https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/455f3888343ac77a4ad5f20c8e0ee5e4.jpg 4903aa7bca0733e13416bef78ab56eb4 https://dkvt.bbmk.hu/ujsag/files/original/8daf67ae7408da9b36e2123956e69603.pdf ad4677686c99dea6f27adffaebe538a7 PDF Text Text B.-Gyarmat.— Tizedik évfolyam. 23-ik szám. Vasárnap, 1882. június 4, NÓGRÁDI LAPOK és HONTI HIRADÓ. Politikai, társadalmi s közgazdászat! hetilap. JEIS/<ss<4s< /íIHUIHí á«ii(ji<lri 1 frt 60 kr. ssám ára lű krajcaátr. ■fia lm 6 írt. FU lm * frt. ltpy w KUtutai etapka * kiadóklraUlakl tikit B.-Oyanaatoa. . IHriHiitkiíji: öt kuiboi piUUor 6 kr. Bklyac sladia biikutkiakl SO kr. Nylltttr (amaad ura «Okr. —Valóbb ka Ubbaadri UrdaUaak jatkaraaaa inkkadltilaik. k lap kmUmU rkaakri a a ajrüttkrri raaadkaad aüadaa kkaiaada/ik a aaul mattta kUdiatUk. DMaatkaJ ptaaak, radaaatíkk. ka MHMdaak a Uadkhoa ialkaaakkk. Fordítsuk hasznunkra az 1881. évi XLIV. a tisztviselő álmában is acta-halmazon nyug­ kel, kaucsuk, czellulosa, tapéták, conserve!, szik, nem ér az rá a kereskedő, a varga, meg cognac, soda, kénsav, aszphalt készül; továbbá törvényczikket a földész existentiájáról gondoskodni. a rizshántoló malmok, a mezőgazdaság kiegé­ A törvényhozó testület belátta azt, hogy mindazon iparágak, melyek nálunk eddigelé nem készíttetlek, csak úgy fognak a külföld versenyképessége folytán nálunk is lendületet nyerni, ha azok részére kedvezmények adatnak. Ezen szempont volt az, melynek alapján megalkottatott a hazai iparnak adandó állami kedvezményekről szóló törvényczikk. Nem kutatjuk, vájjon ez a törvényczikk által biztosított kedvezmények fognak-e oly hatással lenni, hogy ennek alapján az ezen törvényben megnevezett iparágak hazánkban meghonosithatók lesznek, azonban kétséget nem szenved, hogy különösen ma, midőn a pénzbőség oly tetemes arányokban mutatkozik, miszerint a pénzintézetek alig hajlandók a be­ tett tőkék után 4 százalékot fizetni, kell, hogy az egyes tőkepénzesek, valamint a pénzinté­ zetek is, az ezen törvény által nyújtott előny­ ről gondolkozzanak. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a folyó évi 7472. sz. a. kibocsá­ tott leiratában, az ezen törvényben biztosított előnyökre a nagy közönséget figyelmessé tenni, annak propagandát teremteni, sőt ha úgy kivántatnék, áldozatot is hozni — a városokat tartja legilletékesebbnek. Sajnos, hogy a midőn a magas kormány oly fényes bizonyságot állít ki arról, hogy a városok az állami existentia egyik talpkövét képezik, másrészt mindinkább megfosztatnak azon jogaiktól és Önállóságuktól, mellyel épen arra volnának hivatva, hogy az ipar és keres­ kedelmet, melyre agrárius viszonyainknál fogva kétszeresen törekednünk kell, támogassák. Ma még elismert tény, hogy hazánk földmivelő ország s midőn a magas kormány — nagyon helyesen — az állami gépezetbe va­ gyis a közigazgatási bizottságba beilleszti a gazdászati érdekek előmozdítása szempontjából a szakreferenseket, helyén találnánk azt is, mert hisz arra törekedünk, hogy az ipar és kereskedelem is mielőbb as állami élet hason faktorává váljék, mint a földmivelés, hogy az ipar és kereskedelem emelésére hasonlólag szakszerű egyén foglaljon helyet abban. Mert nézzük csak, hogy a mai szervezetű törvény­ hatósági, meg a. rendezett tanácsú városok bi­ zottságai alkalmasak-o arra, hogy a legköz­ vetlenebb érdekek előmozdítását támogatni tudják. Összes közgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeink előmozdítását czélzó folytonos fel­ ügyelet, kutatás, a czélravezető eszközök ki­ nyomozásában egy időre megállni nem szabad. Erre pedig a törvényhatósági bizottság nem alkalmatos, mert olyan ez, mint az a gép, melyet csak kétszer mozdítanak meg egy évben, aztán hadják nyugodni; a megyebizottsági ta­ gok is kétszer, tavaszkor meg ősszel jönnek Össze, lemorzsolják a napirendbe felvett tár­ gyakat, aztán mennek a szélrózsa minden irá­ nyába, a többit elvégzi a tisztviselő. Csakhogy Ma már, a nyilvánosság és a szabadsajtó kifejlett korában, nemcsak a politikai, de a közgazdaság, az ipar és kereskedelem terén is, a szabadkéz azon tényező, mely képes a hala­ dás, az emelkedés útját egyengetni. Első s legfőbb teendő tehát — nézetünk szerint — az volna, hogy ezen most említett gátló akadályok elbárittassanak akként, hogy különösen a mi hanyatlásunk oka a négy vá­ ros külön állása megszüntettessék. Nézetünk szerint, mint fentebb is emliténk, a magas kormánynak az ipar és kereskedelem támogatása és előmozdítására a közigazgatási bizottságba fizetéssel ellátott állást kellene szervezni, s ezen állást szakértő egyénnel be­ tölteni, mert a törvény intentiójának, a magas kormány ez ügy iránti meleg óhajának csak is úgy fog elég tétetni, ha rendelkezésére áll egy factor, mely egész idejét, szakszerű mun­ kásságát az ipar és kereskedelem érdekeinek szenteli, mely után maga a kormány legköz­ vetlenebbül tudomásul bírhat azon iparágakról, melyek valamely vidéken létjogosultsággal bírnak; Kiemeltük, hogy ezen a kereskedelem s ipar érdekét képviselni s előmozdítani hiva­ tott egyén fizetéssel láttassák el. Nagyon elhibázott intézkedésnek tartjuk azt, hogy a midőn a külföld intézményeit meghonosítani iparkodunk hazánkban, nem vesszük figyelembe a körülményeket, melyek nálunk valóban léteznek. Igazságszolgáltatásiakba beleékelték a fizetés nélküli békebirói intézményt, nos mit látunk közvetlen tapasztalásból ? Azt, hogy olcsó húsnak hig a leve. A közigazgatási bizottságba szerveztek egy ingyenes gazd. referenst, úgy vagyunk meggyő­ ződve, hogy ezzel a czél félig sem létez elérve. Nincsen még meg nálunk azon elem, mely hivatva volna arra, hogy ingyen teljesítsen kötelességeket, vagy ha van is az ilyen nálunk, saját érdekével sokkal jobban el van foglalva, mintsem a nagy közönség érdekét is szolgálja. Ha pedig az illetőnek még azzal is kell tö­ rődni, pedig ez a legelső, hogy léte fenntar­ tásáról is gondoskodjék, ez maga oly tevé­ kenységet igénye], mely teljesen kizátja még egyébre íb gondolni. Épen ezért hangoztatjuk, hogy az ipar és kereskedelem érdekét előmoz­ dítani hivatottat, fizetéssel kell ellátni. A hazai iparnak adandó állami kedvez­ ményekről szóló törvény 1. §-a kedvezményt nyújt oly gyáraknak, melyek hazánkban eddig elő nem állított czikkeket készítenek, neve­ zetesen azon gyáraknak, a melyekben sárga réz áruk, rézpléh, czink, czinkpléh, drót, drót­ szeg, fémkeverékből való áruk, zománczozott vasedények, szerszámgépek, munkagépek, gőz­ gépek és gőzkazánok, zongorák, electó-dynaroikus készülékek, fegyverek, porczellán, tábla és tükörüveg, üveg regeneratív fűtő készülék­ szítő részét képező szeszgyárak, selyemfonó, szövő- és festőgyárak, pamutfonó-, szövő- és apretirozó gyárak, pamutfonó-, szövő- és fehérítd-gyárak, len- és kenderfonó, szövő, fehé­ rítő és kikészítő telepek, len- és kenderfonó, szövő, fehérítő és apretirozó gyárak, kötszövészeti gyárak; valamint azon posztó fonal gyáraknak, a melyek Mule-Jenny-géppel leg­ alább 120 orsóval és egy méter széles kárto­ lóval vannak berendezve. Azon posztó-szövőgyáraknak, a melyek legalább hat szövőszékkel dolgoznak. Azon pamut-, len- és kenderszövő-gyáraknak, a melyekben legalább tíz mechanikai, vagy műszövöszék van alkalmazva. Ezen gyáraknak — az ;870. évi 51. t. ez. 2. §-ában már megadott házadó mentességen kívül — a következő engedmények adatnak: Felmentetnek 1895. év végéig a kereset­ adó alól, illetve a nyilvános számadásra kö­ telezett vállalatok adója alól, az ezen adók után járó községi pótlék, az ipar és kereskedelmi kamarai illetékek alól, végre az átalános jö­ vedelmi pótadó alól. Ezen mentesség kezdődik: Új gyári vállalatoknál az üzlet megkez­ désétől. Tényleg létező gyáraknál 1872. évi janu­ ár hó 1-töl. A gyári vállalatok: Felmentetnek a gyári teltek megszerzése és átírásáért járó illetékek alól, s a mennyiben ily vállalatok részvény-társaság megalakulá­ sával, valamint a részvények kibocsátásával járó szerződések és egyéb okriratok után járó bélyeg és illetékek alól. az ezen vállalatok által gyári czélokra szükségelt tisztátlan sót a pénzügyminiszter az 1875. évi XL. t. ez. 13. § ában meghatározott áron alól is átengedheti. Ezek azon kedvezmények, melyek által hazánkban a különféle ipar csikkek előállítá­ sát meghonosítani hivatták. “ Azon nézetben vagyunk, hogy maga az érdekeltek hathatós közreműködése mellett vol­ nának iparágak, a melyek meghonosítása, il­ letve életbeléptetése sikert ígérnének. Különösen a cognac gyártás volna az, mely nálunk nézetünk szerint, meghonosítható lenne. Pinczéink telve vannak borokkal, ma nem eladni, csak elvesztegetni lehetne, annyira nyo­ mott ára van a bornak, a múlt évi legjobb borért 8 frtot sem akarnak adni. Uy körülmények közt kétségtelennek kell tartanunk, hogy a bornak cognaccá való átala­ kítása által nagyobb Összeghez juthatnánk. Megváltjuk, hogy szop tekintetben, — valljon mely iparágak volnának nálunk si­ kerrel űzhetők — nem tartjuk magunkat szak­ értőknek, csupán figyelmessé akarjuk tenni azokat, kik hivatták arra, hogy e kérdések­ ben kezdeményezők legyenek. E. V. �NÓGRÁDI A szózat Nemzeti dalunk, nemzeti imánk! A magyar nemiát történetének, jellemének, — ellipraUaának éa fel­ támadásának bű és magasztos hanga kifejezése. — A nemzet bajában és araméban egyaránt lelkűit. Ne hagyjak e dalt, zengjen as őrükké a palotában é> kunyhóban. A magyar neműt két nagy süliem őri ása loholta abba mellemét. A szöveg Vöröamartié, — a dal Egresei Bénié. , Gáspár Imre a Székufehérvárott megjelenő „Sza­ badság* czirnű vidéki lap kitűnő mterkeutfije felidézi a „szóul* hangjait, e mi as ô engedőiméből közöl jük a „szózatról* vonzó nyelven irt tanulmányt, mo­ lyét ő Székufehérvárott, a Vörösmarty ünnepélyen felolvasott. Vörösmarty Mihály — Írja a menő — a magyar nemzeti eszme költészeti kifejezője. Ez az ő nagysága s ebben nagyobb ő valamenynyi költőnknél, ezért érdemli mcg, bogy „ércznél elé valbetlenebb* műveit érezssobor hirdesse. Petőfi Sándor forradalmas nemzet kifejezője, mondhatnék azon korszakoké, melyek a Rákóczyak és Bocskaink korszakai. — Arany az építés költője, ki a honfoglalás idejében a sátraik előtt már béké­ sen üldögélő ősöknek zengte volna megvívott métái­ kat, hogy őket a béke szolid- munkásságára ösztö­ nözze. Harcéban az ő lantja elnémulna. Vörösmarty Mihály az, a ki mintha csak elleste volna az alko­ tótól azt az eszmét, azt a csőit, azokat a jellemvoná­ sokat, melyek képviseletére rendeltettünk — harciban, békében egyaránt Ó az örök, a változbattan, valódi magyarság kifejezése. Nincs korszak, nincs nemzeti mozzanat, nincs nemzeti mű, melynok Vörösmarty Mihály költője ne Imm • ha „Szózat'' át, ezt a monumentális művet év­ századok előtt irta volna meg, az évszázadokon át lett volna a nemzet zsolozsmája, mint volt harminca éren keresztül. Ez fejezi ki, ez foglalja magában Vö­ rösmarty egész eszmekörét. Úgy illik a magyar nem­ zeti költészetbe, mint a felirat a büszke pantheonok homlokára. A „Szózat“ nem hasonlítható más nemzetek da­ laihoz. A „Marseillaise“ mindent magával söprő vihar — ép ily forradalom szülötte A lengyelek hymousa lemondás dala, egy haldokló nemzeté, mely rég bele­ nyugodott abba az eszmébe, hogy ő . . . halott. A nAut a maga méltóságon s e mellett oly méla sza­ vaival és dallamával egy lefegyverzett bős nevében szól, ds a kinek kardja nem törött el. S épen mivel oly hű kifejezője a magyar szellemnek, a magyar nemzeti érzületnek — egyszerre, a mint létrejött, vált nemzeti imává Azok, akik a forradalom utáni kor­ szakot kitalálták, lelkesülve beszélik el nekünk, hogy hány gyászüonepen rendült meg ez a bubánatoe szent zsoltár! Az emberek összejöttek nagyjaik megünnep­ lésére s a közbelépő hatalomnak engedoiök kellett s a szózatot dalolják! Csoportok gyűltek össze az ut­ azókon s a közös nemzeti bánat e dal hangjaira eny­ hült meg. Csak egyetlenegy vállalkozó kellett, a ki megkezdje a dalt s a tömeg rögtön visszhangozta, hogy „Hazádnak rendületlenül . . . Mindenki tudta a dalt s a dallamot, talán a nélkül bogy tanulta volna, annyira kifejezte mindenkinek érzületét, anynyira a magyar nemzet szive vérével volt írva. Nem szándokunk ezúttal a magyar nemzeti hymbusz bő széptani méltatása. Rövid tekintet elegendő arra nézve, bogy a műbon felismerjük önmagunkat. Ha az angolról elég azt mondani, hogy első sorban reális nemzet, — a francaiéról hogy eszmék, a németről bogy fogalmak nemzete, az olaszról, hogy az a szép formáké, a magyar nemzet első sorban tör­ ténelmi nemzet. Hogy valamely nemzetnek történelme legyen, kell ahhoz, hogy a hajlékot viselő földet igen ré­ gen búja. Tér és idő — ez a történelem. Tehát egy nyug, vő és egy haladó fogalom; a haladó fogalom folyto­ nos körútja a nyugvó fogalom körül. A „Szózat* e tér, vagyis a vérrel öntözött ked­ ves anyaföldnek jogát s az idő, vagyis a hőstettek, kel felékitett nemzeti történelemnek dicsőségét vitatja. A történelem valamely népnek jogot ád ahhoz a földhöz, melyen él. Ez az ő anyaföldje, hazája — melyen „apáinak vére folyt,* melyen „küzdtenek bo­ nért a bős Árpádnak hadai* — itt hordozták a „sza­ badság véres vállait* íme, a történelemben feljegy­ zett jogok, melyek nevében vitatja hazáját az elnyo­ más a zsarnokok ellenében. S mi ez a fold nekünk ? Az egyedül álló, öomagára hagyott magyar nemzetnek? Felel először úgy, a hogy minden nemzet felelne magának. ^BSleeSd aa, aajdaa sírod í«. Mely Spot s eltakar . . . De a magyarnak, ki halálos fájdalmat érez, valaháoy szór honát elhagyja s kit nyelve, szokásai, hagyo­ mányai idegenné több basája. LAPOK. tesznek más mindenhol neki még A aagy ríUfoa a hivU Níaceea uiaodra hely, Áldjoa racy varjas ton kese. Itt itasd, habod kelti Ez tehát a „Szózat* a igy Vörösmarty összes költészetének tetőponija, összevonnia mindannak, a mit bős költeményeiben, lángoló ódáiban alkotott: Csak ez a föld a tiéd és ez a föld csak a tiéd! Ezt kell szeretned — rendületlenül 1 A „Szózat* ezenkívül még egy nagy jóslat is. „Még jönni kell, még jönni fog* — úgymond — „egy jobb kor,* — az elért szabadság, a nemzetboldogság dicső kora s mert e nélkül a magyar, ki szabadság nélkül nem élbet, mert érte élet-balál harcira kél mindannyiszor, jő majd — E<y ne<yuer4 halil . . . Hol a Uaetkoite fölött £<y orui< vérben Ull S a nagy költő oly csodálatosan ura a lélektannak, midőn azt is tudja, bogy érettünk Ai w»b»r millióinak Ssemiben sytaz kóny 11 . . . Érettünk a kiket megsiratuak, de a kiken nem segí­ tett soha senki! Mi a jóslatból a jobb kor reményét ragadjuk meg. Vaunak, a kik azt hiszik, hogy a jobb kort most éljük. Vannak, a kik a politikai láthatár fekete fellegeiből veszedelmet olvasnak ki a szegény ha­ zára. S ekkor újra megjöhet az az idő, melyben gyü­ lekezetek és csoportok a „Szózat* szent énekével felelnek mindennek, a mi ellenünk való Hölgyek gyöngéd dala, férfiak hatalmas kara újra megzeoditendi Vörösmarty „Szózatját. Bármit hozzon a jövő, tartsuk meg a nagy költő intő szavát; jó sorsban, hogy a rossz készületlenül ne érjen, — rosszban, — hogy a veszély együtt találjon ... igy legyünk hivei a hazának-------- rendületlenül! Nógrádmegye felirata az oroszországi zsidók tömeges bevándorlásának megakadályozása ellem Mélyen tisztelt képviselőházi Figyelemmel kísérve monarchiánk északi szom­ szédságú nagy államában a legutóbbi időkben lefolyt, s a világ minden művelt népeit izgatottságban tartó azon eseményeket, melyek következtében az ottan lakó zsidók nagyrésze, vándorbottal kezében keres menedé: két, uj hasit; csak a részvét érzete foghat el bennünket ezen üldözött nép sorsa iránt; de állami belső álla­ potainkat közvetlenül érintvén az, hogy ezen szeren­ csétlenek tömegesen államterületünkre menekülnek s itten letelepednek Hazafias kötelességünknek ismerjük, Szatmármegye lelkes közönségének példájára kifejezést adni azon véleményünknek, hogy ezen idegeneknek hazánkban önakaratunkra hagyott letelepedése iránt, politikai, nemzetgazdasági és más tekintetekből is, egy­ aránt aggálylyal viseltetünk. Mélyen tisztelt képviselőházi A -magyar nemzet sohasem zárkozott el idegen nép-ktől. Vendégszeretete minden időben kiváló jellemvonása volt. A behívott s az önként letelepült idegen nemzetiségű népekkel meg osztotta jogait, s nem erőszakolta rájuk nyelvét, szó kásáit. Do forongó századunk tapasztalatai elővigyázatra intenek, meggyőződvén arról, hogy ily idegenek­ ben nem pusztán a felebarátot, hanem különösen a hazának mily tekintetben hasznára válandó űj állam­ polgárát kell szemügyre vennünk. Nem kutatjuk: vájjon önvétkük okozta-e sorsukat, vagy a bujtogatók szavára lett e mindenük a nép fanatismusának áldozatává?s tekintettel erre indokolnánk álláspontunkat, hanem csupán azt, hogy letelepülésük mily hatással lehet viszonyainkra? Azok, kik a bevándorlást előnyösnek tartják, mert ez által mankáš kezeket nyert az állam, mostani kö­ rülményeink között ily érvekkel fel nem léphetnek. Tudjuk, az államnak mily fontos és nemes feladatát képezi, a sors csapásai által sújtott alattvilóit, mun kával foglalkoztatva, a végínségtől megmenteni. Ron­ gyolt ruházatú, éhségtől kiaszott nyomorult emberek állanak előttünk, kiknek erejét földmives munka nem edzette, s jövedelmezőbb keresetvágy iránti szenvedély­ től vezéreltetve, azzal nem is foglalkoznának; s ha egyes jövevények, ügyesség és furfangjuk által, mun­ ka nélkül játszanának kezükre ingatlan javakat: a föld tulajdonost cserél, régi gazdája a jövevény ruhá­ ját veheti fel, s az államnak oly nyűgévé válik, mint előbb a jövevény volt. A bevándorlók nagyrésze a kereskedelem embe­ reiből áll. S talán elismerhetnék azt, hogy letelepülé­ sük hazánk kereskedelmének némileg előnyére szolgálna, s tekintettel a nemzetközi jog elveire, a br vándorlás á talánoa megtiltása mellett szavunkat nem emelhetjük; de igenis, aa államnak saját polgárai iránt való mél­ tányosságnak tartjuk azt, s tekintetben Szatmármegye közönségének felterjesztését változatlan magunkévá tesszük, midőn ezen bevándorlókra nézve, az 1879. évi L l ez. 8. § ában a honosításra vonatkozólag felsorolt kellékek oly kiegészítését javaljak, hogy az illetők egy meghatározandó összeget tartozzanak fizetni az állam­ pénztárba, magától értetődvén, hogy tisztán mezőgaz­ dasági munkáskezek gyarapítása czéljából beírandó vagy jelentkező bevándorlók, ezen díj lefizetése alól, esetről esetre felmenlendők lennének. Úgy szintén felelte szükségesnek tartják, hogy különösön a Galicziával szomszédos megyék hatóságai szigorúan utasításáénak arra nézve, hogy minden idegennek, valamely község­ ben leendő bár ideigienee megtelepülését is, csak az esetben engedjék meg, ha az illető bizonyos tőkét vagy keresetforrást tud felmutatni, illetőleg a hivatott tör­ vény 8. § ének 6 ik pontjában foglalt kellékekkel tel jeaen bir. Ezeknek előterjesztése mellett mély tiszteiéi tel kérjük, hogy az oroszországi zsidóknak még maiglau is tartó tö ueges bevándorlása tekintetébon, az általunk javultak méltánylásával, a kormányt kellőleg utasítani méltóztaseék. Kell B. Gyarmaton, 1882. évi april bő 27 ik nap­ ján tartott rendes közgyűlésünkből. A postahivatalok megbízatása a váltók felülbélyeg­ zésével. A kereskedelmi ügyletek lebooyolitbalása vé­ gett egyes postahivatalok meg fogónk bízatni a váltók felülbélyegzésével. Egyelőre folyó évi jaaius hó I tői kezdve a kö­ vetkező fővárosi postahivatalok bízatnak meg: BudapestfŐpósta, Budapest vár, Badapest Víziváros 1, BudapestLipótváros éa Budapest Terézváros. A megbízott és ezután megbízandó póstabivatalok előttea postaigazgatóságuk utján külön csak e óiéira használandó bélyegzőt kapnak A felülbélyegzést a hivatal főnökének, ennek aka­ dályoztatása esetén pedig általa külön e czélra meg­ bízott közegnek kell teljesíteni. A felülbélyegzés teljesítésére a következő utasí­ tás szolgál: Utasítás a váltók felülbélyegzésévé az 1881. évi XXVI ik L ex. 4. § a alapján~tnegbizott póstabivatalok részére. 1. § A megbi.ott kir. postahivatalok kötelesek a felek által a hivatalos órák alatt bemutatott váltókat, illetőleg az ezeken alkalmazott bélyegjegyeket ezen utasítás értelmében — és a felek kívánságára jelenlé­ tükben — felülbélyegezni. 2. § Ezen kir. postahivatalok csak azon váltók, váltó másodlatok*) felülbélyegzésére vannak jogosítva, melyek a) a bolfbldön állíttattak ki és semmiféle ere deti aláírásul ellátva még nincsenek; b) a külföldön állíttattak ki, de a melyekre a belföldön még semmi­ féle eredeti aláírás nem vezettetett. Minden más, akár a magyar korooa országainak területén, akár pedig a monarchiának a birodalmi ta­ nácsban képviselt királyságai éa tartományaiban kiál­ lított váltóra nézve, s ezek közt természetesen az aláirt váltókra nézve is, melyeken a felhasznált bélyegjegyek­ nek bármely ok miatt pótlása kívántatik, a felülbélyeg­ zést ne teljesítsék, hanem utasítsák a jelentkező felet a retdea bélyegjelző hivatalhoz**). 3. § A felülbélyegzést teljesítő közeg annak fo­ ganatosítása előtt köteles arról meggyőződni: a) Vál­ jon a bélyegző lenyomatával ellátandó bélyegjegyek megfelelnek e a váltóbeli összeg után az I. vagy 11. bélyegfokout szerint járó illetéknek. I B lyekfokozat (belföldön kiállított és 0 hónap­ nál nem hosszabb lejáratú, és külföldön kiállított, de 12 hónapnál nem houubb lejáratú váltókra) 75 foriatig .... 5 kr. JfiO „ .... 10 „ 300 „ .... 20 „ döO...............................30 „ 600 „ . . . J 40 „ 750 „ .... 50 „ 900 „ .... 60 „ 1050 ........................... 70 „ 1200 „ .... 80 „ 1350 „•.... 90 „ 1500 „ . . 1 frt - „ 3000 . 2 „ - „ és igy tovább 1500 fotonként 1 írttal több. (Folytatja kévstkaiih.) •) Váltóaásodlatoh (aissd-, haraad- stb. ptldiayok) válUnUodlatok Bfyanauo MlyagillatSk alá ásnák, mint aa aradat! viltók. •*) Badapestea a ■. kir. kSipcnU bályacrahtár U Mly<(jatatai hivatal (váaháa), vldtkaa a kir. adóhivatalok. �NÓGRÁDI LAPOK A budapesti Állami középipsrUnodábsu a gép­ kezelők és fűtök számára rendezett első tanfolyam eredménye. A tanfolyam f. évi február hő 6-án nyittatott meg, ekkor kezdettek meg az előadások éa május 13-án fejeztettek be: ezen időtartam alatt csak két napon nagypéntokonésbusvétvasárnapj A n nem volt előadás. A tanfolyamra beiratkozott 167 tanuló, a kik közül a tanfolyamot elvégezte 103, a többi nagymér­ vű óramulasztás miatt időközben kizAratott, illetőleg elmaradt. Az előadások naponként eatve 7 órától 9 óráig tartattak, Összesen 164 órában, a vasárnapokon pe dig délelőtt 9 órától 12-ig kezdetben mértani rajz ta­ níttatott 21 órában, később kirándulások voltak. A gyakorlati oktatás az államvasutak gépgyá­ rában april hó 24-éu kezdetett meg • május 13 káig tartott, ott a tanulók egy művezető vezetéee alatt 18—30 tagból álló csoportokban bárom napon át gya­ korolták magokat a locomobil és cséplőgép szerelésé ben ée járatásában. A vizsgálatok május 14-én kezdődtek meg és 17-én fejeztettek be, az elméleti és gyakorlati vizs­ gálat párhuzamosan tartatott, az utóbbi czélra az in­ tézet udvarán egy locomobil és oséplógép volt felállítva ée üzemben tartva. A tanfolyamot végzett 103 tanuló közül vizsgá­ latra jelentkezett 96 s ezok közül csak egy bukott meg. — A megvizsgáluk közül: a locomobil és a csép­ lőgép kezelésére képeaittelett 47: és pedig 4 jeles, 22 jó és 21 elégséges osztályzattal; csak a locomobil kezelésére 33, ezek között 13 jó és 20 elégséges; — a looomobil kazán kezelésére azaz fűtőnek 15 és pe­ dig 8 jó és 7 elégséges osztályzatul. A megvizsgált 96 tanuló között 25 vidéki, a többi pedig a fővárosi különböző gépgyárakból való munkás volt A mesterséget tekintve volt: 72 lakaton, 17 ko­ vács, 5 esztergályos, 1 hivaUlnok ée 1 cséplőgép résztulajdonos. Azon Unulók közül, — a kik a lokomobil ée a cséplőgép kezelésére képesittettek — juUlomban ré- szeeittetett 34. 2 kapott ezüst remontoir órát, a melynek fedlapjába metszetett: Jutalmul a gépkezelők ée fűtök tanfolyamán Unusitott szép előmenetelért.“ 9 rajzeszközt, 5 szalagmérczét ée 18 a gőzgé­ pek kezelésére vonatkozó szakkönyvet, a melyeknek első lapjára Íratott: „JuUlmul a gépkezelők és fűtők Unfolyamán Unusitott szép előmenetelért“ A looomobil és cséplőgép kezelésére képesitett Unulók nevei közöltetni fognak a gazdasági egyesüleUkkel, ée evidentiában fogja Urtani azoknak lak­ helyét az intézet igazgatósága is, hegy a földbirtoko­ soknak, a kikhez e célból felhívást fog intézni kép­ zett gépészeket sjánlhasson. Szirák jun. 1 éa. Szirákon, múlt hó 29 én a kisdedovóda javára rendezett majális a legfényesebben sikerült A sziráki mulatságok régi jó kire, a kis város páratlan vendégszereUte nagyszámú a díszes közönséget hozott össze közel s távolból, Gróf Dengenfeld Lajos űr kies erde­ jébe. A mulatság d. n. 3 órakor vette kezdetét, e sza­ kadatlan jókedvben tartott reggeli 5 óráig, a midőn a rendezők álul ügyesen elhelyezett lampionok tün­ dért fényét elhomályosiUk a felkelő napnak tündöklőbb sugarai. Bogy mennyire népes volt e, majális fogalmat alkothatunk, ha elmondjuk, hogy a négyest 60 pár tánczolta. A megjelent hölgyek közül a követ­ kezőket jegyeztük fel. Adorján Ida (Ecseg,) Agárdi Gizella (Budapest,) Bálon Mariska (Bérezel,) Beke Istvánná (Szécsény,) Béka Gizella (Csatár,) Bake Irma ée Ilona (Palotás,) Buda Györgyné, Csernyus Paulin, Furmann Elekné (Versegb,) Furmann Etelke (Mindszent,) Gróf Degenfeld Lejönné, Dessewffy Elekné (B.-Gyarmat,) Deasew ffy (Kökényes,) Horváth Gyula erdélyi képviselő csa­ ládjával (Küküllöről,) Horváth Miklósne (Uzsáról,) Hembách Józsefné és Ilona (Buják,) Höpner Frzsike (Kozárd,) Kun Etelka, Kóburg 8arolta, Kutassy Mik­ lósáé, Kussel Józsefné éa Aranka (Becske,) Kussel Irén (Vindaaft,) Kneppa Paulin (Radvány,) Koós Béláné Mariska és Erzsiké leányaival, Kuzmányi Fáni, Lőrinczi Bella éa Erzsébet (Hevesről,) Ludvig Gizella (Jászkunmegye Kőtelek,) Méhes Sándorné és Mariska, Méhes Józsefné (Csalomia,) Mérbay Jánosné, Moravesik Mibályné és Emi (Aszód,) Maróthy Emilné (Vanyarcz,) Murányi Istvánná (Deugeleg,) Malatinszky Margit (F. Pálfalva,) Meczky Hermín (Cséese,) Oláh Ilona (Ecseg.) Prónay Margit (Béreséi,) Révay Miklóané, Smídt Józsefné és Ilona (Lőrinczi,) Szluika Mi- bályué (Bér,) Szazingor Vilma (Hatvan,) Vladár Miksáné, Sáringer Istvánná (Miudszent,) Vladár Vilma, Vladár Birike, Vladár Mibályné, Valenlényi Józsefné (Dengeleg.) A mulatság anyagi sikeréről mely a kiadedovó javára szép összegot hozott, a jövő számban referálunk. Br. Zendy. Hirek. Hymen. Vajda Miklós űr, gr. Zichy Nándorné Ő méltósága nógrádmegyel uradalmainak intéröje pün­ kösd másodnapjáu, máj. hó 29 én vezette oltárhoz Braumüller Ilonka kisasszonyt Újfaluban (Hontm.) — Az eaketést Seffarovszky kiscaalomjai lelkész űr vé gezU. — Örök boldogság koszorűzza e szép házassági frigyet. — Szemé yi hír. Dobay Ubornok űr az itteni hon­ védség gyakorlaUnak megszemlélése czéljából f. Éó 2 án B.-Gyarmatra jött, másnap f. hó 3 án reggeli 6 órakor szemlét Urtott a legénység gyakorlatai felett, s teljes megelégedését fejezte ki. _ ' Karmos Gábor, megyei kitűnő főjegyzőnk, meg­ rongált egészségének hely reáli itása végett május hó 28 án nUzott el Budapestre, — honnan Tisza Füredre ráudul. — Szivünkből kivágjuk, hogy a jeles férfiút mi hamarabb íelüdülvo viszontláthassuk. Az alsó nógrádi ev. papság május hó 31 én Ur­ tott* szokásos évi couferentiáját Nagykürtösön, Raphanidesz Károly urnái, Wladár Viktor alesperes ur elnöklete alatt Az értekezlet több fontos Urgyai kö­ zül kiemelhetjük a Szeberéoyi Gusztáv superintended álul körözött ama felhívás elintézését, melyszerint a nógrádi esperesség lelkésztagjai fel letUk hiva nyilat­ kozattételre, vájjon az esperesség kebelében pánsláv üzelmek vannak e, s bogy léteznek e itt is oly lelké­ szek, kik a pánsláv érzelmeknek hódolnak. — A felső nógrádi papság couferentiája ezen brévét tudomásul vette, mert szerinte itt Nógrádban pánslávok nincse­ nek, de ba vannak is, az esperességnek mint egyházi hatóságnak sem módjábnn, sem haUlmában nincs ezek ellenében fellépni. — Az alsó nógrádi ev. papság azonban határozottan kijelentette, hogy igen is, a nógrádmegyei esperességben vannak páosláv papok, kikre a politikai hatóság figyelmét felhivja, s a poli­ tikai hatóságot ezek elleni eljárásában támogatni fogja. KimondU azt is, hogy a pozsonyi tbeologia azon bitUnballgatói, kik a hazafias szellemű bitUnhallgatók nyilatkozatát alá nem Írták (összesen 19 en), azok a nógrádi esperességben alkalmazást ne nyerje nek, sőt ezen conferentia tagjai elbaUrozUk oda hatni, hogy ezen pánsláv hitunballgatók a bányakerületből kioltassanak. — Ezen baUrozat érvényrejutása mel­ lett Gaál Mihály és Maróthy Emil lelkész urak igen behatóan és erélyesen szólaltak fel. — Üdvös volt a conferentia azon batározaU is, melyszerint a Szlnjka Mihály béri lelkész ur álul szerkesztett magyar litur­ giát kinyomatni s a papok közt kioszUtni rendelte. Ezen liturgia a nép által kedvelt és megszokott litur­ giához van alkalmazva, s igy a magyar szöveg receptiója egy kis jóakarat mellett keresztül lesz vihető. A conferentia Vladár Viktor alesperes ur UpinUtos vezetése mellett d. n. 1 óráig Urtott A conferentia után a megjelentek szives vendégei voluk Raphanideez Károly lelkész urnák. Majális A róm. katb. nemzeti iskola növendékei f hó 6-án a pódlnzsányi erdőben majálist Urtanak, melyre a szülőket és a Unügy baráUit ezútUl meg­ hívják. A Sz. Feüczián oltára a helyb. róm. katb. temp­ lomban a hívek áldozat készsége álul renoválUtotL Az adakozásokat a jövő számban fogjuk közölni. A pünkösdi ünnepek alatt sokan ránduluk ki városunkból ée a vidékről Zsélybo, hogy a kitűnő gyógyerejü fürdőn kívül élvezzék a társas élet kellemeit. Mindkét napon jó zenekar játszott a parkban. Mint állandó fürdő vendégek az nj házban eddig Pirótb Károly kir. törvényszéki bíró és Fercsok Gyula kir. poeUfőnök urak családjai béreltek lakást. Adomány. Kobn Sándor kisecseti izraeliU birto­ kos magyaroeitási czélokra 6 frtot adományozott Aláírási Iv a Szob Ipolysági vicinális vasútra, — szerkesztőségünkhöz is beküldetett — A kik ily vas­ úti 200 frtos részvénynek majdan tulajdonosai óbajUnak lenni, értesítjük, hogy az aláírást szerkesztősé­ günknél is eszközölhetik. — Az aláírások sorát B Gyarmaton a Ukarékpénitár kezdte meg, — s min­ den kikötmény nélkül 5 részvényt irt alá szótöbbség­ gel. A népbank csak az esetben hajlandó 10 részvényt aláírni, ba a vioinalis vasút legalább B.-Gyarmatig fog levezettetni. Meghívó. Dr. Szigyártó Pál űr, mint a szécsényvidéki^gazdasági egylet méhészeti szakosztályának elnöke, 1882. évi juntos 7-én műr%j előállításról elmé­ leti és gyakorlati előadást fog UrUni az egylet méhe­ sében, melyre az egyleti tagokat tisztelettel meghívja, érdeklődő vendégeket sziveeoo lát. A kálnói tanitűvalasztás. Kálnón bizonyáé Kalanda nevű pánsláv Unitó lett megválasztva. Eszerint Bartbolomaeidesz Gyula ottani lelkész árnak minden jóakaraU meghiúsult Tudvalevőleg ennek a Kalaa-. dának egy nyilatkozatot kellett volna aláírni, melyben köUlezte volna magát, hogy nát jó hazafi lesz. — Ezen nyilatkozatot közölték meg a budapesti lapok is. Mi aggodalommal néztünk annak idején ezen nyi­ latkozat formuláré elébe. La ime, mi történik ? — Kalanda a nyilatkozatot vonakodik aláírni, világos Unujelét akarván adui annak, hogy bíz ő nem ma­ gyar szellemű honpolgár. Erre a választásra el lehet mondani, hogy: .Nyitó ki babia »» ajtót, Mtgyu kopogtat un tót — Kinyitotta az ajtót, Bengrott egy baglyu tói * A b.-gyarmati casino máj. hó 29 én tőiké be a Kis Anul úr lemondása folytán üresedésbe jött igaz­ gatói állást. — Kis AnUl űr, ki a casinónak évek bosszú során át kitűnő igazgatója volt, s kinek erélyeasége folytán helyi Unas életünk eme jól beren­ dezett gyúlbelye felvirágzásnak indult, __ betegsége folyUn mondott le igazgatói tisztéről, s jelenleg Szűgybe tetu át lakását. - Helyébe Brajscbvert Alajoe válaszUtott meg, mint a kiben a közbizalom méltó ntódot talált. A helyb. polg. Iskola ifjúsága múlt hó 30-án ün nepelte igazgatója névnapját, moly ünnepély felkössönléssel és a leánynővendékek álul előadott színművel kezdődött, s a podiuzsányi erdőben igen jól sikerült zártkörű tánczmnlauággal ért véget. Biztosítsuk terményeinket A pünkösd előtti napok némely vidékre nézve igen szomorúan virradtok fel. A gyönyörű termés, mely sok gazda embert ezelőtt két héttel a legszebb reményekben ringatott, a sok he­ lyen roppant nagy zápor és jégesők következtében leg­ nagyobb ré»zt tönkre ment. Azok kiket ily baj nem ért, még utolérheti a veszedelem. Idején látjuk azon figyelmezUtésünket megtenni, hogy ne bizsuk el ma­ gunkat! Azon egy nehány verőfényeo nap ntán, mely pünkösd napján volt, máj. hó 30-án is oly sötét komor, jégesőt UrUlmazó felbők vonniuk el felettünk, melyek egész vidéket semmivé tebetuk volna. Itt ott le is csTpott a jég. Forduljunk tehát minél elébb jó ée solid biztosítás: társulatokhoz. Ily Umlat az első magyar általános biztosi tó társaság, melynek élén B. Gyarma­ ton Gazdik Lajos űr áll, ki a gazda közönség érdeké­ ben a legelőnyösebb biztosítási feltételeket közvetíti a most említett társulatnál, mely hazai intézményeink közt, mint par excellenze magyar társulat, solidságára és teljes garantiájára nézve egyedül áll. Hogy uon iparos tanonezok és segédek is, a kik régebben valamelyik középiskolának csak két három oezUlyát végezték s azóU a gyakorlatban vannak, be­ léphessenek az állami közép ipartanodába: felkéretnek a t ez. szülék éa gyámok, hogy a felvételi vizsgát il­ lető felvilágosításért mielőbb szíveskedjék a budapesti állami középipartanoda igazgatósághoz fordulni, hogy az érdekeltek a jövő tanév elején Urtand^ felvételi vizsgára kellően elkészülhessenek, mert csak sikeres vizsga alapján vehetők föl. Rövid hírek. A b.-gyarmati iskolaszék a pol­ gári iskola énekUuáraul Zelenka János urat választotU meg. — Penczen máj. 31-én volt a jegyző vá­ lasztás. A négy pályázó közül Droppa Mihály váczi egyén lett megválasztva szótöbbséggel. — Tűz. NagyCsalomián tűz volt e hó 2 án az éjjeli órákban. Piaczi árak B.-Gyarmaton. 1882. évi májas 30 án. E I y ai t e r n Inat TiszUbuza Rozs . . Árpa . . Zab .. Kukoricza 10 7 7 7 8 írt frt frt frt frt 40 40 10 80 20 kr. — 10frt60 kr. kr. — 7 frt 60 kr. kr. — 7 írt 80 kr. kr. — 8 frt — kr. kr. — 8 frt 40 kr. Jigysette: Szkokéi láses. Szerkesztői üzenet Bsikeifohérvár. Giipir Imre áraik. Hue veniam damni pttünoique riciuim. — íme * .Sióul* tunlmány la­ pomban. feleinek a huafieágot! — A többire atari érteiitlik, hop honiak nem Aradi, de biionyoi Balaau airá uintámlat érkiiik Jan. hó U-ke kórtL A vinontUtáara t Baják. Jolika A caixma tórtknet caak aa esetben k&aólhetó, ha u abban foglalt tények mindéi kittógrt kizárólag igaioltatnik Macin emberek prootitnáláu lapnak irányán kirtl esik. ■ csak u elitben nyerhet Űrt Uy file csikk, ha a kósSp világot előnyére vélnék. Felelős nerkeastó: Horváth Danó �NÓGRÁDI LAPOK HIRDETÉSEK. JÓZ8EF BROGLE gép és rostalemez'gyára BudapestenGYÁR: rAOKÍ-ut, osztrák áilamvaapily* közelében. BAKTAR: ▼Aosi-kftrut, 68. ■*. a. Ajánlja minden gazdasági kiállításon kitüntetett, javított gyártmányát, mint: trwctrô n srx* változó romtavai, tisztitó-ffépsket szelelővsl, különlegességek malmok számára; hármas ekéket, szabadalom-szám 28,466. Omóplógróp-roHtdk, lyukasztott és hasított lemezek, vas, aczél és czinkböl, valamint mindennemű mezőgazdasági gépek és tárgyak. Arjeary székek kívánatra ingryeu és bérmentve. Meghivás. Pályázati hirdetés. A „Balassa-Gyarmati Népbank“ részvénytársulat 1882. évi marczins hó 5-én tartott rendes közgyűlésén megejtett igazgató­ sági választás alaki hiány miatt megaemmisittelvén, a társulat tisztelt részvényesei az 1882. ÓVÍ hlHiUS hó 18-ln ČL 0. 9 Aralmri helyben, a városház tanácstermében tartandó A Balassa-Gyarmaton székelő „Takarék és hitelintézet részvény­ társulatnál elhalálozás által üresedésbe jött pénztárnoki állomás pályá­ zat s az igazgatóság tagjainak választása által betöltendő lévén, felhi­ vatnak az ezen állást elnyerni kívánók, hogy felszerelt folyamodásukat folyó évi junius hó 20-ig Feledi Henrik ur intézeti igazgató s helybeli kereskedőhöz nyújtsák be. A folyamodvány mellett okmányilag igazo­ landó az illető életéve, képesítettsége, erkölcsisége s átalán előélete, úgy az is, hogy készpénzben vagy állampapíroknak árfolyam szerinti érté­ kében 1500 frtot mint elöszabott ovadékot letenni képes. E hivatallal 700 frt. évi fizetés és 100 frt. lakbérilletmény s hosszabb szolgálat után nyugdíjra való igény van egybekötve. rendkívüli közgyűlésre ezennel meghivatnak. * Napirend: Igazgató, aligazgató és kilencz igazgatósági tag megválasztása. Kelt B.-Gyarmaton, 1882. évi május hó 25-én. Madách Károly, elnök. B.-Gyarmaton, 18822. május 20-án. Jegyzet. Figyelmeztetnek a részvényesek, miszerint sz alapszabá­ lyok 37. iához képest a közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, kinek részvénye a részvénykönyvben legalább 3 hóval előbb nevére íratott, és ki azt, vagy annak valamely hatóságnál vagy pénzin­ tézetnél történt leteteméuyezéséröl kiállított elismervényt a közgyűlés nap­ ján as igazoló bizottság előtt feltnntalja. (3—2) Balás József, mint az intézet ügyésze. (3—2) Hirdetmény. Egy középkorú özvegy nő, ki jobb házból való, elég jártasnak érzi magát a háztartás vite­ lében, bármily állásban lévő magányos vagy öz­ vegy úrhoz ajánlkozik. — Bővebb értesítés Káray J. A. nyomdájában Losonczón nyerhető. A balassa gyarmati takarékpénztár igaz­ gatósága által ezennel közhírré tétetik, mi­ szerint az azelőtt özvegy Mauks Mátyásné, jelenleg az intézet tulajdonát képező Mohora község határában lévő tagositott birtokát, mely áll 980 □ öl beltelek, 106 h. 340 □ öl szántóföld, 27 h. 312. □ Öl rét, 30 h. legelő és 1 h. 42 □ öl szőllöből, szabadkézből eladni szándékozik; az eladási feltételek az intézetnél at hivatalos órák alatt megtudhatók. (3-2) Ajk igazgatóság-. Fontos gyapjutermelők és gyapjukereskedőknek. Haszonbérlet. A tereskei korcsmahaszonbér jövő Sz- Mihálykor letelvén, a bérleni szándékozók Aliüj.cywtt UruUc ütmí, B&k&Uiis.k tizennegyedik évében, mindenfaju gyapful ágy gyár­ aiévá moeázra, mint bizományi eladásra. Ätveea továbbá bátonmoaott éz zeirbanyirt, ugyezinlén mindenféle gyapjút bizományi eladáera, igen eee.’My Jutalék feUaámoláea mellett. Á tirmic Hvtaatn JUssptos előlegeket nyufl, igen J mányoz kamat mellett. A syipja a sjrUh.ljl.éj.kb«a vsa raktározva íz biztozltca, miért d(J nem fizettetik. l'azuttal vagy gőzhajóval koalánk érkező gyapjúk általunk hozattatnak a gyárba íz érkeztetik zzerint folyó zzámokkal ellátva, zzigoruan egymáztól elkülönítve, ezen torban kerül­ nek moeáz alá. Az elodáz bel- éz külföldi gyáraknak ezzkőzőltetik, lehetőleg magaz árak mellett. Részletezések kívánatra bérmentve megköttetnek. jelentkezzenek Huszár Tereskén, u. p. Bétaág. László urnái Első magyar gyapju-mosó és bizományi részvény-társaság BUUAľESTEJV. VISONTAI KOVÁCh LÁSZLÓ, (3—3) Nyomatott a kiadő-tnlajdonos Kék Lászlónál B -Gyarmaton, 1882. elnök. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó Szöveg Főként olvasásra szánt szöveget tartalmaz. Ilyenek például a könyvek, levelek, disszertációk, versek, novellák, újságok, cikkek, archivált levelezési listák. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/idx/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1876-1882_01322.jpg https://dkvt.bbmk.hu/kdsfiles/pdf/Nogradi_Lapok_es_Honti_Hirado_1882_06_04.pdf Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 1882-06-04 Description An account of the resource hetilap Digitalizálva és betöltve a KDS-K projekt keretében. Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource image/tiff mikrofilm (35 mm) Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context bibBBM00390745 http://corvina.bbmk.hu/WebPac.bbmkdb/CorvinaWeb?action=onelong&amp;showtype=marc&amp;recnum=168900&amp;showtype=marc Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján Language A language of the resource hun Publisher An entity responsible for making the resource available Kék László Balassagyarmat Rights Information about rights held in and over the resource Creative Commons 2.5 Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább! https://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/ Subject The topic of the resource Társadalom Politika Közgazdaságtan Helytörténet Title A name given to the resource Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 10. évfolyam 23. szám (1882. június 04.) Politikai, társadalmi s közgazdászati hetilap Type The nature or genre of the resource periodika Balassagyarmat Helytörténet Kék László Közgazdaságtan periodika Politika Társadalom