxélszerű e, hogy egy kis városban as ambitiók az erőket szétforgácsol­ ják? — A concert folyó hó 6 én a casino nagytermé­ ben Szeidl Károly egyleti karnagy vezetése mellett fog megtartatni. Előadás után tánczvigalom lőcnd. Helyek ara: körszék 1 frt 60 kr., ülőhely 1 frt, állóhely 60 kr., deák jegy 80 kr.—» A műsorosat következő: 1. .Matróz­ kar“ a .Bolygó hollandi“ dalműből, Wagner Richardtói, előadja a losonczi dalegylet. 2. .Grand Rondo briliante“ 8chulhofflől, előadja zongorán Orbán Arpád ur. 8. a) „A toronyban delet harangoznak8 b) .Kertem alatt kaszálják a zabot“ négy hangra alkalmazta 8zeidl Károly, előadja a losouoo dalegylet 4. '.CannenFantáaia* Hubay Jenőtől, előadja Pettykó Imre nr, Orbán Arpád ur zongorakisérete mellett 6. .Isten veled* Zimay Lászlótól, előadja a losonczi dalegylet 6. a) „Spanyol tánezok* Sarasate P.-től, előadja Pettykó Imre ur. b) „Losonczy ábránd* Duó hegedű és zongorára. Szerzők és előadják Pettykó Imre és Orbán Arpád urak. 7. Az egész „Katona-kar* „Faust* operából, Gnonod Károlyiéi, előadja zenekarkisérettel a losonczi dalegylet A senekarkteéretot Rács Rudi zenekara eszközli. Felolvasási estély Ipolyságon. Érdemes alispánnak tevékeny szelleme nem fárad ki a módok kutatásában lankadt megyei társadalmi életűnket életre ébreszteni; még a nagyböjt alatt is gondoskodott, hogy az imád­ kozás és vezeklésben kifáradtak részesüljenek némi lelki pihenésben: folyó hó 25 éré felolvasási estelyt rendezett, amellyel, míg kellemes mulatságot szerzett a Jelenvolt dteses társaságnak, módot nyújtott másrészt a hont! közönségnek, elismerését nyilvánítani Gyűrky Antal „Hontmegye Története* Írójának, e mű össze­ állítása körül tett fáradozásaiért. Az estélyt, melyen a vidékiek is szép számmal voltak képviselve, Pongrácz Lajos alispán Hontmegye 1848—49. évi történetének felolvasásával kezdte meg; ezt követte Ivánka István, „Tudós* ezimű költeményének felolvasásával;míg végre Gál Mariska ragadtatta el a hallgatókat eaimbalmon előadott szép magyar dalaival Bár a proggram rövid volt, a Jelen voltak megvoltak elégedve; annál te in­ kább, mert a proggram kurtaságát, táncznsal bővítette ki a fiatalság. A élkor után Átélve, remélhető, bogy ezentúl a felolvasások áltezMP helyet foglalnak cl a mulatságok sorában. A bevétel 60 frt, amelyből * ki­ tűzött czélra, ugyanis Hontmegye törtéimtánek Gyürity Antal által oszközlondő kiadáséra mintegy 60 fosfát fordittatik. L P» Vettük a következő sorokat Nem tadtak mi oka lobét annak, bogy a helybeli .római kalboliím teanlamot nem akarják vagy nem tudják régiségéből klvotköztetni, holott már úgy belülről mint kívülről nagyon te ráféroo egy kis újítás. — Újítás alatt pezue az egész templom rendbehozatalát gondoljuk, Mm pedig az-oly Javítást, mint a legutóbbi volt, mikor is as alsó részét kimeezalték, a felsőt pedig meghagyták az ő kopottságában, hogy fennen hirdesse, musannt minden múlandó e földön. — Azért említettük mag as ügyet, hogy folköltaük arra az illetők figyelését, kik kiratva vannak a, bajos segíteni; qmb0 as említett templom nem maradhat ily ölhagyalottaágban, már csak. azépitészati szempontokból sem. Ha pedig pénzügyi taktutétekből szenvedne halasztást vagy várna Jobb boldo­ gabb időkre a kijavítás, úgy gondoskodni kellsM az illetőknek, miszerint u arra szükségeltető összeg köz­ adakozás utján gyfijtescék össze, s>UtaÍtá8 mielőbb megtörténhessék. S egyidejűleg intézkedni kellene még a templom körüli térnek tisztántartása végett, is, mart hiába függesztik ki a büntetésre figyelmeztet táblát, ha a tisztaság ellen vétőket, kiket rajta érnék, mag nem büntetik. így nem figyolmezlőül, hanoi „gáeytáblénl* van kifüggesztve a nevetett tábla. (K.) őfelsége a n-kürtösi ev. templom javára 100 írtől adományozott. Az első te. ált biztosító társaság a b.-gyarmati tűzoltó egyletnek ez évben is M) irtot adományozott. Az összeg az egylet pénztárába Gazdik Lajos ügynök űr által átszolgáltatott. A b.-gyarmati prot egyház képviselete megke­ resést intéz ax aiupáui hivatalhoz. Ugyanis ab.-gyár mat-vereegi útnak B.-Gyarmat városába eső része ki épittetvéna* egyház főépületei: a papiak és templom előtt minden ezél nélkül oly mély leásáa eszközöltetett, hogy ezen leáaás által a papiak ée templom a ledőlte veszélyének vannak kitéve. Az egyház ax előbbi űtmagasság helyreállítását sürgeti, esetleg kártalaníthat kér. Pályázat Nógrádmegye nógrádi járásában a meg­ üresedett járási mérnöki (itibiztasi) állomás betöltésére Nógrád megye alispánja nevében ezennel pályázat nyit lelik. Ezen állás 600 frt évi fizetés, 200 frt. évi uta­ zási ée megfelelő iroda és szertári átalány élvesetével van összekötve. Pályázni kívánók felhivatnak végzett műegyetemi vagy más műszaki tanulmányaik, esetleg gyakorlati alkalmaztatásukat, erkölcsi minősítésük és egészségi állapotukat igazoló okmányokkal és tartóz­ kodási helyük megjelölésével felszerelt kérvényeiket folyó évi május hó 16-ig alulirt m. k. építészeti hiva­ talhoz benyújtani. — A nógrádmegyei m. kir. építé­ szeti hivatal Balasza-Gyarmatoa, 1882. maresins 27*4a. Eglmayer Adolf, kir. főmérnök. Adakozások. Szent-István emlékére eme­ lendő szobor költségeire az alispáni hivatalnál befolyt Losoncáról: Losonczi lak. ée hitelbank 2 frt, Nógrádmegyei népbank 1 frt, Szigyártó Sámuel 1 frt, Halászy Ferencz 60 kr, Szcutpéteri István 60 krjBmidl Albert 60 kr, Schlosserik József 69 kr, Alk György 1 frt, Unger Sándor 60 kr, Fischer 60 kr, Loeoncs r. tan. város 2 frt, összesen 10frt,— Tóth Kálmánnak Baján felállítandó emlékszobrára adakoztak Looomzról: A losonczi tak. ée hitelbank 2 frt, Nógrádmegyei népbank 8 frt, Busbak Adám 2 frt, Fischer 1 frt, Losonca rend. tan. .város 2 frt, összesen 10 frt. Ugyanerre 8zécaényből: N. N. 60 kr.Bchlszinger, N. N., Rosenfeld Samu, N. N 30—80 kr, Kohn Herman 26 kr, Glsaer Mórién, Deutsch Mór, Giaaer Bertába, Gulfreund, N. N , Sleainger József 20—20 kr, Brumsr lépőt, Lővinger Mór, Klein Ferencs, Glaser JózaeL 8chuk Berthold. Blesinger, Búnak Vürnoa Vsiaz Herman, Beinfeld Salamon, Unger 10—10 kr, öesseeeu 4 frt 60 kr. Gyátzhir. Vettük a következő gyáazlapot: Száddarázsi 8aúdy Károly, fia Zoltán, a ennek nqje Gőte Jolán ó* gyermekeik: Elemér és Margit, valamint Brr. Berzeviczy Gáborné szül. Jekelfalusy Ilona ée számos rokonai mély fájdalommal jelentik forrón szeretett neje, anyja, nagyanyjuk illetve testvére a rokonuk száddarán! Szúdy Károlyné szül. Jekelfalusy Margitnak folyó évi máreziu 22-én 72 éves korában és 27 éves boldog házasság, s a szeuteégek felvétele atán tzivhúdés következtében történt gyászos kimúlták Béke és áldás lengjen u elhunyt hamvai fölött! Szolgálatot vélünk t olvasóinknak tenni, midőn tudatjuk, hogy hazánk egyik legelső fehérnemű és vá­ szon üzletének Kollarits József ée fiai az.Tpcilantihoz* cximzett Budapesti cxegnek legújabb árjegyzéke megjelent, melyet a nevezett ezég Kívánatra ingyen és bérmentve beküld. A „Képes Csalási lepek1* 2»4k uástásak tartalma : l<y a sok kerti. Raji; irta Eaaáesy L^lea — Aáa-a VtráMt.. UHaaáay; irta B. fitaM Mihály. — A kát rahie tytlá. Oiasa banUykt; fordított* Iaest JaaS. — Lord Byrva áa a aSk. Irt* SeaaaraUo. — Aabru <aada Uaya Irta BoIU. — A aaáp ha). llomor««*ki irta PUlaatrop. — Baaiaa anuirbáajái*. Ariaaaai )«t«ada E. O. H. «tá* Ciorjáa LénÜ — aSpBaivartaaá. — Mladtafll*. — Kápalak: B«rilT-c»*p*tok p*róänĽlIU*a Oravasákaa. — 1 Műin, math király. — á. f*H raaaaa. — A* tárt. — Ssoat-Iitváa király noxkoraaátáaa. — MoOttlrt: ,á ktass* eaiaá ragáay V0»*-m. — JL .Qasdaaárt áe hártartád tapes* ápriUa tavi asáaa. — á horitákoa: Heti aapttr. — Filéző táti folhlráa. — Moffejtfik aovai. — Bakk-taláay. — 8káa*rtKváay. — Taláay-BO(foJtáMk. — A ttorkooSSaif pártája. — HlrdotáMk. — A kidottó taaáaai. — BJáiathrtal-. Mataor VH■ataál, Badipwt IV. kvt„ papaSvaláa-atcaa I. aa. Kfáta áw* 5 frt, fU árrv 1 frt, a*cyod árra 1 frt M krajcaár. FotaUa asvrkomU: �NÓGRÁDI LAPOK. HIRDETÉSEK Van .azecsacaém értesztcní a italéit köiönsófoly* éri *Prili* bó 1,0 •apjától fcendve B.Gyarmalről Sző g y be, a várostól félórányira fekvő birtokomra tettem át, (tu p. B.-Gyarmat). Midőn est a velem összeköttetésben lévő t. ex. közönséggel tudat­ nám, magamat jövőre is becaja bizalmukba ajánlom. — B.-Gyarmat, 1882. márczius 28. Námothy Gyula, Alulirt kikOldötl végrehajtó as 1881. évi LX. t. ez. áruiméban ezennel közhírré testi, bogy at ipolyaági kir. törvényszék 728. az. végzése álul ifj Majlbényi Rudolf és társai végrehajtatok javára, Boeaányi Rudolf lonlói lakos alperes ellen 16,.169 frt tőke és eddig öaazesan 101 Irt 10 kr. perköltség köveÜlés erejéig elrendelt, biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 10902 frt 68 krra beesőit ezOstnemáek, bátorok, Wertheim esess, lovak, lószarszámok, csődötök. birkák, kosok, bárén) ok, sertések, maisotok, szekerek, hinták, fecskendő, cséplőgép, gőzgép, ciirkuiár fúrása, bordák, bor, gazdasági gépek, ökrök és tehenekből állá ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. — Mely árverésnek a 926—1882. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Lonlán, alperes lakásán a majorban leendő oezközlésére 1882. évi április hő 19 ik és utána következő napjainak délelőtti 9 órája határidőm kitúzetik, ée ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy sz érintett ingóságok ezen árve­ résen az 1881. évi LX. t. ez 107. 8 a értelmében a legtöbbet Ígérőnek bocsiron alul is eladatni fognak. — ás elárverezendő ingóságok vételára na 1881. évi LX. L ez. 108. § ében megállapított feltéUlsk szerint lesa kifizetendő. — Kelt Vámos-Mikulán, 1882. évi marcsiua hó 26 ik napján. Steger Budolf, jolts aávtasaSk uianyoaatá dtexaa arcakápelt adtak eMéscUUknek e«éuea logyes. JW t*fi ftfi fr*<l frjf fltffr ÁflZfi <| Ptlfllf ELŐFIZETÉSI ÁB: Egész évre ® írt. Félévre 3 ftrl. Negy edévre I frt 50. IBISEI YILIIS kiadóhivatala, Budapest, Papnóvelde-utcsa 8-ik szám. Parragi György okleveles gépész, ajánlja magát mindennemű gazdasági a eg^yéth (pépek javitóaám helyben úgy mint vidéken; — továbbá ajánlja a t. gazdaközöneégnek Fő-utcza. a Cassinoval szemben levő Berczeller-féle házban. h ir. nyerom énykölesönsorujegy Íg érvén yt 8 frt ésöOkr. bélyeg. A b.-gyarmati Népbank igazgatóságának f. évi márczius hó 11-én tartott Ülésén hozott határozat folytán ezennel közzé tétetik, mi szerint a betétek után fizetett kamatláb ép­ ségben tartása mellett a váltóleszámitolás és jelzálog-kölcsön után a kamatlábat <882. éli április hó l-líl 7 és fii *!<-« szállította le. B.-Gyarmat, 1882. márczius 15. Beményfý József, 4 lóereiű gözcséplögépét a jövö cséplésévadra. Szives megkereséseket elfogad (réniavitó mftkelyében: A . leg; k ö z e le b b i h ú z á s r a a j á n lu n k : és a 24-ik számához Felekiné-Munkácsy Flóra 16-ére M agy, Már ez évfolyam 6-ik számához Sz. Prielle Kornélia io—s Apr. mindennemű Xerlelen minden vasárnap. á .Képes Cselén Lepek** I8SS. ápriiu 1-4a a aefytdlk tvfolyaauk éj ascy»d4ba 14j> Be alkaUaMl MHvjsk u olvasé kSateaáz l«yslaét a kézkedvaltaésbea Utó utpirodatal képm tejre. — a .Képes Családi Lapak* keUnklnt kársa Ivayt UrtaloaaaL l«z<lUze»«bb UáUHáabaa. caiaos adass boriakban jeles aeg. — Mindre oáaa sok mSvtasl kivitele képet boa. — é l&lapbaa kéaU elbenáUoektt, kSlUaásyeket, rajukat, Sfy kittéi eredeti rsféayt, aeiMpeket. stb. Hades szánhoz ejjr hrsyt Lilin redayasUéklot klayvalakbas. - Harsakat a JUviter ez. divatlapot 4s „tsxSasájl és háztartási lapot“ U hsz ls»eses nstMUstUpaa. — á boriUkoa eok érdekes, niadeatkji talányt kíaZL Kérdések, Me­ lótok, ajáeUtok stb. ez rovatok állnak a k4aóaa*e mdelkaaástre. — Hladoš negytdévbsa (yöeyM ártson ■ioanikJrt sféazsa lágyét. Bodapeat, Dorottya-otcu 1-aő aa. (saját hás.) szépirodalmi én ismeretterjesztő képen hetilapra. A pesti magyar kereskedelmi bank vkltóftalete KÉPES CSALÁDI LAPOK a pesti magy. kereskedelmi bank 5°|o-os zálogleveleit, ab in d e n h ú z á s h o z . V é te le é s e la d á s a Előfizetési felhívás m Gyönyörű jutalomképek. Megjelenik tízezer példányban. íg é r v é n y e k külön "DIVATLAP"és külön "GAZDASÁGI és HÁZTARTÁSILAP"! elsőbbségi kötvények, érezpénzek stb., váltó-kiírás külföldi piaczokra. A legolcsóbb, legteijodelaeesobb, legdíszesebb magyar bet! lap. Egészen ingyenes regéayaelléklettei. Bolyok a legnagyobb blsteuZg Botlott azon oUajrt la nynjtjik, hogy a jatenlagi árfolyam noriat, ha ki la hasainak, vosatea4gsl a ra erodaioyuaok, ás sápi árfolyaBOS adatlak oL kik. blréeégi v4<T<h*jU. (l—l) Megbízások eszközlése a budapesti és bécsi tőzsdéken TőboeZAoZyeaáore JMUönösen a f á n ija as aló/lrO vdZMflsM aMavvlaa mhraóh. állam papírok, sorsjegyet, értékpapírok, részvények, (1— l) * Árverési hirdetmény. 160—1882. az. (3—3) igazgató. Tanuló felvétetik Kék László könyvnyomdájába B.-Gyarmn ton. Első nyilvános mintn-iroda kereskedelmi szakképesítési intézet. HIRDETÉS. Esen intései Magyarországban első praktiku* gyakorlóhely, hol a tanulók kháróUgttesn a kereskedelmi tudományokban és a magyar, német és frasexIs nyelvben képesítést nyernek. L Tanfolyam 15 éves latul emberek résiére (10 havi időtartam ) Álta­ lános kereskeddmi előkésxitéo. II. Tanfolyam oly tatai embereknek, kik takarékpénztárak, bankok, hitelintézetek, gyárak és közlekedési vállalatok részére előkészíttetni szándékoznak (6 havi idôUrtam). IU. Tanfolyam fetnéttaknak, kik a kereskedelmi tudomány egyes szakában a szükséges jártasságot eltulajdoniUni óhajtják (3—5 havi ídötartkm). Vidéki Unulók Szerbiából ée OláMTSZágból az iotézetben teljes ellátást kaphatnak. Az új tanfolyam kezdödfk április 17-éa. Bővebb felvilágosítást as igazgató ad: ROSER JÁNOS, Budapest, Gyár ntexa 9. Nagyságos hatvani Deutsch Bernit ur bujáki korcsmáltatási joga, — 1882. évi ok­ tóber hó 1-töl - három évre bérbe adatván, írásbeli ajánlatok 10°Jo vadiummal ellátva egyenesen a földesuraságnak (Budapest Nádorutcza 3. sz.) beküldendők. A Bujáki uradalmi tiszttartóság. 4-2 Nyomatott a kiadó tulajdonos Kék Lászlónál B.-Gyarmaton, 1882. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_01280.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_04_02.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1882-04-02 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 14. szám (1882. április 02.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom